Nagyító alatt: Energetikai felújítások

28 oldalas színes szakmai folyóirat  Megjelenik évente 10 alkalommal

III. évfolyam  III. szám

A tervezés, a kivitelezés és a beruházás-lebonyolítás során bekövetkező hibák elkerülése és kezelése 2016. április

A 7/2006. (V. 24.) TNM RENDELET MÓDOSÍTÁSÁNAK HATÁSA A HŐSZIGETELÉS MEGVÁLASZTÁSÁRA KORSZERŰSÍTÉSI PÁLYÁZATOK ÉS A TŰZVÉDELEM ÉPÜLETENERGETIKAI DIAGNOSZTIKAI VIZSGÁLATOK

ETI ALKOTÁS PÍTÉSZ

Energetikai felújítások

AZ É

Nagyító alatt:

OK S

ZER

ZŐ

IJ

OG

VÉ

TELJESÍTMÉNY­ IGAZOLÁSI TRÜKKÖK A LAPOSTETŐN

DE

LM

EA

TE

TO YÁZA PÁL V R

K SOR ÁN

ALKALMAZOTT VILÁGÍTÁSTECHNIKA ONLINE TOVÁBBKÉPZÉS A VILÁGÍTÁSTECHNIKA GYAKORLATI MEGVALÓSÍTÁSSAL FOGLALKOZÓ KÉRDÉSEIRŐL

A képzés MÉK-akkreditációja folyamatban.

Képzésünkön megismerheti többek között a mesterséges világítás feladatait, területeit és követelményeit, üzemeltetési technikáit, világítási rendszerek méretezését és a természetes világítás használatát.

A TANFOLYAMKEZDÉS IDŐPONTJA: 2016. MÁJUS 18. 1. lecke Világítástechnikai alapismeretek "" Világítástechnikai alapfogalmak "" Az emberi látás folyamata, műszaki követelmények "" Speciális látási igények "" Vizuális komfort "" A mesterséges világítás feladatai és területei, követelmények 2. lecke A világítási rendszer részei "" "" "" "" ""

Fényforrások Lámpatestek Működtetők Üzemeltetési technikák Üzemi körülmények

3. lecke Világítási rendszer tervezése és mérése "" Világítási rendszer méretezése "" Tervezési eljárások "" Műszerek és méréstechnika 4. lecke Környezeti tényezők "" Természetes világítás "" Környezethatékonyság "" Fényszennyezés 5. lecke Alkalmazási területek követelményei "" Irodák, otthonok, belső terek stb. "" Közvilágítás, díszvilágítás, külső terek stb. "" Munkahelyek világításai

SZERZŐNK: BARKÓCZI GERGELY Okleveles villamosmérnök, világítástechnikával foglalkozó abszolvált doktorandusz, villamos építési műszaki ellenőr. Az elmúlt években részt vett tervezési munkákban, energiahatékonysági tanulmányok készítésében, világítástechnikai kutatásokban és a világítástechnika oktatásában.

SZERKESZTŐI LEVÉL

Tisztelt Olvasónk!

TARTALOM 2016. ÁPRILIS

Idén is folytatódik a lakossági energiahatékonyságot ösztönző Otthon Melege Program – ezúttal a korszerűtlen családi házban élők pályázhatnak a támogatásra. A felújítási programokkal, a támogatások felhasználásával jelentősen javulhat a lakossági energiafelhasználás hatékonysága, csökkenhet a hazai szén-dioxid-kibocsátás, és mindez nagymértékben hozzájárul a hazai klímavédelmi és energiahatékonysági célok eléréséhez. Az építőipar energia- és környezettudatos törekvéseit támogatva e havi lapszámunkat az energetikai felújítások témakörének szenteltük. Részletesen foglalkozunk a hazai energiatakarékossági szabályozás kiindulópontjának számító 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet idén januártól hatályos változásaival, valamint a bevezetett módosítások hőszigetelés-választásra gyakorolt hatásával. Szót ejtünk a korszerűsítési pályázatok műszaki feltételrendszeréről, tűzvédelmi kérdéseiről, lehetséges hibáiról, valamint az épületek felújítását megelőző, illetve követő helyszíni épületenergetikai diagnosztikai vizsgálatokról. Mely témákról olvashat még lapszámunkban?  Az építészeti alkotások szerzői jogvédelme a tervpályázatok során – Kiírók és pályázók figyelmébe  Teljesítményigazolási trükkök a lapostetőn Bízom benne, hogy áprilisi lapszámunk is hasznos információkkal járulhat hozzá szakmai döntéseihez! Budapest, 2016. április

2



6

MUNKATERÜLET Az Otthon Melege – Korszerűsítési pályázatok és a tűzvédelem

TERVEZŐASZTAL

A 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet módosításának hatása a hőszigetelés megválasztására

10 11 13

Állványháló vagy fényvédelem?

Épületfelújítások tűzvédelmi kérdései – Hol a hiba? DIAGNÓZIS Épületenergetikai diagnosztikai vizsgálatok

19

FELELŐSSÉG Az építészeti alkotások szerzői jogvédelme a tervpályázatok során – Kiírók és pályázók figyelmébe

22

 ÉPÍTŐANYAG ÉS

Üdvözlettel, Malustyik Orsolya főszerkesztő

ÉPÍTÉSI TERMÉK

Ugyanaz vagy mégis más? – Teljesítményigazolási trükkök a lapostetőn

ÉPÍTÉSI HIBÁK A WEBEN

Látogassa meg a www.epitesi-hibak.hu címen található weboldalunkat, ahol a nyomtatott lapban feldolgozott témákhoz kapcsolódó kiegészítő szakmai anyagok, elektronikus segédletek, mintadokumentumok, jogszabálygyűjtemény áll előfizetőink rendelkezésére.

Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Telefon: (1) 273 2090, 273 2091 Fax: (1) 468 2917 Web: www.forum-media.hu

ISSN 2415-9018 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Főszerkesztő: Malustyik Orsolya Layout / Repro: Sebeszta Péter Korrektor: Kiss Béla

www.epitesi-hibak.hu

Termékfejlesztési vezető: dr. Pőcze Edina Gyártási vezető: Maitz Melinda Marketingvezető: Borbély Csilla

Előfizetés: [email protected] Kérdéseiket, észrevételeiket az alábbi e-mail címre várjuk: olvasoikerdesek@ forum-media.hu

Nyomdai kivitelezés: Gelbert ECO Print Kft. Felelős vezető: Gellér Róbert

Hirdetési információ: Szabó Norbert E-mail: [email protected] Mobil: (30) 586 5402

Képek: Depositphotos és a szerzők Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás és a mű bővített, illetve rövidített változatának kiadási jogait is! A Kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak bármely része semmiféle formában nem sokszorosítható.

1

TERVEZŐASZTAL

A 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet módosításának hatása a hőszigetelés megválasztására Emlékezünk rá, hogy az európai parlament és tanács 2002/91/EK (EPBD = Energy Performance of Buildings Directive) irányelve alapján reá háruló kötelezettséget (mely szerint három éven belül megalkotja saját nemzeti energiatakarékossági szabályozását) Magyarország (a számítási eljárás tekintetében) a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelettel teljesítette. Ez a rendelet az, amit minden, európai létünkhöz kapcsolható hazai energiatakarékossági szabályozás kiinduló pontjának tekintünk mind a mai napig.

A

HATÁLYBA LÉPÉSE óta eltelt tíz esztendő alatt a rendelet több alkalommal módosult, az elmúlt öt évben gyakorlatilag évenkénti gyakorisággal. A változások a következő sorrendben követték egymást: � az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet módosításáról szóló 40/2012. (VIII. 13.) BM rendelet � az épületek energiahatékonyságának követelményeiről és az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010. május 19-i 2010/31/EU (EPBD Recast) európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti költségoptimalizált követelményszint eléréséről szóló 1246/2013. (IV. 30.) kormányhatározat. Ez utóbbi a tagállamok kötelezettségévé tette a határoló szerkezetek hőszigetelésével kapcsolatosan a minimumkövetelmények költségoptimalizált szintjének kiszámítására szolgáló összehasonlító módszertani keret meghatározását, melyhez 2012/C115/01 számon iránymutatást jelentetett meg az Európai Unió Hivatalos Lapjában. � az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet módosításáról szóló 20/2014. (III. 7.) BM rendelet � az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet módosításáról szóló 39/2015. (IX. 14.) MvM rendelet Az egyes rendeletek egymásra hivatkoznak, és külön-külön a nem jogász végzettségű és szóhasználatú szakmai szereplők számára meglehetősen nehezen kezelhető követelményrendszert alkotnak. Szerencsére vannak olyan internetes szolgáltatók (portálok), ahol ingyenesen is hozzá lehet férni a rendelethalmaz aktuális, illetve jövőben hatályba lépő állapo-

2

tának megfelelő egybeszerkesztett szövegű előírásokhoz. Ezért különösebb jogi előképzettség nélkül is eligazodhatunk az előírásokban, és elegendő mindig a 7/2006. (V. 24.) TNM alaprendeletre, illetve annak hatályos módosított változatára hivatkozni. A rendelet megfogalmazásai reményt keltenek abból a szempontból, hogy 2021-től kezdve egyszerűvé és áttekinthetővé válik az az energetikai követelményrendszer, mely a következő öt év során még meglehetősen sok fejtörést és odafigyelést igényel az építőipar szereplői részéről. A tanúsítvány készítésével kapcsolatos előírások közül fontos lehet, hogy míg aktuálisan az épület tanúsítványának elkészíttetéséről

az építtetőnek a használatbavételi engedély kiadását vagy a használatbavétel tudomásulvételét követő 90 napon belül kell gondoskodnia, addig 2016. január 1-jétől erről a használatbavételi engedélyre vagy a használatbavétel tudomásulvételére irányuló kérelem benyújtását megelőzően kell sort keríteni! [E változtatást a 261/2015. (IX. 14.) kormányrendelettel módosított 176/2008. (VI. 30.) kormányrendelet tartalmazza.] A tervezés és a kivitelezés befejezésének gyakran jelentősen eltérő időpontjai miatt kényes kérdés lehet a közeljövőben, hogy a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 2016. január 1-től hatályos állapota szerint a rendelet 6. §-a

1. ábra: Meglévő és új épületek energetikai követelményszintjei a beruházás anyagi forrásának, a felújítás vagy bővítés mértékének, illetve a használatbavételi engedély megkérésének várható időpontja szerint, az elkövetkező években

2016. április

2. ábra: Az épülethatároló szerkezetek „U” hőátbocsátási tényezőinek követelményértékei a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet eredeti és költségoptimalizált követelményei szerint részletezi, hogy az egyes épületeknek mikor melyik követelménycsoportnak kell megfelelniük. Itt több alternatív lehetőség vizsgálatánál általában úgy fogalmaz a rendelet, hogy adott időponttól kezdődően az adott épületnek meg kell felelnie a meghatározott követelményeknek. Két alternatíva esetén határozottan szövegesen is rögzítésre került, hogy egy adott időpont után használatbavételre kerülő épületre vonatkoznak a követelmények. E szövegkörnyezet azt sugallja, hogy az energetikai követelmények teljesítését már a tervezés során is úgy kell figyelembe venni, hogy azok ne a tervezés időpontjában, hanem az épület várható használatbavételi eljárása megindításának időpontjában érvényes követelményeket teljesítse. Az építési engedélyeztetés és a használatbavételi kérelem időpontjainak eltérésére vonatkozóan a rendeletek nem adnak iránymutatást, ezért itt feltehetőleg értelmezési különbségekre kell számítani az egyes építésügyi hatóságoknál. Tekintettel arra, hogy a rendeletek csak előírásokat rögzítenek, de szankció­ kat nem fogalmaznak meg az előírások be nem tartására vonatkozóan, a jogkövető tervezői és építtetői magatartás megkövetelése és elmaradásának esetleges szankcionálása, úgy tűnik, az építési hatóságok feladatává válik. Ez azért lehet lényeges kérdés a tervező és a kivitelező, sőt a műszaki ellenőr szempontjából is, mert egyrészt

www.epitesi-hibak.hu

�a  tervezőnek feladata minden épülettípusnál a várható használatbavételi engedély kérelem időpontjában hatályos energetikai követelmények kielégítése, másrészt �a  kivitelezési munkák elhúzódása, a befejezés „csúszása” odavezethet, hogy az épület tanúsítványában rögzíthető energetikai minőség már nem fog megfelelni az akkor aktuálisan előírt szigorúbb követelményeknek! A 7/2006. (V. 24.) TNM rendeletnek a sorozatos módosítások következményeként ma hat melléklete létezik. Az egyes időpontokban a különféle épületekre előírt energetikai követelményeket a rendeletek e mellékletek egyes fejezeteire hivatkozva adják meg. Az aktuális helyzet értelmezésében és tisztánlátásában segít az 1. ábra szerinti grafikus összeállítás, mely elsősorban a meglévő épületek felújításának problémakörét igyekszik bemutatni. (A fekete színű betűkkel jelzett követelmények az eredeti rendelet alapkövetelményeit jelentik a rendelet 1. melléklete szerint, a kék színnel jelzettek a költségoptimalizált követelményszintek a rendelet 5. melléklete szerint, a piros

betűjelzésűek pedig a közel nulla energiaigényű követelményszintek a rendelet 6. melléklete szerint. A sárga rombuszban a „P-T ?” választásos elágazás az energiamegtakarítási célú hazai vagy uniós pályázati forrásból vagy központi költségvetési támogatással – illetve a nem támogatott magántőkéből megvalósuló beruházásokat különíti el). A hőszigetelés szempontjából az energetikai rendelet első követelményszintjének, azaz a határoló szerkezetek hőátbocsátási követelményszintjének való megfeleltetés kényszere érint bennünket. Az „U” értékek követelményszintjeit tekintve szerencsére (a szabályozás jelenlegi állása szerint 2021 utánra is érvényesen) csak két értéksort kell figyelembe vennünk. Az egyik a rendelet 1. mellékletének I. részében közölt, a másik pedig a rendelet 5. mellékletének I. részében közölt adatsor. A két számsort a 2. ábra mutatja be egymás mellett, összehasonlítható módon. Az eredeti, első oszlop szerinti „U” hőát­ bocsátási tényező követelményértéket alkalmazhatjuk 2017. december 31-ig, ha pályázati vagy költségvetési támogatás nélkül valósulnak meg az alábbi esetekben: � új épületeknél, � a határoló összfelület 25%-át meg nem haladó kisebb felújítás, illetve az alapterület 100%-át meg nem haladó bővítés esetén az érintett épületszerkezetekre, � a határoló összfelület 25%-át meghaladó mértékű jelentős felújítás, illetve az alapterület 100%-át meghaladó bővítés esetén valamennyi épületszerkezetre. A második oszlop szerinti költségoptimalizált „U” követelményszintet kell teljesíteni az alábbi esetekben: � 2015. szeptember 20-tól a pályázati vagy költségvetési támogatással megvalósuló, – határolófelület 25%-ánál kisebb mértékű felújításoknál az érintett határoló szerkezetekre, – az alapterület 100%-át meg nem haladó bővítéseknél az érintett határoló szerkezetekre, – a határolófelület 25%-át meghaladó mértékű felújításoknál, valamennyi határoló szerkezetekre, – az alapterület 100%-át meghaladó bővítéseknél valamennyi épületszerkezetre, – az új épületek valamennyi határoló szerkezetére. � 2018. január 1-től – valamennyi új épületnél, a ha­táro­ló­fe­ lü­let 25%-át meg­haladó felújításnál és az alapterület 100%-át meghaladó bővítésnél valamennyi épületszerkezetre,

