K+F+I szempontú SWOT analízis tudományterületenként

2. sz. Melléklet

K+F+I szempontú SWOT analízis tudományterületenként Humán és művészettudomány Készítette: Humán és művészettudományi munkacsoport Erősségek

Szempontok -

-

-

-

1.

Tudományos teljesítmény -

-

-

Sokszínűség, multidiszciplinaritás, interdiszciplinaritás Mutatók alapján a PTE BTK az ország első négy intézménye között van jelen, a PTE MK Budapest után az ország második legfontosabb képzési helyszíne Számos kutatócsoport, kutatóintézet, a BTK egy önálló, valamint egy más egyetemekkel közösen működtetett kutatócsoporttal rendelkezik (tehát a PTE-n belül vezető szerepet tölt be ezen a téren) A BTK és MK kutatói kiemelkedő szerepet visznek évek óta az MTA PAB I. és II. szakbizottságaiban, munkacsoportjaiban évtizedek óta Az MK működő kapcsolatokkal rendelkezik kerámia területen: ipari formatervezés, anyagkutatás, ergonómia, design (Zsolnay Porcelán Manufaktúra, Dél-Dunántúli Porcelán és Kerámia Klaszter) Kiemelkedő TDK, OTDK szereplés. A BTK országos 3., míg az MK országos első az eredményeket tekintve Saját szakkollégiummal rendelkezik a BTK, valamint a többi szakkollégium tagjainak jelentős hányadát a Kar hallgatói teszik ki. A BTK (6) és MK (1) összesen 7 doktori iskolával rendelkezik Kutatást segítő mesterszakok létrejötte Helyben képzett fiatal és középgeneráció, mely a tudományos kutatás bázisát jelenti

1

-

-

Gyengeségek A kutatási folyamatok töredezettsége, szakadozottsága A kutatói közösség heterogenitása, jelentős számú lejáró kutató A korfa szakadozottsága A művelt tudományok szerteágazósága gyakran az együttműködés rovására megy Csak egy MTA kutatócsoport működik A hagyományosan a BTK-hoz tartozó kutatási területek kiszervezésre kerültek, olyan területeket, melyeket Debrecenben és Szegeden a BTK-n művelnek, Pécsett más szervezeti egységben kutatják Kevés külföldi partnerintézménnyel közösen megvalósuló kutatás Nem átütő erejű a BTK külföldi vendégtanári szereplése

Szempontok 2.

Kutatási infrastruktúra

-

-

3.

Kutatásmenedzsment, kutatásfinanszírozás

-

-

4.

Nemzetközi jelenlét

-

-

5.

Kutatáshasznosítás, innovációs teljesítmény

Erősségek Jó adottságú épületek, campusok, melyek magukban hordozzák a továbbfejlesztés lehetőségeit. Kiemelkedő könyvtári ellátottság. Informatika. Folyamatos fejlesztés alatt álló informatikai háttér, laborok, géppark, szoftverek. Pályázatok. Alapkutatásokat finanszírozó OTKA és OKTK pályázatokon történő sikeres részvételi arány Két oktató dolgozik jelenleg a BTK-n az EKF pályázatot sikerre vivő négyesből (Tarrósy István, Takáts József) Kari InnoPont menedzser alkalmazása Belső, kari szintű, kutatásokat elősegítő pályázati lehetőségek A BTK magas szinten képes kapcsolatot ápolni számos nyelven modern filológiai tanszékei révén az általa művelt tudományokban Az MK vizuális és zeneművészeti téren széles körű nemzetközi kapcsolati hálót működtet A BTK az elmúlt 4 évben több mint 40 nemzetközi konferenciát szervezett, az adott tudományág legfontosabb nemzetközi rendezvényei sorába illeszkedve Kiemelkedő számban tartózkodnak ösztöndíjakkal külföldön a két Kar hallgatói (ERASMUS, DAAD, stb.) A BTK elsősorban tudományos kutatási hagyományokat fejleszt tovább, az MK kutatással egyenlő mértékben alkotói, előadói, művészi munkát végez, s ennél fogva bír folyamatosan megújuló potenciállal az innovációs szektorban

2

-

-

Gyengeségek A campusok széttagoltan helyezkednek el, ezek differenciáltsága nő a Zsolnay Negyedbe történő költözéssel A Tudásközpont, mely a BTK kutatóinak és hallgatóinak a legfontosabb információs bázis, távolra került a Kartól

-

-

-

-

Nem jelentős a BTK kutatási eredményeinek hasznosulása a piaci szektorban (azok jellegénél fogva) Innovációra kevés lehetőség kínálkozik, a kutatók hajlandósága alacsonynak mondható

Szempontok -

-

1.

Tudományos teljesítmény -

-

Lehetőségek Tudományágak kari és karközi szintű együttműködésének növelése Kutatóközpontok, kutatócsoportok támogatása, új akadémiai kutatócsoportok létrehozása A szakkollégiumi szerkezet tisztázása, a szakkollégiumok és a TDK együttműködésének erősítése A városi és regionális kulturális és művészeti szférával való kapcsolatok erősítése A fiatal- és középgeneráció tudományos fejlődésének támogatása Olyan értékek teremtése, melyek az alap és alkalmazott kutatások, és szolgáltatások együttes művelésével hoz bevételt a humán kutatási terület számára Liszt Emlékév adta lehetőségek az MK részére Romológia, pedagógia, nevelésszociológia előtérbe helyezése M6 autópálya, új szállodák, konferenciatermek új lehetőséget biztosítanak a nemzetközi tudományos életbe történő bekapcsolódásba Science Building kompetenciái, és azok összekapcsolása a BTK-val, MK-val eddig fel nem tárt lehetőségeket rejt magában

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

3

Veszélyek A kutatási lehetőségek multidiszciplinaritásának csökkenése, amennyiben finansziális okokból csökken a képzési és kutatási paletta A humán kutatások nem járnak közvetlen haszonnal, ezért csökkenhet a finanszírozottság A mostani középgeneráció nem biztos, hogy fenn tudja tartani azt az érdekérvényesítő képességet, mellyel a jelenlegi professzori gárda rendelkezik. Az alacsony bérezés miatt a főállású pályakezdő oktatók munkakörüktől idegen feladatok ellátására is rákényszerülnek (pl. oktatásszervezés) A jelenleg érvényes felsőoktatási törvény nem teszi lehetővé az oktatásmentes kutatói szabadságot a nem vezető oktatók részére, így nem támogatja a fiatal kutatókat a szakmai fejlődésben Oktatók esetében az oktatói, a kutatói és a piacra termelői szerep közötti eltérő működésmódok csökkenthetik a hatékony munkát Az alapkutatások, művészeti alkotómunka költségvetési finanszírozásának csökkenése a kutatóközponti, kutatócsoporti tevékenység lehetőségeinek beszűküléséhez vezet A hallgatói tudományos munka finanszírozását rendkívüli mértékben nehezíti a PTE jelenleg nem tisztázott szakkollégiumi szerkezete A finanszírozás hiányával csökkenhet a tudós hallgatók bevonásának lehetősége az egyetemi kutatómunkába Frissen végzett kutatók külföldre távozása igen

-

-

-

2.

Kari diákköri és szakkollégiumi centrumok létrehozása BTK Campus, MK Zsolnay Negyed campus épület- és informatikai fejlesztése Integrált könyvtári szolgáltatások bővítése

-

-

Kutatási infrastruktúra -

3.


