Kiemelkedő képesség kibontakoztatása, differenciált képességfejlesztés egy óvodai nagycsoportban
„ A tehetség is a természet azon értékei közé tartozik, amely gondozást kíván. Nem kapálást, nyírást, permetezést, csak dús termőtalajt, odafigyelést és szabadságot a növekedéshez.” Gyarmathy Éva
Készítette: Zs. Szilágyi Katalin szakvizsgázott óvodapedagógus, tanító, pedagógia szakos bölcsész, a Kőbányai Aprók Háza Óvoda pedagógusa
A szerzőről: 2000-ben végeztem a Kecskeméti Tanítóképző Főiskolán Köztársasági ösztöndíjjal és kiváló minősítéssel tanító-óvodapedagógus szakon, majd fél évvel később jelentkeztem az ELTE pedagógia - közoktatás vezető szakára, ahol 2004-ben végeztem. A célom az volt, hogy a gyermekek
nevelési-oktatási
folyamatát
minél
szélesebb
spektrumban
láthassam,
tapasztalhassam, ezáltal hatékonyabb munkát végezhessek. A főiskolát követően egy óvoda-iskola program tanító-óvodapedagógusa lettem, ahol célunk az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése volt. Nagycsoporttól 3. osztályos korukig neveltem és tanítottam a gyerekeket, ahol fontos volt számomra a szeretetteljes- bizalommal teli légkör kialakítása, az egyénre szabott differenciált képességfejlesztés, valamint a kooperatív tanulás technikáinak alkalmazása. Ezt követően a Kőbányai Aprók Háza óvodapedagógusa lettem. 3 éve alakult óvodánkban a Tehetség
munkaközösség,
amelynek
a
vezetője
vagyok,
és
egyben
az
óvoda
tehetségkoordinátora is. Számos szakmai fórumon, konferencián, műhelyfoglalkozáson vettem eddig részt a témával kapcsolatban. Mindeközben a mindennapi gyakorlati munkámban megtapasztalhattam a valós élethelyzetekben adódó problémamegoldást, hogy egy tehetségígéretet milyen módon és keretek között lehet a csoportban integráltan fejleszteni, tehetségét kibontakoztatni. Bemutató fogalakozások, pedagógiai szakmai napok alkalmával megismerhettem, hogy más óvodák hogyan gondolkodnak a tehetséggondozásról. Kik azok, akik ebben a munkában szakemberként részt tudnak venni, munkájuk hogyan kapcsolódik össze és alkot szerves egységet annak érdekében, hogy az adott gyermek erősségeit és gyengeségeit nagyobb hatékonysággal legyünk képesek fejleszteni. 1
I.
BEVEZETŐ GONDOLATOK
2012 óta óvodánk tehetségpontként működik, kezdetben tehetségkoordinátor voltam, később tehetség munkaközösséget hoztunk létre, melynek a vezetője lettem. Szeretném bemutatni óvodánk tehetséggondozó rendszerének főbb elemeit, amelyek meghatározóak az egyéni tehetséggondozás szempontjából is.
A tehetségazonosítás alkalmazott módszerei intézményünkben Általános megfigyelés. Személyiség megfigyelés tulajdonságlista alapján. Tehetségdiagnosztikai mérések /pedagógiai, pszichológiai/ kreativitás, motiváció, intelligencia területén.
A tehetséggondozás módja: Differenciálás: a gyermekek kiemelkedő képességeinek kibontakoztatása egyéni illetve mikrocsoportos formában. Gazdag tevékenység repertoár és megtapasztalási lehetőség, az adott „feladat” magasabb szintű változatának megoldása. Gazdagítás, dúsítás: A gyermekek fejlesztése az óvodai csoportokban, a napi tevékenységek során történik. A gyermekek felfedeznek, valódi problémákat oldanak meg, amihez interdiszciplináris megközelítés szükséges. Óvodánkban, projekt módszerrel valósítjuk meg a tehetséggondozás ezen módját. Nagy hangsúlyt helyezünk a projekt kidolgozásakor a problémamegoldó gondolkodás és a kreativitás fejlesztésére, valamint az empátiás készség, társas és vezetői készségek, a személyiség komplex fejlesztésére. A gazdagító programokat ajánlunk a nagycsoportos korú, kiemelkedő képességű gyermekeknek a csoport életének keretei között, a napi tevékenységekbe ágyazottan.
II. EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERV Párhuzamok, kapcsolatok, átmenetek a tehetségígéret és az őt körülvevő óvodai csoport vonatkozásában
2
II. 1. Az egyéni fejlesztésbe bevont gyermek bemutatása D. egy 6 éves kisfiú tehetségpalántaként igen meghatározó személyisége volt csoportunknak. Tehetséggondozó egyéni fejlesztő munkánk két éven keresztül folyt nagycsoportunkban, hiszen D. visszamaradó nagycsoportos volt.
Nagy- és finommotorikája korának megfelelő, ügyes, dominanciája kialakult, jobbkezes. Beszédhibás, két évig logopédiai fejlesztésben részesült. Szókincse gazdag, korát meghaladó, különösen az érdeklődésének megfelelő területeken. A leginkább a buszok, járművek érdekelték, a lakóhelyének környezetében ismerte az összes közlekedő buszt és annak útvonalát, megállóit. Először kiscsoportban vettük ezt észre, amikor egy séta alkalmával elolvasta a három számjegyű busz jelzését, később azt is meg tudta mondani merre van a végállomása. A szülei elvitték számos olyan helyre, ahol még több ismeretet szerezhetett Budapest tömegközlekedési járműveiről: Pl. az autóbuszok, villamosok garázsát látogatták meg, a Közlekedési Múzeumban is gyakran jártak, de a Vasúttörténeti Parkot is nagyon szerette. Általában a nagypapájával vagy édesapjával „kirándult”, de előfordult, hogy csupán az utazás öröméért ültek fel egy-egy járatra, ahol D. megfigyelhette az adott jármű működését, és néha a vezetőkkel is beszélgethetett. Ezeket az élményeit gyakran a csoportban kialakuló szőnyegi építőjátékban jelenítette meg, ötleteivel, ismereteivel gazdagította a csoport életét. Beszédkényszere volt, állandó figyelmet szeretett volna kivívni magának, azonban a verbális területen nehézségei voltak a beszédhibái és a beszédfegyelem hiánya miatt. Nem szeretett verset mondani, mert nehezen memorizálta a szöveget. A direkt feladathelyzeteket elutasította, monotónia tűrése rendkívül alacsony, figyelmetlen, nem tolerálta a társak gyengébb képességeit. A szabályokat úgy alakította, hogy az adott helyzetből ő kerülhessen ki győztesen, egyéb esetben kilépett a játékhelyzetből. Kudarctűrése gyenge volt, érzelmi állapotától függött, amely labilisként jellemzhető. Csak az őt érdeklő feladatokban vett részt, egyébként nehezen motiválható, sokszor elutasító. Munkajellegű tevékenységeket nem szívesen vállalt, csak abban az esetben, ha vezető szerephez juthatott. Öntörvényű, a szabályokat pontosan ismerte, társaival betartatta, de ő maga csak saját érdekeihez alakítva alkalmazta. A közösség vezéregyénisége szeretett volna lenni, emiatt nagyon sok konfliktus érte. Problémamegoldó képessége kialakulatlan, felnőtt segítségét kérte, ha az számára nem volt pozitív, kilépett a helyzetből.