A tervező feladata a várható használatbavételi engedély kérelem időpontjában hatályos energetikai követelmények kielégítése. 3

TERVEZŐASZTAL

– a határoló felület 25%-át meg nem haladó felújításnál és az alapterület 100%‑át meg nem haladó bővítésnél az érintett épületszerkezetekre. A határoló szerkezetek hőátbocsátási tényezőjének követelményei tehát 2018. január 1-től egységesen a költségoptimalizált szint szerint alakulnak, és a szabályozás jelenlegi állása szerint ezek a minimumkövetelmények maradnak érvényben a közel nulla energiahatékonyságú épületek esetén is. A követelményszintek a 2. ábrán láthatóan jelentős mértékben szigorodtak, és tudjuk, hogy ezen értékek betartása is csak az első energetikai követelményszint kielégítését biztosítja. A második követelményszint (a „q” fajlagos hőveszteségtényező) betartása – melynek követelményértékei ugyancsak szigorodtak – esetenként szükségessé teheti a határoló felületek esetén megengedettnél jobb hőszigetelő képesség betervezését. A kérdés tehát – elsősorban a felújításoknál és bővítéseknél – úgy vetődik fel, hogy milyen hőszigetelés-vastagságot érdemes és gazdaságos felvinni a határoló szerkezetekre, illetve a költségoptimalizált alapon számított hőszigetelés-vastagság valóban minden szempontból elegendő és gazdaságos-e? A 3. ábra diagramserege azt szemlélteti, hogy miként változik egy adott „U” hőátbocsátási

tényezőjű falszerkezet hőszigetelő képessége az utólag elhelyezett hőszigetelés vastagságának függvényében. A függőleges tengelyen a falazat „U” hőátbocsátási tényezője került feltüntetésre, néhány jellemző korszak előírt, illetve javasolt értékeivel. Így kiemelten megjelenik

A határoló szerkezetek hőátbocsátási tényezőjének követelményei 2018. január 1-től egységesen a költségoptimalizált szint szerint alakulnak.

3. ábra: Az utólagos hőszigetelés hatása a falazatok hőátbocsátási tényezőjének változására

4

az 1985‑től kötelező 0,7 W/m2K, a 2006-tól előírt 0,45 W/m2K, az ÉMSZ által 2010 körül javasolt 0,30 W/m2K, a 2015-től érvényes költségoptimalizált 0,24 W/m 2K követelmény és a passzívházaknál járatos 0,15 W/m2K és 0,10 W/m2K javaslatok. A vízszintes tengelyen a kiegészítő hőszigetelés vastagsága látható 0–40 cm-ig. A görbe vonalak az adott kiinduló értékű falazat „U” hőátbocsátási tényezőinek változását mutatják a kiegészítő hőszigetelés vastagságának függvényében. Megállapítható, hogy minél rosszabb hőtechnikai jellemzőjű falszerkezetünk van, annál költséghatékonyabb lehet a felújítás, hiszen már néhány centiméter kiegészítő hőszigeteléssel is komoly energiamegtakarítást lehet elérni. Példaképpen vizsgáljuk meg az 1991-ig hatályos MSZ-04-140/2:1085. szabványnak megfelelő U = 0,7 W/m2K, hőátbocsátási tényezőjű falszerkezet energiatakarékossági célú felújításának különböző eseteit. A 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet U = 0,45 W/m2K, követelményértékét a 3. ábra szerint 3 cm utólagos hőszigetelés elhelyezésével biztosítani lehet. Gyors fejszámolással ellenőrizhetjük, hogy ez a falazat négyzetméterenként mekkora hőveszteség-megtakarítást eredményezhet. A határolófelület fajlagos hővesztesége a qT = A × U × ∆t × T összefüggéssel számítható, ahol qT a „T” idő alatt bekövetkező hőveszteség, ∆t a „T” idő alatt mért átlagos külső-belső hőmérséklet különbsége, „U” a falazat hőátbocsátási tényezője, „A” pedig a fal felülete, esetünkben (fajlagos értékről lévén szó) A = 1 m2. A%veszteséget a teljes fűtési idényre szeretnénk megkapni, így az egyszerűsített számítás elvét követve a szorzat ∆t × T tagja éppen az éves hőfokhíddal egyezik meg, tehát ∆t × T = 72000 hK.

2016. április

Az U = 0,7 W/m 2K hőátbocsátási tényezőjű 1 m 2 felületű falazaton tehát a teljes fűtési idény alatt összesen Qév,1990 = 1(m 2) × 0,7 (W/m 2K ) × 72000(hK) = 50400 Wh/év = 50,4 kWh/év hőenergia-veszteségre lehet számítani. A 2006-os energetikai rendelet U = 0,45 W/ m 2K követel ­mény­ér ­té­kével számolva, 3 cm kiegészítő hőszigetelés beépítésével az éves hőveszteség Qév,2006 = 1 (m 2) × 0,45 (W/m 2K) × 72000 (hK) = 32 400 Wh/év = 32,4 kWh/év lesz. A különbözet ∆Q1 = 50,4 – 32,4 = 18 kWh/ év. A 3 cm vastag kiegészítő hőszigetelés minden centiméterére 18/3 = 6 kWh/év,cm energiamegtakarítás jut. A 2015-ös U = 0,24 W/m2K költségoptimalizált szintet a 3. ábra szerint további 8 cm (ös�szesen 11 cm) kiegészítő hőszigetelés beépítésével lehet teljesíteni. Ekkor az éves fajlagos hőveszteség Qév,2015 = 1(m 2) × 0,424 (W/m 2K) × 72 000 (hK) = 17 300 Wh/év = 17,3 kWh/év lesz. A 2006-os szinthez képest a különbözet ∆Q2 = 32,4 – 17,3 = 15,1 kWh/év. Ezt az értéket azonban 8 cm többlet hőszigeteléssel értük el, így annak minden 1 cm-ére csupán 15,1/8 = 1,9 kWh/év,cm energiamegtakarítás jut. Végül, ha célul tűznénk ki egy passzívházra jellemző U = 0,1 W/m 2K hőátbocsátási tényező elérését, akkor a 3. ábra szerint ahhoz kb. 34 cm, tehát a költségoptimalizált köve-

Minél rosszabb hőtechnikai jellemzőjű falszerkezetünk van, annál költséghatékonyabb lehet a felújítás, hiszen már néhány centiméter kiegészítő hőszigeteléssel is komoly energiamegtakarítást lehet elérni. telményszinthez képest további 21 cm kiegészítő hőszigetelés kellene, ez esetben az éves hőveszteség Qév,passzív = 1 (m 2) × 0,10 (W/m 2K) × 72000(hK) = 7200 Wh/év = 7,2 kWh/év lesz. A 2015-ös szinthez képest a különbözet ∆Q3 = 17,3 – 7,2 = 10,1 kWh/év. Az ehhez szükséges 21 cm többlet hőszigetelés minden egyes centiméterére csak 10,1/21 = 0,5 kWh/év,cm energiamegtakarítás jut. Jól követhető az ábrán, hogy az ener­g ia­ megtakarítás csak a határoló szerkezetek hőszigetelő képességének növelésével egy bizonyos érték után nem hatékony, más eszközökre van szükség. 

Dr. Tóth Elek DLA okleveles építőmérnök, igazságügyi szakértő

Megtérülő Felújítás Mérnöki és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság

 Költségoptimalizált épületfelújítások tervezése, műszaki vezetése, lebonyolítása Komplex és mérnöki szemlélettel, esztétikusan, a megtérülési időt minimalizálva, környezetkímélő és korszerű technológiák , valamint akár megújulók alkalmazásával. Tudományos háttérrel igazolt számításokkal és diagnosztikai vizsgálatokkal, megbízható munkaerővel költséghatékony és optimális megoldást érünk el.

 Épületenergetikai tanúsítás, tanácsadás, tervezés, modellezés, audit

Meglévő vagy tervezett épületek energetikai számításainak készítése hazai jogszabályok és rendeletek, EU irányelvek és hatályos szabványok alapján. Épületenergetikai tanúsítás és modellezés részletes számítási módszerekkel, csomóponti hőhídszimulációkkal és dinamikus épületszimulációkkal. Innovatív szimulációk készítése. Energetikai audit az épületek energiafelhasználásának felmérésére és optimalizált csökkentésére.

 Építőipari diagnosztikai vizsgálatok

Professzionális hőkamerázás: épülettermográfia, ipari termográfia, roncsolásmentes épületszerkezeti vizsgálatok, napelemes rendszerek és hűtőházak vizsgálata, túlmelegedés és hőeloszlás elemzése, teljesen radiometrikus videók készítése. Hőátbocsátási tényező meghatározása méréssel. Helyszíni nedvességmérések. Munkahelyi és otthoni komfortanalízis (hang, hő, pára, légsebesség, fény). Épületfizikai (hő- és páratechnikai) tulajdonságok vizsgálata anyagok és szerkezetek esetén.

6000 Kecskemét, Kagyló u. 3. Telefon: 06-20/287-4337 www.epitesi-hibak.hu

[email protected] www.megterulofelujitas.hu 5

MUNKATERÜLET

Az Otthon Melege KORSZERŰSÍTÉSI PÁLYÁZATOK ÉS A TŰZVÉDELEM

2015-ben tűzvédelmi szempontból nemcsak az új OTSZ [az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet] vonatkozásában hozott döntő változásokat, hanem a társasházak energiamegtakarítását eredményező pályázat kiírásában is. Az Otthon Melege Program kiírója kiemelt figyelmet fordított arra, hogy az új tűzvédelmi előírások megvalósulásának ellenőrzése kellő módon szabályozott legyen. Sajnos a felújítási munkák során sokszor nem kap hangsúlyt a tűzvédelem! Legtöbbször azért nem, mert nem kerül bevonásra kellő szakértelemmel rendelkező tervező, s a kivitelező és a megrendelő nem veszi figyelembe ezt a szempontot, vagy azért, mert hiányos a jogszabályismerete, vagy azért, mert minél kevesebb kiadásból akarja megoldani a kivitelezést. Végre jó az irány!

Reméljük, az elkövetkezőkben kiírásra kerülő, az épületek felújítását, korszerűsítését érintő pályázatoknál is alkalmazni fogják azokat az elemeit ennek a programnak, amelyek a pályázati feltételek megvalósulását, ellenőrizhetőségét, dokumentáltságát és a tűzvédelmi előírásoknak való megfeleltetését biztosítják. Ezek a következők: � az elektronikus építési napló vezetésének kötelezettsége, � a kivitelezői regisztráció, � az egységes szerkezetű kivitelezői költségvetés, � az, hogy a kivitelezőnek közvetlen utal a támogató, � a kötelezően alkalmazandó műszaki ellenőr, aki a támogatóval áll szerződéses jogviszonyban, és a támogató fizeti a munkadíját, � a kiválasztott műszaki ellenőrök szakmai felkészítése, � a tűzvédelmi tervező, szakértő bevonásának költsége elszámolható, � és végül, de nem utolsósorban a katasztrófavédelmi kirendeltség szakmai véleménye a szerződéskötés előtt és a kivitelezési munkák befejezése után. A pályázat keretén belül a minimum öt-, de maximum hatvanlakásos épületek, 1946 után épült, de 2006. december 31. napjáig kiadott építési engedéllyel rendelkező, távfűtéssel, házközponti fűtéssel, illetve lakásonként egyedi fűtéssel ellátott lakóépületek tulajdonosi közösségei igényelhettek állami támogatást. A támogatási szerződések megkötéseinek most van itt az ideje, ezért fontos, hogy mind a kivitelezők, mind a megrendelők, valamint műszaki ellenőrök tisztában legyenek a folyamatokkal. A tűzvédelmi szabályzat készítésének kötelezettsége korábban csak kétszintesnél na-

6

gyobb és tíznél több lakást magában foglaló lakóépület esetében volt kötelező. A támogatott körben lehetnek olyan létesítmények, amelyek ennek a pályázatnak köszönhetően néznek szembe épületük tűzvédelmi helyzetével.

Támogatott beruházások I.

