Hírlevél 2008. január 19. - 2009. január 23.
Magyar Szocialista Párt Európai Parlamenti Delegációja
Tartalom Kiemelt hír :
Kísértet járja be Európát, a rasszizmus kísértete ( Budapest, 2009. január 23.)
Egészségügy:
Uniós stratégiát az allergia ellen! - Hegyi Gyula (Brüsszel, 2009. január 22.)
Gazdaság:
A Bizottság relatív optimista gazdasági előrejelzésének megvalósulásához az EU források gyors, maximális hatékonyságú felhasználására van szükség – Fazakas Szabolcs (Brüsszel, 2009. január 20.) Nyíljanak ki a bankszéfek az európai kisvállalkozók előtt – Herczog Edit (Brüsszel, 2009. január 21.)
Környezetvédelem:
Hegyi Gyula üdvözli az új fővárosi közlekedésfejlesztési tervet- Hegyi Gyula (Brüsszel, 2009. január 20.)
Közlekedés :
Ne hagyjuk veszni a lehetőséget! – Gurmai Zita (Brüsszel, 2009. január 20.)
Külpolitika – EU bővítés :
A koszovói EU misszió jogalapja immár biztos! – Tabajdi Csaba (Brüsszel, 2009. január 21.)
Magyarországi események:
Lévai Katalin Mezőkövesdre látogat
Mezőgazdaság:
Sikeres EU elnöksége után Franciaország továbbra is aktív a Közös Agrárpolitika megújításában - Tabajdi Csaba (Brüsszel, 2009. január 20.)
1
Munkaerőpiac és szociális jogok :
Szakbizottsági igen Kósáné jelentésére – Kósáné Kovács Magda (Brüsszel, 2009. január 21.)
Regionális politika, fejlesztéspolitika :
MSZP-s lobbi a magyar munkahelyekért, a magyar családokért – Harangozó Gábor (Brüsszel, 2009. január 21.)
Kiemelt hír „Kísértet járja be Európát: a rasszizmus kísértete” Konferencia a szélsőséges politika, a kirekesztés ellen a Magyar Országgyűlésben (Budapest, 2009. január 23.) A szélsőséges politikai irányzatok megerősödésének veszélyére kívánja felhívni a figyelmet a Magyar Szocialista Párt Európai Parlamenti Delegációja, ezért szervezett konferenciát „Kísértet járja be Európát: a rasszizmus kísértete” címmel a Táncsics Mihály Alapítvány és az Európai Szocialista Frakció közreműködésével Budapesten. A rendezvényre 2009. január 23-án került sor a Magyar Parlament Kongresszusi Termében. A kerekasztal-beszélgetések keretein belül előadást tartott többek között Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Martin Schulz az Európai Szocialista Frakció vezetője, Frantz Vranitzky volt osztrák kancellár, Mandur László a Magyar Országgyűlés alelnöke, valamint Tabajdi Csaba és Kósáné Kovács Magda európai parlamenti képviselők. "Kísértet járja be Európát: a rasszizmus kísértete."- nyitotta meg a konferenciát Tabajdi Csaba, az MSZP EP delegáció vezetője. "Félő, hogy a gazdasági világválság hozzájárul a szélsőjobboldal megerősödéséhez, az intolerancia, a rasszizmus térnyeréséhez. A múlt megismételhetetlennek remélt rémségeit idéző, alig leplezetten fasisztoid jellegű félkatonai csoportok masíroznak ma Magyarországon. Nemzeti és európai összefogással lépjünk fel a kirekesztés politikája ellen, a kirekesztőkkel szemben. " – hangsúlyozta a szocialista EPképviselő. "Nyíltan támadják az emberi méltóságot azok, akik akadályozzák, hogy az Országgyűlés jogi eszközöket teremtsen a gyűlöletbeszéd elleni fellépéshez." - jelentette ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, az MSZP elnöke beszédében. "Az MSZP évek óta küzd a világos jogi környezetért, kevés sikerrel, mert létrejött egy nagyon színes koalíció, a jobboldali pártok egy részével és a liberálisok egy csoportjával, ők hatalmi
