A DEBRECENI EGYETEM INTÉZETEINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE KÜLÖNBÖZŐ KÉPFELDOLGOZÁSI PROJEKTEKBEN

Informatika a Felsőoktatásban 2002

Debrecen, 2002. augusztus 28-30.

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZETEINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE KÜLÖNBÖZŐ KÉPFELDOLGOZÁSI PROJEKTEKBEN COOPERATION AMONG THE INSTITUTES OF THE UNIVERSITY OF DEBRECEN IN DIGITAL IMAGE PROCESSING PROJECTS Hajdu András, [email protected] Kormos János, [email protected] Debreceni Egyetem Matematikai és Informatikai Intézet 4010 Debrecen Pf. 12. Abstract The education of digital image processing becomes more and more important at our university [1,2,3], which also causes many image processing projects to begin. The background of these projects can be a tender, a theoretical investigation about a certain problem, or the solution of an elementary task of a larger system. The increasing theoretical knowledge and the rapid development of computer hardware make it possible to connect the research of different fields of science. In these common projects digital image processing takes part as a tool, so it gives a helping hand in the practical realisation of the problem. Such problems often occur in many institutes of the University of Debrecen (e.g. Institute of Mathematics and Informatics, College Faculty of Engineering, Department of Orthopedic Surgery or PET Center). Moreover the application of digital image processing methods also increases in industrial applications, where the job of theoretical researchers and developers must be in harmony. In this paper we present digital image processing projects of our university, which are based on cooperation. We share our experience about the cooperative work of scientists working on different areas, the advantages and disadvantages of this arrangement.

Összefoglaló Egyetemünkön a digitális képfeldolgozás oktatása egyre nagyobb hangsúlyt kap [1,2,3], és ezzel párhuzamosan egyre több képfeldolgozás tárgyú projekt indul el. Ezen projektek hátterét gyakran adhatja egy pályázat, egy alapkutatáshoz kapcsolódó elméleti probléma, vagy amikor egy nagyobb rendszer részét képező elemi feladatot kell megoldanunk. Az elméleti ismeretek bővülése és a számítástechnika fejlődése egyre inkább lehetővé teszi, hogy különböző tudományterületek kutatásait összekapcsoljuk. Ezekben a közös munkákban a digitális képfeldolgozás általában eszközként van jelen, azaz egy gyakorlati probléma kivitelezéséhez nyújt segítséget. Ilyen problémák a Debreceni Egyetem számos intézetében felmerülnek (például a Matematikai és Informatikai Intézetben, a Műszaki Főiskolai Karon, az Ortopédiai Klinikán vagy a PET Centrumban), továbbá növekszik a képfeldolgozás ipari alkalmazásokban való felhasználásának igénye is, amely a kutató és fejlesztő szakemberek közös munkáját igényli. Ebben a cikkünkben bemutatjuk az egyetemünkön folyó, együttműködésen alapuló projektjeinket. Ismertetjük eddig szerzett tapasztalatainkat; megmutatjuk az együttműködés előnyeit, és beszámolunk azokról a nehézségekről, amelyek a különböző területeken dolgozók közös munkájakor adódhatnak.

