Kijelölés és kizárás az állami adóhatóság eljárásában

XVII. Évfolyam 01-02. szám

Adóvilág – 2013. január

Kijelölés és kizárás az állami adóhatóság eljárásában A kijelölés és a kizárás az állami adóhatóság eljárásá-

tékesség megszûnésérõl az adóztatási szerv az ellenõrzés

ban alkalmazható olyan jogintézmények, melyek lé-

megkezdését követõen szerez tudomást, a megkezdett ellen-

nyegi tartalmukat, szabályozásukat és céljaikat ille-

õrzés befejezésére és szükség szerint a hatósági eljárás le-

tõen ugyan alapvetõen eltérnek egymástól, van azon-

folytatására az ellenõrzést megkezdõ adóhatóság az illetékes.

ban egy olyan közös vonásuk, amelyre tekintettel

Ugyanezen szakasz (6) bekezdése kimondja, hogy ha az

jelen cikkben ez a két jogintézmény együttesen kerül

adózó által szabályszerûen bejelentett székhely-, telephely-,

bemutatásra. Ez a közös vonás abban mutatkozik

lakóhelyváltozás az adóztatási szervnek a változásról

meg, hogy mind a kijelölés, mind a kizárás alkalma-

történt tudomásszerzését megelõzõen ténylegesen meg-

zása során – elõbbinél az adózó terheit megkönnyí-

történt, és az ellenõrzés során az adózó kötelezettségeit

tendõ, utóbbi esetében az adózó elfogulatlan

csak aránytalanul nagy költséggel tudná teljesíteni, a

ügyintézéshez fûzõdõ jogát biztosítandó – az adózó

székhelynek, telephelynek, lakóhelynek a régió illetékes-

ügyében az illetékes adóhatóság helyett a jogszabály-

ségi területén belül történt megváltozása esetén a NAV

ban meghatározott körülményre figyelemmel egy

területileg illetékes regionális adó fõigazgatóságának

másik adóhatóság jár el, vagy legalábbis az ilyen irá-

vezetõjétõl, egyéb esetekben a NAV elnökétõl kérheti az

nyú adózói kérelmek (illetve kizárás esetén a hatóság

ellenõrzés és szükség szerint a hatósági eljárás lefolyta-

vezetõjének a bejelentése) az eljárásnak egy másik

tására az új székhelye, telephelye, lakóhelye szerint illeté-

szervezeti egységnél történõ lefolytatását célozzák.

kes megyei (fõvárosi) adóigazgatóság kijelölését.

Ennél a pontnál rögtön megjegyezni kívánom, hogy

Az idézett rendelkezésekbõl tehát megállapítható, hogy

épp ennek a közös vonásnak köszönhetõen gyakran

a jogalkotó koncepciója alapvetõen az, hogy az ellenõrzést

elõfordul, hogy az adózók, illetve jogi képviselõik

és szükség szerint a hatósági eljárást az ellenõrzést meg-

kérelmeikben mind a kijelölés, mind a kizárás jogin-

kezdõ adóigazgatóság folytassa le még akkor is, ha az adóz-

tézményeinek szabályaira hivatkoznak, a kérelemben

tatási szerv illetékessége az ellenõrzés megkezdését köve-

adott esetben össze is keveredik a két jogintézmény,

tõen az illetékességi okban bekövetkezett változás miatt

és ekként indítványozzák azt, hogy az ügyükben más

szûnik meg, vagy az illetékesség megszûnésérõl az adózta-

illetékességû adóhatóság járjon el, holott az imént

tási szerv az ellenõrzés megkezdését követõen szerez

említett rokon vonáson kívül más közös pont a kije-

tudomást. Ugyanakkor az alapkoncepcióban a jogalkotó

lölés és a kizárás jogintézményeiben nem található.

méltányolta azt a helyzetet, amelybe az adózó akkor kerül,

A kijelölés jogintézményét a jogalkotó a Nemzeti

ha az általa szabályszerûen bejelentett székhely-, telephely-,

Adó és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) szerve-

vagy lakóhelyváltozás már ténylegesen az adóztatási

zetérõl és egyes szervek kijelölésérõl szóló 273/2010.

szervnek a változásról történt tudomásszerzését mege-

(XII. 9.) Korm. rendeletnek (a továbbiakban: Korm.

lõzõen megtörtént, és a változás következtében az adózó-

rendelet) a NAV egyes szerveinek illetékességi

nak aránytalanul nagy költséget okozna az, hogy az ellen-

szabályait meghatározó III. fejezetében, ezen belül az

õrzés során a kötelezettségeit az ellenõrzést megkezdõ

adóztatási szervek különös illetékességi szabályait

adóhatóság elõtt teljesítse. Ebben az esetben tehát az

tartalmazó alcím alatt, a 45. §-ban szabályozza.

