Erste Agrár Hírek 2015/12
Kicsi vagyok, nagyra növök (?) A VP pályázatok és a földárverések is aktualitást adnak annak az alapvető kérdésnek, hogy a kis-, közepes és nagy termelők, feldolgozók milyen összetétele tudja a legnagyobb nemzetgazdasági hasznot hajtani. A vita egyelőre hitkérdésnek tűnik, véleményünk szerint a VP-ben megcélzott 80%-20% arány nem szolgálja a hazai agrárium versenyképességét. Aktualitások
December 7-én lezárult a VP keretében igényelhető agrár-környezetgazdálkodási kifizetés (AKG) és az ökológiai gazdálkodásra történő áttérés pályázatainak beadása (159 és 51 milliárd forint összforrás). A korábban előrejelzett november-decemberi VP pályázati dömping egyelőre csúszik, jelenleg csak a trágyatárolók építésére vonatkozó pályázat él (összforrás 5,6 Mrd forint, beadás 2016.01.20-ig). Itt 4070% közötti támogatási intenzitással lehet számolni, egyéni beruházás esetén legfeljebb 50 millió, kollektív beruházás esetén legfeljebb 100 millió forint támogatási összeg mellett.
A Portfolio Agrárszektor konferencián Mezei Dávid helyettes államtitkár elmondta, hogy a VP hivatalos ütemterve nem változott, vagyis a beütemezett, de eddig elmaradt több mint 25 pályázat elvileg az év végéig kiírásra kerül. Véleményünk szerint jó néhány, akár nagyobb jelentőségű pályázat is megjelenhet, azonban a hiánytalan kiírás időhiány miatt nem valószínű.
Hivatalos információk szerint november végéig 20 ezer hektár, nemhivatalos értesülések (Portfolio Konferencia) szerint december elejéig 48 ezer hektár állami földet értékesítettek eddig. A licitek 60%-a volt eddig eredményes, többnyire kikiáltási áron mennek el a földek. A 48 ezer hektárt 1300 gazdálkodónak értékesítették, egy-egy földrészlet átlagos nagysága 20 ha. Véleményünk szerint jelenleg nagyjából 3 millió Ft/ha az a szint, ami fölött üzleti terv alapon már nehéz igazolni az ár jogosságát.
A finanszírozásban érdekelt kereskedelmi bankok a Bankszövetség keretei között egyeztetnek a földhitelhez kapcsolódó jelzálogjog bejegyezhetőségével kapcsolatosan a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet és a Miniszterelnökség képviselőivel, most ez jelenti a legnagyobb bizonytalanságot e területen.
Nagyon erős lett a III. negyedév a mezőgazdasági gépforgalmazásban, köszönhetően az októberben lezárult kertészeti géptámogatásoknak is. Az AKI adatgyűjtése szerint a negyedéves értékesítés 46 milliárd forintot tett ki, ami nem sokkal marad el az egy évvel korábbi (kivételesen jó) 52 milliárdtól, de a normál szintnek mondható 25-35 milliárd Ft körüli szintet jócskán meghaladja. Nagyon jó lett az egyébként alapvetően támogatásfüggetlen alkatrészértékesítés is, a 11,5 milliárdos szint az elmúlt nyolc év legmagasabbja ebben a negyedévben.