Homlokzati nyílászárók energia­meg­ta­ karítást eredményező cseréje, felújítása II. Homlokzatok és záró födémek hőszigetelése III. Épületgépészeti rendszerek korszerűsítése, energia-megtakarítást eredményező felújítása IV. A megújuló energiafelhasználás kialakítása vagy növelése

A támogatás feltételei

A pályázati útmutatóban a beépítésre kerülő építési termékek, szerkezetek kapcsán külön hangsúlyt kapott az OTSZ előírásainak való maradéktalan megfelelési kötelezettség, valamint kötelezően elvégzendő a gépészeti aknafalak megfelelővé tétele, lezárása, az aknák szintenkénti szakaszolása, amennyiben az elvégzendő munkák épületgépészeti aknában futó vezetékeket érintenek. Az OTSZ 25. §. (6) bekezdése szerint, ahol állami támogatással energetikai célú felújítás valósul meg, a támogatás megvalósulását ellenőrző szervezet a kivitelezési munkák megfelelőségét ellenőrzi, valamint megmaradt a kivitelezők bejelentési kötelezettsége is. A támogatási szerződés megkötéséhez szükséges dokumentumok között ott szerepel a területileg illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség tájékoztatása a támogatott beruházással érintett elvégzendő munkákról. A katasztrófavédelmi kirendeltség szakmai véleményének elkészítéséhez szükséges dokumentációnak az alábbiakat kell tartalmaznia: „(1) a) az építmény legfelső szintjének padlószintmagasságát;

 ) az építmény és az építményen belüli b kockázati egységek kockázati osztályba sorolását; c) a kockázati egységek kiterjedését, a tűzszakaszolást, a tűzterjedésgátlást; d) az alkalmazott építményszerkezetek tűzvédelmi paramétereit; e) a hő és füst elleni védelem kialakítását; f ) a hasadó, hasadó-nyíló felületek kialakítását; g) a tűzoltósági beavatkozási feltételeket, a mentésre szolgáló nyílászárók biztosítását; h) az épületgépészeti, valamint a villamos és villámvédelmi berendezések tűzvédelmi követelményeinek teljesülését; i) a biztonsági jelzéseket. (2) A rajzi munkarésznek a tűzvédelmi köv. teljesítését bemutató a) helyszínrajzot, b) alaprajzot, c) homlokzati rajzot, d) metszetrajzot kell tartalmaznia. ( 3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak közül a műszaki dokumentációnak azt kell tartalmaznia, ami a pályázatot érinti.” A szakmai vélemény kétféle lehet: megfelel vagy nem felel meg. Pozitív vélemény esetén indulhat a kivitelezés (szerződéskötés). Az Otthon Melege Program nagy előnye, hogy még a támogatói szerződés megkötése előtt ki tud derülni, hogy a beadott pályázathoz képest például a katasztrófavédelmi hatóságnak készített dokumentációnál jelentkeztek-e olyan többletigények, amelyekkel nem számoltak, mert ebben az esetben még módosítható a szerződés műszaki tartalma, és nem külön forrásból kell fedezetet találni azokra a felmerülő például tűzvédelmet érintő költségekre, amelyekkel nem számoltak. A pályázat elszámolásához benyújtandó dokumentumok között van a területileg illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség írás-

2016. április

beli hozzájárulása a támogatott beruházással érintett, elvégzett munkák véleményezéséről és a gyártói teljesítménynyilatkozatok a beépített anyagokról, szerkezetekről, egyéb tanúsító dokumentumok meglétéről és megfelelőségéről, a műszaki ellenőr nyilatkozata a 275/2013. (VII.16.) kormányrendelet (CPR) alapján. A benyújtott dokumentációból egyértelműen kiolvashatónak kell lennie, hogy milyen követelményeknek kell megfelelnie a homlokzati hőszigetelő rendszernek, hol szükséges tűzvédelmi gátakat alkalmazni, hol helyezkednek el tűzszakaszok stb. A támogatási szerződés mögötti kivitelezői költségvetésben szereplő építési termékeknek, szerkezeteknek meg kell felelniük a dokumentációban szereplő elvárt teljesítményjellemzőknek. Az építkezés helyszínén a támogató által szerződtetett és felkészített műszaki ellenőrök végzik a kivitelezési munkák ellenőrzését, beleértve a homlokzati hőszigetelő rendszerek kivitelezését is, és adják ki a nyilatkozatukat.

Mire terjed ki az ellenőrzés?

A homlokzati hőszigetelő rendszer tűzvédelmi osztálya határozza meg azt, hogy milyen minősítések szükségesek a beépítésükhöz, megfelelőségük igazolásához. Amennyiben a jellemzőn A2 s1, d0 tűzvédelmi osztály besorolású nem éghető (kőzetgyapotos) rendszerről beszélünk, elégséges a teljesítménynyilatkozat, bár a gyártók egy része rendelkezik tűzvédelmi megfelelőségi igazolással (TMI) is.

www.epitesi-hibak.hu

Az éghető hőszigetelő maggal rendelkező, jellemzően B s1, (s2) d0 tűzvédelmi osztály besorolású (polisztirolos) rendszerek igazolásánál egyszer szükség van a teljesítménynyilatkozatukra, valamint építőipari műszaki engedélyre (ÉME) vagy nemzeti műszaki értékelésre (NMÉ), TMI-re, amelyek tartalmazzák a rendszerek homlokzati tűzterjedés-határértékét is. Amennyiben kombinált felületeket alkalmazunk (pl. tűzfalon 5 méter magasságig, lodzsák környezetében stb. nem éghető bevonati rendszert), akkor kifejezetten ügyelni kell arra, hogy a nem éghető rendszerek homlokzati felületét az arra a rendszerre vonatkozó vakolattal, színezéssel lássuk el, és ne használjuk rá az éghető rendszerek felületképzését, mert lehet, hogy azzal már nem tudná az A2 besorolást! Fontos kiemelni, hogy ezen engedélyek tartalmát, azok kikötéseit, érvényességük feltételeit is szükséges ismerni és ellenőrizni. A  homlokzati hőszigetelő rendszerek beépítése akkor megfelelő tűzvédelmi szempontból, ha azt a minősítésekben és gyártói alkalmazástechnikai útmutatókban rögzített rétegrendben és műszaki csomópontoknak megfelelően kivitelezik. Az ellenőrzés során meg kell győződni arról, hogy a fogadó felület nem éghető anyagú és megfelelő minőségű. (Csak megfelelően tiszta, száraz, pormentes, nedvszívó és hordképes fal alkalmas.) Amennyiben a falszerkezeten éghető burkolat (leváló részek stb.) található, azt először el kell távolítani! A minősítésekben a hőszigetelő lap ragasztásának vastagsága is szerepel mint

kritérium. Ez sok esetben ≤ 10 mm. Egy síkfogas vagy függőlegestől nagymértében eltérő felületű homlokzatnál ez eltérő vastagságú hőszigetelőanyag-használatot igényel. Nem oldatjuk meg a ragasztó réteg több cm vastagságban történő felhordásával a felületi egyenetlenségek kiküszöbölését! Míg a minősítésekben az ágyazó, ragasztó réteg vastagsága maximalizálva van, addig a vakolatréteg vastagsága minimalizálva, amely éghető rendszerek esetében gyakran 5-6 mm is lehet! Ahhoz, hogy tűzvédelmileg egy rendszer megfeleljen, ezeket a vastagságokat el kell érni! Ahány rendszer, annyiféle rétegrend, vakolat- és ragasztóréteg-vastagság, csomóponti kialakítás! Az ellenőrzés során kiemelten kell vizsgálni, hogy a rendszer minősítéseiben szereplő anyagok kerülnek-e beépítésre. Ez nemcsak a hőszigetelő anyag és a vakolat, ragasztó anyagára vonatkozik, hanem a dübelre és üvegszövethálóra is! A dübelezésnél kihúzásos vizsgálattal kell megállapítani, hogy az adott falszerkezet anyagához mechanikai szempontból melyik fajta dübel a megfelelő! A hálónak minden esetben lúgállónak kell lennie, de minősítésektől függően eltérő 145 g/m2 – 500g/m2 minőségűek. Ha túljutottunk a rendszer alkotóelemeinek az ellenőrzésén, vizsgáljuk meg, a kivitelezési előírások betartását. Ehhez három fő dokumentum tartalmát kell ismernünk: 1. minősítésben szereplő műszaki előírások, 2. a gyártó alkalmazástechnikai útmutatója, 3. a MÉVSZ (Magyar Építőkémia és Vakolat Szövetség) kivitelezési irányelve.

7

MUNKATERÜLET

Az előírások, ajánlások közül mindig a szigorúbbat kell alkalmazni. Olyan csomóponti kialakítás esetén, amelyre nincs általános előírás, a gyártó (rendszergazda) szaktanácsát javasolt kikérni! Kritikus területek: � hőszigetelő táblák ragasztási módszere (perem-pont), � tűzvédelmi célú gátak, sávok, felületek kialakítási módja, idegen tűzszakaszhoz való csatlakozás kialakítása, dilatáció, � hőszigetelő rendszer lezárásai, csatlakozásai (eresz, lábazat, attika), � hőszigetelő lapok kialakítása, illesztése különösen épületsarkokon, ablak és ajtónyalások felett, � hőszigetelő rendszer dübelezése, rögzítése, a szélszívásnak kitett területeken az előírás szerinti dübelszám sűrítése (típus, hossz, db/m2), � nyílászáróbéllet kialakítása, ablakkáva, szemöldök (legkritikusabb terület), � parapetkonvektorok, égéstermék-elvezetők környezetének kialakítása, � homlokzaton lévő szerelvények, vezetékek, szellőzők stb. kialakítása, � rétegvastagságok (ágyazóréteg-maximum, hő­szigetelés-maximum, fedőréteg-minimum), � lábazat kialakítása, � redőnyök kialakítása (a meglévőket a szigetelési munkák idejére vissza kell bontani, mert csak ebben az esetben kivitelezhető az ablakszemöldök a minősítésekben előírt módon), � az OTSZ által külön szabályozott területek, pl. tűzfal, légakna, lodzsa környezete, áthajtó, előrenyúló épületrész, � villámhárító rendszer csatlakozása, ablak elhelyezkedésének síkja, � tűzvédelmi gát szerinti 1,3 méter megléte az egymás feletti nyílászárók között (amen�nyiben nincs meg, a minősítés vonatkozik-e kisebb távolságra, illetve van-e eltérési engedély). Tűzvédelmi szempontból kiemelten kell ügyelni a használati szabályok betartására is a kivitelezés területén, valamint arra is, hogy az elkészülő felületek nagysága mindig olyan mértékű legyen, hogy a felragasztott éghető hőszigetelő réteget a munkafolyamatok által biztosított időn belül a lehető leghamarabb el lehessen látni a tűzvédelmet biztosító vakolatréteggel! A szabadon maradó felületek tűzvédelmi kockázatot hordoznak! Kivitelezési munkálatokat kizárólag állványról lehet végezni, kötélről nem! A műszaki ellenőrnek a homlokzati hőszigetelő rendszer megfelelőségének az igazolásához a fentieket a kivitelezés folyamán a munka nagyságától függően megfelelő gyakorisággal ellenőrizni és dokumentálni kell (az elektronikus építési naplóban is). Rendelkeznie kell a beépítésre kerülő építési termé-

kek minősítéseivel, és ha van, gyártói rendszergaranciával, amelyek nyilatkozatának részét kell képeznie, hogy a kivitelezett rendszer az OTSZ előírásainak is megfelel.

A műszaki ellenőr feladata

A műszaki ellenőr a támogató megbízásából teljes folyamatában ellenőrzi a kivitelezést, és feladatát a 191/2009. (IX.15.) kormányrendelet előírásainak megfelelően látja el. A műszaki ellenőröknek 2015. szeptember 8-ig volt lehetőségük benyújtani a pályázatukat a műszaki ellenőri teendők elvégzésére. A jelentkező műszaki ellenőrök felkészítése első körben lezárult. A képzés anyaga nagy hangsúlyt fektetett a tűzvédelemre és ezen belül is a homlokzati hőszigetelő rendszerek megfelelő kivitelezésére és ellenőrzésére. A képzés anyaga a Nemzeti Fejlesztési és

Ahány rendszer, annyiféle rétegrend, vakolat- és ragasztóréteg-vastagság, csomóponti kialakítás! 8

Stratégiai Intézet (amely a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megbízásból kezeli a pályázatokat) honlapjáról (www.nfsi.hu) letölthetőek. A képzés anyaga nemcsak a műszaki ellenőröknek, de a tervezőknek, társasházkezelőknek és kivitelezőknek is hasznos. Az NFSI az ellenőrzések megkönnyítése, valamint a dokumentáltság egységessége érdekében a különböző feladatokhoz csekklistákat, formanyomtatványokat, mintákat fog a rendelkezésre bocsátani. Miről szól a műszaki ellenőr nyilatkozata tűzvédelmi szempontból? � beazonosításról, � homlokzati hőszigetelő rendszerről (annak elemeiről), � a beépítésre kerülő építési termék tűzvédelmi, biztonságossági követelményeknek való megfelelőségéről, � homlokzati tűzterjedési határértékről, � OTSZ, TvMI, egyéb jóváhagyott megoldás betartása stb.

2016. április

A kivitelezési munkák befejezését követően a katasztrófavédelmi kirendeltség által készített szakmai vélemény illetékmentes. A  megküldött dokumentáció tartalma alapján – amelyben a megtalálhatóak a támogatási szerződésben foglalt dokumentumok, adott esetben mérési jegyzőkönyvek és nyilatkozatok (kivitelezői, felelős műszaki vezetői, műszaki ellenőri stb.), a hatóság annyit véleményez, hogy a pályázatot tűzvédelmi szempontból támogatja vagy nem támogatja. A szakmai vélemény kikötéseket, feltételeket nem tartalmaz. A hatóság szükség esetén a helyszínt megtekinti, erre módja van kivitelezés közben is, mivel az OTSZ szerinti bejelentési kötelezettsége a támogatást ellenőrző szervezet felé a kivitelezőnek fennáll. A szakmai vélemény kiadásának ideje nyolc munkanapon belül történik. A szakmai vélemény kiadásakor természetesen az is megvizsgálásra kerül, hogy a támogatói szerződéshez adott szakmai vélemény mögötti műszaki tartalom került-e megvalósításra.

A műszaki ellenőr feladata, hogy ellenőrizze a tűzvédelmi szabályzat és használati szabályok betartását. A műszaki ellenőr feladatai között a kivitelezési tevékenység ellenőrzésébe beletartozik, hogy ellenőrizze a tűzvédelmi szabályzat és használati szabályok betartását, a szakvizsgához kötött tevékenységekre vonatkozó jogosultságok meglétét, oktatások meglétét, tűzveszélyes tevékenység végzésre vonatkozó előírások betartását, valamint az eltakart szerkezetek átvételét.

Alapvető szempontok a felújítási megoldások kiválasztásánál

A hőszigetelés + ablakcsere módszert felváltja a komplex szemléletet tükröző energetikai rekonstrukció. Egyetlen részleges felújítási megoldás sem akadályozhatja egy következő felújítási fázis megfelelő megoldását. Ebből az adódik, hogy az energetikai rekonstruk-

ciót nem lehet tűzvédelmi koncepció nélkül szakszerűen megtervezni. Alapelvek: � Ahol a jelenlegi előírások nem teljesíthetők, ott a kiválasztott megoldás nem ronthatja tovább a meglévő, egyébként sem megfelelő tűzvédelmi-műszaki állapotot! � Gépészeti szerelőaknák rekonstrukciója! � Ahol az átalakítás érinti a lépcsőházat (pl. nyílászárócsere esetén), a szabályos hő- és füstelvezetés vagy füstmentes lépcsőház kialakítandó! A tűzvédelmi előírások betartásának garan­ ciáját nem csak abban látjuk, hogy a katasztrófavédelmi kirendeltséghez előzetesen a szakmai véleményének az elkészítéséhez dokumentációt kell benyújtani, hanem abban is, hogy a támogatóval szerződött műszaki ellenőrnek a jóváhagyása, nyilatkozatai szükségesek ahhoz, hogy a kivitelezési munkák igazolhatóvá váljanak, a kivitelezést követő szakértői véleménye a hatóságnak kiadható lehessen, s csak a teljes körű megfelelést követően kerülhet kivitelező számára támogató által átutalásra a szolgáltatás ellenértéke.

