KÉZIKÖNYV VIDÉKI IFJÚSÁGI MUNKÁSOK RÉSZÉRE IFJÚSÁGI DEMOKRÁCIA PROJEKTEKBEN
Ez a kiadvány az Európai Bizottság támogatásával valósult meg a Fiatalok Lendületben Program 2011 keretében. 1
Ez a kézikönyv a “TALÁN NEM RÉSZTVEVİNEK SZÜLETTÉL, DE MÉG LEHETSZ AZ!” (1.3 Kategória) projekt keretén belül jött létre.
Készítette: Volt Állami Gondozottak Országos Egyesülete (Magyarország) és
The Association of Eselnita’s Community “The Danube Whirlpools” (Románia)
2
TARTALOM Bevezetés ............................................................................................................................................................... 4 1. ifjúsági részvétel .............................................................................................................................................. 5 Egy fogalom a mának és a jövőnek...................................................................................................................... 5 1.1 Alapvetı fogalmak és szemléletmódok az ifjúsági részvétellel kapcsolatban........................................... 5 1.2. Az ifjúsági részvétel elınye és korlátai .................................................................................................... 9 1.3. Az ifjúsági részvétel alapelvei ................................................................................................................ 13 1.4. Az ifjúsági részvétel formái .................................................................................................................... 18 2. Helyi szintű együttműködés .......................................................................................................................... 22 3. Felkészülés a találkozásra a helyi tanáccsal Gyakorlati Tanácsok ................................................................. 26 A. Módszerek találkozók megszervezéséhez ................................................................................................ 29 1. módszer: Megtörni a normákat és a hatalmi struktúrákat ...................................................................... 29 2. módszer: Munkatapasztalat ................................................................................................................... 31 3. módszer: Vacsora .................................................................................................................................. 35 4. Módszer: A póló .................................................................................................................................... 37 5. módszer: Méltató beszélgetés – „aranymosás”...................................................................................... 38 6. módszer: Újság 2015-bıl ....................................................................................................................... 40 B. Kérdés-győjtemény, amelyet bármely gyakorlatban fel lehet használni .................................................. 42 4. Tréning tartása az ifjúsági demokrácia projektekben ................................................................................... 44 4.1 Tréning találkozók ................................................................................................................................... 44 4.2 Hogyan adjunk visszacsatolást, mint tréner............................................................................................. 50 4.3 SZEMÉLYES FEJLİDÉS A PROGRESSZÍV RÉSZVÉTEL ÁLTAL ................................................. 53
3
BEVEZETÉS “ Az hogy részt veszünk bármely közösség demokratikus életében többrıl szól, mint hogy elmegyünk szavazni, vagy, hogy jelöltetjük magunkat a szavazáson, bár ezek is fontos elemek.” Miért készült ez a kézikönyv? kézikönyv Egyszerően, mert úgy gondoljuk, hogy szükséges. A nem-formális oktatás területén az Ifjúsági Demokrácia Projektekben nyilvánvalóvá vált, hogy sokféle támogató módszer és különféle stratégiák szükségesek, hogy biztosítani tudjuk az aktív részvételt. Különösen a vidéki területeken ahol az ifjúsági munkások nem könnyen jutnak hozzá újszerő oktatási megoldásokhoz, módszerekhez és jó játékokhoz vagy a jó gyakorlatok nehezen jutnak el hozzájuk. Valahogy ez a brosúra “A vidéki ifjúsági munka kézikönyve” eljutott Hozzád. Minden bizonnyal Te vagy a megfelelı célcsoport, akinek ez az anyag szól! Amikor elkezdtünk dolgozni ezen a kézikönyvön valaki olyan volt elıttünk, mint Te: motivált, aktív, és aki a vidéki fiatalokkal dolgozik. Talán már érted azt a támogató szerepet, amit betöltesz a közösség fiataljai között. Vagy talán még nem. Talán a saját fiatalkori élményeid miatt szeretnél a saját közösségében is megvalósítani egy ifjúsági demokrácia projektet. Mint egy kézikönyv mely a vidéki ifjúsági munkásokat szeretné támogatni, hogy megvalósítsanak Ifjúsági Demokrácia Projekteket, a publikáció nagyobb része a “részvétellel” magával foglalkozik és különbözı példákat, jó gyakorlatokat ad a saját projektünkbıl. Ebben a könyvben megtalálhatja azokat a tapasztalatokat, amiket a 9 hónapos munka alatt szereztünk, amely 2011 májusában kezdıdött. Reméljük, jól fogsz szórakozni a kézikönyv olvasása közben és találsz benne hasznos információkat az ifjúsági munkához, és emlékezni fog rá… “Talán nem résztvevınek születtél, de még lehetsz az” 4
1. IFJÚSÁGI RÉSZVÉTEL EGY FOGALOM A MÁNAK ÉS A JÖVİNEK
1.1 Alapvetı fogalmak és szemléletmódok az ifjúsági részvétellel kapcsolatban Amikor a fiatalok részvételérıl beszélünk sokféle gyakorlattal, és nagyon sok féle megközelítéssel és elmélettel lehet találkozni. Az ifjúsági munkások, ifjúsági szervezetek és helyi hatóságok más irányból közelítik meg a részvétel fogalmát az eltérı hátterüknek, és gyakorlatuknak köszönhetıen. A motiváció az ifjúsági részvételért végzett munkájuk mögött szintén gyakran nagyon eltérı: egyeseket a szociális változás és egy demokratikusabb társadalom építése motiválhat, míg másokat a fiatalok fejlesztése vagy egyszerően a saját politikai céljaik. A fiatalok részvételének különbözı megközelítésével kapcsolatos vita folyamatos és nagyon sokféle válasz adható ugyanarra a kérdésre. Ha összegyőjtenénk Európa szerte a fiatalok részvételében érdekelt ifjúsági munkások, ifjúsági vezetık, a hatóságok képviselıinek és egyéb érdekelt feleknek a válaszát a fenti kérdésre, valószínőleg annyi féle választ kapnánk, ahány embert megkérdeztünk. A valóságtól elrugaszkodott lenne azt várni, hogy lehetséges egy olyan definíciót, megközelítést kialakítani, amivel mindenki egyetért. Itt összefoglalunk néhány példát, hogy bizonyos szervezetek, csoportok hogyan értelmezik az ifjúsági részvételt: 5
“Dióhéjban a részvétel azt jelenti, hogy valakit bevonnak, feladatokat kap, és osztozik a felelısségben, vállalja a felelısséget. Azt jelenti, hogy hozzáférésük van, és részt vesznek.” - “A részvétel azt jelenti, hogy ‘segít irányítani, és alakítani’”. -“ A részvétel arról szól, hogy beszélünk és figyelünk, kifejtük a saját nézeteinket és meghallgatjuk mások véleményét. Azt jelenti, hogy együtt dolgozunk a megoldáson, vagy egy ügy érdekében. A részvétel nem csak azt jelenti, hogy valaki fiatal aktivista lesz, azt is jelentheti, hogy kihasználja a kínálkozó lehetıségeket, például csatlakozik egy klubhoz, hogy elsajátítson egy új készséget, vagy egy olyan csoporthoz, akik egy bizonyos ügy érdekében tevékenykednek. “
Ebben a kézikönyvben a fiatalok részvételét úgy értelmezzük, mint ahogy azt az Európai Karta a fiatalok részvételérıl a helyi közösségek és régiók életében átdolgozott változatának preambuluma meghatározza. A részvétel, és az aktív polgárság kialakításához fontos, hogy meglegyen a jogunk, a forrásaink, megfelelı terünk és lehetıségeink, illetve ahol szükséges a támogatás, hogy részt vegyünk és befolyásoljuk a döntéshozatalt, részt vegyünk a tevékenységekben és részt vegyünk egy jobb társadalom kiépítésében. Ez a meghatározás túlmegy a fiatalok részvételének azon szők meghatározásán, mely csak a politikai részvételt vagy az Ifjúsági Tanácsokban való részvételt emeli ki. Azt hangsúlyozza, hogy a részvétel jelentése befolyást gyakorolni és felelısséget vállalni a döntéshozatalért és olyan tevékenységeket megvalósítani, amik befolyásolják a fiatalok életét vagy egyszerően fontos a
6
számukra. A gyakorlatban ezért ez ugyanúgy jelentheti a helyi választásokon való részvételt, mint egy ifjúsági szervezet alapítását, vagy egy internetfórum mőködtetését ahol a fiatalok megoszthatják egymással a hobbijaikat, érdeklıdési körüket vagy más a szabadidı hasznos eltöltésével kapcsolatos információkat. A karta definíciója változást is mutat a fiatalok és a fiatalok részvételének megközelítésében. A fiatalokat nem úgy kezeli, mint áldozatokat, vagy mint egy veszélyeztett csoportot, akiknek védelemre és segítségre van szükségük (az úgynevezett „probléma alapú megközelítés”). Nem úgy kezeli ıket, mint a felnıttek közbenjárásának tárgyai, ahol a felnıttek azt feltételezik, hogy ık tudják, hogy mi a legjobb a fiatalok számára. A fiatalokra most már úgy tekintenek, mint aktív résztvevıkre a szervezeteknél vagy a közösségi életben, úgy tekintenek rájuk, mint partnerekre, akik sok potenciállal, tehetséggel és erıvel rendelkeznek. Lehetıséget kell adni nekik, hogy kifejezésre juttathassák az igényeiket, és hogy megtalálják a módját, hogyan lehet azokat kielégíteni. Egy afrikai közmondás szerint „aki viseli a cipıt, ı tudja, hogy pontosan hol szorít”. Ezért fontos, hogy bevonják a fiatalokat az olyan ügyekbe, amik érintik ıket és ezért inkább támogatni kell ıket, mintsem irányítani. Az utóbbi évtizedben a fiatalok részvételére gyakran tekintettek úgy, mint egy jogra (az úgynevezett „jog megközelítése”). Az UNICEF például úgy tekint a részvételre, mint emberi jogra és ezért az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye kiemeli a gyermekek jogát a részvételre. Roger Hart („a részvétel létrája” elnevezéső elmélet szerzıje) azt mondja, hogy a részvétel egy alapvetı állampolgári jog, mert ez egy módja, hogy megtanuljuk mit jelent az állampolgárság. Az Európa Tanácsban az ifjúsági részvétel úgy fogják fel, mint „a fiatalok joga, hogy befogadják ıket, és hogy kötelezettségeket és felelısséget vállaljanak a mindennapi életben helyi szinten, valamint a jog, hogy demokratikus módon befolyásolhassák az életüket érintı folyamatokat”. A részvétel, mint jog azt is 7
jelenti, hogy minden fiatal gyakorolhatja ezt a jogát megkülönböztetés nélkül – mindegy, hogy honnan jönnek, vagy milyen nyelvet beszélnek. Az ifjúsági részvételre úgy is lehet tekinteni, mint a fiatalok és felnıttek partnerségének egy formája. „A partnerség arról szól, hogy különbözı dolgokat együtt viszünk véghez. Arról szól, hogy mindenkit meghallgatunk és figyelembe vesszük a különbözı elképzeléseket.” A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a célokat, szerepeket, felelısségeket, döntéseket, stb. megvitatják, és megállapodás születik róluk, és hogy a fiatalok és a felnıttek pontosan tudják, hogy: -
hová tartanak
-
mit várnak el tılük
-
ık mit várnak másoktól
-
hogyan fogják a terveiket megvalósítani
-
milyen támogatást kapnak, és honnan.
