energetikai auditálása

Magyar Mérnöki Kamara Energetikai Tagozat

ENERGIARENDSZEREK

energetikai auditálása

Tanulmány

Budapest, 2013. március

1

A tanulmány a Magyar Mérnöki Kamara 2012/13. évi feladatalapú pályázata és támogatása keretében készült. Energetikai Tagozat elnöke:

Gábor András

Témavezető:

Dr. Büki Gergely

Közreműködők:

Hunyadi Sándor Nagy Vince Tűdős Tibor Zanatyné Uitz Zsuzsanna az Energetikai Tagozat elnökségi tagjai

Cservenyák Gábor az Épületgépész Tagozat alelnöke

2

Tartalomjegyzék

Pályázat: Az energiarendszerek energiahatékonyságának auditálása

5

1. Az audit és energiaaudi fogalma, helyzetkép

7

1.1. Audit, auditálás 1.1.1. Az auditálás fogalma 1.1.2. Az audit típusai 1.1.3. Az auditálás szakterületei 1.2. Energiaaudit, energetikai auditálás 1.2.1. Az energiaaudit fogalma 1.2.2. Épületek energiatanúsítása és energiaaudit fogalmak 1.3. Következtetések a helyzetképből

7 7 9 13 14 14 19 22

2. Energiarendszerek és az energiaaudit

25

2.1. Önálló energiarendszer energiaellátása 2.2. Fogyasztói energiatakarékosság 2.2.1. Energiacímkés berendezések 2.2.2. Épületek energiatanúsítása 2.2.3. Egyéb fogyasztók energiaigénye 2.2.4. Gazdaságos fogyasztói energiatakarékosság 2.3. Az energiarendszer energetikai-gazdasági hatékonysága 2.3.1. Energetikai hatékonyság 2.3.2. Gazdasági hatékonyság 2.4. Optimális primerenergia-struktúra 2.4.1. Gazdaságos energiastruktúra 2.4.2. Energiastruktúra és a környezet 2.5. Települések energiaellátása, energiarendszerek együttműködése 2.6. Energiafejlesztések gazdaságossága, megtérülése

25 32 32 34 40 41 42 42 44 45 45 46 46 50

3. Az energiaaudit típusa és készítése

53

3.1. Előírt és piaci energiaaudit 3.2. Energiaauditorok, energiaauditáló csoport 3.3. Az energiaauditorok jogosítása és regisztrálása 3.4. Az energetikai tervezés, az energiahatékonysági szolgáltatás és az energiaaudit 3.4.1. Energetikai tervezés 3.4.2. ESCO-rendszer, energiahatékonysági szolgáltatás 3.4.3. Tervezés, szolgáltatás és auditálás harmóniája 3.5. Az energiaaudit díjazása

54 57 59 60 61 62 64 64

3

4. Az energiaauditorok kiképzése

66

4.1. Az energiaauditorok kiválasztása és kiképzése 4.2. A jelenlegi energetikai auditorképzés áttekintése 4.2.1. Pillanatkép 4.2.2. BME Mérnöktovábbképző Intézet 4.2.3. ME Felnőttképzési Regionális Központ 4.3. Javaslat az energetikai auditorképzés kidolgozására 4.3.1. Az energetikai auditorképzés tananyaga 4.3.2. Az energetikai auditorképzés irányítása 4.3.3. Az energetikai auditálás útmutatója

66 67 68 69 70 70 71 72 73

Javaslat az energiarendszerek auditálásának szabályozására

74

1. A szabályozás indoka és időszerűsége 2. Energiarendszere, ahol energiaaudit előírása indokolt 3. Energiarendszerek energiaauditjának tartalma 3.1. Az energiarendszer energiaszintjei és energiamérlege 3.2. Az energiarendszer energetikai és gazdasági hatékonysága 3.3. Az energiarendszer fejlesztése, megtérülése 3.4. Az energiarendszer környezeti hatásai 4. Települések energiaauditjának tartalma 5. Energiaauditot végző auditorok, auditáló csoport 6. Az energiaauditorok kiképzése 7. Az energiaauditorok jogosítása és regisztrálása 8. Az eddig megtett lépések

74 75 77 77 79 80 81 82 83 85 86 87

Összefoglalás

93

4

Energetikai Tagozat feladatalapú pályázata

Az energiarendszerek energiahatékonyságának auditálása

A MMK Energetikai Tagozata 2011-ben feladatalapú pályázat keretében elkészítette Az energiaellátás fogalom- és mutatórendszere, az energiarendszerek hatékonyságának auditálása című tanulmányt. Ebben a tanulmányban javasolta az energiarendszerek energiahatékonyságának auditátását, és bevezetésének kidolgozását. Az időközben megjelenő EU irányelv egyrészt definiálja az energiaaudit fogalmát: „olyan szisztematikus eljárás, amelynek révén megfelelő ismereteket gyűjtenek valamely épület vagy épületcsoport, ipari vagy kereskedelmi művelet vagy létesítmény, illetve magán vagy közszolgáltatás aktuális energiafogyasztási profiljára vonatkozóan, továbbá meghatározza és számszerűsíti a költséghatékony energiamegtakarítási lehetőségeket és beszámol az eredményekről”. Másrészt szorgalmazza bevezetését: „A tagállamok előmozdítják a képesített vagy akkreditált szakemberek által független módon folytatott, megfizethető energiaaudit elérhetőségét minden végfelhasználó számára. A tagállamok programokat dolgoznak ki annak érdekében, hogy a háztartásokat és a kis- és középvállalkozásokat is energiaaudit elvégeztetésére ösztönözzék. A tagállamok olyan konkrét példákat ajánlanak a kis- és középvállalkozások figyelmébe, amelyek bemutatják, hogyan segíthetik az energiagazdálkodási rendszerek az üzleti vállalkozásaikat.” Az energetikai auditálás kidolgozása kamarai és kormányzati feladatokat egyaránt képez. A kamarai feladatokat elsősorban az előkészítés jelentheti, amelyet feladatalapú pályázatban kívánunk kidolgozni. A közös feladat azt is jelentheti, hogy a kamarai feladatok kidolgozásához a MMK kormányzati támogatást kérjen. A kamarai előkészítés során a feladatalapú pályázat keretében három kérdéscsoport vizsgálatát tartjuk indokoltnak. Feltárandó, hogy a szervezendő energiaauditálás milyen témákat érintsen és mely területekre terjedjen ki. Előterjesztést készítünk az energiaaudit akkreditálására. Javaslatot teszünk az auditáló csapat kiképzésére: 1. Az energiaauditálás témái, szakterületei Az energiaaudítálás témái: Energiaigények. Fogyasztói csoportok hőigényei (fűtés/hűtés), villamosenergia- és egyéb energiaigények, az igények változása, az energiatakarékosság és -hatékonyság. Energiaellátás rendszere. Energiatermelő berendezések jellemzői, energiavételezés (távhő, villamos energia) jellemzői, energiafogyasztó berendezések (technológiai berendezések, épületek) energiaigényessége. Primerenergia-igényesség. Az energiarendszer saját primerenergia-felhasználása, annak mennyisége, összetétele és beszerzése, költségei. A primerenergia-váltás indokoltsága, és a megújuló energiák hasznosításának lehetőségei.

5

Energiahatékonyság. Az energiafogyasztás, az energiatermelés és az energiaellátás energetikai mutatói. Összehasonlítható energiahatékonysági mutatók: termék- vagy területegységre vetített primerenergia-, illetve energiaköltség-felhasználás. Energiaaudit területei. Az energiaauditot milyen termelői, szolgáltatói, lakossági és intézményi, és milyen területi, egyedi és közösségi (hálózati, távhő) energiaellátásokra indokolt elkészíteni? 2. Előterjesztés az energiaaudit bevezetésére Energiaaudit szervezése. Az energiaauditot milyen méretű és összetételű auditáló csapattal lehet hatékonyan és költségkimélő módon ellátni? Az auditáló csapatot milyen meglévő szervezetek bázisán lehet hatékonyan megszervezni, és a szervezésben milyen szerepet tölthet be a Magyar Mérnöki Kamara? Előterjesztés az energiaaudit bevezetésére, akkreditálására. A vizsgálat keretében előtejesztés-javaslatot készítünk, amely alapján a Magyar Mérnöki Kamara előterjesztést tehet az energetikai kormányzatnak az energiaaudit hazai bevezetésére és akkreditálására. 3. Az auditáló csapat kiképzése Az energiaaudit csak akkor lehet hatékony eszköze az energiahatékonyság növelésének, ha az abban résztvevők megfelelően célzott energetikai képzésben és akkreditálásban részesülnek. A képzés anyagának kidolgozása és a képzés a Magyar Mérnöki Kamara feladata lehet. A képzés kiterjed a szükséges energetikai alap- és szakismeretekre, a kapcsolódó EU irányelvek és a hazai energetikai rendeletek ismertetésére. A pályázat keretében a tervezett képzés irányelvei kerülnek kidolgozásra. Az előkészítő és a tényleges vizsgálatok felelőse a MMK Energetikai Tagozata, témavezetője dr. Büki Gergely. Az előkészítő vizsgálatokba az Épületgépészeti Tagozat bevonását tartjuk indokoltnak, elsősorban konzultációk keretében. A tényleges, már kormányzati támogatással végzendő kidolgozás folyamán – az említett tagozaton kívül – szükségessé válhat további tagozatok (Olaj- és Gázipari, Szilárdásvány-bányászati, Elektrotechnikai, Környezetvédelmi Tagozat stb.) bevonása is, természetesen megfelelően koordinált munkamegosztás mellett. A kamarai feladatalapú pályázat keretében elvégzendő előkészítő vizsgálatok határideje: 2013. március 30. A kamarai pályázati összeg az Energetikai Tagozat részére: 1 000 000 Ft, a konzultációban résztvevő Épületgépészeti Tagozat számára 200 000 Ft. A tényleges kidolgozás során – kormányzati támogatásként – ennél nagyobb összeg kérését tartjuk indokoltnak.

Dr. Büki Gergely témavezető

Gábor András a MMK Energetikai Tagozat elnöke

Budapest, 2012. június 14.

6

1. Az audit és az energiaaudit fogalma, helyzetkép

Az energetikai minősítés kulcsszavai (energiacímke, energiatanúsítás, energiaaudit) az utóbbi időben robbanásszerűen terjednek. Például az Internet Google keresőprogramjában az érintett kifejezések előfordulási gyakoriságának nagyságrendje (2013.03.07): energetikai címkézés épületek energetikai tanúsítása energetikai auditálás

5,3 millió 1,0 millió 51,8 millió

A nagy előfordulási számok mellett a másik megfigyelhető jellemző az egyes fogalmak használatának zavara, amely elsősorban az energetikai tanúsítás és auditálás esetén szembetűnő. A tisztánlátás érdekében indokolt egyrészt az auditálás és az energetikai auditálás fogalmának vizsgálata, másrészt az energiaauditálás hazai használatának áttekintése.

1.1. Audit, auditálás 1.1.1. Az auditálás fogalma Az auditálás, az audit fogalmát előbb – függetlenül az energetikai felhasználásától – önmagában célszerű áttekintenünk. Nagyon sok meghatározás van forgalomban, teljességre nem törekedve, néhányra hivatkozunk. A Magyar Értelmező Kéziszótár1 szerint az auditálás a vállalkozók éves beszámolójának, ill. vagyoni, pénzügyi helyzetének felülvizsgálata és hitelesítése. Valamely vállalat, vállalkozás működésének, számviteli, ügyviteli, információs stb. szakszerűségének vizsgálata, ellenőrzése. Az Idegen Szavak Gyüjteménye szerint2: szakszerűségének vizsgálata; könyvvizsgálat.

az

auditálás

valamely

vállalat

A Gazdasági Szótár3 szerint az audit a működés átfogó, utólagos ellenőrzése. Az auditált mérleg pedig a könyvvizsgáló által ellenőrzött, hitelesnek minősített mérleg. A Wikipédia szerint4 az "audit" szó mai jelentése már jellemzően a "vizsgálat". Általában egy működő rendszerre, folyamatra, termékre vonatkozik, megvizsgálva, hogy az mennyire felel meg az elvárásoknak, előírásoknak. 1

Magyar Értelmező Kéziszótár. Akadémiai Kiadó. 1972. www.idegen.szavak.hu 3 www,penzportal.hu 4 www.wikipedia.org.hu 2

7

Az MSZ EN ISO 19011 szabvány5 szerint az audit az auditkritériumokra (előirányzatok, eljárások vagy követelmények összességére) vonatkozó auditbizonyítékok (ellenőrizhető feljegyzések, ténymegállapítások vagy egyéb információ) nyerésére és azok objektív kiértékelésére irányuló módszeres, független és dokumentált folyamat annak meghatározására, hogy az auditkritériumok milyen mértékben teljesülnek. Auditkritérium: hivatkozási alapnak használt irányvonalak (politikák), eljárások vagy követelmények összessége. Auditbizonyíték: az auditkritériumokra vonatkozó ellenőrizhető feljegyzések, ténymegállapítások vagy egyéb információk. Az auditot auditcsoport végzi, amely egy vagy több auditorból áll, szükség esetén szakterületi szakértő támogatásával. Az auditor az a személy, aki bizonyított személyi tulajdonságokkal, igazolt képességgel, ismeretekkel és készségekkel rendelkezik. Az audit több alapelvre támaszkodik. Az alapelvek érvényesülése előfeltétele a megfelelő és elegendő auditkövetkeztetés megfogalmazásához, és ahhoz, hogy hasonló körülmények között egymástól függetlenül dolgozó auditorok hasonló következtetésekre jussanak. Az auditorokra a következő alapelvek vonatkoznak: – Etikus magatartás a szakmai elkötelezettség alapja. Az audit lényeges követelményei: bizalom, tisztesség, bizalmas ügykezelés és titoktartás. – Tisztességes beszámolás azt jelenti, hogy az audit megállapításai, következtetései és jelentései a valóságnak megfelelően és pontosan tükrözzék az audit során végzett tevékenységet. A jelentés tartalmazza a tapasztalt akadályokat, illetve az auditcsoport és az auditálás alatt álló szervezet között fennmaradt véleménykülönbséget. – Szakmai gondosság feleljen meg a feladat fontosságának, az ügyfelek és érintettek bizalmának. Fontos tényező az auditorok megfelelő felkészültsége. – Függetlenség az alapja az audit pártatlanságának és objektivitásának. Az auditorok legyenek mentesek minden részrehajlástól és érdekütközéstől. Az audit megállapításai és következtetései csak az audit bizonyítékain alapuljanak. – Bizonyítékokon alapuló megközelítés szükséges a megbízható és reprodukálható auditkövetkeztetésekhez. Az audit bizonyítékai legyenek igazolhatók. Sokoldalúan vizsgálja az audit fogalmát Pető Dávid Ph.D. értekezése6. Megállapítja, hogy az auditálás és az ahhoz kapcsolódó fogalmak meghatározásai gyakran pontatlanok, tisztázásra szorulnak. Gyakran összekeverik az auditálás, az ellenőrzés, 5

MSZ EN ISO 9000:2005, Minőségirányítási rendszerek. Alapok és szótár Quality management systems. Fundamentals and vocabulary (ISO 9000:2005) – MSZ EN ISO 9000-1:1998, Minőségirányítási és minőségbiztosítási szabványok. 1. rész: Irányelvek a kiválasztáshoz és az alkalmazáshoz Quality management and quality assurance standards. Part 1: Guidelines for selection and use (ISO 9000-1:1994) – MSZ EN ISO 9001:2009, Minőségirányítási rendszerek. Követelmények Quality management systems. Requirements (ISO 9001:2008) – MSZ EN ISO 9004:2010, A szervezet tartós sikerének irányítása. Minőségirányítási megközelítés Managing for the sustained success of an organization. A quality management approach (ISO 9004:2009) – MSZ EN ISO 19011:2012, Útmutató irányítási rendszerek auditálásához Guidelines for auditing management systems (ISO 19011:2011). 6 Pető D.: Kockázatértékelési metrika az információtechnológiai auditálásban. BCE, 2006. www.phd.lib.uni-corvinus.hu.

8

a könyvvizsgálat, a belső ellenőrzés fogalmát. A szerző az auditálás több meghatározását idézi, ezekből emelünk ki kettőt. A Krupp cég auditálási kézikönyve a 19. század második felében úgy fogalmaz, hogy az auditorok feladata annak eldöntése, hogy a törvényeket, szerződéseket, előírásokat és eljárásokat megfelelő módon figyelembe veszik-e, illetve, hogy minden üzleti tranzakciót a rögzített előírásoknak megfelelően és sikeresen hajtanak-e végre. Ezzel kapcsolatban az auditoroknak javaslatot kell megfogalmazniuk a szerződésekkel kapcsolatban. Az Amerikai Számviteli Társaság (American Accounting Association) szerint az auditálás olyan rendszeresen ismétlődő folyamat, amely tárgyszerű bizonyítékok szerzésére és azok objektív értékelésére irányul. Ezeknek köszönhetően megfelelő bizonyítékokhoz lehet jutni annak megállapításához, hogy az ellenőrzött szervezet gazdasági eseményeiről szóló állítások milyen mértékben felelnek meg az előre rögzített szabályoknak. Az összehasonlítás eredményét vélemény formájában közlik az érdekeltekkel. A szerző foglalkozik az auditálás és az ellenőrzés fogalmak használatával. A magyar szóhasználatban az auditálással gyakran szinonim fogalomként említik az ellenőrzést. Az ellenőrzés valakinek vagy valamely tevékenységnek, munkának vagy állapotnak, helyzetnek az elbírálás végett történő megvizsgálása vagy figyelemmel kisérése, illetve adatok vagy méretek helyességük szempontjából történő felülvizsgálata. 1.1.2. Az audit típusai Az audit nagyon sokféle lehet, többféleképp is csoportosítható. A Wikipédia és a többi megjelölt forrás leginkább a szerint csoportosít, hogy ki végzi az auditot, és mi az audit tárgya. a) Ki végzi az auditot? Az audit végzője szerint háromféle auditról beszélhetünk: belső, külső beszállítói és külső tanúsító auditról.  Belső audit, vagy másképp első fél által készített audit az, amikor az auditot a vállalat saját munkatársa, vagy a vállalat megbízásából külső szakértő végzi. A belső audit célja lehet felkészülés a külső auditra, belső felülvizsgálat annak érdekében, hogy minden a terv szerint halad-e, vagy belső hibák, fejlesztési lehetőségek feltárása.  Külső beszállítói audit, vagy másképp második fél által készített audit az, amikor a megrendelő felülvizsgálja a beszállítója működését, folyamatait azért, hogy megállapítsa, azok alkalmasak-e az ő megrendelői igényeinek a kielégítésére. Ennek az üzleti kapcsolatokban van nagy jelentősége. Beszállítói auditot egy vállalat több céllal végezhet. Új beszállítók esetén a megfelelő beszállító kiválasztásához, régi beszállító esetén pedig az együttműködési vagy szállítási problémák kivizsgálására, a beszállító folyamatainak javítására, vagyis azért, hogy a jövőben is alkalmas legyen a megrendelői igények kielégítésére. A beszállítók számára a beszállítói auditon való részvétel célja új kapcsolat kialakításakor (üzlet elnyerésekor) a beszállítói körbe való bekerülés, míg meglévő

9

megrendelő esetén a folyamatok javítása, és ezáltal a beszállítói körben való bennmaradás. A beszállítói auditot a megrendelő munkatársai, vagy a megrendelő megbízásából külső szakértők végzik, akik egyrészt képzett auditorok, másrészt szakemberek az adott szakterületen. A beszállítói audit az auditált rendszer vagy folyamat objektív vizsgálatát, és egy követelményrendszerrel való összevetését jelenti. A beszállítói audit követelményrendszere valamely alapszabványon alapul, amit a megrendelő saját – sokszor szigorúbb – követelményeivel is kiegészíthet.  Külső tanúsító audit, vagy másképp harmadik fél által készített audit az, amikor az auditot a megrendelő-beszállító kapcsolattól független, harmadik fél, a tanúsító végzi. A tanúsító auditokat mindig egy független külső fél, a tanúsító szervezet hajtja végre a tanúsított cég megbízásából. Tanúsítást kérhet egy vállalat a saját irányítási rendszerére (pl. minőségirányítási rendszer, környezetközpontú irányítási rendszer, információbiztonsági irányítási rendszer stb.), valamely projektjére vagy tevékenységére, vagy valamely termékére. A tanúsítás mindig a tanúsítás tárgyának felülvizsgálatát jelenti az azzal szemben támasztott (pl. szabvány által megfogalmazott) objektív követelményrendszerrel szemben, és az annak való megfelelőséget igazolja. A tanúsítási eljárás mindig egy független, szabályozott eljárás, kötött lépésekkel, felülvizsgálatokkal, dokumentálási kötelezettséggel, és meghatározott felelősségekkel. A tanúsítás elvégzéséhez éppen azért a tanúsító testületnek konkrét eljárással kell rendelkeznie az adott követelményrendszer (pl. szabvány) szerinti tanúsítási eljárás lefolytatására. Ez az eljárás a gyakorlatban, az üzleti életben akkor bír jelentőséggel, hogyha ennek az eljárásnak a megfelelőségét egy külső fél, egy akkreditáló testület is a nemzetközi követelményeknek megfelelően felülvizsgálta és annak megfelelőségét igazolta, azaz akkreditálta. A tanúsítási eljárás menete általában a következő lépésekből áll: – tanúsítás kezdeményezése, – ajánlatadás és megállapodás a tanúsításról, – tanúsított vállalkozás tanúsítás tárgyához kapcsolódó dokumentációjának áttekintése, – tanúsítás helyszíni szakaszainak a lefolytatása, az auditterv elkészítése, – eredmények dokumentálása (esetleg közben az auditon talált hibák, nemmegfelelések kijavítása), – tanúsító testületen belül az audit lefolytatásának és eredményeinek az értékelése, – a tanúsítvány odaítélése. b) Mi az audit tárgya? Az audit tárgya szempontjából megkülönböztethetünk termék-, folyamat- vagy eljárás- és rendszerauditokat.  Termékaudit esetén a szervezetnek auditálnia kell a termékeket a termelés és szállítás meghatározott fázisaiban, hogy igazolja azok megfelelőségét az összes előírt követelmény szerint, úgymint a termék összes mérete, funkció, csomagolás, címkézés. A termékauditot előre meghatározott gyakorisággal kell elvégezni.

10

 Eljárás- vagy folyamataudit célja valamely eljárás, vagy folyamat minőségének, alkalmasságának megítélése. A vizsgálat során ellenőrzik, hogy az eljárás végrehajtása során valamennyi vonatkozó előírást, utasítást, szabályzatot, paramétert betartottak-e, valamint az előírások alkalmasak-e a folyamatok szabályozására, hatékony megvalósítására, a folyamatok lefolyását az előírások szerint dokumentálják-e, a vonatkozó dokumentumok, feljegyzések alkalmasak-e a folyamat minőségének bizonylatolására. A használt dokumentumokat abból a szempontból értékelik, hogy célszerűek-e, nem tartalmaznak-e ellentmondásokat, redundanciákat.  Rendszeraudit tárgya maga a tanúsítandó/tanúsított rendszer (pl. minőségirányítási rendszer, környezetközpontú irányítási rendszer, információbiztonsági irányítási rendszer stb.) A rendszeraudit lefolytatása során az adott rendszer és a hozzá kapcsolódó törvényi szabályozás (szabvány) mondja ki a követelményeket. Az audit típusairól a Miskolci Egyetem Vezetéstudományi Intézet7 ad áttekintést (1. ábra).