-

Az EKF során szerzett kapcsolatok és lehetőségek megőrzése, kulturális léptékváltás A belső és külső pályázati lehetőségek bővítése Az alap- és alkalmazott kutatási eredmények közelítésének menedzselése A BTK új céges kapcsolati hálót épít és tart kézben, melyen keresztül fejlesztésekre fordítható bevételekre tesz szert

4

-

-

jelentős, mérhető faktor A kiépült infrastruktúra fenntarthatósága az EKF év után A bolognai folyamattal járó oktatásszervezési problémák megoldása elveszi az időt a kutatástól A tanári mesterszakok, a tanárképzés átszervezése újabb terheket jelentenek a kutatók számára A kutatásban a régióban a BTK számára a Pannon Egyetem, míg az MK számára az MKE és a MOME országos szinten, a jobb finanszírozási rendszer miatt Épület. Csak részben lehetséges az Ifjúság úti campus belátható időn belüli felújítása, állagmegőrzése A BTK-TTK, illetve az MK Könyvtár, valamint a szakkönyvtári rendszer szerepének csökkenése, abban az esetben, ha az Egyetem elsősorban a Tudásközpontot fejleszti Fennáll a lehetősége az informatikai felszerelések és hálózat elöregedésének A BTK növekvő széttagoltságát egyenlőre nem oldja meg a városi tömegközlekedés célirányos fejlesztése Az alapkutatásokat finanszírozó alapok szerepének csökkenése A Karok nem tudják elfogadtatni a városi, regionális művészet, kultúra kutatásának fontosságát A saját financiális lehetőségek beszűkülése veszélyeztetheti a belső pályázatok fennmaradását

Szempontok 4.


-

5.


-

Lehetőségek A nemzetközi, idegen nyelvű mainstream kutatási eredményeket közlő folyóiratokban történő publikálás növelése A nemzetközi kapcsolatrendszer kiépítése eddig be nem csatornázott területeken A kutatók/oktatók nemzetközi oktatási szerepvállalásának növelése A kutatáshasznosítás fejlesztése minden lehetséges téren Nemzetközi alkalmazott kutatási eredmények átvétele Saját fejlesztések alkalmazása és értékesítése K+F+I paradigmájának népszerűsítése, a kutatók/oktatók megismertetése

5

-

-

Veszélyek Bezárkózás, hazai és külföldi együttműködési lehetőségek elutasítása, azok negligálása Az EKF időkben kiépített nemzetközi kapcsolatok financiális alapjainak csökkenése veszélyezteti a további kapcsolattartást A kutatáshasznosítás elenyésző mértéke Saját fejlesztések kis száma, vagy hiánya Innovációs alapok anyagi bázisainak hiánya Kevés K+F+I pályázati lehetőség humán tudományok számára K+F+I fogalomkörének, lehetőségeinek ismerete hiányzik, a humán területen dolgozó kutatók számára új paradigma

Egészségtudomány Készítette: Orvos- és egészségtudományi munkacsoport (ETK) Szempontok

1.

2.

3.

Tudományos teljesítmény



Erősségek - széles képzési paletta, - folyamatos oktatásfejlesztési tevékenység, - külföldi kapcsolatok (oktatás, gyakorlat), - ISO tanúsítvány, - az informatikai infrastruktúra kiterjedt (egyre bővül), - jó szakmai kapcsolat a többi magyar felsőoktatási intézménnyel

Gyengeségek - a hagyományos szakok és a szakképzés iránti érdeklődést nem sikerült fokozni, - kevés az olyan oktató, akiket be lehet vonni az idegen nyelvű képzésekbe

- szakképzési hozzájárulások által biztosított pénzügyi források - innovációs hozzájárulások által biztosított pénzügyi források - TDK tevékenység működése a PTE minden karán - Doktori Iskolák működése a PTE karain - nagy volumenű – gyakran beruházási – központi projektek elnyerése az infrastrukturális fejlesztésekhez (pl. TIOP1.3.1)

- kutatói csoportok alacsony száma piaci partnerekkel kialakult kapcsolatok stagnáló/alacsony száma - K+F megrendelések hiánya az infrastrukturális hiányok miatt

- Sikertelen az EU forrásból, nemzetközi pályázati - Kari és egyetemi pályázati irodák működése csatornán keresztül finanszírozott, nemzetközi - Innopont hálózat működése konzorciumot igénylő tudományos-, kutatási- és fejlesztési - Sikeres pályázati tevékenység – növekvő elnyert területek pályázati tevékenysége pályázati támogatások Az egyetemi keretek között kialakult nehézkes piaci alapú Bizonyos területeken nagy gyakorlat a K+F együttműködések generálása: a merev egyetemi projektgenerálás területén bürokrácia a piaci partnert, az elvonások a kutatót is arra

- lassan növekvő nemzetközi kutatói mobilitás 4.


5.


- Pályázati források elnyerése a kutatáshasznosítást végző szervezet kialakítására (TÁMOP 4.2.1) - Ringbook elkészítése

6

ösztönzik, hogy az egyetem megkerülésével állapodjanak meg - Alacsony jelenlét a nemzetközi kutatási együttműködésekben - Alacsony jelenlét az EU hálózatokban - Alacsony jelenlét a nemzetközi pályázatokban Nincs külföldi K+F megbízás, ipari kapcsolat

-

Szempontok

1.

2.

Lehetőségek - jelentős az érdeklődés a Doktori Iskolák iránt, - life long learning, - az egészségtudományi diplomások presztízse és a munkahelyeken történő megbecsülése lassan, de növekszik,

Veszélyek - minősített oktatók hiánya miatt nem fogunk megfelelni pld. az akkreditációnak, kutatóegyetemnek stb. - az egyetemi nappali képzések iránt néhány éve csökken a keretszám/kereslet/jelentkezők száma - a költségtérítéses nappali képzésekre kevés a jelentkező, a munkahelyek is mindig csökkenő forrást szánnak a képzésre, - új szakok alapítása lassú, jogi nehézségek, - az egészségtudományi képzés gyakorlatorientált, de a gyakorlati képzésekre nincs költségvetési támogatás, - nappali Ph.D hallgatók keretszáma többi nagy egyetemhez képest jóval kevesebb - szűkülő pályázati lehetőségek egyes intézményekben

- Science Building felépítése, korszerű kutatási infrastruktúra rendelkezésre állása - Piaci partnerektől megszerezhető pénzügyi források növelése - Egészségtudományi kutatásokra megjelenő piaci igény növekedése - PTE számára fontos, hosszútávon fenntartható fejlesztések kerülnek előtérbe a pályázati források megszerzése során - Új Széchenyi terv kiemelt területe az egészségipar

- Piaci partnerektől megszerezhető pénzügyi források csökkenése - Kedvezőtlen gazdasági környezet az innováció számára - Az infrastrukturális hiányok miatt korszerű tudományos tevékenység nem folytatható - A Science Building az egyetemi költségvetés újabb hiánytermeléséhez vezethet - Az egyetemi keretek között kialakult nehézkes piaci alapú K+F együttműködések generálása: a merev egyetemi bürokrácia a piaci partnert, az elvonások a kutatót is arra ösztönzik, hogy az egyetem megkerülésével állapodjanak meg.

Lehetőségek

Veszélyek



Szempontok

7

3.

4.

5.