A fiatalok és felnıttek közötti partnerség elınye, hogy összehozza a fiatalok képességeit és tehetségét a felnıttek tapasztalatával és bölcsességével. Ez biztosítja azt is, hogy minden egyén közremőködését elismerjék és értékeljék, ezáltal motiválják a partnereket, hogy még több kezdeményezést és projektet valósítsanak meg.
8
1.2. Az ifjúsági részvétel elınye és korlátai Az ifjúsági részvétel nagyon konkrét és látható elınyöket hozhat, nem csak a fiataloknak, de a szervezeteknek/ intézményeknek és a közösségeknek is, amelyekben részt vesznek. De ugyanakkor nem feltételezhetjük, hogy a részvétel minding pozitív eredményekkel fog járni. Bizonyított, hogy ha nem megfelelıen bánnak vele (amit például a részvétel létrájának felsı szintjei képviselnek), annak negatív hatásai lehetnek a résztvevıkre.
A téma kutatói és az ifjúsági munka szakemberei rámutatnak, hogy a jelentıségteljes ifjúsági részvétel:
- Pozitív irányban változtatja a fiatalok életét
A részvételre nem szabad úgy tekinteni, mint a befejezésre, a végsı célra, amit el kell érni, hanem, mint egy eszközre a befejezéshez, vagy egy hatékony módszer arra, hogy pozitív változást érjenek el a társadalomban. A fiatalok közremőködhetnek ebben a változásban, fıleg akkor, ha pozitív fejlıdést látnak a saját életükben. - Lehetıvé teszi, hogy a fiatalok hallassák a hangjukat
A fiatalok, mint más társadalmi csoportok és a helyi közösség beleszólást akarnak különbözı 9
ügyekbe, azt akarják, hogy meghallgassák ıket, és hogy a nézeteiket komolyan vegyék. Azáltal, hogy résztvevıkké válnak, kifejthetik a véleményüket különbözı formában és változásokat érhetnek el, hogy figyelembe vegyék a véleményüket. - Arra ösztönzi a fiatalokat, hogy fejlesszék a készségeiket, több önbizalmat szerezzenek
Azzal, hogy részt vesznek különbözı kezdeményezésekben a fiatalok új tudásra tehetnek szert, új készségeket, attitődöket fejleszthetnek, valamint fejlıdnek a vezetıi képességeik, és kialakíthatták a jövıbeni terveiket. Ez megtörténhet megfelelı oktatási eszközökkel, valamit a csinálva tanulás útján is, amikor bizonyos konkrét feladatok teljesítésével, gyakorolhatnak a konkrét környezetükkel.
- Lehetıséget teremt a fiatalok számára, hogy használják a tehetségüket és erısségeiket az egész közösség, vagy szervezet érdekében
A fiatalok általában nagyon motiváltak, hogy használják és fejlesszék az erısségeiket és a tehetségüket. Ezért nagyon fontos, hogy megteremtsük számukra a lehetıségeket, hogy használhassák a tehetségüket a közjó érdekében, hogy a helyi közösség számára hasznosak legyenek és a fiatalok is elégedettek lesznek, hogy ezekhez ık is hozzájárultak.
- Segít a felnıtteknek, hogy megértsék a fiatalok igényeit és nézıpontját.
10
A fiatalokkal közvetlenül végzett munka és a bevonásuk a konzultációs folyamatba lehetıséget teremthet, hogy megbízható információhoz jussunk a fiatalok igényeirıl. Néhány kutató azonban úgy véli, hogy kevés bizonyíték van rá, hogy a konzultáció a fiatalokkal a nézeteikrıl és az igényeikrıl jobb minıségő információt nyújtana, mint más források (mint például a konzultáció a szülıkkel és a tanárokkal).
- Fejlesztik a felnıttek készségeit, így ık hatékonyabban tudnak a fiatalokkal dolgozni
Amikor fiatalokkal dolgozunk, a felnıtteknek meg kell változni, hogy megtanulják, hogyan mőködjön a részvételt támogató munka a fiatalokkal együttmőködésben. Azonban, alapvetı segítségre lehet szükség (tréning kurzusok vagy irodalom az egyéni tanuláshoz például) ahhoz, hogy a felnıttek kifejlesszék azokat a készségeiket, ami az eredményes ifjúsági munkához szükségesek.
- Lehetıséget ad a felnıtteknek, hogy megosszák a tudásukat és tapasztalataikat nem leereszkedı módon
A fiatalok nem mindig szeretik, ha megmondják nekik, hogy mit csináljanak. Szeretnek felfedezni, és saját tapasztalataik útján tanulni. Nyitva tartják a szemüket és az által tanulnak, hogy megfigyelik azokat, akiknek több a tapasztalatuk és a tudásuk. Ha a felnıttek nem - reprezentatívvá teszik a döntéshozatal folyamatát
A fiatalok egy meglehetısen nagy csoportját alkotják a helyi közösségeknek. Ha egy döntés a 11
helyi szinten több csoport életére is hatással van, minden csoportnak meg kell adni a lehetıséget, hogy elmondhassák a véleményüket, és részt vegyenek a döntés kialakításában, hogy az igényeiknek megfelelı döntés szülessen. Így tehát, ha a fiatalok részt vesznek a döntéshozatal folyamatában, nagyobb a valószínősége, hogy figyelembe veszik a véleményüket, és az igényeiket.
- újfajta megközelítéseket és ötleteket generálhat a helyi és régiós problémák megoldásában
Hagyományosan a fiatalokat csak annyira vonják be a döntéshozatal folyamatába, hogy még a felnıttek gyakorolhassák a hatalmat, és az irányítást. Ugyanakkor megfigyelték, ha meghívják a fiatalokat, hogy vegyenek részt egy helyi probléma megoldásában, ami ıket is érinti, az új nézıpontokat, új ötleteket hozhat, és arra ösztönözhet mindenkit, hogy tovább lépjenek a problémák hagyományos megoldásán. Hasonló új ötletek és módszerek talán jobban illenek egy fejlett társadalomhoz.
12
1.3. Az ifjúsági részvétel alapelvei
Különbözı módokon lehet értelmezni, hogy mi is az ifjúsági részvétel és különbözı elméletek vannak arról, hogyan lehet támogatni a fiatalok bevonását. Talán kevésbé vitatható, ha idézünk néhány olyan elvet az ifjúsági részvételrıl, ami hasznos és hatékony lehet a szervezetek, illetve a közösségek számára.
Ahhoz, hogy bemutassuk az elsı három elvet az ifjúsági részvételben, egy olyan modellt használunk, melyet Marc Jans és Kurt De Backer alkotott meg.
Ez a modell rámutat, hogy:
13
-
A részvételnek egy kihíváson kell alapulnia
A „kihívás” itt egy témát jelent, aminek közvetlenül kapcsolódnia kell a fiatalok életének mindennapi valóságához, vonzónak és érdekesnek kell lennie a számukra;
-
A részvételnek a képességeken kell alapulnia
A fiataloknak rendelkezniük kell bizonyos tudással, és készségekkel ahhoz, hogy bevonhassák ıket. Tehát a projekteknek, illetve kezdeményezéseknek igazodnia kell az érintett fiatalok képességeihez, és fontos, hogy azok a készségek, amelyek még hiányoznak fejleszthetıek legyenek a projekt keretein belül;
-
A részvételnek a kapcsolatokon kell alapulnia
„A fiataloknak éreznie kell az emberekkel, közösségekkel, elvekkel, és mozgalmakkal való kapcsolatot és az ı támogatásukat.” Alapvetıen ez azt jelenti, hogy szeretnék tudni, hogy nincsenek egyedül, és hogy azonosulhatnak, és számíthatnak egy csoportra vagy intézményre (számíthatnak rájuk olyan értelemben is, hogy megkapják a szükséges támogatást)
A fent említett három elven kívül az ifjúság bevonásával foglalkozó szakemberek tapasztalata azt mutatja, hogy ha azt szeretnénk elérni, hogy a fiatalok részvétele jelentsen valamit, a 14
következıknek kell megvalósulniuk:
-
Legyen elérhető minden fiatal számára, függetlenül a hátterüktől, a nemzetiségüktől,
vallásuktól, stb.
Az Európai Karta átdolgozott változata kimondja, hogy „az ebben a Kartában javasolt elvek és a részvétel különbözı formái minden fiatalra érvényesek megkülönböztetés nélkül”. Tehát a részvétel lehetıségét nem lehet olyan tényezıkön alapulva korlátozni, mint hogy valaki honnan érkezett, vagy, hogy miben hisz;
-
Legyen önkéntes
Ez azt jelenti, hogy a részvétel nem kötelezı és a fiataloknak joguk van arra, hogy ne vegyenek részt, ha ık úgy döntenek. Eldönthetik azt is, hogy milyen mértékig, és milyen formában szeretnének bekapcsolódni;
-
Kapcsolódjon a fiatalok valódi igényeihez
Fontos és ösztönzı lehet a fiatalok számára, hogy olyan ügyekbe legyenek bevonva, amelyek közvetlenül érintik ıket, hogy pozitív változást tudjunk elérni, hogy megpróbáljanak megoldást találni a problémáikra, hogy új készségeket sajátítsanak el és így kiterjesszék az érdeklıdési körüket és a hobbijaikat. Ezzel ık is érezhetik, hogy vállalják a felelısséget a saját életükért és a közösségért; 15
-
Legyen értékes
Mindenkinek tudnia kell, hogy az ı hozzájárulása is értékes (még akkor is, ha a hozzájárulása korlátozott);
-
Minden bevont szereplő számára hasznos
A jól megvalósított részvétel hasznos a fiataloknak, a felnıtteknek, a szervezeteknek és a közösség számára is, mivel pozitív változást hozhat különbözı területeken – személyes fejlıdés, a hatékonyság növelése, társadalmi változások, stb.;
-
Tegye lehetővé a részvétel többféle formáját
Nincs egy olyan formája a részvételnek, ami megfelelne minden fiatal számára. Ezért fontos, hogy a részvétel különbözı módjait ajánljuk fel a fiataloknak, így eldönthetik, hogy számukra mi az, ami fontos és érdekes;
-
Legyenek meg hozzá a szükséges erőforrások
Ha a források nem állnak rendelkezésre, korlátozottá válhat a részvétel, és néha teljesen lehetetlen. Biztosítani kell a megfelelı 16
erıforrásokat, mint az idı, emberek, anyagi források, know-how, közlekedés, stb.
-
A fiatalok és a felnőttek közötti valódi partnerségen alapul
A partnerség azt jelenti, hogy megosztjuk egymással az elvárásainkat és a félelmeinket, megegyezünk a szerepekben, és megosztjuk a hatalmat és a felelısséget. Ez nem mindig jelenti azt, hogy a munka minden területét és a kötelezettségeket is egyenlıen osztjuk el, azt jelenti, hogy ezeket a területeket az alapján osztjuk fel, ahogy azt mindkét fél szeretné, szükségesnek látja, és képes közremőködni benne;
-
Legyen átlátható, világos
Fontos, hogy minden a folyamatban résztvevı fél tisztában legyen a részvétel céljával és korlátaival. Tisztában kell lenniük vele, hogy milyen befolyásuk lehet a fiataloknak, mit lehet 17
megváltoztatni, és mit nem;
-
Inkább, mint egy irányelvet kell rögzíteni, és nem, mint egy technikát
„A részvétel nem egy technika, vagy a fiatalok bevonásának egy formája. Ez nagyon komplex és felölel több területet, szintet és dimenziót. Ezért ennek egy átmeneti elemnek kell lennie a különbözı irányelvek és a tervezett stratégiák között a szervezeten vagy a közösségen belül”;
-
Élvezetesnek kell lennie
Az emberek általában (kortól függetlenül) valószínőbb, hogy önkéntesen részt vesznek egy tevékenységben, ha a munka élvezetes. Az „élvezetes” szó nem mindig jelenti azt, hogy szórakoztató, csak egyszerően valami, amit ha elérünk, az elégedettséget vagy örömöt okoz.