1. ábra. Az audit típusai Ez az ábra az audit tárgyát az előzőekhez képest kiterjeszti a személyekre is. A személyaudit: egy személy tudásának, képességeinek és/vagy tulajdonságainak a vele szemben támasztott követelményeknek megfelelését vizsgálja. Ugyanakkor az ábra – a készítőn és a tárgyon kívül – az audit további csoportosításának lehetőségére is utal: – Belső audit: a szervezet által saját rendszerén, belső auditorral lefolytatott eljárás. Belső auditra sor kerül a tanúsítás előtt is, továbbá utána rendszeresen. – Előaudit: opcionális lehetőség, ahol a tanúsítandó szervezet kérésére külső 7

www.szervez.uni-miskolc.hu

11

szereplő vizsgálja meg a követelmények teljesülését. Célja, hogy feltárja az esetleges hiányosságokat, pontatlanságokat még a tanúsítási folyamat előtt. – Tanúsítási audit: tanúsító szervezet által végzett audit, célja a tanúsítvány kiadhatóságának megállapítása. Megfelelés esetén az auditcsoport javaslatot tesz a tanúsítvány kiadására. – Felülvizsgálati audit: éves rendszerességgel, tanúsító szervezet által végzett audit, melynek célja megvizsgálni a menedzsment-rendszerrel szembeni követelmények folyamatos teljesülését. A tanúsított szervezet kérésére kerül sor a felülvizsgálati auditra, legkésőbb a tanúsítás évfordulójának napján. Ha nem kerül rá sor, a kiadott tanúsítvány érvényét veszti. – Megújító audit: hároméves rendszerességgel, a tanúsított szervezet kérésére sorra kerülő audit, melynek oka, hogy a tanúsítvány határozott időre kerül kiadásra. Az auditálás folyamatáról, főbb tevékenységeiről és dokumentumairól szintén a ME Vezetéstudományi Intézet ad áttekintést (2. ábra).

2. ábra. Az audítálás folyamata Az ábrán feltüntetett folyamatokból csak a tervezést ismertetjük. Az audit megtervezése és előkészítése az audit céljának, ezáltal pedig a követelményeinek meghatározásával kezdődik. Le kell határolni az audit terjedelmét a földrajzi elhelyezkedés, a szervezeti egységek, a vizsgálandó folyamatok és az audit időintervalluma tekintetében. A fenti kérdéseket az auditot kérő határozza meg.

12

Az auditot végző feladata, hogy meghatározza az audit megvalósíthatóságát: elegendő szakmai és szervezeti információ áll-e rendelkezésre az audit tervezéséhez, megfelelő-e az auditált együttműködése, rendelkezésre állnak-e a szükséges időbeli és személyi erőforrások. Az audit megvalósíthatósága esetén feladat az audit-csoport összeállítása és a csoportvezető auditor kijelölése. A feladat méretétől és összetettségétől függően lehet, hogy egy auditor látja el az összes tevékenységet. A csoport kialakításakor figyelemmel kell lenni: – audit céljának megfelelő szakismeret és követelményismeret (szabvány) megléte, – az auditcsoport tagjai hatékonyan tudjanak együtt dolgozni, – auditorok függetlensége biztosítható legyen, – nyelvi, szociális és kulturális kérdések kezelhetőek legyenek (több multinacionális vállalat esetében a minőségügy munkanyelve hazánkban is angol), – audit területe, földrajzi elhelyezkedése, időtartama alapján elvégezhető legyen. A csoportvezető auditor speciális felelősséggel bír a munka során: meghozza a döntéseket az audit során, elkészíti az audittervet, mely az audit lebonyolításának menetrendje, meghatározza az auditcsoporton belüli munkamegosztást, felkészíti és koordinálja a csoportot, előkészíti és ellenőrzi az audit munkadokumentumait, eljár a csoport képviseletében, kapcsolatot tart az auditálttal, elkészíti az audit jelentését. A beosztott auditorok felelőssége a csoportban való együttműködésre, és szűkebb feladatuk magas színvonalú ellátására terjed ki. 1.1.3. Az audítálás szakterületei Az audit fogalmának és típusainak áttekintése után célszerű azt is megvizsgálnunk, hogy az audit egyes típusait – az energetikán kívül – milyen szakterületeken használják. Az energiaaudit fogalmával és hazai helyzetképével külön pontban foglalkozunk. A szakterületek közül kettőt emelhetünk ki: Az audit fogalma alapján elsőként azt emelhetjük ki, hogy az auditálás végzése mindenekelőtt a vállalatok teljes körű tevékenységének felmérésére, értékelésére és minősítésére szolgál. Különösen fontos az auditálás akkor, ha a vállalat jelentős átalakítás, fejlesztés, profilváltás stb. előtt áll, vagy ha tulajdonosi köre és környezete, pl. piaca lényegesen megváltozik. Minősített auditálásra volt szükség pl. az MVMT vállalatainak MVM részvénytársaságokká történő átalakításakor, különösen pedig az állami társaságok privatizálásakor a társaság hiteles értékének megállapítása érdekében. A szakterületek közül pedig különösen fontosnak ítélhetők a minőségirányítási rendszerek (MIR), elsősorban azért, mert ezekre alakították ki a megfelelő szabványokat (MSZ EN ISO 19011) és auditálási szabályokat. Az auditálás további szakterületeire – teljesség és fontossági sorrend igénye nélkül – a következő felsorolás utal:

13

Környezetvédelmi auditálás (ökoaudit)8 9 egy rendszerezett, dokumentált, periodikus és objektív jelentés, amelyet adott szabályok szerint létrehozott jogi személyiségek készítenek különböző tevékenységekről és gyakorlatról abból a célból, hogy megvizsgálják a környezeti követelményeknek való megfelelést. Az ökoaudit a környezeti állapot megismerését célozza, amely szükséges a környezetpolitika kialakításához. Munka és Család audit10 közvetlen célja, hogy elősegítse a munka és a munkán kívüli élet összeegyeztetését és ezáltal növelje a dolgozók munkahelyi megelégedettségét, motiváltságát, elkötelezettségét. Klinikai audit11 célja a gyógyító-ápoló tevékenység javítása azáltal, hogy ciklikusan ismétlődő folyamat során az orvosok, ápolók és szakdolgozók szisztematikusan áttekintik a betegellátó tevékenységük eredményességét, és ha szükséges változtatnak a betegek kezelésével és ellátásával kapcsolatos gyakorlaton. Adatvédelmi audit12 az érintett szervezet személyes adatkezelési gyakorlatának átfogó vizsgálatát jelenti, melynek segítségével kiszűrhetők a jogsértések, valamint az ajánlások követésével az adatkezelés jogszerűvé tehető. Az adatvédelmi audit elsősorban azon szervezetek (vállalkozások, önkormányzatok) számára fontos, amelyek tevékenysége döntően személyes adatok kezelésén alapul. Információtechnológiai audit13 a számviteli típusú auditokhoz kapcsolódik, de nemcsak a számviteli dokumentumok és eljárások elemzését jelenti, hanem a vállalat teljes működésére kiterjedő vizsgálat során előtérbe kerülnek az információhoz kapcsolódó területek beszerzési folyamatai és működése. Közúti biztonsági audit14 a közúti infrastrukturális projekt engedélyezési és kiviteli terveinek, valamint a megvalósított létesítmények átadás előtt és az üzemeltetés korai szakaszán végzett független, részletes, módszeres műszaki biztonsági ellenőrzése. A kérdést EU irányelv15 és kormányrendeletek szorgalmazzák, és lényeges a MMK szerepvállalása is mesteriskolák indításával16. Megjegyzés: A hivatkozásokból általában az tűnik ki, hogy az audit tényfeltáró vizsgálat és átfogó elemzés, szemben a megfelelőséget igazoló tanúsítással. Bizonyos keveredés néhány esetben tapasztalható.

8

www.users.atw.hu Tenk A.: Vállalatok környezetvédelmi auditálása. www.tankonyvtar.hu. 10 www.prolabora.hu 11 Szakmai irányelv a klinikai audit végzéséhez, www.eum.hu 12 www.adatvedelmiaudit,hu 13 Pető D.: Kockázatértékelési metrika az információtechnológiai auditálásban. BCE, 2006. www.phd.lib.uni-corvinus.hu. 14 176/2011. (VIII.31.) Korm. rendelet a közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezeléséről. 15 Az Európai Parlament és a Tanács 2008/96/EK irányelve a közúti infrastrutúra közlekedésbiztonsági kezeléséről 16 Közúti biztonsági auditor alapképzés és továbbképzés. Mérnök Újság 2012/8-9. sz. 9

14

1.2. Energiaaudit, energetikai auditálás Az Internet Google keresőprogramjában az audit és auditálás címszavak alatt nem gyakran fordul elő az energiaaudit és energiaauditálás, de ebben a jelzős szerkezetben igen nagy számban jelennek meg. A megjelenésben az épületek energetikai tanúsítása és az energiaaudit gyakran együtt fordul elő, külön értelmezéssel vagy szinte szinonimaként. Előbb csak az energiaaudit fogalmakat tekintjük át, majd külön ismertetjük az épületek energetikai tanúsítása és az energiaaudit fogalmak együttes megjelenését.

1.2.1. Az energiaaudit fogalma Az energiaaudit fogalmát széles körben használják és definiálják. Néhány egyéni és intézményi meghatározást idézünk: Az energiaaudit: olyan eljárás, amelynek révén megfelelő ismereteket gyűjtenek valamely épület vagy épületcsoport, ipari művelet vagy létesítmény, magán- vagy közszolgáltatás aktuális energiafogyasztási profiljára vonatkozóan, továbbá amely meghatározza és számszerűsíti a költséghatékony energia-megtakarítási lehetőségeket, és rögzíti azok eredményeit17. Az energiaaudit minden fajta energia egy bizonyos időtartam alatt felhasznált mennyiségének és költségeinek értékeléseként definiálható. Az audit többek között a következő kérdésekre keres választ: milyen fajta energiát használnak fel, mennyi energiát használnak fel, ez az energia mennyibe kerül, hol van energiafogyasztás, melyek a fő tevékenységek? A helyzet előzetes felmérése után részletesen meg kell vizsgálni a következőket: a fő energiaáramok mérése; a főbb berendezések, épületek és szolgáltatások teljesítménye, hatásfoka; az ellátórendszer és az energiaelosztás; az épület használata; környezeti tulajdonságok, adottságok (hőmérséklet, páratartalom stb.); az energia-menedzsment vizsgálata; a lehetséges energia- és költségmegtakarítási lehetőségek körvonalazása, tanácsok nyújtása18. Az energiaaudit az energetikai tanúsításnál sokkal részletesebb, mért adatokon alapuló vizsgálat. Az energia átvilágítás célja az alkalmazott energiahordozók és költségeik meghatározása, az energia használatának megértése, nem ritkán a pazarlás leleplezése, a költséghatékonyabb energiafelhasználási módok feltárása és elemzése pl.: fejlettebb üzemelési eljárások alkalmazása, új berendezések használata. Az energia audit jelentés röviden összefoglalva tartalmazza az energia elemzés végeredményét, energia- és költség megtakarítási ajánlásokat ad illetőleg szükség esetén bankra kész javaslatot foglal magába19. Az energiaaudit egy létesítmény vizsgálata, hogyan használja fel az energiát, ennek milyen költségvonzata van, milyen változásokat javasol végrehajtani az üzemeltetési gyakorlatban, milyen új berendezéseket szükséges beépíteni, amelyekkel jelentős energia, illetve energiaköltség takarítható meg (B.L. Capehart, M.B. Spiller). 17

19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról 18 www.energiaporta.hu. 19 www.dddepitesz.hu.

15

Az energiaaudit egy épületben, intézményben, létesítményben, ipari üzemben alkalmazott energiahordozók és költségek meghatározása, az energia használatának és feltehetően pazarlásának megítélése, költséghatékonyabb energiafelhasználási módok feltárása és értelmezése (fejlettebb üzemeltetési eljárások, új hatékonyabb berendezések), a változatok teljes élettartamra végzett gazdasági elemzése, opcióban bankrakész javaslat készítése (Emhő L., J. Flanagan)20. Az energiaaudit végeredménye egy műszaki és egy vezetői összefoglaló. Előbbi a rendszerek energiafelhasználási szempontú leírása mellett a műszaki veszélyekre és lehetőségekre hívja fel a figyelmet. Utóbbi közgazdasági-menedzsment összefüggésben írja le a meglévő rendszereket, és döntés-előkészítő anyagként vázolja a lehetséges kitörési utakat. Az audit hasznos minden vállalkozásnak, ahol az energiaköltségek a termelési/szolgáltatási értékképzésben jelentősek (meghaladják az árbevétel 5%-át)21. Az energetikai auditálás célja az, hogy az átadott energetikai számlák és szerződések mélyreható vizsgálatával fény derülhessen a vizsgált időszakra vonatkozóan az esetleges túlfizetésekre. Egyszerűsített energetikai auditálás során egy akkreditált energetikai cég felméri és elemezi a közüzemi szerződéseket, számlákat és fogyasztási szokásokat. Nagy biztonsággal kijelenthetjük, hogy amennyiben bármely vállalkozásnál az elmúlt 1 – 2 évben részletes energetikai átvilágítás nem történt, illetve speciális ismeretekkel rendelkező energetikai szakértő nem végez energiagazdálkodási feladatokat, úgy éves szinten jelentős energiaköltség-csökkenés érhető el. A közüzemi szolgáltatókkal való kapcsolatok felülvizsgálatával fény derül az esetleges túlfizetésekre, kiemelten a villamos- és földgázenergia, valamint a távhő szolgáltatások esetében. Az auditálási folyamat nevesíti a visszamenőlegesen, egy összegben visszaigényelhető korábbi esetleges túlfizetéseket, megvizsgálja az évenkénti megtakarítási lehetőségeket, javaslatokat fogalmaz meg a racionális energiapolitika kidolgozásához, illetve a felmérés végeztével, igény esetén, a megfogalmazott javaslatokat tolmácsolja a helyi hálózati szolgáltató, illetve kereskedő felé, természetesen az Ügyfél felhatalmazásával, annak nevében22. Megjegyzés: A hivatkozott definíciók az energetikai audit és az energetikai tervezés határait többnyire nem rögzítik. A széleskörű tényfeltárás és a javító intézkedések lehetséges körének bemutatása az energiaaudit feladata, ám az, hogy a vizsgált energiarendszer milyen döntéseket hozzon, az már energetikai tervezést igényel, attól függően, hogy mennyit kíván befektetni, milyen élettartammal, üzemidővel számol, milyen feltételezései vannak a berendezések, az energiahordozók beszerzési árainak az alakulásáról stb. Az egyéni és intézményi definíciók mellett természetesen meghatározó szerepe van az Európai Unió irányelveiben szereplő meghatározásnak.

20

Emhő L.: Energiaaudit mint az energiahatékonyság-javítás kottája, BME Mérnöktovábbképző Intézet. 21 www.simplygreen.hu. 22 www.online-tanacsadas.hu.

16

Az Európai Unió 2012. október 25-én megjelent irányelve23 szerint az energetikai audit olyan meghatározott módszerrel végzett eljárás, amelynek célja megfelelő ismeretek gyűjtése valamely épület vagy épületcsoport, ipari vagy kereskedelmi művelet vagy létesítmény, illetve magán- vagy közszolgáltatás aktuális energiafogyasztási profiljára vonatkozóan, továbbá amely meghatározza és számszerűsíti a költséghatékony energiamegtakarítási lehetőségeket, és beszámol az eredményekről. A tagállamok előmozdítják a költség-hatékony, magas színvonalú olyan energetikai auditok elérhetőségét minden végső felhasználó számára, amelyet a) képesítési kritériumoknak megfelelő képesítéssel és/vagy akkreditációval rendelkező szakemberek végeznek független módon; vagy b) a nemzeti jogszabályoknak megfelelően független hatóságok hajtanak végre és felügyelnek. Az első albekezdésben említett energetikai auditokat belső szakértők vagy energetikai auditorok végezhetik, amennyiben az érintett tagállamban minőségbiztosítási és minőségellenőrzési rendszer működik, amely magában foglalja adott esetben az általuk végzett valamennyi energetikai auditnak legalább egy statisztikailag jelentős, véletlenszerűen kiválasztott százaléka vonatkozásában évente végzett ellenőrzést is. Az energetikai auditok és az energiagazdálkodási rendszerek magas színvonalának garantálása érdekében a tagállamok átlátható és megkülönböztetés-mentes minimumkövetelményeket állapítanak meg az energetikai auditok tekintetében a VI. mellékletben (lásd alább) meghatározott iránymutatások alapján. Az energetikai auditok nem tartalmazhatnak olyan záradékot, amely kizárja, hogy az audit eredményét bármely képesítéssel és/vagy akkreditációval rendelkező energiahatékonysági szolgáltatónak átadják, feltéve, hogy a fogyasztó ezt nem ellenzi. A tagállamok programokat dolgoznak ki annak érdekében, hogy a kkv-ket is energetikai auditok elvégeztetésére, ezt követően pedig ezen auditokban foglalt ajánlások végrehajtására ösztönözzék. A tagállamok átlátható és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján és az állami támogatásokra vonatkozó uniós jog sérelme nélkül támogatási rendszert hozhatnak létre a kkv-k számára – többek között önkéntes megállapodások esetére –, hogy a kkv-k fedezni tudják az energetikai auditok, valamint az energetikai auditok eredményeként született kiemelt költséghatékonysági ajánlások megvalósításának költségeit, amennyiben a javasolt intézkedések végrehajtásra kerülnek. A tagállamok olyan konkrét példákat ajánlanak a kkv-k figyelmébe – többek között saját közvetítő szervezeteiken keresztül – amelyek bemutatják, hogyan segíthetik az energiagazdálkodási rendszerek az üzleti vállalkozásaikat. A Bizottság a területre vonatkozó legjobb gyakorlatok cseréjének előmozdítása révén segíti a tagállamokat. A tagállamok ezen túlmenően programokat dolgoznak ki annak érdekében is, hogy megfelelő tanácsadási szolgáltatásokon ráébresszék a háztartásokat az energetikai auditok elvégeztetésének előnyeire. A tagállamok ösztönzik az energetikai auditorok képesítésére szolgáló képzési programok kidolgozását annak megkönnyítése 23

Az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU irányelve az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről.

17

érdekében, hogy megfelelő mennyiségű szakember álljon rendelkezésre ezen a területen. A tagállamok biztosítják, hogy a kkv-nek nem minősülő vállalkozások 2015. december 5.-ig, majd azt követően a megelőző energetikai audit napjától számítva legalább négyévenként energetikai auditokra kerüljön sor, amelyeket képesített és/vagy akkreditált szakemberek végeznek független és hatékony módon, vagy amelyeket a nemzeti jogszabályoknak megfelelően független hatóságok hajtanak végre és felügyelnek. Az irányelv VI. melléklete: Az energetikai auditokra vonatkozó minimumkövetelmények, beleértve az energiagazdálkodási rendszerek keretében elvégzett auditokat is. Az irányelvben említett energetikai auditoknak az alábbi iránymutatásokon kell alapulniuk: a) az energiafogyasztással és a (villamos energiára vonatkozó) terhelési profilokkal kapcsolatos naprakész, mért és visszakövethető műveleti adatokra kell épülniük; b) az auditok során el kell végezni az épületek vagy épületcsoportok, ipari műveletek vagy létesítmények energiafogyasztási profiljának részletes felülvizsgálatát, beleértve a szállítást is; c) ha lehetséges, az életciklus-költségek elemzésére (LCCA) kell épülniük, nem pedig az egyszerű megtérülési időszakokra (SPP), annak érdekében, hogy figyelembe vegyék többek között a hosszú távú megtakarításokat, a hosszú távú beruházások maradványértékeit, valamint a diszkontrátákat; d) arányosnak és megfelelően reprezentatívnak kell lenniük, hogy megbízható képet adhassanak az általános energiahatékonyságról, és segítségükkel megbízhatóan meg lehessen határozni a legjelentősebb javítási lehetőségeket. Az energetikai auditoknak részletes és hitelesített számításokat kell lehetővé tenniük a javasolt intézkedésekre vonatkozóan annak érdekében, hogy világos tájékoztatást adjanak a potenciális megtakarításokról. Az energetikai audit során felhasznált adatoknak a visszamenőleges elemzés és a teljesítmény nyomon követése érdekében tárolhatónak kell lenniük. Az irányelv készítése során, a tervezetéhez az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság észrevételeket tett24, amire érdemes utólag is utalni. Jelentős energiahatékonysági potenciál maradhat kihasználatlanul az iparban annak ellenére, hogy számottevő fejlődést sikerült elérni e szektorban, és hogy az olyan európai intézkedések, mint a kibocsátási kvóták kereskedelmének rendszere, már eddig is a nagy energiaigényű iparágakat célozták. Az iparban meglévő kiaknázatlan potenciál és az ennek következtében meghozandó intézkedések mielőbbi meghatározása érdekében javasolja: – haladéktalanul hatékony energiaauditokat kell végezni; széles körűen támogatni, alkalmazni és terjeszteni kell mindazon hagyományos és új eszközöket, melyek elősegítik az energiahatékonyság célratörő és következetes növelését mind a 24

www.eur.lex.europa.eu.

18

nagy energiaigényű iparágakban, mind a kkv-k által működtetett berendezések esetében, – az auditok mind kezelési, mind szerkezeti kérdéseket lefednek. A kezelési jellegű változtatásokat viszonylag könnyű végrehajtani, a szerkezeti változtatások (padlók, tetők, az épület funkciójának megváltoztatása, nehéz anyagok) azonban drágák és időigényesek, különösen mivel az audit ajánlásainak végrehajtása esetében költség–haszon elemzésre és megvalósítási tervre van szükség ahhoz, hogy a megfelelő, pontos paraméterekkel ajánlatot, illetve költségvetést lehessen készíteni. Ezeken a megkötéseken kívül gyakran engedélyekre is szükség van, ami a felújítás folyamatát jelentősen meghosszabbítja. Mindezek miatt biztosítani kell, hogy amennyiben az audit által ajánlott módosítások jelentős volumenű munkálatokat igényelnek, lehetőség legyen kivitelezési határidejük meghosszabbítására. Az Európai irányelv mellett fontos, hogy ugyancsak 2012-ben jelent meg európai szabvány is az energiaauditról, feltehetően egy szabványsorozat első részeként25. Ez a magyarul még nem rendelkezésre álló szabvány vonatkozik a kereskedelmi, ipari, szállítási és közintézményekre, de a magánlakásokra nem. 1.2.2. Épületek energiatanúsítása és energiaaudit fogalmak Az épületek energiahatékonyságának fokozását és tanúsítását az Európai Unió először 2002-ben szabályozta, a 2002/91/EK irányelv26 irányozta elő az épületek energiahatékonyságának tanúsítását is. Az elmúlt évtizedben elért eredmények és fokozott követelmények miatt az Európai Unió 2010-ben a 2010/31/EU irányelvben27 újra fogalmazta, néhány elemmel bővítette és szigorította az épületek energiahatékonyságával kapcsolatos célkitűzéseit. Az irányelv 11–13. cikke fogalmazza meg az épületek energiahatékonysági tanúsítványára vonatkozó elvárásokat. Ebből emelünk ki néhány előírást: – A tagállamoknak létre kell hozniuk az épületek energiahatékonyságát tanúsító rendszert, a tanúsítvány ajánlásokat tartalmazhat az energiahatékonyság költségoptimalizált vagy költség-hatékony növelésére, becslést a megtérülési időre, tájékoztatást az ajánlások végrehajtásához. A hatóságokat vezető szerepre ösztönzi a tulajdonukban lévő épületek esetén a tanúsítványok elkészítésére és az ajánlások végrehajtására. Az épület egységeire közös tanúsítvány készíthető, a tanúsítás alapulhat hasonló tervezésű és méretű épület értékelésén. – Az energiahatékonysági tanúsítványt ki kell állítani felépült, értékesített és bérbe adott épületegység esetén, és olyan épületeknél, amelynek legalább 500 m 2 hasznos alapterületét hatóság foglalja, vagy 250 m 2-t közönség rendszeresen látogat. Értékesítési és bérbeadási hirdetésekben szerepeltetni kell az energiahatékonyság-mutatót. – A hatóság által elfoglalt és a közönség által rendszeresen látogatott épületeknél az energiahatékonysági tanúsítványt ki kell helyezni a nyilvánosság számára jól látható helyre.

