KÉZIKÖNYV. A pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelızése és megakadályozása érdekében követendı eljárásról május 18

KÉZIKÖNYV A pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelızése és megakadályozása érdekében követendı eljárásról

2009. május 18.

Tartalomjegyzék Elılap 1. Tartalomjegyzék 2. Elıszó 3. A Takarékszövetkezet pénzmosási politikája 4. Hazai jogi szabályozás 4.1 2007. évi CXXXVI. törvény 4.2. PSZÁF ajánlások 4.2.1 A PSZÁF Felügyeleti Tanácsának 3/2008. (XI.20.) számú ajánlása a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelızésérıl és megakadályozásáról 4.2.2 Útmutató a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Felügyeleti Tanácsának a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelızésérıl és megakadályozásáról szóló 3/2008. (XI.20.) számú ajánlásához 4.2.3 Szokatlan tranzakciók

5. Nemzetközi szabályozási háttér 5.1 2005/60 EK irányelv 5.2 2006/70 EK irányelv 5.3 2006. évi 1781. EK rendelet

6. Kitöltési segédlet az AbeV PMT08 számú kitöltı program használatához 7. Az átvilágítással kapcsolatos adatfelvétel (táblázat) 8. Hirdetmény a Takarékszövetkezetek ügyfél-azonosítási rendjérıl

9. Jogi háttér 10. Cikk – A pénzmosás kapcsolata a szervezett bőnözéssel 11. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának büntetıjogi szabályozása Magyarországon

Elıszó Jelen pénzmosási kézikönyv nem szabályzat, olyan segédanyagokat tartalmaz, melyek a pénzmosással kapcsolatosak és a szabályzat mögöttes háttéranyagát képezik. A kézikönyv tartalmazza a jelenleg hatályos magyar joganyagot, a legfontosabb nemzetközi szabályozókat és néhány, a mindennapi gyakorlatot érintı kérdéskört. A kézikönyv kifejezetten a Takarékszövetkezet számára készült, tehát csak azokat a forrásokat emeltük bele, melyek a Takarékszövetkezetre vonatkoznak, számára írnak elı kötelezettséget. A hazai szabályozás (4.) keretében a hatályos 2007. évi CXXXVI. törvény a pénzmosás megelızésérıl és megakadályozásáról, a PSZÁF pénzmosással kapcsolatos ajánlásai, valamint az azokhoz kapcsolódó mellékletek szerepelnek. Ezek képezik az újonnan elkészült pénzmosási szabályzat alapját is. A nemzetközi szabályozás (5.) háttéranyagát az Európai Közösség által kiadott két irányelv és egy rendelet jelenti. A 2005/60/EK irányelv a pénzügyi rendszerek pénzmosási célú felhasználásának megelızésérıl szól, a 2006/70/EK irányelv a politikai közszereplık fogalmát, az egyszerősített átvilágítási eljárások szabályait, valamint a pénzmosással kapcsolatos végrehajtási intézkedéseket tartalmazza. Ezek a normatívák kötelezıen beépítendık a hazai pénzmosási jogszabályokba, ezért elkerülhetetlen az ismeretük. A kitöltési segédlet (6.) a pénzmosás-gyanús esetek bejelentésével kapcsolatos eljárási szabályokat rögzíti. Ez a VPOP által elkészített 51 oldalas anyag kivonatolt változata, mely csak a Takarékszövetkezet számára releváns eljárási szabályokat tartalmazza 15 oldalban. Az átvilágítással kapcsolatos adatfelvételi kötelezettség nevő rész (7.) táblázat formájában tartalmazza az átvilágítás során vizsgálandó adatokat az egyes ügylettípusokra külön-külön lebontva. A táblázat az új szabályzat alapján készült, annak összefoglalása. A hirdetmény (8.) az ügyfeleknek szóló tájékoztató anyag a pénzmosással kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségrıl. A célja, hogy az ügyfelek számára is közérthetı módon magyarázza el az adatszolgáltatás célját, szükségességét. A kézikönyv tartalmának áttekintése valamennyi takarékszövetkezeti alkalmazott számára hasznos lehet, de mindenekelıtt a témával a mindennapokban foglalkozó, vagy nagyobb rálátást igénylı ügyintézık, vezetık számára ajánlott az áttekintése.

Dr. Bibok Imre Zsigrai Bankbiztonsági és Vagyonvédelmi Kft.

A Takarékszövetkezet pénzmosással szembeni politikája A pénzmosás jelensége egyre súlyosabb problémát okoz mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban. A nemzetközi körkép azt mutatja, hogy a pénzmosási folyamatok mögött egyre gyakrabban állnak a terrorizmust finanszírozni kívánó érdekkörök. Ha a hazai tendenciát vizsgáljuk, nálunk a terrorizmussal kapcsolatos elkövetés még nem jellemzı, de a szervezett keretek között folytatott pénzmosási tevékenységre Magyarországon is találunk már példát. A pénzmosás a szervezett bőnözéshez kapcsolódva alapvetıen torzítja a piac mőködését, leértékeli a pénzügyi eljárások hatékonyságát és tisztességét. A Takarékszövetkezetnek kifejezetten kárt okoz a kétes, gyanús ügyfelek és ügyletek befogadása, ilyen megbízások teljesítése. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása gyanújába keveredés hírnév- és mőködési kockázatot hordoz, és egyben piacvesztéshez is vezethet. A gazdaság egésze, a pénzügyi rendszer, a pénzügyi szervezetek és ügyfeleik biztonság szempontjából központi kérdés a bőnözésbıl, különösen a szervezett bőnözésbıl keletkezı jövedelmek tisztára mosásának, valamint a terrorizmus finanszírozásának megakadályozása. A „Szabályzat a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelızésérıl, és megakadályozásáról" alapján a Takarékszövetkezet vezetésének feladata hogy együttmőködjön a pénzügyi információs egységként mőködı hatósággal (VPKBPPIO) a pénzmosás-gyanús esetek kivizsgálása érdekében, biztosítsa a bejelentések megtételéhez szükséges adatokat a szükséges adatlapok kitöltése, nyilvántartása révén és oktatást szervezzen az ügyintézık pénzmosás-gyanús tranzakciók észlelése esetén fennálló kötelezettségeirıl. A Takarékszövetkezetek a hatályos törvényi elıírásoknak, illetve a nemzetközi normákhoz igazodó felügyeleti elvárásoknak megfelelıen alakítja ki és mőködteti Pénzmosási szabályzatát. A pénzmosás utóbbi években tapasztalható dinamikus terjedése elengedhetetlenné teszi a körültekintı szabályozást, a felelısségi körök meghatározását, az adatbiztonság kérdésének megnyugtató rendezését. Külön figyelmet kell fordítani a kialakított rendszerek ellenırzésére, hiszen a rendszeres kontroll biztosíthatja a megfelelı hatékonyságot. Nem lehet megfeledkezni az adatok, információk védelmének szempontjairól és a védelem jogi kapcsolatáról sem. A szabályozás sarokpontjainak meghatározásakor figyelemmel kell lenni az adat és titokvédelem hazai és nemzetközi normáira, a magyar jogszabályi környezetre, amelyek alapján a jelentések, adatlapok feldolgozása, továbbítása történhet.

A Takarékszövetkezet kötelessége az egyre bonyolultabbá váló és gyakran a határon is átnyúló szolgáltatásokat is igénybevevı pénzmosási tevékenységgel szemben, hogy a szabályozásban és az alkalmazott gyakorlatban hatékonyan érvényesüljenek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelızését és megakadályozását elısegítı eljárások és módszerek.

A jogszabály mai napon hatályos állapota

2007. évi CXXXVI. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelızésérıl és megakadályozásáról E törvény célja, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása tilalmának hatékony érvényesítése érdekében megelızze és megakadályozza a bőncselekmények elkövetésébıl származó pénznek vagy pénzben kifejezhetı értékkel bíró dolognak a pénzmosás szempontjából veszélyeztetett tevékenységeken keresztül történı tisztára mosását, valamint a terrorizmusnak pénzzel vagy pénzben kifejezhetı értékkel bíró dologgal való támogatását. Mindezek érdekében az Országgyőlés a következı törvényt alkotja: A törvény hatálya 1. § (1) E törvény hatálya - a (3)-(5) bekezdésben foglalt kivételekkel - kiterjed arra, aki a Magyar Köztársaság területén a) pénzügyi szolgáltatási, kiegészítı pénzügyi szolgáltatási tevékenységet folytat; b) befektetési szolgáltatási tevékenységet folytat, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítı szolgáltatást nyújt; c) biztosítási, biztosításközvetítıi és foglalkoztatói nyugdíj-szolgáltatási tevékenységet folytat; d) árutızsdei szolgáltatási tevékenységet folytat; e) postai pénzforgalmi közvetítıi tevékenységet, postai készpénzátutalást, belföldi és nemzetközi postautalvány-felvételt és -kézbesítést folytat; f) ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet folytat; g) könyvvizsgálói tevékenységet folytat; h) könyvviteli (könyvelıi), adószakértıi, okleveles adószakértıi, adótanácsadói tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján folytat; i) játékkaszinót vagy elektronikus kaszinót mőködtet; j) nemesfémmel vagy az ezekbıl készült tárgyakkal kereskedik; k) árukereskedelmi tevékenysége folytatása során hárommillió-hatszázezer forintot elérı vagy meghaladó összegő készpénzfizetést fogad el; l) önkéntes kölcsönös biztosítópénztárként mőködik; m) ügyvédi, közjegyzıi tevékenységet végez. (2) E törvény hatálya kiterjed arra, aki a) a szolgáltató ügyfele; b) a szolgáltató vezetıje, alkalmazottja, illetıleg segítı családtagja. (3) Az árukereskedelmi tevékenységet folytató szolgáltató e tevékenységének körében nem fogadhat el hárommillió-hatszázezer forintot elérı vagy meghaladó összegő készpénzfizetést, kivéve ha a 33. § (4) bekezdése szerint vállalja az e törvényben a szolgáltatóra meghatározott kötelezettségeket. (4) Nem tartozik e törvény hatálya alá

a) a hitelintézetekrıl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 2. számú melléklet I. fejezet 12. pontjának b) alpontjában meghatározott ügynök, és a befektetési vállalkozásokról és az árutızsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhetı tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Bszt.) meghatározott függı ügynök; b) a biztosítókról és a biztosítási tevékenységrıl szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 33. § (4) bekezdésében meghatározott függı biztosításközvetítı; c) a Bit. 33. § (4) bekezdésében meghatározott független biztosításközvetítı a Bit. 1. számú mellékletének A. része szerinti nem-életbiztosítási ágba tartozó szerzıdésekkel kapcsolatos tevékenysége során; d) a biztosító, amennyiben kizárólag a Bit. 1. számú mellékletének A. része szerinti nem-életbiztosítási ágba tartozó tevékenység végzésére rendelkezik engedéllyel, továbbá a Bit. 1. számú mellékletének A. része szerinti neméletbiztosítási ágba tartozó és 2. számú melléklete szerinti életbiztosítási ágba tartozó tevékenység egyidejő végzésére engedéllyel rendelkezı biztosító a neméletbiztosítási tevékenysége tekintetében. (5) Nem tartozik e törvény hatálya alá az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenység, ha azt a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) végzi, kivéve a 2. § és 22. § rendelkezései alapján végzett pénzátutalási szolgáltatás nyújtását. 2. § A 22. § hatálya azon szolgáltatóra terjed ki, aki a) az e törvény 1. § (1) bekezdés a)-b) és e) pontjában meghatározott tevékenységet folytat, és b) a Magyar Köztársaság területén a pénzátutalásokat kísérı megbízói adatokról szóló, 2006. november 15-i 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2. cikkének 7. pontja szerinti pénzátutalási szolgáltatást nyújt. Értelmezı rendelkezések 3. § E törvény alkalmazásában: a) adótanácsadó, adószakértı, okleveles adószakértı: aki a külön jogszabályokban meghatározott feltételek szerint megszerzett szakmai képesítéssel és ilyen tevékenység folytatására jogosító engedéllyel rendelkezik, és a külön jogszabályokban meghatározott adótanácsadói, adószakértıi, illetve okleveles adószakértıi névjegyzékben szerepel; b) azonosítás: a 7. § (2)-(3) bekezdésében, továbbá a 8. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott adatok írásban történı rögzítése; c) Európai Unió: az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség; d) Európai Unió tagállama: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségrıl szóló megállapodásban részes más állam; e) fiktív bank: az 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységet végzı szolgáltató, amely tevékenységét nem a székhely szerinti országban végzi és az összevont alapú felügyelet nem terjed ki rá; f) hálózat: olyan szervezet, amelyhez az 1. § (1) bekezdés g)-h) és m) pontjában meghatározott tevékenységet végzı szolgáltatók tartoznak, és amely szolgáltatóknak közös tulajdonosai és közös vezetése van, és közös ellenırzéssel rendelkeznek;

g) harmadik ország: az Európai Unión kívüli állam; h) ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenység: ingatlan tulajdonjoga átruházásának, bérleti jogának üzletszerő közvetítése, ideértve az ügyleti megbízás elıkészítését, az ingatlan forgalmi értékének becslését, valamint az üzletszerő ingatlanberuházás és ingatlanfejlesztés; i) árukereskedelmi tevékenység: termék gazdasági tevékenység keretében történı értékesítése a vásárló, a kereskedı, illetve a feldolgozó részére; j) könyvviteli tevékenység; a számvitelrıl szóló 2000. évi C. törvény 150. § (1)(2) bekezdése szerinti könyvviteli szolgáltatás; k) levelezıbanki szolgáltatás: valamely hitelintézet más hitelintézet számára történı számla vezetése pénzforgalmi szolgáltatási megbízás teljesítése vagy pénzügyi, illetve befektetési szolgáltatási tevékenység teljesítése céljából; l) pénzügyi információs egységként mőködı hatóság: a pénzügyi információs egység feladatait ellátó, a vámhatóság külön jogszabályban meghatározott szervezeti egysége; m) személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány: személyazonosító igazolvány, útlevél, valamint kártya formátumú vezetıi engedély; n) személyazonosság igazoló ellenırzése: az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselı személyazonosságának a 7. § (4)-(6) bekezdésében meghatározottak szerinti, továbbá a tényleges tulajdonos személyazonosságának a 8. § (5) bekezdésében meghatározottak szerinti ellenırzése; o) szolgáltató: az 1. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységet végzı személy vagy szervezet; p) szolgáltató vezetıje: az a természetes személy, aki a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet szolgáltató képviseletére, nevében döntési jogkör gyakorlására vagy az ezen szolgáltatón belüli irányítási jogkör gyakorlására jogosult; q) ténylegesen összefüggı, több ügyleti megbízás: qa) azon ügyletek, amelyekre vonatkozóan egy éven belül az ügyfél ugyanazon jogcímen, ugyanazon tárgyra ad megbízást, qb) a pénzváltási tevékenységet folytató szolgáltató esetében azon ügyletek, amelyekre vonatkozóan egy héten belül az ügyfél megbízást ad, qc) az 1. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott tevékenységet folytató szolgáltató vonatkozásában a részletvétel alapján történı fizetések, fizetési megbízások; r) tényleges tulajdonos: ra) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezetben a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékő nemzetközi elıírásokkal összhangban lévı közzétételi követelmények vonatkoznak, rb) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezetben - a Polgári Törvénykönyvrıl szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685/B. § (2) bekezdésében meghatározott meghatározó befolyással rendelkezik, rc) az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyleti megbízást végrehajtanak, továbbá

rd) alapítványok esetében az a természetes személy, 1. aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendı kedvezményezetteket már meghatározták, 2. akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve mőködtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy 3. aki tagja az alapítvány kezelı szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány képviseletében eljár; s) ügyfél: aki a szolgáltatóval az 1. § (1) bekezdésében megjelölt tevékenységi körbe tartozó szolgáltatás igénybevételére írásbeli szerzıdést köt, illetve a szolgáltató részére ügyleti megbízást ad; t) ügyfél-átvilágítás: a 6. §-ban meghatározott esetben a 7-10. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzése; u) ügyleti megbízás: az ügyfél és a szolgáltató között a szolgáltató tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerzıdéssel létrejött eseti jogviszony; v) üzleti kapcsolat: va) az ügyfél és a szolgáltató között az 1. § (1) bekezdésében megjelölt tevékenységi körbe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó írásbeli szerzıdéssel létrejött tartós jogviszony, vb) a 36. § (2) bekezdésében meghatározott közjegyzıi tevékenységet folytató szolgáltató tekintetében az eljárás lefolytatása, vagy vc) az 1. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott tevékenységet végzı szolgáltató vonatkozásában a játékkaszinó vagy elektronikus kaszinó területére történı elsı belépéssel létrejött tartós jogviszony. 4. § (1) E törvény alkalmazásában kiemelt közszereplı az a külföldi lakóhellyel rendelkezı természetes személy, aki fontos közfeladatot lát el, vagy az ügyfélátvilágítási intézkedések elvégzését megelızı egy éven belül fontos közfeladatot látott el, továbbá az ilyen személy közeli hozzátartozója vagy akivel közismerten közeli kapcsolatban áll. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában fontos közfeladatot ellátó személy: a) az államfı, a kormányfı, a miniszter, a miniszterhelyettes, az államtitkár, b) az országgyőlési képviselı, c) a legfelsıbb bíróság, alkotmánybíróság és olyan bírói testület tagja, melynek ítélete ellen fellebbezésnek helye nincs, d) a számvevıszék elnöke, a számvevıszék testületének tagja, a központi bank igazgatóságának tagja, e) a nagykövet, az ügyvivı és a fegyveres szervek hivatásos állományú, fıtiszti vagy tábornoki rendfokozatú tagjai, f) a többségi állami tulajdonú vállalkozás ügyviteli, igazgatási vagy felügyelı testületének tagja. (3) Az (1) bekezdés alkalmazásában közeli hozzátartozó a Ptk. 685. §-ának b) pontjában meghatározott közeli hozzátartozó, továbbá az élettárs. (4) Az (1) bekezdés alkalmazásában a kiemelt közszereplıvel közeli kapcsolatban álló személy: a) bármely természetes személy, aki a (2) bekezdésben említett személlyel közösen ugyanazon jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet tényleges tulajdonosa vagy vele szoros üzleti kapcsolatban áll;

b) bármely természetes személy, aki egyszemélyes tulajdonosa olyan jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezetnek, amelyet a (2) bekezdésben említett személy javára hoztak létre. 5. § E törvény alkalmazásában felügyeletet ellátó szerv az 1. § (1) bekezdésének a) a)-e) és l) pontjában meghatározott tevékenységet végzı szolgáltatók vonatkozásában - a b) pontban meghatározott kivétellel - a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet); b) a) pontjában meghatározott kiegészítı pénzügyi szolgáltatási tevékenységek közül a pénzfeldolgozást végzı szolgáltatók tekintetében az MNB; c) i) pontjában meghatározott tevékenységet végzı szolgáltatók vonatkozásában az állami adóhatóság; d) g) pontjában meghatározott tevékenységet végzı szolgáltatók vonatkozásában a Magyar Könyvvizsgálói Kamara; e) m) pontjában meghatározott tevékenységet végzı szolgáltatók vonatkozásában az e törvény alapján az egyéni ügyvédekre és az ügyvédi irodákra (a továbbiakban: ügyvédekre), valamint a közjegyzıkre vonatkozó eltérı rendelkezések szerint: ea) az ügyvédek esetében az a kamara, amelynek az ügyvéd a tagja (a továbbiakban: területi kamara), eb) a közjegyzık esetében az a kamara, amelynek a közjegyzı a tagja (a továbbiakban: területi kamara); f) j) és k) pontjában meghatározott tevékenységet végzı szolgáltatók vonatkozásában a kereskedelmi hatóság; g) f) és h) pontjában meghatározott tevékenységet végzı szolgáltatók vonatkozásában a pénzügyi információs egységként mőködı hatóság. Ügyfél-átvilágítási kötelezettség 6. § (1) A szolgáltató az ügyfél-átvilágítást köteles alkalmazni: a) az üzleti kapcsolat létesítésekor; b) a 17. §-ban meghatározottak kivételével a hárommillió-hatszázezer forintot elérı vagy meghaladó összegő ügyleti megbízás teljesítésekor; c) pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha az a)-b) pontban meghatározottak szerint átvilágításra még nem került sor; d) ha a korábban rögzített ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelıségével kapcsolatban kétség merül fel. (2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott átvilágítási kötelezettség kiterjed az egymással ténylegesen összefüggı, több ügyleti megbízásra, ha ezek együttes értéke eléri a hárommillió-hatszázezer forintot. Ebben az esetben az átvilágítást azon ügyleti megbízás elfogadásakor kell végrehajtani, amellyel az ügyleti megbízások együttes értéke eléri a hárommillió-hatszázezer forintot. Ügyfél-átvilágítási intézkedések 7. § (1) A szolgáltató köteles a 6. § (1) bekezdésében meghatározott esetben az ügyfelet, annak meghatalmazottját, a rendelkezésre jogosultat, továbbá a képviselıt azonosítani és személyazonosságának igazoló ellenırzését elvégezni.

(2) A szolgáltató az azonosítás során legalább az alábbi adatokat köteles rögzíteni: a) természetes személy aa) családi és utónevét (születési nevét), ab) lakcímét, ac) állampolgárságát, ad) azonosító okmányának típusát és számát, ae) külföldi esetében a magyarországi tartózkodási helyet; b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet ba) nevét, rövidített nevét, bb) székhelyének, külföldi székhelyő vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címét, bc) cégbírósági nyilvántartásban szereplı jogi személy esetén cégjegyzékszámát, egyéb jogi személy esetén a létrejöttérıl (nyilvántartásba vételérıl, bejegyzésérıl) szóló határozat számát vagy nyilvántartási számát. (3) A szolgáltató az azonosítás során a (2) bekezdésben meghatározott adaton kívül - ha erre az ügyfél és az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege és az ügyfél körülményei alapján a 33. §-ban foglalt belsı szabályzatban meghatározott esetekben, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelızése és megakadályozása érdekében szükség van - az alábbi adatokat rögzítheti: a) természetes személy aa) születési helyét, idejét, ab) anyja nevét; b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet ba) fıtevékenységét, bb) képviseletére jogosultak nevét és beosztását, bc) kézbesítési megbízottjának az azonosítására alkalmas adatait. (4) A személyazonosság igazoló ellenırzése érdekében a szolgáltató köteles megkövetelni az alábbi okirat bemutatását: a) természetes személy esetén aa) magyar állampolgár személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa, ab) külföldi természetes személy útlevele vagy személyi azonosító igazolványa, feltéve hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít vagy tartózkodási jogot igazoló okmánya vagy tartózkodásra jogosító okmánya, ac) 14. életévét be nem töltött természetes személy személyi azonosítót igazoló hatósági igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa vagy útlevele és lakcímet igazoló hatósági igazolványa; b) jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet esetén a nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személy a) pontban megjelölt okiratának bemutatásán túl az azt igazoló - 30 napnál nem régebbi - okiratot, hogy ba) a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy a gazdálkodó szervezet a bejegyzési kérelmét benyújtotta; egyéni vállalkozó esetében azt, hogy az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása megtörtént, illetıleg az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása iránti kérelmét az egyéni vállalkozó a körzetközponti jegyzıhöz benyújtotta, bb) belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént,

bc) külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént; c) cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történı benyújtását megelızıen a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet társasági szerzıdését (alapító okiratát, alapszabályát). (5) A (4) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet köteles a cégbejegyzés, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel megtörténtét követı 30 napon belül okirattal igazolni, hogy a cégbejegyzés vagy nyilvántartásba vétel megtörtént, valamint a szolgáltató köteles a cégjegyzékszámot vagy egyéb nyilvántartási számot rögzíteni. (6) A személyazonosság igazoló ellenırzése érdekében a szolgáltató köteles ellenırizni a (4) bekezdés alapján bemutatott azonosságot igazoló okirat érvényességét. 8. § (1) A 6. § (1) bekezdésében meghatározott esetben az ügyfél köteles a szolgáltató részére írásbeli nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy a saját, vagy a tényleges tulajdonos nevében, illetıleg érdekében jár el. (2) Ha az ügyfél nyilatkozik arról, hogy a tényleges tulajdonos nevében, illetıleg érdekében jár el, írásbeli nyilatkozatának a tényleges tulajdonos 7. § (2) bekezdés a) pont aa)-ac) alpontjában meghatározott adatait is tartalmaznia kell. (3) A szolgáltató a (2) bekezdésben meghatározott adaton kívül - ha erre az ügyfél és az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege és az ügyfél körülményei alapján a 33. §-ban foglalt belsı szabályzatban meghatározott esetekben, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelızése és megakadályozása érdekében szükség van - az ügyféltıl a tényleges tulajdonos 7. § (2) bekezdés a) pont ad)-ae) alpontjában és (3) bekezdés a) pontjában meghatározott adatai megadását is kérheti. (4) A szolgáltató az ügyfelet a tényleges tulajdonosra vonatkozó (ismételt) írásbeli nyilatkozattételre szólítja fel, ha kétség merül fel a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban. (5) Ha a tényleges tulajdonos személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, a szolgáltató köteles intézkedéseket tenni a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adat jogszabály alapján e célra rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhetı nyilvántartásban történı ellenırzése érdekében. 9. § (1) A szolgáltató a 6. § (1) bekezdésében meghatározott esetben az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozóan köteles rögzíteni: a) üzleti kapcsolat esetén a szerzıdés típusát, tárgyát és idıtartamát, b) ügyleti megbízás esetén a megbízás tárgyát és összegét. (2) A szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott adaton kívül - ha erre az ügyfél és az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege és az ügyfél körülményei alapján a 33. §-ban foglalt belsı szabályzatban meghatározott esetekben, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelızése és megakadályozása érdekében szükség van - a teljesítés körülményét (hely, idı, mód) is rögzítheti. 10. § (1) A szolgáltató - a tevékenységére irányadó jogszabályi elıírásoknak megfelelıen - köteles az üzleti kapcsolatot folyamatosan figyelemmel kísérni -

ideértve az üzleti kapcsolat fennállása folyamán teljesített ügyleti megbízások elemzését is -, annak megállapítása érdekében, hogy az adott ügyleti megbízás összhangban áll-e a szolgáltatónak az ügyfélrıl a jogszabályok alapján rendelkezésére álló adataival. (2) A szolgáltató köteles biztosítani, hogy az üzleti kapcsolatra vonatkozó adatok és okiratok naprakészek legyenek. (3) Üzleti kapcsolat fennállása alatt az ügyfél köteles a tudomásszerzéstıl számított öt munkanapon belül a szolgáltatót értesíteni az ügyfél-átvilágítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintıen bekövetkezett változásról. (4) A (3) bekezdésben elıírt kötelezettség teljesítése érdekében a szolgáltató köteles ügyfelei figyelmét felhívni az adatokban bekövetkezett változások közlésének kötelezettségére. (5) Ha az 1. § (1) bekezdés a)-b), d) és l) pontjában meghatározott tevékenységet végzı szolgáltató által vezetett számla terhére vagy javára két naptári évet elérı idıtartam alatt megbízás teljesítésére nem került sor - ide nem értve a többéves futamidejő ügyleti megbízásokat - a szolgáltató 30 napon belül írásban vagy a következı egyenlegközlı értesítésben felhívja ügyfelét az adatokban bekövetkezett változások közlésére. 11. § (1) A szolgáltató - a (2)-(5) és (8) bekezdés kivételével - az üzleti kapcsolat létesítése vagy az ügyleti megbízás végrehajtása elıtt köteles lefolytatni az ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonosságának igazoló ellenırzését. (2) A szolgáltató az ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonosságának igazoló ellenırzését az üzleti kapcsolat létesítése során is lefolytathatja, ha ez a rendes üzletmenet megszakításának elkerülése érdekében szükséges és ha a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozásának valószínősége csekély. Ebben az esetben a személyazonosság igazoló ellenırzését az elsı ügyleti megbízás teljesítéséig be kell fejezni. (3) Az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott tevékenységet végzı szolgáltató a Bit. 2. számú melléklete szerinti életbiztosítási ágba tartozó biztosítások esetén a kedvezményezett, illetve mindazok tekintetében, akik a biztosítási szerzıdés alapján a biztosító szolgáltatására jogosultak és személyük a szerzıdés megkötésekor nem volt ismert, a személyazonosság igazoló ellenırzését az üzleti kapcsolat létesítését követıen is lefolytathatja. Ebben az esetben a személyazonosság igazoló ellenırzésének a kifizetéssel egyidejőleg vagy azt megelızıen kell megtörténnie, illetve azzal egyidejőleg vagy azt megelızıen, hogy a jogosult a szerzıdésbıl (kötvénybıl) eredı jogait érvényesíti. (4) Az 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységet végzı és bankszámlanyitásra jogosult szolgáltató jogosult a bankszámla megnyitására, feltéve hogy biztosítja, hogy az ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonossága igazoló ellenırzésének lefolytatásáig az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult és a képviselı nem végezhet mőveletet. (5) Az 1. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott tevékenységet végzı szolgáltató jogosult az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) szerinti egyéni számla megnyitására, feltéve, hogy biztosítja, hogy az ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonossága igazoló ellenırzésének lefolytatásáig az ügyfél és a kedvezményezett nem részesülhet szolgáltatásban.

(6) Ha a szolgáltató nem tudja végrehajtani a 7-9. §-okban meghatározott ügyfél-átvilágítást, akkor az érintett ügyfélre vonatkozóan köteles megtagadni az ügyfél megbízása alapján bankszámlán keresztül mővelet végzését, üzleti kapcsolat létesítését és ügyleti megbízás teljesítését, vagy köteles megszüntetni a vele fennálló üzleti kapcsolatot. (7) Ha az ügyfél jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet, a nevében vagy megbízása alapján eljáró személy átvilágítását követıen a jogi személy, illetıleg a jogi személyiséggel nem rendelkezı más szervezet átvilágítását is el kell végezni. (8) Nem kell a 7-9. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket ismételten elvégezni, ha a) a szolgáltató az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselı vonatkozásában a 7-9. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket egyéb ügyleti megbízás kapcsán már elvégezte, b) jelen ügyleti megbízás kapcsán az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselı személyazonosságát a 7. § (4)-(7) bekezdése alapján megállapította, és c) nem történt a 7. § (2) bekezdésében és a 8. § (2) bekezdésében felsorolt adatokban változás. Egyszerősített ügyfél-átvilágítás 12. § (1) A szolgáltató a 6. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott esetben kizárólag a 10. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedést köteles elvégezni, ha az ügyfele a) az 1. § (1) bekezdésének a)-e) és l) pontjában meghatározott tevékenységet az Európai Unió területén végzı szolgáltató, vagy olyan, harmadik országban székhellyel rendelkezı - az 1. § (1) bekezdésének a)-e) és l) pontjában meghatározott tevékenységet végzı - szolgáltató, amelyre e törvényben meghatározottakkal egyenértékő követelmények vonatkoznak, és amely ezek betartása tekintetében felügyelet alatt áll; b) olyan társaság, amelynek értékpapírjait egy vagy több tagállamban bevezették a szabályozott piacra, vagy azon harmadik országbeli társaság, amelyre a közösségi joggal összhangban lévı közzétételi követelmények vonatkoznak; c) az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv; d) a központi államigazgatási szervekrıl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 1. §-ában meghatározott - a c) pontba nem tartozó - központi államigazgatási szerv, vagy helyi önkormányzat; e) az Európai Közösség intézménye (az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság, a Bíróság, a Számvevıszék), az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága, az Európai Központi Bank vagy az Európai Beruházási Bank. (2) Ha harmadik ország teljesíti az (1) bekezdés a)-b) pontjában megállapított feltételeket, a szolgáltató köteles errıl tájékoztatni az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervet, amely haladéktalanul továbbítja ezen információkat a pénz-, tıke- és biztosítási piac szabályozásáért felelıs miniszternek (a továbbiakban: miniszter).

(3) A miniszter tájékoztatja a Bizottságot és a tagállamokat azokról az esetekrıl, amikor egy harmadik ország teljesíti az (1) bekezdés a)-b) pontjában megállapított feltételeket. 13. § (1) A szolgáltató a 6. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott esetben kizárólag a 10. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedést köteles elvégezni a) a Bit. 2. számú melléklete szerinti életbiztosítási ágba tartozó biztosítások esetén, ha az éves biztosítási díj nem haladja meg a kettıszázhatvanezer forintot, vagy ha az egyszeri biztosítási díj nem haladja meg a hatszázötvenezer forintot; b) az olyan nyugdíjbiztosításokra, amelyeknél a biztosítási szerzıdés nem vásárolható vissza, illetve a biztosító szolgáltatására jogosult személyt megilletı összeg hitel vagy kölcsön fedezeteként nem fogadható el. (2) Ha a biztosítóval szerzıdı egy életbiztosítási szerzıdés keretében több személy mint biztosított javára köt életbiztosítást (csoportos biztosítási szerzıdés), a biztosító ilyen esetben csak a szerzıdı vonatkozásában köteles az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket elvégezni. (3) A biztosító nem köteles azonosítani az ügyfelet, ha biztosításközvetítıi tevékenysége keretében független biztosításközvetítı az ügyfelet korábban már azonosította. Fokozott ügyfél-átvilágítás 14. § (1) A szolgáltató az azonosítás során a 7. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott valamennyi adatot köteles rögzíteni, ha az ügyfél nem jelent meg személyesen az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenırzése céljából. (2) A személyazonosság igazoló ellenırzése érdekében az ügyfél köteles a szolgáltató részére benyújtani a 7. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott adatot tartalmazó, a 7. § (4) bekezdésében meghatározott okirat hiteles másolatát. (3) A (2) bekezdésben megjelölt okirat hiteles másolata abban az esetben fogadható el az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenırzése teljesítéséhez, ha a) magyar konzuli tisztviselı vagy közjegyzı készítette a hiteles másolatot, és azt ennek megfelelı tanúsítvánnyal látta el, vagy b) magyar konzuli tisztviselı vagy közjegyzı a másolatot olyan tanúsítvánnyal látta el, mely a másolatnak a felmutatott eredeti okirattal fennálló egyezıségét tanúsítja, vagy c) a másolatot az okirat kiállításának helye szerinti állam hiteles másolat készítésére feljogosított hatósága készítette, és - nemzetközi szerzıdés eltérı rendelkezése hiányában - a magyar konzuli tisztviselı felülhitelesítette e hatóság másolaton szereplı aláírását és bélyegzılenyomatát. 15. § (1) Az 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységet végzı szolgáltató harmadik országban székhellyel rendelkezı szolgáltatóval történı levelezıbanki kapcsolat létesítését megelızıen köteles a) a harmadik országban székhellyel rendelkezı szolgáltatóról a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása ellen alkalmazott eszközrendszere felmérése és értékelése céljából feltáró elemzést készíteni; b) meggyızıdni arról, hogy a harmadik országban székhellyel rendelkezı szolgáltató elvégezte a levelezıszámlához közvetlen hozzáféréssel rendelkezı ügyfél személyazonosságának igazoló ellenırzését, valamint a levelezı számlához történı közvetlen hozzáférést folyamatosan figyelemmel kíséri; és

c) meggyızıdni arról, hogy a harmadik országban székhellyel rendelkezı szolgáltató kérésre közölni tudja a vonatkozó ügyfél-átvilágítási adatokat. (2) Harmadik országban székhellyel rendelkezı szolgáltatóval levelezıbanki kapcsolat létesítésére csak az 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységet végzı szolgáltató szervezeti és mőködési szabályzatában meghatározott vezetıje jóváhagyását követıen kerülhet sor. (3) Az 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységet végzı szolgáltató nem létesíthet és nem tarthat fenn levelezıbanki kapcsolatot fiktív bankkal, továbbá olyan szolgáltatóval, amely fiktív bankkal levelezıbanki kapcsolatot tart fenn. 16. § (1) A külföldi lakóhellyel rendelkezı ügyfél köteles a szolgáltató részére írásbeli nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy saját országának joga szerint kiemelt közszereplınek minısül-e. Ha a külföldi lakóhellyel rendelkezı ügyfél kiemelt közszereplınek minısül, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a 4. § (2) bekezdésének mely pontja alapján minısül kiemelt közszereplınek. (2) A szolgáltató - ha a nyilatkozat valódisága kérdéses - köteles intézkedéseket tenni az (1) bekezdés alapján megtett nyilatkozat jogszabály alapján e célra rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhetı nyilvántartásban történı ellenırzése érdekében. (3) Külföldi kiemelt közszereplı esetén az üzleti kapcsolat létesítésére, az ügyleti megbízás teljesítésére kizárólag a szolgáltató szervezeti és mőködési szabályzatában meghatározott vezetıje jóváhagyását követıen kerülhet sor. 17. § (1) Ötszázezer forintot elérı, illetve meghaladó összegő pénzváltás esetén a pénzváltási tevékenységet folytató szolgáltató köteles az ügyfelet a 7. § (2)-(3) bekezdésében szereplı valamennyi adatra vonatkozóan azonosítani és személyazonosságának igazoló ellenırzését elvégezni, köteles továbbá a 8-9. §ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket elvégezni. (2) Az ügyleti bizonylaton a 7. § (2) bekezdés a) pontjának aa)-ab) és ad) alpontjában és b) pontjának ba)-bc) alpontjában felsorolt adatokat, valamint külföldi természetes személy esetén a magyarországi tartózkodási helyet kell feltüntetni. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott ügyfél-átvilágítási kötelezettség kiterjed az egymással ténylegesen összefüggı, több ügyleti megbízásra, ha ezek együttes értéke eléri az ötszázezer forintot. Ebben az esetben az átvilágítást azon ügyleti megbízás elfogadásakor kell végrehajtani, amellyel az ügyleti megbízások együttes értéke eléri az ötszázezer forintot. Más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedések 18. § (1) A szolgáltató jogosult elfogadni a 7-9. §-okban meghatározott ügyfélátvilágítás eredményét, ha az ügyfél-átvilágítást - a készpénzátutalás és pénzváltási tevékenységet folytató szolgáltató kivételével - az 1. § (1) bekezdés a)-e) és l) pontjában meghatározott tevékenységet a Magyar Köztársaság területén folytató szolgáltató végezte el. (2) A szolgáltató jogosult elfogadni a 7-9. §-okban meghatározott ügyfélátvilágítás eredményét, ha az ügyfél-átvilágítást - a készpénzátutalás és pénzváltási tevékenységet folytató szolgáltató kivételével - az 1. § (1) bekezdés a)-e) és l) pontjában meghatározott tevékenységet a) az Európai Unió más tagállamában folytató szolgáltató végezte el, vagy

b) olyan harmadik országban folytató szolgáltató végezte el, amely megfelel a (6) bekezdésben és a 19. §-ban meghatározott követelményeknek. (3) Az 1. § (1) bekezdés g)-h) és m) pontjában meghatározott tevékenységet folytató szolgáltató jogosult elfogadni a 7-9. §-okban meghatározott ügyfélátvilágítás eredményét, ha az ügyfél-átvilágítást az 1. § (1) bekezdés g)-h) és m) pontjában meghatározott tevékenységet a Magyar Köztársaság területén folytató szolgáltató végezte el. (4) Az 1. § (1) bekezdés g)-h) és m) pontjában meghatározott tevékenységet folytató szolgáltató jogosult elfogadni a 7-9. §-okban meghatározott ügyfélátvilágítás eredményét, ha az ügyfél-átvilágítást az 1. § (1) bekezdés g)-h) és m) pontjában meghatározott tevékenységet a) az Európai Unió más tagállamában folytató szolgáltató végezte el, vagy b) olyan harmadik országban folytató szolgáltató végezte el, amely megfelel a (6) bekezdésben és a 19. §-ban meghatározott követelményeknek. (5) A (2) és (4) bekezdésben meghatározott ügyfél-átvilágítás eredménye akkor is elfogadható, ha a követelmények alapját képezı okiratok és adatok köre nem egyezik meg az e törvényben meghatározottakkal. (6) Az ügyfél-átvilágítás eredménye, ha azt - a készpénzátutalás és pénzváltási tevékenységet folytató szolgáltató kivételével - az 1. § (1) bekezdés a)-h), l) és m) pontjában megjelölt tevékenységet harmadik országban folytató szolgáltató végezte el, abban az esetben fogadható el a (2) és (4) bekezdésben meghatározottak szerint, ha a szolgáltató a) kötelezı szakmai nyilvántartásban szerepel, és b) az e törvényben megállapított vagy azokkal egyenértékő ügyfél-átvilágítási és nyilvántartási követelményeket alkalmaz, és felügyeletére is az e törvényben megállapított vagy azokkal egyenértékő követelmények szerint kerül sor, vagy székhelye olyan harmadik országban van, amely az e törvényben meghatározottakkal egyenértékő követelményeket ír elı. (7) A szolgáltató köteles tájékoztatni az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervet, ha egy harmadik ország teljesíti a (6) bekezdés b) pontjában megállapított feltételeket. A felügyeletet ellátó szerv haladéktalanul továbbítja az információkat a miniszternek. (8) A miniszter tájékoztatja a Bizottságot és a tagállamokat, ha harmadik ország teljesíti a (6) bekezdés b) pontjában megállapított feltételeket. 19. § (1) A 18. § (1)-(4) bekezdésében meghatározott esetben a szolgáltató a 7-9. §-okban meghatározott ügyfél-átvilágítás elvégzése érdekében igényelt adatot az érintett ügyfél hozzájárulása esetén jogosult más szolgáltató rendelkezésére bocsátani. (2) A 18. § (1)-(4) bekezdésében meghatározott esetben az ügyfél-átvilágítást lefolytató szolgáltató az ügyfél-átvilágítás eredményét elfogadó szolgáltató írásbeli kérésére az ügyfél vagy a tényleges tulajdonos azonosítása és személyazonossága igazoló ellenırzése érdekében rögzített adat, továbbá a személyazonosságra vonatkozó egyéb dokumentáció másolatát - az érintett ügyfél hozzájárulása esetén - jogosult más szolgáltató rendelkezésére bocsátani. 20. § A 18. § (1)-(4) bekezdésében meghatározott esetekben a 7-9. §-okban meghatározott követelmények teljesítése vonatkozásában a felelısség a más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményét elfogadó szolgáltatót terheli.

21. § A 18-20. § nem alkalmazandó a szerzıdéses jogviszonyon alapuló kiszervezésre és az ügynöki tevékenységre. Ebben az esetben a kiszervezett tevékenységet végzı, illetve az ügynök a szolgáltató részének minısül. A pénzátutalásokat kísérı megbízói adatok 22. § (1) A Rendelet 14. cikke által meghatározott „pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemért felelıs hatóság” a Felügyelet és a pénzügyi információs egységként mőködı hatóság. (2) A szolgáltató a Rendelet 14. cikke által meghatározott célból a feladatkörükben eljáró (1) bekezdés szerinti szervek megkeresésére köteles átadni részükre a Rendelet 4. cikke szerinti megbízói adatokat. (3) A Rendelet 15. cikkének (2) bekezdése által meghatározott „alkalmazásért felelıs hatóság” és a (3) bekezdése által meghatározott „illetékes hatóság” a Felügyelet, az MNB vonatkozásában a pénzügyi információs egységként mőködı hatóság. (4) Az ellenırzés során a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezései szerint, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletérıl szóló 2007. évi CXXXV. törvényben (a továbbiakban: Psztv.) meghatározott eltérésekkel, továbbá a pénzügyi információs egységként mőködı hatóság a Ket. szerint jár el. (5) A Rendelet elıírásainak megsértése, illetıleg a Rendeletben meghatározott kötelezettségek nem megfelelı teljesítése esetén a Felügyelet a jogsértés súlyával arányosan a 35. § (1) bekezdés b)-e) pontjaiban meghatározott, továbbá a következı intézkedéseket alkalmazza: a) a szolgáltatót felhívhatja, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a Rendelet elıírásainak betartására, a feltárt hiányosságok megszüntetésére; b) megtiltja a szolgáltatónak a jogsértı állapot fennállása alatt a pénzátutalási tevékenység végzését. (6) A 35. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott bírság kiszabásának van helye azzal a szolgáltatóval szemben, amely a Rendeletben, továbbá a Felügyelet határozatában foglaltak teljesítését elmulasztja, késedelmesen vagy hiányosan teljesíti. (7) A Rendelet elıírásainak megsértése, illetıleg a Rendeletben meghatározott kötelezettségek nem megfelelı teljesítése esetén a pénzügyi információs egységként mőködı hatóság a jogsértés súlyával arányosan a 35. § (1) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott intézkedéseket alkalmazza, valamint a szolgáltatót felhívhatja, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a Rendelet elıírásainak betartására, a feltárt hiányosságok megszüntetésére. (8) A Rendelet 3. cikkének (4) bekezdésében, továbbá 5. cikkének (4) bekezdésében meghatározott esetekben az átutalt pénzösszeg euróértékének kiszámításakor a pénzátutalásra vonatkozó megbízás átvételének napján az MNB által közzétett hivatalos árfolyamot, az MNB hivatalos árfolyamlapján nem szereplı pénznemek esetében az ezek euróra átszámított árfolyamairól szóló, a pénzátutalásra vonatkozó megbízás átvételének napján érvényes MNB közleményben foglalt árfolyamot kell alkalmazni.

(9) A Rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében meghatározott „nemzeti azonosító szám” alatt a 7. § (2) bekezdése a) pontjának ad) alpontjában és a b) pontjának bc) alpontjában meghatározottak értendık. (10) A szolgáltató nem köteles alkalmazni a Rendelet elıírásait az olyan, Magyar Köztársaságon belüli pénzátutalásokra, amelyek megfelelnek a Rendelet 3. cikk (6) bekezdésében meghatározott feltételeknek. A bejelentési kötelezettség 23. § (1) Pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén az 1. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott személy köteles haladéktalanul a (2) bekezdésben megjelölt személynek bejelentést tenni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a) a szolgáltató által a 7-9. § alapján rögzített adatokat, és b) a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény ismertetését. (2) A szolgáltató köteles kijelölni - a szervezet sajátosságától függıen - egy vagy több személyt (a továbbiakban: kijelölt személy), aki az 1. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott személytıl az (1) bekezdés alapján érkezett bejelentést a pénzügyi információs egységként mőködı hatóságnak haladéktalanul továbbítja. A kijelölt személy nevérıl, beosztásáról, valamint az ezekben bekövetkezett változásról a szolgáltató a kijelöléstıl, a változástól számított öt munkanapon belül köteles a pénzügyi információs egységként mőködı hatóságot tájékoztatni. (3) A szolgáltató a bejelentést a pénzügyi információs egységként mőködı hatóságnak védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában továbbítja, amelynek beérkezésérıl a pénzügyi információs egységként mőködı hatóság elektronikus üzenet formájában haladéktalanul értesíti a bejelentést továbbító szolgáltatót. (4) A bejelentésnek a (2) bekezdésben meghatározott továbbításáig a szolgáltató nem teljesíti az ügyleti megbízást. (5) A szolgáltató az ügyleti megbízás végrehajtása után továbbítja a (2) bekezdésben meghatározottak szerint a bejelentést, amennyiben az ügyleti megbízás teljesítése a (4) bekezdés szerint nem akadályozható meg vagy a bejelentésnek az ügyleti megbízás végrehajtását megelızı teljesítése a tényleges tulajdonos nyomon követését veszélyeztetné. (6) A pénzügyi információs egységként mőködı hatóság pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén saját hatáskörben vagy külföldi pénzügyi információs egységként mőködı hatóság megkeresése alapján bank-, értékpapír-, biztosítási, pénztár- vagy foglalkoztatói nyugdíjtitkot, valamint - az 1. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott tevékenységet folytató szolgáltató esetében - üzleti titkot képezı adat- vagy információ szolgáltatását kérheti a szolgáltatótól, amelynek átadását a szolgáltató nem tagadhatja meg. (7) A pénzügyi információs egységként mőködı hatóság pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén saját hatáskörben vagy külföldi pénzügyi információs egységként mőködı hatóság megkeresése alapján adótitkot, illetve vámtitkot képezı adat vagy információ szolgáltatását kérheti az adóhatóságtól, illetve a vámhatóságtól, amelynek átadását az adóhatóság, illetve a vámhatóság nem tagadhatja meg.

(8) A (6)-(7) bekezdés alapján a pénzügyi információs egységként mőködı hatóság adatot vagy információt akkor adhat ki külföldi pénzügyi információs egységként mőködı hatóság részére, ha az megfelelı, a magyar szabályozással legalább egyenértékő jogi védelmet képes garantálni a részére nyújtott adatok és információk kezeléséhez. (9) Az 1. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott személyt és a kijelölt személyt (a továbbiakban: a bejelentı) - jóhiszemősége esetén - akkor sem terheli felelısség a bejelentésért, ha az utóbb megalapozatlannak bizonyul. (10) A pénzügyi információs egységként mőködı hatóság a bejelentések eredményességérıl és az eredményességet elımozdító javaslatáról internetes honlapján félévente tájékoztatást tesz közzé. 24. § (1) A szolgáltató felfüggeszti az ügyleti megbízás teljesítését, ha az ügyleti megbízással kapcsolatban pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény merül fel, és a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény ellenırzéséhez a pénzügyi információs egységként mőködı hatóság azonnali intézkedését látja szükségesnek. A szolgáltató ebben az esetben haladéktalanul köteles bejelentést tenni a pénzügyi információs egységként mőködı hatóságnak annak érdekében, hogy az a bejelentés megalapozottságát ellenırizhesse. (2) Ha a pénzügyi információs egységként mőködı hatóság valamely ügyleti megbízással kapcsolatban védelemmel ellátott elektronikus üzenet útján pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adatot, tényt vagy körülményt hoz a szolgáltató tudomására, ezt az információt - ha a pénzügyi információs egység egyidejőleg ezzel ellentétesen nem nyilatkozik - akként kell tekinteni, hogy annak ellenırzése céljából a pénzügyi információs egységként mőködı hatóság azonnali intézkedése szükséges. (3) A szolgáltató a bejelentést a pénzügyi információs egységként mőködı hatóságnak védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában továbbítja, amelynek beérkezésérıl a pénzügyi információs egységként mőködı hatóság elektronikus üzenet formájában haladéktalanul értesíti a bejelentést továbbító szolgáltatót. (4) A pénzügyi információs egységként mőködı hatóság a) belföldi ügyleti megbízás esetében a bejelentés megtételét követı egy munkanapon belül, b) nem belföldi ügyleti megbízás esetében a bejelentés megtételét követı két munkanapon belül megvizsgálja a bejelentést. (5) A pénzügyi információs egységként mőködı hatóság írásban értesíti a bejelentést továbbító szolgáltatót a (4) bekezdés szerinti vizsgálat során a) a büntetıeljárásról szóló törvény alapján meghozott intézkedésrıl; b) arról, hogy a büntetıeljárásról szóló törvény rendelkezései alapján nem hozott intézkedést. (6) A szolgáltató teljesíti a felfüggesztett ügyleti megbízást, ha a pénzügyi információs egységként mőködı hatóság az (5) bekezdés b) pont szerint értesíti, vagy ha a felfüggesztést követıen a (4) bekezdésben meghatározott idıtartam a pénzügyi információs egységként mőködı hatóság értesítése nélkül eltelt. (7) A szolgáltatót és a (2) bekezdés szerint eljáró pénzügyi információs egységként mőködı hatóságot - jóhiszemősége esetén - akkor sem terheli

felelısség az ügyleti megbízás teljesítésének a felfüggesztéséért, ha az utóbb - a (6) bekezdésben meghatározottak alapján - teljesíthetı. 25. § Ha az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervnek hatósági ellenırzése során a 23. § (1) bekezdésében meghatározott bejelentés alapjául szolgáló adat, tény vagy körülmény jut tudomására, arról haladéktalanul tájékoztatja a pénzügyi információs egységként mőködı hatóságot. 26. § (1) A pénzügyi információs egységként mőködı hatóság az e törvény alapján tudomására jutott információt kizárólag a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem, valamint a terrorcselekmény [a Büntetı Törvénykönyvrıl szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 261. §], a jogosulatlan pénzügyi tevékenység (Btk. 298/D. §), a pénzmosás (Btk. 303-303/A. §), a pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása (Btk. 303/B. §), az adócsalás (Btk. 310. §), a sikkasztás (Btk. 317. §), a csalás (Btk. 318. §) és a hőtlen kezelés (Btk. 319. §) bőncselekményének felderítése céljából használhatja fel, valamint továbbíthatja más nyomozó hatóság, az ügyész, a nemzetbiztonsági szolgálat vagy a külföldi pénzügyi információs egységként mőködı hatóság részére. (2) A pénzügyi információs egységként mőködı hatóság az (1) bekezdés alapján továbbított információról adattovábbítási nyilvántartást köteles vezetni. Az adattovábbítási nyilvántartást az információ továbbításától számított öt évig meg kell ırizni. (3) Az adattovábbítási nyilvántartás tartalmazza: a) az érintett természetes személy személyazonosító adatait, illetıleg a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet azonosításához szükséges adatokat, b) az adatkezelı nyilvántartási azonosítóját, c) az adattovábbítás idıpontját, d) az adattovábbítás célját, jogalapját és a továbbított információt, e) az adatigénylı nevét vagy megnevezését. A felfedés tilalma 27. § (1) A 23. §-ban meghatározott bejelentés és adatszolgáltatás teljesítésérıl, annak tartalmáról, az ügyleti megbízás teljesítésének a 24. § szerinti felfüggesztésérıl, a bejelentı személyérıl, valamint arról, hogy az ügyféllel szemben indult-e büntetıeljárás, az ügyfélnek, illetve harmadik személynek, szervezetnek a bejelentı és a pénzügyi információs egységként mőködı hatóság tájékoztatást nem adhat, és köteles biztosítani, hogy a bejelentés megtörténte, annak tartalma és a bejelentı személye titokban maradjon. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv, valamint a büntetıeljárást lefolytató nyomozó hatóság tájékoztatására. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik a Hpt., a Tpt. és a Bit. által meghatározott összevont alapú felügyelet vagy pénzügyi konglomerátum esetében a kiegészítı felügyelet tekintetében megvalósuló adattovábbításra, a tagállamok vagy olyan harmadik ország vállalkozásai közötti információ felfedésére, ahol e vállalkozásokra e törvényben meghatározottakkal egyenértékő követelményeket alkalmaznak, és e követelmények betartása tekintetében felügyelet alatt állnak.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik az információk felfedésére a tagállambeli vagy olyan harmadik országbeli, az 1. § (1) bekezdés g)-h) és m) pontjában meghatározott tevékenységet végzı szolgáltatók között, ahol e törvényben meghatározottakkal egyenértékő követelmények alkalmazandók, ha az érintett személyek szakmai tevékenységüket ugyanazon jogi személyen vagy egy hálózaton belül folytatják. (5) Az 1. § (1) bekezdés a)-e), g)-h), l) és m) pontjaiban meghatározott tevékenységet végzı szolgáltató esetében az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik az információ felfedésére az érintett két vagy több szolgáltató között, feltéve hogy a) az információk ugyanazon ügyfélre és ugyanazon ügyleti megbízásra vonatkoznak, b) a két vagy több érintett szolgáltató közül legalább az egyik e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytat és a többi szolgáltató más tagállamban vagy olyan harmadik országban honos, ahol e törvényben meghatározottakkal egyenértékő követelmények alkalmazandók, c) az érintett szolgáltatók az 1. § (1) bekezdés egyes pontjaiban meghatározott ugyanazon tevékenységet végzik, és d) a szakmai titoktartás és a személyes adatok védelme tekintetében a belföldi követelményekkel egyenértékő követelmények irányadóak a szolgáltatókra. (6) Az 1. § (1) bekezdés a)-e), g)-h), l) és m) pontjaiban meghatározott tevékenységet végzı szolgáltatók értesítik az 5. § a)-b), d)-e), g) pontjaiban meghatározott felügyeletet ellátó szervet, ha harmadik ország teljesítette a (3)-(5) bekezdésben meghatározott feltételeket. Az 5. § a)b), d)-e), g) pontjaiban meghatározott felügyeletet ellátó szerv haladéktalanul továbbítja ezt az információt a miniszternek. (7) A miniszter tájékoztatja a Bizottságot és a tagállamokat a (6) bekezdésben meghatározott esetekrıl. Nyilvántartás, statisztika 28. § (1) A szolgáltató - az általa vezetett nyilvántartásban - a 7-10. §-ban és a 17. §-ban foglalt kötelezettség teljesítése során birtokába jutott adatot, okiratot, illetve annak másolatát, valamint a 23. §-ban meghatározott bejelentés és adatszolgáltatás teljesítését, valamint az ügyleti megbízás teljesítésének a 24. § szerinti felfüggesztését igazoló iratot, illetve azok másolatát az adatrögzítéstıl, a bejelentéstıl (felfüggesztéstıl) számított nyolc évig köteles megırizni. A 6. § (1) bekezdésének a) pontja alapján birtokába jutott adat, okirat, illetve a másolat megırzési határideje az üzleti kapcsolat megszőnésekor kezdıdik. (2) Az 1. § (1) bekezdésének a)-e), l) és m) pontjaiban meghatározott tevékenységet végzı szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban a hárommillió-hatszázezer forint értéket elérı vagy meghaladó összegő készpénzben (forintban, illetıleg valutában) teljesített ügyleti megbízásokat is köteles rögzíteni, amely információt nyolc évig köteles megırizni. 29. § (1) A pénzügyi információs egységként mőködı hatóság köteles olyan statisztikát vezetni, amely alkalmas arra, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet szolgáló hazai rendszer hatékonysága ellenırizhetı legyen. (2) A (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartás tartalmazza: a) a 23. §-ban meghatározott bejelentések és adatszolgáltatások számát;

b) a 24. § alapján felfüggesztett ügyleti megbízások számát; c) terrorizmus finanszírozása tárgyában az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló külön törvény alapján elrendelhetı zárlat kezdeményezésének számát és a bíróság által elrendelt zárlatok számát, a bíróság által elrendelt zárlat alá vont pénzeszköz vagy gazdasági erıforrás forintban meghatározott értékét; d) azoknak a 23. §-ban meghatározott bejelentéseknek a számát, amelyek a pénzügyi információs egységként mőködı hatóság intézkedését eredményezték, valamint azoknak a számát, amelyek alapján büntetıeljárás indult; e) a pénzmosás (Btk. 303-303/A. §) és a terrorcselekmény (Btk. 261. §) bőncselekmények gyanúja alapján indult büntetıeljárások számát, valamint a gyanúsítottak számát; f) az e) pontban meghatározott büntetıeljárásokban fa) a vádemelések és vádlottak számát; fb) az ítéletek és az elítéltek számát, a zár alá vételek számát és a zár alá vett vagyon nagyságát, az elkobzások, a vagyonelkobzások számát, az elkobzott tárgy értékét, továbbá az elkobzott vagyon nagyságát és a vagyonelkobzás alá vont vagyon nagyságát. (3) A Legfıbb Ügyészség a (2) bekezdés f) pont fa) alpontjában meghatározott adatot, valamint a bíróság a jogerıs határozatainak a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott elrendelt zárlatok számára, az elrendelt zárlat alá vont pénzeszköz vagy gazdasági erıforrás forintban meghatározott értékére vonatkozó adatait és f) pont fb) alpontjában meghatározott adatait minden naptári év július 1-jéig az elızı naptári évre vonatkozóan megküldi a pénzügyi információs egységként mőködı hatóságnak. (4) A (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott adatokat szakma szerinti bontásban kell nyilvántartani. (5) A pénzügyi információs egységként mőködı hatóság a statisztikát az internetes honlapján évente közzéteszi. Intézkedések harmadik országban található fióktelep és leányvállalat esetén 30. § (1) Az 1. § (1) bekezdésének a)-e) és l) pontjaiban meghatározott tevékenységet végzı szolgáltató köteles a harmadik országban található fióktelepeiben és leányvállalataiban a 6-11. §-ban, a 28. §-ban, továbbá e §-ban meghatározottaknak megfelelı intézkedéseket alkalmazni. (2) Az 1. § (1) bekezdés a)-e) és l) pontjaiban meghatározott tevékenységet végzı szolgáltató köteles az általa mőködtetett belsı ellenırzı és információs rendszerrıl (31. §), valamint a belsı szabályzat tartalmáról (33. §) harmadik országban található fióktelepeinek vagy leányvállalatainak tájékoztatást adni. (3) Ha a harmadik ország jogi szabályozása nem teszi lehetıvé az (1) bekezdésben meghatározottaknak megfelelı intézkedések alkalmazását, az 1. § (1) bekezdésének a)-e) és l) pontjaiban meghatározott tevékenységet végzı szolgáltató köteles errıl tájékoztatni az 5. § a)-b) pontjaiban meghatározott felügyeletet ellátó szervet, amely haladéktalanul továbbítja ezen információkat a miniszternek. (4) A miniszter tájékoztatja a Bizottságot és a tagállamokat azokról az esetekrıl, ha harmadik ország jogi szabályozása nem teszi lehetıvé az (1) bekezdésben meghatározottaknak megfelelı intézkedések alkalmazását.

(5) Ha harmadik ország jogi szabályozása nem engedi az (1) bekezdésben meghatározottaknak megfelelı intézkedések alkalmazását, az 1. § (1) bekezdésének a)-e) és l) pontjaiban meghatározott tevékenységet végzı szolgáltató köteles a harmadik országban található fióktelepérıl vagy a leányvállalatáról feltáró elemzést készíteni. Belsı ellenırzı és információs rendszer, speciális képzési program 31. § Az 1. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység ellátásában részt vevı alkalmazottat foglalkoztató szolgáltató köteles a pénzmosást vagy a terrorizmus finanszírozását lehetıvé tevı, illetıleg megvalósító üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás megakadályozása érdekében az ügyfél-átvilágítást, a bejelentés teljesítését és a nyilvántartás vezetését elısegítı belsı ellenırzı és információs rendszer mőködtetésérıl gondoskodni. 32. § (1) A szolgáltató köteles gondoskodni arról, hogy az 1. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység ellátásában részt vevı alkalmazottai a pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozására vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megismerjék, a pénzmosást vagy a terrorizmus finanszírozását lehetıvé tevı, illetıleg megvalósító üzleti kapcsolatot, ügyleti megbízást felismerjék, a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén e törvénynek megfelelıen tudjanak eljárni. (2) A szolgáltató köteles gondoskodni arról, hogy az 1. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység ellátásában részt vevı alkalmazottai az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló külön törvény rendelkezéseit megismerjék, és az abban meghatározott kötelezettségeknek megfelelıen tudjanak eljárni. (3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott kötelezettség biztosítása céljából az 1. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység ellátásában részt vevı alkalmazottat foglalkoztató szolgáltató köteles az alkalmazottak részvételével speciális képzési programok szervezésérıl gondoskodni. Belsı szabályzat 33. § (1) E törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére a szolgáltató köteles belsı szabályzatot (a továbbiakban: szabályzat) készíteni. (2) Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv a szabályzatot jóváhagyja, ha az tartalmazza az e törvény és a végrehajtására kiadott rendelet szerinti kötelezı tartalmi elemeket, és jogszabállyal nem ellentétes. (3) Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv a szabályzat kidolgozásához nem kötelezı jellegő ajánlásként - a pénzügyi információs egységként mőködı hatósággal együttmőködve, a miniszter egyetértésével mintaszabályzatokat bocsát rendelkezésre. (4) Az árukereskedelmi tevékenységet folytató szolgáltató szabályzatának a kereskedelmi hatósághoz történı benyújtásával vállalhatja az e törvény szerinti kötelezettségek teljesítését. A kereskedelmi hatóság a szabályzat jóváhagyásával egyidejőleg a szolgáltatót nyilvántartásba veszi. Kizárólag a nyilvántartásban szereplı árukereskedelmi tevékenységet folytató szolgáltató fogadhat el hárommillió-hatszázezer forintot elérı vagy meghaladó összegő készpénzfizetést.