2
érdekekből, illetve alkotmányos jogvédelemre hivatkozva utasítják el a jogi szabályozást." mondta a szocialista politikus. Mandur László, a Magyar Országgyűlés alelnöke elmondta, hogy az európai demokratikus pártok túlnyomó többsége elképzelhetetlennek tartja a szélsőjobbal való együttműködést. Sajnálatos, hogy mégis vannak olyan pártok, amelyek nem csak elismerik ezeket a politikai formációkat, de készek együttműködni, még együtt is kormányozni velük. Martin Schulz, az európai szocialisták frakcióvezetője szerint Németországban elképzelhetetlen a mérsékelt jobboldal és a szélsőjobb közötti akárcsak burkolt együttműködés. Minden demokratikus politikai erő kötelessége egyértelműen elhatárolódni a kirekesztő jelenségektől, erőktől. Törekednünk kell a szociális félelmek eloszlatására, a világgazdasági válság hatékony kezelésére, a nemzetközi pénzpiacok jobb szabályozására, nehogy a válság a szélsőségesek malmára hajtsa a vizet!” Franz Vranitzky, volt osztrák kancellár szerint rendkívül aggasztó a szélsőjobb, az idegengyűlölet megerősödése az elmúlt időszakban. „Európai összefogásra van szükség a szélsőségek ellen, valamint kulcsfontosságú a fiatal generációk oktatása, immunissá tétele az intoleráns gondolatokkal szemben.” Tamás Pál, akadémikus, az MTA Szociológiai Intézetének vezetője felszólalásában hangsúlyozta, hogy a demokratikus intézményrendszer keretében megválasztott szélsőséges mozgalmakat a demokrácia játékszabályai szerint nem lehet megfosztani a választással szerzett jogaiktól, de az elvárható a magukat mérsékeltnek tartó politikai erőktől, hogy megtagadják az együttműködést a szélsőségesekkel. Ormos Mária, akadémikus, történész felszólalásában a demokratikus politikai erők felelősségét hangsúlyozta az egészséges nemzettudat formálásában, és megjegyezte, hogy ebben a témában a magyar baloldalnak évtizedes adóssága van. A magyar baloldal nem kerülheti meg, hogy kialakítsa koherens nemzetpolitikai álláspontját. Nem szabad megkerülnie a magyar múlt ellentmondásos fejezeteit, hanem hiteles módon és önálló véleménnyel kell jelentkeznie. "Az uniós intézményeknek hagyományosan kiemelt feladata az emberi jogok érvényesülésének vizsgálata. E vizsgálatok elsősorban a harmadik országokra fókuszálnak, valamennyi alkalommal konfliktusos helyzetet teremtenek viszont, amikor az emberi jogok sérelmét, a jogsértő ideológiákat az unión belül vizsgálják és értékelik." - mondta Kósáné Kovács Magda a konferencia kapcsán. "Ezért is fontos a budapesti rendezvény, hiszen a fasisztoid veszélyek közül Magyarországon leginkább a rasszizmus és az idegengyűlölet adnak aggodalomra okot." - tette hozzá a képviselő asszony. Földes György, az MTA Politikatörténeti Intézetének főigazgatója zárszavában hangsúlyozta, erősíteni kell a magyar társadalomban a történelmi tudatot, ez teszi ugyanis lehetővé, hogy az emberek helyesen értékeljék napjaink társadalmi jelenségeit és felelős döntéseket hozzanak. A konferencia szünetében került sor az MSZP EP delegáció által szerkesztett, a delegáció elmúlt parlamenti ciklusban végzett tevékenységéről szóló "A megtalált Európa" című kötet magyar nyelvű kiadásának sajtónyilvános bemutatójára. A résztvevők a konferencia során zárónyilatkozatot fogadtak el a kirekesztés ellen.
