A geotermikus energia felhasználása kertészetekben

Tudomány - Műszaki fejlesztés

A geotermikus energia felhasználása kertészetekben Nagygál János – Schrempf Norbert – Tóth László, Szent István Egyetem, Gödöllő A kormányzat 2010-ben a NEMZETI ENERGIASTRATÉGIÁHOZ kapcsolódóan elkészítette MAGYARORSZÁG MEGÚJULÓ CSELEKVÉSI TERVÉT a 2010-2020 évekre (az anyagban NCST). Ebből idézve: „Célkitűzés a megújuló energiaforrásokból előállított energiának a 2020. évi teljes bruttó energiafogyasztásban képviselt arányára 14,65%.” Az NCST a felhasználás formáit 3 fő részre bontja: 1. hőtermelés (beletartozik a fűtési és a hűtési energia is); 2. közlekedés; 3. villamos energia. A nemzetközi trendekhez igazodva (1. ábra) összességében folyamatosan a meg­ újulóenergia-felhasználás növekedését irányozza elő. 2015-ig egy kevésbé meredek növekedési trendet, viszont 2016-tól kezdődően egy intenzív időszakot határozott meg. Az összes megújulóenergia-felhasználásból a legnagyobb arányt a hőtermelés teszi ki, amelynek két alapvető bázisa lehetséges, a biomasszából tüzeléssel nyert hőenergia és a geotermikus energia. Geotermikus energia Magyarország a geotermikus energiában forrásoldalról igen gazdag. A fő felhasználási területei a balneológia, a mezőgazdaság és az épületek fűtése. A geotermikus energia felhasználásának növekedési ütemét és a távfűtés viszonyát szemlélteti a 2. ábra. Ebből következtetésként levonható, hogy a távfűtés fejlesztését az NCST főként 2015-től preferálja, de hangsúlyosan a biomassza alapból nyert hőenergiával számol. 2020-ban már közel kétszer annyi biomassza alapú hő jelenik meg (lásd 1. ábra!), mint amennyi az összes geotermikus hőnyerés. A tervezett növekedés mégis számottevő, hiszen a 2011. évi potenciálnak közel az ötszöröse.

A termálvíz minden átalakítás nélkül alkalmas a hőenergia szállítására, átadására akár közvetlen, akár közvetett módon. A termálkút üzemeltetési költségei a kinyerhető hőenergiához viszonyítva alacsonyak, ezért a termálvízre alapozott fűtés minden mással szemben versenyképes. Előnyös, hogy az ország kertészkedéssel foglalkozó – elsősorban síkvidéki – területein jelentős mennyiségben elérhető. Helyben kinyerhető hőenergia, nincs szükség szállításra, nem importfüggő, évszaktól, napszaktól, időjárástól független. A Kárpát-medence középső része a passzív geotermális övezeteken belül kiemelten jó adottságú területet jelent. A Föld belsejéből kifelé irányuló hőáram átlagos