3
A tehetségazonosítás elsősorban pedagógiai megfigyelés útján történt. Már a bölcsődéből az óvodába érkezve olyan problémafaktorokkal találkozhattunk személyiségében, amelyek szükségessé tették azt, hogy egyéni bánásmódban részesüljön. Később derült ki, hogy a beilleszkedési és viselkedési problémák valódi oka az, hogy egy különleges kisgyermekről van szó. Folyamatosan figyeltük őt, hogy mely területek azok, amelyek leginkább vonzzák, lekötik figyelmét (kreativitás, kiemelkedő matematikai készségek, logikai-téri vizuális területen korát meghaladja) és ezekben kezdtük képességeit kibontakoztatni. Mindeközben elengedhetetlen volt, hogy a gyenge oldalait folyamatosan megtámogassuk. Az állandó kérdésfeltevése, az egyes témák iránti nyughatatlan, szűnni nem akaró információ igény kiemelte őt a társai közül. A közlekedés témakörön belül pl. nem hagyott minket, óvónőket békén, ameddig nem készítünk buszmegállókat (természetesen jelzőtáblával ellátva), és a dobozból készült buszokra ő maga írta rá a járatszámokat. A villamosok áramszedőjének formája is pontos mása kellett, hogy legyen az eredetinek. A szőnyegi építkezésnél rendkívül kreatív építményeket és úthálózatot hozott létre több szinten térben is, és képes volt arra, hogy tervrajzot, az alapján építsen meg egy általa elképzelt város részletét. A térlátása igen fejlett volt, ami ebben az életkorban még nem jellemző.
A szülők meglepődve hallgatták fogadóórán, amikor jeleztük, hogy úgy gondoljuk gyermekük kreativitása, logikus gondolkodása kiemelkedő csoporttársai között. Nem használtuk szándékosan a tehetség- tehetségígéret kifejezést, hiszen ebben az életkorban még korai lenne. D. szülei inkább „csak” a nevelési problémákat érzékelték eddig, mintsem a pozitív tulajdonságait gyermeküknek. Ezért is van kiemelten fontos szerepe a pedagógusnak a tanácsadásban, aki láttatja a szülővel a problémáik valódi okát. Ebből a nézőpontból látva a kisfiút, elkezdtek szülei másképpen gondolkodni róla. Megragadtak minden olyan lehetőséget, amely segítségül szolgálhatott érdeklődésének elmélyítésében. Testvére az óvodai évek alatt nem volt, így a szülők kizárólag Neki szentelhették idejüket. (Az iskolai tanulmányait megkezdve született kistestvére.) A Kőbányai Pedagógiai Szolgáltató Központ által szülők, illetve gyermekek számára szervezett tehetségprogramokon mindvégig részt vettek. Az óvodapszichológussal való kapcsolattartásuk folyamatos volt.
4
A következőkben szeretném bemutatni ennek a két éven át tartó folyamatnak egy igen rövid szeletén keresztül, az egyéni fejlesztés során gyűjtött tapasztalataimat. Bízom benne, hogy saját gyakorlatom példa lehet arra:
mennyire fontos a gyermekek érdeklődésének megfelelő témákat választanunk a mai világban, (ahol táblagépekkel játszanak a gyerekek, és már óvodában könnyedén kezelik a számítógépet, telefont),
hogyan küszöböljük ki az esetleges elakadási pontokat,
milyen módon tervezhetünk egy adott képességterület fejlesztésének megfelelően,
és ne feledjük, hogy elérhető célokat válasszunk.
III. 2. Tehetségprofil D. tehetsége a logikus gondolkodás, kreativitás, matematika területén kimagasló, a vizuális emlékezete korát jóval meghaladja.
Erős oldal: Kreativitás, barkácsolás, vezetői képesség, gazdag szókincs, kiemelkedő térivizuális képesség Gyenge oldal: Figyelem, monotónia tűrés, együttműködési készség, szociális kompetenciák Fejlesztendő képességterületek: logikai, szociális kompetenciák, anyanyelvi kifejezőkészség, feladattartás- feladattudat
Érdeklődési terület: közlekedési járművek, csillagászat, bolygók, országok zászlói stb.
Szívesen végzett tevékenység: építkezés szőnyegen, sakk, mátrix játék, ha ő lehet az irányító.
Bevont szakemberek: Logopédus, fejlesztőpedagógus és az óvodapszichológus foglalkozik vele
Az egyéni fejlesztés keretei: csoportban egyéni, differenciált bánásmód
Időkeret: kizárólag a délelőtti időszakban, ameddig az idegrendszere ezt lehetővé teszi, nem fáradt el.
Az alábbiakban bemutatott 3 hónapos fejlesztési egység, a tehetség kibontakoztatás második évének elején valósult meg.
