A hagyományos és kreatív iparágak, a kézművesség elterjesztésére irányuló múzeumi és közösségfejlesztési programok beillesztése a térségi stratégiai dokumentumokba a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet vonatkozásában
Készült a TÁMOP-3.2.15-15. „Innovációs technológiák meghonosítása a hagyományőrzés és a hozzá kapcsolódó képzés és kutatás terén” című projekt keretében
Készítette: Béres Gábor
Közreműködött: Kovács Zoltán, Máthé Péter, Nagy Árpád, Takács Lilla, Tillai Gergő
Pécs, 2015. november 15.
1
Tartalomjegyzék 1
Vezetői összefoglaló............................................................................................ 5
2
Bevezetés............................................................................................................ 7 2.1
A tanulmány célja, alkalmazott módszertan és érintett földrajzi terület.......... 7
2.1.1 2.2
A tanulmány célja, alkalmazott módszertan ............................................ 7
TÁMOP-3.2.15-15
„Innovatív
technológiák
meghonosítása
a
hagyományőrzés és a hozzá kapcsolódó képzés és kutatás terén” című projekt rövid bemutatása, kapcsolódás a többi tevékenységhez ................................................. 7
3
2.2.1
A projekt átfogó bemutatása ................................................................... 7
2.2.2
A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet (BKÜ) bemutatása ............................... 10
Helyzetfeltárás................................................................................................... 13 3.1
BKÜ területén található kézműves ágazatok, kézműves szakmák, kézműves
ipar 13 3.1.1
A kézműves fogalom történeti alakulása............................................... 13
3.1.2
Népi kézművesek a BKÜ településein .................................................. 15
3.1.3
Népi kézműves szakterületek és a BKÜ népi kézművesei .................... 17
3.2
Népi kézművességgel foglalkozó szervezetek, intézmények a BKÜ területén 20
3.2.1
Népi kézművességgel foglalkozó szervezetek, intézmények típusai .... 20
3.2.2
Népi kézművességgel foglalkozó szervezetek a BKÜ területén............ 21
3.2.3
A BKÜ területén található népi kézművességgel foglalkozó szervezetek
típusai 23 3.3
A BKÜ népi kézművességgel foglalkozó szervezetei, intézményei ............. 24
3.3.1
"Sártekerő" fazekasműhely ................................................................... 24
3.3.2
Varrótű Tanoda ..................................................................................... 25
3.3.3
Látványszövöde .................................................................................... 26
3.3.4
Fazekasház és Galéria ......................................................................... 27
3.3.5
Kájel Csipkeház .................................................................................... 28
2
3.3.6
"Lölle" Kulturális Hagyományőrző Egyesület ........................................ 29
3.3.7
Kapoli Múzeum és Galéria .................................................................... 30
3.3.8
Fafaragóműhely .................................................................................... 30
3.3.9
Barakonyi Kerámia Műhely ................................................................... 31
3.3.10 Népművészeti Alkotóház....................................................................... 32 3.3.11 Fazekasműhely ..................................................................................... 33 3.4
A BKÜ területén működő muzeális intézmények és kézműves műhelyek,
kézműves szakmák gyakorlati bemutatását célzó módszertani jellemzőinek ismertetése, magyarországi és nemzetközi kitekintés .......................................... 34 3.4.1
Népművészeti kiállítások és múzeumpedagógia .................................. 37
3.4.2
Kézműves bemutatók, nyitott műhelyek................................................ 43
3.4.3
Kézműves foglalkozások, szakkörök, táborok....................................... 49
3.4.4
Kézműves vásárok................................................................................ 53
3.4.5
Népi játszóház ...................................................................................... 57
3.4.6
Fesztiválok ............................................................................................ 57
3.4.7
Infrastrukturális feltételek – infokommunikációs módszerek ................. 60
3.4.8
Falusi turizmus és gasztronómia, vidéki élet ......................................... 63
3.5
A BKÜ stratégiai tervdokumentumainak feltáró vizsgálata, relevancia
elemzése a kézművességgel és hagyományos iparágakkal összefüggő fejlesztési irányok tekintetében .............................................................................................. 72 3.5.1
A Balaton Kiemelt Térség Fejlesztési Programja .................................. 72
3.5.2
Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Hosszú Távú Területfejlesztési Koncepció
2020-ig 76 3.5.3 3.6 4
Integrált Településfejlesztési Stratégiák................................................ 80
Nemzetközi jó gyakorlatok bemutatása ....................................................... 94
javaslatok megfogalmazása .............................................................................119 4.1
Javaslatok megfogalmazása a hagyományos és kreatív iparágak, a
kézművesség elterjesztésére irányuló múzeumi és közösségfejlesztési programok
3
beilleszthetőségére
a
vizsgált
stratégiai
dokumentumok
célrendszerébe,
programelemeibe .................................................................................................119 4.2
Javaslat
megfogalmazása
az
egyes
tervdokumentumok
esetleges
felülvizsgálatára, módosítására, a szükséges BFT általi legitimációs lépésekre..127 5
Felhasznált irodalom ........................................................................................137
6
Forrásjegyzék ...................................................................................................137
7
Ábrák jegyzéke .................................................................................................140
4
1
VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ
A tanulmány célja bemutatni azt, hogy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet (BKÜ) területén fellelhető kézműves tudás és annak fejlesztésére vonatkozó elképzelések hogyan jelennek meg stratégiai dokumentumokban. A tanulmányban részletesen bemutatásra kerültek a TÁMOP-3.2.15-15 „Innovatív technológiák meghonosítása a hagyományőrzés és a hozzá kapcsolódó képzés és kutatás terén” című projekt elképzelései, kapcsolódása a többi hagyományőrzési témájú tevékenységhez. Összefoglaló jelleggel bemutatjuk a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén található kézműves ágazatokat, kézműves szakmákat, kézműves ipart, valamint a népi kézművességgel foglalkozó szervezeteket, intézményeket. Elvégeztük a BKÜ stratégiai tervdokumentumainak feltáró vizsgálatát, relevancia elemzését a kézművességgel és hagyományos iparágakkal összefüggő fejlesztési irányok tekintetében, melyhez nemzetközi jó gyakorlatok tapasztalatait is mellékeltük. Javaslatok megfogalmazására is sor került abban a tekintetben, hogy a hagyományos és kreatív iparágak, a kézművesség elterjesztésére irányuló múzeumi és közösségfejlesztési programok milyen egyedi sajátosságokat mutatnak a vizsgált stratégiai dokumentumok célrendszere, programelemei kapcsán. Olyan
javaslatok
megfogalmazásával
zárul
a
tanulmány,
mely
az
egyes
tervdokumentumok esetleges felülvizsgálatára, módosítására, a szükséges BFT általi legitimációs lépésekre irányul. Javaslatok kerültek megfogalmazásra amelyeket célszerű lenne figyelembe venni a térségi
szintű
stratégiai
dokumentumok
következő
felülvizsgálata
során,
a
hagyományos és kreatív iparágak, valamint a kézművesség elterjesztésére irányuló múzeumi és közösségfejlesztési programok támogatása érdekében. Mindezeket megfelelő módon gazdaságfejlesztési környezetbe ágyazottan kell megjeleníteni, mely hozzá tud járulni ahhoz, hogy gazdaságilag fenntartható módon fejlődjön a kézműves ipar és ezzel párhuzamosan a hagyományos iparágak kultúraőrző és –teremtő funkciója
érvényre
juthasson.
A
hagyományos
iparágak
és
kézművesség
elterjesztésére irányuló törekvés nem jelenik meg a települési szinten elfogadott 5
stratégiai dokumentumokban. A hagyományőrzés sem feltétlenül a kézműves ipar fejlesztésén keresztül köszön vissza a stratégiai dokumentumokban, hanem kulturális programok megszervezésén, illetve oktatási-nevelési programokon keresztül jelenik meg. Legitimációs tekintetben a Balaton Fejlesztési Tanácsnak a következő feladatokban lehetne nagyobb szerepe: -
A jelenlegi EU támogatási rendszerben a projektfejlesztési folyamatban véleményező szerepkör. A véleményezési lehetőség elsősorban a közszféra projektjeinél jöhet számításba.
-
Javaslattétel a Terület és Településfejlesztés Operatív Programban nevesített kiemelt projektekre, melyek a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén valósulnának meg.
-
A Terület- és Településfejlesztés Operatív Programban rögzített éves fejlesztési keret felosztásában javaslattétel a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén megvalósítani szándékozott projektekre vonatkozóan.
Javaslatként megfogalmazásra került, hogy a Balaton Fejlesztési Tanács kísérje figyelemmel azt, hogy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területére elfogadott térségi stratégiai
dokumentumokban
önkormányzatok
által
megfogalmazott
elfogadott
célkitűzéseket
településfejlesztési
koncepciók
a és
települési integrált
településfejlesztési stratégiák milyen mértékben veszik figyelembe. Ugyancsak lényeges a stratégiai dokumentumok társadalmasítása, a civil szervezetek véleményeinek
minél
szélesebb
körű
feltérképezése.
