Kidolgozás alatt álló finanszírozási rendszer a geotermikus energetikai beruházások ösztönzésére GEOTHERMAL FINANCE AND AWARENESS IN EUROPEAN REGIONS

Kidolgozás alatt álló finanszírozási rendszer a geotermikus energetikai beruházások ösztönzésére

GEOTHERMAL FINANCE AND AWARENESS IN EUROPEAN REGIONS


A jelen publikáció tartalmáért kizárólag a szerzők felelősek. A dokumentum nem feltétlenül tükrözi az Európai Közösségek álláspontját. Az Európai Bizottság nem vállal felelősséget az itt olvasható információk bármilyen célra történő felhasználásáért.

Kidolgozás alatt álló finanszírozási rendszer a geotermikus energetikai beruházások ösztönzésére


A jelen publikáció tartalmáért kizárólag a szerzők felelősek. A dokumentum nem feltétlenül tükrözi az Európai Közösségek álláspontját. Az Európai Bizottság nem vállal felelősséget az itt olvasható információk bármilyen célra történő felhasználásáért.

GEOFAR Kidolgozás alatt álló finanszírozási rendszer a geotermikus energetikai beruházások ösztönzésére

Kivonat A megújuló energiával kapcsolatos beruházásokhoz állami forrásokból történő pénzügyi támogatásra van szükség – nem csupán a technikai akadályok elhárítása és a méretgazdaságosság biztosítása érdekében, hanem azért is, hogy motiválni lehessen a befektetőket beruházásaik időpontjának előrehozásában – hogy most ruházzanak be, és ne várjanak a későbbi lehetőségekre, amikor az energiaárak még magasabbak lesznek. A geotermikus energetikai beruházások előtt magasabb az időzítési akadály, mivel a kiadások nagy részére korábban kell végleges kötelezettséget vállalni, mint más megújuló energiaforrások esetében, továbbá azért, mert a beruházókat kompenzálni kell a technikai jellegű bányászati kockázatért, ami csak több projekt összevonásával finanszírozható. Ez drága és időigényes folyamat. A geotermikus energiára jellemző hátrányok leküzdését célzó állami szerepvállalásnak a geotermikus energetikai projektek kezdeti szakaszait, azaz a feltáró és a termelő fúrási fázisokat kell megcéloznia.

Kivonat

A GEOFAR előrejelzése szerint egy 5–7 éves időszakra szóló, összesen legfeljebb 450 millió eurós pénzügyi csomagról szóló kötelezettségvállalás várhatóan megkétszerezi a geotermikus energiára szánt tőkeberuházás jelenlegi mértékét. Az Európai Unió döntéshozatali szintjén az állami hatóságok felgyorsíthatják a geotermikus energiára szánt beruházásokat azzal, hogy célzott pénzügyi támogatással segítik a vonatkozó feltételeket teljesítő geotermikus energiatermelési és hőtermelési projekteket. A támogatásnyújtás mechanizmusaként a geotermikus kockázatcsökkentési programot javasoljuk. Ennek a programnak a geotermikus projektek előzetes feltárási és termelő fúrási fázisait kell támogatnia. A programnak biztosítania kell, hogy fizeti a geotermikus projektek feltárási és termelő fúrási szakaszaiban felmerülő költségek egy részét azokban az esetekben, ahol geotermikus folyadékokat nem, vagy csak nem megfelelő mennyiségben, illetve minőségben találnak. A programnak az EU egész területén garanciákat kell nyújta-

nia, és 5–7 évig kell futnia. A program irányításában egy multilaterális pénzügyi intézménynek kell vállalnia a főszerepet, és az EU tagállamai által kinevezett szakértők alkalmazásával biztosítania kell a műszaki segítséget a geológia és a fúrási-tervezés területén. A program egy részét előzetes megvalósíthatósági tanulmányok közös finanszírozására kell fordítani az EU azon régióiban, ahol van geotermikus potenciál, azonban a lakosság csak korlátozott mértékben van tisztában ezzel a potenciállal. Az előzetes megvalósíthatósági tanulmányok elkészítésére kizárólag a helyi vagy regionális közigazgatási szervek adhatnak megbízást.

03


Bevezetés A megújuló erőforrások terén gyors növekedés volt tapasztalható az elmúlt öt évben. Növekedett a tőkeberuházás és a termelt villamos áram és energia mennyisége, és ezzel párhuzamosan bővültek az ezek jelenlétével és teljesítményével kapcsolatos lakossági ismeretek is. A szélturbinák és a fényelektromos panelek már nem egzotikus szerkezetek. A növekedés oka kétségtelenül a nem megújuló elsődleges energiaforrások, így a kőolaj és a földgáz piaci árának gyors emelkedése. A megújuló energiaforrások térnyerésében szerepet játszik a kormányzati politika is. A klímaváltozással kapcsolatos lakossági aggályok, valamint a korlátozások – ideértve a „szénadót” is – arra késztették az állami hatóságokat, hogy bőkezű pénzügyi támogatással segítsék az alternatív energiatermelés elindítását és növekedésének fenntartását. A geotermikus energia lemaradt ebben a folyamatban. A GEOFAR projekt keretében korábban készített elemzések számos nem technikai jellegű akadályt azonosítottak a geotermikus energiával kapcsolatos beruházások területén. A GEOFAR azokra az akadályokra összpontosít, amelyek egészben vagy részben elháríthatók az EU döntéshozatali szintjén hozott intézkedésekkel. Álláspontunk szerint, ha a projektben javasolt intézkedéseket európai uniós szinten megteszik, akkor a geotermikus energia ágazati tőkeberuházások mértéke akár meg is kétszereződhet az ajánlásokban szereplő intézkedések végrehajtásától számított 5–7 éven belül. A megújuló energiával kapcsolatos beruházásoknak nem csupán technikai jellegű akadályokkal, hanem költséghátránnyal is meg kell küzdenie, mielőtt a termelés volumene miatt a költségei a hagyományos energiáéval versenyképes szintre csökkennek. Ez motiválhatja az ilyen beruházások közpénzekből történő támogatását. Az egyéb megújuló energiaforrásokhoz képest a geotermikus energiával kapcsolatos beruházási hajlandóság alacsonyabb fokú. A geotermikus folyadékok feltárása céljából végzett fúrás nem csupán visszafordíthatatlan (a meddő fúrólyukakat nem lehet lezárni és a fúrásra elköltött pénzt visszaszerezni), de a költségének nagy részét meg is kell fizetni még azelőtt, hogy meggyőződnénk a forrás jelenlétéről. A kitermelendő energia majdani értékesítési ára miatti bizonytalansághoz társul a kitermelő kutak fúrásának esetleges költségtúllépése miatti bizonytalanság. A geotermikus energia támogatása melletti érvek illusztrálásához bemutatjuk egy tipikus 1 5MWel kapacitású áramtermelő geotermikus erőmű esetében a befektetők előtt álló beruházási lehetőségeket. Ahhoz, hogy csak

betáplálási tarifa alkalmazásával lehessen fizetni a befektetőknek az azonnali beruházás ellenében, legalább 170 euro/MWhel betáplálási tarifára lenne szükség, anélkül hogy figyelembe vennénk a meddő fúrólyukak vagy a fúrási költségtúllépések kockázatát. Egy ilyen fúróállomás élettartama alatt a fogyasztóknak hozzávetőleg 20 millió euróval többet kellene fizetniük a villamos áramért, mint egy korszerű, gáztüzelésű kombinált ciklusú erőmű esetében. A fogyasztók természetesen már fizetnek ilyen megújuló energiafelárakat a megújuló energia egyéb formáiért, és előfordul, hogy ezek a felárak jelentősen magasabbak. Egy ilyen állomáshoz a teljes tőkeberuházásnak 30 millió euróra kellene emelkednie. A geotermikus források hőtermelésre, valamint – ha a hőmérséklet és az áramlási sebesség alapján megállapított hőkapacitás és a forrás minősége esetleg megfelelő – alapterhelési villamos áram előállítására használhatók. Bizonyos esetekben egyszerre lehet előállítani villamos áramot és értékesíthető hőenergiát. Fontos annak felismerése, hogy a geotermikus energetikai projektek átlagos mérete jelentősen nagyobb, mint a hőenergia projekteké. Ez azt jelenti, hogy a villamos áram projektek átlagos tőkeköltsége három-négyszerese a hőenergia projektekének. Ennek megfelelően a kockázatok is nagyobbak, mivel az áramlási sebesség a döntő tényező, ami nagymértékben a geológiai helyzettől, vagyis a tározó áteresztőképességétől függ. Másrészről, a várható – környezeti és pénzügyi – haszon ennek megfelelően nagyobb lehet a villamos áramot termelő projektek esetében. A GEOFAR kiegyensúlyozott megközelítést javasol mind a nagyobb volumenű (villamos áramot termelő) és kisebb méretű (hőenergia-ellátás) projektek támogatását illetően. Ez a hagyományos megközelítés a kapacitástervezést illetően az energiaágazatban. Mi több, a geotermikus erőforrások európai uniós támogatása csak kevés olyan geotermikus mezőre terjed ki, amelyből villamos energiát lehet előállítani. A beruházások koncentrálása ezekre látszólag gyors, ugyanakkor véges előrehaladást ígér a geotermikus energia előállítását illetően. Ez a koncentráció azonban a kockázatokat is koncentrálja. A GEOFAR ezért a geotermikus energia több, kisebb kockázatú lépésekben történő előállítását részesíti előnyben. A hőenergia

1 Ez egy mintaerőmű. A tényleges erőművek mérete szorosan összefügg a geotermikus forrás méretével.

Bevezetés

05 04


előállítására alkalmas geotermikus mezők száma nagyobb, a fúrólyukakat kisebb mélységekbe kell lefúrni, és a fúrás olcsóbb. A kockázatok ennek megfelelően alacsonyabbak. Ezeknek a kisebb volumenű projekteknek együttesen a geotermikus beruházási portfólió jelentős részét kell kitenniük. A geotermikus energiának az egyéb megújuló energiaforrásokkal szembeni, fent említett hátrányainak kiiktatása érdekében a GEOFAR jelentős állami pénzügyi támogatás megcélozását javasolja a támogatásra alkalmas geotermikus projektek kezdeti, feltáró és termelő fúrási fázisaiban. A támogatásra alkalmas geotermikus energetikai projektek középtávon túli életképességének növelése érdekében, különösen az EU kelet- és déleurópai tagállamaiban, a GEOFAR kisebb léptékű előzetes megvalósíthatósági tanulmányok és megvalósíthatósági tanulmányok állami forrásokból történő finanszírozását javasolja. A GEOFAR a támogatás három folyósítási mechanizmusát vázolja fel, valamennyi egy geotermikus kockázatcsökkentési

(Geothermal Risk Mitigation, GeoRiMi) program keretében valósítható meg. Az I. eszköz a kizárólag a regionális és helyi hatóságok által kiírandó előzetes megvalósíthatósági tanulmányok közös finanszírozását javasolja olyan geotermikus potenciállal rendelkező területeken, amelyeken a potenciállal kapcsolatos lakossági ismeretek nem megfelelőek. A II. eszköz a részleges garanciák kiterjesztését javasolja a támogatásra alkalmas geotermikus energetikai projektek feltáró fázisára. A III. eszköz a részleges garanciák kiterjesztését javasolja a támogatásra alkalmas geotermikus energiaforrások termelő fúrási fázisára. A geotermikus energiára vonatkozó kockázatcsökkentési programot valamennyi EU-tagállamban működtetni kell, annak ki kell terjednie a villamosáram-termelési és a hőtermelési projektekre egyaránt, és 5–7 éves időszakot kell felölelnie.

05


Tartalom Kivonat

3

Bevezetés

4

Tartalom

6

Ábrák jegyzéke

8

Táblázatok jegyzéke

9

1

A geotermikus energia főbb előnyei – stilizált makroadatok EU 1.1

1.2

1.3

2

10

A geotermikus energia főbb előnyei – stilizált makroadatok EU

10

1.1.1

Árstabilitás és az energiaellátás biztonsága

11

1.1.2

Az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentése

13

A geotermikus energia státusza – stilizált makroadatok egyes EU-tagállamokban

16

1.2.1

Távfűtés Franciaországban

16

1.2.2

Távfűtés Németországban

17

1.2.3

Távfűtés Magyarországon

17

1.2.4

Szintézis

18

A geotermikus energia státusza – mikroadatok egyes geotermikus projektekből

19

Mélységi geotermikus energiával kapcsolatos mintaprojektek

19

1.3.1

Hőszivattyúval ellátott, kis mélységű geotermikus rendszer az aacheni RWTH-nál

19

1.3.2

A simbach-braunaui hidrotermális létesítmény (Németország/Ausztria)

20

1.3.3

Hidrotermális létesítmény Unterschleißheimben (Németország)

20

1.3.4

Hő és villamos áram kogenerálása Altheimban (Ausztria)

20

1.3.5

Hő és villamos áram kogenerálása Unterhachingban (Németország)

21

1.3.6

Hidrotermális létesítmény a párizsi medencében (Franciaország)

21

1.3.7

Villamosáram-termelés az Azori-szigeteken (Portugália)

21

1.3.8

Szintézis

21

A geotermikus energetikai projektek főbb akadályai – a pénzügyi támogatás szükségességének elemzése

22

2.1

Jogbiztonság

23

2.2

Korlátozott geológiai alapkutatási adatok

23

2.3

Kisméretű erőművek

23

2.4

A nagy energiatartalmú geotermikus források fúrásának magas kockázata

24

2.4.1

Termelőiár-kockázat

24

2.4.2

Sikertelen feltárás kockázata

26

2.4.3

Forrásfeltárás kockázata – fúrási költségtúllépések

28

2.4.4

Beruházásidőzítési kockázat – visszafordíthatatlanság

29

2.4.5

A geotermikus energetikai beruházásokat meghatározó gazdasági tényezők

33

2.4.5.1

Tervezett bevételek

33

2.4.5.2

A beruházás költsége

33


2.4.6

4

2.4.5.3

A leszámítolási kamatláb

33

2.4.5.4

Az előre jelzett növekedés mértéke

33

2.4.5.5

A volatilitás mértéke

35

2.4.5.6

Az azonnali beruházást biztosító támogatás vagy felár

35

Kiterjesztés a hőtermelési opcióra

36

2.5

Eltérő jogi és politikai környezet az EU tagállamaiban

37

2.6

A tudatossággal kapcsolatos problémák

37

2.7

A geotermikus energiából történő hőfejlesztés költségei

37

2.7.1

A hőfejlesztési költségeket meghatározó tényezők

37

2.7.2

A geotermikus energia hőfejlesztési költségeinek kiszámítása

39

2.7.3

A hőfejlesztési költségek összehasonlítása

41

2.8

3

Következtetések

Geotermikus kockázatcsökkentési (GeoRiMi) program

44

3.1

Működési elvek

44

3.2

Indoklás

44

3.3

A geotermikus garanciák mechanizmusának működése

45

3.3.1

A geotermikus garanciák mechanizmusának döntéshozatali és irányítási struktúrája

46

3.3.2

A geotermikus kockázatcsökkentési program bevételei és kiadásai

46

3.3.3

A geotermikus kockázatcsökkentési programhoz kapcsolódó érdekek összehangolása

47

3.4

A finanszírozási folyamatok összefoglalása

48

3.5

Biztosíthatóság

50 51

I. eszköz 4.1

Tudatosság – a pénzügyi támogatás szükségessége

51

4.2

Az I. eszköz leírása

51

4.2.1

Az I. eszköz célkitűzései

51

4.2.2

Célcsoport

52

4.2.3

Támogatható költségek

52

5

II. eszköz

53

6

III. eszköz

55

Következtetések

56

7

A GeoRiMi alapító okiratának tervezete

57

8

A GeoRiMi tervezett finanszírozási folyamata

59

Melléklet: Nagy entalpiájú geotermikus erőmű

64


Ábrák jegyzéke 1-1. ábra 1-2. ábra 1-3. ábra 1-4. ábra 1-5. ábra 1-6. ábra 1-7. ábra 1-8. ábra 1-9. ábra 1-10. ábra 1-11. ábra 1-12. ábra 1-13. ábra 1-14. ábra 2-1. ábra 2-2. ábra 2-3. ábra 2-4. ábra 2-5. ábra 2-6. ábra 2-7. ábra 2-8. ábra 2-9. ábra 2-10. ábra 2-11. ábra 2-12. ábra 2-13. ábra 2-14. ábra 2-15. ábra 2-16. ábra 2-17. ábra 3-1. ábra 3-2. ábra 5-1. ábra

Elsődleges energiafogyasztás és -termelés tüzelőanyagonként az EU 27 tagállamában A szénhidrogének európai importárai A fosszilis tüzelőanyagok EU-ba történő importjának előrejelzése a 2030. évre A megújuló energiaforrások részesedése az EU 27 tagállamának végső energiafogyasztásában CO2-kibocsátás az áramtermelésben A CO2-csökkentő tényező a németországi áramtermelésben A fosszilis tüzelőanyagok CO2-kibocsátása a hőtermelésben A CO2-kibocsátás csökkentésének többletértéke A geotermikus erőforrások potenciálja Franciaországban A geotermikus erőforrások potenciálja Németországban A geotermikus erőforrások potenciálja Magyarországon A hőtermelési források részesedése Az aacheni kis mélységű geotermikus rendszer tervrajza A simbach/braunaui fúrások vázlatrajza Az egyéb áraknál ingadozóbb energiaárak Az elsődleges energia viszonylagos ára Az elsődleges energia reálértéken kifejezett árának volatilitása A jövedelmezőség, a vízáramlási sebesség és a siker valószínűsége közötti összefüggés A beruházás időzítése (nulla felár) A beruházás időzítése (35%-os felár) A beruházás időzítése (67%-os felár) A beruházási lehetőség értéke; várható növekedés hiánya; kockázat hiánya A beruházási lehetőség értéke; évi 2%-os várható növekedés; kockázat hiánya A beruházási lehetőség értéke; évi 2%-os várható növekedés; 12,5% kockázat Az eurohozam görbéje A hőfejlesztési költségeket meghatározó tényezők Éves terhelési időtartam görbéje Mintaprojektek hőtermelési költségei A geotermikus energiából történő hőtermelés költségeinek szerkezete erőműkapacitás szerint A geotermikus energiából történő hőtermelés költségszerkezete Kamatlábbal szembeni érzékenység A hőtermelési költségek összehasonlítása A Geotermikus Költségcsökkentési Program beruházási bevételei – feltárás és fúrás A geotermikus Költségcsökkentési Program beruházási kintlévőségei – feltárás és fúrás A geotermikus Költségcsökkentési Program beruházási bevételei – csak feltárás

p. 10 p. 11 p. 12 p. 12 p. 13 p. 14 p. 14 p. 15 p. 16 p. 17 p. 17 p. 18 p. 18 p. 20 p. 24 p. 25 p. 25 p. 27 p. 30 p. 30 p. 30 p. 31 p. 31 p. 32 p. 34 p. 38 p. 39 p. 39 p. 40 p. 41 p. 42 p. 49 p. 50 p. 53


5-2. ábra 6-1. ábra 6-2. ábra A-1. ábra

A geotermikus Költségcsökkentési Program beruházási kintlévőségei – csak feltárás A geotermikus Költségcsökkentési Program beruházási bevételei – csak fúrás A geotermikus Költségcsökkentési Program beruházási kintlévőségei – csak fúrás Geotermikus erőmű Pico Vermelhóban (Azori-szigetek, Portugália)

p. 54 p. 55 p. 56 p. 64

Táblázatok jegyzéke

1-1. táblázat 2-1. táblázat 2-2. táblázat

3-1. táblázat 3-2. táblázat

Fosszilis tüzelőanyagok alapára Annak valószínűsége, hogy a költségtúllépés meghaladja az 5 millió eurós várható jelenértéket a vizsgált hipotetikus forgatókönyvben Nullszaldós szint felett szükséges felár 30 millió eurós geotermikus áramtermelő erőműbe történő beruházás esetén, a várható növekedés és a volatilitás alternatív forgatókönyvei szerint A Geotermikus Kockázatcsökkentési Program működésének időprofilja A sikeresség mértékének hatásai a finanszírozási folyamatokra

p.11 p.28 p.32

p.48 p.49


1 A geotermikus energia főbb előnyei – stilizált makroadatok EU 1.1 A geotermikus energia főbb előnyei – stilizált makroadatok EU A megújuló energia természetes erőforrásokból, így napfényből, szélből, esőből, árapály jelenségből, valamint geotermikus hőből, azaz megújuló forrásokból származó energiát jelent. Az 1-1. ábrán látható, hogy a megújuló energiaforrások még mindig csupán kis részét teszik ki az Európai Unió elsődleges energiafogyasztásának. Ugyanakkor a megújuló energiaforrások részesedése 1997 és 2007 között 5%-ról 8%-ra nőtt.

1-1. ábra Elsődleges energiafogyasztás és -termelés tüzelőanyagonként az EU 27 tagállamában 2 A geotermikus energia a föld belsejében tárolt hőből nyert energia. A geotermikus energia nagy potenciállal rendelkező, megújuló energiaforrás. A geotermikus energia számos előnyt kínál a felhasználók számára: • Árstabilitás és biztonságos energiaellátás a fosszilis tüzelőanyagokhoz képest. • Kevesebb üvegházhatású gázkibocsátás az áram- és a hőtermelésben egyaránt. • Az energiaellátás diverzifikációja. Kisebb mértékű függőség a fosszilis tüzelőanyagoktól vagy nukleáris alapterhelési forrásoktól, a többi megújuló energiaforrásra jellemző ellátási időszakosság hiánya. • Kevesebb környezeti hatás a geotermikus erőműveknek a többi megújuló energiatermelési létesítményhez képest kisebb mérete miatt.

1.1.1 ÁRSTABILITÁS ÉS AZ ENERGIAELLÁTÁS BIZTONSÁGA Ebben a részben a geotermikus energia felhasználásából származó árstabilitással és energiaellátási biztonsággal foglalkozunk. A geotermikus energia számos előnnyel jár a többi energiaforráshoz, különösen a fosszilis tüzelőanyagokhoz képest: • A geotermikus energia a nap 24 órájában rendelkezésre áll, ezért alapterhelési energiaellátásra hasznosítható. • Az előállítási költségek stabilabbak, mint a fosszilis tüzelőanyagokból nyert energia esetében.

2 Eurostat (2009), „Energy, transport and environment indicators”, 29. és 31. o.

10

A geotermikus energia főbb előnyei


Az Európai Bizottság szerint a fosszilis tüzelőanyagok árát illetően, a 2005. évi árakhoz képest gyors növekedés várható az elkövetkező húsz évben. A 2030. évre vonatkozó előrejelzést az alábbi 1-1. táblázat szemlélteti. A számok alapján különösen a kőolaj és a földgáz reálértéken kifejezett ára fog jelentősen emelkedni az előttünk álló húsz évben. A kőolaj reálértéken számított ára várhatóan 15%-kal fog nőni. A gázárakat illetően, az Európai Bizottság még ennél is nagyobb, reálértékben kifejezve 38%-os emelkedést prognosztizál a 2005. évi árakhoz viszonyítva. 2005 $ / boe

2005

2010

2015

2020

2025

2030

Kőolaj

54,5

54,5

57,9

61,1

62,3

62,8

Gáz

34,6

41,5

43,4

46,0

47,2

47,6

Szén

14,8

13,7

14,3

14,7

14,8

14,9

1-1. ábra Fosszilis tüzelőanyagok alapára 3 Az alábbi 1-2. ábrán a szénhidrogének várható ára, továbbá a fosszilis tüzelőanyagok árának az elmúlt húsz évben tapasztalható ingadozásai láthatók.

1-2. ábra A szénhidrogének európai importárai4 Figyelembe kell venni az energiaimporttól való függőséget is, amelyet az 1-3. ábra szemléltet. Mivel a kőolaj-, földgáz- és széntartalékok nem egyformán oszlanak meg a világon, Európa nagymértékben függ a nem európai uniós országoktól az említett fosszilis tüzelőanyagokkal történő jövőbeli ellátása tekintetében5. 2000-ben az EU teljes energiafüggősége mintegy 50%-os volt, és a megfelelő intézkedések hiányában ez 2030-ra kb. 70%-ra fog emelkedni. Ez a függőség azonban csökkenthető a megújuló energiaforrások, és különösen a geotermikus energia felé történő elmozdulással. A hőtermeléshez használt két fő energiaforrást, a kőolajat és a földgázt, főleg nem európai uniós országokból kell behozni. Jelenlege az EU kőolajimportjának 45%-a származik a Közel-Keletről, és az EB előrejelzése szerint 2030-ra az EU kőolajfogyasztásának 90%-át fog kelleni importból fedezni. Az importált földgáz főleg Oroszországból (40%), Algériából (30%) és Norvégiából (25%) származik, és a becslések szerint 2030-ra az EU földgázimportjának több mint 60%-a Oroszországból, az import 80%-nál nagyobb része pedig az EU-n kívüli területről fog érkezni. 2030-ra várhatóan a szén iránti kereslet 66%-át is importból kell fedezni. A szénhidrogének szárnyaló költségei, az áringadozások és a prognosztizált importfüggőség miatt nyilvánvaló, hogy a fosszilis tüzelőanyagokat más energiaforrásokkal kell kiváltani. A hő- és villamosáram-termeléshez szükséges alapterhelési energia előállítására alkalmas, megbízható és tiszta energiaforrásként a geotermikus energia megfelelőnek látszik a szénhidrogének helyettesítésére. Ennek megfelelően ennek az energiaforrásnak a jövőben 3 Lásd az Eurostat „European Energy and Transport – Trends to 2030” c. jelentésében, 28. o. 4 Lásd az Eurostat „European Energy and Transport – Trends to 2030” c. jelentésében, 29. o. 5 Lásd EurActiv: http://www.euractiv.com/en/energy/geopolitics-eu-energy-supply/article-142665.


11


fontosabb szerepet kell betöltenie az Európai Unió tagállamainak energiafelhasználásában. Valójában máris jelentős szerepet játszik a megújuló energiaforrások között. Az 1-4. ábrán látható, hogy az EU-ban termelt megújuló energia tekintélyes része hőként kerül felhasználásra. A megújuló energiaforrásokból előállított hő legnagyobb hányada geotermikus energiából származik. A hőtermelésben a többi megújuló energiaforrás csekély szerepet játszik. A geotermikus energia a 1-3. ábra A fosszilis tüzelőanyagok EU-ba történő importjának előrejelzése a 2030. évre legegyszerűbb módja a megújuló energiaforrásokból származó hőenergia-szükségletek kielégítésének. Ezt a geotermikus energiatermelésbe történő beruházások korlátozott, megfelelően célzott, állami finanszírozási forrásokból származó támogatással lehet megvalósítani.