1. ábra   Megújulóenergia-felhasználás az NCST szerint

értéke 90-100 mW/m2, ami mintegy kétszerese a kontinentális átlagnak. A fenti termikus adottságok miatt nálunk 1000 m mélységben a réteghőmérséklet eléri, sőt meg is haladja a 60 °C-t. A hőmérsékleti izotermák 2000 m mélységben már 100 °C feletti hőmérsékletű jelentős mezőket fednek fel. [Árpási M. 2005] A geotermikus energia hordozóját a Kár­ pát-medencében döntően a termálvíz képviseli, amely a nagy vastagságú, több helyen 6 km-t is meghaladó üledékes kőzetek porózus, permeábilis tartományait tölti fel. A termálenergia hordozójaként Magyarországon kizárólagosan a mélységi rétegvizeket hasznosítják, amelyek hőmérsékletük szerint elkülönített részét a termálvizek jelen­ tik. Termálvíznek Magyarországon a 30 °C-nál nagyobb felszíni hőmérsékletű rétegvizeket nevezzük. A geotermikus energia (nem teljesen szabatosan a termálenergia kifejezés is használatos) olyan belső energia, amelyet a földkéreg, a köpeny és a mag nagy hőmérsékletű tömegei tárolnak. A földkéreg hőmérséklete a hővezetés törvényének megfe­ lelően növekszik a mélységgel, így az egységnyi tömegű anyag energiatartalma a mélységgel nő. Nyilvánvalóan annál alkalmasabbak a körülmények a termálenergia kitermelésére, minél közelebb van a felszínhez a belső energiát hordozó nagy hőmérsékletű közeg. A termálvizek felhasználása A 2015. évi állapotok szerint mintegy 1300 db termálkútból 951 db termálvízkút üzemel, ebből: 155 db – energetikai célú, 214 db – ivóvízellátást szolgáló, 368 db – termál- és gyógyfűrdő, 214 db – egyéb (többcélú, kommunális, ipari). Magyarországon a legrégibb hagyománya a balneológiai, azaz gyógyászati hasznosításnak van, a gyógyfürdőkben a kútállomány 40 %-a áll ennek szolgálatában, és ez az a terület, amelyik az elmúlt évtizedben a legdinamikusabban fejlődött. A mezőgazdasági hasznosításban világviszonylatban is az élre kerültünk, vagyis 500.000 m2 üvegház, 1.200.000 m2 fóliasátor, szárítók, állattartó telepek, rongyhulla-

2

Mezőgazdasági Technika, 2016. június

Tudomány - Műszaki fejlesztés dék mosása szerepeltek a hasznosítási for­ mák sorában. Ezen kívül több mint 5300 la­ kás, kórházak, üzemcsarnokok fűtése szí­ nesíti a képet. A fentiek ellenére a geotermikus energia részaránya az ország energiamérlegében nagyon kicsi: 4,23 PJ (2010). A lehetőségeink a termálvíz energetikai hasznosításának vonatkozásában messze nincsenek kihasználva. A termálenergia közvetlen hasznosításának hazai mennyiségi mutatói világviszonylatban is jók, de a hatékonyságot tekintve igen jelentős az elmaradásunk. Ennek okai: – A döntően csak szezonális hőhasznosítás hatásfoka kicsi, a hasznosító rendszerek elavultak; – A termelt és hasznosított termálvíz men�nyiségének mérése nem egységes, a hő­ hasznosítás több területen is vízpazarlással jár; – Vízvisszasajtolást gyakorlatilag nagyon kevés helyen alkalmazzák sikerrel. A geotermikus energia gyakorlatilag kifogyhatatlan, de hazánkban is csak egyes helyeken koncentrálódott, ezért helyi energiaforrás. A termálvizek jogi védelme A jelenleg hatályos jogszabályok az energetikai célú termálvízhasznosítás vízjogi engedélyeztetését, valamint az engedély szakmai előírásait, követelményeit tartalmazzák. A jogszabályok, kormányrendeletek az összes fontos kérdésre kitérnek, s ezzel szabályozzák, védik e fontos természeti kincsünket, számunkra és a jövő nemzedékek számára is. A kizárólag energiahasznosítás céljából kitermelt termálvizet – külön jogszabályban megfogalmazottak szerint – vissza kell táplálni. Viszont a 1002/2012. (I. 11.) Korm. határozat a mezőgazdasági termelés területén energiahasznosítás céljából kitermelt termálvíz visszatáplálására vonatkozó kötelezettség felfüggesztéséről rendelkezik. A kizárólag energetikai célú kitermelést úgy kell tervezni, telepíteni, kialakítani és üzemeltetni, hogy hatásuk ne érintse károsan a források és a karsztforrások hozamát és hőmérsékletét. A törvény alapján a visszatáplálási kötelezettség alól a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben jó mennyiségi állapotúnak minősített víztestek esetében legkésőbb 2020. december 22. napjáig mentesül. (15. §) Az Európai Parlament és az Európai Tanács 2000/60/EK irányelve a felszín alatti vizeket közvetlenül érintő fontos szabályoMezőgazdasági Technika, 2016. június

