Németh Kornél 1 – Péter Erzsébet 2 – Pintér Gábor3
Geotermikus energia koncesszió – Mit hoz a jövő? Geothermal 1 energy concession – What the future will bring?
[email protected] Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar Nagykanizsai Kampusz, tanársegéd 2Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar Nagykanizsai Kampusz, egyetemi docens 3Pannon Egyetem Georgikon Kar, egyetemi adjunktus 1
Összefoglalás A geotermikus energia hasznosítás szabályzási környezete összetett, állandóság az elmúlt időszakban csak a szabályzás folyamatos változásában volt, mely megnehezítette az egyes beruházások előkészítését. A sorra születő technológiai újítások mellett számos hazai jogszabályi változásnak -és ezzel párhuzamosan az egyes szakterületek képviselőinek egyetértésének, vagy egyet nem értésének- lehettünk tanúi. A megszületett szabályzások remélhetőleg egy stabil és átlátható környezetet biztosítanak a következő időszak beruházásainak tervezéséhez, előkészítéséhez. A hatályos szabályzás értelmében geotermikus energia vonatkozásában zárt területnek minősül az ország egész területén a természetes felszíntől mért 2500 m alatti földkéreg-rész. A zárt területeken a rendelkezésre álló földtani adatok, valamint a vállalkozói kezdeményezések alapján az állam koncessziós pályázatot hirdethet meg ott, ahol a geotermikus energia kinyerése energetikai célra kedvezőnek ígérkezik. Vizsgálatunkban a koncessziós eljárási folyamat főbb elemeit, az egyes koncesszióra kijelölt területek jellemzőit, az eddigi eljárások eredményeit és tapasztalatait tekintjük át. 1. Bevezetés A megújuló energiahasznosító és az energia megtakarítást eredményező eszközök-rendszerek tervezési folyamatai, kivitelezése, alkalmazási módjainak bővítése az elmúlt években felgyorsult. Rifkin (2012) szerint a megújuló energiák és a modern információs technológia alapozza meg az új ipari forradalom pilléreit. A geotermikus energia hasznosításában még nem következett be olyan jelentős fellendülés, mint a szélerőművek és a napenergia hasznosítás esetében, de a nemzetközi fejlődés vitathatatlan. A globális geotermális fejlesztési tervek a lehetőségek kiaknázását célozzák meg a kedvező adottságú régiókra koncentrálva. A geotermikus energia iparágra komoly fellendülés vár, a befektetők egyre inkább felismerik, hogy a megújulók közül, az időszakosan szolgáltató széllel és nappal szemben, a föld melege megfelelő helyszínválasztás mellett folyamatos hő és áram termelésére képes, és hosszú távon olcsóbb is lehet az említett két versenytársánál. A hazai geotermikus gradiens jelentősen meghaladja a világátlagot, ami az ország egyik természeti kincse. Európa egyik legjelentősebb geotermikus potenciáljával rendelkező Magyarországot számos olyan ország körözi le, melyek jóval kedvezőtlenebb adottságokkal bírnak. Magyarország természeti adottságai rendkívül kedvezőek a geotermikus energia hasznosítására. Az elvékonyodott kéreg a Kárpát medencében a kontinentális átlagnál nagyobb földi hőáramot és geotermikus gradienst eredményez. A földi hőáram átlagos értéke alig 60 mW/m2, az átlagos geotermikus gradiens pedig 30 oC/km (Bobok E.,Tóth A., 2010). A Pannon-medencében a kontinentális átlagot (65 mW/m2) jóval meghaladó, 90–100 mW/m2 a hőáram 2
Dr. Péter Erzsébet publikációt megalapozó kutatása a TÁMOP 4.2.4.A/1-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
303