Biofuels consumption Renewable electricity consumption (normalised) Renewable heat consumption Note: Hydropower was calculated according to the new methodology proposed in the CARE package (15-year average). It is important to note that the final methodology may be subject to further changes. Source: Eurostat

1-4. ábra A megújuló energiaforrások részesedése az EU 27 tagállamának végső energiafogyasztásában 5

6 Európai Környezetvédelmi Ügynökség (http://www.eea.europa.eu/data-and-maps/figures/contribution-of-

renewable-energy-sources-to-primary-energy-consumption-in-the-eu-27)

12



1.1.2 AZ ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZKIBOCSÁTÁS CSÖKKENTÉSE Az Európai Unióban a teljes kibocsátás mintegy 60%-a fosszilis tüzelőanyagoknak az épületek fűtésére használt hő előállítása érdekében történő égetéséből származik7. A geotermikus erőművek telepítése és ezzel a fosszilis tüzelőanyagok kiváltása így csökkenteni fogja az üvegházhatású gázok kibocsátását, ugyanakkor tiszta és megbízható energiaforrást biztosít. Geotermikus energiából nemcsak hőt, hanem elektromos áramot is elő lehet állítani. Tisztán környezetvédelmi szempontból tehát a geotermikus energia a tökéletes energiaforrás az üvegházhatású gázok kibocsátásnak csökkentéséhez. Az alábbi adatok a geotermikus energia üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentő potenciálját emelik ki. 8 A különböző energiaforrásokat használatával történő CO2-kibocsátásról készült több tanulmány összehasonlításával Klobasa és Ragwitz arra a következtetésre jutott, hogy a geotermikus energiaforrásokból történő áramtermelés a leghatékonyabb mód a CO2-kibocsátás csökkentésére, mivel alapterhelési villamos áramként hasznosítható, így kiválthatja a széntüzelésű erőműveket. Az 1-5. ábrán a villamos áram kilowattóránkénti CO2-kibocsátás látható több energiaforrás esetében. Az ábrából kiderül, hogy a geotermikus energia felhasználásával a legkisebb a CO2-kibocsátás mértéke.

1-5. ábra CO2-kibocsátás az áramtermelésben

A megújuló energiaforrások kibocsátáscsökkentő tényezője nem számítható ki teljesen a fenti adatokból. A csökkentési tényező megmutatja, hogy kilowattóránként mennyi CO2 csökkenthető megújuló energiaforrások felhasználásával, egyéb energiaforrásokkal összehasonlítva. Nem minden megújuló energiaforrás használható fel alapterhelési energia előállítására, emiatt más annak az erőműnek a típusa, amelyet megújuló energiát felhasználó erőművel váltanak ki. Ebből a szempontból a geotermikus energia tökéletes energiaforrásnak látszik, mivel megbízhatóan szolgáltat hőt és villamos áramot egyaránt, ezért helyettesítheti a nagy szénégetésű erőműveket, amelyek az áram- és hőtermelésből származó CO2-kibocsátásért legnagyobbrészt felelősek. Csak az Európában közel teljes mértékben kihasznált vízenergiának van hasonló mértékű csökkentő tényezője. Az átlag kWhel-nként kibocsátott CO2-mennyiség országonként változik. Franciaországban például a CO2-kibocsátási faktor viszonylag alacsony a nukleáris áramtermelés nagy aránya miatt, míg Németországban a kWhel-ra számított CO2kibocsátás relatíve magas a széntüzelésű erőművek magas aránya miatt. Németországban a geotermikus energia csökkentési tényezője 1030 g/kWhel. A CO2-kibocsátást csökkentő faktorok az 1-6 ábrán láthatók. Franciaországban az áramtermelésben a csökkentő tényezők jóval alacsonyabbak, akár a 0 g/kWhel értéket is elérhetik.

7 Lásd http://www.superc.rwth-aachen.de/cms/front_content.php?idcat=4 8 Az alábbi adatok elsősorban Klobasa/Ragwitz (Fraunhofer Innovációkutatási Intézet) „CO2-Minderung im Stromsektor durch den Einsatz erneuerbarer Energien” c. jelentéséből (2005) származnak.


13


. 1-6. ábra A CO2-csökkentő tényező a németországi áramtermelésben A geotermikus energia által biztosított hő alapterhelési energiaként hasznosítható a távfűtési hálózatokban. Ezekkel a létesítményekkel így kiválthatók a fosszilis tüzelőanyagokkal fűtött létesítmények, illetve lényegesen csökkenthető a CO2-kibocsátás. Az 1-7. ábra szemlélteti a hőtermeléshez felhasznált fosszilis tüzelőanyagok CO2-kibocsátását, ezzel megmutatva a geotermikus energia csökkentő potenciálját.

1-7. ábra A fosszilis tüzelőanyagok CO2-kibocsátása a hőtermelésben 9 Meglehetősen nehéz felmérni a geotermikus energia előállításából származó CO2-kibocsátást, mivel számos különböző tényezőt figyelembe kell venni. Az egyik legfontosabb a víz keringetéséhez szükséges villamos áram és a geotermikus létesítmény mérete. A hőtermelésre használt geotermikus energia CO2-kibocsátása ezért a becsült adatok szerint 10 g/kWhth10. A Német Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség felmérése szerint a hőtermelésre használt fosszilis tüzelőanyagok kiváltásakor a geotermikus energia csökkentő tényezője 229 g/kWhth11. Az áramtermeléshez használt geotermikus energia csökkentő tényezője jóval magasabb, mint a hőtermelés csökkentő tényezője. A hőtermelési lehetőség ennek ellenére különleges figyelmet igényel a következő okok miatt: 1. A hőpiac nagyobb részesedéssel rendelkezik az elsődleges energiafogyasztásban, mint a villamos áram. 2. A villamos áram termelésére alkalmas nagy entalpiájú geotermikus energiaforrások száma Európában viszonylag alacsony az EU-n kívüli forrásokhoz képest. 3. Számos olyan távfűtési hálózat működik már, amelyben a geotermikus energia közvetlenül kiválthatja a fosszilis tüzelőanyagokat. 4. Más megújuló energiaforrások nem képesek a hőenergiát annyira gyorsan és olcsón biztosítani, mint a geotermikus energia. 9 Lásd Göttingeni Egyetem: www.uni-goettingen.de/de/79037.html 10 Más források szerint a CO2-kibocsátás 27 g/kWhth. Lásd Forschungstelle für Eneuerbare Energien (weboldal: http:/ www.ffe.de/taetigkeitsfelder/ganzheitliche-energie-emissions-und-kostenanalysen/211-geothermie-freiham) 11 Német Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség (Bundesumweltbundesamt) (2005), Erneuerbare Energien – Einstieg in die Zukunft, 8. o.

14



A „Stern review on the Economics of Climate Change” érvelése szerint minden egyes tonna kibocsátott CO2 után egy bizonyos árat kellene figyelembe venni a különböző energiaforrások teljes társadalmi költségének kiszámításakor12. Ennek megfelelően, a geotermikus energia vagy egyéb kibocsátásmentes energia felhasználásakor történő CO2kibocsátás csökkenéséből származó környezetvédelmi hasznon kívül, minden egyes, nem kibocsátott tonna CO2-ra egy bizonyos összeget kell figyelembe venni, amikor az előállítási költséget összehasonlítjuk a fosszilis tüzelőanyagokból származó energiával. Ezt vagy hozzá kell adni a fosszilis tüzelőanyaggal előállított energia költségéhez, vagy ki kell vonni a kibocsátásmentes energia költségéből. A Stern Review becslése szerint ez a mennyiség 85 euro/t CO2. Más jelentések, így például a Krewitt és Schlomann által 2006-ban készített jelentés ezt a költséget 70 euro/t CO2 mennyiségre becsüli13. Ezt a számot figyelembe kell venni a hőtermelési költségek kiszámításánál. Az 1-8. ábrán az MWh-nkénti CO2-kibocsátás csökkentésének hozzáadott értéke látható mind a hő-, mind az áramtermelés esetében. Az összeg meg van szorozva a fent említett CO2-csökkentési tényezővel.

1-8. ábra A CO2-kibocsátás csökkentésének többletértéke A környezetvédelmi költségek nem kerülnek bele a magánbefektetők és pénzügyi támogatóik számításaiba. Az állami szervek kötelessége azonban azokat figyelembe venni támogatási mechanizmusaik kialakítása során. Bizonyos értelemben a támogatási mechanizmusoknak tárgyiasítania kell a megújuló erőforrások környezeti hasznát annak érdekében, hogy vonzóvá tudjon válni a magántőke számára, és ezzel orvosolni tudja a piaci kudarcot, illetve elő tudja mozdítani a ritka erőforrások igazán hatékony kihasználását. A kisebb CO2-kibocsátást illetően, a geotermikus energia – az 1-8. ábrán látható adatok alapján – 70–90 euro/MWhel (áramtermelés esetén), illetve 17–30 euro/MWhth (fűtés esetén) támogatásra tarthat igényt. A geotermikus energia környezetvédelmi költségeinek és hasznának elemzése figyelmen kívül hagyja a kockázat fontos tényezőjét. Ez a megközelítés túlságosan leegyszerűsíti az elemzést. Az energia ágazati kapacitástervezéssel kapcsolatos tapasztalatok azt mutatják, hogy rendkívül hosszú időszakok vannak – különösen energiaválság és pénzügyi válság után – amikor az energiakapacitás kiépítésének optimális útja az, hogy a nagyméretű és nagy kockázatú projekteket felfüggesztik, és inkább a fokozatos kapacitáskiegészítésekre összpontosítanak. Ezért a nagyméretű (áramtermelés) vagy kisméretű (hőtermelés) projektek kiválasztása nem egyértelmű, és dinamikus kiigazításokat igényel az energiapiaci és pénzpiaci körülményeknek megfelelően.

12 A Stern Review megtalálható a következő weboldalon: http://www.hm-treasury.gov.uk/stern_review_report.htm. 13 Ingenieurbüro für Erneuerbare Energien, „Nutzen durch erneuerbare Energien im Jahr 2008”, 7. o. Lásd http://erneue bare-energien.de/files/pdfs/allgemein/application/pdf/nutzen_ee_2008_bf.pdf


15


1.2. A geotermikus energia státusza – stilizált makroadatok egyes EU-tagállamokban Számos európai országban már működnek kiterjedt távfűtési hálózatok, így – gazdasági életképességük révén – a geotermikus energia kiválthatja a fosszilis tüzelőanyagokat ezekben a hálózatokban. Ezt néhány európai országbeli példával illusztráljuk14 . Ezek sok szempontból az egész Európában fennálló körülményekre jellemzőek. 15

1.2.1 Távfűtés Franciaországban Franciaországban, különösen annak északi régióiban, meglehetősen magas a hő iránti kereslet. Ennek következtében Franciaország támogatta a geotermikus energiatermelést különösen a párizsi medencében az 1970-es és 1980-as évekbeli olajválságok idején. Manapság a távfűtési hálózatoknak átadott hő teljes mennyiségét megújuló energiaforrásokból állítják elő, és ennek 11%-a származik geotermikus energiaforrásokból. 2009-ben összesen 240 MWth telepített kapacitással rendelkező 29 geotermikus távfűtési hálózat működött a párizsi medencében. Összesen mintegy 425 távfűtő hálózat működik összesen 17 442 MWth telepített kapacitással, és hozzávetőleg 2 millió franciaországi háztartás kapcsolódik távfűtő hálózathoz. Az összesen 80 078 TJ távhőt szolgáltató ágazat éves forgalma kb. 1,25 milliárd euro (tehát az átlagár 56,2 euro/MWhth). Mivel a távhő közel 70%-a még mindig fosszilis tüzelőanyagokból, úgymint szénből, földgázból és kőolajból származik, továbbra is nagy a potenciál a nem környezetbarát technológiák geotermikus energiával történő kiváltására. A célkitűzések szerint a geotermikus energiából származó közvetlen felhasználás (távfűtés) mértékét 2020-ig 370 Ktoe-val kell növelni (2006: 130 Ktoe, 2020: 500 Ktoe)16. Az alábbi térképen látható, hogy a geotermikus energiapotenciál nagy része közel van a nagyobb lakossági centrumokhoz, azonban ugyanannyi van viszonylag távolabbi területeken is, mint például a Massif Centralban, ahol a termelt hőre talán nehéz lenne azonnal vevőt találni.

1-9.ábra A geotermikus erőforrások potenciálja Franciaországban

14 Franciaország, Németország, Görögország, Portugália, Spanyolország, Magyarország, Bulgária és Szlovákia (a GEOFAR projektben megcélzott országok) földtani jellemzőit lásd a GEOFAR „Non-technical barriers and the respective situation of the geothermal energy sector in selected countries” c. jelentésében. 15 Az adatok a Euroheat & Power Association 2007. évi statisztikájából származnak (további információkat lásd: http://www.euroheat. org/District-heating-cooling-4.aspx) és a GEOFAR „Non-technical barriers and the respective situation of the geothermal energy sector in selected countries” c. jelentése 16 Lásd: www.legrenelle-environnement.fr/IMG/pdf/rapport_final_comop_10.pdf

16



1.2.2. Távfűtés Németországban 57 000 MWth teljes telepített kapacitásával a németországi hőpiac egyike a legnagyobb távfűtési piacoknak. Mivel a geotermikus energia kiaknázása már az 1970-es években elkezdődött, van néhány távfűtési rendszer, amelyet geotermikus energiával táplálnak, jóllehet Németországnak nem minden régiójában vannak geotermikus energiaforrások. Mintegy 4,9 millió háztartás kapcsolódik távfűtési hálózatokhoz, és összesen kb. 267 171 TJ energiát kapnak évente, ami 16 milliárd euro körüli forgalmat jelent (ez 215,6 euro/MWhth átlagárat jelent). Noha magas a hő iránti kereslet, a távfűtési hálózatok számára hőt termelő megújuló energiaforrások részesedése – beleértve a geotermikus energiát is – még mindig alig éri el a 10%-ot. A hőtermelés tekintetében a geotermikus energiatermelő létesítmények jelenlegi kapacitása hozzávetőleg 100 MWth.

1-10.ábra A geotermikus erőforrások potenciálja Németországban

1.2.3 Távfűtés Magyarországon Az 1-12. ábrán látható, hogy a távfűtésre használt megújuló energiák, különösen a geotermikus energia részesedése igen kicsi. Amennyiben a geotermikus energia a környezeti előnyeivel arányos támogatást kapna, akkor gazdaságilag versenyképessé válna, és óriási potenciálja lenne a fosszilis tüzelőanyagok kiváltására nemcsak a kelet-európai országokban, hanem Nyugat-Európában, így például Franciaországban és Németországban is. A geotermikus energia környezeti hasznának felmérése ezért fontos kérdés, amint azt már a fenti 1.1.2. pontban is láthattuk.

Wells in sandstone Wells in carbonate

1-11.ábra A geotermikus erőforrások potenciálja Magyarországon

17 http://www.iea-gia.org/documents/SzanyiKovacsHungaryExperience-draftAxelsson4Apr09.pdf


17


1.2.4 Szintézis Az 1-12. ábrán látható, hogy a távfűtésre használt megújuló energiák, különösen a geotermikus energia részesedése igen kicsi. Amennyiben a geotermikus energia a környezeti előnyeivel arányos támogatást kapna, akkor gazdaságilag versenyképessé válna, és óriási potenciálja lenne a fosszilis tüzelőanyagok kiváltására nemcsak a kelet-európai országokban, hanem Nyugat-Európában, így például Franciaországban és Németországban is. A geotermikus energia környezeti hasznának felmérése ezért fontos kérdés, amint azt már a fenti 1.1.2. pontban is láthattuk.

1-12. ábra Hőtermelési források megoszlása

Sok indokot meg lehetne nevezni, hogy a megújuló energia és a geotermikus energia távfűtésre történő hasznosításának mértéke miért ilyen eltérő az EU tagállamai között. A GEOFAR projekt megállapításai szerint (lásd „Non-technical barriers and the respective situation of the geothermal energy sector in selected countries” (A geotermikus szektort érintő nem technikai jellegű akadályok és eltérő szituációk a kijelölt országokban) c. jelentés) a döntéshozók körében hiányzik a geotermikus energiával kapcsolatos tudatosság. A megszerzett vélemény és a realitás közötti ellentmondás esetleges feloldása érdekében az alábbiakban egy sor példát mutatunk be mélységi geotermikus energetikai projektre, aminek során néhány valódi geotermikus energetikai projekt magas megbízhatóságára és kiforrottságára összpontosítunk.

18



1.3 A geotermikus energia státusza – mikroadatok egyes geotermikus projektekből MÉLYSÉGI GEOTERMIKUS ENERGIÁVAL KAPCSOLATOS MINTAPROJEKTEK Miközben az Európai Unióban számos hőpiac még mindig a fosszilis tüzelőanyagokból, így például kőolajból, földgázból és szénből előállított hőre támaszkodik, különböző európai országokban már sok olyan geotermikus energetikai projekt működik, amely háztartások ezreinek szolgáltat fűtést és egyes esetekben villamos áramot is. Ezek a projektek igazolják a geotermikus energia megvalósíthatóságát és megbízhatóságát, illetve hozzájárulását az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentéséhez az Európai Unióban. Az alábbiakban felsorolunk néhányat a mintaprojektek közül. Az alábbi geotermikus erőművek gazdasági vonatkozásainak megértéséhez nem szabad figyelmen kívül hagyni az alábbi irányelveket. Ezek az irányelvek az Európai Beruházási Bank (EIB) beruházásértékelési folyamatát tükrözik nagyvonalakban. Azért nagyvonalakban, mert a geotermikus projektek rendkívül sokfélék. A geotermikus beruházás gazdasági vonatkozásait az alábbi 2. pontban elemezzük alaposabban. A kiforrott megújuló energia projektek értékelésének alapját a legkevésbé költséges fosszilis tüzelőanyagok jelentette alternatíva képezi. Ez az 55%-os hatékonyságú kombinált ciklusú gázturbina. Egy ilyen erőmű tőkeköltsége a fűtőanyagok árával együtt emelkedett, és a CO2-többletkibocsátási díj, valamint az ellátásbiztonsági felár 72 euro/MWhel. alternatív költséget eredményezett. 2007 közepén ez már nagymértékű emelkedésnek számított a 2005 közepén érvényes 50 euro/ MWhel költséghez képest. Ezenfelül, a CO2-többletkibocsátási díj további várható emelkedése, valamint az előzetes beárazás, ami az EIB várakozásai szerint a marginális kiforrott megújuló energiatechnológia lesz 2020-ban, arra késztette az EIB-t, hogy 80 euro/MWh-ban határozza meg a kiforrott megújuló energiákból előállítandó villamos áram célárát. Az energiapiacok 2007-ben és 2008-ban tapasztalt felemelkedése miatt az EIB tovább módosította ezt a számot felfelé, 96 euro/MWhel-ra. Összefoglalva, ahhoz, hogy alkalmas legyen az EIB általi finanszírozásra, a geotermikus energiából villamos áramot előállító projektnek legalább 5%-ot hozamot kell realizálnia 15 éven keresztül, az előállított áram legfeljebb 96 euro/MWhel feltételezett árával számolva. A villamos áramra vonatkozó referenciaszámok alapján a hőenergia esetében a referenciaszámok 24 és 32 euro/MWhth között vannak.

1.3.1 Hőszivattyúval ellátott, kis mélységű geotermikus rendszer az aacheni RWTH-nál Добър пример за практичността на сондажен топлообменник е A kis mélységű geotermikus rendszer megvalósíthatóságára jó példa az aacheni egyetemen (Németország) működő létesítmény. Ebben a régióban a geotermikus energia előállításának feltételei nem kedveznek a hidrotermális alkalmazások telepítésének. Ennek ellenére, egy hőszivattyúval ellátott, kis mélységű geotermikus rendszer gazdaságilag életképes beruházás lehet azt feltételezve, hogy a jövőben a fosszilis tüzelőanyagok árának meredek emelkedése várható. 2004-ben az aacheni egyetemen elkezdték egy 2500 m mély fúrólyuk fúrását egy hőszivattyúval ellátott, kis mélységű geotermikus rendszer telepítése érdekében, amely hőt szolgáltat az egyetemi szolgáltatóközpont számára18. A beruházás teljes összege 5,1 millió euro volt, és 450 kWth kapacitást telepítettek 70°C üzemi hőmérséklettel. A teljes hőtermelés kb. 620 MWhth évente. 5%-os megtérülési rátával számolva a tőkeköltség 411 euro/ΜWhth évente, illetve 567 000 euro/ΜWth évente. Megjegyzendő azonban, hogy a létesítmény kihasználtsági rátája csupán 1377 óra évente. A létesítményt technológiafejlesztés, és nem kereskedelmi üzemeltetés céljából építették. A létesítmény hatékonyságának maximalizálása érdekében a kis mélységű geotermikus rendszerrel hűtik az épületeket a forró nyári időszakokban. Ilyen típusú létesítmény az EU bármely régiójában megépíthető – ez mutatja a geotermikus energia alkalmazhatóságát bármilyen fűtő- vagy hűtőrendszerben az EU határain belül.

1-13. ábra Az aacheni kis mélységű geotermikus rendszer 19 tervrajza

18 Lásd http://www.superc.rwth-aachen.de/cms/front_content.php?idcat=4 19 Lásd http://www.superc.rwth-aachen.de/cms/front_content.php?idcat=4


19


1.3.2 A simbach/braunaui hidrotermális létesítmény (Németország/Ausztria) A simbach-braunaui geotermikus energiaprojekt az európai partnerség tökéletes példája, mivel a projekt két különböző országban lévő két városnak szolgáltat energiát, és sikerének köszönhetően új beruházásokat indítottak a távfűtési hálózatban. A simbach-braunaui geotermikus energiaprojekt keretében a fúrásokat 1999-ben kezdték meg és 2001-ben fejezték be. Az erőmű Simbach (Németország) és Braunau (Ausztria) városok távfűtési hálózatainak szolgáltat hőt. 5,4 MWth telepített kapacitásával a létesítmény a 40 MWhth kapacitású távfűtési hálózat számára biztosít hőt 20 Olyan épületek, mint a helyi kórház és tűzoltóság kapcsolódik a 22 km hosszú távfűtési hálózathoz. Az 1848 m, illetve 1947 m mély fúrólyukak akár 80°C hőmérsékletű vizet is képesek szállítani. 21

1-14. ábra A simbach/ braunaui fúrások vázlatrajza22

1.3.3 Hidrotermális létesítmény Unterschleißheimban (Németország) Egy másik mintaprojekt az unterschleißheimi geotermikus erőmű. A projekt megvalósításának ötlete és a két fúrás befejezése között mindössze 4 év telt el. 23 2002-ben a geotermikus energiaprojekt keretében végzett első fúrás eredményeként 1961 méteres mélységben találtak termálvizet, amelynek tárolói hőmérséklete 81°C. A közel 8 millió eurós fúrási költség és a tároló azonosítása összesen 21 millió eurós beruházáshoz vezetett. A 27 MWth kapacitású geotermikus erőmű telepítésével jelentős mértékben csökkenteni lehetett az üvegházhatású gázok kibocsátását. 5%-os megtérüléssel számolva a tőkeköltség 38 900 euro/ ΜWth évente. Ezzel évente 8600 tonna CO2-kibocsátás, valamint 4,5 tonna SO2 és 7,9 tonna NOX takarítható meg. A CO2-kibocsátás tonnánkénti tőkemegtakarítása 122 euro/tonna. Ez magas értéknek minősül, figyelembe véve a fenti 1.1.2 pontban kiszámított 20 euro/tonnánál alacsonyabb adatokat.

1.3.4 Hő és villamos áram kogenerálása Altheimban (Ausztria) Az altheimi geotermikus energiaprojekt nagyon különleges, mivel a hőtermelés 1990 óta folyik itt. 2000-ben egy Szerves Rankine Körfolyamatot (Organic Rankine Cycle, ORC) biztosító létesítménnyel egészült ki, és Altheim lett az első geotermikus erőmű Közép-Európában. 24 A hő előállítására szolgáló geotermikus erőmű telepítésének első lépéseit már 1986-ban megtették, és 1989-ben került sor a szerződések megkötésére. Az ilyen jellegű projektek magas kockázata, valamint az akkoriban korlátozott tapasztalat miatt a helyi önkormányzat nehezen talált biztosítót, azonban végül két osztrák és magyar társaság vállalta a kockázatot. A 2,5 MWth telepített kapacitással kapcsolatos beruházás összértéke 1,9 millió euro volt, visszasajtolási kutat nem építettek. A létesítmény kapacitása ma 11 MWth. A fúrólyuk mélysége mintegy 2300 m, ahol kb. 106°C vízhőmérsékletet rögzítettek. 2000-ben a létesítményt kibővítették egy visszasajtolási kúttal és egy áramtermelő ORC turbinával, ezzel javítva a teljes projekt jövedelmezőségét. 5 millió eurós új beruházással 1000 kWel elektromos kapacitású turbinát telepítettek, amely évente akár 2000 MWhel áram termelésére is alkalmas. A feltételezett kihasználtsági ráta évi 2000 óra. Az együttes hő- és áramtermelés tökéletes példa arra, hogy miként valósulhatnak meg a geotermikus energiaprojektek: az első fázisban a távfűtési hálózat ellátására szolgáló kutakat fúrnak, hogy ellenőrizzék a feltételezett potenciált. Ha a hőmérséklet és az áramlási sebesség megfelelő, egy turbinát lehet telepíteni a létesítménybe. A kapacitás esetleges növelése és a projekt alkalmazási területének fokozatos kiterjesztése – ahol erre lehetőség van – a beruházási projektek kívánatos jellemzője.

20 21 22 23 24

Lásd http://www.simbach.de/p/d1.asp?artikel_id=1029 Lásd http://www.braunau.at/gemeindeamt/html/4ax.htm Lásd http://www.simbach.de/p/d1.asp?artikel_id=1029 Lásd http://www.unterschleissheim.de/index.html?xml=/gtuAG/projekt.xml http://www.altheim.ooe.gv.at/system/web/zeitung.aspx?menuonr=218375019&detailonr=218149727

20



1.3.5 Hő és villamos áram kogenerálása Unterhachingban (Németország) Az unterhachingi geotermikus energiaprojekt egy igazi sikertörténet.25 A projekt lebonyolításával megbízott speciális célú társaságot 2002-ben alapították, és mindössze hét évre volt szükség a teljes geotermikus energiaprojekt megvalósítására. A teljes projekt lebonyolításával a Rödl & Partner céget bízták meg, amely 2003-ban kötött biztosítást a fúrási kockázatra. A biztosítási megoldás jelentősen csökkentette a projekt kockázatát, így elkezdődhettek a fúrások. A 2004-ben és 2005-ben végzett fúrások eredményeként 133,7°C hőmérsékletű és 150 l/mp áramlási sebességű hidrotermális tartalékokat tártak fel, ami óriási sikernek számított. Az első fúrás mélysége 3350 m, a másodiké 3590 m. Az erőmű telepített kapacitása összesen 70 MWth, amit egy újonnan létesített távfűtési hálózaton fognak szolgáltatni. Mi több, a villamos áram termeléséhez egy ún. Kalina-ciklussal egészítették ki a létesítményt évi mintegy 21 500 MWhel áram előállításához. A telepített kapacitás 3,36 MWel. A tervek szerint az erőmű évente 126 GWhth hőt fog termelni, amit a távfűtési hálózaton fog elosztani. Az eddigi beruházás összértéke 80 millió euro. Számos más németországi önkormányzat követte Unterhaching példáját és próbálta meg kidolgozni a saját geotermikus projektjét annak érdekében, hogy minél inkább függetlenedjen az energiabehozataltól.