Felügyelet, intézkedések 34. § (1) Az 5. § a)-c), f) és g) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a felügyeleti tevékenység gyakorlása során biztosítja a szolgáltató e törvény rendelkezéseinek való megfelelését. (2) A felügyelet ellátása során az 5. § b)-c), f) és g) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a Ket., az 5. § a) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a Ket. és a Psztv. rendelkezései szerint jár el az e törvényben meghatározott eltérésekkel. (3) A felügyelet ellátása során az 5. § d) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységrıl, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletrıl szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: könyvvizsgálói törvény) rendelkezései szerint jár el. (4) A felügyelet ellátása során az 5. § e) pont ea) alpontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv az ügyvédekrıl szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ütv.), az 5. § e) pont eb) alpontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a közjegyzıkrıl szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjt.) rendelkezései szerint jár el. 35. § (1) E törvény rendelkezéseinek a megsértése, illetıleg az e törvényben meghatározott kötelezettségek nem megfelelı teljesítése esetén az 5. § a)-c), f) és g) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a jogsértés súlyával arányosan a következı intézkedéseket alkalmazza: a) a szolgáltatót felhívhatja, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket e törvény rendelkezéseinek betartására, a feltárt hiányosságok megszüntetésére; b) javaslatot tehet a szolgáltatónak ba) az 1. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységet ellátó alkalmazottak (vezetık) speciális képzési programban való részvételére vagy megfelelı szakmai ismeretekkel rendelkezı alkalmazottak (vezetık) felvételére, bb) a szabályzat meghatározott határidın belüli, meghatározott szempontok szerinti átdolgozására; c) figyelmeztetheti a szolgáltatót; d) kötelezi a szolgáltatót a jogsértés abbahagyására; e) az a)-d) pontokban felsorolt intézkedések mellett vagy önállóan az 1. § (1) bekezdés a)-e) és l) pontjaiban meghatározott tevékenységet végzı szolgáltató esetében kétszázezertıl ötmillió forintig terjedı bírságot, az 1. § (1) bekezdés f), h)-i), j) és k) pontjaiban meghatározott tevékenységet végzı szolgáltató esetében százezertıl egymillió forintig terjedı bírságot szabhat ki. (2) Az 5. § b) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv bírság kiszabását kezdeményezheti az 5. § a) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szervnél, ha az 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kiegészítı pénzügyi szolgáltatási tevékenységek közül a pénzfeldolgozást végzı szolgáltató megsérti e törvény rendelkezéseit. (3) Az 5. § c), f) és g) pontjaiban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által kiszabott bírságokból származó bevétel kizárólag a következı célokra fordítható: a) szakemberek képzése; b) az 5. § c), f) és g) pontjaiban meghatározott felügyeleti tevékenységgel kapcsolatos tanulmányok készítésének és közzétételének támogatása; c) a szolgáltató ügyfeleinek tájékoztatása; d) a pénzügyi információs egységként mőködı hatóság munkatársainak - az e törvénnyel kapcsolatos speciális ismeretekre vonatkozó - továbbképzése.

(4) A szolgáltatóval szemben az (1) bekezdésben meghatározott intézkedést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a szolgáltató jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet és a szolgáltató vezetıje a szolgáltató javára sérti meg e törvény rendelkezéseit. (5) A szolgáltatóval szemben az (1) bekezdésben meghatározott intézkedést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a szolgáltató jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet, és a szolgáltató alkalmazottja a szolgáltató javára sérti meg e törvény rendelkezéseit úgy, hogy a szolgáltató vezetıje felügyeleti vagy ellenırzési kötelezettségének a teljesítése a jogsértést megakadályozhatta volna. Az ügyvédekre és a közjegyzıkre vonatkozó eltérı rendelkezések 36. § (1) Az e törvényben meghatározott ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettség az ügyvédet - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - akkor terheli, ha pénz és értéktárgy letéti kezelését végzi, vagy ha a következı jogügyletek elıkészítésével és végrehajtásával összefüggésben végez az Ütv. 5. § (1) bekezdésében meghatározott ügyvédi tevékenységet: a) gazdasági társaságban vagy egyéb gazdálkodó szervezetben lévı vagyonrész (részesedés) vétele, eladása, b) ingatlan vételé, eladása, c) gazdasági társaság vagy egyéb gazdálkodó szervezet alapítása, mőködtetése, megszőnése. (2) Az e törvényben meghatározott ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettség a közjegyzıt - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - akkor terheli, ha bizalmi ırzést végez, vagy a Kjt.-ben meghatározott közjegyzıi tevékenységet végez a következı jogügyletek elıkészítésével és végrehajtásával kapcsolatban: a) gazdasági társaságban vagy egyéb gazdálkodó szervezetben lévı vagyonrész (részesedés) vétele, eladása, b) ingatlan vétele, eladása, c) gazdasági társaság vagy egyéb gazdálkodó szervezet alapítása, mőködtetése, megszőnése. (3) Az e törvényben elıírt kötelezettség az ügyvédet nem terheli, ha a) a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény büntetıeljárásban történı védelem, illetve bíróság elıtti képviselet - ide nem értve a cégbírósági eljárásban történı képviseletet - elıkészítése, ellátása során, vagy ellátását követıen utóbb és azzal összefüggésben jutott tudomására, b) a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény az a) pontban írt képviselet, védelem ellátásának, vagy az eljárás megindításának a szükségességével összefüggésben végzett jogi tanácsadás során jutott a tudomására. (4) Az e törvényben elıírt kötelezettség a közjegyzıt nem terheli, ha a) a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény az eljárás megindításának a szükségességével összefüggésben végzett jogi tanácsadás során jutott a tudomására, b) a közjegyzı nemperes eljárást folytat le. 37. § (1) A 23. §-ban meghatározott bejelentést az ügyvéd és a közjegyzı a területi kamaránál köteles teljesíteni. Az ügyvéd és a közjegyzı alkalmazottja ideértve az alkalmazott ügyvédet is - a bejelentést a munkáltatói jogokat gyakorló ügyvédnél vagy közjegyzınél teszi meg. A munkáltatói jogokat gyakorló ügyvéd

vagy közjegyzı a bejelentést haladéktalanul továbbítja a területi kamarának. Az ügyvédi iroda alkalmazottja a taggyőlés által kijelölt személynek tesz bejelentést, aki a bejelentést haladéktalanul továbbítja annak a kamarának, amely az irodát nyilvántartásba vette. (2) A területi ügyvédi, közjegyzıi kamarák elnöke kijelöli azt a személyt, aki az 1. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott személyektıl érkezett bejelentést a pénzügyi információs egységként mőködı hatóságnak haladéktalanul továbbítja. A kijelölt személyrıl és a személyében bekövetkezett változásról a területi ügyvédi, közjegyzıi kamara haladéktalanul köteles tájékoztatást küldeni a pénzügyi információs egységként mőködı hatóság részére. (3) Az ügyvédi iroda esetében a taggyőlés dönthet arról, hogy a 23. § (1) bekezdésében és a 31-32. §-ban meghatározott kötelezettségeket az iroda vagy a tagok teljesítsék. 38. § (1) E törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére az egyéni ügyvédek és az egyszemélyes iroda részére a Magyar Ügyvédi Kamara egységes szabályzatot készít, amely az egyéni ügyvéd és az egyszemélyes iroda tekintetében a 33. §-ban foglalt belsı szabályzatnak minısül. Az egységes szabályzatot az igazságügyért felelıs miniszter hagyja jóvá. (2) E törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére az (1) bekezdésben meg nem határozott ügyvédi iroda köteles szabályzatot készíteni, amelyet a területi kamara hagy jóvá. A Magyar Ügyvédi Kamara a 33. § (3) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítésére mintaszabályzatot bocsát rendelkezésre, amelyet az igazságügyért felelıs miniszter hagy jóvá. (3) E törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére a közjegyzık részére a Magyar Országos Közjegyzıi Kamara iránymutatást készít, amely a közjegyzık tekintetében szabályzatnak minısül. (4) Az ügyvéd és a közjegyzı bejelentési kötelezettségének teljesítése nem tekinthetı a külön törvényen alapuló titoktartási kötelezettsége megsértésének. (5) E törvény alkalmazásában a közjegyzıt nem terheli a Kjt. 3. § (2) bekezdésében elıírt kötelezettség. Záró és felhatalmazó rendelkezések 39. § (1) E törvény - a (2)-(9) bekezdésekben foglalt kivétellel - 2007. december 14-én lép hatályba. (2) (3) Az 1-38. §, 40. §, 42-43. §, 46-51. §, 54-55. § és 56. § 2007. december 15én lép hatályba. (4) A (10) bekezdés 2007. december 16-án lép hatályba. (5) A (12) bekezdés és az 52. § 2008. január 2-án lép hatályba. (6) A (13) bekezdés 2008. január 3-án lép hatályba. (7) A 44. § (1)-(2) bekezdése 2008. december 15-én lép hatályba. (8) A 44. § (3) bekezdése 2009. január 1-jén lép hatályba. (9) A (11) bekezdés 2009. január 2-án lép hatályba. (10) (11) (12) (13) 40. §

41. § 42. § A szolgáltató - a 11. § (6) bekezdésétıl eltérıen - 2009. január 1-jét követıen köteles az ügyleti megbízás teljesítését megtagadni, amennyiben: a) az ügyféllel e törvény hatálybalépése elıtt létesített üzleti kapcsolatot, b) az ügyfél a szolgáltatónál ügyfél-átvilágítás céljából személyesen vagy képviselı útján nem jelent meg, és c) az ügyfél vonatkozásában a 7-10. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítás eredményei nem állnak teljes körően rendelkezésére. 43. § (1) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben tegye közzé azon harmadik országok listáját, amelyek jogszabályai az e törvényben meghatározottakkal egyenértékő követelményeket tartalmaznak, továbbá, hogy a 2005/60/EK irányelv 40. cikke (4) bekezdése szerint elfogadott bizottsági határozatok alapján rendeletben tegye közzé azon harmadik országok listáját, amelyek jogalanyai tekintetében egyszerősített ügyfél-átvilágítás nem alkalmazható. (2) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg a szabályzat kötelezı tartalmi elemeit. 44. § 45. § (1) E törvény hatálybalépését követıen az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv e törvény hatálybalépésétıl számított 45 napon belül bocsátja rendelkezésre a mintaszabályzatokat. (2) E törvény hatálybalépésekor mőködı szolgáltató a szabályzatát e törvény hatálybalépését követı kilencven napon belül köteles e törvény rendelkezéseinek megfelelıen átdolgozni. (3) E törvény hatálybalépése után megalakuló, az 1. § (1) bekezdésének a)-e), i) és l) pontjában meghatározott tevékenységet folytató szolgáltató tevékenységének engedélyezéséhez a külön törvényekben megállapított feltételek mellett szükséges az is, hogy szabályzatát az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervnek jóváhagyás céljából az engedélykérelemmel együtt benyújtsa. (4) E törvény hatálybalépését követıen az 1. § (1) bekezdésének f)-h), j) és m) pontjában meghatározott tevékenységet megkezdı szolgáltató tevékenysége megkezdését követı kilencven napon belül köteles szabályzatot készíteni és azt az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervnek jóváhagyás céljából benyújtani. (5) A Magyar Ügyvédi Kamara az egyéni ügyvédekre és az egyszemélyes irodákra vonatkozóan, a Magyar Országos Közjegyzıi Kamara a közjegyzıkre vonatkozóan e törvény hatálybalépésétıl számított 90 napon belül készíti el a szabályzatot. (6) Az árukereskedelmi tevékenységet folytató szolgáltató, ha nem szerepel a 33. § (4) bekezdésében meghatározott nyilvántartásban, legkésıbb 2008. március 15-éig fogadhat el hárommillió-hatszázezer forintot elérı vagy meghaladó összegő készpénzfizetést. 46-51. § 52. § 53-55. § Az Európai Közösségek jogszabályainak való megfelelés

56. § (1) E törvény a következı közösségi jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelızésérıl szóló, 2005. október 26-i 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, b) a „politikai közszereplık” fogalmát, valamint az egyszerősített ügyfélátvilágítási eljárások és az alkalmi vagy nagyon korlátozott alapon folytatott pénzügyi tevékenység alapján nyújtott mentesség technikai követelményeit illetıen a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre vonatkozó végrehajtási intézkedések megállapításáról szóló, 2006. augusztus 1-jei 2006/70/EK bizottsági irányelv. (2) E törvény megállapítja a pénzátutalásokat kísérı megbízói adatokról szóló, 2006. november 15-i 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Felügyeleti Tanácsának 3/2008. (XI.20.) számú ajánlása a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelızésérıl és megakadályozásáról I. Az ajánlás célja és hatálya A Felügyelet a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelızése és megakadályozása céljából az elmúlt években elfogadott és közzétett hazai és nemzetközi jogszabályok változásaiból eredı kötelezettségek egységes végrehajtásának biztosítása érdekében adja ki ajánlását. 1. Jelen ajánlás címzettjei azok a PSZÁF által felügyelt szolgáltatók, melyek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelızésérıl és megakadályozásáról szóló törvény hatálya alá tartoznak. 2. Az ajánlás szem elıtt tartja az FATF 40+9 Ajánlását, a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelızésérıl szóló, 2005. október 26-i 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (a továbbiakban: Irányelv), a fizetési szolgáltatók számára a pénzátutalásokat kísérı megbízói adatokról szóló 1781/2006/EK Rendelettel rögzített külön szabályokat, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelızésérıl szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) rendelkezéseit, a végrehajtására kiadott rendeletet, valamint az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXX. törvény, és a szolgáltatók részére rendelkezésre bocsátott felügyeleti mintaszabályzat elıírásait. 3. A Felügyelet ajánlásával a törvénynek és az FATF Ajánlásainak megfelelı, hatékony gyakorlatot kívánja elımozdítani, és segítséget nyújt a piaci szereplık számára abban, hogy eljárásaik jól szolgálják a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelızését és megakadályozását. 4. A Felügyelet az ajánlásnak való megfelelıséget eljárásai során vizsgálja, és megkülönböztetett figyelmet fordít a felügyelt intézményeknek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelızésére és megakadályozására vonatkozó belsı szabályozására és gyakorlatára. 5. A Felügyelet elvárásait az ajánlás és a mellékletét képezı útmutató együttesen tartalmazza. Az ajánlás a jogszabályi rendelkezéseket, a kiadott felügyeleti mintaszabályzatokat, egyéb ajánlásokat nem ismétli meg, amennyiben tehát a jogszabályok az ajánláson túlmutató követelményeket írnak elı, az ezeknek való megfelelést a Felügyelet megköveteli. II. Ügyfél-átvilágítási eljárás 6. A Felügyelet annak érdekében, hogy a gyakorlatnak megfelelıen lehessen alkalmazni az üzleti kapcsolat és az ügyleti megbízás fogalmát, szükségesnek tartja, hogy a szolgáltató az ügyfeleket aszerint különböztesse meg, hogy velük tartós, vagy eseti kapcsolatban van-e. 7. A Felügyelet elvárja és vizsgálatai során is aszerint jár el, hogy a szolgáltatók az üzleti kapcsolatot és az ügyleti megbízást az alábbiaknak megfelelıen értelmezzék: Üzleti kapcsolat: Az ügyfél és a szolgáltató között létrejövı tartós üzleti kapcsolat.

Ügyleti megbízás: Az ügyleti megbízás az ügyfél és a szolgáltató között létrejövı eseti kapcsolat, mely során a „besétáló”, eseti ügyfél nem létesít tartós kapcsolatot a szolgáltatóval. 8. Az üzleti kapcsolaton belül teljesített ügyleti megbízások kapcsán (a továbbiakban ügylet) nem kell újabb átvilágítási eljárást lefolytatni kivéve, ha a szolgáltató számára – a 21. pontban említettek szerint - az ügyfél-átvilágításhoz szükséges valamennyi adat nem áll teljes körően rendelkezésre. 9. A kockázatlapú megközelítés elvének érvényesítése érdekében a szolgáltató az ügyfél azonosítási eljárások mindegyikét alkalmazza, de az általa az adott esetben alkalmazni szándékozott lépések mértékét az érintett ügyfél, üzleti kapcsolat vagy tranzakció jellegének figyelembe vételével megállapított kockázatokra figyelemmel határozza meg. 10. A törvény ügyfél-átvilágításra vonatkozó rendelkezései normál, egyszerősített és fokozott átvilágítási eljárást különböztetnek meg. A Felügyelet elvárja, hogy a szolgáltató minden eljárása során általánosan alkalmazza az „Ismerd meg ügyfeled” és a „Körültekintı ügyfélkezelés” alapelveket. 11. A pénzügyi piacokon kialakult legjobb gyakorlat értelmében a szolgáltató készítsen a munkatársak részére olyan segédletet, táblázatot, melyben összefoglalja, hogy mely átvilágítási fajtához mely esetek milyen adatkörrel tartoznak. 12. A belsı szabályzatban kell meghatározni azokat az üzleti kapcsolatokat, ügyleteket, ügyleti megbízásokat, termékeket, eseteket, melyek kiemelt kockázatot hordoznak, alkalmasak a pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozására, ezért speciális elbírálást igényelnek, és ugyancsak itt kell meghatározni az alacsony kockázatú eseteket és termékeket is. 13. Alacsony kockázatú üzleti kapcsolat, ügylet, ügyleti megbízás lehet pl. az olyan bankkártya-szerzıdés, melyhez tartozó számlán 50-100 ezer forintot lehet elhelyezni és a kártyával kizárólag alacsony összeget lehet ATM-bıl felvenni, egyéb mőveletet a kártyával nem lehet végezni, továbbá olyan számlaszerzıdés, melyrıl kizárólag közüzemi fizetési kötelezettség teljesíthetı. Ebben az esetben az ügyfél azonosítására, a tényleges tulajdonos azonosítására, valamint az üzleti kapcsolat és az ügyleti megbízásra vonatkozó adatrögzítés esetében minimum adatkört rögzít a szolgáltató. 14. Magas kockázatú üzleti kapcsolat lehet pl. a szolgáltató napi gyakorlatához mérten magas összegő ügyleti megbízások, a hitelkapcsolatok többsége, a biztosítási termékek között a magas összegő unit-linked szerzıdések, a befektetési szolgáltatások esetén a portfólió kezelési megállapodások. Ebben az esetben az ügyfél azonosítására, a tényleges tulajdonos azonosítására, valamint az üzleti kapcsolat és az ügyleti megbízásra vonatkozó adatrögzítés esetében maximum adatkört rögzít a szolgáltató. 15. A szolgáltató az átvilágítás során követendı eljárást a belsı szabályzatban úgy rögzítse, hogy részletesen térjen ki az ügyféladatok rögzítésének menetére és módjára, a benyújtott dokumentumok valódisága ellenırzésének módjára, az ügyfél üzleti szokása felmérésének lépéseire és összefoglalja a tevékenységi körbe tartozó olyan tipikus tranzakciókat, melyek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása szempontjából fokozott kockázatúak. A kialakított eljárásrend oktatását építse be a képzésbe. 16. Az ügyfél azonosítása akkor szakszerő és teljes körő, ha azt hiteles, személyazonosságot igazoló hatóság által kiállított okmány alapján olyan személy végzi, aki az azonosítási eljárás lefolytatására ki van képezve. A benyújtott

okmányok hitelességét céleszközök alkalmazásával (UV, nagyító, okmány adattár stb.) lehet megállapítani. Az ügyfél-azonosítás során felvett adatokat visszakereshetıen rögzíteni, és idıszakonként ellenırizni is kívánatos. 17. Amennyiben nem kétséget kizáró az okmányok hitelessége, ezt rögzíteni szükséges az ügyfél kartonján, és bármilyen újabb ügylet teljesítése elıtt (pl.: nagy összeg érkezése, utalása, vagy több kártya igénylése, kártya limit módosítása jelentısen felfelé stb.) ismételten el kell végezni az ügyfél-azonosítási eljárást, vagy meg kell szakítani az üzleti kapcsolatot. 18. A szolgáltató gyızıdjön meg az átvilágítás során benyújtott dokumentumok hitelességérıl, illetve az ügyfél által elıadott információk valóságtartalmáról, életszerőségérıl. Az ellenırzéshez használja fel a jogszabályok alapján rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhetı nyilvántartásokat. 19. Az ügyfél-átvilágítási eljárás részeként a szolgáltató az ügyfél üzleti szokásait, kapcsolatait folyamatosan kísérje figyelemmel, monitorozza azokat. 20. A Felügyelet felhívja a figyelmet arra, hogy ha a szolgáltató nem tudja teljes körően végrehajtani az érintett ügyfélre vonatkozóan az ügyfél-átvilágítási eljárást, akkor köteles megtagadni az üzleti kapcsolat létesítését, fenntartását, illetve az ügylet teljesítését. 21. 2009. január 1. napját követıen a szolgáltató nem fogadhat el megbízást ügyletre azon régi ügyfelektıl, akik a szolgáltatónál ügyfél-átvilágítás céljából személyesen, vagy képviselı útján nem jelentek meg, és a 2007. december 15. óta érvényes Pmt. szerinti átvilágítási adatok és a tényleges tulajdonosra vonatkozó nyilatkozatok nem állnak teljes körően rendelkezésre. A tilalom nem vonatkozik a hiteltörlesztésre, inkasszóra, csoportos beszedési megbízásra. Ezen törvényi kötelezettség alkalmazásának felügyeleti ellenırzésére 2009. július 1. napja után fokozottan kerül sor. 22. A Felügyelet szükségesnek tartja, hogy a szolgáltató az ügyfeleknek szóló értesítıben vagy tájékoztatóban hívja fel a figyelmet arra, hogy a törvényben meghatározott határidıt követıen nem teljesíthetı a régi ügyfelek által kezdeményezett megbízás ügyletre mindaddig, amíg az ügyfél a teljes körő átvilágítási kötelezettségnek nem tesz eleget. III.Ügyfélprofil 23. A szolgáltató alkosson ügyfélprofilt az ügyfél átvilágítása, gondos megismerése, üzleti, pénzügyi, fizetési szokásainak rendszerezése, kapcsolatainak, pénzforgalmának megfelelı nyilvántartása alapján. Az így kialakított profilnak biztosítania kell, hogy az ügyfél ügyletei, kapcsolatai minden idıben átláthatók és értelmezhetık legyenek. A szolgáltató vizsgálja meg, hogy az adott ügyleti megbízások összhangban állnak-e az ügyfélrıl, az ügyfél üzleti és kockázati jellemzıirıl - beleértve szükség szerint a pénzek forrásait - rendelkezésre álló információkkal, ismeretekkel. 24. A szolgáltató fordítson különös figyelmet minden összetett, szokatlanul nagy ügyletre és minden olyan, szokatlan jeleket mutató tranzakcióra, amelyek nem igazolhatók könnyen átlátható gazdasági, vagy jogszerő célokkal. Az ilyen ügyletek hátterében meghúzódó motívumokat a lehetı legalaposabban érdemes megvizsgálni, az eredményeket írásban rögzíteni és bejelentés esetén, vagy hatósági kérésre az illetékes hatóságok és ellenırök rendelkezésére bocsátani. A Felügyelet által kiadott mintaszabályzat melléklete iránymutatást ad a szokatlan tranzakciók típusaira.

25. A Felügyelet elvárja, hogy a szolgáltató az ügyfél profilja alapján szokatlannak bizonyuló ügyleteket a szolgáltató monitoring rendszerrel szőrje ki. IV.Nyilatkozat a tényleges tulajdonosról 26. Az ügyfél-átvilágítás során a szolgáltató ügyfelét írásban nyilatkoztatja, hogy az ügyleti megbízást saját, vagy más nevében teljesíti-e, mert a szolgáltatónak tisztában kell lennie azzal, hogy a természetes, illetve a jogi személy ügyfél által kezdeményezett tranzakciónak ki a végsı tulajdonosa, a megbízás alapján végrehajtott mővelet kinek az érdekében áll, kinek a megbízásából történik. 27. Ha az ügyleti megbízást, vagy az üzleti kapcsolatot jogi személy létesíti, tényleges tulajdonosnak azt a természetes személyt tekintjük, aki rendelkezik a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával, valamint azt a természetes személyt, aki jogi személynek tagja, illetve részvényese és jogosult a jogi személy vezetı tisztségviselıi, vagy felügyelı bizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására, vagy a jogi személy más tagjaival, illetve részvényeseivel kötött megállapodás alapján egyedül rendelkezik a szavazatok több mint ötven százalékával /befolyásoló részesedés/. Alapítványok esetében azt a természetes személyt, aki legalább az alapítvány vagyona huszonöt százalékának a kedvezményezettje. Továbbá azt a természetes személyt is, akinek megbízásából valamely ügyleti megbízást végrehajtanak. 28. Amennyiben az ügyfél a szolgáltató részére tett írásbeli nyilatkozata arra vonatkozik, hogy a tényleges tulajdonos nevében, illetıleg érdekében jár el, akkor a nyilatkozatának a tényleges tulajdonos törvényben meghatározott adatait kell tartalmaznia. Ha kérdéses a tényleges tulajdonosra vonatkozó nyilatkozat hitelessége, azt ellenırizni kell a jogszabályok alapján rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhetı nyilvántartásokban. 29. A tényleges tulajdonos személyét, ha az nem a szolgáltató ügyfele, az eljáró megbízott, vagy az ügyfél nevezze meg olyan lényeges adatokkal, amelyek alapján a tényleges tulajdonos azonosítható, illetve a rendelkezésére álló dokumentumokkal ezt támassza alá. V. Egyszerősített ügyfél-átvilágítás 30. A szolgáltató minden esetben ellenırizze, hogy az ügyfél az átvilágítási kötelezettség mely formájába tartozik. Amennyiben az ügyfél adatai formálisan az egyszerősített átvilágítást eredményeznék, azonban a szolgáltató az adatok alapján kétségesnek tartja az eljárás indokoltságát, akkor a szolgáltató a normál, illetve a fokozott átvilágítást végezze el. VI.Fokozott ügyfél-átvilágítás 31. A pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása tekintetében magas kockázatot jelentı ügyfelek és ügyletek vonatkozásában fokozott ügyfél-átvilágítás alkalmazása kötelezı. Ezen esetben a szolgáltató rögzítse a törvényben meghatározott maximum adatkört. Fokozott átvilágítási eljárást kell alkalmazni • amennyiben az ügyfél nem jelent meg személyesen a szolgáltatónál azonosítás céljából • harmadik országban székhellyel rendelkezı szolgáltatóval történı, határon átnyúló levelezıbanki kapcsolat létesítése esetén. • más tagállamban vagy harmadik országban lakóhellyel rendelkezı kiemelt közszereplı személyekkel üzleti kapcsolat létesítése, részükre ügylet megbízás teljesítése során és

• pénzváltás esetében. 32. A Felügyelet elvárja, hogy a szolgáltatók fokozott átvilágítást alkalmazzanak a magas pénzmosási vagy/és terrorizmus finanszírozási kockázattal bíró termékek, szolgáltatások, ügyletek esetében. Ilyenek lehetnek pl. a nagy összegő hitelek, egzotikus országok valutáinak váltása, illetve a magas összegő unit-linked biztosítások. Kiemelt közszereplı (Politically Exposed Person-PEP) 33. A kiemelt közszereplı olyan külföldi lakóhellyel rendelkezı személy, aki fontos közfeladatot lát vagy látott el, és az ilyen személy közvetlen hozzátartozói, vagy akikkel közismerten közeli kapcsolatban áll. Kizárólag a külföldi, azaz egy másik tagállamban vagy harmadik országban lakóhellyel rendelkezı, a saját országának joga szerint annak minısülı személy tekintendı kiemelt közszereplınek. A belföldi közszereplık esetén nem kötelezı fokozott átvilágítási intézkedéseket alkalmazni, ezen ügyfelek átvilágítását az általános szabályok szerint lehet elvégezni. 34. A szolgáltató a külföldi lakóhellyel rendelkezı ügyfelét minden esetben írásban nyilatkoztassa arra vonatkozóan, hogy saját országának joga szerint kiemelt közszereplınek minısül-e és ha igen, akkor milyen minıségben. Ha nyilatkozat hitelessége kétséges, azt levelezıbanki kapcsolaton keresztül, illetve a jogszabályok alapján rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhetı nyilvántartásokban ellenırizze. 35. A Felügyelet elvárja, hogy a szolgáltató a kettıs állampolgár ügyfeleket nyilatkoztassa arról, hogy kiemelt közszereplıknek minısülnek-e kivéve a Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkezı, illetve a 6 hónapnál hosszabb ideig, életvitelszerően Magyarországon tartózkodó külföldi személyeket, valamint a Magyarországra akkreditált diplomáciai képviseletek tagjait, családtagjait és dolgozóit. 36. A kiemelt közszereplıkkel kapcsolatban a szolgáltató alakítsa ki az átvilágításukra vonatkozó belsı politikát, eljárásrendet, valamint külön monitorozza az ilyen ügyfél számláit, ügyleteit, továbbá rendelkezzen olyan - jogszabályok által megengedett - eljárással, amely alapján a szolgáltató képes beazonosítani a kiemelt közszereplıket. Levelezıbanki szolgáltatás 37. A szolgáltató fordítson kiemelt figyelmet arra, hogy levelezıbanki szolgáltatás keretében adott megbízást kizárólag olyan szolgáltatótól fogadjon el, amely átvilágítási eljárása megfelel az FATF Ajánlásainak. 38. A szolgáltató a levelezıbanki kapcsolat létesítését megelızıen értékelje a levelezı intézmény pénzmosás elleni és a terrorizmus finanszírozása elleni kontroll mechanizmusait és arról készítsen feltáró elemzést. 39. A szolgáltató gyızıdjön meg arról, hogy a levelezı intézmény az ügyfél átvilágítási kötelezettségét az FATF 40+9 Ajánlásának megfelelıen végezte el. 40. Különösen nagy figyelmet kell fordítani a levelezett bankokkal való banki kapcsolatok fenntartására, ha azok olyan országban, vagy területen vannak, ahol gyenge minıségőek az "Ismerd meg ügyfeled!" eljárás szabályai vagy a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemben „nem együttmőködı ország” minısítésőek. VII. A pénzátutalásokat kísérı megbízói adatok 41. Az Európai Unió - az FATF VII. speciális Ajánlásának alapul vételével - kiadta a tagországaiban közvetlenül hatályos, a pénzátutalásokat kísérı megbízói adatokról

szóló 1781/2006/EK Rendeletet. Ennek megfelelıen a fizetési szolgáltató a pénzátutalás során rögzítse és az átutalással együtt továbbítsa a megbízói adatokat. 42. A szolgáltató - a Felügyelet kérésére - adjon tájékoztatást a hiányos adatokkal, vagy adatok nélkül érkezı átutalásokról, illetve az azokat kezdeményezı szolgáltatókról. Abban az esetben, ha egy levelezıbank az átutalásait rendszeresen hiányosan küldi és a hiányzó adatok pótlása felhívás ellenére eredménytelen, a szolgáltató ennek a banknak az eljárásait és a hiányos utalásokat jellemzı legfontosabb adatokat, a bank adatait, és a rendelkezésre álló azonosításra alkalmas adatokat jelentse be a pénzügyi információs egységként mőködı hatóságnak és tájékoztassa a Felügyeletet. VIII. Más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítási eljárások 43. A szolgáltató belsı szabályzatában határozza meg, hogy elfogadhatja a más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményét. Amennyiben elfogadhatja, akkor az azonosító adatokat és más lényeges - az átvilágítással kapcsolatos – dokumentumok másolatait szerezze be. Ha az adatokat kérés ellenére nem kapja meg a harmadik féltıl, akkor a szolgáltató végezze el az átvilágítást. Akkor is végezze el az átvilágítást, ha a belsı szabályzat szerint a szolgáltató nem fogadhatja el a más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményét. 44. A Felügyelet elvárja, hogy a kijelölt személy vagy a szolgáltató által erre kötelezett személy ellenırizze, hogy az átadott dokumentumok minden olyan adatot tartalmaznak, melyeket a Pmt. elıír, vagy az átvilágítás maradéktalan elvégzéséhez szükségesek és az ügyfél írásos hozzájárulása is rendelkezésre áll. 45. A szolgáltató csak akkor fogadhatja el a más szolgáltató által elvégzett ügyfélátvilágítási eljárás eredményét, ha megbizonyosodott arról, hogy az adott szolgáltató szabályozott és felügyelt intézmény és az általa alkalmazott ügyfél-átvilágítási intézkedések az FATF Ajánlásainak megfelelnek. 46. A szolgáltató minden harmadik országbeli ügyfél-átvilágítási eredmény elfogadása elıtt ellenırizze az államháztartásért felelıs miniszter által kiadott, a jogszabályoknak megfelelı vagy azzal egyenértékő átvilágítási eljárást alkalmazó harmadik országokra vonatkozó listát. A Felügyelet elvárja, hogy a szolgáltató kísérje figyelemmel az FATF által közétett, az ajánlásának nem megfelelı átvilágítási eljárást alkalmazó országokról szóló figyelemfelhívó közleményeit. Az ezekben megjelölt országok intézményei által végrehajtott átvilágítási eljárás eredményét a szolgáltató nem fogadhatja el, az ügyfél átvilágítását maga köteles elvégezni. IX.Szőrırendszer 47. A Felügyelet szükségesnek tartja, hogy a szolgáltató olyan monitoring és szőrırendszert mőködtessen, amelynek segítéségével képes felismerni, elemezni a szokatlan tranzakciókat. 48. Kiemelt figyelmet kell fordítani az ügyfél portfoliójának hirtelen, szokásos gazdasági eseménnyel nem magyarázható változására, továbbá minden az ügyfélprofilba nem illeszkedı ügyletre. Ha a pénzmozgásokra, tranzakcióra nincs ismert, vagy elfogadható indok, valamint az ügylet alkalmas pénzmosásra és terrorizmus finanszírozására, a szolgáltató tegyen bejelentést a pénzügyi információs egységként mőködı hatóságnak. Az ajánlás mellékletében lévı útmutató tartalmaz néhány tipikus szokatlan ügylettípust. 49. A Felügyelet elvárja, hogy belsı szabályzat tartalmazza a napon belül nyújtott folyószámla-hitelek fokozott ellenırzésének szabályait, valamint a készpénz nélküli pénztári tranzakciók tiltását és ennek megfelelı gyakorlatot a szolgáltató alkalmazza.

A szabályzatokban legyen kidolgozott eljárásrend, amely azokat az ügyfél napi likviditási helyzetének kezelése érdekében nyújtott folyószámlahiteleket teszi lehetıvé, amelyek fedezete a szolgáltató elıtt ismert, de az csak valamilyen határidıt követıen válik hozzáférhetıvé. Az olyan folyószámla túlhívást, melynek hitelösszege zárt, egymással tulajdonosi és finanszírozási kapcsolatban álló társaságok között napon belül ugyanannál a szolgáltatónál számlával rendelkezı ügyfelek között körbeutalásra kerül, és valós gazdasági tartalommal nem magyarázható, a belsı szabályzat tiltsa meg. A készpénzes pénztári tranzakciók esetében, ha egyszerre történik ugyanazon ügyfél megbízásából ki- és befizetés, elıször a kifizetést kell teljesíteni. Amennyiben a tranzakcióhoz a pénztárban nincs elegendı fedezet, akkor az ügyleti megbízás nem teljesíthetı. Amikor az egyszerre történı ki- és befizetés különbözı ügyfeleket és számlákat érint, illetve a befizetés és a kifizetés forrása egymással összefüggésbe hozható, akkor elıször a kifizetést kell teljesíteni. Amennyiben a tranzakció gazdasági háttere nem meggyızı vagy formális, akkor indokolt a pénzmosás elleni bejelentés megtétele a pénzügyi információs egységként mőködı hatóság felé. X. A bejelentési kötelezettséggel összefüggı kérdések 50. A Felügyelet elvárja, hogy a szolgáltató olyan eseteket jelentsen be, melyek alapján a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozásra utaló gyanú meghatározható, továbbá a bejelentéshez csatoljanak minden olyan dokumentumot, mely a bejelentést alátámasztja. 51. A kijelölt személy fordítson figyelmet arra, hogy a bejelentést tevı kapjon tájékoztatást a bejelentés továbbításáról és igényelje a pénzügyi információs egységként mőködı hatóságtól, hogy kellı idıben, tényszerő visszajelzést kapjon. A visszajelzések tapasztalatait a kijelölt személy dolgozza fel és ennek tanulságait a szolgáltató hasznosítsa, építse be szabályzataiba. XI.A kijelölt személy, a belsı ellenırzés és a compliance feladataival összefüggı kérdések 52. A Felügyelet elvárja, hogy a kijelölt személy a szolgáltató olyan önálló döntési jogosultsággal rendelkezı vezetı beosztású alkalmazottja legyen, aki a szervezet hierarchiájában közvetlenül a felsı vezetésnek tartozik felelısséggel és beszámolási kötelezettséggel. A belsı szabályzatban meg kell nevezni a kijelölt személyt, illetve ahol lehetséges, annak helyettesét, valamint meg kell adni közvetlen elérhetıségüket is. 53. A kijelölt személy a bejelentés továbbítását megelızıen azt formai és tartalmi szempontból ellenırizze. 54. A kijelölt személy, vagy a szolgáltató által erre kötelezett személy a szőrt tranzakciókat elemzi. Azokat, melyekkel kapcsolatban pénzmosásra, vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, vagy körülmény merül fel haladéktalanul – bejelenti. Részt vesz az ellenırzı mechanizmusok megteremtésében és mőködtetésében. Felelıs az alkalmazottak, ügynökök, illetve a kiszervezett tevékenységet végzık rendszeres, de legalább évente egyszeri oktatásáért. A Felügyelet elvárja, hogy a szolgáltató az oktatás hatékonyságát, az alkalmazottak felkészültségét vizsgával ellenırizze. 55. A kijelölt személy, vagy a szolgáltató által erre kötelezett személy rendszeresen ellenırizze, hogy a szolgáltató ügynöke, kiszervezett tevékenységet végzı vállalkozója a szolgáltató pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni eljárását a megbízó szabályzatának megfelelıen végzi.

56. A szolgáltató compliance szervezete ellenırizze a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni tevékenysége során teljesítendı folyamatok megfelelıségét. Amennyiben a pénzügyi szervezet a compliance funkciót nem mőködtet, akkor az említett feladatokat a belsı ellenırzés látja el. XII. Az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásával összefüggı kérdések 57. A Felügyelet elvárja, hogy a szolgáltató alkalmazza és szükség szerint aktualizálja az Európai Unió által közzétett dokumentumokat, melyek tartalmazzák a terrorizmus finanszírozás elleni küzdelem tárgyában született közvetlenül alkalmazandó tanácsi rendeletek (881/2002/EK és a 2580/2001/EK tanácsi rendeletek) mellékletei által meghatározott listákat. Ezek felsorolják azokat a természetes, illetve jogi személyeket és csoportokat, akik a nemzetközi szankció hatálya alá tartoznak. Az ügyleteket olyan szempontból kell vizsgálni, hogy azok kapcsolatban állhatnak-e az említett listákon szereplı meghatározott személyekkel. A szolgáltató gyızıdjön meg a listán szereplı személy és ügyfele adatainak egyezıségérıl. Amennyiben az adatok ténylegesen egyeznek, akkor a kijelölt személy tegyen bejelentést a pénzügyi információs egységként mőködı hatóságnak. 58. A szolgáltatónak ismernie kell a terrorizmussal kapcsolatban álló szervezetekrıl és személyekrıl rendelkezésre álló más listákat is, így pl. az USA, ENSZ, valamint más országok hatóságai által Magyarországon hivatalosan közzétett nemzetközi listákat, cégcsoportok esetében a külföldi tulajdonos által rendelkezésre bocsátott nyilvántartásokat. 59. Kiemelt figyelmet kell fordítani azokra az elektronikus úton küldött és fogadott összegekre, amelyek nem szokványosak, így különösen az összeg nagysága, a kedvezményezett cél-ország, a rendelkezı ügyfél országa vonatkozásában, továbbá a hirtelen pénznemváltásra, új valuták használatára, bonyolult ügyletekben a gazdaságilag és gazdaságosság tekintetében nem indokolható eszközcserére. 60. Vizsgálni és értékelni kell a non-profit, a jótékonysági szervezetek pénzügyi magatartását, szokásait. Ha nem illeszkedik a bejelentett, bejegyzett tevékenységek keretébe, illetve ha az érkezı pénzeszközök eredete tisztázatlan, az összeg nem a megszokott forrásokból gyarapszik, azok felhasználási célját nem indokolja a szervezet addigi tevékenysége, továbbá a cél-ország, vagy a címzett gyanút ébreszt, azt a pénzügyi szolgáltató különös gonddal elemezze. Záró rendelkezések Az ajánlás a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletérıl szóló 2007. évi CXXXV. 12.§ (1) bekezdés d) pontja szerint kiadott jogi eszköz, melynek rendelkezései a mőködı szolgáltatókon kívül a piacra lépı szolgáltatókra is kiterjednek. A Felügyeleti Tanács által kiadott ajánlás tartalma kifejezi a jogszabályok által támasztott követelményeket, a Felügyelet jogalkalmazási gyakorlata alapján alkalmazni javasolt elveket, illetve módszereket, a piaci szabványokat és szokványokat. A Felügyelet ellenırzi, hogy a pénzügyi szervezet szabályzatában foglalt rendelkezések megfelelnek-e a Felügyeleti Tanács által kiadott jelen ajánlásnak és összeveti a szolgáltatók erre vonatkozó gyakorlatát, eltérı gyakorlat esetén felhívja a szolgáltatót az ajánlásnak megfelelı szabályozás kialakítására. Az ajánlás a pénzmosás megelızésérıl és megakadályozásáról szóló 1/2004. számú ajánlás helyébe lép.

Útmutató a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Felügyeleti Tanácsának a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelızésérıl és megakadályozásáról szóló3/2008. (XI.20.) számú ajánlásához 1. Bevezetés 1.1. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása kára A pénzmosást súlyos jogsértésnek minısíti mind a hazai, mind a nemzetközi közfelfogás. Ennek ellenére egyes piaci szereplıknél elıfordul, hogy az adójogszabályok megsértésével keletkezett jövedelmek és vagyonok, valamint a "kisebb" vesztegetésbıl keletkezett jövedelmek megítélése esetében elnézıek, s elsısorban a pénzügyi szervezet szolgáltatói kötelezettségeit, valamint a tulajdonosok számára fontos profit szempontjait emelik ki. A pénzmosást és a terrorizmus finanszírozását gyakran azoknál a pénzügyi szervezeteknél kísérlik meg az illegális jövedelmek tulajdonosai, melyek elnézıek, "rugalmasak". A pénzügyi szolgáltató szervezetnek kifejezetten kárt okoz a kétes, gyanús ügyfelek és ügyletek befogadása, ilyen megbízások teljesítése. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása gyanújába keveredés hírnév és mőködési kockázatot hordoz, és egyben piacvesztéshez is vezethet. A pénzmosás napjainkra az egyik legjövedelmezıbb és legnagyobb szabású üzletté vált a világon. Az IMF szerint a pénzmosás volumene a Föld összes országa egyesített GDP-jének 2-5%-át teszi ki. Ez konkrét összegre lefordítva legalább 5901500 milliárd dollárt jelent évente. A pénzmosás a szervezett bőnözéshez kapcsolódva alapvetıen torzítja a piac mőködését, leértékeli a pénzügyi eljárások hatékonyságát és tisztességét. A pénzmosás célja nem profitrealizálás, hanem pusztán a pénz illegális eredetének felismerhetetlenné tétele. A terrorizmus finanszírozása révén legális és/vagy illegális forrásból származó pénzösszeg jut el olyan egyénekhez vagy csoportokhoz, akik terrorista cselekményeket követnek el. A gazdaság egésze, a pénzügyi rendszer, a pénzügyi szervezetek és ügyfeleik biztonsága szempontjából központi kérdés a bőnözésbıl, különösen a szervezett bőnözésbıl keletkezı jövedelmek tisztára mosásának, valamint a terrorizmus finanszírozásának megakadályozása. A pénzügyi szervezetek és szakmai szövetségeik - az ügyfelekkel való kapcsolattartás során - a pénzmosás révén keletkezı egyéni és társadalmi hátrányok, jogbizonytalanság keletkezésének ismertetésével is elısegíthetik, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának minden formáját negatív társadalmi megítélés fogadja. A nemzetközi szervezetek, köztük az ENSZ, a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni kormányközi akciócsoport, a Financial Action Task Force (a továbbiakban: FATF), az Európai Unió, továbbá az Európa Tanács illetve szakértıi bizottsága a MONEYVAL, az IMF, a Világbank, valamint a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság az IOSCO-val és az IAIS-szel együtt kiemelt súlyú ügyként kezeli a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelızése és megakadályozása érdekében tett nemzeti és nemzetközi erıfeszítéseket. A pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelızésérıl szóló, 2005. október 26-i 2005/60/EK Európai

Parlamenti és Tanácsi Irányelvet (a továbbiakban: Irányelv) a tagállamok 2007. december 15-ig kötelesek voltak implementálni, hatályba léptetni. Az Irányelv célja az FATF pénzmosás elleni küzdelem kapcsán megfogalmazott 40 ajánlásának a közösségi jogba történı beemelése. Másik fontos szempont a hatály kiterjesztése a pénzmosás mellett a terrorizmus finanszírozására is, illetve az FATF által elfogadott 9 speciális ajánlásnak a terrorizmus finanszírozása megakadályozásával kapcsolatos elemeinek szintén a közösségi jogba való beemelése. Az Irányelv hazai jogba történı átültetése a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelızésérıl és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) megalkotásával, illetve a kapcsolódó jogszabályok szükség szerinti módosításával megtörtént. A terrorizmus finanszírozásának megelızésére és megakadályozására vonatkozó jogi környezet az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXX. törvénnyel bıvült, melynek célja a természetes és jogi személyek, valamint egyéb csoportok, szervezetek gazdasági erıforrásainak és pénzügyi eszközeinek a terrorizmus miatt elrendelt befagyasztása. 1.2. A pénzmosás és a terrorizmus elleni küzdelem alapdokumentumai A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem csak nemzetközi együttmőködés keretében lehet eredményes. A nemzetközi pénzügyi szervezetek és a fejlett gazdaságú országok pénzmosással és a terrorizmus finanszírozással szembeni fellépése az egyre bonyolultabbá váló és a határon átnyúló szolgáltatásokat is igénybevevı jogellenes tevékenységgel szemben indokolttá teszi, hogy a szabályozásban és az alkalmazott hazai gyakorlatban hatékonyabban érvényesüljenek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelızését és megakadályozását elısegítı eljárások és módszerek. A nemzetközi közösség e témában széleskörő normarendszert dolgozott ki, amely megkerülhetetlen a nemzetközi együttmőködésbe bekapcsolódott országok pénzügyi szektorai számára. Különösen nagy figyelmet kell fordítani: − az FATF 40 ajánlására, − az FATF 9 terrorizmus ellenes speciális ajánlására − az FATF pénzügyi szervezeteknek készített, a terrorizmus finanszírozásának észlelésérıl szóló útmutatójára, − az FATF a non-profit szervezetekkel való visszaélés elleni harc - a nemzetközi legjobb gyakorlatok címő kiadványára, − az FATF ajánlásainak magyarázataira és az ezekkel kapcsolatos legjobb gyakorlatra, − az FATF Jelentés a pénzmosási típusokról címő éves kiadványra, − az Európai Unió magyarázó jegyzetére az Európai Unió tagállamai között bőnügyi kölcsönös segítségnyújtásról szóló egyezményhez (2000), − az Európai Unió Tanácsának 2002. április 25-i ajánlására a nyomozati módszerek javításáról a szervezett drogcsempészés és a drogcsempészek pénzügyeinek felderítés terén, − az Európai Unió Tanácsa és Parlamentjének elsı, második és harmadik (1991/308., illetve 2001/97. számú 2005/60. számú) pénzmosás elleni Direktíváira

− a „politikai közszereplık” fogalmát, valamint az egyszerősített ügyfél-átvilágítási eljárások és az alkalmi vagy nagyon korlátozott alapon folytatott pénzügyi tevékenység alapján nyújtott mentesség technikai követelményeit illetıen a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre vonatkozó végrehajtási intézkedések megállapításáról szóló, 2006. augusztus 1-jei 2006/70/EK bizottsági irányelvre − a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság 2001. évi 85. sz. közleményére, az IAIS 2002. január 9-ei útmutatójára, − a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság, az IAIS, az IOSCO, közös 2003. júniusi, pénzmosási tárgyú kiadványára, − az ENSZ Pénzmosás Elleni Bizottságának (UN CTC) honlapjára, − valamint a nagy nemzetközi magánbankok 2000. októberi és 2002. januári Wolfsbergi nyilatkozatára. A Felügyelet szorgalmazza azoknak a nemzetközi szabályoknak, eljárásoknak hazai alkalmazását, melyek megbízhatóbbá, hatékonyabbá teszik a pénzügyi szolgáltatók gyakorlatát a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megakadályozása és megelızése érdekében. A Felügyelet folytatja a pénzmosással és a terrorizmus finanszírozásával szemben fellépésben felelıs és érdekelt hazai szervezetek együttmőködésének, valamint a felügyelt intézmények e téren végzett tevékenysége további javításának elımozdítását. 1.3. A pénzmosás definíciója A hatályos hazai pénzmosás elleni szabályozás két törvényben, a Büntetı Törvénykönyvben és a Pmt.-ben található. A Büntetı Törvénykönyv jelenleg két tényállást tartalmaz a pénzmosással kapcsolatban. A pénzmosás és a pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása címet viselı bőncselekmények alkotják a büntetıjogi szabályozást. 1.3.1. A pénzmosás meghatározása a Büntetı Törvénykönyv alapján: 303. § (1) Aki más által elkövetett, szabadságvesztéssel büntetendı cselekménybıl származó dolog ezen eredetének leplezése céljából a) a dolgot átalakítja vagy átruházza, gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja, b) a dolgon fennálló jogot vagy az e jogban bekövetkezett változásokat, illetve azt a helyet, ahol a dolog található eltitkolja vagy elleplezi, c) a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe, bőntettet követ el, és öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendı az is, aki a más által elkövetett, szabadságvesztéssel büntetendı cselekménybıl származó dolgot a) magának vagy harmadik személynek megszerzi, b) megırzi, kezeli, használja vagy felhasználja, azon vagy az ellenértékén más anyagi javakat szerez, ha a dolog eredetét az elkövetés idıpontjában ismerte. (3) Az (1) bekezdés szerint büntetendı az is, aki szabadságvesztéssel büntetendı cselekményének elkövetésébıl származó dolgot ezen eredetének leplezése céljából a) gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja, b) a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe.

(4) A büntetés két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztés, ha az (1)-(3) bekezdésben meghatározott pénzmosást a) üzletszerően, b) különösen nagy, vagy azt meghaladó értékre, c) pénzügyi intézmény, biztosító, befektetési szolgáltató, árutızsdei szolgáltató, befektetés alapkezelı, kockázati tıkealap-kezelı, tızsdei, elszámolóházi vagy központi értéktári tevékenységet végzı szervezet, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár vagy magánnyugdíjpénztár, vagy szerencsejáték vagy szervezésével foglalkozó szervezet tisztségviselıjeként alkalmazottjaként, d) hivatalos személyként, e) ügyvédként követik el. (5) Aki az (1)-(4) bekezdésben meghatározott pénzmosás elkövetésében megállapodik, vétséget követ el, és két évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (6) Nem büntethetı az (1)-(5) bekezdésben meghatározott pénzmosás miatt, aki a hatóságnál önként feljelentést tesz, vagy ilyet kezdeményez, feltéve, hogy a cselekményt még nem, vagy csak részben fedezték fel. 303/A. § (1) Aki a más által elkövetett szabadságvesztéssel büntetendı cselekménybıl származó a) dolgot gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja, b) dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe, és gondatlanságból nem tud a dolog ezen eredetérıl, vétség miatt két évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı. (2) A büntetés vétség miatt három évig terjedı szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt a) különösen nagy, vagy azt meghaladó értékre, b) pénzügyi intézmény, biztosító, befektetési szolgáltató, árutızsdei szolgáltató, befektetési alapkezelı, kockázati tıkealap-kezelı, tızsdei, elszámolóházi vagy központi értéktári tevékenységet végzı szervezet, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár vagy magánnyugdíjpénztár, vagy szerencsejáték szervezésével foglalkozó szervezet tisztségviselıjeként vagy alkalmazottjaként, c) hivatalos személyként követik el. A bőncselekmény jogi tárgya a pénzügyi szféra törvényes mőködéséhez és a szervezett bőnözés elleni küzdelem eredményességéhez főzıdı érdek. A bőncselekmény elkövetési tárgya a dolog. Jogi értelemben az minısül dolognak, ami tulajdonjog tárgya lehet. A dolog fogalmát tehát a lehetı legtágabban kell értelmezni. A tényállásban említett dolognak szabadságvesztéssel büntetendı cselekmény elkövetésébıl kell származnia. Nem szükséges, hogy az alapügy jogerıs ítélettel befejezıdjön. 1.3.2. A pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása Btk. 303/B. § (1) szerint, aki a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelızésérıl és megakadályozásáról szóló törvényben elıírt bejelentési kötelezettségnek nem tesz eleget, vétséget követ el, és két évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. A pénzmosás büntetıjogi üldözésének második lépcsıjeként a bejelentési kötelezettség elmulasztását is büntetni rendeli a törvényhozó. A törvényi tényállás keretjogszabály, a Pmt. tölti ki tényleges tartalommal.

1.3.3. Pénzmosás menete a pénzügyi rendszeren keresztül A pénzmosás fázisaival kapcsolatos legelterjedtebb koncepció a három fázis modell. A pénzmosást e koncepció alapján három szakaszra szokták felosztani, a folyamat azonban nem szükségszerően járja be mindhárom fázist. A klasszikus folyamatábra az elhelyezés, a rétegezés és az integrálás stádiumait tartalmazza. − Az elhelyezés (és szeparálás): a készpénz elválik az alapbőncselekménytıl, pénzügyi szervezetekhez kerül. A bőncselekménybıl származó pénzt a bőnözık általában a bankokba viszik, onnan rövid idın belül átutalják más bankba, átváltják más fizetıeszközre. A bőnözık gyakran alkalmaznak ismeretlen, büntetlen elıélető, gyanútlan személyeket arra, hogy azok kis tételekben fizessék be a bőncselekménnyel szerzett pénzt a bankokba, s ezért a közremőködıt jól megfizetik. A megbízók szigorúan ellenırzik, hogy a közremőködık a megbízásnak megfelelıen járjanak el, és a pénz a megbízásnak megfelelı helyre eljusson. A bőnözı kiléte akkor is rejtve marad, ha a befizetést végrehajtó közremőködıt azonosítják. Alkalmazott módszer a bőncselekménnyel külföldön szerzett pénzt, vagyoni értéket úgy átjuttatni a határon (elektronikus átutalással, vagy fizikailag), mintha az törvényes, szabályos üzleti tevékenység, rendes gazdálkodás körében keletkezett bevétel lenne. Az elhelyezés elısegítésére nagy készpénzforgalmú üzletek (kaszinók, más szerencsejáték formák, áruházak, éttermek, pénzváltóhelyek stb.) készpénzbevételeihez vegyítik a "piszkos", "mosásra" váró jövedelmeket. Fedı vállalkozások létrehozásával olyan névleges tulajdonosok (és ügyvezetık) mögé bújtatják a bőncselekménybıl származó tıkét, melyek teljes mértékben a törvények és más jogszabályok betartásával mőködnek, s az itt keletkezett nyereséget már, mint törvényes, adózott jövedelmet veszik ki. − Rétegzés (bújtatás): ebben a szakaszban az illegális jövedelmeket elválasztják a forrástól, a bevételeket elrejtik úgy, hogy a jövedelem megszerzıje, valamint a bőncselekménybıl származó pénz közötti kapcsolatot ne lehessen felderíteni. A pénz eredete követhetetlenné válik keresztezı és fedı mőveletek, vásárlások, elektronikus átutalások, többszöri átutalás révén. Jogcímeket teremtenek nemzetközi off-shore társaságok, pénzügyi szervezetek igénybevételével, hamis, fiktív számlák, szerzıdések, nemzetközi kereskedelmi okmányok felhasználásával. Elıfordul papíron létezı, fantom társaságok, személyek felhasználása valóságosnak feltüntetett kötelezettségek teljesítése érdekében. − Integrálás, legalizálás: ebben a fázisban a bőncselekménybıl származó vagyont visszajuttatják a gazdaságba, legális üzleti forrásból származónak feltüntetve azt, amely így elismert pénzügyi szervezetektıl induló és odaérkezı vagyonként tőnik fel. A bőncselekménybıl származó vagyont beillesztik egy legálisan alapított vállalkozásba, ott bevételként tüntetik fel, mind a bevételi, mind a kiadási könyvelési adatokat meghamisítják, fiktív számlákkal fedezik a "mosott" pénzt. (Pl.: az üzlet, vendéglı nagyobb értékesítési forgalmat mutat ki, mint a tényleges, s a különbözetbe helyezik a mosásra váró összegeket.) 1.3. 4. A terrorizmus finanszírozása A terrorizmus finanszírozása a nemzetközi jogalkotási folyamat következtében egyre inkább a pénzmosással együtt tárgyalt kérdéskörré válik, amely a pénzmosással összehasonlítva a következı megkülönböztetı jellemvonásokkal rendelkezik: A terrorizmus motívum inkább erıszakos (megfélemlítés), mint anyagi (nyereségvágy). A terroristák célja leginkább állami szervek, nemzetközi szervezetek

valamire történı kényszerítése, a lakosság megfélemlítése vagy más állam alkotmányos, társadalmi vagy gazdasági rendjének megváltoztatása (illetve megzavarása). A harmadik megkülönböztetı jellemvonás az eltérı összegnagyság. A nagyobb terrortámadások is megszervezhetık és lebonyolíthatók kis összegekbıl is, pénzmosást viszont a dolog természetébıl következıen nagyobb összegekre szoktak csak elkövetni. A nemzetközi dokumentumok által megnevezett célokat a magyar Btk. is tartalmazza a terrorcselekményrıl szóló 261.§-ban A terrorizmus pénzügyi forrásainak elzárása a terrorizmus megakadályozásának kiemelten fontos feltétele. A terroristák illegális és jellemzıen legálisnak látszó forrásokat is győjtenek: védelmi pénzen, zsaroláson és kábítószerrel, fegyverrel való kereskedésen kívül legálisan mőködı alapítványoktól, non-profit szervezetektıl is győjtenek forrásokat, illetve tagsági díjat szednek, kiadványokat értékesítenek. Ezen tevékenységhez: − szabályosan mőködı fedıcégeket használnak, amelyek jövedelmeit összemossák a piszkos pénzekkel, − szabályosan mőködı látszatcégeket használnak, amelyek nem végeznek semmilyen érdemleges tevékenységet, csak a cég tulajdonosainak és eszközeinek elfedésére szolgálnak, − informális pénzeket és átutalási rendszereket (Hawala) használnak, − strómanokat alkalmaznak, − készpénzt helyeznek el, vagy banki értékpapírokat vásárolnak nagy mennyiségben, de egyszerre mindig a jelentési határ alatt, − hitelkártyákat használnak ATM-ben, így a hitelt készpénzzé konvertálják, − készpénzt csempésznek egyik országból a másikba. A terrorizmus finanszírozásának megelızése és megakadályozása céljából adta ki a FATF a Kilenc Különleges Ajánlását. 2002-ben az Európai Unió kerethatározatában ítélte el a terrorizmust, és kimondta: „Az Európai Unió az emberi méltóság, a szabadság, az egyenlıség és a szolidaritás egyetemes értékei, az emberi jogok és alapvetı szabadságjogok tiszteletben tartása alapján áll, s a demokrácia és a jogállamiság – tagállamai által közösen vallott – elvein alapul. A terrorizmus ezen elvek egyik legsúlyosabb megsértése.” Az Irányelv szorosan összekapcsolja a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának a problémáját. Egységes rendszerben kell az ügyfél-átvilágítási és a bejelentési feladatokat teljesíteni, és nem csak pénzmosásra utaló adat, tény vagy körülmény esetén terheli bejelentési kötelezettség a szolgáltatót, hanem terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény esetén is. A terrorizmus finanszírozásának megakadályozása érdekében is alkalmazni kell a pénzmosás szándékának felismerését szolgáló eljárásokat különös tekintettel akkor, ha bár kis összegek mozognak, de mind a rendeltetésük, mind jogcímük bizonytalan. Küldıjük és címzettjük vonatkozásában gyakran ébredhet kétség a szolgáltatónál. 1.3.5. A pénzmosásra és terrorizmus finanszírozásra utaló tény, adat, körülmény megfogalmazása Minden olyan ügylet esetében, mely nem illeszkedik az ismert ügyfél számlatörténetébe, illetve addigi rendes üzleti szokásaiba és gyakorlatába, a szolgáltató által vezetett számla forgalmának sajátosságaiba, az ügylettel összefüggı pénzmozgásokba és az eltérésre nincs ismert, vagy elfogadható indok, valamint az ügylet alkalmas lehet pénzmosás és terrorizmus finanszírozás elkövetésére, szükségessé válik a pénzmosásra és terrorizmus finanszírozásra utaló

tény, adat, körülmény megfogalmazása. A pénzmosásra és terrorizmus finanszírozásra utaló tény, adat, körülmény nem egyezik meg a Büntetıeljárásról szóló 1998. évi XIX. Évi törvény által használt gyanú terminológiával. Egyebek között figyelmet kell fordítani arra, hogy − a szóban forgó ügylet nagysága illeszkedik-e az ügyfél megszokott tevékenységéhez; − ésszerő-e a tranzakció az ügyfél korábbi üzleti és személyes gyakorlata alapján; − az ügyfél által kezdeményezett ügylet a korábbi gyakorlathoz illeszkedı változást mutat-e, vagy eltér attól; − készpénz ki- és befizetés azonos napon vagy rövid idıintervallumon belül készpénzmozgás nélkül úgy, hogy a tranzakció több ügyfél számláját érinti − napon belül nyújtott folyószámla-hitel, melyet egy összegben átutalnak zárt, egymással tulajdonosi és finanszírozási kapcsolatban álló társaságok számára valós gazdasági tartalom nélkül és a nap végén az összeg visszaérkezik az átutalást kezdeményezı társaság bankszámlájára − az alvószámlák sajátosságai, az elhelyezett összeg nagysága, a "hirtelen felébredés" körülményei mutatnak-e szokatlanságot, illetve adnak-e okot, gyanúra; − határon átnyúló megbízás esetében van-e kézenfekvı oka az ügyfélnek az ügyletbe harmadik országot is bevonni; − mi az oka olyan garancia nyújtásának, mely keretében az adós és a kötelezettségvállaló között nem mutatható ki semmiféle kapcsolat; − a számlatulajdonos pénzváltó iroda forgalma a hazai és külföldi fizetıeszközökben reális-e, a szokásos pénznemekben és mennyiségben bonyolódik-e; − biztosítási ügynöki, alkuszi fedı megbízás révén nem illegális jövedelem legalizálása történik-e, biztosítási szerzıdések útján; − ésszerő-e, a biztosított, a pénztártag ismert körülményei alapján magyarázható-e a biztosítás, pénztári szerzıdés lejárat elıtti felmondása; − magas összegre szóló életbiztosítás esetén, ha a szerzıdı és a biztosított nem azonos személy, − a unit-linked biztosítás megkötésének és lejárat elıtti visszavásárlásának körülményei befektetési szempontból ésszerőek-e, − a unit-linked, életbiztosítási befektetés részvisszavásárlása nem a meghatározott, szokásos bankszámlára történik; − az érzékelhetıen veszteséges befektetési, unit-linked biztosítási szerzıdésekre, számlákra folytatólagos befizetés történik; − a biztosított (pénztártag) számlájára történı befizetés a szokásos intézménytıl, személytıl érkezik-e, vagy váratlanul ismeretlen, harmadik személy fizet be jelentısebb összeget; − VIP ügyfelek különösen nagy összegő, nagy értékő biztosítási, befektetési ügyleteket kötnek, − magas összegre szóló egyszeri díjas szerzıdések megkötésekor és indokolatlan felmondásakor. − a gazdasági társaságok képviselıi kizárólag a számla megnyitásakor jelennek meg a pénzügyi szervezetnél és ezt követıen csak elektronikus tranzakciókat végeznek, elérhetıségük a cégek külföldi (off-shore) székhelye és egy mobil telefonszám. 2. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem intézményi szabályozása és eljárásrendje

2.1. A belsı szabályzat A Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltatók kötelesek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelızésérıl és megakadályozásáról szóló gyakorlati belsı szabályzatuk elkészítésére. Az ehhez szükséges mintaszabályzatok és útmutatók szabadon letölthetıek a Felügyelet honlapjáról. A szolgáltató a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelızésével és megakadályozásával összefüggı belsı eljárásrendjét, valamint az azok részét képezı egyes elemeket, feladatokat a vonatkozó jogszabályi elıírások figyelembevételével, továbbá az intézmény által folytatott szolgáltatási tevékenységek sajátosságaival, kiterjedtségével, összetettségével és kockázataival összhangban alakítja ki és mőködteti. A Felügyelet a belsı szabályzatot abban az esetben hagyja jóvá, ha az tartalmazza a Pmt. végrehajtására kiadott rendeletben nevesített kötelezı tartalmi elemeket és jogszabállyal nem ellentétes. 2.2 Kijelölt személy (Money Laundering Reporting Officer, MLRO) A szolgáltató köteles kijelölni - cégmérettıl függıen egy vagy több – személyt, aki az esetleges pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni bejelentéseket továbbítja a pénzügyi információs egységként mőködı hatóság felé. A kijelölt személyt feladata elsıdlegesen a bejelentések haladéktalan továbbítása a pénzügyi információs egységként mőködı hatóság részére, emellett részt vesz az alkalmazottak képzésének megszervezésében és a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem vezetésében. A kijelölt személy vagy a szolgáltató által erre kötelezett személy gondoskodik az ellenırzı mechanizmusok megteremtésérıl és mőködtetésérıl. A monitoring során kiszőrt tranzakciókat elemzik és a kiszőrt tranzakciók közül azokat, melyekkel kapcsolatban pénzmosásra, vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, vagy körülmény merül fel a kijelölt személy - haladéktalanul - bejelenti. A kijelölt személy lehetıség szerint a szolgáltató vezetı beosztású alkalmazottja tekintettel a feladatának kiemelt súlyára. A kijelölt személy, ha az intézménynél nincs az elıírások betartásáért felelıs külön vezetı, legyen a szolgáltató vezetı beosztású alkalmazottja, akinek úgy kell meghatároznia a munkaidejét, hogy munkaidı alatt ı, vagy helyettese folyamatosan rendelkezésére álljon az alkalmazottaknak konzultáció és bejelentés céljából. A kijelölt személynek ajánlott a cégvezetést, a belsı ellenırzést és a felügyelı bizottságot rendszeresen tájékoztatni tevékenységérıl. 2.3. Ügyfél-átvilágítás A szolgáltató az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket az üzleti kapcsolat létesítésekor köteles alkalmazni. Azoknak az ügyfeleknek az átvilágítására, amelyekkel a szolgáltató korábban nem létesített üzleti kapcsolatot, akkor kerül sor, amikor az általuk kezdeményezett ügyleti megbízás, vagy a ténylegesen összefüggı megbízások a hárommillió-hatszázezer forint összeghatárt elérik, meghaladják, illetve pénzváltás esetén a tranzakció értéke az ötszázezer forintot eléri vagy meghaladja. A szolgáltató köteles átvilágítani az ügyfelét pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha átvilágítására még nem került sor. A szolgáltató abban az esetben is köteles elvégezni az ügyfél-átvilágítást, ha a korábban rögzített ügyfél-azonosító adatok valódiságával vagy megfelelıségével kapcsolatban kétség merül fel.