adózó a régió illetékességi területén belül történt székhely-,

A Korm. rendelet 45. § (5) bekezdése szerint, ha az

telephely-, illetve lakóhely-változás esetén a NAV területileg

adózó adóztatási szervének illetékessége az ellenõr-

illetékes regionális adó fõigazgatóságának vezetõjétõl,

zés megkezdését követõen az illetékességi okban

egyéb esetekben pedig a NAV elnökétõl kérheti az el-

bekövetkezett változás miatt szûnik meg, vagy az ille-

lenõrzés és szükség szerint a hatósági eljárás lefolytatására

78

az új székhelye, telephelye, lakóhelye szerint illetékes

annak ellenére személyesen vette át a korábbi lakcímére

megyei (fõvárosi) adóigazgatóság kijelölését. (Így például

küldött idézést, hogy állítása szerint már hónapokkal

abban az esetben, ha az adózó a Pest Megyei Adóigaz-

korábban a kijelölni kért adóigazgatóság területén tartóz-

gatóság illetékességi területérõl az Észak-budapesti

kodási hellyel rendelkezett. Ráadásul az adózó az adóható-

Adóigazgatóság illetékességi területére költözik, akkor a

ság személyes megjelenésre kötelezõ idézõ végzésében

kijelölési kérelem tárgyában a NAV Közép-magyarországi

megjelölt idõpont elõtt 1 nappal személyesen megjelent

Regionális Adó Fõigazgatóság fõigazgatója dönt, ha

az illetékes adóhatóság hivatali helyiségében, hogy a

viszont az adózó a Közép-magyarországi Regionális Adó

kijelölési kérelmét elõterjessze, ugyanakkor az ellenõrzés-

Fõigazgatóság illetékességi területén kívülre, pl. a Vas

hez szükséges iratok átadására és a megbízólevél átvételére

Megyei Adóigazgatóság illetékességi területére helyezi át a

már nem került sor. Ilyen esetekben nem teljesíthetõ az

székhelyét, telephelyét vagy lakóhelyét, akkor a kérelem

adózó kijelölési kérelme.

elbírálására a NAV elnöke rendelkezik hatáskörrel.)

Jogi személyek, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági

A Korm. rendelet – fentiekben idézett – 45. § (6) bekez-

társaságok esetében ráadásul az adózók figyelme sok eset-

dése szerint tehát ahhoz, hogy a kijelölés iránti kérelem

ben csupán a székhelyváltoztatásra terjed ki, azonban

alapján más adóigazgatóság kijelölésére kerüljön sor, két

változatlanul az elhagyni kívánt település marad az

együttes feltétel megléte szükséges. Az egyik feltétel az,

iratõrzés helye, vagy ott folytatja tevékenységét a szervezet

hogy az adózó által szabályszerûen bejelentett székhely-,

jogi képviselõje, esetleg a szervezet korábbi (megszûnt)

telephely-, vagy lakóhelyváltozás következtében megvaló-

székhelye a társaság képviseletre jogosult tagjának, mint

suló illetékességváltozás ténylegesen bekövetkezzen, a

magánszemélynek a lakóhelye is egyben, ahol életvitelét

másik pedig az, hogy az adózónak a kötelezettségek telje-

ténylegesen, továbbra is folytatja. Konkrét ügyben elõfor-

sítése aránytalanul nagy költségráfordítást eredményez-

dult például, hogy az adózói gazdasági társaság ügyve-

zen. A két feltétel együttes fennállásának vizsgálata kap-

zetõje a változásbejelentõ lapon az iratõrzés helyeként

csán mindenekelõtt rá kell mutatni arra a jogi alapelvre,

továbbra is az adózó addigi iratõrzési helyét jelölte meg,

mely szerint a kérelem alapján indult eljárásokban a

amely az illetékes adóhatóság területén volt található és

kérelmezõnek kell hitelt érdemlõen bizonyítania, hogy

mivel az ellenõrzés lefolytatásához tetemes iratanyag volt

esetében fennállnak a jogszabályban meghatározott azon

szükséges, épp az illetékes adóhatóság eljárása volt költség-

feltételek, amelyek alapján a kérelem teljesíthetõ.