További olvasnivaló

A http://www.nfsi.hu/prezentaciok.html oldalon további prezentációk tölthetők le a témában. A http://m-e-sz.hu/wp-content/uploads/ 2 0 1 5 / 0 1 / 1 4 . 0 9 . 2 1 . - T H R- K I V I T E L E Z % C5%90I-PROSI-V%C3%89GLEGES-PDFWEBRE-IS1.pdf oldalon a MÉVSZ kivitelezés irányelve. A http://www.emi.hu/EMI/web.nsf/Pub/ eminfo.html oldalon, regisztrációt követően a homlokzati tűzterjedés-határértékre vizsgált rendszerek engedélyei. A letölthető előadásanyagokban lévő szakmai tartalom nemcsak a pályázatokhoz, hanem általában a felújítási munkákhoz is jó támpontot nyújthat a tekintetben, hogy mire kell odafigyelni. Hogy egy épület felújítása során milyen műszaki tartalom valósulhat meg, milyen építési termékeket alkalmazhatunk az nem az ártól, hanem attól függ, hogy milyen az épület új OTSZ szerinti kockázati osztály besorolása. Részletesen lásd a felújítási munkák tűzvédelmi kérdései részben. 

Lestyán Mária építész tervező szakmérnök

www.epitesi-hibak.hu

9

SPECIÁLIS MEGJELENÉS

Állványháló vagy fényvédelem?

tet az erős napsugárzástól (ez a kisebb projekteken nem általános), vagy a GRAFIT REFLEX® hőszigetelő anyagot kell alkalmazni. Ez utóbbi olyan GRAFIT® termék, mely egyik oldalára gyárilag felhordott festékbevonatot kap, mely világos színének köszönhetően nagyobb mértékben veri vissza a beeső napsugárzást. A festék egyedi fejlesztésű, és nemcsak a táblák hőmérsékletét szabályozza, hanem fokozott tapadást is biztosít a rákerülő ragasztó rétegnek. Ezért nem elfogadható a festetlen táblák kereskedelemben kapható bármilyen festékkel való felületkezelése. A festésnek köszönhetően a táblák nem melegszenek fel túlzottan, a ragasztó megbízhatóan tartani fogja a hőszigetelést. A megbízható kivitelezés érdekében homlokzati felületeken kezelés nélküli grafitadalékos hőszigetelés alkalmazása nem javasolt! Amennyiben szükséges, a ragasztó megkötése után dübelezéssel lehet teljessé tenni a rögzítést. Fontos hangsúlyozni, hogy a táblákat a festett felületükkel kifele kell a falra ragasztani, mert a kívánt hatás csak így várható el – ez a termék csomagolásán is fel van tüntetve. A GRAFIT REFLEX® lapokat különösen előnyösen lehet használni felújítások során, mikor a rendelkezésre álló rétegvastagságban minél hatékonyabb hőszigetelést szeretnénk elérni. Fokozottan igaz ez az ajtók, ablakok környékén, ahol gyakran fizikailag nincs an�nyi hely a hőszigetelésre, amennyire szükséges lenne. Az ilyen kritikus helyeken mindig a bevonatos szürke színű hőszigetelést kell alkalmazni. Ugyancsak célszerű a GRAFIT REFLEX®-et alkalmaznunk akkor, ha már az új hőtechnikai követelményeknek szeretnénk megfelelni. Ez év januárjától ugyanis azokra az épületekre, melyek megépüléséhez hazai vagy EU pályázati forrást, központi költségvetésből származó támogatást is igénybe vesznek, már a költséghatékony modell határértékei és követelményi vonatkoznak. 2018-tól a közintézmények, 2021-től pedig minden használatbavételi engedélyt kapott épület a közel nulla modellnek fog megfelelni, amivel tovább csökkentjük az épület energiaigényét. Ha ez a célunk, úgy célszerű az alábbi táblázat javasolt hőszigetelésivastagság-értékeit figyelembe vennünk.  www.austrotherm.hu

Az egyre szigorúbb épületenergetikai szabályozás mind hatékonyabb hőszigetelést kíván. Az elvárásainknak vagy extrém vastag hőszige­ te­lés­sel vagy minőségileg jobb szigetelőanyagokkal tudunk csak megfelelni. De az új anyagok néha új feladatok elé állítanak minket.

A

Z UTÓBBI ÉVEKBEN megjelent Austro­ therm GRAFIT® és GRAFIT REFLEX® homlokzati hőszigetelő lemezekkel könnyebb kielégíteni a hőtechnikai követelményeket. Az anyag szürke színét az ultrafinom szemcséjű grafit adalékolásnak köszönheti, aminek hatására hőszigetelő képessége közel 25%-kal javul a megszokott fehér színű homlokzatszigetelő lapokhoz képest. Mindkét termék minden más fizikai tulajdonságaiban azonos a korábbról ismert AUSTROTHERM lemezekkel, ezért alkalmazása nem igényel új tudást sem a tervezőktől. Az újfajta, sötétszürke hőszigetelő anyagoknak viszont van egy hátránya: tűző napsütésben kellemetlen mértékben fel tudna melegedni, ami kivitelezési problémákhoz vezethet, ezért ügyelni kell a technológia pontos betartására. Amennyiben a kezeletlen sötétszürke táblák közvetlen napsugárzásnak vannak kitéve, úgy hajlamosak lesznek arra, hogy a túlzott fel-

10

melegedés következtében beálló dilatáció hatására még a ragasztó megkötése előtt elváljanak a faltól. Erre fokozott az esély a tavaszi és őszi átmeneti időjárás esetén. Ilyenkor a napi kivitelezés megkezdésekor még hideg, esetleg nedves a szigetelendő falfelület, ami növeli a ragasztó kötési idejét, de napsütéses időben a felület fokozott melegedésével kell számolni. Szerencsére van ellenszer: vagy állványhálóval kell megvédeni a teljes szigetelendő felüle-

SZERKEZET

GRAFIT REFLEX® VASTAGSÁGA (CM) Költséghatékony modell

Javasolt vastagság

Kisméretű tömör tégla, B30

11

16

Kevéslyukú tégla

11

16

Vázkerámia 30

8

14

Vázkerámia 38

7

12

Mészhomok tégla

12

18

2016. április

MUNKATERÜLET

Épületfelújítások tűzvédelmi kérdései HOL A HIBA?

Mint korábbi cikkeinkben többször foglalkoztunk vele, a közelmúltban több olyan jogszabályváltozás is hatályba lépett, amely az építési folyamat egyes szereplőire a korábbinál nagyobb felelősséget helyez. Így a hibás teljesítésnek akár komoly anyagi következményei is lehetnek egy polgári peres eljárás keretében. E havi cikkünkben az épületfelújítások tűzvédelmének lehetséges hibáit vesszük sorra, hogy ezzel is segítsük olvasóinkat a vitás helyzetek elkerülésében.

A

POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV szerint hibás teljesítésnek minősül, ha a kivitelező által végzett szolgáltatás nem felel meg a jogszabályi előírásoknak. A kivitelező, tervező nem hivatkozhat arra, hogy a megrendelőnek az igényét teljesítette. A megrendelő jogi értelemben laikus! A Ptk. szerint a kivitelezési és tervezési szerződés a vállalkozási szerződésnek minősül, amely értelmében, ha a megrendelő célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a vállalkozó köteles őt erre figyelmeztetni. Ha a megrendelő a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, a vállalkozó a szerződéstől elállhat, vagy a feladatot a megrendelő utasításai szerint, a megrendelő kockázatára elláthatja. A vállalkozó köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértéséhez vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát. A tűzvédelmi előírások megsértése azon túl, hogy hibás teljesítést eredményez, nagymértékben veszélyeztetheti az épületben tartózkodókat, valamint a vagyontárgyaikat is! Egy felújítási munka során nagyon nagy gondossággal kell eljárni a választott építési termék, műszaki megoldás meghatározásánál, mert nemcsak a jogszabályi előírásokat, szakmai szabályokat kell betartanunk, hanem meg kell vizsgálnunk a meglévő épület adottságait is. Lehetnek tűzvédelmi hiányosságok, amiket a felújítással tudunk ellensúlyozni, de az is lehet, hogy olyan problémával találkozunk, amit el kell hárítanunk a kivitelezés előtt, például vizes a falszerkezet a menekülési útvonalon, ahol falburkolatot szeretnénk készíteni. Jelenleg a tűzvédelmi előírásokra vonatkozóan az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet tartal-

www.epitesi-hibak.hu

mazza az előírásokat. A megfelelés igazolási módjai pedig a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvényben (tűzvédelmi törvény) találhatóak. Az előírt tűzvédelmi követelményeket be kell tartani a létesítmény, építmény, építményrész tervezése, építése, átalakítása, bővítése, korszerűsítése, helyreállítása, felújítása, használata, a rendeltetés módosítása során! Mit is jelent ez a gyakorlatban? Minden építési tevékenységnél meg kell vizsgálni, hogy az OTSZ tartalmaz-e vele szemben előírást, és azt kell figyelembe venni, még akkor is, ha mondjuk egy helyreállításnál szigorúbb az előírás, mint ami a létesítéskor volt! Tehát nem lehetünk biztosak abban, hogy ami korábban megfelelt, az most is meg fog.

Az épület kockázati osztálya

Ahhoz, hogy egy építési terméket, szerkezetet, műszaki megoldást ki tudjunk választani, a legfontosabb információ egy épületről, amit tudnunk kell, az új OTSZ szerinti mértékadó kockázati osztálya és alaprendeltetése. A kockázat mértéke szerint az épület, önálló épületrész, a speciális építmény és a kockázati egység a) nagyon alacsony kockázati (NAK) osztályba, b) alacsony kockázati (AK) osztályba, c) közepes kockázati (KK) osztályba vagy d) magas kockázati (MK) osztályba tartozhat, amely számos befolyásoló ténye­ ző­ től függ. Ilyen például az épület legfelső használati szintjének szintmagassága, a legalsó építményszint szintmagassága, a legnagyobb be­fo­gadóképességű helyiség

11

MUNKATERÜLET

ugyanolyan szerkezetekre. A korábbi OTSZ ismerte a padlásfödém fogalmát, és eltérő előírásokat is tartalmazott a padlásfödémre, valamint az emeletközi födémre. Az új OTSZben viszont ugyanaz a követelmény. A választott műszaki megoldásnak meg kell felelnie továbbá az OTSZ általános tervezési alapelveinek is.

OTSZ 17. §. (5) A tűzeseti fogyasztók és kapcsolódó rendszerelemeik rögzítését, felszerelését a 137. § (1) és (2) bekezdése szerint kell kialakítani. Az egyes építményszerkezetekre vonatkozó követelményeket az építményszerkezetek építményen belül betöltött statikai szerepének, a teherátadás rendjének figyelembevé-

A választott szerkezet ne befolyásolja a tar­tószerkezetek teherhordó, tűzvédelmi teljesítményjellemzőit egy tűz során. Fontos vizsgálni a statikai kapcsolatokat is, mert egy szerkezet (amire látszólag nincs követelmény) idő előtti tönkremenetele hatással lehet az épületünk állékonyságára, különösen könnyűszerkezetes, szerelt technológiák esetén. Amennyiben tűzvédelmi célú berendezés található rajta, például hő- és füstelvezető, frisslevegő-utánpótló stb., akkor ameddig annak üzemelése elvárt, a szerkezetnek is állékonynak kell maradnia. A belőlük fejlődő hő, füst és égéstermékek mennyisége a lehető legkisebb legyen. Korlátozott legyen a tűz és kísérőjelenségei­ nek az átterjedése [OTSZ 6. § (2)]. Biztosítani kell a menekülési útvonalak védelmét a tűz és kísérőjelenségei ellen (ha nincs követelmény külső térelhatároló szerkezetre, attól még az épületemet biztonságosan el kell tudni hagyni, nem vehet körbe a tűz a homlokzaton terjedve). Figyelemmel kell lenni az OTSZ általános szerkezeti követelmények fejezetében foglaltakra. F, Ffl és FL tűzvédelmi osztályú építőanyag, építési termék csak abban az esetben építhető be, ha felhasználását műszaki előírás kifejezetten engedélyezi, ebből az következik, hogy ha nincs is követelmény egy szerkezetre, mégis bevizsgált szerkezetet kell választani, hogy igazolni lehessen, hogy jobb, mint F. A tervezőn (a kivitelezőn, ha nincs tervező) van annak a felelőssége, hogy a tűzvédelmi teljesítményjellemzőit meghatározza.

telével kell meghatározni. Egy építményszerkezet alátámasztására, gyámolítására, függesztésére, merevítésére nem alkalmazható az adott szerkezet tűzállósági követelményénél kisebb tűzállóságú szerkezet. Figyelemmel kell lenni a tűzterjedés elleni védelem előírásaira szomszédos építmények, szabadtéri tárolási egységek között és a tűztávolságra, a tűzszakaszok kialakítására. A rendeltetéstől függő követelményeknél is lehetnek olyan előírások, különös tekintettel például a belső oldali burkolatokra, hőszigetelésekre, akusztikai szigetelésekre, amelyek meglepetést okozhatnak. Végül, de nem utolsósorban szempont a megrendelői és közösségi igény. Ahogy a képen látható németországi passzívház óvoda tűzesetén is, ahol a homlokzat és tető is megsemmisült a szerkezeti kialakításnak köszönhetőn, a legnagyobb gondot az jelentette, hogy a falu óvodásait a bontás és újraépítés időszaka alatt miként helyezzék el. Amikor olyan létesítmény szerkezetét választjuk meg, amelynek tűzeseti kiesése kiemelt jelentőséggel bírhat, a tervezőé a felelősség, hogy ezt a lehetőséget mérlegelje, felhívja rá a megrendelő figyelmét, és a helyes szerkezeti kialakítást kiválassza. 