2. ábra   A geotermikus energia és a távfűtés viszonya

zás. E vízkeret irányelv (VKI) céljai között kiemeli, hogy meg kell akadályozni a vízi ökoszisztémák romlását, védeni és javítani kell az állapotukat. Ennek alapján a tagállamok feladatai (nem a teljesség igényével): – intézkedniük kell, hogy megelőzzék vagy korlátozzák a szennyező anyagok bejutását a felszín alatti vizekbe, – védeniük, javítaniuk és helyre kell állítani­ uk a felszín alatti víztestek jó állapotát, to­ vábbá biztosítaniuk kell az egyensúlyt a kitermelés és az utánpótolódás között. Növényházi hasznosítás A cikk keretei között a geotermikus energia növényházi felhasználásával foglalkozunk, annak energetikai, gazdaságossági és fenntarthatósági kérdéseivel. A növényházak legnagyobb költségét a hőenergiafelhasználás jelenti, ezért a rendszerek tervezésénél az alkalmazandó meg-

oldás energetikai vizsgálata az egyik leglényegesebb szempont. Vizsgálataink szerint [2] a ma rendelkezésre álló és felhasználható energiahordók közül fajlagosan a a geotermikusnak a legkisebb a költsége. Napjainkban az üvegházak építése reneszánszát éli. A korszerű, nagy légterű házak a legfejlettebb építési technológiák és a legkifinomultabb műszaki megoldások segítségével nagyléptékű fejlődést valószínűsítenek az ágazatban. A korszerű kertészeti termesztő­rend­sze­ rekben a fluidomok geotermikusenergiatartalmát több lépcsőben hasznosítják, s a fenntarthatóságáról sem feledkeznek meg (3. ábra). A magas technikai szinten megvalósuló növényházak a mai – határok nélküli – nyitott kereskedelmi időszakban valójában egy vi­ szonylag szűk időintervallumban képesek je­lentős haszonnal működni. Ez az időszak

3. ábra   Korszerű növényház elvi fűtési rendszere

1 – termelő kút, 2 – elnyelő kút, 3 – puffertározó, 4 – főkörök hőcserélője/hőközpont, 5 – szociális épületek hőcserélője, 6 – szociális épületek fűtése, 7 – vegetációs fűtés osztó-gyűjtői, 8 – vegetációs fűtés, 9 – hajtáscsúcs fűtés osztó-gyűjtői, 10 – hajtáscsúcs fűtés, 11 – talajfűtés osztó-gyűjtői, 12 – talajfűtés, 13 – hőszivattyú

3

Tudomány - Műszaki fejlesztés 1. táblázat   Fűtőközeg hőmérsékletének értékei a rendszer különböző pontjain A fűtési ágak jele

Vízhőmérséklet [°C]

A fűtési ágak jele

Vízhőmérséklet [°C]

T1 T1 vissza T1 vissza/hősziv. T2 T2 fűtés/előre T2 fűtés/vissza T2 fűtés után

80 25 10 75 70 40 35

T3 T4 T5 T6 T7 T8 T9

55 38 35 35 25 25 45

a délnyugat-európai és észak-afrikai fűtés nélküli üvegházak dömpingidőszaka és a ha­ zai szabadföldi zöldségtermesztés és fűtés nélküli növényházak dömpingidőszaka közötti néhány hónapos intervallum. A gyakorlatban december és május közé esik [4, 5]. A hazai zöldségtermesztés versenyképességét és rentabilitását a geotermikus energia felhasználása alapvetően meghatározza. A felhasználás további növelése nemzeti érdek. Ahhoz, hogy e kincs a jövő nemzedékek számára is rendelkezésre álljon, a felhasználásával igen körültekintően kell eljárni.

