kilóg a lábunk HKL melléklet 60 impresszum TEL.: , FAX: Mustra Sopronban, a nyugati végeken...16

9 771786 823008

16011

Tények és tévhitek a padlófûtésrôl ............................................2 Idény eleji karbantartás .............................................................8 Az LNG elôretör ........................................................................10

Mustra

Sopronban, a nyugati végeken ..............................................16 Konyhamalac és mosogatógép ............................................18

Tanulságos történetek

Az elárasztott gépházakna története ......................................22 Problémák a gázszeleppel .....................................................31 Azok a fránya nyílászárók! .......................................................48

kilóg a lábunk

Villamosság vs. gépészet Az EPH rejtelmei II. ....................................................................26

A magyar nem gazdag nép, a párnacihában vagy bankban tartott tartalék tekintetében például nagyon csehül állunk európai összevetésben. Viszont annál ügyesebb; ha valamit nem tudunk pénzzel megoldani – annak híján –, akkor fifikával abszolváljuk a feladatot, mint képünkön a kolléga.

Mekmester ...............................................................................32

Technológiák

Hatékonyságnövelés kondenzációs hôtermelôkben ..............34 Megváltozott méréstechnika ...................................................37 Szegélyfûtések .........................................................................44

Az ErP rendelettel is hasonló lehet a helyzet. Az átlagcsaládok túlnyomó többségénél komoly válságot fog okozni a kazáncsere akár milliós költsége, hát inkább ügyeskedik. Mit tehetnek? Feketén feldobatják a még mindig kapható nyílt égésterû vagy turbós készüléket. Split-klímát szereltetnek, és hozzá egy elektromos vízmelegítôt. Elektromos, ne adj’ isten ionkazánra váltanak. Legrosszabb esetben pedig vesznek harmincezerért egy kályhát, és eltüzelik benne a használt autógumit és a gyerek tankönyveit. Szükség van arra a kazáncsere-támogatásra, de még mennyire! Mert másként rosszabb lesz a helyzet, mint volt az ErP elôtt.

Gyepfûtések, jégpályahûtési rendszerek II. .............................38

Áttekintô táblázat

Zárt égésterû gázkonvektorok ............................................... 41“ Egyre szigorodó ErP elôírások ..................................................42 Észbekapott a politika kazáncsere-ügyben! ...........................49 Fejezetek a gázszolgáltatás történetébôl XXI. Az Északi-tenger kincsei ...........................................................50 Hírek, újdonságok, továbbképzések .......................................56

HKL melléklet

60

Terjesztõpartnereknek szakkereskedéseket keresünk!

TEL.: 06 1 236 0869, FAX: 06 1 236 0899

Különbség „márkás” és „gagyi” klímaberendezés között ........61 FACEBOOK.COM/VGFSZAKLAP

Összehasonlító táblázat

2-3 kW teljes hûtési teljesítményû, burkolat nélküli fan-coilok ........................................................64

Elõfizethetõ közvetlenül a szerkesztõségben. Elõfizetésben terjeszti a kiadó és a Magyar Posta Zrt. Üzleti és Logisztikai Központja. A lapban megjelenõ hirdetések tartalmáért szerkesztõségünk nem vállalja a felelõsséget!

Burkolat nélküli fan-coilok .........................................................66 A szakember dolgozik .............................................................70 Az R32 használata és az új hûtôközegek bevezetése Japánban ........................72 Erôsödik az együttmûködés az NKVH és a HKVSZ között .........74 Hogy jól szeleljen az éttermi konyha .......................................76 Radon az épületgépészetben ................................................78

LAPTERJESZTÉSI PROBLÉMÁK MIATT ÉJJEL-NAPPAL HÍVHATÓ (ÜZENETRÖGZÍTÕ) TELEFONSZÁM

06 1 450 0868

VÍZ-, GÁZ-, FÛTÉSTECHNIKA ÉPÜLETGÉPÉSZETI SZAKLAP HKL MELLÉKLETTEL • ISSN 1786-8238 A lap alapítója és kiadója: M-12/B Kft. A szerkesztõség címe: 1134 Bp. Róbert Károly krt. 90. Tel.: 450-0868; Fax: 236-0899; Web: www.vgfszaklap.hu; www.hklszaklap.hu; Hirdetésfelvétel: 06-20-556-2918 Fõszerkesztõ: Szemán Róbert [email protected] Szerkesztõ: Veresegyházi Béla [email protected] Lantos Tivadar [email protected] Lapigazgató: Gimesi Kriszta [email protected] Szerkesztõségi Bagoly Hajnal titkár: [email protected]

Tervezõszerkesztõ: Mátis Bálint [email protected] Grafikus: Molnár Tímea Nyomás: PAUKER Nyomdaipari Kft. Felelõs vezetõ: Varga Szilárd kereskedelmi ig.

impresszum

Víz-, Gáz-, Fûtéstechnika Épületgépészeti szaklap 2016. 11.

>

1

fûtéstechnika

Technológiák

írta: Kardos Ferenc

Tények és tévhitek a padlófûtésrõl, avagy miért intelligens az infra?

rendekkel gyengébbek a kezünk anyagáéinál, amely 70% vizet tartalmaz, és folyamatos áramlás is van benne a vérkeringésnek köszönhetôen. Elôzôk természetes következménye az, hogy a kezünk alatti fólia le fog hûlni a csak levegôvel érintkezô felülethez képest. Eddig tehát nem sikerült a magasan képzett fólia intelligenciájáról meggyôzôdni, de sebaj, majd a mérések választ adnak erre a kérdésre is. A „ne bántsuk, mindenki tévedhet” nevû forgalmazó a következôt állítja: „Elsô, második generációs fûtôfilm hiányosságai:

2016 áprilisában megtisztelô felkérést kaptam a VGF szerkesztôségétôl egy fûtôfóliát (is) forgalmazó cég termékének vizsgálatára. A kézhez kapott termék a „Intelligens Fûtôfólia” névre hallgat. A következô feljegyzés arról szól, miért kell 3 hónapos „rákészülés” az 1 órányi vizsgálathoz és az eredmények jegyzôkönyvezéséhez, annak ellenére, hogy a termék „vezetékneve” komoly fejlesztést sejtet. Már a termék kicsomagolása elôtt szívet melengetô érzés töltött el, a csábító szlogen olvasásakor: „A nap melege az Ön otthonában”. Elgondolkodtató, hogy a forgalmazó melyik napra gondolhatott, a keddre, vagy esetleg a szerdára? De hát szerdán éppen esett az esô! A folytatás emelkedô ívet mutat a komolytalanság irányába. A termékismertetôhöz csomagolt – ügyvezetôi aláírással megtámogatott – külön lap egy érdekes játékra invitál: „Tegye a kezét a bekapcsolt fólia felszínére, és 10-15 mp-ig tartsa rajta. Érezni fogja, hogy ezen a részen lecsökken a fûtôfilm hômérséklete” (ide kellene egy mosolygó emotikon). Eddig az idézet (helyesírásilag rendbe téve a szaklap számára).

Tekintettel arra, hogy a fûtôfólia súlya és tömege valóban fóliajellegû, a tapasztalt hômérsékletváltozás nem okoz akkora meglepetést. Semmi hightech nincsen abban, hogy a levegô hôvezetési tulajdonságai nagyság-

1. kép Alapeset, padlóra fektetve, felülrõl borítás nincsen 2. kép Gyapjúpulóverrel modellezzük a bútorok takarását 3. kép Vizes törölközõvel segítjük az intelligencia kimutatását

2

2016. 11. Víz-, Gáz-, Fûtéstechnika Épületgépészeti szaklap

1

2

A 2015 elôtt gyártott fûtôfóliák esetében nagy figyelmet kellett fordítani a bútorok megfelelô elhelyezésére. Legalább 4-5 cm légrést kellett hagyni a bútorok alja és a padló között, hogy a fûtés során keletkezett energia ne rekedjen meg. Amennyiben ez nem történt meg, a parketta vagy a bútorok élettartama drasztikusan csökkenhetett a túlhevülés miatt. Elôre meg kellett határozni a bútorok helyét, hogy számolni lehessen a fûtetlen területtel. Ez a késôbbiekben ellehetetlenítette az átrendezést. Miben jobb a harmadik generációs fûtôfólia? A harmadik generációs, intelligens fûtôfólia önszabályozó, vagyis a rendszer folyamatosan figyeli, hogy hol alakulnak ki magasabb hômérsékletû pontok. Sor kerülhet erre például egy nagyobb tárgy vagy bútor elhelyezésekor. A fólia csökkenti a teljesítményt ezeken a részeken, így megelôzhetô a túlhevülés, a hômérséklet optimális marad, gazdaságosabban üzemeltethetô.”

A fólia csatlakoztatása a forgalmazó által elôzetesen rászerelt kábellel történhet; kéteres kábel, földelés nélküli villásdugó. Ebbôl arra lehet következtetni, hogy kettôs szigetelésû a termék, és árnyékolásra sincsen szükség. A padlóra fektetett fólia felületi hômérséklete az aktív rétegen mérve 49 °C. Az aljzat padlócsempe, hasonló hôtechnikai tulajdonságokkal, mintha betonba lenne ágyazva a fólia. A 0,5x0,5 m-es fóliateljesítményfelvétele 109,3 W. Stimmel, a gyári adat 110 W/ méter, vagy mégsem, hiszen ez csak 50 cm a tekercsbôl! A pulóverrel teljesen letakart felület hômérséklete 64,8 °C-ra emelkedett, a teljesítményfelvétel 102,4 W. A hômérsékletemelkedés mértéke 24,4%, míg a teljesítményfelvétel csökkenése mindössze 6,3%. Ennyi, ez valami rossz vicc? Egyáltalán, mit kezdünk padlófûtésnél 400 wattal négyzetméterenként? Terményszárításra alkalmasnak látszik a termék, ha a fólia nem fog elolvadni, de itt lakásokról volt szó.

Eddig az idézet, és itt jegyezzük meg, hogy egy „unintelligens” vizes padlófûtésnél ezek a problémák nem jelentkeznek, mert automatikusan csökken a hôleadás a szekrény alatt. Ennek okát egy másik cikkben érdemes lenne méltatni. Maradjunk a jelenlegi feladatnál; lássuk, mennyi az IQ-ja a fóliának.

Lássuk a következô próbát, mint a mesében. A bútorokkal takart felület szöges ellentéte a vizes felmosás utáni üzem; egy erôsen nedves frottírtörölközôvel modellezzük az elérendô üzemállapotot. A fólia nem hagyja magát kizökkenteni, a felület hômérsékletcsökkenése az alaphelyzethez képest 8,2%, 44,9 °C. A teljesítménycsökkenés 4,6%, értéke 114,5 W. Az eredmények a „szóra sem érdemes” kategóriába tartoznak, viszont kiemelt figyelemmel kell övezzük a fólia 400 W/m2-es fajlagos teljesítményét azért is, mert az egyik piacvezetô márka honlapján 80-tól 160 wattig terjed a padlófûtô fóliáknál a négyzetméterenkénti teljesítmény-választhatóság. Vajon mit akarnak 400 wattal? A mérés alatt álló KS 25-ös fólia koreai gyártójának az alábbi ismertetôjét találtuk: Energy saving Heating film PTC KS 25. Low power consumption, save 25% of energy, extremely safe because there is NO risk of overheating. Safe and reliable product. Width: 50 cm, 80 cm and 100 cm. Thickness: 0,338. Power: 220 V/220 W per 1 sqm. Mivel a mérés közben a felület hômérséklete meghaladta a gyártó által maximálisan megengedett 60 °C-ot, joggal feltételezhetô, hogy Amerikába szánt 110 voltos fóliát árul az intelligens magyar dealer, biztosan ennek volt a „legjobb” ára. Ennek következményei

3

fûtéstechnika

Tények és tévhitek a padlófûtésrõl, avagy miért intelligens az infra

beláthatatlanok lehetnek. Garanciák elvesztése, élettartam köbös csökkenése, padlóburkolatok bontása, nem beszélve az érintésvédelmi vonzatokról. Lehet persze magyarázkodni, például hogy majd kettesével–négyesével sorbakötjük ôket. És az eddig eladott, bebetonozott, túlsütögetett fóliákkal vajon mi lesz? A szerkesztôségbe érkezett mintadarabon egy 230-os villásdugó volt elôszerelve. Még egy jó magyarázat lehetne: véletlenül a tükörfûtô fóliát küldtük a VGF-nek! Igen, csakhogy a hômérsékleti határértéket lényegesen meghaladta a fólia a méréskor. A gyártónak egyébként valóban van egy különleges 400 wattos fóliája, csakhogy azt nem KS 25-nek hívják, annak a neve KS-HT100. No de haladjunk tovább a mérésekkel. A forgalmazótól származó újabb idézet: Az elektromos fûtôkábel hibái A technológia korántsem nevezhetô korszerûnek. A fogyasztása óriási, emiatt a kiépítés költségei alig térülnek meg. A felfûtés rengeteg idôt vesz igénybe. A fûtôkábel túlhevíti a padlót. Az ilyen rendszerek jelentôs mennyiségû elektroszmogot bocsátanak ki.

Ne hagyja figyelmen kívül! Az intelligens fûtôfólia a megfelelô hullámhossz használatával felfûti a padlót és a falat, amelyek aztán egyenletes meleget sugároznak magukból. Elkerülhetô a levegô kiszárítása, a szállópor keletkezése, a penész kialakulása és a padló túlfûtése.” Idézet vége, nehéz mosolygás nélkül olvasni ezt a „cukrász-érvelést”. A szöveg írója talán mesemondó lehetett korábban – nem szükséges a tényekkel foglalkoznia, csak összezavarnák. A sok megfoghatatlan állítás mellett az elektroszmog szerencsére mérhetô, így felkértük Almásy Zsolt épületbiológus szakértôt (a 4. képen a jobb oldalon), támogassa tudásával és mûszereivel a vizsgálatot. A mûszer méréshatára 1999 V/m, a felületi érték ezt meghaladó; a mûszer „kiakadt”. A fóliától 5 cm-re a térerô már mérhetô, 1835 V/m, amely átlagos szemlélô számára semmit sem mond. Mit észlel ebbôl a szervezetünk, okozhat-e problémát, mekkorák a megengedett határértékek, ha vannak? Németországban az SBM-2008 épületbiológiai ajánlás hálóhelyeken az 1 V/m-nél kisebb értéket tartja anomáliamentesnek, az

1. ábra

Az ábrán egy korábbi mérésünk látható egy padlófûtéses szobában, ahol a födém a fûtetlen padláshoz kapcsolódik. A mérés függôlegesen, 30 centiméterenként történt. Legalsó pont maga a fûtött padló, legfelsô pont a fûtetlen födém.

4


4 50 V/m értéket már extrém magasnak értékelik. Magyarországon a lakossági felsô határérték 5000 V/m. Mi lehet az oka az 5000-szeres különbségnek? Két dolog valószínûsíthetô; vagy a magyarok szervezete ennyivel ellenállóbb a németekénél, vagy le vagyunk maradva az egészségmegôrzés eme területén is. Kolléganônk bátran rálépett a fûtôfóliára fektetett csempékre. Testfeszültsége 50,5 V. Az SBM-2008 ajánlása maximum 50 mV, azaz 0,05 V. Magyar elôírás ismereteink szerint nincsen. Ki merné azt állítani, hogy ez nem lényeges, annak tudatában, hogy szervezetünk sejtjei 60 mV-os feszültséggel kommunikálnak egymással? A fólia felett kialakuló mágneses erôtérrel sem jobb a helyzet. Egy csomag csempe tetején mérve az érték 1835 nT (nano Tesla). Almásy Zsolt jelezte, hogy ehhez hasonló értékek mérhetôk nagyfeszültségû távvezeték alatt. Az SBM-2008 ajánlása szerint 20 nT alatt nincsen kockázat, 500 nT felett extrém anomália van környezetünkben. A DIN/VDE 0848 megengedôbb, a lakossági érték alsó határa 400 000 nT, míg a VHO/IARC szerint a 300-400 nT feletti érték „potenciálisan rákkeltô”. (Forrás: http:// epuletbiologus.blogspot.hu/2010/ 10/epuletbiologiai-hatarertekek.html)

4. kép Padlóburkoló lapokat helyezünk a fóliára a valóságot közelítõ mérés érdekében 5. kép Elektromos térerõ-mérés a csempéken

Térjünk vissza intelligens fóliaforgalmazónk állítására, miszerint elektroszmog szempontjából rendben van az új, 3. generációs fólia. Mindaddig, amíg egy másik villamos szörnyeteggel hasonlítjuk össze, talán igen. De ha a nulla kibocsátású vizes padlófûtéshez hasonlítjuk?

5

Most már rövidítve idézek, mert külön könyvet lehetne kigyûjteni a

forgalmazó 59 oldalas füzetébôl: • „a vizes padlófûtés felkavarja a port, • a vizes padlófûtés allergén reakciókat vált ki, míg a fóliás javítja a levegô minôségét, • az infrás padlófûtés csaknem 70%-kal magasabb hatásfokú, mint a gázfûtés, • az infrafûtés és a fûtôfóliák azért jobbak minden más fûtésnél, mert nem hôt sugároznak, hanem energiát, • a fûtôfóliák egy biogén hullámhosszt bocsátanak ki, • a vizes padlófûtésnél értelemszerûen a legmelegebb a padló közelében van, és a mennyezet felé haladva egyre alacsonyabb a hômérséklet, • az infrahullám hatótávolsága 6-7 méter, • napkollektoros rendszert érdemes létesíteni fûtési célból, • a falakat lehetetlen hatékonyan felmelegíteni meleg vizes rendszerekkel. Amennyiben ez megoldható lenne, egyetlen házban sem keletkezne nedvesség. A padlófûtéstôl eltekintve a hangsúly a levegô felmelegítésén van, • a fûtôfilmünk lényegében mindenben m egelôzi a meleg vizes rendszereket. Mûködtetése pontosabb, rövidebb idô alatt felfûti a helyiséget, gazdaságosabb, és az általa biztosított meleg is magasabb minôségû”. Felháborító és gyomorforgató ez az ömlengés, amely minden mást legyaláz. Egyetlen megjegyzés sem jelenik meg az alábbi – talán fontos – tételekbôl: • Olyan nagyon olcsó árammal infrázni, hogy szinte pontosan háromszor lesz drágább (HÁROMSZOR), mint egy korszerû gázkazánnal fûteni. Ki kell írnom számokkal: ha egy A kategória körüli, 100 m2-es házat gázkazánnal 100 000 Ft-ért lehet kifûteni évente, akkor infrával, okos vagy buta fóliával, hôtároló kályhával, olajradiátorokkal,

fûtéstechnika

Tények és tévhitek a padlófûtésrõl, avagy miért intelligens az infra

6

7

6. kép Kolléganõnk testfeszültsége a földponthoz képest 7. kép Elektromágneses térerõ a fólia + 6 csempe magasságban

100 wattos Edison-izzókkal éppen 300 000 Ft-ba fog kerülni. Tessék választani bátran elektromos fûtést, akinek erre van szüksége. • A felületek alá vagy fölé épített elektromos eszközökkel sosem lehet majd hûteni, míg a vizes rendszerû padló- vagy födém-hôleadók erre alkalmasak. Próbáljuk meg rávenni az intelligens fóliát, hogy hûtsön már… • Arról sem szól a fáma, hogy a vizes padlófûtés is lehetne központi elektromos táplálású, ha valaki erre vágyik, egy tároló fûtôbetéttel, és mehet idôjárásfüggô vezérléssel, nem kell 13 szobatermosztát betenni. • Állandó fûtési teljesítménnyel – minden elektromos infrának nevezett padlófûtés ilyen – nem lehet csökkenteni a kikapcsolás utáni hômérséklet-túllendülés jelenségét. Erre szolgál a vizes padlófûtéseknél általánosan használt idôjárásfüggô elôremenô szabályozás. Elméletileg ez modellezhetô lenne villamos fûtésnél is, ha be mernék árazni a gyártók. Gyávaság okán tehát ilyen megoldás sajnos nem létezik, így marad az infrapadlók tetemes túllendülése, különösen ott, ahol intelligens 400 wattos fajtát építenek be négyzetméterenként X áron. • Háromfázisú „ipari áram” nélkül megvaló-

6

síthatatlan az infrás-fóliás fûtésrendszer, ennek nyilvánvalóan lesznek költségei. • Néhány forgalmazó ajánlja, milyen jó az, hogy csúcskizárt áramra is lehet csatlakoztatni. Igen, tároló nélkül, nappali és csúcskizárt közt átkapcsolgatva! Az áramszolgáltatók százezres büntetéssel fogják méltatni a jó ötletet. • Az infrás fûtési fogyasztás napelemes kiváltása akkora tetôfelületet igényel, amely családi házaknál szinte soha nem áll rendelkezésre (nem fog elférni a tetôn!). • Ha hôszivattyúhoz hasonlítjuk, akkor a hôszivattyúval 4-szer (azaz NÉGYSZER) kisebb méretû napelemes rendszerrel érhetjük el a nulla fogyasztást. Mellesleg lesz ajándékba hûtés az épületben. • Meleg vizet is kellene termelni egy családi házban, errôl nincsen szó az ömlengô anyagokban, gáz hiányában ez is 3-szor drágább (HÁROMSZOR) villamos energiával. • Ha és amennyiben hôszivattyút épít be valaki a házába, akkor a meleg víz nullára hozatala napelemekkel 3-szor (HÁROMSZOR) kevesebb napelemet igényel, mint villanybojlernél. • Igen érdekes módon, ha zéróenergia-házat


szeretne valaki, akkor a hôszivattyú ára bôven kifutja a napelemes felületen elért megtakarítással, sôt még marad is némi pénz, a hûtési szolgáltatás pedig ajándék a hôszivattyúknál. • Szintén érdekes módon a melegvíz-elôállításról nem esik szó más forgalmazóknál sem, ott nehezebb hantázni a nem létezô biosugárzásokról. Nagyon gyakran hallani a következô sületlenséget: A vizes padlófûtés nem való hálószobába, mert sugároz (hogy mit, azt nem szokták tudni megmondani), vagy azért nem jó, mert lebegteti a port. Az 1. ábrán egy korábbi mérésünk látható egy padlófûtéses szobában, ahol a födém a fûtetlen padláshoz kapcsolódik. A mérés függôlegesen, 30 centiméterenként történt. A legalsó pont maga a fûtött padló, a legfelsô a fûtetlen födém. Érdekes megfigyelni, hogy a födém hômérséklete éppen megegyezik az alatta lévô levegôrétegével, annak ellenére, hogy hûlô felületrôl van szó, tehát hidegebbnek kellene lennie, mint az alatta lévô levegôrétegeknek. Ez akkor lenne igaz, ha a feláramló levegô fûtené a födémet, de nem, itt sugárzó fûtés zajlik teljes egészében, vagyis a padló napként „süti” a mennyezet felületét. Az egyetlen fûtési mód a padlófûtés, ahol ennyire egyenletes a függôleges hôeloszlás. Az „infrafüggôk” megnyugtatására: teljesen mindegy, hogy mi melegíti a padlót alulról, lehetne a pokol tüze is, felülrôl nem állapítható meg. Egy esetben persze megállapítható; ha magas a mért elektroszmog értéke, akkor elektromos (infra) fûtôkábel került beépítésre árnyékolás nélkül! Ezek után vissza lehet kérdezni bátran: Ugyan már, mitôl lebegne a por? A városi legendák másik forrása a Wikipédia, ahol múlt századi paraméterekkel megtûzdelve az alábbi beporosodott dokumentum olvasható: „A tisztán padlófûtéssel kivitelezett rendszer azonban ritka, és nem is célszerû, mivel

végezetül • az ide vonatkozó szabványok a padló felületi hômérsékletét lakóhelyiségekben 29, az úgynevezett peremzónában 36 (tb=20 °C), fürdôszobában 33 °C-ban (tb=24 °C) maximalizálják: ilyen hômérsékletekkel a rendelkezésre álló felülettel a teljes hôszükséglet legtöbbször nem biztosítható, • kizárólag padlófûtés alkalmazása esetében a padló közelében nagyobb koncentrációjú port tartalmazó légréteg alakul ki, amely különösen hálószobában vagy gyermekszobában nem kívánatos, • átmeneti idôjárási idôszakban (reggel hûvös, délután meleg) a nagy hôtehetetlenség miatt rossz kialakításnál túlfûtés jelentkezhet, • szintén a nagy hôtehetetlenség miatt nehezebb a felfûtés is, • a padlófûtés hatását leginkább kerámiavagy kôburkolat alkalmazása esetén tudja kifejteni, melegpadló igénye esetén a szigetelô hatás miatt nem ideális megoldás lenne. A fenti megfontolásokból célszerû a padlófûtést hagyományos radiátoros fûtéssel kombinálva alkalmazni. Kialakítása A fûtési rendszerek tervezését a külsô és belsô térelhatároló szerkezetek hôtechnikai adataiból a mértékadó téli fûtési hôszükséglet számításával kell kezdeni. Elôzetes becslés vagy ellenôrzés céljára használható a tapasztalati „hôkarakterisztika” módszer: ez

Minden tiszteletem azoké az elektromos fûtés-forgalmazóké, akik nem hazudnak. Álljon itt egy értékesítô jó példának, egy idézettel a honlapjáról (http://olcsoinfrafutes.hu/): „Közel 4 éve foglalkozunk már az infra fûtôfilm-rendszer forgalmazásával, termékeivel, kiépítésével. Ezen idôszak tapasztalatait megosztom önökkel, tudván azt, hogy vevôket fogok veszteni, mert nem azt fogja hallani, amit vevôként szeretne, vagy más eladóktól hall, de a hosszútávú, bizalmon alapuló üzlet megvalósításához elengedhetetlen a valós paraméterek ismerete. Jelen lakossági fogyasztói áram- és gázárak mellett fôfûtés esetén legjobb esetben is, jó tervezés és kivitelezés mellett csak egy átlagos, központi fûtéses radiátoros gázkazán éves fûtésköltségét lehet elérni az infra fûtôfilm-fûtéssel. Kihangsúlyozom, fôfûtés esetén. Több forgalmazó 30-40%-os megtakarítással hirdeti a fûtôfilmet. Ez esetben azt tudom mondani: vagy nem ért hozzá; vagy nagyon el akarja adni a termékét; vagy tudatosan nem mond igazat. És eltelik az elsô fûtésszezon, és jön a magyarázkodás az eladó oldaláról”. Köszönjük, tisztelt infrafûtés-forgalmazó kolléga, te tisztességes ember és szakember vagy!

utószó

Elnézést kérek minden kedves Olvasótól, ha túlságosan pikírtnek találták a hangvételt. Ennek nyomós oka van: túlságosan sok idômet veszik igénybe évek óta a hasonló vakítások, például ionkazán, kavitációs kazán, EWS, indukciós kazán, légkazán és a többiek. A becsapott embereken utólag már nem lehet segíteni, tekintsék ezt most egy preventív írásnak. Köszönöm megértésüket.

alapján a fûtött légtér mértékadó, egységnyi (fajlagos) hôszükséglete 30-70 W/m3 érték közé esik. A hôszükséglet legalább 30-40%át javasolt konvektorlemezes, radiátoros fûtéssel fedezni.” A fenti állításokkal ellentétben ma egy pas�szívház 20 °C-os belsô hômérsékletének eléréséhez 21 °C-os padlóhômérséklet elegendô. De ne menjünk ilyen messzire, a köznyelvben A+ néven ismert épületminôség esetében is 24-25 °C a legmelegebb padlóhômérséklet a tartózkodási célú helyiségekben, a fürdôben 26-27. Ez is csak ritkán, -13 °C-os külsô hômérsékletnél. Ezek miatt azután hogyan tudna lebegni szegény por, lásd az elôzô ábrán! Az épületeket már régen nem számolják légköbméterenként, ez már a múlt csökevénye. Nem beszélve arról, hogy egy hôszi-

vattyús rendszernél érdekes ötlet lenne vegyesen radiátorokat és felületi hôleadókat tervezni. Wikipédia lévén nem tudni, ki az alkotó, de ébresztô, ideje volna frissíteni, lemaradtunk 40 évvel! Még egy sületlenség említést érdemel, hogy a vizes padlófûtés vízérsugárzást okoz! Régóta tudjuk, hogy ahol a vízkeresô pálca sok vizet mutat, ott valamibôl valóban sok lehet, de az nem a víz. A megcáfolhatatlan kísérlet a Youtube-on fellelhetô (https://www.youtube.com/watch?v=RT7ptmXAbl0). Almásy Zsolt úrral egyeztetve megállapíthatjuk, hogy amely radiesztéta ilyet állít a vizes padlófûtésrôl, az nyugodtan visszaadhatja a pálcáját… nem tudjuk, kinek.

fûtéstechnika

Kommunikáció

írta: Lantos Tivadar

valamint a padlástér van, így a kémény kiépítése viszonylag olcsón megoldható, tekintettel arra, hogy az égéstermék-elvezetô ki is van bélelve. A szakember szerint 500-600 ezer forintos beruházás lenne jelen körülmények között a csere.

Idény eleji karbantartás Itt a fûtési szezon, és ha eddig nem történt meg, itt az ideje felkészíteni a tüzelôberendezéseket a téli nagyüzemre. Az átvizsgálás, karbantartás, tisztítás fontosságát nem lehet elégszer kihangsúlyozni. Az elhanyagolt készülék nemcsak életveszélyes, de bármikor, akár a legnagyobb hidegek közepette is leállhat, sok bosszúságot okozva ezzel felhasználójának. Szabó Sándor gázszerelô szakembert kísértük el egy nyílt égésterû kazán átvizsgálására, tisztítására az egyik pesti társasházba. Hol van a légbevezetés A tüzelôberendezést a fürdôszobában helyezték el, a kombi kazán egyben a meleg vizet is szolgáltatja átfolyós vízmelegítôként. A lakás kétszobás, összesen 43 négyzetméter, a kazán négy kisebb méretû radiátort lát el. Ami azonnal szembetûnik a fürdôszobába lépve, hogy nincs légbevezetô nyílás. A nyílászárókat korszerû, nagy légzáró képességûekre cserélték, ezért a kazán üzemeltetése ilyen körülmények között életveszélyes és gazdaságtalan. Ha a megfelelô légutánpótlásról nem gondoskodnak a felújítás alkalmával, a komfortérzet romlása, illetve a felgyülemlô pára káros következményei a téli idôszakban szinte azonnal érezhetôk. A helyiségben azért van megfelelô CO-riasztó, amelyet le is teszteltünk. A kazán burkolata ép, sérülésmentes, a belsôn is látszik, hogy jól karbantartott készülékrôl van szó. – Nem az a fontos, hogy ecsettel leporoljuk a

készüléket, hanem a lényeges helyeken alaposan ki is kell pucolni a kazán alkatrészeit, mint például a fúvókák esetében. Az égéshez elengedhetetlenül szükség van oxigénre, amelyet a berendezés a fúvókáknál kap. A fúvókákat le kell szerelni, csapnál folyóvíz alatt alaposan át kell öblíteni. Szemmel látható, hogy a kazán jó állapotban van. Ettôl függetlenül a nyílt égésterû tüzelôberendezést érdemes lecserélni korszerû kondenzációs kazánra, fôleg hogy a ház korszerû szigetelést és nyílászárókat kapott. Néhány év alatt meg is térülne a beruházás – mondta Szabó Sándor. A lakás harmadik emeleti, felette még egy szint,

1. kép: A mester kiszereli a fúvókákat, és elôkészíti az átöblítéshez. 2. kép: A karbantartás elõtt álló, lecsupaszított nyílt égésterû gázkazán. 4. kép: Végül minden a helyére kerül, utoljára a vezérlôpanelt csatlakoztatja a mester.

8


Régi kazán nem modulál A szigetelés, a nyílászárók cseréje önmagában nem elég. Sokszor meglepetést okoz a tulajdonos számára, amikor azt tapasztalja, hogy a fogyasztás közel sem csökkent olyan mértékben, mint azt az energetikai számítások ígérték. A lehetséges okokat latolgatva általában hamar arra a véleményre jut a fogyasztó, hogy mivel a fûtési rendszerhez nem nyúltak, bizonyára a tüzelôberendezés tisztítása, beállítása fogja megoldani a problémát. A tüzelôberendezés rendszeres karbantartása egyébként igen lényeges a készülék biztonságos és optimális üzemeltetése szempontjából, azonban még egy megfelelôen beállított és karbantartott kazán mellett is mûködhet túlfogyasztással az épület. Ennek oka általában az, hogy az ilyen felújításon átesett épületek jelentôs részében még a 10-15 éve létesített, 20-24 KW teljesítményû tüzelôberendezések mûködnek. Mivel a felújítás csökkentette az épület hôigényét, tipikus, hogy a kazán nem képes olyan alacsony szintre lemodulálni, amilyet az épület igényel. A fûtôberendezés ilyenkor moduláció helyett ki-be kapcsoló üzemmódban mûködik, ami jelentôs többletfogyasztást okozhat, hosszú távon pedig a fûtôkészülék meghibásodását is eredményezheti. Állapotfelmérés A tisztítás mellett a kazán gyors állapotfelmérése is elengedhetetlen.

ha már baj van Sajnos a magyar lakástulajdonosok többsége csak akkor hív szerelôt, amikor már problémás a kazán; részint sajnálja rá a pénzt, idôt, részint pedig eszébe sem jut, hogy a kazánoknak is szüksége lenne – csakúgy, mint az autóknak – idôszakonkénti átvizsgálásra, karbantartásra. – Amikor beáll az elsô hideg, akkor a szerelôk teljesen be vannak táblázva. Vannak olyan helyszínek, ahová csak napokkal késôbb tudunk kiszállni. A legtöbb embernél azt jelenti a karbantartás, hogy nem indul a kazán, és fázunk. Ez viszont semmi esetre sem nevezhetô karbantartásnak. A karbantartás arról szól, hogy egy készülék mûködik, üzemképes, de koszos, és ki kell tisztítani. Olyankor szoktak a telefonáló tulajdonosok kétségbeesni, amikor mondom, hogy jövô hétre tudom vállalni a munkát. – De hát nem mûködik! – jön a válasz. Ha nem mûködik, az már nem karbantartás. Oda alkatrészt kell kivinni, szerszámokat stb. Sokszor igen megtévesztô egy-egy ilyen kiszállás. Ha a telefonban a kuncsaft el tudja mondani a pontos problémát, hogy milyen kazán milyen típusáról van szó, akkor magának is sokat spórol. Nem kell egy készülékhez többször kivonulni. Persze a karbantartás olcsóbb, lehet ezzel is próbálkozni, de a biztonságos mûködés mindannyiunk érdeke – mondta Szabó Sándor. Nem szabad tehát sajnálni azt a 10 ezer forintot a gázszerelôtôl, hogy elvégezze a karbantartást és a tisztítást. Biztosan meg tudja mondani azt is, hogy lesz-e problémánk a kazánnal a fûtési szezon alatt. A kollégáknak pedig nem lehet elégszer hangsúlyozni a kommunikáció fontosságát. Az idôszakos karbantartás jó alkalom az ügyfelek megszerzésére. Ha szakszerû, érthetô információkat adunk az ügyfeleknek, akkor a kuncsaftok megtartása sem lehet probléma, és számíthatunk arra, hogy késôbb a nagyobb munkákat is ránk bízzák.

