Egyszerűsödő számlázás, kevesebb adminisztráció

Elektronikus hírlevél 2009/2. szám Tartalom: - EU hírek - Eseménynaptár - Aktuális pályázati lehetőségek - Hónap interjúja: Beszélgetés Herczog Edit európai parlamenti képviselővel az Európai Kisvállalkozói Intézkedéscsomagról

EU hírek Az EU az illegális bevándorlók munkaadóit büntetné Jelenleg becslések szerint mintegy 4,5 és 8 millió közötti azoknak a külföldieknek (nem EU-országokból származóknak) a száma, akik illegálisan dolgoznak az Unióban. Az Európai Bizottság irányelvtervezete büntetni szeretné azokat a munkaadókat, akik az unióban illegálisan tartózkodókat foglalkoztatnak. Ez leginkább az építőipart, a mezőgazdaságot, valamint a szállodaipart és a vendéglátást érinti. Bírság, az elmaradt bérek kifizetése és eltiltás legfeljebb öt évre a hazai és uniós tenderektől, illetve állami támogatásoktól. Ezeket a minimálisan kötelező büntetési tételeket írná elő az egész unióban egységesen az irányelv az olyan munkavállalókra, akik illegálisan az EU-ban tartózkodókat alkalmaznak. A jelentésről várhatóan az EP február 18-19-i brüsszeli mini-plenáris ülésén szavaznak. További információ: http://www.europarl.europa.eu/news/expert/infopress_page/018-48323-033-02-06-902-20090204IPR4832002-02-2009-2009-false/default_hu.htm Egyszerűsödő számlázás, kevesebb adminisztráció Az Európai Bizottság a hozzáadottértékadó - szabályozás módosítása révén 2012-re 25%-kal csökkenteni kívánja a vállalkozásokra nehezedő adminisztratív terheket. Az Európai Unió felülvizsgálja a hozzáadottérték-adóval kapcsolatos uniós szabályozást; a javasolt módosítások akár évi 18 milliárd euró megtakarítást is hozhatnak a vállalkozások számára. A tagállamoknak jogukban áll a hozzáadottértékadóval kapcsolatos uniós szabályokat saját nemzeti jogukhoz igazítani. A vállalkozások megítélése szerint azonban a tagállami eljárások túl bonyolultak és egymással összeegyeztethetetlenek, ami megnehezíti azoknak a vállalkozóknak a dolgát, akik üzleti tevékenységüket több országra kívánják kiterjeszteni. További információ: http://ec.europa.eu/news/economy/090129_1_hu.htm Nem lesz többé „nemzetközi banktitok”? Az adócsalás elleni hatékonyabb küzdelem jegyében a Bizottság két új irányelv elfogadására tett javaslatot, aminek egyik fontos eleme, hogy a tagállamok nem tagadhatják meg az információtovábbítást banktitokra hivatkozva, ha az információt kérő tagország adófizetőjéről van szó. A globalizáció korában az adócsalók kihasználják a tagállami adóhatóságok területileg limitált hatáskörét, ezért különösen fontos a hatékony együttműködés és a kölcsönös segítségnyújtás előmozdítása az adóigazgatások között. Az átláthatóság, az egyszerű szabályokon nyugvó, gyors információáramlás kulcsfontosságú eleme az adócsalás megakadályozását célzó stratégiáknak. Különösen nehéz elfogadni a banktitokra való hivatkozást, mikor

