Készítette: Dr. Hodossi Sándor Debrecen József Attila Istenképének alakulása költészete tükrében
Egy magyar költı, aki görög-keleti vallása ellenére gyerekkorában református hittanra járt. Évekkel késıbb két hét után megszökött egy szalézi intézetbıl. Istengyalázás címén ítélték el egyik verséért. Írt több tucat istenes verset, közben materialistának tartotta magát. Lefordította Luther himnuszát. A „Szépség koldusa” volt. Református lelkész temette el. József Attilának hívták. József Attila alakjának és költészetének egész kultusza alakult ki a 20. század második felének magyar irodalmában. A mindössze 32 évet élt szerencsétlen sorsú zseniális alkotót „a munkásmozgalom nagy kommunista költıjeként” méltatta a „szocializmust építı” utókor. Alakjához ugyanakkor már életében másfajta képzetek is kapcsolódtak. Elterjedt róla, hogy nem egyszerően neurotikus, hanem elmebetegséggel küzd. Ez a sejtelem 1937 augusztusától, második szanatóriumi kezelésétıl kezdve erısödött, és terjedt el szélesebb körben.1 Sokan nehezteltek rá, mert 1930-ban durván és méltatlanul bántotta meg a köztiszteletben álló Babits Mihályt. A József Attila-kultusz kialakulásához nagyban hozzájárult korai öngyilkossága is. A meg nem értett, szeretetet sehol nem kapó zsenit látták benne, akit halálba hajszolt környezete érzéketlensége.. Istenes verseirıl lényegesen kevesebb szó esett a halálát követı évtizedekben. Pedig kamaszkorától kezdıdıen alkotott ilyeneket. A 16 évesen írt Keresek valakit címő költeménye után „még nyolcvannyolc versben és verstöredékben találkozhatunk Isten alakjával, illetve a ráutaló fogalmakkal, képekkel, beszédhelyzetekkel.”2 „1922-25 között legalább 25 versben szerepel valamilyen formában, majd fokozatosan csökken az istenes versek száma, míg 1929-1930 körül teljesen eltőnik. 1929 és 1935 között legfeljebb utalások szintjén jelenik meg. 1935-tıl jelenik meg újra motívumként, ekkor azonban mind több s mind többértelmő megfogalmazásban, s mind fontosabb a költészetteremtı funkciója.”3 Változatos szövegkörnyezetben jelenik meg, és különbözı jelentések kapcsolódnak hozzá. Ezért nem meglepı, hogy egészen eltérı módon értelmezték ezeket a mőveket. Bóka László a költı apahiányának kivetítését, a kínzó apahiány feloldásának kísérletét látta istenes verseiben.4 Scheiber Sándor régi keleti legendák motívumait vélte felfedezni bennük.5 Sík Sándor Ady Endrééhez hasonlította ıket, és a gyermeki hangot tartotta fontosnak kiemelni bennük. „Az Ady utáni nemzedék legnagyobb költı-tehetségének, József Attilának istenélménye sokban erısen rokon Adyéval: erısen egyéni, sokrétő, bonyolultsága ellenére is közvetlen és bensıséges. Különbözik azonban Adyétól mindenekelıtt Istenképének nagy határozottságával és egyértelmőségével. Sokkal ’foghatóbb’ Isten jelenik meg elıttünk, erısen antropomorfizálva, egészen földies, olykor szinte földhözragadt vonásokkal megrajzolva, mégsincs benne semmi méltatlan, semmi szentségtelen.”6 Szıke György azt emeli ki elemzésében, hogy a korai Isten-versekben a hiányzó apa képét vetíti bele Isten alakjába, szemben a kései verseivel, amelyekben éppen fordított a helyzet. Isten hiányát pótlandó jelenik meg az apa alakja.7 Szigeti Lajos Sándor Beney 1
Tverdota György:A komor föltámadás titka. Pannonica Kiadó 1998. 19-24. Szigeti Lajos Sándor:A József Attilai-i teljességigény Magvetı, Budapest 1988. 21. 3 Szigeti Lajos Sándor 1988. 101. 4 Bóka László:Válogatott tanulmányok Magvetı Budapest 1966. 152. 5 Scheiber Sándor:József Attila istenes verseinek tárgy és- és képzettörténeti háttere Az irodalomtörténet füzetei 1946. 6 Sík Sándor: József Attila Isten-élménye In. Kettıs végtelen 1969. I. 334. 7 Szıke György: József Attila apaképe In. József Attila útjain. 1980. 279. 2
