A VEZETÉS TERÜLETEI Katonák – civil pályán A lengyel Katonai Műszaki Akadémián végzett hivatásos katonának kitűnő esélye van arra, hogy a polgári munkaerőpiacon elhelyezkedjék. Erre szükség is van, mivel 2001-ben 3000, a jövő évben pedig több, mint 8000 fővel csökkentik Lengyelországban a hivatásos katonák számát. KEVESEBB HIVATÁSOS KATONÁRA VAN SZÜKSÉG • Azoknak a lengyel fiataloknak, akik idén érettségiznek, jóval kisebb esélyük van katonai karrierre, mint az idősebb évjáratoknak. A lengyel nemzetvédelmi minisztérium idén nem vesz fel elsőéves hallgatókat a szárazföldi hadsereget kiképző katonai főiskolákra, csökkenti a felvételi keretszámot a Katonai Műszaki Akadémián, a Haditengerészeti Akadémián és a Dublini Tiszti Repülőképző Főiskolán. A 2002/2003-as tanévben a lengyel katonai főiskolák összesen mindössze 650 főt vesznek fel – 40%-kal kevesebbet, mint jelenleg. A lengyel hadsereg ennél több szerződést nem képes biztosítani. Ugyanakkor a nemzetvédelmi minisztérium a katonai felsőoktatási intézmények finanszírozási elveit is megváltoztatja. A nyugati hadseregek mintájára a permanens képzést állítja előtérbe. Ma még a katonák kiképzésére fordított kiadások 80%-a az újoncok felkészítésére fordítódik, és mindössze 20%-ot emészt fel a katonai szolgálat idején végzett továbbképzés, márpedig ez utóbbi a legfontosabb kérdés a gyors műszaki fejlődésre való tekintettel. Egyébként is sokkal kifizetődőbb az alapképzés rövidítése, ezt követően pedig a permanens továbbképzés, amely biztosítja a mindig aktuális ismereteket. CIVILEK A KATONAI ISKOLÁKBAN • A Katonai Műszaki Akadémia a jövő évtől civileket is képezni fog, egyebek között rendkívül keresett távközlési szakembereket. Eddig évente 1700-an tanultak az Akadémián. A létszám növelhető lenne, csakhogy a hadseregnek nincs szüksége ennyi tisztre, ezért a nemzetvédelmi minisztérium úgy döntött, hogy nem minden végzett hallgatónak kell katonának lennie. Az, aki be akar jutni az Akadémiára, még a tanulmányok megkezdése előtt párhónapos átképzésen esik át. Ezt követően ellenőrzik a jelentkezők adottságait és tudását, és a kiválasztottakkal szerződést kötnek a tanulmányok idejére. Az ő esetükben a tanulást teljes mértékben a hadsereg finanszírozza. Ugyanakkor e kiválasztottak vállalják, hogy legalább 8–10 évet fognak szolgálni a hadseregben.
2002-től a Katonaorvosi Akadémia is kevesebb hallgatót vesz fel és átalakul a Lódzi Tudományegyetem polgári karává. Mintegy 20–30%-kal csökkenti a felvételi keretszámot a Nemzetvédelmi Akadémia is. A nemzetvédelmi minisztérium oktatási központjainak a száma is csökken: 10-ről 5-re. A szárazföldi csapatoké marad a wroclawi központ, a poznani és toruni központok viszont átalakulnak a permanens képzés (továbbképzés) központjaivá. Jelenleg a lengyel hadseregben különböző tanfolyamokon egyéves vagy kétéves továbbképzésen mintegy 20 000 hivatásos katona tanul. 2000-ben a minisztérium 800 M PLZ-t költött oktatási célokra. Ezek főleg szakmai tanfolyamok, de egyre több a nyelvtanfolyam is. A képzés jellegére és költségeire való tekintettel a tanfolyamok többségét katonai szakemberek tartják. A lengyel hadseregnek vannak vezetési szakemberei is. Ők civil egyetemeket végeztek, tisztek, rendelkeznek a megfelelő jogosítványokkal, azaz taníthatnak. A parancsnokok is részt vesznek az interperszonális kommunikációs tanfolyamokon: tanulják a menedzsmentet, az emberek irányítását. AZ ELŐMENETEL FELTÉTELE A NYELVTUDÁS • A NATO-ban nélkülözhetetlen az angol nyelvtudás. 