A szolgáltató az ügyfél-átvilágítási kötelezettségek említett eseteiben azonosítja az ügyfelet és elvégzi személyazonosságának igazoló ellenırzését, valamint azonosítja a tényleges tulajdonost, és ha a tényleges tulajdonos személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, akkor személyazonosságának igazoló ellenırzését is végrehajtja. Ezen túlmenıen rögzíti az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozó adatokat és folyamatosan figyelemmel kíséri az ügyleti kapcsolatot. A szolgáltató ezen ügyfél-átvilágítási intézkedések terjedelmét kockázatérzékenységi alapon jogosult meghatározni. Ezzel összefüggésben a Pmt. az ügyfél azonosítására, a tényleges tulajdonos azonosítására, valamint az üzleti kapcsolat és az ügyleti megbízásra vonatkozó adatrögzítés esetében minimum és maximum adatkört határoz meg. A Pmt. ügyfél-átvilágításra vonatkozó rendelkezései szokásos, egyszerősített és fokozott átvilágítási eljárást különböztetnek meg. 2.4. Az ügyfél-átvilágítási intézkedések kockázat alapú megközelítése A kockázat alapú megközelítés értelmében megszőnt a mindenkivel szemben azonos eljárást elıíró rendszer. A szolgáltatók kockázatérzékenységi alapon megállapíthatják az átvilágítási intézkedések terjedelmét az ügyfél, az üzleti kapcsolat, a termék vagy az ügylet típusától függıen. A Pmt. a kockázat alapú megközelítésre alapozva az ügyfél-átvilágításnak az alapesethez képest két változatát határozza meg, az egyszerősített és a fokozott ügyfél-átvilágítást. A kockázat alapú megközelítés követelményének megfelelıen a szolgáltató az ügyfél azonosítására, a tényleges tulajdonos azonosítására, valamint az üzleti kapcsolat és az ügyleti megbízásra vonatkozó adatrögzítés esetében minimum és maximum adatkört rögzít. A szolgáltató ennek megfelelıen sorolja be az ügyfeleket és ügyleteket. Az adatok rögzítését a minimum és maximum adatkörtıl függetlenül, egységes módon kezelve, könnyen és gyorsan visszakereshetıen ajánlott elvégezni az informatikai rendszerben. A kockázatérzékenységi alapon történı ügyfél-átvilágítást nem lehet úgy értelmezni, hogy minden ügylet, üzleti kapcsolat fokozott mértékben kitett a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása kockázatának, ezért a szolgáltatók minden esetben a fokozott ügyfél-átvilágítási eljárást alkalmazzák és minden ügyfelet a maximum adatkörrel azonosítsanak. Prudenciális szempontból elfogadhatatlan tehát az az eljárás, mely szerint a szolgáltatók minden esetben a fokozott ügyfél-átvilágítási eljárást alkalmazzák. 2.5. Körültekintı ügyfélkezelés A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelızése és megakadályozása akkor eredményes és hatékony, ha a szolgáltató körültekintı az ügyfeleivel való üzleti kapcsolat létesítésekor, az ügyleti megbízás teljesítésekor, illetve az üzleti kapcsolat fennállása alatt. A Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság ajánlása alapján a szolgáltatóknak elfogadott, szokásos gyakorlattá szükséges tenniük az ügyfél körültekintı megismerésének követelményét. Akár az ügyfél, akár a szolgáltató kezdeményezi a kapcsolatot, körültekintıen értékeljék a szolgáltatók az ügyfél helyzetét, üzleti szokásainak, tevékenységének természetét. Különös gonddal szükséges vizsgálni azokat az ügyfeleket, akik, vagy amelyek más hitelintézetektıl, pénzügyi szolgáltatótól térnek át azonos, vagy hasonló szolgáltatásért.

Célszerő érdeklıdni a váltás okáról, valamint lehetıség szerint - a bankközi kapcsolatokban elfogadott módon - információt kérni az ügyfél korábbi bankjától. Ezt célszerő megtenni akkor is, ha az ügyfél nem bankot, hanem bankfiókot vált, és olyan szolgáltatásokat vesz igénybe, amelyeket korábban nem (például befektetési, telefonos vagy internetbanki szolgáltatást), Körültekintı tájékozódásra van szükség az ügyfelek szándékairól, helyzetérıl, különösen akkor, ha a kapcsolatfelvételt nem személyesen, hanem – egyébként erre jogosult - közvetítık, tanácsadók, ügyvédek, vagyonkezelık igénybevételével kezdeményezik. Belsı tartalmi és technikai követelményeket szükséges kialakítani az ügyfél körültekintı megismerése érdekében. Szem elıtt kell tartani, hogy mind a szolgáltatónak, mind az ügyfélnek közös érdeke a kölcsönös ismereten alapuló bizalom. 2.6. Az ügyfél megismerése (Know your customer - KYC) A szolgáltatónak ahhoz, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása kockázatát csökkentse az ügyféllel való rendszeres, aktív kapcsolata során a lehetı legnagyobb mértékben tisztában kell lennie az ügyfél tevékenységének tartalmával, üzleti kapcsolata jellegével, partnerkörével, pénzügyi szokásaival, belföldi és nemzetközi piaci gyakorlatával, a végrehajtott terhelések és jóváírások eredetével, az alkalmazott pénznemekkel, szokásos nagyságrendjükkel. Jogi személy ügyfelek esetén meg kell ismerni az ügyfél tulajdonosi szerkezetét, a tényleges tulajdonosokig bezáróan, akik kizárólag természetes személyek lehetnek, a döntésre jogosult ügyvezetıket, valamint azokat a személyeket, akik szabályos, a szolgáltatóval megállapodott módon, meghatalmazás alapján az ügyfél nevében a szolgáltatónál eljárhatnak. Igényelni kell, hogy a várható, vagy megtörtént belsı változásokról az ügyfél megfelelı idıben és módon tájékoztassa a szolgáltatót. Kiemelt figyelmet kell fordítani azokra a közismert, közéleti szerepet játszó ügyfelekre, akik pénzügyi magatartásának esetleges rendellenességei a pénzügyi szolgáltató hírnevét is károsíthatják. Ezen ügyfelekkel való kapcsolat létesítéséért felsı szintő vezetı legyen a felelıs. Ügyvédi, közjegyzıi letét esetén a pénzügyi szervezetek folyamatosan nyilatkoztassák a letétet elhelyezı ügyfelet a tényleges tulajdonosról. 2.7. Ügyfélprofil Az ügyfél átvilágítása, gondos megismerése, üzleti, pénzügyi, fizetési szokásainak rendszerezése, kapcsolatainak, pénzforgalmának megfelelı nyilvántartása alapján a szolgáltató ügyfélprofilt alkot. A Pmt. értelmében a szolgáltató rögzíti az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozó adatokat és folyamatosan figyelemmel kíséri, monitorozza az ügyleti kapcsolatot. Az ügyfélprofil kialakítása érdekében a szolgáltatók állítsanak össze egy standard kérdıívet, vagy alkalmazzanak megfelelı paraméterezettségő kiértékelı rendszert, ennek alapul vételével készítsék el az ügyfélprofilt, és azt rendszeresen vizsgálják felül. A profil biztosíthatja, hogy az ügyfél ügyletei, kapcsolatai minden idıben átláthatók és értelmezhetık legyenek. A kialakított ügyfélprofil alapján értékelhetıvé illetve értelmezhetıvé válhatnak a szokatlan események, a szokatlanság. Így gyorsan és biztonsággal megállapítható, ha zavar, rendellenesség keletkezett az ügyfél szokásaiban, forgalmában.

2.8. Nyilatkozat a tényleges tulajdonosról A tényleges tulajdonossal összefüggı szabályok megkövetelik, hogy a szolgáltatónak az ügyfélen kívül ismernie kell a tényleges tulajdonost (beneficial owner), aki a jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezetnek minısülı ügyfél végsı tulajdonosa, vagy azt végsı soron irányítja, és/vagy azt a természetes személyt, akinek megbízásából valamely ügyletet végrehajtanak, illetıleg annak kedvezményezettje. tényleges tulajdonos csak természetes személy lehet. A nemzetközi gyakorlat és szabályozás a vagyonkezelı társaságokra is kiterjed, ezért javasolt, hogy a szolgáltatók törekedjenek ezen jogi személyek megismerésére is. Annak érdekében, hogy a szolgáltató mindenkor tisztában legyen azzal, hogy az általa végrehajtott mővelet kinek az érdekében, kinek a megbízásából történik, a szolgáltató az ügyfél-átvilágítás során köteles ügyfelét írásban nyilatkoztatni arra vonatkozóan, hogy az ügyleti megbízást saját, vagy más nevében teljesíti-e. Az eljáró személyt a törvény kötelezi a nyilatkozat megtételére. Ilyen nyilatkozatot mindig az eljáró természetes személynek kell tennie, arról, hogy saját eszközeivel végzi-e a tranzakciókat, ügyleteket vagy egy másik természetes vagy jogi személy érdekében jár el. Amennyiben az ügyfél a szolgáltató részére tett írásbeli nyilatkozata arra vonatkozik, hogy nem a saját nevében, hanem a tényleges tulajdonos nevében, illetıleg érdekében jár el, akkor az írásbeli nyilatkozatának a tényleges tulajdonos Pmt-ben meghatározott adatait tartalmaznia kell. Ha a tényleges tulajdonosra vonatkozó nyilatkozat hitelessége kérdéses, azt ellenırizni kell. Tekintettel arra, hogy a jogi személy ügyfelet úgy kell vizsgálni, hogy a szolgáltató meggyızıdhessen a cégbejegyzés és más közhiteles nyilvántartásba vétel meglétérıl, a tulajdonosi struktúráról, képes legyen ellenırizni a valódi tulajdonost, így amennyiben ezek a bemutatott dokumentumokból nem állapíthatók meg, akkor a szolgáltató a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet tényleges tulajdonosának adatait tartalmazó további dokumentumokat kérhet. Ha a tulajdonos meghatalmazott vagy más a nevében eljáró személy (nominee) által képviselteti magát, akkor is a szolgáltatónál legalább egy személynek ismernie kell a tényleges tulajdonost. A közjegyzık vagy ügyvédek által vezetett közös számlák tényleges tulajdonosainak azonosítására vonatkozó kötelezettségek magukban foglalják, hogy az eljáró közjegyzık és ügyvédek maguk meggyızıdjenek az általuk vezetett közös számlák tényleges tulajdonosainak személyazonosságáról. A tényleges tulajdonos személyét, ha az nem a szolgáltató ügyfele, az eljáró megbízott, vagy az ügyfél nevezze meg olyan azonosító adatokkal, amelyek alapján a tényleges tulajdonos mással össze nem téveszthetıen meghatározható. A pontosság az ügyfél, a tényleges tulajdonos érdeke is, mert téves azonosítás esetén, ha összetévesztik a megnevezettet más olyan személlyel, aki valamilyen oknál fogva szerepel olyan listán, amelynek alapján bejelentési kötelezettség áll fenn, viselnie kell a kellemetlenségeket. 2.9. Kiemelt közszereplı (Politically Exposed Person-PEP) A kiemelt közszereplı olyan külföldi személy, aki fontos közfeladatot lát vagy látott el, továbbá az ilyen személy közvetlen hozzátartozói, vagy akikkel közismerten közeli kapcsolatban áll. A Pmt. és az FATF kizárólag a külföldi, azaz egy másik tagállamban vagy harmadik országban lakóhellyel rendelkezı, a saját országának joga szerint annak minısülı személyeket tekinti kiemelt közszereplınek.

A Pmt. a fokozott ügyfél-átvilágítás körébe sorolja a kiemelt közszereplıket. Ennek értelmében a külföldi lakóhellyel rendelkezı ügyfél köteles minden esetben a szolgáltató részére írásbeli nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy saját országának joga szerint kiemelt közszereplınek minısül-e és ha igen, akkor milyen minıségben. Ha nyilatkozat hitelessége kétséges, azt ellenırizni kell. A belföldi közszereplık esetén nem kötelezı fokozott átvilágítási intézkedéseket alkalmazni. Ezen ügyfelek átvilágítását a szolgáltató a körültekintetı ügyfélkezelés elve alapján az általános szabályok szerint végzi el. A kiemelt közszereplıkkel kapcsolatos szabályok nem csak a pénzmosás elleni küzdelem miatt jelentek meg, hanem a korrupció visszaszorítását is célozzák. Kiemelt figyelmet szükséges fordítani ezen ügyfelek pénzügyi magatartására, szokásaira azért is, mivel a kiemelt közszereplıkkel összefüggı esetleges rendellenességek a szolgáltató hírnevét fokozott mértékben károsíthatják. A kiemelt közszereplıkkel kapcsolatos kockázatok csökkenthetık azzal, ha a szolgáltató kialakítja az átvilágításukra vonatkozó belsı politikát, eljárásrendet, valamint külön monitorozza a számláikat, ügyleteiket, továbbá ha olyan jogszabályok által megengedett - nyilvántartást, listát rendszeresít, amely alapján képes beazonosítani a kiemelt közszereplıket, és átvilágításukat egyszerőbben és hatékonyabban tudja elvégezni. 2.10. Levelezı banki szolgáltatás A levelezı banki szolgáltatás egy bank által (a "levelezı bank") egy másik banknak (a "levelezett bank") nyújtott banki szolgáltatás. A bankok által világszerte használt levelezıbanki számlák lehetıvé teszik, hogy a bankok olyan ügyleteket kössenek és olyan szolgáltatásokat nyújtsanak, amelyeket a bankok közvetlenül nem nyújtanak ügyfeleiknek. Különös figyelmet érdemelnek azok a levelezıbanki számlák, melyek szolgáltatások nyújtását teszik lehetıvé olyan országokban, melyekben a levelezett bankok fizikailag nincsenek jelen. A pénzügyi intézmények alkalmazzanak körültekintı ügyfélkezelést az ilyen számlák esetében, így csökkentik annak a kockázatát, hogy olyan pénzt továbbítsanak, ami illegális tevékenységhez kötıdik. A Pmt. és a nemzetközi sztenderdek alapján a pénzügyi szolgáltató levelezıbanki szolgáltatás keretében adott megbízást kizárólag olyan harmadik országban székhellyel rendelkezı szolgáltatótól fogad el, amely ország belsı eljárásai megfelelnek az FATF 40+9 Ajánlásának, továbbá az érintett szolgáltató a levelezıbanki kapcsolat létesítését megelızıen az ügyfélátvilágítási intézkedéseket elvégezte, és feltáró elemzést készített a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása ellen alkalmazott eszközrendszerrıl. Emellett a szolgáltató meggyızıdött arról, hogy a harmadik országban székhellyel rendelkezı szolgáltató elvégezte a levelezı számlához közvetlen hozzáféréssel rendelkezı ügyfél személyazonosságának igazoló ellenırzését, valamint ezen üzleti kapcsolatot folyamatosan figyelemmel kíséri, illetve kérésre közölni tudja a vonatkozó ügyfél-átvilágítási adatokat. A pénzügyi szolgáltatónak meg kell tagadnia az olyan levelezett bankokkal való levelezı banki kapcsolat felvételét, vagy folytatását, amelyek olyan országban vannak bejegyezve, ahol fizikailag nincsenek jelen és nem tagjai szabályozott (azaz felügyelet alatt álló) pénzügyi csoportnak (ún. "shell bank"). A pénzügyi szolgáltatónak ennek megfelelıen olyan információkat kell győjteniük levelezett bankjaikról, melynek segítségével megérthetik a levelezett bank üzleteinek

természetét, megismerhetik a levelezett bank menedzsmentjét, jelentısebb üzleti tevékenységeit, a pénzmosást és a terrorizmus finanszírozását felderítı és megelızı tevékenységét. A pénzügyi szolgáltatónak meg kell állapítania, hogy levelezett bankjaik rendelkeznek-e a "kellı körültekintés" szabályaival és az ennek megfelelı módon kezelik-e azokat a pénzügyi mőveleteket, amelyek levelezı banki számlákon keresztül bonyolódnak. Különösen ébernek kell lennie azzal a kockázattal kapcsolatban, hogy a levelezıbanki számlákat harmadik fél közvetlenül arra használhatja, hogy saját ügyleteit közvetlenül bonyolítsa rajtuk keresztül (az ügyfelek által közvetlenül az intézmény neve alatt használt ún. payable-through számlák). 2.11. Bejelentés a pénzátutalásokat kísérı hiányos megbízói adatokkal összefüggıen A terrorizmus finanszírozása elleni fellépés érdekében az FATF VII. speciális ajánlásában fogalmazza meg a pénzátutalásokat kísérı megbízói adatok továbbításával kapcsolatos elvárásait. Ennek alapul vételével, a közösségi fellépés érdekében az Európai Unió megalkotta a tagországaiban közvetlenül hatályos, a pénzátutalásokat kísérı megbízói adatokról szóló 1781/2006/EK Rendeletet, amely elıírja, hogy a fizetési szolgáltató a pénzátutalás során köteles rögzíteni és az átutalással együtt továbbítani a megbízói adatokat. A megbízói adatok teljes köre a megbízó nevébıl, címébıl és számlaszámából áll. A megbízó címét a születési helye és ideje, a bankszámlaszámot pedig a nemzeti azonosító száma helyettesítheti. A levelezıbanki kapcsolattal összefüggı kötelezettségek a hitelintézetekre vonatkoznak. Amennyiben a küldı és a fogadó pénzintézet egyaránt a Közösségen belül található, elegendı a megbízó számlaszáma, vagy egy olyan egyedi azonosító, amely lehetıvé teszi az ügylet megbízóig való visszavezetését. A Rendelet által meghatározott egy adat valójában legalább kettı, hiszen az átutalás tartalmazza mind a számlaszámot illetve egyedi azonosítót, mind a feladó nevét. Amennyiben az átutalás kezdeményezıjérıl szóló legalább három adat helyett hiányos adatokkal, vagy adatok nélkül érkezik az átutalás, akkor a Rendelet kimondja, hogy az ilyen küldeményt vagy vissza kell utasítani, vagy kérni kell a hiányzó adatok pótlólagos elküldését. Ha az adathiányos problémák rendszeresnek mutatkoznak, meg kell fontolni a levelezı banki kapcsolatok megszakítását a hibázó hitelintézettel. A Rendelet kifejezetten nem írja elı a hiányos adatokkal érkezı átutalási megbízás jóváírásának tilalmát, így a felmerülı pótlólagos adatkérés sem jelenti azt, hogy a pótlólagos adatok beérkezéséig az átutalt összegek jóváírását fel kellene függeszteni. 2.12. Más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedések A szolgáltató elfogadhatja a Magyar Köztársaság területén, illetve az Európai Unió más tagállamában, valamint a törvényben meghatározott vagy azokkal egyenértékő ügyfél-átvilágítási és nyilvántartási követelményeket alkalmazó harmadik országban tevékenységet folytató, a Pmt. 1.§ (1) bekezdés a)-e) és l) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatók - kivéve a készpénzátutalás és pénzváltási tevékenységet folytató szolgáltatók - által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményeit. Amennyiben az ügyfél-átvilágítást olyan szolgáltató végezte el, amely tevékenységét harmadik országban folytatja, akkor ezen szolgáltatónak kötelezı szakmai

nyilvántartásban kell szerepelni és a törvényben megállapított vagy azokkal egyenértékő ügyfél-átvilágítási és nyilvántartási követelményeket alkalmaz, és felügyeletére is a Pmt-ben megállapított vagy azokkal egyenértékő követelmények szerint kerül sor, vagy székhelye olyan harmadik országban van, amely az e törvényben meghatározottakkal egyenértékő követelményeket ír elı. A más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményének elfogadására az ügyfél hozzájárulása alapján kerülhet sor, mivel a szolgáltató az ügyfél-átvilágítás elvégzése érdekében igényelt adatot az érintett ügyfél hozzájárulása esetén jogosult más szolgáltató rendelkezésére bocsátani. 2.13. A nem teljes körően azonosított ügyfelekkel kapcsolatos eljárás A törvényben elıírt idıponttól, 2009. január 01. napjától kezdve a szolgáltató nem fogadhat el ügyleti megbízást azon régi ügyfelektıl, akik a szolgáltatónál ügyfélátvilágítás céljából személyesen, vagy képviselı útján nem jelentek meg és a 2007. december 15. óta érvényes Pmt. szerinti átvilágítási adatok és a tényleges tulajdonosra vonatkozó nyilatkozatok nem állnak teljes körően rendelkezésre. Az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket el lehet végezni a más szolgáltató által történı átvilágítási eredmények elfogadásával is, nem csak az ügyfél személyes, vagy képviselı útján történı megjelenésével. A tranzakció megtagadása nem csak az önálló eseti megbízásokra vonatkozik, hanem a tartós jogviszonyon belüli ügyleti megbízásokra is. 2009. január 01. napját követıen nem létesíthetı és nem tartható fenn üzleti kapcsolat a nem teljes körően átvilágított ügyfelek esetén. A szolgáltató vizsgálja felül meglévı ügyfélkörét, és ha olyan ügyfelet talál, akinek az átvilágítása nem teljes körő a Pmt. alapján, vagy nem megfelelı a nyilatkozata a tényleges tulajdonosról, azt írásban, vagy - ha ez nem lehetséges -, más módon keresse meg, annak érdekében, hogy át lehessen világítani és 2009. január 1.-jét követıen ügyleti megbízásának teljesítését ne kelljen megtagadni. A személyes kapcsolatfelvétel legmegfelelıbb helye a szolgáltató hivatalos helyisége, kivételes, a belsı szabályzatban rögzített esetben azonban - ugyancsak a szabályzatban rögzített szigorú feltételek (pl. két azonosító alkalmazott) mellett lehetıvé lehet tenni az ennek felkeresésére önhibájukon kívül képtelen személyek pl. kórházban, nyugdíjasházban való átvilágítását. A külföldi ügyfelek esetén segítséget nyújt a más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményének átvétele. 2.14. Szőrırendszer A szolgáltató Pmt. alapján köteles a pénzmosást és a terrorizmus finanszírozását lehetıvé tevı, illetıleg megvalósító üzleti kapcsolatok, ügyleti megbízások megakadályozása érdekében az ügyfelek átvilágítását, a bejelentés teljesítését és a nyilvántartás vezetését elısegítı belsı ellenırzı és információs rendszert mőködtetni. A belsı ellenırzı és információs rendszerre vonatkozó törvényi kötelezettségtıl el kell határolni a szolgáltató monitoring tevékenységét, mely kötelezettség értelmében a szolgáltató az üzleti kapcsolatot folyamatosan figyelemmel kíséri - ideértve az üzleti kapcsolat fennállása folyamán teljesített ügyleti megbízások elemzését is, annak megállapítása érdekében, hogy az adott ügyleti megbízás összhangban áll-e a szolgáltatónak az ügyfélrıl a jogszabályok alapján rendelkezésére álló adataival. A szolgáltató a monitoringra vonatkozó törvényi kötelezettsége maradéktalan teljesítése érdekében automatikus szőrırendszert mőködtet a meglévı számítástechnikai hátterében, amelyik szőri a számlavezetı rendszerekbıl a

szokatlan tranzakciókat és azokat elemzésre továbbítja a kijelölt személyeknek. Az ellenırzı és információs rendszer (szőrı rendszer) kisebb mérető, illetve speciális tevékenységő szervezeteknél manuális módszerrel is mőködhet. Fontos, hogy a szőrırendszer megfelelıen paraméterezhetı és utólagosan fejleszthetı legyen, hogy az új elkövetési módoknál ne kelljen költséges programmódosítást kérni, ami sokkal lassabban és rugalmatlanabbul hajtható végre, mintha maga a kijelölt személy is új paramétereket vihetne fel a rendszerbe. A szőrés lehetıleg terjedjen ki az összes tranzakcióra és legyen képes az ismertté vált pénzmosási és terrorizmus finanszírozási technikák, tranzakciók felismerésére. A szolgáltatók fordítsanak különleges figyelmet az új, vagy kialakuló technológiákból esetleg fakadó pénzmosási és terrorizmus finanszírozási kockázatokra és tegyék meg az esetleg szükséges intézkedéseket a pénzügyi szervezetrendszereken keresztül történı felhasználásuk megelızése érdekében. 2.15. A bejelentés belsı eljárásrendje A szolgáltató köteles kialakítani saját szabályzatában a bejelentések belsı eljárásrendjét, amelyben meg kell határoznia, hogy a bejelentést milyen módon és útvonalon kell eljuttatni a pénzügyi információs egységként mőködı hatóság felé, annak másolatát és a kapcsolódó dokumentumokat, milyen módon és hol ırzi. Erre azért van szükség, hogy az alkalmazottak képesek legyenek a pénzmosásra, vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, vagy körülmény felmerülése eset észlelésekor megfelelıen reagálni. A szolgáltató észleli a szokatlanságot, a pénzmosásra, vagy terrorizmus finanszírozására utaló adatot, tényt, vagy körülményt, de nem járhat el nyomozóhatóságként. A szolgáltató helyesen akkor jár el, ha megvizsgálja a pénzmosásra, vagy terrorizmus finanszírozására utaló adatot, tényt, vagy körülményt, indokát és a vizsgálat során felmerült reális „gyanúokok” alapján tesz bejelentést. A szokatlanság nyomán tett bejelentés alapján a pénzügyi információs egységként mőködı hatóság kötelessége igazolni, vagy elvetni a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozásának büntetıjogi gyanúját. A bejelentı az érintett ügylettel kapcsolatban törekedjen a lehetı legteljesebb adatkör megküldésére. A kijelölt személy útján kövessék figyelemmel a bejelentés sorsát és igényeljék a kellı idıben történı visszajelzést. A nem megalapozottnak minısített bejelentés nem jelenti azt, hogy a következı gyanú felmerülése esetén nem kell a személyrıl ismét jelentést tenni. Mind a súlyos gazdasági bőncselekmények, mind a pénzmosási bőncselekmények elkövetéséhez egyre gyakrabban használják azokat a gazdasági társaságokat, amelyek képviselıi kizárólag a számla megnyitásakor jelennek meg a pénzügyi szervezetnél és ezt követıen csak elektronikus tranzakciókat végeznek, valamint elérhetıségük a cégek külföldi (off-shore) székhelye és egy mobil telefonszám. Az ilyen ügyfelek tevékenységére a pénzügyi szervezetnek fokozottan érdemes figyelnie. Pénzmosásra, vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, vagy körülmény felmerülése esetén a pénzügyi szolgáltató szervezet vezetıje, illetve alkalmazottja az ügyfél átvilágítását értékhatárra tekintet nélkül elvégzi, ha az korábban nem történt meg, és a pénzmosásra, vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülésérıl haladéktalanul bejelentést tesz. 2008. december 15. napjától a bejelentést kizárólag védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában lehet továbbítani a pénzügyi információs egységként mőködı hatóság részére.

Ennek értelmében 2008. december 15. napjától a törvény hatálya alá tartozó minden szolgáltatónak valamilyen elektronikus rendszerrel kell rendelkeznie. A törvényben megjelölt határidıig a bejelentést célszerő tértivevényes úton, sürgıs esetben telefaxon elküldeni, de faxos küldési mód esetén ajánlatos a bejelentést papíron is megerısíteni, de ebben az esetben jelezni kell, hogy már faxon megtett bejelentés megerısítésérıl van szó. 2.16. Felfüggesztés A Pmt. szerint a szolgáltató felfüggeszti az ügyleti megbízás teljesítését, ha az ügyleti megbízással kapcsolatban pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény merül fel, és a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény ellenırzéséhez a pénzügyi információs egységként mőködı hatóság azonnali intézkedését látja szükségesnek. A szolgáltató ebben az esetben haladéktalanul köteles bejelentést tenni a pénzügyi információs egységként mőködı hatóságnak, annak érdekében, hogy az a bejelentés megalapozottságát ellenırizhesse. Mind a felfüggesztés, mind a nem teljes körően azonosított ügyfelek ügyleteinek megtagadása ügyleti megbízásra vonatkozik, mely ügyleti megbízás értelmezhetı egyrészt a tartós jogviszonyon, azaz üzleti kapcsolaton belül másrészt attól függetlenül, alkalmi ügyletként is. 2.17. Az alkalmazott feladatai Pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, vagy körülmény felmerülése esetén az alkalmazott haladéktalanul köteles elkészíteni a bejelentési adatlapot és azt a szolgáltató a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni belsı szabályzatában meghatározott módon köteles továbbítani a kijelölt személynek. Amennyiben a bejelentéskor a szükségesnek ítélt gyors tájékoztatás érdekében az ügyféllel, vagy ügylettel kapcsolatos adatkör nem teljes körően került megküldésre, akkor indokolt az adatszolgáltatást a lehetı legrövidebb idın belül teljesíteni, különös figyelemmel a pénzügyi információs egységként mőködı hatóság ezzel kapcsolatos kérdéseire. A bejelentés alátámasztására átadott dokumentumokhoz, ha azok adatainak értelmezése ezt megkívánja, magyarázatot szükséges főzni. Eljárása során az alkalmazott konzultálhat a kijelölt személlyel. Az alkalmazott mentesül a titoktartási kötelezettsége alól a törvény által elıírt bejelentés kapcsán, és ha jóhiszemően teszi meg bejelentését, akkor az utóbb megalapozatlannak bizonyult bejelentés miatt ıt semmilyen szankció sem érheti. Mivel a bejelentésen nem szabad megjelölni a bejelentést tevı alkalmazott nevét, így a pénzügyi információs egységként mőködı hatóság nem juthat közvetlenül a bejelentı személyéhez, vele csak a kijelölt személyen keresztül tartja a kapcsolatot, az alkalmazott névtelenül teheti meg bejelentését. Megalapozhatja a pénzmosás gyanúját: − a szokatlanság, ha az ügyfél addig tanúsított pénzügyi magatartásában olyan váratlan változás következik be, mely nem magyarázható üzleti, pénzügyi okokkal; − a szokatlanság, ha az ügyfél ismert üzleti, pénzügyi kapcsolatrendszerében váratlanul, az ügyfél rendszeres gyakorlatától eltérı új személy, üzleti és földrajzi terület jelenik meg; − a szokatlanság, ha az ügylet egyedisége, az alkalmazott fizetési mód szokatlansága miatt nem illeszthetı az ügyfél által alkalmazott gyakorlatba; − a szokatlanság, ha az ügyletre szánt összeg szokásosnak tőnik ugyan, de azt az elfogadottaktól eltérı, kevéssé hihetı célra szánják;

− ha mesterkéltnek tőnik az ügylet magyarázata; − ha a körülmények alapján fennáll a valószínősége, hogy a szóban forgó összeg bőncselekménybıl származik. − az off-shore pénzügyi szervezetekkel kapcsolatos mőveletek, − a szokásostól eltérı hitelmőveletek, határon átnyúló szokatlan pénzmozgások, − nyilvánvaló gazdasági cél nélküli ingatlan és egyéb befektetések, − a bejelentett gazdasági tevékenységhez, üzleti kapcsolatokhoz képest megjelenı eltérések, a pénzforgalom nagyságának, útvonalának és az ügyfélkapcsolatoknak az anomáliái; − az ügyfél szándékosan hiányos információszolgáltatása, fontos adatok elhallgatása, szándékos pontatlanságok a megbízással kapcsolatban. A 2. számú melléklet egységes szerkezetbe foglalva tartalmazza valamennyi a Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltató mőködési körét érintı, eddig a szakmai látókörbe került szokatlan tranzakciók tipológiáját, mely alapja lehet a pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozására utaló adatnak, ténynek, vagy körülménynek, azaz a bejelentésnek. 2.18. A vezetı feladatai Amennyiben a belsı szabályzat a közvetlen vezetı tájékoztatását is elıírja, akkor az alkalmazott vezetıjének célszerő leellenırizni, hogy a bejelentéshez nem állnak-e rendelkezésre további adatok. Amennyiben a vezetı további adatok csatolását tartja indokoltnak, azokat pótlólag kell a bejelentéshez megküldeni. 2.19. A kijelölt személy feladatai A kijelölt személy, ha az intézménynél nincs az elıírások betartásáért felelıs külön vezetı, legyen a pénzügyi szervezet vezetı beosztású alkalmazottja, akinek úgy kell meghatároznia a munkaidejét, hogy munkaidı alatt ı, vagy helyettese folyamatosan rendelkezésére álljon az alkalmazottaknak konzultáció és bejelentés céljából. A pénzügyi szervezet köteles legkésıbb a mőködési engedély kézhezvételekor bejelentkezni a pénzügyi információs egységként mőködı hatósághoz, azaz tájékoztatni a pénzügyi információs egységként mőködı hatóságot a kijelölt személy nevérıl, beosztásáról és telefonszámáról. A pénzügyi információs egységként mőködı hatóság válaszában tünteti fel saját ügyintézıjét, illetve elérhetıségét. Változás esetén a pénzügyi szervezet legkésıbb öt napon belül köteles a pénzügyi információs egységként mőködı hatóságot az új kijelölt személy adatairól tájékoztatni. A szabályzatban is meg kell nevezni a kijelölt személyt, illetve ahol lehetséges, annak helyettesét és meg kell adni közvetlen elérhetıségüket, hogy az alkalmazottak képesek legyenek megtenni a bejelentést. A kijelölt személynek is célszerő ellenıriznie a bejelentést formai és tartalmi szempontból. A kijelölt személy felelıs az alkalmazottak legalább évente egyszeri oktatásáért, vagy annak megszervezéséért. 2.20. A compliance szervezet és a belsı ellenırzés Nagyobb szolgáltatók (kiemelten: hitelintézetek, biztosítók) a Felügyeleti Tanács által kiadott belsı védelmi vonalak kialakításáról és mőködtetésérıl szóló 11/2006. Ajánlásra tekintettel elkülönült compliance funkciót hoznak létre. A Bszt. 21. §-a kötelezıen írja elı compliance officer alkalmazását a befektetési vállalkozások számára. A megfelelıségi területhez tartozik különösen a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelızése és megakadályozása, a KYC (Know Your Customer) és CDD (Customer Due Diligence) eljárások kidolgozása és mőködtetése.

A szolgáltató belsı ellenırzése által végzett vizsgálatoknak ki kell terjednie különösen: −a természetes személy ügyfelek, a cégek képviselıi, a meghatalmazottak és rendelkezésre jogosultak átvilágítására, −a tényleges tulajdonosról szóló nyilatkozat felvételére,átvilágítására, a bejelentések teljességének és megfelelı részletességének vizsgálatára, −a bejelentési kötelezettségének teljesítésére, −a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni elektronikus szőrırendszer mőködésének vizsgálatára, −a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni tevékenységgel összefüggı oktatás és az arról szóló vizsga ellenırzésére, a szolgáltató ügynökeinek a Pmt. szabályainak való megfelelıség szempontjából történı ellenırzésére. A compliance szervezet legalább évente beszámol tevékenységérıl a szolgáltató felügyelı bizottságának és a vezetésnek. Sem a compliance officer, sem a kijelölt személy nem tartozhat a belsı ellenırzéshez, mert a belsı ellenır függetlenségét sérti, ha a belsı ellenıri teendıkön kívül más teendıt is ellát, így ez nem összeegyeztethetı a prudens mőködéssel, hiszen két ellenırzési funkció egy kézben összpontosulna. Amennyiben a szolgáltatónak még nincs elkülönült compliance funkciója a belsı ellenırzés elláthatja a pénzmosás és terrorizmus finanszírozás elleni szabályzat, az ügyfél átvilágítás és a bejelentések eljárásrendje betartásának rendszeres, legalább évenkénti ellenırzését. 2.21. Az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról Az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXX. törvény értelmében a szolgáltató haladéktalanul bejelentést tesz a pénzügyi információs egységként mőködı hatóságnak minden olyan adatról, tényrıl, körülményrıl, amely arra utal, hogy a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya a Magyar Köztársaság területén a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá esı pénzeszközzel vagy gazdasági erıforrással rendelkezik. E törvény végrehajtása során célszerő, hogy a szolgáltató alkalmazza a bejelentési kötelezettségre, a felfedés tilalmára, a szőrırendszerre, a nyilvántartásra, az iratmegırzési kötelezettségre vonatkozó Pmt-beli szabályokat, a képzésekbe, továbbképzésekbe az e törvénnyel kapcsolatos ismereteket beépíti. Az Európai Uniós korlátozó intézkedésekkel kapcsolatos listákon szereplı személyek és szervezetek esetén alkalmazandó eljárást el kell határolni az ENSZ, illetve az USA által készített listákon szereplı személyek és szervezetek esetén végrehajtott intézkedéstıl. Az uniós listák, melyek magukban foglalják a terrorizmus finanszírozás elleni küzdelem tárgyában született közvetlenül alkalmazandó tanácsi rendeletek (881/2002/EK és a 2580/2001/EK tanácsi rendeletek) mellékletei által meghatározott listákat is, az azokon szereplı személyek és szervezetek esetében a pénzügyi szolgáltató a 2007. évi CLXXX. törvény rendelkezéseit alkalmazza. Amennyiben a pénzügyi szolgáltató a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel kapcsolatban további listákat, ideértve az egyéb uniós listákat is szőri, akkor e listákon szereplı személyek és szervezetek esetén a Pmt. 23.§ (1) bekezdés alapján, azaz terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény miatt tesz bejelentést feltéve, hogy nincs adategyezés az Európai Unió által elrendelt, a

terrorizmus finanszírozás elleni küzdelem tárgyában született közvetlenül alkalmazandó tanácsi rendeletek mellékletei által meghatározott listákon szereplı személyekkel, szervezetekkel. 2.22. Felfedés tilalma A Pmt. és a nemzetközi sztenderdek alapján a szolgáltató az általa tett bejelentésrıl és az adatszolgáltatás megkeresés alapján való teljesítésérıl, annak tartalmáról, az ügyleti megbízás teljesítésének a felfüggesztésérıl, a bejelentı személyérıl, valamint arról, hogy az ügyféllel szemben indult-e büntetıeljárás az ügyfélnek, illetve harmadik személynek, szervezetnek tájékoztatást nem adhat. A szolgáltató biztosítja, hogy a bejelentés megtörténte, annak tartalma és a bejelentı személye titokban maradjon. Mind a hazai, mind a nemzetközi szabályozás a bejelentést olyan bizalmas információként kezeli, melyet a banktitok körbe tartozó adatoknál is szigorúbb védelem illet meg. A jogalkotó igen szőken - a törvényben taxatíve - sorolja fel azokat az eseteket, amikor kivétel tehetı a felfedés tilalma alól. A felfedés tilalma nem terjed ki a felügyeletet ellátó szervekre, valamint a büntetıeljárást lefolytató nyomozó hatóságra, ha a jogszabályban meghatározott feladatuk ellátása érdekében kérnek információt. A tilalom nem vonatkozik az ágazati törvények által meghatározott összevont alapú felügyelet vagy pénzügyi konglomerátum esetében a kiegészítı felügyelet tekintetében megvalósuló adattovábbításra, a tagállamok vagy olyan harmadik ország vállalkozásai közötti információ felfedésére, ahol e vállalkozásokra e törvényben meghatározottakkal egyenértékő követelményeket alkalmaznak, és e követelmények betartása tekintetében felügyelet alatt állnak. A pénzügyi szolgáltatási, kiegészítı pénzügyi szolgáltatási tevékenységet, befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítı szolgáltatást nyújtó, biztosítási, biztosításközvetítıi és foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenységet folytató, árutızsdei szolgáltatási tevékenységet folytató, postai pénzforgalmi közvetítıi tevékenységet, postai készpénzátutalást, belföldi és nemzetközi postautalványfelvételt és kézbesítést folytató, önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári tevékenységet végzı szolgáltató esetén a tilalom nem vonatkozik az információ felfedésére az érintett két vagy több szolgáltató között, feltéve, hogy −az információk ugyanazon ügyfélre és ugyanazon ügyletre vonatkoznak, − a két vagy több érintett pénzügyi szolgáltató közül legalább az egyik a Pmt. hatálya alá tartozó tevékenységet folytatja és a többi szolgáltató más tagállamban vagy olyan harmadik országban honos, ahol e törvényben meghatározottakkal egyenértékő követelmények alkalmazandók − az érintett szolgáltatók a Pmt. 1. § (1) bekezdés egyes pontjaiban meghatározott ugyanazon tevékenységet folytatják − a szakmai titoktartás és a személyes adatok védelme tekintetében a hazai követelményekkel egyenértékő követelmények irányadóak a szolgáltatókra. 2.23. Oktatás A szolgáltató annak érdekében, hogy a Pmt. 1.§ (1) bekezdésében meghatározott tevékenység ellátásában részt vevı alkalmazottai a pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozására vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megismerjék, a pénzmosást vagy a terrorizmus finanszírozását lehetıvé tevı, illetıleg megvalósító üzleti kapcsolatot, ügyleti megbízást felismerjék, a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén e törvénynek megfelelıen tudjanak eljárni, gondoskodik a belépı alkalmazottak képzésérıl, az

alkalmazottak rendszeres, évente legalább egy alkalommal megszervezett továbbképzésérıl, annak regisztrálásáról, dokumentálásáról és a megszerzett ismeretek ellenırzésérıl. Az oktatás tematikájának a pénzmosási szabályzaton kívül célszerő tartalmaznia a pénzmosásról szóló jogszabályok, a Pmt. és a Btk. pénzmosásra és terrorizmus finanszírozására vonatkozó elıírásait, valamint a pénzmosással kapcsolatos nemzetközi anyagokat. A Felügyelet ajánlja, hogy a szolgáltató az oktatást vizsgával ellenırizze, és a vizsgaeredményeket megırizni, a tapasztalatok alapján az oktatás tematikáját módosítani. Az oktatás és a vizsga megtörténtét dokumentálni kell. Célszerő, hogy a kijelölt személy alakítsa ki a képzés és továbbképzés szabályait. A pénzmosással szembeni fellépés hazai és nemzetközi jogszabályi háttere: 1.) A 2001. évi LXXXIII törvény a terrorizmus elleni küzdelemrıl, a pénzmosás megakadályozásáról szóló rendelkezések szigorításáról, valamint egyes korlátozó intézkedések elrendelésérıl, 2.) A Büntetı Törvénykönyvrıl szóló 1978. évi IV. törvény, 3.) A pénzmosás megelızésérıl és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény. 4.) A hitelintézetekrıl és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény, 5.) A tıkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 6.) Biztosítóintézetekrıl és a biztosítási tevékenységrıl szóló 2003. évi LX. Törvény 7.) A befektetési vállalkozásokról és az árutızsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhetı tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 8.) Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 9.) A pénzforgalmi szolgáltatásokról és az elektronikus fizetési eszközökrıl szóló 227/2006. (XI.20.) Kormányrendelet, 10.) A pénzforgalom lebonyolításáról szóló 21/2006. (XI.24.) MNB rendelet, 11.) Az Alkotmánybíróság 1998. évi 24. sz. határozata, 12.) Az 1988. évi Bécsi Egyezmény a kábítószerek és pszichotrop anyagok tiltott forgalmazásáról, kihirdetve az 1998. évi L. törvénnyel (5. cikkely) 13.) Az 1990. novemberi Strasbourgi Egyezmény kihirdetésérıl szóló 2000. évi CI. Törvény (A pénzmosásról, a bőncselekménybıl származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról), 14.)A 91/308. sz EU Direktíva a pénzmosás megelızése és megakadályozása érdekében. 15.) A 2001/97. sz. EU Direktíva a pénzmosás megelızése és megakadályozása érdekében 16.) A pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelızésérıl szóló, 2005. október 26-i 2005/60/E európai parlamenti és tanácsi irányelv 17.) A „politikai közszereplık” fogalmát, valamint az egyszerősített ügyfél-átvilágítási eljárások és az alkalmi vagy nagyon korlátozott alapon folytatott pénzügyi tevékenység alapján nyújtott mentesség technikai követelményeit illetıen a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre vonatkozó végrehajtási intézkedések megállapításáról szóló, 2006. augusztus 1-jei 2006/70/EK bizottsági irányelv 18.) A Bázeli Bizottság Customer due diligence ajánlása, valamint az IOSCO , az IAIS hasonló ajánlásai, 19.) FATF 40+9 Ajánlása

SZOKATLAN TRANZAKCIÓK A melléklet egységes szerkezetbe foglaltan tartalmazza valamennyi a Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltató mőködési körét érintı, eddig a szakmai látókörbe került szokatlan tranzakciók tipológiáját. 1.) Pénzmosás szokatlan készpénztranzakciók használatával a) Szokatlanul nagy készpénzbetét elhelyezése, felvétele természetes személy által, fıleg ha az nem egyeztethetı össze az ügyfél foglalkozásával. Az ügyfél megjelenése önmagában nem indokolja a nagy készpénzbetét gyanúmentességét. Példa: Egy bőnözınek mindig rendben van az útlevele és a megjelenése, mert egyszerre nem fog két dolgot kockáztatni. b) Akár magánszemély, akár cég esetében készpénzbefizetések, illetve kifizetések hirtelen, jelentıs megnövekedése. c) Ügyfelek, akik több, de viszonylag kisösszegő betéttel rendelkeznek, amely betétek azonban teljes összegükben jelentıs értékőek. d) Készpénz gyakori váltása egyéb valutanemre. e) Jelentıs összegő pénzmozgás egy elızıleg inaktív számlán. f) Ügyfelek, akik együtt érkeznek, és egy idıben ugyanazon banknál nagy összegő készpénzmőveletet, valutamőveletet hajtanak végre. g) Rendszeres készpénz tranzakciók közvetlenül az azonosítási értékhatár alatt. h) Készpénz ki- és befizetés azonos napon vagy rövid idıintervallumon belül készpénzmozgás nélkül úgy, hogy a tranzakció több ügyfél számláját érinti. 2.) Pénzmosás bankszámla felhasználásával a) A banknál több bankszámlát is vezet ugyanaz az ügyfél anélkül, hogy ezt üzleti tevékenysége indokolná, és a bankszámlák között gyakran fordul elı átvezetés, racionális indok nélkül. Racionális indoknak minısül a könyveléstechnika megkönnyítése érdekében tett átvezetés. b) Természetes vagy jogi személyek részére vezetett bankszámlákon lévı pénzmozgás nem utal üzleti tevékenységre, de a bankszámlán jelentıs összegeket írnak jóvá, illetve utalnak át azokról nyilvánvaló cél nélkül. c) Általános bankszolgáltatások szokásostól eltérı formában történı igénybevétele, pl. nagy összegő betét után járó kamatról való lemondás. d) Több személy által ugyanarra a számlára rendszeresen történı, vagy jelentıs összeg elhelyezése. e) Ugyanarra a számlára többen, esetleg rendszeresen utalnak kisebb mennyiségő pénzt, amelyeket tovább utalnak egy harmadik számlára, amelyik nincs látható összefüggésben az adott számlával. f) Nagy összegő készpénz letétbe helyezése, melyet fedezetként ajánl fel a bankszámla tulajdonos. 3.) Gazdasági társaságok gyanús tranzakciói a) A vállalat tulajdonost vált és az új tulajdonosok háttere, megjelenése (hajléktalanok stb.) összeegyeztethetetlen a vállalat tevékenységével, illetve a tulajdonosváltást követıen a társaság pénzügyi tevékenysége hirtelen átalakul. b) Olyan vállalat, amelynek pénzügyi mutatói észrevehetıen különböznek hasonló vállalatokétól.

c) Az üzlettulajdonos, ha ugyanazon a napon több betétet helyez el különbözı bankfiókoknál. d) Olyan számla, amelyen racionális üzleti cél nélküli vagy a számlatulajdonos céggel, illetve a történetével össze nem egyeztethetı átutalások bonyolódnak le (ki és bejövı átutalások, különösen adóparadicsomnak minısülı országokba és országokból). e) Olyan számla, amely sok kis bejövı átutalást fogad, vagy arra sok kisösszegő befizetést eszközölnek, és ezt követıen a teljes összeg átutalásra kerül, ha e tevékenység nem egyeztethetı össze az ügyfél vállalatával vagy történetével. f) A vállalat gyakran nagy készpénzbetéteket helyez el, és nagy összegő egyenlegeket tart fenn, de nem vesz igénybe más szolgáltatásokat, mint a kölcsönök, akkreditívek, munkabér-, adófizetési szolgáltatások stb. g) Pénzhelyettesítı eszközökkel folytatott pénzügyi ügyletek, amelyek adatai hiányosak, vagy fiktív kedvezményezetteket, átutalót stb. tartalmaznak. h) Szokatlan pénzátutalások kapcsolódó számlák között, illetve olyan társaságok számláin, amelyek között a gazdasági kapcsolaton kívül egyértelmő tulajdonosi összefonódások állnak. i) A készpénz befizetések mértéke, elhelyezésük és gyakoriságuk nem egyeztethetı össze a társaság tevékenységével. j) A társaságot olyan személy vezeti - cégjegyzésre jogosult - akinek megjelenése és képességei nyilvánvalóan nem teszik alkalmassá ilyen tevékenységre, fıleg, ha a számla felett a cég alkalmazásában nem álló személy rendelkezik. k) Egyazon személy, vagy csoport rendelkezik több társaság számlája, számlái felett, és a számlákon rendszeres a pénzmozgás. l) A számlán gyakran fordul elı létre nem jött szerzıdés miatt, illetve téves átutalás miatti visszautalás. m)A minimális tıkéjő társaság megalakulását követıen kiemelkedı forgalmat bonyolít, nagy összegő hitelt kap más banktól. n) A társaság részére rendszeresen és indokolatlanul nyújtott tagi kölcsönök, ha azok egyenkénti, vagy teljes összege egyébként is gyanúsan magas o) Napon belül nyújtott folyószámla-hitel, melyet egy összegben átutalnak zárt, egymással tulajdonosi és finanszírozási kapcsolatban álló társaságok számára valós gazdasági tartalom nélkül és a nap végén az összeg visszaérkezik az átutalást kezdeményezı társaság bankszámlájára 4.) Pénzmosás befektetéssel kapcsolatos tranzakciók felhasználásával a) A befektetési szolgáltatások iránti fokozott igény, ahol az arra szánt tıke forrása nem tiszta, vagy az ügyfél üzleti tevékenységétıl idegen. b) Készpénzért nagyobb értékő értékpapír-mennyiség vásárlása, vásárlás több részletben az azonosítási értékhatár alatt. c) Értékpapírok vétele, eladása, birtokban tartása indokolatlanul, illetve szokatlan körülmények között, pl. az eladást a cég anyagi helyzete nem indokolja. d) Olyan illikvid értékpapírok vétele-eladása, amely esetében nincs kialakult piaci árfolyam, illetve az, publikus forrásból nem vagy nehezen megszerezhetı, és a tranzakció vagy tranzakció sorozat az ügyfél profiljába nem illeszkedik. e) Olyan származékos ügyletekre adott megbízás, mely esetében az ügyfél, jellemzıen ugyanazzal az ellenoldalú megbízói körrel szemben, folyamatosan csak nyereséget vagy csak veszteséget realizál.

f) Komplex, sok számlát és társaságot érintı, az ügyfél profiljába nem illı tranzakció kezdeményezése, mely esetében az ügyletsorozatba értékpapírokkal kapcsolatos megbízás is megjelenik. g) Rendszeres ügyleti megbízás veszteséges ügyletekre, fıleg akkor, ha erre a kapcsolattartó kifejezetten felhívja az ügyfél figyelmét. h) Kiemelkedı nagyságrendben, készpénz befizetéssel kezdeményezett ügyleti megbízások adása. i) Több, egymással kapcsolatba hozható ügyfél (általában gazdasági társaság) által kezdeményezett, összefüggı ügyleti megbízás adása, keresztkötések bonyolítása. j) Ugyanazon ügyfél által indokolatlanul vezetett több értékpapírszámla, melyeken egyenként nem mutatható ki kiemelkedı forgalom, viszont összességében a befektetett összeg jelentıs. k) Ügyfél, aki indokolatlanul nagy összegő - mennyiségő – fizikai értékpapírral rendelkezik, annak ellenére, hogy annak elektronikus tárolására lehetısége lenne. l) Eladásokat követıen a bevétel felvétele, vagy átutaltatása, majd ezt követıen hasonló, vagy még nagyobb volumenő ügyleti megbízás adása újabb befizetést követıen. 5.) Pénzmosás hitelügyleteken keresztül a) Ügyfelek, akik problémás hiteleiket hirtelen visszafizetik. b) Biztosíték ellenében kölcsön kérése, ahol a biztosíték eredete ismeretlen, vagy a biztosíték nem felel meg az ügyfél vagyoni helyzetének. c) Finanszírozás kérése pénzintézettıl, amikor nem ismert az ügyfél pénzügyi hozzájárulásának forrása. d) Kölcsön igénylése olyan esetben, amikor az ügyfél más számláin jelentısebb felhasználható összeg van. e) Kölcsönbıl eredı pénzösszegek oly módon történı felhasználása, amely nem összeegyeztethetı a kölcsön kinyilvánított céljával. f) Off-shore társaság részére benyújtott kölcsönök iránti kérelem, vagy off-shore bank kötelezvényeivel biztosított kölcsön iránti kérelem. g) Az ügyfél kölcsönre vonatkozólag kinyilvánított céljának nincs gazdasági értelme, vagy az ügyfél azt javasolja, hogy készpénzbiztosítékot nyújtson a kölcsönre, miközben megtagadja a kölcsön céljának feltárását. h) Az ügyfél letéti igazolásokat vásárol, és azokat a kölcsön biztosítékául használja. i) Az ügyfél a kölcsönt készpénzletéttel biztosítja. j) Az ügyfél off-shore pénzügyi intézményben elhelyezett készpénzbiztosítékot használ a kölcsön megszerzéséhez. k) A kölcsönbıl származó pénzösszegeket váratlanul off-shore területre irányítják. l) Az ügyfél váratlanul - a bank által nem érzékelt gazdasági elızmény nélkül a hitelt, annak nagy részét visszafizeti. m)Olyan személy fizeti vissza a hitelt, akivel az ügyfélnek nem volt (nincs) pénzügyi kapcsolata. 6.) Pénzmosás nemzetközi tevékenységek felhasználásával a) Olyan cégek jelentkezése nagy összegekkel, amelyek központja kábítószer kereskedelemmel kapcsolatos országban van. b) Az ügyfél szokásos üzleti forgalmával össze nem egyeztethetı nagy egyenlegek tartása, majd átutalása külföldre.