(Dövényi et. al 1983, Dövényi P.,Horváth F. 1988, Lenkey 1999), amivel együtt jár a magas, európai átlagon felüli geotermikus gradiens is (átlagosan 45°C/km). Csizmadia (2010) szerint “a geotermikus energia természeti erőforrásaink közül a magyar nemzeti vagyon egyik utolsó, szinte érintetlen része, mely nem elvihető, csak Magyarország területén hasznosítható. Védelme a nemzet elemi érdeke, ésszerű kiaknázása, felhasználása a gazdasági stabilitás és felemelkedés lehetősége, az energiaellátásbiztonság kitüntetett tényezője”. A különböző hazai programokban, stratégiákban, pályázatokban megjelennek-megjelentek azok az elemek, amelyekből látható a terület fontossága. A hazai, messze az világátlag feletti kedvező adottságok széles körben ismertek, de a nagyobb volumenű fejlesztések egyelőre még váratnak magukra. A lehetőségek és azok tényleges kihasználásának ellentéteire Csizmadia már 2010-ben felhívta a figyelmet: - A hazai lakóingatlanok, különösen a lakótelepek, a közintézmények, ipari és kereskedelmi objektumok geotermikus energiával való fűtése alig kimutatható. A földhőszivattyúval fűtött háztartások száma mindössze egykét ezerre tehető. - Léteznek ugyan termálvízzel fűtött kertészetek, állattartó telepek, de a fűtött összterület a lehetőségekhez képest elhanyagolhatóan kicsi. Tógazdasági felhasználás jószerével csak a tervek szintjén fordul elő. - Geotermikus energiából történő villamosáram-termelés nincs. A komplex hőkinyerési lánc (pl. villanyáramtermelés gőzből, hőtermelés a magasabb hőmérsékletű meleg vízzel, több fokozatú mezőgazdasági felhasználás az egyre alacsonyabb hőmérsékletű vízzel, egészen a tógazdasági alkalmazásig, végül az elfolyó meleg víz hulladékhőjének visszanyerése, vagy ezek alkalmas kombinációja) együttesen érdemben sehol nem működik. A balneológiai (termálfürdő) felhasználás üdítő kivételnek tekinthető, ezen a területen a nagyon sok helyen a beruházások fenntartása okoz problémát. Hazánk az energiatermelés és hasznosítás területeit érintő helyi -térségi és települési- forrás adottságok és felhasználói igények rendszer szemléletű összehangolása nélkül nem lesz képes az energetikai szemléletváltásra. Az energiatermelésben fontos szerepet kell kapnia a geotermikus energia jelenleginél fokozottabb felhasználásának (Németh, 2013). A minél kedvezőbb és átláthatóbb helyzet megteremtését a 2014-2020 között elnyerhető pályázati források is sürgetik. 2. Alkalmazott módszerek A geotermikus energia természeti erőforrásaink közül a magyar nemzeti vagyon egyik szinte érintetlen része. Ésszerű kiaknázása, felhasználása a gazdasági stabilitás és felemelkedés lehetősége. Egy-egy -hosszabb távon is fenntartható- geotermikus projekt előkészítéséhez, megvalósításához és fenntartásához kedvező és kiszámítható jogszabályi környezet és indokolt esetben megfelelő állami támogatási és ösztönzési formák szükségesek. Vizsgálatainkban az elmúlt időszak területet érintő, a gyakorlatban is alkalmazásra kerülő kutatási eredményei mellett a hazai szabályzási környezet változásait tekinti át, különös tekintettel a geotermikus koncessziós pályázatokra. A koncessziós kiírásokat előkészítő, azt megalapozó vizsgálati tanulmányok a következő évek geotermikus beruházásait alapozzák meg, készítik elő. Vizsgálatainkban a koncessziós eljárások időbeni lefolyását, eddigi eredményeit és a potenciális beruházások területi elhelyezkedését foglaljuk össze. A vizsgálatok tapasztalatainak összegzése, lényegi elemeinek kiemelése áttekinthetővé teszi és lerövidítheti a tervezés és a kivitelezés időigényes folyamatát, megkönnyítheti a kapcsolódó beruházási döntéseket.