5
II. 3. Egyéni fejlesztés megvalósítása a gyakorlatban Időszak: 2011. szeptember hónap A projekt témája: Ősz, a Tó és környékének megfigyelése Előzmények: Séta a közeli Tóhoz Fejlesztendő képességterületek, célok, módszerek
Módszerek, munkaformák
Irányított játék, tevékenység kezdeményezése
Erős oldal:
Ősz/Tó témakör Séta a közeli Bányató körül, Cél: Logikai, térimegfigyelések, önálló vizuális képességek tapasztalatszerzés. fejlesztése Tervrajz készítése a tóról és környékéről, majd ennek megvalósítása a csoportszobai terepasztalon. Tervrajz elkészítése nagy csomagolópapírra, tevékenykedés a földön. (a társakkal való együttműködés gyakorlása)
Barkácsolás: A tó körül összegyűjtött „kincsekből” szabadon játékok, tárgyak barkácsolása. Szabad rajz készítése a terepen. Milyen lenne a Te tavad? Építsd vagy rajzold meg! Társasjáték készítés: MONOPOLI (stratégiai társasjáték, logikai képesség)
Gyenge oldal: Cél: Monotónia tűrés, szociális kapcsolatok, kivárás, és a beszédfegyelem fejlesztése.
Különböző alapanyagokból (pl. dobozok, wc-papír guriga, spatula, dió, gesztenye, fonalak, raffia stb.) bármilyen játék készítése egyéni ötlet alapján.
Fogalom játék: Mi jut eszedbe különböző tárgyakról?
6
Megjegyzés, megvalósult célok
önálló munka
A térlátást kiválóan fejleszti a tervrajz készítés. A már ismert környezetet rajzolta meg D. kiterítve, érdekes módon jelzőtáblákat is rajzolt a képre. Szabad rajzot nem rajzolt a tónál, mert számára ez a tevékenység „direkt” volt.
Mikro csoportos forma.
Később szívesen tervezett saját tavat az előző tervrajzból kiindulva.
Mikro csoportos foglalkoztatás vagy páros munka
Számára nehézséget jelent a társakkal való együttműködés, mindig csak a saját elképzeléseit akarja megvalósítani, nehezen fogadja el mások ötleteit, inkább párban dolgozik szívesen, mint mikro csoportban.
önálló munka
önálló munka, egyéni tapasztalatszerzés az anyagok tulajdonságainak megtapasztalásak or
A gyenge oldal felzárkóztatásában az óvoda fejlesztőpedagógusa is segít, heti 2 alkalommal mikro csoportos formában. A fogalom játékban csak a saját válasza érdekli a többieket nem hallgatja meg. Csak akkor figyel rájuk, ha külön feladatot adunk hozzá (pl. később minél több választ el kell tudni mondani, vagy lerajzolni stb.)
Nyári élmények felelevenítése (beszélgetés mikro csoportos formában a csoportban és egyénileg a pszichológussal)
Frontális munka a Saját élményeit leginkább kétszemélyes nyári élmények helyzetben a pszichológusnak mondja el. beszélgetésekor
7
A projekt keretében megvalósított, az adott időszak egyéni fejlesztési eredményeinek értékelése: Az első hónapban D. fejlesztése a csoportban több-kevesebb sikerrel történt. Általában az egyszemélyi helyzetekben, őt érdeklő egyéni feladatokban teljesített és jól érezte magát, de amint páros, vagy mikro csoportos helyzetbe került elveszítette kompromisszumkészségét, kudarctűrése még mindig nem volt megfelelő, ami leginkább a társas játékok kapcsán, illetve tornafoglalkozásokon a versenyjátékok közben nyilvánult meg erőteljesen. Hangosan „hisztizett”, levetette magát a földre. Ennek ellenére sok gyerek szeretett volna barátkozni vele, hiszen látták milyen ügyesen és kreatív módon épített (sajnos még egyedül) a szőnyegen. A közös építés együttműködést igénylő szituációjában nagy segítségre volt szüksége. A pszichológiai foglalkozásokat nagyon kedveli, hiszen ott egyedül lehet, a komfortzónája biztosítva van, azt játszhat és úgy, ahogyan ő akarja. A pszichológus agresszióját és érzelmeinek kifejezését igyekezett különböző kreatív építőjátékokon és szerepjátékokon keresztül levezetni. A logopédiai foglalkozásokat szinte elutasította, mert ez nagy nehézséget jelentett számára: maga a feladathelyzet, a monotonnak tűnő és kevésbé érdekes feladatvégzés. A fejlesztő pedagógus szintén nehézségekről számolt be annak ellenére, hogy foglalkozásaira
szívesen,
örömmel
járt.