Igen fontos momentum a készlet men�nyiségi fenntartása. Azokon a területeken, ahol jelenleg bőségesen és megfelelő entalpiatartalommal áll rendelkezésre, de a készlet több millió éves és nincs belátható időn belüli természetes pótlódása, ott csak a ki­ vett, majd az entalpiájában leszegényített flu­idum közvetlen visszavezetése, visszatáplálása lehet az elfogadható megoldás. A szak­ emberek ezt már régen felismerték és számos kísérlet folyt és folyik a sikeres, gazdaságos visszatáplálására. További eredménye: ha a hőenergiáját leadó vizet a víztároló rétegekbe visszasaj-

4. ábra   A Szentes és Szegvár térségében lévő termálkutak területi elrendezése (x – vizsgált kút, – nem vizsgált kút)

5. ábra   A kút 2006. év első negyedévi visszasajtolási jellemzői (Forrás: Szongoth et all. 20010)

4

tolják, akkor a felszíni élővizek hő- és só­ szennyezése nem következik be. Hazai vizsgálatok Az intenzív kitermelés hatásaira utaló VIKUV 1975. évi méréseihez viszonyítva GeoLog Kft. 2008-ban végzett alapos mérései Szegvár és Szentes térségében, mintegy 20 kút vonatkozásában (4. ábra) . A mérések kivitele meglehetősen bonyo­ lult, e cikk keretében nem is törekedhetünk a bemutatásra, részletes leírások találhatók Szongoth G. et all. (2010-2013. évi) is­mer­te­ tő­iben (előadások, cikkek, kutatási be­szá­ molók). Egyedi kútvizsgálatok céljai [5, 6]: – Kútszerkezet ellenőrzése (talpmélység, átmérők, csőállapot, tömszelencék helye, szűrők helye) – Dinamikus vizsgálatok (áramlás- és hőmérsékletmérés, nyomásmérések: kapacitásvizsgálat, nyomásemelkedés, nyo­ más­gradiens) – Mintavételek, laborvizsgálatok (vízmintavétel, gázszeparálás/mélységi gáz­min­ ta­vétel) A fentieken túlmenően alapvető kérdésnek tartják, hogy a kivett fluidum az adott mező valamelyik közeli kútjába visszasajtolható-e, miután a fűtés során lehűtésre került. Sokan vélekedtek úgy, hogy homokköves vízadó bázisokba a visszasajtolás a szűrők és a környezetük eltömődése miatt nem is valósítható meg. Már az 1970-es évektől – az Alföld térségében – többféle kísérlet zajlott a visszasajtolással kapcsolatban. A kezdeti kísérletek sikertelennek bizonyultak. Az első gazdaságosan működő visszasajtoló kút 1998-ban épült meg Hódmezővásárhelyen. Azóta ebbe a kútba több millió m3 vizet sajtoltak vissza 3-5 bar nyomáson (5. ábra). Az újabb hazai és nemzetközi vizsgálatok szerint a homokkőbe történő visszasajtolás nehézségekkel jár, de megfelelő feltételek betartása mellett sikeres lehet. Németországi kísérletekben [6] is előfor­ dult, hogy a visszasajtolt fluidum eltérő kémiai összetétellel rendelkezettt, mint az in situ rezervoár fluiduma. Ezért teljesen zárt rendszert alkalmaznak, nem engedik, hogy a kitermelt víz oxigénnel érintkezzen. A visszasajtolt víz lebegőanyag-tartalmának eltávolítására 1,0 mikronos szűrőrendszert használnak. Erre mutatott rá Szanyi J. et all. (2010), miszerint a kutak szűrőinél a pórustorok eltömődését és a permeabilitás csökkenését az in situ jelenlévő részecskék a hő­ mérséklet, a nyomás, a sótartalom, a sebesség és a pH-érték mellett a külső forrásból szár­mazó részecskék (baktériumok, gázbuMezőgazdasági Technika, 2016. június

Tudomány - Műszaki fejlesztés



Kútfejhez csatlakoztatott nyomásmérő

Indukciós vízóra

Mérésadatgyűjtő

6. ábra   Példa néhány mérési egységre (forrás: Jedlik Projekt Összefoglaló jelentés, 2011)