Arról
sem
szabad
megfeledkezni, hogy a kézműves iparral és a hagyományőrzéssel foglalkozó szakmai szervezetek nagyobb szerepet kapjanak a stratégiai tervezési folyamatban, az általuk tett javaslatok épüljenek be a térségi célkitűzések közé.
6
2
BEVEZETÉS
2.1
A tanulmány célja, alkalmazott módszertan és érintett földrajzi
terület
2.1.1 A tanulmány célja, alkalmazott módszertan Jelen tanulmány célja a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén fellelhető kézműves szakmák gyakorlati kipróbálásához kapcsolódó szakmai feltételek kialakítása a muzeális intézmények között és a kézműves műhelyekben. Alkalmazott vizsgálati módszerek szekunder adatgyűjtés, dokumentumelemzés.
2.2
TÁMOP-3.2.15-15 „Innovatív technológiák meghonosítása a
hagyományőrzés és a hozzá kapcsolódó képzés és kutatás terén” című projekt rövid bemutatása, kapcsolódás a többi tevékenységhez
2.2.1 A projekt átfogó bemutatása A TÁMOP-3.2.15-15 „Innovatív technológiák meghonosítása a hagyományőrzés és a hozzá kapcsolódó képzés és kutatás terén” című projekt célja egy átfogó, informatív, a hagyományőrzés szellemiségét és küldetését tükröző, ám hatékonyan, egységesen és megbízhatóan működő informatikai keretrendszer kialakítása, amely minden elemében a projekt sikeres megvalósítását támogatja. A projekt egyik kiemelkedő célja, hogy az e-térben minden olyan technológia által nyújtott lehetőséget megragadjon, amellyel a munkatársakat, kutatókat egy ellenőrzött, hatékony kooperációs térben (keretben) tudja szolgálni, célirányos informatikai megoldásokkal, szakmai adatbázisokkal. Ezzel párhuzamosan az oktatók, képzéssel foglalkozók és a látogatók is kapnak egy olyan modern, kreatív megoldásokkal ellátott eszköztárat, amelyekkel élvezetesen, érdekes módon képesek a hagyományok ismertségét, művelését a lehető legszélesebb társadalmi rétegek (akár a határon túl) elé tárni, őket elérni, megszólítani.
7
Ezzel az informatikai fejlesztéssel és a projekt „hagyományosabb” tevékenységeinek megvalósításával (pl.: kutatás, oktatás, rendezvényszervezés, társadalmi kapcsolatok elmélyítése) a lenti célok megvalósítását tekintik a projektgazda és partnerei elsődleges feladatunknak. 1. A kiemelt fejlesztési térségek hagyományaival és a kézműves foglalkozásokkal kapcsolatosan elérhető információk elérhetőségének javítása és felhasználásnak erősítése. 2. A térségben élő személyek és közösségek érdeklődésének felkeltése a hagyományok megismerése, megismertetése és továbbörökítése érdekében, ehhez kapcsolódóan közösség- és kompetenciafejlesztő programok megvalósítása. 3. A hagyományos kézműves iparágakban és kapcsolódó kreatív iparban tevékenykedő személyek bevonás az ismeretek átadásába és felkészítése a hatékonyabb információátadásra. 4. A térségi és helyi közművelődési és muzeális intézmények, valamint tájházak, alkotóházak szerepének megerősítése a hagyományok megismertetésében és átörökítésében, a jelenkori körülményekhez igazodó újraalkalmazásában. 5. A kiemelt fejlesztési térségek hagyományaival kapcsolatos kutatási tevékenységek megerősítése. A fenti célok a következő, magasabb rendű célokat szolgálják.
Az érintett térségre jellemző hagyományok megismertetése a köznevelési intézmények tanulóival és gyermekekkel, valamint az idelátogató széles közönséggel.
A lakosság érdeklődésének felkeltése a hagyományok, saját településének és környezetének hagyományos értékei, a kézműves mesterségek és a kapcsolódó kreatív ipari tevékenységek iránt.
A közösség és a közösségi identitás megerősítése.
A hagyomány élhető műveltségi tényezőként, érvényes tudásként jelenjen meg a közművelődésben, a szórakozásban, a kulturális fogyasztásban, az oktatásban, ezáltal a hagyományos műveltség az egyetemes kultúra részeként éljen tovább.