c) Olyan ügyfél, aki külkereskedelmi tevékenysége során az illetı országokban szokásos fizetési módoktól rendszeresen eltér. d) Gyanús az ügyfél, aki jelentıs nagyságú pénzforgalmat bonyolít olyan országokkal, amelyek kapcsolatban állnak a kábítószer-termeléssel vagy kereskedelemmel, különösen, ha az ügyfél üzleti profilja az illetı országok gazdasági, kereskedelmi struktúrájától eltér. e) Off-shore bankot, vagy „shell” (fiktív) bankot érintı ügyletek, amely bankok neve nagyon hasonló lehet egy nagy legális pénzintézet nevéhez. f) Gyakori, vagy nagy összegő fizetési megbízások, amelyekben a jogosult, vagy a kötelezett off-shore intézmény, és ezek nem egyeztethetık össze az ügyfél ismert vállalkozásával. g) Az ügyfél átutalásokat küld és fogad (adóparadicsomnak minısülı országokba, országokból), különösen, ha ezen átutalásoknak nincs szemmel látható üzleti indokuk, vagy ezen átutalások nem egyeztethetık össze az ügyfél vállalkozásával vagy múltjával. Tipikus ilyen eset, amikor off-shore viszontbiztosító ügynöki jutalék címen utal magánszemély részére nagyobb összeget. h) Rendszeresen ismétlıdı átutalások természetes személy bankszámlájáról (számlákról) adóparadicsomnak minısülı országokba. i) Az ügyfél éppen a bejelentési érték-küszöb alatt maradó összegeket, vagy számos bankot érintı bejövı átutalásokat fogad vagy ilyen kimenı átutalásokat végez, de e tranzakciók nem hozhatók összefüggésbe tevékenységével, történetével. 7.) Elégtelen, vagy gyanús információ a) Olyan gazdasági társaság, mely vonakodik attól, hogy teljes körő információkat nyújtson vállalkozásának üzleti céljáról, elızı banki kapcsolatairól, tisztségviselıirıl, igazgatóiról vagy tevékenysége végzésének helyérıl. b) Ügyfél, aki nem hajlandó információkat nyújtani, amikor számlát nyit, vagy meghatározott küszöb fölött készpénz-helyettesítı eszközöket vásárol. c) Olyan ügyfél, aki referenciák, helyi cím vagy személyazonosítás nélkül (útlevél, gépjármővezetıi jogosítvány vagy társadalombiztosítási kártya) kíván számlát nyitni, vagy aki megtagadja bármely egyéb információ szolgáltatását, amelyet a bank a számlanyitáshoz igényel. d) A lehetséges kölcsönfelvevı vonakodik attól, vagy megtagadja azt, hogy meghatározza a kölcsön célját vagy a visszafizetés forrását, vagy kérdéses célt és/vagy forrást jelöl meg. e) Ügyfél, aki nagyon is minimálisnak, esetleg hamisnak látszó információkat nyújt, vagy olyanokat, amelyeket a bank nem egykönnyen tud ellenırizni, különösen személyazonosságára vonatkozólag. f) A lehetséges ügyfél vonakodik vagy megtagadja referenciák szolgáltatását, vagy a referenciákat nem lehet ellenırizni, illetve nem lehet velük kapcsolatba lépni. g) Olyan személy, aki nem tünteti fel múltbeli vagy jelenlegi munkaviszonyát a kölcsönkérelmen. 8.) Szokatlan jellemzık vagy tevékenységek a) A bank, vagy a fiók helyétıl távoli címen lévı ügyfél részére vezetett számla, fıleg, ha közelebbi fiók is elérhetı lenne, és nincs logikus magyarázat a távolabbi fiók választására. b) Olyan számla vagy ügyfél, akinél/amelynél gyakran vannak nagy összegő pénzletétek olyan pénzszalagba csomagolva, amelyeket más bankok bélyegeztek le.

c) A számlavezetı ügyfél szinte soha nem jön be a pénzintézetbe, hanem számos futárja van, aki beteszi a pénzt a számlára. d) Meg nem magyarázott lényeges eltérés a hagyományos banki tevékenység módszereitıl. e) Ügyfél kockázatvállalása szokásaitól eltérı módon hirtelen megnı. 9.) A jelentéstételi vagy nyilvántartási követelmények megkerülésére irányuló kísérletek a) Az ügyfél megkísérli, hogy pénzügyi ügyletbe bocsátkozzék egy bizonyos küszöböt meghaladóan, de amikor tájékoztatják a nyilvántartási vagy jelentéstételi követelményekrıl, visszaveszi a pénz egy részét, hogy az ügyletet éppen hogy a meghatározott küszöb alatt tartsa. b) A személy készpénzt visz a pénzügyi intézetbe, és ragaszkodik hozzá, hogy az elıírt nyilvántartási vagy jelentési őrlapokat ne töltsék ki. c) Az ügyfél sok betétet helyez el az azonosítási értékhatár alatt egyetlen számlára rövid idıközönként, vagy a nagy betéteket felosztja több számla között, a kötelezı jelentés benyújtásának elkerülése érdekében. d) Olyan ügyfél, aki vonakodik attól, hogy az azonosításhoz szükséges információkat megadja, vagy folytassa az ügyletet, miután tájékoztatták, hogy magát azonosítania kell. e) Ügyfél, aki arra kényszerít vagy kísérel meg kényszeríteni egy bankalkalmazottat, hogy ne nyújtsa be az elıírt nyilvántartási vagy jelentéstételi őrlapokat. 10.) Pénzmosás életbiztosítás használatával a) Akár magánszemély, akár jogi személy esetében rendkívüli befizetések / kifizetések hirtelen, jelentıs megnövekedése. b) Ügyfél profiljába nem illı, jelentıs összegő pénzbefizetés befektetési egységekhez kötött életbiztosítás esetén. c) Rendszeres ügyletkötés közvetlenül az azonosítási értékhatár alatt. d) Ügyfél profiljába nem illı befizetések, kivonások. e) Szolgáltatás igénybe vétele általános szokásostól eltérı formában. f) Olyan gazdasági társaság, mely vonakodik attól, hogy teljes körő információkat nyújtson vállalkozásának üzleti céljáról, elızı banki kapcsolatairól, tisztségviselıirıl, igazgatóiról vagy tevékenysége végzésének helyérıl. g) Ügyfél, aki nem hajlandó információkat nyújtani, amikor szerzıdést köt. h) Olyan ügyfél, aki referenciák, helyi cím vagy személyazonosítás nélkül (útlevél, gépjármővezetıi jogosítvány vagy társadalombiztosítási kártya) kíván szerzıdést kötni, vagy aki megtagadja bármely egyéb információ szolgáltatását, amelyet a biztosító a szerzıdéskötéshez igényel. i) Ügyfél, aki nagyon is minimálisnak, esetleg hamisnak látszó információkat nyújt, vagy olyanokat, amelyeket a biztosító nem egykönnyen tud ellenırizni, különösen személyazonosságára vonatkozólag. j) Meg nem magyarázott lényeges eltérés a hagyományos biztosítási tevékenység módszereitıl. k) Az ügyfél megkísérli, hogy ügyletbe bocsátkozzék, szerzıdést kössön egy bizonyos küszöböt meghaladóan, de amikor tájékoztatják a nyilvántartási vagy jelentéstételi követelményekrıl, eláll a szerzıdéskötéstıl, hogy az ügyletet éppen hogy a meghatározott küszöb alatt tartsa. l) Az ügyfék pénzt kíván befizetni, és ragaszkodik hozzá, hogy az elıírt nyilvántartási vagy jelentési őrlapokat ne töltsék ki. m)Az ügyfél sok szerzıdést köt az azonosítási értékhatár alatt.

n) Olyan ügyfél, aki vonakodik attól, hogy az azonosításhoz szükséges információkat megadja, vagy folytassa az ügyletet, miután tájékoztatták, hogy magát azonosítania kell. o) Ügyfél, aki arra kényszerít vagy kísérel meg kényszeríteni egy alkalmazottat, hogy ne nyújtsa be az elıírt nyilvántartási vagy jelentéstételi őrlapokat. 11.) Pénzmosás pénzváltás használatával a) Szokatlanul nagy összeg birtoklása, ha az nem egyeztethetı össze az ügyfél megjelenésével, viselkedésével. b) Rendszeres, nagy összegő pénzváltás. c) Ügyfelek, akik együtt érkeznek, és egy idıben nagy összegő váltást hajtanak végre. d) Egymást követı tranzakciók közvetlenül az azonosítási értékhatár alatt. e) Ritkán használt valutanemek nagy összegő, vagy rendszeres váltása. f) Ügyfél, aki vonakodik azonosságát igazolni. g) Az ügyfél megkísérli, hogy váltást kezdeményezzen az értékhatár felett, de amikor tájékoztatják az átvilágítási kötelezettségrıl, visszaveszi a pénz egy részét, hogy az ügyletet éppen hogy a meghatározott küszöb alatt tartsa. h) Kis címlető valuta váltása nagyobb címletre, vagy eladása, esetleg más valutanem egyidejő vásárlása. 12.) Pénzmosás zálogtevékenységen keresztül a) Ügyfelek, akik záloghiteleiket hirtelen visszafizetik. b) Ügyfelek, akik rendszeresen nagymennyiségő zálogtárgyat helyeznek zálogba, amelyek összességében kisebb értéket képviselnek, de együttesen nagyobb értékőek és jellemzıen nem váltják ki azokat. c) Ügyfelek, akik megjelenése azt indokolja, hogy a zálogba adott tárgy nem az ı tulajdonukat képezi. d) Az ügyfél nagyon ideges és viselkedése alapján gyanú merülhet fel arra, hogy pénzmosás gyanús ügyletbe keveredett. e) Az ügyfél ruházata, vagy viselkedése nem illeszkedik a zálogba adott tárgy minıségéhez. f) Az ügyfél az azonosítás hallatán inkább eláll az ügylettıl. g) Az ügyfél kölcsönre vonatkozólag kinyilvánított céljának nincs gazdasági értelme, vagy megtagadja a kölcsön céljának feltárását. h) Az ügyfél letéti igazolásokat vásárol, és azokat a kölcsön biztosítékául használja. i) Az ügyfél a 4. sz. mellékletben felsorolt államban tartja székhelyét, vagy a felsorolt országok egyikében lakik. j) Más személy próbálja kiváltani a jelentıs értékő zálogtárgyat, amire nincs elfogadható magyarázat. 13.) Terrorizmus finanszírozásának gyanújára okot adó tranzakciók A terroristák viselkedésükben, életvitelükben jellemzıen ügyelnek arra, hogy környezetükben, kapcsolat rendszerükben, pénzügyi szokásaikban ne keltsenek feltőnést, gyanúra adó okot. Ezért vonatkozásukban nem, vagy nehezen tipizálható a szokatlan tranzakciók leírása. A terroristák illegális és jellemzıen legálisnak látszó forrásokat is győjtenek: védelmi pénzen, zsaroláson és kábítószerrel, fegyverrel való kereskedésen kívül legálisan mőködı alapítványoktól, non-profit szervezetektıl is győjtenek forrásokat, illetve tagsági díjat szednek, kiadványokat értékesítenek.

a) Gyanút kelthet például, ha külföldi állampolgárságú ügyfél számlanyitáskor nem csak egy vagy kettı, hanem több bankkártyát is igényel. A megnyitást követıen hosszú idı– ez lehet akár több hónap is – telik el, míg a számlára átutalás vagy pénztári befizetés érkezik, melyet rövid idın belül a kártyák felhasználásával ATM-eken keresztül készpénzben felvesznek. Ezt követıen a számlán ismét hosszabb ideig nem történik mozgás, majd a folyamat megismétlıdik. b) Gyanúra adhat okot az is, ha több személy az életbiztosítási kötvényét felmondva, annak összegét ugyanannak a személynek kéri kifizetni.

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2005/60/EK IRÁNYELVE (2005. október 26.) a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelızésérıl (EGT vonatkozású szöveg) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerzıdésre, és különösen annak 47. cikke (2) bekezdésének elsı és harmadik mondatára, valamint a 95. cikkére, tekintettel a Bizottság javaslatára, tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére, tekintettel az Európai Központi Bank véleményére, a Szerzıdés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelıen, mivel: (1) A jelentıs feketepénz-áramlás árthat a pénzügyi szektor stabilitásának és tekintélyének, és fenyegetést jelent az egységes piacra nézve; a terrorizmus társadalmunk alapjait támadja meg. A büntetıjogi megközelítésen túl a pénzügyi rendszeren keresztül történı megelızı erıfeszítések hozhatnak eredményt. (2) A bőnözıknek és társaiknak a bőnözésbıl származó bevételek eredetének leplezésére vagy a jogszerően, illetve a jogellenesen szerzett pénzeknek terrorista célokra való átirányítására irányuló erıfeszítései súlyosan veszélyeztethetik a hitelintézetek és pénzügyi szolgáltatók megbízhatóságát, épségét és stabilitását, valamint a pénzügyi rendszer egésze iránti bizalmat. A Közösség fellépése szükséges ezen a területen annak elkerülése érdekében, hogy a tagállamok olyan intézkedéseket fogadjanak el pénzügyi rendszereik védelme érdekében, amelyek nem lennének összhangban a belsı piac mőködésével, valamint a jogállamiság és a közösségi közrend szabályaival. (3) Bőnözıi cselekményeik elısegítése érdekében, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának elkövetıi megpróbálhatnának elınyt húzni a tıkemozgás szabadságából és a pénzügyi szolgáltatásnyújtásnak az egységesített pénzügyi térségbıl fakadó szabadságából, amennyiben közösségi szinten nem kerülnek elfogadásra bizonyos koordinációs intézkedések. (4) A pénzmosás területét érintı ezen aggodalmakra való válasz érdekében fogadták el a pénzügyi rendszer pénzmosás céljára való felhasználásának megelızésérıl szóló, 1991. június 10-i 91/308/EGK tanácsi irányelvet.

Ez elıírta a tagállamoknak, hogy tiltsák meg a pénzmosást, és kötelezzék a hitelintézeteket és az egyéb pénzügyi szolgáltatók széles körét magában foglaló pénzügyi szektort, hogy ügyfeleiket azonosítsák, vezessenek megfelelı nyilvántartást, hozzanak létre belsı eljárásokat a személyzet képzése és a pénzmosás elleni védelem céljából, valamint jelentsenek be az illetékes hatóságoknak bármilyen pénzmosásra utaló jelet. (5) Pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozására gyakran nemzetközi összefüggésekben kerül sor. A kizárólag nemzeti vagy akár közösségi szinten elfogadott intézkedések, nemzetközi koordináció és együttmőködés figyelembevétele nélkül nagyon korlátozott hatással járnának. Ezért a Közösség által e téren elfogadott intézkedéseknek összhangban kell lenniük az egyéb nemzetközi fórumokon tett lépésekkel. A Közösségi fellépésnek továbbra is különös figyelemmel kell lennie a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni harcban élen járó nemzetközi testületnek, a Pénzügyi Akciócsoportnak (Financial Action Task Force, a továbbiakban: „FATF”) a pénzmosás, illetve a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem terén megfogalmazott ajánlásaira. Tekintettel arra, hogy az FATF által megfogalmazott ajánlásokat 2003-ban nagymértékben felülvizsgálták, és kiterjesztették, ennek az irányelvnek összhangban kell lennie ezzel az új nemzetközi elıírással. (6) A szolgáltatások kereskedelmérıl szóló általános megállapodás (GATS) megengedi a tagállamoknak, hogy elfogadják a szükséges intézkedéseket a közerkölcs védelme és a csalás megelızése érdekében, továbbá lehetıvé teszi intézkedések elfogadását is prudenciális okokból, beleértve pénzügyi rendszer stabilitásának és épségének biztosítását is. (7) A pénzmosás fogalomköre, bár kezdetben a kábítószerrel kapcsolatos bőncselekményekre korlátozódott, az utóbbi évek tendenciája szerint kitágult az alapbőncselekmények szélesebb körére. Az alapbőncselekmények szélesebb köre elısegíti a gyanús ügyletek bejelentését és a nemzetközi együttmőködést ezen a területen. Ennek következtében a súlyos bőncselekmény fogalmát összhangba kell hozni a súlyos bőncselekménynek a pénzmosásról, valamint a bőncselekményhez felhasznált eszközök és az abból származó jövedelmek azonosításáról, felkutatásáról, zárolásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló, 2001. június 26-i 2001/500/IB tanácsi kerethatározatban adott meghatározásával. (8) Ezenkívül a pénzügyi rendszerrel való visszaélés a bőncselekménybıl származó vagy akár tiszta pénzek terrorista célok felé irányítása által egyértelmő kockázatot jelent a pénzügyi rendszer épségére, helyes mőködésére, tekintélyére és stabilitására. Ennek megfelelıen ezen irányelv megelızı intézkedéseinek nem kizárólag a bőncselekménybıl származó pénzek kezelésére kell kiterjedniük, hanem a jogszerően szerzett pénzeknek vagy vagyontárgyaknak a terrorizmus céljaira történı győjtésére is. (9) A 91/308/EGK irányelv, bár elıírja az ügyfél-azonosítási kötelezettséget, viszonylag kevés részletet tartalmazott a vonatkozó eljárásokról. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelızése ezen vonatkozásának rendkívüli

fontosságára tekintettel, az új nemzetközi elıírásoknak megfelelıen helyénvaló konkrétabb és részletesebb rendelkezéseket bevezetni az ügyfél és az esetleges tényleges tulajdonos azonosításával és a személyazonosságát igazoló ellenırzésével kapcsolatban. E célból lényeges a „tényleges tulajdonos” fogalmának pontos meghatározása. Amikor egy jogalany vagy társulás jellegő jogi megállapodás, mint például alapítvány vagy vagyonkezelı társaság egyéni kedvezményezettjeit még meg kell határozni, és ezért nem lehetséges egy magánszemélyt tényleges tulajdonosként azonosítani, elegendı a „személyek azon csoportját” azonosítani, amelyek az alapítvány vagy vagyonkezelı társaság kedvezményezettjei lehetnek. Ez a követelmény nem foglalja magában a személyek fenti csoportján belül az egyes személyek azonosítását. (10) Az ezen irányelv hatálya alá tartozó intézményeknek és személyeknek ezen irányelvvel összhangban azonosítaniuk kell a tényleges tulajdonost, illetve ellenırizniük kell személyazonosságát. E követelmény teljesítése érdekében ezen intézmények és személyek mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy felhasználják-e a tényleges tulajdonosok nyilvános adatait, kérnek-e ügyfeleiktıl lényeges adatokat vagy kapnak-e egyébként információkat, figyelembe véve, hogy az ilyen ügyfélátvilágítási intézkedések hatóköre a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának kockázatával van összefüggésben, ami függ az ügyfél, az üzleti kapcsolat, a termék vagy az ügylet típusától. (11) Azok a hitelmegállapodások, amelyekben a hitelszámla kizárólag a hitel kiegyenlítésére szolgál, és a hiteltörlesztést olyan számláról hívják le, amelyet az ezen irányelv 8. cikke (1) bekezdésének a)–c) pontja hatálya alá tartozó hitelintézet nyitott az ügyfél nevére, általában a kevésbé kockázatosnak minısülı ügyletek közé tartoznak. (12) Amennyiben a jogalany vagy társulás jellegő jogi megállapodás tagjai jelentıs ellenırzést gyakorolnak az általuk szolgáltatott vagyon felhasználása felett, ık tényleges tulajdonosnak minısülnek. (13) A vagyonkezelıi kapcsolatokat széles körben használják kereskedelmi termékek kapcsán, mint az átfogóan felügyelt nagykereskedelmi pénzügyi piacok nemzetközileg elismert jellemzıjét. Ebben a különös esetben a vagyonkezelıi kapcsolat ténye önmagában nem eredményez a tényleges tulajdonosra vonatkozó azonosítási kötelezettséget. (14) Ezen irányelv olyan tevékenységekre is alkalmazandó, melyeket a hatálya alá tartozó intézmények és személyek az interneten keresztül folytatnak. (15) Tekintettel arra, hogy a pénzügyi szektorban az ellenırzés szigorodása arra ösztönözte a pénzmosás, valamint a terrorizmus finanszírozásának elkövetıit, hogy alternatív módszereket keressenek a bőncselekményekbıl származó bevételek eredetének leplezésére, és mivel e csatornák felhasználhatók a terrorizmus finanszírozására, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni kötelezettségeket ki kell terjeszteni az életbiztosítás közvetítıkre, a vagyonkezelı társaságokra és a társasági szolgáltatásokat nyújtókra is.

(16) A biztosításközvetítık köre nem foglalja magában azokat a jogalanyokat, amelyekért egy biztosítóintézet vállalja a jogi felelısséget, és így már eleve ezen irányelv hatálya alá tartoznak. (17) Egy társaság igazgatói vagy ügyvezetıi feladatainak gyakorlása önmagában nem teszi az érintett személyt vagyonkezelıi vagy társasági szolgáltatások nyújtójává. Ennélfogva a meghatározás csak azokra a személyekre terjed ki, akik harmadik személyek részére üzletszerően látják el egy társaság vezetıi vagy titkári feladatait. (18) Többször beigazolódott, hogy nagy összegő készpénzfizetések esetén a pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának nagymértékő kockázata áll fenn. Ezért azon tagállamokban, amelyek engedélyezik a megállapított küszöbérték feletti készpénzfizetéseket, valamennyi ilyen készpénzfizetéseket elfogadó, árukkal üzletszerően kereskedı természetes vagy jogi személynek az irányelv hatálya alá kell tartoznia. A nagyértékő árukkal, így például drágakövekkel, nemesfémekkel vagy mővészi alkotásokkal kereskedı személyek, valamint az árverésvezetık minden esetben ezen irányelv hatálya alá tartoznak, amennyiben részükre 15 000 EUR vagy annál magasabb értékben teljesítenek készpénzfizetéseket. Annak hatékony ellenırzése érdekében, hogy a személyeknek és intézményeknek e lehetségesen széles köre megfelel-e ezen irányelvnek, a tagállamok ellenırzési tevékenységüket – a kockázatalapú felügyelet alapelveinek megfelelıen – különösen azon, árukereskedelemmel foglalkozó természetes és jogi személyekre összpontosíthatják, amelyeknél a pénzmosásnak vagy a terrorizmus finanszírozásának viszonylag nagy kockázata áll fenn. Az egyes tagállamokban fennálló eltérı körülményekre tekintettel a tagállamok úgy is határozhatnak, hogy szigorúbb elıírásokat vezetnek be annak érdekében, hogy megfelelıen kezeljék a nagy összegő készpénzfizetésekkel járó kockázatot. (19) A 91/308/EGK irányelv a közjegyzıkre és az egyéb független jogi hivatások képviselıire kiterjesztette a Közösség pénzmosás elleni rendszerének hatályát; ezt a személyi hatályt változatlanul fenn kell tartani ebben az irányelvben is; a tagállamok meghatározása szerint e jogi hivatások képviselıi ezen irányelv rendelkezései alá tartoznak, ha pénzügyi vagy társasági ügyletekben vesznek részt, ideértve az adótanácsadást is, ahol a legnagyobb a kockázata annak, hogy ezen jogi hivatások képviselıinek szolgáltatásaival visszaélnek a bőncselekménybıl származó jövedelem tisztára mosása vagy a terrorizmus finanszírozása céljából. (20) Ha a törvényesen elismert és ellenırzött, jogi tanácsot nyújtó szakmák független tagjai, például jogászok, az ügyfél jogi helyzetét tisztázzák, vagy az ügyfelet jogi eljárásban képviselik, akkor nem lenne helyénvaló, hogy ezen irányelv alapján e jogi szakértıket ezen tevékenységek tekintetében arra kötelezzék, hogy a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozásának gyanúját jelentsék. Mentességet kell nyújtani a bírósági eljárás elıtt, folyamán és azt követıen, vagy az ügyfél jogi helyzetének tisztázása folyamán szerzett információkra vonatkozó

bejelentési kötelezettség alól. Ily módon a jogi tanácsadásra továbbra is vonatkozik a szakmai titoktartás kötelezettsége, kivéve, ha a jogi tanácsadó pénzmosási vagy terrorizmus finanszírozási tevékenységekben vesz részt, ha a jogi tanácsot pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozásának céljára nyújtják, vagy ha a jogász tudja, hogy az ügyfél a jogi tanácsot pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozása érdekében kéri. (21) A közvetlenül összehasonlítható szolgáltatások tekintetében egyformán kell eljárni, amennyiben azokat az ezen irányelv hatálya alá tartozó szakemberek bármelyike nyújtja. Az emberi jogok és alapvetı szabadságok védelmérıl szóló európai egyezményben és az Európai Unióról szóló szerzıdésben megállapított jogok tiszteletben tartásának biztosítása érdekében, egyes tagállamokban az ügyfelet jogi eljárásokban védı vagy képviselı, vagy az ügyfél jogi helyzetét tisztázó könyvvizsgálók, külsı könyvszakértık és adótanácsadók esetében az általuk e feladatok ellátása során szerzett információknak nem kell az ezen irányelvben szabályozott bejelentési kötelezettségek alá tartozniuk. (22) Fel kell ismerni, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának kockázata nem minden esetben ugyanaz. A kockázatalapú megközelítéssel összhangban be kell vezetni a közösségi jogalkotásba azt az elvet, hogy megfelelı esetekben engedélyezik az egyszerősített ügyfél-átvilágítást. (23) A közjegyzık vagy egyéb független jogi hivatások képviselıi által vezetett közös számlák tényleges tulajdonosainak azonosítására vonatkozó eltérés nem érinti az e közjegyzık és egyéb független jogi hivatások képviselıi ezen irányelv szerinti kötelezettségeit. Ezek a kötelezettségek magukban foglalják e közjegyzık vagy egyéb független jogi hivatások képviselıinek azon kötelezettségét, hogy ık maguk meggyızıdjenek az általuk vezetett közös számlák tényleges tulajdonosainak személyazonosságáról. (24) Ugyanígy a közösségi jogalkotásnak fel kell ismerni, hogy bizonyos helyzetek nagyobb kockázatot jelentenek a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozásának szempontjából. Bár minden ügyfél személyazonosságát és üzleti profilját meg kell állapítani, vannak olyan esetek, amikor különösen szigorú ügyfél-azonosítási és igazolási eljárásokra van szükség. (25) Ez különösen igaz az olyan magánszemélyekkel való üzleti kapcsolatokban, akik fontos állami pozíciókat töltenek vagy töltöttek be, különösen, ha ezek a személyek olyan országokból jönnek, ahol szélesen elterjedt a korrupció. Az ilyen kapcsolatok a pénzügyi szektort különösen jelentıs, a pénzügyi szektor tekintélyét érintı és/vagy jogi kockázatoknak tehetik ki. A korrupció elleni küzdelemre irányuló nemzetközi erıfeszítés is indokolja az ilyen esetekben alkalmazott fokozott figyelmet, és a nemzeti politikai közszereplık tekintetében a szokásos ügyfél-átvilágításra vonatkozó intézkedések, vagy a másik tagállamban vagy harmadik országban lakóhellyel rendelkezı politikai közszereplıkre vonatkozó megerısített ügyfél-átvilágítási intézkedések alkalmazását.

(26) Az üzleti kapcsolat létesítéséhez a felsı vezetés által adott jóváhagyás beszerzése nem az igazgatótanács, hanem az ilyen jóváhagyást kérı személy közvetlen felettesének jóváhagyását foglalja magában. (27) Az üzleti késedelmekhez és a hatékonyság csökkenéséhez vezetı ismételt ügyfélazonosítási eljárás elkerülése érdekében helyénvaló megfelelı biztosítékok mellett megengedni az olyan ügyfelek befogadását, akiknek az azonosítását máshol már elvégezték. Azokban az esetekben, amikor az ezen irányelv hatálya alá tartozó személy vagy intézmény harmadik személy által elvégzett ellenırzésre hagyatkozik, az ügyfél-átvilágítási eljárás alkalmazása azon intézmény vagy személy végsı felelıssége, amelynél az ügyfelet befogadják. A harmadik személy vagy a befogadó fél az ügyféllel való, ezen irányelv hatálya alá tartozó kapcsolata erejéig továbbra is felel az ezen irányelvben foglalt elıírások betartásáért, beleértve a gyanús ügyletek bejelentésére és a nyilvántartások megırzésére vonatkozó kötelezettségét is. (28) Az ezen irányelv hatálya alá tartozó intézmények vagy személyek és az irányelv hatálya alá nem tartozó, külsı természetes vagy jogi személyek között fennálló, szerzıdésen alapuló meghatalmazotti vagy kiszervezési kapcsolat esetében az irányelv hatálya alá tartozó intézmények vagy személyek részeként tevékenykedı meghatalmazottakra vagy kiszervezı szolgáltatókra vonatkozó bármely pénzmosás elleni és a terrorizmus finanszírozása elleni kötelezettség csak a szerzıdésen alapulhat, és nem ezen az irányelven. Az ezen irányelvnek való megfelelés felelıssége továbbra is az irányelv hatálya alá tartozó intézményt vagy személyt terheli. (29) A gyanús ügyleteket a pénzügyi információs egységnek (Financial Intelligence Unit, a továbbiakban: FIU) kell jelenteni, amely országos központként mőködik a gyanús, lehetséges pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló ügyletekre vonatkozó bejelentések és egyéb információk, fogadása, elemzése és az illetékes hatóságokhoz történı továbbítása tekintetében. Ez nem kényszerítheti a tagállamokat az olyan meglévı bejelentési rendszereik megváltoztatására, amelyekben a bejelentés az ügyészségeken vagy egyéb bőnüldözı hatóságokon keresztül történik, amennyiben azok az információkat haladéktalanul és szőrés nélkül továbbítják az FIU-khoz, hogy ezek szabályszerően tudják kötelezettségeiket teljesíteni, beleértve a más FIU-kkal való nemzetközi együttmőködést. (30) A gyanús ügyletek végrehajtásának általános tilalmától eltérıen az ezen irányelv hatálya alá tartozó intézmények és személyek az illetékes hatóságok értesítését megelızıen végrehajthatják a gyanús ügyleteket, ha a végrehajtás elkerülése nem lehetséges, vagy ha végrehajtás elmaradása egy feltételezett pénzmosási vagy terrorizmus-finanszírozási mővelet kedvezményezettjének felderítését valószínőleg akadályozná. Ez azonban nem érinti a tagállamok által vállalt azon nemzetközi kötelezettségeket, hogy a terroristák, terroristaszervezetek vagy a terrorizmust finanszírozó személyek pénzeszközeit és vagyonát az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa vonatkozó határozatainak megfelelıen haladéktalanul befagyasszák.

(31) Amennyiben valamely tagállam úgy határoz, hogy élni kíván a 23. cikk (2) bekezdésében meghatározott mentességgel, engedélyezheti vagy elıírhatja az ott említett személyeket képviselı önszabályozó testületnek, hogy az e személyektıl a 23. cikk (2) bekezdésében meghatározott körülmények között kapott információt ne továbbítsa az FIU felé. (32) Számos esetben érte fenyegetés vagy ellenséges fellépés azokat a munkavállalókat, akik bejelentést tettek pénzmosásra utaló gyanújukról. Bár ez az irányelv nem avatkozhat be a tagállamok bírósági eljárásaiba, ez egy rendkívül jelentıs kérdés a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni rendszer hatékonysága szempontjából. A tagállamoknak tudniuk kell errıl a problémáról, és minden tılük telhetıt meg kell tenniük annak érdekében, hogy a munkavállalókat megvédjék az ilyen fenyegetéstıl vagy ellenséges fellépéstıl. (33) Az információk 28. cikk szerinti közzétételének a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelmérıl és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (1) a személyes adatok harmadik országok részére történı továbbadására vonatkozó elıírásainak megfelelıen kell történnie. Ezen túlmenıen, a 28. cikk rendelkezései nem lehetnek ellentétesek az adatvédelemre és a szakmai titoktartásra vonatkozó nemzeti jogszabályokkal. (34) Azok a személyek, akik valamely hitelintézet vagy pénzügyi szolgáltató számára szerzıdés alapján csupán papíralapú dokumentumok elektronikus adatokká való átalakítását végzik, nem tartoznak ezen irányelv hatálya alá, ugyanígy azon természetes vagy jogi személyek sem, akik vagy amelyek a hitelintézetek vagy pénzügyi szolgáltatók számára a pénzeszközök továbbításával kapcsolatos üzenetküldı vagy egyéb háttérrendszert, illetve elszámolási vagy fizetési rendszert mőködtetnek. (35) A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása nemzetközi problémák, és az ellenük folytatott küzdelemnek globálisnak kell lennie. Amennyiben a közösségi hitelintézetek és pénzügyi szolgáltatók olyan harmadik országokban rendelkeznek fiókokkal és leányvállalatokkal, amelyekben e területen elégtelen a jogi szabályozás, az egy intézményen vagy intézménycsoporton belül való nagyon eltérı elıírások alkalmazásának elkerülése érdekében ezeknek a közösségi elıírásokat kell alkalmazniuk, vagy ha ez lehetetlen, akkor értesíteniük kell a letelepedésük szerinti tagállam illetékes hatóságait. (36) Fontos, hogy a hitelintézetek és pénzügyi szolgáltatók gyorsan tudjanak reagálni az arra vonatkozó információkérésekre, hogy üzleti kapcsolatban állnak-e meghatározott személyekkel. Az ilyen üzleti kapcsolatok megállapítása és a vonatkozó információk gyors rendelkezésre bocsátása érdekében a hitelintézeteknek és pénzügyi szolgáltatóknak eredményes, üzleti tevékenységük terjedelmének és jellegének megfelelı információs rendszerekkel kell rendelkezniük. Különösen a hitelintézetek és nagyobb pénzügyi szolgáltatók esetében indokolt, hogy elektronikus rendszerekkel rendelkezzenek. Különösen fontos ez utóbbi rendelkezés azon eljárások kapcsán, amelyek olyan intézkedésekhez vezetnek, mint például valamely vagyonnak (beleértve a terroristák vagyonát) a terrorizmus elleni

küzdelemre vonatkozó nemzeti befagyasztása vagy lefoglalása.

vagy

közösségi

jogszabályoknak

megfelelı

(37) Ez az irányelv részletes szabályokat állapít meg az ügyfél-átvilágítási eljárásra, beleértve a megerısített ügyfél-átvilágítást a nagy kockázatú ügyfelek vagy üzleti kapcsolatok esetében, úgy mint a megfelelı eljárásokat annak megállapítására, hogy politikai közszereplırıl van-e szó, és tartalmaz egy sor további követelményt, például a megfelelés-igazgatási eljárások és politikák tekintetében. Az ezen irányelv hatálya alá tartozó valamennyi intézmény és személy köteles valamennyi ilyen követelményt betartani, a tagállamoktól pedig elvárják, hogy e rendelkezések részletes végrehajtását igazítsák a különbözı foglalkozások jellegzetességeihez, illetve az ezen irányelv hatálya alá tartozó intézmények és személyek mérete és nagyságrendje közötti eltérésekhez. (38) Az intézmények és más, e területen a közösségi jogi szabályozás hatálya alá tartozó jogalanyok elkötelezetté tétele érdekében, ahol ez alkalmazható, az általuk tett bejelentések hasznosságáról és nyomon követésérıl visszajelzéseket kell a rendelkezésükre bocsátani. Ennek lehetıvé tétele érdekében és azért, hogy ellenırizhetı legyen a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet szolgáló rendszereik eredményessége, a tagállamoknak erre vonatkozó statisztikákkal kell rendelkezniük és ezeket folyamatosan tökéletesíteniük kell. (39) Pénzváltó iroda, vagyonkezelési vagy társasági szolgáltatást nyújtó szervezet vagy kaszinó nemzeti bejegyzése vagy engedélyezése során az illetékes hatóságoknak gondoskodniuk kell arról, hogy azok a személyek, akik e jogalanyokban ténylegesen irányítják vagy irányítani fogják az üzleti tevékenységet, valamint a tényleges tulajdonosok megfeleljenek a szükséges alkalmassági feltételeknek. Az egyes személyek alkalmassági feltételeknek való megfelelése megállapítására szolgáló szempontokat nemzeti szinten a nemzeti jognak megfelelıen kell megállapítani. E szempontoknak legalább annak szükségességét kell tükrözniük, hogy az ilyen jogalanyokat megóvják attól, hogy vezetıik vagy tényleges tulajdonosaik bőnözési célból velük visszaéljenek. (40) A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának nemzetközi jellegére tekintettel a tagállamok pénzügyi információs egységeinek az információcsere terén folytatott együttmőködésére vonatkozó rendelkezésekrıl szóló, 2000. október 17-i 2000/642/IB tanácsi határozata szerint (1) a lehetı legnagyobb mértékben elı kell segíteni az együttmőködést és a koordinációt az FIUk között, beleértve egy EU „FIUnet” (FIU-k hálózata) létrehozását. Ennek érdekében a Bizottság megadja a koordináció megkönnyítéséhez szükséges segítséget, beleértve a pénzügyi támogatást is. (41) A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem fontosságának arra kell ösztönöznie a tagállamokat, hogy hatékony, arányos és visszatartó erejő szankciókat állapítsanak meg a nemzeti jogban az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések betartásának elmulasztása esetére. Meg kell állapítani a természetes és jogi személyekre alkalmazandó szankciókra vonatkozó rendelkezéseket. Mivel a bonyolult pénzmosási vagy terrorizmus-finanszírozási mőveletekben gyakran vesznek részt jogi személyek, a szankciókat a jogi személyek által folytatott tevékenységhez kell igazítani.

(42) A 2. cikk (1) bekezdése 3. pontjának a) és b) alpontjaiban foglalt tevékenységet valamely jogi személy szervezetén belül, de önállóan végzı természetes személyek önállóan felelnek ezen irányelv rendelkezéseinek való megfelelésért, kivéve a 35. cikkben foglaltakat. (43) Ezen irányelv eredményes és megfelelıen következetes végrehajtása érdekében szükség lehet az ezen irányelvben meghatározott szabályok technikai vonatkozásainak pontosítására, figyelembe véve a különbözı tagállamokban létezı különféle pénzügyi eszközöket, szakmákat és kockázatokat, valamint a mőszaki fejlıdést a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem terén. A Bizottságot ennek megfelelıen fel kell hatalmazni arra, hogy végrehajtási intézkedéseket fogadjon el, így például arra vonatkozólag, hogy melyek azok az alacsony vagy magas kockázattal járó helyzetek azonosítására vonatkozó szempontok, amelyek alapján elegendı lehet az egyszerősített ügyfél-átvilágítás, illetve amelyek alapján a megerısített ügyfél-átvilágításra lehet szükség, feltéve, hogy a végrehajtási intézkedések nem módosítják ezen irányelv alapvetı elemeit, valamint hogy a Bizottság az ebben foglalt elveknek megfelelıen jár el a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelızésével foglalkozó bizottsággal folytatott konzultációt követıen. (44) Az ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal összhangban kell elfogadni (2). Ennek érdekében létre kell hozni egy új, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelızésével foglalkozó bizottságot, amely a 91/ 308/EGK irányelvvel létrehozott pénzmosás megelızésével foglalkozó kapcsolattartó bizottságot váltja fel. (45) Figyelembe véve, hogy a 91/308/EGK irányelvet lényegesen és alapvetıen kellene módosítani, az egyértelmőség érdekében az irányelvet hatályon kívül kell helyezni. (46) Mivel ezen irányelv célkitőzését, nevezetesen a pénzügyi rendszer pénzmosási és terrorizmus-finanszírozási célból történı felhasználásának megakadályozását a tagállamok egyedül nem tudják kielégítıen megvalósítani, és ezért azok a fellépés terjedelme és hatása miatt közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerzıdés 5. cikkében meghatározottak szerinti szubszidiaritás elvének megfelelıen. Az e cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelıen ez az irányelv nem lépi túl az e célkitőzés eléréséhez szükséges mértéket. (47) Az ezen irányelvvel összhangban lévı végrehajtási jogkörök gyakorlása során a Bizottságnak tiszteletben kell tartania a következı elveket: a nagymértékő átláthatóság szükségessége és konzultáció az ezen irányelv hatálya alá tartozó intézményekkel és személyekkel, valamint az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal; annak biztosítása, hogy az illetékes hatóságok képesek legyenek az elıírások következetes betartásáról gondoskodni; a végrehajtási intézkedések során az ezen irányelv hatálya alá tartozó intézmények és személyek hasznai és költségei közötti

egyensúly hosszú távú megırzése; annak szükségessége, hogy a végrehajtási intézkedések megvalósítása során a kockázatérzékeny megközelítéssel összhangban biztosítsák a szükséges rugalmasságot; annak szükségessége, hogy gondoskodjanak az ezen a területen létezı más közösségi jogszabályokkal való összhangról; annak szükségessége, hogy megvédjék a Közösséget, annak tagállamait és polgárait a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának következményeitıl. (48) Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvetı jogokat, és betartja különösen az Európai Unió alapjogi chartájában elismert elveket. Ezen irányelv egyetlen része sem értelmezhetı vagy hajtható végre az emberi jogokról szóló európai egyezménnyel nem összeegyeztethetı módon, ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET: I. FEJEZET TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK 1. cikk (1) A tagállamok biztosítják a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának tilalmát. (2) Ennek az irányelvnek az alkalmazásában a következı szándékos elkövetıi magatartás minısül pénzmosásnak: a) vagyon átváltása vagy átruházása annak ismeretében, hogy az bőnözıi cselekménybıl vagy ilyen cselekményben való közremőködésbıl származik, a vagyon jogellenes eredetének elrejtése vagy leplezése céljából, vagy az ilyen személy tevékenysége jogi cselekmény elkövetésében részt vevı következményeinek elkerülése céljából nyújtott segítség; b) a vagyon valódi természetének, forrásának, helyének, rendelkezésre állásának, mozgásának, a hozzáfőzıdı jogoknak vagy tulajdonjogának elrejtése vagy leplezése, annak ismeretében, hogy az bőnözıi cselekménybıl vagy ilyen cselekményben való közremőködésbıl származik; c) vagyon megszerzése, birtoklása vagy használata a szerzés idıpontjában annak ismeretében, hogy az bőnözıi cselekménybıl vagy ilyen cselekményben való közremőködésbıl származik; d) az elızı pontokban említett bármely cselekmény elkövetésében való részvétel, elkövetésére való szövetkezés, elkövetésének megkísérlése, valamint elkövetésének támogatása, pártolása, elısegítése és ajánlása. (3) A cselekmény akkor is pénzmosásnak minısül, ha a tisztára mosandó vagyont eredményezı cselekményeket más tagállam vagy egy harmadik ország területén hajtották végre. (4) Ezen irányelv alkalmazásában „terrorizmus finanszírozása”: pénzeszközök bármely, közvetlen vagy közvetett módon történı rendelkezésre bocsátása vagy győjtése azzal a szándékkal vagy annak tudatában, hogy azt teljesen vagy részben a terrorizmus elleni küzdelemrıl szóló, 2002. június 13-i 2002/475/IB tanácsi kerethatározat (1) 1–4. cikkében meghatározott bőncselekmények elkövetésére fogják felhasználni.

(5) A (2) és a (4) bekezdésben említett cselekmények tényállási elemeként megkívánt ismeretre, szándékra vagy célzatra az objektív ténybeli körülményekbıl lehet következtetni. 2. cikk (1) Ezt az irányelvet alkalmazni kell: 1. a hitelintézetekre; 2. a pénzügyi szolgáltatókra; 3. a szakmai tevékenységük folytatása során eljáró alábbi jogi és természetes személyekre: a) könyvvizsgálókra, külsı könyvelıkre és adótanácsadókra; b) közjegyzıkre és más független jogi hivatás képviselıire, ha azok akár az ügyfelük nevében vagy javára bármilyen pénzügyi vagy ingatlanügyletben eljárnak, vagy ügyfelüknek az alábbiakra vonatkozó ügyletek tervezésében vagy végrehajtásában nyújtanak segítséget: i. ingatlanvagyon vagy üzleti részesedés adásvétele; ii. az ügyfél pénzének, értékpapírjainak vagy más vagyoni eszközeinek kezelése; iii. bank-, takarék- vagy értékpapírszámlák megnyitása vagy kezelése; iv. társaságok létesítéséhez, mőködtetéséhez vagy vezetéséhez szükséges vagyoni hozzájárulások megszervezése; v. vagyonkezelı társaságok, társaságok vagy hasonló szervezetek létesítése, mőködtetése vagy vezetése; c) az a) vagy b) pont hatálya alá nem tartozó vagyonkezelıi vagy társasági szolgáltatókra; d) ingatlanügynökökre; e) árukkal kereskedı más természetes vagy jogi személyekre legalább 15 000 EUR összegő készpénzfizetések esetén, attól függetlenül, hogy az ügyletre egyetlen mőveletben vagy több, összetartozónak tőnı mőveletben kerül sor; f) a kaszinókra. (2) A tagállamok határozhatnak úgy is, hogy a pénzügyi tevékenységgel alkalmi vagy nagyon korlátozott alapon foglalkozó természetes vagy jogi személyek, és akik vagy amelyek esetében alacsony a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása elıfordulásának kockázata, nem tartoznak a 3. cikk (1) vagy (2) bekezdésének hatálya alá. 3. cikk Ennek az irányelvnek az alkalmazásában: 1. „hitelintézet”: a hitelintézetek tevékenységének megkezdésérıl és folytatásáról szóló, 2000. március 20-i 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikke (1) bekezdésének elsı albekezdésében meghatározott hitelintézet, ideértve a Közösségen belül vagy azon kívül központi irodával rendelkezı hitelintézeteknek az említett irányelv 1. cikkének (3) bekezdése szerinti, Közösségben található fiókjait; 2. „pénzügyi szolgáltató”:

a) a hitelintézettıl különbözı vállalkozás, amelynek tevékenységi körébe a 2000/12/EK irányelv I. mellékletének 2–12. és 14. pontjában felsorolt egy vagy több mővelet elvégzése tartozik; ez magában foglalja a pénzváltást („bureaux de change”) és a készpénzátutalást végzı irodák tevékenységeit is; b) az életbiztosításról szóló, 2002. november 5-i 2002/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (2) összhangban jogszerően felhatalmazott biztosítótársaság, amennyiben az említett irányelv hatálya alá tartozó tevékenységeket végez; c) a pénzügyi eszközök piacairól szóló, 2004. április 21-i 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott befektetési vállalkozás; d) a részvényeit vagy befektetési jegyeit forgalmazó kollektív befektetési vállalkozás; e) a biztosítási közvetítésrıl szóló, 2002. december 9-i 2002/92/EK irányelv (4) 2. cikkének 5. pontjában meghatározott biztosításközvetítı, kivéve az említett irányelv 2. cikkének 7. pontjában foglalt biztosításközvetítıt életbiztosítások és más befektetési célú biztosítások közvetítése esetén; f) az a)–e) pontokban említett, a Közösségen belül vagy azon kívül központi irodával rendelkezı pénzügyi szolgáltatóknak a Közösségben található fiókjai; 3. „vagyon”: az a dolog, akár materiális, akár immateriális, ingó vagy ingatlan, fizikai vagy eszmei, valamint bármilyen formájú olyan jogi dokumentum vagy okirat, ideértve az elektronikust és digitálist is, amely bizonyítja az ilyen dolgokban megtestesült jogcímet vagy bennük lévı érdekeltséget; 4. „bőnözıi cselekmény”: súlyos bőncselekmény elkövetésében való mindenfajta bőnözıi részvétel; 5. „súlyos bőncselekmények” alapvetıen: a) a 2002/475/IB kerethatározat 1–4. cikkében meghatározott cselekmények; b) a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme elleni 1988. évi ENSZ egyezmény 3. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott bármely bőncselekmény; c) az Európai Unió tagállamaiban a bőnszervezetben való részvétel bőncselekménnyé nyilvánításáról szóló, 1998. december 21-i 98/733/IB tanácsi együttes fellépés (5) 1. cikkében meghatározott bőnszervezetek tevékenységei; d) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelmérıl szóló egyezmény (6) 1. cikke (1) bekezdésében és 2. cikkében meghatározott, legalább súlyosnak minısülı csalás; e) korrupció; f) minden olyan bőncselekmény, amely maximálisan legalább egy év szabadságvesztéssel vagy szabadságelvonással büntetendı, illetve azon államok esetében, amelyeknek a jogrendszere a bőncselekményekre legalacsonyabb büntetési tételt ír elı, minden olyan bőncselekmény, amely legalább hathónapos szabadságvesztéssel vagy szabadságelvonással büntetendı; 6. „tényleges tulajdonos”: azon természetes személy(ek), amely(ek) az ügyfél végsı tulajdonosa(i), vagy azt végsı soron irányítja (irányítják), és/vagy az a természetes személy, amelynek megbízásából valamely ügyletet végrehajtanak, vagy valamely tevékenységet folytatnak.

A tényleges tulajdonos fogalma legalább magában foglalja: a) vállalatok esetében: i. azon természetes személy(ek), aki(k) valamely jogalanyban szerzett közvetlen vagy közvetett tulajdon, illetve a jogalany részvényeinek vagy szavazati jogainak megfelelı százaléka fölötti ellenırzés révén – beleértve a bemutatóra szóló részvénye birtoklását is – végsı soron a jogalany tulajdonosa, vagy azt irányítja, amennyiben ez a jogalany nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azokkal egyenértékő nemzetközi elıírásokkal összhangba lévı közzétételi követelmények vonatkoznak; a 25 % plusz egy részvény vagy egy szavazati jog a szóban forgó feltétel teljesülése szempontjából elegendınek tekintendı; ii. olyan természetes személy(ek), akik egyéb módon gyakorolnak ellenırzést egy jogalany vezetése felett; b) olyan jogalanyok, így alapítványok, valamint társulás jellegő jogi megállapodások, így vagyonkezelı társaságok esetében, amelyek pénzeszközöket kezelnek és osztanak szét: i. abban az esetben, ha a leendı kedvezményezetteket már meghatározták, az(ok) a természetes személy(ek), aki(k) egy társulás jellegő jogi megállapodás vagy jogalany vagyona legalább 25 %-ának a kedvezményezettje(i); ii. abban az esetben, ha a társulás jellegő jogi megállapodás vagy jogalany hasznait élvezı egyéneket még ezután kell meghatározni, azon személyek csoportja, akiknek legfıbb érdeke a társulás jellegő jogi megállapodás vagy jogalany létrehozása, illetve mőködtetése; iii. az(ok) a természetes személy(ek), aki(k) ellenırzést gyakorol(nak) egy társulás jellegő jogi megállapodás vagy jogalany vagyonának legalább 25 %a felett; 7. „vagyonkezelıi és társasági szolgáltatók”: bármely olyan természetes vagy jogi személy, aki harmadik személyek részére a következı szolgáltatások bármelyikét üzletszerően nyújtja: a) társaságok vagy más jogi személyek alapítása; b) társaság igazgatójaként vagy ügyvezetıjeként, személyegyesítı társaságban tagként vagy más jogi személyek esetén hasonló tisztségben folytatott tevékenység, vagy ilyen tevékenység végzésérıl való gondoskodás más személy részére; c) székhely, üzleti cím, levelezési vagy igazgatási cím, továbbá bármely más kapcsolódó szolgáltatás nyújtása társaság, személyegyesítı társaság vagy más jogi személy, illetve társulás jellegő jogi megállapodás részére; d) kifejezett vagyonkezelı társaság vagy hasonló társulás jellegő jogi megállapodás vagyonkezelıjeként végzett tevékenység vagy ilyen tevékenység végzésérıl való gondoskodás más személy részére; e) eljárás részvényesi meghatalmazottként más személy javára vagy ilyen eljárásról való gondoskodás más személy számára, amely nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogszabályoknak vagy azokkal egyenértékő nemzetközi elıírásoknak megfelelı közzétételi követelmények vonatkoznak;

8. „politikai közszereplık”: olyan természetes személyek, akik fontos közfeladatokat látnak vagy láttak el, továbbá az ilyen személyek közvetlen hozzátartozói vagy akikkel közismerten közeli kapcsolatban állnak; 9. „üzleti kapcsolat”: olyan üzleti, szakmai vagy kereskedelmi kapcsolat, amely az ezen irányelv hatálya alá tartozó intézmények és személyek szakmai tevékenységéhez kapcsolódik, és amely a kapcsolat létesítésekor várhatóan tartós lesz; 10. „fiktív bank”: hitelintézet vagy azzal megegyezı tevékenységeket folytató intézmény, amelyet olyan joghatóság alatt jegyeztek be, amelyben nem rendelkezik érdemi ügyvitelt és vezetést magában foglaló fizikai jelenléttel, továbbá az intézmény nincs kapcsolatban egy szabályozott pénzügyi csoporttal sem. 4. cikk (1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy ezen irányelv rendelkezéseit teljes mértékben vagy részben kiterjesszék a 2. cikk (1) bekezdése alá tartozó intézményektıl és személyektıl különbözı olyan foglalkozásokra és vállalkozáskategóriákra, amelyek által végzett tevékenységek különösen alkalmasak arra, hogy pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására használják ıket. (2) Amennyiben egy tagállam úgy dönt, hogy ezen irányelv rendelkezéseit a 2. cikk (1) bekezdésében említettektıl eltérı foglalkozásokra és vállalkozáskategóriákra is kiterjeszti, errıl a döntésérıl tájékoztatja a Bizottságot. 5. cikk A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelızése érdekében a tagállamok az ezen irányelv hatálya alá tartozó területen szigorúbb rendelkezéseket is elfogadhatnak, vagy hatályban tarthatnak. II. FEJEZET ÜGYFÉL-ÁTVILÁGÍTÁS 1. SZAKASZ Általános Rendelkezések 6. cikk A tagállamok megtiltják a hitelintézeteik és pénzügyi szolgáltatóik számára, hogy nem névre szóló számlákat vezessenek vagy nem névre szóló takarékbetétkönyveket nyissanak. A 9. cikk (6) bekezdésétıl eltérıen, a tagállamoknak minden esetben elı kell írniuk, hogy a meglévı névtelen számlák vagy névtelen takarékbetétkönyvek tulajdonosait és kedvezményezettjeit – a lehetı leghamarabb, és minden esetben még a számlák vagy takarékbetétkönyvek bármilyen módon történı felhasználását megelızıen – ügyfél-átvilágításnak vessék alá. 7. cikk Az ezen irányelv hatálya alá tartozó intézmények és személyek az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket a következı esetekben alkalmazzák: a) az üzleti kapcsolat létesítésekor;

b) a legalább 15 000 EUR összegő alkalmi ügyletek teljesítésekor attól függetlenül, hogy az ügyletre egyetlen mőveletben vagy több, összetartozónak tőnı mőveletben kerül sor; c) pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozása gyanújának esetében, tekintet nélkül bármilyen eltérésre, kivételre vagy küszöbértékre; d) ha kétség merül fel a korábban kapott ügyfélazonosító adatok valódiságáról vagy megfelelıségérıl. 8. cikk (1) Az ügyfél-átvilágítási intézkedések a következıket foglalják magukban: a) az ügyfél azonosítása és személyazonosságának igazoló ellenırzése, megbízható és független forrásból származó okmányok, adatok vagy információk alapján; b) adott esetben a tényleges tulajdonos azonosítása, és kockázatalapú és megfelelı intézkedések meghozatala személyazonosságának olyan igazoló ellenırzése céljából, hogy az ezen irányelv hatálya alá tartozó intézmény vagy a személy biztos legyen abban, hogy ki a tényleges tulajdonos, ideértve a jogi személyek, vagyonkezelı társaságok és hasonló társulás jellegő jogi megállapodások vonatkozásában a kockázatalapú és megfelelı intézkedések meghozatalát az ügyfél tulajdonosi és irányítási rendszerének megértése céljából; c) információszerzés az üzleti kapcsolat céljáról és tervezett jellegérıl; d) az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése, ideértve a kapcsolat fennállása folyamán vállalt ügyletek elemzését annak biztosítása érdekében, hogy a végrehajtott ügyletek összhangban legyenek az intézménynek vagy a személynek az ügyfélrıl, az üzleti és kockázati profilról szerzett ismereteivel, ideértve, ahol szükséges, a pénzeszközök forrását is, valamint annak biztosítása, hogy a dokumentumok, adatok és információk naprakészek legyenek. (2) Az ezen irányelv hatálya alá tartozó intézményeknek és személyeknek az (1) bekezdésben megállapított ügyfél-átvilágítási követelmények mindegyikét alkalmazniuk kell, de kockázatérzékenységi alapon megállapíthatják az ilyen intézkedések terjedelmét az ügyfél, az üzleti kapcsolat, a termék vagy az ügylet típusától függıen. Az ezen irányelv hatálya alá tartozó intézményeknek és személyeknek képesnek kell lenniük arra, hogy a 37. cikkben megjelölt hatóságoknak, beleértve az önszabályozó testületeket is, bizonyítani tudják, hogy az intézkedések terjedelme a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának kockázataira tekintettel megfelelı. 9. cikk (1) A tagállamok elıírják, hogy az ügyfél vagy tényleges tulajdonos személyazonosságának igazoló ellenırzésének az üzleti kapcsolat létesítése vagy az ügylet végrehajtása elıtt kell megtörténnie. (2) Az (1) bekezdéstıl eltérıen, a tagállamok engedélyezhetik, hogy az ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonosságának igazoló ellenırzése az üzleti kapcsolat létrehozása során történjen meg, amennyiben ez a rendes üzletmenet megszakításának elkerülése érdekében szükséges, és ha a pénzmosásnak vagy a terrorizmus finanszírozásának csekély kockázata áll fenn. Ebben az esetben ezen eljárásokat az elsı kapcsolatfelvételt követıen a lehetı leghamarabb be kell fejezni.