borékok, szuszpendált anyagok, csövek kor­ róziója) is befolyásolják. Az ÁRPÁD AGRÁR Zrt. területén 20 kútnál végzett vizsgálatokat a Geo Log Kft. a Jedlik projekt keretébe 2011. decemberig. A területen a vízadó rétegre a homokkő a jellemző. A vizsgált 20 kút állapotvizsgálatán túl még további számos tényezőt is értékeltek, de következtettek a visszasajtolás várható lehetőségére is. A méréseknél számos érzékelőt és szondát használtak amelyeket a tehergépkocsiba szerelt mérésadatgyűjtőkhöz csatlakoztattak (6. ábra). A kutaknál a mérőrendszerrel laborszerű állapotot hoztak létre. A kitermelést a ma­xi­ mális hozam környékén folytatták és a rétegek (szűrők) között mérték az áramló tömeget (nyomást, hőmérsékletet stb.), majd a ku­tat lezárták és a mérést folytatták. Ekkor gyakorlatilag a vízadó rétegek közötti áramlást (ki- és beáramlást) figyelték meg. A réte­ gek közötti áramlásra utaló jeleket a 7. áb­ rán lévő 5 db kútnál bejelölték. Szinte mindenhol kiegyenlítődés van az aktív rétegek között. A főbb megállapítások: 1. A hibátlan kutak részletes vizsgálata során, valamint a korábbi mérések eredményei alapján megállapítható, hogy a nyugalmi vízszint az elmúlt 40 évben 25-30 m csök­ kenést mutat annak ellenére, hogy a termelés mértékében ez még nem mutatható ki. 2. A kutak pihentetése során rétegcsere alakul ki az egyes vízadó rétegek között. Általában a nyugalmi időszakban, az időszak kezdetén a töltődés az addig vízadó réteg felé irányul, s ezáltal az áramlás fel és lefelé is megvalósulhat. 3. Ezért az ilyen termelő termálkutak ellenőrző mérése alkalmatlan a vízadó rétegek in situ állapotának meghatározására. Csakis egy vízadó rétegre megnyitott és beszűrőzött monitoring kút alkalmas egy vízadó ré­ teg állapotának meghatározására. Mezőgazdasági Technika, 2016. június

4. A Szentes területén lévő kutak vízadó rétegei (a különböző áramlási és hőmérsékleti, valamint mélységi gradiensek) korrelációt mutatnak, ami az egymásra hatásukat jelöli. Ez adja a feltételét annak, hogy a hasz­ nált (csökkentett entalpiájú) víz visszasajtolása lehetséges (a jól kimutatható nyelési rétegek is erre utalnak). A visszasajtolás előtti hőszivattyúzás Jelenlegi visszasajtolási moratórium biz­ tosan időszakos és azt követően a vissza­saj­ to­lást meg kell oldani. Növényházaknál a be­ruházás gazdaságosságát az állami terheken túlmenően a be­ruházási és üzemeltetési költség (szivattyúzás, hőkivétel, elhelyezés stb.) határozza meg. Végül is: – az egységnyi mennyiségű nyert energia költsége (kWh/Ft), illetve

– az egységnyi energiapotenciál létrehozására fordított beruházási költség a mérvadó (kW/Ft). Az energiaköltséget a végfelhasználás alapján a kivett hőfelhasználás hatékonysága is számottevően befolyásolja (hőcserélők, berendezés- és épületszigetelések, fűtőegységek stb.). Míg az egységnyi energiapotenciál létrehozására fordított beruházási költség meghatározóan a kutak furásának és fenntartásának költségétől függ. Nyilván e két tényező egymástól elválaszthatatlan és hatnak egymásra, továbbá mindkettőt lényegesen befolyásolja a műszaki rendszer és a kivitel. A kivett hőtartalmat egy adott mennyiségű fluidumnál a kinyeréskori (felhasználás előtti) és a felhasználás utáni (elfolyatás,

7. ábra   Belső átfejtődés 5 db, eltérő magasságban szűrőzött szentesi kútban

A vonalak jelentése a színek alapján: a – áramlásmérés-görbe (fekete); b – szűrőzött szakaszok (lila csík); c – nem járható kútszakaszok (szürke csík); d – aktív szakaszok (zöld csík); e – átfejtődések iránya (fekete nyíl); f – számított reciprok geotermikus gradiens (rajzmező alján)