3
Zárónyilatkozat Nemzeti és európai összefogással lépjünk fel a kirekesztőkkel szemben! "Az intolerancia erőszaktétel az értelmen, a gyűlöletkeltés pedig a szív megerőszakolása." Mahatma Gandhi Szerte Európában, Magyarországon is teret nyernek a szélsőséges politikai erők, erősödik a rasszizmus, az antiszemitizmus, a kirekesztő magatartás, a homofóbia, az idegenellenesség. Alig leplezetten fasisztoid jellegű félkatonai csoportok masíroznak az utcákon. E jelenségek félelmet keltenek az állampolgárokban, alapjaiban veszélyeztetik a demokráciát és a társadalmi békét. A szélsőséges jelenségek elleni fellépés, a nacionalizmus, a rasszizmus elszigetelése minden demokratikus politikai erő és egyben minden jóérzésű állampolgár, civil szervezet elemi kötelessége. A szélsőségekkel való együttműködés, azok nyílt vagy burkolt támogatása, bátorítása a demokrácia elleni támadás, amelyet vissza kell utasítanunk. A demokratikus politikai erőknek "falat" kell húzniuk a szélsőségek köré, karanténba kell zárniuk a gyűlöletkeltőket. Magyarországon és Európa számos más országában a kormány határozottan fellép a szélsőségekkel szemben a demokratikus jogrend biztosította keretek között. Vannak országok azonban, ahol a kormányzati erők, vezető ellenzéki pártok cinkosan hallgatnak, s ami rosszabb, együttműködnek, kollaborálnak a szélsőjobboldali erőkkel. Ez megengedhetetlen a XXI. század Európájában. Emlékeztetjük őket a jeles magyar költő Babits Mihály intésére: "Vétkesek közt cinkos, aki néma"! Kiváltképpen veszélyes a szélsőséges erők kormányzati szerepvállalása némely európai országban, ami a társadalmi feszültségek növekedéséhez, a kisebbségek jogainak csorbulásához, intoleranciához vezet. Meg kell teremtenünk a gyűlöletbeszéd elleni hatékony fellépés jogi kereteit, európai és nemzeti szinten egyaránt. Erősítsük meg, tegyük következetessé az Európai Unió emberi és kisebbségi jogi ellenőrző szerepét. A bécsi székhelyű Alapjogi Ügynökség erre eszközt biztosít. Minden népnek, minden nemzetnek magának kell a saját szélsőséges nacionalistáit elítélnie, tőlük elhatárolódnia. Nacionalizmusra nem nacionalizmus a válasz, hanem annak minden körülmények közötti következetes elítélése. Hosszú távon kiemelt szerepe van egy egészséges nemzettudat, egy európai patriotizmus kialakításának. Fontos tennivalónk a fiatal nemzedékek oktatása, a történelem, az állampolgári ismeretek erősítése a szélsőségek és a populizmus visszaszorítása érdekében. A "Kísértet járja be Európát, a rasszizmus kísértete" konferencia résztvevői felhívják Magyarország és Európa polgárait, kormányait, civil szervezeteit, hogy egyesítve erőiket védjék meg demokratikus társadalmainkat, zárjanak össze a békétlenséget szítókkal szemben. A konferencia szervezői kezdeményezik, hogy az Unió valamennyi tagállamában, így Magyarországon is minden évben tartsanak a vezető politikusok, a civil szervezetek, a tudományos és a szellemi élet képviselőinek jelenlétében egy konferenciát a rasszizmus, az antiszemitizmus, a homofóbia, az idegengyűlölet ellen és a demokratikus erők időszerű tennivalóinak megfogalmazása céljából. "Kísértet járja be Európát, a rasszizmus kísértete". Nemzeti és európai összefogással lépjünk fel a kirekesztőkkel szemben! A konferencia szervezői: Az MSZP európai parlamenti delegációja,Táncsics Alapítvány, Az Európai Parlament Szocialista Frakciója
4
Egészségügy Uniós stratégiát az allergia ellen! Hegyi Gyula elégedetlen a cseh elnökség válaszával (Brüsszel, 2009. január 22.) Az allergia elleni közös fellépésről kérdezte az EU soros elnökségét képviselő Tomas Julinek cseh egészségügyi minisztert Hegyi Gyula, európai parlamenti képviselő, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság tagja a bizottsági meghallgatáson Brüsszelben. A magyar képviselő elmondta, hogy több tízmillió európai polgár szenved az allergia különböző formáiban, s ha semmit sem teszünk, akkor egyes becslések szerint idővel minden második európai gyermek allergiás lehet. Hegyi Gyula a magyarországi Allergia Kerekasztal kívánságát is továbbítva sürgette, hogy az Európai Unió végre dolgozzon ki közös allergiastratégiát. A cseh miniszter, aki az egészségügyi reform miatt egyébként már megbukott otthon, s csak az utód kinevezéséig marad hivatalban, kitérő választ adott a felvetésre. A magyar képviselő évek óta sürgeti, hogy az EU ismerje el és kezelje népbetegségként az egyre többeket érintő allergiát, s ezért elégedetlen a cseh elnökség válaszával. Kérdését az Európai Bizottsághoz is megismétli, és sürgetni fogja, hogy annyi elvesztegetett év után az EU is tegyen valamit az allergia megfékezése érdekében. A meghallgatáson az is elhangzott, hogy a gyógyszerek interneten keresztül történő árusítása komoly veszélyeket hordoz magában, sokszor bizonytalan eredetű szerek is forgalomba kerülhetnek ilyen módon. Julinek szerint az eddiginél szigorúbb szabályozásra van szükség és össze kellene hangolni a tagállamok ide vonatkozó regulációját.