1
Készítette: Dr. Hodossi Sándor Debrecen Zsuzsához kapcsolódva tagadja, hogy a költı valamennyi Isten-verse egyúttal apavers is lenne.8 Több elemzı is felfigyelt a korai és kései versek összecsengésére. Minden értelmezés közös volt abban az elmúlt fél évszázadban, hogy irodalmi motívumnak tekintette az Istenre utaló jelzıket, szövegrészleteket, és elsısorban életrajzi vagy pszichológiai szempontból magyarázta azokat. József Attila istenes verseinek teológiai elemzését tudomásom szerint eddig senki sem végezte el. Dolgozatomban erre teszek kísérletet. A verseket az 1980-ban Stoll Béla gondozásában megjelent József Attila minden verse és versfordítása címő kötet sorrendje alapján rendszerezem. A gyerekkor emlékei A költı életének elsı 15 éve megszakításokkal bár, de a Ferencvároshoz kötıdik. A 20. század kezdetén a több mint 880 000 budapesti lakosból 3201 volt görögkeleti vallású.9 Közülük az egyik József Áron, akit 1900 elıtt Iosifu Aronnak hívtak. József Attila minden életrajzírója kiemeli, hogy az apa távozása után a család nehéz anyagi körülmények közé került. A szülık Istenhez, egyházhoz való viszonyát József Jolán visszaemlékezéseibıl ismerhetjük meg. „Ha a papa is jókedvő volt, sokáig hancúroztunk az ágyban, míg ránk nem szólt. Akkor egyszeribe elcsöndesedtünk, s egymás mellett feküdve az ágyban, imádkoztunk. A papa-aki elhagyott bennünket- nem tőrte, hogy imádkozás nélkül aludjunk el.”10 A családot elhagyó hőtlen apa és a „kötelezı imádság” kontrasztját magyarázhatja az ötvenes évek harcos ateista szellemisége is, amikor a visszaemlékezés született. Az elemi iskolát Öcsödön kezdte az 1911/12-es tanévben. Öcsöd ugyanúgy református falu, mint Szabadszállás. Bizonyítványában az anyakönyvi adatok rovatban vallásának megjelölése: református.11 (gondviselıje: Gombai Ferencné ugyanúgy református, mint anyja, Pıcze Borbála.) József Eta így emlékezett erre az idıszakra: „Református falu volt Öcsöd, bibliai történeteket tanultunk. Könyvünk nem volt, a füzetbıl olvastuk az anyagot. Meg kell állapítani, hogy Gombaiék nagyon rendesen viselkedtek, s szerettek minket.”12 A polgári iskolában „vallástan” tárgyból szinte végig jeles, kivéve a III. osztályban jó. Csakúgy, mint az elemiben, a polgári iskolában is az egyik legjobb eredményt hittanból éri el. Mivel valószínőleg sem az elemiben sem a polgáriban nem volt görögkeleti hitoktatás, feltételezhetı, hogy református anyja után József Attila is református vallásoktatásra járt. Ezt támasztja alá az a közlés is, mely szerint a Kálvin téri templomba járt vasárnaponként gyerekórára és vasárnapi iskolába13. A tizes évek második felében már nagybeteg anyjáról a következıket írta Jolán: „Mama készülıdött a halálra. Kádinger néni naponta többször belátogatott hozzá. Felrázta a párnát feje alatt, és kamillateát fızött neki. Mama folyton azt hajtogatta elıtte: Isten sok szenvedést és megpróbáltatást mért rá, de nem zúgolódik, mert meg is jutalmazta gyerekeiben.”14 Kisiskolás korában József Attila a Kálvin téri templomban vett részt nénjeivel együtt a vasárnapi iskolai alkalmakon.15Anyja halála után 1920-ban késıbbi gyámja, Makai Ödön próbált segíteni sógorán. Így került Nyergesújfalura a szaléziekhez. A Curriculum Vitae így számol be a történtekrıl: „Ezután gyámom és Giesswein Sándor dr. Nyergesújfalura küldtek kispapnak a szaléziánusokhoz. Itt csak két hetet töltöttem, hiszen görögkeleti vagyok, nem 8