– Egy szerelônek szinte ránézésre tudnia kell, hogy milyen készülékkel áll szemben. Elôször is azonnal szembetûnik, ha rendellenesen üzemel. Az égôrózsa alatt is árulkodók az égési nyomok, ezenkívül a hôcserélô hangját is érdemes meghallgatni, milyen az áramlás, mennyire zajos, amibôl szintén lehet a tüzelôberendezés állapotára következtetni. A szivattyú motorjának szintén a hangja lehet gyanús – nem erôlködik, egyenletesen jár stb. De olyan kazánokkal is sokszor találkoztam már, amelyek kívül hibátlanok, szinte ragyognak, a belsejük azonban ledugult, mert nem volt szûrô, iszapleválasztó a rendszerben, ezért belülrôl az egész kazán elvízkövesedett. Elég látványos és egyértelmû jele az elégtelen üzemnek, amikor a lángok a hôcserélô oldalán törnek elô – tette hozzá Szabó Sándor. Közben megszáradtak a fúvókák, vissza lehet ôket helyezni a kazánba. – Hallható, hogy sokkal jobb lett az égés, sokkal erôteljesebben mûködnek a fúvókák, így tökéletesebb és gazdaságosabb lett az üzemeltetés. Nem a szerelô dolga, de érdemes a kazánban a nyomást is ellenôrizni egy-egy tisztítás, átvizsgálás alkalmával. A kazán víznyomása a használat alatt folyamatosan csökken, ezért a tulajdonosnak kellene azt idôközönként ellenôriznie, és szükség esetén vízzel tölteni a rendszert – tette hozzá Szabó Sándor. (Megjegyzés: itt pedig a vízkezelés problémájába ütközünk.)

gázellátás

Alternatívák írta: Szilágyi Zsombor

Az LNG elôretö

A világ nagy energetikai kutatóintézetei szerint hosszabb távon is nô a Föld lakóinak energiaigénye. Az Európai Unió erôfeszítései a megújuló energiaforrások használatának gyorsabb terjesztésére még túl nagy változást nem hoztak a világ energiamérlegében. A fosszilis energiahordozók adták 2015-ben a primer energiaigények 86%-át, és hasonló arányt várnak a BP [1] kutatói 2035-re: 71%, a Shell [2] szakemberei 2050-re: 58,2%, vagy az ERIRAS [3] kutatói 2040-re: 76%. Az LNG a világban Az LNG koncentrált energiahordozó, hajókban, tengeren jól szállítható, tárolható, viszonylag kis költséggel. Jelenleg kb. 250 LNG-szállítóhajó úszik a tengereken, összes szállítókapacitásuk 31 millió m3. A hajók egy-egy útja 4-30 napig tart. Az LNG-t szállító hajók esetében 30-40 év élettartammal számolnak. Az LNG karrierje töretlen, az árutôzsdék állandó szereplôje, egyre több ország kapcsolódik be a kereskedelmébe, és egyre több befektetés áramlik ebbe az üzletágba.

10

A világban a 2015. évi LNG-forgalom [1] 338,3 milliárd m3 volt. A gázforgalom 25%-a tôzsdei, rövid távú kötéseken keresztül bonyolódott, de vannak tôzsdén kívüli üzletkötések és hosszú távú kereskedelmi szerzôdések is. A Közép-Kelet adta az LNGforgalom 40%-át. A világ LNG-fogyasztásának 71%-a Ázsia országainak igénye. Az európai LNGimport 43 milliárd m3 volt. 2015 végén az Egyesült Államokban 110 terminál, 26 további országban 93 LNG-


fogadó állomás üzemelt, összesen 668 millió tonna/év kapacitással, és 18 országban 89 LNG-gyártósor üzemelt, 282 millió tonna/ év kapacitással. Az Ernst&Young elemzô cég 2030-ra az LNG éves forgalmát 700 milliárd m3-re becsüli. A közel- és közép-keleti arab országok szinte 1990-ig nem fordítottak figyelmet a földgáz-hasznosításra, de mára belelendültek, és a földgáz- (LNG-) piac meghatározó szereplôje lett Katar, Algéria, Egyesült Arab Emírségek, Omán. Európában mûködik 30 LNG terminál, 6 épül, tervezés alatt áll tucatnyi. Hozzánk legközelebb a horvátországi Krk szigetén fog épülni terminál, nemzetközi összefogással. A meglévô szárazföldi csôvezeték-hálózaton keresztül bennünket is elérhet a terminálról földgáz, remélhetôen 2018-tól. Egyre olcsóbbá válik az LNG technológia, rövidebb idô alatt épülnek meg a szükséges létesítmények, nô a szállítóhajók kapa-

citása és sebessége. A fejlesztések egyik célja az, hogy a szállítóhajó alkalmas legyen földgáz cseppfolyósítására is, így azok az országok is exportôrként kapcsolódhatnak a piacra, ahol még nem épült LNG terminál. Délkelet-Ázsiában egy sor erômû-beruházás indult, földgáztüzeléssel. Ehhez legtöbb esetben LNG-t használnak. A földgáz és az LNG versenyre kelt a nukleáris energiával, a nukleáris erômûvek hosszú és drága beruházása, környezeti hatása miatt. Németország elhatározta, hogy 2020-ig bezárja nukleáris erômûveit, helyette a szenes erômûvek kapnak nagyobb terhelést. A döntéshez megjegyezhetjük, hogy a német primer energiatermelésben csak 7%-ot tesz ki a nukleáris energia, a német szénbányászat és szenes erômû-lobbi pedig nagy erôt képvisel. Ugyanakkor Németország elkötelezett a szén-dioxid-kibocsátás gyors és határozott csökkentésében, ez a helyzet pedig a földgáz szerepének növekedését eredményezheti. Ennek elsô jele az Északi Áramlat földgázvezeték kettôzésének elhatározása. Európa más országaiban egyre többször beszélnek a széntüzelésû erômûvek bezárásáról. Helyettük a földgáz- (LNG-) tüzelés komoly eséllyel indulhat. Az Egyesült Államok politikai, gazdasági, mûszaki eseményei azonnal hatással vannak a világ energiapiacára. 2016. november 8-án az USA választói döntenek az elnökválasztáson. Az új elnök személye hatással lesz nagyon sok dologra, köztük az ország energiapolitikájára is. A Platt's becslése szerint republikánus gyôzelem esetén csökkenhet az országban az olajtermelés, akár napi egymillió hordóval is, a demokraták gyôzelme esetén meg éppen fordítva, nôni fog. Egymillió barrel napi olajtöbblet a kôolaj világpiacán azonnali áreséshez vezethet. Bármelyik lépés befolyásolhatja a dollár árfolyamát is. Mindkét párt az olajfogyasztás mérséklését, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését irányozza elô. Trump az olajfogyasztást tervezi csökkenteni, a megújuló energiák használatát támogatná. Clinton 30%-kal akarja visszaszorítani a szén-dioxid-kibocsátást 2025-re a 2005-ös szinthez képest. Ezt elsôsorban a szénhasználat mérséklésével érné el,

tör

vagyis a föld- és palagáz-kitermelést jelentôs korlátozásokkal nem sújtaná. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter egy budapesti tanácskozáson Magyarország határozott szándékát hangsúlyozta egy bulgár– román–magyar földgáz-szállítóvezeték megépítésérôl. Ez a vezeték támaszkodhat román tengerparti LNG terminálra. Az LNG felhasználása Az LNG a fogadó állomásokra érkezik, a tankhajó tartályaihoz hasonló hôszigetelt tartályokba fejtik, majd a szükséges mennyiséget elpárologtatják és szállítóvezetékbe komprimálják. Elindultak kísérletek az LNG közvetlen hasznosítására motorhajtóanyagként közúti teherjármûvekben, hajók hajtására, de a kezdeti nehézségek láttán még hosszabb idô kell a technikai problémák biztonságos megoldására. LNG-forgalom a világban Az 1. táblázat a világ legnagyobb földgázexportôr országait mutatja be. Az LNG piaca gyorsan változik, és egyre újabb szereplôk jelennek meg: • 2015-re tovább nôtt a világ LNG-forgalma, • továbbra is Katar a legnagyobb szállító az LNG-piacon, • jelenleg 25 ország exportál LNG-t, új eladó a piacon Brunei, Brazília, Guinea,

Peru, Jemen és az USA. Ausztrália is újnak számít, és máris nagy mennyiséggel jelent meg, • Oroszország is szeretné megôrizni (elsôsorban az európai) exportpiacait, ezért gyors ütemben fejleszti LNG termináljait és szállító flottáját is, bár egyelôre még csak Távol-Keleten forgalmaz LNG-t, • 2015-ben az USA még földgázt importált, de megjelent az exportpiacon is, és az export egy része LNG formában volt, • Kína, India, Brazília nagy energiaszívása még nem látszik az LNG piacon, • tulajdonképpen nem meglepô, hogy a saját földgáztermeléssel nem rendelkezô országok (például Belgium vagy Spanyolország) megindítják az LNG exportját, mert ez az üzleti aktivitás a földgázpiac fontos eleme: készletezni LNG-t és kihasználni az LNG ármozgását. Az LNG tôzsdei forgalma gyorsan nô, minden kereskedési formában megjelenik. A tôzsdei forgalom kb. 80%-a már spekulatív, az árváltozásra számító üzlet. Az LNG ára Az LNG eseti ára a kikötôkben azonos az adott országra jellemzô szállítóvezetékes földgáz árával. Az LNG szerzôdéses, több tételre vonatkozó árazására három modellt használnak:

mi is az LNG? Az LNG cseppfolyós halmazállapotú, -161 °C hômérsékletû, a víznél kisebb sûrûségû (430-470 kg/m3, az összetételtôl függôen), színtelen, szagtalan, kémiailag passzív földgáz. Elpárologtatással 1 m3 cseppfolyós LNG-bôl 600 m3 normál állapotú gáz keletkezik. 1 tonna LNG elpárologtatásával kb. 1400 m3 gázt kapunk. Az LNG összetétele az elôállításához felhasznált (tisztított) földgázzal azonos. Biztonsági okokból szagosítani szokták.

az LNG-szállítás gazdaságossága A földgáz nagynyomású, szárazföldi, vezetékes szállításának felsô határát 4000 km-nél szokták meghúzni, mert e távolság felett már több gázt kell felhasználni a szállítóvezetéki kompresszorok hajtására, mint a szállított gáz mennyisége. Ez egyben azt is jelenti, hogy 4000 km-en túl az LNG-szállítás már gazdaságosabb. A tengerbe fektetett szállítóvezetékek esetében ezt a határtávolságot 1200 km körül húzzák meg.


11

Jegyzetek: [1] BP Energy Outlook 2016 Edition [2] Shell: The Power of Scenarios 2015 [3] The Energy Research Institute of the Russian Academy of Sciences (ERIRAS): Global and Russian Energy Outlook to 2040.

írta: Az LNG elôretör

• Olajár-indexálás: elsôsorban Japán, DélKorea, Kína használja ezt a modellt. Az árat a fûtôolaj és a gázolaj tôzsdei ára határozza meg. • Olajár-indexálás és másik energiahordozó (szén vagy villamos áram) tôzsdei ára: ez a formula általában Európában divatos. • Piaci (tôzsdei) ár: a vezetékes földgáz amerikai tôzsdei árához (Henry Hub) kapcsolják az LNG árát. Az LNG árát befolyásoló tôzsdei folyamatok mellett az LNG minôsége is megjelenik az árban. A földgázpiacon kiemelt figyelemmel kísérik az amerikai tôzsdei földgázárakat. Ezek a tôzsdei árak viszonylag szoros korrelációt mutatnak a kôolaj és az olajtermékek árával, de szezonális hatások is megjelennek, és a készletek alakulása is mozdítja az árakat. Általában Távol-Keleten rendre drágább az LNG, mint a vezetékes földgáz az USA-ban. Az európai LNG-árak közel járnak az európai vezetô tôzsdei (TTF, NBP) földgázárakhoz, hol fölötte, hol alatta jegyzik. Az LNG és a környezetvédelem Vitathatatlan, hogy egy 50-200 ezer m3-es tárolótérben lévô LNG-mennyiség hatalmas energiakoncentráció. Az LNG mintegy öt- venéves (ipari léptékû) használata során komoly baleset nem történt. Kisebb ömlések a szárazföldön és a tengeren is elôfordultak, de a kiömlô gáz gyorsan, minden különösebb veszély nélkül távozott a magas légkörbe. (Azt tudhatjuk, hogy a légkörbe kerülô

12

metán mintegy tízszer károsabb a környezetre, mint a szén-dioxid). Az LNG különleges fizikai jellemzôi miatt az elôállító, tároló,

szállító berendezéseket különös biztonsággal, extra acélanyagokból készítik. A rendszerek szerelvényezése, biztonsági elemei nagyobb mennyiségû gáz szabadba jutását megakadályozzák. LNG termináloknál mindig látunk állandóan lobogó fáklyát. Ennek éppen az a feladata, hogy a technológiából kilépô, összegyûjtött hulladékgázokat biztonságosan elégesse. Az LNG létesítmények szándékos károsítás elleni védelme állandóan fejlôdik, ma azt lehet mondani, hogy a legérzékenyebb katonai létesítmények védelmének szintjén áll. Az LNG jövôje az, hogy bevonjon a földgáz-kereskedelembe olyan országokat, amelyek eddig földrajzi fekvésük miatt nem tudtak részt venni benne. Ha számításba vesszük még a hatalmas palagáz- vagy a metánhidrát-készletekbôl adódó földgáz-kereskedelmi lehetôségeket is, akkor biztosak lehetünk abban, hogy az LNG karrierje felfutó lesz a világban.

földgáztermelés és -export 2015 milliárd m3 Oroszország Kanada Katar Norvégia Trinidad-Tobago Algéria Hollandia Ausztrália Indonézia Malajzia Nigéria


termelés

nettó export cso˝vezetéken

nettó export LNG

573,3 163,5 181,4 117,2 39,6 83,0 43,0 67,1 75,0 68,2 50,1

193,0 74,3 19,8 109,5 0,0 25,0 40,6 0,0 10,5 0,0 0,0

14,5 0,0 106,4 6,0 17,0 16,2 1,2 39,8 21,9 34,2 27,5

an d

épületgépészet

Mustra

írta: Lantos Tivadar

Sopronban, a nyugati végeken Ez alkalommal a soproni épületgépész kereskedôket látogattuk meg. Bár Sopron nem egy alvó kisváros, sôt a fesztiválok idején több élet is szorul belé néha, mint az elviselhetô lenne, a mi kicsiny épületgépész túránk is okozott meglepetést. Mindenki hozta a kötelezôt, de volt egyvalaki, aki érdekes problémát vetett fel. Külön kazánház Vágjunk is bele in medias res; a Szatmári kereskedésében találkoztunk egy érdekes kérdéssel. A kereskedô egyébként nagyon szimpatikus és udvarias volt, és ugyanazzal a problémával fordultunk hozzá, mint eddig más helyszíneken is, történetesen

hogy tönkrement a nyílt égésterû kazánunk, és szeretnénk kicserélni még a fûtési szezon elôtt. A kolléga nagyon jól elmondta, hogy a gáztervek és az engedélyezés miatt sok nehézségünk lesz, nem biztos, hogy menni fog a csere még a hideg idô

a hűség városában Sopronban öt épületgépész kereskedést látogattunk meg; egy újabb Szatmári-üzletet, az Egresits és Fiai Kft.-t, az A1-et, egy Mart-boltot, és végül, de nem utolsó sorban egy Füzi Szerelvénykereskedést. Elmondhatjuk, hogy nagyjából mindenki azonosan jól teljesített, a Szatmári üzletében azonban találkoztunk egy sarkalatos problémával, amelyet tisztáznunk kell. Többen is jelezték felénk, kérdezték tôlünk; mit kell akkor tudni egy kereskedônek? Mennyire kell felkészültnek lennie a szakmát érintô témákban? Nyilvánvaló, hogy nem tudhat mindenki mindent, de a legtöbb kérdésben bizony helyt kell állni, a szerelôk kérdéseinek izzasztó gyûrûjében sok esetben kell megoldási javaslatokat adni. Sok szerelô mondja azt, hogy a szakma gyakorlati ismerete a kereskedésekben kezdôdik, mert itt lehet új információt kapni a felhasznált anyagokról, az új technológiákról, mert mindenhez kell érteni, elég magas szinten. Az országot járva többségében nagyon sokoldalú, profi szakemberekkel találkoztunk, bár akadtak olyanok is, akik kevésbé voltak felkészültek a területet illetôen. Mi a laikusok szempontjából vizsgáljuk a kereskedéseket – a nem szakemberek pedig elsôsorban magabiztos, megbízható és hiteles információkat várnak a kereskedôktôl.

16


beállta elôtt. Ami megütötte a fülünket, az a mondat volt, hogy nyílt égésterû készüléket külön kazánházba még fel lehet szerelni – hozzátette, ugyanúgy, mint gyûjtôkémény esetén. Sajnos a helyzet nem ilyen egyszerû. A törvény teljesen egyértelmûen fogalmaz: „2016. július 1-ét követôen – a típusengedély megszerzésének idôpontjától függetlenül – nem vehetô használatba egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználási helyen olyan fûtôberendezés, amely a 813/2013/ EU bizottsági rendeletben foglalt szezonális helyiségfûtési hatásfokra, vízmelegítési hatásfokra és hangteljesítményszintre vonatkozó elôírásoknak nem felel meg.” És bizony a nyílt égésterû, valamint a turbós készülékek szezonális hatásfokai nem felelnek meg a rendeletnek. Kivételt képeznek ez alól a gyûjtôkémények, ahogyan a kereskedô azt helyesen el is mondta, mert oda még fel lehet tenni a kéményes berendezéseket. A kazán elhelyezésétôl mindez teljesen független; mindegy, hogy a fürdôszobába, különálló garázsépületbe, sufniba teszik fel a kazánt, de nyílt égésterût csak akkor lehet beüzemelni, ha gyûjtôkéménybe csatlakozik az égéstermék-elvezetôje. A kereskedô kolléga talán itt életvédelmi szempontokra gondolt, hogy külön légtérben nincs CO-veszély stb., de az ErP kôkeményen csak az energiahatékonyságra vonatkozik, ennek megfelelôen a meghatározott követelményeket csak a kondenzációs kazánok képesek teljesíteni, tehát csak ezt lehet kiajánlani. Mentségére legyen mondva a kereskedônek, állítása több szakembert is elbizonytalanított, sokaknak nem

összegzés volt egyértelmû, hogy el lehet-e helyezni nyílt égésterû kazánt külön kazánházban. Inkább semmit, mint a rosszat A következô állomáshelyünk az Egresits és Fiai Kft. volt, ahol egy csinos fiatal hölgy fogadott bennünket (valahogy ilyenkor mindig egy kicsit jobban indul a beszélgetés). Elôadtuk szokásos történetünket, amire ô inkább hívta a férjét, de bizony attól sem lettünk okosabbak. Elôadta a kazáncsere bonyolultságát, de a miértekre, a hogyanokra nem kaptunk kielégítô választ. Konkrétumot nem mondott, és rögtön a tervezô irányába terelte a beszélgetést. A tervezô elérhetôségét megkaptuk, így félig-meddig elégedetten távozhattunk az üzletbôl, bár egy cseppet sem lettünk okosabbak. Az A1 kereskedésénél is intelligens kereskedôk fogadtak bennünket. Nagyon hosszú volt a várakozási idô; bár sok eladó volt az üzletben, ennek ellenére nagyon lassan került ránk a sor. Amikor beszámolhattunk érkezésünk okáról, akkor már flottul ment a beszélgetés. Minden felesleges szöveg helyett azonnal két kivitelezôt is ajánlottak, akiket a legmegbízhatóbbaknak tartottak. Szót ejtettünk nagy vonalakban a kazáncserérôl és az árakról is, de az A1-tôl távozva is maradtak bennünk kérdések, amelyekre nem kaptunk egyértelmû válaszokat. Ilyenkor szoktak a laikus vásárlók még egy másik üzletet is felkeresni, és bizony az

MART Füzi Szerelvénybolt A1 Egresits és Fiai Kft. Szatmári

udvariasság

szakmaiság

gyorsaság

4 5 4 4 4

3 5 4 3 2

4 5 3 4 3

végeredmény szokott a nyerô lenni, aki az adott témában kimerítôbb választ tud adni. A MART esetében lényegében ugyanez volt tapasztalható. Ajánlották a kéményes, tervezô, kivitelezô hármast, említették a miérteket és a hogyanokat, de sok nyitott kérdés maradt. Három rendkívül unalmasnak nevezhetô kereskedés után vártuk a csodát… Lányok boltja Ami meg is érkezett. A Füzi Szerelvénykereskedés kellemes meglepetés volt a sok egyhangúság után. A kereskedôi hölgykoszorút némileg árnyalta egy-két morcos kivitelezô, de semmi sem lehet tökéletes – ez persze csak tréfa. Kérdésünkre az üzletvezetô jött ki, aki segítségünkre volt a témával kapcsolatban. Minden a legapróbb részletekig szóba került. Végre kaptunk konkrét árajánlatokat is, a hölgy teljesen képben volt a vonatkozó jogszabályokkal,

1. Füzi Szerelvénybolt: 15 pont 2. Egresits és Fiai Kft.: 11 pont 2. A1: 11 pont 2. Mart: 11 pont 5. Szatmári: 9 pont

lehetôségekkel kapcsolatban. Az üzletben délelôtt sokan voltak, volt idônk megfigyelni a kiszolgálást is. Minden nagyon flottul és a megfelelô gyorsasággal ment. A kis üzlet rendezett, mindennek megvan a maga helye, ami még szimpatikusabbá teszi az boltot. A végén jutott kivitelezôi ajánlatból is. Soproni látogatásunk során ebbôl az üzletbôl távozhattunk igazán elégedetten. A határozottság, a fellépés alapján elmondhatjuk, hogy bizalommal vásárolnánk tôlük, ha kazáncserére lenne szükségünk. Értékelés Összességében tehát elmondható, van egy hármas középmezôny, a MART, az A1, az Egresits és Fiai Kft., valamint van egy üzlet, a Szatmári, aki ez alkalommal mellélôtt a külön kazánházzal, és van egy kiemelkedô társaság, a Füzi Szerelvény-kereskedés, amely tudott kimagaslót produkálni Sopronban.

vízellátás

Konyhatechnika írta: Lantos Tivadar

Konyhamalac és mosogatógép ôrlôgyûrûk zúzzák pépessé a szerves anyagokat. Ha olyan tárgy kerül bele, amely nem ledarálható, a konyhamalac automatikusan leáll, és áramtalanítás után kézzel könnyen kivehetô az idegen tárgy. A legtöbb konyhamalacban szinte minden szerves hulladék ledarálható, zöldségek és gyümölcsök szára, héja, gyökere; az étkezés után minden, ami a tányéron maradt, illetve minden fôtt vagy sült ételmaradék is. A húsról levágott faggyú és inak, valamint a szalonna porcogója és bôre is eltüntethetô ilyen módon. Semmi olyat nem szabad viszont beletenni, ami nem lebontható anyag, például zacskók, fóliák, habtálcák, alufólia, befôttes gumi, kupakok stb.

Egy modern konyha szerves részének tekinthetô ma már a konyhamalac, valamint a mosogatógép. A piacon többfajta ilyen eszköz között válogathatunk, a lehetôségeknek elsôsorban a pénztárca szab határt. A telepítésüknél azonban néhány dologra érdemes odafigyelni. Mindent bele? Az elsô konyhamalacot Amerikában építette 1927-ben John W. Hammes. Magyarországon az elsô „malacot” 1996ban adták el, és a a statisztikák szerint ma már évente körülbelül ezer háztartási és

18

ötszáz ipari készülék kerül forgalomba. A konyhai mosogatók alá szerelhetô berendezés, annak ellenére, hogy aprítógép, nem veszélyes, nincsen benne penge – két kis kalapács, valamint


Lefolyóméret és víztakarékosság A konyhamalac elsôsorban a tôlünk nyugatabbra fekvô országokban lett általános gyakorlat, azonban még a szakemberek számára is számos kérdést vet fel a beépítése. Mivel zsíros, darabos ételmaradék kerül a készülék használatával a lefolyóba, felmerül a kérdés, vajon okozhat-e dugulást a konyhamalac használata? A kérdésre a válasz az igen, ha nem vagyunk elég körültekintôk, és a szerkezetet alulméretezett lefolyórendszerekbe építjük be. Az ételmaradékok daráléka ragacsos, tapadós masszát képez, amely a megfelelô mennyiségû víz hozzáadása nélkül akár be is sûrûsödhet. A csaptelepeken használatos víztakarékos perlátorokat érdemes elkerülni, mert ennek alkalma-

1 zásával nem lesz biztosított a szükséges vízmennyiség.

1

Ahogy említettük, a lefolyóvezeték átmérôjének mérete is fontos, ha ételmaradék-darálót tervezünk beépíteni. A 40 mm-es csô a dugulás-elhárítási szakemberek szerint túl kicsi, középút az 50 mm-es, de a legjobb a 63 mm-es vezeték – azonban a túl nagy keresztmetszet is okozhat problémát. Ezenkívül a lefolyócsô hossza se haladja meg a 15 métert, mert ezen felül is számolni kell a sûrû eldugulás kockázatával.

ép

Nem környezetbarát Arról megoszlanak a vélemények, hogy a konyhamalac használata mennyire környezetbarát módszer. Egyes vélemények szerint a szerves hulladék mennyisége így könnyen csökkenthetô, ami higiéniai szempontból jó; a konyhai ételmaradékok a bomlás során levet eresztenek, ami a zsákból könnyedén kijut a szemetesvödör aljába. Az éttermi, kifôzdei ételhulladékot a fejlett országokban állatok etetésére felhasználni szigorúan tilos, azonban a háztartásokban ezt még semmi nem tiltja. Ahol nincs háziállat, ott viszont legtöbbször a kukákba kerül a maradék. A konyhamalac a szennyvízbe aprítja az ételhulladékot, ezzel a lakosság szennyvízterhelése arányosan megnövekszik, ami egyáltalán nem kívánatos folyamat környezetvédelmi szempontból. A nagyobb városok szennyvíztisztító telepein, ahol iszaprothasztó is van, általánossá vált gyakorlat a szerves konyhai hulladék ezekben történô tárolása, feldolgozása, ami kevésbé környezetkárosító. Az ételmaradékokkal együtt azonban jelentôs mennyiségû olaj és zsír is bejut a szennyvízrendszerekbe, mely anyagok kezelése nem könnyû, energiaigényes folyamat. Az elhasznált sütôolaj és zsír gyûjtése a szennyvíz zsírtartalmának csökkentését kívánná alapvetôen szolgálni.

A mosogatógép már nem luxus Mosogatógépbôl alapjában véve három típus közül választhatunk; léteznek a konyhabútorba beépíthetô és szabadon álló készülékek, valamint kisebb méretû asztali mosogatógépek. A beépíthetô

5

2

6 3 7 4 8

konyhamalac működése 1. A fröccsenésgátló megakadályozza, hogy darálás közben az apró darabok kijussanak a mosogatóból; 2. Aprító gyûrû; 3. Repülô kerék; 4. Víztõl elszigetelt motor, amely a konyhamalacot meghajtja; 5. Felsõ garat; 6. Ôrlôkalapács; 7. Lefolyó csatlakoztató; 8. Hajtástengely

1 2

3

4 5

6

10

7

11

8

12

9 13

mosogatógép működése 1. Fõkapcsoló, ha a készülék fix telepítésû. A legtöbb mosogatógép oldható kötéssel rendelkezik; 2. Felsõ vízporlasztó karok; 3. Ajtóretesz; 4. Pumpafedél; 5. Fûtôszál; 6. Vízporlasztó; 7. Szennyvízvezeték; 8. Tápvízvezeték; 9. Szívószelep és szûrõ; 10. Úszókapcsoló; 11. Motor; 12. Tömítés; 13. Burkolat.

mosogatógépek általában 45 és 60 cm szélességben kaphatók. A szabadon állók szinte bárhová beilleszthetôk, legcélszerûbb a mosogató melletti résznél elhelyezni ôket. A

2

készülék felsô lemezének eltávolításával beszerelhetôk a konyhai lemezhez is. Az asztali berendezések a kisebb konyhában praktikusak, ahol kevés a hely. Méretüket


19

vízellátás

Konyhamalac és mosógatógép

3

3. kép: Konyhamalac elakadási hiba (javítás közben)

mosószer átlag 28 forintból van meg. Ezen a fronton tehát jobbnak tûnik a kézi mosogatás. Ha a ráfordított idôt, eredményeket is figyelembe vesszük, akkor azonban még mindig jobban járunk a gépi mosogatással.

4

5

4. kép: Mosogatógép 5. kép: Konyhamalac bekötése a hálózatba

általában a benne elhelyezett terítékek száma határozza meg, eszerint lehetnek 6, 10, 14 terítékes készülékek is. A gépek vízfogyasztása átlagban 11-18 liter, de még a legolcsóbb mosogatógépeké sem haladja meg a 25 litert. Ez lényegesen gazdaságosabb, mint a kézi mosogatás,

20

akkor ugyanis – ha 8 terítéket számolunk – átlagban 50-60 liter víz fogy el. Ha már az összehasonlításnál tartunk, a mosószerhasználatot is érdemes bekalkulálnunk. A mosogatógépekbe való tabletta ára széles skálán mozog, nézzünk egy átlagárat, ami 45 forintra jön ki. Kézi mosogatás esetén a


Energiafogyasztás és zajszint Ha tovább elemezzük a költségeket, az energiafogyasztás is mérvadó. Jól ismertek a különbözô energiacímkék, a legtöbb áruházban a gazdaságos A+++ készülékektôl a kevésbé energiatakarékos A kategóriás készülékekig válogathatunk. Az energiafogyasztást a gyártók minden típusnál éves szinten határozzák meg. A számításnál 280 hidegvíz-töltésû, normál tisztítási ciklust vesznek alapul, alacsony villamosenergia-fogyasztású üzemmód mellett. Fontos, hogy a tényleges energiafogyasztás a készülék üzemeltetési módjától függ. Ennek megfelelôen az A+++ készülékek fogyasztása 1,06 kWh alkalmanként, míg az A kategóriás készülék fogyasztása ennek többszöröse.

Zaj tekintetében az átlagos készülékek 50 dB tartományban mûködnek, de a modernek a 40 dB zajkibocsájtást is képesek hozni. A mosogatógépnek általában van néhány alapvetô programja (általában hat), amelyek minden egyes típusnál alkalmazhatók (elômosás, mosás, intenzív program, automatikus program, vegyes, gyors program stb.). A fennmaradó programtípusok és funkciók modellenként eltérôk, és igen sokfélék. Amikor arról kell döntenünk, mit helyezzünk elôtérbe a vásároláskor, mindenképp az életmódunkat kell szemügyre vennünk, hogy az üvegek, poharak vagy pedig a szennyezett edények mosása a gyakoribb. Tény az, hogy a konyhatechnika és a higiéniai követelmények az elmúlt évtizedekben jelentôs átalakuláson mentek keresztül. Egyre több, a komfortot elôsegítô eszköz kerül a konyhákba, célszerû tehát tisztában lennünk azok mûködésével, és azzal, hogy egyáltalán szükségünk van-e egy-egy berendezésre.

vízellátás


Az elárasztott gépházakna történ Egy családi ház úszómedencéjének vízgépészeti berendezései mentek tönkre egy aprócska figyelmetlenségnek köszönhetôen. Hiába volt egyszerû, már-már rutinmunka a kivitelezés, a hibának köszönhetôen majd 3 millió forintos kár keletkezett. A biztosító pedig nem fizet! Bokor András története. És akkor jött a biztosító A házi úszómedence vízforgató gépháza kicsit nagyobb méretû, mint egy vízmérô akna, ebben helyezték el a szûrôtartályt, a szivattyúkat, az elektromos vezérlôszekrényt

stb. Az építtetô akkor vette észre a hibát, amikor a gépházból a fedlapon keresztül „bugyogott” ki a víz. Mivel a kivitelezôvel jó a kapcsolat, ô is üzemeltette, szervizelte

1

évente többször a berendezést, végezte a téli leürítést, tavaszi üzembe helyezést, így számtalanszor meggyôzôdhetett a medencerendszer állapotáról. Ennek ellenére a gépház aknája vízzel telt meg, a benne lévô összes automatika, a motoros szabályozó szelepek motorjai, a szivattyúk, az elektromos elosztók tönkrementek, több millió forintos kár keletkezett. Azonban a tulajdonos nem esett kétségbe, kihívta a biztosítót. A kárfelmérô kiszállt a helyszínre, és írt egy hibalistát, amelynek alapján megállapította, hogy a káreseményért nem tud felelôsséget vállalni. Ilyen esetben minden józaneszû embernek felmegy az egekig a „vérnyomása”, és azt gondolja, hogy évekig fizetett valamiért, ami szükség esetén nem állt helyt. Nem csoda hát, hogy jogi útra terelôdött az ügy; innentôl kezdve lép a képbe az épületgépész igazságügyi szakértô. Ki vigye el a balhét? Amikor a biztosító szakértôjének okfejtését pontról pontra átvizsgálták, már körvonalazódott, hogy a biztosító szakembere is értette a dolgát. A biztosító sem jótékonysági intézmény,

1. kép: Kismedence a szóban forgó gépházaknával. A házi úszómedence vízforgató gépháza kicsit nagyobb méretû, mint egy vízmérô akna, ebben helyezték el a szûrôtartályt, a szivattyúkat, az elektromos vezérlôszekrényt stb. Az építtetô akkor vette észre a hibát, amikor a gépházból a fedlapon keresztül „bugyogott” ki a víz.