1.3.6 Hidrotermális létesítmény a párizsi medencében (Franciaország) A Chevilly-Larue-ben és L’haÿ-les-Roses-ban található geotermikus létesítmény 1985 óta szolgáltat energiát a két városnak, és a távfűtési hálózat egyike Európa legnagyobb, geotermikus energiával ellátott távfűtési hálózatainak. Mintegy 27 MWth telepített kapacitással a létesítmény 85 GWhth kapacitású (2004) távfűtési hálózat számára biztosít hőszolgáltatást26. A 74 °C hőmérsékletű termálvizet két geotermikus dublett aknázza ki, és a fogyasztók kaszkádban kapcsolódnak egy 22 km hosszú, 22 000 háztartást ellátó távfűtési hálózathoz. Mindkét fúrás mélysége 2000 m, a szállított víz hőmérséklete pedig eléri a 80 °C-ot.

1.3.7 Villamosáram-termelés az Azori-szigeteken (Portugália) Португалия разполага с високоенергийни ресурси, разположени на португалските острови, най-вече на Азорските. Portugália nagy energiatartalmú erőforrásokkal rendelkezik a szigetein, különösen az Azori-szigeteken. Ezek alkalmasak geotermikus energia előállítására. 1980 óta geotermikus villamos áramot állítanak elő az Azori-szigetekhez tartozó Sao Miguel szigeten. 2006 decemberében üzembe helyezték a Pico Vermelhó-i erőművet, amely felváltotta az 1980 óta működő, 3 MW kapacitású próbaegységet. A Pico Vermelhó-i erőművet öt geotermikus termelőkút és két besajtolókút szolgálja ki. A mező e részében 235 ºC és 240 ºC közötti maximális hőmérsékletet rögzítettek. A geotermikus folyadék legtermékenyebb rétegei 500 és 800 méter közötti mélységben találhatók. A geotermikus termelőkutakban az átlagos áramlási sebesség 120 tonna óránként. A telepített teljesítmény 10 MWel, azonban az erőmű kimenő teljesítménye folyamatosan meghaladta a 11 MWel-t. Az éves termelés kb. 97 GWhel. Az erőmű és a geotermikus kutak fúrásának teljes beruházási költsége 34 millió euro volt. 5%-os megtérüléssel számolva a tőkeköltség 17,6 euro/ΜWhel évente, illetve 154 500 euro/ΜWel évente. 27 A Pico Vermelhó-i erőmű esete igazolja, hogy a geotermikus energia képes nagy megbízhatóságú alapterhelési villamos áram szolgáltatására. Ez különösen értékes olyan periferikus helyszínen, mint az Azori-szigetek, és életképes lehet még úgy is, hogy a költség nem annyira alacsony, mint a kedvező geológiai körülményekkel rendelkező Azori-szigeteken.

1.3.8 Szintézis A fent ismertetett valamennyi projekt bizonyítja a geotermikus energiaprojektek megvalósíthatóságát. Figyelemre méltó, hogy mennyire változatosak a projektek körülményei, ami arra utal, hogy a geotermikus energia képes rugalmasan kielégíteni a különböző energiaszükségleteket. A jelenleg rendelkezésre álló technológiát figyelembe véve Európában arra lehet számítani, hogy a legtöbb geotermikus fejlesztés a hőtermelésre irányul, mivel csak kevés, villamos áram előállítására alkalmas nagy entalpiájú erőforrás létezik. Ennek ellenére, a kis entalpiájú erőforrások nagy mennyiségének és a már létező távfűtési hálózatok nagy számának köszönhetően a geotermikus energia jelentős potenciállal rendelkezik több ezer háztartás fűtésének biztosítására.

25 További információk: http://www.geothermie-unterhaching.de/ és http://www.geothermieprojekte.de/projektbeispiel-unterhaching-1/ projektanfang 26 Lásd http://www.semhach.fr/semhach02.htm 27 A Pico Vermelhó-i erőmű részletesebb leírását lásd a Mellékletben.


21


2. A geotermikus energia projektek főbb akadályai – a pénzügyi támogatás szükségességének elemzése Számos előnye dacára a geotermikus energia ágazatban a beruházások mértéke elmarad az egyéb megújuló energiákhoz képest. A GEOFAR azonosította azokat a nem műszaki jellegű akadályokat, amelyek a geotermikus energiával kapcsolatos beruházások útjában állnak. Ezek az akadályok leküzdhetők korlátozott, célzott állami beavatkozással, amely ösztönzi a geotermikus energiaberuházások számának növekedését. Az európai uniós, valamint az alacsonyabb szintű döntéshozatali szintű hatóságoknak kell felmérnie, hogy a geotermikus energiaprojekttel vagy projektkategóriákkal kapcsolatos beruházások konkrét közhaszna megéri-e a központi beavatkozást. A GEOFAR projekt a közepes mélységű és a mélységi geotermikus energiára összpontosít. A projektpartnerek tapasztalatai szerint, amelyeket a geotermikus energia szakértői által a négyszemközti tárgyalások során átadott információk, valamint a GEOFAR projekt számára gyűjtött műszaki és pénzügyi adatok is megerősítenek, a sekély, alacsony energiatartalmú geotermikus források nagy és kiterjedt energiapotenciálja megfelelően feltárható a meglévő piaci és piacon kívüli mechanizmusokkal. A GEOFAR célországokban a geotermikus energia továbbfejlesztése előtt álló akadályok három fő csoportba sorolhatók: műszaki, pénzügyi és egyéb. A jelen projekt feladatmeghatározása nem tartalmazza a műszaki akadályok elemzését. Nem szabad elfelejteni azonban, hogy a GEOFAR megállapításai szerint a műszaki akadályok, ahogy azokat a befektetők, a kormányzati tisztviselők és a közvélemény érzékeli, jelentős tényezőt jelentenek a geotermikus energia területén jelenleg tapasztalható lassú fejlődés magyarázatában. Mi több, a GEOFAR megállapításai szerint a technikai jellegű akadályok általában a nem technikai akadályokkal együtt jelentkeznek. Mivel a GEOFAR projekt végleges célja a geotermikus energetikai beruházások ütemének felgyorsítását szolgáló konkrét és gyakorlati javaslatok kidolgozása, a műszaki és nem műszaki jellegű akadályok elemzés céljából történő megkülönböztetésére a jelen dokumentumban nem fektetünk túl nagy hangsúlyt. A GEOFAR szerint a geotermikus energiaprojektek kidolgozása előtt álló elsődleges akadályok a következők: 1. A geotermikus erőforrások tulajdonlása és tulajdonjoga körüli jogi bizonytalanság. 2. Az alapvető geológiai kutatási adatok korlátozott elérhetősége és az új adatok szerzésének magas költsége, különösen Kelet- és Dél-Európában. 3. Az alacsony energiatartalmú, sok kisebb méretű erőművet igénylő források változatos jellege. Egyes erőművek véletlenül közel vannak azokhoz a helyekhez, ahol energiára van szükség. Más erőművek nem. 4. A nagy energiatartalmú geotermikus források fúrásának magas kockázata (a többi megújuló energiaforrásokhoz képest) - a geotermikus energiát termelő erőművek magas előzetes költségei. 5. Európai uniós szinten a mérettel és a kockázattal kapcsolatos problémákat fokozza a jogi és politikai környezet, amely nagyon eltérő lehet a különböző tagállamok esetében. 6. A geotermikus energia előnyeivel kapcsolatos tudatosság alacsony foka a befektetők, a kormányzati tisztségviselők és a lakosság körében. Az alábbiakban leírtakból kiderül, hogy a geotermikus energia ágazat fejlődése előtt álló akadályok igencsak hasonlóak azokhoz a problémákhoz, amelyekkel a fosszilis tüzelőanyagokat kitermelő ágazatok – például a szénbányászat és a kőolajtermelés – szembesültek kialakulásuk kezdetén. A hasonlóságokra többször is felhívták a figyelmet a GEOFAR keretében folytatott négyszemközti tárgyalások során kikérdezett szakértők. Az alapvető különbség az, hogy az említett ágazatoknak sokkal több ideje volt kiforrni, amely idő alatt a termékeik iránti kereslet folyamatosan nőtt a kínálattal együtt. A geotermikus energia esetében a kereslet már most magas. A jelenlegi klímaproblémák miatt azonban nem áll rendelkezésre hosszú (évszázadokban mérhető) időkeret a kínálat kialakítására. A klímatudomány nem ad annyi időt a világnak. A fosszilis tüzelőanyagok elérhetőségével és az ellátásbiztonsággal kapcsolatos problémák is arra mutatnak, hogy most kell beruházni az alternatív energiaforrások diverzifikált portfóliójába. Ebből következik, hogy a geotermikus fejlődés felgyorsításához a politikaalakítóknak tudatos döntést kell hozniuk a feladathoz szükséges jelentős erőforrások biztosítására vonatkozóan. A geotermikus energia nem pusztán CO2-semleges, hanem csaknem CO2-mentes. A politikai döntéshozóknak kellően kell értékelniük ezt az előnyt. Nem könnyű feladat csupáncsak információkat találni egy ágazatról kialakulásának korai szakaszában. A GEOFAR tanulmányban az információkat jelentős és költséges erőfeszítéssel gyűjtötték össze a projektpartnerek. Minden információt leellenőriztek és megerősítettek. Ezt a folyamatot a GEOFAR projekt valamennyi partnere követte, mivel mindannyian megértették, hogy az információgyűjtés célja a döntések alátámasztása, és nem csupán kutatási következtetések megfogalmazása volt. Most pedig vizsgáljuk meg egyenként a fentiekben felsorolt, a geotermikus energia ágazat fejlődése előtt álló fő akadályokat.

22

A geotermikus energia projektek főbb akadályai


Mielőtt továbbmegyünk, érdemes megjegyezni, hogy a geotermikus beruházások felgyorsításának célja rövid és középtávon nem egyeztethető össze a geotermikus energia ágazat fejlődése előtt álló, hosszú távú megoldást igénylő akadályok elhárításával. Ezenkívül, nem világos, hogy milyen európai uniós szintű cselekvési programmal lehet elhárítani a helyi szintű akadályokat, például a bányászati tevékenységekkel szembeni gyakori helyi tiltakozást. A helyi hatóságoknak és az üzemeltetőknek fel kellett ismerniük, hogy miután a közösségben megjelenik a félelem, az ennek eloszlatásához szükséges idő és erőforrások miatt a projekt legalább még egy generációig nem lesz megvalósítható.

2.1. Jogbiztonság A megújuló természeti erőforrások tulajdonjogának kérdését még nem sikerült kielégítően megoldani sem a jogtudományban, sem a közgazdaságtanban. Bizonyos természeti erőforrásokat birtokolhatnak gazdasági szereplők, másokat nem. Ráadásul a magántulajdonban lévő erőforrásokat is szabályozhatja – néha igen szigorúan – az állami politika. Az egyetemes használatban álló víz esete jól példázza ezt. A víz tulajdon- és használati joga gyakorlatilag az egész világon ellentmondásos. Ami nem működik elméletben, az gyakran működik a gyakorlatban. A kutatók rendkívül összefonódó jogi és gazdasági gyakorlatok rendkívül összetett rendszereit figyelték meg, amelyek lehetővé teszik a közösségek számára a ritka megújuló természeti erőforrások, például az öntözésre használt víz gazdaságilag meglepően hatékony megosztását. Sajnos ezeknek a rendszereknek a kialakítása több évtizedet vesz igénybe, és meghiúsítja az általános alkalmazhatóságot. Általában véve, a legfejlettebb országokban a geotermikus folyadékokra vonatkozó bányászati előírásokat módosították annak érdekében, hogy azok tükrözzék a legújabb technológiai fejlődést. Ennek ellenére továbbra is felmerül a kettős, például az egészségügyi/idegenforgalmi és fűtési/áramtermelési felhasználás kérdése. Ennek részben a geotermikus forrás természete az oka. Fúrás nélkül nem lehet megtudni, hogy az esetlegesen feltárt geotermikus folyadék pontosan mire használható. Így a meddő fúrás kockázata mellett az üzemeltető a fúrási engedélyben meghatározott szabályok megszegésének kockázatát is szembesül. Másrészt, az engedélyező hatóságra hárul az a lehetetlen feladat, hogy összevesse a közösségre háruló fúrási költségeket a veszteségtől a több tízmillió euróig terjedő haszonnal. Ennek megfelelően, az engedélynek az üzemeltető számára megfelelőnek tűnő feltételeiről kiderülhet, hogy a fúrási eredmények fényében túlságosan korlátozóak. Ennek a problémának a kezelésére lehetetlen jogi megoldást kidolgozni, de még ha lehetséges is volna, nem lehetne elfogadtatni az EU összes tagállamában. A probléma részleges megoldását jelenthetné az állami kutatóintézetek pénzügyi támogatása, amely aztán munkájával arra összpontosíthatna, hogy feltárja a minimális kutatási információkat, amelyek a hatékony engedélyezési folyamathoz szükségesek. Még így is csak csökkennének, és nem hárulnának el a jogi akadályok, és ez túl sokba kerülne pénzben és időben egyaránt.

2.2 Korlátozott geológiai alapkutatási adatok Megalapozott, teljes körű geológiai kutatási program hiányában Dél- és Kelet-Európában a geológiai alapkutatási adatokat a kőolaj-, földgáz-, illetve vízlelőhelyekre irányuló próbafúrások melléktermékeként gyűjtötték. Az alapkutatási adatgyűjtéssel kapcsolatos magánberuházások nem valószínű, hogy elégségesek, mivel ennek haszna nem kizárólag a befektetőhöz folyik be. Példának okáért, ki állna készen arra, hogy adatokat vásároljon egy meddő fúrólyukról, és milyen áron? Az adatkészítőt miért érdekelné az adatok megőrzése, felhasználható formába öntése és hozzáférhetővé tétele a potenciális versenytársak számára? Még akkor is, ha általános társadalmi érdeket szolgálna, az ügynököknek nem érdeke az adatok továbbítása. A hiányosság kiküszöbölésére ezért állami beavatkozásra van szükség a kutatófúrás finanszírozása formájában. A kutatásra szánt állami források azonban nincsenek ingyen. A geotermikus energiára irányuló próbafúrásnak számos egyéb, a megújuló energiaforrások területén, az energia szélesebb értelemben vett területén, valamint számos más alapkutatási területen benyújtott értékes kutatási javaslattal kell versenyeznie. Az adathozzáférési akadály leküzdése így elsősorban azt jelenti, hogy a geotermikus energia kérdését tovább kell felfelé tolni a politikai napirenden, európai uniós és tagállami szinten egyaránt. Az állami segítségnyújtás azonban háromféleképpen egészíthető ki: Egyrészt, a megfelelően ellenőrzött sekélyfúrás drasztikus kibővítésével adatokat lehet szolgáltatni és nagymértékben meg lehet növelni a fúrásban és a geotermikus energiában jártas mérnök szakértők számát. Másrészt, a geotermikus források – földrajzi, geológiai és gazdasági értelemben egyaránt – kellően nagy méretben történő feltárására szóló engedélyek becsomagolásával biztosítható, hogy az engedélyes méltán reménykedhet „valamilyen” jelentős energiaforrás feltárásában, és így a magántőke számára is vonzóvá válik a geológiai alapkutatás. Harmadrészt, a megfelelően strukturált, a fennálló pénzügyi és politikai környezet által meghatározott állami és magánszektori partnerségek (PPP) szolgáltathatják a megoldást a megfelelő prioritások meghatározásának és a geológiai alapkutatás finanszírozásának kettős problémájára.


23


2.3 Kisméretű erőművek A technológiai jelenlegi helyzete kétségtelenül nem teszi lehetővé a geotermikus energia számára a fosszilis tüzelőanyagok, sőt még a nagy vízerőművek esetében is lehetséges nagyméretű erőművek létesítését. A Kibővített Geotermikus Rendszer (Enhanced Geothermal Systems, EGS) technológia ígéretes, azonban nagyon jelentős akadályokat kell leküzdeni a kereskedelmi kiforrottság elérése előtt. Az EGS technológia fejlesztésének értéke jelenleg egy jövőbeli, bizonytalan haszon opcionális értékével egyenlő. A méretbeli korlátozottság a manapság fejlesztés alatt álló valamennyi megújuló energiaforrást érintő korlátozottság. A geotermikus energia azonban más. Napelemeket és szélturbinákat nagy mennyiségben lehet egy központi helyszínen előállítani, amivel nagyon jelentős méretgazdaságosság érhető el. Ezeket ezután már lehet a terepen alkalmazni. Bizonyos esetekben pontosan ott lehet ezeket üzembe helyezni, ahol a kereslet van. Másrészt a geotermikus források, különösen a magas és közepes energiatartalmú források helyszínspecifikusak. Lehet érvelni amellett, hogy minden egyes geotermikus mező esetében az adott mezőre érvényes ismereteket kell kidolgozni. A méretprobléma jól ismert a bányaiparban. Az ásványokat nem minden mennyiségben gazdaságos kibányászni. Egyes ásványok kis mennyiségben vannak jelen egy adott földrajzi helyen, míg mások kis koncentrációban hozzáférhetők, és olyanok is vannak, amelyek túl messze találhatók attól a helytől, ahol hasznosan fel lehetne dolgozni őket. Ezenkívül, a kitermelés és a finomítás folyamata nagyon gyakran gyökeresen eltérő lehet két különböző helyszín esetében. Ezen akadály elhárítása érdekében a politikai döntéshozóknak kétoldali megközelítést kellene alkalmazniuk: egyiket az alacsony energiatartalmú geotermikus forrásokra, és egyet a közepes és magas energiatartalmú forrásokra. Az alacsony energiatartalmú források kiaknázására tömeggyártású technológiát lehet használni. A kitermelést szimulálni lehet a sűrűn lakott területeken lévő épületek geotermikus fűtésének és hűtésének ösztönzésével (sőt, az építési szabályok révén kötelezővé tételével) annak érdekében, hogy mérsékelni lehessen elsősorban a helyi felmelegedést és – a takarékos energiafogyasztással – a globális felmelegedést egyaránt. A közepes és magas energiatartalmú geotermikus energiaforrások számára hátrányt jelent a kis méret. Ez azonban nem minden esetben és nem mindenhol jelent hátrányt. Regionális fejlesztési szempontból rendkívül kívánatos az egyes régiókra jellemző energiaforrások kiaknázása. Emellett, a geotermikus energia sokkal kisebb környezeti nyomot hagy, mint a nap- vagy szélenergia. Így a jelentős méretgazdaságosság hiánya nem biztos, hogy a legfontosabb szempont a politikai döntéshozók számára a geotermikus energiaprojektek támogatásáról szóló döntések meghozatalakor. Az e fejezet 1–6. pontjaiban felsorolt elsődleges akadályok mindegyikével foglalkozni kell, ha a geotermikus energiát a potenciáljához közelebb álló szinten szeretnénk kiaknázni. Nem mindegyik nehézséget lehet azonban mennyiségi szempontból elemezni. Meggyőződésünk azonban, hogy a fúrási kockázat és az előzetes költségterhelés (4. pont) kérdése elemezhető mennyiségi szempontból. Ezért ennek a két problémának az elemzése sokkal több helyet és időt vesz igénybe, mint az egyéb kérdések elemezése. Erre azért van szükség, hogy eme jelentés olvasóit/felhasználóit közös kiindulópontra lehessen hozni annak érdekében, hogy az elejétől a végéig követni lehessen az okfejtést.

2.4 A nagy energiatartalmú geotermikus források fúrásának magas kockázata A geotermikus energiát termelő erőművek magas előzetes költségei 2.4.1 Termelőiár-kockázat A kockázat kérdése az egész energiaágazatban a legfontosabb. Azonban sokféle kockázat létezik, és különbséget kell tenni a különböző fajta kockázatok között. Vizsgáljuk meg ezt a kérdést úgy, hogy először néhány analitikai eszközt dolgozunk ki, amelyek azután segíteni fognak a különböző típusú kockázatok mindegyikének elemzése során. Az energiaiparban a legkézenfekvőbb kockázat a termelőiár-kockázat. Ez az alábbi ábrán látható (2-1. ábra):

24



2-1. ábra Az egyéb áraknál ingadozóbb energiaárak

Megvizsgáljuk az elsődleges energiaforrások, azaz főleg a kőolaj, a földgáz és a szén árát. Figyelemre méltó, hogy valamennyi áruhoz és szolgáltatáshoz viszonyítva az energiaár ma körülbelül az 1982. évi szinten áll. Az energiaár szintje azonban alacsonyabb maradt valamennyi áru és szolgáltatás áránál az elmúlt 36 év nagy részében. Másrészt, közel hat évig (2003–2006) az energiaárak gyorsabban emelkedtek a teljes árszintnél. Érdemes közelebbről megvizsgálni az energia relatív árát, vagyis az összes áruhoz és szolgáltatáshoz viszonyított árát. Ez az alábbi ábrán látható (2-2. ábra):

2-2. ábra Az elsődleges energia relatív ára

Ha tendenciát keresünk a fenti ábrán szereplő adatokban, akkor éves szinten mintegy 2%-os növekedési rátát állapíthatunk meg. Mivel ezt a ráta kiigazításra került az általános (termelői) árszinttel, ez az adat az elsődleges energia árának reálértéken kifejezett felértékelődésének mértékét mutatja az elmúlt 36 évben. Az ábra szemlélteti az elsődleges energiába történő hosszú távú beruházások problémáját is. Egy 1986-ban eszközölt beruházásnak, amely a 2%-os tendencia mentén történő árnövekedéssel számolt, 16 évig kellett volna kibírnia a trend alatti árakat. Figyelemre méltó, hogy még az energiatárolásba történő beruházás is, mint például az épületek szigetelésének


25


javítása, megsínylette az energiaárak magas fokú ingadozását. Az energia termelőiár-kockázatának rejtélye még ennél is összetettebb. Megállapítható, hogy az elmúlt néhány évben az energia reálértéken kifejezett ára nemcsak hogy magasabb, mint az azt megelőző években, de sokkal ingadozóbb is. Sokkal meredekebbek az emelkedések és a csökkenések. Mennyivel meredekebbek? Meg lehet nézni az alábbi ábrát (23. ábra):

2-3. ábra Az elsődleges energia reálértéken kifejezett árának volatilitása

A megfigyelt ingadozás folyamatosan erősödött 1979 és 2009 között. Az energiaipari befektető problémája tehát, legyen az a magán- vagy az állami szférában, nem egydimenziós. Az energiaárak valószínűsíthető hosszú távú trendjének előrejelzése nem elég. A befektetőnek a fokozódó áringadozással is számolnia kell. A fenti ábrán látható, hogy a volatilitás nem megy a végtelenségig. A legvégső felső határa azonban minden valószínűség szerint ismeretlen. Egy sor szimulációt készítettünk az energiaárnak a vizsgált időszakkal azonos időben mutatott útvonalával. A szimulációk célja a tényleges árakkal azonos statisztikai jellemzők kimutatása volt, ami lehetővé teszi – természetesen egy mérhető véletlenszerű elem vonatkozásában – azokat, amelyeket a tényleges energiaárak tekintetében megfigyelünk. A feladat gyakorlati következtetése, hogy egy háztulajdonos, aki 3000 eurót spórolt meg azzal, hogy nem szigetelte a háztetőt az 1974-es és 1979-es olajválságokat követően, jobb helyzetben van ma, mint egy hasonló háztulajdonos, aki beruházott a tetőszigetelésbe. Ami még rosszabb, hogy még ennél is jobb helyzetben lenne az esetek kétharmadában még akkor is, ha az energiaárak másként alakultak volna. Az eddigi elemzés világosan megmutatja, hogy az energia értékesítési árának bizonyos fokú stabilitása miért alapvetően fontos az energiaipari beruházásokban, legyen szó fosszilis tüzelőanyagokról, megújuló energiáról vagy energiatárolásról. A betáplálási ár meghatározása és garantálása ezért nagyon fontos eszköz az energiaipari beruházások ösztönzésében. A termelőiár-stabilitás biztosítása ugyanilyen fontos a magánszektor üzletpolitikájában és az állami szektor közpolitikájában. Ezért van az, hogy olyan nagy mennyiségű energiát értékesítenek közép és hosszú távú szerződések keretében. Ami talán nem annyira látszik a nyilvános vitákban, az a garantált betáplálási árban rejlő támogatás mértéke. Ahhoz, hogy a fenti tetőszigetelési példában vizsgált feltételek szerinti beruházásban a megtérülés elmaradásának esélyét 64%-ról mondjuk 25%-ra lehessen csökkenteni, a szigetelésre fordított befektetés költségének közel felét támogatni kellene. Más szóval, a beruházási költség 50%-át fedező támogatás elhárítaná a kockázat több mint felét. Az igazi kérdés azonban a következő: Ez a kockázatmérséklés elégséges-e vagy több mint elégséges ahhoz, hogy a beruházást vonzóvá lehessen tenni? A kérdés megválaszolásához további analitikai eszközökre van szükség, amelyek kifejlesztéséről később lesz szó ebben a pontban. Másrészt, meg kell jegyeznünk, hogy egy energiaipari beruházás teljes időtartama alatt fizetendő garantált ár azt jelenti, hogy a befektető számára a megtérülési rátának nem kell magasnak lennie. Ha az árat az állam garantálja, akkor a befektetők számára a megtérülési rátának csak olyan magasnak kell lennie, mint egy hasonló lejáratú államkötvény megtérülési rátája. És a diverzifikáció? Csökkenne-e minden projekt esetében a termelőiár-kockázat egy olyan befektető számára, aki a befektetésre szánt összes pénzének egy kis részét fektette be? A válasz nem, ha a befektetés több energiaprojektből álló portfóliókban van elhelyezve, legyen szó megújuló vagy nem megújuló energiáról, illetve csak energiatárolásról. A következő 25 évre vonatkozóan felvázolható, végtelen számú forgatókönyv közül egyetlenegy fog megvalósulni. Ha az árak alacsonyak lesznek a következő 25 év nagy részében, akkor alacsonyak lesznek a befektetési portfólióban lévő összes energiaberuházás esetében, és a portfólió hozama alacsony lesz. És az egyéb gazdasági ágazatokra kiterjedő diverzifikáció? Gyakran fogták az elsődleges energia magas árára azt, hogy a világgazdasági aktivitás csökkenését idézi elő, ezért látszólag erősen kontraciklikus. Ez a széles körben elterjedt

26



nézet azonban megdől, ha közelebbről megnézzük. Az energiaárak megbízhatóan jelzik a gazdasági tevékenység irányvonalában bekövetkező változásokat, de mihelyst ez az irányváltás bekövetkezik, az energiaárak követik. Az energiaipari beruházások a gyakorlatban tehát alacsony fokú szisztematikus kockázatot hordanak, a fel- és lefelé mozgás kockázatát a teljes gazdasággal együtt. Így tehát – elméletben – jól illenek a megfelelően diverzifikált befektetési portfóliókba, amelyek a diverzifikációval kiiktatják a magas specifikus kockázatukat. A geotermikus energiaberuházások azonban még nem elég kiforrottak a befektetők szerint, és a számuk sem elég magas ahhoz, hogy alkalmazni lehessen rájuk ezt a kockázatmérséklési technikát.