Szigeti Lajos Sándor 1988. 98. Szabolcsi Miklós: Fiatal életek indulója Akadémiai Budapest 1963. 52. 10 József Jolán: Gyermekkor In. József Attila Emlékkönyv Budapest. Szépirodalmi 1957. 8. 11 Szabolcsi Miklós 1963. 72. 12 József Eta: Emlékezések közös gyerekkorunkról In. József Attila Emlékkönyv 1957. 29. 13 Bognár Z. Józsefné: Isten-keresés, Isten-élmény József Attila költészetében In. Magyar Református Nevelés 2004. 3-4.szám 37-41. 14 József Jolán 1957.21. 15 Bognár Z. Józsefné 2004. 38. 9
2
Készítette: Dr. Hodossi Sándor Debrecen katolikus.” Nem valószínő, hogy a 15 éves József Attila orthodox vallási öntudata miatt hagyta ott az iskolát, a valódi okot nem ismerjük. 1920 ıszén Makai összeköttetései révén kerül Makóra, ahol 1923 nyaráig tanul és ír. Ingyenes elhelyezést a Délmagyarországi Közmővelıdési Egyesület (DMKE) internátusában kapott. Makón az okozott némi gondot, hogy görögkeleti hittanra kellett volna járnia, amit nem tett. Osztályfınöke így emlékszik erre: „Probléma csak mindössze annyi volt vele, hogy magyar szertartású görögkeleti vallású lévén nem járt hittan órára, és a görögkeleti szerb pap nem akart neki hittanjegyet adni. Enélkül pedig nem kaphatott volna bizonyítványt. Sikerült nagy nehezen rávennem a hitoktatót, hogy fogadja el ’hívének’, és adjon neki osztályzatot.”16 A korai versek istenképe (1922-1925) Az 1922 és 1925 között írt istenes verseket olvasva meglehetısen ellentmondásos kép bontakozik ki. A költı magatartása egyszer lázadó-ateista, máskor az Úrról való megbékélés vágya olvasható ki verseibıl, olykor pedig egyfajta panteisztikus istenképzet jelenik meg az olvasó elıtt. A szolnoki hídon (1920) a „büntetı Ég” harcot üzenı gazdájaként jeleníti meg Istent, aki ismeretlen, kiszámíthatatlan, tehát félelmetes. A következı évben írt Akkor címő költemény valójában nem istenes vers. A második versszakban elıforduló „meggyóntam, megtértem” kifejezések a szöveg világában nem jelentik az Istenhez való visszafordulást, az emberi élet legnagyobb forradalmát, az ember egész külsı és belsı világának teljes átrendezıdését.17 Erre való utalás még jelzésszerően sem jelenik meg. A vers kamaszos túlzásai, expresszív képei nem hordoznak teológiailag értelmezhetı tartalmat, sokkal inkább az utolsó sor csattanóját készítik elı.(„Mert akkor halt meg egy lány, egy leány.”) 1922 nyarán több versben is feltőnnek a keresztyénségre utaló képek, motívumok. Ezek egyrészt a kamasz költı bizonytalanságáról, világképének kiforratlanságáról árulkodnak, másrészt bizonyítják, hogy a 17 éves József Attila számára az Istenhez való viszony probléma, fontos és gyakori kérdés volt. Az elsı igazán istenes versnek tekinthetı József Attila költemény a Fohászkodó ének címő szonett.(1922.június 10.) Valójában nem fohász, hanem sokkal inkább egy elméleti kérdéssel való játék. „Isten, ha vagy és benned hinni kell” De hogy ki ez az Isten az nem derül ki a versbıl. Ami kiderül, az sokkal inkább az ifjú költı indulata : „Akkor nem szólnék többé nagy Nevedrıl Csak öklöm ütné kétkedık hadát.” Ugyanez az ambivalencia jellemzı a Keserő nekifohászkodás címő versére. (1922 július) „Ne haragudj hát, Isten nem hiszek, De nyakamban száz kétséget viszek Szeress nagyon, hogyan, Tudod Te jól azt, Mint Nap havat, amit magába olvaszt Vagy üss agyon hát, csak törıdj velem S én nem kérdem, hogy nincs-e kegyelem” A vers Ady hatását tükrözi ambivalens képeivel. Ugyanakkor a szeretet, a törıdés vágyának kifelezése nagyon mélyrıl fakad. A gondviselı, biztonságot adó csak képzeletben élı apa képét kapcsolja össze a távoli Istennel. Innen a bizonytalanság, határozatlanság. Ugyanez a 16
Eperjessy Kálmán: Az osztályfınök emlékezése József Attiláról In. József Attila Emlékkönyv Szépirodalmi 1957. 56. 17 ld. Ravasz László: Kis dogmatika Budapest 1990. 152.