(3) Az (1) és (2) bekezdéstıl eltérıen, a tagállamok az életbiztosítási üzletággal kapcsolatosan engedélyezhetik, hogy a kötvény kedvezményezettje személyazonosságának igazoló ellenırzésére csak az üzleti kapcsolat létrejöttét követıen kerüljön sor. Ebben az esetben az ellenırzésnek a kifizetéssel egyidejőleg vagy azt megelızıen kell megtörténnie, illetve azzal egyidejőleg vagy azt megelızıen, hogy a kedvezményezett a kötvénybıl eredı jogait érvényesíti. (4) Az (1) és (2) bekezdéstıl eltérıen, a tagállamok lehetıvé tehetik a bankszámlanyitást, feltéve, hogy megfelelı biztonsági elıírások biztosítják, hogy sem az ügyfél, sem a nevében eljáró személy nem végezhet mőveleteket a fenti rendelkezések maradéktalan teljesítéséig. (5) A tagállamok elıírják, hogy olyan esetekben, ahol az érintett intézmény vagy személy nem képes megfelelni valamely ügyfél esetében a 8. cikk (1) bekezdése a)– c) pontjának, akkor az érintett ügyfélre vonatkozóan nem hajthat végre az ügyfélmegbízása alapján bankszámlán keresztül mőveleteket, nem létesíthet vele üzleti kapcsolatot, nem hajthat végre számára tranzakciókat, vagy meg kell szüntetnie vele az üzleti kapcsolatot, és mérlegelnie kell, hogy az ügyféllel kapcsolatban készítsen-e a 22. cikknek megfelelıen bejelentést a pénzügyi hírszerzı egység (a továbbiakban: FIU) részére. A tagállamok nem kötelesek alkalmazni az elızı albekezdést azokban az esetekben, amikor közjegyzık, független jogi hivatás képviselıi, könyvvizsgálók, külsı könyvelık és adótanácsadók megbizonyosodnak ügyfeleik jogi helyzetérıl, illetve amikor bírósági eljárásokban, illetve azokkal kapcsolatosan ügyfeleik védelmét vagy képviseletét látják el, beleértve az eljárás kezdeményezésére vagy annak elkerülésére vonatkozó tanácsadást is. (6) A tagállamok elıírják, hogy az ezen irányelv hatálya alá tartozó intézmények és személyek ne csak az új ügyfelek esetében alkalmazzanak ügyfél-átvilágítási eljárást, hanem kockázatérzékenységi alapon, megfelelı idınként a meglévı ügyfelek esetében is. 10. cikk (1) A tagállamok elıírják, hogy a kaszinók ügyfeleit azonosítani, és személyazonosságukat ellenırizni kell, amennyiben legalább 2 000 EUR értékben vásárolnak vagy cserélnek szerencsejáték- zsetonokat. (2) Az állami felügyelet alá tartozó kaszinók tekintetében minden esetben úgy kell tekinteni, hogy teljesítették az ügyfél-átvilágítási követelményeket, ha a vásárolt szerencsejáték-zseton összegére való tekintet nélkül az ügyfeleiket a belépést követıen közvetlenül vagy elıtte nyilvántartásba veszik, azonosítják, és a személyazonosságukat ellenırzik. 2. SZAKASZ Egyszerősített ügyfél-átvilágítás 11. cikk (1) A 7. cikk a), b) és d) pontjától, a 8. cikktıl és a 9. cikk (1) bekezdésétıl eltérıen, az ezen irányelv hatálya alá tartozó intézményekre és személyekre az ezen pontokban foglalt követelmények nem vonatkoznak, amennyiben az ügyfél az ezen irányelv hatálya alá tartozó hitelintézetnek és pénzügyi szolgáltatónak vagy harmadik

országbeli hitelintézetnek vagy pénzügyi szolgáltatónak minısül, amelyre ott az ezen irányelvben meghatározottakkal egyenértékő követelmények vonatkoznak, és amely ezek betartása tekintetében felügyelet alatt áll. (2) A 7. cikk a), b) és d) pontjától, a 8. cikktıl és a 9. cikk (1) bekezdésétıl eltérıen, a tagállamok lehetıvé tehetik az ezen irányelv hatálya alá tartozó intézmények és személyek számára, hogy ne alkalmazzanak ügyfél-átvilágítást a következık tekintetében: a) az olyan jegyzett társaságok, amelyek értékpapírjaival egy vagy több tagállamban a 2004/39/EK irányelv szerinti szabályozott piacokon lehet kereskedni, és azon harmadik országokban jegyzett társaságok, amelyekre a közösségi joggal összhangban lévı közzétételi követelmények vonatkoznak; b) tagállamokbeli vagy harmadik országokbeli közjegyzık vagy más független jogi hivatás képviselıi által vezetett közös számlák tényleges tulajdonosai azzal a feltétellel, hogy a pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemre vonatkozó nemzetközi elıírásokkal összhangban lévı követelmények kiterjednek rájuk, és e követelmények betartása tekintetében felügyelet alatt állnak, valamint hogy a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adatok a közös számlák letéteményeseként mőködı intézmények számára kérésre hozzáférhetıek; c) belföldi hatóságok; vagy olyan egyéb ügyfelek tekintetében, amelyeknél a pénzmosásnak vagy a terrorizmus finanszírozásának csekély kockázata áll fenn, és amelyek megfelelnek a 40. cikk (1) bekezdése b) pontjának megfelelıen meghatározott technikai követelményeknek. (3) Az (1) és (2) bekezdésben említett esetekben az ezen irányelv hatálya alá tartozó intézményeknek és személyeknek minden esetben elegendı információt kell győjteniük annak megállapítására, hogy az ügyfélre vonatkozhat-e az e bekezdésekben meghatározott kivétel. (4) A tagállamok tájékoztatják egymást és a Bizottságot azokról az esetekrıl, ahol úgy vélik, hogy egy harmadik ország teljesíti az (1) vagy (2) bekezdésben megállapított feltételeket, illetve egyéb esetekben, amikor a 40. cikk (1) bekezdése b) pontjának megfelelıen meghatározott technikai követelmények teljesülnek. (5) A 7. cikk a), b) és d) pontjától, a 8. cikktıl és a 9. cikk (1) bekezdésétıl eltérıen a tagállamok lehetıvé tehetik az ezen irányelv hatálya alá tartozó intézmények és személyek számára, hogy ne alkalmazzanak ügyfél-átvilágítást a következık tekintetében: a) életbiztosítási kötvények, amelyek éves biztosítási díja legfeljebb 1 000 EUR, vagy az egyszeri biztosítási díja legfeljebb 2 500 EUR; b) nyugdíjtakarékossági biztosítási kötvények, ha nem tartalmaznak visszaváltási záradékot, és a kötvényt nem lehet biztosítékként felhasználni; c) alkalmazottaknak nyugellátást nyújtó nyugdíj-, járadék- és hasonló rendszer, amelyben a hozzájárulás a bérekbıl való levonásokkal történik, és a rendszer szabályai nem engedik meg a rendszerben lévı tagi részesedés engedményezését; d) az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdésérıl, folytatásáról és prudenciális felügyeletérıl szóló, 2000. szeptember 18-i 2000/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) 1. cikke (3) bekezdésének b) pontjában

meghatározott elektronikus pénz, ha a hordozóeszközön tárolt összeg – ha az nem újra feltölthetı – legfeljebb 150 EUR, vagy – ha a hordozóeszköz újra feltölthetı – az egy naptári évben összesen felhasználható összeg legfeljebb 2 500 EUR, kivéve, ha a 2000/46/EK irányelv (3) bekezdése szerinti birtokos legalább 1 000 eurósösszeget ugyanazon évben visszavált, vagy más, a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozásának csekély kockázatával járó termékek vagy ügyletek, amelyek megfelelnek a 40. cikk (1) bekezdése b) pontjának megfelelıen meghatározott technikai követelményeknek. 12. cikk Ha a Bizottság határozatot fogad el a 40. cikk (4) bekezdése szerint, a tagállamok megtiltják az ezen irányelv hatálya alá tartozó intézményeknek és személyeknek, hogy egyszerősített átvilágítást alkalmazzanak az érintett harmadik országokbeli hitelintézetek és pénzügyi szolgáltatók vagy jegyzett társaságok tekintetében, vagy a helyzetbıl adódóan más olyan jogalanyok tekintetében, amelyek megfelelnek a 40. cikk (1) bekezdése b) pontjának megfelelıen meghatározott technikai követelményeknek. 3. SZAKASZ Fokozott ügyfél-átvilágítás 13. cikk (1) A tagállamok az ezen irányelv hatálya alá tartozó intézményeknek és személyeknek elıírják, hogy – a 7. és 8. cikkben, valamint a 9. cikk (6) bekezdésében említett intézkedések mellett – kockázatérzékenységi alapon fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket alkalmazzanak azokban a helyzetekben, amelyek természetüknél fogva nagyobb pénzmosási és terroristafinanszírozási kockázatot jelenthetnek, valamint legalább a (2), (3) és (4) bekezdéseknek megfelelı, illetve a pénzmosásnak vagy a terrorizmus finanszírozásának nagy kockázatát jelentı egyéb helyzetekben, amelyek megfelelnek a 40. cikk (1) bekezdése c) pontjának megfelelıen megállapított technikai követelményeknek. (2) Amennyiben az ügyfél nem jelent meg személyesen azonosítás céljából, a tagállamok az érintett intézményeknek és személyeknek elıírják, hogy egyedi és megfelelı intézkedéseket tegyenek a nagyobb kockázat ellensúlyozására, így például a következı intézkedések közül egyet vagy többet alkalmazzanak: a) biztosítsák, hogy az ügyfél személyazonosságának a megállapítására kiegészítı dokumentumok, adatok vagy információk alapján kerüljön sor; b) kiegészítı intézkedéseket tegyenek az átadott dokumentumok ellenırzése vagy igazolása céljából, vagy az ezen irányelv hatálya alá tartozó hitelintézet vagy pénzügyi szolgáltató által adott megerısítı igazolás igényeljenek; c) biztosítsák, hogy a mőveletben az elsı kifizetésre az ügyfél nevére egy hitelintézetnél nyitott számlán keresztül kerüljön sor. (3) Harmadik országokbeli intézményekkel folytatott, határon átnyúló levelezıbanki kapcsolatok esetében a tagállamok a hitelintézeteik számára elıírják, hogy: a) elegendı információt győjtsenek a levelezett intézménytıl ahhoz, hogy teljes mértékben megértsék a levelezett üzleti tevékenységének jellegét, és nyilvánosan rendelkezésre álló információkból megállapítsák az intézmény hírnevét és a felügyelet minıségét;

b) felmérjék a levelezett intézménynek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni ellenırzı eszközeit; c) jóváhagyást kapjanak a felsı vezetéstıl az új levelezıbanki kapcsolat létesítése elıtt; d) dokumentálják minden egyes intézmény felelısségi körét; e) a továbbításos számlák tekintetében gyızıdjenek meg arról, hogy a levelezett hitelintézet igazolta a levelezı számláihoz közvetlen hozzáféréssel rendelkezı ügyfelek személyazonosságát, és ıket folyamatosan ellenırzi, valamint gyızıdjenek meg arról is, hogy a levelezett intézmény kérésre közölni tudja a vonatkozó ügyfél-átvilágítási adatokat. (4) A más tagállamban vagy harmadik országban lakóhellyel rendelkezı, politikai közszereplı személyekkel való ügyletek vagy üzleti kapcsolatok tekintetében a tagállamok elıírják az ezen irányelv hatálya alá tartozó intézményeknek és személyeknek, hogy: a) rendelkezzenek megfelelı, kockázatalapú eljárásokkal annak megállapításához, hogy az ügyfél politikai közszereplı-e; b) rendelkezzenek a felsı vezetés jóváhagyásával az ilyen ügyfelekkel való üzleti kapcsolat létesítéséhez; c) megfelelı intézkedéseket tegyenek az üzleti kapcsolat vagy az ügylet tárgyát képezı vagyon és pénzeszközök forrásának megállapítása érdekében; d) folyamatosan fokozott figyelemmel kísérjék az üzleti kapcsolatot. (5) A tagállamok megtiltják a hitelintézeteknek, hogy fiktív bankkal létesítsenek vagy tartsanak fenn levelezıbanki kapcsolatot, és elıírják, hogy a hitelintézetek megfelelı intézkedéseket hozzanak annak biztosítására, hogy ne kezdeményezzenek vagy folytassanak levelezı kapcsolatot olyan bankkal, amelyrıl tudják, hogy megengedi számláinak valamely fiktív bank általi használatát. (6) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az ezen irányelv hatálya alá tartozó intézmények és személyek különleges figyelmet fordítsanak bármely pénzmosási vagy terrorista finanszírozási fenyegetésre, amely a névtelenséget elınyben részesítı termékekbıl vagy ügyletekbıl eredhet, és ha szükséges, tegyenek intézkedéseket azoknak a pénzmosási vagy terrorista finanszírozási célokból történı felhasználásának a megelızése érdekében. 4. SZAKASZ Harmadik személyek teljesítése 14. cikk A tagállamok megengedhetik az ezen irányelv hatálya alá tartozó intézmények és személyek számára, hogy harmadik személyekre hagyatkozzanak a 8. cikk (1) bekezdésének a)– c) pontjában megállapított követelmények teljesítése tekintetében. Az e követelmények teljesítésére vonatkozó végsı felelısséget azonban továbbra is a harmadik személyre hagyatkozó, ezen irányelv hatálya alá tartozó intézmény vagy személy viseli. 15. cikk (1) Amennyiben egy tagállam megengedi, hogy a 2. cikk (1) bekezdésének 1. vagy 2. pontjában meghatározott, a területén található hitelintézetekre és pénzügyi szolgáltatókra belföldön harmadik személyként hagyatkozzanak, a tagállam minden

esetben megengedi a 2. cikk (1) bekezdésében meghatározott, területén található intézményeknek, hogy a 14. cikkel összhangban elismerjék és elfogadják a 8. cikk (1) bekezdésének a)–c) pontjában meghatározott azon ügyfél-átvilágítási követelmények eredményeit, amelyet ezen irányelv értelmében egy másik tagállamban végzett valamely, a 2. cikk (1) bekezdésének 1. vagy 2. pontjában meghatározott intézmény (kivéve a pénzváltást, valamint a készpénzátutalást végzı irodákat), és amely megfelel a 16. és 18. cikk követelményeinek, akkor is, ha az e követelmények alapját képezı dokumentumok és adatok nem egyeznek meg az abban a tagállamban elıírtakkal, amelyhez az ügyfelet utalják. (2) Amennyiben egy tagállam megengedi, hogy a 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott, a területén található, pénzváltást, valamint a készpénzátutalást végzı irodákra belföldön harmadik személyként hagyatkozzanak, a tagállam minden esetben megengedi azok számára, hogy a 14. cikkel összhangban elismerjék és elfogadják a 8. cikk (1) bekezdésének a)–c) pontjában meghatározott azon ügyfél-átvilágítási eljárás eredményeit, amelyet ezen irányelv értelmében egy másik tagállamban végzett valamely, ugyanazon intézményi besorolásba tartozó intézmény, és amely megfelel a 16. és 18. cikk követelményeinek, akkor is, ha az e követelmények alapját képezı dokumentumok és adatok nem egyeznek meg az abban a tagállamban elıírtakkal, amelyhez az ügyfelet utalják. (3) Amennyiben egy tagállam megengedi, hogy a 2. cikk (1) bekezdése 3. pontjának a)–c) alpontjában meghatározott, a területén található személyekre belföldön harmadik személyként hagyatkozzanak, a tagállam minden esetben megengedi számukra, hogy a 14. cikk rendelkezéseivel összhangban elismerjék és elfogadják a 8. cikk (1) bekezdésének a)–c) pontjában meghatározott azon ügyfél-átvilágítási eljárás eredményeit, amelyet ezen irányelv értelmében egy másik tagállamban végzett valamely, a 2. cikk (1) bekezdése 3. pontjának a)– c) alpontjában meghatározott személy, és amely megfelel a 16. és 18. cikk követelményeinek, akkor is, ha az e követelmények alapját képezı dokumentumok és adatok nem egyeznek meg az abban a tagállamban elıírtakkal, amelyhez az ügyfelet utalják. 16. cikk (1) E szakasz alkalmazásában „harmadik személyek” a 2. cikkben felsorolt olyan intézmények és személyek, vagy harmadik országban található, ezeknek megfelelı intézmények és személyek, akik/amelyek megfelelnek az alábbi követelményeknek: a) kötelezı, törvényesen elismert szakmai nyilvántartásba vétel vonatkozik rájuk; b) az ezen irányelvben megállapított, vagy azokkal egyenértékő ügyfél-átvilágítási és nyilvántartási követelményeket alkalmaznak, és az ezen irányelv betartásának felügyeletére az V. fejezet 2. szakaszával összhangban kerül sor, vagy olyan harmadik országban találhatók, amely az ezen irányelvben megállapítottakkal egyenértékő követelményeket ír elı. (2) A tagállamok tájékoztatják egymást és a Bizottságot azokról az esetekrıl, ahol úgy vélik, hogy egy harmadik ország teljesíti az (1) bekezdés b) pontjában megállapított feltételeket. 17. cikk

Amennyiben a Bizottság a 40. cikk (4) bekezdése alapján határozatot hoz, a tagállamok megtiltják az ezen irányelv hatálya alá tartozó intézményeknek és személyeknek, hogy az érintett harmadik országból származó harmadik személyekre hagyatkozzanak a 8. cikk (1) bekezdésének a)–c) pontjában meghatározott követelmények teljesítésekor. 18. cikk (1) Harmadik személyek haladéktalanul az ezen irányelv hatálya alá tartozó azon intézménynek vagy személynek rendelkezésére bocsátják a 8. cikk (1) bekezdése a)–c) pontjában megállapított követelményekkel összhangban igényelt információkat, amelyhez vagy akihez az ügyfelet utalják. (2) Az ügyfél vagy a tényleges tulajdonos azonosításának és ellenırzési adatainak és a személyazonosságára vonatkozó egyéb dokumentációnak vonatkozó másolatait a harmadik személy haladéktalanul továbbítja az ezen irányelv hatálya alá tartozó azon intézménynek vagy személynek – ezek kérésére –, amelyhez vagy akihez az ügyfelet utalja. 19. cikk Ez a szakasz nem vonatkozik a kiszervezéses vagy meghatalmazotti jogviszonyokra, amelyek esetében szerzıdéses megállapodás alapján a kiszervezési szolgáltatót vagy a meghatalmazottat az ezen irányelv hatálya alá tartozó intézmény vagy személy részének kell tekinteni. III. FEJEZET BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGEK 1. SZAKASZ Általános rendelkezések 20. cikk A tagállamok elıírják, hogy az ezen irányelv hatálya alá tartozó intézmények és személyek különös figyelmet fordítsanak minden olyan tevékenységre, amelyrıl különösképpen feltételezik, hogy azok jellegüknél fogva pénzmosással vagy terrorizmus finanszírozásával állhatnak összefüggésben, így különösen az olyan bonyolult vagy szokatlanul nagy ügyletek és szokatlan ügylettípusokra, amelyeknek nincs látható gazdasági vagy nyilvánvalóan jogszerő céljuk. 21. cikk (1) A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni hatékony küzdelem érdekében minden tagállamnak létre kell hoznia egy FIU-t. (2) Ezen FIU központi országos egységként jön létre. Az FIU felel az olyan információk átvételéért (és a megengedett mértékben igényléséért), elemzéséért, és az illetékes hatóságokkal való közléséért, valamint az olyan információk felfedéséért, amelyek pénzmosással illetve terrorizmus finanszírozásával állhatnak kapcsolatban, vagy amelyeket nemzeti jogszabály, illetve rendelet ír elı. Feladatainak ellátása érdekében az FIU-t megfelelı forrásokkal kell ellátni.

(3) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az FIU alkalomszerően, közvetlenül vagy közvetve hozzáférhessen azokhoz a pénzügyi, igazgatási és nyomozó hatósági információkhoz, amelyekre feladatainak megfelelı ellátásához szüksége van. 22. cikk (1) A tagállamok elıírják az ezen irányelv hatálya alá tartozó intézmények és személyek, valamint adott esetben ezek igazgatói és alkalmazottai számára, hogy azok teljes mértékbe mőködjenek együtt a következı módokon: a) saját kezdeményezésükre haladéktalanul tájékoztatják az FIU-t, ha az ezen irányelv hatálya alá tartozó intézmény vagy személy tudomására jut, vagy feltételezi, illetve alapos gyanúval rendelkezik arra vonatkozóan, hogy pénzmosást vagy terrorizmus finanszírozását követik vagy követtek el, illetve kísérelnek vagy kíséreltek meg; b) kérésére haladéktalanul ellátják az FIU-t minden szükséges információval a vonatkozó jogszabályok által megállapított eljárásoknak megfelelıen. (2) Az (1) bekezdésben említett információt annak a tagállamnak az FIU-jához kell továbbítani, amelynek a területén az információt továbbító intézmény vagy személy található. Rendes körülmények között az információkat a 34. cikkben megállapított eljárásokkal összhangban kijelölt személy vagy személyek továbbítja, illetve továbbítják. 23. cikk (1) A 22. cikk (1) bekezdésétıl eltérıen, a 2. cikk (1) bekezdése 3. pontjának a) és b) alpontjában említett személyek esetében a tagállamok kijelölhetik az érintett szakmának egy megfelelı önszabályozó testületét, mint az FIU helyett elsı fokon tájékoztatandó hatóságot. A (2) bekezdés sérelme nélkül, a kijelölt önszabályozó testület ilyen esetben haladéktalanul és szőrés nélkül továbbítja az információkat az FIU-nak. (2) A tagállamok nem kötelesek a 22. cikk (1) bekezdésében megállapított kötelezettségeket alkalmazni a közjegyzık, független jogi hivatások képviselıi, könyvvizsgálók, külsı könyvelık és adótanácsadók esetében olyan információk vonatkozásában, amelyeket azok valamely ügyfelüktıl kapnak, vagy valamely ügyfelükrıl szereznek be az ügyfelük jogállásának rögzítésekor vagy az ügyfélnek a bírósági eljárásban vagy azzal kapcsolatban történı védelme vagy képviselete ellátása során, ideértve az eljárások indítására vagy azok elkerülésére vonatkozó tanácsadást, attól függetlenül, hogy az ilyen információ kézhezvételére vagy megszerzésére az ilyen eljárások elıtt, alatt vagy után kerül sor. 24. cikk (1) A tagállamok elıírják az ezen irányelv hatálya alá tartozó intézményeknek és személyeknek, hogy mindaddig ne hajtsák végre az olyan ügyleteket, amelyekrıl tudomással rendelkeznek vagy feltételezik, hogy pénzmosással vagy a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatosak, amíg be nem fejezték a 22. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerint megkövetelt intézkedések elvégzését. A tagállamok jogszabályainak megfelelıen utasítás adható arra, hogy ne hajtsák végre az ügyletet. (2) Arra utaló gyanú esetén, hogy az ilyen ügylet tárgya pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozása, és ha az ügylet ilyen módon való megakadályozása lehetetlen, vagy

az akadályozhatná a feltételezett pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása kedvezményezettjeinek nyomon követését, akkor az érintett intézmények és személyek azt követıen haladéktalanul értesítik az FIU-t. 25. cikk (1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy ha az ezen irányelv hatálya alá tartozó intézményeknél és személyeknél végzett ellenırzések folyamán vagy bármilyen más módon a 37. cikkben említett illetékes hatóságok olyan tényeket tárnak fel, amelyek pénzmosással vagy terrorizmus finanszírozásával állhatnak kapcsolatban, akkor azonnal tájékoztatják az FIU-t. (2) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a törvény vagy rendelet által a részvény-, deviza- és származékos pénzügyi termékpiacok ellenırzésére felhatalmazott felügyelı testületek tájékoztassák az FIU-t, ha olyan tényeket fedeznek fel, amelyek pénzmosással vagy terrorizmus finanszírozásával állhatnak kapcsolatban. 26. cikk Ha az ezen irányelv hatálya alá tartozó intézmény vagy személy, illetve egy ilyen intézmény vagy személy igazgatója vagy alkalmazottja jóhiszemően a 22. és a 23. cikkben említett információkat fed fel a 22. cikk (1) bekezdése és a 23. cikk szerint, az nem eredményezi egy szerzıdés vagy bármilyen törvényi, jogszabályi vagy közigazgatási rendelkezés által az adatközlés vonatkozásában elıírt korlátozás megszegését, és nem vonja maga után az intézménynek vagy a személynek, illetve az igazgatójának vagy alkalmazottainak semmilyen felelısségét. 27. cikk A tagállamok meghoznak minden megfelelı intézkedést az ezen irányelv hatálya alá tartozó intézmények vagy személyek azon alkalmazottainak fenyegetés vagy ellenséges fellépés veszélyétıl való megvédése érdekében, akik akár belsı eljárásokban, akár az FIU-nak a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozásának gyanúját jelentik be. 2. SZAKASZ A felfedés tilalma 28. cikk (1) Az ezen irányelv hatálya alá tartozó intézmények és személyek, valamint igazgatóik és alkalmazottaik nem tájékoztathatják sem az érintett ügyfelet, sem egyéb harmadik személyeket arról, hogy a 22. és a 23. cikkel összhangban adatokat továbbítottak, illetve azt, hogy pénzmosással vagy terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos nyomozás folyik, vagy arra kerülhet sor. (2) Az (1) bekezdésben említett tilalom nem vonatkozik az információknak a 37. cikkben említett illetékes hatóságok – ideértve az önszabályozó testületeket is – részére, vagy bőnüldözés céljából történı felfedésére. (3) Az (1) bekezdésben említett tilalom nem akadályozza a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítóintézetek és befektetési vállalkozások kiegészítı felügyeletérıl szóló, 2002. december 16-i 2002/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) 2. cikkének 12. pontja értelmében vett ugyanazon csoporthoz tartozó, a tagállamok vagy valamely harmadik ország intézményei között információk felfedését, amennyiben ezek teljesítik a 11. cikk (1) bekezdésének feltételeit.

(4) Az (1) bekezdésben említett tilalom nem akadályozza az információk felfedését a 2. cikk (1) bekezdése 3. pontjának a) és b) alpontjában említett tagállambeli vagy olyan harmadik országbeli személyek között, ahol ezen irányelvvel egyenértékő követelmények alkalmazandók, ha az érintett személyek szakmai tevékenységüket, akár alkalmazottként, akár nem, ugyanazon jogi személyen vagy egy hálózaton belül folytatják. E cikk alkalmazásában hálózatnak kell tekinteni azt az átfogóbb szervezetet, amelyhez a személy tartozik és amelynek közös tulajdonosai és közös vezetése van, valamint közös ellenırzéssel rendelkezik. (5) A 2. cikk (1) bekezdésének 1. és 2. pontjában, valamint és 3. pontjának a) és b) alpontjaiban említett intézmények vagy személyek esetében az (1) bekezdés szerinti tilalom nem akadályozza az információk felfedését az érintett intézmények vagy személyek között azokban az esetekben, amelyek ugyanazon ügyfélre és ugyanazon ügyletre vonatkoznak, amelyben két vagy több intézmény vagy személy vesz részt, amennyiben az érintett intézmények olyan tagállamban vagy harmadik országban találhatók, ahol ezen irányelvvel egyenértékő követelmények alkalmazandók, és ha azok ugyanazon szakmához tartoznak, valamint ha a szakmai titoktartás és a személyes adatok védelme tekintetében egyenértékő követelmények vonatkoznak rájuk. A kicserélt információk kizárólag pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megakadályozásának céljaira használhatók. (6) Ha egy a 2. cikk (1) bekezdése 3. pontjának a) és b) alpontjában említett személy egy ügyfelet szándékozik meggyızni a jogellenes tevékenységgel való felhagyásról, az nem eredményez felfedést az (1) bekezdés értelmében. (7) A tagállamok értesítik egymást és a Bizottságot azokról az esetekrıl, ahol megítélésük szerint egy harmadik ország teljesíti az (3), (4) vagy (5) bekezdésben meghatározott feltételeket. 29. cikk Ha a Bizottság a 40. cikk (4) bekezdése szerinti határozatot hoz, a tagállamok megtiltják az információk felfedését az ezen irányelv hatálya alá tartozó intézmények és személyek, valamint az érintett harmadik ország intézményei és személyei között. IV. FEJEZET NYILVÁNTARTÁS ÉS STATISZTIKAI ADATOK 30. cikk A tagállamok elıírják az ezen irányelv hatálya alá tartozó intézményeknek és személyeknek, hogy az alábbi dokumentumokat és információkat ırizzék meg az FIU vagy más illetékes hatóság által a nemzeti jognak megfelelıen bármilyen lehetséges pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozása ügyében folytatott nyomozásban vagy azzal kapcsolatos elemzésben történı felhasználás céljából: a) ügyfél-átvilágítás esetében az elıírt bizonyítékok másolatát vagy kivonatait az üzleti kapcsolat lezárását követı legalább öt évig; b) üzleti kapcsolatok és ügyletek esetében az alátámasztásul szolgáló, eredeti iratokból vagy a vonatkozó nemzeti szabályozás értelmében a bírósági eljárásokban elfogadható másolatokból álló bizonyítékot és feljegyzéseket az ügyletek végrehajtását vagy üzleti kapcsolat megszőnését követı legalább ötéves idıszakon át. 31. cikk

(1) A tagállamok elıírják az ezen irányelv hatálya alá tartozó hitelintézeteknek és pénzügyi szolgáltatóknak, hogy adott esetben, harmadik országokban található fiókjaikban és többségi részesedéső leányvállalataikban legalább az ebben az irányelvben meghatározottakkal egyenértékő intézkedéseket alkalmazzanak az ügyfelek átvilágítása és nyilvántartása tekintetében. Amennyiben a harmadik ország jogi szabályozása nem engedi ilyen egyenértékő intézkedések alkalmazását, a tagállamok elıírják az érintett hitelintézeteknek és pénzügyi szolgáltatóknak, hogy ennek megfelelıen tájékoztassák az érintett székhely szerinti tagállam illetékes hatóságait. (2) A tagállamok és a Bizottság tájékoztatják egymást azokról az esetekrıl, ahol egy harmadik ország jogi szabályozása nem engedi az (1) bekezdés elsı albekezdése értelmében elıírt intézkedések alkalmazását és a megoldáshoz összehangolt intézkedésre van szükség. (3) A tagállamok elıírják, hogy azokban az esetekben, amikor az (1) bekezdés elsı albekezdésében meghatározott intézkedések alkalmazását egy harmadik ország jogszabályai nem teszik lehetıvé, a hitelintézetek és pénzügyi szolgáltatók kiegészítı intézkedéseket tegyenek, hogy hatékonyan kezeljék a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozásának kockázatát. 32. cikk A tagállamok elıírják, hogy hitelintézeteik és pénzügyi szolgáltatóik olyan rendszerekkel rendelkezzenek, amelyek képessé teszik ıket arra, hogy teljes mértékben és gyorsan reagáljanak az FIU-tól vagy a nemzeti jogukkal összhangban más hatóságoktól érkezı megkeresésekre arra vonatkozóan, hogy tartanak-e, vagy az elızı öt év során tartottak-e fenn üzleti kapcsolatot meghatározott természetes vagy jogi személyekkel, és e kapcsolat jellegére vonatkozóan. 33. cikk (1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az ilyen rendszerek hatékonyságára vonatkozó ügyekrıl szóló átfogó statisztika vezetésével ellenırizni tudják a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet szolgáló rendszereik hatékonyságát. (2) Az ilyen statisztika legalább az FIU-nak bejelentett gyanús ügyletek számára, az ilyen bejelentésekre adott visszajelzésekre terjed ki, és éves szinten jelzi a vizsgált esetek számát, a vádemeléssel érintett személyek számát, a pénzmosási vagy a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos bőncselekmények miatt elítélt személyek számát és a befagyasztott, lefoglalt vagy elkobzott vagyon nagyságát. (3) A tagállamoknak gondoskodnak statisztikai jelentéseik konszolidált felülvizsgálatának közzétételérıl. V. FEJEZET HATÓSÁGI INTÉZKEDÉSEK 1. SZAKASZ Belsı eljárások, képzés és visszajelzés 34. cikk (1) A tagállamok elıírják, hogy az ezen irányelv hatálya alá tartozó intézmények és személyek megfelelı és alkalmas ügyfél-átvilágítási, bejelentési, nyilvántartási, belsı ellenırzési, kockázatértékelési, kockázatkezelési, megfelelés-igazgatási és kommunikációs politikákat és eljárásokat állapítsanak meg a pénzmosással vagy a

terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos mőveletek meggátolása és megelızése érdekében. (2) A tagállamok elıírják az ezen irányelv hatálya alá tartozó hitelintézetek és pénzügyi szolgáltatók számára, hogy közöljék a vonatkozó stratégiákat és eljárásokat adott esetben harmadik országbeli fiókjaikkal vagy a többségi tulajdonukban lévı leányvállalataikkal. 35. cikk (1) A tagállamok elıírják, hogy az ezen irányelv hatálya alá tartozó intézmények és személyek megfelelı intézkedéseket hozzanak annak érdekében, hogy az érintett alkalmazottaik ismerjék az ezen irányelven alapuló hatályos rendelkezéseket. Ezek az intézkedések magukban foglalják az érintett alkalmazottaik részvételét a folyamatos speciális képzési programokban, amelyek segítenek nekik az olyan mőveletek felismerésében, amelyek pénzmosással vagy a terrorizmus finanszírozásával lehetnek kapcsolatban, és útmutatást nyújtanak az ilyen esetekben követendı eljárásra. Ha a 2. cikk (1) bekezdésének 3. pontjában felsorolt bármelyik kategóriába tartozó természetes személy szakmai tevékenységét egy jogi személy alkalmazottjaként végzi, akkor az ebben a szakaszban foglalt kötelezettségek inkább arra a jogi személyre, mint a természetes személyre vonatkoznak. (2) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az ezen irányelv hatálya alá tartozó intézmények és személyek hozzáféréssel rendelkezzenek a pénzmosók és terrorizmusfinanszírozók módszereirıl és a gyanús ügyletek felismeréséhez vezetı jelzésekrıl szóló naprakész információkhoz. (3) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy – ha megvalósítható – idıben visszajelzést adjanak a feltételezett pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására vonatkozó bejelentések hatékonyságáról és nyomon követésérıl. 2. SZAKASZ Felügyelet 36. cikk (1) A tagállamok elıírják, hogy gazdasági tevékenységük jogszerő folytatása érdekében a pénzváltást végzı irodákat, a vagyonkezelıi és társasági szolgáltatást nyújtókat be kell jegyezni, vagy mőködésüket engedélyhez kell kötni, illetve a kaszinóknak engedéllyel kell rendelkezniük. A jövıbeni közösségi jogszabályok sérelme nélkül a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy gazdasági tevékenységük jogszerő folytatása érdekében a készpénzátutalást végzı irodák engedéllyel rendelkezzenek, vagy azokat bejegyezzék. (2) A tagállamok elıírják, hogy az illetékes hatóságoknak meg kell tagadniuk az (1) bekezdésben említett jogalanyok engedélyezését vagy bejegyzését, ha nincsenek meggyızıdve arról, hogy azok a személyek, akik az ilyen jogalanyok vállalkozását ténylegesen irányítják, vagy irányítani fogják, vagy az ilyen jogalanyok tényleges tulajdonosai alkalmas és megfelelı személyek. 37. cikk (1) A tagállamok elıírják az illetékes hatóságoknak, hogy legalább hatékonyan kísérjék figyelemmel, hogy az ezen irányelv hatálya alá tartozó intézmények és személyek megfelelnek- e ezen irányelv követelményeinek, illetve tegyék meg a szükséges intézkedéseket a megfelelés biztosítására.

(2) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az illetékes hatóságokra megfelelı jogköröket ruházzanak, ideértve a megfelelés figyelemmel kísérése és az ellenırzések végrehajtása szempontjából fontos adatok összegyőjtésének jogkörét is, valamint hogy azoknak feladataik ellátásához megfelelı erıforrások álljanak rendelkezésre. (3) A hitelintézetek és pénzügyi szolgáltatók, valamint kaszinók esetében az illetékes hatóságok fokozottabb felügyeleti jogkörrel rendelkeznek, nevezetesen a helyszíni vizsgálatok végzésének lehetıségével. (4) A 2. cikk (1) bekezdése 3. pontjának a)–e) pontjában felsorolt természetes és jogi személyek esetében a tagállamok megengedhetik, hogy az (1) bekezdésben foglalt feladatokat kockázatérzékenységi alapon hajtsák végre. (5) A 2. cikk (1) bekezdése 3. pontjának a) és b) pontjában felsorolt személyek esetében a tagállamok megengedhetik, hogy az (1) bekezdésben meghatározott feladatokat az önszabályozó testületek végezzék, feltéve, hogy azok eleget tesznek a (2) bekezdésnek. 3. SZAKASZ Együttmőködés 38. cikk A Bizottság megadja a szükséges támogatást, a koordináció megkönnyítése érdekében, beleértve a Közösségen belüli FIUk közötti információcserét is. 4. SZAKASZ Szankciók 39. cikk (1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az ezen irányelv hatálya alá tartozó természetes és jogi személyek az ennek az irányelvnek az alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megsértéséért felelısségre vonhatóak legyenek. A szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejőeknek kell lenniük. (2) A tagállamok büntetı szankciók kiszabásához való jogának sérelme nélkül, a tagállamok nemzeti jogukkal összhangban gondoskodnak arról, hogy az ezen irányelv végrehajtása során elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén a hitelintézetekkel és pénzügyi szolgáltatókkal szemben megfelelı igazgatási intézkedéseket lehessen foganatosítani vagy igazgatási eljárásban kiszabható szankciókat lehessen alkalmazni. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy ezek az intézkedések vagy szankciók hatékonyak, arányosak és visszatartó erejőek legyenek. (3) Jogi személyek esetén a tagállamok gondoskodnak arról, hogy ezek legalább az (1) bekezdésben foglalt azon jogszabálysértésekért felelısségre vonhatók legyenek, amelyeket az ı javukra egy olyan személy követett el, aki vagy maga, vagy a jogi személy egy szervének részeként járt el, és a jogi személyben vezetı tisztséget tölt be a következık szerint: a) a jogi személy képviseletének joga; b) a jogi személy nevében gyakorolt döntési jogkör; vagy c) a jogi személyen belüli irányítási jogkör. (4) A (3) bekezdésben szereplı esetek mellett a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a jogi személyek felelısségre vonhatók legyenek, ha a (3) bekezdésben foglalt személyek egyike általi felügyelet vagy ellenırzés hiányossága az (1) bekezdésben említett jogsértéseknek egy neki alárendelt személy általi, a jogi személy javára történı elkövetését tette lehetıvé.

VI. FEJEZET VÉGREHAJTÁSI INTÉZKEDÉSEK 40. cikk (1) A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni harcban elért technikai fejlıdés figyelembevétele érdekében, és az ezen irányelv egységes végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottság a 41. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban az alábbi végrehajtási intézkedéseket fogadhatja el: a) A 3. cikk 2. pontjának a) és d) alpontja, valamint 6., 7., 8., 9. és 10. pontja szerinti fogalommeghatározások technikai vonatkozásainak pontosítása; b) technikai szempontok megállapítása annak a kérdésnek a megítélésére, hogy a 11. cikk (2) és (5) bekezdése szerinti esetekben csekély pénzmosási vagy terrorizmus finanszírozási kockázat áll-e fenn; c) technikai szempontok megállapítása annak a kérdésnek a megítélésére, hogy a 13. cikk szerinti esetekben magas pénzmosási vagy terrorizmus finanszírozási kockázat áll-e fenn; d) technikai szempontok megállapítása annak értékelésére, hogy a 2. cikk (2) bekezdésével összhangban indokolt-e, ha ezt az irányelvet nem alkalmazzák egyes olyan jogi vagy természetes személyekre, akik vagy amelyek pénzügyi tevékenységet csak eseti vagy nagyon korlátozott alapon végeznek. (2) A Bizottság 2006. június 15-ig mindenképpen elfogadja az (1) bekezdés b) és d) pontjára vonatkozó elsı végrehajtási intézkedéseket. (3) A közösségi jogszabályok, a gazdasági fejlıdés és a nemzetközi normák változásainak figyelembevételével a Bizottság a 41. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kiigazítja a 2. cikk (1) bekezdése 3. pontjának e) alpontjában, a 7. cikk b) pontjában, a 10. cikk (1) bekezdésében és a 11. cikk (5) bekezdésének a) és d) pontjában említett összegeket. (4) Amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy egy harmadik ország nem teljesíti a 11. cikk (1) vagy (2) bekezdésében, a 28. cikk (3), (4) vagy (5) bekezdésében, illetve az (1) bekezdés b) pontja vagy a 16. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti intézkedésekben rögzített feltételeket, vagy hogy a 31. cikk (1) bekezdésének elsı albekezdése szerinti intézkedések alkalmazását az adott harmadik ország jogszabályai nem teszik lehetıvé, ennek megállapításáról a 41. cikk (2) bekezdésében említett eljárás szerint határozatot hoz. 41. cikk (1) A Bizottságot munkájában a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelızésével foglalkozó bizottság (a továbbiakban: „a bizottság”) segíti. (2) Az e bekezdésre történı hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel az említett határozat 8. cikkében foglalt rendelkezésekre, amennyiben az ezen eljárás szerint elfogadott végrehajtási intézkedések nem változtatják meg ezen irányelv lényeges elıírásait. Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott határidı három hónap. (3) A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát. (4) A már elfogadott végrehajtási intézkedések sérelme nélkül ezen irányelv azon elıírásainak végrehajtását, amelyek a (2) bekezdés szerinti eljárásban technikai szabályok és döntések elfogadását igénylik, ezen irányelv hatálybalépését követı négy év elteltével felfüggesztik. Az Európai Parlament és a Tanács a vonatkozó rendelkezéseket a Bizottság javaslatára a Szerzıdés 251. cikkében megállapított

eljárásnak megfelelıen meghosszabbíthatja, és e célból azokat a négyéves határidı lejárta elıtt felülvizsgálja. VII. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 42. cikk 2009. december 15-ig, és azt követıen legalább háromévenként, a Bizottság jelentést készít ezen irányelv végrehajtásáról, és azt benyújtja az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz. A Bizottság az elsı ilyen jelentésbe belefoglalja az ügyvédek és egyéb független jogi hivatások képviselıi kezelésére vonatkozó külön vizsgálatot is. 43. cikk A Bizottság 2010. december 15-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 3. cikk (6) bekezdésében említett küszöbérték-arányokról, és különösen figyelembe veszi a 3. cikk (6) bekezdése a) pontjának i. alpontjában, valamint b) pontjának i. és iii. alpontjaiban meghatározott százalékos érték 25 %-ról 20 %-ra történı csökkentésének lehetséges elınyeit és következményeit. A Bizottság a jelentés alapján javaslatot tehet ezen irányelv módosítására. 44. cikk A 91/308/EGK irányelv hatályát veszti. A hatályon kívül helyezett irányelvre való hivatkozásokat az erre az irányelvre való hivatkozásként kell értelmezni, a mellékletben szereplı megfelelési táblázattal összhangban. 45. cikk (1) A tagállamok 2007. december 15-ig hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét, és ezen irányelv rendelkezései, valamint a nemzeti rendelkezések közötti megfelelést mutató táblázatot haladéktalanul közlik a Bizottsággal. Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell főzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg. (2) A tagállamok megküldik a Bizottságnak azon nemzeti jogszabályaik fıbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket ezen irányelv alkalmazási körében fogadnak el. 46. cikk Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követı huszadik napon lép hatályba. 47. cikk Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei. Kelt Strasbourgban, 2005. október 26-án. az Európai Parlament részérıl

az elnök J. BORRELL FONTELLES a Tanács részérıl az elnök D. ALEXANDER MELLÉKLET MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT Ezen irányelv 91/308/EGK irányelv 1. cikk (1) bekezdése 2. cikk 1. cikk (2) bekezdése 1. cikk (C) bekezdése 1. cikk (2) bekezdésének a) pontja 1. cikk (C) bekezdésének 1. pontja 1. cikk (2) bekezdésének b) pontja 1. cikk (C) bekezdésének 2. pontja 1. cikk (2) bekezdésének c) pontja 1. cikk (C) bekezdésének 3. pontja 1. cikk (2) bekezdésének d) pontja 1. cikk (C) bekezdésének 4. pontja 1. cikk (3) bekezdése 1. cikk (C) bekezdésének harmadik albekezdése 1. cikk (4) bekezdése 1. cikk (5) bekezdése 1. cikk (C) bekezdésének második albekezdése 2. cikk (1) bekezdésének 1. pontja 2a. cikk (1) bekezdése 2. cikk (1) bekezdésének 2. pontja 2a. cikk (2) bekezdése 2. cikk (1) bekezdése 3. pontjának a), b) és d)–f) alpontja 2a. cikk (3)–(7) bekezdése 2. cikk (1) bekezdése 3. pontjának c) alpontja 2. cikk (2) bekezdése 3. cikk 1. pontja 1. cikk (A) bekezdése 3. cikk 2. pontjának a) alpontja 1. cikk (B) bekezdésének (1) albekezdése 3. cikk 2. pontjának b) alpontja 1. cikk (B) bekezdésének (2) albekezdése 3. cikk 2. pontjának c) alpontja 1. cikk (B) bekezdésének (3) albekezdése 3. cikk 2. pontjának d) alpontja 1. cikk (B) bekezdésének (4) albekezdése 3. cikk 2. pontjának e) alpontja 3. cikk 2. pontjának f) alpontja 1. cikk (B) bekezdésének 2. albekezdése 3. cikk 3. pontja 1. cikk (D) bekezdése 3. cikk 4. pontja 1. cikk (E) bekezdésének 1. albekezdése 3. cikk 5. pontja 1. cikk (E) bekezdésének 2. albekezdése 3. cikk 5. pontjának a) alpontja 3. cikk 5. pontjának b) alpontja 1. cikk (E) bekezdésének 1. francia bekezdése 2005.11.25. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 309/33 Ezen irányelv 91/308/EGK irányelv 3. cikk 5. pontjának c) alpontja 1. cikk (E) bekezdésének 2. francia bekezdése 3. cikk 5. pontjának d) alpontja 1. cikk (E) bekezdésének 3. francia bekezdése 3. cikk 5. pontjának e) alpontja 1. cikk (E) bekezdésének 4. francia bekezdése 3. cikk 5. pontjának f) alpontja 1. cikk (E) bekezdésének 5. francia bekezdése és 3. albekezdés 3. cikk 6. pontja 3. cikk 7. pontja 3. cikk 8. pontja 3. cikk 9. pontja 3. cikk 10. pontja 4. cikk 12. cikk

5. cikk 15. cikk 6. cikk 7. cikk a) pontja 3. cikk (1) bekezdése 7. cikk b) pontja 3. cikk (2) bekezdése 7. cikk c) pontja 3. cikk (8) bekezdése 7. cikk d) pontja 3. cikk (7) bekezdése 8. cikk (1) bekezdésének a) pontja 3. cikk (1) bekezdése 8. cikk (1) bekezdésének b)–d) pontja 8. cikk (2) bekezdése 9. cikk (1) bekezdése 3. cikk (1) bekezdése 9. cikk (2)–(6) bekezdése 10. cikk 3. cikk (5) és (6) bekezdése 11. cikk (1) bekezdése 3. cikk (9) bekezdése 11. cikk (2) bekezdése 11. cikk (3) és (4) bekezdése 11. cikk (5) bekezdésének a) pontja 3. cikk (3) bekezdése 11. cikk (5) bekezdésének b) pontja 3. cikk (4) bekezdése 11. cikk (5) bekezdésének c) pontja 3. cikk (4) bekezdése 11. cikk (5) bekezdésének d) pontja L 309/34 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.11.25. Ezen irányelv 91/308/EGK irányelv 12. cikk 13. cikk (1) és (2) bekezdése 3. cikk (10)–(11) bekezdése 13. cikk (3)–(5) bekezdése 13. cikk (6) bekezdése 5. cikk 14. cikk 15. cikk 16. cikk 17. cikk 18. cikk 19. cikk 20. cikk 5. cikk 21. cikk 22. cikk 6. cikk (1) és (2) bekezdése 23. cikk 6. cikk (3) bekezdése 24. cikk 7. cikk 25. cikk 10. cikk 26. cikk 9. cikk 27. cikk 28. cikk (1) bekezdése 8. cikk (1) bekezdése 28. cikk (2)–(7) bekezdése 29. cikk 30. cikk a) pontja 4. cikk 1. francia bekezdése 30. cikk b) pontja 4. cikk 2. francia bekezdése 31. cikk 32. cikk 33. cikk 34. cikk (1) bekezdése 11. cikk (1) bekezdésének a) pontja 34. cikk (2) bekezdése

35. cikk (1) bekezdésének elsı albekezdése 11. cikk (1) bekezdésének b) pontja, elsı mondat 35. cikk (1) bekezdésének második albekezdése 11. cikk (1) bekezdésének b) pontja, második mondat 35. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdése 11. cikk (1) bekezdésének második albekezdése 2005.11.25. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 309/35 Ezen irányelv 91/308/EGK irányelv 35. cikk (2) bekezdése 34. cikk (3) bekezdése 36. cikk 37. cikk 38. cikk 39. cikk (1) bekezdése 14. cikk 39. cikk (2)–(4) bekezdése 40. cikk 41. cikk 42. cikk 17. cikk 43. cikk 44. cikk 45. cikk 16. cikk 46. cikk 16. cikk

A BIZOTTSÁG 2006/70/EK IRÁNYELVE (2006. augusztus 1.) a „politikai közszereplık” fogalmát, valamint az egyszerősített ügyfélátvilágítási eljárások és az alkalmi vagy nagyon korlátozott alapon folytatott pénzügyi tevékenység alapján nyújtott mentesség technikai követelményeit illetıen a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre vonatkozó végrehajtási intézkedések megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerzıdésre, tekintettel a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint a terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelızésérıl szóló, 2005. október 26-i 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 40. cikke (1) bekezdésének a), b) és d) pontjára, mivel: (1) A 2005/60/EK irányelv értelmében a hatálya alá tartozó intézmények és személyek kötelesek egy másik tagállamban vagy harmadik országban lakóhellyel rendelkezı, politikai közszereplıkkel folytatott ügyletek vagy üzleti kapcsolatok esetén – kockázatérzékenységi alapon –fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket hozni. A kockázatelemzés keretében helyénvaló lenne, ha az irányelv hatálya alá tartozó intézmények és személyek forrásai különösen azokra a termékekre és ügyletekre összpontosítanának, amelyek esetében magas pénzmosási kockázat áll fenn. A politikai közszereplık olyan személyek, akik fontos közfeladatokat látnak el, továbbá az ilyen személyek közvetlen hozzátartozói vagy akikkel közismerten közeli kapcsolatban állnak. Annak érdekében, hogy az ide tartozó személyek csoportjának meghatározásánál koherens legyen a politikai közszereplık fogalmának alkalmazása, elengedhetetlen az érintett országok közötti társadalmi, politikai és gazdasági eltérések figyelembe vétele. (2) A 2005/60/EK irányelv hatálya alá tartozó intézmények és személyek esetlegesen nem sorolják be az ügyfelet a politikai közszereplık egyik kategóriájába tartozóként sem, annak ellenére, hogy e tekintetben indokolt és megfelelı intézkedéseket hoztak. Ilyen körülmények között a tagállamoknak hatásköreik alkalmazása során a fenti irányelv vonatkozásában kellı figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy elkerüljék e személyek ilyen jellegő mulasztásért történı automatikus felelısségre vonását. A tagállamoknak figyelembe kell venniük az irányelvnek való megfelelés könnyítését egyaránt, azáltal hogy az érintett intézményeknek és személyeknek biztosítják a szükséges iránymutatásokat. (3) A nemzeti szintnél alacsonyabb szintő közfeladatokat rendszerint nem kell fontosnak tekinteni. Amennyiben azonban politikai közszereplésük a hasonló nemzeti szintő pozícióhoz kötött közszerepléshez hasonlítható, az irányelv hatálya alá tartozó intézményeknek és személyeknek – kockázatérzékenységi alapon – meg kell

1

vizsgálniuk, hogy az ilyen közszereplıknek kell-e tekintetni.

közfeladatokat

ellátó

személyeket

politikai

(4) A 2005/60/EK irányelv követelménye, amely szerint az irányelv hatálya alá tartozó intézményeknek és személyeknek azonosítaniuk kell a fontos közfeladatokat ellátó természetes személyekkel közeli kapcsolatban állókat, akkor alkalmazandó, ha nyilvánosan ismert a személlyel való viszony vagy az intézménynek, illetve a személynek oka van feltételezni a kapcsolat fennállását. Ennélfogva e feltétel ismerete nem feltételezi, hogy az irányelv hatálya alá tartozó intézmények és személyek aktív kutatást végeznek. (5) A politikai közszereplık fogalma alá tartozó személyeket a fontos közfeladatok ellátásának beszüntetését követıen – egy minimális idıszak közbeiktatásával – a továbbiakban nem kell ebbe a kategóriába sorolni. (6) Míg az általános ügyfél-átvilágítási eljárások alacsony kockázattal bíró helyzetekhez – kockázatérzékenységi alapon – történı hozzáigazítása megfelelı eszköznek bizonyul a 2005/60/EK irányelv értelmében, és tekintettel arra, hogy az egyszerősített ügyfél-átvilágítási eljárások másutt megfelelı ellenırzéseket és egyensúlyokat követelnek a pénzmosásnak és a terrorizmus finanszírozásának megakadályozására irányuló rendszerben, az egyszerősített ügyfél-átvilágítási eljárások alkalmazását meghatározott számú esetre kell korlátozni. Ezen esetekben továbbra is fennállnak az irányelv hatálya alá tartozó intézményekre és személyekre vonatkozó követelmények, amelyektıl többek között az üzleti kapcsolatok folyamatos figyelemmel kísérését várják annak érdekében, hogy felderíthetık legyenek az olyan bonyolult vagy szokatlanul nagy ügyletek, amelyeknek nincs nyilvánvaló gazdasági vagy egyértelmően jogszerő céljuk. (7) A belföldi hatóságokat saját tagállamukban rendszerint alacsony kockázattal bíró ügyfélnek tekintik és a 2005/60/EK irányelv értelmében egyszerősített ügyfélátvilágítási eljárások tárgyát képezik. Mindamellett a közösségei intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek, beleértve az Európai Központi Bankot (EKB), egyike sem igényelhet közvetlenül az irányelv alapján egyszerősített ügyfélátvilágítási eljárást a „belföldi hatóság” kategória vagy az EKB esetén a „hitelintézet vagy pénzügyi szolgáltató” kategória keretében. Úgy tőnik viszont, hogy e jogalanyok a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása tekintetében nem jelentenek magas kockázatot, és ennélfogva alacsony kockázattal bíró ügyfélnek tekinthetık és – feltéve, hogy teljesülnek a megfelelı feltételek – egyszerősített ügyfél-átvilágítási eljárásban részesülhetnek. (8) Ezen túlmenıen alkalmazhatónak kell lenni az egyszerősített ügyfél-átvilágítási eljárásoknak a 2005/60/EK irányelv szerinti pénzügyi szolgáltató fogalma alá nem tartozó pénzügyi tevékenységeket folytató jogalanyok esetében, akik azonban az irányelvnek megfelelıen a nemzeti jog hatálya alá tartoznak és az azonosságukat, illetve a megfelelı ellenırzési mechanizmusokat, különösen a fokozott felügyeletet illetıen megfelelnek az elegendı átláthatóság követelményének. Ide tartozhatnak az általános biztosítási szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások. (9) Lehetıséget kell adni az egyszerősített ügyfél-átvilágítási eljárások alkalmazására meghatározott körülmények esetén az olyan termékeknél és kapcsolódó ügyleteknél,

2

ahol például az adott pénzügyi termék haszna rendszerint nem harmadik felek javára és csak hosszú távon realizálható, mint például bizonyos befektetési célú biztosítási kötvények vagy takarékszámlák, vagy ahol a pénzügyi termék tárgyi eszközök finanszírozására irányul: olyan lízing-megállapodás formájában, amelyben az alapul szolgáló eszköz jogcíme és a hasznok szedésének joga a lízingcégnél marad, vagy kisösszegő fogyasztói hitel formájában, feltéve, hogy az ügyleteket bankszámlákon bonyolítják és megfelelı küszöbérték alatt vannak. Az államilag ellenırzött termékek, amelyek rendszerint egy meghatározott ügyféltípusra vonatkoznak, mint például a gyermekek javára szóló takarékszámlák, egyszerősített ügyfél-átvilágítási eljárások alá kerülnek, még az összes feltétel nem teljesülése esetén is. Állami ellenırzés alatt a pénzügyi piacok szokásos felügyeletét meghaladó tevékenység értendı, és nem értelmezhetı az állam által közvetlenül kibocsátott fedezett termékekre, például az államkötvényre. (10) A tagállamoknak az egyszerősített ügyfél-átvilágítási eljárások alkalmazásának engedélyezése elıtt értékelniük kell, hogy az érintett ügyfelek vagy termékek és kapcsolódó ügyletek a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása tekintetében alacsony kockázatot jelentenek-e, különös figyelmet fordítva ezen ügyfelek valamennyi tevékenységére, illetve valamennyi olyan termék- vagy ügylettípusra, amelyek – természetüknél fogva – különösen alkalmasak arra, hogy a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása céljára felhasználják ıket vagy visszaéljenek velük. Kockázati tényezıként és potenciálisan gyanúsnak kell különösen tekinteni az ügyfelek által tett valamennyi olyan kísérletet, ahol az alacsony kockázattal bíró termékek esetében megpróbálnak névtelenül vagy azonosságukat elrejtve fellépni. (11) A természetes vagy jogi személyek bizonyos körülmények között eseti vagy nagyon korlátozott alapon, egyéb nem pénzügyi tevékenységek kiegészítéseként folytathatnak pénzügyi tevékenységet, mint például a vendégeik számára valutaváltási szolgáltatást nyújtó szállodák. A 2005/60/EK irányelv lehetıvé teszi a tagállamok számára annak eldöntését, hogy az ilyen jellegő pénzügyi tevékenységek az irányelv hatálya alá tartoznak-e. A tevékenység eseti vagy nagyon korlátozott természetének értékelését az érintett vállalkozás ügyleteivel és árbevételével összefüggésben a mennyiségi küszöbértékre hivatkozva kell elvégezni. E küszöbértékeket az országok közötti különbségek figyelembe vétele érdekében nemzeti szinten, a pénzügyi tevékenység típusától függıen kell meghatározni. (12) Ezen túlmenıen pénzügyi tevékenységet eseti vagy nagyon korlátozott alapon folytató személy nem nyújthat a nyilvánosság számára teljes körő pénzügyi szolgáltatást, csak olyan szolgáltatásokat, amelyek fı üzleti tevékenysége teljesítményének javításához szükségesek. Amennyiben 2005/60/EK irányelv hatálya alatti tevékenység a személy fı tevékenysége, nem nyújtható mentesség az eseti vagy nagyon korlátozott alapon folytatott pénzügyi tevékenységekre, kivéve az árukereskedıket illetıen. (13) Néhány pénzügyi tevékenység, mint például a pénzváltás vagy készpénzátutalás, alkalmasabbak arra, hogy a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása céljára felhasználják ıket vagy visszaéljenek velük. Ennélfogva

3

szükséges annak biztosítása, hogy az ilyen vagy hasonló pénzügyi tevékenységek ne mentesüljenek a 2005/60/EK irányelv hatálya alól. (14) Rendelkezni kell arról, hogy a 2005/60/EK irányelv 2. cikkének (2) bekezdése szerinti határozatokat szükség esetén a lehetı leggyorsabban vissza lehessen vonni. (15) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a mentességrıl szóló határozatokkal nem élnek vissza a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása céljaiból. Különösen azon esetekben kell elkerülniük a 2005/60/EK irányelv 2. cikkének (2) bekezdése szerinti határozatok elfogadását, amikor a nemzeti hatóságok az üzleti kapcsolat figyelemmel kísérését biztosító (monitoring) vagy végrehajtó tevékenysége több tagállam közötti hatásköri átfedés eredményeként különleges nehézségeket okoz, mint például a pénzügyi szolgáltatások nyújtása a különbözı tagállamokban lévı kikötık közötti szállítási szolgáltatást biztosító hajók fedélzetén. (16) Ezen irányelv alkalmazása nem sérti a terrorizmus leküzdése érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekrıl szóló, 2001. december 27-i 2580/2001/EK tanácsi rendelet (1) és az Oszáma bin Ládennel, az Al-Qaida hálózattal és a Tálibánnal összeköttetésben álló egyes személyekkel és szervezetekkel szemben meghatározott szigorító intézkedések bevezetésérıl, valamint az egyes termékek és szolgáltatások Afganisztánba történı kivitelének tilalmáról, a repülési tilalom megerısítésérıl és az afganisztáni Tálibánt illetı pénzkészletek és egyéb pénzügyi források befagyasztásáról szóló 467/2001/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezésérıl szóló, 2002. május 27-i 881/2002/EK tanácsi rendelet (2) alkalmazását. (17) Az ezen irányelvben elıírt intézkedések összhangban vannak a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelızésével foglalkozó bizottság véleményével. ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET: 1. cikk Tárgy Ezen irányelv a 2005/60/EK irányelvhez végrehajtási intézkedéseket állapít meg az alábbiakat illetıen: 1. a 2005/60/EK irányelv 3. cikkének (8) bekezdésében meghatározott politikai közszereplık kategóriájának technikai szempontjai; 2. a fenti irányelv 11. cikkének (2) és (5) bekezdésében említettek értelmében technikai követelmények annak értékeléséhez, hogy az adott eset mennyiben jár alacsony kockázattal a pénzmosást vagy a terrorizmus finanszírozását illetıen; 3. technikai követelmények annak értékeléséhez, hogy a 2005/60/EK irányelv 2. cikkének (2) bekezdése szerint igazolt-e, hogy a pénzügyi tevékenységgel alkalmi vagy nagyon korlátozott alapon foglalkozó természetes vagy jogi személyekre nem alkalmazzák a fenti irányelvet. 2. cikk Politikai közszereplık

4

(1) A 2005/60/EK irányelv 3. cikkének (8) bekezdése alkalmazásában „természetes személyek, akik fontos közfeladatokat látnak vagy láttak el” a következı személyek: a) államfık, kormányfık, miniszterek és miniszterhelyettesek vagy államtitkárok; b) országgyőlési képviselık; c) a legfelsıbb bíróságok, alkotmánybíróságok és magas rangú bírói testületek tagjai, akik döntései ellen – kivételes körülményektıl eltekintve – rendszerint nem lehet fellebbezni; d) a számvevıszékek és a központi bankok igazgatósági tagjai; e) nagykövetek, ügyvivık és a fegyveres erık magas rangú tisztviselıi; f) állami vállalkozások ügyviteli, igazgatási vagy felügyelı testületének tagjai. Az elsı albekezdése a)–f) pontjában megszabott kategóriák nem érvényesek a középvezetıkre vagy a beosztottakra. Az elsı albekezdés a)–e) pontjában meghatározott kategóriák adott esetben közösségi vagy nemzetközi szintő pozíciókra is kiterjednek. (2) A 2005/60/EK irányelv 3. cikkének (8) bekezdése alkalmazásában „közvetlen hozzátartozóinak” számít: a) a házastárs; b) a nemzeti jogszabály alapján a házastárssal egyenrangú élettárs; c) a gyermekek és azok házastársai vagy élettársai; d) a szülık. (3) A 2005/60/EK irányelv 3. cikkének (8) bekezdése alkalmazásában „közeli kapcsolatban álló személynek” számítanak az alábbi személyek: a) bármely természetes személy, aki az (1) bekezdésben említett személlyel közösen jogalanyok és társulás jellegő jogi megállapodások tényleges tulajdonosaként ismert vagy vele szoros üzleti kapcsolatban áll; b) bármely természetes személy, aki egyedüli tényleges tulajdonosa egy jogalanynak vagy társulás jellegő jogi megállapodásnak, amelyrıl tudott, hogy gyakorlatilag az (1) bekezdésben említett személy javára hozták létre. (4) A fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedések – kockázatérzékenységi alapon – történı alkalmazásának sérelme nélkül amennyiben a személy legalább egy éve felhagyott az e cikk (1) bekezdése szerinti fontos közfeladatok ellátásával, a 2005/60/EK irányelv 2. cikkének (1) bekezdésében említett intézmények és személyek nem kötelesek ıt a továbbiakban politikai közszereplınek tekinteni.

5

3. cikk Egyszerősített ügyfél-átvilágítás (1) A tagállamok a 2005/60/EK irányelv 11. cikkének (2) bekezdése alkalmazásában és e cikk (4) bekezdésének fenntartásával azokat az ügyfeleket, amelyek hatóságok vagy állami szervek és az alábbi feltételek mindegyikét teljesítik, a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása tekintetében alacsony kockázatot jelentınek tekinthetik: a) az ügyfél közfeladatokat lát el az Európai Unióról szóló szerzıdés, a Közösségekrıl szóló szerzıdések vagy a Közösségek másodlagos joga értelmében; b) az ügyfél azonossága nyilvánosan hozzáférhetı, átlátható és bizonyos; c) az ügyfél tevékenységei, valamint számviteli gyakorlatai átláthatók; d) vagy elszámoltatható az ügyfél a közösségi intézmények, illetve egy tagállam hatóságai felé, vagy olyan egyéb megfelelı ellenırzési és kiegyensúlyozó eljárások léteznek, amelyek biztosítják az ügyfél tevékenységének ellenırzését. (2) A tagállamok a 2005/60/EK irányelv 11. cikkének (2) bekezdése alkalmazásában és e cikk (4) bekezdésének fenntartásával azokat az ügyfeleket, amelyek nem minısülnek hatóságnak vagy állami szervnek azonban az alábbi feltételek mindegyikét teljesítik, a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása tekintetében alacsony kockázatot jelentınek tekinthetik: a) az ügyfél olyan jogi személy, aki olyan pénzügyi tevékenységeket folytat, amelyek nem esnek a 2005/60/EK irányelv 2. cikkének hatálya alá, viszont a fenti irányelv 4. cikke szerint a nemzeti jogban kiterjesztették rájuk a fenti irányelvbıl eredı kötelezettségeket; b) az ügyfél azonossága nyilvánosan hozzáférhetı, átlátható és bizonyos; c) az ügyfélnek a pénzügyi tevékenységek vállalásához kötelezı engedélyre van szüksége a nemzeti jogszabályok szerint, ami elutasítható, amennyiben az illetékes hatóságok nem gyızıdtek meg arról, hogy az ilyen jogalany üzleti tevékenységét ténylegesen vezetı vagy a jövıben vezetıvé váló személyek vagy a tényleges tulajdonos alkalmas és megfelelı személyek; d) az ügyfél a 2005/60/EK irányelv 37. cikkének (3) bekezdése értelmében az illetékes hatóságok felügyeletének tárgyát képezi az említett irányelvet átültetı nemzeti jogszabályoknak és adott esetben a nemzeti jogszabályok értelmében további kötelezettségeknek való megfelelést illetıen; e) az ügyfél részérıl az a) pont szerinti kötelezettségeknek való meg nem felelés hatékony, arányos és visszatartó szankciókat von maga után, beleértve a megfelelı igazgatási intézkedések meghozásának vagy igazgatási szankciók alkalmazásának lehetıségét. Az elsı albekezdés a) pontjában említett jogi személy fogalma abban az esetben foglalja magában a leányvállalatokat, amennyiben azokra is kiterjesztették a 2005/60/EK irányelvben rögzített feltételeket.

6

Az elsı albekezdés c) pontjának alkalmazásában az ügyfél tevékenységét az illetékes hatóságok felügyelik. Ezen összefüggésben felügyelet alatt a legnagyobb felügyeleti hatáskörrel bíró felügyeleti tevékenységtípus értendı, beleértve a helyszíni ellenırzés végrehajtásának lehetıségét. Az ilyen vizsgálatok magukban kell, hogy foglalják a stratégiák, eljárások, könyvek és nyilvántartások áttekintését, továbbá a szúrópróbára is ki kell terjedniük. (3) A tagállamok a 2005/60/EK irányelv 11. cikkének (5) bekezdése alkalmazásában és e cikk (4) bekezdésének fenntartásával lehetıvé tehetik az irányelv hatálya alá tartózó intézmények és személyek számára, hogy az alábbi feltételek mindegyikét teljesítı termékeket és az ilyen termékekre vonatkozó ügyleteket a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása tekintetében alacsony kockázatot jelentınek tekintsenek: a) a terméket írásba foglalt szerzıdés alapján állítják elı; b) a vonatkozó ügyleteket az ügyfélnek a 2005/60/EK irányelv hatálya alá tartozó hitelintézetnél vagy az irányelvben meghatározottaknak megfelelı feltételeket kiszabó harmadik országban lévı hitelintézetnél vezetett számláján keresztül hajtják végre; c) az érintett termék vagy arra vonatkozó ügylet névre szóló és természeténél fogva lehetıvé teszi a 2005/60/EK irányelv 7. cikkének c) pontja kellı idıben történı alkalmazását; d) elıre meghatározott korlátot szabtak meg a termék maximális értékösszegét illetıen; e) az érintett termékbıl vagy arra vonatkozó ügyletbıl nem származhat elıny harmadik fél javára, kivéve halálozás, rokkantság, elıre meghatározott elırehaladott kor elérése vagy hasonlók események alkalmával; f) az érintett termékek vagy arra vonatkozó ügyletek lehetıvé teszik az eszközök pénzügyi eszközökbe vagy követelésekbe történı befektetését, beleértve a biztosításokat vagy egyéb feltételes követeléseket: i. az érintett termékbıl vagy arra vonatkozó ügyletbıl eredı haszon csak hosszútávon realizálható; ii. az érintett termék vagy arra vonatkozó ügylet nem használható fel biztosítékként; iii. a szerzıdéses kapcsolat tartama alatt nem kerül sor gyorsított kifizetésre, a joglemondási záradék alkalmazására vagy lejárat elıtti visszaváltásra. Az elsı albekezdés d) pontjának alkalmazásában a 2005/60/EK irányelv 11. cikke (5) bekezdésének a) pontjában megszabott küszöbértékek hasonló jellegő biztosítási kötvények vagy megtakarítási termékek esetén alkalmazandók. A következı albekezdése sérelme nélkül a többi termék esetében a maximális összeg 15 000 EUR.