- Rendszerszemléletű pályázati tevékenység - Elmaradhat a pályázatok szinergikus hatása - K+F+I együttműködések szinergikus fejlesztése - A Science Building az egyetemi költségvetés újabb - A stratégia által meghatározott preferenciák szerinti hiánytermeléséhez vezethet döntés a pályázati és projektötletek értékelésekor - Projektmenedzselési ismeretek hiányában - Projektkultúra fejlesztése előfordulhat súlyos, az egyetem egészét - Új Széchenyi Tervbe való bekapcsolódás veszélyeztető projektmenedzselés lehetősége - a tudományos műhelyek (doktori iskolák, TDK - - Pályázati források zárolása műhelyek és szakkollégiumok) komplex - Pályázati lehetőségek beszűkülése fejlesztésére irányuló TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010 - Pályázati programok felfüggesztésre kerülhetnek elnyerése - Nyertes pályázatok az infrastrukturális fejlesztésekhez (TIOP-1.3.1) - PTE számára fontos, hosszútávon fenntartható fejlesztések kerülnek előtérbe a pályázati források megszerzése során - PTE kutatási és innovációs potenciáljának - Innopont hálózat rendszeres felmérése, a tudástérkép adatbázis bizonytalanságai fejlesztése, karbantartása - Pályázati tevékenység finanszírozhatóságának megtervezése, hatásvizsgálata-inak elkészítése, valamint a pályázati tevékenység során létrejött eredmények fenntarthatóságára, megtérülésére vonatkozó elemzések elkészítése - A pályázatokhoz kötődő gazdálkodás tervezhetőségének biztosítása

8

fenntarthatóságának

Műszaki tudomány Készítette: Műszaki tudományi munkacsoport Erősségek

Szempontok   

 1.


   

Gyengeségek

Gyakorlatorientáltság az oktatásban és a kutatásokban is (alkalmazott kutatás) A folyamatosan bővülő és megújuló gyakorlati ismeretek integrálása az oktatásba Piaci (ipari) kapcsolatok (klaszter, akadémiai, nemzetközi) o Környezetipar, o Energiadesign o Településüzemeltetés o Épületgépészet o Energetika o Építészet Intrediszciplinaritás karon belül és karon kívül, ill. karok között, (pl. komfort mérés az ÁOKkal) Informatikai kutatások magas színvonala (rendszertervezés, highperformance computing) Díjak, elismerések (Állami: Kossuth díj, Ybl díj, Pro Régió díj, Műemlék védelemért. Önkormányzati: Pécs város műszaki díja) Jól működő, egyre inkább magára találó Juhász Jenő szakkollégium Sikeres Breuer Marcel Doktori Iskola (építőművészet és építészmérnök szakterületeken DLA, PhD)

9

       

A citációk kis száma Publikációk relatív kis száma (a fogalom értelmezése miatt) a tudományos fokozatok alacsony száma egyes tudományterületeken egyszemélyes kutatások, a kritikus kutatói tömeg hiánya a vezető kutatók, a rendszeresen publikálók magas életkora a kutatói utánpótlás neveléséhez a vezető kutatók motiválásának hiánya Hiányzik a kutatók, a publikálók külön anyagi elismerése a kutatók túlzott oktatási terhei

Szempontok   2.




 3.




4.


  

5.


Erősségek Sikeres műszerfejlesztések (Pl. ÁOK-val közösen) Jól felszerelt laborok (pl. épületgépészeti, környezetvédelmi méréstechnika), Jól működő információáramlás a megújult Inno Ponton keresztül

   

A Kar vezetése támogatja a pályázati tevékenységet Kiterjedt szponzoráció



Sikeres nemzetközi konferenciák szervezése Nyertes EU finanszírozású pályázatok (KEOP, IPA, TÁMOP) Évi gyakorisággal megrendezésre kerülő Pollack Expo az ipari kapcsolatok fenntartására, erősítésére



10



  

Gyengeségek Elavult műszerekkel dolgozó, vagy hiányzó laborok egyes szakterületeknél Laborok akkreditációjának nehézkessége A tanszékekhez kötődő laborok műszerparkjának a más tanszékeken való ismertségének alacsony szintje Széttagolt informatikai hátterek az egyes karokon, az informatikai kar hiánya Az oktatásban való leterhelés miatt kevés energia és idő a menedzsment feladatok ellátására A források túlzott központi „lenyúlása”, a kari bevételek önálló felhasználásának akadályai Nyelvtudás viszonylagos esetlegessége

Gyenge célzott lobby-tevékenység Külföldi K+F megbízások alacsony szintje A túlzott mértékű egyetemi elvonások a piaci versenyképességet és a vállalkozási készséget gyengítik

Szempontok 

1.






2.

 

 

Kutatási infrastruktúra  

3.

Lehetőségek A kék gazdasággal kapcsolatos műszaki, építészeti, urbanisztikai szabályozási kutatásokban való részvétel energia tudatosság és fenntartható fejlődés építészeti műszaki vetületei iránti igény növekedése Bekapcsolódás a nemzeti kutatási programokba

A pályázati lehetőségek bővülése Ipari együttműködések növekedése


  



4.


 

  5.


 

A meglévő nemzetközi kapcsolatok kiszélesítése (nemzetközi szervezetekkel, új egyetemek bekapcsolásával), fogadókészség esetén Nemzetközi konferenciák szervezése új szakterületeken Nemzetközi kutatói mobilitás bővítése a meglévő és új egyetemi kapcsolatok segítségével



Ipari megkeresések növekedése Szellemi termékek gyakorlati hasznosításának növelése Innovációs járulék kari hasznosításának célorientált növelése PR tevékenység kiszélesítése és hatékonyságának növelése

 

11

Veszélyek A kék gazdasággal kapcsolatos kutatások központi finanszírozásának hiánya A nemzeti kutatási programok beszűkülése, finanszírozásuk gyengesége

Budapest-központúság Az infrastruktúra fejlesztéséhez szükséges források elapadása A demográfiai viszonyok miatt a hallgatói létszám csökkenésének hatásai a finanszírozára A megfelelő gyors, naprakész információ áramlás nehézkes működése Anyagi motivációs lehetőségek hiánya a kutatás-fejlesztés terén Az egyetem hiányos nemzetközi ismertsége miatt a lehetséges partnerek elzárkóznak az együttműködés elől

Ipari (nyílt piaci) konkurencia harc növekedése Gazdasági recesszió negatív hatásai az ipari kapcsolatokra

Orvostudomány Készítette: Orvos- és Egészségtudományi munkacsoport (ÁOK, KK) Szempontok

1.

Erősségek Számos képzett és érett kutató van Karunkon. Számos korszerű, modern technológia és módszer elérhető. A Doktori Iskolák megfelelő színvonalon és hatékonysággal dolgoznak. Létezik, jó és támogatandó a belső kutatási pályázatok rendszere.


Gyengeségek Leterheltség. A kutatók idejét az oktatási és gyógyítási feladatok szinte teljes egészében kitöltik. A tudományos minősítések adományozásának a rendszere fellazult. Nincs olyan rendszer, ami a minősítések megszerzését hatékonyan ösztönözné. Nincs olyan rendszer, ami a kutatási pályázatok elnyerését ösztönözné. A nagy, kari vagy össz-egyetemi pályázatok kialakítása, tervezése sokszor esetleges. A kari, klinikai és konzorciumi tagok tájékoztatása hiányos. A klinikusok számára nincs megfelelő, központosított elméleti támogatás, projekttervezési és kivitelezési tanácsadás. A tudományos teljesítmény elismerése nem jelenik meg az intézetek és klinikák hivatalos megítélésében. Nincs személyzeti promóciós stratégia, ami mindenki számára kötelezően jelölne ki kívánatos tendenciákat. A tudományos utánpótlás (posztgraduális és utána) nevelése nem kap megfelelő hangsúlyt. Nincs a Karnak stratégiája arra vonatkozóan, hogy már befutott, érett kutatókat vonzzon más hazai vagy nemzetközi intézményekből. Az intézetek, klinikák és tanszékek nem ismerik eléggé egymás munkáit, tudományos projektjeit. Nincs megfelelő szelekció, a gyenge kutató anyagi megbecsülése megegyezik a kiválóéval. A jelenlegi pályázati, innovációs irodák tevékenységének és hatáskörének szabályozása, kari és klinikai pályázati és innovatív tevékenység önállóságának hiánya.