773



A DEBRECENI EGYETEM INTÉZETEINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE KÜLÖNBÖZŐ KÉPFELDOLGOZÁSI PROJEKTEKBEN COOPERATION AMONG THE INSTITUTES OF THE UNIVERSITY OF DEBRECEN IN DIGITAL IMAGE PROCESSING PROJECTS Hajdu András, [email protected] Kormos János, [email protected] Debreceni Egyetem Matematikai és Informatikai Intézet 4010 Debrecen Pf. 12. 1. Bevezetés A Debreceni Egyetemen a digitális képfeldolgozás oktatása egyre nagyobb hangsúlyt kap, amelynek oktatási középpontja az egyetem Matematikai és Informatikai Intézete. Az elméleti ismeretek szélesedésének természetes velejárójaként egyetemünkön egyre több képfeldolgozás tárgyú projekt indul. Ezen projektek hátterét gyakran egy pályázat vagy egy alapkutatáshoz kapcsolódó elméleti probléma adja. Az elméleti ismeretek bővülése és a számítástechnika fejlődése egyre inkább lehetővé teszi a különböző tudományterületeken dolgozó kutatók munkájának összehangolását közös képfeldolgozási problémákban. Egyetemünkön jelenleg ezek a tudományterületek a természettudományokra korlátozódnak, de a számítástechnika terjedésével várható a társadalomtudományokkal való kapcsolat is. Ezekben a közös projektekben a digitális képfeldolgozás általában eszközként van jelen, azaz egy gyakorlati probléma kivitelezéséhez nyújt segítséget. Mivel egy hosszabb távú együttműködés során a résztvevő felek alaposabban megismerik egymás kutatási területeit, ezért munkájuk velejárója, hogy egy adott intézet oktatási tevékenységében egyre nagyobb súlyt kaphat a többi partner tudományos területét érintő tananyag is. Egyetemünkön erre példa a PET Centrum kutatóinak bekapcsolódása a képfeldolgozás oktatásába az utóbbi években, amikor is képfeldolgozás speciálkollégium keretein belül orvosi képfeldolgozás tárgyú kurzust tartottak. Másik oldalról, a Matematikai és Informatikai Intézet oktatói által tartott képfeldolgozás kurzusokban fokozatosan növekszik az orvosi, mérnöki és egyes ipari alkalmazásokhoz szükséges tananyag súlya. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a hallgatók körében mindig vannak a más tudományterületek problémáira fogékony érdeklődök, ami magyarázható egyrészt az informatikát tanuló hallgatók számának drasztikus emelkedésével, másrészt a specializált középiskolákból hozott ismeretekkel és érdeklődéssel. Az orvosi irány erősödése mellett a következő években elsősorban a műszaki (statika, robottechnológia, stb.) látásmód szélesítése várható a képfeldolgozás tárgyú kurzusokon belül. Az intézet oktatási anyagába kétféle módon illeszthető be a másik tudományterület ismeretanyaga: az intézeti oktató „képezi magát” és bővíti az általa tartott kurzus tematikáját, illetve az intézet vendégelőadót kérhet fel ennek az ismeretanyagnak az átadására (például speciálkollégium formájában). Növekszik a képfeldolgozás ipari alkalmazásokban való felhasználásának igénye is (például ujjlenyomat-azonosítás, karakterfelismerés), amelyek kidolgozásához a kutató és

774



fejlesztő szakemberek közös munkájára van szükség. Ezen együttműködések formailag megvalósulhatnak közös pályázatokban (OMFB, NKFP, IKTA), oktatási segédanyagok elkészítésében vagy a különböző tudományterületek alapkutatásaiban. A Matematikai és Informatikai Intézeten belül több példát is láthatunk arra, hogyan tudnak együtt dolgozni a matematika és informatika más-más területein dolgozó kutatók képfeldolgozási problémákon. 2. A Debreceni Egyetem képfeldolgozási projektekben résztvevő szervezeti egységei Ebben a fejezetben a Debreceni Egyetem azon szervezeti egységeit soroljuk fel, amelyek szélesebb – nem csupán egy lokális probléma megoldásához szükséges – alapokra támaszkodóan vesznek részt képfeldolgozás tárgyú projektekben a Matematikai és Informatikai Intézettel közösen. Bemutatjuk az egységek képfeldolgozáshoz kötődő tevékenységet, és vázoljuk, hogyan aknázhatók ki a közös projektek keretében az illető egység adottságai és szakértelme. Összeállításunkban azokat a szervezeti egységeket gyűjtöttük össze, amelyek képfeldolgozási projektjeiben olyan alapkutatási feladatokra is szükség van, ami a Matematikai és Informatikai Intézetben folyó kutatásokhoz kötődik. 2.1.