8
A projekt konzorciumvezetője a Hermann Ottó Intézet, a megvalósításban részt vevő konzorciumi partnerek: a Hagyományok Háza, a Budapesti Gazdasági Főiskola, a Zempléni Múzeum és Balatonkenese Város Önkormányzata. A projekt megvalósítási helyszínei a Nemzeti Fejlesztés 2030 - Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról szóló 1/2014. (I. 3.) OGY határozat 7) bekezdés b) pontjában felsorolt kiemelt fejlesztési térségek, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet, a Budapesti Agglomeráció és a Tokaji Borvidék. A projekt szakmai tevékenységei:
A hagyományőrzéssel, - ápolással kapcsolatos módszertani fejlesztések.
Kutatások lebonyolítása, tanulmányok készítése.
A hagyományos iparágak és kézművesség elterjesztéséhez kapcsolódó képzési, felkészítési programok kidolgozása és lefolytatása.
A köznevelési intézmények által tanórai és tanórán túli keretek közt hasznosítható információs tartalmak kidolgozása és elérhetővé tétele online felületen, illetve rendezvények, kiállítások keretében.
A kézműves szakmák gyakorlati kipróbálásához kapcsolódó szakmai feltételek kialakítása.
A térségi fejlesztési tanáccsal való együttműködés kialakítása.
Rendezvények szervezése, beleértve interaktív kiállítások, bemutatók,
ismeretterjesztő
komplex
foglalkozások,
mesterségcsoportos
műhelyfoglalkozások.
Eszközbeszerzések a szakmai megvalósításhoz kapcsolódóan.,
A projekt összértéke 997 746 519 Ft, megvalósítási ideje: 2015. június 1. és 2015. november 30.1
1 A TÁMOP-3.2.15-15 „Innovatív technológiák meghonosítása a hagyományőrzés és a hozzá kapcsolódó képzés és kutatás terén” című projekt megvalósíthatósági tanulmánya
9
2.2.2 A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet (BKÜ) bemutatása Hazánk összesen nyolc kiemelt üdülőkörzete közül – a magában foglalt települések számát és területét tekintve – a Balaton üdülőkörzet a legnagyobb, népességszáma alapján mégis az alacsonyabb lélekszámúak közé tartozik. 2010. január 1-jei lakónépessége (262 ezer fő) a magyarországi kiemelt üdülőkörzetek együttes népességének mindössze 7,9%-át tette ki. Népsűrűsége az egyik legkisebb, 67 fő/km², ami a kiemelt üdülőkörzetek átlagos népsűrűségének harmadát sem éri el. 2009 folyamán a Balaton teljes lakónépességének hatszorosa, 1,6 millió szállásigényes vendég érkezett az üdülőkörzetbe. A tó vonzereje nyáron a legerősebb, az idegenforgalmi szezon hónapjaiban a vendéglétszám jelentősen meghaladja az ott élők számát, ami növekvő lakossági fogyasztást is eredményez. Az alapvető kommunális szolgáltatások közé tartozó vízfogyasztás egy lakosra jutó értéke 2009ben csupán a fővárosban volt magasabb a balatoninál, a keletkező hulladék nagysága pedig majdnem 30%-kal haladta meg a nyolc kiemelt üdülőkörzet (benne a budapesti) átlagát. A népsűrűséghez hasonlóan a Balaton laksűrűsége is az egyik legalacsonyabb. Az év elején száz lakásban átlagosan 219-en éltek, ez az érték a nyolc kiemelt üdülőkörzet közül csupán a budapestinél és a Tisza-tavinál nagyobb. A Balaton térségében a tó adta kedvező üzleti lehetőségeket felismerve számos gazdasági szervezet alakult, a vállalkozási aktivitás országos összehasonlításban is jelentős. 2008. december végén közel 20 ezer vállalkozás működött a partközeli és további településeken, mely a nyolc kiemelt üdülőkörzetben bejegyzett szervezetek 6,5%-a. Ezer lakosra jutó számuk (76) alacsonyabb ugyan az átlagosnál (amiben a főváros túlsúlya érvényesül), de a harmadik legmagasabb az üdülőkörzetek között. A vállalkozások 96%-a mikrovállalkozás, azaz kevesebb mint tíz fővel végzi tevékenységét. A Balatonnál működő vállalkozások közül minden tizediket a szálláshely-szolgáltatás,