1.4. Az ifjúsági részvétel formái
Többféle módja van, ahogy a fiatalok részt vehetnek a döntéshozatalban, olyan ügyekben, amik fontosak a számukra és az egész közösség számára. A részvétel bizonyos formái vonzóbbak a 18
fiatalok számára, mint mások; némelyek bizonyos körülmények között jelentısebbek lehetnek és mindegyiknek meg vannak a saját lehetıségei és a korlátai is. Az ifjúsági részvétel legjellemzıbb formái, amiket megtalálunk a mai európai társadalmakban:
- önkéntes munka;
- a nem formális oktatás különbözı formáiban való részvétel;
- kortársnevelés
–
a
fiatalok
bevonása
a
kortársaik
nevelésébe
(például
egészségfejlesztési programoknál, figyelemfelhívó kampányoknál, stb.); - aktívan részt venni egy szervezetben/ klubban, és a munka bizonyos részeiért felelısséget vállalni; - ifjúsági tanácsok, ifjúsági parlament, fórumok, testületek és más struktúrák – a döntéshozatalban való részvétel tradicionális módja nemzetközi, nemzeti, regionális és helyi 19
hatóságok, iskolák, klubok, civil szervezetek, stb. keretein belül; - néhány intézményben létezik a közös irányítási rendszer (például az Európa Tanács Ifjúságügyi és Sport Fıosztályán), ahol a döntéseket a fiatalok vagy ifjúsági szervezetek képviselıi és a hatóságok képviselıi együtt hozzák, és egyenlı súlyuk van a döntéshozatalban; - konzultációk – azért használják a döntéshozatalban, hogy hangot adhassanak az igényeiknek és aggodalmaiknak, és hogy javaslatokat adjanak; - a fiatalok különbözı szintő részvétele projektekben
és
tevékenységekben (szervezett vagy nem szervezett formában); - kampánytevékenységek; - tagság politikai pártokban, szövetségekben, érdekcsoportokban; - a választásokon való részvétel (akár mint választó, akár mint jelölt). Ha megnézzük, hogy hány fiatal vesz részt aktívan a részvétel fent említett formáiban, nyilvánvalóvá válik, hogy a számok folyamatosan csökkennek. Ez azonban nem jelenti, hogy a fiatalokat nem érdekli a részvétel. Úgy tőnik, hogy „a legtöbbjüknek egyértelmő szándéka, hogy részt vegyen, és hogy befolyásolja a társadalom döntéseit, de szeretnék ezt egy sokkal egyedibb, egyedülállóbb módon megtenni, kitörve a régi részvételi struktúrákból és mechanizmusokból”. Ez a következtetés nagyon fontos következményekkel jár az ifjúsági részvétel területén dolgozó 20
szakemberek számára – a fiataloknak meg kell adni a lehetıséget, hogy kísérletezzenek, és hogy megtalálják a részvétel megfelelı módjait, még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy a részvétel nem tradicionális formái kerülnek elıtérbe. Jelenleg még nincs pontos meghatározása annak, hogy mit jelent a „részvétel új formái”, de a különbözı források a következı példákat említik: -
kortárs segítı hálózatok;
-
vitafórumok;
-
petíciók aláírása;
-
részvétel az úgynevezett „új társadalmi mozgalmakban”;
-
támogató csoportok;
-
termékek bojkottja;
-
demonstrációk;
-
nemzetközi találkozók;
-
az Internet használata, hogy információkat győjtsünk, kifejezzük a nézeteinket vagy befolyásoljuk a döntéshozatali folyamatot.
A személyeknek, szervezeteknek és közösségeknek, akik támogatják az ifjúsági részvételt és a fiatalok bevonásának új módjait keresik nagyon tisztán meg kell határozniuk a motivációjukat. Azért szeretnék elérni a bevont fiatalok számának növekedését, hogy jobban nézzen ki a statisztika? 21
Vagy szeretnék megtalálni a legjobb és leginkább jelentéssel bíró módját a fiatalok bevonásának? Vagy valamilyen más indokuk van? Megállapíthatjuk, hogy nem elég egyszerően csak arra fektetni a hangsúlyt, hogy minél több fiatalt vonjunk be, de biztosítanunk kell a minıségi részvételt is.
2. HELYI SZINTŐ EGYÜTTMŐKÖDÉS Az együttmőködés a helyi hatóságok, fiatalok és a szervezetek között szükséges ahhoz, hogy egy erıs és demokratikus közösséget építsünk. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy ilyen együttmőködés igazi kihívás lehet, nagyon sok példa van arra, hogyan mőködhetnek együtt a helyi élet különbözı szereplıi konstruktív módon egy közös cél elérése érdekében.
A különbözı felek keresik az együttmőködést, ha hasonlóak az érdekek, és hasznosnak látják a közös munkát, és ezért lényeges hogy feltárjuk, hogy a helyi hatóságok és a fiatalok, illetve a szervezeteik között milyen közös érdekek léteznek.
Ideális esetben minden partner megosztja az igényeit és a céljait nyíltan és ıszintén, így meg tudnak egyezni a további együttmőködés alapjában. Ha ellentétes célokat fedeztek fel, fontos, hogy minél hamarabb foglalkozzanak vele, mert különben ez hátráltathatja az együttmőködést, vagy hosszú távon meg is akadályozhatja. Különbözı módszerek vannak arra, hogy kitaláljuk a másik fél érdekeit. Néhány közösségben találkozókat szerveznek, ahol ezeket a problémákat megbeszélik a leendı partnerek egymás között, máshol egy szakembert bíznak meg azzal, hogy azonosítsa az 22
érdekeket kutatás alapján. Ez lehet a szervezetek, közösségek elveinek és prioritásainak elemzése, figyelembe véve több beszámolót és más az irányelveket meghatározó dokumentumot, és ez lehet a tevékenységek és projektek átvizsgálása.
Néhány példa arra, hogy mi lehet a fiatalok érdeke, amikor más szereplıkkel együttmőködnek: •
fejleszteni a fiatalok helyzetét a közösségen belül;
•
hozzájárulni a helyi közösség általános helyzetének javításához;
•
képviselni a fiatalok érdekeit a döntéshozatalban;
•
befolyásolni a helyi döntéshozatalt és az irányokat;
•
hallatni a véleményüket;
•
hozzáférést szerezni az erıforrásokhoz;
•
új lehetıségeket kapni az életben;
•
új kapcsolatokat szerezni;
•
hozzáférést szerezni a hálózatokhoz;
•
kihasználni a bennük rejlı lehetıséget, tehetséget és képességeket;
•
hasznosan tölteni a szabadidejüket;
•
új tapasztalatokat szerzni;
Néhány példa arra, hogy mi a szervezetek érdeke, amikor más szereplıkkel együttmőködnek: •
fejleszteni a fiatalok helyzetét a közösségen belül;
•
hozzájárulni a helyi közösség általános helyzetének javításához;
23
•
képviselni a fiatalok érdekeit a döntéshozatalban;
•
befolyásolni a helyi döntéshozatalt és az irányelveket;
•
jó kapcsolat építése olyan szereplıkkel, akiknek döntéshozatali erejük van;
•
helyi szinten láthatónak lenni;
•
jó benyomást tegyen a szervezet helyi szinten;
•
reklámozni a tevékenységeiket;
•
hozzáférést szerezni az erıforrásokhoz;
•
hozzáférést szerezni szolgáltatásokhoz;
•
megosztani a tapasztalataikat, hogy másoknak is hasznára legyen;
•
teljesíteni a szervezet céljait és feladatait;
•
kialakítani a részvétel kereteit és szerkezetét helyi szinten;
•
tanítani, a megosztani a tapasztalatokat és felkészíteni a fiatalokat az életre;
•
új tapasztalatok szerzése;
Néhány példa arra, hogy mi a helyi hatóságok érdeke, amikor más szereplıkkel együttmőködnek:
• hozzájárulni a helyi közösség általános helyzetének javításához; • pontosan meghatározni a fiatalok igényeit, szükségleteit; • jobb szolgáltatások nyújtása a fiatalok számára; • fejleszteni a fiatalok helyzetét a közösségen belül; • megelızni az iskolai problémákat;
24
• megvalósítani a terveiket és politikai prioritásaikat; • elfogadtatni a döntéseiket azokkal, akiket érint; • visszacsatolást kapni a javaslatokról és ötletekrıl; • felkészíteni a fiatalokat a jövıbeni kötelezettségekre (például a közösség szervezés területén); • láthatónak lenni, megjelenni helyi szinten; • jó benyomást tegyenek a helyi hatóságok a helyi közösségre; • politikai okok (újraválasztás) Amikor megegyeznek a közös érdekekben, a felek megkereshetik azokat a területeket, ahol együttmőködhetnek. A felülvizsgált Karta ilyen területekként említi például a fiatalok munkanélküliségét, oktatás, egészségügy, nemek közötti egyenlıség és fenntartható fejlıdés, stb. Tartalmaz továbbá konkrét példákat olyan kezdeményezésekrıl illetve tevékenységekrıl, amit közösen megvalósíthatnak a helyi színtér különbözı szereplıi.
Az együttmőködés megvalósulhat különbözı területeken, de különbözı szinteken is. Néhány közösségben az együttmőködések egy bizonyos helyi probléma kezelésére jönnek létre (például korlátozott hozzáférés a kultúrához), vagy, hogy meghatározott célkitőzéseket megvalósítsanak (mint például, hogy a helyi politika harcoljon az alkohol és drogfüggıség ellen). Más közösségekben az együttmőködés olyan szintjén születik meg, hogy a fiatalok és a szervezeteik meghívást kapnak a döntéshozók olyan üléseire, ahol befolyásolhatják a fıbb irányelveket, illetve ahol a róluk szóló döntések születnek. Az együttmőködés végsı szintje egy tárgyalás eredménye, így minden fél 25
szükségletei és érekei megvalósulnak. Következésképpen elmondhatjuk, hogy noha a helyi szereplık közötti együttmőködés különbözı formákat ölthet, a legfıbb cél ugyanaz marad – erıs partnerség, hogy hozzájáruljanak egy jobb élet kialakításához a helyi közösség számára.
3. FELKÉSZÜLÉS A TALÁLKOZÁSRA A HELYI TANÁCCSAL GYAKORLATI TANÁCSOK A találkozók szervezésének mővészete Felsorolunk segíthet
egy
néhány
tényezıt,
sikeres
ami
találkozó
megszervezésében, ahol az emberek tényleg találkoznak: •
a találkozónak legyen egy egyértelmő célja
•
legyen
egy
közös
jövıkép,
és
a
résztvevık •
azt érezzék, hogy egy nagyobb egész részei
•
a résztvevık kifejezhessék a szenvedélyüket és az elkötelezıdésüket
•
legyen bizalom, és részvétel.
26
A találkozó megtervezése
Hogy biztosítsuk a jó eredményt, fontos, hogy megtervezzük a találkozót. Ha van egy tiszta képünk a célunkról, a vezetésrıl és az elképzelésünkrıl, könnyebb lesz megtervezni, hogy kit hívjunk meg a találkozóra, és hogyan kell azt megszervezni. Jobb, ha ezekkel az elemekkel kezdünk, mint a szervezéssel. Beszéljük végig a lentebb található kérdéseket, hogy egy minıségi találkozót tudjunk szervezni.