22


Bokor András

okleveles gépészmérnök, igazságügy szakértő rovata

énete ami fizet, ha kell, ha nem, mert ha ez így lenne, nem lenne szükség mérnöki tervezésre. Az elsô jelentôsebb kár esetén a biztosító megfizeti a tanulópénzt, majd ezek után elvégzi újra a kivitelezô, immár a megfelelô mûszaki tartalommal az építést? Jól hangzik, de a valóságban ez így nem lenne mûködôképes, a biztosító társaságok hamar csôdöt jelentenének. Ha a lakó megtett mindent, hogy mûszakilag korrektül és jól mûködjön a berendezés, csak akkor hajlandó a biztosító fizetni! Óvatosan azonban ezzel az állítással, mert korábbi ügyeinkben már láthattunk olyan történetet, amikor a biztosító fizetett, majd a kárt a tervezôtôl, kivitelezôtôl visszaperelte. Mivel azonban a mi esetünkben nem voltak tervek, és mûszakilag hibás megoldás született, a biztosító alapból elutasította a

a rutin, meg az évek Elso˝ hallásra – és nem alaptalanul – felhorkanunk; a biztosító már megint nem akarja megtéríteni a károkat, hiába fizetünk évekig, évtizedekig. Amikor szükség lenne rájuk, beintenek! Nem véletlenül alakult ki ez a kissé elôítéletes szemléletmód. Számtalan történetet ismerünk, hogy a biztosító „olcsó”, semmitmondó kifogásokra hivatkozva nem téríti meg, vagy csak hosszú hónapokat késve, sok utánajárással viseli a károk költségeit. Ez alkalommal azonban ki fog derülni, a biztosító jogosan nem fizetett, a kivitelezô egy elsôre talán bagatellnek tûnô, ám nagyon is jelentôs hibán csúszott el. Egy családi ház kültéri, kisméretû úszómedencéjérôl lesz szó, ahol a víz betáplálását, elvezetését és a vízgépészeti rendszert kellett kiépíteni. Olyan cég volt a kivitelezô, amely maga is forgalmazza az uszodatechnikai berendezéseket, és egyben épít is. Óriási rutinnal rendelkezô vállalkozásról beszélhetünk, amely szerint ennél egyszerûbb munkát, mint egy családi házas, 3x5 méteres medence, el sem lehet képzelni, csukott szemmel is el tudják végezni a feladatukat. Tervek nincsenek, hiszen típus-szûrôtartálya van, típusszivattyúk, típus-elosztószekrény, így csak össze kell szerelni az alkatrészeket, mint egy legó játékot. Valóban, egy mûködô rendszert a helyszínen, tervek nélkül ki lehet építeni, mert ilyeneket napi gyakorisággal szerelnek. Azonban a mérnöki és mûszaki intuíció ez alkalommal is hiányzott, ami a rutint felülírja ebben a speciális helyzetben. Bírósági ügy csak akkor kerekedik az ilyen esetekbôl, ha nem várt hiba áll elô.

fizetést, mert nem lett volna kin behajtani a keletkezett kár összegét. A bûnös ÁVK De mi is történt akkor valójában? Miért lett elárasztva a gépházakna? A gépészeti rendszereket ellátó villamos

vezérlôszekrényt mindig az adott rendszer kiszolgáló terében kell elhelyezni. Jó esetben a villamos vezérlôszekrény az elárasztható vízszint fölött kerül beépítésre. Azonban jelen kialakítás szerint a lakóházba nem kerülhetett, hiszen különálló, földalatti gépházat kapott a medence, ezért a vezérlôszekrény

vízellátás


Az elárasztott gépházakna története

2. kép: Gépházakna belseje, melynek alján jól látszik a zsompszivattyú.

vízkár esetében, amikor az akna megtelt vízzel, az IP65 besorolású szekrény sem védte volna meg a villamos elosztót. Az áramütés elkerülésének biztosításához – az áramütés elleni védelem kiegészítô védelmeként – szükséges beépíteni egy 30 mA-s ÁVK-t (hibaáram-védô kapcsolót, korábbi elnevezése: FI-relé), amelynek az a feladata, hogy amennyiben a hibaáram az emberre veszélyes értéket meghaladja, áramtalanítsa a villamos berendezéseket. Tehát elsôdleges szempont az áramütés elleni védelem, ezáltal az életvédelem, és csak másodlagos az anyagi javak megóvása! Így a beépített ÁVK olyan elektromos felügyeleti eszköz, ami lekapcsolja a mögötte lévô hálózatot, amennyiben az emberre már veszélyes szivárgó áramot észlel. Ilyen eset például akkor fordulhat elô, ha – mint esetünkben is – az elektromos hálózatra kapcsolt fogyasztók valamelyike, vagy az elosztó rendszer eleme, a vezérlôszekrény tartósan vízzel érintkezik, hiszen az aknában csôtörés volt. Ezáltal a készülék már az esetleges áramütés kialakulásának lehetôsége elôtt lekapcsol.

2 3

jelen körülmények között megfelelôen került kialakításra. Ilyen földalatti vízgépházban – függetlenül a károsodástól – legalább IP65 kisnyomású, vízsugár ellen védett kialakítású

24

A zsompszivattyút is lekapcsolta Csak akkor kell hang- és/vagy fényjelzéssel ellátni a berendezést, ha az érintett személyek biztonságát és egészségét veszélyeztetné a felügyelet nélküli gép, hiba esetében. 4 Esetünkben nem azért kellett volna kiépíteni az ÁVK-t hang- és/vagy fényjelzéssel (manapság korszerûen GSM üzenetként mobiltelefonon való riasztást), mert személyek biztonságáról van szó, hanem azért, mert egy ilyen vízgépház felügyelet nélkül 3. kép: A medence gépészetének villamos vezérlôszekrénye a kismegszakítókkal, relékkel és az ÉV relével. üzemel, és a meghibá4. kép: A medence mérô és automata vegyszeradagoló sodásról, a biztonsági berendezése, amely szintén a gépházaknában volt elhelyezve. rendszerek mûködésérôl tájékoztatni kell az üzemeltetôt. kell, hogy legyen a vezérlôszekrény. A lehetôségekhez képest mindent meg A vízgépház padlójában egy vízgyûjtô akna, kell tenni annak érdekében, hogy vizet ne ún. zsomp lett kialakítva, benne a zsompsziérjen a villamos vezérlôszekrény! A tárgyi vattyúval. A zsompszivattyú úszókapcsolós


kell a műszaki intuíció 5. kép: Zsompszivattyú, amely a csôtörés miatt nem bírta megfelelô mennyiségben kiszivattyúzni a vizet az aknából. Miután a víz szintje elérte az ÉV relét, lekapcsolta a szivattyút, így megtörtént az elárasztás.

5

vízszintérzékelôvel van gyárilag felszerelve. A zsompszivattyú vezérlése automatikus, mert a gyárilag felszerelt úszókapcsoló a zsompban emelkedô vízszint hatására

Semmiféle szakmai elôírás vagy szabvány nincs, ami kimondaná, hogy egy medence vízgépházát ellátó hálózati vízvezetékbe vagy a vízforgató rendszer vezetékébe elektromos mûködtetésû elzáró csap beépítése lenne szükséges. A szabványok és a mûszaki elôírások nem tudják lefedni a mûszaki élet teljes palettáját, ezért kell ilyen és hasonló rendszereket megtervezni, és mérnöki, átgondolt mûszaki megoldást adni. Felügyelet nélkül üzemelô gépháznál hiba (mint például az itt bekövetkezett csôtörés) esetén megfelelô gépészeti (elzáró, motoros csap beépítése, mely vízszintérzékelôrôl üzemel, megfelelô méretû zsompszivattyú beépítése) és villamos védelmet kell biztosítanunk (vízszintérzékelô beépítése, zsompszivattyút a villamosenergia-ellátó hálózat, például épület elosztójára csatlakoztatni, riasztás kiépítése).

bekapcsol, illetve a víz kiszivattyúzása után a szivattyút kikapcsolja. Ezek a berendezések kivétel nélkül IPX8, azaz víz alatt használható kialakításúak. Tekintettel arra, hogy ezek a szivattyúk biztonsági berendezések, csak a villamosenergia-ellátó hálózat olyan pontjára csatlakoztathatók, amely még vészhelyzet esetén is a legtovább feszültség alatt marad. Villamos bekötést ezért nem szabad a vízgépházba beépített elosztószekrénybe kötni, hiszen ez a szekrény az ÁVK mûködése esetén feszültségmentes állapotba kerül, ezáltal a zsompszivattyú nem tud mûködni.

Esetünkben a bekövetkezett hiba/hibák miatt, az ÁVK – a szekrény által ellátott fogyasztókkal együtt – lekapcsolta a biztonsági szivattyút is. Ezt követôen a szivattyú már nem tudta megakadályozni az akna vízzel való feltöltôdését. A biztonsági berendezéseket nem szabad ÁVK után kötni, helyesen a lakóház fôelosztójához kellett volna bekötni. Hibás volt továbbá a zsompszivattyú méretének megválasztása is, mert a történetbeli berendezés az 5 m3/h vízszállítási teljesítményével a csôtörésbôl származó vízhozamot nem volt képes elszállítani.

Rokonszakmák

írta: Rátai Attila

épületgépészet

Villamosság vs. gépészet

Az EPH rejtelme Persze el lehet viccelôdni azzal, hogy egyik szakma fontosabb, hogy a festô az építkezési tápláléklánc legalja, hogy a kômûves azért van, hogy újra megcsináljuk, amit szétvésett – de ennek semmi értelme. (Szeretnék egyszer villanyszerelôként annyi megbecsülésben részesülni, mint egy burkoló, asztalos vagy festô – mert ugyebár ki hallott már olyat, hogy az ügyfél megkapta álmai vezetékezését vagy alternatív kapcsolóját?) A lényeg, hogy van a villamos szakma, és van a többi. Mai cikkünkben beszélni fogunk arról, hogy a gépészet milyen területén érdemes jóban lenni egy olyan humanoiddal, aki legalább az Ecserin vett villanyszerelôi bizonyítvánnyal rendelkezik. A tévhittel ellentétben nincs az a nem erôsáramú villamos képzés, ami megengedi villamos berendezések betáplálásának kivitelezését. (Bôvebben: 21/2010. [V. 14.] NFGM rendelet mellékletének 10. villamosenergia -ipar fejezete.) Ugyanakkor a villamos szakmában – egyre inkább – megértett és alkalmazott követelmények alkalmazása nem ártana a gépészeknél sem. Villamos betáplálással rendelkezô gázkészülékek Az ilyen készülékek áramkörébe mindig kell áram-védôkapcsolót iktatni. Nem kell külön áram-védôkapcsoló, lehet közös is, vagyis más készülékeket is elláthat egyszerre. A külön áram-védôkapcsolónak az az elônye, hogy ha a kazán hibásodik meg, akkor a hálózat többi részének villamos tápellátása nem szakad meg. Ugyanez fordítva is igaz, a kazánt sem bántja a hálózat egyéb hibája. A problémát jól érzékelteti a kistesómnál történt szerelés esete. A sárkány CE jelölésû áram-védôkapcsolóját lecseréltem. Nem egy

26

bonyolult mutatvány: a fekete madzagokat a kismegszakítókra, a zöld/sárgákat erre a sínre, a kékeket arra. A tetthelyrôl még azelôtt sike-

rült elmenekülnöm, mielôtt a nagyszobai világítást felkapcsolta volna, ami úgy verte ki az áram-védôkapcsolót, mint VV7 Fannikája az IQ-tesztert. Túl sok variáció nincs a hibára – azon kívül, hogy a sárkány CE termék nem nyert hangszórót. Vagy a lámpánál cserélték fel a nullaés a PE vezetôt, vagy összekötötték ôket. Az áram-védôkapcsoló egyiket sem tolerálja. Mivel kb. harminc kilométerre laknak, és este tízkor hívott, amikor már az apukámtól 40 éve kapott – saját maga varrta – majmocskámmal aluszikáltam az ágyikómban, nem

egy példa egy szakképzetlen személy által is kezelhető kazánházi elosztóra KA-EO EGOVILL BT. ELO-212.15-22 2016 EN 61439-3

A szakképzetlen személy által kezelhetô a benne elhelyezett alkatrészekre utal, nem arra, hogy kinek engedik meg, hogy hozzáférjen. Az, hogy az elosztó felépítésébôl adódóan bárki használhatja, az EN 61439-3 szabványhivatkozás „-3” laphivatkozásából derül ki. A szabvány és a jogszabály is megengedi, hogy ezek a feliratok több adattáblán legyenek, de általában egy adattáblát használnak.


rohantam a helyszínre a hibát kijavítani. Ott a gyertyája, azt használja. A lényeg, hogy a védôvezetô volt bekötve a nullavezetô helyett. A kazánosok állítólag sokszor hisztiznek, hogy nem kell áram-védôkapcsoló, mert megszólal az áram-védôkapcsoló – de ez a hiszti sarokba állítással, zsebpénzzel orvosolható. Tehát fontos megjegyezni, hogy a villamos táplálással rendelkezô gázkészülék áramkörébe kell áram-védôkapcsoló. Ennek az áram-védôkapcsolónak az érzékenysége maximum 30 mA lehet. Érzékeltetésként, a bojlerünk áramkörében, ha az C 16 A-es kismegszakítóval van védve, 160 ampernek kell folynia ahhoz, hogy a kismegszakító elég hamar leoldjon. Az áram-védôkapcsoló esetében ez 0,03 A – ez kevesebb, mint az 1/5000-ed része. Fontos megjegyezni, hogy ez nem szabadon választott – jogszabály írja elô. Már szó volt róla, de most megismétlem: 7/2016. (II. 22.) NGM rendelet az egyes mûszaki szabályozási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról. 5. melléklet 4.2.7. Gázfogyasztó készülékek erôsáramú villamos hálózatra csatlakoztatása: a) Olyan gázfogyasztó készülék, amelynek villamos hálózati csatlakoztatása van, és áramfelvétele nem éri el a 30 A áramerôsséget, a villamos hálózatnak csak olyan részérôl táplálható, amelyet testzárlat esetében (a tápláló áramkörbe, a tápláló elosztóba vagy az azt megelôzô táplálásba iktatott) 30 mA érzékenységû vagy ennél érzékenyebb áram-védôkapcsoló önmûködôen lekapcsol. De ennyivel nem úszták meg a kedves gépész kollégák. A létesített villamos táplálással rendelkezô gázkészülékeket ellenôrizni is kell villamos szempontból. Milyen szempontok alapján? • Áramütés elleni védelem ellenôrzése a villamos hálózaton (érintésvédelmi ellenôrzés). • Áram-védôkapcsoló érintésvédelmi ellenôrzése. • Villamos felelôs mûszaki vezetô általi ellenôrzés. • A beépített villamos szerkezetek villamos biztonságot elôíró jogszabályoknak és követelményeknek való megfelelôség ellenôrzése. Nézzük, mit kéne ellenôrizni, kinek és mi alapján. Az eddigi szokásunk alapján – már ha lehet egy cikk után szokást emlegetni – nem megyek bele a villamos szakma rejtelmeibe. Szerintem bôven elég sok(k) lesz azt is megtudni, mi maradt ki eddig.

mei II.

Áramütés elleni védelem ellenôrzése a villamos hálózaton Függetlenül attól, hol szerelünk villanyt, a szerelés után szükséges az áramütés elleni védelem felülvizsgálata. Ez közismertebb nevén az érintésvédelmi felülvizsgálat. A részleteket hanyagolom, a lényeg, hogy a már említett 21/2010. (V. 14.) NFGM rendelet mellékletének 10. fejezete szerint (villamosenergia-ipar) ezt a vizsgálatot csak érintésvédelmi felülvizsgáló végezheti. E vizsgálat két dolgot jelenthet. Ha a gázkészüléket dugaszolóaljzatba csatlakoztatják, akkor az érintésvédelmi felülvizsgálatnak a dugaszolóaljzatig kell terjednie – ez az egyszerûbb eset.

Villamosság vs. gépészet Az EPH rejtelmei II.

Amennyiben a gázkészülék rögzített villamos csatlakozású, az érintésvédelmi felülvizsgálatot a készülék burkolatán kell elvégezni – mivel áram-védôkapcsoló van, elég csak egy védôvezetô-folytonossági ellenôrzést végezni. De ez még nem minden. Ha ez egy bonyolultabb kazán, szelepvezérléssel, szivattyúkkal, törpefeszültségû kimenettel, akkor bizony a jegyzôkönyvön nemcsak a kazánnak, hanem ezen szerkezeteknek is szerepelni kell. Ha ez a kazán vagy villamos betáplálással rendelkezô egyéb gázkészülék KLÉSZ alá tartozó létesítményben van, akkor bizony a kivitelezônek kell gondoskodnia az érintésvédelmi vizsgálat elvégzésérôl, nem a megrendelônek. Tehát villamos kivitelezô nélkül belevágni ilyen szerkezetek telepítésbe nem ajánlatos, sôt jogszabálysértô. Nézzük is ezt meg jogszabályokkal alátámasztva. Kell a vizsgálat… Ha munkahely: 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjérôl 19. § (3): Szabványossági felülvizsgálat elvégzése szükséges a) új villamos berendezés létesítésekor az üzemszerû használatbavétel elôtt;

b) a villamos berendezés bôvítése, átalakítása és javítása alkalmával, a szerelôi ellenôrzés elvégzése után; Ha KLÉSZ alá tartozik (üzlet, igazgatási épület, lakóépület, sportlétesítmény stb.), mindegy, hogy munkahely vagy sem: 8/1981. (XII. 27.) IpM rendelet a Kommunális- és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzatáról IV. fejezet – Az érintésvédelem ellenôrzéseivel és hibaelhárításával kapcsolatos feladatok, a kivitelezô feladatai: 22. § A rendelet hatálya alá tartozó fogyasztói vezetékhálózatot, illetve annak részét képezô érintésvédelmi rendszert – ideértve az EPH-t is – létesítô, bôvítô, átalakító vagy javító kivitelezô vállalat köteles a munkálatok befejezô mûveleteként a vonatkozó szabvány elôírásainak megfelelôen • „az érintésvédelem szerelôi ellenôrzését” elvégezni, illetve • „az érintésvédelem szabványossági felülvizsgálatának” az elvégzésérôl gondoskodni.

28

épületgépészet áram-védőkapcsoló érintésvédelmi ellenőrzése

Az áram-védôkapcsoló röviden az a szerkezet, amit utálunk berakni, mert • az összes mögötte lévô villamos hiba, gányolás miatt leold, • drága – 6000-7000 Ft (nem, nem euró), • ha a tervezô/kivitelezô kifelejtette, az elosztótáblát vagy a vezérlôszekrényt át kell miatta alakítani. De berakjuk, mert • KÖTELEZÔ, • nem lehet kihagyni, • ha nem említettem volna: KÖTELEZÔ. Az áram-védôkapcsoló ellenôrzését csak érintésvédelmi felülvizsgáló végezheti. Vizsgálnia kell, hogy • mekkora hibaáramnál old le, • mekkora az érintési feszültség, • bizonyos esetekben, hogy mennyi idô kell a mûködéséhez. • Errôl jegyzôkönyvet kell készíteni.

Az érintésvédelem bôvítése például az is, ha a gázkészülékek számára új villamos leágazásokat készítünk, vagy ha a már meglévô, nem dugaszolóaljzatos villamos kiállásra a gázkészüléket rácsatlakoztatjuk. Villamos felelôs mûszaki vezetô általi ellenôrzés Az építésügyi kivitelezési tevékenységekkel foglakozó rendelet – 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építôipari kivitelezési tevékenységrôl – egyértelmûen fogalmaz. Idézem: 13. § (1) Az építési munkaterületen végzett építési-szerelési munkát – a (8) bekezdésben foglaltak kivételével – felelôs mûszaki vezetô irányítja. A (8)-ban szereplô kivétel a következô: Építôipari kivitelezési tevékenységet az építési szakmunka jellegének megfelelô szakképesítéssel, részszakképesítéssel rendelkezô szakmunkás felelôs mûszaki vezetô irányítása nélkül is végezhet, ha az építési tevékenység építési engedélyhez vagy az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerû bejelentéshez nem kötött. Tehát vagy villamos felelôs mûszaki vezetô irányít, vagy bizonyos feltételek esetén elég, ha villamos szakmunkás végzettséggel rendelkezô személy végzi a munkát. A villamos


felelôs mûszaki vezetônek jogszabályban meghatározott szempontok alapján kell nyilatkoznia a munkáról. A beépített villamos szerkezetek villamos biztonságot elôíró jog szabályoknak és követelmények nek való megfelelôség-ellenôrzése. Nézzük ezt villamos szempontból. Van egy villamos gyártmány, amely minden villamos betáplálással rendelkezô gázkészülék telepítésénél elôfordul – és az esetek többségében elég gáz. Ez nem más, mint a villamos elosztó-berendezés, hívjuk kiselosztónak, elosztótáblának vagy elektromos szekrénynek. Van egy jogszabály: a 23/2016. (VII. 7.) NGM rendelet a meghatározott feszültséghatáron belüli használatra tervezett villamossági termékek forgalmazásáról, biztonsági követelményeirôl és az azoknak való megfelelôség értékelésérôl. Az elosztó-berendezés – az a doboz, amiben a kismegszakítók, áram-védôkapcsolók, melósok ottfelejtett reggelije stb. vannak – villamossági termék, tehát vele kapcsolatban a 23/2016. (VII. 7.) NGM rendeletet alkalmazni kell. Mit is ír elô ez a rendelet? Több dolgot, nézzük:

>> www.vgfszaklap.hu

EN 61439-1 szabvány és a szabványsorozat bizonyos követelményei vonatkoznak. Attól függôen, hogy hol használják ezeket, vagy ki kezelheti, további követelményeket kell figyelembe venni, és ezeket jelölni kell. Például MSZ EN 61439-1 és MSZ EN 61439-2 vagy MSZ EN 61439-1 és MSZ EN 614393. Ezek a szabványok további szabványi követelmények betartását is kötelezôvé teszik. Ilyen szabványok például az MSZ HD 60364 sorozat lapjai, amelyek villamos biztonsággal kapcsolatos elôírásokat tartalmaznak – ne gyulladjon ki, ne gyújtson meg, ne rázzon, és így tovább. Összefoglalva, az elosztókat a vonatkozó szabványok szerint kell legyártani.

• Az adott villamos gyártmány megfelelô gyártását. • Az adott villamos termék vizsgálatát. • Az adott villamos termék gyártásának és vizsgálatának megfelelô dokumentálását. 23/2016. (VII. 7.) NGM rendelet – gyártás Ez a jogszabály váltotta fel a 79/1997. (XII. 31.) IKIM rendeletet. A lényege ugyanaz. Nézzük át röviden, most az elosztók tekintetében. A jogszabály kimondja: 3. § (1): Villamossági termék az uniós piacon kizárólag akkor forgalmazható, ha azt a hatályos uniós biztonsági rendelkezésekre vonatkozó helyes mûszaki gyakorlattal összhangban állították elô, valamint nem veszélyezteti a személyek és háziállatok egészségét, biztonságát és a vagyonbiztonságot. Kérdés, honnan tudom azt, hogy megfelel? A jogszabály egyszerûen fogalmaz a 11. §-ban: Arról a villamossági termékrôl, amely megfelel a vonatkozó harmonizált szabványoknak, illetve azok egy részének, vélelmezni kell, hogy megfelel a szabványok vagy azok részei által meghatározott biztonsági követelményeknek. Az elosztókra elsôsorban az MSZ

23/2016. (VII. 7.) NGM rendelet – ellenôrzés Ahogy ez elôbbiekben írtuk, ha a szabványnak megfelel a villamos termék, akkor a jogszabálynak is. A szabvány részletesen leírja, hogy mit és hogyan kell ellenôrizni egy elosztó-berendezés esetében. Nem fogjuk ezt most végigvenni, elég annyi, hogy csak az összeszerelés után 9 különbözô vizsgálatot kell elvégezni – minden egyes elosztón. Az összeszerelés elôtti vizsgálatokról még nem is beszéltünk. Csak egy példa: tudta a kedves olvasó, hogy az összes fémburkolatú elosztón dielektromos mérést kell végrehajtani? Ez 250 A felett 1890 V, alatta 500 V. A lényeg, hogy szemrevételezéses és mûszeres vizsgálatokat kell végrehajtani az elosztókon. És ez még mindig nem a vége. 23/2016. (VII. 7.) NGM rendelet – dokumentáció A jogszabály elôírja a gyártás és ellenôrzés dokumentálását. Egy villamos elosztó-berendezés esetében ez minimum a következôket jelenti: • EU megfelelôségi nyilatkozat a jogszabályban elôírt tartalommal. • Karbantartási, létesítési, használati tájékoztató, illetve útmutató. • Mérési és darabvizsgálati jegyzôkönyv(ek). Fontos, hogy ezek minden elosztó esetében szükségesek, akkor is, ha kétmodulos mûanyag elosztóról van szó. A jogszabály ezt a következôképpen fogalmazza meg az 5. § (3)-ban: „A gyártó a 3. mellékletben elôírt mûszaki dokumentációt és az EU-megfelelôségi nyilatkozatot a villamossági termék forgalomba

épületgépészet

Villamosság vs. gépészet Az EPH rejtelmei II.

egy kis ismétlés Nézzünk pár hiányosságot, nem kritikával, hanem segítô szándékkal: • Nincs érintésvédelmi jegyzôkönyv, hiányos, vagy tartalmilag nem megfelelô. • Az elosztókban lévô dugaszolóaljzatok kimaradnak az érintésvédelmi jegyzôkönyvbôl. • Az EPH rendszer nem megfelelô, vagy nincs kiépítve. • Az EPH rendszer leágazásai sorosan vannak kivitelezve, nem „T”-leágazásokkal (egy kötés megbontásával a „mögötte” lévô rész folytonossága is megszakad). • A dugaszolóaljzatok áramkörében nincs áram-védôkapcsoló. • A villamos betáplálással rendelkezô gázkészülékek áramkörében nincs áram-védôkapcsoló. • Fürdôhelyiségek, medencéket, szaunákat tartalmazó helyiségek bármely áramkörében nincs áram-védôkapcsoló (itt nagyon kevés kivétel van, ahol nem kell). • Az elosztók dokumentációja nincs meg, hiányos vagy nem megfelelô. • Az elosztók adattáblája hiányzik, vagy hiányos tartalmú. • Az elosztók kivitelezése nem megfelelô. • A megfelelô IP védettség nincs biztosítva. • A kábel és vezeték bevezetése nem megfelelô, nincsenek jól lezárva. • A tömszelencék nincsenek lezárva. • Egy kapocsba, kismegszakítóba több vezeték van bekötve. • A takarómaszkok nincsenek felhelyezve. • A villamos felelôs mûszaki vezetôi nyilatkozat hiányzik, vagy nem megfelelô tartalmú.

hozatalát követô 10 évig köteles megôrizni.” De ez még mindig nem elég, a tájékoztatással további felelôsségeink vannak. A jogszabályban ezt olvassuk az 5. § (6)-ban: A gyártó biztosítja, hogy az általa forgalomba hozott villamossági terméken fel legyen tüntetve a termék azonosítását lehetôvé tevô típus-, tétel, modell- vagy sorozatszám, vagy ha a villamossági termék mérete vagy jellege ezt nem teszi lehetôvé, akkor annak csomagolása vagy a villamossági terméket kísérô dokumentáció tartalmazza ezen információkat. Mit is jelent ez? Adattáblát kell az elosztókon elhelyezni. Mivel az elosztó ugyanúgy egy villamos termék, mint egy lámpatest vagy egy rádió, ezen is el kell helyezni egy adattáblát. Az adattáblán vagy adattáblákon minimum a következôknek rajta kell lennie: gyártó neve vagy jele, gyártási szám, amely azonosítja a 10 évig megôrizendô dokumentációt, gyártási év, szabványszám. A tervjelet más követelmények miatt kell elhelyezni, általában egy adattáblán szokták. Végül tisztázzuk, hogy mi is az a forgalmazás: a közösségi piacon valamely termék gazdasági tevékenység keretében történô rendelkezésre bocsátása értékesítés, fogyasztás vagy használat céljára, akár ingyenesen, akár ellenérték fejében. Ki a gyártó? Az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a terméket gyártja, vagy aki saját nevében

30

vagy védjegye alatt egy terméket terveztet vagy gyárttat, vagy forgalmaz. Tehát teljesen mindegy, hogy havernak gyártunk ingyen, vagy pénzért számlára, vagy okosba, a dokumentációt el kell készíteni. Még valami, ezt is félreértik sokszor. Nem az a berendezés gyártója, aki magát a dobozt gyártja, mint ahogy azok sem, aki a bele szerelendô kismegszakítókat, motorvédô kapcsolókat készítik. Az elosztó-berendezés gyártója az a személy, aki ezeket összeszereli, és így egy új terméket készít. Ezért kell neki rátenni a saját CE jelét, de csak azután, miután meggyôzôdött róla, hogy az összeszerelés, az ellenôrzés és a dokumentálás szabvány, illetve jogszabály szerint történt. Amennyiben a CE jel lemarad, vagy elôtte az elôírt folyamatok nem megfelelôen lettek elvégezve, a gyártó, illetve forgalmazó számíthat a piacfelügyelet látogatására – és nem sörözni fognak. Megemlíteném, hogy egy bírósági tárgyaláson – egy családi ház felújításával kapcsolatban – azzal indokolták a nem fizetést, hogy a kivitelezô a lakáselosztóhoz nem adott használati utasítást. Az, hogy ez mennyire csak ürügy, egy dolog, de a jogszabály szerint kellett volna adni. Lift Hát, a lift az nem egy egyszerû dolog. A liftet


be kell kötni a villámvédelembe alul-felül. Alul nem lehet a fô földelôkapocs alá menni. A liftben van egy csomó összefüggô vagy nem összefüggô szerkezeti elem, van benne világítás, vezérlés. Lehetnek benne törpefeszültségû cuccok is – világítás, hangtechnika. Liftenként változik az érintésvédelemmel kapcsolatos mérési pontok száma. A liftnek szintén szokott külön elosztója lenni, amelyre az elôbbiekben leírt követelmények igazak. Nem véletlen, hogy a villamos kivitelezô, miután betápot adott a liftgépházba, kerüli azt a helyet, mint a pestisest. Pedig a lift villamos betáplálás utáni részére is kellene: • villamos felelôs mûszaki vezetôi nyilatkozat (lift telepítése viszonylag ritka építési engedély nélkül), • érintésvédelmi jegyzôkönyv, • lift-elosztó dokumentáció és feliratozás. Szellôzô gépházak és egyéb vezérlések helyiségei Itt ugyanígy az elôbb leírtak szerint kell eljárni. Általánosan elmondható, hogy megfelelô szakképzettség nélkül nehéz villamos szempontból megfelelô munkát végezni. Olyan ez, mint amikor valaki emlékezetbôl próbál fôzni. A hozzávalókat megszerezni egy dolog, de azokat jól összeeszkábálni, az egy másik kérdés. Természetesen sok gépészeti kivitelezô gyakorlott villamos gárdát kér meg mind a hálózat, mind az elosztók legyártására. Nagyszerûen tudnak együttmûködni. Azonban sokszor látunk nem megfelelô kivitelezéseket, az életveszélyes hibáktól kezdve a kisebb hiányosságokon át a papírmunka elmaradásáig. A villamos hálózat akkor is mûködni fog, ha életveszélyes. Nem olyan, mint a gáz, hogy büdös, és mint a víz, hogy csöpög. Ha egy védôvezetô nincs megfelelôen bekötve, az adott szerkezet kézzel érinthetô része feszültség alá kerül egy hiba esetén. Semmi sem fog történni, amíg a melósok munkavédelmi bakancsban vannak. De ha apuci beviszi a kisfiát, megmutatni neki, hogy hol dolgozik, akkor már lehet probléma, ha villamosan nem szigetelt cipôben van. Amúgy a gépészet és a vezérlés szuper dolog. Továbbra is jó együttmûködést kívánok mind a gépész, mind a villamos kollégák számára.

N

gázellátás


írta: Veresegyházi Béla

Problémák a gázszeleppel Névtelenséget kérô szervizes szakember hívta fel a figyelmünket egy manapság egyre gyakrabban jelentkezô problémára, amelynek szereplôi a gáz(minôség), az acél anyagú gázvezeték és a gázszelep.

Pár éve, amikor az európai gázpiacok egységesültek, és a vezetékeinkbe az addigi, viszonylag homogén földgáz helyett több helyrôl származó, változó minôségû gázok kezdtek érkezni, a kazángyártók erre való reakcióként gáz-adaptív készülékeket kezdtek konstruálni, amelyek a gáz minôségének változásaira is képesek voltak reagálni. Változott a konstrukció, és ezzel párhuzamosan, az árverseny hozományaként egyre kisebb, anyagtakarékosabb kazánok készültek, mígnem a gázszelep annyira összement, hogy a járatai egészen szûkek lettek. No és természetesen a szerkezetbe már

Magyarország történeti adottságai miatt, az olcsón megépített, szûk keresztmetszetû gázvezetékei okán kénytelen a 25-ös értékhez és az 50%-os eltéréshez ragaszkodni – a rendszer átalakítása hatalmas költségekkel járna. Így viszont a végponti felhasználóknak egyedi módszerekkel kell rendbe tenniük, ami nincs rendben; ilyen a szûrô és az egyedi nyomásszabályozó. Ez utóbbi egyelôre szintén nem talált elfogadásra a gázszolgáltatóknál, de van remény a megegyezésre.

nem fért be nyomásszabályozó, és csak egy kicsike szûrô, ami nem képes hatékonyan ellátni feladatát.

Ellenben a gázminôség egyre változatosabb lett, és a régi, acél anyagú vezetékeknél egy újabb probléma jelentkezett, a leváló anyagszemcsék – nevezzük azt vaspornak – formájában. Ez a vaspor, bejutva a gázszelep finom és érzékeny szerkezetébe, eldugíthatja azt. Leginkább a teljesítmény lemodulálásánál, visszaszabályozásnál, kis nyitási parancsnál állhat ki hibára a kazán, amikor is gázhiány-jelzés érkezik a gázszeleptôl az „agy”-hoz. A vasporral szennyezett gáz jelenléte nem új keletû probléma, de míg a régi, „tágas” konstrukcióknál nem okozott gondot, addig a mai kazánoknál annál inkább. Mi lehet a megoldás? A szakember a szûrô–nyomásszabályozó kombinációt ajánlja. Tapasztalati úton derítették fel a problémát, és ugyanígy jöttek rá a megoldásra is. Van, amely kazánmárkánál a gázszûrô beépítése már a garanciális feltételek között is szerepel, acél csôvezeték esetén. Érdemes figyelni a körülményekre! A szûrô abban is segít, hogy az EU-ban szabványos 20 millibar helyett Magyarországon 25 millibar gáznyomást csökkentse arra a szintre, amelyre az európai kazángyártók tervezték és gyártották készülékeiket! A magyar szabvány szerint ez a 25 millibar akár 37-re is felmehet az 50%-os tûréshatár miatt, ami majdnem a duplája az európai szabványnak! Ilyenkor éghet „hangosan” a gáztûzhely, de bizony a gázkazánnak sem használ a dupla nyomásérték.


31

fûtéstechnika

Technológiák

írta: Fördôs Norbert

Hatékonyságnövelé kondenzációs hôtermelôkben Az 1 éve hatályba lépett ErP rendeletnek, valamint az ahhoz kapcsolódó hazai szabályozás július elsejétôl érvényes elôírásainak következményeként alapvetôen már csak a kondenzációs üzemû gázkészülékeknek van a gyakorlatban igazi létjogosultsága az esetek jelentôs hányadában. Közös jellemzôjük ezeknek a tüzelôberendezéseknek a kb. 91-93% közötti szezonális éves helyiségfûtô energiahatékonyság, tehát az energiacímke rendelet (ELD) szerinti „A” energiaosztály. Amennyiben a kondenzációs mûködésû tüzelôberendezések zöme közel azonos energiahatékonyságú, felvetôdhet a kérdés,

1a

hogy alapvetôen milyen szempontok alapján válasszunk gázkészüléket: ár, ismertség, márkaképviselet, szakmai és szervizháttér, alkat-

1b

részárak, beépített alkotóelemek megbízhatósága, gyakorlati tapasztalatok stb. Gyártói oldalról sem egyszerû azonban újat felmutatni, ha megnézzük az azonos hôcserélô-elvet alkalmazó gázkészülékek különbözô márkanevek alatti kínálatát. Az anyagtudomány fejlôdésének és a rendelkezésre álló új technológiai lehetôségeknek köszönhetôen viszont újabb lépés tehetô a kényelmet, illetve a komfortos szemléletet, a fenntartható és intelligens megoldásokat tartalmazó újgenerációs készülékek piaci megjelenése felé. Ezek a termékek és megoldások már teljesítik az internetalapú technológiákkal és a fenntarthatósággal kapcsolatos legmagasabb követelményeket, például magas bennük az újrahasznosítható anyagok aránya, üzemeltethetôk biogázzal, magasabb melegvíz-komfortot biztosítanak, a korábbiakhoz képest jobb energiahatékonysággal, és csekély a

1. kép: Egy klasszikus készülékben a kilépô égéstermékek energiájukat a fûtési vízre adják át, azonban extra kondenzációval a hálózati hideg víz is felmelegszik egy közbensô fokozatban. A belépô hálózati hideg víz nagyon alacsony hômérsékletének köszönhetôen a kondenzációs hatás maximalizált.