304
3. Eredmények 3.1 A geotermikus energia hasznosítás módjai, legújabb kutatási eredményei A geotermikus energia -szemben a többi megújuló energiaforrással- évszakoktól, időjárástól független, és megfelelő technológiát alkalmazva nem szennyezi a környezetet, az energia égetési folyamat nélkül, környezetbarát módon állítható elő. Alkalmazása villamosenergia-termelésre és közvetlen hő hasznosításra történhet felszín közeli energiahasznosítással vagy mélyszinti hő hasznosításával (1. ábra) A felszín közeli energiahasznosítás a néhány száz méternél nem mélyebb rétegek alacsony (általában 20°C alatti) hőjének használatát jelenti. Ahhoz, hogy ez a hő technikailag hasznosítható legyen, hőmérséklet-növelésre van szükség, ezt a hőszivattyú biztosítja. A hőszivattyús rendszerek kialakítása technikailag, koncepciójában különböző lehet: talajszondával, talajkollektorral kiegészített, vagy talajvízről (vagy akár a levegő energiájának hasznosításával, egyéb hulladékhővel) működő rendszerek. Elterjedésükben fontos szempont lehet, hogy a fűtésre beépített hőszivattyúk használhatók klimatizálásra is. Ádám (2011) adatai alapján elmondható, hogy az EU új lakásépítési piacán 2010-ben a hőszivattyú értékesítés elérte az ötszázezer darabot.
1. Ábra: Geotermikus energia és földhő hasznosítás megoldásai Forrás: Saját szerkesztés www.uni.kassel.de adatai alapján A mélyszinti hő hasznosítás eltér a felszín közeli hasznosítás lehetőségeitől, technológiájától. A tároló mélysége néhány száz métertől több ezer méterig változik. Jellemzője a lényegesen nagyobb hőmérséklet, mely a közvetlen hőellátás mellett kapcsolt villamosenergia és hőtermelésre is módot adhat. Ugyan hatalmas energiamennyiség van a föld belsejében, ez a földhő nem mindenütt hasznosítható. Egyes régiókban hiányzik a magas hőmérséklet ellenére a hőszállító közeg (pl. víz), illetve a szállítási útvonalak (pl. repedések) a hő kőzetekből való kinyeréséhez. Az probléma megoldására irányuló új fejlesztések terén alapvetően három módszert lehet megkülönböztetni: a) A hidrotermális rendszerek természetes geotermikus tároló kellő kiterjedésű, nagy hőmérsékletű, megfelelő porozitású és áteresztőképességű hévíz vagy gőztároló képződményekben rejlő energia kitermelésére irányulnak, amelynek hordozó közege a forró víz vagy gőz. A termelő és visszasajtoló kutakon át a folyamatos átöblítéssel a tároló kőzetváz belsőenergia-tartalma is kitermelhető.
305
b) Az át nem eresztő kőzetekben hőcserélő felületeket alakítanak ki, így a nyitott rendszerben üzemelő kutakon keresztül hőhordozó közeget (vizet) lehet cirkuláltatni. Ez az ún. forró száraz kőzet (Hot Dry Rock –HDR), mélységihő-bányászat (Deep Heat Mining-DHM) technológia egyelőre kísérleti fázisban van. A nagy besajtolási nyomások nagy üzemköltségeket jelenthetnek, ezért újabb módszerek kidolgozása kezdődött meg. c) Ha egy adott területen nincsen termálvíz-előfordulás, adott a lehetőség arra is, hogy zárt rendszerben egy szonda beépítésével hasznosítsuk a mélységi hőmennyiséget. 6000-7000 méteren mintegy 200°C hőmérséklet várható. Ilyen mélységekre történő fúrások technikailag ma kivitelezhetők. A hasznosítás módja sokban megegyezik a kismélységű, felszín közeli földhő-hasznosítással. A technológiának nincs szüksége egy földalatti vízgyűjtőre, mivel a forró folyadék/gőz egy zárt-hurkú hőgyűjtő csőben jön fel. Utóbbi technológiák esetében az elnevezések nem egységesek. A korábban említésre kerülő forró száraz kőzet (Hot Dry Rock-HDR)-technológiát esetenként mélységihő-bányászatnak (Deep Heat Mining-DHM) is nevezik, valamint gyakori a mesterséges földhőrendszer vagy továbbfejlesztett/javított hatékonyságú geotermikus rendszerek (Enhanced Geothermal System-EGS) megnevezés is [Vuataz és Haering, 2001; Németh, 2002; Vuataz