EN 16247-1: 2012. Energy audits – General requirements. Az Európai Parlament és Tanács 2002/91/EK irányelve az épületek energiateljesítményéről. 27 Az Európai Parlament és Tanács 2010/31/EU irányelve az épületek energiahatékonyságáról. 25

26

19

A hazai szabályozás először az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló miniszteri rendelettel kívánt megfelelni az Európai Unió előírásainak. A 7/2006. TNM rendelet28 az épületek végenergia-igényét (hő- és villamosenergia-igényét) korszerűen határozza meg. Ugyanakkor az épületek primerenergia-igényének meghatározását elnagyolja, és néhány energiatermelés (kapcsolt hőtermelés, megújuló energiák) fajlagos primerenergia-felhasználását (amit a rendelet primer energia-átalakítási tényezőnek nevez) a hazai energetikai gyakorlattól eltérően, és vitatható értékekkel ad meg29 A 7/2006. TNM rendeletet a 40/2012. BM rendelet módosítja 30, ami részben érinti a primerenergia-felhasználás számítását is. Az épületek energetikai tanúsítását hazai kormányrendeletek szabályozzák. Az épületek energetikai tanúsítását először a 176/2008. Korm. rendelet31 írta elő, ami a 2002/91/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja. Az épület energetikai teljesítőképességét a 7/2006. TNM rendelet számítási módszere alapján kell meghatározni. A 176/2008. Korm. rendeletet – az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU új irányelv megjelenését követően – 2012-ben a 105/2012. Korm. rendelet32 módosította, számos vonatkozásban szigorította. Ez a módosítás a 2010/31/EU irányelvnek csak részleges megfelelését szolgálja (2. cikk 14. pont, 11., 12., 13. és 18. cikke). A módosítás után is a 7/2006. TNM rendelet, illetve módosítása képezi a számítás alapját. Az épületek energiahatékonyság növelésének – az energiaigény csökkentése mellett – másik lehetősége az épületek hatékonyabb primerenergia-ellátása. Ennek érdekében a 2010/31/EU irányelv előírja, hogy megfontolásra és figyelembe vételre kerüljön: a) b) c) d)

megújuló forrásból származó energián alapuló, decentralizált energiaellátási rendszerek alkalmazása; kapcsolt energiatermelés; táv- vagy tömbfűtés és -hűtés, különösen, ha az részben vagy egészben megújuló forrásból származó energián alapul; hőszivattyúk.”

Ezek a feladatok az épületek energetikai tanúsításának jelenlegi rendszerében nem szerepelnek. Az épületek energetikai tanúsítása Európai Uniós és hazai szabályozásából érdemes kiemelni, hogy azokban kizárólag az épületek energetikai tanúsítása kifejezés szerepel, az energiaaudit kifejezés nem fordul elő. A gyakorlat azonban ettől nagyon eltérő, vegyes kép tapasztalható, pl. az energetikai auditálás hirdetményeiben három csoport fordul elő: 28

7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról. MTA EB bírálata, Energiagazdálkodás, 2007/6. 30 40/2012. (VII.13.) BM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2003. (V.24.) TNM rendelet módosításáról. 31 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról. 32 A Kormány 105/2012. (V. 30.) Korm. rendelete egyes építésügyi és területrendezési tárgyú kormányrendeletek módosításáról. 29

20

– a túlnyomó rész az épületetek rendeletileg előírt energetikai tanúsítása helyett használja az energiaaudit kifejezést, itt egyszerűen a vonatkozó rendeleti előírás megtévesztéséről van szó, – jelentős az a rész is, amelyben szintén az épületek előírt energetikai tanúsítása helyett használják, bizonygatva, hogy bizonyos esetekben az épület energetikai auditálása többet jelent, mint az előírt energetikai tanúsítás, s az auditor is több, mint a tanúsító, ám ennek sincs rendeleti előírása, – kisebbségben vannak azok az előfordulások, amelyek valóban az átfogó energetikai auditálást hirdetik és ajánlják, nem egyszemélyes tevékenységként, hanem csapatmunkaként, többszemélyes vállalkozóként. A hazai energiafejlesztés érdeke, hogy az állami szabályozás az energetikai auditálás kialakuló zavaros kérdésében minél előbb rendet teremtsen: mit jelent az energetikai auditálás, az mikor ajánlható és mikor előírt, s az előírt auditálást milyen szervezet végezheti. Példaként bemutatunk néhány olyan tájékoztatást, amelyben az épület energetikai tanúsítása és az energiaaudit egyaránt szerepel: A tanúsítás a 7/2006.(V.24.) TNM, az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló rendelet szerint kerül elkészítésre. A tanúsítás elkészíthető önkormányzati kérésre, adás-vétel esetére, épület felújítási és/vagy energetikai pályázat hozzácsatolásához. A tanúsítás elkészítéséhez szükséges adatok: az épület geometriai méretei, az épület és nyílászáróinak anyagszerkezete, az épületben lévő épületgépészeti rendszerek üzemeltetésének körülményei. Ezen adatokat, ha a megbízó biztosítja, akkor csak egyeztetését végezzük a helyszínen. Ezen adatok hiányában a szolgáltatott anyagoktól függően a helyszínen további felmérést végzünk. Felméréskor a megbízó elmondja, hogy egy esetleges korszerűsítés elvégzése során milyen fejlesztéseket kíván elvégeztetni, és ennek alapján megadjuk, milyen besorolás változás várható. Mi is teszünk gazdaságilag és műszakilag indokolt további javaslatotokat. Fentiek ismeretében megbízó döntheti el a korszerűsítés számára anyagilag és gazdaságilag megfelelő változatát. Mennyivel több az audit a tanúsításnál? Az épület tanúsítása, az épület üzemelésétől független vizsgálat, mely a nyílászárókra, falazatokra, födémekre, benapozottságára, az égtáj figyelembe vételére vonatkozik. A tanúsítás, nem a közműszámlák alapján történik. Az energiaaudit az épület szerkezetének, az épület valamennyi energiafogyasztó eszközének, és az épület rendeltetésszerű használatához szükséges beépített technológiai berendezésének üzemeltetési vizsgálatát tartalmazza. Az épületek, intézmények valamint a hozzájuk kapcsolódó épületgépészeti rendszerek és technológiák, tényleges energiafelhasználásának, primerenergia-igényének megállapításához energetikai auditot kell készíteni. Auditálás elvégzéséhez hosszabb időszakra vonatkozó adatokat kell begyűjteni (külső hőmérséklet, nedvességtartalom, szélmozgás, naptevékenység). Az audit elkészítéséhez a kapott dokumentáció helyszínen történő egyeztetése illetve kiegészítése, pontosítása, felülvizsgálata (építészeti, rétegrendi és gépészeti kiviteli tervek, a villamos hálózat kialakításának kiviteli tervei, műszaki leírások stb.) szükséges. Tervdokumentáció hiányában az épület, gépészeti és az épület rendeltetésének, technológiai rendszerének felmérését is el kell végezni. Az audit javaslatokat tartalmaz33.

33

www.energiadoktor.com.

21

A 3. ábra szemléleti az épület energetikai tanúsító (auditor) és az energiaauditor közötti különbséget34.

Az épület-auditorok olyan független szakemberek, akik rendelkeznek az Energiatanúsítvány elkészítésére és kiadására vonatkozó törvényi előírásban meghatározott képzettséggel.

Az energia-auditorok az energiafelhasználás számos területén - pl. ipar, intézményi szektor, mezőgazdaság tevékenykedő energetikai tanácsadók, akiknek energia- hatékonyság növelésére adott javaslataik megvalósításával költségmegtakarítás érhető el.

3. ábra. Épület energetikai tanúsító és energiaauditor Mi a különbség az energiatanúsítvány és az energiaaudit között?35 Az energiaaudit az energiatanúsításnál sokkal részletesebb vizsgálat, mely alkalmas energetikai korszerűsítési beruházások előkészítéséhez. Az energiaaudit során felmérjük az épület külső határoló szerkezeteit, az épületgépészeti rendszert (fűtési, használati meleg víz készítési, hűtési, légtechnikai és világítási rendszerek), valamint a fogyasztói és az üzemeltetői szokásokat. Az energiaaudit részeként elemezzük az elmúlt évek energiaszámláit és a fogyasztási adatokat összehasonlítjuk a számított energiafelhasználással. A vizsgált épület hőtechnikai jellemzői, energiafogyasztási adatai, aktuális energiaárai és a fogyasztói szokásai alapján javaslatot teszünk az energiaköltségek csökkentésére. Az energiatanúsítvány – annak érdekében, hogy az épületek energiafogyasztásának számítása egységes és megismételhető legyen – nem veszi figyelembe az adott épület használatát, fogyasztói szokásait. Az energiaaudit részletesen kidolgozott javaslatokat tartalmaz az energia-megtakarítási lehetőségekre vonatkozóan, míg az energiatanúsítvány rövid szöveges javaslatokat ad. Az energiaaudit megtakarítási javaslatainak egyenkénti és együttes megvalósításához költségbecslést készítünk és kiszámítjuk, hogy a javaslatok megvalósítását követően várhatóan mennyi lesz az energiafelhasználás és annak költsége. A javaslatok beruházási költségbecslése és a várható energiaköltség csökkenés alapján kiszámítjuk a megtérülési időt, mely alapján eldönthető, mely javaslatokat indokolt megvalósítani. Az energiaauditot és az energiatanúsítvány 34 35

www.napelem.dvit.hu. www.origo-santa.hu.

22

elkészítését speciális vizsgát tett, és a mérnökkamaránál regisztrált mérnökeink végzik. Megjegyzés: A hivatkozásokból az is következik, hogy az épületek energiatanúsítására vonatkozó elképzelések, tevékenységek zavarosak. A tanúsítás a helyett, hogy az adott állapot tényszerű rögzítésére és a besorolási osztálynak való megfelelősség igazolására összpontosítana, a tervezhető megoldások irányába is mutat. Ez zavaró mind a közreműködők, mind a tulajdonosok, mind az ellenőrző hatóságok szempontjából, s azért is, mert a tanúsítvány készítése esetenként kötelező.

1.3. Következtetések a helyzetképből Az auditra, és konkrétan az energiaauditra vonatkozó helyzetkép alapján több következtetést vonhatunk le:  Az alapkövetkeztetés az, hogy az energetikai auditálás időszerű: az energiaauditálás szabályozott bevezetését Európai Uniós irányelv előírja, alkalmazását európai szabvány is szabályozza, ám spontán módon és szabályozatlanul hazánkban is széles körben működik.  Fontos megállapításként rögzíthető az is, hogy az épületek már szabályozott energetikai tanúsítása és az energiarendszerek bevezetendő energiaauditálása nem azonos. Az energiarendszerek energiaauditálását az épületek energetikai tanúsítása mellett, attól függetlenül lehet/kell bevezetni és szabályozni, természetesen figyelembe véve a szükséges kapcsolódásokat (az energiarendszerek része az épületállomány is).  Az energiarendszer auditálásának hazai szabályozásához indokolt figyelembe venni az auditálás széleskörű, gyakran ellentmondó ismeretanyagát és tapasztalatait, ám elsősorban szakmailag a 2012/27/EU energiahatékonysági irányelv ajánlásait, módszertanilag pedig az MSZ EN ISO 19011 szabvány előírásait lehet alapnak tekinteni. Tanulmányunk feladata, hogy az energiarendszerek szükségesnek tartott energiaauditálásának fontosabb jellemzőit meghatározza, és bevezetésére, illetve szabályozására javaslatot tegyen. Ennek érdekében a következő kérdéseket vizsgáljuk: 1. Vizsgálni kell, hogy a hazai energiaellátás mely szakterületein és milyen tartalommal indokolt az energiaauditálást bevezetni. Számításba kell venni a termelői, szolgáltatói, intézményi és lakossági meglévő és fejlesztendő energiarendszereket, a települések és régiók energiarendszereinek együttműködését a távfűtés és távhűtés esetén, illetve a kapcsolt energiatermelés és a megújuló energiahasznosítás kapcsán. 2. Az energiarendszerek esetén milyen típusú energiaauditot, illetve auditálást célszerű létrehozni, választani, illetve előírni.

23

3. Az energiaauditorok és auditor-csoportok kiképzése milyen szakismeretek elsajátítását igényli, és a kiképzést milyen szervezeti keretek között lehet, célszerű megvalósítani. Az előző kérdések kidolgozása alapján – a MMK elnöksége részére – javaslatot teszünk az energiarendszerek energiaauditálása hazai szabályozásának kezdeményezésére.

2. Energiarendszerek és az energiaaudit

Célkitűzésünk az energiarendszerek energetikai auditálásának vizsgálata. Természetesen nem egy konkrét energiarendszer energiaauditját készítjük el, hanem áttekintjük az energiarendszerek energetikai auditálásának feladatait és elveit. Az energetikai auditálás feladatainak és elveinek meghatározáshoz megfelelő energiarendszert kell alapul vennünk. Tanulmányunkban kétféle energiarendszert vizsgálunk:  először az önálló energiarendszerek energiaellátását és annak auditálását tekintjük át (2.1.–2.4. pont),  majd az egyes energiarendszerek közötti összefüggéseket és a település energiaellátásának sajátos kérdéseit külön mutatjuk be (2.5. pont). Vizsgálatunk az energiarendszerek hő- és villamosenergia-ellátására terjed ki. A közlekedés üzemanyag-ellátását – noha az a végenergia-felhasználás meghatározó része – több okból nem vizsgáljuk. Elsősorban azért, mert a közlekedés a gazdaság jelentős és önálló ágazata, amelynek stratégiáját és energetikáját önállóan indokolt elemezni. Másrészt azért sem, mert egy-egy energiarendszer közlekedési energiafelhasználása elkülönül, vagy elkülöníthető az energiarendszer hő- és villamosenergia-ellátásától. Az energiarendszer belső szállításának energiaellátása természetesen része az energiarendszer energiaellátásának.

2.1. Önálló energiarendszer energiaellátása Az energiaaudit vizsgálatához alapul vett önálló energiarendszer felépítését a 2.1. ábra mutatja. Az alapul vett energiarendszer fontosabb jellemzői a következők: a) A vizsgált energiarendszer határát az ábrán meghúztuk. Az energiarendszer környezeteként a vezetékes energiaellátásokat (villamos hálózat, földgáz-rendszer és távhő-vezetékek) vettük figyelembe. Az energiarendszeren belül a hő- és villamosenergia-ellátással számolunk, a közlekedés üzemanyag-fogyasztását – amint arra utaltunk – nem vizsgáljuk. b) Az energiarendszer keretében három energiaszintet különböztetünk meg és vizsgálunk. Az egyes energiaszinteken természetesen elkerülhetetlen, hogy az

24

energiamérlegekben különböző értékű energiákat kell összegeznünk. Az energiák egységeit nem adjuk meg, azok SI, vagy más egységekkel is megadhatók.

En ergiaigények Villany I E

Hid eghõ IH

Meleghõ IQ

K limati zálás, hűt és stb .

Fű tés, HMV, tech nológ iai hő stb.

V ilágítá s, villa mos beren dezés ek, haj tás stb .

HHG

Ei

Az energiarendsz er határa

I

QF QHS QAHS

HAHG

Közh asznú energiaátalakító k:

Qk

KE FE

villamos er őmű fűtőerőmű

Saját energ iaátalakító k: V/V v

EF i

f

h

E HG

F

HS

HG

E HS

Villamos ener gia FE

GF

h Q

h G

F

GAH G GAH S

Eb

Ev

f

QAH G Qk

Tüzelõanyag FG

fosszilis fűt őerőmű megújuló, v illamo s energia megújuló, h ő hűtőgép hőszivattyú fűtés (kazán, kályha) abszorpció s hűtőgép abszorpciós hősz ivattyú villamos berendezések

Tá vhõ FQ

Vé genergia-fel használás EU

KP UE UQ HG HS F AHG AHS V/V

AHS

AHG

F

Gv

QU Q b Q v

V é t e l

Vezet ékes energiaellátások

g Q kp

gE

Q

E

FE

KE

UE

UE

KP

UQ

UQ

Megújuló U

GkE

Gf

Fosszilis

GkG

F osszilis és nuklár is energiá k

Primerenerg ia-felhasznál ás belső Gb

GkQ

G

külső

Gk

2.1. ábra. Az energetikai auditáláshoz alapul vett energiarendszer  Az első energiaszint az energiarendszer energiaigénye (I), amelyet minden energiafogyasztóra ki kell terjeszteni, többféle fajlagosítással fejezhetünk ki és hasonlíthatunk össze. Például, az épületek energetikai tanúsítása megadja az épületek energiaigényét, az energiapazarló épületektől a közel nulla energiaigényű épületekig. A világítás energiaigényében ugyancsak erőteljes csökkenésnek vagyunk

25

tanúi. Háromfajta energiaigényt vizsgálunk: háztartások és technológiák villamos igényét ( IE ), meleg hőigényét ( I Q ) és hűtési hőigényét ( IH )

I  IE  I Q  IH .  A második energiaszint az energiarendszer végenergia-felhasználása (F), amelynek összetevői: a villamos energia ( FE ), a tüzelőanyag ( FG ) és a távhő ( FQ )

F  FE  FG  FQ . A felhasznált végenergiákat részben a vezetékes energiahálózatokból vételezzük, részben az energiarendszer maga állítja elő. Az energiarendszer energiaköltségei elsősorban a végenergia-felhasználáshoz kötődnek.  A harmadik energiaszint a primerenergia-felhasználás (G), amely részben a vizsgált energiarendszeren belül ( Gb ), részben azon kívül, a vezetékes energiahálózatokban ( Gk ) jelentkezik

G  Gb  Gk . A példában a belső primerenergiák megújulók és fosszilisek, a külső energiahálózatok kimerülő, fosszilis és nukleáris primerenergiákat használnak. Rá kell mutatnunk arra, hogy az országos energiaellátásban két szintet, a végenergia- és a primerenergia-felhasználást különböztetjük meg, erre állnak rendelkezésre statisztikai adatok (pl. eurostat). A vállalati energiafelhasználásban, a fogyasztói energiatakarékosság értékelésekor viszont érdemes az energiaigényeket is elemezni. c) Az alapul vett energiarendszer tartalmazza a legfontosabb energiafogyasztó berendezéseket. Az energiaigény és a végenergia-felhasználás közötti berendezések és azok energetikai mutatói: – A fútőberendezés (F) tüzelőanyagból ( GF ) közvetlenül állít elő meleghőt ( QF ). A fűtőberendezés hatásfoka

F 

QF 1  , GF g F

ahol g F a hőtermelés fajlagos tüzelőhő-felhasználása. – A villamos hajtású hőszivattyú (HS) villamosenergia-felhasználásával ( EHS ) termel meleghőt ( QHS ). A hőszivattyú fűtési tényezője

f 

QHS (  COP) , EHS

26

amit az angol nyelvű szakirodalom COP-nek (Coefficient of Performance) nevez. – A földgázüzemű abszorpciós hőszivattyú (AHS) tüzelőanyag (földgáz) felhasználásával ( GAHS ) meleghőt ( QAHS ) szolgáltat. Az abszorpciós hőszivattyú fűtési tényezője

f 

QAHS . GAHS

– A villamos hajtású hűtőgép (HG) villamosenergia-felhasználásával ( EHG ) termel hideghőt ( HHG ). A hűtőgép hűtési tényezője

h 

HHG . EHG

– Az abszorpciós hűtőgép (AHG) tüzelőanyag vagy meleghő felhasználásával hideghőt ( H AHG ) termel. A földgáz-hajtóenergiájú ( GAHG ) abszorpciós hűtőgép hűtési tényezője

h G 

H AHG GAHG

és a hő-hajtóenergiájú ( QAHG ) abszorpciós hűtőgép hűtési tényezője

h Q 

H AHG . QAHG

A hőszivattyúk és a hűtőgépek energetikai mutatóit érzékenyen befolyásolják a megkívánt fűtési és hűtési hőmérsékletek. – A villamos berendezések (V/V) villamosenergia-felhasználásával ( EFi ) villamosenergia-igényeket ( E i ) elégítenek ki. Az i-edik villamos berendezés hatásfoka

 vi 

Ei . EFi

– A közvetlen hőfogyasztó berendezések hőfelhasználása Qk . A felsorolt berendezésekkel az energiarendszer energiaigénye és végenergiafelhasználása megállapítható. Az energiarendszer energiaigénye

I  IE  I Q  IH , amelyben

27

IE   E i I Q  QF  QHS  QAHS  Qk . IH  HHG  H AHG Az energiarendszer végenergia-felhasználása pedig a felhasználói oldalról

F  FE  FG  FQ . amelyben FE   EFi  EHG  EHS  FG  GF  G AHG  G AHS  FQ  Q AHG  Qk 

H AHG

h Q

 Ei v

QF

F





HHG

h

H AHG

h G





QHS

f

Q AHS

f

.

 Qk

d) Az alapul vett energiarendszerben fosszilis és megújuló belső hőforrásokkal számolunk: Fosszilis primerenergiából ( Gf ) a kapcsolt energiatermelés (KP) hőt ( Qb ) és villamos energiát ( E b ) állit elő. A kapcsolt energiatermelés termikus részhatásfoka

Q 

Qb Gf

és villamos részhatásfoka

E 

Eb , Gf

illetve másként a kapcsolt energiatermelés mennyiségi hatásfoka

m 

Qb  Eb   Q  E Gf

és a kapcsolt energiaarány



E b E  . Qb  Q

A megújuló energiaforrásokból hőt és villamos energiát termelünk. Az UQ berendezés U Q megújuló energiából EU villamos energiát állit elő, az UE

28

berendezés pedig U E energiafelhasználás

megújuló

energiából

QU

hőt

termel.

A

megújuló

U  U Q  UE . Az energiarendszer belső primerenergia-felhasználása

Gb  Gf  U , ahol az U megújuló energia kapcsán esetenként vizsgálni kell, hogy annak milyen mértékű fosszilis energiatartalma van. e) Az alapul vett energiarendszer primerenergia-felhasználása nagyrészt a vizsgált energiarendszeren kívül, a vezetékes energiahálózatokban jelentkezik ( Gk ). A vásárolt E v villamos energia primerenergia-felhasználása

Gk E 

Ev

E

,

ahol E a villamosenergia-termelés mérvadó hatásfoka. A vásárolt Qv távhő primerenergia-felhasználása Gk Q 

Qv

 Q kp

,

ahol  Q kp a hőtermelés mérvadó, a kapcsolt energiatermelés hatását is figyelembe vevő hatásfoka. A vásárolt Gv primerenergia-felhasználás az energiahálózatban is (a veszteségektől eltekinthetünk) gyakorlatilag azonos mennyiségű primerenergiát jelent ( Gk G  Gv ). f) A belső termelés és a vásárlás összegzése adja a végenergia-felhasználást. A végső villamosenergia-felhasználás

FE  Eb  EU  E v , a végső (táv)hőfelhasználás

FQ  Qb  QU  Qv , a végenergiaként felhasznált tüzelőanyag

FG  Gv és a teljes végenergia-felhasználás a betáplálás oldaláról tehát

29

F  FE  FQ  FG  Eb  EU  E v  Qb  QU  Qv  Gv . A külső primerenergia-felhasználás Gk  Gk E  Gk Q  Gk G 

Ev

E



Qv

 Q kp

 Gv ,

a belső primerenergia-felhasználás

Gb  Gf  U 

Qb  Eb

m

 U Q  UE

és a teljes primerenergia-felhasználás G  Gb  Gk 

Qb  Eb

m

 U Q  UE 

Ev

E



Qv

 Q kp

 Gv .

A különböző szinteken megállapított energiafelhasználások lehetővé teszik a vizsgált energiarendszer értékelését a három fő energetikai célkitűzés szempontjából:  a fogyasztói energiatakarékosság megítélését elsősorban az energiaigényszint teszi lehetővé,  az energiaellátás hatékonyságát az energiarendszer energiaigényének és primerenergia-felhasználásának arányából állapíthatjuk meg,  az energiaellátás optimális energiastruktúrája az energiarendszer belső és külső primerenergia-felhasználásának befolyásolásával érhető el.

2.2. A fogyasztói energiatakarékosság Az energiarendszer energetikai auditálásának első feladata a jelenlegi és várható energiaigények felmérése és értékelése, ami szorosan összefügg a fogyasztói energiatakarékossággal. A jövő energiaigényeit az energiarendszer növekedése és a fogyasztói energiatakarékosság együtt határozza meg, a két kérdés szorosan összefügg, hatásuk esetenként nehezen választható szét. Az energiaigények vizsgálata fogyasztónként, fogyasztócsoportonként eltérő. Az energiaaudit készítése során három fogyasztócsoportot mindenképpen megkülönböztethetünk: – számos energetikai berendezés energiafogyasztását az Európai Unió által előírt energiacímkézés osztályozza, – az épületek jelentős energiafogyasztását az épületek előírt energetikai tanúsításának rendszere szabályozza, – és természetesen bőven vannak olyan hőt és villamos energiát fogyasztó berendezések és technológiák, amelyeket címkézés és tanúsítás nélkül egyedileg kell vizsgálni és értékelni.