3
Készítette: Dr. Hodossi Sándor Debrecen bizonytalanság jelenik meg a Prédikáció címő versben is. Isten nincs a közelben, a bizonytalan valaholban hívja az embert. Egészen más hang szólal meg a Csöndes estéli zoltárban. Ez a vers szelíd hangú imádság. Ugyanazok az érzések, gondolatok jelennek meg benne, mint a többi 1922 nyarán írt istenes versében, de a hangnem egészen más: „Csak egyszerően, primitíven szeretném most Neked elmondani, hogy én is vagyok és itt vagyok és csodállak, de nem értelek. Mert Neked nincs szükséged a mi csudálásunkra, meg zsoltárolásunkra. Mert sértik füledet talán a zajos és örökös könyörgések. Mert mást se tudunk, csak könyörögni, meg alázkodni, meg kérni. Egyszerő rabszolgád vagyok, akit odaajándékozhatsz a Pokolnak is Határtalan a birodalmad és hatalmas vagy meg erıs, meg örök. Ó, Uram, ajándékozz meg csekélyke magammal engem.” Az alázat teszi zavarba ejtıen mássá ezt a verset, mint amit ebben az idıben írott mőveit jellemzi. Az 1922-ben és 1923-ban írt verseknél szembetőnı Ady Endre hatása. A fiatal költı Adyt tartotta mintaképének, verseiben ıt utánozza.18 Ez egyértelmően látszik ekkor írt istenes versei közül többek között a Baál, Pap a templomban, Istenjárás címőeken. Ady küldetéstudata, kozmikussá növesztett prófétai öntudata jelenik meg verseiben. Szabolcsi Miklós az Illés szekerén kötet hangnemét és motívumait fedezi fel ezekben a mővekben. „De a leggyakoribb motívum mégis az Istennel való elégedetlenség, a vele való per.(…) Az Istenképzet s a Krisztus-kép arra való a fiatal költınek, hogy elégedetlenségét, a korral való egyet nem értését, lázadozását kiáltsa világgá, hogy Krisztus képében lázadjon Isten ellen. Ady itt megint fogódzót, támaszt, mankót adott neki ahhoz, hogy ki tudjon mondani valamit, ami mélyen nyugtalanította.”19 Korai istenes versei közül a legnagyobb vihart a Kék madár címő irodalmi és mővészeti lapban 1923. október 13-án megjelent Lázadó Krisztus címő vers e keltett, amely miatt az ügyészség istengyalázás és közbotrányokozás címén indított pert ellene. A bíróság 1924. július 11-én bőnösnek mondta ki, és 8 hónapi fogházra, valamint 200.000 korona pénzbüntetésre ítélte. A fellebbezés után a budapesti ítélıtábla egy hónapra csökkentette a fogházbüntetést 1924 novemberében. Vámbéry Rusztem, a költı ügyvédje ismét fellebbezett, minek következtében 1925 májusában a királyi Kúria felmentette József Attilát. A felmentı ítélet indoklása a vers teológiai értelmezésén alapul: „A vád tárgyává tett költeményben mindenekelıtt nincsenek Isten ellen intézett gyalázkodó kifejezések. Költemény címe: „Lázadó Krisztus” azért nem gyalázza az Istent, mert e cím alatt a költeménybıl kitőnıleg a földi igazságtalanságok ellen lázadó embert kell érteni, aki az isteni igazságosság megvalósulását kéri az Istentıl. (A vers kárhoztatott sorai) sem tagadják meg az isten-eszmét, csak annak a földön megvalósítására irányuló kérelmet fejeznek ki, nem is tiszteletlen módon, hanem inkább elkeseredés és könyörgés alakjában. ’S arany szavad átváltozott rossz, kongó érccé’-nem jelenthet egyebet, minthogy az Isten igéje a földön nem érvényesül, üres szóvá lett. Végül a ’S munkámban, Uram, érek annyit, mint Te, nagy passziódban’ kitételben csupán merész összehasonlítása van az Isten végtelen s az általa alkotott ember véges munkája között, amely összehasonlításból esetleg kivehetı vallásellenes jelentıséget teljesen ellensúlyozza és megcáfolja a költeménynek ezután következı vallásosságtól és költıi erıtıl hevített része. Ebben ugyanis az a gondolat jut kifejezésre, hogy a veszendı ember lelke nemsokára része, szeme lesz az isteni lénynek, amely ily módon jobban meg fogja látni a földi nyomorúságokat és igazságtalanságokat. 18 19
A párhuzamokat részletesen kifejti Szabolcsi Miklós Fiatal életek indulója 1963. 325-345 Szabolcsi Miklós 1963. 337.