7

A tagállamok azon termékek esetében alkalmazhatnak eltérést e küszöbértéktıl, amelyek tárgyi eszközök finanszírozásához kötıdnek, továbbá az eszköz jogcíme és haszna nem illeti meg az ügyfelet a szerzıdéses kapcsolat végéig, feltéve, hogy a tagállamok által az e típusú termékeket érintı ügyletekhez meghatározott küszöbértékek, függetlenül attól, hogy az ügyletet egyetlen mőveletben vagy több – látszólag egymáshoz kapcsolódó – mőveletben hajtják végre, éves szinten nem haladják meg a 15 000 EUR-t. A tagállamok eltérést alkalmazhatnak az elsı albekezdés e) és f) pontjától azon termékek esetében, amelyek sajátosságait közérdekő okból az illetékes nemzeti hatóságok határozzák meg, amelyeket közvetlen támogatás, vagy adókedvezmény formájában az állam meghatározott kedvezményben részesít, továbbá amelyek használatát e hatóságok ellenırzik, feltéve, hogy a termékbıl eredı haszon csak hosszú távon realizálható, és hogy az elsı albekezdés d) pontjának alkalmazásában meghatározott küszöbérték kellıen alacsony. Szükség esetén ezt a maximális összeget éves szinten is meg lehet határozni. (4) Annak értékelése során, hogy az (1), (2) és (3) bekezdésben említett ügyfelek, illetve termékek és ügyletek alacsony kockázattal járnak-e a pénzmosást vagy a terrorizmus finanszírozását illetıen, a tagállamok kötelesek különös figyelmet fordítani ezen ügyfelek valamennyi tevékenységére, illetve valamennyi olyan termékvagy ügylettípusra, amelyek – természetüknél fogva – különösen alkalmasak arra, hogy a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása céljából felhasználják ıket vagy visszaéljenek velük. A tagállamok nem tekinthetik úgy, hogy az (1), (2) és (3) bekezdésben említett ügyfelek, illetve termékek és ügyletek alacsony kockázattal járnak a pénzmosást vagy a terrorizmus finanszírozását illetıen, amennyiben olyan információ áll rendelkezésre, amely arra enged következetni, hogy nem alacsony a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozásának kockázata. 4. cikk Alkalmi vagy nagyon korlátozott alapon folytatott pénzügyi tevékenység (1) A tagállamok a 2005/60/EK irányelv 2. cikkének (2) bekezdése alkalmazásában és e cikk (2) bekezdésének fenntartásával a pénzügyi tevékenységet folytató és az alábbi feltételek mindegyikét teljesítı természetes és jogi személyeket ezen irányelv 3. cikkének (1) vagy (2) bekezdése hatálya alá nem tartozónak tekinthetik: a) a pénzügyi tevékenység abszolút értékben korlátozott; b) a pénzügyi tevékenység ügyletenkénti alapon korlátozott; c) a pénzügyi tevékenység nem képez fıtevékenységet; d) a pénzügyi tevékenység kiegészíti a fıtevékenységet és közvetlenül kapcsolódik hozzá; e) a 2005/60/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdése 3. pontjának e) alpontjában említett tevékenységek kivételével a fıtevékenység nem tartozik az ezen irányelv 2. cikkének (1) bekezdésében említett tevékenységek közé; f) a pénzügyi szolgáltatást csak a fıtevékenység ügyfeleinek nyújtják és nem a nyilvánosságnak.

8

Az elsı albekezdés a) pontjának alkalmazásában a pénzügyi tevékenység teljes árbevétele nem haladhat meg egy megfelelıen alacsony küszöbértéket. E küszöbértéket a pénzügyi tevékenység típusától függıen nemzeti szinten határozzák meg. A tagállamok az elsı albekezdés b) pontjának alkalmazásában ügyfelenként és egyedi ügyletenként maximális küszöbértéket alkalmaznak, függetlenül attól, hogy az ügyletet egyetlen mőveletben vagy több – látszólag egymáshoz kapcsolódó – mőveletben hajtják végre. E küszöbértéket a pénzügyi tevékenység típusától függıen nemzeti szinten határozzák meg, mely elégségesen alacsony annak biztosítása érdekében, hogy a kérdéses ügylettípusok gyakorlati szempontból megvalósíthatatlan és hatástalan módszert jelentsenek a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása tekintetében, továbbá nem haladja meg az 1 000 EUR-t. A tagállamok az elsı albekezdés c) pontjának alkalmazásában kötelesek elıírni, hogy a pénzügyi tevékenység árbevétele nem haladhatja meg az érintett természetes vagy jogi személy teljes árbevételének 5 %-át. (2) A pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása kockázatának a 2005/60/EK irányelv 2. cikkének (2) bekezdése alkalmazásában történı értékelése során a tagállamok különös figyelmet fordítanak valamennyi olyan pénzügyi tevékenységre, amely – természeténél fogva – különösen alkalmas arra, hogy a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása céljából felhasználják vagy visszaéljenek vele. A tagállamok nem tekinthetik úgy, hogy az (1) bekezdésben említett pénzügyi tevékenységek alacsony kockázattal járnak a pénzmosást vagy a terrorizmus finanszírozását illetıen, amennyiben olyan információ áll rendelkezésre, amely arra enged következetni, hogy nem alacsony a pénzmosást vagy a terrorizmus finanszírozását illetı kockázat. (3) A 2005/60/EK irányelv 2. cikkének (2) bekezdése szerinti valamennyi határozatnak indokolást kell tartalmaznia. A tagállamoknak rendelkezniük kell e határozat visszavonásának lehetıségérıl, amennyiben megváltoznának a körülmények. (4) A tagállamok kockázatalapúan figyelemmel kísérik vagy minden egyéb megfelelı intézkedést meghoznak annak biztosításához, hogy a 2005/60/EK irányelv 2. cikkének (2) bekezdése által nyújtott mentességgel nem élnek vissza pénzmosást és terrorizmus finanszírozást esetlegesen elkövetık. 5. cikk Átültetés (1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésıbb 2007. december 15-ig megfeleljenek. Haladéktalanul eljuttatják a Bizottsághoz az említett rendelkezések szövegét, valamint az említett rendelkezések és ezen irányelv közötti megfelelést leíró táblázatot.

9

A tagállamok által elfogadott rendelkezéseknek szövegükben hivatkozniuk kell erre az irányelvre, vagy ilyen hivatkozással együtt kell megjelenniük, amikor hivatalosan kihirdetik ıket. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg. (2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon fıbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el. 6. cikk Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követı huszadik napon lép hatályba. 7. cikk Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei. Kelt Brüsszelben, 2006. augusztus 1-jén. a Bizottság részérıl Charlie McCREEVY a Bizottság tagja

10

I

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1781/2006/EK RENDELETE (2006. november 15.) a pénzátutalásokat kísérı megbízói adatokról (EGT vonatkozású szöveg) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerzıdésre és különösen annak 95. cikkére, tekintettel a Bizottság javaslatára, tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére, tekintettel az Európai Központi Bank véleményére , a Szerzıdés 251. cikkében megállapított eljárással összhangban , mivel: (1) A pénzátutalásokon keresztül megvalósuló jelentıs feketepénz-áramlás árthat a pénzügyi szektor stabilitásának és jó hírének, továbbá fenyegetést jelent a belsı piacra nézve. A terrorizmus társadalmunk alapjait támadja meg. A bőnelkövetıknek és társaiknak a bőnözésbıl származó jövedelmek eredetének leplezésére, illetve a terrorista célra történı pénzátutalásra irányuló erıfeszítései súlyosan veszélyeztethetik a pénzátutalási rendszerek hatékonyságát, sérthetetlenségét és stabilitását, valamint a pénzügyi rendszer egésze iránti bizalmat. (2) A pénzmosásban részt vevık, valamint a terrorizmus finanszírozói bőnözıi tevékenységeik megkönnyítése érdekében megpróbálhatják kihasználni a tıke szabad mozgását, amely az egységes pénzügyi térség velejárója, amennyiben bizonyos koordinációs intézkedések nem kerülnek elfogadásra közösségi szinten. A közösségi fellépésnek nagyságrendjénél fogva biztosítania kell a G7-ek 1989-es párizsi csúcstalálkozóján létrehozott Pénzügyi Akciócsoport (Financial Action Task Force, a továbbiakban: FATF) által megfogalmazott, az elektronikus átutalásokról szóló VII. különleges ajánlás (Special Recommendation VII, a továbbiakban: SR VII) egységes átültetését az Európai Unió egészében, és különösen azt, hogy ne legyen megkülönböztetés az egyes tagállamokon belüli belföldi fizetések és a tagállamok közötti, határokon átnyúló fizetések között. A határokon átnyúló pénzátutalások terén a tagállamok önálló, nem összehangolt fellépése jelentısen befolyásolhatná a fizetési rendszerek zökkenımentes mőködését EU-szinten, és ezáltal árthatna a belsı piacnak a pénzügyi szolgáltatások területén. (3) Az USA-ban 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadásokat követıen az Európai Tanács 2001. szeptember 21-i rendkívüli ülésén megerısítette, hogy a terrorizmus elleni harc az Európai Unió egyik kulcsfontosságú célkitőzése. Az Európai Tanács cselekvési tervet fogadott el, amely a rendırségi és igazságügyi együttmőködés fokozásával, a terrorizmus elleni nemzetközi jogi eszközök kidolgozásával, a terrorizmus finanszírozásának megelızésével, a légi biztonság megerısítésével és a vonatkozó politikák közötti nagyobb következetességgel foglalkozik. Az Európai Tanács a 2004. március 11-i madridi terrortámadásokat követıen felülvizsgálta a cselekvési tervet, amely immár konkrétan foglalkozik azzal az

igénnyel, hogy biztosítsák a Közösség által a terrorizmus elleni küzdelem és az igazságügyi együttmőködés fejlesztése érdekében létrehozott jogszabályi keret összhangba hozatalát az FATF által elfogadott, a terrorizmus finanszírozása ellen irányuló kilenc különleges ajánlással. (4) A terrorizmus finanszírozásának megelızése érdekében intézkedések történtek egyes személyek, csoportok és jogalanyok pénzeszközeinek és gazdasági erıforrásainak befagyasztása érdekében, ilyen intézkedés volt a 2580/2001/EK tanácsi rendelet (3) és a 881/2002/EK tanácsi rendelet . Ugyanebbıl a célból intézkedések kerültek elfogadásra a pénzügyi rendszernek a pénzeszközök és gazdasági erıforrások terrorista célokra terelésétıl történı megvédése érdekében. A 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv egy sor olyan intézkedést tartalmaz, amelyek célja a pénzügyi rendszerrel pénzmosás, illetve a terrorizmus finanszírozása céljából történı visszaéléssel szembeni küzdelem. Azonban ezen intézkedések nem akadályozzák meg teljes mértékben, hogy a terroristák és egyéb bőnözık pénzeszközeik mozgatása érdekében hozzáférhessenek a fizetési rendszerekhez. (5) A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem terén a nemzetközi szinten történı következetes megközelítés elısegítése érdekében a további közösségi fellépésnek figyelembe kell vennie az ezen a szinten történt elırelépéseket, nevezetesen a terrorizmus finanszírozása elleni, az FATF által elfogadott kilenc különleges ajánlást, különösen az SR VII-et és az annak végrehajtására vonatkozó, átdolgozott értelmezı magyarázatot. (6) A pénzátutalások teljes nyomon követhetısége fontos és értékes eszköz lehet a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozásának megelızése, vizsgálata, illetve felderítése során. Ezért a megbízói adatok fizetési láncolatban való továbbításának biztosítása érdekében olyan rendszert indokolt kidolgozni, amely kötelezi a fizetési szolgáltatókat, hogy a pénzátutalásokat pontos és érdemi megbízói adatok kísérjék. (7) E rendelet rendelkezéseit a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv sérelme nélkül kell alkalmazni. Így például az e rendelet alkalmazásában győjtött és tárolt adatok kereskedelmi célokra nem használhatók. (8) Nem tartoznak e rendelet hatálya alá azok a személyek, akik csak papíralapú dokumentumok elektronikus adatokká való átalakítását végzik egy fizetési szolgáltatóval kötött szerzıdés alapján; ugyanez vonatkozik azokra a természetes és jogi személyekre is, akik vagy amelyek csak pénzeszközök továbbításával kapcsolatos üzenetküldési vagy egyéb támogató rendszereket vagy elszámolási és teljesítési rendszereket mőködtetnek a fizetési szolgáltatók számára. (9) Az olyan pénzátutalásokat, amelyek esetében alacsony a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának kockázata, helyénvaló kivonni e rendelet hatálya alól. E kivételek közé tartoznak a hitel- vagy betéti kártyák, a bankjegykiadó automatából (ATM) történı készpénzfelvételek, a beszedési megbízások, az elektronikusan feldolgozott csekkek, továbbá az adók, a pénzbírságok vagy más illetékek befizetései, valamint azok a pénzátutalások, amelyek esetében mind a megbízó, mind a kedvezményezett a saját nevében eljáró fizetési szolgáltató. Ezen túlmenıen a nemzeti fizetési rendszerek jellemzıinek tükrözése érdekében a tagállamok mentesíthetik az elektronikus zsírórendszerben megvalósuló fizetéseket is, feltéve ha a pénzátutalások minden esetben visszavezethetık a megbízóig. Amennyiben a tagállamok élnek a 2005/60/EK irányelvben engedélyezett mentesítési lehetıséggel az elektronikus pénzre vonatkozóan, ezt a mentesítést e rendelet keretében is alkalmazni kell, feltéve hogy az átutalt összeg nem haladja meg az 1 000 eurót.

(10) A 2000/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott értelemben vett elektronikus pénzre vonatkozó mentesség bármilyen elektronikus pénzre kiterjed, függetlenül attól, hogy a kibocsátója mentességet élvez-e az említett irányelv 8. cikkének értelmében vagy sem. (11) A fizetési rendszerek hatékonyságának csökkentését elkerülendı, az adatellenırzési követelményeket külön kell választani a számláról történı és a nem számláról történı pénzátutalások esetében. A kisebb pénzátutalási ügyletekbıl származó lehetséges terroristaveszély ellen alkalmazott túl szigorú azonosítási követelmények az ügyleteket illegális csatornák felé terelhetik, ezért ennek a kockázatnak az ellensúlyozása érdekében a megbízói adatok pontosságának ellenırzésére vonatkozó követelményt nem számláról történı pénzátutalások esetén – a 2005/60/EK irányelv szerinti kötelezettségek sérelme nélkül – csak az 1 000 eurót meghaladó egyedi pénzátutalásokra kell alkalmazni. A számláról történı pénzátutalások esetén a fizetési szolgáltatók nem kötelesek minden egyes pénzátutalás alkalmával megbizonyosodni a megbízó adatainak helyességérıl, amennyiben a 2005/60/EK irányelvben elıírt kötelezettségeknek eleget tettek. (12) A 2560/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint „A fizetések új belsı piaci jogi kerete” címő bizottsági közlemény alapján elegendı arról gondoskodni, hogy a Közösségen belüli pénzátutalásokat egyszerősített megbízói adatok kísérjék. (13) Annak érdekében, hogy harmadik országokban mőködı, a pénzmosás, illetve a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemért felelıs hatóságok felkutathassák az ilyen célokra használt pénzeszközök forrását, a Közösségbıl a Közösségen kívülre irányuló pénzátutalásoknak tartalmazniuk kell a megbízói adatok teljes körét. E hatóságok csak a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozásának megelızése, vizsgálata és felderítése céljából kaphatnak hozzáférést a megbízói adatok teljes köréhez. (14) Annak érdekében, hogy az egyetlen megbízótól származó több kedvezményezettnek szánt pénzátutalásokat olcsón, az egyedi átutalásokat tartalmazó kötegelt fájlban lehessen a Közösségbıl a Közösségen kívülre küldeni, gondoskodni kell arról, hogy az ilyen egyedi átutalások esetén elegendı legyen a megbízó számlaszámát vagy egy egyedi azonosítót feltüntetni, feltéve hogy a kötegelt fájl tartalmazza a megbízói adatok teljes körét. (15) A kedvezményezett fizetési szolgáltatójának a megbízói adatok hiányának felderítését célzó, hatékony eljárásokkal kell rendelkeznie, hogy ellenırizni tudja a pénzátutalásokat kísérı, elıírt megbízói adatok meglétét, és segítsen azonosítani a gyanús ügyleteket. (16) Mivel a névtelen pénzátutalások esetén potenciálisan fennáll a terroristák finanszírozásának a veszélye, a kedvezményezett fizetési szolgáltatója számára lehetıvé kell tenni, hogy a megbízói adatok hiányának vagy hiányosságának észlelése esetén elkerülhesse vagy orvosolhassa az ilyen helyzeteket. E tekintetben rugalmasságra van szükség, ami a megbízói adatok mértékének kockázatérzékenységi alapon való kezelését illeti. Ezenkívül a megbízói adatok pontossága és hiánytalansága a megbízó fizetési szolgáltatójának felelıssége kell, hogy maradjon. Amennyiben a megbízó fizetési szolgáltatója a Közösség területén kívül található, a 2005/60/EK irányelvvel összhangban fokozott ügyfél átvilágítást kell alkalmazni az adott fizetési szolgáltatóval fennálló, határokon átnyúló levelezıbanki kapcsolatok tekintetében. (17) Amennyiben az illetékes nemzeti hatóságok iránymutatást adnak azon kötelezettségek tekintetében, amelyek értelmében vagy vissza kell utasítani az elıírt

megbízói adatok átadását rendszeresen elmulasztó fizetési szolgáltatótól érkezı további pénzátutalások teljesítését, vagy mérlegelni kell az adott fizetési szolgáltatóval fennálló üzleti kapcsolatok esetleges korlátozását, illetve megszüntetését, az iránymutatásnak többek között a legjobb gyakorlatok közelítésén kell alapulnia, és – a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni eredményes küzdelem célkitőzésének sérelme nélkül – figyelembe kell vennie azt a tényt, hogy az FATF-nek az SR VII-hez főzött, átdolgozott értelmezı magyarázata a harmadik országok számára engedélyezi, hogy a megbízói adatok elküldésének kötelezettsége tekintetében 1 000 EUR vagy 1 000 USD alsó határértéket állapítsanak meg. (18) A megbízó fizetési szolgáltatójának minden körülmények között különleges gondossággal kell eljárnia – felmérve a kockázatokat –, ha a megbízói adatok hiányát vagy hiányosságát észleli, és a gyanús ügyleteket jelentenie kell az illetékes hatóságoknak a 2005/60/EK irányelvben megállapított bejelentési kötelezettségekkel és a nemzeti végrehajtási intézkedésekkel összhangban. (19) A megbízói adatok nélkül vagy hiányos megbízói adatokkal érkezı pénzátutalásokra vonatkozó rendelkezések minden olyan kötelezettség sérelme nélkül alkalmazandók, amelyek értelmében a fizetési szolgáltatóknak fel kell függeszteniük, és/vagy vissza kell utasítaniuk a polgári, a közigazgatási vagy a büntetıjogi rendelkezéseket sértı pénzátutalásokat. (20) Amíg meg nem szőnnek azok a technikai korlátok, amelyek következtében a közvetítı fizetési szolgáltatók nem tehetnek eleget a hozzájuk beérkezett valamennyi megbízói adat továbbítására irányuló kötelezettségüknek, a közvetítı fizetési szolgáltatóknak meg kell ırizniük ezeket az adatokat. A fizetési rendszerek korszerősítésével e technikai korlátokat meg kell szüntetni. (21) Mivel a bőnügyi nyomozások során néha csak az eredeti pénzátutalás után hónapokkal, sıt évekkel késıbb azonosíthatók a szükséges adatok vagy az érintett személyek, helyénvaló kötelezni a fizetési szolgáltatókat arra, hogy a megbízói adatokat megırizzék a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozásának megelızése, vizsgálata és felderítése céljából. Ezt az adatmegırzési idıszakot korlátozni kell. (22) A terrorizmus elleni küzdelem keretében történı gyors intézkedés érdekében a fizetési szolgáltatóknak haladéktalanul válaszolniuk kell az elhelyezkedésük szerinti tagállam pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemért felelıs hatóságainak a megbízói adatokra irányuló kéréseire. (23) A megbízó fizetési szolgáltatójának tagállama szerinti munkanapok száma határozza meg azon napok számát, amelyen belül válaszolni kell a megbízói adatokra vonatkozó kérésekre. (24) A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem fontosságára figyelemmel a tagállamoknak hatékony, arányos és visszatartó erejő szankciókat kell megállapítaniuk nemzeti jogukban e rendelet megsértésének eseteire. (25) Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (1) összhangban kell elfogadni. (26) A Közösség területén kívül esı országok és területek egy része monetáris uniót alkot valamely tagállammal, valamely tagállam valutaövezetéhez tartozik, vagy monetáris egyezményt írt alá az Európai Közösséget képviselı egyik tagállammal, és vannak olyan fizetési szolgáltatóik, amelyek közvetlenül vagy közvetve részt vesznek az adott tagállam fizetési és elszámolási rendszereiben. Annak elkerülése érdekében, hogy e rendeletnek az érintett tagállamok és ezen országok vagy

területek között történı pénzátutalásokra való alkalmazása következtében ezen országok vagy területek gazdaságát számottevı negatív hatás érje, helyénvaló lehetıséget biztosítani arra, hogy ezeket a pénzátutalásokat az adott tagállamokon belüli pénzátutalásként kezeljék. (27) Annak érdekében, hogy a rendelkezések ne térítsenek el a jótékony célú adományozástól, helyénvaló engedélyezni a tagállamok számára a területükön található fizetési szolgáltatók mentesítését a 150 eurót nem meghaladó és az adott tagállam területén belül végrehajtott pénzátutalások megbízójára vonatkozó adatok felvétele, ellenırzése, nyilvántartása és elküldése alól. Helyénvaló továbbá ezt a lehetıséget a nem nyereségorientált szervezetek által teljesítendı követelményekhez kötni, hogy a tagállamok biztosíthassák, hogy a terroristák nem élnek vissza e mentességgel tevékenységük finanszírozásának álcázása vagy megkönnyítése érdekében. (28) Mivel e rendelet célkitőzéseit a tagállamok nem tudják kielégítıen megvalósítani, és ezért a fellépés nagyságrendje és hatása miatt azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerzıdés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelıen. Az említett cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelıen ez a határozat nem lépi túl az e célkitőzések eléréséhez szükséges mértéket. (29) A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem területén kialakítandó következetes megközelítés érdekében e rendelet legfontosabb rendelkezéseit ugyanattól a naptól kell alkalmazni, mint a nemzetközi szinten elfogadott megfelelı rendelkezéseket, ELFOGADTA EZT A RENDELETET: I. FEJEZET TÁRGY, FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ÉS HATÁLY 1. cikk Tárgy Ez a rendelet megállapítja a pénzátutalásokat kísérı megbízói adatokra vonatkozó szabályokat, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelızése, vizsgálata és felderítése céljából. 2. cikk Fogalommeghatározások E rendelet alkalmazásában a következı fogalommeghatározásokat kell alkalmazni: 1. „terrorizmus finanszírozása”: pénzeszközök rendelkezésre bocsátása vagy győjtése a 2005/60/EK irányelv 1. cikke (4) bekezdésének értelmében; 2. „pénzmosás”: bármely olyan cselekmény, amely szándékos elkövetıi magatartás tanúsítása esetén pénzmosásnak minısül a 2005/60/EK irányelv 1. cikke (2) vagy (3) bekezdésének értelmében; 3. „megbízó”: az a számlatulajdonos természetes vagy jogi személy, aki vagy amely engedélyezi az adott számláról történı pénzátutalást, vagy számla hiányában az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a pénzátutalási megbízást adja; 4. „kedvezményezett”: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely az átutalt pénzösszeg szándékolt végsı címzettje; 5. „fizetési szolgáltató”: az a természetes vagy jogi személy, akinek vagy amelynek üzleti tevékenységi körébe tartozik a pénzátutalási szolgáltatások nyújtása;

6. „közvetítı fizetési szolgáltató”: az a fizetési szolgáltató, aki vagy amely sem a megbízónak, sem a kedvezményezettnek nem fizetési szolgáltatója, de részt vesz a pénzátutalás teljesítésében; 7. „pénzátutalás”: a megbízó nevében fizetési szolgáltatón keresztül, elektronikusan végrehajtott ügylet, amelynek célja, hogy a pénzösszeg egy fizetési szolgáltatónál hozzáférhetıvé váljon a kedvezményezett számára, függetlenül attól, hogy a megbízó és a kedvezményezett személye azonos vagy sem; 8. „kötegelt fájlban történı átutalás”: több egyedi pénzátutalás, amelyek továbbítás céljára egy kötegbe kerülnek; 9. „egyedi azonosító”: a fizetési szolgáltató által – a pénzátutalás végrehajtásához használt fizetési és teljesítési rendszer vagy üzenetküldési rendszer protokolljaival összhangban – meghatározott bető-, szám- vagy szimbólumkombináció. 3. cikk Hatály (1) Ez a rendelet a Közösségben székhellyel rendelkezı fizetési szolgáltatók által küldött vagy fogadott, bármely pénznemben megvalósuló pénzátutalásokra alkalmazandó. (2) Ez a rendelet nem alkalmazandó a hitelkártya vagy betéti kártya használatával megvalósuló pénzátutalásokra, feltéve hogy: a) a kedvezményezett áru- és szolgáltatásnyújtásért történı fizetést lehetıvé tevı megállapodást kötött a fizetési szolgáltatóval; és b) az ilyen pénzátutalást egyedi azonosító kíséri, amely lehetıvé teszi az ügylet megbízóig történı visszavezetését. (3) Ha egy tagállam él a 2005/60/EK irányelv 11. cikke (5) bekezdésének d) pontjában meghatározott mentesítési lehetıséggel, akkor ez a rendelet nem alkalmazandó az említett mentesség hatálya alá tartozó, elektronikus pénz használatával történı pénzátutalásokra, kivéve ha az átutalt pénzösszeg meghaladja az 1 000 eurót. (4) A (3) bekezdés sérelme nélkül ez a rendelet nem alkalmazandó a mobiltelefonnal, illetve egyéb digitális vagy információtechnológiai eszközzel végrehajtott pénzátutalásokra, amennyiben az átutalások elıre fizetettek, és nem haladják meg a 150 eurót. (5) Ez a rendelet nem alkalmazandó a mobiltelefonnal, illetve egyéb digitális vagy információtechnológiai eszközzel végrehajtott pénzátutalásokra, amennyiben az átutalások utólag fizetettek, és eleget tesznek az alábbi összes követelménynek: a) a kedvezményezett áru- és szolgáltatásnyújtásért történı fizetést lehetıvé tevı megállapodást kötött a fizetési szolgáltatóval; b) a pénzátutalást egyedi azonosító kíséri, amely lehetıvé teszi az ügylet megbízóig történı visszavezetését; és c) a fizetési szolgáltató a 2005/60/EK irányelvben megállapított kötelezettségek hatálya alá tartozik. (6) A tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem alkalmazzák ezt a rendeletet olyan, az adott tagállamon belüli pénzátutalásokra, amikor egy kedvezményezettnek az áru- és szolgáltatásnyújtásért történı fizetést lehetıvé tevı számlájára irányul az átutalás, amennyiben: a) a kedvezményezett fizetési szolgáltatója a 2005/60/EK irányelvben megállapított kötelezettségek hatálya alá tartozik;

b) a kedvezményezett fizetési szolgáltatója egy egyedi referenciaszám segítségével képes nyomon követni a pénzátutalást – a kedvezményezetten keresztül – attól a jogi vagy természetes személytıl, aki vagy amely a kedvezményezettel az áru- és szolgáltatásnyújtásra vonatkozóan megállapodást kötött; és c) az átutalt összeg nem haladja meg az 1 000 eurót. Azok a tagállamok, amelyek élnek ezzel a mentesítési lehetıséggel, értesítik errıl a Bizottságot. (7) Ez a rendelet nem alkalmazandó az olyan pénzátutalásokra: a) amelyek esetén a megbízó a saját számlájáról vesz fel készpénzt; b) amelyek esetén a két fél között létezik egy terhelési felhatalmazás, lehetıvé téve az egymás közötti fizetések számlákon keresztül történı intézését, feltéve hogy a természetes vagy jogi személyek visszakereshetıségét biztosító egyedi azonosító kíséri a pénzátutalásokat; c) amelyek elektronikusan feldolgozott csekkek használatával történnek; d) amelyek egy tagállamon belül a hatóságok számára adók, pénzbírságok vagy más illetékek megfizetése céljából történnek; e) amelyek esetén mind a megbízó, mind a kedvezményezett a saját nevében eljáró fizetési szolgáltató. II. FEJEZET A MEGBÍZÓ FIZETÉSI SZOLGÁLTATÓJÁRA VONATKOZÓ KÖTELEZETTSÉGEK 4. cikk A megbízói adatok teljes köre (1) A megbízói adatok teljes köre a megbízó nevébıl, címébıl és számlaszámából áll. (2) A megbízó címét a születési helye és ideje, az ügyfélazonosító száma vagy a nemzeti azonosító száma is helyettesítheti. (3) Amennyiben a megbízó nem rendelkezik számlaszámmal, a megbízó fizetési szolgáltatója helyettesíti azt egy olyan egyedi azonosítóval, amely lehetıvé teszi az ügylet megbízóig történı visszavezetését. 5. cikk A pénzátutalásokat kísérı adatok és azok nyilvántartása (1) A fizetési szolgáltatók kötelesek biztosítani, hogy a pénzátutalásokat a megbízói adatok teljes köre kísérje. (2) A pénzeszközök átutalása elıtt a megbízó fizetési szolgáltatója megbízható és független forrásból származó dokumentumok, adatok vagy információk alapján ellenırzi a megbízói adatok teljes körét. (3) A számláról történı pénzátutalások esetén az adatok ellenırzése megtörténtnek tekinthetı, ha: a) a megbízó személyazonosságát ellenırizték a számla megnyitásával kapcsolatban, és az ellenırzés során szerzett információkat a 2005/60/EK irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében és 30. cikkének a) pontjában megállapított kötelezettségekkel összhangban tárolják; vagy b) a megbízó a 2005/60/EK irányelv 9. cikke (6) bekezdésének hatálya alá tartozik.

(4) A nem számláról végzett pénzátutalásoknál azonban – 2005/60/EK irányelv 7. cikke c) pontjának sérelme nélkül – a megbízó fizetési szolgáltatója csak abban az esetben köteles ellenırizni a megbízó adatait, amennyiben az összeg meghaladja az 1 000 eurót, kivéve ha az ügylet több, egymással összefüggınek tőnı mőveletbıl áll, amelyek összege együttesen meghaladja az 1 000 eurót. (5) A megbízó fizetési szolgáltatója köteles öt éven át nyilvántartásaiban megırizni a pénzátutalásokat kísérı megbízói adatok teljes körét. 6. cikk Pénzátutalások a Közösségen belül (1) Az 5. cikk (1) bekezdésétıl eltérve, amennyiben a megbízó fizetési szolgáltatója és a kedvezményezett fizetési szolgáltatója egyaránt a Közösségben található, a pénzátutalásokat elegendı a megbízó számlaszámának vagy egy olyan egyedi azonosítónak kísérnie, amely lehetıvé teszi az ügylet megbízóig történı visszavezetését. (2) A kedvezményezett fizetési szolgáltatójának kérésére azonban a megbízó fizetési szolgáltatója köteles a kérelem beérkezésétıl számított három munkanapon belül átadni a kedvezményezett fizetési szolgáltatójának a megbízói adatok teljes körét. 7. cikk Pénzátutalások a Közösségbıl a Közösségen kívülre (1) A pénzátutalásokat, amennyiben a kedvezményezett fizetési szolgáltatója a Közösségen kívül található, a megbízói adatok teljes körének kell kísérnie. (2) Az egyetlen megbízótól származó, kötegelt fájlban történı átutalások esetén, amennyiben a kedvezményezettek fizetési szolgáltatói a Közösségen kívül találhatók, az (1) bekezdés nem alkalmazandó a kötegelt fájlban összegyőjtött egyedi átutalásokra, feltéve hogy a kötegelt fájl tartalmazza ezeket az adatokat és az egyedi átutalások tartalmazzák a megbízó számlaszámát vagy egy egyedi azonosítót. III. FEJEZET A KEDVEZMÉNYEZETT FIZETÉSI SZOLGÁLTATÓJÁRA VONATKOZÓ KÖTELEZETTSÉGEK 8. cikk A megbízói adatok hiányának észlelése A kedvezményezett fizetési szolgáltatója köteles ellenırizni, hogy a pénzátutalásokhoz használt üzenetküldési vagy fizetési és teljesítési rendszeren belül a megbízói adatokra vonatkozó mezıket – az adott üzenetküldési vagy fizetési és teljesítési rendszer elfogadott szabályai által megengedett karakterek és beviteli adatok felhasználásával – kitöltötték-e. A kedvezményezett fizetési szolgáltatójának hatékony eljárásokkal kell rendelkeznie a következı megbízói adatok esetleges hiányának észlelésére: a) olyan pénzátutalásoknál, amelyek esetében a megbízó fizetési szolgáltatója a Közösségben található, a 6. cikk értelmében szükséges adatok; b) olyan pénzátutalásoknál, amelyek esetében a megbízó fizetési szolgáltatója a Közösségen kívül található, a 4. cikkben említettek szerint a megbízói adatok teljes köre, vagy adott esetben a 13. cikkben elıírt adatok; és c) olyan kötegelt fájlban történı átutalásoknál, amelyek esetében a megbízó fizetési szolgáltatója a Közösségen kívül található, a 4. cikkben említettek

szerint a megbízói adatok teljes köre, de kizárólag a kötegelt fájlban történı átutaláshoz, nem pedig a benne foglalt egyedi átutalásokhoz csatoltan. 9. cikk Pénzátutalások hiányzó vagy hiányos megbízói adatokkal (1) Amennyiben a kedvezményezett fizetési szolgáltatója tudomást szerez arról, hogy a pénzátutalás beérkezésekor az e rendeletben elıírt megbízói adatok hiányoznak vagy hiányosak, köteles vagy elutasítani az átutalást vagy elkérni a megbízói adatok teljes körét. A kedvezményezett fizetési szolgáltatójának minden esetben eleget kell tennie a pénzmosással és a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatosan alkalmazandó jogszabályoknak vagy közigazgatási rendelkezéseknek, különösen a 2580/2001/EK és a 881/2002/EK rendeletnek, a 2005/60/EK irányelvnek, valamint a nemzeti végrehajtási intézkedéseknek. (2) Amennyiben egy fizetési szolgáltató rendszeresen elmulasztja az elıírt megbízói adatok elküldését, a kedvezményezett fizetési szolgáltatója köteles lépéseket tenni, amelyek kezdetben magukban foglalhatják figyelmeztetések küldését és határidık megszabását, azt megelızıen, hogy vagy visszautasítja az adott fizetési szolgáltatótól származó további pénzátutalásokat vagy eldönti, hogy esetlegesen korlátozza vagy megszünteti az érintett fizetési szolgáltatóval fennálló üzleti kapcsolatát. A kedvezményezett fizetési szolgáltatója köteles ezt a tényt jelenteni a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemért felelıs hatóságoknak. 10. cikk Kockázatalapú értékelés A kedvezményezett fizetési szolgáltatója a hiányzó vagy hiányos megbízói adatokat is köteles figyelembe venni annak értékelésekor, hogy a pénzátutalás vagy más kapcsolódó ügylet gyanús-e, és hogy a 2005/60/EK irányelv III. fejezetének megfelelıen jelenteni kell-e a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemért felelıs hatóságoknak. 11. cikk Az adatok nyilvántartása A kedvezményezett fizetési szolgáltatója köteles öt éven át nyilvántartásaiban megırizni a megbízóra vonatkozóan kapott valamennyi adatot. IV. FEJEZET A KÖZVETÍTİ FIZETÉSI SZOLGÁLTATÓKRA VONATKOZÓ KÖTELEZETTSÉGEK 12. cikk A megbízói adatok együtt tartása az átutalással A közvetítı fizetési szolgáltató köteles biztosítani, hogy a pénzátutalást kísérı valamennyi beérkezett megbízói adat az átutalással együtt maradjon. 13. cikk Technikai korlátok

(1) Ez a cikk azokban az esetekben alkalmazandó, amikor a megbízó fizetési szolgáltatója a Közösségen kívül, a közvetítı fizetési szolgáltató pedig a Közösségen belül található. (2) Amennyiben a közvetítı fizetési szolgáltató nem szerez tudomást arról, hogy a pénzátutalás beérkezésekor az e rendeletben elıírt megbízói adatok hiányoznak vagy hiányosak, használhat olyan, technikailag korlátozott fizetési rendszert a pénzátutalásoknak a kedvezményezett fizetési szolgáltatójához történı továbbítására, amely nem teszi lehetıvé a megbízóra vonatkozó adatok pénzátutalásokkal együtt történı elküldését. (3) Amennyiben a közvetítı fizetési szolgáltató tudomást szerez arról, hogy a pénzátutalás beérkezésekor az e rendeletben elıírt megbízói adatok hiányoznak vagy hiányosak, csak akkor használhat technikailag korlátozott fizetési rendszert, ha errıl a tényrıl – vagy e tény közlését lehetıvé tevı üzenetküldési vagy fizetési rendszeren keresztül, vagy más eljárás révén – tájékoztatni tudja a kedvezményezett fizetési szolgáltatóját, feltéve hogy a kommunikáció módját mindkét fizetési szolgáltató elfogadja, vagy arról megállapodik. (4) Amennyiben a közvetítı fizetési szolgáltató technikailag korlátozott fizetési rendszert használ, a kedvezményezett fizetési szolgáltatójának kérésére, a kérés kézhezvételétıl számított három munkanapon belül e fizetési szolgáltató rendelkezésére bocsátja a megbízóról hozzá beérkezett összes adatot, tekintet nélkül arra, hogy az adatok teljes körőek-e vagy sem. (5) A (2) és (3) bekezdésben említett esetekben a közvetítı fizetési szolgáltató köteles öt éven át nyilvántartásaiban megırizni a beérkezett összes adatot. V. FEJEZET ÁLTALÁNOS KÖTELEZETTSÉGEK ÉS VÉGREHAJTÁSI JOGKÖRÖK 14. cikk Együttmőködési kötelezettségek A fizetési szolgáltatóknak teljes mértékben és haladéktalanul, az elhelyezkedésük szerinti tagállam nemzeti jogszabályaiban megállapított eljárási szabályoknak megfelelıen kell válaszolniuk a tagállam pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemért felelıs hatóságaitól érkezı, a pénzátutalásokat kísérı megbízói adatokkal és az azokhoz tartozó nyilvántartásokkal kapcsolatos megkeresésekre. A nemzeti büntetıjog és az alapvetı jogok sérelme nélkül ezek a hatóságok kizárólag a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozásának megelızése, vizsgálata és felderítése céljából használhatják fel ezeket az információkat. 15. cikk Szankciók és nyomon követés (1) A tagállamok megállapítják az e rendelet rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és minden szükséges intézkedést megtesznek azok végrehajtása érdekében. A szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejőeknek kell lenniük. A szankciókat 2007. december 15-tıl kezdıdıen kell alkalmazni. (2) A tagállamok legkésıbb 2007. december 14-ig értesítik a Bizottságot az (1) bekezdésben említett szabályokról és az azok alkalmazásáért felelıs hatóságokról, és haladéktalanul értesítést küldenek azok késıbbi módosításáról.

(3) A tagállamok az illetékes hatóságok számára kötelezettségként elıírják, hogy kövessék eredményesen nyomon e rendelet elıírásainak betartását, és annak biztosítása érdekében tegyék meg a szükséges intézkedéseket. 16. cikk A bizottság eljárása (1) „”A Bizottságot a 2005/60/EK irányelvvel létrehozott, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelızésével foglalkozó bizottság (a továbbiakban: a bizottság) segíti. (2) Az e bekezdésre történı hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel az említet határozat 8. cikkében foglalt rendelkezésekre, feltéve hogy az ezzel az eljárással összhangban elfogadott végrehajtási intézkedések nem változtatják meg e rendelet lényeges rendelkezéseit. Az 1999/468/EK határozat 5. cikke (6) bekezdésében meghatározott határidı három hónap. VI. FEJEZET ELTÉRÉSEK 17. cikk A Közösség területén kívüli területekkel vagy országokkal kötött megállapodások (1) A Bizottság bármely tagállam számára engedélyezheti olyan megállapodások – nemzeti szabályok alapján – történı megkötését a Közösségnek a Szerzıdés 299. cikke értelmében vett területén kívüli országokkal vagy területekkel, amelyek eltéréseket tartalmaznak e rendelettıl, annak érdekében, hogy az adott ország vagy terület és az érintett tagállam között történı pénzátutalásokat az érintett tagállamon belüli pénzátutalásként lehessen kezelni. Ilyen megállapodások csak akkor engedélyezhetık, ha: a) az érintett ország vagy terület monetáris uniót alkot az érintett tagállammal, vagy valamely tagállam valutaövezetéhez tartozik, vagy monetáris megállapodást kötött az egyik tagállam által képviselt Európai Közösséggel; b) az érintett országban vagy területen található fizetési szolgáltatók közvetlenül vagy közvetve részt vesznek az abban a tagállamban mőködı fizetési vagy teljesítési rendszerekben; és c) az érintett ország vagy terület a joghatósága alá tartozó fizetési szolgáltatóktól ugyanazon szabályok alkalmazását követeli meg, mint az e rendeletben megállapítottak. (2) Az (1) bekezdésben említett megállapodást megkötni kívánó tagállam kérelmet küld a Bizottsághoz, és megad számára minden szükséges információt. Amint a tagállam kérelme beérkezik a Bizottsághoz, az adott tagállam és az érintett ország vagy terület között történı pénzátutalásokat átmenetileg a tagállamon belüli pénzátutalásokként kell kezelni, amíg az ebben a cikkben megállapított eljárásnak megfelelıen határozat nem születik. Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy nem rendelkezik minden szükséges információval, a kérelem beérkezésétıl számított két hónapon belül felveszi a kapcsolatot az érintett tagállammal, és meghatározza, hogy milyen kiegészítı információra van szüksége.

Amikor a Bizottság megkapta a kérelem elbírálásához általa szükségesnek ítélt valamennyi információt, egy hónapon belül értesíti a kérelmezı tagállamot, és továbbítja a kérelmet a többi tagállamnak. (3) A 16. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelıen a Bizottság az e cikk (2) bekezdésének negyedik albekezdésében említett értesítéstıl számított három hónapon belül határoz arról, hogy engedélyezi-e az érintett tagállam számára az e cikk (1) bekezdésében említett megállapodás megkötését. Az elsı albekezdésben említett határozatot a kérelem Bizottsághoz történı beérkezésétıl számított tizennyolc hónapon belül mindenképpen el kell fogadni. 18. cikk Tagállamon belüli pénzátutalások nem nyereségorientált szervezetek részére (1) A nyereségszerzési cél nélkül jótékonysági, vallási, kulturális, oktatási, szociális, tudományos vagy önsegélyezési célú tevékenységet végzı szervezeteknek történı pénzátutalások tekintetében a tagállamok mentesíthetik a területükön található fizetési szolgáltatókat az 5. cikkben megállapított kötelezettségek alól, feltéve hogy a szervezetre beszámolókészítési és külsı könyvvizsgálati követelmény vonatkozik, vagy az akár közjogi hatóság, akár a nemzeti jog alapján elismert önszabályozó testület felügyelete alá tartozik, továbbá hogy az átutalt pénzösszegek átutalásonként nem haladják meg a 150 eurót és az átutalások kizárólag az adott tagállam területén belül történnek. (2) Azon tagállamok, amelyek alkalmazzák e cikket, tájékoztatják a Bizottságot az (1) bekezdésben meghatározott lehetıség alkalmazásához elfogadott intézkedésekrıl, beleértve a mentesség hatálya alá tartozó szervezetek jegyzékét, azon természetes személyek nevét, akiknek az adott szervezetek a tényleges ellenırzése alatt állnak, valamint egy ismertetést arról, hogy a jegyzéket hogyan frissítik. Ezt az információt a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemért felelıs hatóságok számára is hozzáférhetıvé teszik. (3) Az érintett tagállam a mentesség hatálya alá tartozó szervezetek naprakész jegyzékét közli az abban a tagállamban mőködı fizetési szolgáltatókkal. 19. cikk Felülvizsgálati záradék (1) A Bizottság legkésıbb 2011. december 28-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben teljes körő gazdasági és jogi értékelést ad e rendelet alkalmazásáról, és ahhoz megfelelı esetben csatolja a rendelet módosítására vagy hatályon kívül helyezésére irányuló javaslatát. (2) A jelentésnek elsısorban az alábbiakat kell megvizsgálnia: a) a 3. cikk alkalmazásának következményeit, tekintettel a 2000/46/EK irányelv 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott elektronikus pénzzel, valamint egyéb, az újonnan kifejlesztett fizetési eszközökkel a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása céljából történı esetleges visszaélésre vonatkozó további tapasztalatokra. Amennyiben fennáll ilyen visszaélés kockázata, a Bizottság e rendelet módosítására irányuló javaslatot nyújt be; b) a 13. cikk alkalmazását azon technikai korlátok tekintetében, amelyek akadályozhatják a megbízó adatainak a kedvezményezett fizetési szolgáltatójához történı hiánytalan eljuttatását. Amennyiben a fizetési

szolgáltatások területén bekövetkezett fejlıdés fényében lehetıség van e technikai korlátok felszámolására, továbbá figyelembe véve a fizetési szolgáltatók ezzel kapcsolatos költségeit, a Bizottság javaslatot nyújt be e rendelet módosítására. VII. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 20. cikk Hatálybalépés Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követı huszadik napon, de semmi esetre sem 2007. január 1. elıtt lép hatályba. Ez a rendelet teljes egészében kötelezı és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Kelt Strasbourgban, 2006. november 15-én. az Európai Parlament részérıl az elnök J. BORRELL FONTELLES a Tanács részérıl az elnök P. LEHTOMÄKI

KITÖLTÉSI SEGÉDLET AZ ABEV PMT08 SZÁMÚ KITÖLTİ PROGRAM HASZNÁLATÁHOZ A Pmt. elıírásai a bejelentési kötelezettséggel kapcsolatban: 2007. december 15-tıl a Pmt. által meghatározott pénzügyi információs egységként mőködı hatóság a Vám- és Pénzügyırség Központi Bőnüldözési Parancsnoksága, a nem nyomozó hatósági feladatokat pedig a Parancsnokság keretein belül létrehozott Pénzügyi Információs Osztály (továbbiakban: PIO) látja el. Az ügyfél-átvilágítási kötelezettségen túl a Pmt. 2008. december 15-tıl arra is kötelezi a szolgáltatókat, hogy pénzmosásra, vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén errıl az ügyfél-átvilágítása során rögzített adatokat és a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adatot, tényt, körülményt védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában küldjék meg a PIO-nak. (Pmt. 23.§ (3) bek. és 24.§ (2) bek.) Technikai követelmények: - Csak a Pmt. alapján kialakított –az AbeV PMT08 számú kitöltı programja által használt őrlapon lévı mezınevekben szereplı személyes adatokat szabad rögzíteni. TILOS további olyan személyes adat rögzítése, amely nem került nevesítésre az őrlapon! - Az elektronikus bejelentésre szolgáló PMT08 nyomtatványt csak és kizárólag az ügyfélkapun véglegesen regisztrált alanyok tudják használni. A regisztráció véglegesítésének feltétele a személyes megjelenés az Okmányirodánál. Az elektronikus nyomtatványt csak számítógéppel lehet kitölteni, és csak elektronikusan, az AbeV rendszeren keresztül lehet beküldeni! - Az ABEV teljes körő telepítéséhez az adott munkaállomáson rendszergazdai jogosultság szükséges. Az ABeV-et a munkaállomás C:\Program Files\ mappába kell telepíteni, hálózati meghajtóra történı telepítésnél az alkalmazás mőködése során hibák léphetnek fel. Az ABeV nyomtatványkitöltı programot az APEH honlapjáról kell letölteni és a felhasználó számítógépére telepíteni. Annak érdekében, hogy az ABeV adatlapokat az Ügyfélkapun keresztül el lehessen küldeni, szükséges a http://www.apeh.hu/ebevallas/ugyfelkapu oldalról a Java titkosító telepítése. - A bejelentésre szolgáló PMT08 nyomtatványt a Vám- és Pénzügyırség weboldaláról lehet letölteni, az alábbi helyrıl: http://vam.gov.hu/enyomtatvany/index.html - A válaszüzenetek PDF formátumban lévı fájlok formájában szerepelnek az Ügyfélkapun, amelyek olvasásához Acrobat Reader program szükséges. Javasoljuk a legalább 7-es számú, magyar nyelvő verzió telepítését.

A PMT08 nyomtatvány: 1. Az ABEV nyomtatványban kétféle laptípus lehet: Dinamikus lap, ahol a kitölthetı oldalak száma több is lehet (ugyanazon lapból elıre nem meghatározható számúra van szükség) és nem dinamikus (normál) lap, ahol a kitölthetı oldalszám csak egy lehet. 2. Az Őrlapon a kötelezı mezık színe világoskék, az aktuális (kitöltés alatt álló) mezı színe sárga, a nem kitölthetı (automatikusan, listaelemtıl függıen kitöltıdı) mezık színe rózsaszín. 3. Az ABeV text típusú mezıibe másolás lehetséges (1/A Tényállás, 5)Megjegyzés,7) Megjegyzés) szöveges file-ból(.txt), dokumentumból(.doc) vagy más szövegszerkesztı alkalmazásból, egyéb rovatokba viszont nem. A „Bejelentés adatai” adatlap: Ez az őrlap a pénzmosásra, vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése kapcsán tett bejelentés alap adatait, a bejelentı szolgáltató, a kijelölt személyre, a gyanús körülményt észlelı szervezeti egységre valamint a kapcsolódó bejelentésekre vonatkozó adatokat tartalmazza.

A Bejelentés alapadatai – 1/A Bejelentés lap A bejelentınél alkalmazott bejelentés azonosító szám: Ebbe a szöveges mezıbe a bejelentı Takarékszövetkezet saját bejelentés azonosító számát lehet beírni – bármi lehet. Bejelentés kiegészítés kérése esetén a VPKBP PIO erre a számra fog hivatkozni. (Kitöltése kötelezı) Az azonosítószám beépül az adatlap alapján készült fájl nevébe. Az azonosítószám és az Észlelı szervezeti egység megadása nélkül az őrlap mentése nem lehetséges (hibaüzenet jelenik meg). A Bejelentés dátuma és a Bejelentés idıpontja mezık kitöltése kötelezı. Az Észlelés dátuma és az Észlelés idıpontja mezık kitöltése nem kötelezı. Felfüggesztés ténye: Ez a mezı a bejelentés elektronikus befogadásakor automatikusan kitöltésre kerül az Ügyleti megbízás őrlapon megadott adatoknak megfelelıen. A mezıt – például ha az ügyleti megbízások mellékletben kerülnek csatolásra – manuálisan is ki lehet tölteni. (Kitöltése kötelezı)

A pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény: Egy legördülı listából kiválaszthatóak a meghatározások. Egy bejelentés kapcsán több elem is kiválasztható.(Kitöltése nem kötelezı) Tényállás: Ebbe a szöveges mezıbe a pénzmosásra utaló adat, tény, körülmény részletes leírása kerül. (Kitöltése kötelezı). Ugyanezen mezıbe kell (lehet) beírni mindazon további információt, amelyeket az őrlap mezıibe technikai korlát (mezıméret, mezıtípus stb.) miatt nem lehet rögzíteni. Amennyiben a mezı méretét meghaladja a pénzmosásra utaló adat, tény, körülmény részletes leírása csatolt dokumentumként lehet elküldeni, a Csatolt állományok címő fejezetben foglaltak szerint. Bejelentı szolgáltató adatai– 1/B) Bejelentés lap Név: A bejelentı Takarékszövetkezet cégbíróság által bejegyzett rövid neve. (Kitöltése kötelezı) Székhely (külföldi székhelyő vállalkozás esetén magyarországi fióktelep) Országkód: A bejelentı Takarékszövetkezet székhelye szerinti ország kódja, melyet legördülı listából lehet kiválasztani. Alapesetben: HU (Kitöltése kötelezı) Irányítószám: A bejelentı Takarékszövetkezet székhelye szerinti település irányítószáma. (Kitöltése nem kötelezı) Helységnév: A bejelentı Takarékszövetkezet székhelye szerinti település neve. (Kitöltése kötelezı) Kerület: A bejelentı Takarékszövetkezet székhelye szerinti település kerülete. (Kitöltése nem kötelezı) Közterületnév: A bejelentı Takarékszövetkezet székhelye szerinti közterület neve. (Kitöltése kötelezı) Közterület jelleg: A bejelentı Takarékszövetkezet székhelye szerinti közterület jellege választható ki legördülı listából. (Kitöltése kötelezı) Házszám: A bejelentı Takarékszövetkezet székhelye szerinti házszám. (Kitöltése kötelezı) Perszám: A bejelentı Takarékszövetkezet székhelye szerinti perszám. (Kitöltése nem kötelezı) Emelet: A bejelentı Takarékszövetkezet székhelye szerinti emeletszám. (Kitöltése nem kötelezı) Ajtó: A bejelentı Takarékszövetkezet székhelye szerinti ajtószám. (Kitöltése nem kötelezı) Kijelölt személy adatai – 1/C) Bejelentés lap

Név: Kijelölt személy neve (Kitöltése kötelezı) Beosztás: Kijelölt személy beosztása (Kitöltése kötelezı)

Megegyezik a Bejelentıvel (Kitöltése nem kötelezı) Amennyiben a Kijelölt személy munkahelyének címe megegyezik a Bejelentı Takarékszövetkezet székhelyével a munkahely címének kitöltése nem kötelezı, ezt a tényt azonban a mezı kitöltésével jelezni kell. A többi mezı kitöltése tekintetében a Bejelentı Takarékszövetkezet azonos nevő mezıinek a kitöltése kapcsán leírtak szerint kell eljárni a kijelölt személyre vonatkoztatva. Elérhetıségek: Legördülı menüben kiválasztható az elérhetıség. Legalább egy elérhetıség megadása kötelezı. Észlelı szervezeti egység adatai– 1/D) Bejelentés lap Ebbe a részbe a pénzmosásra utaló adatot, tényt, körülményt észlelı szervezeti egységre vonatkozó adatok kerülnek. Megegyezik a Bejelentıvel (Kitöltése nem kötelezı) Abban az esetben, ha az észlelı szervezeti egység a bejelentı Takarékszövetkezettel azonos, az észlelı szervezeti egységre vonatkozó címadatokat nem kell megadni, ezt a tényt azonban a mezı kitöltésével jelezni kell. Egyéb esetben a címadatok kitöltése során a Bejelentı Takarékszövetkezetre vonatkozó adatoknál meghatározottak szerint kell eljárni. Kapcsolódó bejelentések A szöveges mezıbe a bejelentı Takarékszövetkezet saját, korábban tett, jelen bejelentéshez kapcsolódó bejelentéseinek azonosító számát, annak dátumát, illetve amennyiben ismert a PIO iktatószámát lehet beírni. Az adatok megadása nem kötelezı, de kitöltés esetén legalább a dátumot meg kell adni. A bejelentés dátuma mezıbe a korábbi, az új ügyhöz kapcsolódó bejelentés dátumát kell beírni. Az „Ügyfél” adatlap- 2/A Ügyfél adatai

Ezen az őrlapon a Pmt. 3. § s) pontjában ügyfélként meghatározott személy adatait kell megadni. Nem dinamikus (normál) lap, a kitölthetı oldalszám csak egy lehet: A saját nevében, tényleges tulajdonos nevében mezıkbıl a Pmt. 8. § (1) bekezdése alapján kell kiválasztani, hogy az ügyfél kinek a nevében jár el a bejelentı Takarékszövetkezetnél. Egy bejelentésben ügyfélként csak egy személyt lehet megjelölni.(Kitöltése kötelezı) Amennyiben a bejelentés több ügyfelet is érint, akkor a bejelentést minden ügyfélre vonatkozóan meg kell tenni. Típus: Az ügyfél típusára vonatkozó meghatározást kell kiválasztani egy legördülı listából. (Kitöltése kötelezı)

Az „Ügyfél” adatlap- 2/B Természetes személy A Természetes személy részben az Elıtag mezıbe a természetes személy ügyfél nevének elıtagját (dr., ifj., id. stb.) lehet rögzíteni. (Kitöltése nem kötelezı). Családi név; Utónév: a természetes személy ügyfél azonosításra alkalmas okiratában szereplı adatai szolgálnak alapul. (Kitöltése kötelezı) Születési neve: a természetes személy ügyfél azonosításra alkalmas okiratában szereplı születési (elızı) nevének feltüntetésére szolgál. (Kitöltése nem kötelezı) Születési helye; Születési ideje, Szülı (anyja) neve: a természetes személy ügyfél azonosításra alkalmas okiratában szereplı születési helyének és idejének, anyja nevének és állampolgárságának feltüntetésére szolgál. (Kitöltése nem kötelezı). Állampolgárság: a természetes személy ügyfél azonosításra alkalmas okiratában megjelölt állampolgárság feltüntetésére szolgál. (Kitöltése kötelezı). Hontalan állampolgár esetében, vagy ha az állampolgárság nem állapítható meg, akkor az XX értéket kell a mezıbe írni. Az Állampolgárság2 mezıben még egy állampolgárság megadható. Az „Ügyfél” adatlap- 2/C Jogi személy adatai A Jogi személy részben kell feltüntetni a jogi személy mellett a jogi személyiséggel nem rendelkezı gazdálkodó szervezet adatait is. Név: a jogi személy ügyfél cégbíróságnál bejegyzett rövid nevének feltüntetésére szolgál.(Kitöltése kötelezı) A Lakhely/Tartózkodási hely /Székhely //Telephely/Külföldi székhelyő vállalkozás esetén magyarországi fióktelep címe részben az Országkód: A természetes személy ügyfél esetén lakóhelye, vagy tartózkodási helye szerinti ország kódját, egyéb esetben a székhely, telephely, külföldi székhelyő vállalkozás esetén a magyarországi fióktelep címe szerinti ország kódját kell egy legördülı listából kiválasztani. (Kitöltése kötelezı) Irányítószám: A természetes személy ügyfél esetén lakóhelye, vagy tartózkodási helye szerinti irányítószámot, egyéb esetben a székhely, telephely, külföldi székhelyő vállalkozás esetén a magyarországi fióktelep címe szerinti irányítószámot lehet feltüntetni. (Kitöltése nem kötelezı) Helységnév: A természetes személy ügyfél esetén a lakóhelye, vagy tartózkodási helye szerinti település nevének, egyéb esetben a székhely, telephely, külföldi székhelyő vállalkozás esetén a magyarországi fióktelep címe szerinti település nevének a megadására szolgál. (Kitöltése kötelezı) Amennyiben a lakóhely, vagy tartózkodási hely egyéb esetben a székhely, telephely, külföldi székhelyő vállalkozás esetén a magyarországi fióktelep adataira vonatkozó, a következıkben felsorolt mezıértékek egyenként nem állapíthatók meg, vagy nem állnak rendelkezésre, akkor a lakóhely, vagy tartózkodási hely egyéb esetben a székhely, telephely, külföldi székhelyő vállalkozás esetén a magyarországi fióktelep adatait a Közterületnév mezıbe kell beírni. Kerület: A természetes személy ügyfél esetén a lakóhelye, vagy tartózkodási helye szerinti kerület számának, egyéb esetben a székhely, telephely, külföldi székhelyő vállalkozás esetén a magyarországi fióktelep címe szerinti kerület számának feltüntetésére szolgál. (Kitöltése nem kötelezı) Közterületnév: A természetes személy ügyfél esetén a lakóhelye, vagy tartózkodási helye szerinti közterület nevét, egyéb esetben a székhely, telephely, külföldi székhelyő vállalkozás esetén a magyarországi fióktelep címe szerinti közterület nevét kell megadni. (Kitöltése kötelezı)

Közterület jelleg: A Közterületnév mezıben megadott névhez kapcsolódó közterület jelleget kell kiválasztani egy legördülı listából. (Kitöltése nem kötelezı) Házszám: A természetes személy ügyfél esetén a lakóhely, vagy tartózkodási hely címe szerinti házszám, egyéb esetben a székhely, telephely, külföldi székhelyő vállalkozás esetén a magyarországi fióktelep címe szerinti házszám megadására szolgál. (Kitöltése nem kötelezı) Perszám: A természetes személy ügyfél esetén a lakóhely, vagy tartózkodási hely címe szerinti perszám, egyéb esetben a székhely, telephely, külföldi székhelyő vállalkozás esetén a magyarországi fióktelep címe szerinti perszám megadására szolgál. (Kitöltése nem kötelezı) Emelet: A természetes személy ügyfél esetén a lakóhely, vagy tartózkodási hely címe szerinti emeletszám, egyéb esetben a székhely, telephely, külföldi székhelyő vállalkozás esetén a magyarországi fióktelep címe szerinti emeletszám megadására szolgál. (Kitöltése nem kötelezı) Ajtó: A természetes személy ügyfél esetén a lakóhely, vagy tartózkodási hely címe szerinti ajtószám, egyéb esetben a székhely, telephely, külföldi székhelyő vállalkozás esetén a magyarországi fióktelep címe szerinti ajtószám megadására szolgál. (Kitöltése nem kötelezı) Az Azonosító okmányok/okiratok típusa mezıbe az ügyfél-átvilágítás során megkövetelt okirat típusát kell kiválasztani, egy legördülı listából. (Kitöltése kötelezı) Természetes személy esetén Személyazonosító igazolvány Lakcímkártya Tartózkodási engedély Útlevél Kártya formátumú vezetıi engedély