12

Szempontok

2.


3.


4.


5.


Erősségek Gyengeségek A Kar kutatási infrastruktúrája sok tekintetben jónak A klinikumban nem áll rendelkezésre megfelelő mondható. Vannak specializált és szellemi tőkével kutatási infrastruktúra. is erősen támogatott laborok. Ezek számát növelni A klinikumban nincs tőkeerős kutatási támogatás. kell. A Kar kutatási infrastruktúrája nem tartalmaz olyan nagyműszereket, amik különlegessé, egyedivé és legalább hazai szinten piacvezetővé tennék. A meglévő nagyműszerek előnyei és alkalmazási lehetőségei nem köztudottak. Nincs a „bérben használatnak” rendszere, esetleges és alkalmankénti az ilyen felhasználás. Túl nagy bürokrácia rakódik a kutatásokra. Ez az egyik legnagyobb probléma jelenleg. Nincsen olyan pályázati iroda, ami a kutatóknak pályázatfigyeléssel, illetve a pályázatok megírásában segítene. A tudományos adatbázis(ok) folyamatos feltöltése jelenleg a kutatók feladata, ami időigényes. Nincs egyénileg is elérhető forrás a pályázati önerőkhöz. Tudományos tekintetben az ÁOK egyetemi szinthez mérve elismert, nemzetközileg alacsonyan vagy közepesen jegyzett kar. Jó, hasznos a PTE konferenciatámogatási rendszere. Nincs meg az egyéni kutató szintjén átlátható, széles körben ismert és jogilag jól szabályozott érdekeltség (szabadalmak, pályázatok elnyerése terén, stb). Az adottságok kiaknázása nagyon alacsony szinten van. A klinikai orientáltságú, elméleti intézeteket is bevonó vizsgálatok száma kevés. Az innovációnak nincsenek meg a hagyományai. Az ezzel kapcsolatos ismeretek nem jutnak el mindenkihez. A szabadalmak nem eléggé megbecsültek, nem kapják meg azt az elismerést, mint a hasonló tartalmú tudományos közlemények.

13

Szempontok

1.


2.


3.


4.


5.


Lehetőségek

Veszélyek Az egyetemi pálya az elmúlt 20 évben elvesztette korábbi megbecsülését. A vonatkozó természettudományos képzések elismertsége, beágyazottsága és sajnos a színvonala is jelentősen zuhant az elmúlt időszakban.

A várhatóan megépülő Science Building nagyon komoly lehetőséget jelent ebben a tekintetben. A jelenlegi kormányzati tervek preferálják a idegen A közbeszerzés rendszere eredeti céljával ellentétben nyelvű képzéseket. Ebben az ÁOK messze az ahhoz vezet, hogy gyakorlatilag mindent lassan, és Egyetem legerősebb egysége. sokkal drágábban lehet a kutatásokhoz beszerezni, mint a közbeszerzés nélkül lehetne. A közbeszerzések jelen megvalósításához túlzott és lomha adminisztráció társul.

14

Az egyes komponensek szöveges kifejtése: TUDOMÁNYOS TELJESÍTMÉNY Az ÁOK (innentől beleértve a KK-t is, hiszen így kerek egész) tudományos teljesítménye egyetemi szinten jó, hazai viszonylatban elfogadható, nemzetközi viszonylatban gyenge. Erősségek, adottságok és belső lehetőségek: Az ÁOK egy kincsesbánya, aminek kiaknázása nagyon alacsony hatásfokon zajlik. A klinikum részéről mind a szellemi tőke, mind a vonatkozó biológia/orvosi kutatási kérdések, mind a szükséges beteganyag rendelkezésre áll. Az elméleti intézetek jórészt rendelkeznek a kutatásokhoz szükséges infrastruktúrával, szellemi tőkével. Számos képzett és érett kutató van Karunkon. Számos korszerű, modern technológia és módszer elérhető. Jól működő és eredményes TDK rendszer van Karunkon. A Doktori Iskolák megfelelő színvonalon és hatékonysággal dolgoznak. Létezik, jó és támogatandó a belső kutatási pályázatok rendszere. Gyengeségek, belül orvosolható problémák A kutatók - elsősorban is a klinikusok - idejét az oktatási és gyógyítási feladatok szinte teljes egészében kitöltik, jóformán csak munkaidőn túl van lehetőség tudományos munkára. A tudományos minősítések adományozásának a rendszere fellazult, nem elég pontos és szigorú. Nincs olyan ösztönző rendszer, ami a minősítések megszerzését hatékonyan ösztönözné. Nincs olyan ösztönző rendszer, ami a kutatási pályázatok elnyerését preferálná. Nincs olyan prioritási rend a projektek között, ami alapján a célzott támogatások, pályázati szerepvállalások meghatározhatók lennének. A nagy, kari vagy össz-egyetemi pályázatok kialakítása, tervezése sokszor esetleges, a kari, klinikai és konzorciumi tagok tájékoztatása hiányos. Jellemző az összehangoltság hiánya. A klinikumban nem áll rendelkezésre megfelelő kutatási infrastruktúra. A klinikusok számára nincs megfelelő, központosított elméleti támogatás, projekttervezési és kivitelezési tanácsadás. A tudományos teljesítmény elismerése nem jelenik meg az intézetek és klinikák hivatalos megítélésében. Az intézeti/klinikai létszámok értékelése csupán oktatási feladatokat vesz figyelembe. Míg az idegen nyelvű oktatásért óradíj jár, a kutatási sikerek honorálása nem létezik. Jelenleg anyagilag az oktatás és a gyógyítás vonzóbb, mint a tudományos kutatás. Nincs olyan személyzeti promóciós stratégia, ami mindenki számára kötelezően, az intézeti korfákra és intézeti teljesítményekre építve jelölne ki kívánatos tendenciákat. A tudományos utánpótlás (posztgraduális és utána) nevelése nem kap megfelelő hangsúlyt. Nincs belső és rendszeres minőségellenőrző rendszer a PhD képzés során. A frissen PhD fokozatot szerzett kutatóknak nem kínál a Kar versenyképes továbblépési lehetőségeket. Nincs a Karnak stratégiája arra vonatkozóan, hogy már befutott, érett kutatókat vonzzon más hazai vagy nemzetközi intézményekből. Az intézetek, klinikák és tanszékek nem ismerik eléggé egymás munkáit, tudományos projektjeit. Nincs megfelelő szelekció, a gyenge kutató anyagi megbecsülése megegyezik a kiválóéval. A Kar külső visszajelzést, objektív elemző feltárást nem végeztet a tudományos teljesítményével kapcsolatban, szinte kizárólag a saját értékítéletére támaszkodik. Ez gyakran téves. A jelenlegi pályázati, innovációs „irodák” tevékenységének és hatáskörének szabályozása, kari és klinikai pályázati és innovatív tevékenység önállóságának hiánya.