5

Tudomány - Műszaki fejlesztés 2. táblázat   A visszasajtoló kút elé épített hőcserélővel kivehető energia  Csak hőcserélő Kút hozama Kútfej hőfoka A hőkivétel utáni fluidum Fajhő A hőkivételi teljesítmény Hőszivattyúval lehűtött fluidum A hőszivattyú kondenzátor oldal A hőszivattyú: COP és SPF Korrekciós tényező Hőszivattyúval nyert teljesítmény Összes teljesítmény

Jel m tk tv c Q1 tcsz tko

Dimenzió kg/s °C °C kWh/kg °C kW °C °C

v Qhsz Qössz

kW kW

visszasajtolás előtti) hőfokkülönbség (Dt) határozza meg. Tehát a hőteljesítmény: . . c (Dt) [kW] Q=m m. = tömegáram [kg/h] c = fajhő [kWh/kg K] Dt = hőfok különbség [K] Ebből látszik, hogy a hőteljesítmény (vagy a hőmennyiség: kW x h = kWh) a kút vízhozamától és a Dt értékétől függ. Ha mindkét érték nagy, akkor előnyös helyzetben vagyunk. A kertészeti üzemünket erre a bázisra tervezhetjük. Ha a fluidum vis�szasajtolása kötelező lesz, akkor mindig ún. kútpárral kell a beruházást megtervezni, s a termelési igényeink határozzák meg a kutak számát. A vízhozam és a kútfej hőmérséklete az adottságoktól függ. A beruházótól a visszasajtolás hőfoka, amelyet hőszivattyúzással jelentős mértékben csökkenthet, növelheti a Dt értékét. Vegyük a 2. táblázatban szereplő példát! A táblázatban látható, hogy a 32 °C-os fluidumot 10 °C-ra lehűtve közel annyi teljesítményt kapunk, mint a kútból a technológiai hőkivétellel. Mit nyertünk visszasajtolás esetén? Nincs új kútpárfúrási kényszer, amelynek a költsége 350-400 millió Ft, plusz a csövezés a felhasználás helyéig. Ezzel szemben a hőszivattyú 70-80 millió Ft beruházást igényel. Nyilván a hőszivattyúnak villamosener­gia-igénye van. COP 4-es ér­tékkel számolva 4 kWh/1 kWh, ami 20 Ft/kWh villamosenergia-költség esetén 20 x 4123/4 = 1031 x 20 = 20620 Ft/h költséget jelent. Ha fluidim kinyerése összesen, de csupán 5,0 Ft/kWh óra, akkor a többlet (4123 x 5, azaz 20615 Ft – 20620 Ft) ~ 5-10 Ft/h. Évi 2000 óra csúcsfogyasztással számolva 8,3 millió Ft/év a szivattyúzás energiaköltsége. A hőszivattyú élettartama 20 év, akkor 4,0 millió Ft az évi amortizációs költség (az egyszerűsítés miatt eltekintünk a ku­tak és a rendszer karbantartási, javítási költségeitől). Ezzel a hőszivattyúzás költsége összesen ~ 12,3 millió Ft/év. Szembeállítva a kútpár nagyobb egyszeri beruházásával, s annak 40 éves életciklusával, annak