[forrás: Forrás: www.badische-zeitung.de

befogadó­képessége, az épületben tartózkodók menekülő képessége, valamint az önálló épületrész befogadóképessége. A kockázatiosztály-besorolás meghatáro­ zása elsődlegesen tervezői feladat, s van, amikor szigorúbb, mint a jogszabályi előírás, mert a tervező meg szeretné tartani az épület flexibilis bővítésének vagy funkcióváltásának a lehetőségét, vagy mondjuk kedvezőbb tűzszakaszméret érdekében a NAK helyett AK-ot alkalmaz. Amennyiben a létesítmény, amelyen munkát végzünk, az új OTSZ szerint került engedélyeztetésre, akkor a már meghatározott kockázatiosztály-besorolást kell figyelembe venni, ha még a régi szerint, akkor viszont meg kell határozni. Amennyiben pontosan nem tudjuk, a biztonság javára tévedve a szigorúbbat kell alkalmazni!

Az építési termék kiválasztása

Ahhoz, hogy tűzvédelmi szempontból megfelelő és biztonságos építési terméket tudjunk választani, szükség van a mértékadó kockázati osztály ismeretére. Minél szigorúbb a kockázati osztály, annál kevésbé alkalmazhatunk éghető anyagokat, és az alkalmazható épületszerkezetek tűzállósági határértéke is szigorúbb. A másik nagyon fontos és elengedhetetlen követelmény, hogy az építményszerkezetekre vonatkozó fogalmakat megfelelő módon és a jogszabállyal azonosan értelmezzük! A fogalmak sajnos nemcsak az OTSZ-ben, hanem az OTÉK-ban is találhatóak. Nézzünk erre egy példát! Tetőtér (padlás) (OTÉK): „az épület legfelső építményszintje feletti födémszerkezet felső síkja és a magastető szerkezetének alsó síkja közötti – minden irányból épületszerkezettel körülzárt – tér. A beépítés nélküli tetőtér (padlás) nem minősül építményszintnek”. Tetőtér-beépítés (OTÉK): „tetőtérben helyiség (helyiségek), helyiségcsoport (helyiségcsoportok) vagy önálló rendeltetési egység építésével új építményszint (emeletszint) létrehozása”. A korábbi OTSZ szerint a tetőtér-beépítés akkor számított építményszintnek, ha az alapterület 25%-ánál nagyobb területen helyezkedett el. A mostani OTSZ-ben ilyen előírás nincs, tehát amennyiben a tetőterünknek van beépített része, alapterületének nagyságától függetlenül építményszintnek fog számítani. A megnövekedett szintszám azt is eredményezheti, hogy az épületünk átsorolódik egy olyan kockázati osztályba, ami a korábbihoz képest szigorúbb követelményt keletkeztet. Emeletközi födém (OTSZ): „építményszintek közötti, valamint építményszint és padlástér közötti vízszintes teherhordó, térelhatároló szerkezet, beleértve a tetőtér alatti födémet is,” A fogalommeghatározás helyes értelmezése nagyon fontos, mert az OTSZ-ek különböző kiadásainál eltérő előírások vonatkozhatnak

12

Lestyán Mária építész tervező szakmérnök

2016. április

DIAGNÓZIS

Épületenergetikai diagnosztikai vizsgálatok Épületenergetikai korszerűsítést megelőzően számos esetben célszerű diagnosztikai módszerekkel vizsgálni a meglévő épületek energetikai teljesítőképességét. Célunk ekkor a problémásabb, a felújítások tervezésénél nagyobb odafigyelést igénylő meglévő szerkezeti kialakítások feltárása, az épület beépített anyagainak és a beépítés minőségének megismerése, a meglévő kiindulási állapotok rögzítése. A felújítások tervezése előtt végzett diagnosztikai vizsgálatokkal mind a tervezési fázis előtt, mind pedig a kivitelezés során jelentős összegeket takaríthatunk meg. Bevezetés

Épületeink energetikai korszerűsítése esetén jelenleg általában az adott meglévő épületre készített energetikai tanúsítványból kiindulva határozzák meg a szakemberek a felújítás szükségszerű rétegrendjeit, a szerkezeti kialakításokat. Az energetikai számítások során pedig az adott tanúsítószoftverek beépített anyagadatbázisaira (melyek akár ma már nem alkalmazható, visszavont szabványokból vett értékeket is tartalmazhatnak), illetve gyártói információkra támaszkodnak. Könnyen belátható azonban, hogy nagy valószínűséggel egy sok éve beépített építőanyag energetikai teljesítőképessége nem azonos az új anyagokéval, ezért a számítások, melyeket nem előznek meg diagnosztikai vizsgálatok, legfeljebb közelíthetik a valós állapotokat. Persze már hazánk egyik első, épületenergetikával is foglalkozó építőipari zsebkönyvének szerzője is fontosnak tartotta megjegyezni a témában: „Szakvállalkozók szerint, aki mindent szabályszerűen számít, nem versenyképes.” [1] Olyan projektek esetén, ahol kiemelt fontosságú az energetikai minőség, a meglévő állapotok megismerése vagy a kivitelezés után a munkák ellenőrzése, számos esetben alkalmaznak hazánkban is egyszerű diagnosztikai eszközöket, például hőkamerás vizsgálatokat. A hőfényképek szakszerű kiértékelése azonban nem minden esetben történik meg, és ezzel valójában a szakemberek még nagyobb hibát tudnak elkövetni, mint ha nem készült volna vizsgálat. Ilyen baklövés például a szükséges hőszigetelés-vastagság meghatározása hőfénykép alapján, amit számos

www.epitesi-hibak.hu

esetben hirdetnek szolgáltatásként a szakemberek, azonban a cikk elolvasása után megértjük, hogy miért is kerülendő. A további oldalakon elsősorban a leggyakrabban előforduló roncsolásmentes helyszíni diagnosztikai vizsgálatok korrekt elvégzésének bemutatásával foglalkozunk, azaz a hőkamerás felvételekkel, illetve a szerkezetek hőátbocsátási tényezőjének meghatározásával.

A hőátbocsátási tényező vizsgálata

Helyszíni épületfizikai és -energetikai vizsgálatok végzése során elsősorban az épületszerkezetek hőátbocsátási tényezőjének vizsgálatára van szükségünk. Ezenfelül természetesen vizsgálhatjuk a szerkezetet alkotó rétegek hővezetési tényezőit is (pl. beszúrótűs hővezetési tényezőt mérő műszerrel), azonban az egyes

13

DIAGNÓZIS

anyagok tulajdonságait helyszíni mintavételezés után laboratóriumban pontosabban meg tudjuk határozni. Egy épületszerkezet hőátbocsátási tényezőjét felületi hőmérsékletméréssel vagy felületi hőáramméréssel lehet meghatározni, melyek közül előbbi olcsóbb, utóbbi pedig pontosabb eljárás. Természetesen a hőmérsékletmérésen alapuló eljárás terjedt el inkább a gyakorlatban [2]. Ennek lefolytatásához az építőipari diagnosztikai műszereket gyártó és forgalmazó vállalatok kész műszercsomagokat is kínálnak, melyek megvásárlásával bárki egy csapásra épületfizikus szakembernek érezheti magát.

kezet felületi hőmérsékletét, és használható, korrekt eredményeket mérnek. Természetesen a szondák pontossága is befolyásolhatja a vizsgálati eredményeinket. A szondák beállása után a mérést legalább két-három napig szükséges folytatnunk, öt-tíz perces mérési gyakorisággal. A mért értékeket a mérés során figyelemmel kell kísérnünk, és döntenünk azok alkalmasságáról. Az 1. ábrán szemléltetett mérés során két különböző műszerrel végzett vizsgálat esetén az első időszak a szondák beállása, a második, jelölt időszak pedig a felhasználható mérési eredményeket tartalmazza. Az ez utáni mérési eredmények je-

1. ábra: Hőátbocsátási tényező mérése könnyűszerkezetes épületen két műszerrel

A felületi hőmérsékleten alapuló méréseket a szerkezetek belső, védett oldalán célszerű lefolytatni. A belső felületi hőmérsékleten mérés alapja tehát az épületszerkezetek belső felületén elhelyezett felületi hőmérsékletmérő szondák, továbbá a belső és külső tér hőmérsékletének szinkronizált regisztrálása (a műszerek ezenfelül még a relatív légnedvesség-tartalmakat is rögzíteni szokták). Mind a felületi, mind pedig a léghőmérséklet-mérők esetén el kell kerülnünk, hogy közvetlen sugárzásnak (pl. napsugárzás vagy a fűtőtestek által kibocsátott hősugárzás), valamint az időjárás viszontagságainak (pl. szél, csapadék) legyenek kitéve. A vizsgálatok során, amennyiben lehetséges, célszerű az északra tájolt szerkezeteken lefolytatni a méréseket. A felületi hőmérsékletmérésen alapuló hőátbocsátási tényező meghatározása több napot igénybe vevő folyamat, az adatokat az időjárástól függően legalább három-négy napon keresztül szükséges rögzítenünk a helyszínen (lásd 1. ábra). Az ábrán továbbá megfigyelhető, hogy a hőmérsékletmérő szondáknak a felhelyezésük után az adott szerkezettől, valamint az időjárástól függően akár egy-két napra is szükségük lehet, míg felveszik az épületszer-

14

lentősen megváltoztak, ezt egy esős nap okozta, melynek a mérési eredményeit nem használjuk. Az ábrán látható tehát, hogy egy öt és fél napos mérési periódusból három nap mérési eredményeit használhattuk fel. Ha megnézzük a mért hőátbocsátási tényezőket az ábrán látható könnyűszerkezetes épület esetén, láthatjuk, hogy azok műszertől függően 0,1 W/m2K és 1 W/m2K értéket is felvettek, azaz a mérés során a pillanati mérési eredmények között akár tízszeres eltérés is lehet. Azaz pillanatnyi és legfőképp pár mérési adatból hőátbocsátási tényezőt meghatározni nem szabad!

Hőkamerás vizsgálatok

Az előbbiek ismeretében könnyen belátható, hogy egyetlen hőkamerás felvétel alapján sem mondhatjuk meg egy épületszerkezet

hőátbocsátási tényezőjét, mivel egyáltalán nem mindegy, hogy a felvétel mikor készül, és milyen külső- és belső légállapotok esetén: ha a szakember reggel vagy este készíti el a felvételt, akár többszörös különbség is adódhat az abból számított értékekben. Jelenleg kereskedelmi forgalomban kaphatóak olyan hőkamerák, amelyek képesek sorozatfelvételek vagy teljesen radiometrikus felvételek (hővideók) készítésére. A legalább két-három napig megfelelő időközönként és beállított pozícióban végzett hőkamerás felvételek alapján lehetséges a hőátbocsátási tényező meghatározása, az erre alkalmas funkciókkal rendelkező kamerák azonban jelenleg rendkívül barátságtalan árcédulával rendelkeznek (legalább két-három millió forinttól indulnak, határ a csillagos ég). Tartózkodjunk tehát a pillanatfelvételeken alapuló számításoktól, és alkalmazzuk a hőkamerás vizsgálatokat minden esetben arra, amire alkalmasak. Ráadásul a feldolgozatlan hőképek, melyeken nincsenek pontosan beállítva a felvételt korrigáló paraméterek, szintén műszakilag félrevezetőek lehetnek. A hőfényképek feldolgozása során a felületek emissziós tényezőinek (avagy magyarosabban félgömbsugárzási együtthatóinak) beállítása, a léghőmérséklet, valamint a felülettől mért távolság beállítása, továbbá a felületre ható sugárzási hőmérséklet megadása minden esetben elengedhetetlen a korrekt termográfiás vizsgálatok során. Ahhoz tehát, hogy korrekt hőfényképet készítsünk, egyáltalán nem elég egy hőkamera, további műszerek is szükségesek. A vizsgált felületek emissziós tényezőit a kamerák adatbázisából is be lehet állítani, sokszor azonban ez nem ad megfelelő eredményt. Az előzőekben ismertetett korrekcióhoz szükséges minimum négy paraméter (emissziós tényező, léghőmérséklet, távolság, sugárzási hőmérséklet) közül a léghőmérséklet és a távolság közvetlenül is meghatározható léghőmérséklet-mérő műszerrel, valamint például lézeres távmérővel. Ezek az értékek az úgynevezett atmoszférakorrekció miatt szükségesek, a kamera és a vizsgált felület között lévő légréteg hatásának korrekcióját végezzük el velük. A sugárzási hőmérséklet beállításával azt küszöböljük ki, hogy egy felület mérése során annak reflektált (visszavert) környezetét mérjük. Ez elsősorban reflektív anyagok, például fémek vagy üvegek vizsgálatakor rendkívül fontos, mely anyagok hőkamerás vizsgálata rendkívüli odafigyelést igényel. A sugárzási hőmérsékletet legkönnyebben egy egyszerű trükkel tudjuk kimérni a helyszínen: veszünk

A mérés során a pillanati mérési eredmények között akár tízszeres eltérés is lehet, azaz pillanatnyi és legfőképp pár mérési adatból hőátbocsátási tényezőt meghatározni nem szabad! 2016. április

2. ábra: Hőfénykép korrekciója pontmegfogású üvegszerkezet esetén

3. ábra: Lábazat és hőszigetelt homlokzati fal dübelezési, szigetelési és csatlakozási hiányosságai hőfényképen