4
Készítette: Dr. Hodossi Sándor Debrecen Végül kiemeli az indoklás, hogy a vers nem istengyalázó, következésképpen közbotrányokozás esete sem forog fenn.”20 A Pünkösd elıtt címő 1923 májusában írt költemény megszólítottja nem a Szentlélek, hanem a költı lelke. A versben semmi utalás nincs a keresztyénség ünnepére, az egyház születésére, inkább a fiatal költı mővészi öntudata szólal meg benne. Két hónappal késıbb ismét az Isten iránti alázat, a bőnbánat érhetı tetten Uram! Címő versében: Átlátsz, tudom, a bőnök cifra gyolcsán, Erény rongyán, bátorság mentebırén, Mégis mindent levetkezem,Uram, S elıdbe küldöm lelkem szőzi pırén.” Bár az 1923 ıszén írt A számokról címő vers nem tartozik szőken vett istenes versei közé, mégis sokat elárul a költı istenképérıl: „Adódjatok össze, Hogy roppant módon felnövekedvén, Az Istent is, aki végtelenség, Valahogyan megközelítsétek. Bábel tornyának építıi ugyanazt akarták, mint amit József Attila javasol, egységbe tömörülve közelíteni meg az Istent. Az Istenhez való közelkerülésnek azonban a keresztyén hit szerint nem ez a módja. Maga Isten akar közel kerülni hozzánk, készít utat a vele való találkozásra Fiában, Krisztusban. Éppen Krisztus az, aki ezekbıl az ifjúkori versekbıl hiányzik. A Karácsony címő 1923 decemberében írt versben sem a testté lett Ige csodáján ámul a költı. „A lombok meghaltak, de született egy ember” A reménytelenség szólal meg a Kövekben is: Miért van kı, ha nem lesz épületté? Hát nem segít a jaj s az allelúja? Se hit? Se malter? Se Krisztushabarcs? Széthullt az ember millió darabra” N Horváth Béla arra hívja fel a figyelmet, hogy az „Úrral megbékülni akaró, olykor panteisztikus Isten-ábrázolatát és a szociális lázadásnak is hangot adó ateisztikus érvrendszerő Isten-tagadását, gyakori Krisztus-alteregóit nem lehet elválasztani a kortárs líra egyes tendenciáitól.21 Az 1924-ben írt versek alapján Isten sokkal inkább irodalmi motívum, szimbólum a költı számára, mint személyes gyötrıdések tárgya. Példa lehet erre a Mindent hagyok, Imádság megfáradtaknak, Nekem mindegy címő költemények. „Nekem mindegy: van isten, vagy nincsen S bizonyisten hinnék benne, De még annyi szabadidım sincsen. Ha megsegít, csak neki jobb, Ha nem segít, rosszabb se lesz. Ha van, hát a mostaninál Ugy se lehet rosszabb, Ha van: kutyába se vesznek, Se nem jobb, se nem rosszabb.”
20 21
Délmagyarország 1925. V. 28. idézi Kortársak József Attiláról I. Akadémiai 1987. 82-83. N Horváth Béla: József Attila Mikszáth Kiadó 2000. 21.
5
Készítette: Dr. Hodossi Sándor Debrecen József Attila istenábrázolása deszakralizált, profán. „Hogyha golyóznak a gyerekek, az isten köztük ott ténfereg. S ha egy a szemét nagyra nyitja, golyóját ı lyukba gurítja. İ sohase gondol magára, De nagyon ügyel a világra. A lányokat ı csinosítja, Friss széllel arcuk pirosítja. İ vigyáz a tiszta cipıre, Az utcán is kitér elıre. Nem tolakszik és nem verekszik, Ha alszunk, csöndesen lefekszik.” Szabolcsi Miklós a népiesség megnyilvánulási formájának tartja istenes verseit, a „szegényember-költészet” egy aspektusának.22 Szabolcsi Miklós nagymonográfiájának 1977ben megjelent második kötete azért érdemel figyelmet, mert jó példáját adja József Attila istenes versei marxista olvasatának: „De ne tagadjuk, arról is szó van, hogy a fiatalembernek meg kellett küzdenie a vallással, az Isten-problémával. Lehetetlen volt nem szembenéznie vele, minden kortársa, idısebb mesterei, barátai foglalkoztak az isten-problémával, a kor levegıje, gondolkodása lényeges részét tette a vallás és az istenkérdés a még vallástalan értelmiségiek között is. Még a szociáldemokraták között is, harci feladatként s leküzdendıként ott volt a vallás. S ott találkozott vele Adynál, s mint ahogy Ady forradalmisága s Életvágya, úgy Istenkeresése is példa volt. Nem