2.4.2 A sikertelen feltárás kockázata

A mélységi geotermikus energia hő- és/vagy áramtermelésre történő felhasználása a megfelelő föld alatti „geotermikus hőforrások” feltárásától függ. Számos európai példa mutatta, hogy ilyen megfelelő „geotermikus hőforrás” feltárása nem garantált. A sikeres feltárással kapcsolatos kockázat feltárási kockázatnak is minősül28 . A meghatározás szerint a feltárási kockázat főleg annak kockázata, hogy egy (vagy több) fúrással nem lehet megfelelő mennyiségű vagy minőségű hőteljesítményt elérni29 . Más szóval, egy vagy több termelő fúrásból nem lehet elérni a szükséges hőkapacitást. A feltárási kockázat lehet az eredménytelen fúrás (vagyis teljes sikertelenség) kockázata vagy részleges feltárás (részleges siker). A mélységi geotermikus energiaprojektekben a feltárási kockázat főleg a hidro-geotermikus fúrásokat érinti. Mivel az Európában jelenleg futó mélységi energiaprojektek hidro-geotermikus forrásokon alapulnak, a magas előzetes költségteherrel együtt a feltárási kockázat a geotermikus energiaprojektek megvalósítását akadályozó fő akadály egész Európában. Minden egyes hidro-geotermikus projekt esetében a feltárási kockázat felmérése a központi kérdés a befektetők és a döntéshozók számára. A gyakorlatban a konkrét esetekre „valószínűsíthető sikert” határoznak meg, ami általában magába foglal egy alapesetet, egy részleges siker esetet és a kudarcot. Minden esetben, illetve minden konkrét projekt esetében le kell folytatni ezt a felmérést annak érdekében, hogy meg lehessen állapítani a kockázat-nyereség arányt a befektető számára. A kockázat-nyereség arány a projekt jövedelmezőségében is kifejezhető. A projekt jövedelmezősége így tehát közvetlenül összefügg a talált víz (energiahordozó) mennyiségével, a valószínűsíthető sikerrel kapcsolatosan (lásd még a 2-4. ábrán látható diagramot). Ha a minimális jövedelmezőség (ami a befektetőtől függ) nem érhető el, akkor a projekt általában gazdaságilag életképtelennek minősül.

2-4. ábra A jövedelmezőség, a vízáramlási sebesség és a siker valószínűsége közötti összefüggés

28 Ez valójában a források feltárása folyamán fennálló kockázat, ezért a „feltárási kockázattal” van összefüggésben. A GEOFAR-nál tisztázni szándékoztuk ezt a kifejezést, ezért a meghatározás szerinti „feltárási kockázatról” beszélünk. 29 Dr. Rüdiger Schulz: Basic Requirements for an assessment of probability of success for hydrogeothermal wells


27


Következésképpen, egy sikertelen fúrás a fúrási, feltárási és tervezési beruházás teljes elvesztéséhez vezet. A részleges siker jelentheti azt, hogy a biztosításból befolyó tőke (mint biztosítási esemény) felhasználásával a fúrás tovább hasznosítható (és ezzel megvalósítható a minimális jövedelmezőség). A siker a projekt terv szerinti továbbfejlesztéséhez vezet. A feltárási kockázatok geológusok által végzett megfelelő mennyiségi felmérése – általában szeizmológiai elemzéssel – korlátozhatja a feltárási kockázatot. Szeizmológiai elemzéssel azonban nem lehet teljes mértékben kiiktatni a feltárás elmaradásának, illetve a nem elégséges feltárásnak a kockázatát. Fontosabbak még a közeli helyszíneken végzett fúrások, amelyek rendszerint segítenek megállapítani a tározó hőmérsékletét és általános áteresztőképességét, azonban egy új fúrás esetében mindig lényeges a konkrét helyszín felmérése pl. a nagyobb áteresztőképességű karsztosodott struktúrák (repedésekkel, stb.) azonosítása érdekében. Amennyiben egy sikertelen fúrást fel kell adni, a fúrási munkálatokkal kapcsolatos befektetéseket (beleértve a projektfejlesztést és a tervezést) a legtöbb esetben elveszettnek kell tekinteni. A projektenként gyakran több mint 10 millió eurós beruházások azonban ki vannak téve ennek a konkrét kockázatnak. A befektetőnek meg kell szereznie a tőkét ahhoz, hogy a geotermikus projekt az első lépésektől a fejlesztés későbbi szakaszaiba jusson, és a befektetőnek vagy befektetőknek hajlandónak kell lennie jelentős kockázat mellett vállalni a finanszírozást. A projektbe először belepumpált tőkét kockázati tőkének kell tekinteni. Ebben a fázisban szinte lehetetlen külföldi tőkét szerezni, mivel a pénzintézetek minden bizonnyal nem foglalkoznak semmilyen feltárási kockázattal (ez mutatja az Európai Beruházási Bank (EIB) gyakorlatias szemléletmódját is, amely elutasítja a geotermikus projektek fúrási fázisainak finanszírozása iránti kérelmeket, azonban a későbbi fázisok, például a távfűtési hálózat létesítésének vagy erőművek építésének finanszírozására hajlandó.) Következésképpen a projektekből hiányzik ezeknek a korai fázisoknak a finanszírozása. Európa-szerte hiány van a rendelkezésre álló pénzügyi eszközök tekintetében – ha államilag támogatott mechanizmus nem áll rendelkezésre – ami összefügg a projektfejlesztési fázisok legmagasabb kockázatú időszakaival (a projekt korai szakasza, amikor a forrás megléte nem igazolt, és az eredménytelen feltárás kockázata igen magas); minden befektetőnek a projektkockázat aránytalan részét kell viselnie a többi megújuló energiával kapcsolatos beruházásokhoz képest. Megállapítható, hogy a geotermikus feltárásokkal és fúrással összefüggő előzetes költségteher finanszírozásához nagyfokú pénzügyi kötelezettségvállalásra van szükség a befektetők részéről egy olyan helyzetben, amikor fennáll a kockázata annak, hogy a megerősítő fúrás nem tud gazdaságilag életképes projektet azonosítani, még akkor is, ha a részletes szeizmológiai elemzés életképes geotermikus forrás feltárásának potenciáljára utal. A kockázat állami pénzeszközökből történő mérséklése kikövezi az utat a geotermikus projektek számára, minden előnyeivel együtt. Jelenleg csak néhány európai országban működik biztosításalapú kockázatmérséklési rendszer a geotermikus projektek számára ezen akadály leküzdésére. Ezek az országok Franciaország (a legrégebbi), Svájc és Németország. Nemzetközi szinten a GeoFund (amelyet a Világbank kezel) részleges biztosítási rendszert is nyújt a GeoFund tagállamai számára, amelynek előnyeiből olyan kelet-európai országok, mint például Bulgária is részesedhet. A hozzáférés azonban az európai geotermikus energiaprojekteknek csak kis része számára hozzáférhető, és eddig csupán egy projektet „biztosítottak” a GeoFund mechanizmusból. Az európai geotermikus energiaágazatnak mint egésznek egy konkrét időkereten belüli felvirágoztatására megoldást jelentene egy egész Európára kiterjedő kockázatmérséklési rendszer.

2.4.3 Forrásfeltárás kockázata – fúrási költségtúllépések

Геотермалните енергийни проекти не се сблъскват само с риска от производствени разходи. Разходите за A geotermikus energiaprojektek nem csupán termelőiár-kockázattal szembesülnek. A geotermikus forrás feltárása és elérése előre nem tudható. Ez a tény újabb kockázati tényezőt jelent a beruházási döntésben. A GEOFAR projekt során információkat gyűjtöttek több konkrét projektjavaslatról. Ezen információk közül néhányat a fentiekben ismertettünk. További információkat tárgyalásokon gyűjtöttek, de azzal a megállapodással, hogy ezeket az eredeti formájukban nem teszik közzé, vagy személytelen formában, illetve a szerző megjelölése nélkül teszik közzé. Kiderült azonban, hogy a geotermikus áramtermelő erőművekben alkalmazott technológia mára már annyira jól meghatározott, hogy nem találtak észlelhető különbségeket a számos vizsgált projektben. Az elemzést ennek megfelelően egy hipotetikus mintaprojekten folytatjuk. A méret változhat a nagy vagy kisebb erőművek esetében, azonban a gazdasági jellemzők ugyanazok maradnak. Kezdjük ezért egy olyan hipotetikus projekttel, amelynek a tervezett beruházási költsége 30 millió euro, tervezett időtartama 25 év, és a projekt teljes időtartamára garantált nettó bevétel évi 2 millió euro. Feltételezve, hogy nincs bizonytalanság a tervezett beruházási költségekkel kapcsolatban, a kiindulási feltételezések szerény 5 millió eurós nettó jelenértéket jelentenek. Nem lehetünk biztosak ugyanakkor abban, hogy nem merülnek fel költségtúllépések. A költségtúllépések százalékos arányát béta eloszlással modellezzük. Ez egy rendkívül rugalmas valószínűség-

28



eloszlás, amely különböző forgatókönyvek elemzését teszi lehetővé számunkra. Azt feltételezzük, hogy egy geotermikus energiaprojekt költségtúllépése 0%-nál indul és maximális értékre megy fel. A GEOFAR projekt keretében megkérdezett szakértők szerint a maximális költségtúllépés hozzávetőleg 40%, ami után a projektet feltételezhetően felfüggesztik, azonban bármilyen ésszerű felső határértéket lehet alkalmazni. Feltételezhetjük, hogy az x (0<x<maximum) mértékű költségtúllépés felmerülésének valószínűsége egységes az adott időtartamon belül [0, maximum]. Feltételezhetjük, hogy az x mértékű költségtúllépés valószínűsége állandó ütemben csökken a költségtúllépés mértékével együtt. Feltételezhetjük azt is, hogy az x mértékű költségtúllépés valószínűsége gyorsabb ütemben csökken annál a sebességnél, amellyel a költségtúllépés mértéke nő. Ezek, illetve további esetek modellezhetők béta eloszlással. Milyen gyakran fogja a költségtúllépés meghaladni az 5 millió eurós várható jelenértéket a hipotetikus forgatókönyvünkben? Ennek valószínűségét az alábbi 2-1. táblázat mutatja: Maximális költségtúllépés 10.00% 20.00% 30.00% 40.00%

1 0.0% 16.8% 47.3% 59.3%

béta paraméter 2 4 0.0% 0.0% 2.6% 0.0% 19.0% 4.2% 35.3% 11.2%

10 0.0% 0.0% 0.0% 0.6%

2-1. ábra Annak valószínűsége, hogy a költségtúllépés meghaladja az 5 millió eurós várható jelenértéket a vizsgált hipotetikus forgatókönyvben

Egyértelmű, hogy a geotermikus energiaprojektek felépítésében a költségtúllépésekkel összefüggő kockázat jelentős lehet. Ez a kockázat nem érinti az egyéb megújuló energiát hasznosító projektek beruházásai, sőt általában az energiaprojektek beruházásait sem. Fontos megjegyezni, hogy ez egy olyan fajta technikai kockázat, amely a lehető legtöbb projekt összevonásával mérsékelhető. Ez a megfigyelés megmagyarázza a magas forrásfeltárási kockázattal jellemezhető bányászati ágazatban működő cégek egyre növekvő méretét.

2.4.4 Beruházásidőzítési kockázat – visszafordíthatatlanság

Most lássuk a beruházások időzítésének kérdését. A beruházási projektek, ideértve a geotermikus energia ágazati projekteket is, olyan opcióknak minősíthetők, amelyek most vagy a jövőben bármikor gyakorolhatók. Feltételezve azt, hogy a kormányzati politika célja a geotermikus energiaprojektek kidolgozásának felgyorsítása, melyek azok a feltételek, amelyek arra ösztönzik a projektfejlesztőket, hogy most, és ne a jövőben ruházzanak be? Lássuk egy 5MWel teljesítményű, áramot termelő geotermikus erőmű példáját30. Egy ilyen erőmű megépítésének beruházási összköltsége, beleértve a fúrási költséget is, kb. 30 millió euro. A jelenlegi technológiával ezek az erőművek évente 8000 órán keresztül üzemelhetnek legalább 15 évig. 5%-os leszámítolási kamatlábbal számolva, egy erőmű éves tőkeköltsége 73€/MWhel. 23 euro/MWhel, üzemeltetési költséggel számolva a nullszaldós költség 96 euro/ MWhel-ra jön ki. Világos, hogy ilyen körülmények között a geotermikus energetikai beruházás nem lehet túl vonzó a befektetők számára. Az összes költség kifizetése után látszólag nem marad jelentős haszon. Ez a következtetés azonban fenntartással kezelendő. 1. Az előállított villamos áram ára magas, ha összehasonlítjuk a fosszilis tüzelőanyagokkal fűtött áramtermelő erőművekkel. Ugyanakkor pontosan teljesíti az Európai Beruházási Bank (EIB) által támasztott feltételt: 96 euro/ MWhel a megújuló energiaforrásokból áramot előállító erőművek esetében. Ezt az adatot az EIB hitelezési és projekt osztályainak munkatársai szolgáltatták azon a tájékozódó találkozón, amelyet a GEOFAR WP3Leader részvételével tartottak a bank székhelyén 2009 februárjában a GEOFAR projekt ismertetése céljából. 2. Egyes országokban a bizonyos egyéb megújuló erőforrásokból származó áram ára jelentősen magasabb. Görögországban a fényelektromos panelekkel működő erőművek esetében ez több mint 450 euro/MWhel, míg más napenergiát hasznosító erőműveknél több mint 250 euro/MWhel. Ezeket a magas árakat azonban nagy részben indokolja a különböző típusú napenergia-erőművek gyártói által ígért, és jelentős részben már teljesített méretgazdaságosság. 3. Van lehetőség a bevételnövelésre abban az esetben, ha az erőmű által termelt hőtöbbletre az erőmű közelében van kereslet. 4. A regionális feltételek kedveznek a geotermikus erőművek távoli helyszíneken, például szigeteken történő megépítésének, ahová a messziről történő energiaszállítás nem gazdaságos. Ilyen esetekben a regionális politika további ösztönzőket kínál.

30 Ez egy mintaerőmű. A tényleges erőművek mérete szorosan összefügg a geotermikus forrás méretével. Egy tényleges erőmű közel hasonló adatait lásd a Mellékletben.

28


29

NATIONAL INSTRUMENTS


5. Feltéve, hogy tárgyalni lehet hosszú távú áramértékesítési szerződésről, egy geotermikus erőmű finanszírozható hitelből, ami nagyobb hozamot biztosít a tőkebefektetők számára. Ebben az esetben azonban a tőkebefektetők hozamát nem az erőmű működtetéséből, hanem a hitelnyújtók hozamának értékcsökkenéséből fizetik. Nem várható el ésszerűen azonban, hogy a mintaerőművünk egy statikus világban fog üzemelni. Elvégre a klímaváltozás várhatóan felfelé fogja nyomni az energia reálértékben kifejezett árát. Nem lenne vajon az erőmű nyereségesebb, ha várhatóan magasabb energiaárral kalkulálunk a jövőben? Feltételezve, hogy az erőmű által termelt energia reálértéke évente 2%-kal fog emelkedni, az erőmű nullszaldós költsége 9,4%-kal, 87 euro/MWhel-ra esik. Tehát most kellene befektetnie azoknak a befektetőknek, akik szerint az energia ára hosszú távon továbbra is emelkedni fog? A meglepő válasz: „nem”! 31 A nagyobb hozamra törekvő befektetőknek előnyösebb, ha nem azonnal, hanem később ruháznak be az erőműbe. Az alábbi 2-5. ábra összefoglalja az erőművünk potenciális befektetője előtt álló választási lehetőségeket. Egyértelmű, hogy a maximális profitot nem az azonnali befektetéssel lehet elérni, hanem kb. 25 évet várni kell! A maximális profit eléréséhez kb. 25 évet érdemes várni a befektetéssel.

2-5. ábra A beruházás időzítése (zéró felár) A jövőbeli magasabb energiaárak lehetősége az energiaberuházást nyereségesebbé, ugyanakkor távolibbá is teszi! Szélsőséges esetben, ha a növekedés üteme megközelítené a leszámítolási kamatlábat, aligha lehetne bármilyen befektetésre is számítani! A növekedés kilátása növeli egy beruházási projekt értékét, ugyanakkor csökkenti annak valószínűségét, hogy az adott projektbe azonnal belekezdjenek. Tegyük fel azonban, hogy ennek a befektetőnek felárat kínálnak, ha most fektet be. Hogyan befolyásolná ez a befektetésről szóló döntést, és milyen magasnak kellene lennie ennek a felárnak? Az alábbi grafikonon (2-6. ábra) látható, hogy az erőmű költségének 35%-át kitevő felár előrehozná a befektetés optimális időpontját. A maximális profitot „csak” kb. 12 év után lehet realizálni.

31 Dixit, A.K. & R.S. Pindyck (1994): Investment under Uncertainty Princeton University Press, Princeton, N.J., 1994 A bizonytalanság melletti beruházásidőzítés elemzése ebben a pontban nagyrészt ennek a tanulmánynak az eredményein alapul. A közgazdaságtan ezen területén a nagy hatású dolgozat: The Value of Waiting to Invest, Robert McDonald; Daniel Siegel, The Quarterly Journal of Economics, Vol. 101, No. 4. (Nov., 1986), pp. 707-728.

30



2-6. ábra A beruházás időzítése (35%-os felár)

2-7. ábra A beruházás időzítése (67%-os felár)

67%-os felárra lenne szükség azonban ahhoz, hogy a befektetést előre lehessen hozni a jelenbe (2-7. ábra). Tehát ha meg kellene állapodni arról, hogy politikai okokból kívánatos lenne a geotermikus energetikai beruházások ütemének felgyorsítása, akkor az eddig kidolgozott keretet lehet használni arra, hogy hozzávetőleges képet kapjunk a szükséges kiegészítő támogatásról és annak mértékéről. A beruházás időzítésének elemzése egy dinamikus, de biztos lábakon álló világhoz megfelelő. Azt feltételeztük, hogy az energia egyre drágább lesz. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy hosszú periódusok vannak, amikor az elsődleges energia reálértéken kifejezett ára stabil, sőt csökken. Ez a tény jelentős mértékben befolyásolja a beruházás időzítését. A kockázat hatását azzal illusztráljuk, hogy kiterjesztjük az áramtermelő geotermikus erőművünk példáját.

2-8. ábra A beruházási lehetőség értéke; várható növekedés hiánya; kockázat hiánya

2-9. ábra A beruházási lehetőség értéke; évi 2%-os várható növekedés; kockázat hiánya

A 2-8. ábrán látható grafikon mutatja a szóban forgó geotermikus projekttel kapcsolatos befektetési lehetőség értékét egy olyan világban, ahol nincs várható növekedés és nincs kockázat. A grafikon megmutatja, hogy egy racionális befektető mennyire állna készen arra, hogy fizessen ezen befektetési lehetőségért, figyelembe véve a projekt bevételeinek jelenértékét, kivonva ebből az üzemeltetési költségeket. Amíg az üzemeltetési költségekkel csökkentett projektbevételek jelenértéke kisebb, mint az erőmű teljes tőkeköltsége, addig a befektetési lehetőségnek semmilyen értéke nincs. Amint az üzemeltetési költségekkel csökkentett projektbevételek jelenértéke meghaladja az erőmű teljes tőkeköltségét, a befektetési lehetőség úgy számítható ki, hogy az erőmű teljes tőkeköltségét kivonjuk az üzemeltetési költségekkel csökkentett projektbevételek jelenértékéből. A befektetési döntés kritikus pontját a függőleges pontvonal jelzi.


31


A várható növekedés figyelembe vétele megváltoztatja a képet. A fenti grafikonon (2-9. ábra) látható, hogy a befektetési lehetőség értékét mutató megtört vonal (piros színű) görbévé (kék színű) változik, és felfelé indul. A kritikus pont, amelyet az üzemeltetési költségekkel csökkentett projektbevételek jelenértékének el kell érnie az azonnali befektetéshez, a függőleges pontvonal által jelzett érintési pont. Ez jelentősen magasabban van, mint az azonnali befektetéshez szükséges pont a növekedési kilátásokat és kockázatot nem tartalmazó esetben. A következő lépésre áttérve, vegyük be a képbe a kockázatot. A következő grafikon (2-10. ábra) mutatja, hogy a befektetési lehetőség értékét jelző görbe tovább halad felfelé. Ismét csak, az üzemeltetési költségekkel csökkentett projektbevételek jelenértékének kritikus pontja, ahol azonnali befektetés várható, még magasabb, és jelentősen magasabb, mint a várható növekedést tartalmazó és kockázatot nem tartalmazó esetben.

2-10. ábra A beruházási lehetőség értéke; évi 2%-os várható növekedés; 12,5%-os kockázat Az alábbi 2-2. táblázat mutatja a befektetés elindításához szükséges felárat, a 30 millió eurós feltételezett nullszaldós bevétel százalékában kifejezve. Például, 5%-os leszámítolási kamatlábbal, évi 2%-os növekedéssel és évi 5%-os bevételingadozással számolva, a példában szereplő geotermikus erőmű elindításához a 30 millió eurós nullszaldós bevétel felett 76,3%-os felárra, vagyis több mint 22,5 millió eurós támogatásra lenne szükség.

Volatilitás

Leszámítolási kamatláb = 5% (reálértéken) Várható növekedés (reálértéken)

0.00% 2.50% 3.00% 3.50% 4.00% 4.50% 5.00%

0.0% 0.02% 8.24% 9.96% 11.71% 13.49% 15.29% 17.12%

0.50% 11.11% 16.11% 17.75% 19.46% 21.25% 23.10% 25.00%

1.00% 25.00% 28.52% 29.89% 31.41% 33.05% 34.80% 36.65%

1.50% 42.86% 45.70% 46.89% 48.24% 49.74% 51.38% 53.15%

2.00% 66.67% 69.21% 70.30% 71.56% 72.99% 74.57% 76.29%

2.50% 100.00% 102.47% 103.54% 104.79% 106.21% 107.81% 109.56%

3.00% 150.00% 152.59% 153.71% 155.04% 156.56% 158.26% 160.15%

3.50% 233.33% 236.30% 237.60% 239.12% 240.88% 242.86% 245.07%

4.00% 400.00% 403.90% 405.61% 407.63% 409.95% 412.58% 415.51%

4.50% 900.00% 906.94% 909.99% 913.59% 917.74% 922.45% 927.69%

10.00%

37.03%

46.25%

58.77%

75.95%

100.00%

134.83%

188.28%

278.63%

460.85%

1009.90%

2-2. táblázat Nullszaldós szint felett szükséges felár 30 millió eurós geotermikus áramtermelő erőműbe történő beruházás esetén, a várható növekedés és a volatilitás alternatív forgatókönyvei szerint Egyértelmű, hogy ezek rendkívül jelentős összegek, különösen nagyfokú ingadozás esetén. A betáplálási tarifák célja pontosan az, hogy kezelhető mértékűre csökkentse az elsődleges energia árának nagyfokú ingadozását. Az elsődleges energia reálértéken kifejezett árát azonban a betáplálási tarifával rögzített nominális ár és az általános árinfláció mértéke

32



határozza meg. Az infláció mértékét az általánosabb makrogazdasági tényezők határozzák meg, tehát a maradék volatilitást mindig bele kell venni a beruházási számításokba. Azt is figyelembe kell venni, hogy a makrogazdasági volatilitás nem csökkenthető diverzifikációval vagy egyéb pénzügyi művelettel. .

2.4.5 A geotermikus energetikai beruházásokat meghatározó gazdasági tényezők

Itt az idő, hogy összefoglaljuk a geotermikus energetikai beruházásokat meghatározó gazdasági tényezőket: 1. A tervezett bevételek 2. A beruházás költsége 3. A leszámítolási kamatláb mértéke 4. A várható növekedés mértéke 5. A volatilitás mértéke és 6. Az azonnali beruházást biztosító támogatás vagy felár A fenti változók mindegyikéhez megfelelő értékeket kell választani ahhoz, hogy ki lehessen számítani egy beruházás menetének várható alaptervét, a geotermikus energiába történő beruházás ösztönzését célzó politika folytatásával. A beruházás menetét kapacitásban, költségben és időben lehet pontosan kifejezni.

2.4.5.1 Tervezett bevételek

Az áram- és hőtermelő geotermikus erőművek a tapasztalatok szerint megbízható, folyamatos üzemelést biztosítanak. Ennek megfelelően, a bevételekben jelentkező változások főleg a termelői árban jelentkező változásokból erednek. Arra lehetne számítani, hogy a magas energiaárak megelőzik a termelőkapacitás bővítését. Fontos megjegyezni, hogy a villamos áram piaca egy szabályozott piac, ezért a világpiaci energiaárak nem jelentenek automatikusan magasabb áramárakat. Az elsődleges energia ára valójában először a termelési költség emelkedésében, és nem a profitnövekedésben jelentkezik.

2.4.5.2 A beruházás költsége

Ezt a változót a mérnöki vizsgálatok határozzák meg. Közgazdaságtani szempontból fontos felismerni, hogy egy áramtermelő geotermikus projekt összköltsége három jól megkülönböztethető fázisban kerül megfizetésre. Ezek a következők: a) a diagnosztikai jellegű kezdeti feltáró vizsgálatok (szeizmológiai és hasonló vizsgálatok). Ezek kb. 1 millió euróba kerülnek. Ha ezek a vizsgálatok sikeresek, a projekt továbblép a következő fázisokba: b) fúrási fázis (feltárás és termelés), amely 5–10 millió eurót emészt fel. Ha ez a fázis sikerrel zárul, tovább lehet lépni a következő fázisba: c) építési fázis, amely kb. 20 millió euróba kerül. Egyértelműen látszik, hogy a legkritikusabb fázis a fúrási fázis. Ehhez nagy összegű beruházásra van szükség, és a részleges vagy teljes sikertelenség valószínűsége magas. Ráadásul a kockázat műszaki jellegű. Nincs arra semmilyen mód, hogy ezt a kockázatot mérsékelni lehessen a projekt üzemeltetője számára rendelkezésre álló szokásos pénzügyi eszközökkel. A fúrás költségét egyetlen módon lehet megtudni, mégpedig magának a fúrásnak az elvégzésével. A nyersanyagtermelő iparágakban ez egy ismert probléma, és a tapasztalat azt mutatja, hogy a nagy kockázatot vállaló kockázatitőke-befektetők nem képesek jelentős finanszírozást biztosítani. A legeredményesebb megközelítés a kockázatok összevonása úgy, hogy nagy cégeket hoznak létre, amelyek sok projektet birtokolnak, és ellensúlyozni tudják egyes projektek sikertelenségét más, sikeres projektekből elvont erőforrásokkal. Ennek megfelelően a geotermikus projektek eme fázisa esetében a finanszírozási rendszernek ezt technikát kell követnie a fúrási fázisokra jellemző kockázatok összevonására.