takarékosabbnak tekinthetõ. Emellett elõfordult, hogy

A Korm. rendelet – fentiekben hivatkozott – 45. § (6)

azért kellett elutasítani az adózó kijelölési kérelmét, mert az

bekezdésében lefektetett szabályozás egyértelmûvé teszi,

adózó ügyvezetõje annak ellenére kérte más adóigazgató-

hogy a kijelölés iránti kérelmek elbírálása során – az

ság kijelölését, hogy az adózónál ellenõrzés nem is volt

ellenõrzés megindulásának ismeretében – elsõdlegesen

folyamatban.

azt kell megállapítani, hogy ténylegesen történt-e székhely-,

Összességében tehát sok esetben a cégbejegyzés ellené-

telephely-, vagy lakóhelyváltozás. E körben a szükséges

re sem mondható el, hogy a székhely- vagy telephely-

nyilvántartások vagy okmányok (lakcímkártya, számító-

változás mögött valódi okok húzódnak, és az adózó tényleg

gépes nyilvántartás adatai, cégjegyzék) lehetnek alkalma-

áttelepült a másik városba.

sak a változás megtörténtének az igazolására.

Mindazonáltal, amennyiben az adózó által szabály-

A gyakorlatban a kijelölési kérelmek (vagyis a székhely-,

szerûen bejelentett székhely-, telephely-, lakóhelyváltozás

telephely-, vagy lakóhelyváltozások) mögött ugyanakkor

az adóztatási szervnek a változásról történt tudomásszer-

több esetben megfigyelhetõ az a szándék, hogy az adózó

zését megelõzõen ténylegesen megtörtént, akkor ezt a fel-

valójában el szeretné kerülni az adóhatóság által lefolytatni

tételt – függetlenül a változtatás mögött húzódó adózói

kívánt ellenõrzéseket. Ennek megfelelõen magánszemé-

szándéktól – teljesítettnek kell tekinteni. Ugyanakkor a

lyeknél a lakóhely megváltoztatásának valós oka számos

változással kapcsolatos körülményeket a következõ vizsgá-

esetben valószínûsíthetõen nem a magánéleti változás. Ezt

lati szempont – az aránytalanul nagy költségráfordítás –

jól mutatja például az a konkrét eset, amelyben az adózó

vizsgálata során természetesen értékelni kell és a két feltétel

79



fennállásának együttes vizsgálata és értékelése alapján

nyítvány) kellõen alátámasztotta. Megalapozott volt az

kell a kijelölés iránti kérelem tárgyában dönteni.

adózó kérelme abban az esetben is, amikor arra tekintettel

Abban az esetben tehát, ha a székhely-, telephely-,

kérte az új lakóhely szerint illetékes adóigazgatóság kijelö-

vagy lakóhelyváltozás ténylegesen megtörtént, az

lését, hogy annak illetékességi területén található egyete-

aránytalanul nagy költségráfordítás feltételének a

men folytat tanulmányokat, továbbá országos innovációs

fennállását is vizsgálni szükséges.

üzleti terv versenyt, valamint nagy összegû pályázati támo-

Természetesen – amint azt említettem – ennek a feltételnek a fennállását is a kérelmezõnek kell hitelt

gatást nyert, emellett pedig egy nemzetközi versenyre történõ felkészülése jelentõs idõráfordítással is járt.

érdemlõen igazolnia, vagyis az adózónak kell bebizo-

Abban az esetben tehát, ha a két feltétel együttesen nem

nyítani, hogy az ellenõrzés céljából a korábbi szék-

áll fenn, az adózó kérelmének nem lehet eleget tenni,

hely, telephely, lakóhely szerinti adóigazgatóságra

ugyanakkor mind az utazási többletköltségek elkerülése,

történõ utazás számára aránytalan és indokolatlan

mind pedig az esetleges rossz egészségi állapot kímélése

többletköltséget okozna. E tekintetben a gyakorlat

céljából szükséges az elutasító végzésben az adózó figyel-

azt mutatja, hogy a legtöbb esetben az adózók ezt a

mét felhívni a Korm. rendelet 45. § (10) bekezdésében fog-

körülményt hitelt érdemlõen nem tudják bizonyíta-

lalt szabályra. Eszerint ugyanis az illetékességi területen kí-

ni, csupán az utazási költségre hivatkoznak, mint

vül elvégzendõ ellenõrzést a vizsgálattal érintett adózó szék-

aránytalan megterhelésre. Aránytalanul nagy költség-

helyén, telephelyén, illetve a lakóhelyéhez, székhelyéhez,

nek azonban önmagában semmiképpen sem tekint-

telephelyéhez legközelebb esõ hivatali helyiségben, illetve

hetõ az, ha az adózónak egy alkalommal el kell

egyéni vállalkozónak nem minõsülõ magánszemély adózó

utaznia a korábbi székhely szerinti településre, illetve

esetében – kérelmére – a bejelentett tartózkodási helyéhez

adóigazgatóságra.

legközelebb esõ hivatali helyiségben kell lefolytatni.