feledhetjük a lélektani okokat sem: az árva, apa nélkül felnıtt fiatalember szeretetre vágyik, apára, oltalmazásra. Szüksége van arra, hogy megteremtse magának- mint annyian mások- az apa-elvet, apa-istent. Fiatal korában még szinte nem is tudatosan, éretten már Freud ismeretében, teljes tudatossággal. Közrejátszhatott irodalmi élmény, stíluskísérlet szándéka is.”23 Bognár Z. Józsefné négy csoportba osztja József Attila istenes verseit24: 1. A teremtı, a mindenható, gondviselı, a szeretı Isten csodálata 2. Isten és a költı kapcsolata 3. Az áldozatos szeretet küldetéses közösségépítési programja 4. Kapaszkodás Istenbe, az utolsó mentségbe Az értelmezık többsége szerint azonban ennél sokkal összetettebb, komplexebb a kép. Annyira sokféle hangot ütnek meg ezek a mővek, hogy a kategóriák felállításával óvatosabban kell bánni. Csakúgy, mint Ady istenes verseit, József Attila mőveit is gyakran jellemzi az ellentmondásosság, az ambivalencia. A költıi magatartás, a személyesség foka is gyakran különbözı. Néha a dac, indulat, szociális elégedetlenség és kamaszos lendület ragadtatja túlzó képekre a pályakezdı költıt, máskor irodalmi szerepet játszik, és költıi mintákat követ. A sokféle álarc alatt ki rejtızik valójában? Az biztos, hogy a korai istenes versek egy szeretetre vágyó, és azt meg nem kapó ifjú lázadásáról adnak hírt. Az apa és az Atya alakja abban rokon, hogy mindkettı távoli, bizonytalan, nem jelent gyakorlati segítséget a szeretetet tılük váró kamasz-zseni számára. A sokszor 22
Szabolcsi Miklós: Érik a fény Akadémiai 1977. 328. Szabolcsi Miklós 1977. 329. 24 Magyar Református Nevelés 2004. 3-4. szám 38. 23
6
Készítette: Dr. Hodossi Sándor Debrecen ide-oda hányódó, sokat nélkülözı ifjú számára az egyház sem jelentett biztos támpontot, segítséget. İ maga így vallott errıl József Attila címő versében: „A görög-keleti vallásban nyugalmat nem lelt, csak papot” Beney Zsuzsa szerint az 1925-26 elıtt írt istenes versek Isten-képe „egymáshoz képest oly ellentmondásos, hogy állandó, egyértelmő attitődöt, még az ambivalencia Állandó attidődjét sem lehet megállapítani.”25 A legtöbb értelmezı egyetért abban a kérdésben, hogy a korai és kései istenes versek szorosan összetartoznak, egymásra épülnek. Ha a korai istenes versek hangnemét vizsgáljuk, elkülöníthetı az Istenhez való viszony alapján négy csoport. 1. Alázatos hangú imádságok pl. Csöndes estéli zsoltár, Kiáltunk Istenhez, Istenem, Isten (1925 ısze) 2. Isten irodalmi motívumként való szerepeltetése pl. Pünkösd elıtt, Lázadó Krisztus, Pap a templomban Prédikáció 3. A kételyt, kétségeket megfogalmazó versek pl. Keserő nekifohászkodás, Furcsa fohász a sínek között, Imádság megfáradtaknak 4. A teljes tagadás költeményei pl. Lázadó szentek, Dícsértessék, Tiszta szívvel Az 1935-1937 között írt istenes versek „1933-ban és 1934-ben József Attila költészetének egyik központi problémájává válik a világ értelmének keresése, a Törvény felismerésének, a rendezettség megtalálásának igénye.”26 Az 1933-ban írt Óda, vagy az egy évvel késıbb született Eszmélet jó példa erre az igényre. A világ harmóniájának képzete egyenes úton vezet a rendezettséget adó Isten képéhez. Az Óda harmóniája szemben áll a hiábavaló keresést tudomásul vevı Eszmélet reménytelen hangvételével: „Akár egy halom hasított fa, hever egymáson a világ, szorítja, nyomja, összefogja egyik dolog a másikát s így mindenik determinált. Csak ami nincs, annak van bokra, Csak ami lesz, az a virág, Ami van, széthull darabokra.(…) Az meglett ember, akinek szívében sincs se anyja, apja, ki tudja, hogy az életet halálra ráadásul kapja s mint talált tárgyat visszaadja bármikor-ezért ırzi meg, ki nem istene és nem papja se magának, sem senkinek.”
25 26
Beney Zsuzsa: A gondolat metaforái Argumentum 1999. 96. Beney Zsuzsa 1999. 97.