30

2.2.1. Energiacímkés berendezések Az energiacímkézés először a háztartási berendezések esetén került bevezetésre. Az általánossá vált energiacímkézést indokolja, hogy bevezetése egyszerű, tömegesen alkalmazható, tömeges alkalmazásuk következtében jelentős energiamegtakarítást eredményeznek, általában egyfajta és értékes energiát (többnyire villamos energiát, esetleg földgázt) fogyasztanak, egyaránt szolgálja a piac (vevők, gyártók és kereskedők) érdekeit és az országos energetikai célok megvalósítását. Az új háztartási berendezések energiacímkézését az Európai Unió először 1992-ben vezette be. A 92/75/EGK számú direktíva36 előírta az energiafogyasztási adatok megadását, az energiafelhasználásuk minősítését. Kötelezte a háztartási berendezések gyártóit, hogy termékeiken egységes embléma szerint tüntessék fel azok energiafelhasználási minősítését. A kezdeti energiacímkéző emblémát a 2.2. ábra szemlélteti, amely az érintett háztartási berendezések (tűzhelyek, hűtőgépek, mosógépek) energiafelhasználását hét kategóriába sorolta. A legkisebb energiafogyasztású termékeket az A kategória (sötétzöld szín), a legnagyobb fogyasztásúakat a G kategória (piros szín) jelöli. A legrosszabb G kategóriás berendezések energiafogyasztása 2,5–5-szöröse a legjobb A kategóriásénak.

2.2. ábra. Háztartási gépek energiaminősítő emblémája Az energiacímkézés gyorsította az energiatakarékosabb háztartási gépek gyártását, és jelentős villamosenergia-megtakarítást eredményezett. Az energiatakarékosság fejlődését jelzi, hogy a címkézés bevezetése után az Európai Unióban az A energiaosztályú készülékek piaci részesedése gyorsan nőtt, elérte a 90%-ot. Az energiacímkézés sikere alapján a hűtőberendezések területén az Európai Unió 2003-ban két új osztályt, az A+ és az A++ osztályt, vezetett be. Az új kategóriák az A osztály fölé kerültek, és ösztönözték a környezetbarát termékek iránti piaci keresletet, illetve a szállítókat még energiahatékonyabb termékek kifejlesztésére és gyártására.

36

A Tanács 92/75/EGK irányelve) a háztartási készülékek energia- és egyéb erőforrásfogyasztásának címkézéssel és szabványos termékismertetővel történő ellátásáról.

31

A mintegy két évtizedes tapasztalatot értékelve az Európai Unió 2010-ben új energiacímkézést 37 vezetett be. Az új 2010/30/EU irányelv is általában megtartja a hét kategóriát úgy, hogy az A osztályon belül megjelenik az A+, az A++ és az A+++ megjelölés, melyek között az A+++ az elérhető leghatékonyabb energiafelhasználású termékeket jelöli. A leghatékonyabb terméket továbbra is a sötétzöld szín, a legrosszabbat a piros szín jelöli. A minősítendő termékek körét bővíti (pl. televízióra is kiterjeszti), egyes termékeknél pedig hét helyett tíz kategóriát ad meg. Az energiacímkézés tartalma is bővül, az érintett berendezésekre az energiaigényességen kívül más adatokat is megad.

A fényforrások energiacímkézését is EU irányelv szabályozza (2.3. ábra). A rossz hatékonyságú hagyományos izzók az E–G csoportba tartoznak, a 100 W-nál nagyobb teljesítményű izzók árusítását pedig betiltották. Jelentős fogyasztói energiatakarékosságot lehet elérni a világítás területén.

2.3 ábra. Fényforrások EU címkézése A világítás energiafelhasználása terén gyors fejlődésnek vagyunk tanúi. A fejlődés során az alkalmazott világítótestek fényerőssége és élettartama jelentősen nőtt:

Hagyományos izzó Halogén izzó Kompakt fénycső LED

Fényerősség Lumen/W 10–20 20– 25 50–80 50–100

Élettartam óra 800–1000 2000–3000 8000–10000 20000–50000

A LED (Light Emitting Diode) fényforrások fényerőssége akár a hagyományos égők 10-szerese lehet, energiatakarékosságuk 80-90%-ot is elérhet. 2.2.2. Épületek energiatanúsítása Az országos energiafelhasználás jelentős részét, mintegy 40%-át, az épületek energiafelhasználása teszi ki. Az energiarendszerek energiaigényében jelentős az 37

Az Európai Parlament és Tanács 2010/30/EU irányelve az energiával kapcsolatos termékek energia- és egyéb erőforrás-fogyasztásának címkézéssel és szabványos termékismertetővel történő jelöléséről.

32

épületek energiafelhasználása. Az épületek energetikai tanúsítását Európai Unió irányelvei és hazai rendeletek szabályozzák. A háztartási berendezések terén elért kedvező energiatakarékosság után az Európai Unió szorgalmazta az épületek energiahatékonyságának fokozását és tanúsítását. Az épületek energiahatékonyság-növelését először 2002-ben szabályozták, a 2002/91/EK irányelv38 irányozta elő az épületek energiahatékonyságának tanúsítását is. A témakörben európai s magyar szabványsorozat készült, amely jelenleg csak angol nyelven áll rendelkezésre39. Az elmúlt évtizedben elért eredmények és fokozott követelmények miatt az Európai Unió 2010-ben a 2010/31/EU irányelvben40 újra fogalmazta, néhány elemmel bővítette és szigorította az épületek energiahatékonyságával kapcsolatos célkitűzéseit. Megjegyzés: Itt érdemes utalni az EU irányelvek angol szövegére és azok magyar fordítására, amelyek angolul: 2002/91/EC directive on the energy performance of buildings 2012/31/EU directive on the energy performance of buildings, és magyarul: 2002/91/EK irányelv az épületek energiateljesítményéről 2012/31/EU irányelv az épületek energiahatékonyságáról. Az angol szöveg következetes és egyértelmű, ám a magyar? Az épületek energiahatékonysága érthető, de mit jelent az épületek energiateljesítménye, ami a hivatkozott szabványsorozatban is folyamatosan megjelenik? Az Európai Unió irányelvei szerint az épületek energiahatékonysági tanúsítványa valamely tagállam vagy általa kijelölt jogi személy által elismert igazolás, amely jelzi az épületnek vagy önálló rendeltetési egységének az elfogadott módszertan szerint kiszámított energiahatékonyságát. Az épület energiahatékonysága az épület 38

Az Európai Parlament és Tanács 2002/91/EK irányelve az épületek energiateljesítményéről. MSZ EN 15217:2008, Épületek energetikai teljesítőképessége. Módszerek az épületek energetikai teljesítőképességének kifejezésére és energetikai tanúsítására. MSZ EN 15232:2012, Épületek energetikai teljesítőképessége. Az épületautomatizálás, a szabályozás és az épületmenedzselés kihatásai MSZ EN 15255:2008, Épületek energetikai teljesítőképessége. Helyiségek érzékelhető hűtési terhelésének kiszámítása. Általános feltételek és jóváhagyási eljárások MSZ EN 15265:2008, Épületek energetikai teljesítőképessége. Helyiségek fűtési és hűtési energiaigényének kiszámítása dinamikai módszerekkel. Általános feltételek és jóváhagyási eljárások. MSZ EN 15459:2008, Épületek energetikai teljesítőképessége. Épületek energiarendszereinek gazdaságossági értékelése MSZ EN 15603:2008, Épületek energetikai teljesítőképessége. A teljes energiaigény és az energetikai minőség meghatározása MSZ EN 15900:2010, Energiahatékonysági szolgáltatások. Fogalommeghatározások és követelmények. MSZ EN ISO 13790:2008, Épületek energetikai teljesítőképessége. A fűtési és hűtési energiaigény számítása. (ISO 13790:2008). 40 Az Európai Parlament és a Tanács 2010/31/EU irányelve az épületek energiahatékonyságáról. 39

33

szokásos használatához kapcsolódó energiaszükséglet kielégítéséhez szükséges energia számított vagy mért mennyisége, amely többek között magában foglalja a fűtéshez, a hűtéshez, a szellőztetéshez, a melegvíz-ellátáshoz és a világításhoz szükséges energiát. A hazai szabályozás először az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló miniszteri rendelettel kívánt megfelelni az Európai Unió előírásainak. A 7/2006. TNM rendelet41 az épületek végenergia-igényét (hő- és villamosenergia-igényét) korszerűen határozza meg. Ugyanakkor az épületek primerenergia-igényének meghatározását elnagyolja, és néhány energiatermelés (kapcsolt hőtermelés, megújuló energiák) fajlagos primerenergia-felhasználását (amit a rendelet primer energia-átalakítási tényezőnek nevez) a hazai energetikai gyakorlattól eltérően, és vitatható értékekkel ad meg42 (2.1. táblázat). 2.1. táblázat. Primer energia-átalakítási tényezők Energia elektromos áram csúcson kívüli elektromos áram földgáz tüzelőolaj szén fűtőművi távfűtés távfűtés kapcsolt energiatermelés tűzifa, biomassza megújuló

g 2,50 1,80 1,00 1,00 0,95 1,20 1,12 0,60 0,00

A 7/2006. TNM rendeletet a 40/2012. BM rendelet módosítja 43, ami érinti a primerenergia-felhasználás számítását is. A primerenergia-felhasználás számítására a módosítás előkészítése során pontosító javaslatok készültek 44, ezeket a részletes javaslatokat a rendelet nem vette figyelembe. A rendelet a távfűtésre, főleg a kapcsolt energiatermelésre vonatkozó adatokat módosította a 2.2. táblázat szerint, a többi adatot nem változtatta meg. Megnyugtató a módosítás azon megjegyzése, hogy a távfűtésre vonatkozó pontos értékeket az épületet ellátó távhőszolgáltató adja meg. 2.2. táblázat. A távfűtés és a kapcsolt hőtermelés előírt fajlagos primerenergia-felhasználása g Fűtőműves távfűtés* kombinált ciklusú (ellennyomású) távfűtés kombinált ciklusú (kondenzációs) kapcsolt gőzkörfolyamatú (ellennyomású)

földgáz 1,26 0,71 0,43 0,87

biomassza 0,76 0,43 0,26 0,52

41

7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról. MTA EB bírálata, Energiagazdálkodás, 2007/6. 43 40/2012. (VII.13.) BM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2003. (V.24.) TNM rendelet módosításáról. 44 Magyar Épületgépészet, 2011/7–8. 42

34

energiatermelés* gázmotor (> 1 MW e) gázmotor (< 1 MW e) gázturbina hőhasznosítóval

0,55 0,72 0,82

0,33 0,43 0,49

* A távfűtési rendszer primer energiaátalakítási tényezőjének pontos értékét az adott épületet ellátó távhőszolgáltatótól lehet beszerezni.

Az épületek energetikai jellemzőinek hazai tanúsítását kormányrendeletek szabályozzák. Az épületek energetikai tanúsítását először a 176/2008. Korm. rendelet45 írta elő, ami a 2002/91/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja. A 176/2008. Korm. rendeletet 2012-ben a 105/2012. Korm. rendelet46 módosította, számos vonatkozásban szigorította. Ez a módosítás a 2010/31/EU irányelvnek részleges megfelelését szolgálja (2. cikk 14.pont, 11., 12., 13. és 18. cikke). Az épület energetikai teljesítőképességét a 7/2006. TNM rendelet, illetve módosítása alapján kell meghatározni. Megjegyzés: Itt érdemes utalni arra, hogy az épületek energiatanúsítási jogosultság megszerzésére előírt MMK vizsgaanyag47 a 4. lábjegyzet alatt megadott szabványsorozatból csupán az MSZ EN 15217-2008 és MSZ EN 15603-2008 szabványokra utal, további kérdéseket a komfortfokozatra vonatkozó MSZ EN 15251 és a világításra vonatkozó MSZ EN 12615 szabványok alapján fogalmaz meg. Ha az épületek energetikai tanúsítása esetén ez elegendő, akkor az energiarendszerek energetikai auditálása során sem kell ezt túlteljesíteni. Ugyanakkor az energiarendszerek összetett energetikai leírására nem születtek, nem születhettek sem nemzetközi, sem hazai hasonló szabványok. Az összetett energiarendszerek fogalmai, energetikai mutatói minden ország szakmakultúrájának részét képezik, amit az egyes országok meghatározó nemzeti intézményei alakítanak ki, példaképnek tekinthető Németország. Magyarország a rendszerváltáskor az energiaipar privatizálásával, a nagy hazai energetikai intézmények szétverésével az energetika hazai szakmakultúrára is (lehet, hogy végzetes) csapást mért. A tanúsítónak a rendelkezésre bocsátott adatok felhasználásával és a 7/2006. TNM rendelet számítási módszere alapján meg kell határoznia a vizsgált épület (önálló rendeltetési egység) tényleges, területre vetített fajlagos összesített energiaigényét (primerenergia-fogyasztását), kWh/m2,év egységben. Másrészt a vizsgált épület geometriai méreteivel és rendeltetésével azonos épületre, illetve épületegységre a 7/2006. TNM rendelet alapján viszonyítási alapként meg kell állapítani a fajlagos összesített energiaigény követelményértékét, szintén kWh/m2,év egységben. Az épület energetikai minősítését a tényleges energiaigény / követelményérték arány százalékban kifejezett értéke fejezi ki. Az ennek alapján kialakított tíz energetikai minősítési osztály betűjelét és szöveges jellemzését a 2.4. ábra szemlélteti.

45

176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról. A Kormány 105/2012. (V. 30.) Korm. rendelete egyes építésügyi és területrendezési tárgyú kormányrendeletek módosításáról. 47 www.mmk.hu/jogosultsági vizsga/épületenergetikai jogosultsági vizsga 46

35

A+ <55 A 56 - 75

Fokozottan e nergiatakarékos

B 76 - 95 C 96 - 100

Követelménynél jobb

D

Követelményt megközelítő

E F G H I

Energiatakarékos

Követelménynek m egfelelő

101 - 120

Átlagosnál j obb

121 - 150

151 - 190

Átlagos

191 -250 251 - 340 > 341

Átlagost megközelítő

G yenge Rossz

2.4. ábra. Az épületek energetikai minősítésének osztályai Ha az épület energiahatékonysági osztálya nem éri el a 2.4. ábra szerinti C (követelménynek megfelelő) kategóriát, akkor a tanúsítást megrendelő döntése szerint a tanúsítvány azonnal megvalósítható, energia-megtakarításra irányuló üzemviteli intézkedéseket, illetve hosszabb távon megvalósítható energiahatékonyságot növelő, felújítási, korszerűsítési munkákhoz kapcsolódó javaslatot is tartalmaz. A javaslat célja a tulajdonos tájékoztatása az energiahatékonyság növelésének lehetőségeiről. A javaslat kitérhet arra, hogy a javasolt megoldások egyenkénti vagy együttes megvalósítása esetén hogyan változik az adott épület fajlagos primerenergia-igénye, illetve ez alapján az épület milyen energiahatékonysági osztályba kerülhet. A javaslatnak az épület rendeltetését, műszaki állapotát figyelembe vevő költséghatékony megoldásra kell irányulnia, és figyelemmel kell lennie a reális megvalósíthatóságra is. A tanúsítási tevékenységet a 104/2006. Korm. rendelet48 és 244/2006. Korm. rendelet49 előírásainak megfelelő felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező szakmagyakorló végezheti, ha a vonatkozó előírások szerint teljesítette az energetikai ismereteket tartalmazó jogosultsági vizsgakövetelményeket. Tanúsítási szolgáltatást folytathat települési önkormányzat, energiaszolgáltató szervezet, illetve néhány gazdálkodó szervezet, ha a tevékenység ellátásához megfelelő tanúsítót foglalkoztat, vagy megbíz. A 2010/31/EU irányelv, illetve az épületek energetikai tanúsítás kapcsán két célkitűzést érdemes kiemelni:

 Az épületek energiahatékonyság növelésének egyik célkitűzése az épületek energiaigényének csökkentése, aminek végső foka közel nulla energiaigényű épületek elérése. A közel nulla energiaigényű épület igen magas energiahatékonysággal rendelkező épület. A felhasznált közel nulla vagy nagyon kis mennyiségű energia jelentős részben a helyszínen vagy a közelben előállított megújuló energiaforrásból származik. A 2010/31/EU irányelv előírja, hogy 48

104/2006. (IV. 24.) Korm. rendelet a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól. 49 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól.

36

– 2020. december 31-ig valamennyi új épület közel nulla energiaigényű épület legyen, – 2018. december 31. után a hatóságok által használt vagy tulajdonukban lévő új épületek közel nulla energiaigényű épületek legyenek. A tagállamoknak terveket kell készíteniük a közel nulla energiaigényű épületek számának növelésére.  Az épületek energiahatékonyság növelésének másik célkitűzése az épületek hatékonyabb primerenergia-ellátása. Ennek érdekében a 2010/31/EU irányelv előírja, hogy megfontolásra és figyelembe vételre kerüljön: – megújuló forrásból származó energián alapuló, decentralizált energiaellátási rendszerek alkalmazása; – kapcsolt energiatermelés; – táv- vagy tömbfűtés és -hűtés, különösen, ha az részben vagy egészben megújuló forrásból származó energián alapul; – hőszivattyúk.” Ezek a feladatok az épületek energetikai tanúsításának jelenlegi rendszerében nem szerepelnek.

Az energiarendszerek energetikai auditálása szempontjából az épületek energetikai tanúsítását a következők szerint értékelhetjük: a) Az épületek energetikai tanúsítása nem azonos az energiarendszerek energetikai auditálásával! Azért nem, mert az energiarendszer fogyasztói általában nem csak épületek, hanem más, technológiai fogyasztókat is tartalmaznak. Azért sem, mert az épületek energetikai tanúsítása az épületek esetén is maradéktalanul az energiaigényeket tárja fel, de az energiaellátásukat elnagyolja. b) Az energiarendszerek energetikai auditálásának szerves részét képezi az épületek energetikai tanúsítása! Azért, mert minden energiarendszer tartalmaz jelentős energiafogyasztó épületeket, azaz az energiarendszer energiaigényének számottevő része az épületekkel kapcsolatos. Ezért indokolt, hogy az energiarendszer energetikai auditálását végző auditáló csoport tagja legyen az épületek energetikai tanúsítója is. 2.2.3. Egyéb fogyasztók energiaigénye Az energiarendszer fogyasztóinak jelentős része nem energiacímkézett berendezés és nem energiatanúsított épület. Ezek energiaigényét, és ezen belül az energiatakarékossági lehetőségeket és az igénynövekedést meg kell állapítani. Ebbe a körbe sokfajta, elsősorban technológiai berendezés tartozik, például: – technológiai hőfogyasztó berendezések, amelyek fűtési célra nagyhőmérsékletű gázt, különböző nyomású gőzt vagy különböző hőmérsékletű forróvizet igényelnek, illetve hűtési igényüket is eltérő hőmérsékletszinten elégíthetjük ki, – a háztartási berendezéseken és világításon kívül villamos energiát még igen sok technológiai berendezés fogyaszt hajtásra, szállításra és anyagmozgatásra, szabályozásra, villamos gépekhez, elektronikai berendezésekhez stb.

37

Az energetikai auditálás feladata, hogy az energiarendszer meglévő és létesítendő sokrétű fogyasztójának energiaigényét felmérje, és gazdaságos energiaigényüket megállapítsa. A hő- és villamos energiaigények felmérése természetesen csak részletes elemzéssel lehetséges, amihez szükséges, hogy az auditáló csoportnak tagja legyen felkészült hőenergetikus és villamos szakember. Az energiaigényeket felmérő szakembernek ismernie kell a hasonló technológiák energiafogyasztását, az erre vonatkozó normatív és szabványos adatokat, és esetenként elemzést kell végeznie, hogyan lehet az érintett berendezés hőigényét vagy villamos fogyasztását csökkenteni. Az energiaigények felmérése során alternatív megoldásokat lehet felvetni. Az alternatívák tartalmazhatnak különböző energiaigényességű és beruházási költségű berendezéseket, vagy azonos feladat ellátására eltérő energiát (hőt vagy villamos energiát) felhasználó eljárásokat. 2.2.4. Gazdaságos fogyasztói energiatakarékosság Az energiacímkézett berendezések, a energiatanúsított épületek és a felmért fogyasztói berendezések esetén az elérhető költség-hatékony fogyasztói energiatakarékosságra az energiaaudit gazdaságosság alapján tehet javaslatot. A gazdaságosság feltételét az élettartamra számított költségek jelenértékének minimuma adja. A címkézés, a tanúsítás és a felmérés az egyes energiafogyasztóknál I (kW) teljesítménycsökkenést és  (h/év) az évi kihasználási időtartam mellett

I  I

kWh/év

évi energiaigény-csökkenést mutat ki, ami lehet meleg vagy hideg hő, villamos energia.. Ezt az energiaigény-csökkenést át kell számítani a végenergia-felhasználás szintjére

I  I  F  F , kWh/év, amely villamos energiát, tüzelőanyagot vagy (táv)hőt jelent, mert a költségszámítás csak a végenergiák szintjén végezhető. Az energiaigény-csökkenés miatt az évi energiaköltség-csökkenés Cm  F kF  F kF ,

Ft/év,

ahol k F (Ft/kWh) az érintett végenergia (villamos energia, tüzelőanyag, távhő) ára. A korszerűsítés B (Ft) beruházási költséget igényel. Az n (év) élettartamra számított költségek jelenértéke alapján a tervezett energiatakarékosság akkor gazdaságos, ha

B 

Cm

l



F kF , l

38

ahol r kamatláb esetén a kamatos leírási tényező

l 

r (1  r )n (1  r )n  1

.

A fogyasztói megtakarítás gazdaságosságában a F elért teljesítménycsökkenés, a k F energiaár és a B beruházási költségigény mellett jelenős szerepe van az évi kihasználási időtartamnak (  ), az élettartamnak (n) és a kamatlábnak (r).

2.3. Az energiarendszer energetikai-gazdasági hatékonysága Az energiarendszer energetikai auditálása esetenként a fogyasztói megtakarítás egyes lehetőségeinek gazdaságosságát határozza meg, ám általában a teljes energiaellátás energetikai és gazdasági hatékonyságának megállapítására törekszik.

2.3.1. Energetikai hatékonyság Az energiarendszer energetikai hatékonysága akkor a legkedvezőbb, ha a fogyasztók energiaigényét a legkisebb primerenergia-felhasználással elégítjük ki! Ez a kritérium természetesen korrekciókra szorul, elsősorban azért, mert a felhasznált primerenergiák értéke és környezetszennyezése nagyon eltérő. Szükség van tehát súlyozási faktorokra, s a legkézenfekvőbb súlyozást az energiaköltségek jelentik, ám ez már gazdasági hatékonyság vizsgálatát jelenti, amivel a következő alpontban foglalkozunk. Az energetikai hatékonyság megállapítása gyakorlatilag azt jelenti, hogy változatonként az energiarendszer energiaigényeiből kiindulva meghatározzuk a teljes, külső és belső primerenergia-felhasználást, és az a változat a leghatékonyabb, amelynél a felhasznált primerenergia a legkisebb. A vizsgálat során tehát az energiaigény-szint és a primerenergia-szint között el kell végezni az energiarendszer energiamérleg-számítását, beleértve az energiaveszteségek elemzését. Példaként a 2.1. ábrán felvett energiarendszer esetén bemutatjuk az egyes energiaszintek energiaarányát (hatásfokát) és energiakülönbségét (energiaveszteségét). a) Az energiaigény és végenergia-felhasználás aránya, az energiafelhasználás hatásfoka

I - F 



I I I I  E Q H  F FE  FQ  FH

 Ei v

 E i  QF  QHS  QAHS  Qk  HHG  H AHG 

HHG

h



QHS

f



QF

F



H AHG

h G



QAHS

f



H AHG

h Q

 1.  Qk

39

a végenergia-felhasználás és az energiaigény különbsége (veszteség) pedig VI - F  F  I  FE  FQ  FH  (IE  I Q  IH ) 



 Ei v



HHG

h



QHS

f

QF



F

H AHG



h G



QAHS

f



H AHG

h Q

 Qk 

 (  E i  HHG  QHS  QF  H AHG  QAHS  H AHG  Qk ) .

b) A végenergia-felhasználás energiaellátás hatásfoka

F - G 

és

primerenergia-felhasználás

aránya,

az

Eb  EU  E v  Qb  QU  Qv  Gv F FE  FQ  FG   1 Qb  Eb Ev Qv G Gb  Gk  U Q  UE    Gv

m

E

 Q kp

a primerenergia-felhasználás és a végenergia-felhasználás különbsége pedig VF - G  G  F  Gb  Gk  (FE  FQ  FG )  

Qb  Eb

m

 U Q  UE 

Ev

E



Qv

 Q kp

 Gv  (Eb  EU  E v  Qb  QU  Qv  Gv ).