4. ábra: Magastető szigetelésintegritásának vizsgálata hőkamerával

www.epitesi-hibak.hu

egy tekercs közönséges alufóliát. Az alufóliának ugyanis magas a reflexiós tényezője, a ráérkező környezeti sugárzás 95–96%-át visszaveri (azaz emissziós tényezője 0,04–0,05 körüli). Ha összegyűrjük (majd széthajtogatjuk) a fóliát, akkor a fólia diffúz visszaverőként fog viselkedni, azaz a környezetből ráérkező sugárzást szórtan veri vissza. Ha a hőkameránkkal rámérünk az összegyűrt alufóliára, nem az alufólia hőmérsékletét fogjuk látni, hanem a környezetről ráérkező sugárzási hőmérsékletet, melyet így tehát megismerünk. Az emissziós tényező meghatározását viszont közvetetten kell elvégeznünk (hacsak nincs erre alkalmas közvetlen mérőműszerünk, melyek ára a hőkameráknál is több, tízmilliós kategória már). A közvetett mérés során kihasználjuk azt, hogy ha minden korrekciós paramétert ismerünk az emissziós tényezőn kívül, valamint mérünk a vizsgálandó felületen felületi hőmérsékletmérővel (pl. gyorsbeállású tapintós hőmérsékletmérővel) pontokban felületi hőmérsékletet, akkor a hőkamerás felvételen a kijelölt mérési pontok esetén az emissziós tényezőt olyan értékre kell beállítanunk, amivel ugyanazokat a felületi hőmérsékleti értékeket kapjuk, mint a pontbeli mérések esetén. Ezt a folyamatot mutatja a 2. ábra, melyen egy pontmegfogású üveghomlokzat korrekciója látható. Az M1-M3 pontokban felületi hőmérsékletmérővel megmértük a hőmérsékleteket, majd ezt felhasználva a bal felső acélmegfogást korrigáltuk. A korrigált és korrigálatlan megfogások esetén rendkívül szembetűnő a különbség, mivel a korrigálatlan képek –5 °C-os felületi hőmérsékletek valójában a korrekció után +12 °C-ra adódnak. A korrekció elvégzése nélküli hőfényképek csupán színes képeknek tekinthetőek, műszakilag nem elfogadhatóak. Meg kell jegyeznünk azt is, hogy az előbbiekben bemutatott és szemléltetett korrekciók mind irányfüggőek, azaz a kamera felülethez viszonyított irányának változtatásakor a kalibrációt is újra el kellene végeznünk, továbbá mivel a hőmérsékletviszonyok is természetesen folyamatosan változnak (kültéren jelentősen, de még parancsolt hőmérsékletű beltérben is megfigyelhető a hőmérséklet-ingadozás hatása), így annak folyamatos rögzítésére és korrekciójára van szükség. A korrekciók elvégzése pedig különösen fontos olyan esetben, amikor a vizsgált hőképen például egyszerre többféle emissziós tényezővel bíró felület is található (lásd a 2. ábrát, pl. acél, üveg, dilatációs szalag), melyek esetén a reflexiós hatásokat is figyelembe kell vennünk mind a mérés folyamán, mind pedig az utólagos feldolgozás és korrekciók során. Az olvasó bizonyára felteszi magában a kérdést, hogy ha ennyi macerával jár egy korrekt hőfénykép elkészítése, ráadásul épületenergetikai teljesítmény meghatározására is csak korlátozottan alkalmasak ezek a műszerek, akkor mégis mire valóak igazán…

15

DIAGNÓZIS

5. ábra: Falkazetták hőszigetelésének szükségessége látható a hőfényképen

A legkézenfekvőbb válasz egybecseng a folyóirat címével, az építési hibák feltárásával, a műszaki megfelelőséget ugyanis egy épületenergetikai korszerűsítés során hőkamerával a legegyszerűbb igazolnunk. A megfelelően érzékeny (pl. a 30 mK-es) hőkamerák a már vakolattal ellátott hőszigetelő rendszerek alatt is „meglátják” a műanyag dübeleket, a hibás vagy pontatlanul illesztett hőszigetelő táblákat, a befalazott kivezető nyílásokat stb., lásd a 3. ábrát. A hőfényképek „látják” a roskadt, elavult hőszigetelést a magastetők szarufái között (lásd 4. ábra), azonban beltérben is ügyelnünk kell, hogy a méréseket befolyásoló tényezőkkel, például a radiátorok felületre sugárzott hőmérsékletével vigyázzunk. A 4. ábra bal oldalán a radiátor hője jelentősen befolyásolja a mért felületi hőmérsékleteket. Az építőanyagok eltérő nedvességtartalma is számottevően befolyásolja képüket a hőfelvételek esetén (mivel a nedves anyagok hővezetési tényezője nagyobb, mint a száraz anyagoké) [3].

Az épületszerkezetek hőátbocsátási tényezője időben folyamatosan változik, ezért pillanatfelvételek alapján nem meghatározható, annak vizsgálatát többnapos méréssorozattal határozhatjuk meg.

6. ábra: Födémcsere azonosítható a hőfényképen

7. ábra: Hűtőház hőszigetelt nyílászárójának hőfényképe

16

A hőkamerás felvételek alkalmasak a szigetelés előtt álló épületszerkezetek vizsgálatára is. Például segítségükkel felderíthetőek a hőszigetelendő felületek vagy az eltérő szerkezetek, melyek szemrevételezéssel nem minden esetben tűnnének fel. Például régi épületek esetén a nyílászárókat sok esetben falkazettákban helyezték el, melyek falvastagsága jelentősen vékonyabb, mint a többi falszerkezet esetén, így a hőveszteség ezeken a szerkezeteken számottevő, a hőkamerás vizsgálatokkal pedig a hőhidas zónák könnyen felismerhetőek. Tovább súlyosítja az ilyen kialakításokat, hogy a fűtőtesteket is általában itt, tehát a legvékonyabb falszerkezetek mellett helyezték el (lásd 5. ábra). A 6. ábrán pedig egy födémcsere látható, a hőfelvételen könnyen észrevehetően elkülönül a két eltérő födémrendszer, amely azonban a szemrevételezés során a megegyező burkolat miatt nem volt látható. A tömör épületszerkezetek mellett a hő­ka­ me­ra segítségével a nyílászárók is vizsgálhatóak, melyeknek elsősorban a tömítettsége állapítható meg. A nem megfelelően tömített nyílászárók esetén a belső térből ki- vagy be-

2016. április

áramló meleg levegő felmelegíti a rések, nyílások környezetét, lásd 7. és 8. ábra. Előbbi egy hűtőház hőszigetelt ajtaját mutatja, melyen a tökéletlen záródás miatt jegesedés található (ezek a melegnek látszó felületek a kép felső részén). A 8. ábra pedig egy családi ház sarki ablakszerkezetét mutatja. A kép érdekessége továbbá, hogy a sarki felvételen a jobb oldal napsugárzásnak kitett, míg a bal oldal eltérő tájolása révén árnyékos, ezért előbbi felület a ráeső sugárzás miatt gyorsan átmelegedett. A hőfényképeken a felületi hőmérsékletek láthatóak, emiatt pedig a napsugárzásnak kitett felületek hőfelvételei nem alkalmas a műszaki megoldások korrekt energetikai vizsgálatára. Továbbá látható, hogy az árnyékos oldalon az üvegezésben a környező fák ágainak hőmérséklete tükröződik, melyekre szintén oda kell figyelnünk. Az épületszerkezeti vizsgálatok mellett természetesen a gépészeti rendszerek beazonosítása során is alkalmazhatjuk a hőkamerát, például a fűtés előremenő, illetve visszatérő csöveinek azonosítására (lásd 9. ábra) vagy a padlófűtés vezetékezésének vizsgálatakor (10. ábra).

8. ábra: Családi ház eltérő tájolású sarki ablakszerkezetének hőfényképe

Összegzés

Jelen cikkben az épületek felújítását megelőző, illetve követő helyszíni épületenergetikai diagnosztikai vizsgálatok közül a leginkább gyakorlatban alkalmazott hőátbocsátásitényezőmérést, a hőkamerás vizsgálatok szakszerű elvégzését, valamint lehetőségeit tárgyaltuk. Láthattuk, hogy az épületszerkezetek hő­ át­bo­csátási tényezője időben folyamatosan változik, ezért pillanatfelvételek alapján nem meghatározható, annak vizsgálatát többnapos méréssorozattal határozhatjuk meg. A hőfényképek készítése során a felvételeket minden esetben fel kell dolgozni, korrigálni kell, valamint tisztában kell lennünk a hőkamera alkalmazásának korlátaival és lehetőségeivel is. 

9. ábra: Fűtésrendszer előremenő és visszatérő csöveinek azonosítása

FELHASZNÁLT IRODALOM

[1] Möller Károly: Építési zsebkönyv I. kötet, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1934. 301–350. oldal [2] Nagy Balázs: Építőanyagok vizsgálata dinamikus épületfizikai hő- és páratechnikai számításokhoz, Műszaki Ellenőr, 2015. IV. évf. decemberi szám, 36–39. oldal [3] Tóth Elek: A hővezetési tényezők korrekciójának elmélete és gyakorlata, Magyar Építőipar, 2014. LI. évf. 5. szám, 238–244. oldal

Nagy Balázs szerkezet-építőmérnök MSc, épületenergetikai szakmérnök, doktorandusz, BME Építőanyagok és Magasépítés Tanszék

www.epitesi-hibak.hu

10. ábra: Fűtővezetékek helyzetének meghatározása

17

FELELŐSEN GONDOLKODÓ

LAKÓKÖZÖSSÉGEKNEK AJÁNLJUK: HŐSZIGETELJEN A KNAUF INSULATION TERMÉKEIVEL! KIEMELKEDŐ HŐ- ÉS HANGSZIGETELÉSI HATÁS

MAXIMÁLIS KOMFORTÉRZET

NEM ÉGHETŐ HŐSZIGETELÉS (A1 TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY)

TERMÉSZETES ALAPANYAG, KÖRNYEZETBARÁT MEGOLDÁS

KŐZETGYAPOT

homlokzatra| padlásfödémre (terhelhető felületképzés)| lapostetőre | nyílászárók köré | emeletek közötti tűzgátló sávképzéshez

ÜVEGGYAPOT

magastetőhöz | padlásfödémre (nem terhelhető felületképzés) | válaszfalakhoz | lapostető befújható hőszigeteléséhez

FAGYAPOT

alulról hűlő födémekhez| akusztikai szigeteléshez | koszorúelemekhez | dekoratív látszó felületekhez

A HŐSZIGETELÉS TÖBBSZÖRÖSEN MEGTÉRÜLŐ, ENERGIATAKARÉKOSSÁGI BEFEKTETÉS! AZ EGYES ÉPÜLETRÉSZEK MEGFELELŐ HŐSZIGETELÉSÉHEZ KÉRJE A KNAUF INSULATION SZAKEMBEREINEK SEGÍTSÉGÉT! Tóth Attila mérnök, értékesítési tanácsadó (Fejér megye, Budapest, Pest megye) Tel: +36 30 99 71 204 | Blaskovics Balázs mérnök, értékesítési tanácsadó (Fejér, Pest, Nógrád megye, Budapest) Tel: +36 30 55 24 100 | Sájer Miklós mérnök, értékesítési tanácsadó (Budapest, Pest és Nógrád megye) Tel: +36 30 47 79 929 | Pozsgai Péter mérnök, értékesítési tanácsadó (Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas, Veszprém megye), Tel: +36 30 99 71 201 | Schóber Zoltán, termékmenedzser, műszaki szigetelés (Békés, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun megye), Tel: +36 30 55 24 200 | Balogh János mérnök, értékesítési tanácsadó (Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-SzatmárBereg, Hajdú-Bihar megye), Tel: +36 30 70 50 114 | Mercigány Róbert mérnök, értékesítési tanácsadó (Baranya, Somogy, Tolna, Zala megye), Tel: +36 30 59 51 514

További információ: www.nalamszigetelnek.hu | [email protected] | www.knaufinsulation.hu

FELELŐSSÉG

Az építészeti alkotások szerzői jogvédelme a tervpályázatok során KIÍRÓK ÉS PÁLYÁZÓK FIGYELMÉBE A tervpályázatok kapcsán fontos kérdés a tervezők szerzői jogának rendezése. A szerzői jog területe első ránézésre távol esik az építésügytől, mégis érdemes olvasóinknak megismerkedni az alapvető szabályaival. Mely művekre terjed ki a szerzői jogi védelem? Hogyan szerezheti meg a mű felhasználási jogát az ajánlatkérő a tervpályázati eljárás során? Cikkünkből ezekre a kérdésekre is megismerheti a választ.

A

TERVPÁLYÁZAT egy olyan jogszabályban részletesen szabályozott eljárás, amely lehetővé teszi az ajánlatkérő szerv (későbbi megrendelő) számára – főként a település- és területrendezés, építészet és építés, illetve adatfeldolgozás területén – olyan tervnek vagy tervrajznak a megszerzését, amelyet díjazásos vagy díjazás nélküli pályáztatás után egy bírálóbizottság választott ki.” [1] Mint láthatjuk, a kiírók célja minden esetben a tervek vagy tervrajzok megszerzése, ennél azonban a valóságban jóval többről van szó. A tervpályázati eljárásban készülő nyertes pályaművek (szerzői műpéldányok) megszerzésével a kiíró nem szerzi meg automatikusan a hozzájuk kapcsolódó szerzői felhasználási jogokat is. Ezért fontos a jogilag is korrekt, egyértelmű rendelkezéseket tartalmazó tervpályázati kiírás összeállítása. Nézzük, mik a főbb buktatók, milyen a jogi-szakmai háttér.

www.epitesi-hibak.hu

A szerzői jog és a közbeszerzés kapcsolata

Elsősorban a 2007–2013 közötti uniós források felhasználását érintő építési beruházások kapcsán került előtérbe a kérdéskör, amikor a nyílt

közbeszerzési eljárás megindításának feltételei nem teljesültek az épülethez vagy a tervekhez kapcsolódó szerzői jogok kapcsán. Ekkor került be a hazai szabályozásba is az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól

19

FELELŐSSÉG

Az építészeti tervpályázatra benyújtott pályaművek szerzői jogi megítélése eltérő lehet. Jogszabály nem mondja ki expressis verbis, hogy például az ötletpályázati pályamű szerzői jogi jogvédelemben nem részesül. Minden esetben a pályázati dokumentációban megkövetelt formátumú és tartalmú tervek kidolgozottsági szintje, annak egyéni eredeti jellege lehet mérvadó. Amennyiben tehát a benyújtott pályaművek a pályázók szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jelleget hordoznak, úgy ezen alkotások szerzői jogi védelemben részesülnek. Ezen védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy a bírálóbizottság által kiállított, az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől.

A tervpályázati eljárás és a közbeszerzés

szóló 306/2011. (XII. 23.) kormányrendelettel az alábbi előírás, amely ma már nem hatályos. E szerint az ajánlatkérőnek az általa rendelkezésre bocsátott tervekkel kapcsolatban a tervezővel kötött szerződés feltételeiben biztosítania kell, hogy annak alapján a nyertes ajánlattevő jogdíj fizetése nélkül jogosult legyen a terveknek az általa elvégzendő tervezési feladathoz szükséges továbbtervezésére, átdolgozására. A fenti rendelkezés persze nem oldotta meg törvényi erővel a közbeszerzési eljárást követően vagy azt megelőzően készített tervek szerzői jogai körül felmerülő vitákat, melyek a tervezési szerződések megkötésére irányuló közbeszerzési eljárásokat és a tervpályázati eljárásokat terhelik jelenleg is. Uniós irányelvek nyomán 2015. november 1. napján hatályba lépett a közbeszerzésekről szóló új, 2015. évi CXLIII. törvény, valamint a témánk szempontjából ehhez kapcsolódó, az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) kormányrendelet (továbbiakban: Épber.) is.