34



1. Égéstermék-szenzor 2. Égéstermék-elvezetô csatlakozó 3. Égéshez szükséges frisslevegô-belépés 4. Ventilátormotor 5. Nyomásszabályozóval ellátott modulációs szelep 6. Dupla ülékû biztonsági gázszelep 7. Mért fordulatszám/lépésszám jelleggörbe 8. Teljesítmény/elôírt fordulatszám jelleggörbe

1

2

3 4

5 6 az égéstermék -mérés korrekciója

8

lépésszám (gáz)

elés

Az égéstermék összetételének állandó mérése CO-szenzorral lehetôvé teszi az égési folyamat folyamatos optimalizálását, illetve stabilizálja az égést, beleértve azokat az eseteket is, amikor ingadozik a gázminôség. Bármilyen gáztípushoz használható széles modulációs tartomány a hôszükséglethez igazodó hatékony teljesítmény-beállításhoz.

elôírt ford.szám (levegô)

készenléti energiafogyasztásuk. Beépített vagy külön rendelhetô internet-kommunikációs moduljuk van, amellyel távfelügyeleti lehetôségek, illetve applikáció-bázisú mûködés biztosítható, vezérlô elektronikájuk képes hibrid rendszerek gyors kialakítására, mindezeken túl pedig folyamatos (és kijelezhetô) fogyasztásmérésre képesek. A legnagyobb megtakarítási potenciál természetesen a tûztérben, pontosabb fogalmazva a hôcserélô konstrukciós kialakításában, valamint az égésszabályozásban van. Közismert tény, hogy használati melegvíz-készítés közben (fôleg átfolyó rendszerû üzem esetén) a túlnyomásos mûködésû gázégônek magasabb fûtési elôremenô hômérsékletet kell elôállítania, mint a normál értelemben vett fûtési üzem során. Mindezt azt eredményezi, hogy HMV-készítéskor alapvetôen nem, vagy csak csekély mértékben tudjuk az égésterméket olyan mértékben lehûteni, hogy hasznosítható legyen annak kondenzációs hôje. A párhuzamosan kötött csôspirálokból álló rozsdamentes acél hôcserélôk esetén azonban lehetôség van egy „elôfûtô zóna” integrálására is, amelyben a tûztér a belépô hideg víz elômelegítésére van kibôvítve, mielôtt az belépne a hagyományos, lemezes hôcserélôbe. Ez a speciális hôcserélô úgy van kialakítva és elhelyezve, hogy a füstgáz hômérséklete nagy hatásfokú kondenzációt eredményezzen a kiegészítô használati meleg vizes hôcserélôben. A primer fûtési hôcserélô természetesen profitál a plusz csôspirálokból, amelyekbe befolyik a hideg víz, majd ott felveszi a tûztér maradék hôenergiáját. A kiegészítô deflektorlemez, a hôáram és a kiegészítô hôcserélô kialakítása így egy rendkívül hatékony hôátadást eredményez, amit a kondenzációs hatás is fokoz. Ezt bizonyítja az égéstermék-hômérséklet csökkenése a készülék kilépô pontján. Amíg egy hagyományos készülékben, speciális kondenzációs hôcserélô nélkül az égéstermék hômérséklete harmatpont felett van a HMV-készítési módban (többé-kevésbé nincs kondenzációs hatás), addig az égéstermék hômérséklete tisztán harmatpont alatt van egy extra kondenz hôcserélôvel ellátott készüléknél. Ez a hômérsékletkülönbség eredményezi a hôátadást a HMV-re. A kondenzációs üzemû

mért fordulatszám (levegô)

teljesítmény

7

parancsolt modulációs érték (elektronika egység)

tüzelôberendezések hatékonyságának egyik kulcsfontosságú záloga a tökéletes égésminôség garantálása. A CO szenzorral támogatott kilépô égéstermék-elemzés lehetôvé teszi, hogy pontos bemeneti értéket adjunk a gázszelep számára a legideálisabb légfelesleg-tényezô eléréséhez.

2 Az égéstermék-szenzor stabil gáz/levegô-keverési arányt tesz lehetôvé 1:10-es modulációs tartományon belül, ezenkívül széles gáztípus-kompatibilitást kínál, beleértve a biogáz-felhasználást is. Ennél a technológiánál automatikus a gázbeállítás a beüzemelés során és a gáztípus változása esetén, így optimalizált


35

Hatékonyságnövelés kondenzációs hôtermelôkben

fûtéstechnika 3

moduláció (%)

Startláng-hosszabbítás a pillanatnyi hôszükséglet függvényében, amelynek köszönhetôen a készülék – adott esetben – még hosszabb ideig mûködhet a leghatékonyabb üzemi tartományban.

A: 1 perc B: 5 perc

az égés, illetve az energiafogyasztás az ingadozó gázminôség-változás, valamint a változó környezeti feltételek mellett is. A kívánt moduláció aktuális értéke itt is a szabályozási

idô (perc)

eltéréstôl (az elôremenô hômérséklet mért és kívánt értékének összehasonlítása) és attól a sebességtôl függ, amellyel a mért érték a kívánt értékhez közeledik. A „lágy” modulá-

Ahhoz, hogy egy indirekt fûtésû HMV-tároló melegvíz-komfortja a hômérsékletingadozások miatt tovább javítható legyen, úgy kell kikapcsolni a tárolót, hogy az egy bizonyos idôvel a tárolótöltés befejezése után pontosan elérje a tárolóhômérséklet kívánt értékét. Ehhez az szükséges, hogy az égô már a tárolóhômérséklet elérése elôtt lekapcsoljon. Az úgynevezett lekapcsolási hômérséklet és a tárolóhômérséklet kívánt értéke közötti különbség a fûtési rendszer felépítésétôl függ. Minden újraindítás és hálózati be/kikapcsolás után az elektromos panel az elsô 5 tárolótöltésre egy optimalizált kívánt tárolóhômérsékletet határoz meg a következô elv alapján: • 5 perccel az égô kikapcsolása után megméri a tárolóhômérsékletet, és összehasonlítja azt a beállított kívánt értékkel. • Ezután a következô töltéshez egy új kívánt tárolóhômérséklet-értéket számít ki. Ehhez a beállított értékbôl levonja a tároló kívánt és mért értéke közötti különbség kétharmadát (5 perccel az égô lekapcsolása után). Például: kívánt tárolóhômérséklet 60 °C, mért tárolóhômérséklet (5 perc elteltével) 63 °C, hômérsékletkülönbség: 3 K, új kívánt tárolóhômérséklet 58 °C (60 – a 3 K kétharmada).

36


ció stabil gázkészülék-mûködést eredményez, valamint pont azt a hômennyiséget biztosítja, ami a felhasználás komfortjához szükséges, a legalacsonyabb költséggel. Mindezek alapján nem hûl ki a készülék tûztere, és megelôzhetô a ki/be kapcsolgatás, valamint magasabb a hôtermelô élettartama és tartóssága a hosszabb részterheléses üzem miatt, mert nincsenek ON/OFF ciklusok, aminek következménye a gáz és elektromos energia költségeinek jelentôs megtakarítása. Ennek köszönhetôen egyetlen gázkészülék-típus is széles körû telepítési lehetôségeket kínál a jól és kevésbé szigetelt lakások számára, ugyanis a széles moduláció támogatja a rosszul szigetelt házak magas teljesítményszükségletét a HMV-készítés vagy a központi fûtés során, valamint az alacsony fûtési teljesítményigényt a jól hôszigetelt házakban. Minimális mértékben, de a fogyasztásra, illetve a tûztér komponenseinek élettartamára hatással van az is, mennyire hosszan nyújtjuk el fûtési üzemben a begyújtást követô égésstabilizálási idôt. Az egyperces idô letelte után a vezérlés a mûködés második percétôl az ötödikig terjedô idôre definiálja azt az elméleti modulációs értéket, amellyel a készüléknek a moduláció-tiltási idô nélkül kell mûködnie. Amint ez az érték 75% fölé megy, elkezdi a készülék a felfelé modulálást (ez az úgynevezett magas igény). Ellenkezô esetben (alacsony hôszükséglet) a másodiktól az ötödikig terjedô mûködési percben a készülék a legkisebb terheléssel mûködik tovább. A maximális fûtési teljesítményt a beállított fûtési részterhelés korlátozza, a modulációs érték pedig a szabályozási eltérés mértékétôl, valamint annak a sebességnek a nagyságától függ, amivel a mért érték a kívánt értékhez közeledik. Indirekt fûtésû HMV-tároló fûtésére alkalmas tüzelôberendezések esetén hasonló elv a tartály töltése során is alkalmazható. NTC érzékelôvel biztosított tárolótöltés esetén a fûtési elôremenô szükséges értéke a kívánt tárolóhômérséklet +15 K érték alapján képzôdik. Ez azt jelenti, hogy a tényleges tárolótöltési hômérséklet a beállított kívánt tárolóhômérséklettôl függ, így a tárolótöltô üzemmód során is jelentôsen nô a kondenzációs üzem mértéke. Például: kívánt tárolóhômérséklet 50 °C, szükséges elôremenô hômérséklet 65 °C (50 + 15).

Az

m se

fûtéstechnika

Technológiák

írta: Koczka Péter

elvégzése után már e-mail-ben küldhetô is a jegyzôkönyv az ügyfél, az iroda, a szerviz vagy a kazángyártó felé. Sôt, mára már egyre inkább teret hódítanak a kijelzô nélküli füstgázelemzôk, itt a mûszerrel való kommunikáció egy teljes mértékben felhasználóbarát applikáción keresztül történik, így a szakember már nincs a mérési ponthoz kötve, a beszabályozás távolról is kényelmesen elvégezhetô, és a mérés dokumentálása egy koppintás az okos eszköz kijelzôjén. A fô mûszer mellett a piacon megtalálhatók a kijelzô nélküli okos kiegészítô mérômûszerek is a differenciálnyomás, elôremenô–visszatérô csôhômérsékletek mérésére, tömörségi nyomáspróba elvégzésére, villamos teljesítmény, ionizációs áram mérésére egyaránt. Ezen paraméterek mérése, megjelenítése és dokumentációja esetén is a gyártók kihasználják az okos készülékek adta elônyöket. A mérômûszerek tehát az okos korszakba léptek, de természetesen nem érdemes megfeledkezni arról, hogy például egy szoftverrel az oxigénszint nehezen meghatározható, mindennek az alapja a hardver, így a mérômûszer, a mérôcellák, a füstgázszonda alapvetô karbantartása, kalibrálása elengedhetetlen a hibamentes diagnosztika elvégzéséhez.

Megváltozott méréstechnika Az információs társadalom a kommunikációs eszközök fejlôdésével megváltoztatta az emberek mindennapjait, szinte minden információ megszerezhetô vagy megosztható az internet és az okos eszközök segítségével. A fejlôdés természetesen nem kerülhette el a különbözô iparágakat sem, így ma már az épületgépész szakemberek munkáját is okostelefonok, tabletek segítik. Az okos eszközök megjelenése, fejlôdése magával hozta a méréstechnikai eszközök, mûszerek fejlesztését is, így a mérômûszerek esetén is nagy hangsúly helyezôdik a kommunikációra. A fejlesztôk célja, hogy minél egyszerûbben és gyorsabban, egy felhasználóbarát felületen keresztül valósuljon meg a mért értékek megjelenítése és dokumentációja. A korszerû, „okos” mérômûszerek használata jelentôs idômegtakarítást biztosíthat

a zsúfolt napok rutinszerû mérései és dokumentálásai során. A fûtési szakemberek legfontosabb alapmûszere a füstgázelemzô, a mért – O2, CO, NO, °C – és számolt – hatásfok, CO2, légfelesleg, füstgázveszteség – értékek többsoros kijelzôn történô megjelenítése vagy grafikonos elemzése alapvetô a korszerû mérômûszereknél. A Bluetooth kapcsolattal rendelkezô mérômûszerek díjmentes applikációval rendelkeznek, így a mérés helyszínérôl, a mérés

A fûtéstechnikai szakemberek mindennapjaiban, fôként a fûtési szezon alatt az egyik legfontosabb – aránylag könnyen mérhetô, de kevésbé tartható paraméter – az idô. A lakosság részérôl ebben az idôszakban nô meg az igény a tüzelôberendezések átvizsgálására és karbantartására, így a fûtésszerelôk leterheltsége többszörösére nô. Természetesen még a legegyszerûbb rendszerek esetén is figyelni kell a biztonságos üzemre, a legoptimálisabb hatásfok elérésére és az ügyfélközpontú hozzáállásra. Ezek betartása komoly feladat a leterhelt szakemberek számára.


37

fûtéstechnika

Felületfűtés

írta: Kaszab Gergely

Gyepfûtések, jégpályahûtési rend Az elôzô részben részletesen taglalt jégpálya felülethûtési rendszerek kényes feladatnak tekinthetôk, hiszen folyamatos az igénybevétel, és a jég állapota miatt állandó visszajelzést kap a megrendelô többek között a beépített csôrendszer minôségérôl. Amennyiben egy-két kör nem mûködik, egybôl látszik a jégfelületen a vízfoltok megjelenése, a minôségi hiba. A focipályák gyepfûtései nem adnak ilyen egyértelmû visszajelzést a felhasználóknak, és használatuk is ritkább, idényjellegû. Mivel a pályafûtések a gyep alatt lévô nagy felületfûtések, a folytatásban többek között arra keressük a választ, hogy milyen üzemeltetési költségkülönbség van az elektromos és a vizes rendszerek között, milyen felületfûtési csövekkel épülnek, miért fontos a szigetelt osztó-gyûjtô, vagy hogy milyen módszerekkel kapcsolják

össze az osztó-gyûjtôt a felületfûtô vezetékekkel. Miért gyepfûtés? A foci világában járatlan olvasóban elsôként az a kérdés merül fel, hogy miért szükséges ezt a nagy, szabadtéri felületfûtést megépíteni, késôbb jelentôs költségért üzemeltetni.

1

Korábban gyepfûtésrôl szó sem volt, mégis remek mérkôzéseket élvezhettünk. Az elsôdleges érv a pályafûtések gyors terjedése mellett, hogy a labdarúgás mára egy óriási üzletté vált, ahol nincs lehetôség a korábbi években alkalmazott három hónapos téli pihenôre. Vannak országok, ahol ez a szünet egy hónapra rövidült, másoknál még ennyi sem jut. Még hazánkból is adtak el játékost 5 millió euró feletti vételáron, így nagyon fontos szempont, hogy elkerüljék a téli hónapokban betonkeményre fagyott felületet, és ezáltal a „spilerek”esetleges sérülését. Mi a rentábilis? A szükségesség rövid indoklása után térjünk vissza a foci világából az épületgépészeti rendszerünkhöz. Az elsô, amit érdemes átgondolni, hogy villamos energiával betáplált elektromos, vagy meleg vizes pályafûtést válasszunk (1. kép). A meleg vizes pályafûtés betáplálható földgáz (kazán), távfûtési energiával, de akár termálvíz energiájával is. Az elektromos pályafûtés beruházási költsége valamivel kedvezôbb a meleg vizes verzióhoz képest, az üzemeltetése azonban elviselhetetlen terheket ró a késôbbi tulajdonosra. A teljesítményigény 1500 kW minden esetben egy szabványos pályaméretnél, aminek biztosítása villamos energiával több mint 2,7-szeres a meleg vizes– gázkazános verzióhoz képest. Úgy is kifejezhetjük ezt, hogy a jelenlegi energiaárak mellett, amennyiben ingyen adják az elektromos verzi-

1. kép Pályafûtés meleg vizes rendszerrel Balmazújvárosban

38



3

ndszerek II. ót (ez tényleg jutányosnak tûnik), három év múlva lesz gazdaságosabb a normál áron beszerzett meleg vizes rendszerünk. Ez a számításunk 5 mérkôzés 15 pályafûtési napján alapul. A gyakorlatban az ezeket a rendszereket már régóta használó Ausztriában 60-90 nap közötti fûtési idôvel számolnak, hiszen a gyepnek nem megfelelô, ha három napig meleget kap, majd megfagy, azután egy hét múlva újra fûteni kezdik. Amennyiben az osztrák pályafûtési idôszak minimumát vesszük alapul (60 nap), már az elsô évben gazdaságta-

3. kép Az acél haszoncsöves osztó menetes csatlakozókkal kapcsolódik a PEXa felületfûtõ csövekhez.

lanná válik az ingyen kapott elektromos pályafûtés a meleg vizes, földgáz energiával betáplálthoz képest. A különbség tovább fokozható gazdaságos és kedvezôbb árú távfûtési energiával, nem beszélve a termálvízzel mûködtetett rendszerrôl. (Az elektromos pályafûtés kedvezô árú mûködésérôl egy magyar stadionban hallottunk csak. Ôk eddig még nem kapcsolták be.) Csôrendszer A meleg vizes pályafûtés csôrendszerére áttérve, vegyük szemügyre elôször az osztó-gyûjtôt. Ez a Tichellmann-rendszerû osztó-gyûjtô elhelyezkedhet a pálya rövid oldalán (alapvonali) vagy a hosszoldalon (oldalvonali).

2

Hidraulikai szempontból az utóbbi az ajánlott. Mivel a hosszoldalon minimum 107 méteres osztó-gyûjtôt kell, hogy építsünk, így a hôveszteség és a késôbbi gazdaságos üzemeltetés itt megköveteli a gyárilag elôszigetelt csövek használatát. A hazánkban beépített rendszereknél láttunk már szigeteletlen, de az építkezés helyszínén utószigetelt verziót is. Mivel az adott gyártó nem értett a szigetelt csövek kötéseinek helyszíni utószigeteléséhez, így azok a haszoncsövek összehegesztése után szigeteletlenül kerültek a földbe (2. kép). Végül is a teljesen szigeteletlen osztónál kisebb volt a hôveszteségük. Az osztó-gyûjtôk haszoncsövének anyagait

2. kép Az osztó-gyûjtõ KPE haszoncsövét összehegesztették, de a szigetelés folytonossága hiányos maradt.


39

fûtéstechnika

Felületfűtés

írta: Kaszab Gergely

5. kép Gyárilag elôszigetelt PP-R osztó-gyûjtô, PP-R felületfûtés csövekkel polifúziósan összehegesztve.

4

5

4. kép A gyorscsatlakozók bekötési helyei, ideiglenesen „gumimatrac-foltozva”. Mi védi a szigetelést, ha a védôfoltokat leveszik?

vizsgálva találhatunk itt KPE, polipropilén és acél alapanyagút is. Mindhárom alkalmas a feladat ellátására, bár tudjuk, hogy a KPE csöveket nem éppen fûtéshez ajánlják, míg az acélcsövek alkalmazása a korrózió miatt veszélyes. A legnagyobb probléma mégis a több száz kötéssel lehet, amikkel az osztó-gyûjtôt összekapcsoljuk a fûtôkörök csöveivel. Az acél haszoncsôbôl fém belsô menettel álltak ki, amibe a PEXa felületfûtô csövek külmenetes idomát csatlakoztatták (3. kép). Több száz menetes kötést a föld alá helyezni, korróziónak erôsen kitett területre, elég kockázatos. A KPE

6 40

haszoncsövû osztó és a PEXa felületfûtéscsô összehozása gyorscsatlakozókkal, szigeteletlen kötésekkel se jelenthet teljesen megnyugtató megoldást (4.kép). Mi az azonos alapanyagú osztó-gyûjtô és felületfûtéscsövek polifúziós összehegesztését ajánljuk, ami már a jégpályánál is bizonyította, hogy olyan biztonságos, hogy akár be is betonozható. A gyárilag elôszigetelt polipropilén

6. kép Gyárilag elõkészített profi vízzáró kiállások. A szigetelés védett.


haszoncsövû osztó-gyûjtô és azonos alapanyagú felületfûtés csôrendszere pont ezen az elven összehegeszthetô (5. kép). Az osztó-gyûjtô kiállásait profin szigetelve gyárilag oldják meg, a mi dolgunk csak a fûtôcsövek polifúziós ráhegesztése a kiállásokra (6. kép). A pályafûtéscsövek egymástól való távolsága és a rendszer feletti rétegrend kapcsán a gyártók szívesen állnak a tervezôk és kivitelezôk rendelkezésére. Reményeink szerint a beruházókat, tervezôket, kivitelezôket legalább olyan hatékonyan informálják a minôségi gyártók a felülethûtési és gyepfûtési megoldásaikról, mint amilyen eredményesen játszott labdarúgó válogatottunk a nyári foci Európa-bajnokságon a késôbbi gyôztes portugálok ellen, vagy jégkorongozóink a szentpétervári A csoportos világbajnokságon.

Áttekintő táblázat A feltüntetett adatok a gyártók, illetve forgalmazók által kitöltött adatlapon alapulnak. Valódiságukért az adatközlõ viseli a felelõsséget.

zárt égésterû

gázkonvektorok Gyártó/forgalmazó MPF-FÉG Kft. Fondital / Vivaco Kft. Lampart Trade S.R.I. Technorgáz Kft. Terméknév euro GF25F, GF30F, GF35F, Gazelle Techno Classic Lampart Gázkonvektorok TGF-5 GF40F, F8.50F ErP LB és Gála

MPF-FÉG Kft. ZEUSZ GF35F ErP, ZEUSZ F8.50F ErP

Típus (CEN/TR 1749 szerint)

C11

C13, C53

C11

konvektor

C11

Látványkészülék? nem dizájnkonvektor, fatüzelésû kandalló-imitáció a TGF.5L a látványváltozat igen, égô brikett Mit utánoz? egyedi formatervezés Névleges leadott teljesít- 3-5,8 2,8 / 4,6 / 6,15 2,5-5,5 5 3,3, 5,8 ménysor, földgázas (kW) Névleges leadott teljesít- 3-4 2,8 / 4,6 / 6,15 2,5-5,5 4, 5,8 ménysor, PB-s (kW) Névleges hatásfok, 93-94 93,7 / 92,2 / 90,5 86 86 93-94 földgázas % (EN 613 és tanúsítás szerint) Névleges hatásfok %, PB-s 91-93 94,2 / 92,8 / 91,4 86 (EN 613 és tanúsítás szerint)

91-93

Maximális gázterhelés, földgáz (m3/h)

0,37, 0,66

0,35-0,66

0,317 / 0,529 / 0,719

590 l/h

Maximális gázterhelés, 0,108-0,9 0,232 / 0,387 / 0,526 0,17 PB gáz (kg/h) NOx osztály tanúsítás 5 3 / 5 / 4 5 5 szerint (5 = legjobb)

0,108, 0,9 5

Falvastagság-tartomány 120-800 mm nincs megadva 150-800 mm 250-450 mm 120-800 mm Burkolat jellemzôi hôálló festékkel bevont esztétikus forma, igényes zománcozott acéllemez hôálló festékkel bevont acéllemez acéllemez megjelenés, integrált párologtató tartály, fali kivitel Falitartozék tulajadonságai teleszkópos, több mértere vágandó, Ø 55 mm-es 250 és 500 mm közt állítható teleszkópos teleszkópos, több mérettartomány alumínium égéstermék-elvezetés mérettartomány Hôcserélô anyaga

zománcozott acél, illetve 1 típusnál tagosított öntöttvas

Al-Si öntvény

acél, zománcozott

zománcozott hôdob

zománcozott acél

Készülék tömege 350 mm-es 22-30,5 falitartozékkal (kg)

22 / 26 / 29

4,5

24

27-36

Készülék befoglaló mére- 500x700x230 - 770x710x223 tei (mm), szélesség x magasság x mélység

547 / 667 / 772x550x195

745x630x360

770x600x315

770x710x250, 840x710x265

A készülék homlokfelületé- nek távolsága a faltól (mm)

280, 310

195

260 és 340

70

335, 371

A parapet minimális magassága (mm)

370

650

360

400

370

Gyújtóégô

van

nincs

van

van

van

Gyújtás módja piezoelektromos elektromos

piezoelektromos piezoelektromos piezoelektromos

Nyomásszabályozó

van

van

van

van

van

Gyújtászár

van

van

nincs

van

van

Égésbiztosítás módja

termoelem

ionizációs lángôrzés

termoelem

thermoelektromos

termoelem

Segédenergia-igény nincs

van, max. 60-82 W-os teljesítményfelvétel

nincs

nincs

nincs

A készülék fagyveszélyes

nem

nem

nem

nem

nem

Hômérsékletszabályozás beépített mechanikus kétpont-szabályozás 1-7-ig fokozatszabályozás beépített gázszelep beépített mechanikus módja szobatermosztát (kisláng/nagyláng) szobatermosztát A hômérsékletszabályozás beépített kombinált kivitele Színválaszték

beépített napi vagy heti programos idôkapcsoló, ill. külsô szoba- termosztátról üzemeltethetô

alapszín beige, ezenkívül fehér, törtfehér fekete, barna, bordó

Minôsítések, tanúsító TÜV Rheinland CE engedély, 51BP02706 Garancia (év)

2+2 opcionális

beépített fokozatmentes szobatermosztát

gázcsap gyújtógô kis és nagy teljesítményû állással

beépített kombinált

krém pergamon rendelhetô feláras, bézs barna és fehér

alapszín beige, ezenkívül fehér, fekete, barna, bordó

CE engedély, valamint gyártómûvi igazolás, ISO

TÜV

TÜV Rheinland

1+1

2+2 opcionális

1+1


41

fûtéstechnika

Táblázathoz

írta: Fazakas Miklós

Egyre szigorodó ErP e A gázkazánokra és gázüzemû vízmelegítôkre vonatkozó ErP elôírások 2013ban léptek hatályba. Az elsô idôszakban (2015 második felétôl, a hatálybalépéstôl) a vonatkozó EU rendeleteknek való megfelelés feltétele a CE jel viselésére való jogosultság volt. 2015. szeptember 26-án a vonatkozó rendeleteknek egy szigorítási fokozata lépett hatályba, amely az energiahatékonysági címkézést és olyan minimális energiahatékonysági követelményeket írt elô, amelyek az akkor hatályos európai termékszabványok követelményeinél szigorúbb minimális energiahatékonysági követelményeket fogalmaztak meg. Törvényi környezet A termékeknek ebben a körében bevezették az égéshô-alapú szezonális hatásfok fogalmát. 2018. szeptember 26. jogi szempontból a 2015. szeptember 26-ai váltással teljesen azonos helyzetet teremt, azzal, hogy ezeknek a készülékeknek a vonatkozásában ekkor lépnek majd hatályba a korábbinál szigorúbb minimális NOx-kibocsátásra vonatkozó követelmények (56 mg/kWh, égéshô-alapon számolva). Így ismét lesznek olyan készülékek, amelyek csak a 2018. szeptember 26-át megelôzô idôszak követelményeinek felelnek meg, de már forgalomba hozták ôket az EU piacain történt elsô tulajdon-átruházás aktusával, a vevôk birtokában, vagy az üzletek raktáraiban vannak, de 2018. szeptember 26-án még nem vették használatba ôket. Kérdés, hogy ez a váltás hogyan fog lezajlani 2018-ban? Ugyanis még ma sem mondhatjuk el, hogy a 2015. szeptember 26-án történt váltás szabályai, illetve azok értelmezése országosan egységesek és teljesen egyértelmûek lennének. Az elôbbiekre azért szántam néhány sort, mert látni fogjuk, hogy az ErP elôírások kapcsán még számos olyan, ma már jól ismert dátum van elôttünk, amikor valamelyik EU rendeletben, valamely termékre vagy termékek csoportjára egy korábbi idôszakhoz képest szigorúbb feltételek lépnek hatályba, ezért még sok ilyen szigorítási váltás áll elôt-

42

tünk. Ilyen dátum például a szilárdtüzelésû kazánok esetében 2017. április elseje és 2020. január elseje, vagy a szilárdtüzelésû kályhák esetében 2022. január elseje. Célszerû lenne tehát teljesen általános szabályként megfogalmazni, egyértelmûvé tenni az ilyen váltásokhoz kötôdô eljárási szabályokat, függetlenül attól, hogy például éppen szilárdtüzelésû kazánokról, gázkonvektorokról vagy légkondicionálókról van-e szó. Mindig vegyük figyelembe, hogy az ErP elôírások a forgalomba hozatalra és/vagy a használatbavételre vonatkoznak, nem pedig a már használatba vett berendezésekre, amelyek megfelelô mûszaki állapotát minden termék esetében a vásárláskor vagy a létesítéskor hatályos elôírások szerint kell fenntartsa annak tulajdonosa. Azaz a már használatban lévô berendezésekre az új elôírások nem vonatkoznak, ez egy általános és a jogbiztonság elvébôl következô szabály.

A gázüzemû lokális fûtôberendezésekre vonatkozó, 2015-ben hatályba lépett 1186/2015/EU és a 1188/2015/EU rendeletekben foglalt követelmények egy lépésben szigorodnak 2018. január elsején


Gázkonvektorok A gázkonvektorokra vonatkozó szigorúbb EU elôírások 2018. január 1-én egy lépésben lépnek hatályba: a lokális fûtôberendezések vonatkozásában az EU 2015-ben egy újabb rendeletcsomagot (1185-1189/2015/EU) léptetett hatályba, amelyek között a szilárd- és olajtüzelésû berendezésekre vonatkozó elôírások mellett szerepelnek a lokális gáztüzelô berendezések energiahatékonysági címkézésére és környezettudatos tervezésére vonatkozó új követelmények is. A lokális fûtôberendezések tervezési célja annak a helyiségnek a közvetlen, fûtôberendezés által történô fûtése, amelyben a fûtôberendezést felállították. Ezzel ellentétben egy gázkazán vagy egy gázüzemû vízmelegítô esetében a felállítási helyiség felé leadott sugárzó vagy konvekciós hô veszteségnek számít, ami csökkenti a készülék

A gázüzemû lokális fûtôberendezések esetében a szezonális hatásfokot továbbra is fûtôérték-alapon kell számolni, míg az NOx-kibocsátás esetében, a gázkazánokhoz hasonlóan át kell térni az égéshô-alapra. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a készülék fûtôérték-alapon mért és számolt, mg/kWh-ban meghatározott NOx-kibocsátási értékét 1,11-el osztanunk kell az átszámításhoz.

zési, de a szigorúbb NOx-kibocsátási feltételek is életbe lépnek, természetesen csak az újonnan, fôleg a készülékcserék céljából forgalomba hozott berendezések esetében. Az elôírások közül az NOxkibocsátásra vonatkozó 130 mg/kWh elôírást lesz a legnehezebb a gyártóknak teljesíteniük, mert többek között a nyugati gázégô-gyártóknak is az az álláspontja, hogy ezt a feltételt a gázkonvektorokban szinte általánosan használt rozsdamentes lemez-égôcsövekkel nem lehet teljesíteni. Az EU rendeletekben figyelembe vették a lokális fûtôberendezések rugalmas használatával elérhetô energia-megtakarítást: Az ErP elôírások a közölt szezonális hatásfok-számítási képlet alapján elismerik a lokális fûtôberendezéseknek azt az elônyét a központi fûtésekkel szemben, hogy rendkívül rugalmasak az egyes helyiségek igények szerinti fûtése tekintetében. A központi fûtôberendezések jellemzôen akkor mûködnek gazdaságosan, ha az egész épület folyamatos és egyenletes fûtése a cél. Egy fûtésbôl kikapcsolt szoba hirtelen felfûtése nem is lehetséges úgy, hogy a fûtôvíz hômérsékletét az aktuális külsô hômérséklet korlátozza a hôegyensúly fenntartásához szükséges mértékre. Ha pedig ezt a korlátozást felülírjuk, és a hirtelen felfûtéshez szüksé-

P elôírások hatásfokát. Amennyiben a készülék tervezési célja szerint és a valóságban is teljesítményének legalább 6%-ával fûti a felállítási helyiségét, azaz teljesítményének bizonyos részével más helyiségek fûtését célozza, minôsíthetô lokális fûtôberendezésként is. A gázüzemû lokális fûtôberendezésekre vonatkozó, 2015-ben hatályba lépett 1186/2015/EU és 1188/2015/EU rendeletekben foglalt követelmények egy lépésben szigorodnak 2018. január elsején, azaz a határidôig már másfél év sincs hátra, és még nem tudjuk, hogy lesznek-e ebben a termékkörben is a 2015. szeptember 26-ai váltáshoz hasonlóan átmeneti nemzeti szabályok. 2018. január elsejétôl tehát a Magyarországon igen nagy számban használt gázkonvektorokra (3,3 millió darab van használatban) nemcsak a fokozott energiahatékonysági, címké-

gyújtóégô Sajnálatosnak tartom, hogy az EU elôírások nem tesznek különbséget attól függôen, hogy egy állandó gyújtóégô hôje milyen mértékben hasznosul: ennek különösen a gázkonvektorok esetében lenne jelentôsége, mert azok termikus hatásfoka gyújtóégô üzemben megközelíti a csökkentett terhelésen mért hatásfokot, és a gyújtóégô hôje fûti a felállítási helyiséget, sôt, csökkenti a sugárzó hô váltakozását akkor, amikor a készülék a csökkentett teljesítményérôl gyújtóégô üzemre kapcsol. Azaz a gázkonvektorok esetében a gyújtóégô, ellentétben más gázkészülékekkel, nemcsak a fôégô gyújtását célozza, hanem meghatározó és szükséges termálfunkciója is van, amely nélkül a használók komfortérzete jelentôsen romlana. Ennek jelentôségét akkor láthatjuk, amikor az éves gázfogyasztásunkat összevetjük a gyújtóégôk által elfogyasztott gázmennyiséggel (gázkonvektorok esetében évi 7 hónapos fûtési szezonnal számolva), és kiderül, hogy az éves gázfogyasztásunk megközelítôleg egyharmadát gyújtóégô üzemben használjuk el. Nyilvánvaló, hogy egy gázkonvektor az éves gázfogyasztásának fennmaradó részét csökkentett terhelésû üzemmódban tüzeli el, azokat az idôszakokat kivéve, amikor a lehûlt helyiséget hirtelen kell felfûteni. Ezért van annak nagy jelentôsége, hogy az EU elôírások szerint a csökkentett teljesítményhez tartozó készülékhatásfokot és a gyújtóégô-, valamint a segédenergia-fogyasztás mértékét is meg kell majd adni a készülékhez csatolt adatlapon.

ges nagyobb teljesítményre kapcsolunk egy gázkazánt, akkor a fûtôvíz hômérséklete emelkedik olyan magasra, hogy a készülék kilép a kondenzációs tartományból, és nô a kazán egységnyi égéstermék–fûtôvíz hôcserélô felületére esô teljesítménye is, aminek következében akár számottevôen is romolhat a hatásfoka, így nem érjük el azt a tényleges szezonális hatásfokot, mint egyenletes fûtés esetén. Lokális fûtôberendezésekkel, például gázkonvektorokkal fûtött épületek esetében a fûtést akár teljesen kikapcsolhatjuk, például egy irodában a hétvégére, vagy a karácsonyi hétre, illetve a munkaidôn kívüli idôszakokra bármikor, annak tudatában, hogy a gázkonvektor jelentôs teljesítményével és sugárzó hôjével a megfelelô hôérzeti hômérsékletet akkor is el tudjuk érni 10 perc alatt, ha a készülék elôtte teljesen ki volt kapcsolva. Gázkonvektorokkal sokkal rugalmasabban tehetjük meg azt, hogy csak azokat a helyiségeket fûtjük, ahol éppen tartózkodik valaki, mert például központi fûtés esetén a szomszédos helyiség fûtetlensége miatti többlet hôigény következtében meg kell emelnünk a fûtôvíz hômérsékletét, aminek hatására a gázkazán kiléphet a kondenzációs üzemmódból. Látható, hogy nem a hatásfok az egyetlen olyan paraméter, amelyet egy megoldás energiatakarékossága kapcsán figyelembe kell vennünk, pedig eddig még nem is beszéltünk a szükséges beruházási költségekrôl. Az elôbbieknek megfelelôen az EU a lokális fûtések rugalmas használhatóságát jelentôs súllyal figyelembe vette, amikor meghatározta azt a képletet, amellyel a berendezések szezonális hatásfokát meg kell állapítani, így ma már elmondható, hogy lehetséges akár „A” energiahatékonysági besorolással rendelkezô gázkonvektorokat is gyártani. Ehhez a besoroláshoz azonban a képlet szerint szükség van arra, hogy a gázkonvektorokat a gázkazánokhoz hasonlóan heti szinten programozható szobatermosztátokkal, esetleg ablaknyitás-érzékelôkkel lássuk el. Elôfordulhat, hogy ha egy gázkonvektort nem egy programozható, hanem csak egy egyszerû elektromos vagy mechanikus szobatermosztáttal látunk el, vagy a vevô egy ilyen opcióval vásárolja meg a készüléket, akkor a besorolás már nem „A”, hanem „B” lesz. A ma gyártott gázkonvektorok közül csak kevés készülék esetében van lehetôség az „A” besorolás elérésre, ehhez ugyanis a készülék hatásfokának névleges terhelésen legalább a 92-93%-ot kellene elérnie.