Agrárpénzügyek Zárulóban az agrárolló – növekvő termelői árak a növényágazatokban. A KSH adatai szerint szeptemberben 12 havi alapon 8,5%-kal nőtt a növényi és kertészeti termékek termelői árszintje a tavaly ilyenkori szinthez képest. Az előző hónapban még csak 0,9% volt a növekedés, azt megelőzően pedig több mint két évig csökkenés volt tapasztalható – a mostanihoz hasonló ütemű növekedést legutóbb 2013 májusában regisztrálhattunk. Elsősorban a gyümölcsök (+22,8%) árnövekedése emelhető ki, míg a gabonafélék átlagára 2,1%-kal nőtt. Az állati termékeknél érdemi elmozdulás nem látható: 9,1% volt a 12 havi összesített árcsökkenés, ezen belül az élő állatok ára 5,4%-kal, az állati termékeké 17%-kal csökkent. Az agrárolló, vagyis a mezőgazdasági termelőiár- és ráfordítás árindex hányadosa javult: a január-szeptemberi 97,0% összességében még mindig kedvezőtlenebb pozíciót jelez, mint 12 hónappal ezelőtt, de jobb az előző hónapokban látott 94-96%-kal összehasonlítva. Minimálisan elmozdult felfelé a hazai tejár, az EU egésze továbbra is lefelé tart. A KSH felmérése szerint szeptemberben 79 forintra emelkedett egy kg tehéntej átlagos felvásárlási ára az előző havi 76 forintról. Az AKI adatgyűjtése ugyanakkor szeptemberre még csak 75,9 forintot jelzett és októberben mértek 77,9 forintot, ami ha csúszással és kisebb mértékben is, de alátámasztja a KSH adatait. Az árnövekedést a zsír- és fehérjetartalom kismértékű növekedése is kísérte. Az Európai Bizottság „Milk Market Observatory” piacfigyelő kiadványa szerint az uniós súlyozott átlagár azonban kissé tovább csökkent, viszont ez a kiadvány is minimális növekedést jelez a magyar piacra (szeptember: 24,23€, október: 24,36€). A hazai, forintban mért árnövekedésben a forint néhány hónapja megfigyelhető gyengülése is szerepet játszhatott, hiszen az alternatív export értékesítés vonzereje javult. A friss olasz és holland spot árjegyzések csökkennek négy hetes összevetésben, vagyis EU szinten nem mutat még javulást a tejpiac, így a hazai minimális szeptember-októberi növekedés is átmenetinek bizonyulhat. Jövőre megindulhat a tejpiac? A Portfolio Agrárkonferencia tejiparági résztvevői közül Hegedűs Imre, a Bicskei Mg. Zrt. vezérigazgatója pesszimistán látja a helyzetet, szerinte legfeljebb egy évig bírja az iparág a jelenlegi árszint mellett. Mélykuti Tibor, a Terméktanács elnöke és az Alföldi Tej Kft. ügyvezetője 2016 második felére, Fórián Zoltán agrárszakértő pedig kicsit előbb, április-májusra várja a mélypontot ill. fordulatot. Saját várakozásaink szerint – a korábbi iparági ciklusok tanulmányozása alapján – 2016 első kilenc hónapjában valamikor várható a ciklus alja, utána lassú javulás indulhat. Foglalkoztatottság az agrár egyéni és társas gazdaságokban. A Vidékfejlesztési Programban szereplő 80-20%-os megoszlás miatt amúgy is a figyelem középpontjában lévő kisbirtok-nagybirtok, kis feldolgozó – közepes/nagy feldolgozó vitához érdekes adalékot szolgáltatott a Portfolio Agrárkonferencián Horváth Gábor, a MOSZ főtitkára. Adatai alapján a társas gazdálkodói szektor 30 ha földterületre vetítve alkalmaz átlagosan egy főt, míg az egyéni gazdaságoknál 100 hektárra esik átlagosan egy legálisan alkalmazott munkavállaló. Más előadók kb. kétszeres szorzóról beszéltek (ugyancsak a társas vállakozások javára). A KSH adatai alapján az egyéni gazdaságokban nagyon jelentős, a fizetett alkalmazottakénak sokszorosa a nem fizetett, családi munkaerő részvétele – vagyis bár aktívan részt vesznek a foglalkoztatásban, de járulékfizetőket elsősorban a társas vállalkozások biztosítanak.
