Szoc1
"s és `. :
erium iszter Országgyűlés Hivatala
4470-4/2007 .
Irományszara .
~C
JI 9 3
Érkezett: 2007 FEM 15,
Bernáth Ildikó országgyűlési képviselő asszony részére Fidesz-MPSZ
Budapest
Tisztelt Képviselő Asszony! Az Ön által „Hogyan alakult a Munkaerőpiaca Alap által támogatott képzésben résztvevők száma 2005 óta és mennyire volt eredményes a képzés a munkaerőpiaca reintegráció szempontjából?" címmel, K/1934 . számon benyújtott írásbeli kérdésére az alábbiak szerint válaszolok . A munkaerő-piaci képzés kiemelkedő szerepet tölt be a munkanélküliség kezelésében, a foglalkoztathatóság javításában. A gazdaság munkaerő-igényéhez igazodó kompetenciák és szakképesítések megszerzésével javul a támogatásban részesülők munkaerő-piaci pozíciója, elhelyezkedési esélyük növekszik . Az egész életen át tartó tanulás széles körű elterjesztésével célunk az, hogy a munkavállalók képessé váljanak a gazdaság gyorsan változó igényeihez történő alkalmazkodásra, foglalkoztathatóságuk megőrzésére . Különösen fontos feladatunk a hátrányos helyzetű rétegek (p1. : tartós álláskeresők, romák, csökkent munkaképességűek stb .) képzési támogatása speciális programok kidolgozásával . A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal adatai szerint 2006 . első 11 hónapjában az előző évinél többen, összesen 41,1 ezren vettek részt munkaerő-piaci képzésben . A résztvevők döntő többsége - 71 %-a - M szerinti szakképzést szerzett, míg mintegy 12%-uk nyelvi képzésben részesült . A részletes statisztikai adatokat a melléklet tartalmazza . A munkavállalók képzési támogatására a Munkaerőpiaca Alap mellett az Európai Unió Strukturális Alapjai állnak rendelkezésre . A Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrásfejlesztési Operatív Program (HEFOP 1 .1 .) intézkedése keretében a megyei munkaügyi központok által kidolgozott munkaerő-piaca programokban elsősorban a hátrányos helyzetű munkanélküliek vesznek részt . Ezekben a programokban meghatározó szerepet kap a felzárkóztató és a munkaerő-piaci képzések támogatása . „A munkanélküliség megelőzése és Levétcínt: 1064 Budapest, Alko Telefon : 473-8177, Fax : 302Email cím: kiss .pc Internet: wm y .szmm_,., . :_
1
r
kezelése" című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-piacról kiszorult inaktív népesség munkaerő-piacra történő visszatérését, a munkanélküliség tartóssá válásának megelőzését, valamint az idősebb munkavállalók munkaerő-piaci részvételét . 2006-ban a megyei munkaügyi központok a programterveikben országosan összesen 25 ezer fő bevonását tervezték, mintegy 28,9 milliárd forint forrás felhasználásával . A 2006 . Ill. negyedévi beszámoló szerint a programba bevont létszám meghaladta a 32 ezer főt . A HEFOP 3 .4.1 . keretében a vállalkozások munkahelyi képzéseit támogató pályázat keretében több mint 2000 pályázat érkezett be, mintegy 29 milliárd forint támogatási igénnyel . A mintegy 1000 nyertes pályázó, több mint 12 milliárd forintos támogatásból, megközelítőleg 40.000 fő képzését tudja megvalósítani . A HEFOP 3 .5 .3 . keretében mintegy 4 milliárd forint keretösszeggel meghirdetett „Lépj egyet előre" programba - 2007 . január 24-i állapot szerint - 27 737 fő jelentkezett, ebből 10 677 fő kapott támogatást . A Munkarerőpiaci Alapból a felnőttképzési célú keret terhére az elmúlt három évben a felnőttképzési célú támogatásokból képzésekre a következő összegeket fordítottuk : Kimutatás az MPA FCK - felnőttképzési célú támogatásokról Időszak Támogatás összege (ezer Ft) 2004 . 768 790 2005 . 3 469 114 2006 . 2 557 421 Összesen : 6 795 325 A támogatások révén 2004-ben mintegy 4 ezer fő, 2005-ben 15 ezer fő, 2006-ban becsülten mintegy 15 ezer fő képzése valósult meg . Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat több mint egy évtizede folyamatosan vizsgálja az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök hatékonyságát a résztvevők munkapiaci státusának nyomon követésével. A munkaerő-piaci képzést befejezők elhelyezkedési arányai a tanfolyamok befejezését követő 3 hónap elteltével az elmúlt években közel azonos értéket, általában 40-45 %-ot mutattak . Korábbi reprezentatív felmérések adatai szerint a tanfolyam befejezését követő egy év elteltével az elhelyezkedési arányok azonban viszonylag jelentős mértékben, 55-60 %ra növekednek . Az elhelyezkedési esélyek javulása mellett figyelembe kell venni a munkaerőpiaca képzések azon pozitív hatását, hogy aktivizálja az egyéneket, és mindenképpen megnöveli munkaerő-piaci értéküket, illetve perspektivikus munkavállalásuk, vagy vállalkozóvá