Az energiarendszer eredő hatásfoka

 er 

I I F   I- F F - G G FG



max !

és eredő energiavesztesége

Ver  G  I  VI-F  VF - G  F  I  G  F

 min!

Nyilvánvaló, hogy az adott energiarendszernek energetikailag leghatékonyabb megoldása az, amelyik a legnagyobb eredő hatásfokot és a legkisebb eredő energiaveszteséget biztosítja.

40

2.3.2. Gazdasági hatékonyság Az energetikai hatékonyság torz, mert minden végenergiát és primerenergiát (megújulót) azonos értékűnek tekint. A gazdasági hatékonyság ezt a torzítást azzal szünteti meg, hogy számításba veszi a felhasznált energiák árát is. A mérvadó energiaköltségeket a végenergia-felhasználás szintjén számoljuk. ahol számításba vesszük az egyes energiákat terhelő összes költséget (tüzelőköltség, beruházási és egyéb költségteher). Lehet olyan megoldást is választani, hogy ezen a szinten csak a vásárolt végenergiákat számoljuk el, és külön vesszük figyelembe az energiarendszer belső energiatermelését, annak tüzelő- és beruházási költségét. Az energiarendszer energiaköltségének meghatározásához a teljes évi végenergiafelhasználás

F  Eb  EU  E v  Qb  QU  Qv  Gv összefüggését vesszük alapul. Ennek figyelembevételével az energiarendszer évi energiaköltsége (Ft/év)

CF  Eb kE b  EUkE U  E v kE v  Qb k Q b  QUk Q U  Qv k Q v  Gv k G v

 min!

minimumát kell elérnünk, amelyben k E b a belső kapcsoltan termelt villamos energia ára, k E U a megújulóból termelt villamos energia ára, k E v a vásárolt villamos energia ára, k Q b a belső kapcsoltan termelt hő ára, k Q U a megújulóból termelt hő ára, k Q v a vásárolt hő ára, k G v a vásárolt tüzelőanyag ára. Ha viszont az energiarendszer évi energiaköltsége időben változik ( CF i ), akkor az energiarendszer n élettartamára/futamidőre r kamatlábbal számított energiaköltségek jelenértéke n

 1  No   CF i    1 r  i 0

i



min!

minimumára kell törekednünk. A minimális évi költségekre, illetve a költségek jelenértére törekvés a gazdasági hatékonyság megítélésének korrekt eljárása, gyakorlati bizonytalanságot a jövőbeni költségek becslése jelent.

2.4. Optimális primerenergia-struktúra Számos meggondolás alapján törekszünk arra, hogy az energiaigényeket minél kedvezőbb primerenergia-összetétel (optimális energiamix) mellett elégítsük ki. Az optimális energiamix meghatározásának számos célfüggvénye lehetséges, pl.

41

biztonságos beszerzés, energiafüggetlenség, és természetesen gazdaságosság és környezetszennyezés. Vizsgálatunkban csak az utóbbiakra térünk ki. 2.4.1. Gazdaságos energiastruktúra A gazdaságos primerenergia-összetétel meghatározásának egyik célfüggvénye lehet, ha a végenergia-felhasználás évi költségeinek vagy az n élettartamra számolt költségek jelenértékének minimumára törekszünk (2.3.2. pont). A végenergiafelhasználás minimális költségei a felhasznált primerenergiák optimális összetételét is megadják. A gazdaságos primerenergia-összetétel közvetlen meghatározását jelenti, ha célfüggvényként a felhasznált primerenergiák költségeinek minimumát tekintjük. Az optimalizáláshoz az évi teljes primerenergia-felhasználás G

Qb  Eb

m

 U Q  UE 

Ev

E



Qv

 Q kp

 Gv

összefüggését vesszük alapul. Ennek alapján az évente felhasznált primerenergiák költsége CG 

Qb  Eb

m

pf  U Q pU Q  UE pU E 

Ev

E

pE 

Qv

 Q kp

pkp  Gv pG



min! ,

ahol p f a belső kapcsolt energiatermeléshez használt fosszilis primerenergia ára, pU Q a hőtermeléshez használt megújuló energia ára, pU E a villamosenergiatermeléshez használt megújuló energia ára, pE a vásárolt villamos energia termeléséhez felhasznált primerenergiák ára, pkp a vásárolt távhő kapcsolt termeléséhez felhasznált primerenergiák primerenergia/tüzelőanyag ára.

ára,

pG

a

közvetlenül

vásárolt

42

2.4.2. Energiastruktúra és a környezet A tüzelőanyag-felhasználás megítélésének egyik előtérben álló szempontja a környezet/klímavédelem, ezen belül a szén-dioxid-kibocsátás. Az energiarendszer energiaellátása miatt az évente kibocsátott szén-dioxid mennyisége SCO2 

Qb  Eb

m

s f  U QsU Q  UE sU E 

Ev

E

sE 

Qv

 Q kp

skp  Gv sG



min!,

ahol s f a belső kapcsolt energiatermeléshez használt fosszilis primerenergia fajlagos szén-dioxid-kibocsátása, sU Q a hőtermeléshez használt megújuló energia fajlagos szén-dioxid-kibocsátása, sU E

a villamosenergia-termeléshez használt megújuló

energia fajlagos szén-dioxid-kibocsátása, sE a vásárolt villamos energia termeléséhez felhasznált primerenergiák fajlagos szén-dioxid-kibocsátása, skp a vásárolt távhő kapcsolt termeléséhez felhasznált primerenergiák fajlagos széndioxid-kibocsátása, s G a közvetlenül vásárolt primerenergia/tüzelőanyag fajlagos szén-dioxid-kibocsátása. Megújuló energiák esetén a szén-dioxid-kibocsátást, illetve a kibocsátás-mentességet jogszabályok írják elő, de a megújulók előállítása során felhasznált hagyományos energiák szén-dioxid-kibocsátását mindenképpen figyelembe kell venni.

2.5. Települések energiaellátása, energiarendszerek együttműködése Az önálló energiarendszerek auditálása csak a rendszer saját energiaellátásával foglalkozik, az együttműködéssel kizárólag a vezetékes energiaellátások (villamos hálózat, földgáz és távhő) esetén számol, de a szomszédos vagy az azonos településen lévő energiarendszerekkel nem. A közeli energiarendszerek együttműködése különösen a távfűtés és a távhűtés esetén nyújt lehetőségeket az energiahatékonyság növelésére, amit az új EU energiahatékonysági irányelv 50 különösen ösztönöz. A 2.5. ábra egy település meleg és hideg hőellátásának együttműködéséhez és vizsgálatához mutat be példát. A villamosenergia- és tüzelőanyag-ellátást csak annyiban vesszük figyelembe, amennyiben azok érintik a vizsgált hőellátást.

50

Az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU irányelve az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről.

43

K K Qf +QHMV

0,5 Qf+Q HMV

+H

Település központ

K

GK

( Qf +Q HMV )g K

K

Távfûtött lakótelep

Qf +Q HMV

0,5 Qf+ QHMV +H

FE GFE

GFE

( Qf +Q HMV)g kp

2(0,5 Q f+Q HMV) g kp

+2 H gAH

2.5. ábra. Egy település energiaellátásának fejlesztése A felvett településen van egy távfütött lakótelep, amelynek jelenlegi fűtési (Qf) és használati melegvíz hőigénye (QHMV, a fűtési hőigény 25–30%-a) együtt Qf + QHMV, hőforrása fűtőerőmű (FE), amelyben a kapcsolt hőtermelés fajlagos tüzelőanyag(földgáz-)fogyasztása gkp = 0,6, tehát a jelenlegi földgáz-fogyasztása

44

GFE = gkp (Qf + QHMV) = 0,6 (Qf + QHMV). A lakótelep szomszédságában van a település központja, ahol a nagyobb középületek hőigénye ugyancsak Qf + QHMV, amelyet több, gK = 1,2 fajlagos tüzelőhő-fogyasztású kazán (K) lát el, ezek jelenlegi földgáz-fogyasztása GK = gK (Qf + QHMV) = 1,2 (Qf + QHMV). A lakótelep és a település központ hőellátásának jelenlegi földgáz-fogyasztása tehát együtt GFE + GK = (gFE + gK)(Qf + QHMV) = 1,8 (Qf + QHMV). A település elszórt épületeinek hőellátását a vizsgálatunkban figyelmen kívül hagyjuk. A két körzet fejlesztése és együttműködése kapcsán két változatot elemzünk: csak a meleghő-ellátást az épületek hőszigetelése esetén (a), új igényként a (táv)hűtés megjelenését és megoldását (b). a) Az épületek hőszigetelése és nyílászáró-cseréje kapcsán feltételezzük, hogy a fűtési hőigények egységesen 50%-ra csökkennek, a használati melegvíz-termelés hőigénye viszont nem változik. Ha a két hőellátás továbbra is független, akkor a két körzet együttes földgáz-fogyasztása G’FE + G’K = (gFE + gK)(0,5 Qf + QHMV) = 1,8 (0,5 Qf + QHMV), illetve az elérhető földgáz-megtakarítás Gm FE+K = GFE + GK – G’FE + G’K = 0,9 Qf . Ha viszont a település központjának csökkenő hőigényeit is a lakótelep fűtőerőműve látja el, akkor a földgáz-fogyasztás G’FE = gkp 2(0,5 Qf + QHMV) = 0,6 (Qf + 2 QHMV). illetve az elérhető földgáz-megtakarítás Gm FE = GFE + GK – G’FE = 1,2 Qf + 0,6 QHMV, ami a külön hőellátás földgáz-megtakarításához képest jelentősen, Gm = G’FE + G’K – G’FE = 0,3 Qf + 0,6 QHMV

45

értékkel nő. A jelentős földgáz-megtakarítás természetesen a fűtőerőmű és a település központ között távhőhálózat kiépítését igényli, ami gazdaságossági kérdés: a beruházási költségeit az energia-megtakarítás mennyi idő alatt téríti meg. Az ellátandó terület bővülése bizonyos mértékig befolyásolja a fűtőerőmű jellemzőit. A feltételezett változások mellett a fűtőerőmű csúcs-hőteljesítménye mintegy 10%-kal nő, amit a fűtőerőmű meglévő csúcskazánjai vagy el tudnak látni, vagy esetleg bővíteni kell. A változás viszont mindenképpen kedvező a fűtőerőmű kapcsolt energiatermelésének kihasználására, főleg nyáron. A nyári használati melegvíz-termelés az eredeti körzetben a kapcsolt hőtermelő kapacitásnak csak mintegy 20%-át teszi ki, ami a hőellátási körzet bővülése esetén gyakorlatilag megduplázódik. A hőszigeteléssel és a nyílászárók cseréjével járó hőigény-csökkenés a kapcsolt energiatermelés kihasználásának és energetikai hatékonyságának csökkenését vonja maga után. Ennek ellensúlyozására keresnünk kell a kapcsoltan ellátható új hőigényeket, amire lehetőséget elsősorban a kapcsoltan ellátott távhőkörzetek szomszédos területei nyújtanak. b) A hűtés igénye egyre inkább jelentkezik. Szükséges vizsgálnunk, hogy a két vizsgált körzet hűtési hőigényeit (H + H) helyi, villamos hajtású hűtőberendezésekkel vagy kapcsolt hőtermelés bázisán, abszorpciós hűtőberendezésekkel célszerű-e kielégítenünk. A villamos hajtású, kompresszoros hűtőgép fajlagos primerenergia-felhasználása (példaként) gVH =1/ h E =1/2 0,4 = 1,25 , ahol h a kompresszoros hűtőgép fajlagos hűtési tényezője, E a villamosenergiatermelés hatásfoka. A kapcsoltan termelt hővel (gkp = 0,6) hajtott abszorpciós hőszivattyú fajlagos primerenergia-felhasználása gAH = gkp / h =0,6/0,7 = 0,86 , ahol h = 0,7 az abszorpciós hűtőberendezés fajlagos hűtési tényezője. A kapcsolt energiatermelésre épülő abszorpciós hűtőberendezéssel H hűtési igény esetén a távhűtéssel elérhető primerenergia-megtakarítás Gm = (gVH – gAH) H = (1,25 – 0,86) H = 0,39 H. A példában vizsgált távhűtést energetikailag hatékonynak ítélhetjük. Gazdasági hatékonyságát természetesen befolyásolják a megvalósítás többlet beruházási költségei. Azt is meg kell említeni, hogy a távhűtés a kapcsolt energiatermelés nyári viszonyait javítja, és növeli az évi kihasználását.

46

A példa főtanulsága természetesen az, hogy egy-egy település energiarendszerei közötti együttműködés jelentős energia-megtakarítást, energiahatékonyság-növelést eredményezhet. Az együttműködés különösen fontos a fűtési és hűtési (táv)hőellátás esetén, és eredményesen segítheti a megújuló energiák (termálvíz, biomassza, biogáz) lokális hasznosítását.

2.6. Energiafejlesztések gazdaságossága, megtérülése Az energiarendszer energiaauditjának célja és feladata, hogy – a meglévő helyzet energetikai és gazdaági értékelésén túlmenően – rámutasson a vizsgált energiarendszer fejlesztési lehetőségeire. Ennek keretében – esetleg több változatban – fel kell tárnia, hogy az egyes fejlesztési lehetőségek évente milyen energiaköltség-megtakarítást ( Cmi , Ft/év) eredményeznek. és mekkora beruházási többletköltséget ( B ) igényelnek. Itt utalunk arra, hogy a 2012/27/EU irányelv szerint a költséghatékonyságnak „az életciklus-költségek elemzésére (LCCA – Life-cycle cost analysis) kell épülniük, nem pedig az egyszerű megtérülési időszakokra (SPP – Simple payback period), annak érdekében, hogy figyelembe vegyék többek között a hosszú távú megtakarításokat, a hosszú távú beruházások maradványértékeit, valamint a diszkontrátákat”. A gazdaságosság megítéléséhez tehát nem elégséges az egyszerű, kamatok nélkül számított ún. statikus megtérülési idő nm 

B , Cm

év,

akkor sem, ha az energiaköltség-megtakarítás évente nem változik. A költségek időértékének figyelembevételével a fejlesztés akkor gazdaságos, ha n (év) élettartamra, vagy előírt futamidőre számított beruházási költségtöbbletek jelenértéke ( Bo , Ft) és évi energiaköltség-megtakarítások ( Cmi . Ft/év) jelenértéke pozitív mérleget ad i

n

 1  No  Bo   Cmi   0, 1  r   i 0 illetve Cmi  Cm  áll. esetén

No  Bo  Cm

(1  r )n r (1  r )n

i

 0,

azaz költség-megtakarítást eredményez, ahol r a kamatláb. Ebben az esetben az ún. dinamikus megtérülési időt az n d (év) jelenti, amelynél No  0 . Ha Cmi  Cm  áll. , akkor a dinamikus megtérülési idő

47

 B o lg1 Cm nd   1 lg 1 r

 r   n , m

év

(2.6. ábra). 12 év 10

0,07

0,06

0,08 8

nd

r 0

6 4 2 2

4

 B0

8

10

12 év

Cm

2.6. ábra. Dinamikus megtérülés idő az évi kamatláb függvényében A dinamikus megtérülési idő mindenképpen nagyobb, mint a statikus megtérülési idő. Ha pedig Cm / Bo  r , akkor a megtakarítás ellenére a dinamikus megtérülési időnek nem is lehet véges értéke (az energiaköltség-megtakarítás költsége nem fedezi a beruházás kamatait), amint ezt a 2.7. ábra szemlélteti.

é v 18,8 16,1

nd

Dinamikus

Statikus

9,4

r = 0,08

12,5 B0 Cm

év

2.7. ábra. Statikus és dinamikus megtérülési idő összefüggése A megtérülési idő számítását és megítélését befolyásolják a különböző támogatások. Gyakori eset, hogy támogatás nélkül a vizsgált energetikai fejlesztés az

48

energiarendszer számára gazdaságtalan, ám a támogatás figyelembevételével viszont nagyon is gazdaságos lehet a támogatott energiarendszernek.

3. Az energiaaudit típusa és készítése

A különböző energetikai minősítések feladata, hogy az energetika lokális és országos fejlesztését segítsék Eddig kétfajta energetikai minősítés került bevezetésre és alkalmazásra: a háztartási berendezések és fényforrások energiacímkézése, amely az eddigi tapasztalatok alapján már pozitívan értékelhető, illetve az épületek energiahatékonyságának tanúsítása, amelynek hatásai még nem értékelhetők. Jelenleg az energiarendszerek energetikai auditálásának hivatalos bevezetése és szabályozása az időszerű feladat. A MMK Energetikai Tagozata 2011-ben – feladatalapú pályázat keretében – elkészítette Az energiaellátás fogalom- és mutatórendszere, az energiarendszerek hatékonyságának auditálása című tanulmányt51. Ebben a tanulmányban javasolta az energiarendszerek energiahatékonyságának auditálását, és bevezetésének kidolgozását. A jelenlegi időszerűséget két körülmény támasztja alá: – mindenekelőtt az Európai Unió energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelve52, amely 2012-ben első alkalommal használja az energetikai audit fogalmát, és írja elő bevezetését, – a hazai szabályozást sürgőssé és elkerülhetetlenné teszi az is, hogy az energetikai auditálás – mindenféle EU-s és kormányzati szabályozás nélkül, parttalanul – már széles körben megjelent, és terjed a hazai piacon. Az energiarendszerek energiaauditálásának nyilvánvaló és időszerű bevezetését szolgáló hazai szabályozásnak több célt kell szolgálnia: – Közvetlen célja a különböző végfelhasználók (vállalkozások, intézmények, kkv-k stb.) és a települések helyi energiarendszereinek fejlesztése, közvetve pedig ezek eredőjeként az országos energiaellátás energetikai, gazdasági és környezeti hatékonyságának növelése. Ezek hosszú távon biztosítják a lokális és az országos energiaellátás hatékonyságát, gazdaságosságát és biztonságát. – Közvetlenül biztosítania kell az Európai Unió energiahatékonyságáról szóló 2012/27/EU irányelvének hazai megfelelőségét az energiaaudit bevezetésére és alkalmazására vonatkozóan. – Rendet kell teremtenie az energiaminősítés gyakorlatában, elsősorban a tanúsítás és az auditálás eljárásaiban, szabályoznia kell az államilag előírt és a piaci működésre bízott önkéntes auditálást. Egyértelművé kell tennie az épületek energetikai tanúsítása és az energiarendszerek energiaauditja közötti különbségeket, és az összefüggéseiket is (energiarendszerekben a különbségek és az összefüggések egyaránt megjelennek). 51

MMK ET: Az energiaellátás fogalom- és mutatórendszere, az energiarendszerek hatékonyságának auditálása. 2011. 52 Az Európai Unió és a Tanács 2012/27/EU irányelve az energiahatékonyságról.

49

50

3.1. Előírt és piaci energiaaudit Az energiaaudit készít(tet)ése az energiarendszerek számára kétféle módon jelenhet meg, valamilyen hatósági/rendeleti előírásra (kötelezően) és/vagy piaci alapon (önként). Mindkét esetben követelmény, hogy az energiarendszer energetikai auditálása érdemi szakmai minősítés/javaslat legyen, ne csak formális kimutatást és terhet jelentsen. Az energetikai audit előírt/önkéntes-kérdésében kiindulást mindenekelőtt az Európai Unió 2012/27/EU irányelvének előírásai nyújtanak. Ebből idézünk néhány előírást: „A tagállamok előmozdítják a költséghatékony, magas színvonalú olyan energetikai auditok elérhetőségét minden végső felhasználó számára, amelyet a) képesítési kritériumoknak megfelelő képesítéssel és/vagy akkreditációval rendelkező szakemberek végeznek független módon, vagy b) a nemzeti jogszabályoknak megfelelően független hatóságok hajtanak végre és felügyelnek.” „A tagállamok programokat dolgoznak ki annak érdekében, hogy a kkv-ket is energetikai auditok elvégeztetésére, ezt követően pedig ezen auditokban foglalt ajánlások végrehajtására ösztönözzék. A tagállamok … támogatási rendszert hozhatnak létre a kkv-k számára …, hogy a kkv-k fedezni tudják az energetikai auditok, valamint az energetikai auditok eredményeként született kiemelt energiahatékonysági ajánlások megvalósítási költségeit, amennyiben a javasolt intézkedések végrehajtásra kerülnek. A tagállamok olyan konkrét példákat ajánlanak a kkv-.k figyelmébe, amelyek bemutatják, hogyan segíthetik az energiagazdálkodási rendszerek az üzleti vállalkozást.” Ezekhez hozzátartozik, hogy mit értünk a kkv-k alatt. A 2012/27/EU irányelv szerint „kis és középvállalkozások (kkv-k) … a mikro-, kis- és középvállalkozások kategóriájába a 250-nél kevesebb személyt foglalkoztató vállalkozások tartoznak, amelyek éves árbevétele nem haladja meg az 50 millió EUR-t (15 milliárd Ft-ot), és/vagy éves mérleg-főösszegük értéke nem haladja meg a 43 millió EUR-t.” „A tagállamok … programokat dolgoznak ki annak érdekében is, hogy megfelelő tanácsadási szolgáltatásban ráébresszék a háztartásokat az energetikai auditok elvégzésének előnyére.” „A tagállamok biztosítják, hogy a kkv-nek nem minősíthető vállalkozások 2015. december 5-ig, majd azt követően a megelőző energetikai audit napjától számítva legalább négyévenként energetikai auditokra kerüljön sor, amelyeket képesített és/vagy akkreditált szakemberek végeznek független és hatékony módon, vagy amelyeket a nemzeti jogszabályoknak megfelelően független hatóságok hajtanak végre és felügyelnek.” „Az energetikai auditok végezhetők elkülönülten vagy egy szélesebb körű környezetvédelmi ellenőrzés részeként. A tagállamok előírhatják, hogy az energetikai

51

audit részeként azt is vizsgálják, hogy műszaki és gazdasági szempontból megvalósítható-e egy már meglévő vagy tervezett távfűtési/távhűtési rendszerhez való csatlakozás. A tagállamok az állami támogatásokra vonatkozó uniós jog sérelme nélkül alkalmazhatnak ösztönző és támogató rendszereket az energetikai auditok eredményeként született ajánlások vagy hasonló intézkedések végrehajtásához.” „A tagállamoknak a kkv-kat energetikai audit elvégeztetésére ösztönző programokat kell kidolgozniuk. Az energetikai audit rendszeres elvégeztetését kötelezővé kell tenni a nagyvállalatok számára, mivel ezzel jelentős energia-megtakarítás érhető el”. Az EU irányelv hivatkozott részei – megítélésünk szerint – a hazai megfeleltetési rendelet elkészítéséhez kevésbé konkrét előírásokat, inkább értelmezendő elveket tartalmaznak, azaz a hazai szabályozás nem egyszerű másoláshoz állhat közel, hanem az irányelvek alapján kreatív megoldást tesz lehetővé, és arra ösztönöz. Tömörítve: az EU irányelvben minden végfelhasználó számára az energiaaudit elérhetőségének előmozdítása, kkv-knek az energetikai auditálás elvégeztetésének ösztönzése, a kkv-nek nem minősíthető nagyvállalatoknak az energiaaudit kötelezővé tétele szerepel. Az elkészítendő hazai rendeletnek elsősorban az előírt energiaauditot kell szabályoznia. Az előírt energiaauditnak két kérdést mindenképpen rendeznie szükséges: – szabályoznia kell azon energiarendszerek körét és azokat a feltételeket, amelyekre és amidőn az energiauditálás készítését előírja (a), – meg kell határoznia, hogy az energiaaudit-készítését mikor és milyen rendszerességgel írja elő (b). a) Az energiaaudit az energiarendszerekre vonatkozik, és az energiarendszer jellemzői alapján, az energetika érdekeinek szem előtt tartásával kell szabályozni. Az energiarendszerek egyik jellemzője a végfelhasználó/tulajdonos (háztartás, kkv, nagyvállalat, intézmény, önkormányzat, állam stb.). Ám a kitűzött energetikai célokat minden végfelhasználó esetén, a tulajdonosától függetlenül el kell érnünk, azaz a szabályozást nem a tulajdonostól indokolt függővé tenni. A bevezetendő hazai energiaauditot – megítélésünk szerint – az energiarendszer következő energetikai jellemzői alapján indokolt előírni: az önálló energiarendszer nagysága, évi végenergia-fogyasztása alapján, települések, régiók energiarendszerének együttműködési lehetőségekor és új energiarendszerek létesítése vagy meglévők jelentős felújítása esetén.