2.4.5.3 A leszámítolási kamatláb

Ez a ráta a befektetők – beleértve a befektetőként eljáró állami intézményeket is – preferenciáját mutatja az erőforrások aktuális felhasználását illetően, a jövőbeli konkrét időben történő felhasználással szemben. Ez minden – elméleti vagy gyakorlati – beruházási tárgyalás során egy igen fontos és rendkívül ellentmondásos mutató. Az egyik megközelítés szerint külső hatások alapján kell meghatározni, hogy tükrözze a befektető preferenciáját a jelen idejű nyereség iránt a jövőbeli helyett. Egy másik megközelítés szerint a pénzpiacok jelzései alapján kell meghatározni. Az


33


utóbbi két-három évben a pénzpiaci felfordulás megmutatta ennek a megközelítésnek a súlyos gyengeségeit. Tudomásul kell venni azonban azt, hogy hosszú távon – mint amilyet az ebben a jelentésben vizsgált beruházások esetében figyelembe kell venni – a pénzpiacok hitelt érdemlő jelzéseket adnak. Ezután a leszámítolási kamatlábat úgy kell meghatározni, hogy vesszük a kockázatmentes kamatlábat és hozzáadunk a valamennyi beruházási eszközre vonatkozóan kiszámított átlagos hozammal egyenértékű kockázati felárat (piaci hozam), csökkentve a kockázatmentes kamatlábbal, megszorozva a konkrét beruházás hozamának korrelációját a piaci hozammal. Lényegében ez az ún. tőkepiaci árazási modell (Capital Assets Pricing Model) azt mutatja, hogy a megfelelően diverzifikált befektetők csak olyan hozamot érnek el, amely tükrözi a kockázatot, amelyet nem képesek csökkenteni befektetéseik különböző gazdasági ágazatokba és több projektbe történő elosztásával. Így fedezniük kellene a makrogazdasági kockázatukat, amely kockázattal semmit nem tudnak kezdeni. Az energiaipari beruházások hozama gyengén korrelál – ha egyáltalán korrelál – a piaci hozammal. Így normálisan működő tőkepiacok esetén arra lehetne számítani, hogy vannak olyan, energiaprojektek iránt érdeklődő befektetők, akik hajlandóak lennének elfogadni a kockázatmentes kamatlábhoz közeli hozamot. Ha teljes határidős energiapiacokat veszünk figyelembe hosszú időszakokra (több mint 10 évre), akkor a leszámítolási kamatlábat a kockázatmentes kamatlábbal egyenlő értékűként kellene meghatározni. Sok elemző szerint ez nem realisztikus. Az energiával ennek ellenére aktívan kereskednek a pénzpiacokon, tehát ez az érv mutatja a leszámítolási kamatláb értékét. Ha a pénzpiacok nem működnek, akkor valamennyi tőkeeszköz esetében a hozam korrelációja majdnem tökéletes. Ebben az esetben a leszámítolási kamatlábat a piaci hozammal azonos értékre kell beállítani. Ez a ráta aligha állandó. A kutatók által kimutatott, akár 8%-ot (reálértéken kifejezve) is elérő történelmi ráták nem alkalmazhatók ebben az esetben, mivel kiszámításukhoz többnyire a pénzpiacok normális működésének idejéből származó adatokat használtak. Tehát ezen érv alkalmazása esetén is végül a kockázatmentes kamatlábhoz közeli leszámítolási kamatlábnál kell kilyukadni. A 2-11. ábrán látható grafikon az azonnali kockázatmentes kamatlábat mutatja az állami szektor euróban kölcsönt felvevő szereplői számára. Az adatok nem nominálisak, azonban a pénzpiacok által mért és érzékelt esetleges jövőbeli infláció nem tűnik jelentősnek. A reálértéken kifejezett kockázatmentes hozam tehát nem mutat szignifikánsan eltérő képet.

2-11. ábra Az eurohozam görbéje32 A fentiekben bemutatott adatok és érvelés alapján a jelen elemzés által javasolt, preferált leszámítolási kamatláb 5%. A jelentés e pontjának későbbi részében megmutatjuk, hogy ezen érték megállapítása kulcsfontosságú, és ha a valóságban az igazi érték jelentősen eltérőnek bizonyul, akkor az eredmények rendkívül nagy mértékben gyengülnek. Ennek illusztrálására vegyük a 30 millió eurós geotermikus áramtermelő erőmű példáját. Ha minden más változó egyenlő (várható növekedés 2%, volatilitás 6%), a leszámítolási kamatláb 5%-ról 4%-ra csökkenése 24 millió euróról 35 millió euróra növeli az azonnali beruházás esetére garantált támogatást.

32 Forrás: Európai Központi Bank: http://www.ecb.int/stats/money/yc/html/index.en.html

34



2.4.5.4 A várható növekedés mértéke Mivel az eddigi elemzés azt mutatta, hogy ez szintén egy nagyon jelentős változó, amelyet ritkán vesznek számításba. A reálnövekedés elmúlt 35 évben mért kb. 2%-os átlagos értéke (lásd 2-2. ábra fent) alapján nem lehet biztonságos előrejelzést adni a következő 15-20 évet illetően. Az előrejelzést ehelyett arra a feltételezésre kell alapozni, hogy a fosszilis tüzelőanyagok égetéséből származó károsanyagkibocsátás megfékezését célzó politikai intézkedések nyomán az évek során egyre magasabb lesz az ezekből a forrásokból előállított energia költsége. Jelentős technológiai áttörés hiányában abban kell bíznunk, hogy ez a forgatókönyv lesz ténylegesen a legvalószínűbb végkimenetel. A leszámítolási kamatlábhoz hasonlóan, az ehhez a változóhoz kiválasztott konkrét érték hatásának illusztrálása azt mutatja, hogy a várható növekedési ráta 2%-ról 2,5%-ra történő elmozdulása az azonnali befektetéshez garantált támogatás mértékét 24 millió euróról 34 millió euróra fogja emelni.

2.4.5.5 A volatilitás mértéke

A volatilitás fontos rövid távú változó. A magas termelői árak azonnali befektetési rohamokhoz vezetnek, mivel arra lehet számítani, hogy a magas árak tartósan megmaradnak, ahogy gyakran (de nem mindig) ténylegesen meg is történik különböző időszakokban. Hosszabb távon a magas volatilitás azt jelenti, hogy egy adott időszakban az egyirányú szélsőséges ármozgásokat valószínűleg ellensúlyozzák a következő időszakban az ellentétes irányba mutató erőteljes árváltozások. Így az elmúlt 36 év során az elsődleges energia árában megfigyelt évi 26%-os volatilitás 3% körüli teljes volatilitássá változik egy 15-20 éve lefutású projekt esetében. A számtanilag helyes 3%-os érték azonban túl szép annak fényében, hogy a reálgazdaságban és a tőkepiacokon egyaránt meglehetősen erőteljes zűrzavart lehet megfigyelni. A jelen tanulmány 6%-os értéket javasol. A volatilitás mértékének 3%-ról 6%-ra történő elmozdulása a geotermikus áramtermelő erőművünk esetében 21 millió euróról 24 millió euróra növeli az azonnali befektetéshez garantált támogatást.

2.4.5.6 Az azonnali beruházást biztosító támogatás vagy felár

A geotermikus energiával kapcsolatos beruházásokat meghatározó piaci változók vizsgálatából kiderül, hogy az azonnali beruházáshoz jelentősen magasabb szintű támogatásra van szükség, mint ami a betáplálási tarifa formájában jelenleg rendelkezésre áll. A hatóságok feladata megítélni, hogy a geotermikus energia környezeti és egyéb haszna szavatolja-e a betáplálási tarifa a jelenlegi szintet kb. 80%-kal meghaladó emelkedését (leszámítolási kamatláb: 5%, várható növekedés: 2%, volatilitás: 6%) az ilyen típusú projektek esetében. Ez meglehetősen magas szintű támogatás. Magas mind abszolút értelemben, mind a megújuló energia alternatív formáinak többségének (bár nem mindegyiknek) nyújtott támogatáshoz viszonyítva. Például, ha a kormányzati hatóságok úgy döntenének, hogy ezt a támogatást kizárólag betáplálási tarifa formájában nyújtják, akkor ezt a díjat kb. 170€/MWhel értékben kellene meghatározni. Ha a támogatást ilyen magas betáplálási tarifa formájában biztosítanák a példánkban szereplő geotermikus áramtermelő erőmű élettartama alatt, akkor a támogatás teljes összege jelenértéken számolva elérné a 24 millió eurót. Ez 30 millió eurós magánberuházást mobilizálna. Tehát ez az intézkedés alacsony mértékű kiegészítő értéket jelentene a biztosított állami pénzforrások számára. Szerencsére az állami támogatásnak vannak jobb és olcsóbb módjai, amint azt az alábbiakban bemutatjuk. Kezdjük azzal a megfigyeléssel, hogy a projekt kockázat-hozam jellemzői meglehetősen különbözőek a példánkban szereplő geotermikus projekt három fázisa esetében. A feltárási és fúrási fázisok befejezése után az építési fázis sokkal kevésbé kockázatos. Valójában egy magánbefektető, akinek lehetősége lenne 20 millió eurót befektetni az építésbe, és 9096 euro/MWh betáplálási tarifát kapna, évente 9-10% körüli nyereséget realizálna a befektetett 20 millió eurón. Ha az adott befektető ennek a befektetésnek a kétharmadát hitelből finanszírozná, ami ilyen befektetések esetében bevált gyakorlat, akkor a tőkehozam 20%-ra emelkedne. Ennek alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a betáplálási tarifa, amely az Európai Unió gazdagabb tagállamaiban már rendelkezésre áll, elegendő ahhoz, hogy vonzza a befektetést a geotermikus áramtermelő erőmű építési és üzemeltetési fázisaiban, feltéve hogy a feltárási és fúrási fázisok már befejeződtek. A fenti megállapításból következik az is, hogy a példánkban szereplő geotermikus erőmű esetében a támogatás költségének nem kell olyan magasnak lennie, mint amit korábban kiszámítottunk. Még akkor is, ha a kormányzati hatóságok úgy döntenének, hogy 100%-os támogatást nyújtanak a feltárási és fúrási fázisokra, ez a költség 11 millió euro lenne. Hosszan sorolható okok miatt a 100%-os támogatás rossz ötlet. A gyakorlatban bebizonyosodott, hogy a 75-80%-os plafon sokkal jobban működik33. Tehát a maximális támogatás, amit a kormányzati hatóságoknak mérlegelnie kellene a példánkban

33 Workshop a geológiai kockázatbiztosításról (Workshop on Geological Risk Insurance), Der Geothermiekongress 2008, 2008. November 11–13., Karlsruhe


35


szereplő geotermikus projekt feltárási és fúrási fázisaihoz, 9 millió euro. A második megállapítás az, hogy a fúrási kapacitás korlátozott. A realisztikus becslések szerint évente legfeljebb tíz új fúrási munka kezdhető el az Európai Unióban a következő öt év során. Ez a geotermikus energia összesen 450 millió eurós pénzügyi támogatását jelenti ötéves támogatási program esetében. A harmadik megállapítás, hogy a feltárási fázis sok esetben azt fogja jelezni, hogy a fúrási fázisra nincs szükség, így ezzel további kiadások takaríthatók meg. Továbbá, a fúrási fázis már azt megelőzően sikertelennek bizonyulhat, hogy a költségvetésben szereplő kiadások teljes összegét elköltenék. A meglévő geotermikus projektek adatai nem elegendőek ahhoz, hogy hitelt érdemlően meg lehessen becsülni a feltárási és a fúrási fázis sikerességének, illetve sikertelenségének valószínűségét. Feltételezve azt, hogy a feltárási fázisban a siker valószínűsége egyenlően oszlik meg az intervallumban (0, 1), és a fúrási fázisban a siker valószínűsége egyenlően oszlik meg az intervallumban (a fúrási fázis sikerének valószínűsége, 1), akkor a támogatás projektenkénti várható költsége csak 2 millió euro. E (kétségtelenül merész) feltételezés alapján egy összesen 450 millió eurós állami támogatásból álló pénzügyi csomag (amely az EU-tól és a tagállamoktól érkezik) elegendő lenne körülbelül 200 geotermikus projekt elindításához öt év alatt.

2.4.6 Kiterjesztés a hőtermelési opcióra Az elemzést eddig egy kizárólag villamos áramot termelő geotermikus erőművel illusztráltuk. Érdemes megvizsgálni azt az esetet, amikor az erőmű kizárólag hőt, vagy villamos áramot és hőt együtt termelne. A részletes elemzést a következő fejezet tartalmazza: „2.7 A geotermikus energiából történő hőfejlesztés költségei”. Most egy rövid áttekintéssel kiegészítjük az eddigi analitikai érvelést. A hőtermelési opció nem változtatja meg azt az alapvető érvelést, hogy jelentős állami finanszírozási forrásokra van szükség a geotermikus energiával kapcsolatos beruházások felgyorsítása érdekében. A geotermikus erőművekben termelt hőt helyi távfűtési hálózatokba vagy enyhe hőt igénylő ipari folyamatokba lehet betáplálni. Hő formájában az energia nem mozog jól, tehát az általa befolyásolt árak sem lehetnek túl magasak. Emellett, a háztartási hőre nincs állandó mennyiségben szükség egész évben, tehát az abba történő befektetés hosszabb idő alatt térül meg. A következő fejezetből kiderül, hogy a geotermikus energiából történő hőtermelés tőkeköltségei és környezeti haszna mintegy egynegyedét teszik ki a geotermikus energiából történő áramtermelés hasonló költségeinek és környezeti hasznának. Egy nagy energiatartalmú, áramtermelésre alkalmas geotermikus erőforrás több energiát és környezeti hasznot hoz, mint egy olyan, amely nem alkalmas áramtermelésre. Egy geotermikus fejlesztési program, amely meghatározott összegű finanszírozásra és kockázatviselésre vállal kötelezettséget, bármilyen arányú, áramtermelésre alkalmas geotermikus forrásokat fedezhet fel. Minél magasabb ez az arány, annál nagyobb – bizonyos esetekben jelentősen nagyobb – lesz a program pénzügyi és környezeti hozadéka. Természetesen ennek a többletnövekedésnek ára van. Az áramtermelő geotermikus erőművek átlagosan jelentősen nagyobbak és drágábbak, mint a hőtermelő geotermikus erőművek. Ennél is fontosabb, hogy a megépítésükben és a több üzleti cikluson át történő üzemeltetésükben rejlő kockázat is ennek megfelelően nagyobb. A hőtermeléssel kapcsolatos beruházások tehát önmagukban nem tudnak erőteljes növekedési lökést adni a geotermikus energiaszektornak. Ez a rossz hír velük kapcsolatban. Még így is azonban számos előnyük van, így például: a. Helyi megtérülés a mélyfúrások nyilvános támogatásáért cserébe b. Az egyéb tüzelőanyagok mellett alternatívát kínálva kiegészítik a meglévő távfűtési hálózatokat. c. Kombinálhatók kisebb kétciklusú (ha a gazdasági jellemzők lehetővé teszik) áramtermelő erőművekkel, ezzel maximálisra növelhetik a tározó kihasználtságát. d. A sikertelen nagy energiájú fúrások költségeinek részleges megtérülése. e. Hasznosan kiegészítheti a regionális és helyi gazdaságfejlesztési programokat, kedvező hatással lehet a foglalkoztatásra, valamint a közinfrastruktúra életképességére. f. A geotermikus energia előnyeivel kapcsolatos tudatosságot átemelhetik a nyilvánosság egy nagyobb részére, amely a nagyméretű áramtermelő erőművekre összpontosított. Durva számítások alapján a geotermikus energiaágazati befektetés hőtermelési eleme várhatóan a geotermikus projektekbe történő új beruházásból származó teljes hasznosítható energia egynegyedét-egyharmadát fogja termelni. A jelen tanulmány szerzői szerint – egybevágó szakértői vélemény alapján – a hőtermelési beruházásnak nem kell többlettámogatást nyújtani, de nem is kell kizárni az állami forrásokból finanszírozott geotermikus energiatámogatási programokból. Kizárólag a nagyméretű hatékony projektekre történő összpontosítás kockázatos stratégiának bizonyult. Nagyobb számú – akár kevésbé hatékony – erőművel ellensúlyozni gyakran kifizetődőbb, és gazdaságilag még hatékonyabb is lehet, ha a nagy állami eladósodottsággal és alacsony gazdasági növekedéssel jelenlegi gazdasági klíma középtávon fennmarad. Természetesen ilyen sok pénz folyósítása ilyen sok projekt számára – legyen az áramtermelésre vagy hőtermelésre – megfelelő igazgatási és ellenőrzési mechanizmust igényel. Egy ilyen mechanizmus ismertetését a jelen dokumentum folytatása tartalmazza. A jelen elemzés kiegészítéséhez figyelembe kell venni két további akadálykategóriát, amelyek a geotermikus energiatermelés útjában állnak. Ezeket a jelen fejezet elején már megemlítettük, és az alábbiakban foglalkozunk velük.

36



2.5 Eltérő jogi és politikai környezet az EU tagállamaiban A maximális hatás elérése érdekében egy olyan támogatási programnak, amely az egész EU-ban kiterjed a geotermikus energiára, a lehető legegységesebb jogi és politikai környezetben kell működnie. Amint az már részletesen dokumentálásra került a GEOFAR „Non-technical barriers and the respective situation of the geothermal energy sector in selected countries” c. jelentésében, a betáplálási tarifák összege nagy eltéréseket mutat a tagállamok között. Az eltérésekben a legfontosabb tényező a költségvetési helyzet az egyes tagállamokban. A betáplálási tarifa a politikai környezet legszembetűnőbb paramétere, továbbá azt a legkönnyebb rögzíteni, ha nem is az egész EU-ra kiterjedő szabályozással, de legalább utánzással. Az egyéb fontos paraméterek rögzítése nehezebb, mivel ez a feladat gyakran a helyi szervekre hárul, amelyeknek kevés kapcsolata van, illetve egyáltalán nincs kapcsolata az EU-val. Nem reális gyors eredményekre számítani ezen a területen addig, amíg a geotermikus energia nem képezi az energiamérleg jelentős részét. Mint sok más olyan területen, ahol az EU átvette a kezdeményezést, a legjobb megoldás a preferált politikát érvényesíteni olyan korlátozott területeken, ahol maximális hatást lehet azzal elérni, valamint lehet arra számítani, hogy a kézzelfogható eredmények hatására elfogadásuk kikényszeríthető más területeken is.

2.6 A tudatossággal kapcsolatos problémák Nem titok, hogy a megújuló energiaforrások szültek némi vitát, amely néha éppen azokból a környezetvédelmi érzékenységből adódik, amely mindenekelőtt az elfogadásukhoz vezetett. Az esetek többségében ezek a viták helyi ügyekkel kapcsolatosak. A kérdés a következő: az európai uniós szintű központi erőforrásokat ezekre a vitákra kell fordítani? A válasz természetesen az, hogy nem. Az utánzás mégis az innováció egy erős eszköze, tehát a tudatosságba fektetett erőforrásokra szükség van ahhoz, hogy ezt az eszközt működőképessé lehessen tenni. Az egyéb megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos tapasztalat azt mutatta, hogy ezen a területen elég egy kis befektetés egy óriási ingyenes publicitás és érdeklődés generálásához. A GEOFAR projekt egy másik fázisában (További Ismeretterjesztő Tevékenységek) javaslatot is teszünk egy költségvetésre, amelyet egy európai uniós szintű, a geotermikus energiával kapcsolatos színvonalas központi információs adatbázis fenntartására lehetne fordítani.

2.7 A geotermikus energiából történő hőfejlesztés költségei Ebben a pontban a geotermikus energiából történő hőtermelés költségeinek szerkezetével foglalkozunk. Mivel óriási különbségek vannak az egyes geotermikus energiaprojektek feltételei között, lehetetlen alapvető számításokat végezni valamennyi hőtermelő geotermikus energiaprojektre vonatkozóan. Ugyanakkor a következő oldalakon bemutatjuk, hogy egy ilyen projektek esetében milyen számításokat lehet végezni, és hogy melyik paraméter a legfontosabb egy projekt megvalósítása szempontjából. Ehhez először meghatározzuk a hőtermelési költségeket érintő alapvető feltételeket, majd számításokat végzünk egy mintaprojektre vonatkozóan a gazdasági életképesség bizonyítása érdekében.

2.7.1 A hőtermelési költségeket meghatározó tényezők

Minden egyes geotermikus energiaprojekt esetében a főbb paraméterek a következők: 1. Geológiai körülmények 2. Gazdasági helyzet 3. Keresleti helyzet Noha első pillantásra mindössze néhány paraméter határozza meg a hőtermelés költségeit, mégsem lehet felmérni egy geotermikus energiaprojekt jövedelmezőségét, mivel mindegyik projektnél eltérő a keresleti struktúra, a geológiai struktúra, a tőkeköltségek és a meglévő geológiai adatok. • A keresleti struktúra eltérő • A geológiai struktúra eltérő • A tőkeköltségek eltérőek • A geológiai adatok eltérőek Ennek ellenére a hőtermelési költségek struktúráját úgy számítjuk ki, hogy alapvető feltételezéseket veszünk figyelembe és standard paramétereket határozunk meg egy standard projektre vonatkozóan. A 2-12. ábrán látható (egyszerűsített formában), hogy mely tényezők határozzák meg a hőtermelési költségeket egy geotermikus energiaprojektben. Az ábrán látható, hogy a kereslet szerkezete rendkívül fontos szerepet játszik a beruházások meghatározásában, mint például a fúrólyukak fúrása, a vízszivattyú mérete, az épületek elhelyezése, a távfűtési hálózat telepítése és az erőmű komponenseinek, például az ORC-ciklusnak vagy a turbinának a telepítése. Bármilyen hőtermelési költségszámítás osztója alapvetően a geotermikus energiaforrás „felhasználható” hőtartalmától függ.


37


2-12. ábra A hőtermelési költségeket meghatározó tényezők 34 Mivel minden helyszín eltérő feltételekkel rendelkezik az előzetes megvalósíthatósági tanulmányban megvizsgálandó keresleti oldalt illetően, ezeket a tényezőket nem lehet figyelembe venni egy alapvető hőtermelési költségszámítás során. Így feltételezzük azt, hogy a teljes termelt hőt és áramot továbbítják az ügyfeleknek. Mi több, sok költség megegyezik egy hagyományos hőtermelő létesítmény költségeivel. Ezért a számítás nem fogja tartalmazni a távfűtési hálózat és a speciális létesítmények költségeit. Továbbá, tekintettel arra, hogy minden országnak saját jogszabályai vannak a további adó- és díjköltségeket illetően, ezeket szintén figyelmen kívül hagyjuk. A számítás így a következő költségcsoportokat veszi figyelembe: • Tőkeköltségek (fúrással, vízszivattyúval, mellékállomással kapcsolatos beruházások) • Értékcsökkenés költségei (szintén tőkeköltségnek tekinthető) • Üzemeltetési költségek (áram) • Fenntartási költségek E költségek mellett, az egyéb energiahálózatok szélesebb körű hő- vagy áramellátásához nem kapcsolódó geotermikus erőművek esetében egy gáz- vagy széntüzelésű erőműt kell csatlakoztatni a geotermikus erőműhöz annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a csúcsterhelési ellátást. Ennek az erőműnek a költségeit a számítás nem tartalmazza, mivel azt a geotermikus erőmű és a gáztüzelésű erőmű esetében egyaránt meg kell építeni. A számítás során az alábbi feltételezéseket vettük alapul: • Feltételezve, hogy a geotermikus energia biztosítja a távfűtéshez szükséges alapterhelési energiát, a termelt teljes hőmennyiséget a távfűtési hálózat ellátására használjuk, ezért az erőmű üzemi óráinak száma összesen 8000 (óra/év). • Bevételt nem számítunk, mivel csak a hőtermelési költségekre összpontosítunk. • A vizsgált időszak 30 üzemeltetési év. • A kölcsön 30 év alatt amortizálódik. • A fúrás értékcsökkenési időtartama 50 év. • A mellékállomás értékcsökkenési időtartama 30 év. • A szivattyú értékcsökkenési időtartama 3 év. • A kamatláb 7,5%. A számításhoz használt valamennyi költség feltételezett költség, mivel főleg a fúrások költsége nagymértékben függ az adott geológiai feltételektől. A számításban használt számok ennek ellenére számos megvalósított projektből és egyetemi kutatási dolgozatokból származnak.

34 Forrás: Straubel, Ehrlich, Huenges, Wolff: Scientific Technical Report (1998). Lásd még: http://edoc.gfz-potsdam.de/gfz/get/5894/0/ c5a4b8d3bd4953891227490978ee5e0c/9809-4.pdf

38



Nem irreális azt feltételezni, hogy az erőmű évente összesen 8000 órát fog működni. A 2-13. ábra példázza egy geotermikus energiaprojekt lehetséges éves terhelési időtartamgörbéjét. Ez a görbe számos geotermikus energiaprojektnél megtalálható, mivel ezek a projektek hőterheléses kazánnal vannak kiegészítve, amelyet ritkán indítanak be csúcsterhelési időszakban.

2-13. ábra Éves terhelési időtartam görbéje

2.7.2 A geotermikus energia hőtermelési költségeinek kiszámítása Ehhez a tanulmányhoz három alapvető mintaprojekt adatait számítottuk ki és elemeztük. A mintaprojektek telepített kapacitása: • 1. forgatókönyv: 10 MWth • 2. forgatókönyv: 15 MWth • 3. forgatókönyv: 20 MWth A 2-14. ábrán az egyes projektek hőtermelési költségei láthatók. Az ábra szerint ezek a termelési költségek stabilak maradnak az elkövetkező 30 évben. A termelési költségek ráadásul csökkeni fognak az idő folyamán, amely tendencia pontosan az ellenkezője a fosszilis tüzelőanyagok előrejelzett árainak. Ennek oka az alacsonyabb hitelköltség, amely folyamatosan csökken. Ezek a már alacsony költségek nettó értéken tovább csökkennek, mivel bevételeket is termelnek a CO2-kibocsátási tanúsítványok kiadásából. Mivel azt feltételezzük, hogy évente 8000 órányi hőt termelünk és szállítunk, a hőtermelési költségek alacsonyabbak, mint más esetekben.