Egyéb esetben Nyilvántartásba vételi okirat Cégbírósági bejegyzés Vállalkozói igazolvány Létesítı okirat

Az Azonosító okmányok/okiratok száma mezıbe az ügyfél-átvilágítás során megkövetelt okirat azonosítószámát kell beírni. (Legalább egy szám kitöltése kötelezı) Amennyiben az okmány/okirat típusa jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezı gazdálkodó szervezet esetében nem állapítható meg, akkor a Nyilvántartásba vételi okirat értéket kell választani. Az „Ügyfélhez kapcsolódó személyek” adatlap – 3) Ügyfélhez kapcsolódó személyek lap

Ezen az őrlapon a Pmt. 3. § s) pontjában ügyfélként meghatározott személy adatait kell megadni. Dinamikus lap, a kitölthetı oldalszám több is lehet: Az őrlapon a Pmt. 7. § (1) bekezdésében felsorolt személyek, továbbá a kézbesítési megbízott, valamint a tényleges tulajdonos rögzítésére van lehetıség. Szükség esetén egy bejelentés során több Ügyfélhez kapcsolódó személyek adatlap is kitölthetı. Új őrlap a jobb felsı sarokban található Új gomb választásával kérhetı. A nyilak segítségével lehet az őrlapok között átváltani. Az adatlap felsı részében az ügyfélhez kapcsolódó személy státuszának a meghatározására van lehetıség a Meghatalmazott, Rendelkezésre jogosult, Képviselı, Kézbesítési megbízott, vagy Tényleges tulajdonos státuszok valamelyikének a kiválasztásával. (Kitöltése nem kötelezı) Az Ügyfélhez kapcsolódó személyek adatlap további részeinek (Típus, Természetes személy, Jogi személy, Lakhely/Tartózkodási hely /Székhely /Telephely /Külföldi székhelyő vállalkozás esetén magyarországi fióktelep címe, Azonosító okmányok/okiratok) kitöltése tekintetében az Ügyfél adatlap azonos nevő mezıinek a kitöltése kapcsán leírtak szerint kell eljárni, azzal a különbséggel, hogy ezeknek a mezıknek a kitöltése nem kötelezı. Az „Egyéb szereplı” adatlap – 4) Egyéb szereplı lap

Az adatlapon a bejelentı Takarékszövetkezeten, az ügyfélen, az ügyfélhez kapcsolódó személyen kívüli olyan személy bejelentésére van lehetıség, aki érintett a bejelentett ügyeleti megbízásban, vagy üzleti kapcsolatban. (Pl.: bankszámlák közötti átutalás esetén az ellenszámla tulajdonosa.) Dinamikus lap, a kitölthetı oldalszám több is lehet: Az adatlapon található mezık kitöltése tekintetében az Ügyfél adatlap azonos nevő mezıinek a kitöltése kapcsán leírtak szerint kell eljárni, azzal a különbséggel, hogy csak a következı mezık kitöltése kötelezı: Családi név, Utónév, valamint Jogi személy esetén a Név mezı. Az „Üzleti kapcsolat” vagy „Ügyleti megbízások” adatlapok közül az egyik kitöltése a Pmt. 9 §-a alapján kötelezı. Értelemszerően a két adatlapon az egyes mezık kötelezı/nem kötelezı kitöltése csak arra az adatlapra vonatkozik, amelyre vonatkozóan a bejelentést tették. Az „Üzleti kapcsolat” adatlap – 5) Üzleti kapcsolat lap

Az adatlapon a Pmt. 1 § v) pontjában meghatározott üzleti kapcsolatra vonatkozó, a Pmt. 9 § (1) bekezdés a) pontja alapján kötelezıen rögzítendı adatokat kell megadni. Dinamikus lap, a kitölthetı oldalszám több is lehet: Szerzıdés típusa: Az üzleti kapcsolatot létrehozó szerzıdés típusát kell megadni. (pl.: biztosítási szerzıdés, bankszámlaszerzıdés, értékpapír számlaszerzıdés, adásvételi szerzıdés, stb.) (Kitöltése kötelezı). Szerzıdés tárgya: Az üzleti kapcsolatot létrehozó szerzıdés jogcímét kell megadni. (Kitöltése kötelezı.) Szerzıdés hatálya: Az üzleti kapcsolat alapjául szolgáló szerzıdés hatályba lépésének dátumát kell rögzíteni. (Kitöltése kötelezı) Határozatlan idejő szerzıdés esetén a második mezıt nem kell kitölteni. Megjegyzés: A bejelentı Takarékszövetkezet üzleti kapcsolattal összefüggı észrevételeit lehet beírni. (Kitöltése nem kötelezı) Az „Ügyleti megbízások” adatlap – 6) Ügyleti megbízások lap

Az adatlapon a Pmt. 1 § u) pontjában meghatározott ügyleti megbízásra vonatkozó, a Pmt. 9. § (1) bekezdés b) pontja alapján kötelezıen rögzítendı adatokat kell megadni. Az adatlapon több ügyleti megbízásra vonatkozó adat is megadható. Dinamikus lap, a kitölthetı oldalszám több is lehet: Mőveletek: A bejelentett ügyleti megbízások típusát kell kiválasztani egy legördülı listából. (Kitöltése kötelezı). Forrás számla: A bejelentett ügyleti megbízás rendelkezı számlájának számát lehet feltüntetni. (Kitöltése nem kötelezı). Cél számla: A bejelentett ügyleti megbízás kedvezményezett számlájának számát lehet feltüntetni. (Kitöltése nem kötelezı). Összeg: A bejelentett ügyleti megbízásban szereplı összeget kell feltüntetni (ügyleti megbízásonként, nem összesítve) (Kitöltése kötelezı.) Devizanem: A bejelentett ügyleti megbízásban szereplı összeg devizanemét kell feltüntetni. (Kitöltése kötelezı). Kártyaszám: A bejelentett ügyleti megbízással érintett bankkártya vagy hitelkártya számának a feltüntetésére szolgál.(Kitöltése nem kötelezı) Jogcím: A bejelentett ügyleti megbízás jellegét lehet feltüntetni. (Kitöltése nem kötelezı) Idıpont: A bejelentett ügyleti megbízás teljesítésének a dátumát és idıpontját kell megadni. (Kitöltése kötelezı) Értéknap: A bejelentett ügyleti megbízás teljesítésének a dátumát kell megadni. (Kitöltése kötelezı)

Közlemény: Az ügyleti megbízás kezdeményezıje által az ügyleti megbízás indokaként megadott adatokat kell feltüntetni. (Kitöltése nem kötelezı) Felfüggesztés vége: A mezıt abban az esetben kell kitölteni, ha a bejelentı a Pmt. 24. § (1) bekezdése alapján felfüggesztette az ügyleti megbízás teljesítését. Ekkor ebbe a mezıbe a Pmt. 24. § (3) bekezdésére figyelemmel azt a dátumot és idıpontot kell feltüntetni, amikor hatósági értesítés hiányában az ügyleti megbízást a Takarékszövetkezet végrehajtja (Kitöltése nem kötelezı) Megjegyzés: A mezıbe a bejelentı ügyleti megbízással összefüggı észrevételeit lehet beírni. (Kitöltése nem kötelezı) A „Számlák” adatlap – 7) Számlák lap

Az adatlapon az ügyleti megbízás kapcsán érintett számlák részletes adatait lehet megadni. Kitöltése csak az Ügyleti megbízások adatlap kitöltése esetén, és csak a meghatározott mezık tekintetében engedélyezett. Értelemszerően valamennyi, az ügyleti megbízás által érintett számla adatait fel lehet tüntetni. Az adatlap kitöltése nem kötelezı, de kitöltés esetén egyes mezık kitöltése kötelezı. Dinamikus lap, a kitölthetı oldalszám több is lehet: Számlaszám: A mezıben az ügyleti megbízásban érintett számlák számlaszámát kell feltüntetni. (Kitöltése kötelezı) Devizanem: A mezıben a számla devizanemének fajtáját kell feltüntetni. (Kitöltése kötelezı) Keletkezés dátuma: A mezıben a számla nyitásának dátumát lehet feltüntetni. (Kitöltése nem kötelezı) Megszőnés dátuma: A mezıben a számla zárásának dátumát lehet feltüntetni. (Kitöltése nem kötelezı) Megjegyzés: A bejelentı az ügyleti megbízásban érintett számlákkal összefüggı észrevételeit írhatja be. (Kitöltése nem kötelezı) Számlavezetı Takarékszövetkezet: Kitöltése a Bejelentı Takarékszövetkezet adatai részben részletezettek szerint történik, azzal a különbséggel, hogy csak a Neve mezı kitöltése kötelezı. Számlatulajdonos: Kitöltése az Ügyfél adatlap természetes, vagy jogi személyre vonatkozó részeinek megfelelıen történik azzal a különbséggel, hogy csak a Neve mezı kitöltése kötelezı. Csatolt állományok Az ABeV nyomtatványhoz különbözı formátumú és méretı mellékletek csatolására van lehetıség. Ezek lehetnek a számlanyitásra vonatkozó dokumentumok, okiratok, a számlákra, ügyfélre, egyéb személyre vonatkozó adatok.

Mellékletekre vonatkozó paraméterek: Maximális méret: 1,5 MB; a darabszám nincs korlátozva; a lehetséges fájltípusok (kiterjesztések): doc, txt, rtf, jpg, gif, bmp, pdf, ppt, xls; a fájlnév maximális hossza: 100 karakter. Amennyiben a csatolt fájl nem egyezik a fenti paraméterekkel, akkor a bejelentı hibaüzenetet kap. Bejelentés XML-lel Amennyiben a Pmt-ben nevesített Takarékszövetkezet a bejelentési kötelezettség teljesítéséhez meghatározott adatokat saját informatikai rendszerébıl automatikusan elı tudja állítani, akkor lehetısége van egy egyszerősített ABeV nyomtatvány segítségével XML-fájl formájában teljesíteni a bejelentést. Az igényeket a [email protected] címen kell jelezni, a válaszüzenet tartalmazni fogja az alábbi állományokat: XML-csatolására alkalmas PMT08XML ABeV nyomtatvány; XSD (XML séma); Kitöltési útmutató a PMT08XML ABeV nyomtatványhoz Közvetlen kapcsolat Amennyiben a Takarékszövetkezet közvetlen kapcsolat segítségével – nem az Ügyfélkapun keresztül – kívánja a bejelentéseket a PIO számára megküldeni, akkor igényét 2009. január 1. után a [email protected] címen jelezheti. A közvetlen kapcsolat iránt igényt támasztó Takarékszövetkezetekkel, a Vám- és Pénzügyırség közvetlenül felveszi a kapcsolatot. ABEV-mőveletek 1. Új PMT08 nyomtatványt az Adatok/Nyomtatvány megnyitása menüpontban megnyíló listán a PMT08 listaelem kiválasztásával lehet megnyitni. 2. Az elmentett nyomtatványokat az Adatok/Nyomtatvány megnyitása menüpont választására megjelenı listából lehet megnyitni.

Megnyitáskor elküldésre megjelölt és elküldött nyomtatványok közül is választhatunk a Státusz mezıben lenyíló lista segítségével. A fenti funkcióval már elküldött adatlapok is megnyithatók, illetve másolhatók. 3. A nyomtatvány mentése csak az iktatószám (A bejelentınél alkalmazott bejelentés azonosító szám) és az észlelı szervezeti egység nevének megadását követıen lehetséges, az adatokat tartalmazó fájl neve ugyanis ezen mezıkbıl tevıdik össze. Ezen adatok megadása nélkül az őrlap mentése nem lehetséges, esetleges mentési kísérlet esetén hibaüzenet jelenik meg.

A fenti adatok, illetve az Adatok/Megjegyzés menüpont alkalmazásával az őrlap könnyen azonosíthatóvá válik az Adatok/Nyomtatvány megnyitása menüpontban megnyíló párbeszédablakban lévı listán. 4. Minta-őrlap készítése: Amennyiben a Takarékszövetkezet az őrlap kitöltését elvégzi a saját, minden bejelentésnél azonos adatainak rögzítésével, akkor az őrlapot elmentve, és azt a késıbbiek során Másolatként megnyitva az őrlap MINTAként használható.

Amennyiben az iktatószám mezıbe a MINTA kerül beírásra, akkor ezen megnevezést az adatokat tartalmazó fájl neve is tartalmazni fogja. Az így létrehozott állomány szervezeten belül továbbítható. 5. Az AbeV nyomtatvány szervezeten belüli küldésének célja, hogy egy szervezeten belül univerzálisan felhasználhatóak legyenek az őrlapok, pl. kitöltését elvégzi egy adott személy, de az elküldését és/vagy ellenırzését már valaki más. ABeV-ellenırzés Az ABeV keretprogramban lehetıség van a kitöltött nyomtatványok ellenırzésére az Ellenırzés menüpontban. A hibasorra duplán kattintva a kurzor a hibás mezıre ugrik, amelynek színe sárgára változik. A kitöltés során a beépített ellenırzéseknek köszönhetıen már az adat beírásakor egy külön ablakban hibaüzenettel jelez a program, ha hibát észlel, illetve figyelmeztet a helytelen kitöltésre. A megjelenı hibaüzenet esetén választani lehet, hogy javítjuk a hibát vagy javítás nélkül tovább léphetünk. A hibátlanul kitöltött nyomtatvány esetén „A nyomtatvány ellenırzése” párbeszédablakban nem jelenik meg hibaüzenet.

ABeV elıkészítése küldésre Hibátlanul kitöltött nyomtatvány elektronikus feladása, illetve a titkosított KR fájl létrehozása:

A titkosított file elérési útja: C:\Program Files\Abev 2006\eKuldes\KR\Kuldendo\[küldendı fájl neve].kr Javasolt az esetleges hiba kijavítása, mert ezzel a bejelentés megtételének ideje lerövidül. Amennyiben a hibásan rögzített bejelentés javítására nem kerül sor, az ”Elektronikus feladás” menüpont aktív marad, de több alkalommal is figyelmeztetı üzenet jelenik meg a párbeszéd ablakokban. Nyomtatás A nyomtatvány nyomtatása az Adatok/Nyomtatvány kinyomtatása menüpont választásával lehetséges. A felugró ablakban az őrlap alján lévı gombok segítségével választhatók ki a nyomtatandó lapok. ABeV feltöltése az Ügyfélkapura Az Ügyfélkapura a http://www.magyarorszag.hu/ weboldalon az Általános dokumentumfeltöltı oldalon lehet feltölteni a titkosított fájlokat. Amennyiben Java környezetet nem telepítettek, akkor az Egyszerősített feltöltıt lehet használni. A Dokumentum feltöltése keretablakban a Tallózás gombra kattintva lehet kiválasztani a C:\Program Files\Abev 2006\eKuldes\KR\Kuldendo\ mappából a feltölteni kívánt állományt. A fájl kiválasztását követıen a feltölteni kívánt állomány elérési útja a Feltöltendı dokumentum mezıben jelenik meg:

A Feltöltés gombra kattintva megtörténik a kiválasztott fájl feltöltése, amely a csatolt mellékletek összméretétıl és a rendelkezésre álló sávszélességtıl függıen hosszabb idıt is igénybe vehet. Sikeres feltöltés esetén a Dokumentum feltöltése keret alatt megjelenik „A fájl feltöltése sikerült.” szöveg. A feltöltött nyomtatványok az Értesítési tárhely Elküldött dokumentumok lapon tekinthetık meg:

A bejelentések feldolgozása Az Ügyfélkapu, illetıleg a feldolgozó rendszerek az elküldött bejelentésekre vonatkozóan válaszüzenetet küldenek, amelyek az Ügyfélkapu Értesítési tárhelyének/Beérkezett dokumentumok lapján tekinthetık meg. Ügyfélkapu visszaigazolás Amennyiben a nyomtatvány feltöltése az Ügyfélkapura sikeresen megtörtént, akkor ennek tényérıl az Ügyfélkapu egy üzenetet küld az ügyfél tárhelyére.

Ha az üzenet nem jelenik meg, vagy a felhasználó hibaüzenetet kap, akkor a feltöltést meg kell ismételni. PIO-visszaigazolás Amennyiben a bejelentés megfelel a Pmt. alapján kialakított, a fentiekben leírt szabályoknak, a bejelentést küldı személy az Ügyfélkapun található tárhelyére visszaigazolást kap. A Pmt-ben megfogalmazott bejelentési kötelezettség csak és kizárólag az alábbi visszaigazolás kézhezvételével számít teljesítettnek!

Hibaüzenet Amennyiben a bejelentés nem felel meg a Pmt. alapján kialakított szabályoknak, a bejelentést küldı személy az Ügyfélkapun található tárhelyére értesítést kap a hiba leírásával. Az ABEV nem végez hibaellenırzést az alábbiaknál: dátumok (csak formai), országkód, devizakód, csatolt állományok paraméterei. A PIO visszaigazolás viszont tartalmazza a hibát. Ilyenkor a bejelentés újraküldése szükséges, hiszen a bejelentési kötelezettségének nem tett eleget a Takarékszövetkezet. Visszaigazolás elmaradása A PIO-tól a válaszüzenet normál esetben 5 percen belül megérkezik, amennyiben az elküldött bejelentés elektronikus visszaigazolása egy munkanapon belül nem érkezik meg, a bejelentés ismételten el kell küldeni az Ügyfélkapun keresztül.

Amennyiben ismételten 1 munkanap eltelte után a válaszüzenet nem érkezett meg, akkor a hibát az [email protected] címre kell megküldeni, az Ügyfélkapura történı sikeres feltöltéskor kapott érkeztetési szám megküldésével. Hibajelentés, kérdések, észrevételek Amennyiben az ABeV keretprogram, a Java környezet, vagy a PMT08 nyomtatvány telepítése vagy használata során hiba lépne fel, a gyakran ismétlıdı kérdéseket kell áttanulmányozni a következı elérhetıségen: http://www01.apeh.hu/ebevallas/ugyfelkapu/abev-gyik/nyitolap.html Ha a fenti oldalon található információk segítségével a hiba nem hárítható el, akkor a PMT08 nyomtatvánnyal, a keret feltételek telepítésével, a kitöltéssel kapcsolatos hibákat az [email protected] címre kell megküldeni, a témakör megadásával. Az informatikai jellegő kérdésekkel, problémákkal kapcsolatban szintén ezen e-mail címre kell írni. A szakmai jellegő, jogi kérdéseket, észrevételeket, [email protected] címére kell megküldeni.

problémákat

a

A PIO kapcsolattartási adatai Név: Vám- és Pénzügyırség Központi Bőnüldözési Parancsnoksága Pénzügyi Információs Osztály (VPKBP PIO) Cím: 1122 Budapest, Hajnóczy u. 7-9. Telefon: 06-1-4568-111 Fax: 06-1-4568-154 E-mail: [email protected] A PIO telefonos kapcsolattartó szolgálata (kizárólag a Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltatók számára): 06-30-516-5662

PIO

AZ ÁTVILÁGÍTÁSSAL KAPCSOLATOS ADATFELVÉTEL

SZERZİDÉSKÖTÉS (BETÉTI – ÉS SZÁMLASZERZİDÉS)

minimum adatkör ügyfél belföldi természetes személy ügyfél állandó külföldi lakóhellyel rendelkezı természetes személy ügyfél jogi személy, ill. jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet

rendelkezésre jogosult képviselı

HITELSZERZİDÉS

adóstárs kezes dologi adós (zálogkötelezett)

X

X

X

X

PEP nyilatkozat

egyéb megjegyzések

X cégkivonat, aláírási címpéldány, adóbejelentkezési lap (jogi személy ill. jogi személyiséggel nem rendelékezı szervezet esetén)

meghatalmazott

ügyfél (adós)

tényleges tulajdonosi nyilatkozat

plusz adat a magyarországi tartózkodási hely

ügyfél jogi személy, ill. jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet nevében eljáró személy

kiskorú kedvezményezett

maximum adatkör

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X

X

X

X

X

X

rendelkeznie kell a takarékszövetkezetnél aláírás-mintával, valamint szerepelnie kell a szervezet aláírásra jogosultakról készített listáján (természetes személy esetén) meghatalmazás csatolása jogosultságot igazoló okirat csatolása képviseleti megbízás csatolása plusz adat a kiskorú anyjának neve, mivel nincs azonosító okmányszám A maximum adatkör felvételét indokolja, hogy a szerzıdés tartalmazza ezeket az adatokat, továbbá az ügylet szereplıinek KHR-ben történı lekérdezéséhez is szükségesek a maximum adatkörben szereplı adatok.

(3,6 millió Ft felett)

KÉSZPÉNZFELVÉTELL KÉSZPÉNZ-BEFIZETÉS

ügyfél belföldi természetes személy ügyfél állandó külföldi lakóhellyel rendelkezı természetes személy

X X

X

meghatalmazott X ügyfél belföldi természetes személy ügyfél állandó külföldi lakóhellyel rendelkezı természetes személy

X

X

X

meghatalmazott X

meghatalmazás csatolása (csak abban az esetben kell átvilágítani, ha korábban nem történt meg) 3,6 millió alatt csak személyazonosság ellenırzése szükséges

X

X

X

Elegendı a személyazonosság igazoló ellenırzése, mivel az adatok maximum adatkörrel felvételre kerültek az üzleti kapcsolat létesítésekor. Aláírás-minta ellenırzése.

X

az egymással ténylegesen összefüggı tranzakciókra is vonatkozik a határérték (1 éven belül) csak abban az esetben, ha elıször lép kapcsolatba a Takarékszövetkezettel, vagy eseti meghatalmazás esetén

Amennyiben a táblázatban szereplı adatok valamelyike vonatkozásában az érintett vonatkozásában már rendelkezésre áll az információ, az adatokat nem kell újra felvenni, csak akkor, ha azokban változás következett be, vagy azok megfelelıségével kapcsolatba gyanú merül fel. A szereplıknek nem kell ismételten tényleges tulajdonosi nyilatkozatot tenniük, ha korábbi nyilatkozatuk visszavonásig érvényes és nem jelentettek be ezzel kapcsolatosan változást. Ha a korábbihoz képest eltérı tartalmú nyilatkozatot szeretne tenni valamelyik szereplı, akkor azt rögzíteni kell. Jogi személy, ill. jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet vonatkozásában a benyújtandó „céges iratok” 30 napnál nem régebbi másolatát kell becsatolni.

HIRDETMÉNY a Takarékszövetkezetek ügyfél-azonosítási rendjérıl A pénzmosás megelızésérıl és megakadályozásáról szóló 2007.évi CXXXVI. törvény szerint a pénzügyi szolgáltató üzleti kapcsolat létesítésekor, illetve hárommillió-hatszázezer forintot elérı vagy meghaladó ügyleti megbízás (vagy egymással összefüggı ügyleti megbízások) teljesítésekor köteles az ügyfél (meghatalmazott, rendelkezésre jogosult és a képviselı) azonosítását és személyazonosságának igazoló ellenırzését elvégezni. Ez a kötelezettség terheli a szolgáltatót az ötszázezer forintot elérı vagy meghaladó pénzváltás esetén is, továbbá, ha a korábban rögzített adatok megfelelıségével kapcsolatban kétség merül fel. Az ügyfél azonosítás a következı adatok pénzügyi szolgáltató általi rögzítését jelenti: 1) természetes személy esetén: családi és utónév (születési név), ill. házassági név, lakcím, állampolgárság, azonosító okmány típusa és száma, születési hely és idı, anyja neve. Külföldi természetes személy esetén az azonosító okmányból megállapítható adatok, magyarországi tartózkodási hely. 2) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı más szervezet esetén név, rövidített név, székhely (külföldi székhelyő vállalkozás esetén magyarországi fióktelep címe), cégbírósági nyilvántartásban szereplı jogi személy esetén cégjegyzékszám, egyéb jogi személy esetén a létrejöttérıl (nyilvántartásba vételérıl, bejegyzésérıl) szóló határozat száma vagy a nyilvántartási szám, fıtevékenység, képviseletére jogosultak neve és beosztása, kézbesítési megbízottjának az azonosítására alkalmas adatai. A jogi személy illetıleg a jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet átvilágítását követıen a Takarékszövetkezet elvégzi a jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet nevében vagy megbízása alapján eljáró személy átvilágítását is. Az ügyfél-azonosítás kizárólag a következı okmányok valamelyikének bemutatása alapján történhet: Belföldi természetes személy esetén személyi igazolvány; személyazonosító igazolvány és lakcímet igazoló hatósági igazolvány együttesen; útlevél és lakcímet igazoló hatósági igazolvány együttesen; új típusú kártyás gépjármő vezetıi engedély és lakcímet igazoló hatósági igazolvány együttesen; külföldi természetes személy esetén útlevél; személyi igazolvány, ha az magyarországi tartózkodásra jogosít; Magyar Köztársaság rendészeti szerve által kiállított tartózkodási engedély. A 14. életévét be nem töltött természetes személy személyi azonosítót igazoló hatósági igazolványa vagy útlevele. Egyéni vállalkozó esetén a fenti okmányokon felül az APEH által kibocsátott adószámmal ellátott, nyilvántartásba vételt igazoló okirat vagy a vállalkozói igazolvány szükséges, amennyiben az tartalmazza az adószámot. A Magyarországon bejegyzett (bejegyzendı) jogi személyek, illetve egyéb szervezetek azonosítására a következı, 30 napnál nem régebben kelt okiratok szolgálhatnak: a.) a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy a gazdálkodó szervezet a bejegyzési kérelmét benyújtotta; egyéni vállalkozó esetében azt, hogy az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása megtörtént, illetıleg az egyéni vállalkozói

igazolvány kiadása iránti kérelmét az egyéni vállalkozó a körzetközponti jegyzıhöz benyújtotta, b.) belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént, c.) külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént; d.) cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történı benyújtását megelızıen a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet társasági szerzıdését (alapító okiratát, alapszabályát). Amennyiben az ügyfél személyesen nem tud megjelenni, az ügyfél-átvilágítási adatok bemutatásának minısül, ha az Ügyfél képviseletére jogosult személy rendelkezik az azonosításra szolgáló okirat hiteles másolatával, amely abban az esetben fogadható el az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenırzése teljesítéséhez, ha
magyar konzuli tisztviselı vagy közjegyzı készítette a hiteles másolatot, és azt ennek megfelelı tanúsítvánnyal látta el, vagy
magyar konzuli tisztviselı vagy közjegyzı a másolatot olyan tanúsítvánnyal látta el, mely a másolatnak a felmutatott eredeti okirattal fennálló egyezıségét tanúsítja, vagy
a másolatot az okirat kiállításának helye szerinti állam hiteles másolat készítésére feljogosított hatósága készítette, és – nemzetközi szerzıdés eltérı rendelkezése hiányában – a magyar konzuli tisztviselı felülhitelesítette e hatóság másolaton szereplı aláírását és bélyegzılenyomatát. Az ügyfeleknek személyazonosító adataik megadásán túl írásban nyilatkozniuk kell arról is, hogy a saját maguk nevében vagy más személy, mint tényleges tulajdonos nevében, illetve javára járnak-e el a Takarékszövetkezetnél (tényleges tulajdonosi nyilatkozat). Amennyiben az ügyfelek más nevében járnak el, úgy nyilatkozatukban a tényleges tulajdonos név és lakcím adatát, valamint állampolgárságát kell a Társaság rendelkezésére bocsátaniuk. A Takarékszövetkezet a fenti adatokon kívül az ügyféltıl a tényleges tulajdonos alábbi adatait is kérheti: azonosító okmányának típusát és számát, külföldi állampolgár esetében magyarországi tartózkodási helyét (ha van – ez elég bemondásra is), születési helyét és idejét, anyja nevét. A külföldi lakóhellyel rendelkezı ügyfél köteles a Társaság részére írásbeli nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy saját országának joga szerint kiemelt közszereplınek minısül-e, és ha igen, milyen minıségben (PEP nyilatkozat). Amennyiben az ügyfél azonosításra alkalmas adatai, illetve a tényleges tulajdonos meghatározott adatai az azonosítási eljárás során nem állapíthatók meg, illetve nem szerezhetık be, a Takarékszövetkezet köteles az üzleti kapcsolat létesítését, az ügyleti megbízást, illetve a további ügyleti megbízások teljesítését megtagadni. Felhívjuk továbbá tisztelt Ügyfeleink figyelmét, hogy amennyiben a Takarékszövetkezet részére a korábbiakban megadott adataiban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintıen változás következett be, a változásról - a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelıen - a tudomásszerzéstıl számított öt munkanapon belül szíveskedjenek Takarékszövetkezetet értesíteni. Együttmőködésüket köszönjük!

Jogi háttér

A pénzmosás megelızésére vonatkozó legfontosabb nemzetközi egyezmények és ajánlások, valamint a hatályos magyar rendelkezések

.

1. Strasbourgi Egyezmény Az Egyezmény definiálja a pénzmosási elkövetési magatartásokat (ezek képezik a Btk. 303. §-ának alapját), rendelkezik a pénzmosási tevékenység hatékonyabb felderítése érdekében a nemzetközi együttmőködés alapelveirıl, formáiról, a lefoglalás és az elkobzás szabályairól és a speciális eljárási szabályokról, megkeresésekrıl. 2. Bécsi Egyezmény Az Egyesült Nemzetek Szervezetének a kábítószerek és a pszichotrop anyagok engedély nélküli forgalmáról szóló 1988. december 19-i egyezményéhez (Bécsi Egyezmény) történt csatlakozással Magyarország nemzetközi jogi kötelezettséget vállalt a kábítószer-kereskedelembıl származó “piszkos pénzek” lefoglalására és a pénzmosás megakadályozására vonatkozó szabályozás megteremtésére. A Bécsi Egyezményhez több mint ötven ország csatlakozott. 3. Európai Konvenció Hasonló rendelkezéseket tartalmaz a kölcsönös jogsegélyszolgálatra vonatkozó Európai Konvenció, továbbá a pénzmosásról és a bőnözésbıl származó jövedelmek felkutatásáról, lefoglalásáról, illetve elkobzásáról rendelkezı Európa Tanácsi Konvenció is, amelyhez Magyarország ugyancsak csatlakozott. 4. Bázeli Nyilatkozat Kifejezetten pénzügyi rendelkezéseket tartalmaznak a nyugat-európai országok vezetı bankjai, az USA és Japán központi bankjai által megalkotott 1988. évi Bázeli Nyilatkozat alapelvei. Az alapelvek elıírják az ügyfelek személyazonosságának tisztázását, pénzmosás alapos gyanúja esetén a banki szolgáltatások megtagadását, a nyomozóhatóságokkal való szoros együttmőködést és a banktisztviselı megfelelı képzését.

5. A hazai jogi szabályozás 5. 1. A Büntetı Törvénykönyv Az Országgyőlés a vállalt nemzetközi kötelezettségeknek megfelelıen 1994. februárjában az 1978. évi IV. törvényt (Btk.) 303.- §-ában megfogalmazta a pénzmosás törvényi tényállását, bőncselekménnyé nyilvánítva ezáltal a cselekmény elkövetését. A Btk. 303.§-ának hatályos szövegezése értelmében

6000 Kecskemét, Szabadság tér 3/A. e-mail: [email protected] tel/fax: (76) 483-483 mobil: (20) 434-6397

Jogi háttér

303. § (1) Aki más által elkövetett, szabadságvesztéssel büntetendı cselekménybıl származó dolog ezen eredetének leplezése céljából a) a dolgot átalakítja vagy átruházza, gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja, b) a dolgon fennálló jogot vagy az e jogban bekövetkezett változásokat, illetve azt a helyet, ahol a dolog található eltitkolja vagy elleplezi, c) a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe, bőntettet követ el, és öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı.

.

Pénzmosás miatt büntetendı az is, aki a más által elkövetett, szabadságvesztéssel büntetendı cselekménybıl származó dolgot - magának vagy harmadik személynek megszerzi, - megırzi, kezeli, használja vagy felhasználja, azon vagy az ellenértékén más anyagi javakat szerez, ha a dolog eredetét az elkövetés idıpontjában ismerte. Aki szabadságvesztéssel büntetendı cselekményének elkövetésébıl származó dolgot ezen eredetének leplezése céljából a) gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja, b) a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe, szintén büntetendı. A pénzmosás tényállásának minısített esetét követi el, aki a pénzmosást a) üzletszerően, b) különösen nagy, vagy azt meghaladó értékre, c) pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutızsdei szolgáltató, befektetési alapkezelı, kockázati tıkealap-kezelı, tızsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerzıdı fél tevékenységet végzı szervezet, biztosító, viszontbiztosító vagy független biztosításközvetítı, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, vagy szerencsejáték szervezésével foglalkozó szervezet tisztségviselıjeként vagy alkalmazottjaként, d) hivatalos személyként, e) ügyvédként követi el. Minısített esetként kezeli és ezáltal súlyosabban bünteti a törvény, ha a pénzmosást pénzintézet, értékpapír-forgalmazó, befektetési alapkezelı, biztosítóintézet vagy szerencsejáték szervezésével foglalkozó szervezet tisztségviselıjeként vagy alkalmazottjaként, valamint hivatalos személyként, ügyvédként követik el. A súlyosabb büntetıjogi értékelés indoka az, hogy a tisztségviselı, illetıleg az alkalmazott helyzeténél fogva sokkal könnyebben juthat a pénz eredetével kapcsolatos adatok, információk birtokába és ezen információk eltitkolásával hivatali beosztásánál fogva lehetısége van arra, hogy segítséget nyújtson a pénz elhelyezésében és ezáltal tisztára mosásában.

6000 Kecskemét, Szabadság tér 3/A. e-mail: [email protected] tel/fax: (76) 483-483 mobil: (20) 434-6397

Jogi háttér

Aki pénzmosás elkövetésében megállapodik, vétséget követ el, és két évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. Nem büntethetı, aki a hatóságnál önként feljelentést tesz, vagy ilyet kezdeményez, feltéve, hogy a cselekményt még nem, vagy csak részben fedezték fel. Aki a más által elkövetett szabadságvesztéssel büntetendı cselekménybıl származó a) dolgot gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja, b) dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe, és gondatlanságból nem tud a dolog ezen eredetérıl, vétség miatt két évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı. .

A gondatlan elkövetés minısített esete, ha a cselekményt a) különösen nagy, vagy azt meghaladó értékre, b) pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutızsdei szolgáltató, befektetési alapkezelı, kockázati tıkealap-kezelı, tızsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerzıdı fél tevékenységet végzı szervezet, biztosító, viszontbiztosító vagy független biztosításközvetítı, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, vagy szerencsejáték szervezésével foglalkozó szervezet tisztségviselıjeként vagy alkalmazottjaként, c) hivatalos személyként követik el. Nem büntethetı pénzmosás miatt, aki a hatóságnál önként feljelentést tesz vagy ilyet kezdeményez, feltéve, hogy a cselekményt még nem vagy csak részben fedezték fel. A pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása 303/B. § Aki a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelızésérıl és megakadályozásáról szóló törvényben elıírt bejelentési kötelezettségnek nem tesz eleget, vétséget követ el, és két évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. A bejelentési kötelezettség elmulasztása valósul meg akkor is, ha a Társaság alkalmazottja, vagy vezetıje közremőködik abban, hogy a bejelentési kötelezettségre okot adó gyanús körülményt eltüntessék. (Pl. a gyanús körülményre utaló okmányt visszaadja és az általa adott tanácsok alapján készült egy vagy több szabályosnak tőnı okmányra cseréli).

5. 2. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelızésérıl és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény Mivel a pénzmosás értelemszerően a pénz- és tıkepiaci rendszeren keresztül valósul meg, ezért az igazán hatékony megelızés érdekében a törvény - a külföldi jogokhoz hasonlóan - bejelentési kötelezettséget ír elı azok számára, akik a pénz- és tıkepiac közremőködıiként olyan adatok birtokába juthatnak, amelyek alapján felme6000 Kecskemét, Szabadság tér 3/A. e-mail: [email protected] tel/fax: (76) 483-483 mobil: (20) 434-6397

Jogi háttér

rülhet a gyanúja annak, hogy a pénzpiaci rendszert bőncselekményekbıl származó jövedelmek tisztára mosására kívánják felhasználni. A pénzmosás megelızésérıl és megakadályozásáról szóló törvény a Btk. 303/B.§ban említett bejelentési kötelezettség teljesítésének eljárási szabályait tartalmazza. Fontos garanciális szabály, hogy a Rendırség a bejelentés útján birtokába került adatokat - a más bőncselekmény miatt indult büntetıeljárás kivéve - kizárólag a pénzmosás elleni küzdelem céljaira használhatja fel, és ezen információkat tíz évig köteles megırizni.

Egyéb jogszabályok, ajánlások .

1. A Büntetı Törvénykönyvrıl szóló 1978. évi IV. törvény (303-303/A-303/B. §) 2. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelızésérıl és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 3. A hitelintézetekrıl és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény, 4. A tıkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 5. A biztosítókról és a biztosítási tevékenységrıl szóló 2003. évi LX. törvény 6. A pénzforgalmi szolgáltatásokról és az elektronikus fizetési eszközökrıl szóló 227/2006. Korm rendelet 7. A pénzforgalom lebonyolításáról szóló 21/2006 MNB rendelet 8. A befektetési vállalkozásokról és az árutızsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhetı tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 9. A Vám- és Pénzügyırség szervezetérıl, valamint egyes szervek kijelölésérıl szóló 314/2006 Korm. rendelet 10. A pénzügyi vállalkozások által a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére szolgáltatandó adatok körérıl és az adatszolgáltatás módjáról szóló 46/2008 PM rendelet 11. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelızésérıl és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben meghatározottakkal egyenértékő követelményeket alkalmazó harmadik országokról szóló 28/2008 PM rendelet 12. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelızésérıl és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény alapján elkészítendı belsı szabályzat kötelezı tartalmi elemeirıl szóló 35/2007 PM rendelet 13. Az 1990. novemberi Strasbourgi Egyezmény kihirdetésérıl szóló 2000. évi CI. törvény (A pénzmosásról, a bőncselekménybıl származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról), 14. A 91/308. sz EU Direktíva a pénzmosás megelızése és megakadályozása érdekében. 15. A 2001/97. sz. EU Direktíva a pénzmosás megelızése és megakadályozása érdekében. 16. 2005/60 EK irányelve a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelızésérıl 17. 2006/70 EK irányelve a 2005/60EK europai parlamenti és tanácsi irányelvre vonatkozó végrehajtási intézkedések megállapításáról.

6000 Kecskemét, Szabadság tér 3/A. e-mail: [email protected] tel/fax: (76) 483-483 mobil: (20) 434-6397

Jogi háttér

18. A Bázeli Bizottság Customer due diligence ajánlása, valamint az IOSCO , az IAIS hasonló ajánlásai, amelyekre a 40 új Ajánlás hivatkozik és támaszkodik. 19. A Közösség területére belépı, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenırzésérıl szóló, 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2007. évi XLVIII. Törvény 20. Az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007 .évi CLXXX törvény 21. Az Európa Tanács pénzmosásról, a bőncselekménybıl származó jövedelmek felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról, valamint a terrorizmus finanszírozásáról szóló, Varsóban, 2005. május 16-án kelt Egyezménye kihirdetésérıl, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelızésérıl és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény módosításáról szóló 2008. évi LXIII. törvény .

6000 Kecskemét, Szabadság tér 3/A. e-mail: [email protected] tel/fax: (76) 483-483 mobil: (20) 434-6397

A PÉNZMOSÁS KAPCSOLATA A SZERVEZETT BŐNÖZÉSSEL ÉS AZ ARAB UNIÓVAL A pénzmosás és a szervezett bőnözés összefonódása A törvényes vállalkozásokhoz hasonlóan a szervezett bőnözés fı motivációja is a pénzszerzés. Azonban a bőnözök számára az is megoldandó kérdés, hogy mihez kezdjenek a felhalmozott fekete pénzzel, hogyan legalizálják, illetve tegyék azt törvényessé. A modern szervezett bőnözés az 1920-as években, az amerikai szesztilalom idején virágzott fel. A pénzmosás kifejezés - amit a hiedelem szerint Al Capone talált ki - is ebbıl az idıbıl származik. İ és más „tisztességes" üzletemberek Chicagóban mőködtettek pénzbedobós, önkiszolgáló mosodákat, melynek segítségével álcázták a szerencsejátékból, prostitúcióból, panamázásból, és a szesztilalmi törvény megsértésébıl származó jövedelmüket. A szervezett bőnözés gazdasági befolyása elemzık szerint világszerte egyre nı. A globalizáció megkönnyíti a bőn bandák dolgát, akik a legkülönbféle pénzmosási technikák révén egyre jobban beépülnek a legális gazdaságba. A régi idıkben kábítószert pénzért cseréltek. Ma már a pénz is a csempészet tárgya lett. Feldolgozzák, csempészik, raktározzák, „mossák". A Nemzeti Nyomozó Iroda gazdaságvédelmi fıosztálya szerint a szervezett bőnözés nemzetközi jellege az elmúlt évek alatt fokozódott, egyre inkább jellemzi a specializálódás, kialakultak az ezt a fajta bőnözést jellemzı üzletágak, és jól érzékelhetıvé vált a bőnös magatartást leplezı álvállalatok, fantom tevékenysége is. A pénzmosási tevékenység a bőncselekménybıl származó készpénz bankrendszerbe való bevitelét jelenti. Ezek a „piszkos" pénzek elsıdlegesen készpénz formában jelennek meg - anonimitást biztosítva ezzel a szervezett bőnözés számos formájához -, ezért a bankoknak különösen nagy figyelmet kell fordítaniuk a magas összegő készpénztranzakciókra. A bőncselekmények feltárásának is az egyik leghatékonyabb eszköze, amennyiben az elkövetıket a pénzmosási tevékenység feltárása során szerzett információk alapján azonosítják. A pénzmosás gyanúja megrengetheti a bankokba vetett bizalmat, több pénzmosási gyanú esetében pedig, egy egész ország bankrendszerébe vetett bizalom is meginoghat, ami az adott ország egész gazdaságára negatív kihatással lehet. A pénzügyi szektorban az ellenırzés szigorodása arra ösztönözte a pénzmosás, valamint a szervezett bőnözés és terrorizmus finanszírozásának elkövetıit, hogy új, alternatív módszereket keressenek a bőncselekménybıl származó bevételek eredetének leplezésére. Ezért a „világmaffia" ellen új globális stratégiára van szükség, a bőnüldözés csak lendületes nemzetközi összefogással veheti fel a küzdelmet a bőnszövetkezetek ellen. A bőnözés világa mindenkié, és egyben senkié sem. Az alvilág egyre fejlıdı túlélési harca töretlen. Nincsenek állandó pozíciók és szabályok, az események

folyamatosan változnak, mellyel a fennmaradás érdekében haladni kell. Az elérhetı haszon túlságosan nagy ahhoz, hogy a bőnözık megtorpanjanak a nyelvi, etnikai vagy kulturális határoknál, vagy a vélt földrajzi fölények elıtt. A technika fejlıdése lehetıvé tette, hogy sokkal nagyobb pénzekre lehet szert tenni a fehér galléros bőnőzés, köztük a pénzmosás révén. Ma már elengedhetetlen a szervezett bőnözésen belül is a szakképzett, nyelveket beszélı „munkaerı", valamint a megfelelıen kiépített kapcsolati kör. A forradalmi változás a szervezett bőnözésre is hatással van. A globalizációval a határok fokozatosan eltőnnek, kiszélesedik a nemzetközi piac, melynek eredményeként a bőnözık a világ bármely pontjáról együttmőködhetnek egymással személyes találkozás nélkül. A nemzetközi bőnözık céljaik megvalósítása érdekében rugalmas, állandó vagy ideiglenes jellegő kapcsolatra lépnek más bőnszövetkezetekkel, erısítve ezzel pozíciójukat, valamint kihasználva a helyi sajátos szinergiákat. A szervezett bőnözıknek azonban nem csak a rend ıreit kell kijátszaniuk, hanem az egyre erısödı saját, belsı háborúikat is meg kell vívniuk. A pozícióharc napjainkra olyan stádiumba jutott, amikor az illegitim szféra már nem nyújt elegendı profitot a bőnözıi csoportok számára, ezért egyre inkább kilépnek a legális környezetbe, ahol multinacionális vállalathoz hasonlóan mőködve megfertızik a legális gazdaságot is. Régi szervezetek, amelyek régen magukba zárkóztak, manapság egyre inkább felismerik a globalizálódás és a specializálódás elınyeit. A szicíliaiak például, Európában mossák tisztára a kolumbiaiaknak a drogokból származó profitját, az Egyesült Államokbeli maffia pedig számos nagyszabású bőnözıi vállalkozást hajt végre Észak-Amerikában, az oroszokkal karöltve. A pénzmosás nem csupán régebbi esetek elleplezésére irányulhat, hanem a tisztára mosott pénzbıl újabbak elkövetését is finanszírozhatják, valamint szervezett bőnözıi csoportokat tarthatnak fenn belıle. Mivel a pénzmosás egyre nyilvánvalóbb hatást gyakorol a szervezett bőnözés terjedésére, ezért egyre inkább elfogadott az a nézet, hogy napjainkban a pénzmosás leküzdése lehet az egyik leghatékonyabb eszköz a társadalmat különösen fenyegetı bőnözés visszaszorítására. A globalizáció eredményeként a pénzmosás ma már nemzetközi környezetben folyik, melynek köszönhetıen az elkövetık egyre jobban leplezni tudják a források bőncselekményi eredetét. Az országhatárokon átívelı manıverek elleni harcot elsısorban büntetıjogi eszközökkel lehet felvenni, ezért elengedhetetlen a bőnüldözı hatóságok közötti nemzetközi megállapodások és együttmőködések. Az egyes országok törvényei már önmagukban nem elegendıek. Véleményem szerint a szervezett bőnözés egy mutáns poliphoz hasonlítható, amely a környezet külsı, illetve belsı behatásaihoz maximálisan alkalmazkodik, azaz folyamatosan változik (mutál). A piszkos pénzek folyamatosan mérgezik a legális piacokat, és a pénzügyi intézményeket, valamint egyaránt korrumpálnak politikusokat és üzletembereket, fenntartva így az egyensúlyt a káros folyamathoz. A sok csáp közül a legnagyobb, és leginkább szövevényes a pénzmosás, és az összes többi

ebbıl táplálkozik. Ha a bőnözık nem tudják a fekete pénzeket tisztára mosni, vagy eredetük könnyen felderíthetıvé válik, akkor a szervezet fokozatosan elsorvad, megszőnik.

Az Arab Unió, mint új típusú kihívás Az 1957-es római szerzıdés - a Közös Európai Piac - megkötését követı ötven év elteltével 2008. január 1-én hasonló szövetségre lépett egymással az Öböl Menti Együttmőködési Tanács (GCC) hat arab országa: Szaúd-Arábia, Kuvait, Bahrein, Katar, Omán és az Egyesült Arab Emírségek. A megvalósításra már korábban is voltak törekvések, azonban politikai és gazdasági szempontból az egyesülés mostanra ért be. Az így létre jött világ egyik legnagyobb tıkeforrásával rendelkezı közös piacon, a tıke szabad mozgása mellett, a hat ország állampolgárai is szabadon mozoghatnak az „Arab Unión" belül (a külföldi vendégmunkásokat azonban ezen jogok nem illetik meg). A társulás a 2003-ban bevezetett vámunió után, pár éven belül közös valutauniót is tervez, amellyel az eddig sem elhanyagolható politikai szerepük mellett, gazdasági súlyuk is tovább emelkedik a világgazdaságban. A szervezet az A.T. Kearny nemzetközi tanácsadó cég 2007. évi jelentése szerint 4 ezermilliárd dollárnyi tartalékot halmozott fel. Amióta a fekete arany hordónkénti ára tartósan 50 dollár fölé emelkedett és folyamatosan emelkedve 2008 év elején elérte, sıt meg is haladta a 100 dollárt, ennek következményeként a nagy olajexportır országok - mint például SzaúdArábia, Irán, Egyesült Arab Emírségek és Oroszország - hatalmas bevételekre tettek szert az elmúlt évek során, jelentısen javítva folyó fizetési mérlegük többletét. Az IMF adatai szerint, míg 2002-ben 262 milliárd dollár folyt be ezen államok kasszáiba, addig 2005-ben már ennek közel háromszorosa, azaz 614 milliárd. Az viszont már gazdaság-, és biztonságpolitikai kérdés, hogy mit tesznek ezek az államok azzal a temérdek sok pénzzel, amely jelenlegi ütem szerint még éveken át feltehetıen megsokszorozódik. Az olajbevételek jelentıs része a nagyon gyorsan fejlıdı Közel-Keleten köt ki. Példaként említhetı meg Dubai, az Egyesült Arab Emírségek hét emirátusának egyike, amely az utóbbi idıben szédületes átalakuláson megy keresztül. Egy kisebb része állam adóságok törlesztésére, állami befektetések, valamint devizatartalékok formájában kerül felhasználásra. A problémát azonban a fel nem használt pénzek további elköltése, illetve befektetése, valamint az jelenti, hogy a korábbi évtizedektıl eltérıen az olajbevételek útja is egyre nehezebben követhetı, mivel ezek a hatalmas összegek elsı körben már nem feltétlenül amerikai, vagy nyugat-európai bankokban landolnak, és nem mindig dollárban kerülnek vissza a rendszerbe, hanem egyre inkább euróban. Ennek oka a 2001. szeptember 11-i amerikai terrortámadást követıen elfogadott Patriot Act, melynek hatására az arab térség betétesei arra kényszerültek, hogy

bevételeiket inkább off-shore bankokba rejtsék el, kikerülve a terroristák finanszírozása után nyomozó hatóságokat. A pénz jelentıs része ezután azonban valamilyen formában a fejlett olaj importır gazdaságok államaiba áramlik vissza. A fentiek alapján a pénzmosás jövıjét illetı kulcskérdések egyike az lehet, hogy a szervezett bőnözés egyre növekvı pénzmosási tevékenységét mennyire sikerül visszaszorítani, és így megroppantani anyagi bázisukat, valamint a most létre jött Arab Unió, amely egyre inkább növeli megtakarításait a közös európai fizetıeszközben, az euróban, milyen irányú gazdasági és politikai irányt vesz fel, és mennyire veszi majd figyelembe az egyre szigorodó nemzetközi elıírásokat, szabályokat.

Írta: Bugyaki Attila

Dr. Gál István László Ph.D. egyetemi adjunktus büntetıjogász, okleveles közgazdász, gazdasági büntetıjogi és európajogi szakjogász a PTE ÁJK Gazdasági Büntetıjogi Intézet Szakmai Kollégiumának elnöke, a PSZÁF Pénzmosás Elleni Munkacsoportjának tagja A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának büntetıjogi szabályozása Magyarországon 1. A pénzmosás A pénzmosás napjainkra az egyik legjövedelmezıbb és legnagyobb szabású üzletté vált a világon. Az IMF szerint a pénzmosás volumene a Föld összes országa egyesített GDP-jének 2–5%-át teszi ki. Ez konkrét pénzösszegre lefordítva legalább 590–1500 milliárd amerikai dollárt jelent évente1. Ezt az összeget John Walker a Globális pénzmosási áramlatok modellezésérıl szóló munkájában már évi 2850 milliárd dollárra becsüli.2 A Pénzügyi Akciócsoport (FATF) becslései szerint az évente tisztára mosott “piszkos pénz” nagysága megegyezik Spanyolország gazdaságának teljes éves kibocsátásával, ami szintén aláhúzza a veszély nagyságát.3 A pénzmosás emellett súlyos veszélyeket is rejt magában, hiszen napjainkban ez “a gazdaság egészét leginkább szennyezı tényezı. Visszajuttatja a bőncselekménnyel szerzett javakat a legális gazdaság intézményrendszerébe, a szervezett bőnözéshez kapcsolódva alapvetıen változtatja meg a piac mőködését, leértékeli a pénzügyi eljárások hatékonysását és tisztességességét, gyengítve a gazdaság egészét.”4 Emellett a pénzmosás a szervezett bőnözés egyik szükségszerő megjelenési formájának is tekinthetı5, amely tovább növeli a veszélyességét. A pénzmosás olyan illegális, rendszerint a gazdasági szférában megvalósuló szolgáltatás, amely valamilyen (egy korábbi bőncselekménybıl származó) “piszkos” pénzt látszólag legális forrásból származó pénzzé konvertál. A mőveletek célja nem profitrealizálás, hanem pusztán a pénz illegális eredetének felismerhetetlenné tétele, ezért ez a tevékenység jellemzıen kisebb-nagyobb veszteséget eredményez, mégpedig akár hosszabb távon is – ez a pénzmosás egyik tipikus ismérve. Mivel a “technológia” jórészt különbözı pénzügyi mőveletek felhasználásával valósul meg, közelebb jutunk a pénzmosás lényegének feltárásához, ha azt illegális pénzügyi szolgáltatásként definiáljuk. (Fontos hangsúlyozni, hogy a pénzmosás részmozzanatait alkotó egyes mőveletek önmagukban szinte mindig legálisak, a mőveletsorozat egésze viszont az eredetleplezési célzat miatt illegális.)

1

Patrick Moulette: Money laundering: staying ahead of the latest trends In: Observer No. 220. April 2000. 28. oldal 2 Peter Lilley: Piszkos ügyletek. A pénzmosás világa. Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Rt., Budapest, 2001. 39. oldal 3 Jackie Johnson: In Pursuit of Dirty Money: Identifying Weaknesses in the Global Financial System (=Journal of Money Laundering Control Henry Stewart Publications London, Autumn 2001. 122. oldal) 4 A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 3/2002. számú ajánlása a terrorizmus és a pénzmosás megakadályozása és megelızése érdekében. 1. oldal (www.pszaf.hu/ajanlasok/2002/3-2002.htm – 2003. június 15.) 5 Mayerhofer/Jehle: Organisierte Kriminalität. Kriminalistik Verlag, Heidelberg, 1996. 112. oldal

1

Ha a pénzmosás mint kifejezés eredetét kutatjuk, akkor a fáma szerint Al Caponéig kell visszanyúlnunk, aki Chicago-szerte mőködtetett pénzbedobós, önkiszolgálós mosodákat, ezek segítségével álcázva a szerencsejátékokból, a prostitúcióból és a szesztilalmi törvények megsértésébıl származó jövedelmét. Innen eredhet a “pénzmosás” kifejezés. Ez a szellemes történet persze nem igaz, bár az 1920-as években gyakran elıfordult, hogy a bőnözık nagy készpénzforgalmú vállalkozásokat vettek át (mint például a mosodák és az autómosók), majd összekeverték a bőncselekménybıl szerzett készpénzt a legális bevétellel – ezáltal logikus kereskedelmi okot szolgáltattak a nagy összegő készpénz létezésére6. Bár a “mosás”-t ma ennek a szónak a tisztítással való társítása miatt hangsúlyozzák, elképzelhetı, hogy az eredeti bőnügyi kapcsolat a mosodák álcaként történı alkalmazása során alakult ki. Maga a “pénzmosás” (money laundering) kifejezés egyébként elıször egy amerikai újságban jelent meg a hetvenes évek elején, az ismert Watergate botránnyal kapcsolatban. Az elsı bíróság, amely büntetı ügyben a pénzmosás kifejezést használta, szintén egy amerikai bíróság volt 1976-ban (és ugyanebben az országban vált önálló bőncselekménnyé is, 1986-ban.7) Összehasonlításképpen: az Amerikai Egyesült Államokban ugyanebben az évtizedben még további két bírósági döntésben olvasható a “pénzmosás” kifejezés, a nyolcvanas években 213, a kilencvenes években viszont már 3643 döntésben olvasható.8 (Van egy olyan – szintén nem igazolható – elmélet is, hogy a pénzmosás kifejezés valójában nem is Al Capone mosodáiból, hanem a kábítószer-kereskedık által használt argóból ered, ık nevezték “mosás”-nak azt a tevékenységet, amikor a “piszkos” pénzüket legális forrásból származónak tüntették fel.) A pénzmosás kriminológiai fogalmát tehát mindezek alapján úgy határozhatjuk meg, hogy olyan legális gazdasági mőveletek leplezése alatt folytatott illegális gazdasági szolgáltatás, amely arra irányul, hogy a bőncselekménnyel szerzett vagyon eredete igazolhatóvá váljék, megszabadulva annak felismerhetıen jogellenes mivoltától. A hatályos magyar büntetıjogi fogalom szerint pénzmosás 1) a más által elkövetett – szabadságvesztéssel büntetendı cselekmény elkövetésébıl származó – dolog – eredetleplezési céllal történı – átalakítása, átruházása, gazdasági tevékenység gyakorlása során történı felhasználása, a dolgon fennálló jog (vagy az e jogban bekövetkezett változás) illetve a dolog fellelhetıségi helyének az eltitkolása, vagy – a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenység végzése vagy pénzügyi szolgáltatás igénybevétele. 2) a más által elkövetett – szabadságvesztéssel büntetendı cselekménybıl származó – dolog – megszerzése saját célra vagy harmadik személynek, – megırzése, kezelése, használata vagy felhasználása, azon vagy az ellenértékén más anyagi javak megszerzése, 6

Jeffrey Robinson: A pénzmosoda. A világ harmadik legnagyobb üzlete belülrıl. Park Kiadó, Budapest, 1996. 9. oldal 7 Anti-Drug Abuse Act of 1986. 8 Steven Mark Levy: Federal Money Laundering Regulation (Banking, Corporate, and Securities Compliance) New York, 2003. 1. fejezet 3. oldal

2

– ha a dolog eredetét az elkövetı az elkövetés idıpontjában ismerte. 3) szabadságvesztéssel büntetendı, saját elıcselekmény elkövetésébıl származó dolog – ezen eredetének leplezése céljából – gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználása, – a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenység végzése, vagy pénzügyi szolgáltatás igénybevétele. 4) gondatlanságból a szabadságvesztéssel büntetendı elıcselekmény elkövetésébıl származó dolog – gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználása, – a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenység végzése, vagy pénzügyi szolgáltatás igénybevétele. A négy alaptípust a fıbb jellemzıik alapján a következı elnevezésekkel jelölhetjük meg: 1) dinamikus pénzmosás, 2) statikus pénzmosás, 3) saját pénz mosása, 4) gondatlan pénzmosás. A pénzmosással kapcsolatos hatályos büntetıjogi szabályokat egy ábrán is összefoglalhatjuk:

Pénzmosás a magyar büntetıjogban Klasszikus pénzmosás

Bejelentési kötelezettség elmulasztása

Dinamikus pénzmosás

Statikus pénzmosás

Saját pénz mosása

Gondatlan pénzmosás

A pénzmosás fázisaival kapcsolatos legelterjedtebb koncepció az Egyesült Államokból származó három fázis modell. Ennek áttekintése elengedhetetlenül fontos, ha a pénzmosás lényegét meg akarjuk érteni. A pénzmosást e koncepció alapján három szakaszra szokták felosztani; a folyamat azonban nem szükségszerően járja be mindhárom fázist. A klasszikus folyamatábra az elhelyezés, a rétegzés és az integrálás stádiumait tartalmazza. Ezt a következı ábra szemlélteti:

A pénzmosás folyamata

Elhelyezés

Rétegzés (bújtatás)

3

Integrálás

1. Az elhelyezés fázisában a készpénz elválik az alapbőncselekménytıl, és pénzügyi szervezetekhez kerül. A bőncselekménybıl származó pénzt a bőnözık általában a bankokba viszik, onnan rövid idın belül átutalják más bankba, átváltják más fizetıeszközre. Az elkövetık gyakran alkalmaznak ismeretlen, büntetlen elıélető, gyanútlan személyeket arra, hogy azok kis tételekben fizessék be a bőncselekménnyel szerzett pénzt a bankokba, s ezért a közremőködıt (más néven strómant) jól megfizetik. A megbízók szigorúan ellenırzik, hogy a közremőködık az ı javukra járnak-e el, és a pénz eljut-e a megbízásnak megfelelı helyre. Az ok nyilvánvaló: ha a stróman rájön, hogy bőncselekménybıl származó pénzrıl van szó, akkor azt kockázat nélkül (pontosabban: büntetıjogi kockázat nélkül) eltulajdoníthatja, feljelentést úgysem tesznek ellene. Ennek a módszernek köszönhetıen a bőnözı kiléte akkor is rejtve marad, ha a befizetést végrehajtó közremőködıt azonosítják. E fázisra jellemzı továbbá, hogy az elkövetık a készpénzt úgy rendszerezik, hogy az egy összegben elhelyezett betétek nagysága, vagy az egyszerre vásárolt értékpapírok, pénzügyi aktívák értéke az azonosítási kötelezettség alá esı határ alatt maradjon. Ezt nevezzük strukturálásnak.9 Alkalmazott módszer a bőncselekménnyel külföldön szerzett pénzt úgy átjuttatni a határon (elektronikus átutalással vagy fizikailag), mintha az törvényes, szabályos üzleti tevékenység, rendes gazdálkodás körében keletkezett bevétel lenne. Az elhelyezés elısegítésére nagy készpénzforgalmú üzletek (például kaszinók, áruházak, éttermek, pénzváltóhelyek stb.) készpénzbevételeihez vegyítik a „piszkos”, „mosásra váró” jövedelmet. Fedı vállalkozások létrehozásával olyan névleges tulajdonosok (és ügyvezetık) mögé bújtatják a bőncselekménybıl származó tıkét, melyek teljes mértékben a jogszabályok betartásával mőködnek, s az itt keletkezett nyereséget már mint törvényes, adózott jövedelmet veszik ki. Hamis dokumentumok elıállítása és felhasználása is gyakran elıfordul ebben a fázisban. Sok esetben vesznek igénybe alacsony szabályozottsági fokon álló pénzváltó helyeket – akár az átváltani kívánt készpénz külföldre csempészése árán is. Ez a szakasz a legrövidebb, mert a bőnözık igyekeznek minél hamarabb megszabadulni a bőncselekménybıl származó készpénztıl. A cselekmény itt, az elhelyezési fázisban fedezhetı fel ugyanis a legkönnyebben. „Olyan ez, mint amikor kavicsot hajítanak a tóba. Az ember látja, amint a kavics vizet ér, hiszen fröccsen. Amikor süllyedni kezd, a víz fodrozódik, és pár másodpercig még tudni lehet, hol esett be a kavics. Amint azonban elkezd süllyedni, a fodrozódás megszőnik. Mire a kavics a víz fenekére ér, minden nyom rég eltőnt, és a kavicsot talán meg sem tudnánk találni.”10 2. A rétegzés szakaszban az illegális jövedelmet elválasztják a forrástól, a bevételeket elrejtik úgy, hogy a jövedelem megszerzıje, valamint a bőncselekménybıl származó pénz közötti kapcsolatot ne lehessen felderíteni. A pénz eredete követhetetlenné válik keresztezı és fedı mőveletek, vásárlások, elektronikus átutalások, többszöri átutalás, tehát komplex pénzügyi tranzakciók révén.