Matematikai és Informatikai Intézet

Amint azt a bevezetésben leírtuk, a képfeldolgozás elméleti oktatását főként a Matematikai és Informatikai Intézet látja el egyetemünkön [2,3]. A képfeldolgozás oktatása sávos képzésben valósul meg, az elméleti alapoktól indulóan egészen az összetett képfeldolgozási rendszerek vizsgálatáig. Intézetünk igen komoly múltra tekinthet vissza a képfeldolgozás oktatásával és kutatásával kapcsolatban, a kurzusok tananyaga is évről-évre bővül [1]. A képfeldolgozás meglehetősen interdiszciplináris alkalmazhatósága miatt jelenleg egy igen fontos kihívást jelent a különböző tudományterületek vívmányainak és módszereinek megismertetése az érdeklődő hallgatókkal. Természetesen ez a probléma nem csak hallgatói szinten jelentkezik, mivel az oktatóknak is egyre inkább szükségük van ezen ismereteknek a megszerzésére. Jelenleg elsősorban az orvosi és műszaki tudományok hatása jelentős, amely területek ismeretanyagának elsajátítására egyelőre az ott dolgozó kutatatókkal és szakemberekkel való közös konzultációk adnak lehetőséget. Egyik fontos jövőbeni feladatunk, hogy a képfeldolgozási feladatokhoz kapcsolódó más tudományterületek szükséges ismereteit szervezett formába „becsempésszük” a jelenlegi oktatásba. Erre egy igen hatékony megoldást jelent vendég előadók meghívása, amire már több példa is volt intézetünkben – karakterfelismerés témában Marosi István (Recognita), orvosi képfeldolgozás témában pedig Kuba Attila, valamint a PET Centrum dolgozói tartottal speciálkollégiumokat. A képfeldolgozáson alapuló projektek számának növekedése természetesen kiszélesítette az alapkutatások elvégzéséhez szükséges elméleti matematikai tudományágak körét is. Így intézetünk egyre több tanszékének oktatói kapcsolódnak be képfeldolgozás tárgyú vagy ahhoz kötődő kutatásokba. Az ilyen vizsgálatok a matematikának klasszikusan „elméletinek” tartott területeit (például algebra és számelmélet, mértékelmélet, analízis, stb.) is gyakorta érintik. A más tudományágakhoz való kapcsolódás mellett célunk az elméleti kutatások kiszélesítése, mivel intézetünk elsősorban az alapkutatások ellátásában lehet erős a közös projektekben.

775


2.2.


PET Centrum

A Debreceni Orvostudományi Egyetemen (DOTE) 1987-ben alakult meg a PET Centrum jogelődje, az Orvosbiológiai Ciklotron Laboratórium (OCL). Gammakamera beszerzésük idején a GAMMA Művek már elkészítette a második generációs MB9200 kameráját, de ahhoz sem számítógép vezérelt adatgyűjtő hardvert, sem pedig képfeldolgozó-kiértékelő szoftvert nem tudott szállítani és az adatok számítógép memóriájában való tárolása sem volt megoldott. Az OCL kezdeményezésére elindított (a DOTE Nukleáris Medicina Központ, a MEDISO Kft. és az ATOMKI kutató-fejlesztő garnitúrájával közös) kollaborációs programban kifejlesztésre kerültek a hiányzó eszközök. A viszonylag kis energiájú ciklotronok igazán ígéretes alkalmazását a pozitronemissziós tomográfiához szükséges, rövid élettartamú izotópok előállítása jelenti. Az OCL-ben, ennek megfelelően, nagyon hamar elindultak a PET-programhoz szükséges fejlesztések és azok előrehaladásával az intézet neve 1992-ben PET Centrumra változott. A Debrecenben működő PET-kamera az ország jelenleg is egyetlen ilyen berendezése, ezért a PET-programot kezdettől úgy tervezték, hogy az országos igényeket elégítsen ki. A vizsgálatokban eddig közreműködő klinikusok száma jóval meghaladja a százat, és a folyamatban lévő tudományos kutatásoknak is sok a külső részvevője. A PET Centrum személyi állománya 22 fő (ebből 4 fő orvos, 3 fő fizikus, 5 fő vegyész, 1 fő matematikus, 1 fő mérnök, 8 fő technikus). A PET-módszer hazai bevezetése nagyon komoly interdiszciplináris együttműködés eredménye, a sikeres tevékenység abszolút módon feltételezi sok tudományág és technika (nukleáris fizika, nukleáris technika, szervetlen-, szerves-, bio- és radiokémia, analitika, farmakológia, elektronika, számítástechnika, informatika, orvostudomány stb.) művelőinek összehangolt közreműködését. A PET Centrum és a Matematikai és Informatikai Intézet között az utóbbi években virágzó együttműködés kezdett kibontakozni elsősorban orvosi képfeldolgozás témájú projektekben. A PET Centrum részéről ehhez rendelkezésre áll a klinikai és sok évnyi fejlesztői tapasztalat, míg a Matematikai és Informatikai Intézet részéről az elméleti kutatásokhoz szükséges háttér. A következő években várhatóan tovább nő az intézetek közös részvétele képfeldolgozás témájú projektekben. 2.3.