Agrártechnológia – A precíziós gazdálkodás Precíziós gazdálkodás alatt értjük azoknak a technológiai, informatikai és folyamatszervezési megoldásoknak az összességét, amelyek révén optimálisan kihasználhatjuk a termőhely képességeit, így növekvő hozamot és költségmegtakarítást eredményezve, továbbá megakadályozva a környezet túlzott és indokolatlan terhelését. A precíziós gazdálkodás alapja a folyamatos helymeghatározás, amelyet a GPS/GNSS alapú, ún. RTK (Real Time Kinematic – valós idejű mozgáskövetés) rendszerek biztosíthatnak. A helymeghatározás pontossága manapság már legalább 2 cm, így hajszálpontos beavatkozás lehetséges a mezőgazdaság gyakorlatilag minden műveleténél, így a föld alapművelésénél, a vetésnél, a növényvédőszerek kijuttatásánál, az öntözésnél és a tápanyag-utánpótlásban. Fentiek előnyei : ~10%-kal csökkenti a művelés során az átfedéseket, a munkagépek gyorsabban hajtják végre a fordulókat, éjszaka vagy ködben is elvégezhetőek a műveletek, mérsékli az emberi hiba esélyét. Továbbá, a talajviszonyoknak megfelelő mennyiségű növényvédőszer vagy tápanyag juttatható ki, éppen a szükséges mértékű lehet az öntözés, optimalizálható a betakarítás folyamata vagy pl. pozícionált sorgyomirtásra is lehetőség nyílik. Dokumenálható minden tábla gyakorlatilag összes jellemzője, a kihordott anyagok, a hozamok, a tábla szintű eredményesség. Amennyiben az egyébként gazdaságos, megközelíthető a termények elméleti, genetikailag elérhető hozamcsúcsa. A precíziós gazdálkodás nemcsak a szükséges eszközökkel – helymeghatározó rendszer, automatizált kormánymű, stb. – ellátott gépek beszerzését jelenti. A rendszer képességeinek optimális kihasználása érdekében előzetes talajfelmérést, talajvizsgálatot kell végezni, majd a kapott eredményeket a mintavételi pontokkal együtt rögzíteni kell. Szükséges a megfelelő fajták, hibridek gondos megválasztása, a vetésforgó mellett a precíziós gazdálkodás külön szempontjait is figyelembe véve. A talaj, a fajta és az elvárt termésadatokból, a tápanyag-igényből megtervezhető pl. a kijuttatni kívánt tápanyagmennyiség, azonban mindezt a gazdaság éves megtérülését figyelembe vevő üzleti számítások is befolyásolják.
Tudtad-e? Sir John Lawes és Sir Henry Gilbert 1843 és 1856 között indították kutatásaikat különféle növények terméshozamai tárgyában és ezen kísérletek közül hét napjainkban is tart, vagyis több mint 150 éves folyamatos kutatásról van szó. A téma a nem szerves műtrágyák ill. a szerves trágyák hatása a földek tápanyagtartalmára és a növények terméshozamára. A kutatási eredményeket nyilvánosan hozzáférhető archívum (era.rothamsted.ac.uk) is tartalmazza. Egy angol gazda, Rod Smith idén 16,52 tonnás búza terméshozam világrekordot állított fel – állítása szerint az ideális időjárás mellett kötött agyagtalaj, előveteményként lóbab, illetve minimális talajművelés vezetett a kimagasló eredményhez. A gazda vetésforgója 5-6 éves váltásban: őszi búza / őszi búza / borsó vagy lóbab / egyszer vagy kétszer őszi búza / tavaszi árpa. (agrarvilag.hu)
A burgonya különösebben nem igényes az előveteményekkel szemben, azonban lényeges, hogy önmaga után négy évnél korábban nem termeszthető és nem követheti az egyazon családba (Burgonyafélék) tartozó veteményeket, így a paradicsomot, dohányt, paprikát. Termesztése leggyakrabban két kalászos között történik.