és Catin, 2006]. Hazánkban elsősorban a hő hasznosításban van nagy potenciál. Villamos energia-termelésre az adottságaink nem ilyen kedvezőek, a földhő szállító közege a felső-pannon üledékekben található jelentős mennyiségű, 65-100 Celsius-fokos víz. A villamos energia-termeléshez ennél magasabb hőfokra lenne szükség, ez a jelenlegi technológiák mellett -a kielégítő hatásfok eléréséhez- legalább 120 °C. Áramtermeléssel Magyarországon a Magyar Földtani és Bányászati hivatal feltárási jelentései szerint 4-5 helyszínen lehetne foglalkozni. A magas költségvonzat, a 2500 méter alatti rétegek kutatásának koncesszió-kötelezettsége, a piaci szabályozatlanság, a jogszabályi háttér bizonytalansága miatt egyelőre ezek a projektek váratnak magukra. 3.2 A geotermikus energia hasznosítás hazai szabályzási környezete, geotermikus koncesszió A geotermikus energia hasznosítás szabályzási környezete összetett, állandóság az elmúlt időszakban csak a szabályzás folyamatos változásában volt, mely megnehezíti az egyes beruházások előkészítését. A sorra születő technológiai újítások mellett számos hazai jogszabályi változásnak -és ezzel párhuzamosan az egyes szakterületek képviselőinek egyetértésének, vagy egyet nem értésének- lehettünk tanúi. A megszületett szabályzások remélhetőleg egy stabil és átlátható környezetet biztosítanak a következő időszak projektjeinek tervezéséhez, előkészítéséhez. Az Unióban nincs egységes szabályozás a termálvíz kezelésére. Hazánkban az egymást követő kormányok évek óta nem jutnak dűlőre a visszasajtolás kérdéskörét illetően és a bányatörvény is számos módosításon esett át az elmúlt időszakban. A területet érintő legfontosabb törvényeket több szakterület képviselője is értelmezte és elemezte az elmúlt időszakban: (Kujbus, 2010, Kovács-Molnár, 2011, Fancsik-Nádor, 2012). A szabályzás főbb elemei az alábbiakban foglalhatók össze: a) Bányatörvény: a geotermikus energia hasznosítás helyének, geotermikus energia koncesszió előkészítésének és a geotermikus védőidom lehatárolásának feladatain túl a geotermikus energia földtani kutatására és a bányajáradék megállapítására vonatkozó szabályzást tartalmazza. A Bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (Bányatörvény) 2010. év elejei módosítása a geotermikus energia hasznosításához kapcsolódóan az alábbi területeket különíti el. - A természetes felszíntől mért 20 méteres mélységet el nem érő földkéreg részből történő geotermikus energia kinyerés és hasznosítás nem engedélyköteles. E rendelkezés nem mentesíti a tevékenységet végzőt a más jogszabályban előírt engedély megszerzése alól.
306
- Nyílt területen (20 m-2500 m) geotermikus energia nem vízjogi engedély alapján végzett kinyerésének és hasznosításának (vízkivétellel nem járó zárt hurkú szondakutak) engedélyezésére a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó, sajátos építményfajtákra vonatkozó jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni. A vízjogi engedélyezés (vízkivétellel járó geotermális energia hasznosítás) során a bányafelügyelet szakhatóságként működik közre. A munkálatok hatósági, biztonságtechnikai felügyeletét bánykapitányság látja el, de ez nem terjed ki a vízkutak üzemeltetésére. - A geotermikus energia vonatkozásában zárt területnek minősül az ország egész területén a természetes felszíntől mért 2500 m alatti földkéreg-rész. A Bányatörvény értelmében a zárt területeken a rendelkezésre álló földtani adatok, valamint a vállalkozói kezdeményezések alapján az állam koncessziós pályázatot hirdethet meg azokon a területrészeken, ahol a geotermikus energia kinyerése energetikai célra kedvezőnek ígérkezik. A koncessziós eljárások időbeni lefolyását, eddigi eredményeit és a potenciális beruházások területi elhelyezkedését foglalja össze az 1. táblázat.