2001. áprilisi adatok szerint a lengyel hadseregben több, mint 15 000 hivatásos katona tud angolul (közülük 5000-en magasabb, ún. második fokon, több, mint 1600-an pedig harmadik és ennél magasabb fokon). Ez azonban még mindig kevés. Jelenleg évente mintegy 6000-en sajátítják el az angol nyelvet. A minisztérium számításai szerint így 2003 végéig a tisztikarban az angol nyelvtudás már messze nem lesz hiánycikk. Egyelőre főleg a tisztek beszélnek angolul. A tiszthelyettesek nyelvoktatására csak ezután kerül sor. 2002-től a katonai főiskolák végzett hallgatóinak második fokú nyelvtudásról kell bizonyságot tenniük (ez a főiskola sikeres elvégzésének egyik feltétele), ugyanez érvényes a Nemzetvédelmi Akadémiára jelentkezőkre is (nekik az Akadémia elvégzése után el kell érniük a nyelvtudás harmadik fokát, enélkül nem léphetnek elő parancsnoki beosztásba). TANFOLYAMOK KÜLFÖLDÖN • 1991 óta a lengyel hadsereg rendszeresen küld hivatásos katonákat és polgári dolgozókat továbbképzésre a nyugati országokba. A kiküldendő személyeket feletteseik jelölik ki. Az egyik feltétel a harmadik fokú nyelvtudás (szakképzés esetén) vagy a második fokú nyelvtudás (amennyiben nyelvtanfolyamra mennek). A tanfolyamok költségeit (a képzés és – részben vagy teljes egészében – a tartózkodás költségeit) rendszerint a meghívó fél fedezi. A lengyel fél általában csak az útiköltséget fedezi és zsebpénzt folyósít. A minisztérium egyre gyakrabban kap olyan ajánlatokat, amelyek teljes térítést kérnek a tanulásért, szállításért, étkezésért és utazásért. Ezek az ajánlatok a lengyel hadsereg számára túl költségesek. KATONA KONTRA CIVIL • A polgári vállalatok számára a katonai főiskolát (főleg a Katonai Műszaki Akadémiát) végzett mérnökök rendkívül keresettek a BME–OMIKK – Korszerű vezetés, 2002/4.
3
civil vállalatoknál, amelyek nem egy esetben közvetlenül a diploma megszerzése után csapnak le a fiatal mérnökökre és 30–35 000 PLZ kártérítést fizetnek az egyetemnek. Korábban főleg a logisztikai szakértők, most az informatikusok vannak nagy becsben. Azoknak a távközlési vagy informatikai szakértőknek, akik a Katonai Műszaki Akadémiát végezték el, nincsenek gondjaik az elhelyezéssel. Inkább a hadsereg számára gond, hogy megtartsa őket. A civil vállalatok évente legalább egy tucat fiatal hadmérnököt csábítanak el. Ezek jól képzett szakemberek, tehát a polgári munkaerőpiacon is nagyobb keresetre számíthatnak. Számos informatikai cégnél magas beosztásba kerülnek. Ugyanakkor a munkaadók olykor arra panaszkodnak, hogy az informatikai szakon végzett tisztek „elkötelezték” magukat a hadseregnek. Ezzel szemben a műszaki egyetemen végzett mérnökök kezét semmiféle szerződés nem köti meg. A munkaadók esetében a katonai szakértők előnyei a következők: magas szintű szaktudás, fegyelmezettség, kötelességtudás, rendelkezésre állás, a más városba való átköltözés készsége és az elkötelezettség. Sokak szerint a katonák nem elég nyitottak az új jelenségekre, ezzel szemben a műszaki egyetemet végzett civilek nyitott gondolkodásúak. Ez utóbbiak viszont türelmetlenebbek, gyorsan akarnak előre jutni és többet keresni. A hadseregben a Katonai Műszaki Akadémiát végzett informatikus első fizetése nem haladja meg az 1600 PLZ-t, a polgári életben az első fizetés legalább nettó 3000 PLZ. BEINDULT A LÉTSZÁMCSÖKKENTÉSI GÉPEZET • A hadsereg ombudsmanja azt tapasztalja, hogy a lengyel fegyveres erőknél tervezett nagyszabású létszámcsökkentés elsősorban az alakulatokat érinti majd, ugyanakkor a minisztérium bürokratikus központját, a magasabb szintű törzseket és parancsnokságokat érintetlenül hagyja. Az ombudsman bejelentette, hogy figyelemmel fogja kísérni az elbocsátandó hivatásos katonák sorsát, mivel az eddigi tapasztalatok nem a legjobbak. Az államigazgatásban a honvédelemmel kapcsolatos beosztásokban elsősorban az elbocsátásra kerülő hivatásos katonákat kell foglalkoztatni, egyes jelzések szerint azonban ez az elv nem mindig érvényesül. A különböző rendű és rangú hivatalokban továbbra is „hölgyikék” vagy a polgármester ismerősi dolgoznak. Ami a honvédelemnek nyilvánvalóan kárára van. Nem előjogról van szó, hanem közérdekű kérdésről, hiszen a szakemberek jobban értenek a honvédelem ügyeihez, mint mások. AZ ELŐZŐ LÉTSZÁMCSÖKKENTÉS TAPASZTALATAI • A 90-es évek elején a lengyel fegyveres erőknél elsősorban a politikai tisztségekből, a hadtáptól és a műszaki csapatoktól bocsátottak el kádereket. Az elbocsátottak száma több tízezer fő volt. Ezt a csoportot tovább növelték azok a hivatásos katonák, akik saját kérésükre távoztak a hadseregből, mivel a korlátozások évei után végre megvolt erre a lehetőség.