Ugyanakkor a kérelmet elbíráló adóhatóság több

A Korm. rendelet illetékességi szabályokat tartalmazó

esetben igazoltnak látta az aránytalanul nagy költség-

45. §-át tovább vizsgálva azt láthatjuk, hogy a jogalkotó a

ráfordítás feltételének fennállását. Ilyen eset volt

45. § (8) bekezdésében egy különös illetékességi szabályt

például az, amikor az adózói gazdasági társaság a

helyezett el. Ennek értelmében, ha a felettes szerv vagy a

korábbi székhelyérõl elköltözött, gazdasági tevé-

bíróság új eljárásra utasítja az elsõ fokú adóhatóságot,

kenységét ezen a helyen megszüntette, a cég

akkor az új eljárást az alapügyben eljáró adóigazgatóság

iratõrzési helye az új székhelyével azonos lett, illetve

folytatja le.

a tényleges gazdasági tevékenységét is már itt folytat-

Az idézett különös illetékességi szabály kapcsán ki kell

ta. Ehhez hasonlóan alaposnak volt tekinthetõ az

emelni, hogy annak elõírása kógens rendelkezést tartal-

aránytalanul nagy költségekre történõ hivatkozás

maz. Ez azt jelenti, hogy a bíróság vagy felettes adóhatóság

akkor, amikor a magánszemély adózó bejelentett

által elrendelt új eljárás esetében nem vizsgálható a Korm.

állandó lakóhelye, az adóhatóság elõtti képviseletét

rendelet 45. § (6) bekezdésében foglalt együttes feltételek

ellátó meghatalmazottjának a lakóhelye és az iratok

fennállása. Bár a gyakorlatban a kijelölési kérelmeket

õrzésének helye (könyvelõ lakcíme) is annak az adó-

elõterjesztõ adózók sok esetben figyelmen kívül hagyják

igazgatóságnak a székhelyén volt, amelyet az adózó

ezt a különös illetékességi szabályt, az ilyen esetekben a

meghatalmazottja kijelölni kért. Ugyancsak elfoga-

kijelölés iránti kérelem teljesítése jogilag kizárt, vagyis nem

dásra került a magánszemély adózónak a nehéz anya-

lehet tekintettel lenni sem az adózó által szabályszerûen

gi körülményeire és idõs, beteg édesanyjának ápolási

bejelentett székhely-, telephely-, illetve lakóhelyváltozásra,

igényére, illetve a nagy távolságból adódó többlet-

sem az aránytalanul nagy költséggel történõ kötelezettség-

költségeire történõ hivatkozása arra tekintettel, hogy

teljesítésre, és az eljárást mindenképpen az alapügyben

az adózó az állítását közhiteles dokumentumokkal

eljáró adóigazgatóságnak kell lefolytatnia.

(megyei fõjegyzõ határozata, Magyar Államkincstár

A kijelölés jogintézménye tehát az elõzõekbõl megállapít-

illetékes igazgatósága által kiállított hatósági bizo-

hatóan olyan lehetõséget biztosít az adózók számára, hogy

80

a megfelelõ feltételek fennállása esetén kisebb anyagi teher

jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti. A ható-

vállalásával tudják teljesíteni kötelezettségeiket. Ehhez

ság nem válik kizárttá amiatt, mert a határozatban

képest a következõkben ismertetésre kerülõ, a kizárásról

megállapított fizetési kötelezettség teljesítése az általa

szóló rendelkezések alapvetõen az adózók ügyeinek

megjelölt számlára történik. Végül a 42. § (6) bekezdése

tárgyilagos, pártatlan, elfogulatlan elbírálását hivatottak

kimondja, hogy az ügy elintézésében nem vehet részt az a

biztosítani.

hatóság, amelyik hatóság vezetõjével szemben kizárási ok

A kizárás jogintézményét a közigazgatási hatósági eljárás

merül fel.

és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.

Az idézett jogszabályi rendelkezések alapján tehát az az

törvény (a továbbiakban: Ket.) 42-43. §-ai szabályozzák. A

alanyi kör, akik esetében az elfogultság fennállhat, az

Ket. alkalmazását adóügyekben az adózás rendjérõl szóló

ügyben eljáró személy, a hatóság és a hatóság vezetõje.