ezáltal egy tagállam megakadályozza az adókötelezettség helyes megállapítását egy másik tagállam adófizetőjére nézve. További információ: http://www.eubusiness.com/news-eu/1233585121.52 Az EKB stabilan tartja a kamatlábakat - rekordmélységben a brit alapkamat Az Európai Központi Bank (EKB) úgy határozott, továbbra is 2 százalékon tartja irányadó alapkamatát. Ez megfelel egyelőre az elemzők várakozásainak, de márciusban kamatlábcsökkentésre lehet számítani. Közben az angol jegybank (Bank of England) 1, 5 százalékról 1 százalékra csökkentette az irányadó kamatlábat, ami az 1694-es megalapítás óta a legalacsonyabb szint. Az uniós alapkamat csökkentésének elmaradását sorozatban négyszeri kamatlábvágás előzte meg 2008 októbere óta, mikor a jegybanki kamat a 3, 75 százalékos szinten állt. Mindazonáltal nem lehet kizárni a további kamatcsökkentéseket. További információ: http://www.ecb.europa.eu/press/pressconf/2009/html/is090205.en.html http://www.bankofengland.co.uk/publications/news/2009/008.htm EP-vita az autóipar helyzetéről A világválságnak az autóiparra gyakorolt hatásáról tartott vitát az Európai Parlament Strasbourgban. 2008ban 8%-kal kevesebb autót adtak el, mint 2007-ben; a helyzet pedig legalább ilyen rossz lesz 2009-ben is, ez jelentős mennyiségű állást sodorhat veszélybe. A kihívásokra elsődlegesen magának az iparágnak kell válaszolnia. Az autóeladások előrejelzik a gazdasági trendeket, a mostani állapot pedig a gazdaságba vetett bizalom hiányát tükrözi. Az autóipar 12 millió embernek ad munkát Európában, ez pedig a munkahelyek 6 százalékát jelenti. A szektor a hatodik legnagyobb uniós exportőr. A Bizottság célja, hogy átvezesse az iparágat a válságon, és hogy elősegítse a versenyképességet, hogy Európa váljék a világ autógyártásának központjává. Az Európai Beruházási Bank eddig 9 milliárd eurós hitelt ígért, a tagállamok számára pedig lehetővé teszik, hogy - az álláshelyek megőrzése érdekében, és a piac torzítása nélkül - állami támogatásokkal segítsék az autógyártókat. További információ: http://www.europarl.europa.eu/news/expert/infopress_page/052-48168-033-02-06-909-20090203IPR4816602-02-2009-2009-false/default_hu.htm USA: új hangnem az EU és Oroszország felé Mind az amerikai és az európai vezetők szeretnék megőrizni az Oroszországgal kiépített erős kapcsolatokat, sőt Európa és az USA is új biztonsági struktúrát alakítana ki Moszkvával. Washington azonban mindezért cserébe több elkötelezettséget kíván partnereitől olyan kérdésekben, mint Guantanamó és Afganisztán ügye. Az európai vezetők tökéletes egyetértésben hangsúlyozták, hogy Oroszország nem jelent katonai fenyegetést Európa és a NATO számára. A kölcsönös bizalomra azonban haladéktalanul szükség van Moszkva és Brüsszel között, főleg az év eleji gázválságot követően. További információ: http://euobserver.com/9/27569 Internetes tranzakciók: biztonság és adatvédelem Az EU állampolgárainak több mint fele, míg világszerte körülbelül 1,5 milliárd embernek van internet hozzáférése. A 490 milliós unió minden harmadik lakosa vásárol online, mégis csak mintegy 30 milliójuk rendel határon túlról. Ennek tükrében az Európai Parlament kérvényezi az internetes vásárlások biztonságának növelését, egyszerűsített szabályok bevezetését és speciális intézkedéseket a kis és középvállalkozások számára. A biztonságosabb internet napja elnevezésű kezdeményezés keretében pedig 17 nagy internetes cég aláírt egy megállapodást a tizennyolc évesnél fiatalabb felhasználók jogainak védelmében. További információ: http://www.europarl.europa.eu/news/expert/infopress_page/026-48482-033-02-06-903-20090204IPR4848102-02-2009-2009-false/default_hu.htm http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=IP/09/232&format=HTML&aged=0&language=HU &guiLanguage=en