Ortopédiai Klinika és Biomechanikai Laboratórium

A Debreceni Egyetem Ortopédiai Klinikája 40 éve alakult. Azóta országos szinten a mozgásszervi baleseti és elektiv sebészet kiemelkedő központja. A klinika alapításától fogva egyaránt érdekelt a gyakorlati gyógyító munkában és az ennek alapjaihoz tartozó biomechanikai kutatásban. 1993-ban egy Biomechanikai Kutatólaboratórium alapítására is sor került, együttműködésben a Műszaki Főiskolai Karral. Az itt folyó tudományos munka hármas tagozódást mutat: biomechanikai alapkutatás, implantátum és műszerfejlesztés, illetve számítógépes modellezés preoperatív számítógépes műtéti tervezéssel és a műtéti eredmény mechanikai szimulálásával. Ez utóbbi témakörben szoros az együttműködés a Debreceni Egyetem Információ Technológia tanszékével. A Biomechanikai Laboratórium munkájában két Ph.D. hallgató, egy szakkörös orvostanhallgató és egy ideiglenes alkalmazásban álló mérnök vesz jelenleg részt. A laboratórium vezetője egy nyertes OTKA pályázat vezetője, társpályázó egy OM pályázatban.

776



Egyetemünkön egy kisebb elmaradást pótolva megkezdődött a képfeldolgozás egy igen fontos területének, az orvosi képfeldolgozásnak több intézet által közösen kidolgozásra kerülő projektek formájában való kutatása. Orvosi oldalról az Ortopédiai Klinika ebben élen jár, és a Biomechanikai Laboratórium segítségével lehetőség nyílik a képfeldolgozáson alapuló rendszerek helyességének a „klasszikus”, fizikai méréseken alapuló tesztekkel való ellenőrzése. 2.4.

Műszaki Főiskolai Kar

A Műszaki Főiskolai Kar a képfeldolgozás tárgyú projektekben a CAD/CAM rendszerekre épülő lépések kidolgozásában vesz részt nagyon hatékonyan. A Kar ehhez rendelkezik a rendszerint igen költséges (általában csak licencelt) szoftverekkel, valamint sokéves jártassággal a szoftverek kezelésében. A Műszaki Főiskolai Kar részvételével lehetőség nyílik olyan projektek kidolgozására is, ahol a produktum ténylegesen előállítható (például egy CAM rendszer segítségével optimális protézisek készíthetők). Egyetemünkön a képfeldolgozás elméleti képzésében jelenleg még nem szerepelnek műszaki jellegű ismeretek, amin szeretnénk változtatni, mivel a képfeldolgozáson belül egy erősödő tendencia figyelhető meg a geometriai modellek statikai elemzését illetően – gondolván itt például a véges elemes (FEM) programok egyre nagyobb tért hódítására. 3. A Debreceni Egyetem külső kapcsolatai képfeldolgozási projektekben Ebben a fejezetben azokat a más egyetemeken lévő szervezeti egységeket vagy cégeket ismertetjük röviden, amelyek szintén kötődnek az egyetemünkön zajló képfeldolgozási projektekhez. A listába csak azokat gyűjtöttük össze, akikkel közösen a Matematikai és Informatikai Intézet jelenleg nagyobb szabású képfeldolgozási projektben részt vesz. A felsoroltakon kívül egyetemünk nagyon jó munkakapcsolatban van a ScanSoft Inc.-cel (volt Recognita Rt.), a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Karával és a Szegedi Egyetemmel. 3.1.