43

fûtéstechnika

Technológiák

írta: Adonyi Péter

Szegélyfûtések Mielôtt rátérnénk a szegélyfûtések kialakításának és alkalmazási lehetôségeinek bemutatására, engedtessék meg nekünk, hogy – egy kicsit távolabbról indulva, de a tudományos mélység mellôzésével – néhány mondatban bemutassuk ezek történetét és mûködésük elvi alapjait. Mi is az a szegélyfûtés Mindjárt itt, mondandónk elején szögezzük le, hogy a szegélyfûtések a mindannyiunk által jól ismert sugárzó fûtôrendszerek közé tartoznak, melyek alapelvét az emberiség több ezer éve kihasználja. Már idôszámításunk elôtt 5000 környékén léteztek Kína, Mandzsúria és Korea területén olyan egyszerû fûtôberendezések,

melyek a házak általános lakó, dolgozó vagy alvás céljára szolgáló részeit tették fûthetôvé. Ezeket a „kang” vagy „dikang” (fûtôtt padló), máshol „ondol” (meleg kô) névre hallgató és a padlósíkból kiemelt lakrészeket például égetett agyagtéglákból készítették, melyek alá egy szomszédos helyiségben – például konyhában –

1

Kang ágy tűzhely 1. Tûzhely; 2. Salakgyûjtô kamra (elülsô); 3. Elosztó téglák; 4. Kémény; 5. Fekvôhely; 6. Salakgyûjtô kamra (hátulsó); 7. Egyenes füstcsatorna 8. Salakeltávolításra szolgáló kivezetés

4

3

5

2

1

8

9

44


6

elhelyezkedô fa- vagy széntüzelésû tûzhely égéstermékét, füstjét vezették be. A „kang” rendszerint a helyiség alapterületének egyharmadát, legfeljebb felét tette ki, míg a „dikang” a teljes helyiség alatt húzódott. Késôbb, i.e. 500 körül jelentek meg elôbb a görögök, majd a rómaiak által továbbfejlesztett „hypocaustumok”, melyek immár nem csak a padló, de a falak fûtésére is alkalmasak voltak. A rendszer meleg levegô áramolta- tásával fûtötte ki az épületet. Három részbôl állt: • Praefurnium – egy épületen kívüli fûtôház, rendszerint egy kôbôl kirakott, süllyesztett helyiség. • Suspensura – a tulajdonképpeni, kis oszlopkákra helyezett, lebegtetett padló, amely alatt a meleg levegô keringett. Ennek magassága változó volt, annak függvényében, hogy az épületet mennyire kellett kifûteni, a padló magasabb volt. Mivel nem minden esetben volt szükség a teljes felület kifûtésére, ilyenkor padló alatti keskenyebb vagy szélesebb csatornákban áramoltatták a levegôt. • Tubulatio – a falakba épített szellôzôrendszer, amelyen át a részlegesen erejét vesztett meleg levegô távozott. Ez ott készült, ahol a lebegtetett padló a falhoz csatlakozott. Ezen rendszerek és kialakítások a következô évszázadok során nem változtak jelentôsen. A „kang” és „ondol” rendszerek továbbra is a Távol-Keleten, míg a „hypocaustum” fûtések Európában maradtak fenn; ezeket kolostorokban, várkastélyokban vagy – például a XVII. századi Franciaországban – melegházak fûtésére használták. Már idôszámításunk elôtt 5000 környékén léteztek Kína, Mandzsúria és Korea területén olyan egyszerû fûtôberendezések, melyek a házak általános lakó, dolgozó vagy alvás céljára szolgáló részeit tették fûthetôvé.


a kellemes hőérzet A kellemes hôérzet nem csak egy bizonyos, szubjektív módon elvárt, aktuális léghômérséklet miatt alakul ki. A helyiséget körülvevô felületek hômérséklete éppen ilyen fontos. Az érzett hômérséklet nagyjából e két hômérséklet számtani közepének felel meg. Mikor érzik kellemesen magukat az emberek? Az emberek hôérzete akkor jó, ha

a „jó hôérzet termikus alapegyenlete” igaz: Hôfejlesztés = Hôleadás

2 3 A szegélyfûtésekkel – más fûtési rendszerekkel összehasonlítva – jobb hôérzeti viszonyokat érhetünk el. A hideg külsô falak és ablakok kedvezôtlen befolyása (sugárzásos hôcsere) a szegélyfûtôk megfelelô elhelyezésével teljes mértékben megszüntethetô. Légáramlás a helyiségen belül konvektív és szegélyfûtõrendszerek esetén

A XX. század hozta meg a (mûanyag, polietilén) csôvezeték-rendszerek elterjedését, melyeknek köszönhetôen a sugárzó fûtések és hûtések a század harmadik harmadában elfogadottá és megszokottá váltak. Ezek a padlófûtések, a falfûtések és -hûtések, a mennyezethûtések és -fûtések, és a szegélyfûtések. Jelen

írásunkban ez utóbbiakkal, a szegélyfûtésekkel foglalkozunk. A szegélyfûtések mûködése A szegélyfûtések a sugárzó fûtések azon változatai közé tartoznak, melyek egyfajta hibrid rendszerként üzemelnek. Mire gondolunk?

Mi köze a fátyolnak a szegélyfûtéshez? Egy fátyol feladata egyértelmû: eltakar valamit. Ugyanez igaz a szegélyfûtôk által létrehozott finom meleglevegô-fátyolra is, amely rendkívül rövid idô alatt kialakul a hideg falak mentén, eltakarva, megakadályozva a falak


45

fûtéstechnika

Szegélyfûtések

beépítési példák

a. konyhabútor mögé b. falhoronyba, pl. faburkolattal c. parapetfalra, üvegfelület alá

a.

b.

d.

c.

d-e. Választhatunk akár gyári fémburkolatokat is, melyek a RAL színskála árnyalataiban szállíthatók. Bármely burkolattípus egy mozdulattal bontható, a szegélyfûtõk bármikor kitakaríthatók.

e.

4 hidegsugárzását, és egyidejûleg temperálva azokat. Ahogy a hidegsugárzás megszûnik, nekünk, embereknek – akik az adott helyiségben tartózkodunk –, egyre jobb lesz a hôérzetünk. A felmelegített falfelületek nagy hullámhosszú, infravörös sugárzó hôt bocsátanak ki, mely így magát a helyiséget kezdi temperálni. A sugárzó hô különösen kellemes, hiszen – mint a Nap melege – az emberi test saját hôjéhez hasonló. A sugárzó hô a meleg egy tradicionális formája, olyan, mint amilyet a kandallók, cserépkályhák is kibocsátanak, egészséges és természetes. A szegélyfûtôtestek fizikai mûködése a Coandä-effektuson alapul. A XX. század elején a román fizikus, Henri Coandä felfedezte, hogy a meleg, felszálló levegô mindig hideg felületek (például a mi esetünkben külsô falak) mentén áramlik felfelé: ha a levegô megfelelô távolságra és szögben lévô résbôl áramlik a felület felé, a levegô az indukált örvények és a kialakuló vákuum következtében a falfelület felé kezd áramolni. A légáramlat addig „ragad” a felületre, amíg a meghatározott feltételek (megfelelô távolság és légáramlás) fennállnak. A primer oldali levegô hôcserélôben történô felmelegedése miatt alacsony nyomású tér alakul ki a falfelület mentén, mely a szekunder oldalon légáramlatot indukál. Ha a szekunder levegôt akadályozzuk mozgásában, úgy az visszatér ebbe az alacsony nyomású zónába, és követi a falfelü-

46

letet. E jelenség kialakulása meghatározó, ez a szegélyfûtôk mûködésének alapja. A Coandä-effektusnak köszönhetôen a szegélyfûtéseknek van még egy fontos, pozitív jellemzôje: fûtés során csak igen kis erôsségû légáramlás alakul ki, a por felkeveredésének mértéke alacsony, ami valódi jótett a légutaknak.

Coandä-effektus, korábban). Útja során felfelé folyamatosan átadja hôjét a falnak, majd berétegzôdik a helyiség levegôjébe. A felmelegedett fal sugárzó fûtôfelületté alakul, és gondoskodik a kellemes, egyenletes helyiségklímáról. A külsô és belsô falfelületek hômérsékletkülönbsége alacsony.

Energiatakarékosság A jobb hôérzet melletti, csökkentett helyiséghômérséklet miatt az energiaveszteségek jelentôsen csökkenthetôk. Az alacsonyabb léghômérsékletnek emellett olyan fiziológiai elônye is van, mint az emberi szervezet oxigénfelvevô képességének megnövekedése. Ezzel egy idôben emelkedik a relatív páratartalom, így jobb, egészségesebb levegôt lélegezhetünk be. A melegvíz-üzemû fûtôrendszerek között a szegélyfûtések rendelkeznek a legkisebb víztartalommal, így ezek a fûtések a leggyorsabban reagáló és legprecízebben szabályozható fûtôberendezések.

Alkalmazási területek A szegélyfûtések úgy az új épületekben, mint a felújítások során alkalmazhatók. Hidraulikus kapcsolásuk lehet klasszikus kétcsöves vagy osztó-gyûjtôs kialakítású. Felújítások során felhasználhatjuk akár a meglévô vezetékhálózatot is. Ugyanekkor találkozhatunk a szegélyfûtések egy másik nagy elônyével: a burkolat alatt elegáns módon elrejthetjük a fûtési (vagy akár az elektromos) vezetékeket is. Minden nedvesedésre, penészesedésre hajlamos falat könnyen „felújíthatunk” a szegélyfûtôkkel. A teljes belmagasságig temperált falfelületeknek köszönhetôen a rosszul szellôzô sarkokban sem ér el kritikus értékeket a relatív páratartalom (a különleges eseteket egyenként kell vizsgálni). Kis építési magasságuknak köszönhetôen a szegélyfûtôk kiválóan alkalmazhatók alacsony parapetfalak esetén. Hotelszobák vagy ritkán használt alagsori helyiségek igény esetén gyorsan felfûthetôk, használhatóvá tehetôk velük. A szegélyfûtôk kicsi tehetetlenségük és homogén hôleadásuk miatt kitûnôen megfelelnek ezeknek az elvárásoknak is. A

A szegélyfûtés mûködése A szegélyfûtés alkalmazásának célja, hogy a falfelületeket temperáljuk, ezért javasoljuk ôket – amikor csak lehetséges – a külsô, lehûlô falak mentén felszerelni. A levegô alulról felfelé átáramlik a szegélyfûtôn, és a fal melletti zónában a nagyobb hômérsékletkülönbség miatt – mint egy csatornában – felfelé kezd áramolni (lásd a



méretezésnek megfelelôen helyiségeink 15-30 perc alatt kellemesen felfûthetôk. A szegélyfûtések és a bútorzat Hogyan viszonyul egymáshoz a szegélyfûtôk beépítendô hossza és a tervezett bútorzat? A szegélyfûtôket a külsô falakra szereljük, oda, ahová bútort nem (vagy problémamentesen nem) helyezünk. Magas bútorok a fény beáramlását akadályozhatják. Olyan helyiségekben, ahol nagy szekrényeket vagy polcokat kell elhelyezni, a szegélyfûtôket akár be is integrálhatjuk ezekbe. Kevéssé jól hôszigetelt, penészesedésre hajlamos épületek esetén nem ajánlatos a külsô falak mentén bútorokat elhelyezni. Amennyiben a tervezés idôben történik, úgy lehetôség van a szegélyfûtôk falhoronyban való elhelyezésére. Ez esetben a szegélyfûtôk helye a fal alsó részén, a padló felett, kômûvesmunkával elkészített horony lesz. A bútorok elhelyezését ilyen módon célszerû átgondolni. Parkettázott padló és faburkolatok esetén a szegélyfûtôket ugyanazzal a faanyaggal burkolhatjuk. A szegélyfûtôk megjelenése, b urkolása A szegélyfûtôk többféle módon illeszkedhetnek az általunk megálmodott bútorozáshoz, elképzelésekhez. Egyes típusok utólagos burkoláshoz elôkészítve kerülnek kialakításra, melyek azután a berendezéshez, parkettákhoz igazított, – gyakorlatilag – tetszôleges módon burkolhatók. Itt a burkoló idomok méretét a gyártó megadja, azt célszerû betartani, de ezen felül „szabad kezet kapunk”. Választhatunk akár gyári fémburkolatokat is, melyek a RAL színskála árnyalataiban szállíthatók. Bármely burkolattípus egy mozdulattal bontható, a szegélyfûtôk bármikor kitakaríthatók. A szegélyfûtô rendszerek tervezése Osztó-gyûjtôrôl indított fûtôrendszer Az osztó-gyûjtôvel szerelt rendszer esetén elôször az elôszigetelt ellátó vezetékeket fektetjük le a szegélyfûtô felé, majd onnan vissza. Ezt követôen a csöveket összekötjük az osztó-gyûjtôvel. Az ellátó vezetékeket lehetôleg toldások nélkül helyezzük el. A szegélyfûtô csatlakozási pontjainál a csövet – lehetôség szerint – rögzítô ívekkel pozicionáljuk. A helyiséghômérséklet szabályozásához – ez esetben – alkalmazzunk elektronikus szobatermosztátot és elektrotermikus motorokat. Kétcsöves fûtési rendszer A kétcsöves rendszerként kialakított fûtôberendezésnél a helyiségenkénti léghômérséklet-szabályozást az integrált légtelenítôvel készülô elôremenô szelepekkel végezzük. Ezek lehetnek például kézi-, termosztatikus, távérzékelôs vagy elektrotermikus szelepek. A visszatérô szelepek elzárásra és a vízmennyiségek beszabályozására szolgálnak. A tervezéssel kapcsolatos egyéb megjegyzések Egyes szegélyfûtô rendszerek gyártói teljes mértékben a helyi igényeknek megfelelô, szabadon, megkötések nélkül szerelt szegélyfûtô nyomvonalak kialakítását teszik lehetôvé. A szegélyfûtô rendszerek méretezéséhez a gyártók általában saját méretezô szoftverrel, vagy a Magyarországon elterjedt, független méretezô szoftverekhez tartozó adatbázisokkal rendelkeznek. Víz-, Gáz-, Fûtéstechnika Épületgépészeti szaklap 2016. 11.

47

fûtéstechnika


írta: Veresegyházi Béla

leg nem veszélyeztette volna kisgyermeke életét a kontroll nélküli nyílászárócserével, ha e ténynek birtokában van! Vajon azt tudta-e egyáltalán, hogy neki nyílt égésterû készüléke van, és hogy ez mit jelent? És miért nem tudta, hogy a kazánját évente ildomos karbantartatnia? Pénze lett volna rá, ha már ablakot tudott cserélni! Mindezt megtanulhatta volna az iskolában – nem tanították meg rá. Láthatta volna a tévében, hallhatta volna a rádióban, mondjuk állami hirdetések, ismeretterjesztés formájában – nem látta és nem hallotta. Elmondhatta volna a kazánt felszerelô kolléga – vagy nem mondta el, vagy nem is találkoztak. És elmondhatta volna a nyílászárók forgalmazója, illetve beépítôje – na ôk aztán biztos, hogy nem mondták el, majd hülyék lesznek jelezni a kuncsaftnak, hogy ha megveszi az ablakukat, akkor pluszköltségekkel számolhat levegôügyben! A magyar átlagpolgár épületgépészeti általános mûveltsége sajnos minimális! Ám hasonló szinten áll – tisztelet a kivételnek – a magyar épületgépész kivitelezô kommunikációja, tájékoztatása is. Itt kell fejlôdnie a szakmának! És félreértés ne essék; nem a hasba lyukat beszélésben, hanem a korrekt tájékoztatásban, amiért hálás lesz a megrendelônk.

Azok a fránya nyílászárók! Szabó Sándor kollégát gyakran hívja a Katasztrófavédelem szén-monoxid-mérgezéses esetek után, hogy nézze meg a helyszínt, a tüzelôberendezést, füstgáz-elvezetéseket, és mondja meg, szerinte mi okozta a balesetet. Sokszor ismétlôdô ok a légellátás hiánya. Idén kora tavasszal a Budapest XI. kerületi családi házban sem volt ez másként. A kéményes, bár nem tragikusan, de elkoszolódott, láthatóan hanyagolt karbantartású fali cirkó szerencsére nem okozott tragédiát – érdekes módon a legtöbb szén-monoxidot beszívott apuka volt a legjobb állapotban a kis családból, ami megint azt bizonyítja, hogy a dohányosok kevésbé érzékenyek a CO-ra (de csak pár százalékkal, azaz nem lesznek CO-szuperemberek ôk sem!). A piszkos, elégtelen minôségû égést produkáló égô önmagában még el is mûködgethetett volna kihordási idejének végéig, csakhogy a rosszul kommunikált épületenergetikai racionalizálás keretében a házban kicserélték az összes nyílászárót fokozott légzárásúra, és így már elég volt egy kicsit erôsebb szél rossz irányból, és megtörtént a baj. Az eset több tanulsággal is szolgál, és nem csak „civilek” számára.

A kazán, a rendszer anno szabályosan és jól lett megtervezve, -szerelve és átadva, most, az incidens után mégis lezárta a szolgáltató a gázt, amit újra kell tervezni (légellátás), kivitelezni és átadni. A ház tulajdonosa, aki, úgy tûnik, szabálykövetô típus, hiszen nem feketén szereltette fel a kazánját, miért nem tudott arról, hogy az égéshez (meg úgy egyébként is) levegô is kell? Mert valószínû-

48


képeink csak illusztrációk

A piszkos, elégtelen minôségû égést produkáló égô önmagában még el is mûködgethetett volna kihordási idejének végéig, csakhogy a rosszul kommunikált épületenergetikai racionalizálás keretében a házban kicserélték az összes nyílászárót fokozott légzárásúra, és így már elég volt egy kicsit erôsebb szél rossz irányból, és megtörtént a baj.

fûtéstechnika

Szerkesztőségi cikk

Észbekapott a politika kazáncsere-ügyben! A VGF szaklap felhívása célba ért, és áttörte az ingerküszöböt a kazáncsere a magyar átlagpolgár számára vállalhatatlan költségoldala, ezt bizonyítja két országgyûlési képviselô önálló indítványa a Parlamentben a kémény- és kazáncsere, valamint a szén-monoxid-vészjelzô beszerzésének támogatásáról. A VGF még idén júliusban nyílt levélben felszólította a Kormányt, hogy az állam adjon félmillió forint vissza nem térítendô támogatást minden igénylônek kazáncserére, illetve a járulékos költségekre. Ennek szükségét éreztük, mert a magyar lakosság többségének a kazánrendszer (tervezéssel, kivitelezéssel, engedélyeztetéssel, égéstermék-elvezetéssel, iszapleválasztóval stb.) költségei sajnos megfizethetetlenek. Vágó Sebestyén és Szilágyi György képviselô urak indítványa elôremutató, de két hibát tartalmaz. Az egyik, hogy az 1-2 millió forintos összköltség, melynek 80%-a lenne megpályázható, irreálisan sok. A másik, hogy ugyanabba a drága és bürokratikus pályázati rendszerbe illeszkedik, amely ma szinte még egyszer akkora költséget rak minden egyes pályázati forintra. A VGF indítványa egyszeri 500 000 Ft-os, vissza nem térítendô támogatást javasol, a pályáztatást pedig egycsatornássá tenné az ENKSZ-en keresztül. A VGF javaslata: Épüljön állandó jellegû pályázati rendszer az Elsô Nemzeti Közmûszolgáltatóra! Amikor a gázszolgáltatóhoz beérkezik egy kazáncsere terve, és azt a tervellenôrök pozitívan elbírálják, azaz engedélyezik, automatikusan ítéljenek meg a lakástulajdonosnak 500 ezer Ft vissza nem térítendô támogatást, ami a gázmeó (üzembe helyezés) után kerülne kifizetésre. Ez kiküszöbölné a bonyolult és drága pályá-

zati rendszert, aminek mûködtetése jelen pillanatban az államnak pályázatonként (több) százezer Ft költséget jelent. Ha nem teremtjük meg a kazáncserék reális lehetôségét, akkor az ErP rendelet rosszabbat

tesz, mint ha nem is lenne – gondolunk itt a régi, nyílt égésterû készülékek az ésszerûségen messze túlmenô ideig való használatára, a fekete cserék szaporodására, avagy a szilárdtüzelés legkárosabb formájára való kényszer-áttérésre. Szemán Róbert fôszerkesztô, épületgépész mérnök Fogjunk össze! Facebook.com/kazantamogatas


49

gázellátás

Gáztörténet írta: Dobai Gábor

Fejezetek a gázszolgáltatás történetébôl XXI.

Az Északi-tenger kinc A brit szigetek és a skandináv, valamint a dán félsziget közé szorított Északi-tenger egyike a világ legbarátságtalanabb vizeinek, de ez nem számított akkor, amikor a XIX. század végén és a XX. század elsô felében a németek, hollandok és a franciák fanatikus erôfeszítéseket tettek arra, hogy olajat találjanak Észak-Európában. Az Alsó-Szászországban, Fríz-földön, Hollandiában és a Párizsi-medencében végzett alapos földtani kutatások kimutatták, hogy itt egy hatalmas üledékes medence húzódik, mely a Föld óidejének a végén, mintegy 300 millió évvel ezelôtt, a KarbonPerm idôszakban alakult ki, és vastag agyagpala-, homokkô-, mészkô- és sórétegek ülepedtek le benne, ideális körülményeket

50

teremtve ezzel a szénhidrogének felhalmozódásának. Az Északi-tengeren az elsô kutatási eredmények az ötvenes években, még az OPEC megalakulása elôtt születtek. A világ akkori két legnagyobb olajmonopóliuma, a Standard Oil of New Jersey és a Shell közösen végzett kutatásokat és feltárásokat a holland felségvizeken. Ez az együttmûködés voltakép-


pen visszatérést jelentett a második világháború elôtt, 1933-ban W. C. Teagle és Henry Deterding által aláírt kartellegyezményhez, a Shellt ugyanis még mindig kötötte az északnyugat-európai feltárásokra vonatkozó megállapodás, amit utóbb nagyon megbánt. „Minden munkát mi végeztünk el az Északi-tengeren, és a Jersey a mi bôrünkön gazdagodott meg” – panaszolta az egyik Shell-igazgató. 1959-ben a közös vállalat földgázt talált Groningen tartomány partjai mentén Hollandiában. Ez a feltárás Európa legnagyobb földgázlelôhelyének bizonyult, és többet jelentett Hollandia gazdasága számára, mint a Holland Kelet-Indiai Társaság valaha is. Az elsô eredmények igazolták a várakozásokat, de nem végeztek nagyarányú feltárásokat az Északi-tengeren 1963-ig, mert a közép-keleti olaj kimeríthetetlennek, ÉszakAfrika pedig politikailag stabilnak látszott. Az érintett európai országok kormányai csak nagyon lassan ébredtek a tengeri olaj jelentôsége tudatára, a Groningen földgázmezô feltárása után pedig feltételezték, hogy ez a sós medence kiterjed az Északi-tenger alá, és talán ott rejtôznek a kiadósabb szénhidrogéntelepek, a part mentén feltárt kisebb elôfordulások mellett. Kemény dió volt föllebbenteni az Északitenger földtani szerkezetét eltakaró fátylat. Elôször is jogi szempontból tisztázni kellett, ki kutathat a területen, és mettôl meddig. A part menti országok felségvizein kívül szabad volt a tenger bárki számára. A Genfi Egyezmény 1958-ban definiálta a „szárazföldi párkány” fogalmát, és meghatározta, hogy a szárazfölddel határos tenger alatti párkányon (self területen) 200 m vízmélységig a partot birtokló ország jogosult az ott található ásvá-

1 nyi anyagok kiaknázására. Az egyezményt az érdekelt országok 1963-64-ig nem ratifikálták, az Északi-tenger vízfelületét kétoldalú egyezmények útján a „felezôvonal-elv” alapján osztották fel. 1968-ban az angolok nagyon megbánták átgondolatlan döntésüket, mert a Genfi Egyezmény szerint Norvégiának csupán néhány km széles sáv járt volna, mivel tengerpartja elôtt egy 110 km széles, 330 m mély árok húzódik, a szárazföldi párkány ennélfogva nagyon keskeny. A Genfi Egyezmény mielôbbi ratifikálásával a Doggerpad gazdag kôolaj- és földgázlelôhelyeinek kiaknázási joga így az Egyesült Királyságot illette volna. A Genfi Egyezmény elfogadása után Nagy-Britannia a maga területét 100 négyzetmérföld (260 km2) nagyságú tömbökre osztotta, és a pályázóknak tömbönként meghatározott koncessziós díjat kellett fizetniük a terület becsült tartalékai szerint. 1964-ben 61 pályázó közül 22 kapott 346 tömböt magában foglaló 52 kutatási egységet, 225 millió dollár értékben.

ncsei

Nagy-Britannia Az 1930-as években a dánok ugyanúgy, mint az arabok, a part menti olaj feltárásának jogát egyetlen konzorciumnak adták el, amelyet a Shell és a Gulf alkotott. A konzorcium vezetôje A. P. Moller hajótulajdonos volt. Verseny híján a fejlesztésekkel nem törôdtek, ami nagy politikai elégedetlenséget váltott ki az érintett kormányokban. Az olajtársaságok elég jól ismerték az Északi-tengerben rejlô lehetôségeket ahhoz, hogy megteremtsék a koncessziók jogi alapjait. Szorgalmazták az Északi-tenger határait kijelölô tárgyalásokat, amelyek végül is az 1964-es Continental Shelf Act-tel zárultak. A brit kormány nagyon izgatott, de gondatlan volt, amikor Norvégiával tárgyalt a határkérdésekrôl, ezért az Északitenger felosztásánál csak 35%-ot kaptak, pedig a legmagasabb szintû jogi hatóságok szerint jóval többet is szerezhettek volna, ha a kérdést a Hágai Nemzetközi Bíróság elé viszik. 1965ben a BP (British Petroleum) földgázt talált Anglia partjainál, és valószínûnek tûnt, hogy olajat is találnak, a kutatáshoz így több nagy és néhány független társaság is csatlakozott. Az angol kormány azonban, amely fogyasztóként Iránnal és az arabokkal folytatott kemény tárgyalásokban az olajtársaságok támasza volt,

A 3000 métert meghaladó mélységû Norvég-tenger felôl a Jeges-tengeri orkánok nekiszorítják a vizet a sekély, 100-200 m – sôt a medencét kettéosztó Dogger-pad fölött csupán 14 m – mély medencének. A feltorlódó víz a gyakran 120 km/óra sebességgel tomboló szélviharok esetén is 15 m magas hullámokat tol maga elôtt, de a százévenként egyszer elôforduló, óránként akár 220 km-es orkánok 30 m magasra is felkorbácsolják. Az idôjárás rendkívül szeszélyes, naponta négyszer is változhat, és elôfordul, hogy egyetlen nap alatt lezajlik mind a négy évszak; a hideg ôszi ködöt hózivatarok váltják fel, a sûrû hóesésben villámok cikáznak, és dörög az ég.

most a társaságok nyomása alá került. Termelôként Nagy-Britannia ki volt téve annak, hogy kizsákmányolják, és a kormány láthatólag nélkülözte a szándékot vagy a jártasságot abban, hogy a társaságokat ellenôrizze. Nagy-Britannia kormánya azáltal, hogy 346 db, 100 négyzetmérföldnyi tömbökbôl álló hatalmas tengeri területre adott koncessziót 22 társaságnak, olyan nagyvonalúan járt el, mintha naiv sah lett volna, s az adókból szinte semmit sem nyert, ugyanis az ARAMCO (Arabian-American Oil Company) által 1950ben kiharcolt adórendszer, amit aztán más kormányok is követtek, hatalmas adózási hitelmérleget biztosított az arabok számára történt kifizetések alapján. Az ügyletek lebonyolítója, az energiaügyi minisztérium utóbb úgy magyarázkodott, hogy azért nem akartak nagyon szigorúak lenni az olajtársaságokhoz, nehogy ezzel az OPEC tagországait is szigorúságra ösztökéljék. Ez az indoklás sántít, viszont megvilágítja azt a feltételezést, hogy az angol kormány képes volt befolyásolni az arabokat. Lord Balogh ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy „az araboknak olyan szakembereik vannak, akik többet felejtenek el, mint amennyit a külügyminisztérium valaha is tudott”. Ez a furcsa magyarázat arról is árulkodott, hogy a brit kormány fontosabbnak tartotta az olajvállalatokat külföldön megvédeni, mint otthon megadóztatni. Sokkal hihetôbb volt a

minisztériumnak az a késôbbi érvelése, miszerint Nagy-Britanniának a fizetési mérlegben mutatkozó nehézségek miatt szüksége volt a feltárások lehetô legnagyobb ösztönzésére. Nagy lendülettel és óriási ráfordításokkal kutatásokba kezdtek. Az Északi-tenger déli részén sikerült néhány jelentôsebb gázmezôt feltárni, de a kutatások áttörô sikert 1968 végéig nem hoztak. 1965-ben tárták fel az elsô, a Ny-Sole földgázmezôt, a szerencsétlenül járt Sea Gem fúrófedélzet helyén. A mezô kitermelhetô készletét 300 millió m3-re becsülték, ami igen szerény mennyiség, s a gázt egy 70 km hosszú csôvezetéken át táplálták be a brit földgázhálózatba. Az 1967 végéig lemélyített 122 kutatófúrás nem hozott jelentôs eredményt, tekintetbe véve, hogy egyetlen fúrás napi költsége 22-30 ezer dollárba került akkor. Az Északi-tengerbôl egészen 1969 decemberéig nem szállítottak olajat. A brit szektorban a Montrose volt az elsô olajmezô, ahol 1969-tôl 13 kútból napi 2700 tonna olajat termeltek. 1969 novemberében a független amerikai Conoco Philips fölfedezte az óriási Ekofisk mezôt a norvég felségvizeken. 1970-ben a BP (British Petroleum) megtalálta az Aberdeentôl északra fekvô Forties mezôt, 1971-ben pedig a még mindig társviszonyban lévô Shell és Standard Oil of New Jersey Shetlands partjai mentén a Brent mezôre bukkant. Ekkorra már világossá vált, hogy az


51

Gáztörténet

Fejezetek a gázszolgáltatás történetébôl XXI. Az Északi-tenger kincsei

gázellátás

100.000.000.000+ 10.000.000.000+ 1.000.000.000+ 100.000.000+ 1.000.000+ 0+

a földgázkitermelés megoszlása bolygónkon m3/év Északi-tenger hatalmas értéket képvisel, és Nagy-Britanniának teljesen új gazdasági kilátásokat biztosít. A készletek méreteirôl szóló becslések folyamatosan növekedtek, mígnem kitûnt, hogy a tartalékok Nagy-Britanniát 30 évre önellátóvá tudják tenni, és Norvégia igényeit is teljes mértékben ki tudják elégíteni. A britek, akik mindaddig csak távolról uralkodtak az olaj fölött, száz évvel az iparág megszületése után most otthon tapasztalhatták az olajban rejlô lehetôségeket és destruktív erôket. A veszélyek nyilvánvalóak voltak: az olaj, hasonlóan a texasi, kanadai, biafrai eseményekhez, hamarosan éreztette politikai megosztó hatását, mivel táplálta a skót elszakadásért és autonómiáért folytatott politikai küzdelmet. A fúrótornyok alkalmi munkásait a skót felföldrôl toborozták négyszeres átlagfizetésért. Texasiak érkeztek Aberdeenbe és Londonba, magukkal hozva a nomád életformát, az olaj tolvajnyelvét, és Angliát egyszerûen csak „olajvidéknek”, az egész Északi-tengeri munkát pedig az „Egyesült Királyság játékának” nevezték. Aberdeen lett az Észak morc Houstonja, ahol a munkások elitták megtakarított pénzüket, és az olajtársaságok toborzói új munkaerô után kutattak. Az angolok ipari lehetôségeiket illetôen teljesen felkészületlenek voltak az olajfúró berendezések legyártására. Annak ellenére, hogy két angol cég már fél évszázada mûködött külföldön, gyakorlatilag nem tudott gondoskodni a fúrótornyokról, padozatról és béléscsövekrôl. A kormány 1972-ig nem adott utasítást az olajipari termelô berendezések gyártókapacitásának felmérésére. Az angol cégek ekkorra már a legtöbb lehetôségtôl elestek. Szinte a teljes olaj-