A kis és középvállalkozások nemzetköziesedése az Európai Parlament egyik fő prioritása Az EU vállalkozásainak 99%-át a KKV-k alkotják, ezzel 75 millió munkahelyet nyújtva, azonban nemzetközi szerepük strukturálisan gyenge. Ezért sürgeti az Európai Parlament a Bizottságot a kis és középvállalkozások segítésére a növekedés, piacszerzés, az exporttevékenység kiterjesztése és a nemzetköziesedés területén. Jelenleg mintegy 23 millió KKV működik az EU-ban, de csak 8%-uk exportál nemzeti határaikon túlra. További információ: http://www.europarl.europa.eu/news/expert/infopress_page/026-48480-033-02-06-903-20090204IPR4847902-02-2009-2009-false/default_hu.htm A jövő energiája Nem mindennapi eseménynek adott otthont Brüsszel február 10-én: közel 300 város tett e napon fogadalmat, miszerint 2020-ra szén-dioxid-kibocsátását az uniós célként kitűzött 20%-nál nagyobb mértékben csökkenti. E települések között olyan nagyvárosok is említhetők, mint Bielsko-Biała, Budapest, Hamburg, Lisszabon, Madrid, Riga és Zágráb. A városok polgármesterei éppen akkor gyűltek egybe, amikor Európa éves konferenciáját tartotta a fenntartható energiáról. További információ: http://ec.europa.eu/news/energy/090204_1_hu.htm Az EU-t megrémisztette a protekcionizmus EU politikusok és cégek felfigyeltek a protekcionizmus újjáéledő jeleire, mivel a tagállamok olyan juttatásokkal akarják elkerülni a gazdasági hanyatlást, amikkel a hazai munkaerőnek és vállalkozásoknak kedveznek. Azonban míg a nemzeti kormányok állampolgáraik munkahelyének biztonságát szeretnék növelni, az Európai Bizottság az EU hatalmas belső piacának aláaknázása ellen küzd. A protekcionizmust vissza kell szorítani a szabadkereskedelem fenntartása érdekében, mivel a határok bezárása egy olyan helyzethez vezethet, mint ami az 1930-as években a Nagy Világválság idején állt fent. További információ: http://euobserver.com/9/27581

Eseménynaptár 2009. február 19. Brüsszel, Belgium Mennyire egységes az Európai Unió? Helyszín: Svédország Állandó Képviselete az EU mellett, Square de Meeus 30, Brüsszel Szervezők: FSF (Swedish Foundation for Small Business Research), ITPS (Swedish Institute for Growth Policy Studies), NUTEK (Swedish Agency for Economic and Regional Growth) Regisztráció: 2009. február 16-áig az alábbi email címen: [email protected] További információ: http://www.fsf.se/files/Brussels_Feb19.pdf

2009. február 20. 9:00 – 13:00, Brüsszel, Belgium Innovációs stratégiák modelljei a dinamikus régiókban Helyszín: Régiók Bizottsága, Rue Belliard 101, Brüsszel Szervezők: Európai Bizottság, Régiók Bizottsága, SupPolicy partnerek, Európai partner régiók További információ és regisztráció: [email protected]

2009. február 24. Brüsszel, Belgium Szociális méltányosság a fenntartható fejlődésben – A zöld és szociális Európáért Helyszín: Európai Bizottság, Charlemagne épület, Gasperi terem, 170 Rue de la Loi, 1049 Brüsszel Szervezők: Európai Bizottság Szociális és Foglalkoztatásügyi Főigazgatósága Regisztráció: https://secure.destree.be/ei/getdemo.ei?id=186&s=_29G0OAW9 További információ: http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=88&langId=en&eventsId=145&furtherEvents=yes

2009. február 26.-27. Brüsszel, Belgium Magántőke és spekulatív befektetési alapok – konferencia Helyszín: Belga Nemzeti Bank, rue Montagne aux Herbes Potagères, 61 1000 Brüsszel Szervező: Európai Bizottság Regisztráció (február 18.-ig): http://ec.europa.eu/yourvoice/ipm/forms/dispatch?form=hedgefunds További információ: http://ec.europa.eu/internal_market/investment/alternative_investments_en.htm

2009. március 2.-3. Brüsszel, Belgium Kreativitás és innováció: a legsikeresebb EU programok Helyszín: Európai Bizottság. Charlemagne épület, 170 Rue de la Loi, 1049 Brüsszel Szervező : Európai Bizottság Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatósága További információ: http://ec.europa.eu/dgs/education_culture/valorisation/conferences_en.html 2009. március 4. 8:00 – 9:00, Brüsszel, Belgium Az európai KKV-k versenyképességének növelése: A szatellit információk és szolgáltatások előnyei Helyszín: Európai Parlament, Salon des Membres, Rue Wirtz 60, 1047 Brüsszel Szervezők: SME Union, Eurisy Regisztráció( február 27.ig): [email protected] 2009. március 11-12. Brüsszel, Belgium Kétnapos brüsszeli rendezvénysorozat európai szintű kamarai és régiós lehetőségekről EU-s pályázatok, valamint klaszterek és ipari parkok keretében