Cél Azért, hogy tisztázzuk a célt, válaszoljuk meg a kérdést: „Miért?”. Írjuk le a célt még egyszer. Majd ismételjük ezt meg még négyszer és nézzük meg tisztább lesz-e a cél, és hogy elértüke a probléma lényegét. Légy ıszinte a céljaiddal – amihez a fiatalok ötleteit és gondolatait várod – és már nyertes helyzetben vagy.
Elképzelés Az elképzelés egy kép a kívánt jövırıl. Az elképzelés határozza meg, hogy mit kell tenni és fontos, hogy összekössük azzal, hogy hogyan kell azt megtenni, amivel késıbb fogunk foglalkozni a „szervezés” résznél. Remek, ha az elképzelés kihívást jelent, ösztönöz a változásra és a fejlıdésre. Fontos, hogy könnyen meg lehessen osztani és könnyen meg lehessen érteni. Fontos, hogy képes legyen lelkesíteni és motiválni, de fontos, hogy mindamellett megvalósítható legyen és kívánatos.
27
Célcsoport Kik is a fiatalok valójában? Gyakran általánosítanak a fiatalokkal, mint egy csoporttal kapcsolatban, az emberek úgy gondolják, hogy mind egyformák és ugyanolyan a helyzetük és az igényeik. De a „fiatalok” nem alkotnak egy homogén csoportot. Inkább több különbözı egyénbıl és csoportosulásból áll.
A forrás problémája Hogyan tekintünk a fiatalokra, mint probléma, vagy mint erıforrás? Mit gondolsz a fiatalokról és hogyan befolyásolja ez az általad megtett intézkedéseket? Lehet a fiatalok fiatalsága és tudása egy hasznos hozzájárulás, vagy sebezhetıek és problémát jelentenek a társadalomnak?
Szervezés Most itt az ideje, hogy megszervezd, amit már leírtál: • Hogyan kell a találkozót megszervezni? • Helyszín? • Meghívók? • Módszerek? • Kezdet és befejezés? • Frissítık? • Utánkövetés?
28
A. Módszerek találkozók megszervezéséhez Sokféle módszer van egy találkozó megszervezéséhez. Amikor eldöntöttük a célokat, és a találkozó vezetését, könnyebb megválasztani a módszert. Olyan módszert használj, amelyben kényelmesen érzed magad, de merj kinyújtóztatni. Jó ötlet lehet segítséget kérni egy facilitátortól a találkozó vezetéséhez.
1. módszer: Megtörni a normákat és a hatalmi struktúrákat Ha jó találkozókat akarunk szervezni, fontos, hogy olyan módszereket használjuk, ami képes lehet megtörni a hatalmi struktúrát. Van informális és formális hatalom. A döntéshozóknak lehet formális hatalma pozíció és projektek formájában. Egy csoportban lehet informális hatalom, például ha van egy informális vezetı, akit mindenki követ.
Gondoljuk át, hogyan lehet a hatalmi struktúrát megtörni a csoporton belül: Milyen az ültetés? Ahelyett, hogy egy szögletes asztalnál ülnétek, aminek van két rövidebb vége, ami általában az elnök helye, próbáld meg az elnököt egy körben elhelyezni asztal nélkül. Gondolkodjatok együtt a hatalomról és a pozícióról, és ne arról, hogyan kell ezt kezelni ebben a csoportban. 29
Ne engedd, hogy az emberek a beosztásukkal mutatkozzanak be. Beszéljétek meg a következıket: Hogyan lehet megtörni a hatalmi struktúrát? Hogyan lehet mindenkinek lehetıséget adni, hogy részt vegyen?
Kiscsoportok felosztása Néhány gyakorlathoz a résztvevıket kis csoportokra kell osztani. Gondolkodj el azon, hogyan alakítod ki ezeket a csoportokat. Az emberek energiájából a legtöbbet szeretnéd kihozni, és hagyod nekik, hogy azokkal az emberekkel dolgozzanak, akikkel szeretnének. Vagy utasítások segítségével úgy alakítod ki a csoportokat, hogy olyanokkal legyenek együtt, akiket nem ismernek, vagy fiú-lány csoport legyen, vagy több korosztály legyen egy csoportban. Bízz benne, hogy az emberek azt fogják tenni, ami nekik a legjobb.
Beszámoló Kell, hogy minden munkáról, ami a csoportban történt jelentést tegyenek? Ha igen, akkor milyen módon? Néha a csoporton belüli beszélgetés volt a fontos rész. Néha egy flipchart oldal bemutatása elég. És néha lehet, hogy az a jó módszer, ha vegyes csoporokban történik meg a beszámolás. Ez szükségessé teszi, hogy új csoportokat alakítsunk ki, ahol minden korábbi csoportból van valaki, és a résztvevık elmondják egymásnak, mirıl beszéltek az eredeti csoportjukban. Gondold végig, hogy melyik módszer a legjobb, hogy elérjük a céljainkat, és hogy a legtöbbet tudják tanulni a csoport tagjai.
30
2. módszer: Munkatapasztalat A fiatalok és a döntéshozók „munkatapasztalatot” szereznek egymás életében. Hívjunk meg fiúkat és lányokat, hogy egy hétig munkatapasztalatot szerezzenek, mint döntéshozók/ politikusok. Adjuk meg az esélyt a döntéshozóknak/ politikusoknak, hogy munkatapasztalatot szerezzenek a fiatalok mindennapi életében.
Cél: Gyarapítani a döntéshozók tudását arról, hogy milyen ma fiatalnak lenni, ösztönözni a fiatalokat, hogy vegyenek részt a döntéshozatalban.
Célcsoport: Döntéshozók: települési képviselık, ellenzéki képviselık, megyei képviselık, országgyőlési képviselık vagy európai parlamenti képviselık, valamit köztisztviselık, ifjúsági központok vezetıi, tanárok, igazgatók az iparból és a médiából, illetve fiatalok.
Módszer: A fiatalok és döntéshozók munkatapasztalatot szereznek egymás helyén. Legalább egy napot el kell tölteniük egymás cipıjében, de az egy hét sokkal jobb lehetıséget nyújt, hogy megismerjük egymás természetét, és a környezetet, amiben él. A fiatalok dolgozhatnak párokban is a döntéshozókkal. Lehetséges, hogy csak egy kiválasztott fiatal, és egy döntéshozó vesz részt ebben, vagy a résztvevık közül többen részt vesznek benne ugyan olyan hosszú ideig. 31
1.
Fontos, hogy elmagyarázzuk a tevékenység célját a fiatalok, döntéshozók és
szervezetek számára. 2.
Az alapján lehet döntéshozókat toborozni, hogy lehetıséget adunk nekik arra, hogy
megvitassák, milyen elınyökkel jár, ha rálátást nyernek a fiatalok mindennapi életére. 3.
A fiatalok kiválasztása történhet úgy, hogy meghirdetünk egy esszé versenyt, pályázat
keretében, vagy az iskolán, illetve az ifjúsági központon keresztül. A lehetıségek végtelenek. 4.
Össze kell párosítani a fiatalokat és a politikusokat. Amikor kialakítjuk a párokat,
fontos, hogy szem elıtt tartsuk a tapasztalatcsere célját. 5.
Ahhoz, hogy értékelni tudjuk a folyamatot, le kell folytatni egy értékelést a
tevékenység elıtt és után is. Alul felsorolunk néhány kérdést. Meg kell vizsgálni, teljesítették-e ezeket a résztvevık. 6.
Van bármilyen veszély a munkatapasztalat-csere programban? Ha igen, mire kell
felkészülni? Például betegség, vagy utazás. 7.
Hívjuk meg a médiát, hogy nyomon kövessék egy vagy több állomását a programnak.
8.
Mindenképp legyen egy elıkészületi találkozó a különbözı csoportoknak. El kell érni,
hogy a résztvevık végiggondolják, mit szeretnének az egy hét alatt megtudni, hogyan fogják az ott szerzett tudást hasznosítani a jövıben, és milyen gyakorlati kérdések merülnek fel. Lentebb találhatsz néhány javaslatot. 9.
A munkatapasztalat - csere megvalósítása. Kérjük meg a résztvevıket, hogy
vezessenek naplót arról, hogy mi történt velük, és miket tanultak. 10.
Folytass le egy újabb értékelést a tapasztalat-csere után. 32
11.
Szervezzünk egy találkozót a munkatapasztalat program lefolytatása után a különbözı
csoportokkal vagy mindenkivel együtt, ahol megvitatjátok, hogy mit tanultatok és hogyan lehet továbblépni azok alapján az ötletek alapján, amik a munka során megszülettek. Lásd lentebb. 12.
Mit tanultatok? Hogyan tudjátok hasznosítani a tanultakat? Hogyan fogtok
továbblépni?
Értékelés Folytassunk le egy értékelést a munkatapasztalat-csere elıtt és után. Itt felsorolunk néhány ötletet, hogy milyen kéréseket lehet használni. A munkatapasztalat elıtt: •
Úgy gondolom, hogy a legjobb dolog abban, ha valaki fiatal / döntéshozó az, hogy ...
•
Úgy gondolom, hogy a legrosszabb dolog abban, ha valaki fiatal / döntéshozó az, hogy ...
•
Úgy gondolom, hogy a legnehezebb dolog abban, ha valaki fiatal / döntéshozó az, hogy ...
•
Úgy gondolom, hogy a legfontosabb dolog, amit ezen a héten tanulni fogok ...
•
Egy olyan dolog, amit úgy gondolom, hogy a másik személy nem ért az életemmel kapcsolatban ...
•
Egy olyan dolog, amit a másik személy tanulni fog az életembıl ez alatt a hét alatt ...
•
Ha én fiatal / döntéshozó lennék ...
33
A munkatapasztalat után •
A legfontosabb dolog, amit a héten tanultam ...
•
Úgy gondolom, hogy a legjobb dolog abban, ha valaki fiatal / döntéshozó az, hogy ...
•
Úgy gondolom, hogy a legrosszabb dolog abban, ha valaki fiatal / döntéshozó az, hogy ...
•
Úgy gondolom, hogy a legnehezebb dolog abban, ha valaki fiatal / döntéshozó az, hogy ...
•
A legfontosabb dolog, amit ezen a héten tanultam ...
•
Egy dolog, amit úgy gondolom a másik személy nem értett meg az életemmel kapcsolatban ...
•
Egy dolog, amit úgy gondolom a másik személy megtanult az életembıl ez alatt a hét alatt ...
•
Ha én fiatal / döntéshozó lennék, ...
Elıkészületek Tartsunk egy bemutatkozó találkozót a résztvevıknek. Vagy legalább írjunk mindenkinek egy levelet, amiben megkérjük ıket, hogy készüljenek a következıkkel: •
Írd le röviden a környezetedet, a mindennapi életedet és a feladataidat!
•
Írd le, hogy mi fontos számodra, mint fiatal / döntéshozó!
•
Mit szeretnél megtudni a másik személyrıl?
•
Milyen a mindennapi életedhez tartozó helyeket / találkozókat szeretnéd, ha látná a 34
másik ember?
Továbbélés Találkozzatok ismét valamivel késıbb, és vitassátok meg együtt a következıket: •
Mi volt a legfontosabb, amit tanultál?
•
Mi volt a legmeglepıbb dolog?
•
Mi volt a legszórakoztatóbb?
•
Mi volt a legjobb a másik ember életében?
•
Ha még egyszer részt vehetnél ebben, akkor mit csinálnál másképpen?