2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 5. § (1)

Az ügyben eljáró személy elfogultságát szabályozó

bekezdése teszi lehetõvé, melynek értelmében, ha az Art.

rendelkezéseket megvizsgálva azt láthatjuk, hogy az elfo-

vagy adót, adófizetési kötelezettséget, költségvetési

gultság többféle okból fennállhat, melyeket két csoportra

támogatást megállapító törvény másként nem rendelkezik,

oszthatunk és ennek megfelelõen abszolút és relatív

az adóügyekben – a (2) bekezdésben meghatározott

kizárási okokról beszélhetünk.

kivételekkel – a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni.

Abszolút – azaz mérlegeléstõl nem függõ – kizárási

A Ket. 20. § (1) bekezdése kimondja, hogy a hatóság a

oknak azok a tények tekinthetõk, amelyek esetében olyan

hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén,

közvetlen érdekeltség áll fenn az eljáró személynél, amely

valamint kijelölés alapján köteles eljárni.

miatt a törvény tiltása által nem vehet részt az eljárásban.

A hatáskör gyakorlásának kötelezettsége – s egyben

A Ket. 42. § (1)-(2) bekezdése nevesíti az ügyben eljáró

jogosultsága – alól kivételt jelent a Ket. 42-43. §-ai által

személyek kapcsán az abszolút kizárási okokat. Az említett

szabályozott kizárás intézménye, melynek alkalmazására

esetekben a kizárás indoka, hogy nem várható el az

azonban az adóhatóság eljárásában csak akkor kerülhet

ügyben a pártatlan, elfogulatlan eljárás attól, akinek az ügy

sor, ha a törvényben felsorolt okok valamelyike tény-

a jogát vagy jogos érdekét közvetlenül érinti; aki az ügyben

legesen fennáll. Ennek hiányában a hatáskörrel és illeté-

már tanúvallomást tett, hatósági közvetítõként, az ügyfél

kességgel rendelkezõ hatóságnak kell eljárnia.

képviselõjeként, hatósági tanúként vagy szakértõként

Az adóhatóság elõtt folyó eljárásban elõterjesztett

eljárt, valamint a szemletárgy birtokosa; vagy akinek olyan

kizárási indítvány arra irányul, hogy az adózó ügyének az

másodfokú érdemi döntésben kellene részt vennie, amely-

elintézésében ne vehessen részt olyan személy, aki az

nek nem csak meghozatalában, hanem elõkészítésében is

ügyben bizonyos körülmények okán elfogult, vagy

alsóbb fokon közremûködött. Tehát a törvény konkrétan

érintettsége folytán elfogulttá válhat. A kizárási okokat a

nevesíti azokat az eseteket, amelyek fennállása esetén nem

törvény konkrétan nevesíti, az alábbiak szerint.

tekinthetõ elfogulatlannak az érintett személy.

A Ket. 42. § (1) bekezdése értelmében az ügy elintézésé-

Ilyen indokot tartalmazott például és megalapozott volt

ben nem vehet részt az a személy, akinek jogát vagy jogos

az a kizárási indítvány, amelyben az adózó az illetékes

érdekét az ügy közvetlenül érinti, továbbá az, aki az ügyben

regionális adó fõigazgatóság fõosztályvezetõjének a

tanúvallomást tett, hatósági közvetítõként, az ügyfél

másodfokú eljárásból történõ kizárását arra tekintettel

képviselõjeként, hatósági tanúként vagy szakértõként járt

kérte, hogy a kizárni kért személy az ügy elsõ fokú elbírá-

el, valamint a szemletárgy birtokosa. A 42. § (2) bekezdése

lásában részt vett.

szerint az ügy másodfokú elintézésében nem vehet részt

A Ket. 42. § (3) bekezdése rögzíti továbbá a relatív

az, aki az ügy elintézésében elsõ fokon részt vett. A 42. § (3)

kizárási okot, melynek lényege, hogy az ügyben eljáró

bekezdése alapján az ügy elintézésében nem vehet részt az

személytõl nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése.

a személy, akitõl nem várható el az ügy tárgyilagos

Ez a fenti objektív okokon kívüli minden más olyan esetet

megítélése. A 42. § (4) bekezdése pedig rögzíti, hogy az

jelent, amely alkalmas lehet arra, hogy a pártatlanság és

ügy elintézésében nem vehet részt az a hatóság, amelynek

elfogulatlanság követelménye sérüljön. Tipikusan akkor

81



fordulhat elõ, ha az eljárás során a hatóság részérõl

ellenõrzést, vagyis az adózónál elsõ fokú eljárás volt folya-

eljáró személy az ügyfelek valamelyikével baráti,

matban, ehhez képest az adózó annak a regionális adó

haragosi, illetve egyéb pártatlanságot érintõ szemé-

fõigazgatóságnak a kizárását kérte, amelynek az illetékességi

lyes viszonyban van, vagy nem hozzátartozója ugyan

területén lévõ megyei adóigazgatóság az eljárást folytatta.