 Önálló energiarendszerek nagysága. Az országos energiafelhasználásban meghatározó szintet képviselnek a különböző típusú és nagyságú energiafogyasztók önálló energiarendszerei. Az energiafogyasztók köre széles, ide tartoznak a háztartások, a kisebb-nagyobb termelő vállalkozások, közlekedési vállalatok, intézmények, önkormányzatok stb.

52

Az energiafogyasztás mérhető végenergia-felhasználásban vagy primerenergiafelhasználásban. Itt is érdemes utalni a 2012/27/EU irányelv következő szövegére: „Minden tagállam megállapít egy indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzést, amely alapulhat a primerenergia-felhasználáson vagy végenergia-felhasználáson, a primerenergia-megtakarításon vagy végenergia-megtakarításon… Ennek során a célkitűzéseket a 2020-ra várható primerenergia-felhasználás vagy végenergiafogyasztás abszolút szintjében is meg kell határozni….A tagállamoknak figyelembe kell venniük, hogy az Unió 2020. évi energiafogyasztása nem haladhatja meg a 1474 Mtoe primerenergiát vagy az 1078 Mtoe végenergiát.” Metodológiailag közömbös, hogy a határt végenergia- vagy primerenergia-felhasználásban írjuk-e elő, de az előírásnak egyértelműnek kell lennie. Úgy véljük, hogy több érv szól amellett, hogy egy-egy energiarendszer nagyságát végenergia-felhasználásban adjuk meg. Az önálló energiarendszerek energetikai auditálásának kötelező előírása bizonyos évi végenergia-fogyasztás felett lehet indokolt. A végenergia-fogyasztáson belül meg lehet fontolni a villamos energia, a tüzelőanyagok (földgáz), a távhő és az üzemanyagok eltérő energetikai értékét, de az egyszerűsítés érdekében a minimális határ megjelölésénél ezt javasoljuk figyelmen kívül hagyni. Annak érdekében, hogy a háztartási és kisfogyasztók sokaságára az energiaaudit készítése ne legyen kötelező, csak lehetőség, az energiaaudit készítésére kötelezett önálló energiarendszerek minimális évi végenergia-fogyasztását 1 TJ-ban (278 GWh) javasoljuk előírni. Ez a javaslat összhangban áll a 2012/27/EU irányelv azon előírásával, hogy „a tagállamok előmozdítják a költség-hatékony, magas színvonalú… energetikai auditok elérhetőségét minden végső felhasználó számára”. Ugyanis a javaslat szerint 1 TJ felett az energiaaudit készítése kötelező, 1 TJ alatt lehetőség (előmozdított) lenne. Gyakran egy-egy vállalat több telephelyen fogyaszt energiát. A javasolt 1 TJ határt egy fogyasztóra tekintjük érvényesnek, akkor is, ha az érintett végenergia-fogyasztó több telephellyel (energiarendszerrel) rendelkezik. A minimális évi végenergia-fogyasztás határ előírása esetén indokolt felmérni, hogy a határ milyen számú fogyasztó bevonását, illetve kimaradását jelenti.

 Települések, régiók energiarendszereinek együttműködése. Egy-egy körzetben vagy településen több olyan energiarendszer működik, amelyek energetikai együttműködése vagy már megvalósult, vagy indokolt lenne megvalósítani. Az együttműködés energiafajtánként különbözik, különösen a távhőellátás esetén indokolt, aminek lehetőségei körzetenként, településenként eltérő. Egy-egy körzetben, településen az együttműködő energiarendszerek energetikai auditálását akkor javasoljuk előírni, ha az érintett energiarendszerek együttműködésétől számottevő energiahatékonyság-növelés várható, pl. távfűtés/távhűtés és kapcsolt energiatermelés, illetve megújuló energiák alkalmazása révén. Az egyes energiarendszerek együttműködésétől akkor várhatunk energetikai és gazdasági hatékonyságnövekedést, ha az érintett körzetben kapcsolt

53

energiatermelés és/vagy megújuló energia bázisán valósul meg a távfűtés, ha a megújuló energiák hasznosítása csak együttműködésben lehetséges, ha a távfűtéssel párhuzamosan hatékony távhűtést is akarunk létrehozni. Ezeket a rendszereket a 2012/27/EU irányelv kifejezetten ösztönzi.

 Energiarendszerek fejlesztése. A meglévő energiarendszerek bővítése és fejlesztése, új energiarendszerek létesítése képes az energiahatékonyságot különösen érzékenyen (jól és rosszul egyaránt) befolyásolni, emiatt indokolt ezek esetében energiaauditot készíteni. Az energiaaudit különösen fontos, ha az energiarendszer fejlesztése vagy az új energiarendszer létesítése valamely pályázat (EU, norvég, KEOP, OTKA stb.) alapján valósul meg. A pályázat benyújtását gyakran csak megalapozott vagy csak helyesnek ítélt, de nem igazolt elképzelés támasztja alá, részletes energetikai és gazdasági tervezés nélkül. A jóváhagyott pályázat megvalósítása során pedig a merev pályázati szabályok alapján nincs, vagy csak korlátozott lehetőség van a változtatásra. Ezek miatt és alapján a 100 kW teljesítménynél és évi 1 TJ energiafogyasztásnál nagyobb energiarendszerek fejlesztési és/vagy létesítési pályázata esetén javasoljuk energiaaudit készítését, amely részletes költséghatékonysági elemzést is tartalmaz. A javasolt minimumértékeket, itt is, az előfordulások gyakorisága alapján indokolt ellenőrizni. b) Az energiarendszerek auditálásának idejét, rendszerességét és időszerűségét több tényező befolyásolja: – Az energiaellátás folyamatosan fejlődik, eszközei megújulnak, követelményei változnak, új energetikai koncepciók és stratégiák jelennek meg. A fejlődés az előírt energetikai auditálás rendszeres megismétlését indokolja, amelynek ciklusideje a 2012/27/EU irányelv javaslatának megfelelően 4 év lehet. – Soron kívüli energetikai auditálást is indokolt előírni akkor, ha az érintett energiarendszerben akár saját erőből, akár pályázati lehetősséggel jelentős átalakítás, fejlesztés történik. – Az energiaaudit rendszeres és eseti előírása mellett maga az energiarendszer is bármikor kérhet energetikai auditálást, ha ezt valamely belső vagy külső ok miatt indokoltnak tartja.

3.2. Energiaauditorok, energiaauditáló csoport Az energiarendszerek energetikai auditálásának fontos kérdése, hogy az előírt auditálást milyen felkészültségű/jogosultságú személy vagy csoport végezheti. A kérdést az audittal általánosan, és konkrétan az energetikai audittal kapcsolatban széles körben vizsgálják. Ezekből az tűnik ki, hogy az összetett auditot, és ilyen az energiarendszerek energetikai auditja is, csak auditáló csoport végezheti. Érdemes konkrétan is utalni a 2012/27/EU irányelvre: „A tagállamok előmozdítják a költség-hatékony, magas színvonalú olyan energetikai auditok elérhetőségét minden végső felhasználó számára, amelyet

54

a) képesítési kritériumoknak megfelelő képesítéssel és/vagy akkreditációval rendelkező szakemberek végeznek független módon; vagy b) a nemzeti jogszabályoknak megfelelően független hatóságok hajtanak végre és felügyelnek. Az első albekezdésben említett energetikai auditokat belső szakértők vagy energetikai auditorok végezhetik, amennyiben az érintett tagállamban minőségbiztosítási és minőségellenőrzési rendszer működik, amely magában foglalja adott esetben az általuk végzett valamennyi energetikai auditnak legalább egy statisztikailag jelentős, véletlenszerűen kiválasztott százaléka vonatkozásában évente végzett ellenőrzést is.” Az idézett megállapítások értelmezése sem tűnik olyan egyértelműnek, amelyből hazai alkalmazásra határozott következtetést vonhatnánk le. A feladat összetettségét figyelembe véve, az energetikai auditálást csapatmunkának tartjuk. Az energetikai auditáláshoz olyan létszámú és összetételű csoportra van szükség, amely képes az adott mennyiségű, összetételű és színvonalú munkát elvégezni. Bizonyos auditálási feladatokat eddig csak neves nemzetközi auditáló cégek voltak képesek elvégezni. Illetve azok auditját fogadták el.. Az energetikai auditálás összetettsége alapján és a megkövetelt objektivitás biztosítása érdekében meggyőződéssel azt javasoljuk, hogy az önálló és a települések együttműködő energiarendszerének auditálását auditáló csoport végezze, amely vagy egy meglévő és új szervezett bázisán, vagy önszerveződéssel, szövetkezéssel hozható létre, pl. a Magyar Mérnöki Kamara felügyelete mellett. Érdemi energiaauditálást csak megfelelő összetételű auditáló csoport képes elvégezni. Az auditáló csoport létrehozását – egyszemélyes auditorok helyett – több tényező indokolja: – Az energiarendszerek felépítése összetett, technológiai folyamatai és energiafogyasztó berendezései különbözőek, hőtechnikai, vegyi és villamos berendezéseket, illetve épületeket érintenek. Szükséges, hogy az adott energiarendszerhez értő szakemberek, energetikai, villamos, épületgépész, gazdasági stb. mérnökök legyenek az auditáló csoportban. – Az auditáló csoportnak alkalmasnak kell lennie a vizsgált energiarendszer, a település és az országos energetikai célok együttes áttekintésére és értékelésére. – Az objektív szemlélet és értékelés megköveteli, hogy az energiarendszer energetikai auditálását több és független személy közösen végezze. Az energetikai auditáló csoport létrehozásánál fontos a csoportvezető auditor kijelölése és a közreműködő auditorok kiválasztása: A csoportvezető auditor speciális felelősséggel bír a munka során: meghozza a döntéseket az audit során, elkészíti az audittervet, mely az audit lebonyolításának menetrendje, meghatározza az auditcsoporton belüli munkamegosztást, felkészíti és koordinálja a csoportot, előkészíti és ellenőrzi az audit munkadokumentumait, eljár a csoport képviseletében, kapcsolatot tart az auditált energiarendszer képviselőjével,

55

elkészíti az audit jelentést. Az energetikai auditáló csoport vezetőjének szakirányú egyetemi/szakmérnöki végzettséggel (elsősorban gépész-, villamosmérnök), átfogó és magas szintű energetikai ismeretekkel, az energetika területén szerzett kellő gyakorlattal kell rendelkeznie. Az energetikai auditáló csoport vezetésével olyan személy bízható meg, akinek végzettsége és képesítése, valamint szakmai tevékenysége biztosítja, hogy az országos energiaellátás energetikai, gazdasági és környezeti kérdéseit is képes áttekinteni, és a fejlesztés lehetőségeit a nemzeti energiastratégia szempontjából értékelni. A közreműködő auditorok felelőssége a csoportban való együttműködésre, és szűkebb szakmai feladatuk magas színvonalú ellátására terjed ki. Szakképzettségüket, felkészültségüket és gyakorlatukat az auditálandó energiarendszer sajátosságai szabják meg. Az energetikai auditáló csoport létszámát és összetételét úgy célszerű megállapítani, hogy a vizsgálandó kérdések mindegyikéhez megfelelő szakértő álljon rendelkezésre. Minden energetikai auditáló csoportban indokolt kamarai jogosultsággal rendelkező energetikai, épületgépész és gazdasági szakértő részvétele. Villamos szakértő is általában elkerülhetetlen. Mivel minden energiarendszer tartalmaz épületeket, épületenergetikai tanúsítóra szükség van. A további szakértők képviseletét az érintett auditáló csoport szakterülete határozza meg. A létszámnak és az összetételnek nem kell egységesnek lennie, az a vizsgálandó energiarendszer nagyságától és sajátosságaitól függ. Az auditáló csoport létszámát az elvégzendő szakmai feladatok mennyisége és összetettsége határozza meg. A minimális létszámra, az objektivitás követelményét is figyelembe véve, 3 fő javasolható. Az energiaaudit készítésére alkalmas auditáló csoportot kétféle módon lehet létrehozni: – Az egyik út, ha az energetikai auditáló csoportot olyan meglévő intézmény (elsősorban megfelelő méretű mérnökiroda, tervezőiroda) vagy létesítendő intézmény (pl. a 2012/27/EU irányelvben ösztönzött energiahatékonysági szolgáltató, ESCO-rendszer) bázisán hozzák létre, ahol az energetikai auditálás egyes szakfeladatainak elvégzéséhez szükséges szakemberek, megfelelő jogosultságot szerzett auditorok és az auditáló csoport vezetésére alkalmas személyek rendelkezésre állnak. Természetesen kerülni kell, hogy az érintett intézmény valamely érdekcsoport kizárólagos befolyása alatt álljon. – A másik lehetőség, ha a megfelelő összetételű energetikai auditáló csoport önszerveződéssel, szövetkezéssel jön létre, természetesen valamely megbízott szervezet, pl. a Magyar Mérnöki Kamara minősítése és felügyelete alatt.

3.3. Az energiaauditorok jogosítása és regisztrálása Az auditálást a gazdaság számos területén, és számos vonatkozásban alkalmazzák, megfelelő jelzővel: pl. számviteli, ügyviteli, információs, könyvviteli auditálás. A hazai gyakorlatban energetikai auditálás eddig nem került szabályozott bevezetésre (az épületek energetikai tanúsítása energetikai minősítés, de nem energiaaudit). Ugyanakkor a hazai energetikai célok megvalósítása, a spontán terjedő szándék

56

terjedése és a 2012/27/EU irányelve szorgalmazza energiaauditátásának szabályozott bevezetését.

az

energiarendszerek

Az energiarendszerek energetikai auditálásának szabályozott bevezetése állami feladat. Ez azt jelenti, hogy az energiarendszerek energetikai auditálását kormányszinten (kormányrendeletben) indokolt szabályozni, az érintett kormányszerv, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Klíma- és Energiaügyért Felelős Államtitkárság felügyeletével. A létrehozandó, vonatkozó kormányrendeletben az energetikai auditorok jogosultságának elbírálására és az energetikai auditorok névjegyzékének kizárólagos vezetésére a Magyar Mérnöki Kamarát (MMK) javasoljuk felhatalmazni. Az energiarendszerek energetikai auditálására benyújtott jogosultság-kérelmek országos hatáskörű elbírálására a MMK szervezetében és felügyeletében 12–15 tagú Energiaaudit minősítőbizottságot javasolunk létrehozni, amelynek vezetőjét és helyettesét (vagy társelnökeit) a felügyelő kormányszerv vezetője és a MMK elnöke együtt nevezi ki. (A kettős vezetés azért szükséges, mert egyrészt a kinevezendők feltehetően elfoglalt személyek lesznek, másrészt a vezetők részvétele/felelőssége az energetikai auditálásban elengedhetetlen.) Az Energiaaudit minősítőbizottság működését ügyrendnek kell szabályoznia azzal, hogy a jogosultságra vonatkozó döntéseit 50% + 1 fő jelenlétében többségi szavazattal hozhatja meg. Az Energiaaudit minősítőbizottság egyéni kérelemre energiaauditor, illetve vezető energiaauditor jogosultságot adhat energiahatékonysági csoportos kérelmére

ki. Tervező/mérnökirodák vagy a létrehozásra kerülő szolgáltatók (ESCO-rendszerek) saját munkatársainak

energiaauditor-csoport jogosultságot is adhat, megjelölve, hogy csoportnak ki(k) lehet(nek) a vezetője(ői) és kik a tagjai. Az energiaauditor, a vezető energiaauditor és az energiaauditor-csoport jogosultságról névjegyzéket országos hatáskörrel kizárólag a MMK vezet.

3.4. Az energetikai tervezés, az energiahatékonysági szolgáltatás és az energiaaudit Az energetika fejlesztésének, az energiahatékonyság növelésének és minősítésének több lehetősége, eszköze van, az energiaaudit az egyik. Emellett, ezzel harmóniában

57

fontos a szerepe az energetikai tervezésnek szolgáltatásnak, az ESCO-rendszernek.

és

az

energiahatékonysági

3.4.1. Energetikai tervezés Az energetikai tervezés helyzetét és jellemzőit az elmúlt évben tagozati tanulmányunk53 részletesen elemezte. A tanulmányból – az energetikai auditálással összefüggésben – néhány megállapítást emelünk ki: – A szakszerű energetikai tervezés csapatmunka, e tekintetben a rendszerváltás és az energiaipar privatizálása lényeges és hátrányos változást hozott. A rendszerterv és a kiviteli tervek elkészítése csak csapatmunkával lehetséges. A csapatmunkát szükségessé teszi, hogy egyrészt a szakszerű tervezéshez különböző végzettségű és gyakorlatú tervezők kellenek, másrészt a tervezési munka volumene is több tervező munkáját igényli. A csapatmunka kézenfekvően megoldható, ha a tervezőiroda rendelkezik szükséges végzettségű, gyakorlatú és létszámú tervezővel. A rendszerváltás előtti nagy tervezőirodákban ez biztosított volt. Jelenleg a hatékony energetikai tervezéshez keresni kell az elaprózott mérnökirodák és egyéni tervezők olyan együttműködését, amely lehetővé teszi az energiarendszerek szakszerű és versenyképes tervezését. A szakszerű energetikai auditálás is csak csapatmunkában végezhető, a csapatmunka tehát a szakszerű energetikai tervezés és auditálás közös vonása. – Az energiarendszerek minőségét és szakszerűségét az energetikai minősítés javíthatja, ám energetikai és gazdasági hatékonyságukat alapvetően az energetikai tervezés határozza meg. Az energiarendszerek létesítése tekintetében az energetikai tervezés szükségszerűsége és jelentősége megkérdőjelezhetetlen. Az ország energiaellátása sok kisebb-nagyobb energiarendszerből összegződik, ezeket úgy kell megtervezni, hogy helyben hatékonyan szolgálják az érintett intézményt, céget vagy települést, eredőjük pedig szintén hatékonyan segítse az ország gazdaságának és társadalmának energiaellátását. Jelenleg a megújuló energiák mintegy 15%-os részarányának elérése képezi az országos energiafejlesztés egyik célkitűzését, azaz az energetikai tervezésnek is időszerű feladata, hogy a különböző megújuló energiák hasznosítására alkalmas energiarendszerek megvalósításához megfelelő terveket készítsen. – A nemzeti energiakoncepciók és -stratégiák kialakítása az energiafejlesztés szempontjából szükségesek, ám ezek csak akkor lehetnek megalapozottak és szakszerűek, ha készítésükben felkészült tervezők működnek közre. Az energiastratégiát a politika alakítja ki és határozza el, de az ország jövőjét meghatározó energiastratégia elkészítéséhez a felelős és szakszerű energiatervezői megalapozás nélkülözhetetlen. – Az energiatervezés lehetősége és feladata, hogy az energiarendszerek korszerű kialakításával szoros összefüggésben segítse az energetikai berendezések innovációját, hazai gyártását és a munkahelyteremtést. Jelenleg számos energiarendszer és energetikai korszerűsítés különböző támogatási alapokra történő pályázattal és közbeszerzés keretében valósul meg. A támogatási 53

MMK ET: A hazai energetikai tervezés helyzete és fejlesztése, különösen a megújuló energiák hasznosítása kapcsán. 2012.

58

alapok és a közbeszerzési eljárások szabályai gyakran az energetikai tervezést széttördelik, szabadságát korlátozzák. Néhány problémát említünk: – Az energetikai fejlesztések gyakran támogatásra szorulnak. A támogatás összességben, nemzeti szinten indokolt is, de egyes esetekben megkérdőjelezhető következményekkel jár. Negatív példaként említhető olyan eset, amikor támogatás nélkül a projekt statikus megtérülési ideje pl. 30 év lenne. Ha viszont ezt a projektet valamilyen alap 85%-os vissza nem térítendő költséggel támogatja, akkor a 15%-os saját befektetésre vonatkoztatott statikus megtérülési idő 4,5 év-re csökken, és a projekt „gazdaságosnak” mutatkozik. Dilemma (a tervezőé és az auditálóé), hogy az érintett energetikai projekt gazdaságos-e? – A pályázatokat valamilyen szintű tervezés megelőzi, a döntés azonban független a tervezéstől. A döntést pl. olyan pontozási rendszer segíti, amely sok szempontot, köztük divatos szólamokat vesz figyelembe. A tervezésnek nincs meghatározó szerepe a döntésben. – A pályázat és a közbeszerzés keretében megvalósuló energiarendszer tervezése több szakaszban valósul meg: már a pályázáshoz kell tervezés, a projekt több közbeszerzéséhez tendertervek szükségesek, majd a közbeszerzés győztesei készítik a kiviteli terveket. Ebben a megosztottságban nehezen, vagy nem érvényesül egységes rendszerterv. A pályázat és a közbeszerzés szabályai nehezítik, vagy kizárják az energetikai rendszerterv menetközi ésszerűsítő módosítását, s így gyakran a nem kellő gondossággal készített és nem auditált pályázati terv valósul meg. 3.4.2. ESCO-rendszer, energiahatékonysági szolgáltatás Az ESCO-rendszer lényegét és hazai alkalmazását az említett tanulmányban vizsgáltuk, az energiahatékonysági szolgáltatás bevezetését pedig a 2012/27/EU irányelv szorgalmazza. Indokolt mindkettőről rövid összefoglalást adni. a) Számos vállalat és sok intézmény nem volt képes sem saját, sem projektfinanszírozásban energia-megtakarítást eredményező, de jelentős beruházási költséget igénylő energiakorszerűsítést megvalósítani. Ilyen esetekben is elérhette az energiakorszerűsítés előnyeit, ha hosszabb időtávra energiaellátási szerződést kötött műszakilag és gazdaságilag alkalmas energiaszolgáltató céggel, amely felkészült energiatervezéssel is rendelkezik. Az energiaszerviz társaságokkal (Energy Service Company – ESCO) kötött megállapodás sok hazai intézmény (korház, iskola stb.) esetében tette lehetővé az energiakorszerűsítést, elsősorban a kapcsolt energiatermelés megvalósítását. Az energia-megtakarításból finanszírozott energetikai korszerűsítés és szolgáltatás költségviszonyait a 3.1. ábra szemlélteti 15 éves időszakra. Fejlesztés nélkül az évi energiaköltségek 100 egységről indulnak és az energiaárak növekedésének megfelelően nőnek. A fejlesztés után az évi energiaköltségek számottevően kisebbek. A beruházás előtti és utáni energiaköltségek különbsége az évi energiaköltség-csökkenés. Az energiaköltség-csökkenés három részre fordítódik: a finanszírozási időszakban fedezi a korszerűsítés megvalósításának költségterheit (a), a finanszírozási időszak után a 15 éves időtartamon belül biztosítja a vállalkozó hasznát (b) és mindvégig hozzájárul ahhoz, hogy a megrendelő energiaköltségei

59

csökkenjenek (c). Korszerűsítés esetén a megrendelő energiaköltsége mindvégig kisebb, mint korszerűsítés nélkül lenne, finanszírozási időszakban a csökkenés mérsékeltebb, azt követően nagyobb. 200 Be ruház ás n élküli évi en ergiakölts égek