Agrár humor Egy idős juhász a réten legelteti a nyáját, amikor a közeli országúton egy vadonatúj Mercedes tűnik elő a porfelhőből. Az autó hirtelen megáll a juhász mellett, a lehúzott ablakon kiszól egy öltönyös fickó: - Uram! Ha megmondom, pontosan hány birkája van, nekem ad közülük egyet? A juhász végigméri a fickót, és rábólint: - Nem bánom. A fiatalember kiszáll az autóból, előveszi a laptopját, az Interneten felcsatlakozik egy GPS műholdas navigációs rendszerre, beszkenneli a területet, megnyit egy táblázatot, elküld egy e-mailt, hamarosan választ kap, majd odafordul az öreghez: - Pontosan 2714 birkája van. - Valóban - feleli a juhász - válasszon egyet a nyájból. Az idegen kiválaszt egy állatot, és beteszi az autóba. A juhász utánaszól: - Ha megmondom, mi a foglalkozása, visszaadja a juhomat? - Persze! Miért ne? - Maga vállalkozási tanácsadó. - Tényleg az vagyok. Hogy találta ki? Nem volt nehéz. Maga egyszerűen csak megjelent itt, holott senki nem hívta. Jutalmat akart egy olyan válaszért, amit már eleve tudtam, egy olyan kérdésre, amit senki nem kérdezett. Ráadásul semmit sem tud a munkámról... Na, és akkor most visszaadja a kutyámat? (internet, nem azonosítható szerző)
Agrár ABC Genetikailag elérhető hozamok A gyakorlatban realizált terményhozamok rendszerint jóval a növények potenciális, genetikailag elérhető hozamszintjei alatt alakulnak, mivel ehhez a minden szempontból optimális termesztési körülményeknek (földminőség, kártevők, csapadékösszeg és -eloszlás, tápanyag, hőmérsékleteloszlás, napfény) folyamatosan, a teljes tenyészidőszakon át fenn kellene állnia. Búzánál különféle hibridekkel akár 20 tonna/ha, kukoricánál 30 tonna fölött, napraforgónál 10 tonna körül alakulnak ezek a kísérleti körülmények között elérhető hozamok, amelyek gyakorlati megvalósíthatóságát gazdaságossági megfontolások nehezítik.
Tej zsír- és fehérjetartalma A tej minőségi mutatói közül két fontos (de nem kizárólag vizsgált) mutató. Megkülönböztetünk kazeintejeket (tehén-, juh-, kecske- és bivalytej), melyek zsír- és fehérjetartalma magasabb az ún. albumintejekhez képest (ló- és szamártej). A kazein arány a sajtkészítésben fontos, ugyanakkor pl. festéket, ragasztót is készítenek belőle. A nyers tehéntej zsírtartalma átlagosan 3,8%, fehérjetartalma 3,3%, ezen belül 2,7% a kazeinek, 0,6% a savófehérjék súlya. Legmagasabb zsírtartalommal a juhtej (8-8,5%) és a bivalytej (8%) rendelkezik, a juhtej fehérjetartalomban is a legerősebb (5,3-5,4%). Zöldítés A zöldítés kifejezés az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági tevékenységeket, ill. gyakorlatokat takar. A zöldítés a KAP reform eredményeképpen, 2015-től kerül bevezetésre. Elsődleges célja, hogy a mezőgazdasági tevékenységet végzők egyre nagyobb mértékben járuljanak hozzá a mezőgazdaság alapját is képező környezet és természeti erőforrások megőrzéséhez. 2015-ben, az egységes kérelmeket már a zöldítési szabályok figyelembe vételével kellett benyújtani: fontos tudni, hogy zöldítési támogatást csak az egységes területalapú (SAPS) támogatással érintett területek után lehet kérni. A zöldítés támogatásának összege 2015-ben 25 354 Ft/hektár, amely éves kifizetésű, vissza nem térítendő támogatás. A zöldítés három különböző gyakorlat összessége: ide tartozik az állandó gyepterületek fenntartása, a terménydiverzifikáció (10 ha fölötti szántóterületen legalább kétféle, 30 ha fölött legalább háromféle kultúra) és az ökológiai jelentőségű területek kijelölése (15 ha fölötti szántóterületen legalább 5% ökológiai jelentőségű terület kijelölése).
Budapest, 2015. december 14. Agrár Kompetencia Központ