Szerzői jogi háttér

A magyar jogrendszerben a szerzői jog a szellemi alkotásokon belül elkülönült jogterületet képez, melyet jelenleg a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban Szjt.) szabályai határoznak meg. Az építészet a szerzői jognak ún. „nagyjogos” engedéllyel működő területe, ami azt jelenti, hogy e területen nincsenek közös jogkezelő szervezetek. Mindig a tervező vagy jogutódja mint a vagyoni jogok címzettje egyénileg jogosult rendelkezni a szerzői joghoz kapcsolódó felhasználási engedélyekről. A szerzői jogvédelem központi fogalmát képezi annak meghatározása, hogy mi tekinthető szerzői alkotásnak. Az Szjt. – mivel egységes szabályozást kell tartalmaznia va-

20

lamennyi védelemben részesített művészeti ágra – egyrészt ad egy általános meghatározást, majd példálózó jellegű felsorolásban részletezi az egyes konkrétan védendő alkotásokat. Ezzel természetesen nem zárja ki, hogy más, itt nem említett művek is védelemben részesüljenek, ha megfelelnek az általános feltételeknek. A szabályozás módszere tehát példálózó jellegű, hiszen a taxatív felsorolással megakadályozná a törvényben egyébként fel nem sorolt, de a mű fogalmába beilleszthető alkotások védelmét. A szerzői jogvédelemben részesülő mű általános megfogalmazása szerint a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jelleget hordozó valamennyi alkotás védelemben részesíthető. E védelem deklaráltan nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől. A példálózó felsorolás témánk szempontjából több rokonterületet is megemlít: a) építészeti alkotást és annak tervét, b) az épületegyüttes, illetve a városépítészeti együttes tervét, c) a műszaki létesítmény tervét, d) az iparművészeti alkotást és annak tervét, a jelmez- és díszlettervet.

A pályaművek szerzői jogi jellege

A védendő tervfajták köre mögött kiforrott bírói gyakorlat áll. Az alábbi tervtípusok védelme eltérő lehet ugyan az egyedi döntésekben, azonban általában kimondható, szerzői jogvédelem mind az építészeti ötletpályázat, mind a tervpályázat során elkészített pályaművekre is kiterjed.

Talán sokaknak nem egyértelmű, de a tervpályázati eljárás kizárólag a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó eljárásforma. Az  új Kbt. értelmező rendelkezései között találjuk meg a tervpályázat fenti fogalmát. A tervpályázati eljárás alkalmazható minden olyan esetben, amikor a kiíró célja a pályázók által elkészített pályaművek összehasonlítása és értékelése. A kiíró kompetenciája annak eldöntése, hogy a tervszolgáltatás megrendelésére irányuló közbeszerzési eljárást megelőzően szükség van-e tervpályázati eljárás lebonyolítására. Ennek korlátait azonban az Épber. adja meg. Engedélyhez kötött tevékenység esetén a tervpályázati eljárásnak a hatósági engedélyezési eljárásokat meg kell előznie, és az eljárás nem irányulhat magának az engedélyezési tervdokumentációnak az elkészítésére. Ötletpályázat keretében kérhető azonban olyan egyéni eredeti jelleget is hordozó terv pályaműként történő bemutatása, amely más pályázók (tervezők) által benyújtott pályaművekkel (tervekkel) összehasonlítható, értékelhető és a nyertes pályázó kiválasztására alkalmas. Egyértelműen megállapítható, hogy a tervpályázati eljárás végső rendeltetése annak biztosítása, hogy a majdani építési beruházás ajánlatkérője további jogdíjfizetés nélkül biztosítani tudja, hogy a későbbi közbeszerzési eljárásban nyertes ajánlattevő tervező jogosult legyen a terveknek az általa elvégzendő tervezési feladathoz szükséges továbbtervezésére, átdolgozására. Mind a korábbi, mind az új Kbt. törvényi felhatalmazást adott a kormánynak a tervpályázati eljárások részletes szabályainak végrehajtási rendeletben történő megállapítására. 2015. november 1. napjáig indított

A tervpályázati eljárás alkalmazható minden olyan esetben, amikor a kiíró célja a pályázók által elkészített pályaművek összehasonlítása és értékelése. 2016. április

tervpályázatoknál a tervpályázati eljárások szabályairól szóló 305/2011. (XII.  23.) kormányrendelet (továbbiakban: Régi Tervp.), utána a tervpályázati eljárásokról szóló 310/2015. (X. 28.) kormányrendelet (továbbiakban: Új Tervp.) szabályai az irányadók. A  jogszabály nem deklarálja a benyújtandó pályaművekkel kapcsolatban fennálló szerzői jogvédelem hiányát. E  pályaművek szerzői jogi megítélése tehát az általános vizsgálati módszerekkel történhet (lásd később). A tervpályázati eljárást követően általában a törvényben meghatározott építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárás is indul, így figyelembe kell vennünk az új Kbt. szabályait, valamint nem tekinthetünk el az annak végrehajtására kiadott, az építési beruházásokra vonatkozó, jelenleg hatályos Épber. vizsgálatától sem.

Az 1921. évi Szjt. 63. §-a szerint: „Ha a szerző valamely művét másnak tulajdonába bocsátja, ezzel a szerzői jog átengedettnek nem tekintetik.” Az 1969. évi Szjt. 28. § (3) szerint: „A műpéldány tulajdonjogának átruházása nem jelenti a szerzői jogok átruházását, a felhasználási szerződés alapján átadott példány pedig eltérő szerződési kikötés hiányában a szerző tulajdonában marad.” A jelenleg hatályos, a szerzői jogi törvény (továbbiakban: Új Szjt.) nem tartalmaz ugyanilyen kifejezett rendelkezést, de a bírói gyakorlat és a jogelmélet [2] levezeti azt a felhasználási szerződés fogalmából. Felhasználási engedélyt ugyanis – törvényben meghatározott kivételekkel – felhasználási szerződéssel lehet szerezni. Tervpályázatoknál ilyen törvényben meghatározott kivétel nincs, ennek ugyanis a Kbt.-ben volna a

A tervpályázati eljárásban a felek között a „felhasználási szerződés” a kiírásban rögzített feltételek pályázó általi elfogadásával, írásos nyilatkozattételével jön létre. „7. § (1) Az ajánlatkérő a tervezővel kötött szerződésben előírja, hogy az elkészített tervekkel kapcsolatosan korlátlan és kizárólagos felhasználási jogokat szerez, a tervező pedig nyilatkozik ezen felhasználási jogok átruházásáról a tervezési szerződésben meghatározott erre vonatkozó díj ellenében.” A tervpályázati eljárásban ugyanis a felek között a „felhasználási szerződés” tartalma a kiírásban rögzített feltételek pályázó általi elfogadásával (írásos nyilatkozattételével) jön létre. A kiírásnak tehát részletesen tartalmaznia kell a tervezett szerzői jogi felhasználás kereteit (módjait, alanyait, időbeli és térbeli terjedelmét, mértékét stb.). A pályázó ugyanis kizárólag ezen nyíltan és írásban dokumentált feltételek elfogadásával tud nyilatkozni, amikor pályaművének benyújtásával a kiírás feltételeit elfogadja. A korábbi tervpályázati kormányrendelet ugyan kimondja, hogy a díjazott és nyertes pályaművek a kiíró tulajdonába kerülnek, ez azonban semmiképp sem jelentheti a pályaművekhez kapcsolódó szerzői jogok átruházását vagy felhasználási jogok átdolgozásra is kiterjedő engedélyezését. Ugyanezen paragrafus ugyanis előírta a pályaművek felhasználásakor a vonatkozó szerzői jogi szabályok tiszteletben tartását is. E kiindulás alapja az, hogy a terv (dokumentáció) átadásával szerzői jogi jogosultság nem keletkezik; a megrendelő csak an�nyi szerzői jogot szerez, amennyit részére a tervező (szerző) engedélyezett. A műpéldány és a szerzői jog ily módon nem kapcsolódik (nem kapcsolódhat) össze. Ez az elv a korábbi Szjt.-kben a következőképpen volt kimondva.

www.epitesi-hibak.hu

helye. E helyett a Kbt. csupán az ajánlatkérő számára ír elő a tervezési szerződések megkötése során betartandó, fent már idézett garanciális szabályokat. A fenti levezetésből megállapítható, hogy amennyiben kiíró csupán megismételte a Régi Tervp. 18. §-ában deklarált szabályt, és a felhasználási jogok terjedelméről nem rendelkezett, úgy az alábbi szabályok miatt nem szerezte meg a későbbi nyílt közbeszerzési eljáráshoz szükséges mértékben a felhasználási jogokat. Alapvető értelmezési szabály ugyanis, hogy ha a felhasználási szerződés tartalma nem állapítható meg egyértelműen, a szerző számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni [Új Szjt. 42. § (3)]. Egyetlen vélelem létezik csupán, miszerint – ellenkező kikötés hiányában – megadottnak kell tekinteni a szerző hozzájárulását ahhoz, hogy a felhasználó a mű tartalmáról a felhasználás céljának megfelelő módon a nyilvánosság számára tájékoztatást adjon. Minden további felhasználási módot a szerződésben külön kikötésben kell rögzíteni, ennek hiányában az nem tekinthető a szerző részéről megadottnak. Íme, az alábbi példák a törvényből: „43. § (1) A felhasználási szerződés csak kifejezett kikötés esetén ad kizárólagos jogot. Kizárólagos felhasználási engedély alapján csak a jogszerző használhatja fel a művet, a szerző további felhasználási engedélyt nem adhat, és maga is csak akkor marad jogosult a mű felhasználására, ha ezt a szerződésben kikötötték. (2) A mű többszörözésére adott engedély csak kifejezett kikötés esetén ad a felhasználónak jogot arra, hogy a művet kép- vagy

hangfelvételen rögzítse, illetve, hogy azt számítógéppel vagy elektronikus adathordozóra másolja. (3) A mű terjesztésére adott engedély csak kifejezett kikötés esetén ad a felhasználónak jogot arra, hogy a műpéldányokat forgalomba hozatal céljából behozza az országba. 47. § (1) A felhasználási engedély csak kifejezett kikötés esetén terjed ki a mű átdolgozására.”

A jelenlegi helyzet

Az új tervpályázati rendelet javított a korábbi helyzeten, amikor kifejezetten szerződés megkötésére kötelezi az érintett feleket. Előírja ugyanis, hogy az ajánlatkérő az érintett pályázóval kötött szerződésben a szerzői jogról szóló törvény szerint meghatározza, hogy a díjazott és a megvételt nyert pályaművek tekintetében mely felhasználási jogokat szerzi meg, a pályázó pedig nyilatkozik ezen felhasználási jogok átruházásáról. Csak ezzel biztosítható, hogy az ajánlatkérő a pályaművet részben vagy egészben további ellenszolgáltatás nélkül felhasználhatja a szerzői jogi védelemre vonatkozó előírások betartásával.

Mi tehát a teendő?

A korábbi időszakban a felhasználási jogok megszerzéséhez elegendő volt a tervpályázati kiírás szövegének erre vonatkozó rendelkezéseit helyesen összeállítani, majd a későbbi nyertes pályázó a pályázati feltételek elfogadására vonatkozó nyilatkozatával – beleértve a díjazást is – létrejöhetett a felek írásos megállapodása. A jelenlegi szabályozás ennél jóval többet, egy önálló felhasználási szerződést követel meg. Ugyanakkor nem mellőzhető, hogy az ajánlatkérő már a pályázati kiírásban részletesen meghatározza, hogy a nyertes, díjazott és megvételt nyert pályaművek vonatkozásában milyen céllal és milyen terjedelemben kívánja megszerezni a felhasználási jogokat. A később megkötendő szerződésben ugyanis ezektől már nem térhet el. 

HIVATKOZÁSOK

[1] A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 3. § (40) bekezdés [2] A szerzői jogi törvény magyarázata, (Szerk. Gyertyánfy Péter) Complex Kiadó, Budapest, 2006.

Dr. Gáts Andrea ügyvéd, jogalkotási szakjogász

A kapcsolódó jogszabályokat letöltheti a www.epitesi-hibak.hu honlapról.

21

ÉPÍTŐANYAG ÉS ÉPÍTÉSI TERMÉK

Kupolaanomáliák

Ugyanaz vagy mégis más? TELJESÍTMÉNYIGAZOLÁSI TRÜKKÖK A LAPOSTETŐN A dokumentumok vizsgálatával sok építési hiba már a kezdeteknél feltárható, s így be sem következik. Ilyennel egyre többször találkozhatunk a hő- és füstelvezető kupoláknál is. Egyszerű a trükk: a teljesítményigazolások kifinomultan keverik két szabvány teljesítményjellemzőre vonatkozó követelményeit. A pontszerű felülvilágítók, valamint a hő- és füstelvezetők kupoláiról van szó. Az eredmény: nem azt és nem úgy építik be, amit az életvédelmi követelmények igényelnének. Hogyan tárhatók fel ezek a szabálytalanságok? Hogyan garantálható, hogy egy tűzeset után ne bírósági tárgyalóteremben kelljen igazolni a műszaki ellenőr, a kivitelező ártatlanságát? 22

Első ránézésre laikus szemmel nem látszik a különbség a lapostetőre tervezett hő- és füstelvezető vagy a pontszerű felülvilágító között. Ezen még a pongyola szakmai nyelvhasználat is ront, hisz mindkettőt kupolának hívjuk. Az ezzel trükközők régi receptet használnak. A klasszikus „minden bogár rovar, de nem minden rovar bogár” szólásban foglalható össze a módszer. Pedig két teljesen más funkciójú termékről van szó. Az egyik csak felülvilágító, amely esetleg szellőztetésre is használható, ennek tűz esetén nincs feladata. A másik hő- és füstelvezető, aminek egy tűz esetén magas hőmérséklet mellett a sűrű füstöt elvezetve, automatikusan működnie kell. Ugyanakkor ezek a hő- és füstelvezetők a normál hétköznapokon bevilágítók és szellőztetők is lehetnek egyben. Vagyis két termékről és három felhasználási módról beszélhetünk. Mikor hő- és füstelvezető, és mikor fix vagy szellőztető? Erre a kérdésre a szakszerű választ a két termék szabványában találhatjuk meg. Az egyik MSZ EN 1873:2014-es szabvány, az „Előre gyártott tetőtartozékok. Egyedi műanyag tetővilágítók” szabványa. Magyarul: a műanyag héjalású, pontszerű felülvilágítók termékkövetelményeit és ezek vizsgálati módjait leíró honosított, harmonizált szabvány. A másik az MSZ EN 12101-2:2004-es szabvány a természetes hő- és füstelvezetők honosított, harmonizált szabványa, a „Termé­ szetes füst- és hőelvezető berendezések műszaki előírása”. Tehát két külön termékről van szó. Ugyanakkor a hő- és füstelvezető berendezések, ahogy említettem, felülvilágítók, szellőztetők is lehetnek a normál hétköznapokon, hisz teljesen észszerű elvárás, hogy ezek egyben ezt a funkciót is ellássák. Ekkor viszont mindkét szabvány, a természetes hő- és füstelvezetők MSZ EN 12101-2-es és az MSZ 1873-as követelményeinek megfelelően kell vizsgálni őket, és a teljesítményjellemzőiket ennek megfelelően igazolni. Mondhatnánk, hogy ez fordítva is igaz, vagyis a pontszerű felülvilágítók is lehetnek egyben hő- és füstelvezetők, de akkor a két szabvány szerint kell őket vizsgálni, és a teljesítményjellemzőiket ennek megfelelően igazolni. Ha így lenne, akkor semmi probléma! Minden a legnagyobb rendben: a kupolák hétköznap szellőztetnének, tűz esetén pedig elvezetnék a füstöt, biztosítva az emberek menekülésének feltételeit.