együttműködési

Helyszínek: Magyar Régiók Háza, Belgiumi Magyar Nagykövetség, MGYOSZ Brüsszeli Képviselete Szervezők: MKIK Brüsszeli Képviselete, az Észak-Alföldi Régió és az Észak-Magyarországi Régió Brüsszeli Képviseletei, Belgiumi Magyar Nagykövetség Külgazdasági Irodája, MGYOSZ Brüsszeli Képviselete Az első napon kerül sor az MKIK és az Észak-Magyarországi, valamint Észak-Alföldi Régió brüsszeli képviseleteinek közös rendezvényére, melynek célja feltérképezni a kamarák és régiók európai uniós együttműködési lehetőségeit EU-s pályázatok keretében (Lead Market Initiative, FP7, Interreg). A rendezvény meghívotti köre a magyar és európai kereskedelmi és iparkamarák, valamint régiók képviselői, akik operatív szinten vesznek részt EU pályázatok előkészítésében és végrehajtásában. A második nap délelőttjén az MGYOSZ Brüsszeli Képviselete szervez szemináriumot „Az Európai Bizottság klaszterstratégiája és elérhető támogatási formák” címmel. Ezt követően a Belgiumi Magyar Nagykövetség Külgazdasági Irodája által működtetett Brüsszeli Magyar Üzleti Klub rendezvényére kerül sor, melynek témája „Ipari parkok és klaszterek”. Regisztráció és további információ: [email protected]

Aktuális pályázati lehetőségek SWITCH Asia Program Az Európai Bizottság EuropeAid Együttműködési Hivatala 2009. február 27-ig várja pályázatok beérkezését a SWITCH Asia Program keretein belül. A programban ázsiai és európai uniós országok partnerségei vehetnek részt. A pályázók köre kiterjed üzleti közvetítő szervezetekre (pl. kereskedelmi és iparkamarák), kormányzati intézményekre (regionális és helyi szinten), egyetemekre, kutatóintézetekre, nem-kormányzati szervezetekre, nemzetközi szervezetekre. A jogosult ázsiai országok a finanszírozás mértéke szerint két csoportra bonthatók:  80%-os támogatás: India, Indonézia, Malajzia, Fülöp-szigetek, Sri Lanka, Thaiföld, Vietnam, Pakisztán, Dél-Korea, Mongólia, Kína (kivéve Hong Kong, Makaó és kínai Taipei)  90%-os támogatás (kevésbé fejlett országok: Afganisztán, Banglades, Bhután, Kambodzsa, Myanmar, Maldív-szigetek, Nepál, Laosz A pályázati összegek a következő költségek fedezésére fordíthatók: bérköltség, utazási és napidíj, eszközbérlés és szállítási költség, alvállalkozói díjak, a szerződésben meghatározott tevékenységekhez kapcsolódó egyéb költségek (információ átadása, audit, fordítás, fénymásolás, biztosítás, stb.). A pályázat benyújtása két részletben történik, 2009. február 27-ig a projekttervezet benyújtásának kell megtörténnie, illetve minden pályázónak regisztrálnia kell a szervezetét az Európai Bizottság elektronikus adatbázisába (PADOR). A teljes pályázati dokumentáció benyújtási határideje 2009. május 27. További információ: http://ec.europa.eu/europeaid/where/asia/regional-cooperation/environment/switch_en.htm