A kiscsoportos
foglalkozásokon
a
szabályokhoz nehezen tudott alkalmazkodni, társaival vitatkozott, nehezen győzhető meg. A társak ötleteit hárítja, csak irányító szerepben együttműködő. Irányított feladatoknál nehezen motiválható, feladattudata, kivárási képessége, monotónia és kudarctűrése kialakulatlan.
Az egyéni fejlesztés korrekciója a tapasztalatok alapján A hatékonyabb tehetséggondozás miatt néhány apró változtatásra volt szükség D. fejlesztési folyamatában. Először is kértük az óvodapszichológust, hogy csoportos helyzetben, kis létszámban is foglalkozzon D.- val, ne csak egyénileg. Segítse őt abban, hogy ne kizárólag a 28
fős
nagycsoportban
gyakorolja
az
alkalmazkodást,
konfliktuskezelést,
kompromisszumkészség technikáival. A projekttémákat a csoporttal közösen határoztuk meg, ezzel biztosítva a folyamatos motivációt, hiszen a gyermekek már negyedik éve jártak óvodába. D. nagyon kedveli a közlekedési járműveket, így először a reptér - repülőgépeket választottuk projekttémának.
8
A projekt témája: Reptér, repülőgépek Időszak: 2011. október hónap Előzmények: Kirándulás a Ferihegyi Repülőtéri Múzeumba Fejlesztendő képességterületek, célok Erős oldal: Cél: A kreativitás fejlesztése a szabad alkotótevékenységen keresztül
Gyenge oldal: Cél: Kooperatív „munkavégzés” a játékeszközök készítésekor és a térbeli táblajáték kapcsán.
Módszerek, munkaformák
Irányított játék, tevékenység kezdeményezése Repülőtér kialakítása a Barkácsolás: szőnyegen. A reptér szabályainak - A gyerekek által kialakítása, irányító, aki a gyűjtött műanyag le- és felszállást flakonokból, papírból, koordinálja. gurigákból, alufóliából repülők készítése. A gyerekek ötletei - Irányítótorony alapján folyamatosan ragasztása, festése. bővítjük a játékszituációt: - Utak vágása, festése. pl. utasokat a repülőhöz - Autóbusz készítése szállító autóbusz, dobozból, irányítótorony, zöld-piros ragasztással, festéssel. jelzésű irányító tárcsa stb. készítése MÁTRIX játék párokban, illetve csapatban a közlekedés témakörét figyelembe véve
Repülőkről, közlekedési járművekről gyűjtött képek felragasztása, puzzle készítése.
9
Megjegyzés, megvalósult célok
Egyéni munka
A repülőtér szőnyegi játékban való kialakításakor nagymértékben fejlődött D. térlátása, hiszen kialakításakor figyelt annak funkcionalitására is.
Mikro csoportos munka
Az autóbuszok a kedvenc témái közé tartoznak ezért ez a kiegészítés az ő ötlete volt. Nem nagyon engedett senkit ennek megvalósítási folyamatába beleszólni és közreműködni.
Egyéni/ páros munka. Páros munka.
Egyéni munka maga a játékkészítés, a mátrix játék viszont párban vagy mikro csoportban folyik.
A Mátrix játék kiválóan alkalmas arra, hogy D. megtanuljon együttműködni a társaival, képes legyen mellérendelt, vagy irányított szerepet is vállalni, alakul monotónia tűrése, feladattartása.