Gazdaság A Bizottság relatív optimista gazdasági előrejelzésének megvalósulásához az EU források gyors, maximális hatékonyságú felhasználására van szükség (Brüsszel, 2009. január 20.) "A Bizottság hazánkra vonatkozó relatív optimista gazdasági előrejelzésének megvalósulásához az EU források gyors, maximális hatékonyságú felhasználására van szükség." nyilatkozta Fazakas Szabolcs, az EP szocialista képviselője, az Európai Parlament Elnökségének és Költségvetési Bizottságának tagja. "A legfrissebb brüsszeli előrejelzések szerint Magyarországon 5
idén 1,6%-os visszaeséssel kell számolni, de a GDP jövőre már újra 1%-kal növekedhet. Ez az előrejelzés mind a visszaesés mértékét, mind az időhorizontot illetően kedvezőbb a vártnál. A Bizottság, a magyar költségvetés helyzetének alapos ismeretében, abból indult ki, hogy egyéb belső források híján a gazdasági válság megfékezésének, a munkahelyek megtartásának forrása hazánkban az EU által biztosított fejlesztési-felzárkóztatási alapok gyors és hatékony felhasználása lehet. Ezzel kapcsolatban fontos leszögezni, hogy az Európát sújtó pénzügyi-gazdasági válság elmélyülése ellenére még csak meg sem kérdőjeleződött a 2007-2013-as költségvetési periódusra előirányzott források további biztosítása. Sőt, a tavaly év végén elfogadott európai konjunktúraélénkítő program 5 milliárd euró értékben az új országok energiahálózatát összekötő NETS kiépítésére és a szélessávú internet elérésére irányoz elő forrásokat, ami hazánk számára is egyedülálló lehetőséget teremt energiafüggősége csökkentésére és a konjunktúra élénkítésére egyaránt. A források volumenének biztosítása mellett hasonló fontossággal bír, hogy a felhasználás feltételein is sikerült további jelentős enyhítéseket kiharcolni Brüsszelben. Itt első helyen a nehézkes bürokrácia visszaszorítását kell említeni. Anélkül, hogy ezáltal a visszaélések veszélyét növelnék, a mostani recesszió hatásának kivédése érdekében gyorsítják, egyszerűsítik a programok befogadását például azzal, hogy a benyújtott programok azonnal elfogadottnak tekinthetők és megkezdhetők, mindaddig - és erre eddig csak alig volt példa - míg negatív visszajelzés nem érkezik Brüsszelből. A magyar vállalkozások a beszűkült finanszírozási lehetőségeinek ismeretében nagyon fontos az is, hogy a megvalósítás alatt álló projekteknél - az utólagos ellenőrzés utáni fizetés elvét fenntartva - az EU által rendelkezésre bocsátott előleget 1%-kal megemelik. Ez a számítások szerint hazánk esetében mintegy 357 millió euró előrehozott forrást biztosít. A kis- és mikrovállalatok számára az Unió az Európai Beruházási Bankon keresztül nyújt új, kedvező forrásokat számukra. A felhasználási célok tekintetében is sikerült olyan módosításokat elérni, amelyek elősegíthetik a vállalatok talpon maradását, munkahelyek megőrzését. Így például a munkahelyek megtartása vagy a kamattámogatás olyan új célterületek, melyek korábban nem tartoztak az EU által támogatott célok közé." "Az Európai Bizottság Brüsszelben az Európai Parlament hathatós kezdeményezésével és támogatásával mindent megtesz a magyar gazdasági helyzet kezeléséhez szükséges források biztosítása érdekében. Rajtunk áll, hogy ezekkel a lehetőségekkel minél gyorsabban és hatékonyabban éljünk, ezzel is hozzájárulva a gazdasági visszaesés enyhítéséhez, munkahelyek megtartásához."- hangsúlyozta végezetül Fazakas Szabolcs.