AR Hungária Informatikai Rt. (ARH)

Az AR Hungária Rt. – az 1991-ben alakult FORNIX Kft. jogutódjaként – 1998-ban alakult. Profilja a mesterséges intelligencián alapuló képfeldolgozó rendszerek és módszerek kutatása, fejlesztése a technológián alapuló berendezések gyártása és értékesítése. Az AR Hungária Rt. értékesítési tevékenysége az egész világra kiterjed. Európa szinte minden országában és minden földrészen vannak partnerei és olyan működő installációk, amelyek az AR Hungária technológiáját használják. Az AR Hungária Rt. rendszámazonosító technológiáját a szaklapok jelenleg a világon a legfejlettebb három közé sorolják. Az AR Hungária Rt. célkitűzése a cég fejlesztő team-je által alkotott magyar technológiák sikerre vitele a nemzetközi piacon. Technológiájának, kiemelkedő és egyedülálló műszaki megoldásainak sikere a legmagasabban képzett magyar mérnökök munkájának eredménye. 3.2.

Mediso Orvosi Berendezés Fejlesztő és Szerviz Kft. (MEDISO)

A MEDISO 1990 januárjában alakult, jelenleg 40 fős szakember-gárdával dolgozó, budapesti székhelyű cég, orvosi berendezések, ezen belül a nukleáris orvostechnikában használatos képalkotó diagnosztikai rendszerek fejlesztésével, gyártásával, forgalmazásával és

777



szervizelésével foglalkozik. Megalakulása óta dinamikusan fejlődik; termékfejlesztései és értékesítési sikerei eredményeként a nukleáris orvos diagnosztikai berendezések magyarországi piacán meghatározó szereplővé vált, értékesítési tevékenysége és képviseletei révén piaci tényező a világpiac több régiójában. A MEDISO üzleti ereje és perspektívája a kutatási-fejlesztési tevékenységen alapul. Deklarált célja a világpiacon versenyképes, a nukleáris medicina csúcstechnológiáját reprezentáló készülékek fejlesztése. Tevékenysége során számos kórházzal, klinikával, tudományos intézménnyel alakított ki együttműködést. 1996-ban az OMFB által meghirdetett Alkalmazott K+F témakörében pályázatot nyert a Mobil Digitális SPECT Gamma Kamera kifejlesztésére. 3.3.

Semmelweis Egyetem, Egészségtudományi Kar, Sugárterápiás Tanszék

A Tanszék bázisintézete az Országos Onkológiai Intézet (OOI), itt folyik a graduális és postgraduális képzéssel kapcsolatos oktató munka meghatározó hányada. 1984 és 1992 között installálták az ország első két lineáris gyorsítóját, az első szimulátort és az első 2D CT-alapú besugárzástervező rendszert. Ez korszakos jelentőségű volt a magyar sugárterápia történetében, megteremtve az iparilag fejlett országokban megkívánt feltételrendszer alapjait a külső besugárzásban. 1992-t követően újabb infrastrukturális fejlesztés következett, aminek eredményeként napjainkban a Sugárterápiás Osztály infrastrukturálisan a nemzetközi követelményeknek mindenben megfelel, és egyúttal Kelet-Európa legjobban felszerelt intézetévé vált. A Tanszék vállalta fel egészen napjainkig valamennyi magyar sugárterápeuta postgraduális képzésének irányítását. Ezen belül történt a szakvizsgára való elméleti és gyakorlati felkészítés, valamint a szakvizsgáztatás is. A jelenlegi ígéretes kutatási profilok a 3D inverz besugárzástervezés, a CT- és az MRI-alapú besugárzástervezés, a metabolikus metszetképalkotó eljárások felhasználása a külső besugárzás és a brachyterápia tervezésében, valamint a daganatok kórlefolyásának matematikai modellezése. 3.4.