4
BME–OMIKK – Korszerű vezetés, 2002/4.
Akkor a fiatal szakemberek részben kisvállalkozásokba kezdtek, de nagy számban helyezkedtek el az alsó szintű közigazgatásban, az önkormányzatoknál is. Volt katonákból taxisofőrök, gépkocsivezetést oktató instruktorok lettek, ingatlanszakértők, vámügynökök, továbbá – a Kommandos, az egyik első őrző-védő cég – jóvoltából őrző-védő alkalmazottak. A KATONA IGAZI ÉRTÉKE • A volt katonák a hadseregen kívül ritkán futottak be látványos karriert. Egy-két példa azonban erre is akad. Egy volt katonatiszt ma egy nagybank alelnöke, egy másik az egyik nagy gyógyszercég marketingfőnöke, de találunk volt katonatisztet nagy kohászati üzem vagy fővárosi szálloda élén is. A nyugati országokkal ellentétben Lengyelországban a volt katonákért nem versengenek a tekintélyes nagy társaságok, pedig e társaságok nagy becsben tartják a lojális, fegyelmezett, mindig rendelkezésre álló dolgozókat. Egyes szakértők szerint ördögi kör alakult ki: a komoly cégek menedzserei nem hisznek abban, hogy volt katonatisztek képesek kilépni a szűken szakosodott hadmérnök sztereotip világából. De maguk a katonák is elismerik e gyengeségüket, a hadseregnél szerzett és beidegzett szokásokból adódó korlátokat. Éveken át megszokták, hogy főnökeiknek szó nélkül engedelmeskedniük kell, nem hisznek abban, hogy lehetnek érzékenyek, kreatívak. Ezért sokan közülük eltitkolják az új munkaadó elől katonai múltjukat. Úgy látszik, a hadseregnél szerzett tapasztalatok nem használhatók fel ütőkártyaként a munkaerőpiacon. „BENNÜNK VAN A HIBA?” • A lengyel nemzetvédelmi minisztérium személyzeti főosztálya annak idején minden tőle telhetőt megtett annak érdekében, hogy a hadseregtől elbocsátott katonák el tudjanak helyezkedni a civil munkaerőpiacon. Olyan tanfolyamokat is szerveztek, amelyek önbizalomra, valamint arra neveltek, hogy hogyan adja el a piacon a hadseregtől elbocsátott katona a maga szaktudását. A katonai káder rendelkezik a vezető beosztásban szerzett munkatapasztalattal. Ezért a volt katonák jól felhasználhatók ott, hol új munkahelyeket hoznak létre. A katonák számára nagy csalódás lenne, ha az állam a hadsereg átszervezésekor magára hagyná őket. A korábban korkedvezménnyel nyugdíjba vonult főhadnagy ma mintegy 1000 PLZ-t kap havonta kézhez. Ebből a pénzből nem lehet eltartani egy családot. Az átképzéshez nyújtott segítség ma attól függ, hogy a katona „a hadsereg hibájából” távozott-e, avagy saját kérésére. Az előbbi havi 2800 PLZ ún. rekonverziós támogatást kaphat. Az utóbbi legfeljebb 1960 PLZ-re számíthat. Ma az egyéves posztgraduális képzés költsége 3500–4000 PLZ. (Hary Judit) Błaszczak, G.: Angielski jak karabin. = Rzeczpospolita, 2001. máj. 23. p. D2. Lentowicz, Z.: Jak procować na spocznij. = Rzeczpospolita, 2001. júl. 4. p. D6.
BME–OMIKK – Korszerű vezetés, 2002/4.
5
6
BME–OMIKK – Korszerű vezetés, 2002/4.