15

Vonatkozó javaslatok: Meg kell oldani azt, hogy a klinikumban dolgozóknak legyen megfelelően beosztható és elég ideje, és energiája a kutatásaikra. Az intézetekben, és talán még inkább a klinikákon a kutatási célokat és feladatokat is figyelembe kell venni a létszámok megállapításakor. Ehhez létszámemelésre, célzott területek hatékony megerősítésére van szükség. Meg kell szüntetni azt a szemléletet, hogy a kutatás hobby, kedvtelés, passzió. El kell érni azt, hogy az arra érdemes kutatóknak legyen ideje elmélyülni a kutatásokban, és legyen ideje kitekinteni a Karon és a tágabb környezetünkben folyó tudományos munkára is. Honorálni kell a kiváló tudományos teljesítményeket, létre kell hozni egy olyan kiemelési rendszert a kutatóknak, amely erkölcsi és anyagi vonatkozásban is vonzerőt jelenthet (pl. debreceni minta). A nagyobb projekteket prioritási sorrendbe kell tenni. A kutatói utánpótlás kinevelése és megtartása meghatározóan fontos cél kell, hogy legyen. Komoly hangsúlyt kell fektetni egy életpálya modell kialakítására, népszerűsítésére. Fontos lenne a frissen PhD-t szerzett kutatók kutatásainak támogatása (pl. 3 évre 1-2MFt-al, akár alanyi jogon is). Biztosítani kell (a klinikumban is!) azt, hogy a PhD hallgatóknak legyen ideje a kutatásokra. A PhD hallgatók ne olcsó munkaerőként, hanem a jövő potenciális letéteményeseiként jelenjenek meg. A PhD képzésben résztvevők hallgatóknak a munkájukat rendszeresen, szervezetten és tematikusan ismertetni kelljen, illetve időszakosan felül kell vizsgálni és értékelni kell a tevékenységüket. A TDK és PhD képzésben résztvevő oktatási munkát hivatalosan is el kell ismerni oktatási óraszámokban kifejezhető tevékenységnek. A meglévő tudományos fórumok (pl. Szakosztály, PAB rendezvények, székfoglalók) hangsúlyozása, szerepük erősítése, látogatottságuk fokozása, ösztönzése. Ezek a fórumok, többnyire egyéni állhatatos munka és kezdeményezés gyümölcseként, jelenleg is megadják a megfelelő szervezeti kereteket, de nem élünk velük kellő hatékonysággal. Minden kutató, de elsősorban talán a klinikusok számára létre kell hozni egy projekt tervezési/tanácsadási központot, centrumot. Ez lehet pl. egy virtuális belső közösségi platform, ami mindenki számára elérhető, és extra munkaerőt nem igényel. De lehetne egy projekt- és innovációs önálló iroda is, tanácsadó testület létrehozásával, a konzorciumi partnerek és a kutatási infrastruktúrát nyújtó konzorciumok bevonásával. Az iroda feladatainak meghatározása, és különböző pályázati tevékenységek alapján történő munkamegosztás, az átfedések megszüntetése, hatáskörök kijelölése. A kutatások, pályázati lehetőségek, a benyújtott és elnyert pályázatok tekintetében a hozzáférés és megismerés biztosítása. Tájékoztatási kötelezettség a kart vagy klinikumot érintő pályázati lehetőségről, a részvételről. Extra munkaerő és költségek biztosításával. Munkaerő vagy / és tanácsadó testület kiválasztásánál a hozzáértés és gyakorlat kiemelt jelentősége. Belső munkavégzés meghatározása, különböző feladatok ellátásának biztosítása, összehangolása. pl. pénzügyi, közgazdasági, jogi, stb. feladatok elhatárolása. Pályázatírás és menedzselés biztosítása. Az iroda kialakításában működésében a kar, klinikum, ipari és konzorciumi partnerek bevonása. Karon belüli interdiszciplináris és infrastruktúrát nyújtó ipari partner, vagy konzorciumi partner (klinikák és elméleti intézetek közötti) együttműködésének ösztönzése, belső pályázatokban ezen projektek előnyben részesítése. Kutatási infrastruktúra megismerése, összehangolása. A különböző helyeken fellelhető infrastruktúra megismerése, rendelkezésre bocsátása. Az elméleti és klinikai kutatások összehangolása, az átjárhatóság biztosítása, az infrastruktúrával rendelkező konzorciumi ipari partner bevonása. Pontosabban kell szabályozni és ahol indokolt, szigorítani kell a tudományos minősítések megszerzését (ez ha igaz, folyamatban van). Preferálni és honorálni kell a minősítések és az MTA Doktori Cím megszerzését. Belső minőségellenőrző rendszer kiépítése a klinikák és intézetek mérésére, besorolására (ezt az adottságok figyelembevételével kell tenni). A kari minősítési és elosztási rendszernek

16

figyelembe kell venni az egyéni és intézeti/klinikai tudományos teljesítményeket is. A kari kutatásokat és az egységeket minősíteni, rangsorolni kell. Az intézeteknek és a klinikáknak legyen kifejezett érdeke az, hogy sikeres kutatásokat műveljenek. Ki kell alakítani olyan vonzó fogadócsomagokat, amelyek - a belső kiemelési rendszerrel harmonizálva - képesek kiemelkedő hazai vagy nemzetközi kutatókat Karunkra (Egyetemünkre) csábítani. Külső veszélyek, problémák Az egyetemi pálya az elmúlt 20 évben elvesztette korábbi megbecsülését. Mind anyagi, mind erkölcsi értelemben. Ezt a megítélést ismét reálissá kell tenni, az egyetemeken dolgozó oktatók és kutatók munkáját mind a társadalmi elismertség, mind az anyagi megbecsülés tekintetében vissza kell szerezni. A vonatkozó természettudományos képzések elismertsége, beágyazottsága és sajnos a színvonala is jelentősen zuhant az elmúlt időszakban. Ezt a folyamatot is meg kell fordítani. A KUTATÁSI INFRASTRUKTÚRA Erősségek, adottságok és belső lehetőségek: A Kar kutatási infrastruktúrája sok tekintetben jónak mondható. Vannak specializált és szellemi tőkével is erősen támogatott laborok. Ezek számát növelni kell. A várhatóan megépülő Science Building nagyon komoly lehetőséget jelent ebben a tekintetben. Gyengeségek, belül orvosolható problémák A klinikumban a közvetlenül a kutatások szolgálatába állított eszközpark kicsi, nincsenek klinikai kutatási laborok. A klinikumban nincs tőkeerős kutatási támogatás, ezekhez a lehetőségekhez és pénzekhez való hozzájutás esetleges, és nehéz. A kutatási teljesítmények és a bevonható anyagi források (az infrastruktura kialakítására, fejlesztésére, kutatói támogatásra) egymással paralel haladnak, nálunk mindkettő nagyon alacsony szintű. A Kar kutatási infrastruktúrája sok tekintetben jó, de nem tartalmaz olyan nagyműszereket, amik különlegessé, egyedivé és legalább hazai szinten piacvezetővé tennék. A meglévő nagyműszerek előnyei és alkalmazási lehetőségei nem köztudottak. Nincs a „bérben használatnak” rendszere, esetleges és alkalmankénti az ilyen felhasználás. A nagy pályázatokhoz, és a saját beruházásokhoz sincsenek meg a kutatási infrastruktúra fejlesztésének a prioritási irányai. A tervezés sokszor egyéni vagy esetleges. Vonatkozó javaslatok: A klinikák közötti kutatási infrastrukturális különbségekből (eszközök, laborok) eredő jelentős hátrányok felszámolása, kari szintű közös kutató laborok létrehozásával, időbeosztáson alapuló hozzáférés révén. Az infrastrukturát működtető állandó személyzet standard képzettsége az eszközök használatában garantálja a technikai kivitelezés minőségét és központi keretből történő finanszírozásuk növeli a hozzáférhetőséget. Ezek fenntartása és a hozzájuk allokált megfelelő szakember sztátusza legyen központi (kari) finanszírozású. Így az eredeti ötlettel bíró, de anyagi támogatással nem rendelkező kutató/klinikus is megmérettetheti tudását. A Science Building jó lehetőség ennek megvalósítására.