A projekt keretében megvalósított, az adott időszak egyéni fejlesztési eredményeinek értékelése: A közlekedésről szóló projekt valóban nagy eredményeket hozott a csoportban eddig kialakult szociális kapcsolatok fejlődése terén, és D. szempontjából is. Az elkészített repülőgépekkel mindenki egyformán játszhatott, nem okozott konfliktust, hogy ki melyiket készítette. Ez nagy előrelépés a gyermekek személyiségfejlődése szempontjából, hiszen az „enyém” helyett a „mindenkié” elfogadása nem könnyű feladat ebben az életkorban. A repülőgépek barkácsolása közben kitűnt D. kreativitása, fantáziadús, ötletes és a legnagyobb repülőgépmodell elkészítője ő volt. A folyamat során megfigyelhető volt, hogy néhány gyermek megpróbálta követni, másolni, és szerencsére ez őt nem zavarta. (Ez az előző évben nem volt jellemző rá.) D. a legtöbb helyzetben elfogadta, hogy nem minden esetben ő a forgalom irányítója, de azért minden reggel igyekezet a játékszituációt úgy kialakítani, hogy elsőként ő kerülhessen ebbe a szerepbe.
További korrekciós elgondolások a következő fejlesztési szakaszra:
A Mátrix játékban csapatjátékosnak lenni még nehéz feladatnak bizonyult, ebben még további feladatunk van.
A monotónia tűrés, feladattartás hiánya is azon képességek közé tartozik, amely további odafigyelést, fejlesztést igényel.
A logopédiai foglalkozásokat változatlanul nem kedveli, ennek megszerettetésében a szülők segítségét is kértük.
A fejlesztő foglalkozásokon beszédfegyelme továbbra sem a legmegfelelőbb, viszont együttműködési készsége, ha kis lépésekben is, de fejlődik.
A motiváció és érdeklődés fenntartása céljából a következő projektünk témája közös megegyezésen alapult a gyerekekkel. A szerepjáték alatt egyszer azt játszották, hogy a repülőgépek-rakéták felrepülnek az űrbe. Következő témánk tehát a Bolygók- Űrhajók
10
A projekt témája: Bolygók, Űrhajók Időszak: 2011. november hónap Előzmények: A Nap gyermekei c. előadás megtekintése a Planetáriumban Fejlesztendő képességterületek, célok Erős oldal: Cél: Fantázia- képzeletvilág fejlesztése a téma segítségével.
Módszerek, munkaformák
Irányított játék, tevékenység kezdeményezése A repülőteret felváltotta a szőnyegen egy „igazi” űrállomás. Az űrhajót mindig más vezeti, és az asztronauták csak párban léphetnek ki az adott bolygóra, ahol érdekes kőzeteket gyűjtenek, megfigyeléseket végeznek.
Logikus gondolkodás fejlesztése SAKK játékkal.
Barkácsolás: Kasírozás, festés technikájával a bolygók elkészítése, felfüggesztése a csoportszobába.
Megjegyzés, megvalósult célok
Egyéni, páros munka.
D. egy olyan könyvet hozott az óvodába, amelyben szerepeltek a bolygók, az Beszélgetés a bolygókról, ősrobbanás, és ezeket élményszerűen mutatta be a többi gyermeknek. könyvek, képek segítségével. Az ő ötlete volt az is, hogy az udvaron talált „kincsek” legyenek azok a kőzetek, Az űrállomáshoz készült: amelyeket az űrhajósok felfedeznek. navigációs pult, az Mikro csoportos munka. űrhajósoknak sisak, A sakkjáték egy újabb páros oxigénpalack stb. együttműködési forma, ahol az egyszerűbb játékoktól a bonyolultabb stratégiai Párban végzett játék. formákig fejlődik logikus gondolkodása, ugyanakkor „veszíteni” is tudni kell.
Gyenge oldal: Cél: Együttműködési készség, szociális kompetenciák fejlesztése szerepjátékban.
A játék (űrutazás) megkezdése előtt a szerepek vállalásakor kompromisszumkészség fejlesztése.
Egy- egy űrutazás után az Csoportban végzett játék. ott látottak lerajzolása, Kölcsönös festése. kommunikáció gyakorlása, egymásara való odafigyelés.