TERÜLET
ÉRZÉKENYSÉGI 2013-BAN 2013-BAN 2014-BEN TERHELHETŐSÉHIRDETETT HIRDETETT HIRDETETT GI VIZSGÁLATOK KONCESSZIÓ KONCESSZIÓ KONCESSZIÓ KÖZÉTÉTEL ÉVE NYERTESEI
2014-BEN HIRDETETT KONCESSZIÓ NYERTESEI
Zalalövő
2012
-
-
-
-
Szilvágy
2012
-
-
-
-
Körmend
2012
-
-
-
-
Gödöllő
2012
-
-
-
-
Jászberény
2012
X
CEGE Geotermikus Energia Termelő Zrt.
-
-
2012
-
-
-
-
Ferencszállás
2012
X
-
-
-
Kecskemét
2012
X
-
-
-
Gádoros
2012
-
-
-
-
Battonya
2012
-
-
X
EU-FIRE EGS Hungary Kft.
Sarkad
2014
-
-
-
-
Szolnok
2014
-
-
-
-
Ráckeve
2014
-
-
-
-
Nagykanizsa (nyugat)
2014
-
-
-
-
Győr
2014
-
-
-
-
Igal
2015
-
-
-
-
Nagykanizsa (kelet)
1. táblázat: Geotermikus koncessziós pályázatok előkészítése Forrás: Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (2015)
307
A koncessziós kiírásokat előkészítő, azt megalapozó vizsgálati tanulmányok (érzékenységi terhelhetőségi vizsgálatok) 2012-ben jelentek meg Zalalövő, Szilvágy, Körmend, Gödöllő, Jászberény, Nagykanizsa (kelet), Ferencszállás, Kecskemét, Gádoros, Battonya területekre. Ez 2014-ben Sarkad, Szolnok, Ráckeve, Nagykanizsa (nyugat), Győr területekkel, 2015-ben pedig az igali területtel egészült ki. Így jelenleg összesen 16 területre vonatkozóan készültek el. 2013 augusztusában megjelentek az első geotermikus koncessziós pályázati kiírások Jászberény, Ferencszállás és Kecskemét területekre, 2014-ben pedog Battonya térségére vonatkozóan. b) Vízgazdálkodási törvény: a víztermeléssel járó közvetlen hőszolgáltatás engedélyezésére, vízvisszasajtolás szükségességére vonatkozó előírásokat, a vízkészlet járulék, illetve a szennyvízbírság mértékét határozza meg. Az 1995. évi vízgazdálkodásról szóló LVII. törvény (a továbbiakban Vgtv.) a Bányatörvényhez hasonlóan szintén számos módosításon esett át az elmúlt időszakban. Egyetértés van abban, hogy a hévízkitermelésnek és az ilyen módon történő energiahasznosításnak meg kell felelnie a fenntarthatóság elveinek. Ennek gyakorlatban történő alkalmazása, a víz visszasajtolásának kérdésköre azonban számos vitát váltott ki különböző szakmai körökben, hiszen a termálvízzel együtt „kitermelt” hőenergia csak meghatározott feltételek teljesülése mellett tekinthető megújuló forrásnak. A termálvíz visszasajtolása alapvetően két ok miatt szükséges: a rétegnyomás csökkenés ellensúlyozására illetve a felszíni befogadók szennyeződésének elkerülésére, ugyanis a termálvizek sótartalma általában túlságosan magas ahhoz, hogy egyszerűen a felszíni vizekbe engedjék azokat. Az 1995. évi Vgtv. eredetileg a nem tartalmazta a fenti kötelezettséget, de Magyarország Európai Uniós csatlakozása miatt a Víz Keretirányelv és a környezetvédelem elővigyázatossági elve alapján a jogharmonizáció elérésére szükségessé vált a módosítás. A Vgtv. módosítása (2003. évi CXX. törvény a visszasajtolásról) szerint 2004-től visszasajtoló művet kell építeni az új termálkutak mellé. A vízgazdálkodási törvény előírta, hogy a kizárólag energiahasznosítás céljából kitermelt termálvizet a zárt rendszerben történő hasznosítást követően a vízadó rétegbe vissza kell sajtolni, 2013-ig minden energetikai célú vízkivétellel működő kúthoz visszasajtolást kell biztosítani. Akik 2004 és 2009 között fúrtak kutat, azok csak a visszasajtoló kiépítése függvényében kaphatták meg az engedélyeket, tehát ezeket nekik továbbra is működtetniük kell. Vgtv. 2009. évi -vélhetően műszaki és gazdasági megfontolású- módosításának (2009. évi XCIX. Törvény) elfogadásával a felszín alatti