6

Kedvező idő 27,7 68 32 4,23 4 218 10 48 COP = 5,5 0,4 4 123 8 341

Éves átlag 27,7 68 32 4,23 4 218 10 48 SPF = 3,7 0,4 3 090 7 308

10,0 millió Ft/év az amortizációja. Tehát az üzemeltetési költség az utólagos hőszivat�tyú fajlagos költségét jelentősen nem növeli. Lényeges, hogy kisebb az egyszeri beruhá­ zási költség, és kisebb a kockázat, mivel kö­zel sem lehetünk biztosak abban, hogy az új kútpártól milyen eredményre számíthatunk. E rendszer különösen előnyös akkor, ha az ültetvényünket növeljük, s nő az energiaigény, de új geotermikus beruházást nem kívánunk eszközölni. Összefoglalás A hibátlan homokkő vízbázisú kutak részletes vizsgálata során, valamint a korábbi mérések eredményei alapján megállapítható, hogy a nyugalmi vízszint az elmúlt 40 évben 25-30 m-t csökkent, miközben ez a ter­­melés mértékében még nem mutatható ki. A Szentes területén lévő kutak vízadó rétegei (a különböző áramlási és hőmérsékleti, valamint mélységi gradiensek) korrelációt mutatnak, ami az egymásra hatásukat jelöli. Ez adja a feltételét annak, hogy a használt (csökkentett entalpiájú) víz visszasajtolása lehetséges (a jól kimutatható nyelési rétegek is erre utalnak). Megállapíthatjuk, hogy a növényházi használat végén a még mindig jelentős entalpiával rendelkező fluidum alacsony hőfo­ kú visszasajtolása az adott területen (hos�szabb távon) a vízszint csökkenésének mér­ séklődését eredményezi, így a terület fenntarthatóvá válik a geotermikus energia kinye­ résére. A hőszivattyúzás környezet­ba­rátabb a gáz fűtőanyaggal szemben, és költséghatékonyabb is. A hőszivattyú létesítésének költ­ ségét a nyert többletenergia (a kedvező SPF hatására) és az új kútpár létesítésének költsége, valamint fenntartása kompenzálja.

Summary Geothermal energy utilization in greenhouses According to the examination of the excellent sandstone water-based wells and the results of the previous measurements it can be stated that the static water level decre­

ased by 25-30 m during the last 40 years. Still, this tendency cannot be observed within the production performance. In Szentes the water tables of the wells (the certain flow, temperature and depth gradients) show correlations which stand for their effect on each other. It makes it possible to reinject the used water (with reduced enthalpy). The presence of the absorbing layers implies to the same result. It can be concluded that the low-temperature reinjection of the fluid (still with a significant enthalpy) leads us to a slower water level decrease (in long-term) at the end of the greenhouse utilization. So the examined area is capable for sustainable geothermal energy usage. Lektor: Dr. Patay István Irodalom [1] J. Bartels, P. Seibt & M., 2011: Wolfgramm; Workshop “Geothermal energy in Hungary update barriers and solution statements”; Bu­dapest 17. February [2] J. Nagygál, L. Tóth, J. Beke, I. Szabó, 2015: Comparison Of Possible Greenhouse Energy Sources http://hae-journals.org/archives/ haen_26/HAE_2014_26_9.pdf [3] Nagygál J.: A termálvíz hasznosítása a mezőgazdaságban, CLUSTHERM Regionális Fórum (WORKSHOP), 2009. Szeged [4] Nagygál J.: A termálvíz hasznosítása és nehézségei 50 év tükrében, Egyetemi Fiatal Gazda Klub, 2013. Debrecen [5] Szanyi János, Kóbor Balázs, Medgyes Ta­ más, Gyenese István, Czinkota Imre, Kovács Balázs, Bálint András, Kiss Sándor, 2008: A homokkő hévíztárolók tesztelésének tanulságai, Szegedi Tudományegyetem, Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék. http://docplayer.hu/8177581-A-homokkoheviztarolok-tesztelesenek-tanulsagai.html [6] Szongoth G., Barcza M., Kiss S., Nagygál J.: 2010 Termálkutak állapotának változásai Szentes térségében geofizikai vizsgálatok alapján. Magyarhoni Földtani Társulat Vándorgyűlése, Szeged, Május 20-22. http:// www.geo-log.hu/uploads/docs/2010052022_Szeged.pdf [7] Szongoth G., Galsa A., Steierlein I.: 2013. Húsz szentesi hévízkút teljeskörű kútvizsgálatának eredményei, 10 ÉVE A GEOTERMIA SZOLGÁLATÁBAN, IX. Geotermikus Konferencia, Szeged, 2013.03.21. [8] MAGYARORSZÁG MEGÚJULÓ ENERGIA HASZNOSÍTÁSI CSELEKVÉSI TERVE. ISBN 978-963-89328-0-8. www.kormany.hu [9] M. Árpási, 2005: Geothermal Update of Hungary 2000–2004 Proceedings World Geo­ thermal Congress Antalya, Turkey, 24-29 April Mezőgazdasági Technika, 2016. június