az ügyfélnek, de vele szoros esetleg rokoni, üzlettársi

Ilyen esetekben – figyelemmel arra, hogy az adózónál

kapcsolatban, vagy az ügyféllel perben áll. Ezekben az

végzett ellenõrzés elsõ fokon folyt, másodfokú eljárás pedig

esetekben a kizárás tárgyában az arra jogosult személy

nem volt folyamatban – a regionális adó fõigazgatóság jogát

dönthet, a törvény felhatalmazása alapján az eset

vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül nem érinthette, a

összes körülményét mérlegelve. A relatív kizárási okok

kérelmet el kell utasítani. Ennek ellenpéldájaként elõfordult,

taxatív felsorolásának hiányában nem a törvény dönt,

hogy az adózó ugyancsak a regionális adó fõigazgatóság

hanem a döntésre jogosult mérlegelési jogkörében

kizárását kérte, de már azután, hogy a másodfokú adóható-

ítéli meg, hogy a fennálló érdekeltség vagy

ság döntést hozott, azaz a kizárási indítvány elõterjesztésére

érdekellentét – ami akár negatívan, akár pozitívan hat-

a másodfokú eljárás befejezése után került sor. Ebben az

hat az ügy érdemi elbírálására –, valamint az adott ügy

esetben a kizárás jogintézményének alkalmazására szintúgy

jellege lehetõvé teszi-e a tárgyilagos megítélést. Ezért

nincs lehetõség, hiszen az eljárás a másodfokú adóhatóság

esetenként, ügyenként lehet csak elbírálni azt, hogy a

elõtt már nincs folyamatban. Értelemszerû továbbá,

pártatlanság a konkrét ügyben biztosítható-e. A

ugyanakkor az adózói indítványokban elõforduló indokok-

kizárási kérelmeket – amint az a késõbbiekben

ra tekintettel mégis megjegyzendõ, hogy nem állapítható

részleteiben is kifejtésre kerül – ügyintézõ kizárására

meg egy kizárni kért adóhatóság jogának, vagy bármely

tett indítvány esetében a hatóság vezetõje, a hatóságot,

jogos érdekének közvetlen érintettsége pusztán azon az ala-

illetve annak vezetõjét érintõ kérelem esetében pedig

pon, hogy ellenõrzési eljárást folytat az adózónál, hiszen ez

a felügyeleti szerv vezetõje bírálja el.

az eljárás törvényi felhatalmazáson alapul, az adókötelezett-

A hatóság elfogultságát szabályozó rendelkezések

ségek teljesítésének ellenõrzésére irányul és nem érinti az

kapcsán ki kell emelni, hogy ennek megállapítása

adóhatóság valamely jogát vagy jogos érdekét. Több esetben

alapulhat egyrészt a hatóság egészét érintõ tényezõn,

elõfordult az is, hogy új eljárás lefolytatása során az adózók a

de alapulhat a hatóság vezetõjénél felmerült körül-

beadványaikban az elfogultság alátámasztásaként az alapel-

ményen is.

járásban elkövetett jogszabálysértésre, valamint az alapeljá-

Az elõbbi vonatkozásában a Ket. 42. § (4) bekez-

rás során hozott döntés megsemmisítésére hivatkoztak.

dése kimondja, hogy az ügy elintézésében nem vehet

Önmagában azonban az a körülmény, hogy a felettes adóha-

részt az a hatóság, amelynek jogát vagy jogos érdekét

tóság az általa felülvizsgált, alapügyben hozott döntést

az ügy közvetlenül érinti. Ugyanakkor ezen bekezdés

megsemmisítette és a megsemmisített döntést hozó adóha-

második mondata világossá teszi azt is, hogy a ható-

tóságot új eljárás lefolytatására utasította, nem alapozza meg

ság nem válik kizárttá csupán amiatt, mert a határo-

az alapügyben eljárt adóhatóság elfogultságát. Nem alapoz-

zatban megállapított fizetési kötelezettség teljesítése

hatja meg a kizárást az adóhatóság olyan – az ügyfél által vélt

az általa megjelölt számlára történik.