% 150

Me grend elő megta karít ása

Évi költs ég

Vállalkozó haszna

100 Fi nanszírozá s

Be ruházás ut áni évi energiakö ltségek

50

0 1

2

3

4 5

6

7

8

9

10 11 1 2 13 1 4 15 év

3.1. ábra. Az ESCO-rendszer költségviszonyai A megrendelő intézmény számára az ESCO finanszírozás keretében történő energiakorszerűsítés több előnnyel jár: – A költséges korszerűsítés megvalósításához nincs szüksége saját tőkére és hitelre, a korszerűsítés költségeit a vállalkozó finanszírozza. – A korszerűsítést profi vállalkozó szakszerűen valósítja meg és üzemelteti, az intézménynek nem kell megfelelő felkészültségű szakembergárdáról gondoskodnia, és nem kell olyan kérdésekkel foglalkoznia, amelyek nem tartoznak szakmai profiljába. – Az ESCO finanszírozás átmenetileg sem növeli az érintett intézmény évi energiaköltségeit, kezdetben kisebb, később nagyobb évi energiaköltségcsökkentéssel számolhat. – Az ESCO finanszírozási rendszer biztonságot jelent a megrendelő intézménynek, mert szolgáltatási szerződésben a vállalkozó garanciát vállal az energiaköltség-csökkenés érvényesülésére. b) A 2012/27/EU irányelv ösztönzi – az ESCO-rendszerhez nagyon hasonlónak tekinthető – energiahatékonysági szolgáltatók, szolgáltatás létrehozását. Az irányelv szerint: – Energiahatékonysági szolgáltató az a természetes vagy jogi személy, aki energiahatékonysági szolgáltatásokat nyújt, vagy egyéb energiahatékonyság-javító intézkedéseket hajt végre a végső felhasználók létesítményeiben vagy helyiségeiben. – Energiahatékonysági szolgáltatás az a fizikai előny, haszon, vagy azon javak, amelyek az energia és az energiahatékony technológia vagy cselekvés

60

kombinációjából származnak; a szolgáltatás magában foglalja a szolgáltatás nyújtásához szükséges üzemeltetést, karbantartást és ellenőrzést, a szolgáltatást szerződés alapján nyújtják, és a szolgáltatás rendes körülmények között bizonyítottan az energiahatékonyság igazolható, mérhető vagy felbecsülhető javulásához vagy primerenergia-megtakarításhoz vezet. – Az energiahatékonysági szerződés a kedvezményezett és az energiahatékonyság-javító intézkedést nyújtó szolgáltató között létrejött olyan szerződéses megállapodás, amelyet a szerződés teljes időtartama alatt ellenőriznek és nyomon követnek, amelynek keretében az adott intézkedésbe való beruházásért (munka, ellátás vagy szolgáltatás) a kifizetés a szerződésben megállapított szintű energiahatékonyság-javulással vagy más megállapodás szerinti energiahatékonysági kritériummal (pl. pénzügyi megtakarítással) összefüggésben történik. – Az energiahatékonysági szolgáltatásokat kínáló piaci résztvevők piacra jutását átlátható és megkülönböztetés-mentes kritériumok alapján kell biztosítani. 3.4.3. Tervezés, szolgáltatás és auditálás harmóniája Az áttekintés alapján nyilvánvaló, hogy az energetikai tervezés, az energiahatékonysági szolgáltatás (ESCO-rendszer) és az energiaauditálás közös célokat szolgálnak. Megállapíthatjuk, hogy az energetikai fejlesztés, innováció és munkahely-teremtés sikerének feltétele az energetikai tervezés, az energiahatékonysági szolgáltatás (ESCOrendszer) és az energiaauditálás szakszerű és harmonikus csapatmunkája. Az energetikai auditálást tehát az energiahatékonysági szolgáltatás létrehozásával és az energetikai tervezés minősítésével összhangban lehet szabályozni. Ez konkrétan azt jelenti, hogy – az energiarendszerek tervezőit is – az energiaauditorok mellett – indokolt minősíteni. A célok eléréséhez szükséges egyes személyek tervezői jogosítása, ezen belül a speciális/különleges jártasságuk megadása. Ám ez nem elég. Egyes tervezők minősítése mellett törekedni kell az energetikai tervezőirodák minősítésére is, pl. kamarai tanúsítással, úgy, hogy a szakszerű tervezés mellett energetikai auditálásra is képesek és jogosultak legyenek. – az energiahatékonysági szolgáltatókat úgy célszerű létrehozni, hogy azok szintén az energetikai audit elkészítésére képesek és jogosultak legyenek. A harmóniával összefüggésben indokolt utalni a 2012/27/EU irányelv előírására: A tagállamoknak tanúsítási rendszereket kell létrehozniuk az energiahatékonysági szolgáltatásokat nyújtó, energetikai auditot végző és más energiahatékonyság-javító intézkedéseket végrehajtó szolgáltatások minősítésére.

3.5. Az energiaaudit díjazása Az energiaauditálás folyamata természetesen díjazást igényel. A díjazásnak nyílván van alapkövetelménye, s megoszlása az auditálás tényleges végzése és jogosítása között.

61

a) Az energetikai auditálás eszköze az energiahatékonyság növelésének. Díjazásának tehát alapkövetelménye: az energetikai auditálás díja az energiaaudit által elérhető energiaköltség-csökkenésnek a részét kell képeznie! Ezt veszi figyelembe nyílván az energetikai auditálás kialakuló piaca, és erre kell tekintettel lennie az energetikai auditálás állami szabályozásának is. Az utóbbi azt jelenti, hogy az energiaaudit készítését csak akkor indokolt/szabad előírni, ha az energia-megtakarítást, energiaköltség-megtakarítást eredményez. Nem szabad az energiarendszer tulajdonosait, sem az intézményeket, sem vállalkozókat energiaaudit készíttetésére kötelezni, ha kitűnik, hogy az energiaaudit elkészítése után nem jelentkezik energiaköltség-megtakarítás, mert erre megfelelő javaslat nem tehető, vagy van javaslat, de az, pl. forrás hiányában, nem valósulhat meg. Más szóval: az energiarendszerek energetikai auditálása nem lehet öncél, illetve az energiaauditálók célja, hanem az érintett energiarendszer gazdaságos energetikai fejlesztését kell szolgálnia! b) Az energiaaudit készítése kétféle költséget vet fel, egyrészt az érintett szerződő felek között, másrészt az energiaauditiorok jogosítása során merülnek fel költségek. – Az érintett energiarendszer tulajdonosa és az energiaauditálást végzők között minden kérdést, benne az energiaaudit díját is szerződés szabályozza. Ennek tekintetbe kell vennie az a) alatti követelményeket, de elsősorban a piac szabályait veszi figyelembe. – Az energiaauditorok képzésének szervezéséért és a minősítésekért a MMK-t természetszerűleg eljárási díj illeti meg, amit az energiaauditra vonatkozó rendeletben kell szabályozni.

4. Az energiaauditorok kiképzése

Az energiarendszerek energetikai auditálásának bevezetése esetén fontos és elengedhetetlen az energetikai auditálást végzők megfelelő kiképzése. Ezt a nyilvánvaló követelményt a 2012/27/EU irányelv54 is kellően alátámasztja: „Kellő számú, az energiahatékonyság terén jártas, megbízható szakembernek kell rendelkezésre állni az irányelv – például az energetikai auditokra vonatkozó követelmények teljesítése és az energiahatékonyságra vonatkozó kötelezettségi rendszerek megvalósítása terén történő – eredményes és gyors végrehajtásának biztosítása érdekében”.

54

Az Európai Unió és a Tanács 2012/27/EU irányelve az energiahatékonyságról.

62

„A tagállamok ösztönzik az energetikai auditorok képesítésére szolgáló képzési programok kidolgozását annak megkönnyítése érdekében, hogy megfelelő mennyiségű szakember álljon rendelkezésre ezen a területen.”

4.1. Az energiaauditorok kiválasztása és képzése Az energiarendszerek energetikai auditálásában résztvevők kiképzésénél több kérdést kell tisztázni. Tisztázni kell, hogy – egyrészt tömeges vagy kisebb létszámú energetikai auditorra van-e szükség. Úgy véljük, hogy a hazai energetika igazi fejlődését csak jól képzett energetikai auditorok képesek biztosítani, tehát a képzésüknél sem a tömegességet, hanem a magas színvonalat kell meghatározó követelménynek tekinteni; – másrészt a képzést több szinten és differenciáltan, vagy egyetlen szinten, egységesen végezzük. A több színt lehet pl. épületenergetika, technológiák energetikája és energiarendszerek energetikája. Ebben a vonatkozásban figyelembe kell venni, hogy az épületenergetikai képzést az épületek energetikai tanúsítása vizsgájához már megszervezték, ezt nem tudjuk/akarjuk befolyásolni. Az auditor jogosultság megszerzéséhez csak egyetlen vizsgát írhatunk elő, s ehhez egy, egységes kiképző előadást szervezhetünk. A különböző technológiákról (pl. erőművek, távhő) a már jogosított auditoroknak lehet szükség szerint továbbképző előadásokat szervezni. A magas szintű, egységes energetikai képzettséget egyrészt a közreműködő személyek körültekintő kiválasztásával (a), másrészt a kiválasztott személyek emelt színtű energetikai kiképzésével (b) biztosíthatjuk. a) Az energetikai auditorrá válás első lépése a kiválasztás. Az energetikai auditorképzésben csak megfelelő energetikai képzettséggel és gyakorlattal rendelkezők jelentkezését indokolt elfogadni. A felvételhez szigorú végzettségi és gyakorlati követelményeket (bizonyos mértékű ismertséget) kell előírni és megkövetelni: – A szakirányú végzettségként: egyetemi végzettséget kell megkövetelni, gépészmérnöki vagy villamosmérnöki szakon. Az egyéb egyetemi műszaki szakokon szerzett végzettség sem zárható ki, de az kivételes, egyedi indokolást és elbírálást igényel. – A gyakorlati idő követelménye legalább 10 év legyen, az energetika valamely szakterületén eltöltött (üzemi, tervezői, oktatói stb.) tevékenységgel. A 10 évnél kevesebb, de 5 évnél több gyakorlati idő szintén csak kivételes, egyedi indokolás és elbírálás esetén fogadható el. A végzettségi és a gyakorlati követelmények teljesülésén túlmenően a felvételi megbeszélésen arról is meg kell győződni, hogy a jelentkező mennyiben van tisztában az energiaauditálás szerepével és jelentőségével az energiarendszerek és a nemzeti energiaellátás szempontjából. b) Az energetikai auditornak jelentkezők közül kiválasztott, az a) alatti feltételeknek maradéktalanul megfelelő személyek megfelelő színvonalú energetikai kiképzése az

63

energetikai auditálás fontos része. Az energetikai kiképzés felelőse, programja, időtartama és vizsgája: – Az energetikai auditorok magas színvonalú kiképzése csak egységes rendszerben biztosítható. Az egységes képzés felelősének a Magyar Mérnöki Kamarát, s annak Energetikai Tagozatát javasolhatjuk, amely képes biztosítani a képzés megkívánt magas színvonalát és gyakorlatiasságát. A kiképzés részletes programját a MMK Energetikai Tagozata – a rokon tagozatok bevonásával – dolgozza ki, amit az érintett minisztérium (NFM) hagy jóvá. A kiképzést a Magyar Mérnöki Kamara országos tanfolyamok keretében – szükség szerint – folyamatosan végezné. – Az energiarendszerek energetikai auditorképző tanfolyamának magas színvonalú, átfogó és gyakorlati energetikai továbbképzést kell nyújtania. Szakterületi energetikai képzés nem feladata, a szükséges szakterületi ismeretek meglétét a jelentkezők felvétele során kell előírni és biztosítani. – Az energetikai auditorképző tanfolyam időtartamát az átfogó energetikai ismeretek figyelembevételével, a résztvevők felkészültsége alapján kell megállapítani. Első közelítésben javasolható időtartam mintegy 50 h. – Az energetikai auditorképzés vizsgával zárul, amely írásbeli és bizottság előtt teendő szóbeli vizsgából áll. A vizsgán sikeresen megfeleltek kérhetik az energiaauditor jogosultság megadását.

4.2. A jelenlegi energetikai auditorképzés áttekintése A energetikai auditorképzés programjának kialakításához indokolt áttekinteni, és – ha lehet – felhasználni a jelenleg spontán folyó auditorképzéseket, azok jellemzőit. Mivel a jelenlegi energetikai auditképzések nem szabályozottak, ezekről hivatalos és teljes körű helyzetkép nem állhat rendelkezésre. 4.2.1. Pillanatkép Az energiaauditor-képzések meghirdetéséről és programjáról az Internet nyújt tájékoztatást. Az Internet Google keresőprogramja alapján55 az energiaauditképzésben résztvevőkről a következő – nem teljes körű – pillanatképet állíthattuk össze: AIB Vincotte Hungary Kft. Bausoft Pécsvárag Kft. BME Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék BME Mérnöktovábbképző Intézet Bureau Veritas Hungary Business Focus Denkstatt Hungary Kft. EFEB Felnőttképzés EMT Első Magyar Tanúsító Zrt. ENER -Supply 55

Internet Google/Energiaaudit képzés/2013.02.08

64

EU-SUCCESS Oktatásszervező és Tanácsadó Kft. EUZERT Uniós Továbbképző Kft. Hasznos Tudás Háza Kft. INNTER Innovációs és Technológiai Központ Nonprofit Kft. Környezettudományi Központ ME Felnőttképzési Regionális Központ Magyar Építész Kamara OTIR NAHOVA Holding Fejlesztési és Finanszírozási Csoport Kft. PTE Pollach Mihály Műszaki és Informatikai Kar OKJ (Országos Képzési Központ) SGS Hungary SZIE Ybl Miklós Építéstudományi Kar Felnőttképzési Csoport A nem teljes körű pillanatkép alapján a jelenleg folyó energetikai auditorképzésre több megállapítást tehetünk: – megállapíthatjuk, hogy az energiaaudit képzés címszó alatt – az energiaaudit állami szabályozása hiányában is – már nagyon sok továbbképzést hirdettek meg és tartottak sorozatban, azaz piaci szemlélet alapján ez a képzés jó biznisznek bizonyult (ezt a tanfolyamdíjak is alátámasztják); – az energetikai auditorképzések jelentős része ténylegesen az épületek energetikai tanúsításának előírt vizsgáira készítette fel a jelentkezőket, ez a programokból egyértelműen vagy burkoltan megállapítható, – a jelenlegi energiaaudit-képzések spontán, központi szabályozás nélkül indultak, és kérdéses, hogy milyen mértékben szolgálják a lokális, a települési és az országos energiafejlesztés céljait. A felsorolt képzésekben számos felnőttképzésre jogosított szervezet vett részt, köztük több neves oktatási intézmény. A vegyes tanúsító/auditáló képzés teljes körű áttekintése helyett csak két intézmény, a BME Mérnöktovábbképző Intézetének és a ME Felnőttképzési Regionális Központnak a képzését emeljük ki és mutatjuk be. 4.2.2. BME Mérnöktovábbképző Intézet BME Mérnöktovábbképző Intézet: EU-rendszerű energia auditor képzés Időtartam: 73 óra, MMK pont: 9 A képzés célja: Megerősíti az MMK GB-18 energiagazdálkodási szakértői jogosultság elnyerésének lehetőségét, megszilárdítja annak esélyét, továbbá felkészít a vonatkozó 104/2006. (IV. 28.) kormányrendelet szerinti SZÉS 1.6., illetve SZÉSZ 1.4. szerinti épületenergetikai szakértői ("tanúsítói") jogosultság elnyeréséhez szükséges - a Magyar Mérnöki Kamara, illetve a Magyar Építész Kamara által szervezett/szervezendő - vizsga sikeres letételére. A képzés témakörei: Bevezetés az energiagazdálkodásba; Energia auditálás, megtakarítási mintapéldák; Energia mértékegységek, tarifák, törvények; Energiagazdálkodás a liberalizált piacon; Az energia auditálás módszertana; Ipari-, és épület-esettanulmány;

65

Információ-, és támogatási források, szakirodalom; Műszerek, mérések; Kazánok és karbantartásuk; Gőzrendszerek; Sűrített levegő rendszerek; Villamos motorok, hajtások; Épületek szerkezete; Épületfizika; EU és hazai épületenergetikai előírások, követelményrendszer, szabványok; Az épületenergetikai tanúsítás rendszere, közös tanúsítási minta-gyakorlat, WinWatt szoftver használata, mintapéldái (a képzési időszak alatt rendelkezésre álló rendelettervezetek, és a már hatályba lépett rendelet alapján); Világítás; Fűtés, távfűtés; Energiahatékony fűtésrekonstrukciók a gyakorlatban; Klimatizálás, hűtés; Beszabályozás: légtechnika, automatika, hidraulika; Vízgazdálkodás; Kapcsolt hő-, és villamosenergia-termelés; Megújuló energiák; Hidrogén és tüzelőanyagcella technológiák; Közlekedési vállalkozások energiagazdálkodása; Mérés és felülvizsgálat, megfigyelés és célkitűzés; Energiatakarékossági beruházások gazdasági értékelése és finanszírozása; Energiamegtakarítás szerződéssel; A bank szemszögéből; A jó auditor képzettsége, gyakorlata. Igazolás/bizonyítvány: Tanúsító oklevél a BME Mérnöktovábbképző Intézet szervezésében megtartott EUrendszerű energia auditor című képzésen részt vett A témakörökből kiderül, hogy abban nagy súllyal szerepel az épületek energiatanúsításához kapcsolódó ismeretanyag, ám emellett számos energetikai kérdést érint. Az energiaaudítálás konkrétan megkívánt/előírt feladatai természetesen még nem szerepelhettek benne, hiszen erre vonatkozó EU-s és hazai szabályozás eddig még nem volt. A vizsgált energetikai tanúsító/audit képzések között ez volt a legelterjedtebb. Erre egy idézet: „Ami a fiatalok érdeklődését és a jelentkezéseket illeti, cégünk képzéskínálatában … az EU rendszerű energia auditor mérnöktovábbképzés foglalnak helyet az élmezőnyben" - tájékoztatott Molnár Zoltán, a Business Focus Kft. ügyvezető igazgatója. 4.2.3. ME Felnőttképzési Regionális Központ ME Felnőttképzési Regionális Központ: Energetikai auditor/energetikai felülvizsgáló Időtartam: 36 óra A képzés célja: A résztvevők felkészítése a Magyar Mérnöki Kamara által szervezett épületenergetikai tanúsítói jogosultsági vizsga sikeres teljesítéséhez. Megszerezhető ismeretek, kompetenciák: 1. A feltételek és vizsgakövetelmények megismerése az épületenergetikai szakértői jogosultság megszerzésének folyamatához. 2. Készség, kialakulása az európai és hazai épületenergetikai szabályozási követelményrendszer folyamatos követésére, a jelenlegi állapot és a változási irányok önálló megítélése. 3. A korábban megszerzett műszaki hő- és áramlástechnika, erő- és munkagépek illetve általános energetika témakörű ismeretek felfrissülése.

66

4. A komfortelmélet alapjainak elsajátítása. 5. A tájékozódási és probléma-megoldási képesség megerősödése az épületgépészet és épületenergetika speciális területein. 6. Készség kialakulása az épületek energetikai minőségének tanúsításához szükséges műszaki és ügyviteli tevékenység elvégzésére az alábbi témakörökben 6.1. A követelményértékek áttekintése a hőátbocsátási tényező, fajlagos hőveszteségtényező és összesített energetikai jellemző alapján. 6.2. A határoló szerkezetek jellemzőinek, a fűtés éves nettó hőenergia igényének és a fűtés primer energia igényének számítása. 6.3. A szellőzési rendszerek primer energia igényének számítása. 6.4. Az összesített energetikai jellemző számítása. 6.5. Az energetikai minőségtanúsítvány tartalmi és formai követelményei. 7. A szakirodalom megismerésére és rendszerezésére irányuló készség kifejlődése különösen a vonatkozó szabványok tekintetében. 8. A szakértői tevékenységhez szükséges mérőeszközök és mérési módszerek megismerése. 9. Készség kialakulása az épületenergetikai tanúsítás jelenlegi problémáinak megoldására, új ötletek elmélyítésére, új módszerek és eszközök kidolgozására a munkahelyi háttérre alapozva. A képzés céljából és ismeretanyagából egyértelműen kiderül, hogy – a cím ellenére – itt csupán az épületek energetikai tanúsítóinak a vizsgára felkészítése a továbbképzés célja.

4.3. Javaslat az energetikai auditorképzés kidolgozására Az energiaaudit-képzés pillanatképének áttekintése alapján megállapíthatjuk, hogy a jövőbeni, az energetikai auditálás szabályozása utáni energetikai auditorok jogosultsági vizsgáihoz a jelenlegi spontán képzésekből keveset meríthetünk. Nyilvánvaló, hogy a jövőben megjelenő szabályozás után az energetikai auditorképzést a vonatkozó rendeletek előírásaival összhangban lévő, új alapokra kell helyezni és központilag megszervezni. A jövőbeni energetikai auditképzés várhatóan három fontos feladatot mindenképpen jelent: meg kell határozni az egységes energetikai auditorképzés tananyagát, ki kell alakítani az energetikai auditorképzést irányító szervezetet, el kell készíteni az energetikai auditálás útmutatóját, írásbeli anyagát. 4.3.1. Az energetikai auditorképzés tananyaga Az energiarendszerek energetikai auditálásában résztvevők átfogó energetikai képzését két körülmény szabja meg: – Abból kell kiindulnunk, hogy a magas szintű és átfogó energetikai ismeretek követelményét a hazai felsőoktatás a közelmúltban, és széles körben nem biztosíthatta, amikor az energetikai oktatás háttérbe szorult, és az energetika szakmát inkább a felhígulás jellemezte.