17

A klinikusok kutatásait szorosan kapcsolni kell (indokolt esetekben) az elméleti intézetekben meglévő kutatási infrastruktúrához, szellemi tőkéhez. Már a tervezés fázisában is. Tervezési fázisban kari, klinikai, konzorciumi partnerek és potenciális ipari partnerek tájékoztatása, bevonása a projekt kialakításba. A Science Building lehetőségeit alaposan értelmezni kell, és ki kell aknázni. Lehetővé és népszerűvé kell tenni a jelenlegi és később beszerzésre kerülő nagyműszerek „core facility”ként való alkalmazásait. A megfelelően kiválasztott szempontok szerint a projekteket, és azok műszerigényét prioritási sorrendbe kell tenni. Ezt a sorrendet a nagypályázatok tervezésénél figyelembe kell venni. KUTATÁSMENEDZSMENT, KUTATÁSFINANSZÍROZÁS Irreális azt várni, hogy külső támogatás nélkül az Egyetem fent tudja tartani kutatásait. Ennek megfelelően a külső pénzek megszerzése, hatékony elosztása és felhasználása kell, hogy célként megfogalmazódjon. Ehhez az Egyetemnek egy kutatóbarát adminisztrációs hátteret, és megfelelő kutatói szellemi és infrastrukturális tőkét kell biztosítani. Kutatásmenedzsment kialakítása, akár egy iroda formájában, (pályázati menedzsment és innovációs iroda) vagy kutatások kapcsolt feladatainak, megfelelően, úgy hogy a feladat ellátása a legközelebb legyen a kutatóhoz. Magas színvonalú tudomány és a versenyképes (kevés) bürokrácia mellett van esély a jelentős fejlődésre. Gyengeségek, belül orvosolható problémák Túl nagy bürokrácia rakódik a kutatásokra. Ez az egyik legnagyobb probléma jelenleg. A nagy létszámú adminisztráció ellenére, vagy éppen a miatt, a beszerzések lassúak, nehézkesek, és sok esetben bizonytalanok (ld. elveszett megrendelések, hónapok után megérkező eszközök, vegyszerek), az adminisztrációban dolgozók erőfeszítéseinek dacára a folyamatok idegesítően körülményesek, gyakran átláthatatlanok és időrablóak. Tekintve, hogy sokan dolgoznak ezen a területen, és a hatékonyság mégis igen kicsi, nyilvánvalónak tűnik, hogy a jelenlegi rendszer szerkezete és folyamatrendszere alkalmatlan a színvonalas kutatások kiszolgálására. Ezt fel kell ismerni, és minél hamarabb orvosolni kell. Másfelől ez a rendszer olyan felesleges és hatalmas kiadásokkal jár (egy számla kezelése több mint 4000Ft), amelyek fedezetét jobb esetben közvetlen kutatási és oktatási célok megvalósítására lehetne fordítani. Nincsen olyan pályázati iroda, ami a kutatóknak pályázatfigyeléssel, illetve a pályázatok megírásában segítene. A központi egyetemi vagy kari rendszerek a mezei kutatónak nem elérhetőek. Ezeket a tevékenységeket egyéni ambíciók és tehetségek szerint végzik az érintettek. A tudományos adatbázis(ok) folyamatos feltöltése jelenleg a kutatók feladata, ami időigényes. Nincs egyénileg is elérhető forrás a pályázati önerőkhöz. Vonatkozó javaslatok: A kutatókra rakódó bürokratikus terheket meg kell szüntetni, ezek jelentős csökkentése nélkül nem lehet továbblépni. Kevesebb keresztigazoló és ellenőrző ellenjegyzés, kevesebb papírmunka, és így gyorsabb, hatékonyabb és rugalmasabb munkamenet szükséges. A pályázati adminisztráció, beszerzés elkülönítése, egyszerűbb és átláthatóbb aláírási, igazolási rendszer kialakítása. Elkülöníteni a pályázatokra vonatkozó beszerzési és pénzügyi eljárást, az aláírások és adminisztratív feladatok ellátását a pályázati és innovációs irodához tenni. Ha az iroda komplex: kari, klinikai, konzorciumi és ipari partner által támogatott, kiegészített munkatársakkal dolgozik, biztosítottá válik a pályázatok adminisztrációs feladatainak közös, átlátható ellátása. A pályázatok menedzselése során az aláírások és adminisztratív feladatok összehangolása az ipari partnerrel, a

18

munkamegosztás biztosítása. Az egyetemen is annyi időbe és energiába kerüljön egy beszerzés megvalósítása, mint a versenyszférában. Ehhez meg kell teremteni a rendelések és visszaigazolások informatikai/elektronikus rendszerét. Egy zárt informatikai körben a keretgazda, a pénzügyi referens és az ellenjegyző egy nap alatt elindíthatná azt, ami ma hetekig/hónapokig húzódik. Jobban ki kell használni az EIBIR tagságból eredő előnyöket, szorosabb kapcsolatot kell kiépíteni az Európai kutatási pénzek megszerzése érdekében. A pályázatok figyelését és a vonatkozó kutatók értesítését meg kell oldani. A pályázatírás nem közvetlen szakmai részének a terhét a kutatókról érdemes lenne levenni. A pályázatírás, menedzselés és hozzá kapcsolódó adminisztratív feladatok ellátása egy pályázati iroda keretén belül, amelynek tagjai pénzügyi, jogi stb. gyakorlattal rendelkező munkatársak, elkülönült munkamegosztással. A kar, klinikai és ipari és konzorciumi partnerek bevonásával által kiválasztott munkatársak vagy tanácsadók bevonásával. Növelni kell az egyéni pályázási aktivitás. Célirányos, egységes stratégia mentén hatékonyan kell elérni a nagyobb pályázati forrásokat. Gazdasági, ipari szereplőket kell elérni és együttműködésre ösztönözni. A pályázatokhoz (indokolt esetben és minősítési rendszerben) az önerőt biztosítani kell kari vagy egyetemi forrásból. Ipari és konzorciumi partnerekkel hatékony együttműködés, kölcsönös tájékoztatás, közös feladatok ellátása pl. pályázati iroda, pályázat menedzselés ellátása tekintetében munkamegosztás, költséghatékony működés, szorosabb együttműködés. Ipari partnerek, konzorciumok bevonásával projekt és kutatási tanácsadó testület létrehozása az aktuális pályázati és kutatási valamint innovációs elképzelések összehangolására. Biztosítani kell adminisztrációs segítséget a kutatói publikációk rendszeres és rendszerezett feltöltésére, folyamatos frissítésére. Külső lehetőségek (ki kell őket aknázni) A jelenlegi kormányzati tervek preferálják a idegen nyelvű képzéseket. Ebben az ÁOK messze az Egyetem legerősebb egysége. A várható támogatások kiaknázásával enyhíteni kell az egyes kutatókra jutó oktatási terheken. Külső problémák (belül nem orvosolható) A közbeszerzés rendszere eredeti céljával ellentétben ahhoz vezet, hogy gyakorlatilag mindent lassan, és sokkal drágábban lehet a kutatásokhoz beszerezni, mint a közbeszerzés nélkül lehetne. A közbeszerzések jelen megvalósításához túlzott és lomha adminisztráció társul. PTE NEMZETKÖZI JELENLÉTE A TUDOMÁNYTERÜLET VONATKOZÁSÁBAN Erősségek, adottságok Tudományos tekintetben az ÁOK egyetemi szinthez mérve elismert, nemzetközileg alacsonyan vagy közepesen jegyzett kar. Jó, hasznos a PTE konferenciatámogatási rendszere. Lehetőség szerinti bővítése üdvözlendő lenne. Vonatkozó javaslatok: Az eddigiekhez hasonlóan támogatni kell a nemzetközi konferenciák rendezését, illetve a külföldi konferenciákon való részvételt. Preferálni kell neves külföldi előadók meghívását. Erős és célzott marketinggel felszínre kell hozni a jelenleg is meglévő, de elsikkadó értékeinket. Az alumni rendszer erősítésével, kiépítésével is javítható a marketing. KUTATÁSHASZNOSÍTÁS, INNOVÁCIÓS TELJESÍTMÉNY