vizeket csak olyan mértékben szabad igénybe venni, hogy a vízkivétel és a vízutánpótlás egyensúlya minőségi károsodás nélkül megmaradjon, és teljesüljenek a külön jogszabályban (221/2004-es Korm. rendelet) szerinti vizek jó állapotára vonatkozó követelmények. A jogszabály értelmében a kizárólag energetikai hasznosítás céljából termálvizet kitermelők a visszatáplálási kötelezettség alól mentesülnek, a gyenge mennyiségi állapotú víztestek esetében 2014. december 22-ig, míg jó mennyiségű állapotú vizek esetében 2020. december 22ig [KLING, 2010]. A Vgtv. módosítása (2012. évi CV. Törvény a Vgtv. módosításáról) szerint -átmeneti megoldásként- az országgyűlés 2015. június 30-ig felfüggesztette a mezőgazdasági termelők kötelezettségét, hogy a kizárólag energetikai célból kitermelt termálvizet visszatáplálják, ugyanakkor célul tűzte ki a végleges megoldást kidolgozását, figyelembe véve a környezetvédelmi és a gazdálkodási szempontokat. A 2015-ös határidőt 2013 márciusában 2025ig hosszabbította meg a kormány. A Vgtv. 2013. májusi módosítása (2013. évi LXXIII. Vgtv. módosításáról) értelmében a termálvíz kizárólag energiahasznosítás céljából történő kitermelésére vonatkozó létesítési engedélyben – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek szerint (T/10516. számú törvényjavaslat)– rendelkezni kell a kitermelt víz elhelyezésének módjáról. A módosítás azon elven alapul, hogy csak megalapozott földtani és vízföldtani vizsgálatok, modellezések segítségével adható meg, hogy melyek azok a térrészek, ahol a tároló nyomás és hozamviszonyai csak mesterséges visszatáplálással tarthatóak fenn, és melyek azok, ahol ezek biztosítására a természetes folyamatok – a felszíni beszivárgásból lejutó vizek - is elegendőek. Vagyis a módosítás a kérdéskört
308
differenciáltan kezeli a mindenkori földtani-hidrogeológiai helyzet, továbbá a kiemelt nemzetgazdasági érdekek függvényében. c) Fenti jogszabályi előírások figyelembevételén túl a szükséges előírások betartása mellett a beruházások indításához környezetvédelmi engedélyeztetés, hőfelhasználáshoz kapcsolódó engedélyek, geotermikus erőmű létesítése esetén villamosenergia-hasznosításhoz kapcsolódó engedélyek szükségesek. 4. Következtetések, javaslatok A geotermikus energia hasznosítása sok szakterületet átfogó iparág, szabályzási környezete összetett. Az egyes szakterületek és potenciális energia fogyasztók érdekeinek lehetőség szerinti érvényesítése egy stabilabb szabályzási környezetet biztosíthat a projektek tervezéséhez, előkészítéséhez. Törekedni kell a területet érintő helyi -térségi és települési- forrás adottságok és felhasználói igények rendszer szemléletű összehangolására, városok, városrészek, ipari vagy mezőgazdasági üzemek hévizbázisú távfűtésének kialakítására ott, ahol egy-egy beruházás hosszabb távú fenntarthatósága biztosított. A geotermikus távfűtőművek mellett a hazai adottságok néhány helyen módot adnak geotermikus erőművek tervezésére is, létesítésére. A DK-alföldi medencealjzat nagy hőmérsékletű zónáinak feltárására EGS-módszerek alkalmazásával kerülhet sor. Az erőművi projektek tervezését a megújuló energiaforrásokból előállított hő- és villamosenergia-átvételi támogatási rendszer (röviden METÁR) évek óta húzódó bizonytalansága komoly nehézségek elé állítja. Fontos feladatnak tartjuk a decentralizált hőenergia-termelés műszaki, technológiai feltételeinek további kutatását, javítását, rendszerelemeinek fejlesztését. Ahhoz, hogy