Flamand pályázati kiírás közép- és kelet-európai országok számára A flamand kormány 1992 óta minden évben meghirdeti pályázatát közép- és kelet-európai országok számára. A flamand külpolitika Közép- és Kelet-Európa viszonylatában három pilléren alapul:  1. pillér: azon közép- és kelet-európai országok, amelyek tagjai az Európai Uniónak Ezen országokkal való együttműködése során a flamand kormányzat a már kiépített kapcsolatrendszerre és hálózatokra összpontosít, illetve azon szektorokra, amelyekben komparatív előnnyel bír: demokratikus társadalmi modell, dinamikus tudásalapú társadalom, valamint egy adminisztrációs politikára szóló modell. 2008-ban az e célra felhasználható pályázati összeg 1 170 000 eurót tett ki.  2. pillér: a csatlakozás előtt álló országok A pályázatok célja ezen országok csatlakozásának és európai integrációjának segítése. 2008-ban a projekt keretében Horvátország 700 000 euró, Macedónia 250 000 euró, a nyugat-balkáni országok pedig összesen 750 000 euró pályázati keretösszeggel gazdálkodhattak.  3. pillér: az ún. „new neighbours” (új szomszéd) országok Az Európai Unióval szomszédos országok és a flamand területek közötti párbeszéd, együttműködés kialakítása a cél, hangsúlyt fektetve az intézményi, demokratikus és gazdasági támogatásokra, illetve a konfliktus-megelőzésre. 2008-ban a pályázat csak Ukrajnára korlátozódott, 450 000 euró keretösszeggel. Ebben az évben új pályázóként Moldova is részesülhet a finanszírozásból. 2009-ben a finanszírozás középpontjában a nyugat-balkáni országok állnak. A pályázatokat 2009. január 1-től 2009. március 31-ig lehet benyújtani. További információ: http://iv.vlaanderen.be/nlapps/docs/default.asp?id=522 Hasznos dokumentumok a 2009. évi kiíráshoz: http://iv.vlaanderen.be/nlapps/docs/default.asp?id=518 ICT Policy Support Programme – Információs és Kommunikációs Technológiák (IKT) program 2009 Az Információs és Kommunikációs Technológiák program (IKT) az Európai Unió Versenyképességi és Innovációs Keretprogramjának (CIP) része. Az IKT-program célja, hogy a lakosság, a közszervek és a vállalkozások (különösen a kkv-k) körében az információs és telekommunikációs technológia szélesebb körű felhasználásával serkentse az innovációt és

növelje a versenyképességet. Az elképzelés lényege, hogy a növekvő társadalmi igényekre válaszul az innováció erősítésére van szükség. Az IKT-program a végső kutatási és demonstrációs szakaszon túli, technológiai és nem technológiai jellegű innovációra irányul, kutatási tevékenységet nem támogat. A Bizottság a programot éves alapon, főként projektekre, köztük kísérleti projektekre, tematikus hálózatokra, valamint egyéb, az IKT-programban szereplő intézkedésekre vonatkozó pályázatok közzétételén keresztül hajtja végre. A 2009. évi munkaprogram összesen 99,5 millió euró támogatást nyújt, az ezen alapuló harmadik pályázati forduló 2009. június 2. kedd, 17:00-ig (brüsszeli idő szerint) lesz nyitott. A pályázat minden, az Európai Unió területén működő jogi személyre vonatkozik. A program az alábbi nyolc témát finanszírozza:  IKT az egészségért és az öregedésért  Digitális könyvtárak  IKT a kormányoknál és a közigazgatásban  IKT az energia hatékonyságban és a környezetvédelemben  Soknyelvű internet  Állami szektor  Az internet fejlődése és biztonsága  Innováció, felhasználói tapasztalatok Az egyes témák célkitűzései letölthetők a következő címről: http://ec.europa.eu/information_society/activities/ict_psp/documents/call_fiche_2009.pdf További információ a pályázatról: http://ec.europa.eu/information_society/activities/ict_psp/participating/calls/index_en.htm A 2009. évre vonatkozó munkaprogram: http://ec.europa.eu/information_society/activities/ict_psp/documents/ict_psp_wp2009.pdf