19

Erősségek, adottságok A Karon mind a kutatásfejlesztés, mind az innováció vonatkozásában kiválóak az adottságok. Folynak magas színvonalú elméleti, alapkutatás jellegű vizsgálatok, és kiváló orvosi/gyógyító tevékenység zajlik. A gyógyítás mindennapjai szükségszerűen és nagy számban termelnek feladatokat, kérdéseket, gyakorlati problémákat. Ezek megoldására a szürkeállomány adott, a műszerek ha nem is egyszerűen de elérhetőek lennének, de a kutatási környezet és az erre fordítható idő nem áll rendelkezésre. Gyengeségek, belül orvosolható problémák Az adottságok kiaknázása nagyon alacsony szinten van. A klinikai orientáltságú, elméleti intézeteket is bevonó vizsgálatok száma kevés. Az elméleti intézetek és a klinikák között a tudományos kapcsolat, az ismeretek és témák kölcsönös megismerése nem megfelelő. Az innovációnak nincsenek meg a hagyományai. Az ezzel kapcsolatos ismeretek nem jutnak el mindenkihez. Az innovációban lévő lehetőségek csak egy szűk kör számára kézenfekvők. A szabadalmak nem eléggé megbecsültek, nem kapják meg azt az elismerést, mint a hasonló tartalmú tudományos közlemények. Vonatkozó javaslatok: Az elméleti, klinikai tudományos kapcsolat bővítése a konzorciumokkal, együttműködő ipari partnerekkel. Meglévő ipari partner rendelkezésére álló innováció, innovatív tudás, ismeretek megismerése, átvétele valamint az együttműködés kialakítása. Részletes és közérthető információs forrásokat kell biztosítani az innovációs folyamatokkal kapcsolatos szabályokról és lehetőségekről. Ki kell aknázni a már meglévő fórumokban (Szakosztály, PAB, Doktori Iskolák) lévő lehetőségeket is. Be kell mutatni sikeres projekteket, kutatásokat. Akár anyagilag, akár a tudományos előmenetel és megítélés során figyelembe kell venni az innovációs teljesítményeket is. Egyetemi innovációs díjat lehetne alapítani az élenjárók erkölcsi és anyagi elismerésére.

20

Társadalomtudomány Készítette: Társadalomtudományi munkacsoport Erősségek

Szempontok 

1.


  

 2.

Kutatási infrastruktúra  

3.




Gyengeségek

Több társadalomtudomány körébe sorolt területen a minősített oktatók és kutatók aránya meghaladja a versenytársak átlagát, mint benchmarkot. Egyértelműen azonosíthatók a társadalomtudományi kutatások jelenlegi koncentrációs pontjai (zászlóshajók). A kutatási témák sokszínűek. Átlagon felüli aktivitás jellemző a TDK terén.



Az informatikai és könyvtári infrastruktúra átlagon felüli lehetőségeket biztosít a kutatók számára. Saját kiadványok és szakfolyóiratok nagy száma.



Az infrastruktúrális adottságokat motivációhiány miatt a kollégák csak részben tudják kihasználni.

Hazai és nemzetközi színtéren egyaránt erős pályázati aktivitás jellemző. A doktori iskolák tradícionálisan jól működnek.



Hazai tudományos testületekben való képviselet nem megfelelő mértékű. Nincs egyetemi szintű kutatási stratégia, amely irányokat jelölne ki. A pályázatok együttműködési lehetőségek kihasználása nélkül készülnek.

 

 

 4.




Nemzetközi tudományos testületekben való részvétel gyakori. Angol nyelvű PHD-képzés több, nemzetközi témában is magas szinten zajlik.

  

21

A minősített oktatók és kutatók arányának benchmarkokhoz való viszonya karonként rendkívül nagy szórást, egyenetlenséget mutat. A zászlóshajók általában egyéni, egyszemélyes műhelyek, amelyek csak adott karokhoz kötődnek. A kutatási témák diverzitásáról nincsenek információk, koordinálatlanság jellemző, így a szinergikus hatások nem aknázhatók ki. Nincs inter- és multidiszciplinaritás a kutatásokban.

A kutatott témák jelentős része hazai sajátosságokon alapul, így nem nemzetköziesíthető. Magas szintű nemzetközi publikációk száma alacsony. Nemzetközi tanulmányok hiányoznak.

Szempontok    5.

Erősségek Kutatási és projektvezetési tapasztalatok halmozódtak fel. Tudástár és innovációs potenciál. Erős kiszolgáló háttér, adminisztráció.


   

 

22

Gyengeségek Kevés a gyakorlatban alkalmazható kutatás. A kutatások outputjai nem definiálhatók, nem érnek piaci termékké. Nincs inkubátorház. Nincsen az ötlettől a termékig szabályozott terméklánc. Nincs folyamatszabályozás, vagy az nem megfelelő, illetve nem kellően transzparens, nem normatív. Belső ösztönző rendszer hiánya. Oktatói túlterheltség.

Szempontok 

1.


 

2.


 

3.


   

4.


 

5.


    

Lehetőségek Interdiszciplináris akadémiai kutatócsoport létrehozása innovációs rendszerek témakörben. Társadalomtudományi koncentráció kialakítása: markáns saját társadalomtudományi folyóirat kiadása. Kormányzati gazdaságpolitikai és stratégiai célkitűzésekhez való szorosabb kapcsolódás. Elektronikus könyvtári adatbázisok elérése.

 



Erős PR tevékenység a kutatási eredmények népszerűsítése okán. Kutatásmódszertani szolgáltató központ felállítása. Tudatos utánpótlás-nevelés. Tudástranszfer eszköztárának bővítése.



Kitűnő nemzetközi kutatói kapcsolatok és hálózatok: kék gazdaság, európai integráció. Nemzetközi pályázati együttműködések szélesítése. Partneri hálózat kialakítása, bővítése. Állandó megrendelői kör létrehozása. A PTE márkaneve. Interdiszciplinaritás. Innopont menedzser-hálózat. Vállalkozó egyetem koncepció. Science building.





       

23

Veszélyek Az oktatói és hallgatói utánpótlás motiválása problematikus. A kutatói lét környezeti elismertsége alacsony szintű.

Nemzetközi könyvtári adatállományok elérése egyre drágább. A finanszírozási források elosztása során nem a teljesítmények mérvadóak, hanem a KK forrásszükséglete. Pályázati és konferencia támogatások szűkülnek.

Társadalomtudományi teljesítmények tudománymetriai megítélése nem normatív. Nincs megfelelő számú akadémiai kutatócsoport. A kutatások eredményei iránt nincs megfelelő piaci kereslet. A régió fejlettsége átlag alatti. Az egyetem és a város kapcsolata nem megfelelő. Szürkegazdaság kiterjedtsége ellehetetleníti a tudományos eredmények hasznosítását. A brand name-el való visszaélések, egyéni célokra történő kihasználás. Általános jogbizonytalanság, különösen az innovációs területeken. Piaci igényekről nincsenek információk.