Vigyázat – csalnak!

Valójában nem ez történik, hanem vesznek egy fix bevilágító vagy szellőztető kupolát és arra helyben az építkezésen vagy a beszerelés előtt szerelnek egy valahonnan beszerzett működtető szerkezetet. Ahogy az előző cikkben említett „ablak + motor kombináció” nem hő- és füstelvezető, úgy a „fix kupola + működtetés” sem

2016. április

füstelvezető. Sőt a füstelvezetésre kialakított kupolát sem lehet csak bevilágítóként alkalmazni. Más minősítés, más teljesítménykövetelmények és más szabvány vonatkozik rájuk. Az egyik a napi kényelmet szolgálja, a másik az épületben lévők biztonságát, a meneküléshez szükséges minimális életfeltételeik garantálását. Nos, ezekben az alkalmazási mezőkben használják az említett bogár és rovar kategóriák keverését, pedig a kérdés ma már logikusan szabályozott. Nem is a szabályozással van a baj, hanem a két termék árának különbségében! A bevilágító vagy szellőztető kupolának egyszerűbb követelményeknek kell megfelelnie, míg a hő- és füstelvezetőnek 300 ºC fokos hőmérsékletben, hóval terhelten, fagyban is ki kell nyílnia, és meghatározott szögben rögzülve, az előírt hatásos áteresztő felületen a füstöt kivezetnie az épületből. Gondoljunk csak egy áruház vásárlói­ ra, mit jelenthet ez menekülési helyzetben!

Cserbenhagyásos eset

Akik egy műanyag tető-felülvilágítóra működtető szerkezetet szerelnek, azok ezt a követelményt nem tudják biztosítani, hisz maga a szerkezet nem erre készült. Annak hő esetén semmit nem kell tudnia, és nem is tud. Ezért egyértelmű, hogy ha egy műanyag tetőfelülvilágítóra működtető szerkezetet szerelnek, az attól még nem lesz hő- és füstelvezető. Egyrészt könnyen belátható a csalás, másrészt két fontos szakmai okból sem! Az egyik a CPR rendelet, amely ezt a trükközést az építési termék és a készlet fogalmának rögzítésével kizárja. A másik a szabványok, amelyek az előbb említett okokból eltérő követelményeket támasztanak. Csak emlékeztetőül: az  építési termék építményekbe vagy építmények részeibe állandó jelleggel be van építve, és teljesítménye befolyásolja az építménynek az építményekkel kapcsolatos alapvető követelmények tekintetében nyújtott teljesítményét [305/2011/EU rend. I. fejezet 2. cikk 1. pont; 275/2013. (VII. 16.) kormányrend. 2. § 7. pont]. A készlet: egyetlen gyártó által, legalább két külön elemből álló együttesként forgalomba hozott építési termék. [305/2011/EU rend. I. fejezet 2. cikk 2. pont].

Teljesítményjellemzők

Hogyan lehet ezt a trükköt egyszerűen felfedezni? Egyszerű recept sajnos nincs erre. A  két szabvány követelményeinek összevetésével és néhány szemmel is látható jellel azonban jól megállapítható a trükközés. � Műanyag felülvilágítók – MSZ EN 1873 A műanyag héjalású tető-felülvilágítók általában poliészter, polikarbonát, akrilüveg, PVC-ből készülnek. Lehetnek kerek (max. átmérő: 2,5 méter) vagy négyszögletes (max. oldalméret: 3 méter) kialakításúak. A náluk vizsgálandó követelmények:

www.epitesi-hibak.hu

1. 2. 3. 4.

Fényáteresztés foka Tartósság/öregedés Vízzáróság Mechanikai teljesítmények • Lefelé ható terhelések (DL [N/m2], pl. hóterhelés) • Felfelé ható terhelések (UL [N/m2], pl. szél szívó hatása) • Ütéstesztek (SB [J], kisméretű kemény tárgy, nagyméretű rugalmas test) 5. Tűzvédelmi osztályba sorolás (MSZ EN 13501-1) 6. Tűzállósági osztályba sorolás (MSZ EN 13501-2) 7. Külső tűzhatásnak kitétel szerinti osztályba sorolás (MSZ EN 13501-5)

8. Légtömörség 9. Hőátbocsátás (Uw , [W/m2K]) 10. Léghanggátlás (Rw, [dB]) Fix felülvilágító kupola

23

ÉPÍTŐANYAG ÉS ÉPÍTÉSI TERMÉK

Felvehető érték

OTSZ-követelmény

Nyitási mód

automata + kézi; csak kézi

automata + kézi; csak kézi

Működési mód (nyitás/zárás talajszintről)

A típus: csak nyit; B típus: nyit/zár

A típus: csak nyit

Hatásos áteresztő felület

Cv: laborvizsgálati érték Cv: számított érték

Cv: laborvizsgálati érték Cv: számított érték

Megbízhatóság (nyitási ciklusok száma)

RE: 50,1.000, A*, szellőztető funkció: +10 000

RE 300 nem közösségi létesítmény RE 1.000 közösségi létesítmény +10 000 szellőztető funkció esetén

Hóterhelés

SL: 0; 125; 250; 500; 1.000; A*

SL 250 Pa

Oldalszél alatti nyitás

10 m/s

10 m/s

Alacsony hőmérsékleten történő nyitás

T:(-25); (-15); (-05); ( 00); A*

T= 0 °C, illetve T= – 15 °C

Szélterhelés, statikus ellenállás

WL 1500; 3000; A*

WL 1500

Szélterelők vibrációja

> 10 Hz

> 10 Hz

Hővel szembeni ellenállás

B: 300; 600; A*

B: 300

Tűzvédelmi osztályba sorolás

MSZ EN 13501-1 szerint

A1 – D (d0)

Az MSZ EN 12101-2 szabvány szerinti tizenegy vizsgálati kritérium * „A” A szabványt alkalmazó tagország által szabadon meghatározható érték

� Felülvilágító mint hő- és füstelvezető A tűzvédelmi, tűzállósági és külső tűzhatásnak kitétel szerinti osztályba sorolásnak megfelelő vizsgálat a felülvilágítókra mint építési termékekre már alapkövetelménynek számít. A felülvilágítók hő- és füstelvezető berendezések is lehetnek. Ekkor viszont együtt kell alkalmazni a természetes hő- és füstelvezetők MSZ EN 12101-2-es szabványát és az MSZ EN 1873-at. A tervezők, beruházók, engedélyező hatóságok, műszaki ellenőrök számára egyszerű az azonosítás. Csak azt a szerkezetet nevezhetjük hő- és füstelvezetőnek, ami a füstelvezetés tizenegy kritériumára vizsgálva van, és csak akkor építhetjük be, ha az OTSZ követelményeinek megfelelő vagy annál jobb értékekkel bír. Ezt gyártói terméketikettel és teljesítménynyilatkozattal igazoljuk. Eltérő teljesítményjellemzők – más termékek

A napi gyakorlatban a gyártói termék­ etikettből lehet tájékozódni, és a hamisított teljesítménynyilatkozatok is könnyen lebuktathatók, ha ismerjük a leírtak szerinti különbségeket. Viszonylag egyszerű módszer a nyitómotor ellenőrzése is. Ma még minden hő- és füstelvezető motorja 24, 36 vagy 48 V-os. A szellőztető kupoláké minden esetben 220-230 V-os. Ez pedig még egy leégett berendezés utólagos tűzvizsgálatánál is könnyen megállapítható. A legfontosabb, hogy a terméket kinyitva tudjuk meg, hogy mi is van a tetőn, ezt kell a dokumentációval összevetni!

Összefoglalva

A hő- és füstelvezetőknek csak azt nevezhetjük, amely a szabvány mind a tizenegy követelményét teljesíti! A pontszerű felülvilágítóknak csak néhány olyan eleme van

Szellőztető kupola. A nyílószárny-emelési magassága 30 cm, 220 V, A terméketiketten EN 1873-as szabvány szerepel, (ha van), de biztos, hogy nincs rajta EN 12101-2 és ennek teljesítményértékei. Egy nyílószárnyas hő- és füstelvezető kupola. A nyitása 165 fok / teljes spektrumban kinyílik, és nem 30 cm-re; 24, 36, 48 V-os vagy pneumatikus, EN 12101-2 szabvány és ennek teljesítményértékei szerepelnek a terméketiketten. Ez megfelel az OTSZ előírásainak!

Dupla nyílószárnyas hő- és füstelvezető kupola (A nyitása 90 fok / teljes spektrumban kinyílik és nem 30 cm; 24, 36, 48 V-os vagy pneumatikus, EN 12101-2 szabvány és ennek teljesítményértékei szerepelnek a termék etiketten. Ez megfelel az OTSZ előírásainak!

(tűzállósági osztályba sorolás), amelyet a hőés füstelvezetőknél is vizsgálni kell. Ugyanakkor, ha a hő- és füstelvezetőt mindkét feladatra alkalmazzuk, akkor a 10 + 11 kritériumra kell azokat vizsgálni. Ennek megkövetelésével a trükkök nem működhetnének. Ezek ellenőrzése pedig a kivitelező feladata is. Az új Ptk. szerint a tervezőnek olyan teljesítményjellemzőt kell megadni, amelyek mögött valós termék, szerkezet van, ami beszerezhető, és megfelelősége igazolható. A  kivitelező sem mentesül a felelősség alól, ugyanis a kivitelező köteles a tervdokumentációt a szerződés megkötése előtt megvizsgálni, és a megrendelő figyelmét a terv felismerhető hibáira felhívni. Persze azt is tudnia kell a kivitelezőnek, hogy az is a terv hibája, ha a tervből nem olvashatóak ki számára a beépítendő építési termékek, építményszerkezetek teljesítményjellemzői, illetve az azokat kielégítő konkrét építési termékek. A kivitelezés során felismert hibát pedig haladéktalanul jelezni kell. Amint jeleztük, ezek a hibák könnyen felismerhetők, így szinte lehetetlen bizonyítani az ellenkezőjét. 

Nagy Katalin tűzvédelmi szakmérnök [email protected]

24

2016. április

Felvonókra és biztonsági berendezéseikre vonatkozó

követelmények, megfelelőségük tanúsítása 2016 Szeminárium épületüzemeltetők, építészek, valamint felvonó művezetők részére

Hamarosan hatályba lép a felvonókra vonatkozó új szabályozás! TISZTELT SZAKEMBER!

Az előadás tematikája  Gyártók, importőrök és forgalmazók új kötelezettségei  Felvonók és a felvonókhoz készült biztonsági berendezések megfelelősége  A megfelelőségértékelő szervezetek bejelentése  Piacfelügyeleti ellenőrzés és a védintézkedési

Bizonyára ön is értesült róla, hogy át kell ültetni a magyar jogrendbe a felvonók, valamint az azok hoz készült biztonsági berendezések követelménye iről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 2014/33/EU irányelvet. A rendelet többek között tartalmazza a felvonókh oz készült biztonsági berendezésekre vonatkozó EU–m egfelelőségi nyilatkozat kötelező tartalmát, a felvo nók átvételi ellenőrzésére vonatkozó előírásokat, valam int az uniós piacra belépő felvonók és felvonókhoz készü lt biztonsági berendezések piacfelügyeleti ellenőrzé sét és a védintézkedési eljárását érintő szabályokat. Előadásunkon teljes körű tájékoztatást adunk a biztonságos üzemeltetés gyakorlatáról, a fő- és időszakos vizsgálatokról, a karbantartásról, az EU szerinti szabványosításról és a szabvány ­ követelmények változásáról.

eljárás

 Néhány szó a MSZ EN 13015:2001+A1:2009 szabványról. –  Felvonók és mozgólépcsők karbantartása. A karbantartási utasítások követelményei

Előadó  Koltai Henrik, igazságügyi szakértő, a Magyar Felvonó Szövetség elnökségi tagja

A képzés időpontja és helyszíne: 2016. május 11. CEU Konferencia Központ

Az építészeti tervdokumentációk összeállításának gyakorlati szabályai ONLINE TOVÁBBKÉPZÉS A KÜLÖNBÖZŐ TERVDOKUMENTÁCIÓK HELYES ELKÉSZÍTÉSÉRŐL

Tanfolyamunk a következő témákat dolgozza fel leckénként: 1. lecke

2. lecke

3. lecke

4. lecke

5. lecke

Előkészítő munkarészek és tervdokumentációk az új előírások alapján

Elvi építési engedélyezési tervdokumentáció az új előírások alapján

Építési engedélyezési tervdokumentáció az új előírások alapján

Ajánlati dokumentáció az új előírások alapján

Kiviteli (kivitelezési) tervdokumentáció az új előírások alapján

A leckék folyamán a következő szempontok szerint ismerheti meg a dokumentációkat: � Az Étv. legújabb módosítása � Tervpályázati rendelet � Tartalmi elemek

� Gyakori/általános hibák � Mintadokumentumok � Gyakorlati elemek

Szerző Fischer Tamás, okl. épületgépész mérnök, igazságügyi szakértő, építési műszaki ellenőr Időpont: 2016. május 3-tól 5 héten keresztül

Online továbbképzésünkre a mellékelt jelentkezési lapon jelentkezhet.