A hónap interjúja: Beszélgetés Herczog Edit európai parlamenti képviselővel az Európai Kisvállalkozói Intézkedéscsomagról 2008. júniusában az Európai Bizottság ajánlást tett az Európai Kisvállalkozói Intézkedéscsomag (Small Business Act - SBA) megalkotására. A cél egy olyan szabályozási környezet megteremtése a kis- és középvállalkozások számára, melynek eredményeképpen 2012-re azok adminisztrációs költségei 25 százalékkal csökkennének. Az intézkedéscsomag számos konkrét javaslatot tartalmaz, - vállalkozásindítás adminisztratív terheinek csökkentése, az újrakezdés támogatása, csökkentett áfakulcs, könnyebb hozzáférés a támogatásokhoz és a közbeszerzésekhez, az Európai Magán Vállalkozás Statútumának létrehozása - melyek megvalósításáról a későbbiekben a tagállamok saját hatáskörükben dönthetnek. 2009. február 11-én, az SBA parlamenti szavazását megelőző napon a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Brüsszeli Képviselete és a Cseh Gazdasági Képviselet kerekasztal-beszélgetést szervezett az Intézkedéscsomagról az Európai Parlamentben. Herczog Edit európai parlamenti képviselő, a téma kijelölt jelentéstevője a rendezvényen kiemelte, az intézkedéscsomag egyik legjelentősebb hozadéka az az alapvető filozófiaváltás, melyet a „Gondolkozz először kicsiben!" elv elterjedése eredményezhet Európában. Az Intézkedéscsomag lehetséges hatásairól Herczog Edit képviselő asszonnyal beszélgettünk. MKIK: Nyakunkon a válság, miközben mindenki arról beszél, hogy az EU gazdaság motorjai a kis- és középvállalkozások. Milyen segítséget kínál az Európai Kisvállalkozót Intézkedéscsomag a kkv-k helyzetben tartásához? HE: A jelenlegi pénzügyi-gazdasági válsághelyzet megmutatta, hogy minden eddiginél fontosabb az unió gazdaságifoglalkoztatási gerincét adó kkv-k megerősítése, hiszen a kkv-k meghatározó szerepet játszanak az uniós gazdaság versenyképességének fenntartásában. Az intézkedéscsomag filozófiaváltást jelent az EU-ban. Célja, hogy tagállami és szövetségi szinten is eltávolítsa a fekvőrendőröket a kisvállalkozások uniós piacra jutása elől.

MKIK: Melyek azok a legfontosabb intézkedések a csomagban, amelyek eredményesen hozzájárulhatnak a kkv-k és a nagyvállalatok közötti verseny kiegyensúlyozásához? HE: Az intézkedéscsomag több olyan javaslatot tartalmaz, amely európai szinten könnyítheti meg a kkv-k érvényesülését. Például csoportmentességi rendeletet alkot a kkv-k állami támogatására. Ez az ígéretek szerint egyszerűsíteni fogja a közbeszerzési eljárásokat, és csökkenteni fogja a költségeket. Növelni fogja a kkv-k támogatásainak intenzitását, és megkönnyíti a kkv-k számára, hogy a képzési, kutatás-fejlesztési, környezetvédelemi támogatásokból és a támogatások egyéb formáiból részesüljenek. Jelenleg az európai piacon 23 millió kis- és középvállalkozás áll szemben 41 ezer nagy céggel, úgy, hogy közel azonos adminisztratív terhek és szabályok vonatkoznak rájuk. Napjaink Európájában a kkv-k számára a bürokrácia a hatékony és fenntartható működés egyik legnagyobb gátja. Ezen a tarthatatlan állapoton próbál meg változtatni az SBA. MKIK: Melyek azok a Magyarországra kiemelten jellemző problémák, amikre megoldási keretet kínál az Európai Kisvállalkozói Intézkedéscsomag? HE: Különösen az adminisztratív terhek 25 százalékos csökkentése, a fővállalkozói kifizetések 30 napos határidő alá szorítása és a piacra jutás – jelenleg versenykorlátozás alá eső – állami támogatásának megfontolása jelenthet előrelépést. A kkv-kat érintő adminisztratív könnyítés az, ami elsősorban az új tagállamok, így a magyar vállalkozók versenyképességét javítja. Magyarországon a 1,5 millió vállalkozásból közel egymillió az egyéni vállalkozó, csak az elmúlt fél évben 25 százalékkal nőtt a vállalkozások száma, ezért fontos, hogy egyszerűbb szabályokkal, gyorsabb ügyintézéssel segítsük a hazai vállalkozó kedvet. MKIK: 2008 márciusában a Brüsszeli Magyar Gazdasági Klub szervezésében megrendezett kerekasztal-beszélgetésen képviselőasszony azt nyilatkozta, hogy Magyarország még nem használta ki kellőképpen az uniós belső piac előnyeit. Menyiben könnyítheti meg a vállalkozások piacra jutási esélyeit a csomag? HE: A piacra jutás és a piaci érvényesülés akadályait a KKVknak nem megkerülniük, hanem legyőzniük kell. Az SBA célja, hogy ebben a vállalkozásoknak saját lehetőségeihez mérten méltányos segítséget biztosítson. Minden kisés középvállalkozásnak meg kell találnia saját arculatát, saját szerepét és képesnek kell lennie a növekedésre, továbblépésre, akár multikba kapaszkodva, akár saját versenytársaival. Az intézkedések végső célja, hogy a kkv-k az egységes piac minden előnyét élvezhessék és kiterjesszék tevékenységüket a nemzetközi piacokra. A lelassult európai gazdaságot ugyanis a megerősödő kisvállalkozói szektor lendítheti ki a holtpontról. MKIK: Lesz-e valamilyen nyomon követési rendszer annak felmérésére, hogy egyes tagállamok milyen mértékben, és mekkora sikerrel hajtják végre az SBA csomagot? HE: Az európai törvényhozás erőfeszítéseit regionális, országos és helyi szinten is tetteknek kell követniük. A hatósági eljárások, hitelhez jutás, pályázati lehetőségek, munkaerő-alkalmazás, adó- és társadalom-biztosítási ügyek egyszerűsítésével a sikeres vállalkozások előfeltételeit az unió megteremtette, most a tagállamokon a sor, hogy ezek gyakorlati megvalósítását elősegítsék. Az intézkedéscsomag ugyan nem kötelező erejű, de ez egyes tagállamok szintjén megvalósult lépéseket ún. KKV tesztekkel monitoringolja majd az EU.