Lámpás drámajáték a bolygók és csillagok felfedezésekor.
A lámpával látottakat egymásnak elmesélik, megmutatják.
11
Az auditív figyelem fejlesztésére kiváló ez a játék, hiszen az űrhajóban ülő, irányító pilóta pontos utasításokat adhat az asztronautának, hogy melyik irányban hány lépésre találja meg az adott kőzetet. D. nehezen fogadta el társait segítő „utasításait”.
A projekt keretében megvalósított, az adott időszak egyéni fejlesztési eredményeinek értékelése: Örömmel tapasztaltam, hogy D. együttműködő készsége tovább fejlődött, ha kis lépésekben is, néhány társa véleményét már elfogadja. Motivációját a téma ideje alatt sikerült fenntartani. Fontos volt, hogy az év során számos olyan játék, tudástartalom is megjelenjen a folyamatban, amely a tehetségígéretünk számára is kihívást jelentett. Ebben a hónapban a Sakk játék volt ez, hiszen eddig D. még nem ismerte a sakkjátszmát bevezető látszólag könnyebb stratégiai játékokat. Mindig figyelembe kellett vennünk az életkori sajátosságait, érdeklődési körét, ezzel sikerült bővíteni látókörét. Ha az a bizonyos elérendő cél egy kicsit meghaladja képességeit, akkor már eredményes munkáról beszélhetünk.
Összegzés A bemutatott három hónapos folyamat csak kis részlete annak a két éves óvodapedagógiai munkának, amely végigkísérte D. tehetségének kibontakoztatását. Számos ponton kellett átgondolnunk azokat a motivációs egységeket, gazdagító programokat, személyiségfejlesztő munkát, amelyek kitűzött céljaink elérését szolgálták. Nagy segítségünkre voltak ebben a folyamatot segítő szakemberek, fejlesztőpedagógus, logopédus és pszichológus, hiszen minden gyermek-ember összetett személyiség. Fontos bármilyen tehetséget kibontakoztató program kidolgozása közben figyelnünk a következőkre: A gyermek családi hátterére, esetleges változásokról való folyamatos kommunikációra a szülővel. A szakemberek együttes munkájára. A gyermek erős és nem kevésbé a gyengébb oldalának fejlesztésére. Az elakadási pontok okának felkutatására ezek mielőbbi korrekciójára. A gyermek csoportbeli helyzetének megsegítésére abban a tekintetben, hogy a társak ne érezzék a különleges figyelmet, ne emeljük ki ezeket a gyerekeket a csoportból. A közösség részévé válva segítsék a többi gyermek tudástartalmainak gazdagítását. Segítsünk a szülőknek azzal, hogy különböző gazdagító programokat ajánlunk figyelmükbe, illetve adjunk tanácsot, ha nevelési problémáik vannak. Az óvodapedagógusnak, aki a tehetségígéretet az óvoda intézményi keretein belül támogatta, kötelessége a megfelelő iskolaválasztást segíteni.