7
Készítette: Dr. Hodossi Sándor Debrecen Az 1935-tıl írt versekben a rend, harmónia utáni vágy egyre következetesebb komorsággal ütközik a szociális igazságtalanságok botrányába, és ezen keresztül vonja le a fájó következtetést Isten hiányáról.. „Most sajnálom (de ezt is lenyelem), hogy nincs isten, ki gondoljon kinomra és azok szemét ujjával kinyomja, kik elnézik, hogy nincsen kenyerem. (Modern szonett, 1935 május) Kevésbé indulatosan, rezignált tárgyilagossággal néz szembe Isten hiányával a Boldog hazug címő szonett(1935.aug.9.). Boldog hazug, kinek van istene, ki rettenetes, de maga a jóság: kinek sebet kap reszketı keze, ha leszakítja a tilalmas rózsát.(…) Én nem leltem szivemben, sem az égben s e halott fényő istentelenségben szivdobogással ringatom magam.” A Kész a leltár (1936 november-december) szintén beletörıdı lemondással tekint az Isten nélküli világra. A vers kezdı sora a 90. zsoltár parafrázisa: „Magamban bíztam eleitıl fogvaha semmije sincs, nem is kerül sokba ez az embernek” A freudi pszichoanalízis hatása egyértelmő József Attila kései költészetében, ez nem vitatott az elemzık körében. „Bizonyos, hogy egyes vonásaiban a pszichoanalitikus nyelv közvetlen hatása kimutatható, nagyon valószínő azonban az is, hogy az istenfogalom megjelenésének indítéka nem csak a pszichoanalízis által kialakított gondolatsor, s nem is csak azok a kóros pszichés feszültségek, amelyek, nagyrészt a freudista terminológia hatására, ennek nyelvén tudatosodtak.”27 Nem lehet tehát leegyszerősítve apa-szimbólumként értelmezni minden istenképzetet verseiben. Az önmaga szétesésével harcoló, s ezért a külsı világban minden áron rendet keresı költı ennek a vágyott kozmikus rendnek a biztosítékát és zálogát keresi Istenben. Ez az isten azonban nem Jézus Krisztus Atyja, a teremtı, gondviselı, megváltó, megszentelı Isten. A Bibliában önmagát Kijelentı Szentháromság Istennel úgy tőnik, 1935-re végleg leszámolt a költı. Az Isten nélküli élet végsı horizontja a fizikai elmúlás. A halálhoz viszonyított lét végsıkig lecsupaszított erkölcsi dilemmája fogalmazódik meg a Két hexameterben. (1936 november-december) „Mért legyek én tisztességes? Kiterítenek úgyis! Mért ne legyek tisztességes? Kiterítenek úgyis.” A „kései” istenes versek másik nagy kérdésköre a bőn-ártatlanság-büntetés-megbocsátás kulcsszavakkal írható le. 1935-tıl kezdıdıen egyre gyakrabban jelenik meg verseiben ez a gondolatkör. Némelyik vers magán viseli a költı marxista szemléletének nyomait. „Én úgy hallgattam mindig, mint mesét a bőnrıl szóló tanítást. Utána nevettem is-mily ostoba beszéd! 27
Beney Zsuzsa 1999. 102.
8
Készítette: Dr. Hodossi Sándor Debrecen Bőnrıl fecseg, ki cselekedni gyáva! Én nem tudtam, hogy annyi szörnyőség barlangja szivem.”(1935.augusztus 7.) A bőn, mint valóság, racionálisan értelmezhetetlen, ugyanakkor letagadhatatlanul jelenvaló létezı megoldhatatlan elméleti problémát és kínzó életkérdést egyaránt jelentett a költı számára. Ezt példázza A bőn címő vers (1935 augusztus) „Zord bőnös vagyok, azt hiszem, de jól érzem magam. Csak az zavar e semmiben, mért nincs bőnöm, ha van. Hogy bőnös vagyok, nem vitás de bármit gondolok, az én bőnöm valami más tán együgyő dolog. (…) Én istent nem hiszek s ha van, ne fáradjon velem: majd én feloldozom magam: ki él, segít nekem.” Arany Jánoshoz hasonlóan József Attila is úgy látta, hogy a bőn kérdésére nem létezik emberi megoldás. Az ember megváltásra szoruló, és a váltság után vágyakozó lény, de önmagát nem képes megszabadítani a bőn uralma alól. A nyomasztó bőntudaton keresztül ismeri fel saját bőnös állapotát. József Attila bőntudata nem vezet el a Krisztusban adott bőnbocsánat elfogadásához. Szabolcsi Miklós megkülönböztet József Attila bőnfelfogásában három réteget. A keresztyén bőnértelmezés mellett az Ödipusz-komplexusban megragadható a pszichoanalitikus bőnfogalom és nem hanyagolható el az irodalmi hatás, amit Dosztojevszkij vagy Kafka mővei gyakoroltak rá. Az utolsó év A költı betegsége 1936 végén hatalmasodott el. Váratlan, kiszámíthatatlan viselkedésével gyakran megijesztette környezetét. Kezelıorvosa, Bak Róbert a Gyömrıi Edit iránt érzett vonzódásában látta a betegség kifejlıdésének okát. „A pszichotikus tendenciákat egy irreális körülmények között fogant és realizálhatatlan szerelem juttatta érvényre. A szeretett asszonyban, aki betegekkel foglalkozott, önállóságot, erıt érzett, és anyát visszasíró lelke megint támaszt keresett. A gyermek ısi belekapaszkodási ösztönével görcsösen ragaszkodott ehhez az asszonyhoz, elvakultan, belátástalanul, erıszakosan. A helyzet teljes irrealitását egyre csökkenı valóságérzéke nem láttatta vele. A pszichózis szélén tántorgó költı szerelmében a szeretésre, gyöngédségre, táplálásra váró síró gyermek színvonalára esett vissza. A simogató, belekapaszkodó kézben azonban már ott lappangott a támadás, a győlölet, ami rövidesen pszichotikus méreteket öltött.”28 1937 februárjában írta legrészletesebb önéletrajzát, a Curriculum vitae-t. Ekkor még munkát akart vállalni. Élete utolsó hónapjában születtek nagy létösszegzı versei, amelyekkel már az élettıl búcsúzott. A Karóval jöttél kilenc kérdésében „kilencszer vonja felelısségre magát, kilencszer kérdıjelezi meg az 28
Szabolcsi Miklós: Kész a leltár Akadémiai, 1998. 643.