3. módszer: Vacsora Tartsunk egy vacsorát, ahol a fiatalok és a döntéshozók találkozhatnak. Egy vacsorát, ami magába foglalj az együttmőködést és az interkulturális tanulást, és ami lehetıséget ad a résztvevıknek, hogy kipróbálhassák a képességeiket a konyhában. A fiatalok és a döntéshozók csapatokban dolgoznak, hogy együtt elkészítsenek egy vacsorát egy családi háznál. Azután a családdal esznek. A fiatalokat és a döntéshozókat meg kell hívni vacsorára, és ık nem tudják addig, amíg nem mondják el nekik a feladatot, hogy nekik kell elkészíteni a vacsorát. Ez a tevékenység magába foglalhat egy egyéjszakás ottalvást is. Egy változat lehet egy ebéd elkészítése.
35
Cél: Csapatmunka, de jó alkalom lehet arra is, hogy kipróbálj egy új kultúrát egy teljesen új környezetben, ahol senki sem érzi magát otthon, ami megteremti a megfelelı feltételeket, hogy azonos szinten kommunikáljanak a felek.
Célcsoport: Fiatalok és döntéshozók. Megvalósulhat helyi, regionális vagy országos szinten is.
Módszer: 1. Szervezzük meg néhány családdal, hogy egy csapat fog érkezni hozzájuk egyik este, hogy elkészítsék a vacsorát. Küldjük el a szükséges információkat a családoknak. 2. Hívjuk meg a döntéshozókat és a fiatalokat vacsorára. 3. Osszuk ıket vegyes csoportokba, csapatonként 3-5 fı. 4. Mutassuk be az este feladatát: A döntéshozóknak és a fiataloknak egy csapatban kell dolgozniuk. Kapnak egy meghatározott összeget, hogy megvegyék a hozzávalókat egy vacsorához, amit ık fognak elkészíteni maguknak és a családnak, és utána el kell mosogatniuk. Kapnak útbaigazítást, merre találják a boltot és a család házát, és megmondjuk nekik, mikorra kell ott lenniük. Ne felejtsünk el megadni nekik egy telefonszámot, amin, vészhelyzet esetén el lehet érni a tréning vezetıjét. Adhatunk a csapatnak néhány kérdést, amit szeretnénk, ha megbeszélne a csapat maguk között és a családdal. 36
5. Amikor a résztvevık visszajönnek a családtól, kérjük meg ıket, hogy rajzolják le az estével kapcsolatos érzelmeiket. 6. A következı nap kérjük meg ıket, hogy számoljanak be a kérdésekrıl, amiket meg kellett válaszolniuk, és arról, hogy mit tanultak. Beszéljétek meg, hogy milyen érzés volt egy új csapatban dolgozni; mit éreztek, amikor megkapták a feladatot, amikor megérkeztek a család házához, miközben a vacsorát készítették, és amikor együtt ettek. Kérdezzük meg tılük, hogy mit tanultak magukról eközben a feladat közben! A más emberekkel való találkozásról? Hogyan fejlıdhetnek az által a tudás által, amit ma szereztek?
4. Módszer: A póló Egy innovatív találkozó, ahol a kreativitás van a középpontban. Kérjük meg a fiatalokat és a döntéshozókat, hogy tervezzék meg a saját pólójukat a következı témában: „Mi a legjobb a településeden / az EU-ban?” Ezután vitassátok meg a végeredményt, és azt, hogy milyennek szeretnétek ezeket a dolgokat.
Cél: Összegyőjteni a településsel vagy az EU-val kapcsolatos különbözı elképzeléseket.
Célcsoport: Fiatalok és a döntéshozók.
Eszközök: Pólók (vagy más ruhadarabok, a célcsoporttól függıen), ruhafesték vagy filctoll. 37
Módszer: 1.
Hívjuk meg a résztvevıket egy találkozóra.
2.
Minden résztvevı tervezzen egy pólót, feliratokkal, színekkel és szimbólumokkal a
következı témában: „Szerintem ez az én falum lelke/ identitása”. Egy alternatíva lehet, hogy a póló hátoldalát is ki kell díszíteni: „Ez az, ahogy szeretném, ha a dolgok lennének a településemen”. Vagy a résztvevık festhetnek pólót arról, hogyan szeretnék, hogy a dolgok az EU-ban mőködjenek. 3.
Vitassátok meg a következıket: Mit mond az én pólóm? Mit mond a tiéd?
Hasonlóságok? Különbségek? Hogyan szeretnénk, ha a dolgok lennének? Hogyan juthatunk el oda, ahol lenni szeretnénk 4.
A találkozót fejezzétek be azzal, hogy megvitatjátok, hogyan lehet elıre lépni.
Alternatív verzió Kérjük meg a fiatalokat, hogy gondolkodjanak el olyan ötleteken, ami marketing célokat is szolgálhat, vagy valamilyen olyan ötleten, amit a politikusok és a közszolgák használhatnak a munkájukban. Valami olyanon, amit odaadhatnak a politikusoknak, közszolgáknak, és mindig emlékeztetni fogja ıket a fiatalok perspektíváira, és amit magukkal vihetnek.
5. módszer: Méltató beszélgetés – „aranymosás” Egy konstruktív beszélgetés, ami azokra a dolgokra koncentrál, amik jók, egyik módja lehet 38
annak, hogy együtt dolgozzunk, hogy megalkossunk egy elbeszélést a vágyott jövırıl. Válasszunk ki valamit, ami mőködött a múltban, mint a kiinduló pontunkat. Párokban kérdezzük ki egymást.
Cél: Megtanulni, hogyan kell kikérdezni valakit egy korábbi sikerrıl, azért hogy megalkossuk az elképzelt jövıt. Célcsoport: Fiatalok és döntéshozók.
Módszer: 1.
Hívjuk meg a fiatalokat és a döntéshozókat egy találkozóra.
2.
Osszuk a résztvevıket párokba. A legjobb, ha vegyes párokat alakítunk ki a
döntéshozókból és a fiatalokból. 3.
Mutassuk be a témát. Téma lehet egy sikeres ifjúsági befolyás a döntéshozatalra.
Különbözı módon lehet megfogalmazni a témát, aszerint, hogy mit szeretnénk a középpontba helyezni. De úgy kell megfogalmazni, mint egy kihívást – egy pozitív kihívást. 4.
Kérjük meg a résztvevıket, hogy készítsenek interjút egymással. Az egyik fél 15-20
percig kérdezi ki a másikat, és leírja a válaszokat. Az interjúkérdéseket lásd lentebb. 5.
Cseréljenek a párok szerepet.
6.
Rendezzük a résztvevıket 3 párból álló csoportokba.
7.
Járjuk körbe a csapatokat. Mindenki röviden mutassa be a társa történetét. Légy
nagyvonalú, emeld ki a jó dolgokat és az erıfeszítést, ami hozzájárult ahhoz, hogy sikeres legyen a fiatalok befolyása a döntéshozatalra. 39
8.
Amikor mindenki elmondta a történetét – beszéljétek meg azokat a tényezıket, amik
hozzájárultak a sikerhez. Sorolj fel három tevékenységet és három feltételt, ami hozzájárult a sikeres eredményhez. 9.
Számoljatok be az egész csoportnak.
10.
Beszéljétek meg együtt, hogy az elért eredménnyel hogyan tudtok elıre haladni.
Interjúkérdések 1.
Határozd meg a témát, mint egy pozitív kihívást.
2.
Vizsgáld ki az aktuális pozitív eseményeket, amikor a személy megtapasztalt vagy
szembenézett egy kihívással, mint például a fiatalok sikeresen befolyásolták a döntéshozást. Milyen volt? Mit tettél? Ki volt még akkor ott? Mi volt a feladatod? 3.
Folytasd az interjút olyan kérdésekkel, mint: Mi volt az, ami ezt a tapasztalatot olyan
nagyszerővé, különlegessé tette? Mire vagy a legbüszkébb? 4.
Képzeld el, hogy sikerül befolyásolni a döntéshozatalt úgy, ahogy elképzeltétek.
Milyen érzéseket vált ez ki belıled? Mit láthatsz? Mit csinálsz? Hogyan csinálod? Kivel dolgozol együtt? 5.
Mit mond el ez a történet a képességeidrıl? Mi a legegyszerőbb (legkisebb) lépés,
amit megtehetsz, hogy közelebb kerülj az álmaidhoz?
6. módszer: Újság 2015-bıl
40
Készíts el egy újságot 2015-bıl. Egyet a községbıl, egyet az EU-ból. Ez egy olyan módszer, ahol a résztvevıknek lehetıségük van szavakba öntve és képekkel illusztrálva leírni, hogy mi fog történni a községben és az EU-ban a jövıben. Ez az elképzelés egy újság formájában fog megjelenni.
Cél: Megalkotni egy jövıképet a községrıl / az EU-ról és a fiatalok szerepérıl.
Célcsoport: fiatalok és döntéshozók.
Eszközök: Papírtekercs vagy flipchart papír, kréták és filctollak.
Módszerek: 1.
Küldjünk ki meghívókat egy találkozóra vagy látogassunk meg ifjúsági központokat
vagy iskolai osztályokat. 2.
Kérjük meg a résztvevıket, hogy alakítsanak ki csoportokat. Minden csoportnak el
kell készítenie az újság címoldalát, egy vita-oldalt, és 5 hírt, cikket. Az újságot egy flipchart papírra, vagy hosszabb tekercs papírra kell elkészíteni, ahol az oldalak mind egymás mellé illenek. A csoportnak nem kell teljes cikket írnia – a lényeg, hogy megírják a címsorokat és néhány kulcsmondatban leírni, hogy mirıl szól a cikk. Továbbá címet kell adniuk az újságnak. 3.
Ezek alapján minden csoport megalkothatja a saját elképzelését arról, hogy mik
történnek a községben és az EU-ban. 4.
Amikor a csoport bemutatja az újságjukat és az elképzelésüket, érdekes lehet, ha a
többi csapat keresztkérdéseket tehet fel nekik. Megtehetik ezt úgy, hogy kiemelik a pozitív 41
részeket – mi az, ami ezt érdekessé, és kihívássá teszi, mi az, amit kiemelnének ebbıl az elképzelésbıl, és átvinnék a saját jövıképükbe. 5.
Beszéljétek meg, milyen elırelépést jelenthetnek ezek a jövıképek és mit tanultak a
találkozóból!
Alternatív verzió Az újság helyet lehet honlapot készíteni 2015-bıl. Mik lesznek az új vezetı hírek? Hogyan néz ki egy holnap?
B. Kérdés-győjtemény, amelyet bármely gyakorlatban fel lehet használni Alább példákat találhattok olyan kérdésekre, amiket a különbözı gyakorlatok alatt meg lehet vitatni. Válassz párat, ami beleillik a gyakorlat céljába. Megalkothatjátok a saját kérdéseiteket is. Emlékezzetek rá, hogy ezeknek nyitott kérdéseknek kell lenniük – nem eldöntendı kérdésnek egyszerő igen/nem válasz-lehetıséggel, hanem olyan kérdések, amik beszélgetéshez vezetnek. A kérdések ne vezessenek értékítélethez és ne legyenek tolakodóak.
Példák a megvitatható kérdésekre:
Jövıkép 42
•
Mi a legjobb dolog abban, hogy fiatal vagy Európában / ebben a faluban?
•
Mi a legrosszabb dolog abban, hogy fiatal vagy Európában / ebben a faluban?
•
Hogyan néz ki a fiatalok jövıje Európában / ebben a faluban?
•
Hogyan szeretnéd, ha a dolgok lennének Európában / ebben a faluban?
•
Hogyan tudnak a döntéshozók hozzájárulni, hogy egy jobb jövıt alkossunk a fiataloknak Európában / ebben a faluban?