adottságaink -így a geotermikus energia- valóban a „nemzet aranyává” váljanak, szükséges az a tudás és motiváció ami hasznossá teszi ezen erőforrásokat a társadalom számára. Így a jövőben véleményünk szerint fokozottabb szerepet kell vállalni a „zöld marketing” területén. Kiemelt jelentőségűnek tartjuk a már működő hazai, geotermikus energiát, földhőt hasznosító létesítmények működésének folyamatos felülvizsgálatát, a tapasztalatok összegzését, következtetések levonását. A rendelkezésre álló hazai geotermikus potenciál a nemzeti vagyon részeként nem szabad kihasználatlanul hagyni. A megfelelő adottságokkal rendelkező térségekben fontos szerepet kell kapnia a geotermikus energia jelenleginél fokozottabb felhasználásának. Geotermikus fűtés, esetenként hűtés és villamos energia előállítás lehetőségének megteremtése nélkül az ország nem lesz képes az energetikai szemléletváltásra. Az elmúlt időszakban születő jogszabályi változások remélhetőleg -az egyes szakterületek érdekeinek lehetőség szerinti érvényesítésével- egy stabilabb szabályzási környezetet biztosítanak a projektek tervezéséhez, előkészítéséhez. Irodalomjegyzék - Ádám B. (2011): A hőszivattyú Európában 2011 tavaszán, Magyar Installateur, 2011/4., 32. p. - Csizmadia N. (2010): Zöldgazdaság-fejlesztés – Energiapolitika, Polgári Szemle, 2010. június, 6. évfolyam, 3. szám - Dövényi P., Horváth F., Liebe P., Gálfi J., Erki I. (1983): Magyarország geotermikus viszonyai. Geofizikai Közlemények, Geophys. Transactions 29/1, pp. 3–114. ELGI - Dövényi P., Horváth F. (1988): A Review of Temperature, Thermal Conductivity, and Heat Flow Data for the Pannonian basin. In: (Ed): Royden L. Horváth:F. The Pannonian Basin: a Study in Basin Evolution, AAPG Memoir 45 p 195–233 - Fancsik T., Nádor A. (2012): Geotermikus feladatok a Magyar Földtani és Geofizikai Intézetben, előadás anyag, Kutatás és innováció a magyar geotermiában, Budapest, 2012. november 29.
309
- Kovács G. Molnár J. (2011): Kis geotermikus törvénytár, A geotermikus energia gyakorlati alkalmazásának lehetőségei, eredményei. Hatósági engedélyezések eljárási rendje" c. konferencia előadásanyaga, Szeged, 2011. március 22. - Kujbus (2010): Geotermikus energia projektek indításának lehetőségei és nehézségei, előadás anyag, MBFH konferencia, Eger, 2010. november 18. - Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (2015): http://mbfh.hu/ 2015-09-09 - Németh G. (2002): A mélységihő-bányászat lehetőségei Magyarországon, Kőolaj és Földgáz, 7-8., 35. p. - Németh K. (2013): Geotermikus energia-hasznosítás Magyarországon - melegszik a helyzet, 55. Georgikon Napok, Pannon Egyetem Georgikon Kar, Keszthely, 2013. szeptember 26-27. - Rifkin J. (2012): A harmadik ipari forradalom, Hitech-Innovációs magazin, 2012/1, 32. p. - Vuataz F. D. and Catin, St. (2006): The advantages of the Deep Heat Mining technology. - Vuataz F. D. and Haering, M. (2001): The Swiss Deep Heat Mining (DHM) project: drilling of the first exploration borehole in Basel. – IGA News, 45., 9–12. p. Jogszabályok, rendeletek - Bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény - 1995. évi vízgazdálkodásról szóló LVII. törvény - 2003. évi CXX. törvény a visszasajtolásról - 2009. évi XCIX. Törvény a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról - 2012. évi CV. törvény a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról - 2013. évi LXXIII. Törvény a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról
310