52

ipari technológiát külföldrôl, Hollandiából, Japánból, Norvégiából, de elsôsorban Texasból szerezték be. Nagy-Britannia, miközben olajtermelô szerepére készült, e tekintetben még mindig fogyasztó országként viselkedett. Az amerikai Nôvérek (Chevron, Esso, Gulf, Mobil, Texaco) ismét vezetô helyzetbe kerültek. Az angol kormány, élve a koncesszió felosztásának kizárólagos jogával, megpróbált kedvezni a hazai olajtársaságoknak és kisebb vállalkozásoknak, hogy megfékezze az amerikai nagyok túlsúlyát. A líbiaiak is ezt tették tíz évvel korábban, s megkísérelték ugyanezt a hollandok és norvégok is. Az angol csoportok, beleértve a Gas Councilt és a helyi szindikátusokat, kedvezményekben részesültek. De megint csak a nagyok kerültek versenyelônybe, mert ôk nagyobb anyagi erôforrásokkal és több feltárási tapasztalattal rendelkeztek. Az angol Nôvérek (Shell, BP) így is hatalmas részt tudtak megszerezni: 1973-ra az északi-tengeri olaj 15%-ával a Shell, 20%-ával a British Petroleum rendelkezett. A többség persze az amerikaiak kezébe került, és a legígéretesebb mezôkön valamennyi Nôvér, az Esso (vagy Exxon), a Mobil, a Gulf, a Texaco, a SOCAL vagy Chevron, továbbá a francia CFP is megjelent. A brit kormány tartott attól, hogy olajrészesedései miatt a nagyhatalmakkal konfliktusba kerül. A BP alaszkai érdekeltsége fokozta a britek aggodalmát egy esetleges megtorlásra számítva, ezért az Északitengeri olaj megtalálása után az 1965-ös földgázleletekhez hasonlóan nagyvonalú feltételekkel adott el koncessziókat. A negyedik eladási ütemben, 1971-ben kísérletképpen megpróbál-


ták aukción eladni a részvények egy részét. Az aukció látványos eredménnyel zárult, a sikeres licit 15 részvényre 37 millió fontot hozott. A többi új részvényt azonban a megszokott módon adták el, és az olajtársaságoknak még mindig adómentes anyagi sikert biztosítottak, ami az államnak és a fizetési mérlegnek alig hozott valamit. Az olaj fölfedezése ugyanabba a tudathasadásos állapotba hozta az angol kormányt, mint ami Washingtont nyomorította a második világháború utáni elsô olajexport óta: az volt a kérdés, hogy vajon az olajtársaságokat kell-e védeniük a külföldi követelésekkel szemben, vagy pedig saját magukat kell-e védeniük az olajtársaságoktól? Vajon a kormány van-e ellenôrzés alatt, vagy pedig az olajtársaságok? Hét év telt el az elsô olajkoncessziók eladása

óta, mire az angol parlament rászánta magát, hogy hozzányúljon az olajtársaságok számára biztosított hatalmas nyereséghez. Lord Balogh, Harold Wilson munkáspárti miniszterelnök gazdasági tanácsadója ismételten fölhívta a figyelmet arra, hogy a közvéleményt becsapják, mígnem Harold Lever, az országos számonkérô bizottság elnöke vizsgálatot rendelt el. A vizsgálat eredményeként megszületett jelentés hasonló történelmi fontosságú dokumentum Anglia számára, mint a Standard Oil Companyról szóló 1910-es kongresszusi jelentés az Egyesült Államokban. Az olaj- és gázipar ismét nemzeti ellentámadást provokált, és az 1973 februárjában közzétett jelentés fölért egy vádirattal az iparellenôrzés és a közigazgatás elégtelenségét illetôen. A jelentés következtetései enyhén szólva lesújtóak voltak. Az angol kincstár például sokkal kisebb részt kapott az olaj- és gázipar adóbevételeibôl, mint a többi ország. A jelentés javaslatot tett az adóemelés törvénybe iktatására és a koncessziók felülvizsgálatára. Az 1974-ben újra hatalomra került új munkáspárti kormány az olajtársaságok dühös tiltakozása ellenére következetesen végre is hajtotta a változtatásokat. Háborgott a BP is, és most már erôteljes hadjáratot indított a részvényeinek 48%-át birtokló kormány ellen. Norvégia Az elsô Északi-tengeri kôolajmezôt a norvég vizeken találták 1968-ban. A Cood mezô hozama 6 kútból napi 1100 tonna volt. A norvég szektorban már 32 meddô fúrást

3

2

mélyítettek, amikor az Oklahoma állambeli Batlesville-ben székelô, amerikai Philips Petroleum Company úgy döntött, hogy felhagy a kutatásokkal. Megkísérelték bérbe adni az Ocean Viking nevû fúróberendezésüket, de nem kellett senkinek. Ekkor elhatározták, hogy tesznek még egy utolsó kísérletet, hogy ne álljon kihasználatlanul a berendezés, ha már úgyis ott van, és egy szeizmikusan kimutatott lapos felboltozódás fölé vontatták. Az olaj történetében többször elôfordult már, hogy egy utolsó nekigyürkôzés során teljesedett be a kutatók álma, a nagy fölfedezés. Így esett ez 1859-ben Titusville-ben, 1901-ben Spindletopon, 1908ban Masjid-i Soleimannál, és így történt 1969ben az Északi-tengeren. 1969 novemberében az elsô fúrással 3150 m mélységben megtalálták a szuperóriást, az Ekofisk mezôt. Mikor megkérdezték a Philips egyik vezetôjétôl, hogy milyen módszerrel találták meg Ekofisket, azt felelte: szerencsével. Szerencsével, mert nem csak a szerkezet volt ott, ahol kimutatták, de olaj is volt benne. „Fél kiló szerencse néha többet nyom a latban, mint egy tonna ész.” Ezek után egyik feltárás követte a másikat. A nagy Ekofisk olaj- és földgázmezô fölfedezése után a norvég kormány a briteknél sokkal szigorúbban bánt az olajtársaságokkal. A koncessziók odaítélésének kizárólagos rendszerében eleinte a nagyvonalú brit példát követték, de mihelyt olajat találtak, bekeményítettek a társaságokkal szemben. Norvégiának semmi oka nem volt arra, hogy különösebb szimpátiát tanúsítson a nagy olajtársaságok felé, mivel nemzetközi olajvállalatuk még nem volt. A Genfi Egyezmény alapján birtokába került vizeit 545 km2 nagyságú tömbökre tagolta, amelybôl 9 vállalat kapott 78 tömböt felölelô 22 kutatási területet, az angolokéhoz hasonló feltételekkel. Az 1970-es évek elején, amikor az OPEC egyre erôsebben éreztette befolyását, Norvégia hajlott arra, hogy csekély népességû, magát Európától különállónak érzô országuk és az OPEC között rokoni vonásokat fedezzen föl. Amikor az OPEC tagországok érdekeltebbé váltak olajkészleteik

megôrzésében, a norvég kormány is elhatározta, hogy nem termelik ki túl nagy intenzitással az olajat. Ahelyett, hogy Európába is exportáltak volna, beérték azzal, hogy csak saját szükségleteik kielégítésére termeltek. Saját iparukat ösztönözték olajipari berendezések gyártására, és vállalatot hoztak létre tengeri olajfúró szigetek exportálására. 1972. június 14-én Stavanger székhellyel megalapították a STATOIL nevû nemzet olajvállalatot. Kapcsolatba léptek az OPEC szakembereivel, köztük Ahmed Zaki Yamanival, az egy évvel késôbbi, 1973-as arab olajembargó legismertebb szereplôjével. A texasiak a norvégokat kesernyés iróniával csak „kék szemû araboknak” nevezték. A Hét Nôvér reménye, hogy az Északitenger és Alaszka olaja megmenti ôket az OPEC-tôl való függéstôl, részben valóra vált. A nagy olajtársaságoknak, miután szembe kerültek saját kormányaikkal, be kellett látniuk, hogy nekik is van mit tanulniuk az araboktól. Az Európa legfôbb kôolaj- és földgázlelôhelyének számító Északi-tenger voltaképpen az Atlanti-óceán melléktengere, amely különösen a brit partok elôtt meglehetôsen sekély, átlagosan 100 méter körüli mélységû, de helyenként csak 40 méter. Lényegesen mélyebb a skandináv partokat övezô Norvég-tenger, átlagosan 300 méter. Az 580 ezer km2 kiterjedésû melléktenger a Golf-áramlat hatására még kemény teleken is jégmentes, a kikötôk télen is járhatók. Az Északi-tenger Norvégiához tartozó szárazföldi talapzatát, a selfet 315, egyenként 500 km2 nagyságú kutatási területre osztották. A területen dolgozó különféle olajkutató társaságokat kötelezték, hogy a területek egynegyedét vissza kell adniuk a norvég államnak. A kutatófúrások egyre szaporodtak, és az 1970-es évek végére több mint száz fúrás alapján már föl lehetett becsülni az olajkészlet nagyságát. A valószínû, de akkor még nem bizonyított készleteket 1-2 milliárd tonna olajra és 1000-2000 milliárd m3 földgázra becsülték. A föltárt 14 lelôhely közül az Ekofisk- és Frigg-mezôt ítélték a legnagyobbnak a ’70-es években, és 1978-ra évi 35 millió tonna kôolaj és 30 milliárd m3 földgáz kitermelését jósolták, ami be is jött. 1975 januárjában fölfedezték a Statfjord elnevezésû hatalmas új lelôhelyet, amelynek olajkészletét 400 millió tonnára, földgázkészletét 104 milliárd m3-re becsülték. A kutatás eleinte csak kisebb mélységû víz alatti padokon folyt, késôbb a 100 m-nél nagyobb vízmélységeket is kezdték meghódítani. Ennek érdekében a tengeri fúróberendezések legkülönbözôbb fajtáit fejlesztették ki, Norvégia az Egyesült Államok mögött a világ 2., 3. kép Olajfúrótornyok az Északi-tengeren


53

Gáztörténet

Fejezetek a gázszolgáltatás történetébôl XXI. Az Északi-tenger kincsei

gázellátás

geológia A mai Skandinávia és a Brit-szigetek több százmillió éven keresztül összefüggô geológiai szerkezetet alkottak, rajtuk keresztül húzódtak a földtörténeti ókor hegységrendszereinek vonulatai. 300 millió évvel ezelôtt, a karbon idôszakban az Északitenger területén hatalmas mocsarak terültek el, amelyek növényanyagából kôszén képzôdött, a földtörténeti ókor végén, a perm idôszakban pedig kôolaj- és földgáz-fölhalmozódások keletkeztek. A terület késôbb felváltva emelkedett és süllyedt, ilyenkor beltenger vagy sós vizû tó borította a vidéket, s e folyamatok során újabb szénhidrogén-kincsek képzôdtek. A pleisztocén kezdetén Skandinávia a Brit-szigetekkel még összefüggô szárazföldi területet alkotott, az Északi-tenger mai medencéje csak a legutóbbi jégkorszak vége felé alakult ki.

második legnagyobb fúrósziget-gyártó országa lett. A kikötôkben egyre gyakrabban tûntek föl ezek az acélkolosszusok, amelyeket úgy terveztek, hogy legalább 30 méterrel a viharos tenger felszíne fölött álljanak. A fúrószigeteken kitermelt olaj összegyûjtésére hatalmas tartályokat építettek, az ekofiski olajmezô közelében például egy 158 ezer m3-es tartályt állítottak fel, amelyet a part mellett szereltek össze, majd egészben vontatták a helyére. Méreteire jellemzô, hogy a tengerfenékre süllyesztés után még 20 m-rel emelkedik ki a tengerbôl. A gyûjtôtartályokat több, kisebb átmérôjû vezetéken át kötik össze a kutakkal. A tengeri olajmezôk régebben messzirôl feltûntek, mert a kísérôgázt meggyújtották, amely fáklyaként lobogott a viharos sarki szélben. 1980-tól kezdetben évi 50 millió tonna olajat szállítottak Nyugat-Európa országaiba, elsôsorban Angliába, a kísérôgázt pedig hasznosították. Az Északi-tengeri kutak földgázt biztosítanak Belgium, Franciaország, Hollandia, olajat pedig egész Nyugat-Európa számára, sôt Japánnak is. A további kutatások föltárták a Bream- és a Brisling-mezôt, amelyek az Ekofisk és a norvég partok között nagyjából félúton helyezkednek el. Hollandia kutatásait is újabb sikerek koronázták Groningentôl északra. Rábukkantak a

Placid nevû lelôhelyre, és több kisebb-nagyobb földgázlelôhelyet fedeztek föl. A dán felségvizeken pedig a Dan olajmezô megtalálása hozott sikert. A térség reményei közül a britekéi teljesültek be leginkább, kutatásaik eredményeként sorra tárták föl az olaj- és gázlelôhelyeket a brit felségvizeken. Ekofisk térségébôl 350 km hosszú olajvezeték épült Tessede-be. A közel egy méter átmérôjû vezeték fektetését 1974 ôszén fejezték be. Egy évre rá megindult az olaj azon a 380 km hosszú vezetéken is, amely a Fortiesmezôt köti össze Aberdeen térségével, Skóciában. Erzsébet angol királynô több mint ezer vendég jelenlétében maga nyomta meg azt a fekete gombot, amellyel elindította az

4., 5. kép Olajfúrótornyok az Északi-tengeren

54


olajáramlatot a British Petroleum grangemouthi finomítójába. A nagy jelentôségû projekt iránti óriási érdeklôdést indokolta, hogy ez az egyetlen csôvezeték naponta 4 millió font sterlinggel csökkentette Nagy-Britannia olajimport-költségeit. Nagy-Britannia kôolajtermelése 1975-ben még csak 1,5 millió tonna volt, 1976-nan már meghaladta a 11 millió tonnát. Az Északi-tenger kincseire számos olajmonopólium és kisebb társaság rámozdult. A felségvizekkel rendelkezô országok a területet szektorokra osztották, az olajfinomítók, szivattyúállomások, tárolótelepek létesítésére alkalmas part menti földterületek ára pedig a többszörösére emelkedett. Az 1970-es években végzett kutatások eredményei ezt a felértékelôdést beigazolták, az angol felségvizeken föltárt olaj- és gázlelôhelyek akkor igen jelentôsnek bizonyultak, készleteik többszörösen felülmúlták a környezô szárazföldi területekéit, és kôolaj vonatkozásában kétharmadát tették ki egész Nyugat-Európa szárazföldi készleteinek. 1980-ban NyugatEurópa szárazföldi olajmezôibôl 5,7 millió tonna olajat hoztak felszínre, az Északi-tenger 67 mezôjébôl 107 millió tonnát. Mégpedig igen jó minôségû olajat! Az Északi-tenger olajmezôinek zöme sötét aranysárga színû, kön�nyû, fehéráruban gazdag nyersolajat ad. Az 1980-as évek végére az Északi-tengeri kôolajmezôk hozama meghaladta az évi 170 millió tonnát, és önellátóvá tette az Egyesült Királyságot és Norvégiát, sôt, mivel Norvégia saját fogyasztásának mintegy hatszorosát is képes volt kitermelni, ezért a régióban jelentôs exportôrré vált. Ugyancsak fontos szerep jutott

4

5

Nyugat-Európa ellátásában az Északi-tengeri földgáznak. A kôolaj- és földgázmezôk az 1990-es évekre már túlnyúltak a 62. északi szélességi körön, sôt, a Nyugat-Európa földgázellátásában jelentôs szerepet játszó ultraszuperóriás Troll-földgázmezô megközelítette az északi sarkkört. Az 1990-es évek elejéig feltárt és a még kitermelhetô Északi-tengeri kôolajkészleteket mintegy 3 milliárd tonnára, a földgázkészleteket 4500 milliárd m3-re becsülték akkor. A nyolcvanas-kilencvenes évek boomja után, az 1990-es évek végén a szakemberek már temették az Északi-tenger térségét, vagyis úgy tekintettek rá, hogy már csak kevés gazdaságosan kitermelhetô olaj maradt. „Volt egy pillanat, amikor az Északi-sark volt a Szent Grál… Mára a helyzet megváltozott, mivel a világon számos más helyen találhatók kitermelhetô tartalékok” – mondta Patrice de Vivies, a francia Total cég észak-európai termelési igazgatója. Dacára tehát annak, hogy a sarki jégtakaró kiterjedése fokozatosan csökkent, a könnyebben megközelíthetô lelôhelyek, illetve az amerikai palagáz fölfedezése miatt a terület kezdte elveszíteni az olajvállalatok érdeklôdését. Az amerikai palagáz valósággal lázba hozta a szakembereket, egyes vélemények szerint néhány éven belül a készletek fedezni tudják az Egyesült Államok teljes szükségletét, sôt még európai exportra is jut majd. Az Északi-tengerrôl való lemondásban része volt annak is, hogy a környezetvédô szervezetek folyamatosan támadták az Északitengeri projekteket, mondván, a rendkívül sérülékeny ökorendszerben súlyos következményekkel járna egy esetleges olaj- vagy gázszivárgás, vagy más technológiai hiba, és továbbra is teljes erôvel küzdenek a kitermelés ellen. 2012-ben a Greenpeace megsokszorozta a fúrások elleni akcióit. Truls Gulowsen, a környezetvédô szervezet egyik aktivistája kifejtette: „Ötször annyi fosszilis tüzelôanyagot találtak már, mint amennyit el lehet égetni, ha az éghajlat felmelegedésének a nemzetközi közösség által meghatározott 2 fokos határát nem akarjuk túllépni. Ilyen körülmények között nehéz indokolni újabb lelôhelyek föltárását”. Egy tanulmányban, amelynek már a címe is sokatmondó: „Az Északisark nem lesz a gáz- és kôolajipar aranybányája”, két norvég kutató kifejtette, hogy az elkövetkezô évtizedek során a térségben kitermelt szénhidrogének fogyasztásban való részesedése nem nôni, hanem csökkenni fog. Véleményük szerint a sarki kôolaj aránya 2050-ig stabil marad, a globális fogyasztás 8-10%-át fogja adni, míg a sarki gáz részaránya pedig a jelenlegi 22%-ról 10%-ra fog csökkenni. Norvégia nemzeti olajvállalata, a Statoil 2007-ben fuzionált két másik norvég olajvállalattal, amelyek már 1999-ben összeolvadtak, a Norsk Hydro és a Saga Petroleum cégekkel, ezáltal a Statoil Hydro a világ 50 legnagyobb vállalatának egyikévé vált. Víz-, Gáz-, Fûtéstechnika Épületgépészeti szaklap 2016. 11.

55

MeplaFix RAUTITAN RX idomok már 20-as méretben is A higiénikus ivóvízhálózatok kialakítása során fontos a falikorongok szakszerû kiválasztása, a berendezési tárgyak biztonságos csatlakoztatása. A RAUTITAN univerzális csôvezeték-rendszer elemei rendkívül széles idomválasztékában, már 20-as méretben is elérhetôk a MeplaFix RAUTITAN RX idomok. Az eredeti Geberit MeplaFix adapter és REHAU RX vörösöntvény-elemek felhasználásával készülô idomokkal nagyon egyszerûen, gyorsan és szerszám nélkül készíthetô el a Geberit szerelôelem vízoldali bekötése. A kötést nem kell tömíteni, így jelentôs munkaidô-ráfordítás takarítható meg. Az idomok három kialakításban, egyenes, könyök és T-idomos kivitelben, 16-20 méretben rendelhetôk: egyenes átmenet – MeplaFix RAUTITAN RX, könyökátmenet – MeplaFix RAUTITAN RX, T idom-átmenet – MeplaFix RAUTITAN RX.

Bemutatkoznak a Sonnenkraft hôszivattyúk A több évtizedes gépészeti háttér egy különlegesen adaptív levegôs hôszivattyú-rendszert eredményezett, így bármilyen gépészeti megoldáshoz kiválóan kapcsolódó rendszert hozott létre a Sonnenkraft (forgalmazó: Soltec). 9 és 14 kW-os változataikkal akár 200 négyzetméteres házak ellátására is képesek. A Sonnenkraft SOL+ hôszivattyú elônyei: okostelefonról vezérelhetô; havi 10-12 ezer Ft-os üzemeltetési költség; finanszírozási konstrukciók igény szerint. Fôbb mûszaki paraméterek: fûtés (egy direkt és egy kevert kör szabályozása); hûtés (aktív vagy passzív üzemmód); Comfort, Eco és Normal fûtési üzemmód; használati melegvíz-készítés (all-in-one változatok); szilárdtüzelésû kazán vezérlése; medencefûtés.

Helyesbítés A 2016. októberi lapszámunkban Varga Péter tollából megjelent „Hûtôtorony új szemszögbôl” címû cikkben, a 79. oldalon, 5. ábrában hiba esett. A berendezések beruházási költségei helyesen: 1. Nyitott hûtôtorony: 13 ezer euró; 2. Nyitott hibrid hûtôtorony: 25 ezer euró; 3. Zárt hûtôtorony: 30 ezer euró; 4. Adiabatikus hûtô 73 ezer euró.

56


Lakossági szervizképzés a Remehánál A Remeha kondenzációs kazánok hazánkban több mint 25 éve vannak jelen az ipari kazánok területén. A lakossági termékek tíz éve kerültek bevezetésre. A készülékek szervizelését országos hálózat keretében szervizpartnerek végzik. A partnerhálózat tagjai rendszeres szakmai képzéseken vesznek részt, ahol a mûszaki információkon túl egyéb szakmai segítségre is számíthatnak. A szeptemberi oktatás sokrétû programjában a Remeha partnerei a szervizesek munkáját támogató programok és eszközök használatán kívül mûszaki elôadást hallhattak a vízkezelés fontosságáról is, valamint elsôként ismerkedhettek meg néhány idei Remeha újdonsággal. A felmerülô mûszaki kérdések megbeszélése után egy bográcsos ebéd és kötetlen beszélgetés zárta a programot.

Biofloor Connect A COMAP a Biofloor padlófûtési és -hûtési megoldás részeként ajánlja a Biofloor Connect vezérlô rendszert. A rendszer alkotóelemei: egy központi rádiós egység (MR24), vezeték nélküli digitális szobatermosztátok (TRD24) és mûködtetô fejek (ACTUONOFF) a körök ellenôrzéséhez, mely lehetôvé teszi a tökéletes helyiségenkénti hômérsékletszabályozást. A Biofloor Connect rendszert a 9000TP elosztó csoporttal együtt az eu.bac (Európai Épületautomatizálási és Épületfelügyeleti Szövetség) CA = 0,5 K értékre tanúsította. Mint egy kétirányú fogadóállomás, az MR24 Biofloor Connect központi vezérlôje fogadja a TRD24 vezeték nélküli rádiós digitális szobatermosztát-egységek jeleit (kétirányú kommunikáció), és aktiválja a termikus mûködtetôket a vezérelt padlófûtési rendszerekben. A rádiós digitális szobatermosztát-egységek jelei egyedileg hozzárendelhetôk a megfelelô csatornakimenetre a vezérlôben. Összegezve: kódolt adatátvitel, 868 MHz frekvencia; RJ45 port LAN csatlakozás; max. 12, 16 vagy 20 rádiós digitális szobatermosztát-egység, egy vezérlô; max. 3 zóna, egy vezérlô; max. 3 vezérlô, egy rendszer.

Új ügyvezetõ a Wilo Magyarország élén Az idén 25 éves Wilo Magyarország Kft. eddigi ügyvezetô igazgatója 2016 októberében nyugdíjba vonult. Andics Gábor 1994-ben csatlakozott a német szivattyúgyártó cég magyarországi leányvállalatához, és 22 évig vezette azt. A folyamatos fejlôdést mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a Wilo Magyarország Kft. 2015-ben már 3,6 milliárd forintos árbevételt könyvelhetett el. A dolgozói létszám is stabilan, folyamatosan fejlôdött mindvégig. A Wilo Magyarország Kft. mindig is büszke volt magas szinten képzett, kreatív, elkötelezett munkatársaira és a rendkívül alacsony fluktuációra. Az ügyvezetôi teendôket 2016. szeptember 1. hatállyal a cég épületgépész üzletágának korábbi fômérnöke, Dr. Szalai László vette át. A 25 éves jubileum megünneplésére és az ügyvezetôváltás bejelentésére a Danubius Grand Hotel Margitszigetben megrendezett vacsorán került sor, melyen a Wilo Kft. német anyavállalatának prominens képviselôi is jelen voltak, hogy méltón búcsúztassák a most nyugdíjba vonuló Andics Gábort (képünkön balra) és sok sikert kívánjanak az új ügyvezetô igazgatónak (jobbra) a jövôbeli kihívásokhoz.

Változás a Belimo-nál Köves Gábor a Belimo cégnél eltöltött 19 év után, az osztrák elôírások alkalmazásával 62 évesen nyugdíjba vonul október 31-ével. Július 1-tôl viszont már be is lépett a céghez Bécsben egy új, fiatal mérnök, aki minden téren megkapta a szükséges képzéseket, és immár értékesítési vezetôként, teljes mértékben ellátja a Belimo teljes körû magyarországi képviseletét. Schmidt Ferenc a Budapesti Mûszaki, majd az Óbudai Egyetemen (Kandó) szerzett környezet-, illetve villamosmérnöki diplomát. Az eddigi, több mint 10 éves mûszaki és értékesítési vezetôi tapasztalatát a GE, Somfy, illetve Halton cégeknél szerezte. Víz-, Gáz-, Fûtéstechnika Épületgépészeti szaklap 2016. 11.

57

Egészséges, tiszta otthoni környezet Az LG legújabb légtisztítóját az egyedi, 360 fokos formaterv mellett az ún. CleanBooster funkció jellemzi, amely a láthatatlan szennyezôanyagok eltávolításával teszi egészségesebbé, komfortosabbá a beltéri környezetet. A CleanBooster funkcióval ez a légtisztító a hagyományos modellekhez képest gyorsabban és nagyobb területrôl képes a szennyezôanyagok kiszûrésére. A készülék ergonomikus és többirányú kialakításának köszönhetôen rövidebb ideig tart a szoba levegôjének alapos megtisztítása, sôt, a Baby Care funkció alkalmazásával a kisgyermekek számára is biztonságos, kíméletes légáramlat biztosítható. A felhasználóbarát SmartIndicator és SmartLighting funkciók lehetôvé teszik a felhasználók számára, hogy valós idôben ellenôrizzék lakásuk légtisztító berendezéseinek mûködését. Az okos kijelzô kristálytiszta képernyôjén a levegô minôségére vonatkozó pontos adatok tekinthetôk meg, így az is könnyen nyomon követhetô, hogy miként változott a levegô minôsége. Az LG új légtisztítója mindemellett olyan, továbbfejlesztett szenzort tartalmaz, amely érzékeli az 1,0 mikrométernél kisebb átmérôjû szennyezôanyagokat is.

Alföldi ajándék Az 50 éves évfordulót tavaly jubileumi programsorozattal ünnepelte meg a Villeroy & Boch Mo. Kft., amelynek egyik kiemelt projektje a „Legyen Öné egy egyedi, sorszámozott Alföldi mosdó!” elnevezésû jótékonysági program volt. Tíz darab, fekete mázzal készült, egyedi logóval és oklevéllel ellátott, sorszámozott Alföldi Formo S 65 cm-es mosdót bocsátottak licitálásra az ország egyik legismertebb aukciós weboldalán. Az árverésbôl csaknem félmillió forintnyi felajánlás érkezett jótékony célra. A Villeroy & Boch Magyarország Kft. részben az egyedi mosdók elárverezésébôl befolyt összegbôl, részben további felajánlásokból, valamint több százezer forintos saját hozzájárulásából a hódmezôvásárhelyi Malom utcai Óvoda mosdóit újította fel, amelyet a helyi önkormányzat segítségével választott ki. Az épületben két mosdó van, amelyeket két ütemben teljes egészében felújítottak. A négyhetes munkálatok alatt a felújított mosdókba az Alföldi szaniterek mellett játékos kiegészítôk és vidám színû burkolatok kerültek, amelyeket a Keramitalia Kft. ajánlott fel.

58


Tervezési segédlet kondenzációs Vaillant fali készülékekhez Az idei év nyarán megjelent eredeti, német kiadású, a Vaillant kondenzációs hôtermelôk magyarországi termékkínálatára érvényes, magyar nyelvû kivonata novembertôl közvetlenül is elérhetô a Vaillant Saunier Duval Kft. márkaorientált honlapján a releváns oldalak letöltési funkciója alatt. Ez a tervezési segédlet jóval több annál, mint amit az általános termékkatalógus kínál; átfogó képet és útmutatást ad a kondenzációs üzemû hôtermelôk alkalmazási, rendszerbe építési és szabályozási lehetôségeirôl, az aktuális égéstermék-elvezetési lehetôségekkel együtt. A kiadvány jelenleg csak a 65 kW névleges hôteljesítmény alatti ecoTEC tüzelôberendezéseket veszi górcsô alá, de tervezett második kiadása további bôvítéseket fog még tartalmazni, ezenkívül külön segédlet fogja részletesen összefoglalni a megújult multiMATIC 700/4 rendszerszabályozó felhasználási lehetôségeit, mintapéldákon keresztül.

Wolf állásfoglalás Októberi lapszámunk kazánok vízkezelésével foglalkozó cikkébe a Wolf nem hivatalos álláspontja került be. Íme a hivatalos állásfoglalás: „A WOLF kazánok telepítése során a német VDI 2035 vízkezelési irányelvek betartását várjuk el a szerelést végzô partnereinktôl. A vízkezelés szükségességérôl való döntést, egy mérés elvégzésével, szerelô partnereink elbírálására bízzuk. A kazánok fûtési rendszerre való csatlakoztatása elôtt teljes átöblítést kérünk, és egy mágneses iszapleválasztó beépítését is elôírjuk. A késôbbi utántöltések ellenôrzésére a fûtési rendszer feltöltô vezetékébe építsen be vízmérô órát. A kazánt üzembe helyezô szervizpartner ellenôrzi és jegyzôkönyvezi a rendszert alkotó elemeket és a szerelési utasításban (ami a VDI 2035-ön alapul) rögzített paramétereket (a fûtési rendszer kialakításának figyelembevételével), azaz a vízkeménységet, a vezetôképességet és a PH-értéket. A beüzemelést követô elsô fûtési hónap végén ismételten ellenôrizzék a rendszer paramétereit.”

UniPipe PLUS Az UniPipe PLUS a világ elsô varrat nélküli, többrétegû csôvezetéke, a mai napig nagyon népszerû UniPipe többrétegû csôvezeték új generációs terméke. Az újítás lényege, hogy a csôvezeték húzott technológiával készül, nem tartalmaz varratot. Az alumínium vastagsága optimalizálva van a szükséges kompressziós erôhöz és rugalmassághoz. Az alumíniumréteget kívül és belül egy-egy réteg magas hômérsékletnek ellenálló polietilén ragasztóréteg fedi. Az UniPipe PLUS csôvezetékek hajlítási sugara akár 40%-kal kisebb, mint a jelenlegi többrétegû csôvezetékeké. Az irányváltoztatások megvalósíthatók a csô meghajlításával, nincs szükség idomok beépítésére, és a szerelési idô is lecsökken. Fôbb elônyei: még nagyobb biztonság; falon kívüli szereléshez is alkalmazható (merevebb a szálas kivitel); kompatibilis valamennyi korábbi Uponor idomrendszerrel; 40%-kal kisebb hajlítási sugarak (16 mm esetén nem kell könyökidom); könnyebb hajlítani (tekercses kivitel); 16 -32 mm mérettartomány; rugalmas és hajlékony a csôvezetékek gyors, egyszerû falon belüli szereléséhez.

A világ legjobbjai között a Mûegyetem Gépészmérnöki Kara A National Taiwan University Ranking (NTU) legfrissebb, októberben megjelent listáján, egyetlen magyarországi mérnökkarként a BME Gépészmérnöki Kara a 258. helyen szerepel. A Ljubljanai Egyetemen és a BME Gépészmérnöki Karán kívül egyetlen szomszédunk mûszaki egyeteme sem szerepel a 300-as listán, beleértve a bécsi vagy a pozsonyi mûegyetemet is. Ha egy kicsit távolabbra tekintünk, sem cseh, sem olasz intézmény nem szerepel a listán, sôt, a BME gépészmérnöki képzése olyan egyetemeket elôz meg, mint a University of Pittsburgh, University of Edinburgh, University of Kaiserslautern, Trinity College Dublin stb. A szakterületi listák elsô 300 helyén Magyarországról a BME gépészmérnöki képzése mellett csupán a Semmelweis Egyetem orvos- és gyógyszerész-, valamint az ELTE fizikus-képzése kapott helyett. Víz-, Gáz-, Fûtéstechnika Épületgépészeti szaklap 2016. 11.

59

SP

visszahatás IZGALMAS PROBLÉMÁKBA ÜTKÖZIK TÁRSADALMUNK A TECHNIKAI FEJLÔDÉS SORÁN. LEGUTÓBB PÉLDÁUL KICSERÉLTÜNK MINDEN ABLAKOT FOKOZOTT LÉGZÁRÁSÚRA, AZTÁN VAGY KITÉPTÜK BELÔLE A SZIGETELÉST, VAGY FOLYTON SZELLÔZTETTÜNK, VAGY ÜLTÜNK A PÁLLOTT LEVEGÔBEN.

Most meg jön a kondenzációs korszak, mert ugye július 1-tôl lényegében csak kondenzációs kazánt lehet beépíteni. Itt mi a hátulütô? Nos, például az, hogy a „régi jó”, nyílt égésterû kazánunk, ha az ablakaink is tisztességesen szeleltek, akkor remekül átszellôztették a lakást, házat. Több olyan sztorit hallottam már mostanság, amelyekben a fûtéstechnikai felújítás után penészedni kezdett a lakótér. Még egy fontos érv a légtechnika mellett.

60

2016. 11. I Hûtõ-, Klíma- és Légtechnikai Épületgépészeti szaklap

klímatechnika Tanulságok írta: Csizmazia Gábor

egyik autó az élmezônyben, a másik a középmezônyben játszik. A motoron kívül van még egy-két dolog – futómû, aerodinamika stb. –, ami azért nem ugyanaz a két autónál. Viszont belátható, hogy a Toro Rosso költségvetése valószínûleg alacsonyabb, mint a Ferrarié. A klímaberendezések közti árkülönbségek a felhasznált anyagokból, az egyszerûbb vagy bonyolultabb számítógépekbôl, a zajszintbôl és a villamos fogyasztásból jönnek össze. Egy pontosabb inverter– kompresszor konfiguráció alacsonyabb villamos fogyasztást, magasabb hatékonyságot eredményez. A felhasznált anyagok minôsége jelentôsen befolyásolja a készülék zajszintjét. A gyengébb minôségû mûanyagok használata biztosan olcsóbbá fogja tenni a terméket, de ezek az anyagok a folyamatos hômérsékletváltozás következtében biztosan jobban fognak pattogni, zörögni. A beltéri egység a teljesítményét csak megfelelô légáramlás mellett

Különbség a „márkás” és a „gagyi” klímaberendezés között

MIÉRT TUDOK VENNI 100 ÉS 400 EZER FORINTÉRT IS EGY 3,5 KW-OS SPLIT KLÍMÁT? MI LEHET A KÜLÖNBSÉG A KÉT TÍPUS KÖZÖTT? JOBBAN HÛT A 400 EZRES, MINT A 100 EZRES? MIVEL TUD TÖBBET AZ EGYIK KÉSZÜLÉK, MINT A MÁSIK?