válásuk lehetőségeit . Az elmúlt években a képzési programok fontos részévé vált az öninformációs tréning és álláskeresési technikák oktatása . Az ÁFSZ az összegyűlt tapasztalatok elemzése alapján a munkaerő-piaci képzések hatékonyságának növelését fontos szempontnak tekinti . A munkaügyi központoknak kiadott módszertani ajánlásokban az FSZH az eszközök hatékonyságának javítására tesz javaslatokat . Ilyen többek között a munkaerő-piaci igények megbízhatóbb előrejelzése, a tanfolyami szakirányok körültekintő megválasztása és a képzésekre bekerülő személyek pályakorrekciójának szakszerű támogatása, illetve a résztvevői kör gondos kiválasztása . A probléma azonban ennél természetesen sokkal összetettebb, mivel a képzéseket követő rövid 2
távon érvényesülő elhelyezkedési arányok a munkaerő-kereslet alakulásával, a gazdaság növekedési ütemével is szoros összefüggést mutatnak. A foglalkoztatási törvény 2007 . január 1-i hatállyal történő módosítása többek között érintette a foglalkoztatást elősegítő képzési támogatásokat is. A munkaerő-piaci képzések hatékonyságának növelését és a képzésben való részvétel ösztönzését célozza a keresetpótló juttatás összegének megemelése . A folyósítás feltétele, hogy a tanfolyam legalább a heti húsz órát elérő időtartamú legyen . A Kormány nemcsak a munkaerő-piaci képzések hatékonyságának növelésére törekszik, hanem elő kívánja segíteni az oktatás és a szakképzés általános hatékonyságának javítását . Ennek érdekében a felnőttképzés mellett a Szociális és Munkaügyi Minisztérium irányítása alá került a szakképzés tartalmi irányítása is . A szak- és felnőttképzés összehangolt fejlesztése keretében új térségi integrált szakképző központok (TISZK) kialakítására kerül sor . A munkaerő-piaci igények és a képzés közötti kapcsolat erősítésére az elmúlt időszakban is több kormányzati intézkedés történt. A felsőoktatási törvény módosítása intézményi kötelezettséggé tette a pályakövetés bevezetését a végzett hallgatók körében, ami az intézmények minőségbiztosítási és minőségfejlesztési rendszerének részét képezi . A szaktárcák, gazdasági kamarák és az érintett szakmai szervezetek bevonásával készült szakképzés-fejlesztési stratégia szintén tartalmaz a pályakezdők életútjának nyomon követésével kapcsolatos feladatokat . Olyan szakképzési rendszer működtetésének megteremtése a cél, amely - folyamatosan figyelemmel kísérve és értékelve a vállalati munkaerő-igényeket - alkalmazkodni tud a munkaerőpiac változásaihoz, és a szakmai képzés szerkezeti, tartalmi és módszertani fejlesztésével képes biztosítani a szükséges szakmai kompetenciákat . Budapest, 2007 . február „
f
s„
3
Melléklet A Munkaerő-piaci Alapból támogatott képzésben résztvevőkre vonatkozó statisztikai adatokat a következő táblázatok tartalmazzák :
Munkaerő-piaci képzésben résztvevők érintett létszáma, fő
Időszak
2004
2005
2006
január
31580
13893
19809
február
32352
13750
19995
március
31562
13076
20773
április
28259
11990
18325
május
26875
12453
17386
június
22744
13235
14810
július
16514
10860
11192
augusztus
12768
9946
9149
szeptember
13698
12624
11127
október
15466
16520
14143
november
15501
17846
16040
december
14861
21025
Munkaerő-piaci képzésben résztvevők havi átlaglétszáma, fő
Megnevezés
2004 Munkanélküliek képzése Munkaviszonyban állók képzése ÖSSZESEN
2005
2006*
15481
10223
11615
2438
1615
1319
17919
11838
12934
* 1-11 hónapok havi átlaga
Megnevezés
Munkaerő-piaci képzésben résztvevők egy főre jutó támogatási összege, ezer R 2004
2005
2006*
Ajánlott képzés
180
180
178,8
Elfogadott képzés * A 2006. évi terv alapján
110
130
90,5
4
Követéskor munkaviszonyban állók aránya,
Megnevezés
2003
2004
2005
Ajánlott képzés
43,2
45,5
43,8
Elfogadott képzés
46,0
45,6
51,4
Munkanélküliek képzése
44,4
45,5
46,2
Munkaviszonyban állók képzése
94,1
92,1
90, 4
Megnevezés
Munkaerő-piaci képzésben résztvevők aránya az aktív foglalkoztatási eszközökben résztvevők között 2004
Képzés összesen
27,5
2005 19,8
2006* 24,1
Munkaerő-piaci képzésben résztvevők megoszlása, Munkanélküliek képzése Munkaviszonyban állók képzése * 1-11 hónapok adatai alapján
87,5
88,9
92,4
12, S
11,1
76
Megj : A megyei munkaügyi központok 2007 . évi forrásfelosztási javaslatai alapján a munkaerőpiaca képzésben résztvevők tervezett aránya országosan 22,7% .
Megnevezés
Munkaerő-piaci képzésben résztvevő álláskeresők érintett létszáma a képzés típusa szerint, fő 2004
OKJ képzés
2005
2006*
39431
28326
29294
Nem OKJ képzés
7721
5641
7092
Nyelvi képzés
5277
4901
4720
52429
38868
41106
ÖSSZESEN * 1-11 hónapok havi átlaga
5