Az SBA 10 alapelve: 1. Olyan környezet megteremtése, amelyben a vállalkozók és a családi vállalkozások boldogulhatnak, és amely díjazza a vállalkozói készséget. 2. A csődbe jutott becsületes vállalkozók gyors lehetőséget kapjanak az újrakezdéshez. 3. A „Gondolkozz előbb kicsiben!” elvnek megfelelő szabályokat kell alkotni. 4. A közigazgatási rendszereknek meg kell felelniük a kkv-k szükségleteinek. 5. A kkv-k könnyebben férhessenek hozzá a közbeszerzési eljárásokhoz, és az állami támogatásokhoz 6. A kkv-k finanszírozáshoz jutásának könnyítése, továbbá olyan környezet megteremtése, amely támogatja a kereskedelmi tranzakciókhoz kapcsolódó fizetések időben történő teljesülését. 7. Segíteni kell a kkv-kat abban, hogy nagyobb mértékben élvezhessék az egységes piac nyújtotta előnyöket. 8. Elő kell segíteni a kkv-k szaktudásának fejlesztését és az innováció valamennyi formáját. 9. Lehetővé kell tenni a kkv-k számára, hogy a környezetvédelmi kihívásokat üzleti lehetőségekké alakítsák. 10. Ösztönözni és támogatni kell a kkv-kat, hogy részesüljenek a növekvő piacok előnyeiből.

A vállalkozók Európája, melyben jelenleg mintegy 23 millió kisvállalkozás működik, megérdemli a törődést, hiszen ez egyúttal a jelen és a jövő európai munkahelyeivel való törődést is jelenti. Elérkezett azonban annak az ideje is, hogy a „kkv-barát” politika meghatározó politikává váljon az EU-ban. Mivel a reform mögött jelentős politikai akarat van, így várható, hogy tavasszal pecsét kerül a törvénycsomagra.

További információk:

Az új Európai Kisvállalkozói Törvény tervezetének teljes verziója: http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:52008DC0394:EN:NOT

A 2009. februári, MKIK és CEBRE szervezésében az Európai Parlamentben megrendezett kerekasztalbeszélgetésről megjelent közlemények: http://www.cebre.eu/en/news/new-197/ http://www.nepszava.hu/default.asp?cCenter=OnlineCikk.asp&ArticleID=1155384 http://www.piacesprofit.hu/?r=23042

Készítette: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Brüsszeli EU Képviselete