Nyíljanak ki a bankszéfek az európai kisvállalkozók előtt (Brüsszel, 2009. január 21.) „Ne üljenek a bankok a mentőcsomagokkal kapott eurómilliárdokon, hanem engedjék a pénzt a gazdaságba áramolni” – hívta fel a figyelmet Herczog Edit szocialista EP képviselő azon a rendkívüli kerekasztal tanácskozáson, amelyet Günter Verheugen, az Európai
6
Bizottság alelnöke hívott össze a vállalkozók képviselői és az európai bankok vezetőinek részvételével. „A nehéz helyzetben lévő kisvállalkozásoknak soha nem volt még ilyen égető szükségük a hitelekre, éppen ezért nem szabad, hogy az európai bankok ráüljenek arra az uniós szinten 200 milliárd eurós mentőcsomagra, amelyet a Bizottság a tagállamok adófizetőinek pénzéből juttatott nekik.” – összegezte az elhangzottakat Herczog Edit, akit a sürgősséggel összehívott megbeszélés tanulságainak értékelésére kértek fel. A képviselő szerint a rendszer likviditását elősegítő pénznek a gazdaságban a helye, nem pedig a bankszéfekben. Míg a bankok a gazdasági helyzet bizonytalanságára hivatkozva visszatartják a hitelkihelyezést, a kis- és középvállalkozások vezetői eközben arra panaszkodnak, hogy források hiányában vállalkozások ezrei és munkahelyek tízezrei kerülnek veszélybe. Jelen helyzetben az a legfontosabb, hogy a bankok – a felelős hitelezés gyakorlatát figyelembe véve – mielőbb megkezdjék a gazdaság élénkítését. Az adófizetők, a kormányok és az európai intézmények már megtették a magukét, most a bankokon a sor, hogy bizonyítsák: ők is érdekeltek a gazdasági helyzet megoldásában. A képviselő rámutatott arra, hogy a kisvállalkozások helyzete egyben az európai szolidaritás próbája is: megmutatja, hogy Európa képes kockázatközösséget vállalni az eurózónán kívüli tagállamokkal is. A döntően az euróövezet stabilizálását célzó lépések ugyanis könnyen pénzügyi vákuumot idézhetnek elő Közép-Kelet-Európában: a pénzügyileg kevésbé vonzó térség vállalkozásaitól vonhatnak el életmentő forrásokat. Herczog Edit éppen ezért arra kérte az európai döntéshozókat és a bankszektor képviselőit: ne hagyják, hogy létrejöjjön a kétsebességes Európa, mert a térség leszakadása katasztrofális gazdasági következményekkel járhat.
Környezetvédelem Hegyi Gyula üdvözli az új fővárosi közlekedésfejlesztési tervet Már 2006-ban behajtási díjat javasolt - Németországban huszonkét városban vezették be a zöld zónát (Brüsszel, 2009. január 20.) Hegyi Gyula, az Európai Parlament képviselője üdvözli az új fővárosi közlekedésfejlesztési tervet, amely 2012-től bevezetné az úgynevezett dugódíjat (behajtási díjat) Budapesten. A magyar képviselő az Európai Parlamentben a fenntartható városi fejlődés témafelelőseként már 2006-ban behajtási díjat javasolta az európai nagyvárosok számára. Hegyi Gyula szerint a dugódíjnak a főváros nagyobbik részére ki kellene terjedni, hiszen a budapesti dugókat és a légszennyezést jelentős részben az agglomerációból beérkező autók okozzák. A dugódíjas zónán belül, a város belső területein zöld zónákat is ki kellene alakítani. Ezekbe a jó környezeti állapotú autók behajthatnának, míg a levegőt szennyező, rossz környezeti besorolású kocsik nem. Csak Németországban huszonkét városban vezették már be a zöld zónát, nagy sikerrel. A magyar EP7
képviselő úgy látja, hogy a dugódíj és a zöld zóna kombinációjával a forgalmi dugókat és a légszennyezést is jelentős mértékben csökkenteni lehetne, és a kevés káros anyagot kibocsátó autók előnybe kerülnének.