vagy valós – jogszabálysértése sem, amely a jogorvoslati eljá-

Az adóhatóság kizárására irányuló kérelmek

rás tárgya lehet. Emellett természetesen az ellenõrzés, a ható-

kapcsán – bármilyen triviálisnak tûnik is – elõször azt

sági vagy a jogorvoslati eljárás során esetlegesen elkövetett

kell megvizsgálni, hogy az az ügy, amelynek az elinté-

jogsértések orvosolására a közigazgatási – az elsõ, illetve

zésébõl az adózó a kizárást kérte, a kizárni kért adóha-

másodfokú határozathozatali, vagy a rendkívüli jogorvoslati

tóság elõtt van-e folyamatban. A gyakorlat ugyanis azt

– eljárásban, illetve a közigazgatási perben az adózónak

mutatja, hogy az adózók kizárási indítványaikban nem

minden lehetõsége megvan.

minden esetben azt az adóhatóságot kérik kizárni,

A Ket. 42. § (6) bekezdése kimondja továbbá, hogy az

amely az ügyükben az eljárást folytatja. Gyakori, hogy

ügy elintézésében nem vehet részt az a hatóság, amelyik

az adózónál a megyei adóigazgatóság folytatott

hatóság vezetõjével szemben kizárási ok merül fel. A

82

kizárási indítvánnyal érintett adóhatóság egésze vonatkozá-

felügyeleti szerv vezetõje dönt és másik azonos hatás-

sában tehát további kizárási okot jelenthet, ha a szerv

körû hatóságot jelöl ki. (Abban az esetben például, ha az

vezetõjével szemben merül fel valós kizárási ok, mert ez

adóigazgatóságon dolgozó adóellenõr ellen nyújtanak

esetben a Ket. 42. § (6) bekezdése értelmében az ügy elinté-

be kizárási indítványt és az adóigazgatóságon helyette

zésében nem vehet részt maga az adóhatóság sem. Ilyen

másik, megfelelõ képzettséggel rendelkezõ adóellenõr

kizárási okok – az elõzõekben már részletezett – a Ket. 42. §

kijelölhetõ, akkor a kizárási indítványt az adóigazgatóság

(1)-(2) bekezdésében meghatározott abszolút és a (3) bekez-

vezetõje, az igazgató bírálja el. Abban az elvi esetben

désében meghatározott relatív kizárási okok lehetnek.

pedig – hiszen ez gyakorlatilag kizárható –, ha az adó-

Amennyiben a kizárási indítvány az adóhatóság vezetõ-

igazgatóságon ne lenne másik, megfelelõ képzettséggel

jével kapcsolatos kizárási okra hivatkozik, akkor a kizárási

rendelkezõ adóellenõr kijelölhetõ, akkor a kizárási indít-

indítvány elbírálásához mindenképpen be kell szerezni az

ványt az illetékes Fõigazgatóság vezetõje, a Fõigazgató

érintett adóhatóság vezetõjének a kizárási indítvánnyal

bírálná el és jelölne ki egy másik adóigazgatóságot az

kapcsolatos álláspontját tartalmazó nyilatkozatát.

ellenõrzés lefolytatására.)

A kizárási ok bejelentésével kapcsolatos eljárást a Ket. 43.

A Ket. 43. § (4) bekezdése értelmében szintén a felügye-

§-a szabályozza. A Ket. 43. § (1) bekezdésének elsõ monda-

leti szerv vezetõjének kell bejelenteni a kizárási okot abban

ta szerint az ügyintézõ a hatóság vezetõjének haladéktala-

az esetben, ha az a hatáskör gyakorlójával vagy a hatóság-

nul, de legkésõbb az ok felmerülésétõl számított öt napon

gal szemben merül fel. Ha a kizárási ok a hatáskör gyakor-

belül köteles bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok áll

lójával vagy a hatósággal szemben merül fel, akkor a Ket.