2-14. ábra Mintaprojektek hőtermelési költségei


39


A 2. és 3. forgatókönyv szerinti magasabb költségek oka a nagy értékcsökkenés, amit a fúrólyukak fúrásának beruházási összegeként szereplő magasabb fúrási költségek okoznak. Nagyobb méretű erőműveknél lehetőség van a valamivel mélyebb fúrásra, bár a fúrási költségek általában a mélységgel exponenciálisan nőnek. A 2-15. ábrán az egyes költségcsoportok (kamat, értékcsökkenés, fenntartás és üzemeltetés) aránya látható. Megfigyelhető, hogy a kamatköltségek igen magasak, a hőtermelési összköltség akár 35%-át is elérhetik. Különösen a legmagasabb kamatköltségekkel rendelkező, 20 MWth kapacitású projekt mutatja a hitelköltségek legnagyobb arányát. Ugyanakkor a legnagyobb projektnél a legkisebb az üzemeltetési és fenntartási költségek aránya. Ezek az adatok jól mutatják a geotermikus projektek méretgazdaságossága miatti lehetséges költségcsökkenéseket. (A nagyméretű hőtermelő erőművekben szintén van lehetőség választékgazdaságosságra kogenerált villamos áram formájában, noha ezeket nem vesszük figyelembe a jelen számításokban). Ennek megfelelően, a geotermikus energiaprojektek finanszírozási költségének csökkentése a legfőbb kezelendő változó a hőtermelési költségek csökkentése érdekében. Egy 10 MWth teljesítményű geotermikus erőmű hőtermelési költségeinek megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy a hőtermelési költségek legnagyobb részét a vízszivattyú áramellátásának üzemeltetési költségei teszi ki. Azonban a hitelkamat és az értékcsökkenés költségei is fontos szerepet játszanak az adott forgatókönyv esetében érvényes költségszerkezetben. Ha megnézzük a 2. forgatókönyvet, azt figyelhetjük meg, hogy a villamos áram (üzemeltetés), az értékcsökkenés és a kamat költségei valamivel egyenlőbben oszlanak meg. Már ebben a forgatókönyvben is a kamatköltségek teszik ki a költségek legnagyobb részét a nagyméretű tőkeberuházás és az ennek finanszírozásához szükséges hitel miatt. Felhívjuk a figyelmet, hogy a 15 MWth telepített kapacitású 2. forgatókönyvet e pont későbbi részében érzékenységi elemzéshez fogjuk használni.

2-15. ábra A geotermikus energiából történő hőtermelés költségeinek szerkezete erőmű-kapacitás szerint A hőtermelési költségeknek a rendkívül magas fúrási költségek miatti nagy része – egy 20 MWth kapacitású geotermikus energiaprojekt esetében a hőtermelési összköltség közel egyharmada – a kamatköltségekből származik. Ellentétben a fosszilis tüzelőanyagokból történő hőtermeléssel, a geotermikus energia előállítási költségének legnagyobb részét a projekt finanszírozási költsége teszi ki. Hogy meg lehessen vizsgálni a hőtermelési költségek finanszírozási feltételeinek multiplikátor hatását, a érzékenységi elemzést végzünk a kamatlábakra vonatkozóan a 2. forgatókönyv figyelembe vételével. Az elemzésben alkalmazott kölcsönök kamatlábai: 5%, 7,5% és 10%. A 2-16. ábrán a 15 MWth kapacitású mintaprojekt érzékenysége látható.

40



2-16. ábra A geotermikus energiából történő hőtermelés költségszerkezete Kamatlábbal szembeni érzékenység Az ábra mutatja, hogy a finanszírozási költségek milyen erőteljesen befolyásolják egy geotermikus energiaprojekt életképességét. A GEOFAR „Non-technical barriers and the respective situation of the geothermal energy sector in selected countries”c. jelentése arra is utal, hogy az említett projektek esetében az egyik legnagyobb probléma a finanszírozási támogatás elmaradása a finanszírozó bankok részéről, mivel ezek magasabb kamatot számítanak fel a geotermikus energiaprojektek korai fázisaira jellemző magas kockázatok miatt. Amint a kamatlábak elérnek egy bizonyos szintet, többé már nem jövedelmező egy projekt megvalósítása. Bizonyos esetekben a projektfejlesztő még finanszírozó bankot sem talál, így a projektet nem lehet lebonyolítani. Az 5%-os kamatot, illetve a 10%-os kamatot használó számítások között, a hőtermelési költségek tekintetében a különbség akár 30% is lehet. Ennek következtében a geotermikus energiaprojektek korai fázisaiban központi forrásokból történő pénzügyi támogatásra van szükség a magas kockázati hatás miatt.

2.7.3 A hőtermelési költségek összehasonlítása Fosszilis tüzelőanyagok és geotermikus energiaforrások Európában a fosszilis tüzelőanyagokból történő hőtermelés átlagos költségének kiszámítása nem könnyű feladat az üzemeltetési költségek magas aránya miatt. A hőtermelési költségek mintegy 60%-a az üzemeltetési költségekből ered, így a fosszilis tüzelőanyagok ára jelenti a fő paramétert a hőtermelési költségekben. Mivel a fosszilis tüzelőanyagok ára az egyes országok között nagymértékben különbözik, emellett igen ingadozó is35 , a hőtermelési költségek hitelt érdemlő becslése nem lehetséges. Olaszországban például a könnyű fűtőanyagok ára 120%-kal magasabb, mint Luxemburgban, mivel a könnyű üzemanyag adója magas az előbbi országban. A gázárak esetében a legmagasabb (Dánia) és a legalacsonyabb (Románia) ár közötti különbség mintegy 215%. Mivel a fosszilis tüzelőanyagok árát illetően óriási különbségek vannak az egyes EU-tagállamok között, a hőtermelési költségek összehasonlítása majdhogynem lehetetlen. A Fraunhofer Környezetvédelmi, Biztonsági és Energiatechnológiai Intézet azonban készített egy tanulmányt Németországról, amelyben összevetette a hőtermelési költségeket a fosszilis tüzelőanyagok és a távfűtési hálózatokat hővel ellátó geotermikus hőerőművek esetében. A vizsgálat figyeli és összeveti a hőtermelési költségek korrelációját a fosszilis tüzelőanyagok árának emelkedésével a geotermikus energiához képest. Mind a geotermikus, mind a fosszilis tüzelőanyagokból hőt előállító erőművek esetében az üzemeltetési költségek az elsődleges energia árától függnek. A geotermikus erőművek esetében az elsődleges energia azonban nem teljesen a fosszilis tüzelőanyagoktól függ, míg az utóbbiakat használó erőművek esetében igen.

35 A következő adatok az osztrák szövetségi kereskedelmi és ipari minisztériumtól származnak. Lásd még: http://www.bmwfj.gv.at/EnergieUndBergbau/Energiepreise/Seiten/default.aspx


41


gy az állandóan emelkedő fosszilis tüzelőanyagárak esetében az ilyen tüzelőanyagokat használó erőművek az üzemeltetési költségeik sokkal gyorsabb ütemű emelkedésével néznek szembe, mint a geotermikus erőművek. A 2-17. ábra szemlélteti a vizsgálat eredményeit, és egyértelműen kiemeli a geotermikus energia előnyeit abban az esetben, amikor azt feltételezi, hogy a fosszilis tüzelőanyagok ára a 2006-os szinthez képest emelkedik. A geotermikus energia hőtermelési költségei abszolút értelemben alacsonyak ama feltételezés miatt, hogy a geotermikus energia hasznosíthatósága magas, éves szinten elérheti akár a 8760 órát is36. Ez az abszolút értelemben vett költségelőny nem csupán a geotermikus energia műszaki alkalmasságán alapul, hanem a gazdasági jellemzőin is, vagyis az alacsony változó költségeken és magas állandó költségeken.

2-17. ábra A hőtermelési költségek összehasonlítása

37

Az abszolút értelemben vett költségelőny hozzáadódik a geotermikus energia relatív költségelőnyéhez abban az esetben, ha az elsődleges energia ára gyors mértékben emelkedik.

2.8 Következtetések A geotermikus energiatermelés fő akadálya nem az általános hosszú távú profitabilitás, sem a geotermikus energiaprojektek műszaki megvalósíthatósága, hanem a pénzügyi támogatás hiánya a kritikus korai projektfázisokban. Ezt a támogatáshiányt az a nagy geológiai kockázat okozza, hogy a feltételezett geotermikus potenciált nem találják meg a szükséges mennyiségben vagy minőségben. A geotermikus energia nagy ígéreteket rejt magában az áramtermelést illetően. Más megújuló energiaforrásokkal összevetve a geotermikus energia (a vízerőművekben előállított árammal együtt) előnyös az alapterhelési kapacitás tekintetében. Mivel Európában a hidroelektromos potenciál teljes mértékben ki van használva, a geotermikus energia az alapterhelési felhasználásra egyedül alkalmas energiaforma. Ezért egy megfelelően diverzifikált megújuló energia portfólió részét kell képeznie. Az elmúlt negyven évben összegyűlt energiaágazati tapasztalatok azt mutatták, hogy a piaci kudarcok orvoslásához központi hatóságok aktív beavatkozására van szükség mind szabályozás, mind közvetlen és közvetett pénzügyi támogatás formájában, és ezzel olyan energiaportfólió kialakításához, amely a piaci hatékonyság mellett a társadalmi hatékonysággal kapcsolatos célkitűzéseket, így például az energiaellátási biztonságra és a környezetvédelemre vonatkozó elvárásokat is teljesíti. A geotermikus energiából történő hőtermelés opciójának elemzése bebizonyította, hogy a geotermikus energia rendkívül megbízható, tiszta energiaforrás, amelynek hőtermelésre történő hasznosítása a fosszilis tüzelőanyagok alternatívájaként komolyan megfontolandó. A távfűtési hálózatokat ellátó geotermikus hőtermelés jelentős potenciállal rendelkezik Európában. A geotermikus energia, ahol hozzáférhetővé lehet tenni, kiválthatja a fosszilis tüzelőanyagokkal történő hőtermelést, különösen Kelet-Európában, ahol már sok távfűtési hálózat működik. A gazdasági oldalát nézve, a fosszilis tüzelőanyagok árának nagyfokú volatilitása és a prognosztizált importnövekedés a fő érv amellett, hogy – amennyire csak lehetséges – a hőtermelésnek (és áramtermelésnek) a megújuló energiaforrások felé kell fordulnia. Bebizonyosodott azonban az, hogy a hőtermelő geotermikus energiaprojektek életképessége kritikus mértékben függ a központi forrásokból származó megfelelő és megfelelően célzott pénzügyi támogatástól. A geotermikus energiából történő áram- és hőtermelés egymást kiegészítő tevékenységek. Egy nagy energiatartalmú,

36 A „2.4.3 A geotermikus energia hőtermelési költségeinek kiszámítása” pontban évi 8000 órás üzemelést feltételeztünk. 37 Jentsch, Pohlig, Dötsch (2008): Leitungsgebundene Wärmeversorgung im ländlichen Raum, Handbuch zur Entscheidungsunterstützung - Fernwärme in der Fläche, Fraunhofer Institut für Umwelt-, Sicherheits- und Energietechnik, 21. o. Lásd: http://publica. fraunhofer.de/dokumente/N-113625.html

42



áramtermelésre alkalmas geotermikus erőforrás több energiát és környezeti hasznot hoz, mint egy olyan, amely nem alkalmas áramtermelésre. Egy geotermikus fejlesztési program, amely meghatározott összegű finanszírozásra és kockázatviselésre vállal kötelezettséget, bármilyen arányú, áramtermelésre alkalmas geotermikus forrásokat fedezhet fel. Minél magasabb ez az arány, annál nagyobb – bizonyos esetekben jelentősen nagyobb – lesz a program pénzügyi és környezeti hozadéka. A villamos áramnak így – elvben – nagyobb prioritást kell kapnia a központi forrásokból származó pénzügyi támogatások elosztásakor. A jelen munkadokumentumban végzett elemzés azonban bebizonyította, hogy a geotermikus energiaipari beruházások jelenlegi viszonylag lassú üteme és egy sor más megfontolás indokolja az áramtermelés és a hőtermelés közötti különbségtétel eltörlését. Nincs olyan bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a geotermikus források kétféle felhasználásához különleges célokat kellene meghatározni. Valamennyi, támogatásra alkalmas geotermikus projekt feltárási és termelő-fúrási fázisában az egyenlő támogatási feltételek mozgásteret biztosítanak a magánüzemeltetők számára ahhoz, hogy döntéseiket a gazdasági hatékonyság alapján hozzák meg Levonhatjuk a következtetést, hogy ha az állami hatóságok egyetértenek azzal, hogy a geotermikus energiának az európai megújuló energia portfólió jelentős részét kell képeznie, akkor létfontosságú az európai geotermikus energiaprojektek fejlesztését javító pénzügyi rendszer kidolgozása ezeknek a projekteknek a pénzügyi támogatása révén. Az áram- és a hőtermelés számára kidolgozott pénzügyi támogatási csomag összegének nem kell meghaladnia a 450 millió eurót, amelyre 5-7 éves időszakra kell kötelezettséget vállalni. A támogatásnak a geotermikus energiaprojektek korai fázisait kell megcéloznia, nevezetesen a feltárási és a termelő fúrási fázisokat. Miután egy ilyen támogatás segítségével feltárhatók a geotermikus források, a 90-100 euro/MWhel körüli betáplálási tarifák a rendes pénzpiaci feltételek között működő magánbefektetők számára több mint megfelelő hozamot produkálnak a befektetett tőke után. A javasolt pénzügyi támogatási rendszerben az állami hatóságok által elköltött minden 1 euro várhatóan további 2–2,5 euro közötti magánbefektetést hozhat a geotermikus energia ágazatba. A jelen dokumentum folytatásában a GEOFAR egy mechanizmust javasol az említett támogatásnak a geotermikus energiaiparhoz történő hatékony eljuttatásához.


43


3. Geotermikus kockázatcsökkentési (GeoRiMi) program 3.1 Működési elvek a. A geotermikus beruházások támogatása a feltárási és a fúrási fázisokra összpontosít. b. Alaptőke nyújtásával magánbefektetőknek kell biztosítania a teljes beruházás összegének jelentős részét a feltárási és a fúrási fázisban egyaránt. c. Az állami forrásból finanszírozott támogatásnak korlátozottnak kell lennie az idő és a teljes összeg tekintetében egyaránt. d. Az állami forrásból finanszírozott támogatás kizárólag a feltárási és a forrásfeltárási kockázatot fedezi. e. Minden más cél esetén az állami forrásból finanszírozott támogatás a szokásos vállalkozásfinanszírozási csatornákat használja. f. A regionális és helyi hatóságokat támogatni kell a munkájukban, amelyet az illetékességi területükön a geotermikus erőforrások megértése és fejlesztése érdekében végeznek.

3.2 Indoklás a. A feltárási és termelő fúrási fázisok sikeres befejezése után, a tehetősebb és környezettudatosabb EU-tagállamokban a geotermikus projektekből történő áramtermelésre vonatkozóan jelenleg kínált betáplálási tarifák (az inflációval korrigálva) elegendőek ahhoz, hogy a magánszféra finanszírozza a soron következő fázist, azaz az erőmű megépítését, majd üzemeltetését. A hőtermelési projektek ugyanilyen fajta, a korai fázisokra jellemző kockázatokkal néznek szembe, azonban a potenciális hozamok a magán- és az állami szféra számára egyaránt jelentősen alacsonyabbak. A GEOFAR bebizonyította, hogy jelentős potenciál van a hőenergia nyereséges értékesítésére a feltárási és termelő fúrási kockázatok vállalását követően. Ennek megfelelően, a támogatást ugyanolyan feltételekkel kell felkínálni a hőtermelő projekteknek, mint az áramtermelő erőműveknek. Az üzemeltetőnek igazolnia kell, hogy a feltárási és termelő fúrási fázisok sikeres befejezése után a projekt megáll a saját lábán további állami támogatás nélkül is, kivéve a betáplálási tarifákat. b. A magánszférában működő üzemeltetők információs előnyt élveznek az állami hatóságokkal szemben, mivel ők maguk döntöttek arról, hogy geotermikus energiaforrások kitermelésére specializálódnak. Egy jelentős önrész tehát összehangolja az ő érdekeiket az állami hatóságok érdekeivel, továbbá csökkenti az opportunista magatartást (morális veszély). c. Mivel az állami hatóságok célja az azonnali beruházás, a támogatás időbeli keretének korlátozottnak kell lennie. Jóllehet egyes fúrási projektek legfeljebb három évig tarthatnak, a támogatást 5–7 éves időszakra kell rendelkezésre bocsátani. Emellett, az állami támogatás teljes összegére egy plafonértéket kell meghatározni, hogy ezzel ösztönözni lehessen az üzemeltetőket a projekt korai elkezdésére és az állami hatóság költségvetési fegyelmének betartására. d. Az állami támogatást kizárólag olyan költségek kifizetésére lehet felhasználni, amelyek kiaknázható geotermikus erőforrásokat nem eredményező feltárási és fúrási műveletekkel függenek össze. A sikeres műveletek képesek saját magukat finanszírozni. e. A vállalkozásfinanszírozás meglévő csatornái, vagyis a bankok, a támogatási eszköz hatékony kezelésében játszanak majd szerepet. Így az állami támogatás geotermikus energiaipari magánüzemeltetők számára történő folyósításával kapcsolatos felügyeleti nehézségeket és ellenőrzési költségeket szakosodott közvetítők, azaz a bankok közreműködésével lehet minimálisra csökkenteni. f. A geotermikus erőforrások kiaknázásához olyan szaktudásra van szükség, amilyet a helyi és regionális szintű hatóságok nem engedhetnek meg maguknak. Ez különösen az EU sok kelet-európai tagállamában működő helyi önkormányzatokra igaz. A kormányzati döntéshozók számára elérhető áron kell biztosítani az illetékességük alá tartozó területek geotermikus potenciáljával kapcsolatos szaktanácsadást. Ezt a célt akkor lehet elérni, ha részlegesen finanszírozzák a közösségük geotermikus potenciáljáról megbizonyosodni szándékozó és azt kiaknázni kívánó helyi önkormányzatok megbízásából készülő előzetes megvalósíthatósági tanulmányokat. Az alábbi táblázat megkísérel összevetni két olyan támogatási alternatívát, amelyet EU-szerte alkalmazni lehet, és amely középtávon hozhat eredményeket. Megjegyzendő, hogy a gyakorlatban a betáplálási tarifákat az EU tagállamai

44



határozzák meg. Az egyes tagállamokban alkalmazott, nagymértékben eltérő betáplálási tarifák természetesen torzítanák az összevetést, és ami még fontosabb, az EU teljes egységes energiapiacát.

Garanciamechanizmus

Betáplálási tarifa emelkedése

•

Az észlelt hiányosságot célozza meg, arra összpontosít

•

Szélesebb összpontosítási terület

•

Segíti az új belépőket

•

Jó a stabil, nagy, megfelelően diverzifikált üzemeltetők számára

•

Segíti a független üzemeltetőket

•

Előmozdítja a konszolidációt, a kockázatok összevonását

•

Aktív EU-szintű irányítást igényel

•

EU-szinten csak felügyeletet igényel

•

Az EU fizeti a támogatást

•

A fogyasztók fizetik a támogatást

•

Időkeret: középtáv

•

Időkeret: hosszú táv

•

Költségprofil: zárt végű

•

Költségprofil: részben nyílt végű

•

A pénzügyi szempontból gyengébb és gazdasági szempontból szegényebb EU-tagállamokat segíti

•

A pénzügyi szempontból erősebb és gazdasági szempontból tehetősebb EU-tagállamok számára előnyös

•

Új megközelítés a geotermikus energiaiparban

• Eddig nem volt nagyon hatékony a geotermikus energiaiparban

3.3 A geotermikus garanciák mechanizmusának működése 1. lépés A Geotermikus Kockázatcsökkentési Program megfelelő minősítésű pénzügyi intézményeket kér fel a részvételre a geotermikus garanciaprogramjában. 2. lépés A geotermikus projektek előmozdítói és a befektetők minősített pénzügyi intézményekhez fordulnak. A geotermikus projektek előmozdítói és a befektetők megállapodnak, hogy legalább 40%-os tőkét nyújtanak38 a feltáró jellegű geotermikus elemzések elvégzésének költségéhez. A pénzügyi intézmény a maradékot piaci kamatlábakat alkalmazó kölcsön formájában biztosítja. 3. lépés Ha a feltárási fázis eredményei nem kedvezőtlenek, a projektet felfüggesztik. A pénzügyi intézmény megkapja az állami hatóságtól a projektre fordított összeget. A projektüzemeltetők és a befektetők számára biztosított az elővásárlási jog arra a maradványtőkére, amely végül a Geotermikus Kockázatcsökkentési Programhoz kerül. 4. lépés Ha a feltárási munka eredményei biztatóak, a projektüzemeltetőknek és a befektetőknek a teljes fúrási költség legalább egyharmadával egyenlő további tőkét39 kell biztosítaniuk. A pénzügyi intézmény a maradékot piaci kamatlábakat alkalmazó kölcsön formájában biztosítja. 5. lépés Ha a fúrási fázisban nem sikerül megfelelő hőforrásokat feltárni, a projektet abbahagyják. A pénzügyi intézmény megkapja az állami hatóságtól a projektre fordított összeget. A projektüzemeltetők és a befektetők számára biztosított az elővásárlási jog arra a maradványtőkére, amely végül a Geotermikus Kockázatcsökkentési Programhoz kerül. 6. lépés Ha a fúrási fázis sikerrel zárul, a projekt továbbléphet az építési fázisba, és nem kap további támogatást a Geotermikus Kockázatcsökkentési Programból. A hasonló hosszú élettartamú projektekre jellemző jelenlegi gyakorlat alapján, az építési fázis adósságfinanszírozását és a korábbi fázisokban felgyűlt adósságot a pénzügyi intézmény hosszú távú kölcsönné alakíthatja, amelyet a projekt eredményes életciklusa alatt kell törleszteni. A Geotermikus Kockázatcsökkentési Program legfeljebb öt vagy hét évig működik. Ha végül a teljes állami pénzügyi támogatási csomag az öt vagy hét éves időszaknál korábban kimerül, akkor ezzel párhuzamosan a mechanizmust is megszüntetik. A Geotermikus Kockázatcsökkentési Program által kiterjesztendő garanciák tárgya kizárólag a projektüzemeltetőket a támogatott geotermikus projekt feltárási vagy fúrási fázisában ténylegesen terhelő költségek. A garanciák nem fedeznek semmilyen, a projektüzemeltető által előre betervezett nyereséget.

38 A tagállamok dönthetnek úgy, hogy bizonyos geotermikus projektek esetében az indulótőke egy részét vissza nem térítendő támogatások vagy egyéb állami forrásból finanszírozott támogatás formájában nyújtják. Erre lehetőség van a GEOFAR javaslatai alapján, feltéve hogy az ilyen támogatás esetében a befolyó projektpénzeket a GeoRiMi követelések alá rendelik, és a támogatást nem olyan szinten nyújtják, amely valójában gyengíti a projektfejlesztő érdekét egy életképes projekt előmozdításában. 39 Ugyanaz, mint fent.


45


A Geotermikus Kockázatcsökkentési Programnak biztosítania kell, hogy tevékenysége kiegyensúlyozott földrajzi szempontból – tehát valamennyi, geotermikus potenciállal rendelkező EU-tagállamra kiterjed –, a projektfejlesztési fázis szempontjából (elő-megvalósíthatóság, megvalósíthatóság, korai feltárás, feltárás, fúrás), valamint a projekttermelési irány (villamos áram vagy hő) szempontjából egyaránt.

3.3.1 A geotermikus garanciák mechanizmusának döntéshozatali és irányítási struktúrája

A javaslatunk az, hogy a Geotermikus Kockázatcsökkentési Programot multilaterális pénzügyi intézményként kell integrálni. A program egyetlen célja az kell legyen, hogy vonzza a megfelelő minősítésű geotermikus projekteket és kiterjessze az erőforrás-feltárási kockázattal szembeni garanciákat a megfelelően minősített geotermikus projektekre. A javaslat alapját két megállapítás képezi: • Először, az Európai Unióban a megfelelő minősítésű projektek száma alacsony, így a kockázatok és az adminisztratív költségek hatékony összevonását csak európai uniós szinten lehet megvalósítani. • Másodszor, a program által vállalt kockázatok természete annyira specializált, hogy azokat nem lehet ténylegesen csökkenteni, csak hasonlóan specializált állami eszköz segítségével. A javasolt Geotermikus Kockázatcsökkentési Program számára engedélyezni kell, hogy a garanciák mértékét kiterjessze az alaptőkéjének legfeljebb tízszeresére. Ez összhangban van az EU-tagállamok által működtetett nemzeti garanciaalapok gyakorlatával. Mivel a teljes tervezett támogatási csomag értéke nem haladhatja meg a 450 millió eurót, a javaslat szerint a Program engedélyezett részvénytőkéje 45 millió euro. Ezt a garancia kiterjesztésének mértéke szerint lehet befizetni. Ha működése során a Program saját tőkéje a befizetett tőke 30%-a alá csökken, akkor a Programot felszámolják. A Program javasolt részvényesi struktúrája: • Európai Bizottság: 60% • Európai Beruházási Bank: 30% • pénzügyi intézmények: 10%. A struktúra modelljéül az Európai Beruházási Alap holding szerkezete szolgál, az arányokat pedig úgy módosítottuk, hogy azok tükrözzék az állami finanszírozású támogatásban lévő hangsúlyokat. A Program működését egy igazgatótanács felügyeli, amelynek tagjait az Európai Bizottság, az Európai Beruházási Bank és a Programban részvényeket birtokló pénzügyi intézmények nevezik ki. Az igazgatótanács a multilaterális pénzügyi intézmények bevált gyakorlatával összhangban határozza meg a működési szabályzatát. A Program felső vezetésének tagjait az igazgatótanács választja és nevezi ki. A Program számára biztosítani kell a geológiai és mérnöki szaktanácsadást. Az összes EU-tagállamban működő geológiai felméréseket és szakmai szövetségeket felkérik egy geológus és egy bányamérnök (és egy-egy helyettes) kinevezésére, akik a Program tanácsadói csoportját fogják képezni. A tanácsadóknak függetlennek kell lenniük azoktól a projektektől, amelyekkel kapcsolatosan tanácsot kérnek tőlük. A jelenlegi konszenzus szerint a gyakorló geológusok és bányamérnökök ítélőképessége az idő múlásával jelentősen javul. A Programnak ezért ragaszkodnia kell ahhoz, hogy a tanácsadói csapatba a legrangosabb, legtapasztaltabb geológusokat és mérnököket nevezzék ki. A támogatás céljából értékelt minden egyes projekt esetében a Program felső vezetésének ki kell választania három geológust és három mérnököt, akik szaktanácsadást nyújtanak az adott projekt geológiai és mérnöki szempontjaival kapcsolatosan. Konkrétan, a tanácsadóknak jóvá kell hagyniuk minden egyes előterjesztett projekt tárgyát, és előre meg kell határozniuk a projekt sikerét, részleges sikerét vagy sikertelenségét meghatározó technikai paramétereket, valamint a projekt műszaki vagy költségvetési megfontolásból történő idő előtti felfüggesztésének feltételeit. A támogatandó projektek kiválasztása a Program felső vezetésének feladata, melynek tagjai megfelelő tanácsokat kapnak a projektek geológiai és mérnöki szempontjairól. A feltárási fázisban vagy a termelő fúrási fázisban támogatandó projektek arányára vonatkozóan nem kell mennyiségi célokat meghatározni. Az áramtermelésben vagy hőtermelésben támogatandó projektek arányának tekintetében sem kell mennyiségi célokat meghatározni. A felső vezetésnek azonban biztosítania kell a kockázatok megfelelő egyensúlyát a két említett szempont, valamint a földrajzi szempont alapján. A kockázatok összevonásán kívül a felső vezetésnek arra is törekednie kell, hogy maximalizálja a Program környezeti hasznát. A projektfejlesztők vagy a feltárási fázis kezdete előtt, vagy a termelő fúrási fázis megkezdése előtt pályázhatnak támogatásra. A feltárási fázisban támogatandó projektek kiválasztása nem feltétlenül jelenti az adott projekt folytatásának kiválasztását a termelő fúrási fázisbeli támogatásra is.