Elôre bocsátom, a százezres készülék pontosan ugyan olyan teljesítménnyel fog hûteni, ugyanolyan hideget és meleget fog csinálni, mint a 400 ezres. Ugyanúgy infravörös távszabályozóval lehet vezérelni, ugyanúgy két egységbôl áll, és mindkettô beüzemelésre kötelezett, tehát F-gáz vizsgával kell rendelkeznie a telepítést végzô iparosnak. Arról nem is beszélve, hogy ha csak 100 ezrem van a készülékre, akkor a másik készülék hiába játssza el két szólamban a Radeczki Marsot, miközben különbözô fényforrások hûtés üzemmódban hideg kék, fûtésnél meleg narancsszínû háttérfénybe burkolják a beltéri egységet, valószínûleg akkor is az olcsóbbat fogom megvásárolni. A tavalyi évtôl fogva nem lehet vásárolni a kereskedelemben ún. on/off rendszerû, tehát ki/ be kapcsolós készülékeket, hanem csak inverteres klímaberendezéseket. Innentôl fogva a „nagyon gagyi” kategória ki van küszöbölve a kérdéssorból. Jelzem, az on/off készülékek között is találhattunk nagyon megbízható, jól mûködô berendezéseket – tisztelet a kivételnek –, csak ezek felépítésüknél fogva már nem feleltek meg az újabb energetikai elôírásoknak, COP és EER értékeik messze elmaradtak a korunk elôírásaiban megadott, kívánt hatékonysági értékektôl.

400 ezer a másik? A Formula-1-bôl tudnék felhozni egy példát. A Ferrariban és a Toro Rosso-ban is ugyanaz a motor van, mégis, az

a Plagiarius nevű német múzeum minden évben több másolót, plagizátort díjaz

1

2012-ben díjazott lett a jobb oldalon látható kínai, Suzhou termék, amely a német tecsis bal oldalon látható manométerét koppintotta le.

Mi a különbség? Oké, de mégis miért 100 ezer az egyik, és miért Hûtõ-, Klíma- és Légtechnikai Épületgépészeti szaklap I 2016. 11.

61

klímatechnika Különbség a „márkás” és a „gagyi” klímaberendezés között

tudja leadni. A túl lapos készülékekbe csak kis átmérôjû tangenciális ventilátorok férnek el. Ahhoz, hogy a kis átmérôjû ventilátor produkálni tudja a megfelelô légáramlást, a fordulatszámát durván meg kell emelni, ami viszont megemelkedett zajszintet fog eredményezni; igaz, hogy a készülék dizájnos lesz. Jelzem, fôleg hölgyvásárlók esetében ez fontos nézôpont, valamint az is, hogy a mobiltelefonja is ilyen gyártmány – a többi nem érdekes. Apropó, mobiltelefon. Egyre inkább igény a vásárlók irányából, hogy a készülékeket mobiltelefonról WIFI-n keresztül távvezéreljék, illetve épületfelügyeleti rendszerre kapcsolják a berendezés(eke)t. Természetesen ezek az opciók is emelni fogják a készülékek árát. Millióféle szûrô(ezek között sok az ún. marketingszûrô), légtisztító-opció is csatlakoztatható a készülékekhez, ezek sem csökkenteni fogják a bekerülési költségeket. A beadagolást végzô eszköz (kapilláriscsô) is drámai átalakuláson ment keresztül. A hagyományos kapilláriscsô – ami ebben az alkalmazásban szinte semmilyen szabályozóképességgel nem rendelkezett – helyére elektronikus expanziós szelep került (természetesen nem ingyen), ami már adaptívan alkalmazkodik a berendezés hôterheléséhez, és szigorúan csak annyi folyadékot enged be a rendszerbe, amennyi szükséges, egy cseppel sem többet. Az elektronikus expanziós szelep 3-5 darab hôérzékelôn keresztül vesz tudomást a berendezés üzemállapotáról, és 5002000 lépésben szabályozza a befecskendezett folyadék mennyiségét, ezzel optimalizálva a berendezés energetikai egyensúlyát. Némelyik készüléken a beltéri és a kültéri egység ventilátora is DC inverteres szabályozást kapott, a korrektebb, minél csendesebb üzem elérése érdeké-

ben. Tulajdonképpen ez az akció is csökkenti a villamosenergia-fogyasztást, hiszen a DC motoroknak sokkal kedvezôbb az energiafogyasztásuk, mint a hagyományos indukciós motoroknak, csak hát természetesen drágábbak. Viszont miután nyáron, este és éjszaka lényegesen alacsonyabb a környezeti hômérséklet, ennek következtében alacsonyabb légszállítás – ventilátor-fordulatszám – is elegendô a megfelelô kondenzációhoz, valamint a beltéri egységben is csökken a terhelés, ezért ott is elegendô az alacsonyabb fordulat, ezért további villamosenergia-fogyasztáscsökkenéssel fog reagálni a készülék. Mindkét ventilátornál hômérsékletérzékelôk végzik az inverterek vezérlését. A hôcserélôk (elpárologtató-kondenzátor) területén is jelentôs változásokat hajtottak végre a vezetô gyártók. A lamellázat kiképzésének optimalizálásával lecsökkentették a hôcserélôk légoldali ellenállását, minek hatására csökkenhetett a ventilátormunka, valamint a belül bordázott csövek használatának köszönhetôen jelentôsen javulhatott a hôátadás a hûtôközeg és a csövek között, ami a hôcserélôk fizikai befoglaló méretének csökkentését eredményezte. Végül, de nem utolsó sorban a gyártók jó része átállt az R407c hûtôközegrôl az R410a-ra, amelynek lényegesen nagyobb a fajlagos hûtôteljesítménye. Ennek köszönhetôen kisebb szállítóteljesítményû kompresszor és vékonyabb szívócsô is elegendô az azonos teljesítményû berendezésbe. Más kérdés, hogy a magasabb üzemi nyomások miatt a csövek falvastagsága min. 1 mm kell, hogy legyen. Példák A H. gyártó egyik készüléke (finoman fogalmaz-

A DC inverterek és a hozzájuk való kompresszorok bevezetésével manapság egy olcsó készülék is képes túlteljesíteni a hagyományos berendezések hatékonysági értékeit. Ez elsôsorban abból adódik, hogy az on/off készülékek a bekapcsolás pillanatától a kikapcsolásig majdnem állandó teljesítményt vettek fel a villamos hálózatból, holott a kikapcsolási hômérséklet környékén a berendezés teljesítménye lényegesen kisebb volt. Ezzel szemben az inverteres készülék bekapcsolásakor szép lassan (jelentôs indulási áramlökés nélkül) terhelôdik fel – lehet, hogy a névleges teljesítmény 125-130%-áig –, ezáltal gyorsabban kezdi el csökkenteni az adott helyiség hômérsékletét. Ahogy csökken a helyiségben a hômérséklet, az inverter elkezdi visszaszabályozni a berendezés által leadott – ezáltal felvett – teljesítményt. A teljesítménycsökkenés következtében a helyiség hômérséklete lassabban fog csökkenni, miáltal egyre jobban kezdi megközelíteni a parancsolt értéket, és jó esetben nagyon közel a parancsolt értékhez fogja állandósítani a hômérsékletet. Egy jól méretezett berendezés esetében a készülék „alapjáraton” egyensúlyt fog tartani a helyiség hôterhelésével, nem fog leállni-újraindulni, mint egy hagyományos on/off-os berendezés. A mai, korszerû, DC inverterrel szerelt berendezések 0,6 és 5,2 kW között képesek folyamatosan szabályozni a leadott teljesítményüket.

62


2

2. kép 2014-ben 2. helyezett lett a jobb oldalon látható, kínai Wenzhou termék, amely a Kärcher bal oldalon látható nagy nyomású tisztító eszközét koppintotta le.

va nem az alacsony árkategóriát képviseli) több különleges újítással is rendelkezik. Többek között rozsdamentes acél légszûrôt építettek bele, amelyet egy automatikus mozgatású kefe idônként végigseper, letakarítva róla a rárakódott port – merthogy nagyfeszültség van rákapcsolva a szûrôre (elektrosztatikus szûrô), amely magához vonzza és magán tartja a levegôben lebegô szennyezôdéseket –, majd a port belesöpri egy kis fiókba, amelyben Wasabi hatóanyag gondoskodik arról, hogy a tartályban lévô por ne tudjon penészedni, illetve gombásodni. Sajnos a kis tartályt néha kézzel ki kell üríteni, ezt még nem sikerült automatikussá tenni. Alaphelyzetben egy hagyományos klímaberendezés hûtés üzemmódban szárítja a helyiség levegôjét, hiszen a hôcserélôn kicsapódik a levegô páratartalma. A fentebb említett berendezés összegyûjti a keletkezett kondenzvizet egy Peltier-elem hideg oldalán, majd egy nagyfeszültségre kapcsolt elektródán keresztül a ventilátor légáramának segítségével visszajuttatja a környezetbe. Ez természetesen még messze van az igazi párásítástól, de kezdetnek biztató, arról nem is beszélve, hogy az ionizált vízcseppek képesek a helyiségben lévô zavaró szagokat, vírusokat és baktériumokat szétroncsolni. Amikor egy klímaberendezéssel szárítani (párátlanítani) akarunk, akkor a berendezés automatikusan hûtés üzemmódba kapcsol, és a beltéri ventilátor a legalacsonyabb fordulatra áll be. Ebben a

3. kép 2012-ben díjazott lett a jobb oldalon látható kínai termék, amely a Dyson bal oldalon látható ventilátorát koppintotta le.

3 helyzetben lesz a hôcserélô felületi hômérséklete a legalacsonyabb, és ennek következtében tudja a maximális mennyiségû párát lekondenzáltatni az átszívott levegôbôl. Viszont ez azzal jár, hogy hosszabb üzem után a helyiség hômérséklete csökkeni fog. A fenti készülék ezen úgy segít, hogy a beltéri egység hôcserélôje 50-50% arányban meg van osztva. A két rész egy elektronikus expanziós szeleppel van elválasztva egymástól. Hûtés üzemmódban a hôcserélôk közti elektronikus expanziós szelep teljesen fel van nyitva, olyan, mintha ott sem lenne, a hôcserélô teszi a dolgát. Szárítás üzemmódban azonban forró gôz érkezik a hôcserélô elsô felébe, ahol folyadékká alakul, tehát az elsô rész fûteni fog. A hôcserélô végére folyadékállapotú lesz a hûtôközeg, ami az elektronikus expanziós szelepen nyomásesést szenved, és már elpárolgási nyomáson fog beleérkezni a második hôcserélôrészbe, ahol hûtési üzemmód alakul ki, és megkezdôdik a levegôbôl a nedvesség elvonása a hideg hôcserélônek köszönhetôen. Tulajdonképpen a helyiség hômérséklete nem fog csökkenni, szemben a hagyományos párátlanítással. Beszéltünk a kis átmérôjû tangenciális ventilátor zajos mûködésérôl. Ha megnézzük a beltéri egység vastagságát, kissé bumfordinak tûnhet. Ennek az az oka, hogy a beépített tangenciális ventilátor igen nagy (100 mm) átmérôjû, viszont ennek köszönhetôen nagyon alacsony fordulatszám mellett is el tudja látni a készülékben a

levegô áramoltatását, ennek következtében a beltérinek szinte nincs hangja. Még egy apró momentum. A tervezôk rájöttek, hogy a rozsdamentes bevonatok megakadályozzák a gombák és a baktériumok terjedését, burjánzását. Ezért mind a ventilátorlapátot, mind a beltéri egység légjáratait rozsdamentes bevonattal látták el. Ja, a készülék tavalyi listaára 450 ezer + áfa volt. Azt gondolná az ember, hogy a Kínában, Malajziában gyártott berendezések képviselik a „gagyi” kategóriát. Szeretném elmondani, hogy az elôzôkben leírt csúcsszuper készülék nem a Felkelô Nap Országában készül, hanem Malajziában. Továbbá, a légkondicionálás csúcsát jelentô D készülékek is Kínában, a világ talán legnagyobb gyártókapacitásával rendelkezô gyárában készülnek. De továbbmegyek, ebben a gyárban készülnek a D folyadékhûtôkbe épített több száz kilowattos csavarkompresszorok is, amikrôl azért nem lehet kijelenteni, hogy „gagyik”. Régen, ha mágnesszelepet kellett vásárolni egy rendszerbe, sima ügy volt, hogy a Dániában készült D vagy az A cég szelepei jönnek számításba. Aztán az olaszok is beálltak a sorba, és tekintve, hogy a C cég szelepei és egyéb hûtéstechnikai termékei lényegesen kedvezôbb árfekvéssel jöttek be az országba, némi hezitálás után a hûtôs társadalom elfogadta ezeket, olyannyira, hogy a tervezôk már eleve ezeket tervezik be, és

csak határozott igény esetén kerülnek szóba a magasabb árfekvésû komponensek. Napjainkban a távol-keleti gyártók kerültek abba a helyzetbe, mint anno az olaszok, olyannyira, hogy a kínaiak ma már az olasz szelepeket másolják – egy az egyben –, és árulják szerte a világon, lényegesen olcsóbban, mint az olasz szelepeket. A szerszámok tekintetében ugyanez a helyzet. Ha leteszünk egymás mellé egy piros R, egy zöld-sárga R és egy kínai csôperemezôt, ember legyen a talpán, aki megmondja, hogy melyik melyik, hacsak nem dobozostól látja az adott szerszámot. A vákuumszivattyúk és a hûtôközeg-lefejtôk területén is tért hódítottak a távol -keleti gyártók az európaiakkal (?) szemben. A vákuumszivattyúk kb. 50%-kal olcsóbbak a kínai gyártmányokból, a hûtôközeg-lefejtôk tekintetében még durvább az eltérés. Lehet, hogy a kínai lefejtôvel nem lehet R32 (tûzveszélyes) hûtôközeget lefejteni, de ez szerintem senkinek sem okoz lelki válságot, tekintve, hogy ez a közeg igen kis szegmensét fedi le a magyarországi hûtéstechnikai feladatoknak. Akinek meg szüksége van rá, az megveheti a piros vagy a zöld-sárga cég termékeit. Ezek is elérhetôk. Konklúzió: ezek szerint az, hogy valami kínai, nem feltétlenül jelenti azt, hogy „gagyi”, arról nem is beszélve, hogy Európában már jóformán nincs is gyártás, mindent áttelepítettek közép- és távol-keletre.

Hûtõ-, Klíma- és Légtechnikai Épületgépészeti szaklap I 2016. 11.

63

Áttekintô táblázat

A feltüntetett adatok a gyártók, illetve forgalmazók által kitöltött adatlapon alapulnak. Valódiságukért az adatközlõ viseli a felelõsséget.

Gyártó/forgalmazó Aermec / Oktoklíma Kft. Aertesi Srl. / Unió Klíma Kft. Atisa / SIG Air Handling Daikin

Termék neve FCZ500 Zefiro VC 634 SV 24 M FWM0

Származási hely

Olaszország Olaszország Olaszország Olasz

Kialakítás álló vagy fekvô burkolat nélküli függôleges, burkolat nélküli parapet parapetes burkol parap Max. víz-térfogatáram hûtéskor (l/h) 680 527 406,7 743 Állítható lamella

igen

nem

igen

nem

Fordulatszám-változtatás

inverteres 0-100% közt folyamatos, igen igen 3 foko ON/OFF 3 fokozatú

Téli/nyári átváltás automatikus vagy kézi, igen igen termos termosztáttól függôen Egyéb funkciók lamellazárás-érzékelô, fagyvédelem, frisslevegô-csonk, burkolatos nincs horganyzott és festett 0,6 mm es burkolatlemez stb.

Méretek 486x1200x220 mm 1006x217x460 mm 1020x225x540 mm 535x1 Tömeg 22 kg 20 kg 19,4 kg 23 kg Tartozékok több vezérléssel, lábbal, konzollal, opciós szelepkészlet, termosztát lábazati elem, gyári szelepkészlet, termo- gyári O Plazmacluster légtisztítóval, sztát, kiegészítô melegvizes hôcserélô, légtechnikai elemekkel stb. kiegészítô elektromos kalorifer, kiegészítô csepptálca, kondenzvíz-szivattyú, szívó- és/vagy nyomóoldali csatlakozó csonk Változatok rendelhetô két- és négycsöves változatban, Dualjet burkolatos kivitelben, inverteres ventilátorral stb.

2- vagy 4-csöves; burkolatos vagy burkolat nélküli; vízszintes és függôleges elhelyezés; alulról vagy elölrôl szívó; felfelé vagy elôre nyomó

eurovent adatok Érezhetô hûtési teljesítmény (min/med/max), kW

1,8/2,54/2,96

1,47/2,02/2,28

1,05/1,35/1,88

1,8/2,4

Teljes hûtési teljesítmény (min/med/max), kW

2,49/3,43/3,95

1,92/2,71/3,07

1,41/1,81/2,5

2,51/3

Fûtési teljesítmény 45 °C (min/med/max), kW

2,8/3,8/4,5

2,16/3,01/3,4

1,83/2,25/2,97

1,99/2

Vízoldali ellenállás hûtéskor (max), kPa

43

5,2

11,5

12

Vízoldali ellenállás fûtéskor (max), kPa

47

4,6

7,2

10

Felvett teljesítmény (min/med/max), W

38/52/76

21/36/43

23/29/41

40/50/

Hangteljesítmény-szint (min/med/max), dB(A)

42/51/56

34,4/43,0/46,4

38/44/51

35/43/

Hangnyomásszint (min/med/max), dB(A)

34/43/48

28,2/36,8/40,2

30/36/43

21/29/

Légszállítás (min/med/max), m3/h

400/600/720 304/450/522 230/290/400 361/49

Minôsítések

Eurovent, CE

Eurovent

Eurovent, CE, TÜV, ISO

Eurov

Garancia

2 év

1 év

2 év

1 év

65 600 Ft

kérésre

105 8

Nettó listaár (Ft)

64


2-3 kW teljes hûtési teljesítményû, burkolat nélküli

fan-coilok

Daikin DencoHappel Austria GmbH Galletti / Columbus Klímaértékesítô Kft. Lennox / Lenergy Magyarország Kft. Schako Magyarországi fióktelepe

FWM04DTN Flex GEKO Comfort GF31.UWC1.E00A1 ESTRO F4C / F4F Allegra LSNA 630L 2P AQUARIS SILENT

Olaszország Németország Olaszország Olaszország Németország

burkolat nélküli álmennyezeti/ parapet / mennyezet parapet / mennyezeti, burkolat nélküli, parapet, kétcsöves 2 csöves 743 1140 337 nem

3 fokozatú termosztát által

burkolat nélküli parapetes

parapetes, burkolat nélküli

720

660

igen

opcionális duplasoros ráccsal

nem

nem

folyamatos / 3 választható fokozat (5 lehetségesbôl)

3 vagy 6 fokozat, illetve inverteres fokozatmentes

igen

igen, 6 fokozatban (max.)

igen

termosztáton lehetséges

igen

lehetséges (névleges)

szelepvezérlés, GEA-Drive funkció (vetôtávolság-szabályozás)

opció: párátlanítás, idôzítés, fokozatmentes inverteres vezérlés

EC ventilátorral is rendelhetô

470x1061x225 mm

584x535x224 mm

511x904x218 mm

nincs 535x1004x224 mm

912x509x225 mm

23 kg 18,3 kg 15,1 kg 22 kg termo- gyári ON/OFF szelepkészlet, termosztát szelepkészlet, kondenzszivattyú, burkolat opciók: fali vagy beépített termosztát, 2- és 3-járatú szelepek, kiegészítô rélô, 1 vagy 3 járatú szelepkészlet, elektromos csepptálca, elektromos fûtôbetét, gészítô fûtés, frisslevegô-zsalu, csereszûrô, légcsatorna csatlakozó idomok, szívó- kiegészítô csepptálca, cseppvíz-szivattyú, termosztátok sonk beszívó- és kifúvórács

belsô / friss levegôs ôleges ó;

20 kg burkolat, szelepkészlet, termosztát

2-, 4-csöves, alsó (C), ill. homlokoldali (F) beszívású, normál, ill. alacsony (BC, H=412 mm) kivitel

burkolatos, légcsatornázható, mennyezeti

EC, SP

1,8/2,45/3,15

1,54/1,84/2,31

1,00/1,24/1,42

1,9/2,5/3,1

1,17/2,22/3,04

2,51/3,27/4,33

2,02/2,38/2,91

1,36/1,70/1,96

2,6/3,4/4,1

1,57/2,88/3,84

1,99/2,64/3,47

2,54/3,14/3,9

1,80/2,20/2,60

3,08/4,1/5,1

4,24/3,09/1,61

12

20,4

12

20,7

21

10

18,3

11

16,8

21

40/50/90

15/47/59

24/36/53, inverteres motorral: 7/9/19

37/55/78

28/61/84

35/43/53

38/46/55

40/44/50

28/37/43

33/44/54

35/39/45

37/46/52

21/29/39

361/497/706 350/470/670 211/271/344 415/590/760 241/525/790 Eurovent

Eurovent, CE

Eurovent, CE

Eurovent, CE

1 év

2 év

2 év, kiterjeszthetô +3 évvel

1 év

62 000 Ft, inverteres motorral 94 000 Ft

69 000 Ft

105 840 Ft

2 év


65

klímatechnika Táblázathoz Írta: Varga Csaba

Burkolat nélküli fan-coilok SOK HELYEN NEM SZÜKSÉGES A BURKOLATOS KIVITEL A FANCOILOK ESETÉBEN, MERT A KÉSZÜLÉKET ELREJTIK ÁLMENNYEZETBE, BÚTORBA, ÉS ÚGYSEM FOG LÁTSZANI.

Ez esetben csak egy horganyzott lemezburkolat fog megjelenni. Ezek a kivitelek olcsóbbak, mint a burkolatos kivitelek, de a mûködésük szempontjából ugyancsak meg kell vizsgálni néhány paramétert a kiválasztásuk során. Nem kívánok kitérni a fan-coilok összehasonlítása során a konstrukciós különbségekre, a felhasznált anyagok minôségére, a készülék tartósságára, szerelhetôségére, karbantarthatóságára, mert ezek a tulajdonságok általában nem szerepelnek a mûszaki katalógusokban, csupán egy-egy márka imázsához tapadnak; a piaci szereplôk tapasztalati úton szereznek ezekrôl a tulajdonságokról tudomást, amelyek a késôbbiekben befolyásolják újabb választásukat. A gyártók és termékeik összehasonlítását direkt módon szolgálják a mûszaki adattáblákTalán nem túlzás, ha kijelentjük, hogy minden nagyobb épület, hotel, irodaház, középület stb. klimatizálása a legegyszerûbben, legolcsóbban fan-coilokkal oldható meg, ezért nem is csoda, hogy a legtöbb esetben ilyen megoldással találkozunk. A rendszert elônyeinek köszönhetôen a magánszféra is átvette, és számos családi házban alkalmazzák, igaz, még sok elôítélet övezi, és téves elgondolás.

66

ban szereplô adatok. Ezek hitelességét, hihetôségét a gyártmány minôsítése szabja meg, szinte nem is kell és lehet komolyan venni azon termékek tulajdonságait, amelyeknek legalább Eurovent minôsítése nincs. Külön gyanús, ha egy minôsítéssel nem rendelkezô terméknek kiugróan jók a paraméterei, ez esetben nem árt

egyenesen óvatosnak lenni, mit fogadunk és mit hiszünk el. Az Eurovent minôsíti a legfontosabb adatokat, a fûtési és hûtési teljesítményeket, az elektromos teljesítményértéket, vízoldali ellenállásokat és a zajadatokat. Ezen paraméterek nagyban befolyásolják a felhasználhatóságot. Igen fontos a kiválasztás során, hogy ezek megbízható adatok legyenek, hogy a felhasználó igényeit ténylegesen el tudja látni a készülék. A teljesítményadatok elengedhetetlenek a helyiség igényei szerinti kiválasztáshoz, a vízoldali nyomásértékek a rendszer hidraulikai méretezéséhez, a szivattyúk kiválasztásához. A zajadatok nélkül nem lehet komfortos kialakításról beszélni, gondoljunk csak egy hálószobára vagy irodára, ahol dübörög a fan-coil, szinte mindegy, milyen a hômérséklet, mert a helyiség nem lesz alkalmas a rendeltetés szerinti használatra. A felhasználhatóság mellett egyre fontosabb az energiafelhasználás csökkentése. Ezt egyrészt a ventilátormotorok fejlesztésével, másrészt szabályozási módokkal lehet elérni. A ventilátormotorok egyre energiatakarékosabbak, de elérhetôk inverteres motorok is, amelyek elektromos fogyasztása töredéke a korábbi ON/OFF, jellemzôen három- vagy több fordulatú motorokénak, de a fan-coil is sokkal magasabb minôségi szinten használható: a ventilátor azáltal, hogy 0 és 100% közt változtatja a fordulatszámát, pont olyan értékre tud beállni, amely szükséges a helyiség pillanatnyi hômérsékleten való tartásához. Továbbá a zajszint felhasználói szempontból sokkal kedvezôbb, hiszen elmaradnak a fordulatszámok közötti ugrások, fel- és lekapcsoláskor jelentkezô zajimpulzusok, amelyek igen zavarók tudnak lenni.

A fan-coilok jelenleg a piacon fellelhetô termékek közül az egyik legtöbb szolgáltatást nyújtó mikro- processzoros szabályozással készülnek. A fan-coilok számos verzióban, kivitelben és konfigurációban rendelhetôk (álló, fekvô, burkolatos, burkolat nélküli, álmennyezeti, kazettás, falba süllyeszthetô stb.), és rengeteg különbözô kiegészítôvel gyártják a berendezéseket, hogy a helyszíni adottságoknak megfelelô, ideális megoldást lehessen választani.


ME

ság, ami a hôvisszanyerô rendszerek széles választékának köszönhetô, valamint a változtatható moduláris konstrukció és a számos összeépítési lehetôség bármilyen egyedi projektre megoldást nyújtanak. Az egységek rendelhetôk bel- vagy kültéri telepítésre. Kiegészítô korrózióvédelemmel ellátott elemeinknek, a porszórt bevonat vagy a rozsdamentes anyag használata hosszabb élettartamot biztosít. Az alapkivitel alkalmas lakossági szellôztetésre, köz-, illetve irodaépületek szellôztetésére, de elérhetôk speciális változatok, úgymint higiénikus vagy uszodai légkezelôk, robbanásbiztos kivitelek és különbözô ipari alkalmazások is. A légkezelôk elláthatók szabályozórendszerrel teljesen automata mûködéshez, akár gyári beépítéssel vagy helyszínen szerelve.

légtechnika PR

Testreszabott szolgáltatások a Lindabtól A LINDAB KFT. IMMÁR 25 ÉVE A MAGYAR ÉPÍTÔIPAR EGYIK MEGHATÁROZÓ SZEREPLÔJE, SZOLGÁLTATÁSAINKAT ÉS TERMÉKEINKET E NEGYEDSZÁZADOS TAPASZTALAT ALAPJÁN ALAKÍTOTTUK KI. SAJÁT KIVÁLASZTÓ SZOFTVERREL ÉS TAPASZTALT MÛSZAKI TÁMOGATÓCSAPATTAL RENDELKEZÜNK, GYORS ÉS HATÉKONY KOMMUNIKÁCIÓVAL IDÔT TAKARÍTUNK MEG A TERVEZÔ PARTNEREINKNEK.

Elsôdleges célunk a gyors igényfelmérés alapján optimalizálni a lehetséges megoldásokat, majd a lehetô legrövidebb határidôvel megvalósítani a kívánt rendszermegoldásokat. Standard megoldások Lindab garanciával A maximális vevôi elégedettség és a megbízhatóság érdekében megoldásaink megbízhatóságát gyakorlati tesztekkel és mérésekkel ellenôrizzük saját kutató-fejlesztô központunkban. Berendezéseink teljesítményét az európai és nemzetközi követelményeknek megfelelôen olyan független, nemzetközi minôsítô intézetek is alátámasztják, mint az Eurovent Certification. Moduláris légkezelôk – TopAir / TopAir Plus A TopAir / TopAir Plus moduláris légkezelôink központi szellôztetéshez készültek, ezek a berendezések pedig minden alapfunkciót tartalmazhatnak: fûtés, hûtés, szûrés, nedvesítés, szárítás, hôvisszanyerés és hangcsillapítás. A teljes légszállí-

tási tartományban (1000-tôl 100 000 m3/h-ig) kiváló hô- és hangszigeteléssel, masszív vázszerkezettel és panelekkel, valamint egyedileg kiválasztható és méretezhetô funkcionális elemekkel rendelkeznek. A TopAir Plus modell mûszaki paraméterei (EN 1886 alapján); a hôhíd (TB2), a termikus szigetelés (T2), a készülékszivárgás (L1), a mechanikus stabilitás (D1) a legmagasabb követelményeket is kielégítik. A kiemelkedô rugalmas1. TopAir / TopAir Plus

1

Kompakt kivitelû légkezelôk - CompAir CF / CompAir RW A CompAir CF magas hatásfokú keresztáramú hôvisszanyerôvel (bypass funkcióval), és akár 93%-os hôvisszanyerési hatásfokkal bír. A CompAir RW típusba forgódobos hôvisszanyerô van beépítve, amely a 85%-os hatásfokot is eléri. A felhasználóbarát plug&play kompakt egység elérhetô 7 méretben, 500-tól 11 500 m3/h-ig, és ideális megoldást nyújt szûkterû lakossági objektumok vagy kis és közepes ideiglenes épületek energiahatékony szellôztetéséhez. Elérhetô monoblokk vagy osztott változatban. Az alapmodell beltéri és kültéri beépítésre is alkalmas, és tartalmazza a hôcserélôt, a befúvó és elszívó ventilátort, F7 szûrôt a belépô és G4-et a kilépô oldalon. Plusz hûtô (vizes vagy Dx) vagy fûtô (vizes, elektromos vagy Dx) beépíthetô az egységbe. Az integrált automatikarendszerrel könnyû idôzíteni a fûtési és a hûtési üzemeket, a PGD kijelzô, távirányító és számos BMS kommunikációs protokollal való kompatibilitás gyors és egyszerû beüzemelést tesz lehetôvé. (x) 2. CompAir CF / RW

2


67

klímatechnika HLH

Elindultak az ellenôrzések Jogosultság tekintetében a cégnek szerencséje volt. Jelenleg még nem kell újravizsgázni, pont akkor tették le a különbözô vizsgákat, amikor a régi rendszer kifutott, így az új rendszer még nem okozott jelentôs fennakadást a cég életében. – A jogosultságok öt évig érvényesek. Három évvel ezelôtt vizsgáztam, akkor is elég nehézkes volt. Kellett tenni egy F-gáz vizsgát, annak a birtokában lehetett megszerezni az ún. kék kártyát. Összegben az elsô vizsga 70 ezer forint volt, majd a második kb. 150-200 ezer forint. Most azt hallom a kollégáktól, hogy sokan elmennek Szlovákiába, tette hozzá Rónai Balog Attila. Bizonyos képzôhelyeken valóban elindultak a tanfolyamok, és a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság szervezi az F-gáz vizsgákat is, azonban a szakembereknek sokszor nem helyben van a képzés és a vizsga, hanem adott esetben az ország másik szegletében. Többen jelezték, hogy Budapestrôl például Gyôrbe kellett utazni a jogosultságok megszerzéséért. A jogosultság megléte pedig rendkívül fontos. A Nemzeti Klímavédelmi Hatóság nyár közepén kiadott egy felhívást, hogy a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal és az ózonréteget lebontó anyagokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeirôl szóló 14/2015. (II. 10.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a klímagázok-

A szakember dolgozik EZ ALKALOMMAL RÓNAIÉKAT MUTATJUK BE, AKIK EGY KIS CSALÁDI VÁLLALKOZÁST MÛKÖDTETNEK, AMELY KOMOLY MUNKÁKAT TUDHAT MAGA MÖGÖTT. RENDELKEZNEK A HR I-ES JOGOSULTSÁGGAL, ÉS VEZETÔ MUNKATÁRSAIK ÉVTIZEDES SZAKMAI TAPASZTALATTAL ÁLLNAK A KIHÍVÁSOK ELÉ. TEVÉKENYSÉGÜKRÔL, SZAKMÁRÓL, UTÁNPÓTLÁSRÓL BESZÉLGETTÜNK RÓNAI BALOG ATTILÁVAL ÉS FIÁVAL, RÓNAI BALOG ÖRSSEL.

Csak saját forgalmazású klímát Elsôsorban hûtôkamrák, hûtôberendezések építésével, javításával és karbantartásával foglalkoznak, kiemelkedô munkáik vannak a vendéglátás hûtôberendezéseinek területén, ezen felül szezonálisan a klímaszerelés is ott van a portfóliójukban. – Csak az általunk forgalmazott klímákat szereljük be, mert az utóbbi idôben számos negatív tapasztalattal gazdagodtunk. Az innen-onnan összevásárolt készülékeknek sajnos rendkívül bizonytalan a hátterük, és ezért kockázatos a telepítésük. Vannak olyan cégek, melyeket azért hoznak létre, hogy a környezô – jellemzôen nem az Európai Unió területén lévô – országokból behozzák a készülékeket, majd eladják 2-3 év garanciával, de a következô évben már köddé válnak a kétes eredetû forgalmazók, így a garanciát nem lehet érvényesíteni. Tudomásom szerint jelenleg az köteles vállalni a garanciális felelôsséget, aki a gépet felszerelte. Ezek a berendezések nagyon olcsók, tömeggyártásban készülnek, így a meghibásodási valószínûségük is magasabb. Az igazság az, hogy a multiknál (barkácsáruházak) is ugyanez a helyzet; ha a felhasználó megveszi az áruházból a berendezést, akkor elsô körben minket, kivitelezôket terhel a garanciális kötelezettség. Ôk elteszik a kiskereskedelmi árrést, a haszon jelentôs részét, mi pedig dolgozunk és kockáztatunk. Ezen felül, ha a tulajdonos

70

nem tartja karban megfelelôen a berendezését, tönkremegy, és nem lesz megfelelô alkatrész-utánpótlás, nem lehet javítani, és ezért megint mi tartjuk majd a hátunkat. Ezért döntöttünk úgy, hogy csak saját forgalmazású klímákat szerelünk fel. – mondta Rónai Balog Attila.