vendéglátás
ágazatban
jegyezték
be,
a
kiemelt
üdülőkörzetek átlagát jelentő 4%-os részaránnyal szemben. Az ágazatban nyilvántartott szervezetek ezer lakosra jutó száma az átlagos több mint kétszerese, 8 volt az elmúlt év végén. A partközeli települések adata még magasabb, itt 11 turizmusra szakosodott vállalkozást jegyeztek be ezer lakosonként. Jelentős az idegenforgalom foglalkoztatásban betöltött szerepe is. A legutolsó népszámlálás
10
adatai alapján a foglalkoztatottak egytizede ebben a nemzetgazdasági ágban dolgozott, amely több mint kétszerese a magyarországi üdülőkörzetek átlagának. Az elmúlt években tapasztalt visszaesés után 2009-ben a magyarországi kiemelt üdülőkörzetek vendégforgalma összességében újra meghaladta az ezredfordulón regisztrált vendéglétszámot. A vendégek összetétele viszont jelentősen eltér a korábbitól, ezért a kereslethez igazodva a szolgáltatások is átalakultak. Budapest, Sopron– Kőszeg hegyalja és a Tisza-tó kivételével az ország többi kiemelt üdülőkörzetébe egyre kevesebb külföldi vendég érkezett az elmúlt években. A Balaton vonzereje is számottevően csökkent, különösen a tó közvetlen környezetében fekvő településeken. A külföldi vendégek aránya 2009-ben 42%-ot tett ki a balatoni régióban, 15,9 százalékponttal kevesebbet a 2000. évinél. Hasonló mértékű visszaesés az ország üdülőkörzetei közül csak a Velencei-tó–Vértes térségét jellemezte. Az ezredfordulót követően évről évre nőtt a belföldi vendégek részaránya, ők viszont rövidebb időt töltöttek a szálláshelyeken, mint a külföldiek, így a vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken 14%-kal, a magánszállásadásban 23%-kal visszaesett. A nyolc kiemelt üdülőkörzet közül a forgalom a Balaton mellett a Mecsek és Villány, valamint a Velencei-tó–Vértes üdülőkörzetben mérséklődött. 2000 és 2009 között a balatoni kereskedelmi szálláshelyek kapacitása 16%-kal, a magánszálláshelyeké 19%-kal csökkent, ezért összesen egyötödével kevesebb férőhely állt a vendégek rendelkezésére az időszak végén, mint az ezredfordulón. Az ország üdülőkörzetei közül szintén a korábbinál kisebb kapacitás jellemezte a Dunakanyar,
a
Mecsek és Villány,
valamint
a
Velencei-tó–Vértes kiemelt
üdülőkörzeteket. A férőhelyek számbeli fogyását minőségi átalakulás kíséri, a vendégek egyre inkább a magasabb kategóriájú, kiegészítő szolgáltatásokat is nyújtó szálláshelyeket részesítik előnyben. A balatoni kempingférőhelyek összkapacitáson belüli aránya a 2000. évi 45%-ról 32%-ra apadt, ezzel szemben a szállodáké 35%-ról 40%-ra nőtt. Az ezredforduló évében a nyolc kiemelt üdülőkörzet négy- és ötcsillagos szállodáiban rendelkezésre álló férőhelyek 3,5%-át kínálták a Balaton térség hotelei, 2009-ben ez az arány már meghaladta a 20%-ot. A magasabb kategóriájú szállodák kapacitás-bővülése összefügg a gyógy- és termálturizmus nagyarányú fejlesztésével. Korábbinál kisebb kapacitás és vendégforgalom ellenére a Balaton térsége továbbra is kiemelt helyet foglal el az üdülőkörzetek turizmusában. 2009-ben a balatoni régió képviselte
a
hazai
üdülőkörzetek
együttes
kereskedelmi
szállásférőhely11
kapacitásának több mint négytizedét, és a magánszálláshely-kapacitás csaknem háromnegyedét. A nyolc kiemelt üdülőkörzet összes vendéglétszámából a Balaton részesedése 28, az eltöltött vendégéjszakák számából 37%-ot tett ki.