Közlekedés Ne hagyjuk veszni a lehetőséget! (Brüsszel, 2009. január 20.) Az ERTICO ITS Europe1[1] Gurmai Zita szocialista európai parlamenti képviselő meghívására munkareggelit tartott az Európai Parlamentben. Az Európai Bizottság 2008 decemberében adta ki az Intelligens Közlekedési Rendszerekről szóló Akciótervet, amely alapján most rangos előadók szemléltették álláspontjukat az új tagállamokat érintő közlekedésbiztonsági kérdésekről. A vitán több mint harmincan vettek részt, európai parlamenti képviselők, európai bizottsági szakértők és tagállami diplomaták. A legélénkebb eszmecsere akörül bontakozott ki, hogy hogyan járulnak hozzá az Intelligens Közlekedési rendszerek (ITS) az Európai Unió által kitűzött célhoz, miszerint a közúti halálesetek számát 2010-re a felére kell csökkenteni a 2001-es szinthez képest. Gurmai Zita, az EP Közlekedési és Turisztikai Bizottságának póttagja, az "Első Intelligens Autó" című jelentés készítője az európai közúti halálos kimenetelű balesetek számának csökkentésében immár elért eredményeket emelte ki. Hangsúlyozta azonban, hogy még az eddigieknél is több erőfeszítés szükséges a továbbiakban: „Minden emberi élet számít. A mi felelősségünk életeket menteni. Az Intelligens Közlekedési Rendszerek, mint az Elektronikus Menetstabilizátor (ESC) és az eSegélyhívó nagymértékben tudnák csökkenteni a halálos szerencsétlenségek számát az európai utakon, kiváltképpen az új tagállamokban. Ne hagyjuk hát veszni ezt a lehetőséget!” A vitában az EU soros cseh elnöksége részéről részt vett Emanuel Šip, cseh közlekedési miniszterhelyettes is, aki hozzátette: „Az elmúlt évek erőfeszítései ellenére sem kielégítő a közúti biztonság színvonala sem Csehországban, sem pedig az egész Európai Unióban. A közlekedés minden módjára kiterjedő biztonság fejlesztése a cseh elnökség szívügye. Ránk van bízva a rendszer gyors fejlesztése az ITS Akcióterv által meghatározott irányvonalak mentén.” A vita folytatásának egyik lehetséges helyszíne lesz az Intelligens Közlekedési Rendszerekről szóló Akciótervvel kapcsolatos európai parlamenti meghallgatás 2009. január 22-é
1[1] Az ERTICO – ITS Europe-ot 1991-ben alapították vezető közlekedési szakemberek, minisztériumi dolgozók és az Európai Bizottság kezdeményezése nyomán. Az ERTICO támogatja az Intelligens Közlekedési megoldások fejlesztését és alkalmazását a biztonságos, hatékony, tiszta és megfizethető közlekedés érdekében az EU-ban és azon túl is.
8
Külpolitika A koszovói EU misszió jogalapja immár biztos! Az EP Külügyi Bizottsága nagyra értékeli a belgrádi kormány rugalmasságát Elfogadták Tabajdi módosító javaslatát (Brüsszel, 2009. január 21.) Tabajdi Csaba szerint a koszovói EU misszió nemzetközi jogalapja immár szilárd. Az Európai Parlament Külügyi Bizottsága jelentésében dicséri Szerbiát konstruktív magatartásáért. A koszovói helyzet jelentősen javult az elmúlt hónapokban. Tabajdi Csaba módosítója hatására a jelentés felszólítja az EU-t, hogy szigorúan kérje számon az Ahtisaari-terv kisebbségvédelmi rendelkezéseinek maradéktalan végrehajtását, így a szerb és más koszovói kisebbségi közösségek számára járó egyéni és kollektív jogok, autonómiák kiteljesítését. "Belgrád segítőkészsége nélkül ellehetetlenült volna a koszovói EU misszió (EULEX)." hangsúlyozta Tabajdi Csaba, az MSZP EP delegáció vezetője, az Európai Szocialisták Koszovófelelős társjelentéstevője. "A novemberi ENSZ biztonsági tanácsi döntés után elhárult az akadály az EULEX tevékenységének kiterjesztésére egész Koszovó területére, a szerbek lakta északi részekre is." A magyar szocialista EP képviselő szerint az EP Külügyi Bizottsága ma elfogadott jelentésében nagyra értékeli a belgrádi Európa-barát kormány rugalmasságát. "Sajnos a koszovói kormányzat viszont vonakodó az EULEX-szel való együttműködés egyes területein, ezen a magatartáson sürgősen változtatni kell. A biztonságot garantáló KFOR erők és az EULEX misszió közötti együttműködést is javítani kell." - írja a jelentés. Tabajdi a szavazás előtti bizottsági vitában legsúlyosabb problémának jelenleg a koszovói gazdasági és szociális helyzetet, valamint az energiahiányt nevezte. Ezért is különösen sürgető a privatizációs törvény elfogadása, amely segítheti a külföldi tőkebefektetések felfutását. Az EP képviselő szerint pozitív, hogy folyamatos az áruforgalom Szerbia és Koszovó között, dacára a CEFTA egyezmény körüli vitáknak. A román, spanyol és ciprusi EP képviselők által felvetett kifogásokra reagálva Tabajdi hangsúlyozta, hogy a realitásokból kell kiindulnunk, nem forgathatjuk vissza az idő kerekét. "Mára világszerte 54 állam ismerte el Koszovó függetlenségét, köztük az EU tagállamok túlnyomó többsége. A cél, hogy Szerbia és Koszovó számára egyaránt európai perspektívák nyújtsunk." A szavazás során elfogadták Tabajdi Csaba szóbeli módosító indítványát, amely felszólítja az EU-t, hogy szigorúan kérje számon az Ahtisaari-terv kisebbségvédelmi rendelkezéseinek maradéktalan végrehajtását, így a szerb és más koszovói kisebbségi közösségek számára járó egyéni és kollektív jogok, autonómiák kiteljesítését.