12
D. fejlesztésének mutatói: Célunk volt, hogy az iskolakezdésre D. személyisége alkalmas legyen az új befogadására, kialakuljon feladattudata és feladattartása, legyen képes a közösség tagjává válni, és ami talán a legfontosabb mindezek mellett megmaradjon kreativitása, alkotó fantáziája. Feladatunk a fent bemutatott fejlesztési egységet követően tovább finomítani kudarctűrő képességét, a gyerekekhez kapcsolódó társas viselkedési formákat elsajátítani. Az iskolára való felkészítésben a folyamatos motiváltság fenntartása, az elfogadás képességének kialakítása, érzelmi felkészítés egy teljesen új megkezdésére. Eredmény volt a negyedik év végére, hogy a szociometriai „vizsgálat” már nem a peremhelyzetről árulkodott, hanem szerteágazó baráti köre lett. Képes volt társasjátékban elfogadni, hogy veszített, kudarctűrése kialakult. A társait meghallgatta, együttműködve egyenrangú társként tekintett a játékban rájuk. Kreativitása, motiváltsága töretlen volt. Meglepő volt számomra, hogy a következő évben, amikor megkezdődött az iskola, visszajött az óvodába és megkérdezte, hogy játszhat-e egy kicsit a csoportszobában. Körbenézett, hogy milyen új játékok vannak az elmúlt évhez képest. Közben elmondta, hogy sokkal jobb volt óvodásnak lenni, és szeretne visszajönni „mert itt olyan jó volt!” Nem azt kell látnunk ebben amit mondott, mert sok volt-óvodás mond hasonló mondatokat, hanem azt ahogyan mondta és ahogy viselkedett abban a fél órában amikor visszatért az ő megszokott és szeretett közegébe. Fordulópontot és elakadást jelentett a fejlesztési folyamatban, amikor az általa talán legjobban szeretett kis állatot, a nyulát elvették Tőle. Valódi érzelmi válságba került, hosszú ideig életét ez a negatív élmény határozta meg. Sajnos a szülők nem érezték ennek súlyát. Ezen a ponton szinte lehetetlenné vált fejlesztése, érzelmi labilitása terhelte a mindennapjait. Próbáltam a helyzetet mentve beszélni a szülőkkel, hogy kaphasson bármilyen más házi állatot, de sikertelenül. Tehetetlen, szomorú és csalódott voltam, nem tudtam igazán segíteni D. legfőbb problémáján. Tapasztalataim alapján, az eltelt két évben elmondhatom mennyi többletet kaptam azáltal, hogy végigkísérhettem egy kisfiút ezen a tehetségsegítő folyamaton. Megtanultam a problémák okát felszínre hozni, képes lettem rugalmasan változtatni egy általam addig jónak vélt módszeren, témaválasztáson a gyermekek igényeit figyelembe véve. Még inkább kerestem a differenciálás lehetőségeit azzal egyidejűleg, hogy a kiemelkedő képességű gyermek a csoportban integráltan fejlődhessen. Fontos volt a teljes folyamat során holisztikus látásmódom alkalmazása. Megtanultam, hogy a gyermeket körülvevő, az ő életét meghatározó összes személlyel (szülők, nagyszülők, fejlesztő pedagógus, pszichológus, logopédus) való folyamatos
kommunikáció
elengedhetetlen 13
az
eredményes
személyiségfejlesztés
folyamatában. Amin változtatnék: utólag úgy gondolom, hogy gyakrabban beszélgetnék a szülőkkel a fejlesztési folyamat egyes elemeiről, ok-okozati összefüggésekről, gyermeklélektanról, hogy tisztán láthassák gyermeküket egy egészen más szemszögből, így iskolaválasztásuk sokkal tudatosabb és gyermekük számára személyre szabottabb lehetett volna.
Utókövetés: D. esetében megpróbáltuk a szülőket meggyőzni arról, hogy személyiségéből adódóan elfogadó, differenciálni képes és rugalmas tanítót válasszanak. Ne a lakóhely közelsége legyen ez esetben a mérvadó. A család időközben gyarapodott egy kistestvérrel, a megváltozott családi helyzet D. iskolakezdését, ami számára egyébként sem egyszerű, nagyban befolyásolta. Mégis azt gondolom, hogy az eredmény, amit két év alatt elértünk további életét megsegíti majd. Képes lesz mások véleményét elfogadni, együttműködni, a kudarcokat nem világfájdalomként megélni, és akar majd az őt érdeklő témákban tovább kutakodni mindig nyitottan a világ dolgaira. Reméljük, hogy nem veszíti el kreativitását, küzdeni akarását, sikeres és boldog felnőtté válik majd.
“Milyen embert is akarunk formálni? A válasz egyszerű: egészséges testű, akaraterős, jó ítéletű, értelmes, tettre kész, szép célokért hevülő és áldozó embereket, akik meg tudják érteni és élni a szépet, és nagyot minden téren, akik az életüket ki tudják tölteni tartalommal, akik megértik a dolgok összefüggéseit, akik átérzik azt, hogy emberi közösségben élnek, amely csak a kölcsönösségen, méltányosságon, és jóakaraton épülhet.” (Szent-Györgyi Albert)
14