67

– Ugyanakkor az energetikai auditálásban vezetőként vagy tagként résztvevőknek mindenképpen magas szintű és átfogó energetikai ismeretekkel kell rendelkezniük. Az energetikai auditorok számára szükséges átfogó energetikai képzés tananyagát nagyon körültekintően kell összeállítani, majd folyamatosan fejleszteni. Első közelítésben az átfogó energetikai képzés tananyagát vázlatosan az alábbiak szerint adhatjuk meg:  Az energiaellátás rendszere. Az energiaigény, a végenergia-felhasználás és a primerenergia-felhasználás szintje és energiamérlege. Energetikai fő célkitűzések: fogyasztói energiatakarékosság, energiafelhasználás és energiaellátás hatékonysága, optimális energiastruktúra. Az energiarendszerek termékre, termelési értékre vetített energiaigényessége.  Az energiatermelés fogalmai és mutatói. Kazánok és erőművek közvetlen energiatermelésének hatásfoka és fajlagos primerenergia-felhasználása. A kapcsolt energiatermelés rendszerei és mutatói, a kapcsolt hőtermelés fajlagos primerenergiafelhasználása, energia-megtakarítás. Kompresszoros és abszorpciós hőszivattyúk és hűtőberendezések, fűtési és hűtési tényező, fajlagos primerenergia-felhasználás, gázmotoros hőszivattyúk, trigeneráció. Villamos hőtermelés energetikai mutatói. Az energiamutatók terhelési és időfüggősége, átlagértéke.  Vezetékes energiarendszerek. Földgázhálózat, gáztárolás. Villamosenergiarendszer, menetrend-tartás, csúcs- és völgyidőszak. Távhőrendszerek, kapcsolt hőtermelés, a hőigények hatása. Távfűtés és távhűtés, a trigeneráció megoldási lehetőségei. Rendszerhatások, rendszerszemlélet.  Megújuló energiák hasznosítása. A biomassza tüzeléses és elgázosítós hasznosítása. A geotermális hő közvetlen és a földhő hőszivattyús hasznosítása. A napenergia termikus és villamos hasznosítása. Víz- és szélerőművek.  Az energiaellátás gazdasági jellemzői. Az energiaellátás beruházási és tüzelőköltségei. Költségmutatók, egységköltségek, statikus és dinamikus megtérülési idők. Élettartamra vonatkozó költség-haszon elemzés, a költségek jelenértéke. Pályázatok, támogatások gazdasági elemzése.  Az energiaellátás és a környezet-szennyezés. Lokális és globális szennyezések, szén-dioxid-kibocsátás, klímahatások. Energiahatékonyság és a környezeti hatások.  Energetikai minősítések. Háztartási berendezések és fényforrások energiacímkézése. Az épületek energetikai tanúsítása. Az energiarendszerek energetikai auditálása. Energetikai tervezés, energiahatékonysági szolgáltatás és az energiaaudit összefüggése. 4.3.2. Az energetikai auditorképzés irányítása Az egységes és hatékonyan működő energetikai auditorképzés szükségessé tesz megfelelő képzésirányítást. Meg kell vizsgálni, hogy a megfelelő auditorképzés-

68

irányítást milyen formában, milyen szervezet keretében és milyen összetételben indokolt létrehozni. Az energetikai auditorképzés irányítására egy energiaauditor-képzést irányító bizottságot indokolt létrehozni. Ennek a bizottságnak a feladatát képezi, hogy az energiaauditálásra vonatkozóan megjelenő rendeletek figyelembevételével előbb kidolgozza a szükséges, egységes energetikai auditorképzés programját, majd szervezze és irányítsa annak egységes és átfogó megvalósítását. Az energiaauditor-képzést irányító bizottságot a Magyar Mérnöki Kamara keretében célszerű megalapítani. A MMK szervezetén belül az energetikai auditálás szakmailag elsősorban az Energetikai Tagozat szakterületére esik, ezért az energiaauditorképzést irányító bizottságot a MMK Energetikai Tagozatán belül javasoljuk létrehozni, természetesen több társtagozat bevonásával. És kamarában nem tevékenykedő szakemberek részvételével. Az energiaauditor-képzést irányító bizottság megalapításának a szükséges feltételei a MMK Energetikai Tagozatában jelenleg nem adottak, ám megteremthetők, és rövid időn belül biztosíthatók. Jelenleg az általános kamarai továbbképzési feladatok ellátására a tagozati SZTMB (Szakterületi Munkabizottság) létezik, amelynek konkrét feladata a kamarai továbbképzések kreditpontjaira javaslatadás és az érintett ME és MV vizsgáztatás. Természetszerűen a SZTMB nem alkalmas az energiaauditorképzés irányítása jóval nagyobb feladatainak ellátására. A megfelelő irányító bizottság összetételét a következők figyelembevételével lehet létrehozni: a tagozati elnökség tagjai, a MMK vezetésének és érintett társtagozatainak képviselői, az energiaipar (pl. villamosenergia-ipar, földgáz és távhő) reprezentánsai, az energetikai felsőoktatás reprezentatív képviselete, az irányító kormányszerv képviselője. 4.3.3. Az energetikai auditálás útmutatója Az energiaauditálás hatékony megvalósításához az egységes és szakszerű auditorképzés szükséges, de az nem elegendő. A továbbképzésen túl szükséges az is, hogy az energetikai auditáláshoz megfelelő szakmai útmutatók álljanak rendelkezésre mind az auditálásra kerülő energiarendszerek tulajdonosai, mind az auditálást végző energiaauditorok számára, de az energiaauditálásban érintetteknek is. Abból kell kiindulni, hogy az energiaauditálást megjelenő rendelet szabályozni fogja. Ugyanakkor a megjelenő rendeletet esetenként részletezni, értelmezni és magyarázni is kell, mind az érintett energiarendszerek tulajdonosainak, mind az energiaauditoroknak. Ezeket az egységes eljárást szolgáló, rendeletet kiegészítő információkat megfelelő útmutatók (könyvek) formájában lehet biztosítani. Az energetikai auditálás szükséges útmutatói kézenfekvő módon elkészíthetők és megjeleníthetők pl. a MMK Energetikai Tagozata által tervezett ENERGETIKAI SZAKKÖNYVEK könyvsorozat keretében. A könyvsorozat programjában ezt az igényt figyelembe kell venni.

69

4. Az energiaauditorok kiképzése

Az energiarendszerek energetikai auditálásának bevezetése esetén fontos és elengedhetetlen az energetikai auditálást végzők megfelelő kiképzése. Ezt a nyilvánvaló követelményt a 2012/27/EU irányelv56 is kellően alátámasztja: „Kellő számú, az energiahatékonyság terén jártas, megbízható szakembernek kell rendelkezésre állni az irányelv – például az energetikai auditokra vonatkozó követelmények teljesítése és az energiahatékonyságra vonatkozó kötelezettségi rendszerek megvalósítása terén történő – eredményes és gyors végrehajtásának biztosítása érdekében”. „A tagállamok ösztönzik az energetikai auditorok képesítésére szolgáló képzési programok kidolgozását annak megkönnyítése érdekében, hogy megfelelő mennyiségű szakember álljon rendelkezésre ezen a területen.”

4.1. Az energiaauditorok kiválasztása és képzése Az energiarendszerek energetikai auditálásában résztvevők kiképzésénél több kérdést kell tisztázni. Tisztázni kell, hogy – egyrészt tömeges vagy kisebb létszámú energetikai auditorra van-e szükség. Úgy véljük, hogy a hazai energetika igazi fejlődését csak jól képzett energetikai auditorok képesek biztosítani, tehát a képzésüknél sem a tömegességet, hanem a magas színvonalat kell meghatározó követelménynek tekinteni; – másrészt a képzést több szinten és differenciáltan, vagy egyetlen szinten, egységesen végezzük. A több színt lehet pl. épületenergetika, technológiák energetikája és energiarendszerek energetikája. Ebben a vonatkozásban figyelembe kell venni, hogy az épületenergetikai képzést az épületek energetikai tanúsítása vizsgájához már megszervezték, ezt nem tudjuk/akarjuk befolyásolni. Az auditor jogosultság megszerzéséhez csak egyetlen vizsgát írhatunk elő, s ehhez egy, egységes kiképző előadást szervezhetünk. A különböző technológiákról (pl. erőművek, távhő) a már jogosított auditoroknak lehet szükség szerint továbbképző előadásokat szervezni. A magas szintű, egységes energetikai képzettséget egyrészt a közreműködő személyek körültekintő kiválasztásával (a), másrészt a kiválasztott személyek emelt színtű energetikai kiképzésével (b) biztosíthatjuk. a) Az energetikai auditorrá válás első lépése a kiválasztás. Az energetikai auditorképzésben csak megfelelő energetikai képzettséggel és gyakorlattal 56

Az Európai Unió és a Tanács 2012/27/EU irányelve az energiahatékonyságról.

70

rendelkezők jelentkezését indokolt elfogadni. A felvételhez szigorú végzettségi és gyakorlati követelményeket (bizonyos mértékű ismertséget) kell előírni és megkövetelni: – A szakirányú végzettségként: egyetemi végzettséget kell megkövetelni, gépészmérnöki vagy villamosmérnöki szakon. Az egyéb egyetemi műszaki szakokon szerzett végzettség sem zárható ki, de az kivételes, egyedi indokolást és elbírálást igényel. – A gyakorlati idő követelménye legalább 10 év legyen, az energetika valamely szakterületén eltöltött (üzemi, tervezői, oktatói stb.) tevékenységgel. A 10 évnél kevesebb, de 5 évnél több gyakorlati idő szintén csak kivételes, egyedi indokolás és elbírálás esetén fogadható el. A végzettségi és a gyakorlati követelmények teljesülésén túlmenően a felvételi megbeszélésen arról is meg kell győződni, hogy a jelentkező mennyiben van tisztában az energiaauditálás szerepével és jelentőségével az energiarendszerek és a nemzeti energiaellátás szempontjából. b) Az energetikai auditornak jelentkezők közül kiválasztott, az a) alatti feltételeknek maradéktalanul megfelelő személyek megfelelő színvonalú energetikai kiképzése az energetikai auditálás fontos része. Az energetikai kiképzés felelőse, programja, időtartama és vizsgája: – Az energetikai auditorok magas színvonalú kiképzése csak egységes rendszerben biztosítható. Az egységes képzés felelősének a Magyar Mérnöki Kamarát, s annak Energetikai Tagozatát javasolhatjuk, amely képes biztosítani a képzés megkívánt magas színvonalát és gyakorlatiasságát. A kiképzés részletes programját a MMK Energetikai Tagozata – a rokon tagozatok bevonásával – dolgozza ki, amit az érintett minisztérium (NFM) hagy jóvá. A kiképzést a Magyar Mérnöki Kamara országos tanfolyamok keretében – szükség szerint – folyamatosan végezné. – Az energiarendszerek energetikai auditorképző tanfolyamának magas színvonalú, átfogó és gyakorlati energetikai továbbképzést kell nyújtania. Szakterületi energetikai képzés nem feladata, a szükséges szakterületi ismeretek meglétét a jelentkezők felvétele során kell előírni és biztosítani. – Az energetikai auditorképző tanfolyam időtartamát az átfogó energetikai ismeretek figyelembevételével, a résztvevők felkészültsége alapján kell megállapítani. Első közelítésben javasolható időtartam mintegy 50 h. – Az energetikai auditorképzés vizsgával zárul, amely írásbeli és bizottság előtt teendő szóbeli vizsgából áll. A vizsgán sikeresen megfeleltek kérhetik az energiaauditor jogosultság megadását.

4.2. A jelenlegi energetikai auditorképzés áttekintése A energetikai auditorképzés programjának kialakításához indokolt áttekinteni, és – ha lehet – felhasználni a jelenleg spontán folyó auditorképzéseket, azok jellemzőit. Mivel a jelenlegi energetikai auditképzések nem szabályozottak, ezekről hivatalos és teljes körű helyzetkép nem állhat rendelkezésre.

71

4.2.1. Pillanatkép Az energiaauditor-képzések meghirdetéséről és programjáról az Internet nyújt tájékoztatást. Az Internet Google keresőprogramja alapján57 az energiaauditképzésben résztvevőkről a következő – nem teljes körű – pillanatképet állíthattuk össze: AIB Vincotte Hungary Kft. Bausoft Pécsvárag Kft. BME Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék BME Mérnöktovábbképző Intézet Bureau Veritas Hungary Business Focus Denkstatt Hungary Kft. EFEB Felnőttképzés EMT Első Magyar Tanúsító Zrt. ENER -Supply EU-SUCCESS Oktatásszervező és Tanácsadó Kft. EUZERT Uniós Továbbképző Kft. Hasznos Tudás Háza Kft. INNTER Innovációs és Technológiai Központ Nonprofit Kft. Környezettudományi Központ ME Felnőttképzési Regionális Központ Magyar Építész Kamara OTIR NAHOVA Holding Fejlesztési és Finanszírozási Csoport Kft. PTE Pollach Mihály Műszaki és Informatikai Kar OKJ (Országos Képzési Központ) SGS Hungary SZIE Ybl Miklós Építéstudományi Kar Felnőttképzési Csoport A nem teljes körű pillanatkép alapján a jelenleg folyó energetikai auditorképzésre több megállapítást tehetünk: – megállapíthatjuk, hogy az energiaaudit képzés címszó alatt – az energiaaudit állami szabályozása hiányában is – már nagyon sok továbbképzést hirdettek meg és tartottak sorozatban, azaz piaci szemlélet alapján ez a képzés jó biznisznek bizonyult (ezt a tanfolyamdíjak is alátámasztják); – az energetikai auditorképzések jelentős része ténylegesen az épületek energetikai tanúsításának előírt vizsgáira készítette fel a jelentkezőket, ez a programokból egyértelműen vagy burkoltan megállapítható, – a jelenlegi energiaaudit-képzések spontán, központi szabályozás nélkül indultak, és kérdéses, hogy milyen mértékben szolgálják a lokális, a települési és az országos energiafejlesztés céljait. A felsorolt képzésekben számos felnőttképzésre jogosított szervezet vett részt, köztük több neves oktatási intézmény. A vegyes tanúsító/auditáló képzés teljes körű áttekintése helyett csak két intézmény, a BME Mérnöktovábbképző Intézetének és a ME Felnőttképzési Regionális Központnak a képzését emeljük ki és mutatjuk be. 57

Internet Google/Energiaaudit képzés/2013.02.08

72

4.2.2. BME Mérnöktovábbképző Intézet BME Mérnöktovábbképző Intézet: EU-rendszerű energia auditor képzés Időtartam: 73 óra, MMK pont: 9 A képzés célja: Megerősíti az MMK GB-18 energiagazdálkodási szakértői jogosultság elnyerésének lehetőségét, megszilárdítja annak esélyét, továbbá felkészít a vonatkozó 104/2006. (IV. 28.) kormányrendelet szerinti SZÉS 1.6., illetve SZÉSZ 1.4. szerinti épületenergetikai szakértői ("tanúsítói") jogosultság elnyeréséhez szükséges - a Magyar Mérnöki Kamara, illetve a Magyar Építész Kamara által szervezett/szervezendő - vizsga sikeres letételére. A képzés témakörei: Bevezetés az energiagazdálkodásba; Energia auditálás, megtakarítási mintapéldák; Energia mértékegységek, tarifák, törvények; Energiagazdálkodás a liberalizált piacon; Az energia auditálás módszertana; Ipari-, és épület-esettanulmány; Információ-, és támogatási források, szakirodalom; Műszerek, mérések; Kazánok és karbantartásuk; Gőzrendszerek; Sűrített levegő rendszerek; Villamos motorok, hajtások; Épületek szerkezete; Épületfizika; EU és hazai épületenergetikai előírások, követelményrendszer, szabványok; Az épületenergetikai tanúsítás rendszere, közös tanúsítási minta-gyakorlat, WinWatt szoftver használata, mintapéldái (a képzési időszak alatt rendelkezésre álló rendelettervezetek, és a már hatályba lépett rendelet alapján); Világítás; Fűtés, távfűtés; Energiahatékony fűtésrekonstrukciók a gyakorlatban; Klimatizálás, hűtés; Beszabályozás: légtechnika, automatika, hidraulika; Vízgazdálkodás; Kapcsolt hő-, és villamosenergia-termelés; Megújuló energiák; Hidrogén és tüzelőanyagcella technológiák; Közlekedési vállalkozások energiagazdálkodása; Mérés és felülvizsgálat, megfigyelés és célkitűzés; Energiatakarékossági beruházások gazdasági értékelése és finanszírozása; Energiamegtakarítás szerződéssel; A bank szemszögéből; A jó auditor képzettsége, gyakorlata. Igazolás/bizonyítvány: Tanúsító oklevél a BME Mérnöktovábbképző Intézet szervezésében megtartott EUrendszerű energia auditor című képzésen részt vett A témakörökből kiderül, hogy abban nagy súllyal szerepel az épületek energiatanúsításához kapcsolódó ismeretanyag, ám emellett számos energetikai kérdést érint. Az energiaaudítálás konkrétan megkívánt/előírt feladatai természetesen még nem szerepelhettek benne, hiszen erre vonatkozó EU-s és hazai szabályozás eddig még nem volt. A vizsgált energetikai tanúsító/audit képzések között ez volt a legelterjedtebb. Erre egy idézet: „Ami a fiatalok érdeklődését és a jelentkezéseket illeti, cégünk képzéskínálatában … az EU rendszerű energia auditor mérnöktovábbképzés foglalnak helyet az élmezőnyben" - tájékoztatott Molnár Zoltán, a Business Focus Kft. ügyvezető igazgatója.

73

4.2.3. ME Felnőttképzési Regionális Központ ME Felnőttképzési Regionális Központ: Energetikai auditor/energetikai felülvizsgáló Időtartam: 36 óra A képzés célja: A résztvevők felkészítése a Magyar Mérnöki Kamara által szervezett épületenergetikai tanúsítói jogosultsági vizsga sikeres teljesítéséhez. Megszerezhető ismeretek, kompetenciák: 1. A feltételek és vizsgakövetelmények megismerése az épületenergetikai szakértői jogosultság megszerzésének folyamatához. 2. Készség, kialakulása az európai és hazai épületenergetikai szabályozási követelményrendszer folyamatos követésére, a jelenlegi állapot és a változási irányok önálló megítélése. 3. A korábban megszerzett műszaki hő- és áramlástechnika, erő- és munkagépek illetve általános energetika témakörű ismeretek felfrissülése. 4. A komfortelmélet alapjainak elsajátítása. 5. A tájékozódási és probléma-megoldási képesség megerősödése az épületgépészet és épületenergetika speciális területein. 6. Készség kialakulása az épületek energetikai minőségének tanúsításához szükséges műszaki és ügyviteli tevékenység elvégzésére az alábbi témakörökben 6.1. A követelményértékek áttekintése a hőátbocsátási tényező, fajlagos hőveszteségtényező és összesített energetikai jellemző alapján. 6.2. A határoló szerkezetek jellemzőinek, a fűtés éves nettó hőenergia igényének és a fűtés primer energia igényének számítása. 6.3. A szellőzési rendszerek primer energia igényének számítása. 6.4. Az összesített energetikai jellemző számítása. 6.5. Az energetikai minőségtanúsítvány tartalmi és formai követelményei. 7. A szakirodalom megismerésére és rendszerezésére irányuló készség kifejlődése különösen a vonatkozó szabványok tekintetében. 8. A szakértői tevékenységhez szükséges mérőeszközök és mérési módszerek megismerése. 9. Készség kialakulása az épületenergetikai tanúsítás jelenlegi problémáinak megoldására, új ötletek elmélyítésére, új módszerek és eszközök kidolgozására a munkahelyi háttérre alapozva. A képzés céljából és ismeretanyagából egyértelműen kiderül, hogy – a cím ellenére – itt csupán az épületek energetikai tanúsítóinak a vizsgára felkészítése a továbbképzés célja.

4.3. Javaslat az energetikai auditorképzés kidolgozására Az energiaaudit-képzés pillanatképének áttekintése alapján megállapíthatjuk, hogy a jövőbeni, az energetikai auditálás szabályozása utáni energetikai auditorok jogosultsági vizsgáihoz a jelenlegi spontán képzésekből keveset meríthetünk. Nyilvánvaló, hogy a jövőben megjelenő szabályozás után az energetikai

74

auditorképzést a vonatkozó rendeletek előírásaival összhangban lévő, új alapokra kell helyezni és központilag megszervezni. A jövőbeni energetikai auditképzés várhatóan három fontos feladatot mindenképpen jelent: meg kell határozni az egységes energetikai auditorképzés tananyagát, ki kell alakítani az energetikai auditorképzést irányító szervezetet, el kell készíteni az energetikai auditálás útmutatóját, írásbeli anyagát. 4.3.1. Az energetikai auditorképzés tananyaga Az energiarendszerek energetikai auditálásában résztvevők átfogó energetikai képzését két körülmény szabja meg: – Abból kell kiindulnunk, hogy a magas szintű és átfogó energetikai ismeretek követelményét a hazai felsőoktatás a közelmúltban, és széles körben nem biztosíthatta, amikor az energetikai oktatás háttérbe szorult, és az energetika szakmát inkább a felhígulás jellemezte. – Ugyanakkor az energetikai auditálásban vezetőként vagy tagként résztvevőknek mindenképpen magas szintű és átfogó energetikai ismeretekkel kell rendelkezniük. Az energetikai auditorok számára szükséges átfogó energetikai képzés tananyagát nagyon körültekintően kell összeállítani, majd folyamatosan fejleszteni. Első közelítésben az átfogó energetikai képzés tananyagát vázlatosan az alábbiak szerint adhatjuk meg:  Az energiaellátás rendszere. Az energiaigény, a végenergia-felhasználás és a primerenergia-felhasználás szintje és energiamérlege. Energetikai fő célkitűzések: fogyasztói energiatakarékosság, energiafelhasználás és energiaellátás hatékonysága, optimális energiastruktúra. Az energiarendszerek termékre, termelési értékre vetített energiaigényessége.  Az energiatermelés fogalmai és mutatói. Kazánok és erőművek közvetlen energiatermelésének hatásfoka és fajlagos primerenergia-felhasználása. A kapcsolt energiatermelés rendszerei és mutatói, a kapcsolt hőtermelés fajlagos primerenergiafelhasználása, energia-megtakarítás. Kompresszoros és abszorpciós hőszivattyúk és hűtőberendezések, fűtési és hűtési tényező, fajlagos primerenergia-felhasználás, gázmotoros hőszivattyúk, trigeneráció. Villamos hőtermelés energetikai mutatói. Az energiamutatók terhelési és időfüggősége, átlagértéke.  Vezetékes energiarendszerek. Földgázhálózat, gáztárolás. Villamosenergiarendszer, menetrend-tartás, csúcs- és völgyidőszak. Távhőrendszerek, kapcsolt hőtermelés, a hőigények hatása. Távfűtés és távhűtés, a trigeneráció megoldási lehetőségei. Rendszerhatások, rendszerszemlélet.  Megújuló energiák hasznosítása. A biomassza tüzeléses és elgázosítós hasznosítása. A geotermális hő közvetlen és a földhő hőszivattyús hasznosítása. A napenergia termikus és villamos hasznosítása. Víz- és szélerőművek.

75

 Az energiaellátás gazdasági jellemzői. Az energiaellátás beruházási és tüzelőköltségei. Költségmutatók, egységköltségek, statikus és dinamikus megtérülési idők. Élettartamra vonatkozó költség-haszon elemzés, a költségek jelenértéke. Pályázatok, támogatások gazdasági elemzése.  Az energiaellátás és a környezet-szennyezés. Lokális és globális szennyezések, szén-dioxid-kibocsátás, klímahatások. Energiahatékonyság és a környezeti hatások.  Energetikai minősítések. Háztartási berendezések és fényforrások energiacímkézése. Az épületek energetikai tanúsítása. Az energiarendszerek energetikai auditálása. Energetikai tervezés, energiahatékonysági szolgáltatás és az energiaaudit összefüggése. 4.3.2. Az energetikai auditorképzés irányítása Az egységes és hatékonyan működő energetikai auditorképzés szükségessé tesz megfelelő képzésirányítást. Meg kell vizsgálni, hogy a megfelelő auditorképzésirányítást milyen formában, milyen szervezet keretében és milyen összetételben indokolt létrehozni. Az energetikai auditorképzés irányítására egy energiaauditor-képzést irányító bizottságot indokolt létrehozni. Ennek a bizottságnak a feladatát képezi, hogy az energiaauditálásra vonatkozóan megjelenő rendeletek figyelembevételével előbb kidolgozza a szükséges, egységes energetikai auditorképzés programját, majd szervezze és irányítsa annak egységes és átfogó megvalósítását. Az energiaauditor-képzést irányító bizottságot a Magyar Mérnöki Kamara keretében célszerű megalapítani. A MMK szervezetén belül az energetikai auditálás szakmailag elsősorban az Energetikai Tagozat szakterületére esik, ezért az energiaauditorképzést irányító bizottságot a MMK Energetikai Tagozatán belül javasoljuk létrehozni, természetesen több társtagozat bevonásával. És kamarában nem tevékenykedő szakemberek részvételével. Az energiaauditor-képzést irányító bizottság megalapításának a szükséges feltételei a MMK Energetikai Tagozatában jelenleg nem adottak, ám megteremthetők, és rövid időn belül biztosíthatók. Jelenleg az általános kamarai továbbképzési feladatok ellátására a tagozati SZTMB (Szakterületi Munkabizottság) létezik, amelynek konkrét feladata a kamarai továbbképzések kreditpontjaira javaslatadás és az érintett ME és MV vizsgáztatás. Természetszerűen a SZTMB nem alkalmas az energiaauditorképzés irányítása jóval nagyobb feladatainak ellátására. A megfelelő irányító bizottság összetételét a következők figyelembevételével lehet létrehozni: a tagozati elnökség tagjai, a MMK vezetésének és érintett társtagozatainak képviselői, az energiaipar (pl. villamosenergia-ipar, földgáz és távhő) reprezentánsai, az energetikai felsőoktatás reprezentatív képviselete, az irányító kormányszerv képviselője.

76

4.3.3. Az energetikai auditálás útmutatója Az energiaauditálás hatékony megvalósításához az egységes és szakszerű auditorképzés szükséges, de az nem elegendő. A továbbképzésen túl szükséges az is, hogy az energetikai auditáláshoz megfelelő szakmai útmutatók álljanak rendelkezésre mind az auditálásra kerülő energiarendszerek tulajdonosai, mind az auditálást végző energiaauditorok számára, de az energiaauditálásban érintetteknek is. Abból kell kiindulni, hogy az energiaauditálást megjelenő rendelet szabályozni fogja. Ugyanakkor a megjelenő rendeletet esetenként részletezni, értelmezni és magyarázni is kell, mind az érintett energiarendszerek tulajdonosainak, mind az energiaauditoroknak. Ezeket az egységes eljárást szolgáló, rendeletet kiegészítő információkat megfelelő útmutatók (könyvek) formájában lehet biztosítani. Az energetikai auditálás szükséges útmutatói kézenfekvő módon elkészíthetők és megjeleníthetők pl. a MMK Energetikai Tagozata által tervezett ENERGETIKAI SZAKKÖNYVEK könyvsorozat keretében. A könyvsorozat programjában ezt az igényt figyelembe kell venni.

77