Természettudomány Készítette: Természettudományi munkacsoport Szempontok

Erősségek

Gyengeségek

Az utóbbi évtizedben az ország legdinamikusabban fejlődő TTK-ja 1.


2.


3.

4.

5.



A természettudományi területek karok közötti széttagoltsága A lefedett oktatási spektrumhoz képest kicsi az oktatói létszám, és a kutatás szempontjából is sok területen nincs meg a „kritikus tömeg''. Oktatásban és kutatásban egyaránt intenzíven használt szegényes infrastruktúra.

A viszonylag kis méret miatt költséghatékony működés.

Nagyfokú rugalmasság és sokoldalú szemlélet, mivel az oktatói gárda sok különböző helyről jött.

Egyéni kutatási kapcsolatok a dominálók.

A régió elszigeteltsége, a vasúti közlekedés lassú agóniája. A high-tech ipar teljes hiánya. Ez utóbbi egyrészt a kutatás-fejlesztésben részt vevő partnerek hiányát jelenti, másrészt azt, hogy kevés állás van végzett hallgatóink számára.


24

Szempontok

Veszélyek

Lehetőségek


A többi egyetemen forráshiány miatt az oktatói középgeneráció (30-45 év) előrelépési lehetőségei igen korlátozottak. Emiatt a következő években jó lehetőség kínálkozik élvonalbeli kutatók/oktatók Pécsre hozására. Különösen fontos odafigyelnünk a külföldről hazatérni szándékozókra, mert az ő alkalmazásukra a többi TTK-nak is igen kevéssé van forrása.

2.


A régióban – gyengeségei ellenére a természettudományos terület meghatározó erőt képvisel; a hazai források megszerzéséért jó eséllyel indul.

3.


4.


5.


1.

25

A fiatal, de már meghatározó szerepet játszó önálló kutatók elvándorlása. Akár egy kutató kiesésével a kutatócsoport eredményei látványosan visszaeshetnek; a kutató távozása a csoport megszűnéséhez vezethet.

Szempontok -

-

1.


-

-

Lehetőségek Tudományágak kari és karközi szintű együttműködésének növelése Kutatóközpontok, kutatócsoportok támogatása, új akadémiai kutatócsoportok létrehozása A szakkollégiumi szerkezet tisztázása, a szakkollégiumok és a TDK együttműködésének erősítése A városi és regionális kulturális és művészeti szférával való kapcsolatok erősítése A fiatal- és középgeneráció tudományos fejlődésének támogatása Olyan értékek teremtése, melyek az alap és alkalmazott kutatások, és szolgáltatások együttes művelésével hoz bevételt a humán kutatási terület számára Liszt Emlékév adta lehetőségek az MK részére Romológia, pedagógia, nevelésszociológia előtérbe helyezése M6 autópálya, új szállodák, konferenciatermek új lehetőséget biztosítanak a nemzetközi tudományos életbe történő bekapcsolódásba Science Building kompetenciái, és azok összekapcsolása a BTK-val, MK-val eddig fel nem tárt lehetőségeket rejt magában

-

-

-

-

-

-

-

-

26

Veszélyek A kutatási lehetőségek multidiszciplinaritásának csökkenése, amennyiben finansziális okokból csökken a képzési és kutatási paletta A humán kutatások nem járnak közvetlen haszonnal, ezért csökkenhet a finanszírozottság A mostani középgeneráció nem biztos, hogy fenn tudja tartani azt az érdekérvényesítő képességet, mellyel a jelenlegi professzori gárda rendelkezik. Az alacsony bérezés miatt a főállású pályakezdő oktatók munkakörüktől idegen feladatok ellátására is rákényszerülnek (pl. oktatásszervezés) A jelenleg érvényes felsőoktatási törvény nem teszi lehetővé az oktatásmentes kutatói szabadságot a nem vezető oktatók részére, így nem támogatja a fiatal kutatókat a szakmai fejlődésben Oktatók esetében az oktatói, a kutatói és a piacra termelői szerep közötti eltérő működésmódok csökkenthetik a hatékony munkát Az alapkutatások, művészeti alkotómunka költségvetési finanszírozásának csökkenése a kutatóközponti, kutatócsoporti tevékenység lehetőségeinek beszűküléséhez vezet A hallgatói tudományos munka finanszírozását rendkívüli mértékben nehezíti a PTE jelenleg nem tisztázott szakkollégiumi szerkezete A finanszírozás hiányával csökkenhet a tudós hallgatók bevonásának lehetősége az egyetemi

-

-

-

2.

Kari diákköri és szakkollégiumi centrumok létrehozása BTK Campus, MK Zsolnay Negyed campus épület- és informatikai fejlesztése Integrált könyvtári szolgáltatások bővítése


-

-

-

27

kutatómunkába Frissen végzett kutatók külföldre távozása igen jelentős, mérhető faktor A kiépült infrastruktúra fenntarthatósága az EKF év után A bolognai folyamattal járó oktatásszervezési problémák megoldása elveszi az időt a kutatástól A tanári mesterszakok, a tanárképzés átszervezése újabb terheket jelentenek a kutatók számára A kutatásban a régióban a BTK számára a Pannon Egyetem, míg az MK számára az MKE és a MOME országos szinten, a jobb finanszírozási rendszer miatt Épület. Csak részben lehetséges az Ifjúság úti campus belátható időn belüli felújítása, állagmegőrzése A BTK-TTK, illetve az MK Könyvtár, valamint a szakkönyvtári rendszer szerepének csökkenése, abban az esetben, ha az Egyetem elsősorban a Tudásközpontot fejleszti Fennáll a lehetősége az informatikai felszerelések és hálózat elöregedésének A BTK növekvő széttagoltságát egyenlőre nem oldja meg a városi tömegközlekedés célirányos fejlesztése

Szempontok -

3.


-

-

4.


-

5.


-

Lehetőségek Az EKF során szerzett kapcsolatok és lehetőségek megőrzése, kulturális léptékváltás A belső és külső pályázati lehetőségek bővítése Az alap- és alkalmazott kutatási eredmények közelítésének menedzselése A BTK új céges kapcsolati hálót épít és tart kézben, melyen keresztül fejlesztésekre fordítható bevételekre tesz szert A nemzetközi, idegen nyelvű mainstream kutatási eredményeket közlő folyóiratokban történő publikálás növelése A nemzetközi kapcsolatrendszer kiépítése eddig be nem csatornázott területeken A kutatók/oktatók nemzetközi oktatási szerepvállalásának növelése A kutatáshasznosítás fejlesztése minden lehetséges téren Nemzetközi alkalmazott kutatási eredmények átvétele Saját fejlesztések alkalmazása és értékesítése K+F+I paradigmájának népszerűsítése, a kutatók/oktatók megismertetése

28

-

-

-

-

Veszélyek Az alapkutatásokat finanszírozó alapok szerepének csökkenése A Karok nem tudják elfogadtatni a városi, regionális művészet, kultúra kutatásának fontosságát A saját financiális lehetőségek beszűkülése veszélyeztetheti a belső pályázatok fennmaradását Bezárkózás, hazai és külföldi együttműködési lehetőségek elutasítása, azok negligálása Az EKF időkben kiépített nemzetközi kapcsolatok financiális alapjainak csökkenése veszélyezteti a további kapcsolattartást A kutatáshasznosítás elenyésző mértéke Saját fejlesztések kis száma, vagy hiánya Innovációs alapok anyagi bázisainak hiánya Kevés K+F+I pályázati lehetőség humán tudományok számára K+F+I fogalomkörének, lehetőségeinek ismerete hiányzik, a humán területen dolgozó kutatók számára új paradigma

K+F+I szempontú SWOT analízis tudományterületenként

Recommend Documents