Semmelweis Egyetem, Radiológiai és Onkoterápiás Klinika

Az intézet története 1906-ban a Rajzoló-Fényképező és Röntgen-laboratórium megalakulásával indult, amely 1929-ben tanszékké (Röntgen Tanszék) szerveződött, ami 1947-ben a Röntgen Klinika nevet kapta. A Klinika 1974 óta működik a jelenlegi helyén és az egyetemen belül történt átszervezés és átalakulás eredményeként intézetünk 2000-ben vette fel a jelenlegi SE ÁOK Radiológiai és Onkoterápiás Klinika megnevezést. A klinika jelenlegi részlegei: röntgendiagnosztika, CT labor, mammográfia, ultrahang diagnosztika, izotópdiagnosztika, fekvőbeteg osztály, osztályos ambulancia, sugárterápia, klinikai laboratórium, képarchiváló és képfeldolgozó részleg. A klinika egyik igen fontos feladatának tekinti a különböző képalkotó módszerek integrációjának megteremtését és továbbfejlesztését. Egyedülálló emlődiagnosztikai központ jött létre, ahol sikerült megvalósítani a nemzetközi viszonylatban is elismerésre számot tartó komplex diagnosztikát, mely magában foglalja a ma elérhető összes modern képalkotó és egyéb diagnosztikus módszereket. Két éve működik az intézetben a Képarchiváló és Képfeldolgozó Részleg, amely a jövő teljesen digitalizált radiológiai képtárolás, utólagos képfeldolgozás, képtovábbítás és on-line videokonferencia (teleradiológia) alap pillére. Az intézet sikerrel vett részt az EU finanszírozású nemzetközi RETRANSPLANT project TELERADIOLÓGIA protokolljának klinikai körülmények közötti megvalósításában és validálásában mind hazai és nemzetközi vonatkozásban.

778



4. A Debreceni Egyetem közreműködésével jelenleg futó pályázatok 4.1.

NKFP-2 Információs és kommunikációs technológiák: A közlekedés-fejlesztést támogató intelligens adatgyűjtő és feldolgozó rendszer [5]

A pályázat célja olyan intelligens, a gépjárművek egyedi azonosítására épülő forgalomstatisztikai rendszer kifejlesztése, amely alkalmas arra, hogy regionális úthálózat fejlesztések optimalizálását lehetővé tegye. A rendszer terveink szerint képes arra, hogy adatokat szolgáltasson a forgalom mennyiségéről, irányáról, eloszlásáról, dinamikájáról és kronológiájáról úgy, hogy a forgalomstatisztika jelenlegi szisztémáját forradalmasítja mind az új technológia mind pedig a hatékonyság és pontosság tekintetében. A gépjárművek egyedi azonosítását lehetővé tevő, speciális szenzorokra épülő intelligens adatgyűjtő, tároló és elemző statisztikai rendszer a jelenkor csúcstechnológiáját képviseli. A rendszer képes az úthálózat fejlesztésének optimalizálására úgy, hogy pontos információkkal szolgál arról, hol milyen mértékű beavatkozásra van szükség, továbbá hatásvizsgálatok alapjául szolgál, – akár környezetvédelmi programok szerves részeként - modellezve a beavatkozás következményeit. Mind az Európai Unióban, mind pedig a világ más részein egyre jelentősebb probléma az úthálózat és a környezetvédelem fejlesztése. A probléma egy részére hatásos válasz és eszköz lehet az intelligens közlekedést segítő rendszer. A rendszer bevezetése és megismertetése külföldön is, nagyobb lehetőséget biztosít a konzorciumban résztvevő szervezetek számára. Konzorciumi tagok: - AR Hungária Kft., - Debreceni Egyetem, TTK, Információ Technológia Tanszék. 4.2.