•
Készítsenek listát olyan kulcsterületekrıl – fontossági sorrendben – az EU számára, amin dolgozniuk kell azért, hogy a fiataloknak szép jövıjük legyen Európában. (pl.: foglalkoztatás,
környezetvédelem,
oktatás,
emberi
jogok,
lakhatás,
egyenlıség,
közlekedés és infrastruktúra)
Egyenlıség •
Milyen lehetıségei vannak a lányoknak és a fiúknak a faluban / Európában?
•
Milyen akadályokkal kell szembenézniük a lányoknak és a fiúknak a faluban / Európában?
Perspektíva •
Mi a legjobb abban, hogy épp most fiatal vagy?
•
Mi volt a legjobb abban, hogy ötven évvel ezelıtt voltál fiatal?
•
Mi hiányzik most, ami régen megvolt?
•
Mi lett jobb?
•
Hogyan tud ez még tovább fejlıdni? 43
•
Mi a legfontosabb lecke abból az idıbıl, amikor fiatal voltál?
•
Milyen üzenetet kaptál felnıttektıl a fiatalságról / a jövıdrıl?
•
Te milyen üzenetet adnál tovább a mai fiataloknak?
Befolyás •
Ha egy napra politikus lehetnél – mit változtatnál meg ebben a faluban / Európában?
•
Mi a legjobb / legrosszabb dolog abban, ha valaki politikus / fiatal?
•
Mi miatt lennél te is döntéshozó / politikus?
•
Mik az Európai Unió legfontosabb jövıbeni kérdései a fiatalok / döntéshozók számára?
•
Milyen tanácsot adnál az EU biztosoknak, hogyan javítsák a fiatalok jövıbeni helyzetét Európában?
•
Mi ösztönöz arra, hogy részt vegyél, és mit csinálsz a részvételeddel?
•
Mi az, ami még több embert ösztönözne arra, hogy részt vegyen a falu jövıjében?
Értékelés •
Mit tanultál ma?
•
Mi volt a legjobb ebben a beszélgetésben?
4. TRÉNING TARTÁSA AZ IFJÚSÁGI DEMOKRÁCIA PROJEKTEKBEN 4.1 Tréning találkozók 44
Milyen szerepet vállaljunk? •
Határozzuk meg minden találkozó célját
•
Segítsük a beszélgetést a tagok között (úgy, mint kérdések, javaslatok, stb.)
•
Tegyünk fel kérdéseket, és hagyjuk a tagokat válaszolni
•
Tartsuk meg a rendet a beszélgetésben
•
Ha szükséges teremtsünk ismét rendet a csoportban
•
Segíts tisztázni bizonyos közjátékok jelentését, ha úgy tőnik, összezavarja a tagokat
•
Idırıl idıre foglaljuk össze, mit mondtunk vagy csináltunk
•
Biztosítsuk, hogy a csapat részt vegyen a feladatok elhatározásában és a felosztásukban
•
Anélkül, hogy meggátolnánk az embereket abban, hogy kifejezésre juttassák a különbségeket vagy az esetleges konfliktusokat, tereljük a beszélgetést a találkozó céljának megfelelıen, illetve ellenırizzük, hogy ez nem veszélyezteti a találkozó menetét
•
Biztosítsuk, hogy a találkozó megfelelı tempóban haladjon elıre
•
Foglaljuk össze a találkozót, adjunk egy rövid értékelést a találkozó végén
Mely attitődöket fejlesszük? •
Hallgassuk meg figyelmesen a csoport összes tagját
•
Adjuk meg a tiszteletet az ötleteknek és az egyéneknek
•
Elıször próbálj megérteni, utána megértetni magad 45
•
Adj egyenlı esélyeket a különbözı nézıpontoknak, hogy megvizsgálja azt a csapat
•
Próbáljuk minél inkább elkerülni, hogy elıítéletein legyenek a tagokkal vagy a nézıpontokkal szemben
Felállítani a projekthez szükséges hátteret... szükséglet analízis, célok
Sok projekt menedzsment kézikönyvben azt hangsúlyozzák, hogy a projekt egy ötlettel kezdıdik. Ez fontos, de mindig emlékezni kell rá, és biztosítani kell, hogy az ötletek elıször a fiataloktól jöjjenek. Egy Ifjúsági Demokrácia Projektben minden a fiataloktól indul ki (a csapat magja), az ı motivációjukból és ötleteikbıl, és az egyik elsı akadály, amivel a fiataloknak szembe kell néznie az, hogy nincs elég ember, hogy megkezdjék a projektjük megvalósítását. Az, hogy hogyan keresnek új csapattagokat, pont olyan kreatív és sokféle lehet, mint a fiatalok maguk. Van arra példa többek között, hogy a helyi újságban feladtak hirdetést vagy utcai elıadást szerveztek, hogy felhívják más helyi fiatalok figyelmét. Néha elsı helyen a jutalom és a figyelemfelhívás van, máskor a részvétel elınyeit szeretnék tisztázni. Ami úgy tőnik nehéz a fiatalok számára, hogy egy olyan csoportot hozzanak létre, amelyben egységes elképzelés van a projekt gyökereirıl és szándékáról, a célokról és a célkitőzésekrıl. Ez olyan gyakran megtörténik a tervezési folyamat során, hogy hajlamosak vagyunk inkább a 46
tevékenységek meghatározására ugrani (ami sokkal konkrétabb és könnyebb azon gondolkodni), mintsem hogy elıbb befejezzük a szükséglet-analízist. Ugyanakkor fontos, hogy elkerüljük, hogy a csapatban az embereknek eltérı elgondolásuk legyen arról, hogy mik a projekt céljai és azokat hogyan érjük el, és ezzel elkerüljük a félreértéseket a projekt késıbbi szakaszában. Elıször az egész csapatnak megfelelı idıt kell szánnia arra, hogy lerakja a projekt alapjait. Ennek egy része, hogy nyomon kövessük, hogy azoknak a fiataloknak a motivációját, akik a projekt csoport magját képezik, mindenki ossza és hasonló legyen a motivációjuk.
Felkutatni a forrásokat
Mikor a projekthez szükséges forrásokat kutatjuk fel, az emberi erıforrás (ami magába foglalja a fiatalok csoportját is) bír a legnagyobb jelentıséggel és ezt kell elıtérbe helyezni. Ezután nézhetünk külsı források után a projekt megvalósításához. De gondolkodjuk el ezen egy percre... mit tekintenek a fiatalok akadálynak? „A hiányos tudás, különösen a pénzügyi kérdésekben.” Valóban, ha van olyan terület a projekt menedzsmentben, amitıl a fiatalok félnek, az többségében a projekt pénzügyi oldala: honnan tudjuk az összes árat és hogyan kalkuláljuk ki a költségvetést, honnan szerezzünk meg a szükséges tıkét különbözı forrásokból, hogyan számoljunk be a költségekrıl és hogyan legyünk jogilag elszámoltathatóak. Egyértelmő, hogy szükséges bizonyos tudás, hogy kezelni tudd a projekt pénzügyi oldalát, és te mit tréner talán már rendelkezel némi tudással a korábbi tapasztalataidnak köszönhetıen, ami segíthet, hogy támogassuk a fiatalokat ebben az ügyben. Mindamellett, ahhoz, hogy támogatót 47
találjunk a projekthez, fontos, hogy bemutassuk az ötletet, így értékes forrás lehetsz, hogy megtalálják a célcsoportot és a megfelelı csatornákat a közösség megszólításához, a marketinghez és (miért ne) a lobbihoz a kiegészítı anyagi támogatásért és menedzsmentért. Azon kívül, a fiataloknak szükségük lehet támogatásra és tanácsra néhány jogi kérdésben is. A projektben szükségessé válhat néhány nagyon drága eszköz bérlése, vagy bizonyos professzionális szolgáltatások igénybe vétele. Ezekben az esetekben szükségessé válhat a szerzıdések aláírása, annak minden jogi következményével együtt.
Csoport és idı-menedzsment
A mai társadalom általában idıhiányban szenved, és a valójában nagyon gyakori, hogy azok a fiatalok, akik úgy döntenek, hogy elindítanak egy Ifjúsági Kezdeményezést, szintén részt vesznek és elfoglaltak más ifjúsági tevékenyégben is, tanulnak, illetve dolgoznak. A motiváció mellet a konkrét feladatok elosztásánál gyakran meghatározó tényezı az is, hogy mennyi idıt és energiát vagyunk képesek belefektetni a projektbe... Tehát a csoport és az idı-menedzsment nagyon fontos kérdés a projekt megvalósításakor. Eleinte amikor az ötlet még új és mindenki nagyon motivált a feladatok elosztása nem lehet nehéz feladat a projekt csoportban. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy nagyon sok projektben nagyobb kihívást jelent, hogy fenntartsuk a megállapodást a feladtok felosztásáról és tartsuk az ütemtervet a projekt elıre haladtával. Ezért, ha figyelembe vesszük ezt a „valóságot” a feladatmegosztás és az idıbeosztás kezdeti tervezésénél, az késıbb nagyon hasznos lehet. Vagy 48
miért ne vizsgáljuk meg a lehetséges kockázatokat, hogy készen álljunk majd arra, hogy alkalmazkodjunk a változó körülményekhez? Szintén hasznos lehet egy csapatnak ha, egyrészt a projekt idıbeosztását nem tervezik túl szorosra és sőrőre (mert minden jó szándék ellenére, valójában nagyon nehéz lehet idıt szakítani a találkozókra, és, hogy például hetente egyszer a projektnek szenteld magad); és másrészt, ha a találkozók ideje már elıre meg van határozva a projekt elıkészületi szakaszában, hogy mindenki jó elıre meg tudja tervezni az idıbeosztását. Minél hosszabb a projekt, minél változatosabbak a tevékenységek, illetve minél nagyobb a kiinduló csapat, annál fontosabbá válik az egész projekt megfelelı koordinálása. Lehetıleg a koordinációt a fiatalok csoportjának egy tagja, vagy tagjai lássák el. Hasonló képpen a vezetés is egy érzékeny és kihívásokkal teli kérdés. Beszélhetünk arról is, hol szükséges és helyes a tréner támogatása és a visszajelzése a projekt folyamat egészében.
Akadály van elıttünk... mit tegyünk most?
Amit szeretnénk megértetni ezzel a kézikönyvvel, hogy az ifjúsági projektek nagyon értékes tapasztalatot jelenthetnek a fiatalok számára, még akkor is, ha nem megy minden simán, és problémamentesen. Elıfordulhat például, hogy a feladatokat nem úgy hajtják végre, ahogy abban a csapattagok elızetesen megegyeztek és egyfajta feszültség alakul ki. Vagy esetleg néhány ember úgy dönt, hogy kiszáll a projektbıl, és akkor nincs elég ember, hogy folytassuk a projektet. Vagy elıfordulhat, hogy új emberek csatlakoznak be a projekt közepén 49
és a projekt egy új irányt kezd venni, amit nem tudnak azok az emberek elfogadni, akik már az elejétıl részt vettek benne. Valójában a projekteket úgy tervezik, hogy nem veszik figyelembe annak a lehetıségét, hogy változások következhetnek be a projekt folyamán. Így elıfordulhat, hogy néhány helyzetben a feszültség olyan szintet ér el, hogy a csoportnak szüksége lesz rá, hogy közremőködıként fellépj és segítsd az adott helyzet értékelését és a következı lépések megtervezését. De ne ess pánikba! Emlékezz rá, hogy a nehézségek gyakran jó tapasztalatot jelentenek, ami közelebb hozza egymáshoz a csapatot és próbára teszi a problémamegoldó képességüket. Ha megnézzük az eddigieket, úgy tőnhet, hogy összerakni egy Ifjúsági Kezdeményezést elég sok veszélyt rejthet magában... nos, szerencsére valójában egy projekt ettıl sokkal több, mint ahogy azt ez a kézikönyv is bemutatja. Azzal, hogy elıtérbe állítottunk néhány dolgot, ami kihívás elé állíthat egy Ifjúsági Kezdeményezés projektet, nyilvánvalóvá válik, hogy nincs egységes megoldás ezekre. Ismét elmondható, hogy a megoldás legtöbbször a részt vevı emberek értékein, és attitődjén alapul. Így elıfordulhat, hogy úgy döntesz, a tapasztalataidból, melyeket, mint tréner szereztél a különbözı projektekben, elkészíted a saját győjteményedet a jó, és nem olyan jó gyakorlatokról és problémakezelési eszközökbıl. Akkor azt mindig tartsd a könyvespolcodon, hogy ha bármikor a jövıben szükséged lesz rá, mindig meg tudd nézni, hogy mit tanultál a múlt tapasztalataiból...