9
Készítette: Dr. Hodossi Sándor Debrecen életét.”29 Keserves ez a számvetés, amit Szabó Magda a Fogytán van a napod… kezdető Vörösmarty vers ikerdarabjának tart.30 A búcsúzó versek legrejtélyesebbje és talán éppen ezért legszebbje a Talán eltőnök hirtelen…A vers alaphangja a búcsúzás mellett a gyónás, a vallomás. Az Íme, hát megleltem hazámat… kezdető verset Szabolcsi Miklós egyszerően sírfeliratnak nevezi. A jövı már nem bizonytalan, nem fenyegetı, a halál bekövetkezése biztossá vált ekkorra a költı számára. Ez már a végsı búcsú: „Szép a tavasz és szép a nyár is, de szebb az ısz s legszebb a tél, annak, ki tőzhelyet, családot már végképp másoknak remél.” December harmadikán búcsúleveleket fogalmaz. Flórának, kiadójának, kezelıorvosának. A legutóbbi levélben egyértelmően fogalmaz: „Kedves Doktor Úr! Sok szeretettel üdvözlöm. Hiába kísértette meg a lehetetlent.”31Aznap este vacsora elıtt elindult sétálni. Többé nem tért haza. Összegzés Zavarba ejtıek József Attila istenes versei. Sokféleségük megdöbbentı. Egyszer a harcos ateista tagadása, máskor a reszketı kisgyerek vágyódása, megint máskor az irodalmi elıdök fegyverzetét próbálgató költı szerepjátékának kelléke, motívuma Isten alakja. Biztosan állítható, hogy a költı pontosan ismerte a keresztyén tanítást, ám személyes tragédiáinak sorozata, megbomló személyisége nem engedte elfogadni a személyes gondviselı Isten szeretetét. Tamás Attila szójátékával szólva József Attila lelki, szellemi útja az „Úr”-tól az „Őr”-ig tartott.32 A dacos lázadástól a rezignált tagadáson át a gyermeki vágyakozásig és a létezık kozmikus harmóniájának megsejtéséig nagyon különbözı képzetek szólalnak meg verseiben. Éppen ezért születhettek gyökeresen eltérı értelmezések istenes verseitıl a 20. század második felének hivatalos marxista magyarázatától Sík Sándor olvasatáig. József Attila tragikus alakja és költészete az önmegváltás lehetetlenségére figyelmeztetheti a keresztyén olvasókat. Arra, amit a fiatal költı így fogalmaz meg: „Hiába fürösztöd önmagadban, Csak másban moshatod meg arcodat” (Nem én kiáltok) A nagy mélységeket megjárt ifjú, a zseniális költı számára nem jelentett életet formáló erıt az Istennel való találkozás. Errıl a találkozásról hallgatnak a versek. Vallanak szükségrıl, dacról, mőveltségrıl, de találkozásról nem. Így Isten az ı számára sokkal inkább elméleti probléma, mint személyes valóság.
29
Szabolcsi 1998. 928. Szabó Magda: A lepke logikája 1996. 87-88. 31 József Attila válogatott levelezése. Akadémiai, Budapest 1976. 384. 32 Tamás Attila: Az „Úrt”-tól az „Őr”-ig. In. „A Dunánál” PIM. Budapest 1995. 77-83. 30
10