9
Mezőgazdaság Sikeres EU elnöksége után Franciaország továbbra is aktív a Közös Agrárpolitika megújításában (Brüsszel, 2009. január 20.) Tabajdi Csaba gratulált a Közös Agrárpolitika állapotfelmérésében elért jó kompromisszumhoz és megköszönte a francia elnökség nyitottságát, aminek köszönhetően 3 millió tonnával fennmarad a búza intervenciója. Michel Barnier francia agrárminiszter üdvözölte a gazdasági válság agráriumra gyakorolt hatásáról áprilisban Pápán rendezendő II. Magyar Agrárakadémiát, amelynek ker e t é b e n folytatódik a magyar-francia párbeszéd is a KAP jövőjéről. Michel Barnier mezőgazdasági miniszter előadásában számos bonyolult kérdést vetett fel az állapotfelméréssel kapcsolatban."A piacszabályozási eszközök, a tejkvóták jövőjére, az intervenciós rendszer dilemmáira mind választ kell találnunk. A KAP társfinanszírozása egyre nehezebbé válik a tagállamok költségvetése számára, mindeközben az új tagállamok felzárkózása még mindig nem teljes, sajnos a KAP nem kezeli azokat egyenrangúan." Barnier egyetértett Tabajdi Csabával, hogy végig kell gondolnunk a pénzügyi, gazdasági válság élelmiszergazdaságra gyakorolt rövid-, közép- és hosszú távú következményeit. Barnier szerint a mezőgazdasági termékek piacát szabályozni kell, ezért meg kell tartani az intervenciós eszközöket biztonsági tartalékként. "A francia uniós elnökség mintaszerűen működött együtt az Európai Parlamenttel." -emelte ki Tabajdi Csaba szocialista EP képviselő, az EP Mezőgazdasági Bizottságának főtagja a bizottság Michel Barnier francia agrárminiszter részvételével megtartott mai ülésén. A francia elnökség által elért eredmények közül a magyar politikus kiemelte az iskolagyümölcs programot, amelyre először még 2005-ben ő tett javaslatot a zöldség-gyümölcs reform vitájában. Barnier felszólalásában kiemelte a KAP uniós és globális perspektíváját. "Európai szinten a KAP jövőjéről való gondolkodást - amely a francia elnökség már megkezdődött - folytatnia kell a cseh és az azután következő elnökségek alatt is. Feladat mindeközben a globális élelmiszerellátás biztosítása is. Az világossá vált, hogy Európában nem kevesebbet, hanem többet kell termelnünk, mivel a világban jelenleg is több mint 900 millió embert sújt az alultápláltság, milliókat fenyeget közvetlenül az éhhalál réme. Az európai mezőgazdaság és a globális élelmiszerellátás humanitárius, gazdasági és szociális összefüggéseit egyaránt figyelme kell vennünk a KAP reformja során." Az élelmiszerbiztonság kérdésében még bőven vannak tennivalói az Európai Uniónak, ilyen például a harmadik országokból (kifejezetten Kínából) érkező élelmiszerek biztonsági ellenőrzése. Tabajdi kiemelte, hogy az ellenőrzésben található hézagok, hiányosságok komoly belpolitikai problémákhoz vezethetnek (pl. mérgező anyagot tartalmazó brazil paprika Magyarországon).
10
A francia miniszter üdvözölte a gazdasági válság agráriumra gyakorolt hatásáról áprilisban Pápán rendezendő II. Magyar Agrárakadémiát. Barnier javasolta, hogy a hasonló fórumok ne a mezőgazdasági szakemberek zárt tanácskozásai legyenek, hanem nyissanak a társadalom többi része felé: vitassák meg a mezőgazdaság által befolyásolt témákat, mint a foglalkoztatás, kutatásfejlesztés és fenntartható fejlődés.