46



3.3.2 A Geotermikus Kockázatcsökkentési Program bevételei és kiadásai A programnak a mindenkor általa garantált fúrási költség összegével arányos garanciadíjakat kell felszámítania. A Program felső vezetésének kell döntenie a garanciadíjak mértékéről. Véleményünk szerint ezeknek a díjaknak átlagosan 6%-kal alacsonyabbak kell lenniük azon kevés projektben felszámított díjaknál, amely projekteknek sikerült biztosítási fedezetet szerezniük, ugyanakkor magasabbnak kell lenniük az energia és a természeti erőforrások ágazatában működő nagy, megfelelően diverzifikált magántársaságok által a beruházástervezés során alkalmazott önbiztosítás mértékénél. Ezt a díjat előre kell megfizetni és nem lehet arányosan visszatéríteni abban az esetben, ha a szerződésnél meghatározottnál alacsonyabb összegre hívnak le garanciát. Például, ha egy termelő fúrási fázisban támogatott program sikertelennek bizonyul a teljes költség felmerülése előtt, a garancia csupán a felmerült (és dokumentáltan felmerül) maximális költségek kétharmadát fedezheti. Ebben az esetben a garanciadíj a „fel nem használt” garanciával arányos részét megtérítik. A garanciadíjon kívül a Program finanszírozásának másik forrását a sikertelen vagy részben sikeres, a fejlesztő által bármilyen okból megszüntetett projektek maradék tőkéjének kihelyezéséből származó bevételek képezik. Ezt a tőkét a felső vezetés által a Program szempontjából legelőnyösebbnek tartott módon kell kihelyezni. A Program finanszírozásának harmadik forrását opcióként kínálják. Ez állhat egy sikerdíjból, amelyet a fejlesztőnek fizetnek a termelő fúrási fázisban azt követően, hogy ez a fázis sikeresen befejeződik, és a projekt bekerülhet a szokásos vállalkozásfejlesztési rendszerbe. Becsléseink szerint a Program adminisztratív költségei, beleértve az igénybe vett geológus és mérnök tanácsadók fizetésének összegét, nem haladhatja meg a garanciadíjakból származó bevételeket. Egy külön számlának kell fedeznie a közösségükben a geotermikus potenciálról megbizonyosodni szándékozó és annak kihasználására törekvő helyi önkormányzatok megbízásából készített előzetes megvalósíthatósági tanulmányok javasolt részleges finanszírozásának költségét. A programnak a javaslatunkban előirányzott várható költségét a maradék alaptőke kihelyezéséből származó bevételeknek mindenképpen fedeznie kell.

3.3.3 A Geotermikus Kockázatcsökkentési Programhoz kapcsolódó érdekek összehangolása

A javaslat szerint a Geotermikus Kockázatcsökkentési Program a kapcsolódási pont az alábbi három főszereplő között: • A geotermikus projekt fejlesztői • A bankok • Az állami hatóságok A geotermikus projektek fejlesztői méltányos költségű kockázatbiztosításban részesülnek. A Program nélkül ez a fajta biztosítás vagy nem lenne hozzáférhető, vagy nem lenne méltányos áron elérhető. A fejlesztőket nemigen ösztönzik túlzottan nagy kockázatok vállalására, mivel a saját tőke nagy részére kötelezettséget vállalnak, továbbá alávetik magukat a feltárási vagy termelő fúrási garanciamegállapodás feltételeinek, amelyeket a Programmal kell kialkudniuk a biztosítási fedezet megszerzése érdekében. Ezenkívül garanciadíjakat és lehetőség szerint sikerdíjakat kell fizetniük. A bankok lehetőséget kapnak tevékenységük egy számukra viszonylag ismeretlen területre történő kibővítésére úgy, hogy a fő kockázatot az állami hatóságok viselik. Tény, hogy csak néhány banknak van lehetősége úgy dönteni, hogy a vezetés idejét és adminisztratív erőforrásait egy új gazdasági ágazatba való belépésre használja. A Program méretének köszönhetően elég egy olyan bank minden tagállamban, amelyben projektek várhatók. Az állami hatóságok vállalják egy olyan gazdasági ágazat támogatásának fő kockázatát, amelyet nem a piac választott ki a fejlesztésre. Cserébe alapterhelési kapacitással rendelkező és igen csekély mértékű CO2-kibocsátással járó opcióval egészíthetik ki a megújuló energiaforrásokból álló portfóliójukat. Megjegyzendő, hogy ellentétben a betáplálási tarifával, a GeoRiMi Program elvárja az adókból történő (és nem az energiaszámlák révén a fogyasztók általi) finanszírozást, továbbá az állami hatóságok részéről a gondos irányítást (a betáplálási tarifa helyett, amely minimális ellenőrzést igényel). Van egy olyan potenciális érdekellentét, amely nagy figyelmet kapott mind a fejlesztők, mind a szakértők részéről. Ez az érdekellentét azokkal a geológiai információkkal kapcsolatos, amelyek még egy sikertelen projektben is keletkeznek. Még akkor is, ha a sikertelen projekt fejlesztője visszalép, továbbra is hozzáfér azokhoz a geológiai információkhoz, amelyek a projekt során keletkeztek. Ezekért az információkért a szomszédos területeken tevékenykedő koncessziótulajdonosok lennének készek a legtöbbet fizetni. A maradványtőke tulajdonosaként a programot kellene megilletnie annak a bevételnek, ami az ezekért az információkat a legnagyobb összeget kínáló ajánlattevőnek történő értékesítéséből származik. Azonban nem akadályozhatja meg azt, hogy az információk egyéb csatornákon keresztül eljussanak a leginkább érdekelt felekhez. A Programnak ezért kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy az általa támogatott projektekben keletkező geológiai adatokat publikálja és elérhetővé teszi az érdekelt felek számára egy olyan díj megfizetése ellenében, amelynek összegéből megtérülne az adatok publikálásának költsége. Ezeket az információkat csak a támogatott projekt – sikerrel vagy kudarccal történő – befejezését követően lehet az érdekelt felek rendelkezésére bocsátani.


47


3.4 A finanszírozási folyamatok összefoglalása Íme a Geotermikus Kockázatcsökkentési Program működésének egy lehetséges alapszinti forgatókönyve. Program

Program után Összesen

Elkezdett projektek feltárás fúrás

1. év 13 5

2. év 16 7

Beruházás összértéke Állami támogatás Szerzett tőke Szerzett hitel (piaci)

63,0

86,0

120,0

143,0

166,0

21,9 41,2

27,5 29,7 28,8

37,5 41,3 41,2

52,4 49,2 41,5

62,4 57,0 46,6

11,1

26,6

48,8

64,3

3. év 20 10

4. év 23 12

5. év 26 14

5%-on diszkontált jelenérték

Év 98 48

Finanszírozás összege (millió euro)

További piaci eredetű befektetés

578,0

489,4

-72,4

252,2 199,1 126,9

203,4 168,6 117,4

168,5

319,3

245,0

897,3 28,1%

734,4 27,7%

72,4

beruházás összértéke állami támogatás/beruházás összértéke

3-1. táblázat A Geotermikus Kockázatcsökkentési Program működésének időprofilja A fenti időprofil számításának alapját a következő feltételezések képezik: • Az egyes projektek feltárási fázisának átlagos költsége: 1 millió euro • Az egyes projektek termelő fúrási fázisának átlagos költsége: 10 millió euro egy geotermikus dublett (két kút) esetén • Sikeresség mértéke a feltárási fázisban: 25% • Sikeresség mértéke a termelő fúrási fázisban: 35% • A projekt feltárási fázisának időkerete: 6 hónap • A projekt termelő fúrási fázisának időkerete: 6 hónap • [A termelőállomásra fordítandó tőke: egyharmad-egyharmad az 1., 2. és 3. évben.] A javasolt támogatási mechanizmus jellemzőinek értékelésére GEOFAR által kidolgozott pénzügyi modell részletes leírását az alábbi „8 A GeoRiMi tervezett finanszírozási folyamata” pont tartalmazza. Az alábbi grafikonból (3-1. ábra) kitűnik, hogy nagyszámú feltárási és termelő fúrási beruházási projekt finanszírozását nagyjából egyenlő mértékben biztosítják magán és állami forrásokból, és a hosszú távú projektekre az egyenleget a pénzügyi közvetítői rendszeren keresztül viszik tovább.

48



3-1. ábra A Geotermikus Költségcsökkentési Program beruházási bevételei – feltárás és fúrás Ez a körülbelüli egyenleg némileg módosul, ha a fúrási projektekben a sikeresség mértéke jelentősen eltérő, amint az alábbi táblázatban látható (3-2. táblázat): A termelő fúrási fázis sikerességének mértéke

Beruházás összértéke

Állami támogatás

734,4 699,4 664,4 629,4 594,4 559,4

203,4 216,3 229,2 242,1 254,9 267,8

Szerzett tőke

Átvitt adósság

További piaci eredetű befektetés

állami támogatás/ beruházás összértéke

245,0 210,0 175,0 140,0 105,0 70,0

27,7% 30,9% 34,5% 38,5% 42,9% 47,9%

[5%-on diszkontált jelenérték millió euróban]

35% 30% 25% 20% 15% 10%

168,6 168,6 168,6 168,6 168,6 168,6

117,4 104,6 91,7 78,8 65,9 53,0

3-2. táblázat A sikeresség mértékének hatásai a finanszírozási folyamatokra A 3-2. táblázat jobbról második oszlopában az áramtermelés [vagy hőtermelés] területén történő kiegészítő beruházást mutatja, amelyre a Geotermikus Kockázatcsökkentési Program eredményeként lehet számítani. Mint már említettük, ezt várhatóan piaci pénzforrásokból finanszírozzák további állami támogatás nélkül (kivéve a betáplálási tarifája). Tehát a fenti alapszinti forgatókönyv alapján arra lehet számítani a program élettartama alatt, hogy a 200–270 millió eurós (jelenértéken kifejezve) összegre rúgó állami támogatás 400 millió euró (szintén jelenértéken kifejezve) körüli magánbefektetést képes mobilizálni.


49


3-2. ábra A Geotermikus Költségcsökkentési Program beruházási kintlévőségei – feltárás és fúrás

3.5 Biztosíthatóság A GEOFAR projekt WP2-jében (lásd „Non-technical barriers and the respective situation of the geothermal energy sector in selected countries” c. jelentés) és WP3-ában végzett elemzésből kiderül, hogy középtávon a forrásfeltárási kockázat a geotermikus energiaipar fejlődésének legfőbb akadálya. Természetesen a biztosításpiacot kell megvizsgálni, hogy tud-e fedezetet biztosítani ezen kockázat ellen. Vajon biztosítható-e a forrásfeltárási kockázat? Ez a kérdés már a legelején is foglalkoztatott minket. Az elmélet és minden tudományos bizonyíték arra utal, hogy a bányászati kockázat általában véve nem biztosítható40 . Azonban van rá precedens. Amint az „1.3 Mélységi geotermikus energiával kapcsolatos mintaprojektek” c. pontban olvasható volt, voltak olyan biztosítótársaságok, amelyeknek sikerült a részvényeseik és szabályozóik által elfogadható szerződéseket kötnie forrásfeltárási kockázatra. Az esetek többségében azonban ilyen biztosítási szerződést nem lehet kötni. A forrásaikat felfedni nem kívánó iparági szereplők adatai szerint a nagy, megfelelően diverzifikált energiaipari magánvállalatok számára az önbiztosítás költsége a termelő fúrási tőkeköltség mindössze 5%-át teszi ki. Nagy, specializált geotermikus létesítményüzemeltetők csupán 5%-os fúrási sikertelenségről számolnak be. Ezeket az adatokat a publikált számokhoz kell viszonyítani, melyek szerint az új geotermikus területeken a meddő fúrások aránya eléri az 50%-ot, míg a már fúrt geotermikus mezőkön a 10%-ot. Az adatok mérlege azt mutatja, hogy az erőforrás-feltárási kockázat még nem elég kiforrott ahhoz, hogy biztosítást lehessen rájuk kötni magánkézben lévő biztosítókkal. A geológiai kockázatcsökkentési programra tett javaslatunk éppen azt célozza, hogy általában nem rendelkezésre álló fedezetet nyújtson a geológiai kockázatokra. A javasolt alapot azonban állami forrásokból finanszírozzák. Ezért fontos megpróbálni a lehető legjobban csökkenteni a felhasználását magánpénzek bevonásával. Ennek egyik módja az lehetne, hogy a teljes (100%) geológiai biztosítási költséget fizetik az olyan minősített geotermikus projektek esetében, amelyek úgy döntenek, hogy lemondanak a Geotermikus Kockázatcsökkentési Program által nyújtott biztosításról.

40 Az indokok felsorolását lásd: http://geothermiekongress.org/geofund_Robertson-Tait1.pdf

50



4. I eszköz 4.1 Tudatosság – a pénzügyi támogatás szükségessége A helyi és a regionális szereplők kulcsszerepet játszanak az EU energiapolitikai céljainak megvalósításában. A fenntartható energia, és különösen a geotermikus energia jelentős befektetési potenciált jelentenek, amelyet elsősorban helyi szinten kell realizálni, hasznot hozva a helyi gazdaság számára, javítva az állampolgárok életminőségét és mérsékelve a klímaváltozást. A kérdés az, hogy hogyan lehet motiválni az állami beruházókat arra, hogy befektessenek a geotermikus energiaprojektek fejlesztésébe? Egész Európában sok helyi szereplő feltételez geotermikus potenciált a régiójában, és szeretne hozzájárulni a klímavédelemhez azzal az ötlettel, hogy a geotermikus energiát a hő- és – lehetőség szerint – az áramellátásban hasznosítja a környező területeken. Azonban nem rendelkeznek elegendő pénzügyi forrással ahhoz, hogy ezt a potenciált erre szakosodott mérnöki és geológiai vállalatokkal felmérethessék. Emiatt jelenleg számos geotermikus mező nincs feltárva annak ellenére, hogy biztosítani tudnák a hőellátás egy jelentős részét, sőt az áramtermelés egy kis részét is. A GEOFAR I. eszközének célja ennek a problémának az elhárítása a geotermikus projektek legelső fázisában. Nyilvánvaló, hogy egyrészt nem minden olyan terület, ahol geotermikus potenciált feltételeznek, és amelyre vonatkozóan hasznosítási tervet készítettek, képes biztosítani a megfelelő hőkapacitást egy projekt megvalósításához. Másrészt, ha a potenciált igazolható, és a felszín alatti keresleti struktúra biztosítja a lehetőséget a hőtermelésre, akkor egy geotermikus projekt jelentősen képes lenne hozzájárulni egy adott közösség vagy régió infrastruktúrájához és vonzerejéhez. Ami a legfontosabb, azok a kelet-európai régiók, ahol még mindig nem került sor a hőellátási infrastruktúra korszerűsítésére, hasznot húznának abból, ha a geotermikus energiát integrálnák a jövőbeli hőellátási portfólióba. Mi több, a közép-európai országoknak el kell érniük a meghatározott CO2-csökkentési célértékeket. Több projekt megvalósítása több tapasztalat megszerzését jelenti a geotermikus erőművek gyakorlati hasznosításában, valamint előrehaladást a technológiai fejlődésben. Emellett a közösségeknek ki kell venniük a részüket a klímavédelem célkitűzéseinek megvalósításából, miközben élvezhetik az árstabilitás előnyeit, ugyanis a geotermikus energiát nem érintik a fosszilis tüzelőanyagok áringadozásai. A javasolt I. eszköz célja, hogy alacsony költségen olyan geotermikus projekteket hozzon létre, amelyek a későbbiekben támogatásra alkalmasak lehetnek a II. és a III. eszköz keretében, ahol a költség a korábbiaknak a többszöröse. Több, jól előkészített projektre – főleg a nagy geotermikus potenciállal rendelkező területekről – van szükség, ha a II. és a III. eszköz keretében rendelkezésre bocsátandó erőforrásokat hatékony kívánják felhasználni. A geotermikus projektekkel kapcsolatos eddigi tapasztalatok alapján az I. eszköz esetében arra lehet számítani, hogy demonstrálják a helyi és regionális hatóságok felé olyan állami és magánszektori partnerségek megkötésének szükségességét, amelyek hasznosítani tudják a magánvállalkozás műszaki és szervezeti képességeit közszolgáltatási célokra. Ezek a partnerségek csak akkor működnek, ha teljesítik az átláthatóság szigorú előírását. Az I. eszköznek szavatolnia kell, hogy ezt az előírást a geotermikus projekt tervezésének a legelején meghatározzák. Az I. eszköz keretében végzett vizsgálatokban szabályokat és eljárásokat kell meghatározni olyan legjobb gyakorlati normák alapján, amelyeknek működését a tapasztalatok igazolták. Ezek a szabályok és eljárások a hatékonyság és az átláthatóság kettős célkitűzését szolgálják.

4.2 Az I. eszköz leírása

4.2.1 Az I. eszköz célkitűzései

Az I. eszköz által biztosított támogatás a geotermikus projektek igen korai fázisában nyújtandó pénzügyi támogatásokat tartalmaz. Ezzel a segítséggel a GEOFAR a geotermikus energiával kapcsolatos új tudatosságot kíván megteremteni úgy, hogy biztosítja az első geotermikus koncepciók kidolgozásának lehetőségét olyan döntéshozók számára, akik már rendelkeznek tervekkel, vagy legalábbis a geotermikus energiát a szenet vagy földgázt felhasználó hagyományos energiaellátás alternatívájának tartják. A geotermikus erőforrásokkal kapcsolatos ismeretek és a pénzügyi segítség birtokában lévő, különösen az önkormányzatoknál dolgozó döntéshozókat, valamint a megfelelő jogi formájú kormányzati szerveket ösztönözni kell arra, hogy valósítsák meg a geotermikus energiaellátással kapcsolatos terveiket. Az I. eszköz segít abban, hogy az ötletekből projekteket dolgozzanak ki. Az I. eszköz megmutatja, hogy a megvalósítható megoldásokat hogyan lehet alkalmazni a gyakorlatban. A felkínált támogatás eredményeként a közintézmények vezetőinek nem kell egyedül vállalnia teljes mértékben a magas kockázatokat és költségeket a geotermikus projektfázis elején, hanem az indulótőke egy részét kell megszerezniük, ami szükséges

I. eszköz

51


a feltárási munkához, valamint a feltételezett geotermikus potenciál igazolásához. A tanulási eredmények fontosak a geotermikus technológiában. Amennyiben a kezdeti vizsgálatok sikeresen azonosítanak realisztikus kilátásokat a tényleges beruházásokhoz, akkor ezek további vizsgálatokra, műszaki szempontból fejlettebb vizsgálatokra és talán még további, támogatás nélkül készített előzetes megvalósíthatósági tanulmányok finanszírozására ösztönöznek. Az I. eszköznek ezért egy közvetlen támogatásnak kell lennie a támogatásra alkalmas költségek 90%-os maximális mértéke melletti megfelelő százalékos aránnyal (amely lefelé rugalmas, ha nagy a kereslet), valamint 25 000 eurós rögzített felső határértékkel, elsősorban geológiai-műszaki vizsgálatok mérnökök és geológusok által történő lefolytatásához. A finanszírozásra kizárólag helyi és regionális önkormányzatok lehetnek jogosultak. A helyi és regionális fejlesztési támogatások általában ötvözhetők az I. eszközből származó pénzekkel. Ugyanakkor mindig be kell tartani az Európai Unió támogatásokról szóló szabályaiban meghatározott határértékeket. Az I. eszközből nyújtott finanszírozás fedezi részben azoknak az előzetes megvalósíthatósági tanulmányoknak a költségeit, amelyek a geotermikus projektkoncepciók alapját képezik. A pénzügyi segítség nem adható visszamenőleg a múltban elvégzett feladatokra vagy projektekre, mivel a támogatásnak ösztönzőként kell szolgálnia. Az elsődleges cél a közösségek támogatása három vonatkozásban: a) Projektkoncepció kidolgozása egy ötletből b) Annak biztosítása, hogy a támogatott vizsgálatok teljesítik a meghatározott minőségi előírásokat c) A további fejlesztési fázisokhoz a lehetőség biztosítása a PPP (állami és magánszektori partnerség) projektek számára Az elsősorban Kelet-Európában készített interjúk alapján a helyi közösségeknek pontosan a fentieknek megfelelő támogatásra van szüksége. Az I. eszköz ötlete további németországi támogatási programok elemzéséből ered, ahol az „Initiative for Climate Protection” (Kezdeményezés a klímavédelemért) programnak pontosan ugyanez a célja, a szénfelhasználás csökkentésére irányuló projektek ösztönzése közösségi szinten.

4.2.2 Célcsoport

Az I. eszköz keretében nyújtandó támogatást kizárólag az EU valamely tagállamában működő helyi és regionális szerveknek, mint például önkormányzatoknak vagy egyéb közigazgatási szervnek vagy közigazgatási szervek csoportosulásainak kínálják. Közigazgatási szerv egy állami hatóság által létrehozott szerv vagy magánjog által szabályozott, közszolgálati célú, több mint 50%-ban állami tulajdonban álló jogi személy, melynek belső eljárásait és számláit egy közigazgatási szerv ellenőrzi, és amelynek kötelezettségeiért egy állami hatóság vállalja a felelősséget abban az esetben, ha a közigazgatási szerv megszünteti a tevékenységét. Az önkormányzat vagy az annak megfelelő jogi szervezet fennhatósága alá legalább 25 000 lakosnak kell tartoznia a kérelem benyújtásának évében. A lakosok száma fontos, mivel biztosítani kell, hogy elég végfelhasználó van egy olyan nagy projekt számára, mint egy geotermikus hőerőmű, továbbá azt, hogy általában a közösség kritikus mérete lehetővé teszi egy ilyen infrastrukturális projekt megvalósítását. Egyedi esetekben kisebb közösség számára is engedélyezett a támogatások megszerzése, ha olyan potenciális fogyasztókat, például kereskedelmi vállalkozásokat tud felmutatni, amelyek az adott hőmennyiséget saját célra használják, és így a geotermikus erőforrás és az ahhoz kapcsolódó infrastruktúra gazdasági szempontból kedvező felhasználása lehetséges.

4.2.3 Támogatható költségek

A támogatható előzetes megvalósíthatósági tanulmányokban részletesen ki kell dolgozni a geotermikus projekt koncepcióját. Igazolni kell, hogy a támogatás elegendő a projekt lebonyolítására, és a finanszírozás iránti kérelemnek meg kell felelnie az átlátható pénzügyi irányítás elveinek, különös tekintettel az ár-értékre és a költséghatékonyságra. Az I. eszköz keretében nyújtott támogatást megvalósíthatósági tanulmányok előzetes elkészítésére, a projekt strukturálására és üzleti tervek kidolgozására kell fordítani. Nem támogathatóak olyan szolgáltatások, amelyeket a tanulmány elvégzésére megbízást adó közigazgatási hatóság nyújt saját számlára.

52

I. eszköz


5 II. eszköz A II. eszköz célja, hogy állami forrásokból pénzügyi támogatást nyújtson olyan üzemeltetőknek, akik vállalják a feltárási munkát egy geotermikus energiából villamos áramot vagy hőt előállító projekt előkészítésében. A támogatást garancia formájában biztosítják, amely egy geotermikus erőforrás megállapítását célzó feltáró vizsgálatok költségeinek 60%-át fedezi, ideértve a geofizikai vizsgálatokat, a szeizmológiai vizsgálatokat és a feltáró fúrásokat. A projektüzemeltetőknek igazolniuk kell, hogy alaptőke formájában biztosítani tudják a feltáró vizsgálatok költségeinek 40%-át. A projektüzemeltetőknek emellett igazolniuk kell azt is, hogy rendelkeznek egy minősített pénzügyi intézmény támogatásával is, amely a feltáró vizsgálatok költségeinek fennmaradó 60%-át biztosítja kölcsön formájában. A garanciát kizárólag a pénzügyi intézmény kártalanítására lehet felhasználni a valószínűsíthető, hasznosítható geotermikus erőforrásokat nem feltáró vizsgálatokból származó hitelveszteség esetén. A garanciát annak a Geotermikus Kockázatcsökkentési Programnak a könyveiben tartják, amelyet pénzügyi intézményként az Európai Beruházási Program mentén hoznak létre. A program engedélyezett részvénytőkéje a várhatóan kiterjesztendő garancia egytizede, azaz 45 millió euro. A részvétőkét a program által vállalt kötelezettségek növekedésével arányosan kell befizetni. Regionális Politikai alapjain keresztül az Európai Bizottság lesz a fő részvényes a részvények 60%-ával. A részvénytőke 30%-a az Európai Beruházási Bank tulajdonában lesz, míg a fennmaradó 10%-ot bankok és egyéb pénzügyi intézmények jegyezhetik le. A Geotermikus Kockázatcsökkentési Program működésének meg kell felelnie a pénzügyi intézményekre és a multilaterális pénzügyi intézményekre vonatkozó legjobb gyakorlati szabályoknak. Szakosodott és konkrét területre összpontosító pénzügyi intézményként a Programnak hozzáféréssel kell rendelkeznie a legmagasabb szintű geológiai és mérnöki szakismeretekhez a geotermikus energia területén annak érdekében, hogy meghatározhassa a saját előírásait a garanciák kiterjesztésére és a kártalanítás megfizetésére vonatkozó feltételeket illetően, a legújabb geológiai és mérnöki gyakorlattal összhangban. A sikertelen és kártalanított feltáró vizsgálatokból fennmaradó alaptőke tulajdonjoga, beleértve az elkészített műszaki jelentéseket is, a Geotermikus Kockázatcsökkentési Programot illeti, és a program azzal szabadon rendelkezhet.