9

Molnár Csaba: Néhány gondolat a pénzmosásról (=ORFK Tájékoztató 1999. 2. szám 6. oldal) Jeffrey Robinson: A pénzmosoda. A világ harmadik legnagyobb üzlete belülrıl. Park Kiadó, Budapest, 1996. 38. oldal 10

4

Jogcímeket teremtenek nemzetközi off-shore társaságok, pénzügyi szervezetek igénybevételével, hamis, fiktív számlák, szerzıdések, nemzetközi kereskedelmi okmányok felhasználásával. Elıfordul papíron létezı, fantom társaságok, személyek felhasználása valóságosnak feltüntetett kötelezettségek teljesítése érdekében. Tipikus rétegzési módszer az illegális bevétel kisebb összegekre bontása és továbbutalása több, rendszerint külföldi pénzintézethez, vagy a vásárolt anyagi javak továbbértékesítése, és a befolyt jövedelem befektetése. 3. A legalizálás során az integráció az a részmozzanat, amellyel a pénzmosó törvényes magyarázatot tud adni a hirtelen felgyülemlett vagyonára. Itt a lebukás veszélye viszonylag kicsi, ebben a fázisban már legtöbbször csak informátor segítségével lehet az elkövetık nyomára akadni.11 Ebben a fázisban a bőncselekménybıl származó vagyont visszajuttatják a gazdaságba, legális üzleti forrásból származónak feltüntetve azt, amely így elismert pénzügyi szervezetektıl induló és odaérkezı vagyonként tőnik fel. A bőncselekménybıl származó vagyont beillesztik egy legálisan alapított vállalkozásba, ott bevételként tüntetik fel, mind a bevételi, mind a kiadási adatokat meghamisítják, fiktív számlákkal fedezik a „mosott” pénzt. (Például: az üzlet, vendéglı nagyobb értékesítési forgalmat mutat ki, mint a tényleges, s a különbözetbe helyezik a mosásra váró összegeket.) Az integrálás során gyakran alkalmazott módszer anonim társaságok létrehozása olyan országokban, ahol a titokvédelmi szabályok garantálják a névtelenséget.12 A 2007-tıl hatályos magyar pénzmosás-ellenes szabályozás két törvényben, a Btk.ban (1978. évi IV. törvény), és a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelızésérıl és megakadályozásáról szóló törvényben (2007. évi CXXXVI. törvény) található. A Btk. jelenleg két tényállást tartalmaz a pénzmosással kapcsolatban, a Pénzmosás és A pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása címet viselı bőncselekmények alkotják a büntetıjogi szabályozást. Ezek közül az elsı tekinthetı az ún. „klasszikus” pénzmosásnak, a második pedig a pénzügyi szféra pénzmosás céljára történı felhasználását próbálja meggátolni, tipikus keretdiszpozíciós szabályozási módszerrel. A „téglatörvény”nek nevezett háttérnorma tehát jórészt ehhez a második tényálláshoz kapcsolódik. A tényállások tartalmát, valamint a hozzájuk kapcsolódó háttérnormák rendelkezéseit a következı oldalakon elemezzük. A pénzmosás 2007. június 1-jétıl hatályos magyar szabályozása a következı: 303. § (1) Aki más által elkövetett, szabadságvesztéssel büntetendı cselekménybıl származó dolog ezen eredetének leplezése céljából a) a dolgot átalakítja vagy átruházza, gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja, b) a dolgon fennálló jogot vagy az e jogban bekövetkezett változásokat, illetve azt a helyet, ahol a dolog található eltitkolja vagy elleplezi, c) a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe, bőntettet követ el, és öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı . 11

Bardócz Csaba: Pénzmosási technikák (=Belügyi szemle 1997. 3. szám 76. oldal) A fázisokkal kapcsolatban lásd: A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 3/2002. számú ajánlása a terrorizmus és a pénzmosás megakadályozása és megelızése érdekében. 1. oldal (www.pszaf.hu/ajanlasok/2002/3-2002.htm – 2003. június 15.) 12

5

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendı az is, aki a más által elkövetett, szabadságvesztéssel büntetendı cselekménybıl származó dolgot a) magának vagy harmadik személynek megszerzi, b) megırzi, kezeli, használja vagy felhasználja, azon vagy az ellenértékén más anyagi javakat szerez, ha a dolog eredetét az elkövetés idıpontjában ismerte. (3) Az (1) bekezdés szerint büntetendı az is, aki szabadságvesztéssel büntetendı cselekményének elkövetésébıl származó dolgot ezen eredetének leplezése céljából a) gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja, b) a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe. (4) A büntetés két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztés, ha az (1)-(3) bekezdésben meghatározott pénzmosást a) üzletszerően, b) különösen nagy, vagy azt meghaladó értékre, c) pénzügyi intézmény, biztosító, befektetési szolgáltató, árutızsdei szolgáltató, befektetési alapkezelı, kockázati tıkealap-kezelı, tızsdei, elszámolóházi vagy központi értéktári tevékenységet végzı szervezet, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár vagy magánnyugdíjpénztár, vagy szerencsejáték szervezésével foglalkozó szervezet tisztségviselıjeként vagy alkalmazottjaként, d) hivatalos személyként, e) ügyvédként követik el. (5) Aki az (1)-(4) bekezdésben meghatározott pénzmosás elkövetésében megállapodik, vétséget követ el, és két évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (6) Nem büntethetı az (1)-(5) bekezdésben meghatározott pénzmosás miatt, aki a hatóságnál önként feljelentést tesz, vagy ilyet kezdeményez, feltéve, hogy a cselekményt még nem, vagy csak részben fedezték fel. 303/A. § (1) Aki a más által elkövetett szabadságvesztéssel büntetendı cselekménybıl származó a) dolgot gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja, b) dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe, és gondatlanságból nem tud a dolog ezen eredetérıl, vétség miatt két évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı. (2) A büntetés vétség miatt három évig terjedı szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt a) különösen nagy, vagy azt meghaladó értékre, b) pénzügyi intézmény, biztosító, befektetési szolgáltató, árutızsdei szolgáltató, befektetési alapkezelı, kockázati tıkealap-kezelı, tızsdei, elszámolóházi vagy központi értéktári tevékenységet végzı szervezet, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár vagy magánnyugdíjpénztár, vagy szerencsejáték szervezésével foglalkozó szervezet tisztségviselıjeként vagy alkalmazottjaként, c) hivatalos személyként követik el.

6

A bőncselekmény jogi tárgya a bőnözés – ezen belül is elsısorban a szervezett bőnözés – elleni fellépés eredményességéhez főzıdı közérdek. Emellett másodlagosan jogi tárgynak tekinthetjük az állam pénzintézeti rendszerébe vetett bizalmat13 is. A bőncselekmény elkövetési tárgya a dolog. „A dolog jogi értelemben: a külvilágnak olyan önálló része, amely állandó tulajdonságai folytán más testi tárgyaktól megkülönböztethetı és jogviszonynak önálló tárgya lehet.”14 Jogi értelemben az minısül dolognak, ami tulajdonjog tárgya lehet. A dolog fogalmát tehát a lehetı legtágabban kell értelmeznünk. Ezt támasztja alá a Btk. 303/C. § (1) bekezdésében található jogalkotói jogértelmezés is, amely szerint a pénzmosás szempontjából dolgon a vagyoni jogosultságot megtestesítı olyan okiratot, dematerializált értékpapírt is érteni kell, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában –, illetve a dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetében az értékpapírszámla jogosultjának – biztosítja. A jogalkotói értelmezésben szereplı dematerializált értékpapír fogalmát a tıkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény határozza meg. A dematerializált értékpapírokat a befektetési szolgáltatók által vezetett értékpapírszámlákon tartják nyilván, nyomdai úton nem állíthatók elı. Annak érdekében, hogy az ilyen értékpapírok tartalma is ellenırizhetı legyen, a kibocsátó köteles elhelyezni a központi elszámolóháznál egy, az értékpapírról kiállított okiratot, amely az értékpapírok egyedi azonosításához szükséges kellékeket15 természetesen nem tartalmazza16. A dematerializált értékpapír a Tıkepiaci törvényben és a külön jogszabályban17 meghatározott módon, elektronikus úton létrehozott rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszesség. A dematerializált értékpapír tehát olyan névre szóló értékpapír, amelynek nincs sorszáma, a tulajdonos nevét, egyértelmő azonosítására szolgáló adatokat pedig az értékpapírszámla tartalmazza. Az elkövetési tárgy kapcsán még egy kérdéskört kell érintenünk, az elıcselekmények problémakörét. A tényállásban említett dolognak ugyanis szabadságvesztéssel büntetendı cselekmény elkövetésébıl kell származnia. Bár a törvény azt már nem mondja ki, hogy az „e törvény szerint” kell szabadságvesztéssel fenyegetett cselekménynek lennie, mégis egyértelmő, hogy a magyar Btk. által ilyen módon büntetni rendelt cselekményeket kell érteni alatta. A törvény nem a „bőncselekmény”, hanem a „büntetendı cselekmény” fogalmat használja, amibıl az következik, hogy a pénzmosás akkor is megállapítható, ha az elıcselekmény elkövetıje bármely okból nem büntethetı (például gyermekkor miatt, vagy ha kóros elmeállapotú az elkövetı). Annak sincs jelentısége, hogy az alapbőncselekmény a pénzmosás miatt eljáró állam joghatósága alá tartozik-e, vagy sem (ahogy ezt a Strasbourgi Egyezmény 6. Cikkelye is rögzíti.). „Napjainkban éppenséggel inkább az a jellemzı, hogy az eredetleplezés az eredményesség reménye nélkül másként, mint nemzetközi méretekben nem is történhet. Szinte szükségszerő tehát, hogy az alapügy elkövetésének és az eredetleplezés (részbeni) színhelyének 13

Horváth Tibor – Kereszty Béla – Maráz Vilmosné – Nagy Ferenc – Vida Mihály: A magyar büntetıjog Különös része. Korona Kiadó, Budapest, 1999. 670. oldal 14 Benedek Ferenc: Római magánjog Dologi és kötelmi jog. Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Pécs, 1995. 8. oldal 15 Pl. sorszám, a tulajdonos neve, eredeti aláírás stb. 16 Dr. Tomori Erika: Értékpapírjog. Mobil Kft. Kiadó, Budapest, 2003. 9. oldal 17 Ld. a 284/2001. (XII. 26.) számú Korm. rendeletet!

7

országa különbözı legyen. Az egyetlen fontos kritérium az, hogy a gyanított elıcselekmény az elkövetés és a pénzmosás országában is szabadságelvonással fenyegetett tett legyen. (Ez különösen pénzügyi, devizális érdekeket sértı bőncselekmények esetében lehet kérdéses.)”18 Abban a kérdésben, hogy büntetendı cselekményrıl van-e szó, a bíróság nyilvánít véleményt. Nem kell azonban az, hogy az alapügy jogerıs ítélettel befejezıdjön, hiszen ha ezt minden esetben meg kellene várnunk, akkor idıközben elenyésznének a pénzmosás bizonyítékai is. Ezt a gondolatmenetet támasztja alá az is, hogy a Btk. nem „elbírált”, hanem „büntetendı” cselekményt említ elıcselekményként. A pénzmosás elkövetési magatartásainak bemutatását úgy végezzük el, hogy a 2007-tıl hatályos négy alaptípust egymástól elválasztva tárgyaljuk. 1. Az elsı verziót dinamikus pénzmosásnak is nevezhetjük, mivel az elkövetési magatartások túlnyomó többsége közgazdasági értelemben valamilyen vagyontranszformációt eredményez. A dinamikus pénzmosást az alapbőncselekmény elkövetıje nem követheti el, ilyenkor tehát egy kívülálló személy a pénzmosó. Az elkövetési magatartások a következık: a) a dolog átalakítása olyan vagyontranszfert jelent, amikor a dolog anélkül alakul át az egyik vagyontartási formából a másikba, hogy közben nem történik tulajdonosváltás. Erre példa a lopott ékszer beolvasztása, és új ékszerek vagy más arany használati tárgyak készítése az így nyert nyersanyagból, b) a dolog átruházása történhet ingyenes vagy visszterhes jogügylettel. Ilyenkor a pénzmosó – rendszerint a rétegzés fázisában – az alapbőncselekmény és az elkövetı közötti kapcsolat elhomályosítása céljából harmadik személynek utalja át az összeget, vagy harmadik személynek adja el a dolgot, színlelt szerzıdéssel. A tényállás nem zárja ki, de a dolog természetébıl következik, hogy ez a harmadik személy – legalábbis az elsı lépcsıben – maga az alapbőncselekmény elkövetıje nem lehet. (Ettıl ez a magatartás még tényállásszerő lenne, a bőncselekmény megvalósulna, csak rendkívül „gyenge színvonalú” pénzmosás lenne a bőnelkövetıtıl kapott dolgot azonnal átruházni az elkövetıre.) c) a dolog felhasználása gazdasági tevékenység gyakorlása során tipikus pénzmosási technika. Az elkövetı ilyenkor a bőncselekménybıl származó, mosásra átvett összeget vagy dolgot a saját (vagy kifejezetten e célra alakított vagy már mőködı) vállalkozásában használja fel, majd azt valamilyen névleges jogcímen visszautalja az alapbőncselekmény elkövetıjének. A gazdasági tevékenység fogalmát 2007-ig a Btk. nem határozta meg, így a gyakorlat a más jogszabályokban található definíciókra, vagy a közgazdaságtan meghatározásaira volt utalva. A gazdasági tevékenység a legáltalánosabb értelemben az emberi szükségletek kielégítésére szolgáló anyagi javak termelésével, elosztásával, cseréjével és fogyasztásával kapcsolatos tevékenység. Meghatározó vonását a termelı (szolgáltató) jelleg jelenti. A gazdasági tevékenység szélesebb fogalom a produktív munkánál, magában foglal olyan improduktív munkafajtákat is, amelyek nélkül az anyagi javak termelésének, elosztásának és fogyasztásának lebonyolítása megoldhatatlan lenne (pl. könyvelés, nyilvántartás), de áruviszonyok esetén az áruforgalommal és a pénzmozgásokkal összefüggésben kifejtett tevékenység is beletartozik a fogalomba19.

18

Tóth Mihály: Gazdasági bőnözés és bőncselekmények KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2002. 358. oldal 19 A politikai gazdaságtan kisszótára. Kossuth Kiadó, Budapest, 1984. 158. oldal

8

A hatályos Btk. alapján tehát a gazdasági tevékenység fogalmát a következıképpen adhatjuk meg: 315. § (2) E fejezet alkalmazásában gazdasági tevékenység a bevétel elérése érdekében vagy azt eredményezı módon saját kockázatra rendszeresen végzett termelı, kereskedelmi vagy szolgáltató tevékenység. A gazdasági tevékenység tehát fizikai javak termelésében, szolgáltatások nyújtásában vagy kereskedelmi tevékenységben nyilvánul meg, mégpedig akkor, ha bevétel elérése érdekében folytatják (függetlenül attól, hogy esetleg veszteséges lesz a tevékenység, vagy egyáltalán nincs is bevétele, mint ahogy a pénzmosodák kifelé veszteségesnek látszanak is), illetve bevételt eredményezı módon mőködtetik. Ez utóbbira példa lehet egy nonprofit alapítvány, amely nem kíván nyereségre törekedni, de kifelé látszólag váratlanul (ugyanakkor a pénzmosók által tudatosan tervezett módon) hirtelen nagyobb bevételhez jut, annak ellenére, hogy ezt eredetileg „nem tervezte”. A definíció talán kicsit túlzó törvényhozói óvatosságból meglehetısen tág, ami azonban nem baj, hiszen nem ad reális lehetıséget kiskapuk nyitásához. Két szempontból is tágította tehát a jogalkotó a gazdasági tevékenység fogalmát a 2007. június 1. elıtti állapothoz képest: 1) nem nyereségre, hanem bevétel elérésére törekszik a gazdálkodó, vagy 2) még ilyen cél sem vezérli, hanem pusztán véletlenül ér el bevételt. A definíció alapján biztosan nem tartoznak a gazdasági tevékenység fogalma alá a saját szükségletek kielégítését célzó tevékenységek (pl. utazásra, autókra vagy a saját maga által használt ingatlanokra költi el a bőncselekménybıl származó pénzt20). Az elkövetı azonban éppen azért folyamodik a pénzmosáshoz, mert fél a lebukástól, és nem meri elkölteni a bőncselekménybıl származó profitot. d) a dolgon fennálló jog vagy az e jogban bekövetkezett változások, illetve a dolog fellelhetıségi helyének eltitkolása vagy elleplezése alapvetıen a bőnpártoláshoz hasonló jellegő magatartások, amelyeket a pénzmosó azért követ el, hogy az alapbőncselekmény elkövetıjének felelısségre vonását megakadályozza vagy megnehezítse. Az új szabályozás ezt is tettesi cselekménnyé minısítette, tehát pénzmosó az is, aki – a dolgon fennálló jogot stb. eltitkolja (ez passzív magatartás, vagyis az elkövetı csak akkor büntethetı, ha jogilag elıírt kötelessége lenne a kérdéses adatok feltárása), – a dolgon fennálló jogot stb. elleplezi (ez aktív magatartás, vagyis az elkövetı szándékosan próbálja eltüntetni a kapcsolatot a bőncselekménybıl származó dolog és az alapbőncselekmény elkövetıje között). e) a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenység végzése, vagy pénzügyi szolgáltatás igénybevétele. A tényállásban korábban használt „pénzügyi és bankmővelet” fogalma máshol nem szerepel a Btk.-ban, illetve ezt a fogalmat egyetlen háttérjogszabály sem határozta meg. A jogbiztonság és normavilágosság szempontjából aggályos kifejezést a módosító törvény felváltotta a „pénzügyi tevékenység, illetve pénzügyi szolgáltatás igénybevétele” győjtıfogalommal, amelynek tartalmát a Btk.-ba beiktatott új rendelkezés, a 303/C. § (2) bekezdése fejti ki: „A 303. § és a 303/A. § alkalmazásában pénzügyi tevékenységen, illetve pénzügyi szolgáltatás igénybevételén a pénzügyi szolgáltatási vagy kiegészítı pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási vagy kiegészítı befektetési 20

Ehhez kapcsolódóan szellemesen jegyzi meg Tóth Mihály, hogy az ilyen költekezés esetén kérdéses, hogy így lehet-e egyáltalán vagyont leplezni. (Tóth Mihály: Gazdasági bőnözés és bőncselekmények. KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2002. 359. oldal)

9

szolgáltatási, árutızsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, kockázati tıkealap-kezelési, tızsdei, elszámolóházi vagy központi értéktári, biztosítási, önkéntes kölcsönös biztosító pénztári vagy magán-nyugdíjpénztári tevékenységet, illetve annak igénybevételét kell érteni.” (E tevékenységek tartalmát a háttérjogszabályok részletesen meghatározzák, ezeket a 8. 2. pontban foglaltuk össze a jogosulatlan pénzügyi tevékenység elemzése kapcsán.) Hangsúlyozni szeretnénk azonban, hogy a bőncselekménynek ezt a fordulatát is elkövetheti bárki, tehát nem csak a legális pénzügyi tevékenység végzése, vagy pénzügyi szolgáltatás igénybevétele tényállásszerő a pénzmosás megállapítása szempontjából. A Btk. által használt „bármilyen” jelzı is arra utal, hogy mind a legális, mind az illegális mőveletek megalapozzák a bőncselekmény megállapítását, tehát akár egy érvénytelen jogügylettel is elkövethetı a pénzmosás, és nem szükséges a törvény által elıírt szervezeti keretek betartása vagy feltételek megléte sem (ami viszont más bőncselekmény megállapítását is lehetıvé teheti). A jogalkotó tehát az elkövetési magatartást a második fordulat esetében is meglehetısen tág körben határozta meg. 2. A második bekezdésben található változatot statikus pénzmosásnak is nevezhetjük, mivel az elkövetési magatartások túlnyomó többsége közgazdasági értelemben vagyon-transzformációt nem eredményez. A statikus pénzmosást az alapbőncselekmény elkövetıje nem követheti el. Az elkövetési magatartások a következık: – a dolog megszerzése saját magának vagy harmadik személynek: gyakorlatilag az eredetleplezési célzat nélküli megszerzés büntetendıvé nyilvánításával, az EU jogának megfelelve ugyan, de olyan szabályozást iktattunk be a Btk.-ba, amely már kriminológiai értelemben pénzmosásnak nem tekinthetı tevékenységeket is pénzmosásnak minısít. (Pénzmosónak minısül majd például az a szülı is, aki a gyermekének a bankrablásból származó zsákmányából kap egy kisebb összeget, amibıl a lakásrezsijét kifizeti…) – a dolog megırzése, kezelése, használata vagy felhasználása, vagy az ellenértékén más anyagi javak szerzése: ezek az alapbőncselekmény elkövetıje számára akár „baráti szívességbıl”, akár haszonszerzés végett történı tevékenységek. Ilyen lehet például a bőnös úton szerzett vagyon egyszerő ırzése páncélszekrényben (gyakori e körben az ügyvédi letét), de kamatoztatása vagy befektetés, pénzügyi mőveletek végzése az összeggel (ha nincs eredetleplezési célzat, ez a fordulat állapítandó meg). Vitatott kérdés volt eddig a szakirodalomban21, hogy az ügyvédi honorárium, amelyet a védıügyvéd a bőnelkövetıtıl adott esetben a bőncselekmény elkövetésével összefüggésben szerzett pénzbıl kap, lehet-e pénzmosás tárgya. Ha az ügyvéd tudja, hogy bőncselekménybıl származó pénzt vett át, pénzmosást valósít meg a hatályos magyar szabályozás szerint. Ugyanígy pénzmosás miatt vonandó felelısségre az ügyvéd, aki ügyvédi letétként elfogad olyan pénzt, amelyrıl tudja, hogy bőncselekmény elkövetésébıl származik. (Más kérdés persze, hogy az elkövetı, vagyis az ügyvéd tudattartalmának a bizonyítása rendkívül nehéz feladat lesz.)

21

Ld. Lars Hombrecher: Geldwäsche (§ 261 StGB) durch Strafverteidiger? Aachen, 2001. Valamint: Wolfgang Wohlers: Geldwäschrei durch die Annahme von Verteidigerhonoraren – Art. 305. StGB als Gefahr für das Institutder Wahlverteidigung (=Schweizerische Zeitschrift für Strafrecht 2002. 2. szám 197-219. oldal)

10

3. A saját pénz mosását kizárólag az alapbőncselekmény elkövetıje követheti el, a következı elkövetési magatartásokkal: – a saját korábbi, szabadságvesztéssel büntetendı cselekményének elkövetésébıl származó dolog gazdasági tevékenység gyakorlása során történı felhasználása, – a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenység végzése, vagy pénzügyi szolgáltatás igénybevétele. (Ezen elkövetési magatartások elemzését a korábbiakban már elvégeztük, a dinamikus pénzmosás bemutatásakor.) 4. A gondatlan pénzmosás tényállása megegyezik a saját pénz mosásával, azzal a lényeges különbséggel, hogy ezt csak olyan személy követheti el, aki az alapbőncselekmény elkövetésében nem vett részt. Azért kezeljük önálló alakzatként, mert a három korábbi verzió közül egyiknek sem képezi a gondatlan változatát, ez egy új alapeset. Az elkövetési magatartások tanúsítása, a felhasználás, illetve a pénzügyi tevékenység végzése vagy végeztetése itt is szándékos, a gondatlanság a dolog bőnös eredetének felismeréséhez kapcsolódik. Ha a pénzmosást elkövetı nem volt tisztában a dolog bőnös eredetével (vagy csak nem lehet rábizonyítani), ám ezt a körülményekbıl fel kellett volna ismernie, a gondatlan alakzatért felelhet. A gondatlan alakzatból természetszerőleg kimaradt a célzat is.22 Visszatérve tehát a klasszikus pénzmosás elemzésére, a pénzmosás mindhárom alapesete mind a szándékos, mind a gondatlan változat esetén értékhatártól függetlenül bőncselekmény, tehát egyik alapesetnek sincs szabálysértési alakzata. A bőncselekmény az elkövetési magatartások bármelyikének tanúsításával befejezetté válik (mivel magatartási, immateriális bőncselekményrıl van szó), tehát nem szükséges hozzá az, hogy a pénzmosási mővelet sikeres legyen. A dinamikus, a statikus és a gondatlan pénzmosást az alapbőncselekmény elkövetıjén kívül bárki elkövetheti, tehát a bőncselekmény alanya lehet minden 14. életévét betöltött, beszámítási képességgel rendelkezı természetes személy, aki nem vett részt az alapbőncselekmény elkövetésében. A saját pénz mosását értelemszerően az alapbőncselekmény elkövetıje követheti el tettesként. Néhány szerzı véleménye szerint az alapbőncselekmény elkövetıjének pénzmosás miatt történı megbüntetése több szempontból aggályos. A magyar büntetıjog dogmatikája ugyanis a látszólagos anyagi halmazat egyik eseteként tartja számon a „büntetlen utócselekmények” kategóriáját. Földvári József álláspontja ezzel kapcsolatban a következı: „emberiességi szempontokkal indokolhatjuk a büntetlen utócselekmény másik megnyilvánulási formáját. Az emberi természettel ellentétes követelmény lenne azt várni egy bőnelkövetıtıl, hogy saját maga leplezze le bőncselekményét. Ennek elmaradását ezért nem értékelhetjük soha külön önálló bőncselekményként. Ha tehát valamely bőncselekmény megvalósítását az elkövetı csak úgy kerülhetné el, ha leleplezné korábbi bőnelkövetését, az utóbbi bőncselekményt büntetlenül kell hagyni.”23 Egyes szerzık álláspontja szerint a pénzmosást is ilyen büntetlen utócselekményként kellene kezelni, ha saját bőncselekménybıl származó pénz mosásáról van szó. Az elkövetınek ugyanis, ha nagyobb összegő profitot realizált egy bőncselekmény elkövetésébıl, két lehetısége van. Megteheti, hogy a személyes szükségleteire fordítja az összeget, ekkor azonban 22

Volt már sajnos példa arra a magyar büntetıjogban, hogy egy gazdasági bőncselekmény (a jövedéki orgazdaság) célzatos alapesetéhez kapcsolódóan a gondatlan elkövetést is büntetni rendelte a törvényhozó, ami valószínőleg a hazai büntetıjogi jogalkotás mélypontját jelentette. 23 Földvári József: Magyar büntetıjog Általános rész. Osiris Kiadó, Budapest, 1997. 227. oldal

11

számolnia kell az azonnali lebukás veszélyével (ezért az elkövetık többnyire várnak néhány hónapot a bőncselekménybıl származó profit felhasználásának megkezdése elıtt, és nem is kezdenek gyanúsan nagy költekezésbe). A másik alternatíva: megpróbálja tisztára mosni a pénzt, ekkor viszont azzal is számolni kell, hogy a lebukás esetén legalább két bőncselekmény miatt fogják felelısségre vonni. Ezzel szemben van olyan álláspont, hogy mivel a bőncselekménybıl származó anyagi javak felhasználásának nem rendszerinti elıfeltétele a pénzmosás, ezért nem tekinthetjük büntetlen utócselekménynek. A bőncselekménybıl származó pénzt az elkövetı felhasználhatja pénzmosás nélkül is, és ha nem azonnal, nem nagy mennyiségben kezdi meg a pénz elköltését, valószínőleg nem is fog gyanút kelteni vele. Az alapbőncselekmény elkövetıjének büntethetıségét támasztja alá az is, hogy a pénzmosásnak önálló jogi tárgya van, hiszen ez a tényállás a pénzügyi szektorba vetett bizalmat is védi. A dinamikus pénzmosás és a saját pénz mosása csak szándékosan követhetı el. Mindkét verzió a tényállásban található célzat miatt csakis egyenes szándékkal követhetı el. Ilyenkor az elkövetı tudata átfogja legalább azt, hogy a dolog bőnös eredető, és a saját magatartásának a célja az elkövetı alapbőncselekmény miatti felelısségre vonásának lehetetlenné tétele vagy legalábbis megnehezítése. A statikus pénzmosás elkövethetı eshetıleges szándékkal is. Ebben az esetben a Btk. szerint az elkövetı tudatának minimálisan azt kell átfognia, hogy a dolog eredetét az elkövetés idıpontjában ismerje. Van emellett a pénzmosásnak egy gondatlan alakzata is, amely a saját pénz mosásának tényállásával egyezik meg, de csak kívülálló személy követheti el, az alapbőncselekmény elkövetıje nem. A törvényhozó a 303. § (4) bekezdésében sorolja fel azokat a körülményeket, amelyek megvalósulása esetén a dinamikus, a statikus pénzmosásnak és a saját pénz mosásának a társadalomra veszélyessége olyan fokban megnı, hogy súlyosabb büntetési tétel (kettıtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztés) kilátásba helyezése indokolt. A minısített esetek a következık: Az elsı ilyen körülmény az üzletszerőség. A Btk. 137. § 9. pontja szerint üzletszerően követi el a bőncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegő bőncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik. Minısítı körülmény továbbá, ha a bőncselekményt különösen nagy vagy azt meghaladó értékre követik el. Ez a Btk. 138/A. § szerint ötvenmillió forintot meghaladó értéket jelent. Hangsúlyoznunk kell, hogy nem a pénzmosási tevékenységbıl származó „jutaléknak” kell meghaladnia az ötvenmillió forintos értékhatárt, hanem a büntetendı cselekménybıl származó dolog (azaz általában a tisztára mosni kívánt pénz) értékének kell átlépnie azt. A harmadik minısítı körülmény a speciális szervezeti keretekben történı elkövetéssel kapcsolatos. E szervezeti keretek részletes bemutatását ehelyütt mellızzük, a pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása elnevezéső bőncselekmény kapcsán majd visszatérünk rájuk. Kérdésként merülhet fel, hogy a felsorolt személyek és szervezetek csak törvényesen – megfelelı engedélyek birtokában – mőködve alapozzák-e meg alkalmazottaik pénzmosás miatti súlyosabb fenyegetettségét. Egyetértve Tóth Mihály álláspontjával kijelenthetjük, hogy „nem, a lényeg ugyanis az, hogy a pénzmosást az említett szervezeti keretek attól függetlenül megkönnyítették, hogy formálisan nem feleltek meg a törvényes

12

követelményeknek.”24 Természetesen, ha az elkövetı a megfelelı engedélyek hiányában fejti ki a fent említett tevékenységeket, és így követ el pénzmosást, akkor a pénzmosás minısített esete mellett vizsgálandó, hogy ezzel halmazatban más bőncselekmény is megvalósult-e. A kérdés persze elméleti jellegő, mert a pénzmosók valódi bankokat, a jogszabályok által elıírt követelményeknek megfelelıen mőködı, nagy tekintélyő (megfelelı bonitással rendelkezı) pénzintézeteket szeretnek felhasználni. A felsorolt szervezeti keretek közötti elkövetés esetén a társadalomra veszélyességet az növeli meg, hogy az ilyen szervezetek alkalmazottai ismerik a pénzügyi rendszer mőködését, ráadásul egyszerre több pénzmosónak is segíthetnek a bőncselekménybıl származó dolgok legalizálásában. A hivatalos személy fogalmát a Btk. 137. §-a határozza meg. Ügyvédnek tekintendı az ügyvédekrıl szóló 1998. évi XI. törvény szerint az a személy, aki egyéni ügyvédként, alkalmazott ügyvédként és ügyvédi iroda tagjaként fejt ki tevékenységet. Nem alapozza meg a súlyosabb minısítést, ha az ügyvéd a törvény szerint szünetelteti illetve nem gyakorolja az ügyvédi tevékenységet, vagy az ügyvédi tevékenységét felfüggesztik. Az alkalmazott ügyvéd ügyvédi tevékenységet kizárólag a munkáltatója által, a részére adott megbízás alapján végezhet. Ebbıl következıen, amennyiben az alkalmazott ügyvéd ügyvédi megbízás alapján követi el a pénzmosást, de nem tud a bőncselekményrıl, abban az esetben a megbízó ügyvéd közvetett tettesként felel. A gondatlan alakzat minısített esetei közül az üzletszerőség értelemszerően hiányzik, és az ügyvédként történı elkövetés sem minısítı körülmény. Az elıkészületi magatartások közül a törvény a pénzmosás elkövetésében való megállapodást bünteti. A megállapodás legalább két személy kölcsönös egyetértését feltételezi. Részese lehet az alapbőncselekmény elkövetıje is, de ha késıbb a pénzmosást legalább megkísérlik, abba az elıkészületnek minısülı cselekmény beolvad, tehát ezt a bíróság nem veszi figyelembe. Az a személy, aki az alapbőncselekmény elkövetése elıtt állapodik meg a tettessel a pénzmosásban, az elıkészületen kívül felelısséggel tartozhat az alapbőncselekményhez nyújtott pszichikai bőnsegélyért is. A törvény meghatároz egy büntethetıséget megszüntetı okot is. A pénzmosás elleni hatékonyabb fellépés elısegítése és az a kriminálpolitikai célkitőzés hívta életre ezt a rendelkezést, hogy nagyobb érdek főzıdik a még felderítetlen, vagy csak részben felderített cselekmény leleplezéséhez, mint az elkövetı megbüntetéséhez. Ha tehát az elkövetı önként feljelentést tesz, vagy ilyet kezdeményez, nem büntethetı pénzmosás miatt. A bíróságnak nincs mérlegelési lehetısége: ha a cselekményt még nem fedezték fel teljesen, a feljelentı mentesül a felelısségre vonás alól. Ez azonban természetesen nem vonatkozik az elıcselekményre. Ha abban bármilyen elkövetıi minıségben részt vett a pénzmosás miatt nem büntethetı elkövetı, azért felelısségre vonható. A „feljelentés kezdeményezése” elsısorban az intézeti, vagy hivatalos személyként elkövetett pénzmosás miatt fontos, ahol – bizonyos hivatali, szolgálati utak betartása folytán – maga a kezdeményezés is méltányolható lehet. A büntethetıséget megszüntetı ok – a rendszerbeli elhelyezésétıl függetlenül – a szándékos és a gondatlan változatra egyaránt vonatkozik (hiszen a 24

Tóth Mihály: Gazdasági bőnözés és bőncselekmények. KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2002. 361. oldal

13

gondatlanságára a tettes késıbb is rájöhet), nem terjed ki azonban a 303/B. §ban szabályozott bejelentési kötelezettség elmulasztására, amely önálló bőncselekmény.25 2. A terrorizmus finanszírozása A terrorizmus jellegzetesen huszadik századi jelenség, komolyabb problémaként elıször csak a második világháborút követı idıszakban jelentkezett, fıként három földrajzi térségben: Nyugat-Európában, Közel-Keleten és Latin-Amerikában. A jövı legfontosabb kihívásai a nukleáris terrorizmus, az ökoterrorizmus, a biológiai terrorizmus, a cyber-terrorizmus és – évtizedek óta változatlanul komoly problémaként – továbbra is számolni kell a vallási alapon szervezıdött radikális terrorcsoportok tevékenységével. A terrorizmus finanszírozása a 2001. szeptember 11-i New York-i és a 2004. március 11-i madridi terrortámadások, valamint az ezek hatására beindult nemzetközi jogalkotási folyamat következtében egyre inkább a pénzmosással együtt tárgyalt kérdéskörré válik. A probléma súlyát jelzi az a pár évvel ezelıtt publikált amerikai jelentés is, amely szerint a 2001. szeptember 11-i terrortámadások összköltsége mindössze 500.000 dollár lehetett! A terrorizmus finanszírozása várhatóan rövid idın belül mint „fordított pénzmosás”, vagy „pénzbepiszkítás” (money dirtying) be fog épülni a tágabb értelemben vett pénzmosás-fogalomba is. A „terrorizmus finanszírozása” tehát viszonylag új jelenség, amely a pénzmosással összehasonlítva a következı jellemvonásokkal rendelkezik : 1. A motívum inkább erıszakos (megfélemlítés), mint anyagi (nyereségvágy). A terroristák célja leginkább állami szervek, nemzetközi szervezetek valamire történı kényszerítése, a lakosság megfélemlítése vagy más állam alkotmányos, társadalmi vagy gazdasági rendjének megváltoztatása (illetve megzavarása). Ezeket a nemzetközi dokumentumok által megnevezett célokat a magyar Btk. is tartalmazza a terrorcselekményrıl szóló 261.§-ban. A terroristák célja tehát csak a legritkább esetben lehet a haszonszerzés, míg a pénzmosók egyértelmően „profitorientáltak”. 2. A terrorizmus finanszírozására ugyanúgy felhasználnak legális forrásból származó pénzt, mint illegálist. A terroristák a pénzügyi támogatásként kapott összeg jelentıs részét olyan legális forrásból kapják, mint például a karitatív szervezetek, jótékony adományozók, illetve törvényesen mőködı cégek. 3. A harmadik megkülönböztetı jellemvonás az eltérı összegnagyság. A nagyobb terrortámadások is megszervezhetık és lebonyolíthatók viszonylag kisebb összegekbıl is. A 2001. évi New York-i repülıgép-eltérítések elkövetıi például külföldi diáknak álcázva szerény támogatási összegeket vettek fel rendszeresen, és kivétel nélkül egyik átutalás sem érte el a „bővös” 10.000 dolláros határt. A terrorizmus finanszírozása bizonyos szempontból tehát hasonlít a pénzmosásra, néhány szempontból viszont eltér tıle. A tevékenység célja, hogy egy akármilyen (legális vagy illegális) forrásból származó pénzösszeget eljuttassanak egyénekhez vagy csoportokhoz, terrorista cselekményeket téve lehetıvé. A végrehajtáskor azonban kell bizonyos „tranzakciós költségekkel” számolniuk az érdekelt csoportoknak, hiszen ezek a pénzáramok megnövelik a terrorcselekmények 25

Tóth Mihály: Gazdasági bőnözés és bőncselekmények. KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2002. 363. oldal

14

leleplezıdésének, ezáltal a gyanúba keveredés veszélyét. Így egy hatékony terrorista-finanszírozó akció, melynek célja, hogy a pénzösszeget elrejtse és elhatárolja a céljától, a minimálisra csökkentheti a „tranzakciós költségeket”. Érdekességképpen megjegyezzük, hogy a terrorizmus finanszírozása kapcsán elvileg elképzelhetı olyan szituáció is, hogy négy bőncselekmény követi egymást, mégpedig szorosan egymáshoz (ok-okozati viszonyban) kapcsolódva: 1) elıcselekmény (például egy bennfentes kereskedelem); 2) pénzmosás; 3) terrorizmus finanszírozása; 4) terrorcselekmény. A terroristák egyébként – a jelenlegi ismereteink szerint – nem használnak speciális pénzmosási technikákat. Azok a non-profit szervezetek pedig, amelyek a terrorizmust alkalomszerően vagy rendszeresen támogatják, nem is minden esetben tudnak arról, hogy az általuk átutalt pénz milyen célokat szolgál. Pénzmosás céljára és terrorizmus finanszírozására is gyakran használt technika a túlszámlázás a külkereskedelemben. Az USA ezt már 2001. szeptember 11. után felismerte, és egyre nagyobb hangsúlyt fektet az ún. nyílt információkból történı hírszerzésre, amit jelen esetben adatbányászatnak (data mining) hívnak. Folyamatosan figyelik a terrorizmussal kapcsolatba hozható országokkal folytatott külkereskedelmet, és figyelik a gyanús (szokatlanul magas vagy alacsony) árakat. Az így nyert adatok büntetıeljárás megindítását is eredményezhetik. Szakértık becslése szerint az al-Kaida vagyona 1999 és 2001 között átlagosan ötmilliárd USD lehetett, a szervezet költségvetése pedig valahol 20 és 50 millió USD között ingadozik évente. Az eredetüket illetıen elmondható, hogy a drogüzlet (fıleg a kábítószerek szállítása) ehhez az összeghez 30-35 %-ban járul hozzá, míg a kormányok adományai vagy egyéb pénzbeli hozzájárulásai, gazdag magánszemélyek és vallási csoportok „felajánlásai” további 20-30 %-ot tesznek ki. Emellett a klasszikus bőncselekmények (azaz a fenyegetı levelek, a zsarolás és különösen az emberrablás) 10-15 %-ot jelenthet, és végül a maradék 30-35 %-nak a származása ismeretlen. (Az iszlám terrorszervezetek pénzmozgásai a világon tisztára mosott összes piszkos pénz teljes összegének 0,9-5,8 %-át teszik ki, amely számottevınek mondható.) A nyugati országoknak tehát egyik elsıdleges célkitőzésévé vált a terrorizmust anyagi eszközökkel támogató hálózatok azonosítása és szétzúzása. A Financial Action Task Force 2001. október 31-én adta ki a Nyolc Különleges Ajánlást a terrorizmus finanszírozása tárgyában. Ezek elsısorban a FATF tagállamoknak szólnak. Az EU több tagállama is tagja a FATF-nak, de emellett külön érdekesség, hogy az Európai Bizottság is önálló tag (és persze vannak olyan EU tagállamok, amelyek nem tagjai a FATF-nak, így Magyarország sem). Az FATF terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos dokumentumai jelentıs hatással vannak az Európai Unió pénzmosással és terrorizmus finanszírozással kapcsolatos joganyagára, is. Ezek az ajánlások a korábban kiadott, pénzmosással kapcsolatos Negyven Ajánlásban foglaltakon felül a következı intézkedések megtételére ösztönzik a csatlakozó államokat: 1) ratifikálni az ENSZ 1999-ben meghozott, a terrorizmus pénzügyi forrásainak elzárásáról szóló egyezményt , valamint végrehajtani az ENSZ-nek a terrorizmus finanszírozása megelızésének tárgyában hozott határozatait,

15

2) bőncselekménnyé nyilvánítani a terrorizmus, a terroristák és a terrorista szervezetek finanszírozását, valamint beiktatni ezeket a bőncselekményeket a pénzmosás lehetséges elıcselekményei közé, 3) befagyasztani a terroristák pénzügyi eszközeit és egyéb vagyonát, amelyek a terrorizmus vagy a terrorista szervezetek finanszírozását szolgálják, összhangban a vonatkozó ENSZ határozatokkal, 4) megkövetelni a pénzügyi szolgáltatóktól, hogy bejelentsenek minden gyanús körülményt, amely arra utal, hogy az adott pénzösszeg terrorizmussal vagy terrorista szervezetekkel hozható kapcsolatba, 5) a lehetı legszélesebb körő segítséget nyújtani más államoknak a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos büntetı eljárásokkal kapcsolatban, 6) engedélykötelessé tenni és a pénzmosás ellenes szabályozás alá vonni a pénzátutalással foglalkozó vállalkozásokat, ideértve a pénz- vagy értékátutalással foglakozó informális szervezeteket is, 7) kötelezni a pénzátutalással foglalkozó szervezeteket, hogy az átutalásra vezessék rá a feladó nevét, címét és bankszámlaszámát, valamint hogy ez az információ végig rajta legyen az átutaláson a fizetési lánc elejétıl a végéig, biztosítani, hogy senkit (különösen non-profit szervezeteket) ne lehessen felhasználni (és kihasználni) a terrorizmus finanszírozása céljára. A 2001-es és a 2004-es, már említett támadások után a terrorizmus elleni harc szinte minden országban bekerült az elsıdleges preferenciák közé. 2002-ben az Európai Unió kerethatározatában ítélte el a terrorizmust, és kimondta: „Az Európai Unió az emberi méltóság, a szabadság, az egyenlıség és a szolidaritás egyetemes értékei, az emberi jogok és alapvetı szabadságjogok tiszteletben tartása alapján áll, s a demokrácia és a jogállamiság – tagállamai által közösen vallott – elvein alapul. A terrorizmus ezen elvek egyik legsúlyosabb megsértése.” Az alapvetı uniós norma azonban egy elsı pilléres jogszabály, az Európai Parlament és a Tanács 2005. október 26-i 2005/60/EK irányelve a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelızésérıl. Ez meghatározza a terrorizmus finanszírozásának a fogalmát: 1. Cikk (4) bek.: „Ezen irányelv alkalmazásában »terrorizmus finanszírozása«: pénzeszközök bármely, közvetlen vagy közvetett módon történı rendelkezésre bocsátása vagy győjtése azzal a szándékkal vagy annak tudatában, hogy azt teljesen vagy részben a terrorizmus elleni küzdelemrıl szóló, 2002. június 13-i 2002/475/IB tanácsi kerethatározat 1-4. cikkében meghatározott bőncselekmények elkövetésére fogják felhasználni.” Ez az irányelv az elıdeinél szorosabban kapcsolja össze a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának a problémáját, gyakorlatilag egységes rendszerben kell majd az azonosítási és a bejelentési feladatokat teljesíteni. Két döntést ismertetünk végül az európai Bíróság gyakorlatából, amelyek áttételesen a terrorizmus finanszírozásához is kapcsolódnak. Mindkét döntés azon a szabályon alapul, hogy a hatályos jogszabályok értelmében ha bármilyen természetes vagy jogi személy terrorcselekményt követ el, vagy abban segédkezik, akkor az illetékes hatóságoknak joguk van minden fajta pénzügyi forrást zárolni, amely a terrorista cselekmény létrejöttét bármilyen módon segíti. Van egy közösségi szintő nyilvántartás, egy lista, amelyen fent van az összes terrorizmussal feltehetıen kapcsolatba hozható személy, illetve szervezet. Minden, a listán szereplı személyt/szervezetet félévente automatikusan felülvizsgálnak, valamint ha beadja a kérvényt a listáról való levétel céljából, akkor a soron kívüli vizsgálat alapján hoznak új döntést.

16

Az elsı, vagyis az Organisation des Modjahised du peuple d'Iran vs. Council of the Eu / Uk of Gb and NI ügynél a kiindulópont az volt, hogy a szervezet összes tıkeforrását a Tanács és Nagy-Britannia zárolta, külön indoklás nélkül. Mint az a döntésbıl kiderül, a hatóságok nem tudtak igazi indokot adni arra, hogy miért került a listára ez a szervezet, és miért zárták el minden tıkeforrását. Nyilvánvalóan diszkriminatív döntés volt ez a britek és a Tanács részérıl, és elsısorban csak politikai okokat tudtak felsorolni indoklásképpen. Ez alkotmányos jogokat is sértett, ezért az Egyesült Királyság vesztett, a vitatott rendelkezéseket törölték, és a szükséges költségeket az Egyesült Királyság és a Tanács volt köteles állni. A második döntésnél, vagyis a Abdelghani Selmani vs. Council of EU ügynél a felperes, aki Algériából menekült Dublinba, szintén szerepel az említett listán. Mint az a döntésbıl kiderült, jogosan. Neki visszavonták a munkanélküli segélyét, és a bankszámláját zárolták. A felperes kérelmezte, hogy a rá vonatkozó szabályokat töröljék el, illetve kártérítést igényelt. A döntésbıl itt nem derül ki, mi a pontos oka annak, hogy a felperes a listára kerül, de mivel a törlésére vonatkozó kérelmet késedelemmel adta be, ezért elutasították a kérelmét. A felperest Algériában többször letartóztatták, ezért is menekült el (nem tudni, hogy okkal történt-e, de mindenesetre a menekült státuszt megkapta Dublinban.) A vonatkozó nemzetközi joganyagot a magyar jogba átültetı rendelkezések is megszülettek idıvel. Az Országgyőlés a terrorizmus finanszírozásának visszaszorításáról, New Yorkban, az Egyesült Nemzetek Közgyőlésének 54. ülésszakán, 1999. december 9-én elfogadott nemzetközi egyezményt a 2002. évi LIX. törvénnyel hirdette ki. Ennek az Egyezménynek a 18. cikke kimondja, hogy a „Részes Államok együttmőködnek a 2. cikkben meghatározott bőncselekmények megelızésében minden lehetséges intézkedés megtételével, többek között belsı jogszabályaik szükség szerinti, arra irányuló módosításával, hogy területükön megelızzék és elhárítsák az ilyen bőncselekmények területükön vagy területükön kívül történı elkövetését célzó elıkészületeket, ideértve […] azokat az intézkedéseket, amelyek elıírják pénzintézeteknek és pénzügyi mőveletekkel foglalkozó más hivatást gyakorlóknak, hogy a rendelkezésükre álló leghatékonyabb eljárásokat alkalmazzák szokásos vagy alkalmi ügyfeleik, továbbá azon ügyfeleik azonosítására, akiknek az érdekében számlát nyitnak, továbbá hogy fordítsanak különös figyelmet a szokatlan vagy gyanús mőveletekre, és jelentsék be a vélhetıen bőnözı tevékenységbıl származó mőveleteket.” Mind az egyezmény, mind az arra épülı Irányelv abból az elgondolásból indul ki, hogy a pénzmosás megelızésére és megakadályozására hivatott bejelentési és azonosítási elıírások rendszerére, amelyik rendelkezésre áll és világszinten jól mőködik, rá lehet építeni a terrorizmus pénzügyi alapjainak gyengítése céljából meghirdetett harcot. Ennek érdekében a terrorizmus finanszírozásának hazai szabályai is összekapcsolódnak a pénzmosásra vonatkozó rendelkezésekkel. A hatályos pénzmosás elleni törvény, a 2007. évi CXXXVI. törvény Preambuluma utal a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem fontosságára: „E törvény célja, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása tilalmának hatékony érvényesítése érdekében megelızze és megakadályozza a bőncselekmények elkövetésébıl származó pénznek vagy pénzben kifejezhetı értékkel bíró dolognak a pénzmosás szempontjából veszélyeztetett tevékenységeken keresztül történı tisztára mosását, valamint a terrorizmusnak pénzzel vagy pénzben kifejezhetı értékkel bíró dologgal való támogatását.” A terrorizmus finanszírozása a hatályos magyar Btk. szerint bőncselekménynek minısül 2003. március 1. óta. A Btk. 261.§-ában található terrorcselekmény

17

tényállásának (4) és (5) bekezdése tartalmazza a terrorizmus finanszírozására is vonatkozó hazai büntetıjogi rendelkezéseket. A terrorizmus finanszírozása tehát a terrorcselekmény egyik alakzata a magyar büntetıjogban. Erre vonatkozóan a magyar szabályozás elıír feljelentési kötelezettséget is a Btk. 261. §-ban. A terrorcselekmény kiemelt tárgyi súlyára tekintettel tehát a törvény minden állampolgár számára kötelezıvé teszi, hogy a még elıkészületi stádiumban lévı terrorcselekményt feljelentse. Emellett a terrorizmus finanszírozására utaló gyanús körülményeket a Pmt. szerint éppúgy be kell jelenteni, mint a pénzmosás gyanúját. Kérdésként merülhet fel, hogy mi a különbség a bejelentés és a feljelentés között a terrorizmus finanszírozása tekintetében. Kiindulópontunk az, hogy a feljelentési kötelezettség elmulasztása bőntett, míg a bejelentési kötelezettség elmulasztása vétség, tehát a feljelentési kötelezettség elmulasztása a súlyosabb bőncselekmény. A két bőncselekmény soha nem állapítható meg alaki halmazatban, tehát a bíróságnak az eset összes körülményét mérlegelve ki kell megállapítania, hogy a kettı közül melyik bőncselekmény valósult meg. A feljelentési és a bejelentési kötelezettség is egyaránt a (4) és (5) bekezdésre vonatkozik. Az elhatárolás alapja az, hogy feljelentést csak akkor kell tenni, ha valaki hitelt érdemlı tudomást szerez arról, hogy terrorcselekmény elkövetése készül. A „hitelt érdemlı tudomás” magasabb fokú ismeretet, meggyızıdést jelent, mint amit a terrorizmus finanszírozásának a bejelentésekor elvárunk. A második elhatárolási szempont az, hogy a feljelentési kötelezettség tágabb körre vonatkozik, a készülı terrorcselekmény a terrorizmus finanszírozásán kívül magában foglalja az egyéb elıkészületi magatartásokat is. A harmadik különbség pedig a jelentésre kötelezettek köre: feljelentést mindenki köteles tenni, ha ennek feltételei fennállnak, bejelentést pedig csak a 2007. évi CXXXVI. törvényben (és a 2007. évi CLXXX. törvényben) meghatározott személyi kör köteles tenni, az ott leírt feltételek megvalósulása estén. Mindez tehát a következıket jelenti: 1) ha valaki hitelt érdemlı tudomást szerez arról hogy terrorizmus finanszírozása, vagy a terrorcselekmény bármilyen más elıkészülete van folyamatban (pl. valaki robbanóanyagot szerzett be terrorcselekmény elkövetése céljából), akkor feljelentési kötelezettsége keletkezik, amelyet bármely büntetıügyekben eljáró hatóságnál teljesíthet. Ezen feljelentési kötelezettség nem teljesítése a Btk. 261. § (8) bekezdésében meghatározott bőntettet valósít meg. 2) ha terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény merül fel a 2007. évi CXXXVI. törvényben (és a 2007. évi CLXXX. törvényben) meghatározott személyi kör munkájával összefüggésben, akkor errıl a VPOP Pénzügyi Információs Osztályának kell bejelentést tenniük. Ez a kötelezettség tipikusan akkor keletkezik, ha valamelyik tiltólistán szereplı személy nevében vagy javára kezdeményeznek tranzakciót. A kötelezıen figyelembe veendı tiltólistákat a PSZÁF a szolgáltatók számára elérhetıvé teszi. Ezen bejelentési kötelezettség elmulasztása a Btk. 303/B §-ában meghatározott vétségnek minısül. 3) ha arra vonatkozóan merül fel valamilyen adat, tény vagy körülmény, hogy pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya a Magyar Köztársaság területén a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá esı pénzeszközzel vagy gazdasági erıforrással rendelkezik, szintén a VPOP Pénzügyi Információs Osztályának kell bejelentést tenni, a 2 esetkörben meghatározott bejelentéshez hasonlóan. Ennek a bejelentési kötelezettségnek a nem teljesítése az elızı két esetben megfogalmazott büntetıjogi szankciót azonban nem von maga után, de adott esetben a Btk. 261/A. §-ába ütközı nemzetközi gazdasági tilalom megsértésének minısülhet.

18

Magyarországon terrorizmus finanszírozása miatt még nem ítéltek el senkit. Egy jogeset hozható fel példaként. 2003. április 25-én a Nemzetbiztonsági Hivatal kezdeményezésére a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal kiutasított egy szír származású orvost Magyarországról. A pécsi klinika intenzív osztályán dolgozó orvos egy havi keresetét, azaz 105 ezer forintot utalt a Hamasz egyik fedıszervezetének. Állítólag nem tudta, hogy az egyik libanoni televízióban látott felhívás és az ott közölt számlaszám egy terrorista szervezeté lett volna. Ez a védekezése kétséges volt.26 Büntetıeljárás nem indult az orvos ellen, mivel a terrorcselekmény új tényállása még nem lépett hatályba az elkövetés idején. Hazánkban napjainkig kevés bejelentés érkezett terrorizmus finanszírozásának a gyanúja miatt. Ezekrıl is kivétel nélkül az derült ki, hogy véletlen névazonosság miatt szerepelt az illetı a tiltólistán, emiatt jelentette ıt az adott pénzintézet. „Ügyünk” már volt (a szír orvos esete), de bizonyítani nem lehetett a bőncselekményt. Ha az okokat keressük, akkor az optimista verzió szerint még kevésbé fertızött területnek számítunk ezen új bőncselekmény tekintetében, a pesszimista magyarázat az esetleges látenciát jelölheti meg okként. A terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemnek egyébként már kezd kialakulni az önálló intézményrendszere, bár ma még mindig inkább a pénzmosás elleni küzdelem intézményei látják el ezt a feladatot is.

3. A bejelentési kötelezettség elmulasztásának büntetıjogi következményei Végül röviden szólnunk kell a bejelentési kötelezettség elmulasztásának büntetıjogi következményeirıl is. A 2007. évi CXXXVI. törvény27 szabályozza azokat az eseteket, amikor a hatálya alá tartózó szolgáltatóknak bejelentést kell tennie. Az új háttérnorma 2007. december 14-én lépett hatályba.28 A bejelentési kötelezettség büntetıjogi szempontból a legfontosabb azon kötelezettségek közül, amelyeket ez a törvény elıír. A többi kötelezettség nem teljesítése estén, súlyos esetben a PSZÁF illetve az egyéb felügyeletei szervek bírságot szabhatnak ki az általuk felügyelt szolgáltatókra, a bejelentési kötelezettség elmulasztása azonban bőncselekmény, amely miatt a szolgáltató alkalmazottja személyesen is felel, a Btk. szerint: Btk. 303/B. § (1) Aki a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelızésérıl és megakadályozásáról szóló törvényben elıírt bejelentési kötelezettségnek nem tesz eleget, vétséget követ el, és két évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása büntetıjogi üldözésének hatékonyabbá tétele érdekében a bejelentési kötelezettség elmulasztását külön bőncselekményként büntetni rendeli a törvényhozó. Ezt a tettet „banki pénzmosás” címszóval is illetik egyesek, holott az érintett szolgáltatók köre ma már jóval tágabb, és ma már nemcsak a pénzmosás bejelentésérıl szól. A pénzügyi szolgáltatók 26

Pécsi Napilap 2005. 01. 20.

27

A törvény célja az, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása tilalmának hatékony érvényesítése érdekében megelızze és megakadályozza a bőncselekmények elkövetésébıl származó pénznek vagy pénzben kifejezhetı értékkel bíró dolognak a pénzmosás szempontjából veszélyeztetett tevékenységeken keresztül történı tisztára mosását, valamint a terrorizmusnak pénzzel vagy pénzben kifejezhetı értékkel bíró dologgal való támogatását. 28 A korábbi szabályokkal kapcsolatban ld. Gál István lászló: gazdasági Büntetıjog közgazdászoknak (Akadémiai Kiadó, Budapest, 2007. 256 p.)

19

mindennapi tevékenységük során olyan – máshonnan nem beszerezhetı – információk birtokába juthatnak, amelyek nélkülözhetetlenek a legsúlyosabb bőncselekmények elleni harcban.29 A szabályozás ezért „abból indul ki, hogy az anyagi javak nagy összegő mozgását, mobilitását, befektetését, összetételét vizsgáló szervek és szervezetek megfelelı szisztéma mőködtetésével képesek kiszőrni a mögöttes bőncselekmények elkövetésére utaló adatokat, s ezek bejelentése fontosabb, mint a titoktartáshoz főzıdı jog, illetve kötelezettség.”30 Kiemelendı, hogy 2007. július 1. óta csak szándékos elkövetés esetén felel a szolgáltató alkalmazottja, azaz a bőncselekmény megvalósulásához tehát a tudatának át kell fognia, hogy pénzmosás gyanús az adott konkrét tranzakció vagy szituáció, és hogy neki bejelentést kellene tennie, ennek ellenére mégsem teszi meg a bejelentést.

A pénzmosás témakörét érintı további publikációim Könyv A pénzmosás (KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2004 199 p..) Gazdasági büntetıjog közgazdászoknak (Akadémiai Kiadó, Budapest, 2007 256 p.) Tanulmány The Fight against Money Laundering in Hungary (=Journal of Money Laundering Control Volume Eight, Number Two, December 2004., UK, London, 186-192. p., társszerzı: Dr. Tóth Mihály) The History and Present System of Anti-Money Laundering Regulation in Hungary (=InfracŃionalitatea transfrontalieră, Timişoara 2006. 355-365. oldal) A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása (=Emlékkönyv Irk Albert egyetemi tanár születésének 120. évfordulójára Pécs, 2004. 37-42. oldal) A pénzmosás környezete (=Tanulmánykötet Erdısy Emil Professzor 80. születésnapja tiszteletére Pécs, 2005. 157-170. oldal) A pénzmosás terjedelmének becslése (=A pénzmosás elleni küzdelem aktuális kérdései Pécs, 2005. 60-70. oldal) A nemzetközi büntetıjogi együttmőködés a pénzmosás elleni küzdelemben (=Gazdasági büntetıjogi tanulmányok Pécs, 2005. 75-97. oldal) A pénzmosás mint globális gazdasági és büntetıjogi kihívás (=Belügyi Szemle 2005. 6. szám 89-108. oldal)

29

Dr. Auer Katalin – Dr. Osváth Piroska: Törvény a pénzmosás megelızésérıl és megakadályozásáról (=Pénzügyi Szemle 1994. 5. szám 391. oldal) 30 Tóth Mihály: Gazdasági bőnözés és bőncselekmények. KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2002. 364-365. oldal

20

The Techniques of Money Laundering (=Emlékkönyv Losonczy István Professzor halálának 25. évfordulójára Pécs, 2005. 129-138. oldal) Some thoughts about money laundering (=Bizonyítékok. Tiszteletkötet Tremmel Flórián Egyetemi Tanár 65. Születésnapjára Pécs, 2006. 167-175. oldal) A pénzmosás megelızése és az informatika (=Informatika és büntetıjog Pécs, 2006. 36-48. oldal, társszerzı: Molnár Csaba) A pénzmosás elkövetési tárgyai (=Tanulmányok Földvári József professzor 80. születésnapja tiszteletére Pécs, 2006. 59-76. oldal) A pénzmosás elleni küzdelem régi és új irányai a nemzetközi jogban és az EUjogban (=Európai Jog 2007. 1. szám 12-23. oldal) A pénzmosás hatályos büntetıjogi szabályozása Magyarországon (Megjelent a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete honlapján: http://www.pszaf.hu/engine.aspx?page=pszafhu_penzpiaciter&switchcontent=pszafhu_szakkonz2007_20071206_1&switchzone=Content%20Zone%204&switch-render-mode=full Dinamikus és statikus pénzmosás – egy új tényállás kritikai elemzése (=Magyar Jog 2008. 3. szám, társszerzı: Dr. Sinku Pál fıosztályvezetı ügyész, Legfıbb Ügyészség)

Budapest, 2008. április 12. Dr. Gál István László Ph.D.

21