IKTA-4 Információs és kommunikációs technológiák és alkalmazások: MEDIP – Platformfüggetlen szoftver keretrendszer orvosi képfeldolgozáshoz [4]

A projekt célja a multimodalitású orvosi képfeldolgozás körében végzett alap- és alkalmazott kutatásokhoz olyan informatikai háttér kialakítása, amely lehetővé teszi a kutatási eredmények piacképes termékekben történő megjelenését. A megvalósítás az információs technológiával és a multimodalitású képfeldolgozással foglalkozó egyetemi kutatók, valamint egy az orvosi képfeldolgozás területén hardver- és szoftverfejlesztéseket végző cég mérnökei által több hasonló szoftverfejlesztés során szerzett tapasztalatra épül. A fejlesztés koncepciója a korszerű szegmentációs, regisztrációs és képfúziós technikák valamint a térinformatikai rendszerekben alkalmazott interaktív komputergrafikai megoldások integrálása egy rendszerben. A projekt során több teszt-program és három demonstrációs program készül el. A teszt-programok célja az egyes fejlesztési periódusokban az optimális hardver- és szoftver környezet kiválasztása. A komplex fejlesztői környezet használhatóságát szemléltető demonstrációs programok pedig az ortopédia, az onkológia valamint a nukleáris medicina területén speciális képfeldolgozási feladatokat igénylő informatikai megoldások bemutatására szolgálnak. Tervezésük és tesztelésük orvosi szakértők bevonásával történik. A fejlesztések mellett több alapkutatási feladat is szerves részét képezi a projektnek: a szegmentációs- és a geometriai modellek kezelésével kapcsolatos algoritmusok kidolgozására, ill. a saját és implementált módszerek optimalizálására kerül sor. A kialakított rendszer fejlesztése folyamatosan biztosítható, ami lehetőséget teremt egy egyetemi tudásközpont, valamint egy technológiai központ további együttműködéséhez is.

779



Konzorciumi tagok: -

Debreceni Egyetem, TTK, Információ Technológia Tanszék, Debreceni Egyetem, PET Centrum, Mediso Orvosi Berendezés Fejlesztő és Szerviz Kft., Debreceni Egyetem, Ortopédiai Klinika, Semmelweis Egyetem, Egészségtudományi Kar, Sugárterápiás Tanszék Semmelweis Egyetem, Radiológiai és Onkoterápiás Klinika

Alapvető irodalom [1.] Baráz Á., Fazekas A., Hajdu A. és Jónás R.: Gyakorlati feladatok szerepe a digitális képfeldolgozás oktatásában és megoldásukat támogató szoftverek, Informatika a Felsőoktatásban 1999, Debrecen 1999. [2.] Fazekas A., Fazekas G., Hajdu A. és Kormos J.: A digitális képfeldolgozás oktatásának eredményei és néhány aktuális kérdése a Debreceni Egyetemen, Informatika a Felsőoktatásban 2002, Debrecen 2002. [3.] Fazekas A., Fazekas G. és Kormos J.: A digitális képfeldolgozás oktatásának eredményei és néhány aktuális kérdése a a Kossuth Lajos Tudományegyetemen, Informatika a Felsőoktatásban 1999, Debrecen 1999. [4.] www.om.hu/j478c7.html [5.] www.om.hu/nkfp2_program2_lista.html

780

A DEBRECENI EGYETEM INTÉZETEINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE KÜLÖNBÖZŐ KÉPFELDOLGOZÁSI PROJEKTEKBEN

Recommend Documents