5-1. ábra A Geotermikus Költségcsökkentési Program beruházási bevételei – csak feltárás

II. eszköz

53


5-2. ábra A Geotermikus Költségcsökkentési Program beruházási kintlévőségei – csak feltárás

54

II. eszköz


6 III. eszköz A III. eszköz célja, hogy állami forrásokból pénzügyi támogatást nyújtson olyan üzemeltetőknek, akik a sikeres feltárási munka után vállalják a termelő fúrási munkát egy geotermikus energiából villamos áramot vagy hőt előállító projekt előkészítésében. A támogatást garancia formájában nyújtják, amely a geotermikus folyadékok feltárására irányuló termelő fúrási költségek 67%-át fedezi. A projektüzemeltetőknek igazolniuk kell, hogy alaptőke formájában biztosítani tudják a termelő fúrások költségeinek 33%-át. A projektüzemeltetőknek emellett igazolniuk kell azt is, hogy rendelkeznek egy minősített pénzügyi intézmény támogatásával is, amely a termelő fúrási munkálatok költségeinek fennmaradó 67%-át biztosítják kölcsön formájában. A garanciát kizárólag a pénzügyi intézmény kártalanítására lehet felhasználni a hasznosítható geotermikus erőforrásokat nem találó termelő fúrásból származó hitelveszteség esetén. A garanciát annak a Geotermikus Kockázatcsökkentési Programnak a könyveiben tartják, amelyet pénzügyi intézményként az Európai Beruházási Program mentén hoznak létre. A program engedélyezett részvénytőkéje a várhatóan kiterjesztendő garancia egytizede, azaz 45 millió euro. A részvétőkét a program által vállalt kötelezettségek növekedésével arányosan kell befizetni. Regionális Politikai alapjain keresztül az Európai Bizottság lesz a fő részvényes a részvények 60%-ával. A részvénytőke 30%-a az Európai Beruházási Bank tulajdonában lesz, míg a fennmaradó 10%-ot bankok és egyéb pénzügyi intézmények jegyezhetik le. A Geotermikus Kockázatcsökkentési Program működésének meg kell felelnie a pénzügyi intézményekre és a multilaterális pénzügyi intézményekre vonatkozó legjobb gyakorlati szabályoknak. Szakosodott és konkrét területre összpontosító pénzügyi intézményként a Programnak hozzáféréssel kell rendelkeznie a legmagasabb szintű geológiai és mérnöki szakismeretekhez a geotermikus energia területén annak érdekében, hogy meghatározhassa a saját előírásait a garanciák kiterjesztésére és a kártalanítás megfizetésére vonatkozó feltételeket illetően, a legújabb geológiai és mérnöki gyakorlattal összhangban. A sikertelen és kártalanított termelő fúrásokból fennmaradó alaptőke tulajdonjoga, beleértve az elkészített műszaki jelentéseket is, a Geotermikus Kockázatcsökkentési Programot illeti, és a program azzal szabadon rendelkezhet.

6-1. ábra A Geotermikus Költségcsökkentési Program beruházási bevételei – csak fúrás

III. eszköz

55


6-2. ábra A Geotermikus Költségcsökkentési Program beruházási kintlévőségei – csak fúrás Megjegyzendő, hogy a Geotermikus Kockázatcsökkentési Program keretében végzett tevékenységeknek meg kell felelnie az egyes tagállamokban a tulajdonjogot, a földgazdálkodást, a bányászati tevékenységet, a természeti erőforrások felhasználását, a vállalatirányítást, a csődeseteket stb. szabályozó hatályos jogszabályi rendelkezéseknek. A Program nyilvánvalóan más lehetőségei is lesznek, ha meg kell szabadulnia a tulajdonába kerülő eszközöktől. Ezen opciók közé tartozik a maradványérdekeltségről való lemondás abban az esetben, ha a Program szerint annak megtartása hátrányos lenne az általános érdekeire nézve.

Következtetések A geotermikus energiaiparba történő beruházások felgyorsítása érdekében az Európai Uniónak pénzügyi és adminisztratív erőforrásokat kell fordítania a megfelelő minősítésű geotermikus projektek elindításának és korai fázisainak támogatására. Ezt a támogatást időben középtávra, továbbá a támogatási program élettartamának idejére legfeljebb 450 millió euróra kell korlátozni. A geotermikus projektek támogatását szakosodott pénzügyi intézményen, a leendő Geotermikus Kockázatcsökkentési Programon keresztül kell végrehajtani. Az EU ezt a programot a pénzügyi és irányítási feladatokat kapó Európai Beruházási Bank és magántulajdonú pénzügyi közvetítők bevonásával állítsa össze. A program célja garanciák nyújtása kizárólag a forrásfeltárási kockázat ellen. A támogatott geotermikus projektekben minden egyéb kockázatot a projektüzemeltetőknek (amelyek lehetnek közműtársaságok vagy magánvállalkozások) és az őket támogató pénzügyi intézményeknek kell viselnie. Céljai megvalósítása érdekében a Programnak biztosítania kell a hozzáférést egy geológus és bányamérnök szakértőkből álló csapathoz, amelynek tagjait az EU-tagállamokban geológiai felmérések és mérnöki szakmai szövetségek jelölik ki. Ezek a szakértők az egyes projektekre kapnak megbízást, és kiválóságot kell tanúsítaniuk a Program számára nyújtott tanácsadásban. A javaslat szerint célzott támogatás növelni fogja a geotermikus energiaipari üzemeltetők által beruházásainak volumenét, és biztosítja az ágazat kiegyensúlyozottabb fejlődését földrajzi értelemben, valamint azáltal, hogy ösztönzi a geotermikus energiaiparban viszonylag újonc szereplők belépését, akiket jelenleg visszatart az egyedi geotermikus projektek esetében fennálló magas fokú kockázat. Több projekt kockázatainak összevonásával a Program mérsékelni fogja a kockázatoknak az egyes projektekre kifejtett hatását, továbbá lehetővé teszi a mélységi geotermikus alkalmazások számára az áttörést egész Európában, valamennyi kedvező gazdasági és ökológiai hatással együtt.

56

III. eszköz


7. A GeoRiMi alapító okiratának tervezete A Geotermikus Kockázatcsökkentési (GeoRiMi) Alapot az Európai Beruházási Alap (EIF) működésének sikeres modellje alapján kell létrehozni. Ez a modell 15 éven keresztül igazolta sikerességét. Természetesen a GeoRiMi Alap működési területe sokkal szűkebb, így működésének léptéke is sokkal kisebb. A GeoRiMi Alap alapító okirata az Alapokmány. Az alapító okirat számára az Európai Beruházási Alap Alapokmánya szolgál mintaként. 41 Az Európai Beruházási Alap Alapokmánya rendelkezik az eljárási szabályzat megalkotásáról. A GeoRiMi eljárási szabályzatának mintájául szintén az EIF eljárási szabályzata szolgál. 42 A GeoRiMi tulajdonosi szerkezete a GEOFAR javaslata szerint a következő: Európai Bizottság 60% Európai Beruházási Bank 30% Pénzügyi intézmények 10% A GeoRiMi vezetésének felépítése: Részvényesi közgyűlés Igazgatótanács

Vezérigazgató Ellenőrző Bizottság

Ahelyett, hogy itt megismételnénk a GeoRiMi Alapokmánya egyes cikkeinek részletes rendelkezéseit, a folytatásban felsoroljuk azokat a területeket, ahol a GEOFAR eltérést javasol a modelltől: Feladat és tevékenységek Az Alap feladata hozzájárulni az Európai Unió célkitűzéseinek megvalósításához a geotermikus energiaipar fejlesztésének területén.Az Alap garanciákat és hasonló instrumentumokat biztosít kölcsönökhöz és egyéb pénzügyi kötelezettségekhez, bármilyen jogszerű formában. Azokat a kölcsönöket és egyéb pénzügyi kötelezettségeket, amelyeket az Alap által nyújtott garanciák fedeznek, kizárólag geotermikus energiaprojektek feltárási és termelő fúrási fázisaival kapcsolatos tőkeberuházásra szabad fordítani. Az Alap a fent meghatározott feladatokkal kapcsolatos vagy azokból keletkező egyéb tevékenységeket is végezhet. <ennek a rendelkezésnek tartalmaznia kell az eszközkihelyezéseket> Az Alap nem végezhet hitelfelvételi tevékenységet Az Alap a geotermikus energiapotenciált fejleszteni szándékozó állami (országos, regionális vagy helyi) hatóságok által végzett vizsgálatokat finanszíroz részben vagy egészben. Tőke Az Alap induló alaptőkéje százhúszmillió euro, ami 240 darab, ötszáz euro névértékű részvényre oszlik. Az engedélyezett részvénytőke a részvényesi közgyűlésen a leadott szavazatok 85%-os többségi döntése alapján emelhető. Részvények Az induló jegyzett tőkében lévő részvényeket 100%-ig kell befizetni három egyenlő összegű éves részletben. Igazgatótanács Az igazgatótanács hét tagból áll, akiket a közgyűlés nevez ki. Az igazgatótanács tagjait két évre nevezik ki, amely időszak meghosszabbítható. 41 http://www.eif.org/attachments/about/management/EIF_Statutes_30_11_2007.pdf 42 http://www.eif.org/attachments/publications/about/Rules%20of%20Procedure%202009.pdf


57


Vezérigazgató A vezérigazgatót legfeljebb három évre nevezik ki, és a megbízatása megújítható. Földrajzi hatály Az Alap az Európai Unió tagállamainak területén végezheti tevékenységeit. Az Alap díjazása Az Alap által a tevékenységeivel összefüggésben megcélzott díjazás vagy egyéb bevételek mértékét úgy kell meghatározni, hogy az tükrözze a vállalt kockázatokat, fedezze a működési költségeket, az említett kockázatokkal arányos tartalékokat képezzen, valamint megfelelő hozamot realizáljon az erőforrások után. Az Alap tevékenységeinek korlátai A garancianyújtás tekintetében az Alap által vállalt kötelezettségek korlátait az igazgatótanács határozza meg. Az Alap által vállalt összes kötelezettség felső határértéke Az Alap által vállalt összes kötelezettség értéke – az Alap által harmadik felek nevében vállalt kötelezettségeket kivéve – nem haladhatja meg a jegyzett tőke összegét. Együttműködés harmadik felekkel Az Alap harmadik felek megbízásából vállalhatja különleges erőforrások kezelésének feladatait, feltéve hogy azok összeegyeztethetők a saját feladatával, külön számlára kerülnek, és az Alap az elvégzett feladatokért megfelelő díjazásban részesül. Az Alap együttműködhet minden olyan nemzetközi szervezettel, amely a saját területéhez hasonló területen fejti ki tevékenységét. Célkitűzéseinek megvalósítása, illetve feladatainak elvégzése érdekében az Alap megállapodásokat köthet ilyen szervezetekkel, valamint nemzeti szervezetekkel és banki partnerekkel a Közösség tagállamaiban vagy harmadik országokban. Módosítások Az Alapokmány az igazgatótanács javaslatára, a közgyűlés döntése alapján módosítható. Az Alap feladatának és tevékenységeinek bármilyen módosításához a leadott szavazatok 85%-os többsége szükséges. A GEOFAR javaslata szerint a GeoRiMi Alap eljárási szabályzatának ebben az esetben is az EIF modelljét kell követnie. Az igazgatótanácsról szóló fejezetnek többek között rendelkeznie kell a következőkről: Az igazgatótanács meghatározza a vezérigazgató díjazását, valamint a vezérigazgató feladataival kapcsolatos összeférhetetlenségi eseteket. Az igazgatótanács tagjait az Alap tagjai jelölik és a közgyűlés nevezi ki. Négy tagot az Európai Bizottság által kijelölt személyek közül neveznek ki, két tagot az Európai Beruházási Bank által kijelölt személyek közül, és egy tagot a pénzügyi intézmények által kijelölt személyek közül. Ugyanez az eljárás vonatkozik az esetleges helyettesek jelölésére és kinevezésére is. A pénzügyi intézmények maguk döntik el, hogy melyik pénzügyi intézmény javasolja az igazgatótanácsi tagsági kinevezésre jelölendő személyt. Egyet nem értés esetén szavazásra kerül sor, és a szavazatok többségét megszerző pénzügyi intézmény jogosult a jelölt megnevezésére. Hasonlóképpen, az igazgatótanács tagjának a helyettesét is megnevezhetik ugyanezen eljárásnak megfelelően. Szavazategyenlőség esetén sorshúzással döntenek a jelölt személyéről. A GEOFAR véleménye szerint a fentiek szerint megszervezett GeoRiMi Alap kellően rugalmas lesz ahhoz, hogy ösztönözze a beruházásokat a geotermikus energetikai projektekbe. A két szakaszban történő tőkeráfordítás lehetőséget biztosít a program fél távnál történő felülvizsgálatára, melynek segítségével korán igazolható a program eredményessége és az adófizetők érdekeinek fokozott védelme.

58



8. A GeoRiMi tervezett finanszírozási folyamata Egy egyszerű pénzügyi modellt dolgoztak ki a GEOFAR által javasolt és a geotermikus energetikai beruházások mértékének növelését célzó pénzügyi támogatási rendszer működésének szemléltetésére. A modell egy egyszerűsített keretet biztosít, amelynek segítségével a modell felhasználói kiszámíthatják a politikai feltételekben, valamint a modell kidolgozásakor alkalmazott feltételezésekben bekövetkező változások következményeit a szükséges támogatás teljes összegéhez, illetve a lehívandó támogatás mértékéhez. Az eredményeket táblázatok és grafikonok tartalmazzák, melyek közül néhányat már felhasználtunk a korábbi pontok illusztrálására. A modell alapját képező feltételezések a következők: • Az egyes projektek feltárási fázisának átlagos költsége: 1 millió euro • Az egyes projektek termelő fúrási fázisának átlagos költsége: 10 millió euro egy geotermikus dublett (két kút) esetén • Sikeresség mértéke a feltárási fázisban: 25% • Sikeresség mértéke a termelő fúrási fázisban: 35% • A projekt feltárási fázisának időkerete: 6 hónap • A projekt termelő fúrási fázisának időkerete: 6 hónap • [A termelőállomásra fordítandó tőke: egyharmad-egyharmad az 1., 2. és 3. évben.] Mint minden pénzügyi modell, a GEOFAR modellje is lehetővé teszi a felhasználó számára, hogy kísérletezzen a modellben megadott paraméterek értékeinek módosításával. Az egyes projektek átlagos költségének, illetve a sikeresség mértékének értékei könnyen módosíthatók. Az egyes projektfázisok esetében feltételezett időkereteket is lehet módosítani, azonban ez nem olyan egyszerű feladat, mint az előbbi. Felhívjuk figyelmét, hogy a modellben az azonnal módosítható számok kék színnel, míg a körültekintéssel módosítható számok dőlt betűvel vannak szedve. A legegyszerűbben modellezhető finanszírozási folyamat az I. eszköznél látható: GeoRiMi Alap I. eszköz támogatás vizsgálatonként euróban vizsgálatok száma

A program 1. éve

A program 2. éve

A program 3. éve

A program 4. éve

A program 5. éve

Összesen

53

46

40

33

26

198

1,33

1,15

1,00

0,83

0,65

4,95

25.000

költség millió euróban

Az alapvető feltételezés az, hogy a vizsgálatok száma az idő folyamán csökken, mivel az adott vizsgálatok megrendelőinek el kell kezdenie látni a vizsgálatok értékét, és hajlandóak lesznek maguk fizetni azokért. A II. és III. eszköz esetében a projektek időprofiljára vonatkozó alábbi feltételezésekre van szükség: A program A program 2. A program 3. A program A program 5. időprofil 1. éve éve éve 4. éve éve feltárás Összesen mérettényezők 20 25 30 35 40 150 100 projektek száma 13 16 20 23 26 98 időprofil fúrás mérettényezők projektek száma

A program 1. éve 5 5





Összesen 45 48

50

Meg lehet határozni egy mérettényezőt az 1. évben, valamint az összes projekt számát, és a modell kiszámítja a projektek kerekített számának időprofilját minden egyes projektév esetében. A felhasználó megváltoztathatja a projektek számát, hogy a saját meggyőződéséhez igazítsa azt a GeoRiMi keretében történő projektfelvétel sebessége tekintetében. A


59


GEOFAR szerint azonban az Európai Unió teljes területén fúrási munkálatokra rendelkezésre bocsátható kapacitás nem nagyon lehet több összesen 50 projektnél. A modellben az alábbiak szerinti finanszírozási profillal számol egy a II. eszközből finanszírozott átlagos projekt esetében: alaptőke 40% 400.000 Feltárási Личен egységértékek 1.000.000 garantált hitel 1.000.000 капитал euróban összesen 100% 1.000.000 A III. eszközből finanszírozott átlagos projekt esetében pedig: Fúrási egységértékek euróban

alaptőke

10.000.000

garantált hitel összesen

33,3% 66,7% 100,00%

3.330.000 6.670.000 10.000.000

A projektek számának és a garantált hitelek kombinálása után a modell a garantált hitelek biztosításának alábbi ütemezését adja eredményként: garantált hitelek teljes összegének folyósítása

Összesen

A program 1. éve

A program 2. éve

feltárás fúrás program összesen

58.800.000 320.160.000 378.960.000

7.800.000 33.350.000 41.150.000

9.600.000 46.690.000 56.290.000

A program 3. éve

A program 4. éve

A program 5. éve

13.800.000 80.040.000 93.840.000

15.600.000 93.380.000 108.980.000

összegek euróban

12.000.000 66.700.000 78.700.000

Most pedig feltételezett értékeket kell megadni a GeoRiMi keretében garantált feltárási (II. eszköz) és fúrási (III. eszköz) projektek sikerességének mértékére vonatkozóan: megtérülési ráta jelenlegi kiindulás legjobb eset feltárás 25% 25% 65% fúrás 35% 35% 75% A táblázat a GEOFAR által reálisnak vélt maximum és minimum értékeket is tartalmazza. A modell felhasználója alternatív értékeket határozhat meg, és azonnal megfigyelheti az állami támogatás költségét, az alaptőke és kölcsöntőke formájában megadott magánberuházást, a feltárási és fúrási beruházás összértékét, valamint a termelő erőművek és a hőelosztó hálózatok további piaci eredetű beruházásait érintő következményeket. Íme az állami támogatást szemléltető táblázat: Суми в евро feltárás garancialehívás mértéke lehívott garancia összege lehívott garancia összesen fúrás

Összesen

60

A program A program A program A program A programot 2. éve 2. éve 4. éve 5. éve követő 1. év

75,00% 5.850.000

7.200.000

9.000.000

10.350.000

11.700.000

21.677.500

30.348.500

43.355.000

52.026.000

60.697.000

27.527.500

37.548.500

52.355.000

62.376.000

72.397.000

44.100.000

garancialehívás mértéke 65,00% lehívott garancia összege lehívott garancia 208.104.000 összesen támogatás összesen támogatás 5%-on diszkontált összértéke

A program 1. éve

252.204.000 203.373.632



És íme az összefoglaló táblázat a GeoRiMi esetében: Program Elkezdett projektek feltárás fúrás

1. év 13 5

2. év 16 7

3. év 20 10

Program után 4. év 23 12

5. év 26 14

Összesen

5%-on diszkontált jelenérték

Év 98 48

Finanszírozás összege (millió euro) Beruházás összértéke

63,0

86,0

120,0

143,0

166,0

Szerzett tőke

21,9

27,5 29,7

37,5 41,3

52,4 49,2

62,4 57,0

Szerzett hitel (piaci)

41,2

28,8

41,2

41,5

11,1

26,6

48,8

Állami támogatás

További piaci eredetű beruházás

578,0

489,4

72,4

252,2 199,1

203,4 168,6

46,6

-72,4

126,9

117,4

64,3

168,5

319,3

245,0

897,3 28,1%

734,4 27,7%

beruházás összértéke állami támogatás/beruházás összértéke

A modell egy olyan táblázatot is létrehoz, amely meghatározza a garanciafolyamat jellemzőit az alábbiak szerint: GeoRiMi Alap garanciafolyamata

A program 1. éve

A program 2. éve

A program 3. éve

A program 4. éve

A program 5. éve

12,00

13,80

15,60

Program után

Összesen

összegek millió euróban kiterjesztett garanciák feltárás

7,80

9,60

58,80

fúrás

33,35

46,69

66,70

80,04

93,38

320,16

összesen

41,15

56,29

78,70

93,84

108,98

378,96

lehívott garanciák feltárás

5,85

7,20

9,00

10,35

11,70

44,10

fúrás

21,68

30,35

43,36

52,03

60,70

208,10

összesen

27,53

37,55

52,36

62,38

72,40

252,20

7,20

9,00

10,35

11,70

garanciatartalék feltárás

5,85

44,10

fúrás

21,68

30,35

43,36

52,03

60,70

208,10

összesen

27,53

37,55

52,36

62,38

72,40

252,20

lehívás nélkül lejáró garanciák az időszak végén feltárás

1,95

2,40

3,00

3,45

3,90

14,70

fúrás

11,67

16,34

23,35

28,01

32,68

112,06

összesen

13,62

18,74

26,35

31,46

36,58

126,76

garancia-kintlévőségek az időszak végén feltárás

7,80

9,60

12,00

13,80

15,60

fúrás

33,35

46,69

66,70

80,04

93,38

41,15 56,29 összesen garancia-kintlévőségek az időszak végén ex lehívott garanciák 41,15 28,76

78,70

93,84

108,98

41,15

41,49

46,60


-72,40

61


A garanciafolyamatok működése egy táblázathoz vezet, amely a garanciajutalékokból származó bevételeket mutatja: A program 1. A program 2. A program 3. A program A program GeoRiMi Alap Összesen éve éve éve 4. éve 5. éve összegek millió euróban kiterjesztett garanciák összesen garanciadíj mértéke %-ban garanciadíjak összesen

41,15

56,29

78,70

93,84

108,98

378,96

2,47

3,38

4,72

5,63

6,54

22,74

6,00%

Ennek a táblázatnak az eredményei bekerülnek egy másik táblázatba, amely a GeoRiMi nettó üzemi eredményét tartalmazza: A GeoRiMi Alap A program A program A program A program A program Összesen bevételei és kiadásai 1. éve 2. éve 3. éve 4. éve 5. éve összegek millió euróban

2,47 -1,33 -2,00 -0,86

garanciadíjak összesen I. eszköz kiadásai üzemi költségek nettó üzemi eredmény

3,38 -1,15 -2,00 0,23

4,72 -1,00 -2,00 1,72

5,63 -0,83 -2,00 2,81

6,54 -0,65 -2,00 3,89

22,74 -4,95 -10,00 7,79

A modell eddigi eredményeit kombinálva megkapjuk a GeoRiMi finanszírozási szükségleteit minden egyes működési évre vonatkozóan. Az alábbi táblázat a tőke-hozzájárulások ütemezését mutatja: A GeoRiMi Alap készpénz- és tőkeegyenlege

A program 1. éve

A program 2. éve

A program 3. éve

A program 4. éve

A program 5. éve

A programot követő 1. év


Öss zesen

244,42

összegek millió euróban „top-up” finanszírozás tőkehozzájárulások készpénzegyenleg az időszak végén nettó tőkepozíció teljes finanszírozás tőkehozzájárulások készpénzegyenleg az időszak végén nettó tőkepozíció

1,00

28,00

35,00

50,00

59,00

72,00

-0,58

0,14

0,84

0,02

0,47

0,98

0,58

0,00

-27,38

-36,70

-52,34

-61,91

-71,42

0,58

0,00

29,00

37,00

51,00

59,00

69,00

-0,58

0,00

28,14

37,84

53,02

62,47

72,98

0,00

0,00

0,62

0,30

0,66

0,09

0,58

0,00

0,00

244,42

Két finanszírozási módszert veszünk figyelembe. Vagy mindegyik év deficitjét feltöltik mindegyik év végén, vagy időben tőkét biztosítanak a tervezett deficit pótlására mindegyik év elején.

62



A modell segítségével a felhasználó kiszámíthatja az állami támogatás jelenértékét a kiinduláskor, valamint az általa meghatározott egyéb forgatókönyveket is. Íme a kiinduláskor, illetve a legjobb esetben érvényes eredmények:

A GeoRiMi Alap támogatási folyamata

A program 1. éve

A program 2. éve

A program 3. éve

A program 4. éve

A program 5. éve



Öss zesen

összegek millió euróban kiindulás „top-up” finanszírozás teljes finanszírozás diszkontált „topup” finanszírozás diszkontált teljes finanszírozás legjobb eset „top-up” finanszírozás teljes finanszírozás diszkontált „topup” finanszírozás diszkontált teljes finanszírozás

1,00

28,00

35,00

50,00

59,00

72,00

-0,58

244,42

29,00

37,00

51,00

59,00

69,00

-0,58

0,00

244,42

1,00

26,67

31,75

43,19

48,54

56,41

-0,44

207,12

29,00

35,24

46,26

50,97

56,77

-0,46

0,00

217,77

1,00

11,00

14,00

18,00

21,00

28,00

-0,17

92,83

12,00

15,00

19,00

22,00

25,00

-0,17

0,00

92,83

1,00

10,48

12,70

15,55

17,28

21,94

-0,13

78,81

12,00

14,29

17,23

19,00

20,57

-0,13

0,00

82,96


63


Melléklet: Nagy entalpiájú geotermikus erőmű Ebben a pontban bemutatjuk a Portugáliához tartozó Azori-szigeteken működő Pico Vermelhó-i geotermikus erőművet. A Pico Vermelhó-i erőműben nem hőt, hanem villamos áramot termelnek. Megjegyzendő, hogy nagy különbség van az áramtermeléshez szükséges tőkeberuházás mértéke és a hőtermeléshez szükséges tőkeberuházás mértéke között. Ökölszabályként, az áramtermelés négyszer annyi tőkét igényel, mint a hőtermelés. Megjegyzendő azonban, hogy ugyanakkora a kockázata annak, hogy nem találnak geotermikus erőforrásokat. Az áramtermeléshez szükséges kiegészítő tőkeráfordítás nagy részére az erőmű építésének későbbi szakaszában van szükség. Az erőmű és a geotermikus kutak fúrásának teljes beruházási költsége 34 millió euro volt. A projektet az EU, csak az erőművet a PRODESA (10,3 millió euro), egy regionális program és az EIB (11,0 millió euro) finanszírozta. A fennmaradó beruházási költségeket (12,7 millió euro) magántőkéből fedezték. A fúrási kockázatra és/vagy geológiai kockázatra nem tudtak biztosítást kötni. Az éves üzemeltetési költségek durván 3,5 millió euróra rúgnak, és magukba foglalják a munkaerővel (0,6 millió euro), valamint az anyagokkal és szolgáltatásokkal (2,9 millió euro) kapcsolatos kiadásokat. Beruházás

Költség

Erőmű

20 millió euro

Geotermikus kutak fúrása

11 millió euro

Mellékállomás

2 millió euro

Tanulmányok

1 millió euro

Az éves forgalom értéke mintegy 14,7 millió eurót tesz ki. Az árat évente határozzák meg, és az ERSE (Entidade Reguladora dos Serviços Energéticos), a portugál energiaszolgáltatási hatóság hagyja jóvá azt. 2009-ben az alkalmazott ár 86,7 euro/MWhel volt. A várható belső megtérülési ráta 15%, Figyelembe véve a beruházási költségre nyújtott 50%-os nem visszatérítendő támogatást. Ezek az adatok megerősítik e jelentés azon megállapítását, amely szerint jelentős pénzügyi támogatásra van szükség állami finanszírozási forrásokból, ha az azonnali geotermikus energetikai beruházást megfelelő közhasznú célnak tekintik.

A-1. ábra Geotermikus erőmű Pico Vermelhóban (Azori-szigetek, Portugália)

Melléklet

64

Geothermal Finance and Awareness in European Regions www.geofar.eu GEOTHERMAL FINANCE AND AWARENESS IN EUROPEAN REGIONS

Kidolgozás alatt álló finanszírozási rendszer a geotermikus energetikai beruházások ösztönzésére GEOTHERMAL FINANCE AND AWARENESS IN EUROPEAN REGIONS

Recommend Documents