Munkaerőpiac és szociális jogok Szakbizottsági igen Kósáné jelentésére (Brüsszel, 2009. január 21.) Az Európai Parlament Foglalkoztatási és Szociális Bizottsága mai ülésén nagy többséggel elfogadta Kósáné Kovács Magda jelentését a romák szociális helyzetéről. "Néha egy előterjesztés címe és célja is politikai vita tárgya lesz." mondta Kósáné Kovács Magda. "A parlamenti bizottság egyértelműen a roma kisebbség szociális helyzetét és a munkahelyhez jutásának esélyeit kívánta megvizsgálni, és a helyzet javítása érdekében a teendőket megfogalmazni. A jelentés címe általános és az általánosítás törekvése a szövegben mindvégig él, de a bevezető pontok rámutatnak arra, miért jelentkezik más dimenzióban a romák szociális helyzete és a munka világában elfoglalt helyük a kelet-közép-európai régióban, mint másutt." - hangsúlyozta a szocialista EP képviselő. "Többen vitatták azt a minden bizonnyal igaz állítást, hogy a nagy gazdasági, társadalmi változások, így a rendszerváltás és a bővítés új lendületet és esélyeket adtak az érintett országoknak, de mint minden nagy átalakulásnak, ennek a két történelmi eseménynek is voltak vesztesei." "A jelentés állítja, hogy e folyamat során aránytalan hátrányt szenvedtek el a romák, és közülük sokan vissza nem fordítható módon sodródtak ki a munkaerőpiacról és váltak gyakran a szociális transzferek által eltartottakká." - zárta összefoglalóját Kósáné Kovács Magda a bizottsági szavazás után. A jelentést kiemelt vitaként tárgyalja az Európai Parlament plenáris ülése februárban.
Regionális politika, fejlesztéspolitika MSZP-s lobbi a magyar munkahelyekért, a magyar családokért (Brüsszel, 2009. január 21.) Az Európai Parlament e héten nyitotta meg az európai gazdaságélénkítő csomag vitáját. A magyar szocialisták a munkahelyek megőrzését célzó, valamint a szegénység ellen fellépő módosításokat javasoltak a Regionális Fejlesztési Bizottság tegnapi ülésén. 11
A téma szocialista felelőse Harangozó Gábor elmondta: "Nem vagyunk könnyű helyzetben, mivel a nyugat-európai országok nem szívesen áldoznak az elsősorban Kelet-Közép-Európában jelentkező problémák orvoslására. Az MSZP delegáció többek között épp azért érkezett- soraik között Török Zsolttal, valamint dr. Simon Gáborral és Winkfein Csabával- hogy az európai szocialistáknál lobbizzon a hazai munkahelyek megtartásáért, valamint a lakhatási támogatások kiszélesítéséért." "A válság egyre súlyosabb hatásai alól sajnos Magyarország sem vonhatja ki magát. Munkahelyek ezrei kerülnek veszélybe egész Európában. Ugyanakkor kiemelten fontos a stabilitásunk megőrzése, a konvergenciaprogram követése is. Egy ilyen helyzetben mozgósítanunk kell a rendelkezésünkre álló EU-s támogatásokat, a hatékonyabb és gyorsabb felhasználás érdekében."- nyilatkozta az EP képviselő. Harangozó Gábor elmondta: "Az MSZP mindig prioritásként kezelte az Új Magyarország Fejlesztési Terv sikerét. Fontosnak tartom, hogy az Európai Parlament képviselői, a cseh elnökség, és Danuta Hübner asszony, a regionális fejlesztésért felelős biztos is érezze; Magyarország a pénzügyi stabilitás mellett mindent megtesz az EU-s alapok minél sikeresebb felhasználására. A szakmai találkozókon és az ülésen konkrét javaslatokkal is éltünk. Javasoltuk az energiahatékonysági támogatások körének kiszélesítését, hogy a panellakások felújítása is támogatható legyen, mind a Kohéziós, mind a Strukturális Alapokból. Indítványoztuk a munkahely-megtartási támogatások új formáját is, melynek keretében egy új munkatárs felvétele esetén a járulékoktól mentesül a munkáltató, míg további öt munkavállaló tekintetében kedvezményeket kap. Nem feledkeztünk meg a rászorulókról sem. A felújításra alkalmatlan, elszigetelt szegénytelepek felszámolását már korábban kezdeményeztük, a kormány és az MSZP hathatós támogatásával igyekszünk meggyőzni a döntéshozókat az indítvány befogadásáról." "Sajnálatosnak tartom, hogy a Fidesz képviselői meg sem jelennek az ilyen bizottsági üléseken. Magyarországért nem csak szavakkal és bejelentésekkel kell küzdeni, hanem megalapozott szakmai munkával kell segíteni a magyar munkahelyek megtartását, a magyar családok életkörülményeit, a panellakások felújítását."- nyilatkozta Török Zsolt, az MSZP Brüsszelbe érkező delegációjának egyik vezetője.
12