1


van utánpótlás Rónai úr a fiát is elhozta a beszélgetésre, aki jelenleg elektrotechnikát tanul egy szakközépiskolában, tehát van a cégben kinek továbbadni a stafétát. – Nagyon sok mûszaki terület van, és a hûtéstechnika is ezek közé tartozik, ahol elektrotechnikai tudás nélkül nehezen lehet megmaradni. Manapság az, hogy valaki rendelkezik kalorikus ismeretekkel, jó dolog, de ez a szakma talán 10 százalékát jelenti. A vezérlés sokkal fontosabb terület lett. Az elektrotechnikus-képzés után el kell majd mennie OKJ-s hûtéstechnikai tanfolyamra – mondta Rónai Balogh Attila. A legjobb, ha egy szakember egységében látja át az épületgépészetet, ezért a cél az, hogy minden jogosultságot meg kell szerezni, a gáz, a villany, a hûtés, a vízellátás területén. – Kicsi korom óta érdekelnek a mûszaki dolgok, a szerelgetés, a javítgatás. Nem is volt kérdés, hogy milyen iskolába menjek. Emellett az egész nyarat végigdolgoztam – ez volt a negyedik ilyen nyaram – édesapám mellett. Sok dologra már önállóan is képes vagyok. Legfontosabbnak a hibamegállapítást tartom, ebbôl lehet a legtöbbet tanulni, és néha ez a legnehezebb feladat – mondta Rónai Balog Örs.

kal kapcsolatos valamennyi tevékenység tekintetében a hatósági ellenôrzéseket megkezdi. Az ellenôrzés tárgya: célzott adatellenôrzés a Klímagáz adatbázisban a regisztrált vállalkozások tevékenységére vonatkozóan, azaz, hogy rendelkezik-e Megfelelési nyilatkozattal, és regisztrált, vállalkozáshoz rendelt képesített természetes személlyel. Innentôl már, aki nem teljesíti a jogszabályokban elôírt feltételeket, akár több százezer forintos büntetésre is számíthat. Adminisztrációs terhek Az adminisztrációs terhekkel, a hûtôközegek, készülékek regisztrálásával a kisebb cégek, vállalkozások viszont továbbra is hadilábon állnak. A

2

3

1. kép Beüzemelésre váró nagyméretû ipari hûtôgép. 2. kép A Vásárcsarnok gépészetében is közremûködtek. 3. kép A cég számos étteremnek építette ki a hûtôrendszerét, ezt az Oktogonon található helyet is Rónaiék kivitelezték.

szezon közepén, a munka terhei alatt kevés idô jutott a pontos regisztrációra, és a legtöbb esetben nem engedhetik meg maguknak, hogy erre a célra külön alkalmazottat foglalkoztassanak. – Az ôszi hónapokban jobban van idônk átnézni a pontos nyilvántartást, és az esetleges hiányosságokat is ekkor tudjuk majd pótolni. Rengeteg munkánk van, az adminisztrációt, a papírmunkát pedig mindig tologatni, halogatni kell. A nejem besegít, amennyit tud, ô rendszerinformatikusként jobban átlátja, hogyan mûködik az adatbázis. Ô piszkál, noszogat, hogy minden rendben legyen. Azt hozzá kell tennem, hogy minden arra irányuló kísérletet, ami a kóklerek kiszûrését célozza meg, jónak tartok. Tapasztalatból beszélek, például egy klíma felszereléséhez nem szükségeltetik kiemelkedô szaktudás, ezért sok vízvezeték-szerelô, villanyszerelô, egyéb szakképesítéssel rendelkezô és nem rendelkezô ember foglalkozott, foglalkozik a berendezések telepítésével. Az apró buktatókkal azonban nincsenek tisztában, így sokszor elôfordul, hogy a készülék egy hónap múlva felmondja a szolgálatot – például a nem megfelelô peremezés miatt elszökik a rendszerbôl a gáz, vagy a csövek illesztésénél használt tömítôanyag tönkreteszi a kompresszort stb. Ilyen esetekben a javítás nem egyszerû, ellenben költséges folyamat. Sok esetben vissza kell bontani a rendszert, és újra – immáron szakszerûen – telepíteni kell a klímaberendezést. Ilyenkor a tulajdonosnak felteszem a kérdést: miért nem annak szól, aki felszerelte? Jellemzôen kétféle válasz érkezik; az egyik, hogy nem lehet elérni, a másik pedig, hogy nem akarok vele találkozni, inkább fizetek, de legyen jól felszerelve – tette hozzá Rónai Balog Attila. A szakemberek közül sokan arra panaszkodnak, hogy a túlzott bürokrácia miatt sok kolléga elhagyja az országot, de még több a feketevagy szürkegazdaságban tevékenykedik. – Nem értek vele egyet, inkább úgy érzem, tisztult a helyzet. Jó húzásnak tartom a hatóság részérôl, hogy magánember nem vásárolhat készüléket, csak ha egy jogosultsággal rendelkezô szerelô aláírja a nyilatkozatot, hogy fel fogja nála szerelni a gépet – tette hozzá Rónai Balog Attila.

klímatechnika Kitekintõ írta: Lantos Tivadar

Az R32 használata é az új hûtõközegek bevezetése Japánba HÓNAPRÓL HÓNAPRA TUDÓSÍTJUK OLVASÓINKAT A MAGYARORSZÁGI HÛTÔSÖKET, KLÍMÁSOKAT ÉRINTÔ SZABÁLYOZÁSOKRÓL, ÉS ARRA GONDOLTUNK, EGY RÖVID CIKK EREJÉIG NÉZZÜNK SZÉT A NAGYVILÁGBAN. EGY EGÉSZEN TÁVOLI ORSZÁG, JAPÁN SZAKMAGYAKORLÁSÁT MUTATJUK BE A TELJESSÉG IGÉNYE NÉLKÜL, AHOL A FEGYELEM ÉS A REND AZ ÚR.

Japán hûtôsök szövetsége A japán HKVSZ, azaz a JRAIA (Japan Refrigeration and Air conditioning Industry Association) 1949-ben alakult meg. Ez

idáig 164 cég van a tagság soraiban, köztük kereskedelmi, ipari, szállítmányozási hûtôsök, klímások, légtechnikával foglalkozó

szakemberek, hôszivattyúsok, hûtôközeget és alkatrészeket forgalmazó vállalatok. A JRAIA megfogalmazott célkitûzései között szerepel, hogy elôsegítse és javítsa a termelést, elosztást és fogyasztást a hûtô- és légkondicionáló berendezések japán piacán, és ezáltal hozzájáruljon a folyamatos fejlôdéshez a japán ipar tekintetében. Ezenkívül feltett szándéka elérni, hogy a telepítésre, üzemeltetésre vonatkozó szabványok, törvényi szabályozások idomuljanak a gyakorlati élet problémáihoz – olvasható a szervezet honlapján. Emellett különösen nagy hangsúlyt fektetnek a kormányzattal való együttmûködésre, és a jelek szerint a döntéshozók azután hozzák meg döntéseiket, miután meghallgatták a szakma képviselôit. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a legtöbb szakmai szimpózium fôvédnöke maga a japán gazdasági minisztérium. Japánban elsôsorban az R32 (A2L) hûtôközeg bevezetését szorgalmazzák, mert ez az a gáz, mely egyáltalán nem károsítja az ózonréteget, GWP-je 675, azonban gyúlékony, bár alacsony gyulladási osztályba sorolható. A japán kormány, a tudományos és ipari szektor viszonylag gyorsan összefogott annak érdekében, hogy csökkentsék a globális felmelegedést. Új hûtôközegek bevezetése Az összefogásnak köszönhetôen folyamatosan csökken a HFC-k felhasználása a távol-keleti szigetországban az egyes szekto-

72


a és k nban rokban. Nemcsak környezetvédelmi megfontolások vezérlik a döntéshozókat, hanem figyelembe veszik a gazdasági megvalósíthatóságot, az energiahatékonyságot, valamint a biztonságot is. Ennek tekintetében olyan alternatívák bevezetését tartják elfogadhatónak, amelyeknek költségei ésszerûek, a fejlôdô országokban is megvalósíthatók, alacsony globális felmelegedési potenciállal, toxicitással, tûzveszélyességi kockázattal rendelkeznek. Egy protokoll szerint vizsgálják meg az adott hûtôközeg alkalmasságát. Elôször meg kell állapítani egy toleranciaszintet, a gyulladásos balesetek kockázati

szintjét, amely tisztázza a tûzveszélyesség, a szivárgás kockázatát, valamint a tervezett és kiszámítható kockázatok különbségét. Ezen belül fel kell mérni az adott hûtôközeg kockázati valószínûségét gyúlékonyság, a tûz, szivárgás szempontjából. Ha a toleranciaszinten belül van a gáz, akkor használható, forgalomba helyezhetô az adott hûtôközeg, ha nem, még mindig meg lehet vizsgálni annak lehetôségét, hogy van-e mód a kockázatok minimalizálására. Japánban ennek felmérésében, meghatározásában a kormányzat részérôl a gazdasági minisztérium és a NEDO (Új Energia és Ipari technológiai Fejlesztési Szervezet) vesz részt, a vállalati szektorból pedig a Japán Autógyártók Kereskedelmi és Iparkamarája (JAMA), valamint a JRAIA. A kutatóktól a Tokiói Egyetem, a Kyushu Egyetem és különbözô kutatóintézetek, mérnöki szervezetek emberei dolgoznak a területen. Tapasztalatok Az új hûtôközegeket a fent említett eljárás-

ban a legtöbb esetben már bevezették. A lakossági splitek esetében már 2014-tôl R32 hûtôközeget használnak, a kereskedelmi splitek tekintetében a bevezetés 2016-tól kötelezô, mint ahogyan a VRF-eknél és az ipari hûtôknél is. Egyéb hûtôberendezések esetén 2017-tôl lesz kötelezô az új hûtôközegekre történô átállás, valamint az év elején összefoglaló riportot kell készíteni a folyamat megvalósulásáról. Japánban eddig az R32-vel töltött kisméretû légkondicionáló berendezésekbôl több mint 7 millió darabot adtak el. Az eddigi tapasztalatok nagyon jók, mind a gazdaságosság, mind pedig a biztonság szempontjából. A japán eredmények iránymutatók lehetnek a világ többi országai számára is, azonban az R32 biztonságos használatára minden országnak meg kell tenni a saját óvintézkedéseit, kézikönyvek, jogszabályok formájában. Az elterjedését olcsósága, jó hatékonysága és a korábbi berendezésekkel való szinte teljes kompatibilitása segíti.

klímatechnika Szakmapolitika

Erôsödik az együttm NKVH és a HKVSZ k NEMRÉG VOLT TISZTÚJÍTÁS A HÛTÔ- ÉS KLÍMATECHNIKAI VÁLLALKOZÁSOK SZÖVETSÉGE HÁZA TÁJÁN; ÚJ ELNÖKSÉGGEL, ÚJ CÉLOKKAL ÁLLNAK A KIHÍVÁSOK ELÉ. FELADAT AKAD BÔSÉGGEL, HISZEN A SZAKMA KÖRÜL FOLYAMATOS A MEGÚJULÁS.

A döntéshozók ígéretük szerint immár a legnagyobb hûtôs szakmai szervezet véleményét is figyelembe veszik, ezért további tisztulásra, egyszerûsödésre számítanak a szakemberek. A hûtôs szakmát érintô aktualitásokról kérdeztük meg Várkonyi Nándort, a HKVSZ fôtitkárát.

Még mindig a képzések Sokszor beszéltünk már e lap hasábjain a képzésekrôl, és bizonyára számtalanszor szóba is fog kerülni a közeljövôben is. Nem véletlen tehát, hogy beszélgetésünket ezzel a témával indítjuk. – A Nemzeti Klímavédelmi Hatóság (a

mit lehet még hozzátenni? Vajon mi lesz az egykori szakképzési helyek sorsa? – vetôdik fel a kérdés. Akár az Eszkimó, akár a Hóbagoly, de másokat is említhetnénk, elkötelezettek a szakma iránt, és magas színvonalú oktatógárdával rendelkeznek. Tarthatnak ugyan OKJ-s képzéseket, hiszen a hûtôs szakmában évtizedes múltjuk van. Kezeik közül rengeteg iparos került ki, akik azóta is jó emlékeket ôriznek. Létrejöttek most a szakképzési centrumok, azonban itt nemcsak hûtôsöket, hanem rengeteg más szakembert is képeznek. Ráadásul az oktatók az esetek többségében nem feltétlenül gyakorlati szakemberek. Nem kellene a régi, és az oktatásban jelentôs tapasztalatokat szerzett cégeket is valamilyen formában bevonni ebbe a munkába? Talán ez is egy megfontolandó gondolat lehet. E havi lapszámunkban betekintettünk a japán hûtôs szövetség életébe is. Nem véletlenül. Ott erôs az összefogás a kormányzati szervek, a tudomány és a szakma között, döntéseket is együtt hoznak. Jó dolog az, hogy elindult egy párbeszéd a Hatóság és a HKVSZ között is. A szakma érdeke, hogy a kapcsolat erôsödjön, Japán e tekintetben mindannyiunk számára jó példával járt elô. A törvényhozóknak életszerû, gyakorlatban betartható, megvalósítható szabályokat kell hozniuk. A szakembereknek pedig maguk közül is ki kell vetni a kóklereket és az ügyeskedôket. Ez a jövô! Lantos Tivadar, szerkesztô

74


továbbiakban: Hatóság) által szervezett Klímagáz tanfolyamokon való részvételhez szükséges a szakmai elôképzettség megléte. A Hatóság országszerte 18 db szakképzési centrummal kötött képzési megállapodást, aminek folyományaként idén márciustól van lehetôség jelentkezni a hazai képzésekre. Az oktatásokra jelentkezôk a lakóhelyükhöz közel szerezhetik meg a tevékenység végzéséhez szükséges tudást, és az azt igazoló okmányt, melyet közvetlenül a képzés sikeres teljesítése után, a helyszínen kézhez is kapnak a vizsgabizottságtól. A szakképzési centrumok gondozásában megvalósuló képzések minôségének biztosítékát a képzô szervek oktatóinak szaktudása adja. A szakképzési centrumok rendelkeznek minden, a képzéshez szükséges eszközparkkal, melynek segítségével naprakész tudást szerezhetnek, illetve újíthatják meg ismereteiket a tanfolyamokon résztvevôk. A tanfolyamra való jelentkezést követôen a résztvevôk számára azonnal elérhetô az ingyenes tananyag. A HKVSZ felajánlotta a Hatóságnak, hogy amennyiben a szakképzési centrumok oktatói igénylik, a tagság szakembergárdája szívesen tart multiplikátorképzéseket is. Ez az egyik lehetséges területe a HKVSZ és a Hatóság együttmûködésének – mondta el Várkonyi Nándor. Szükséges az elôképzettség Ahogy az a fentiekben is rögzítésre került, szükséges az elôképzettség megléte a Klímagáz képzések és a felkészítô tanfolyamok, valamint a megújító képzések esetében is. Az egyes képesítési kategóriákhoz tartozó elôképzettségi feltételeket a

tmûködés az Z között 41/2015. (VII. 3.) NFM rendelet tartalmazza részletesen. A képesítéssel rendelkezô személyek a 2016 májusában elindult éves hatósági, valamint megújító képzés keretében hosszabbíthatják meg képesítésük érvényességét 1, illetve 3 évvel. A Klímagáz tanfolyamokon szerzett képesítés érvényessége pedig 5 évre szól. Várkonyi Nándor véleménye szerint a felsôoktatásban szükséges lenne új alapokra helyezni a hûtôs szakmérnökök oktatását. A „szakma nagy öregjei” csak alig, vagy egyáltalán nem vállalnak már munkát. Mögöttük egy nagy ûr van, nincs olyan mérnökgárda – tisztelet a kivételnek –, amely az oktatási, szakértôi és tervezési munkák oroszlánrészét felvállalhatná. Technológiai tervezést is egyre kevesebben készítenek. A HKVSZ-

nek célja, hogy induljon el a közeljövôben egy legalább két féléves hûtôs-klímás szakmérnök-képzés, melyre jelentkezhetnek a megfelelô elôképzettségû, hûtôs és más mérnöki képzettséggel rendelkezô szakemberek. A HKVSZ ezen törekvése egyelôre még gyermekcipôben jár, de már dolgoznak a megvalósításon. A HKVSZ tárgyalásokat folytat a Magyar Mérnöki Kamarával is annak érdekében, hogy az így megszerzett szakmérnöki képesítés betagozódhasson a mérnökkamarai jogosultságok rendszerébe. Szorosabb kapcsolatok Várkonyi Nándor elmondta, hogy biztató jelként értékelhetô, hogy a Hatóság elfogadta a meghívást a HKVSZ elnökségi ülésére, sôt, várhatóan a Visegrádon rendezett

konferencián is jelen lesznek a Hatóság képviselôi. – A Hatóság megerôsítette abban a hûtôsklímás szakszövetséget, hogy észrevételeit számításba veszi a szakmát érintô döntéshozatal során. A jövô évben a Hatóság által megrendezésre kerülô rendezvények célja, hogy tájékoztatást nyújtsanak a szakmai nyilvánosság, a döntéshozók, valamint az egyéb érintett célcsoportok számára a Klímagáz Adatbázis gyakorlati használatáról, továbbá hogy a klímagázokkal kapcsolatos tevékenységet folytatók körében ismertté váljanak az uniós és hazai jogi szabályozások és az azokból adódó kötelezettségek. A HKVSZ tervei szerint a nagy vállalkozásokat megszólító területi tanácsadói workshopok helyszíne Budapest lesz, míg a kis- és középvállalkozások informálását szolgáló megyei tájékoztató fórumok a megyeszékhelyeken kerülnek megrendezésre, így biztosítva az országos lefedettséget. A rendezvények során is számít a Hatóság a HKVSZ részvételére, hiszen a Szövetség szorosabban kapcsolatban áll a szakmával és a helyi képviselôkkel. A tervek szerint a HKVSZ és a Hatóság folyamatosan kommunikál a jövôben is, amit elôsegít, hogy napi kapcsolat került kialakításra közöttük. Az elmondottakból világosan látható, hogy szövetségünk mindent megtesz a szakma és képviselôi érdekeinek védelmében – összegezte Várkonyi Nándor, a HKVSZ fôtitkára az elhangzottakat.

légtechnika Tisztítás írta: Lantos Tivadar

Hogy jól szeleljen az éttermi konyha MÍG A TÁRSASHÁZAKNAK HÁROMÉVENTE, ADDIG AZ ÉTTERMEKNEK, SZÁLLODÁKNAK, NAGYÜZEMI KONYHAI SZOLGÁLTATÓKNAK FÉLÉVENTE KÖTELEZÔ A LÉGTECHNIKAI RENDSZEREIKET TISZTÍTTATNI EGY 2014-ES JOGSZABÁLY ÉRTELMÉBEN. SOKAN NINCSENEK TISZTÁBAN EZZEL A KÖTELEZETTSÉGGEL, CSAK AKKOR SZEMBESÜLNEK A PROBLÉMÁVAL, MIKOR FELTÛNIK A SZÍNEN A KATASZTRÓFAVÉDELEM, ÉS SZÁMON KÉR.

Gyakorlati tapasztalatok – Gyakorlati tapasztalatként egy magas színvonalú ázsiai étteremet említhetnénk meg, ahol a vendégtér alapján nagyon szívesen étkeznénk. A színfalak mögött egészen más volt a tapasztalat. Leszereltük a légtechnikai rendszerhez csatlakozó csöveket. A 60 kg-os elszívó ernyô a lerakódásokkal együtt csaknem egy mázsát nyomott. Kívülrôl nem látszott a kosz, belülrôl a 250 mm-es csô 110 mm-esre szûkült össze. Viszonylag nagy teljesítményû ventilátormotort építettek be az épületgépészeti kivitelezôk, ennek köszönhetôen a szennyezôdés végig lerakódott a rendszerben. A kivitelezési munka szakszerû volt, és a szabványoknak mindenben megfelelt. Azonban az ázsiai éttermekben az olajos gôz cukorral karamellizálódott, és ezzel képezett egy nagyon agresszív réteget. A légcsatornában ennek következtében egy „domborzati mintához” hasonló felület rajzolódott ki; barlangok, hegyek, völgyek. A vízszintes szakaszoknál a légtömörség miatt a falakon kicsapódott a nedvesség, és apró, 4-5 cm mély, olajos, cukros tavakat hozott létre. Amikor ez túlbuggyant, akkor a rendszeren ez a lé vissza is csuroghatott –

76

mondta el tapasztalatait Doma Gergô, a Légtechnika Kft. vállalkozási igazgatója. Az étterem légcsatornájával csak annyi probléma volt, hogy telis-tele volt derékszögekkel, ütközô felületekkel, ami áramlás szempontjából kedvezôtlen egy ilyen típusú étterem esetében. Ezt a rendszert nem 5-6 évente kellett volna takarítani, hanem – ahogyan a jogszabály is elôírja – félévente. Ráadásul a vendéglátó egység egy többemeletes irodaház aljában van a belvárosban. A nem megfelelôen tisztított rendszer akár milliárdos károkat is okozhatott volna; ha végigég a légcsatorna, akkor az összes emelet és az épület is jelentôsen károsodhatott volna. Dokumentum, és más semmi? Az ellenôrzéseket a Katasztrófavédelem hajtja végre, amely azt vizsgálja, hogy megtörtént-e a takarítás, rendelkezésre állnak-e a megfelelô dokumentumok a légcsatornák tisztítását illetôen? Ha ezek hiányoznak, akkor felszólítják az elmaradt tisztítás pótlására a céget, ezután lehet büntetni. A tisztítás nem arról szól,


hogy az elszívó ernyôt félévente egy nedves, zsíroldó szivaccsal áttörölgetem. Be kell vonni a megfelelô szakcégeket, amelyek rendelkeznek olyan gépészeti háttérrel, amellyel a szakszerû tisztítást végre lehet hajtani. Nem egy takarítóvállalatra kell tehát rábízni ezt a munkát, mert a légtechnika gépészeti rendszer, ezért gépészeti hátterû cégek tudják ezt a feladatot a kívánalmaknak megfelelôen elvégezni, valamint a zsírlerakódás csökkentését célzó átalakításokra javaslatot tenni.

1

A tulajdonosoknak is meg kell érteniük azt, hogy ez a történet nem a papírról szól. Megbízok valakit, aki adott esetben ki sem jön, csak hoz egy aláírt, lepecsételt dokumentumot – ez nem jó irány. Lehet, hogy a Katasztrófavédelem felé látszólag minden rendben van, de ez a papír nem véd meg senkit sem attól, hogy leégjen a konyha, tûz legyen egy egész háztömbben. A bírósági perekben pedig nem lehet a dokumentummal „takarózni”, a felelôsséget a tulajdonosoknak kell vállalni minden esetben. (A szerkesztô megjegyzése: Ez így nem igaz: ha igazolom, hogy a szükséges képesítések és jogosultságok birtokában lévô céggel vagy vállalkozóval elvégeztettem az elôírt kötelezettséget, akkor a felelôsség átszáll az azt végzôre. Ám ha huncutság van a dologban, akkor már a tulajdonos felelôssége is felmerül.) Jelenleg a piacon 4-5 cég van, amely képes teljes biztonsággal és felelôsséggel elvégezni a tisztítást. A legjobb, ha az étteremtulajdonosok az árajánlatok mellé mûszaki leírást is bekérnek a légtechnikai rendszerek tisztításához. Tisztítás szakszerûen A munkafolyamat a feltárással kezdôdik. Sok esetben a vendéglátóhelyek nem rendelkeznek a megfelelô gépészeti tervvel, ami jelentôsen megnehezíti a tisztítás folyamatát. Ha a légtechnika gipszkarton álmen�nyezet felett megy, akkor nemcsak a légtechnikai csövekre kell szervizajtókat építeni, hanem a gipszkartont is meg kell bontani. Tálcás vagy kazettás álmennyezet esetén sokkal könnyebb a feltárás. A szervizajtók kialakítása egyszeri költség, amely azu-

nem véletlen a féléves gyakoriság Az 54/2014-es BM rendelet a zsíros éttermi rendszerek esetén sokkal szûkebb intervallumot ír elô az ellenôrzések, tisztítások gyakoriságára. Ennek oka, hogy a zsíros szennyezôdések rendkívül gyúlékonyak, valamint a gôzök, ételmaradékokkal dúsított párák és emulziók folyamatosan szûkítik a légjáratok keresztmetszeteit. Az eltömôdött rendszerekben a nem megfelelô légáramoknak köszönhetôen a kellemetlen szagok is bennmaradnak a helyiségekben, így további nehézségeket okoznak a vendéglátóhely tulajdonosainak. Ezenkívül nemcsak a légcsatorna falára rakódnak le a szennyezôdések, hanem a ventilátor lapátjaira is, ami ennek következtében egyenetlenül jár, rosszabb esetben meghibásodik. A konyhai dolgozók, tulajdonosok csak akkor foglalkoznak ezekkel a rendszerekkel, amikor már nagy a baj, füstvisszaáramlás, szennyezôdések visszaáramlása következik be. Sok esetben a szennyezôdés vissza is csöpöghet az ételbe, így komoly egészségügyi hatásai is lehetnek a nem megfelelôen karbantartott légtechnikai rendszernek.

tán nem jelentkezik, és hasznos lehet a késôbbiekben. Van, ahol a tisztítást manuálisan kell megoldani, van, ahol gépi kefés módszerrel. A gépek technikai mûködése végtelenül egyszerû. Egy bovden végén van a mûanyag sörtéjû zsírkefe, ami a tisztítást végzi. Elôször száraz kefével történik a tisztítás, majd ezután szórják be a légtechnikai rendszerbe a tisztítószert. Egy habfej segítségével terítik el a kiváló minôségû vegyszereket a csôvezeték teljes terjedelmében, ezután újra végigtisztítják a kefékkel a rendszert. Ha többrétegû vagy makacsabb a szen�nyezôdés, akkor a folyamatot többször is megismétlik, végül a szennyet 200 literes tárolókba gyûjtik. Nem odázható tehát a zsíros légtechnikai rendszerek tisztítása. Sokan talán egy újabb

bürokratikus nyûgnek tartják az ellenôrzéseket, vagy felesleges pénzkidobásnak. Ám a jól mûködô elszívó rendszer mindenkinek érdeke. Nem engedhetô ma már meg egy modern étteremben az ételszag! Nem kockáztathatja egy tûzveszélyes állapot kialakulásával mások testi, vagyoni épségét senki. Komolyan kell tehát venni a rendeletet!

3

2

1-3. kép Évek hosszú során át szinte elképzelhetetlen, hogy milyen szennyezôdés rakódik le a légcsatornákban. A szakszerû idôszakos légcsatorna-tisztítás nélkülözhetetlen a nagy forgalommal rendelkezô konyhák esetében. A makacs lerakódásokat is képes eltüntetni az alapos munka.


77

légtechnika Levegõnk írta: Lantos Tivadar

Radon az épületgépészetben

AZ OTTHONOK LEVEGÔJÉBEN TALÁLHATÓ RADON FELELÔS ÉVENTE KÖRÜLBELÜL 20 000 TÜDÔRÁK OKOZTA HALÁLESETÉRT AZ EURÓPAI UNIÓBAN, AMI AZ ÖSSZES ILYEN JELLEGÛ HALÁLESETEK 9%-A. A RADON GÁZ ELLEN ÉPÜLETGÉPÉSZETI MEGOLDÁSOKKAL LEHET VÉDEKEZNI ÖSSZEÁLLÍTÁSUNKBAN EZEN LEHETÔSÉGEKET VETTÜK GÓRCSÔ ALÁ.

Magyarországon Az Európai Unió tagállamaihoz képest Magyarország átfogó radon-felmérés szempontjából még gyerekcipôben jár. Ezt tükrözi a hazai törvényi szabályozás hiánya is, hazánkban a lakóépületek levegôjének maximálisan megengedhetô radon-tartalmára vonatkozóan nem létezik hatályos törvény. Ezzel összhangban az ország bizonyos régióiban még nem történt radon-mérés sem. Azonban a probléma jelen van, annál is inkább, mert az ország bizonyos régióiban, például Borsod-AbaújZemplén vagy Nógrád megyében jóval

200 Bq/m3 fölött van az átlagos aktivitáskoncentráció (magasabb talaj-szennyezettség). Minden háztípus érintett? A radon-probléma csaknem az összes háztípust érintheti, függetlenül attól, milyen alapra épült. A pincék nagy, kiterjedt felülete közvetlen kapcsolatban van a talaj anyagával. A radon képes áthatolni az apró hajszálrepedéseken, a padló és a falak találkozásánál. Az elôre gyártott épületek, készházak is fokozott veszélynek vannak kitéve, hacsak nem olyan

a radon gáz kockázatai Mielôtt részletesen taglalnánk a radon-mentesítésre a világon elterjedt épületgépészeti megoldásokat, tisztáznunk kell, mi is az a radon. A Földünk talajában elôforduló urán bomlásakor jelentôs mennyiségû radioaktív radon jön létre, amely nemesgáz, semmivel nem lép reakcióba, és így felemelkedve a föld belsejébôl, a levegôben jelentôs mennyiségben fordul elô. A földbôl szivárgó radioaktív radon felezési ideje 3,8 nap, de bomlása során újabb radioaktív anyagok keletkeznek. A radont belélegezzük, majd – nemesgáz lévén – kilélegezzük, de bomlástermékei, a fémionok ráülnek a lebegô porszemekre, melyek aztán a tüdô falára tapadnak, és a tüdôfalat roncsolva tüdôrákhoz vezethetnek. A bányákban tapasztaltak szerint 500 Bq/m3 aktivitású munkahely 0,3%-kal növelte a tüdôrák kockázatát. A radon-mentesítésre az egyik legjobb megoldás az intenzív szellôztetés. A legtöbb európai országban megállapították azt az intézkedési szintet, amelynél magasabb radon-aktivitás koncentráció esetén a lakás radon-mentesítése szükséges (például Anglia, Csehország, Norvégia, Oroszország, Szlovákia, új házakra Svédország 200 Bq/m3 akciószint).

78


lábazatra helyezik ôket, amelyet könnyen átjárhat a levegô (például cölöpök). S zót kell ejtenünk még a lakásban uralkodó légnyomásról is. Fokozott légzárású épületek esetében gyakran elôforduló probléma, hogy elmarad a megfelelô légbevezetés kiépítése. Ha a lakásban páraelszívó, központi porszívó, egyéb légtechnikai berendezés mûködik, akkor negatív légnyomás alakulhat ki, ilyenkor a lakásban alacsonyabb a nyomás, mint a kültérben vagy a talajban. Ennek következtében létrejön egy szívóhatás, amely a radon bejutását nagymértékben elôsegítheti. A fûtési szezon idején, hogy meggátoljuk a meleg kiáramlását, (fôleg ablaknyitásos szellôztetésnél) általában kevesebbet szellôztetünk, ennek következtében a belsô radon-koncentráció hideg, hûvösebb idôben magasabb, mint a tavaszi, nyári hónapokban. Ezenkívül ha szellôztetés után az ablakokat, ajtókat ismét zárva tartjuk, az eredeti radon-koncentráció 12 órán belül visszaáll. Radon mérése A radon és bomlástermékeinek mérése, a radioaktív bomlás, az α-, β-, és γ-sugárzás detektálásán alapul. A lakások mérését külföldön többnyire a helyi egészségügyi hatóságok szervezik meg, amelyek felelôsek a magas radon-szintû, meglévô épületek azonosításáért. A méréseket – a helyi hatóságok megbízásából – radon-mérésekre specializált cégek általában integráló módszerekkel végzik. A nyolcvanas évek elején többnyire α-nyomdetektorokkal mértek, mert csak ezek voltak tömeges mérésekre alkalmasak és a kereskedelemben kaphatók. Késôbb használtak pas�szív radon-monitorokat (termolumineszcens doziméterekkel) és faszén-detektorokat (termolumineszcens doziméterekkel vagy anélkül). Alfa-nyomdetektorokat szûrôvel elzárt poharakban szintén sokszor alkalmaztak, most ez a módszer terjed. Általánosságban ajánlatos hosszabb (legalább egy hónapig, de inkább még annál is hosszabb ideig tartó) méréseket végezni, hogy a napi és évszaki ingadozások kiátlagolódjanak, így az éves átlagérték pontosabban meghatározható. Három napnál rövidebb méréseknél figyelembe veendôk a porszívózásra és szellôztetésre vonatkozó korlátozó elôírások, valamint a szabadban mért hômérséklet és a szélsebesség befolyására utaló megjegyzések. Évszakos korrekciókat nem szoktak alkalmazni. Nagyon rövid idô alatt végzett mérések csak olyan lakásokban engedhetôk meg, ame-

veszélyeztetett épületek A magas radonaktivitás-szintû épületek azonosítása óriási feladat, megoldása igen sokáig tarthat, és jelentôs anyagi ráfordítást igényel. A talajból származó radonnal kapcsolatos egészségügyi kockázatok felmérése is komoly probléma, amelynek megoldása jobb mérômódszerek és további diagnosztikai eljárások kidolgozásán múlik. A legjobb megoldás talán az lehetne, ha minden új ház radon-biztos kivitelû alappal készülne – feltéve, hogy ennek költségei elfogadható szinten maradnak.

lyek közvetlenül nem érintkeznek a talajjal, így például sokcsaládos házak felsô szintjein. Épületgépészeti megoldások Mielôtt a radon-koncentráció csökkentésére szolgáló eszközöket telepítik, szükség van komoly diagnosztikai eljárásra. Érdemes elôzetesen egy felmérést készíteni, hogy az épületek egyes helyiségeiben mekkora az aktivitáskoncentráció, egyáltalán szükség van-e bármiféle beavatkozásra. A radon-koncentrációt csökkentô rendszereket az ottho-

nok sajátosságaihoz mérten kell tervezni, kivitelezni. A szükséges mérések után kémiai füst segítségével vizsgálják meg a kivitelezôk a lakás áramlási viszonyait. Magas nyomású porszívó üzemeltetésével azt is megvizsgálják, mennyire könnyen kerülhet át az alapból a lakás egyes helyiségeibe a radon gáz. A radon-szint csökkentésének leggyakoribb eszköze egy olyan rendszer kiépítése, amely egy szellôzô csôbôl és egy hozzá kapcsolódó ventilátorból áll. A készülék lényege, hogy a radon-tartalmú levegôt az épület alól, köz-

membrános radon-mentesítő készülék

vetlenül a talaj mélyérôl szívja el, és kiengedi azt a szabadba. A rendszert angolul „Active Soil Depressurization System”-nek nevezik, amit magyarul úgy lehet lefordítani, hogy aktív talajnyomás-csökkentéses rendszer. Maga az eszköz telepítése nem igényel jelentôs átalakítást az épület szerkezetében, de a rendszer megfelelô mûködéséhez nagyfokú légtömörségre van szükség, ezért az alapok, pincék hajszálrepedéseit a lehetôségekhez képest tömíteni kell. Kisebb átalakítást igényel az ún. membránszívó módszer, amikor az épület helyiségeinek aljára nagy sûrûségû mûanyagfóliát helyeznek el, amely membránként viselkedik. A csôvezetéket a fólia alá helyezik, és a ventilátor innen szívja a radont, és üríti a szabadba. Ez a leghatékonyabb módszer, elsôsorban az új építésû házaknál kivitelezhetô.

Egy membrános radonmentesítô készülék felépítése a pincétôl a padlásig 1

3

2

4

5

1 2 6 7 8

9

1. Tetôátvezetô 2. Ventilátor 3. Vezeték 4. Elektromos bekötés doboza 5. Szellôztetô vezeték 6. Összefüggô polietilén páraés légzáró réteg 7. Perforált drain csô durva kavicságyban 8. Tömítôanyag a csôátvezetéseknél 9. Perforált drain csô, amely a szellôzô vezetékhez csatlakozik

1. kép Radon-mentesítés az aktív talajnyomás csökkentésével. 2. kép Membrános rendszer csôátvezetése megfelelô tömítéssel, amely megakadályozza a szivárgást.


79

A októberi lapszámunkban megjelent keresztrejtvény helyes megfejtése: "Onnan látszik?" A szerencsés nyertesek: Arányi Csaba (Mohács); Dodog Zoltán (Zsámbok); Horváth János (Kakucs); Iváncsics András (Petôháza); Braun József (Salgótarján). A megfejtôk nyereményét – az 5 db Danfoss Ret 2000 intelligens termosztátot – a Danfoss Kft. ajánlotta fel. Mostani keresztrejtvényünk beküldési határideje: 2016. 11. 10. Kérjük a megfejtést név és cím feltüntetésével az alábbi elérhetôségekre postázni: VGF szerkesztôség, M-12/B Kft., 1134 Budapest, Róbert Károly krt. 90.; e-mail: [email protected]; fax: 06-1/236-0899.

80


kilóg a lábunk HKL melléklet 60 impresszum TEL.: , FAX: Mustra Sopronban, a nyugati végeken...16

Recommend Documents