Kína és a változó globális világ II. 5. téma – Kína és a BRICS
Dr. Tarrósy István, Ph.D., egyetemi docens – 2016.03.07.
BRIC–BRICS • Jó példája a mai „új regionalizmusoknak” à „háromszögezések” • Jim O’Neill, a Goldman Sachs Csoport egykori közgazdásza alkotta meg az akronímát à az ígéretes feltörekvő gazdaságok cimkézésére • Első külügyminiszteri találkozó: 2006, New York • Első csúcstalálkozó: 2009, Jekatyerinburg à többek között megfogalmazásra került egy új nemzetközi „központi” „tartalék”-valuta (új referenciapont „déli felfogásban”) • 2010 decembere: Dél-Afrika beszáll a csapatba à BRICS
7. BRICS Csúcstalálkozó, Ufa, 2015. július 8–9.
Más feltörekvő gazdaságok „csoportjai”: E7-ek
A PricewaterhouseCoopers által jelzett „csoport”
Más feltörekvő gazdaságok „csoportjai”: CIVETS
Az Economist Intelligence Unit által jelzett „csoport”
Más feltörekvő gazdaságok „csoportjai”: N-11 (Next Eleven)
• Banglades • Egyiptom • Indonézia • Irán • Mexikó • Nigéria • Pakisztán • Fülöp-szigetek • Törökország • Dél-Korea • Vietnám
A Goldman Sachs által jelzett „csoport”
Mit akar a BRICS?
Fejlődést – csak más úton, módon? Valóban más az út és a mód?
Mi a fejlődés? • Peet és Hartwick (2009) nyomán, fejlődés = mindenki számára a jobb élet(körülmények) biztosítása, létrehozása • Sokak számára amit ez jelent: az alapvető szükségletek biztosítása, pl. elegendő étel, tiszta víz, egészséges/biztonságos lakhely, megfizethető/ elérhető szolgáltatások, tisztességes és egyenlő bánásmód, respekt) – „az életben maradás alapjai” • Tárgyát képezi az egyes társadalmak materiális és kulturális felfogásainak • Sokan egyet tudnak abban érteni, hogy vágyott cél a „jobb élet” elérése, de óriási különbségek láthatók a megvalósítási útvonalak, módszertanok tekintetében • Számos esetben politikai célra használják fel • Mára kialakult egy fejlődéssel kapcsolatos diskurzus (kijelentésekkel, jelentésekkel, kommünikékkel stb.)
A fejlődés kontrasztjai
Poszt-Washington konszenzus? • Mi a Washington-konszenzus (v. washingtoni k.)? • Létezik alternatíva? Pekingi konszenzus? • Mi a konvencionális gazdasági fejlődés? - elfogadja a létező alapvető kapitalista struktúrákat mint a társadalmi berendezkedések/működések legjobbikát - a gazdasági növekedést a fejlődés fölé helyezi – vagy, inkább, a fejlődést mint gazdasági növekedést kezeli - a szegénységet pusztán a növekedés szerencsétlen következményeként fogja fel, a növekedést az emberek oldaláról alapvetően jónak tekinti - a mainstream közgazdaságtan és modernizációs elméletek a fejlődést mint uniformizált, lineárisan változó, állapotról/szintről állapotra/szintre haladó folyamatnak látják, melyet a történelem során a Nyugat (= the West) felemelkedése fémjelez, és a többiek (= the rest) próbálnak követni, ahhoz felzárkózni
A világgazdaság új szabályai a II. vh. után ► Szövetséges győztes hatalmak à cél: a háború utáni globális gazdaság működtetésének szabályrendszere ► Polányi Károly: „Ha engedjük, hogy a piaci mechanizmus legyen az emberek és a természeti környezet sorsának egyetlen irányítója…, akkor az a társadalom lerombolásához fog vezetni” ► John Maynard Keynes à a globális piacok ellenőrzése à „intervencionista állam” à aktív beavatkozás a gazdaságba
Bretton Woods, 1944 július ► New Hampshire-i üdülőfalu, 44 ország képviselője ► Cél: a háború utáni globális gazdaság új kereteinek, az együttműködésen alapuló, stabil monetáris rendszer lefektetése ► Megelőzni a pénzügyi válságok kialakulását, de támogatva, megtartva az országok szuverenitását ► Keynes „tartalék világvaluta” ötlete (és számos egyéb) elvetésre került à USA befolyása à más alapelvek
Alapelvek, alapintézmények ª Az áruk szabad mozgásának
rendszere (szabad piac) + a $ a nemzetközi fizetőeszköz à ennek árfolyama kötve az aranyhoz (1973ig, Nixon függeszti fel a rögzített árfolyamot) ª 3 irányító intézmény létrehozása a világgazdaság felügyeletére, koordinálására (de nem semleges mechanizmusok!) ª IMF, WB, GATT – WTO à mára ezek szabják meg a világgazdaság haladási irányát
„Egyenreceptek” ª 1960–1980 között a fejlődő (3.)
ª
ª ª ª ª
világ országai adósságspirálba kerültek à hitelek (ráadásul ostoba módon) 1982: Mexikó à nem tud fizetni a hitelezőknek à kitör egy teljes körű 3. világbeli adósságválság „Baker-terv” (1985) alapján „kiigazítások” à beavatkozás 1986: IMF à liberalizáció Szerkezetátalakítás à SAP-ok Kondicionalitás
Alternatív fejlődési utak? ► Komplex átalakulások a 21. században a világban ► Multipoláris globalizmus, benne számos feltörekvő gazdaság saját sikeres modelljével à pl. BRICS ► A Washington-konszenzus “visszahúzódása” + ”its rather poor record in Africa” (Cheru–Obi 2010: 1) ► Pekingi konszenzus (Ramo 2004), ► ‘Southern Consensus’ à nonprescriptive, no uniform solutions, pragmatic à the ‘new physics of power and development’
Mit akar a BRICS? • Beleszólni a nemzetközi rendszer alakításába –› hatalmat, erőt, pozíciót • Alternatív megoldásokat az USA vezette nemzetközi intézményekkel szemben • Valóban koherens csoport? • Mi a realitása mindezeknek?
Mit akar Kína a BRICS-szel/-től? • NDB-vel (sanghaji központ!): infrastruktúra- és fejlesztési projekteket finanszírozni (a legnagyobb riválissal (IMF) szemben?) • Miért kell az NDB Kínának? – mert még mindig túlsúlyban érzi a WB-ban, az IMF-ben a nyugati hatalmak szavát, súlyát • Megtörni a dollár mint tartalék valuta hegemóniáját (de akkor miért dollárban képeznek az NDB-ben tartalékalapot?) • Hogyan van az, hogy Kína „vezeti” a BRICS-csoportot? –› egyedül Kínának van konzisztensen magas kereskedelmi többlete és GDP-je, az egyedüli komoly riválisa lehet az USA-nak • Kína a világ első 5 állama/gazdasága között van számos szektort illetően: bank- és pénzügyek, biztosítás, építkezés, telekommunikáció, kereskedelem, közlekedés • „Egy Öv, Egy Út” (új selyemút) kezdeményezés!
Köszönöm a figyelmet!