4.2 Hogyan adjunk visszacsatolást, mint tréner
50
• Visszacsatolást meghatározott, megfigyelhetı cselekményekhez, viselkedésekhez kapcsolódóan kell adni, és arról, hogy azoknak milyen hatása van a projekt folyamatára és a projekt eredményére. •
A projekt folyamatával vagy a csapat tagjainak meghatározott viselkedésével kapcsolatos megfigyeléseket, reakciókat és véleményeket ennek megfelelıen kell elıadni, és nem, mint tényeket.
•
Mindig gondoskodjunk róla, hogy a visszacsatolás valamilyen lényeges eseményre, viselkedésre, vagy eredményre vonatkozzon, de ne a fiatalok egy csoportjára, vagy egyes személyekre.
•
Ha a visszacsatolás egy meghatározott feladatot érint, meg kell vitatni, hogy mik voltak a jó és rossz pontjai a végrehajtásnak, és a közben felmerült meghatározott viselkedéseket, amelyek hozzájárultak, vagy akadályozták a hatékonyságot, a megfelelı eredmény elérését.
•
Ha egy problémás területet vitattok meg, bátorítani kell a csoportot, hogy megtalálják, hogyan tudnak fejlıdni, és ha szükséges javaslatokat kell nekik adni. A beszélgetés elvezethet egy olyan módszerhez vagy tevékenységi tervhez, ami segítheti a megoldás megtalálását.
•
Amikor visszacsatolást adsz, annak az elırelépési lehetıségekre kell irányulnia és így mindig egyértelmően értékelı célzatúnak kell lennie (mintsem tisztán leírónak). Mégis fontos, hogy elkerüljük az olyan leegyszerősítı ítéleteket, mint „jó” vagy „rossz” és az értékelés kritériumainak mindig egyértelmőnek kell lennie. A visszacsatolásnak olyan dolgokat kell érintenie, melyekre a csoportnak vagy az egyénnek ráhatása van, és tartalmazhat olyan 51
jelzéseket, hogy ezt a visszacsatolást hogyan tudják felhasználni a fejlıdésükhöz, vagy más tevékenységek tervezéséhez. •
El kell kerülni azokat a kifejezéseket, amelyek érzelmi reakciót válthatnak ki, és ellenállást válthatnak ki; de ha ilyen reakcióval találkozunk, akkor magával a reakcióval kell foglalkozni, és nem megpróbálni meggyızni, érvelni vagy kiegészítı információkat adni.
•
A visszacsatolást olyan módon kell adni, ami elfogadást közvetít a csoport/egyének felé, értékes emberként kezeli ıket és elismeri, hogy mindenkinek joga, hogy különbözı legyen.
•
Általában a visszacsatolás akkor a leghatékonyabb, ha lehetıleg rögtön az eset után érkezik (noha az egyénekkel kapcsolatos bizonyos dolgokat jobb, ha négyszemközt, személyesen kezelünk.)
De a gyakorlatban, hogyan tudjuk az egész folyamat alatt biztosítani a megfelelı „kapcsolatot” és a „visszacsatolást”? Általános szabály, hogy a tréning megvalósulási formája a tréner és a fiatalok közötti találkozók. Ezek általában a tréner által választott helyen zajlanak (gyakran ahol a tréner dolgozik), vagy egy olyan helyszínen, amit a tréner ismer, illetve már használt korábban. Azt javasoljuk, hogy rendszeresen találkozz a fiatalokkal a projekt tevékenység megvalósulása alatt, hogy lásd, hogyan halad elıre a projekt. Ezek a találkozók lehetıséget adnak arra, hogy segíts a csapatnak betartani a csapatszabályokat, amiket együtt alkottak (pontosság; ellenırizni a projekt ütemezésének a betartását, stb.).
Fontos, hogy a találkozók közvetlenek legyenek, hogy ne tőnjön úgy, hogy a tréner a fontos, de mivel szükség lehet arra, hogy újrafogalmazd a paramétereket, tisztázd a szerepedet és 52
ellenırizd, hogy a fiatalok eredményesen elérték-e a projekt által felállított célokat. Ezt megteheted egyszerően úgy is, hogy találkoztok az irodádban (ha van irodád), vagy bármilyen közös helyen és megbeszélitek, hogyan halad a projekt, egy hivatalosnak tőnı irattal a kezedben, amin jól látható a csoport neve, és a projekt címe! Ez a fajta adminisztratív részlet nem csak a látszat kedvéért kell, ez része a hatékony tréning irányelveinek. A projektrıl vezetett irataidnak naprakésznek kell lennie és részleteiben be kell mutatnia, hogyan fejlıdött a csoport, hogyan hajtották végre az ütemtervet, a feladatokat.
Ezek a találkozók így lehetıséget jelentenek arra, hogy visszacsatolást kapjunk a csoporttól azáltal, hogy emlékeztetjük ıket, hogy mi történt az elsı találkozó alkalmával, miben állapodtatok meg együtt (a tréner és a csoport), hová szeretnétek együtt eljutni ebben az Ifjúsági Kezdeményezésben. Ha a megállapodást szerzıdésbe is foglaltátok, egyszerőbb lesz rá hivatkozni és talán az is, hogy újrafogalmazd a szerepedet, vagy még pontosabban, a fiatalok szerepét és a kötelezettségeiket! Emlékezz arra, hogy a találkozó a csoporttal jó lehetıséget adhat, hogy irányítsd a csoportdinamikát, és tegyél a csoport kohéziójának kialakításáért. Célul kell kitőzni többek között, hogy növeljük az önbizalmukat, segíteni kell nekik, hogy megküzdjenek a konfliktus-helyzetekkel (ha van ilyen), és az energiánkat a projekt csapat és a környezet pozitív tényezıire irányítsuk.
4.3 SZEMÉLYES FEJLİDÉS A PROGRESSZÍV RÉSZVÉTEL ÁLTAL 53
Amikor a fiatalok részvételérıl beszélünk az Ifjúsági Demokrácia Projektekben, a részvétel két különbözı dimenziójára kell utalnunk: részvétel a személyes szinten és részvétel a közösség szintjén. Az elsı dimenzió, részvétel személyes szinten, arra utal, hogy a fiatalok képesek rá, hogy a projekt minden szakaszában döntéseket hozzanak. Ennek az a lényege, hogy arra bíztassuk a fiatalokat, hogy vállalják a felelısséget a tetteikért, és késıbb majd a saját életükért. Így ez a fiatalok személyes fejlıdéséhez kapcsolódik.
A második dimenzió, részvétel a közösség szintjén, a fiatalok hozzájárulására utal – az ötletekkel és energiával – a közösség felé (legyen az helyi, regionális, országos vagy nemzetközi). Ez arról szól, hogy hangot adjuk a fiataloknak, és ezáltal, valamiféle erıt adjunk nekik a társadalomban. Ez tehát a fiatalok társadalmi fejlıdéséhez kapcsolódik. Ahhoz, hogy biztosítsuk a fiatalok aktív részvételét ebben a fajta projektben, fontos, hogy figyelembe vegyük az ifjúsági részvétel mindkét dimenzióját, és ez az a pont, ahol a szereped, mint egy konkrét ifjúsági tevékenységet támogató tréner (mind személyes, mind közösségi szinten) döntı jelentıséggel bír.
A fiatalok személyes fejlıdését egyértelmően támogatja a részvétel egy Ifjúsági Demokrácia 54
Projektben azáltal, hogy megtanulják, hogyan kell döntést hozni és autonómnak lenni. John Huskins úgy írja le a különbözı fokú részvételt a döntéshozatalban, mint ami a fiatalok különbözı szintő személyes részvételének az eredménye az ifjúsági tevékenységekben. Ez a megközelítés, amit Curriculum Fejlesztési Modellnek neveznek (Curriculum Development Model), alkalmazható a fiatalok progresszív részvételének folyamatára az Ifjúsági Kezdeményezés menedzsmentjében, a csoport függıségétıl a függetlenségéig a projekt megvalósítása során (a döntéshozatallal, felelısséggel, autonómiával kapcsolatban). A fiatalok részvételét egy csigaház képén keresztül érzékeltetjük, amit hét fejlıdési állomásra lehet osztani. A spirál minden köre erre a hét szakaszból álló fejlıdésre utal, ami arra utal, hogy ez a folyamat fog megismétlıdni folyamatosan egy véget nem érı tréning-spirálban.