fenn. Ennél a pontnál – az adózók által elõterjesztett

43. § (5) bekezdése szerint az ügyben – jogszabály eltérõ

kizárási indítványok kapcsán is – ki kell emelni a Ket. 43. §

rendelkezése hiányában – a felügyeleti szerv vezetõje által

(1) bekezdésének második és harmadik mondatát, amely

kijelölt másik azonos hatáskörû hatóság jár el. Ha pedig

az adózó számára biztosítja a kizárási ok bejelentésének

nincs kijelölhetõ másik, azonos hatáskörû hatóság, akkor a

lehetõségét, ugyanakkor szankcióval fenyegeti a minden

Ket. 43. § (6) bekezdése alapján az a hatóság jár el, ame-

alapot nélkülözõ kizárási indítvány elõterjesztését. A hivat-

lyikkel szemben kizárási ok áll fenn. Ebben az esetben a

kozott rendelkezések szerint ugyanis a kizárási okot a

hatóság az ügyfelet haladéktalanul, de legkésõbb a kizárási

kizárási okról való tudomásszerzéstõl számított nyolc na-

ok felmerülésétõl számított nyolc napon belül értesíti a

pon belül az ügyfél (adózó) is bejelentheti, ha azonban

kizárás fennállásáról, és tájékoztatja az irányadó eljárási

nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelen-

rendrõl. A Ket. 43. § (6a) bekezdése ebben a körben még

tést, vagy ugyanabban az eljárásban ugyanazon ügyintézõ

arról is rendelkezik, hogy a (6) bekezdés szerinti esetben a

ellen ismételten alaptalan bejelentést tesz, õt a kizárást

hatóság határozatát és önálló jogorvoslattal megtámadha-

megtagadó végzésben eljárási bírsággal lehet sújtani.

tó végzését a felügyeleti szerv vezetõjével is közli.

A Ket. 43. § (2) bekezdése értelmében az ügyintézõ ellen

Az adóhatóság eljárása során bejelentett kizárási indítvá-

elõterjesztett kizárási indítvány tárgyában a hatóság

nyok elbírálásánál a Ket. szabályainak alkalmazása során a

vezetõje dönt, szükség esetén más ügyintézõt jelöl ki,

hatáskörök tekintetében a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról

továbbá arról is dönt, hogy meg kell-e ismételni azokat az

szóló 2010. évi CXXII. törvény rendelkezéseit kell figye-

eljárási cselekményeket, amelyekben a kizárt ügyintézõ

lembe venni. E jogszabály a NAV jogállása, szervezete, fel-

járt el. A kizárás tárgyában hozott végzést az ügyféllel kö-

ügyelete, szerven belüli vezetõi irányítása és feladatai

zölni kell.

címet viselõ I. fejezetében a NAV vezetõi alcím alatt (6-11.

A Ket. 43. § (2) bekezdése tehát a hatóság vezetõjének a hatáskörébe helyezi a kizárás tárgyában történõ döntésho-

§-ok) jelöli meg az egyes szervek, illetve hatóságok vezetõit.

zatalt arra az esetre nézve, ha a kizárás az ügyintézõt érinti

A hivatkozott jogszabály 6. § (1) bekezdése értelmében a

és helyette másik, megfelelõ képzettséggel rendelkezõ

Központi Hivatal vezetõje a NAV elnöke, a 8. § (2) és (4)

ügyintézõ kijelölhetõ. Ilyen ügyintézõ hiányában azonban

bekezdései pedig rögzítik, hogy az adó fõigazgatóságokat

a kizárás tárgyában – a Ket. 43. § (3) bekezdése alapján – a

a fõigazgató, az adóigazgatóságokat az igazgató vezeti.

83


Ennek tisztázása azért is fontos, mert a gyakorlat azt

A kijelölés és a kizárás jogintézményeinek, valamint az e

mutatja, hogy sok esetben az adózók azonnal a

jogintézményeket szabályozó rendelkezések áttekintése

legmagasabb szinten – vagyis a NAV elnökénél – ter-

alapján összességében megállapítható, hogy mind a

jesztenek elõ kizárási indítványt, holott a hatásköri

kijelölés iránti kérelmek, mind a kizárási indítványok, illet-

szabályokat minden esetben figyelembe kell venni,

ve bejelentések elbírálása során fokozott figyelmet kell for-

és ennek megfelelõen a kizárás tárgyában mindig a

dítani a jogszabály által felállított követelmények

hatáskörrel rendelkezõ hatósági vezetõnek kell a

értékelésére, annak érdekében, hogy az alaptalan bead-

döntést meghoznia. (Ennek megfelelõen adóigazga-

ványok ne vezessenek az eljárások indokolatlan elhúzódá-

tóságot, illetve annak vezetõjét érintõ esetben a

sához, a megalapozott kérelmek alapján viszont az eljáró

kizárás tárgyában az illetékes fõigazgató, fõigazgató-

adóhatóság biztosítsa az adózóknak – kijelölés esetén a

ság vagy annak vezetõje, illetve a Központi Hivatal

kisebb költségráfordítással járó eljáráshoz, kizárás esetén

szervezeti egysége ellen tett kizárási indítvány eseté-

pedig az elfogulatlan ügyintézéshez – fûzõdõ jogait.


ben pedig a NAV elnöke jogosult dönteni.)

84

DR. VÁRKÖVI KRISZTIÁN

Kijelölés és kizárás az állami adóhatóság eljárásában

Recommend Documents