Példa a Curriculum Fejlesztési Modellre elsı találkozás A fiatalok kipróbálják a jövıbeni trénerüket: mit tud ez a felnıtt ajánlani nekünk? Meg lehet benne bízni? Példa: a csoport bemutatja neked az ötletét, hogy szervezzenek egy mővészeti kiállítást; elgondolkodnak azon, hogy hogyan fogsz nekik segíteni, milyen mértékben fogsz részt venni a projektben. megismerkedés Mind a csoport, mind a tréner fokozatosan megismerik egymást, jobban megismerik a projekt-ötletet, kapcsolatot alakítanak ki egymással: létrejön a bizalom! Példa: Te és a csapat
55
rendszeresen találkozni kezdtek, hogy megvitassátok a projekt részleteit, megosztjátok egymással, a felajánlásaitokat... szocializálódás A csoport és a tréner kapcsolatot építenek ki egymással, tisztázzák az elvárásokat mindkét oldalról, megegyeznek a szerepekben és a kötelezettségekben, felállítják az együttmőködés és a kommunikáció szabályait. Például: rendszeresen folytatsz bizalmas beszélgetést a csoporttal; elmondod a csoportnak, hogy azt szeretnéd, ha felelısséget vállalnának a projektért és magukért, a csoport elmondja neked, hogy ık azt várják el tıled, hogy adj tanácsot, ha több lehetıségbıl kell választani, és légy elérhetı, ha valamilyen probléma merül fel, de ne vedd át a projektet, mint egy vezetı. A fiatalok elkezdik elmondani a véleményüket arról, hogyan kell összehozni egy kiállítást, kipróbálnak több ötletet is, és várják rá a válaszaidat... részvétel A fiatalok megismerik a részvétel folyamatát azáltal, hogy részt vesznek a projekt tevékenységeiben, amiket az ı érdekeik és szükségleteik alapján alkottak meg. Például: a kiállítás megnyitóját inkább te szervezed, de a csoport ötletei és véleménye alapján. A fiatalok részt vesznek a megnyitón, és elkezdenek ötleteket győjteni a kiállítás továbbfejlesztéséhez... bevonódás A fiatalok elkezdenek aktív szerepet játszani a tervezésben és a tevékenységek megvalósításában, a tréner háttérben marad, de mindig elérhetı, ha tanácsot vagy segítséget kérnek 56
tıle. Például: a csoport a felelıs a következı kiállítás megtervezéséért és megszervezéséért; felállítják az idıbeosztást a következı hónapokra, megvitatják veled a következı kiállítás témáját és maguk meghozzák a végsı döntést, a segítségedet kérik abban, hogy felkutassátok a környéken élı fiatal mővészek elérhetıségét, ötleteket győjtenek arra, hogyan kellene a következı megnyitót reklámozni és megosztják ezeket veled. szervezés A fiatalok vállalnak felelısséget a tevékenységek tervezéséért és megvalósításáért, ık maguk szervezik a tevékenységeket; a tréner fokozatosan eltávolodik a csoporttól, de még ott van, ha szükség van rá. Például: a csoport lefolytat egy kutatást a helyi közösségben, hogy olyan lehetséges mővészeket keressenek, akiket bevonnak a következı kiállításba, megtervezik a meghívókat a következı megnyitóra és terjesztik azokat a környéken, elıkészítik a kiállítás hátterét (a látványt, a megvilágítást, stb.), ık felelısek a költségvetésért (megvenni az anyagokat, beszámolni a számlákról)... vezetés A fiatalok teljesen függetlenek a döntéseikben és a cselekedeteikben, átveszik a vezetı szerepet vagy kortárs oktatást vesznek igénybe: a trénerre már nincs szükség! Például: a csoport teljes felelısséget vállal a következı kiállítás elıkészületeiért és a megnyitóért (feladatok felosztása, felvenni a kapcsolatot a mővészekkel és a helyi közösséggel, a költségvetés kezelése, egymás támogatás...), valamint az egész projekt értékeléséért, és a beszámoló megírásáért. Felelısséget vállalnak másokért és magukért is; búcsút intenek a csoportnak! 57
kortárs fejlesztés A vezetés szakasza után a fiatalok készen állnak arra, hogy átvegyék a kortárs segítı szerepét, a tudásuk, képességeik és tapasztalatuk alapján, amit az Ifjúsági Kezdeményezés résztvevıjeként szereztek. Ez az oka, amiért ezt a fontos következı állomást bevettük ebbe a modellbe, és a csigaház folyamatos körforgásába. Például: a legutóbbi kiállítás alkalmával néhány fiatal látogató azt javasolta, hogy jó lenne bevonni néhány idısebb embert is a tevékenységekbe, hogy bemutassuk nekik a mostani mővészetet, és össze lehessen hasonlítani a különbözı korosztályok nézıpontját, és ezen keresztül támogassuk a generációk közötti megértést. A mővészeti kiállítás fiatal vezetıi támogatják ıket, hogy fejlesszék tovább az ötletüket, és pályázzanak egy Ifjúsági Kezdeményezésre, hogy támogatást kapjanak hozzá. Felajánlják, hogy segítenek az új csoportnak a pályázati folyamatban, valamit, ha szükséges a felkészülésben és az Ifjúsági Kezdeményezésük megvalósításában.
58
NÉHÁNY PÉLDA A NEMZETI TEVÉKENYSÉGEKRE A PROJEKT SORÁN
1. •
„Dolgozni az imázson képek kötésével”
A tevékenység a reklámtárgyak és prezentációk külsı megjelenésének a felvázolását
jelentette, amikre a jövıbeni tevékenységekhez szükség lesz. Csapatokba rendezıdve a fiatalok megalkották a saját „képüket” a projekt szórólapjáról. Ezután a szórólapra és poszterre született 4 alternatíva, amit a csapatok egymásnak ajánlottak, ezt megvitatták és végül olyan megállapodás született, hogy összevegyítik a 4 változatot, mindegyikbıl a legsikeresebb elemet átemelve (mottó, szöveg, szöveg szerkesztése, a szórólap dizájn, képek-szimbólumok, fotók, stb.) •
Idıtartam: Ez a tevékenység az elsı két hétben zajlott
•
Cél: dolgozni az imázson a képek segítségével, bevonni a fiatalokat a projekt
megismertetésének szakaszába •
A tevékenység célul tőzte a csapatmunka, vezetıi képességek fejlesztését, hogy
érezzék a felelısségteljes elkötelezıdést •
Az érékelés egy irányított beszélgetés keretében valósult meg, ami kiemelte a 59
tevékenység gyenge pontjait, a tapasztalat sikerét, azt, hogy hogyan tudják majd hasznosítani, amit tanultak.
2. •
“A parádé” a parádé elıtt
Ez a tevékenység magába foglalta a felkészülést az utcai parádé minden részletére
(kosztümök, útvonal, reklámanyagok). Két hét alatt a fiatalok a projekt csapat útmutatása mellett megalkotta a jelmezeket különbözı anyagokból, kidolgozta a jelmondatokat, kipróbált többféle testfestési módszert, kijelölte az útvonalat és megállapodtak a parádé „arcában”, amit úgy akarták, hogy „tradicionális” legyen – egy lovas kocsi népi szıttessel díszítve. •
Idıtartam: 2 hét
•
Cél: a tevékenység célja volt, hogy serkentıleg hasson a bevont fiatalok kreativitására
és kezdeményezı készségére •
A “Parádé” a parádé elıtt fejlesztette a résztvevık kreativitását és eredetiségét és
erısítette a csapatmunkát •
Az értékelés egy játékkal valósult meg, ahol az egyes résztvevık kifejezték
valamilyen eredeti módon, hogy mit szerettek, mit változtattak volna meg, mit tanultak ebben a feladatban.
3.
Színt vinni Eselnita életébe egy ügetéssel 60
•
A tevékenység során a fiatalok felvonultak egy elıre megtervezett útvonalon
különbözı karaktereknek, állatoknak, tárgyaknak és ötleteknek öltözve, azért hogy reklámozzák a projektet és jövıbeni tevékenységeket, a programot, a szponzorokat és a partnereket. A parádé az iskola elıl indult és Eselnita legforgalmasabb utcáin haladt végig egy lovas kocsiban ülve, illetve körülötte vonulva, így egyesítve a tradicionális elemet a megdöbbentéssel. A résztvevık egy rövid verset kiabáltak a „mikrofonjukba”, ami röviden bemutatta a projektet és a közösség felé egyrészt információforrás volt, másrészt reklám. •
Idıtartam: 1 nap
•
Cél: a tevékenyéggel arra törekedtünk, hogy tájékoztassuk a közösséget a
tevékenységeinkrıl, céljainkról, támogatóinkról és a partnereinkrıl a projektben •
A tevékenység fejlesztette a bizalmat és a résztvevık önbecsülését, és fejlesztette a
kommunikációt és a meggyızési képességeket •
Értékelés: ez a közösség által kitöltött felmérés alapján valósult meg, amivel lemértük
a parádé hatását, valamit az volt az értékelés, hogy a 15 fın kívül hányan vettek részt rajta.
4.
A közösség „ütıerévé” válni, mint ... önkéntesek
•
A tevékenység során megalkottunk és kiosztottunk kérdıíveket a lakosoknak az
önkéntességgel kapcsolatban, és hogy ık milyen tevékenységeket szeretnék, ha megvalósulnának a faluban önkéntes alapon. 2 fiatalból álló csoportok járták Eselnita utcáit és beszélgetett a helyiekkel mindenféle korosztályból, hogy felmérjék az indokokat, ami alapján eldılt, hogy önkénteskedjenek-e vagy sem. 61
•
Idıtartam: 3 különbözı hét
•
A tevékenység célja az volt, hogy felmérje, hogyan viszonyul a közösség az
önkéntesség ötletéhez. •
A fejlesztett kompetenciák: interakció, szocializáció, csapatmunka kompetenciái
•
Értékelés: a kitöltött kérdıívek, a rendelkezésre álló kérdezık, a kérdıív hatása a
közösségre.
5.
Tanulni a „fiatalkori” hibákból
•
A tevékenység során meglátogattuk a Craiova-i Átnevelı Központot és találkoztunk
az intézet képviselıivel és 30 fiatal fogvatartottal. A részvevık megismerhették az újranevelı programban részt vevı fiatalok napi tevékenységeit, meghallgathatták a történeteiket, kérdeztek, és kölcsönösen bemutattak mővészeti programokat. Továbbá néhány fiatallal és az átnevelı központ néhány dolgozójával interjút készítettek a demokrácia témájához kapcsolódva. •
Idıtartam (beleértve a felkészülést): 5 különbözı nap
•
A tevékenység célja az volt, hogy megismerjük a demokrácia korlátait
•
A fejlesztett kompetenciák: kommunikáció és empátia, utólagos tanulás
•
Értékelés: a résztvevık kifejezik a benyomásaikat egy kiállításon, vagy a helyi
újságban (“Gazeta de Eselnita”) megjelenı cikkben; a kérdıívek száma, amit az átnevelı központ fiataljai töltöttek ki.
6.
A közösség „ütıerévé” válni ... ismét 62
•
A tevékenység során kérdıíveket töltettünk ki a közösséggel, a döntéshozatali
folyamattal kapcsolatos tudásukról, a helyiek szükségleteirıl és problémáiról. Ugyanazokban a csapatokban dolgozva, megkérdezték Eselnita fiataljait és idıseit a véleményükrıl. •
Idıtartam: 2 hét
•
Cél: megtudni, hogy Eselnita fiataljai és idısebbjei mennyire értik a döntéshozatal
folyamatát. •
Fejlesztett kompetenciák: viszonyulás, diszkrimináció-ellenesség, hogyan kell
kérdıívekkel dogozni, és utána értelmezni az összegyőjtött adatokat •
Értékelés: a kitöltött kérdıívek száma, a csapatmunka minısége
7.
Rendes ülés
•
A projektben részt vevı 15 fiatal ellátogatott Eselnita Helyi Tanácsának egy rendes
ülésére. A résztvevık láthatták, hogy hogyan is zajlik egy ilyen ülés, mik azok a lépések, amiken egy változást hozó ötletnek keresztül kell mennie, hogy projekt legyen belıle, és hogy szavazzanak róla a bizottságokban és a testület ülésén. A polgármester Ciuru Ioan bemutatta a fiataloknak, hogyan mőködik a polgármesteri hivatal és a Helyi Tanács. A fiatalok kérdezhettek. •
Idıtartam: 2 nap (az elıkészületet is beleértve)
•
Cél: hogy megismerkedjenek a fiatalok azzal, hogyan is mőködik a döntéshozatal
•
Fejlesztett kompetenciák: megérteni a helyi döntéshozatalt, hogyan lesz egy ötletbıl
projekt 63
•
Értékelés: vita a fiatalokkal; és fejlesztetni az attitődjüket a Helyi Tanács
fontosságával kapcsolatban, valamit a helyi biztosok felelısségérıl a helyi közösség jövıjében.
8.
Szennyezés? Ökológia – újrahasznosítás.
•
A tevékenység során bemutattuk elsı lépésként a különbözı ötleteinket, amivel
változást érhetünk el a közösségben, ami kapcsolódik azokhoz az igényekhez és problémákhoz, amik a felmérésbıl kiderültek. A fiatalok csapatban dolgozva úgy döntöttek, hogy az ökológia és az újrahasznosítás nagyon fontos egy egyre szennyezettebb közösségben. Úgy döntöttek, hogy kihelyeznek egy győjtıpontot az üres üvegeknek (PET palack), hogy azokat újra lehessen hasznosítani. A fiatalok maguk dolgozták ki a projektet, majd bemutatták a Városházán, és egyhangúlag megszavazta azt a Helyi Tanács. •
Idıtartam: egy hét
•
Cél: bevonni a fiatalokat a helyi döntéshozatalba
•
Fejlesztett kompetenciák: valós megoldást találni a problémák megoldására, projektek
kidolgozása, kommunikációs képességek •
Értékelés: a fiatalok által megvalósított és Eselnita Helyi Tanácsa által elfogadott
projekt minısége
64
65