12
3
HELYZETFELTÁRÁS
3.1
BKÜ
területén
található
kézműves
ágazatok,
kézműves
szakmák, kézműves ipar
3.1.1 A kézműves fogalom történeti alakulása Mielőtt a BKÜ területén alkotó kézművesek bemutatására kerülne sor tekintsünk rá a kézműves fogalmának tartalmára. A kézművesség fogalma sok változáson ment keresztül a 19-20. században. A hagyományos paraszti kultúrában a kézművességhez a háziiparos, a specialisták, a kézműves-iparosok, kisiparosok tevékenysége és az általuk létrehozott tárgyak tartoztak.2
„Háziiparos: Olyan személy, aki termékeit maga, illetve családtagjaik segítségével külső munkaerő igénybevétele nélkül, kézi erővel állítja elő otthonában, a rendszerint saját maga által gyűjtött, vásárolt nyersanyagokból mások számára is.
Specialista: Olyan személy, aki szakképesítés nélkül bonyolult munkák elvégzésére, irányítására alkalmas, ezt a képességét a közösség is számon tartja, igényli. Az ilyen személyek azok közül kerülnek ki, akik az egyes házimunkákban – fafaragás, szövés, varrás-hímzés, szappanfőzés stb. – különös adottságokkal és jártasságokkal rendelkeznek.
Kézműves-iparos: Valamely szakképesítéshez kötött iparág művelője, aki kéziszerszámokkal, elemi erővel meghajtott gépek segítségével folytat termelőtevékenységet a fogyasztó számára. A feldolgozott anyag lehet a sajátja, vagy a megrendelőé, díjazása pénzben, vagy természetben történik.
Kisiparos:
Kéziszerszámokkal
és
mesterséges
energiával
meghajtott
egyszerűbb gépekkel végez árutermelő ipari tevékenységet, többnyire
2 Benedek Krisztina: Kézművesség, népi kézművesség In: Mesterségem címere – a használható hagyomány, a népi kézművesség stratégiája I. 2013. Budapest, 32. o
13
magántulajdonban lévő saját műhelyében. Tevékenysége képesítéshez kötött, a nyersanyagot pénzért vásárolja és termékeit is pénzért értékesíti.”3 A mai szóhasználatban a kézművesség fogalma alá sorolódik az iparos munkától a művészi megformálásig megvalósított tárgyalkotás, elsősorban a gépesített, gyári előállítással szembeállítva. A tárgyalkotó kézművesekre igaz, hogy átlátják a termelés egész folyamatát és annak bármelyik mozzanatát el tudják végezni. Nem a gépi munka, hanem a szakismeret és a kézi megformálás az elsődleges, illetve nem a tömegtermelés, hanem az egyedi, vagy legfeljebb kis szériában előállított termék a jellemző. 4 A népi kézműves olyan személy, akire a Kárpát-medencében élő magyar és
nemzetiségi népcsoportok hagyományos technikáinak és technológiájának használata jellemző. A népi kézműves tárgyak motívum és formakincse táji specifikus, természetes anyagok felhasználásával készülnek, és a létrehozott tárgyak mai életben felhasználható, korszerű használati, dísz és ajándéktárgyak. Mintának elsősorban a 19. század környezet, lakás és viseletkultúráját tekinti és célja a funkcionális kézműves tárgyak létrehozása.5 A kézműves termékek: népi iparművészeti termék, népi kézműves termék, kézműves háziipari termék, kézműves élelmiszer. A kézműves termék előállító által Magyarországon (Kárpát-medencében) egyedileg előállított olyan természetes alapanyagokból készített termék, melynek jellegében és értékében nem a felhasznált alapanyag, hanem maga által elvégzett alkotó hagyományokra épülő kézi munkája dominál.6 Jelen tanulmány követi a kézművesség stratégia7 módszertanát és azokat a BKÜ területén élő, aktívan dolgozó alkotó népi kézműveseket veszi számba, akik az elmúlt 5 évben minősítették munkáikat és / vagy, akik rendelkeznek a Népi Iparművész, és / vagy a Népművészet Ifjú Mestere, és/vagy a Népművészet Mestere kitüntetésekkel,
3 Domonkos Ottó: Bevezetés, In: Magyar Néprajz III. Kézművesség, 1991. Budapest., 12. o 4 Benedek Krisztina: Kézművesség, népi kézművesség In: Mesterségem címere – a használható hagyomány, a népi kézművesség stratégiája I. 2013. Budapest, 33. o 5 Országos Képzési Jegyzék, 2006. 6 Szabadkai Andrea, G. Fekete Éva, Debreczeni János, Pongrácz Zoltán: A gazdasági szabályozás, törvényi változtatások igénye a népi kézműves vállalkozások eredményes működése érdekében tett javaslatok, In: Mesterségem címere – a használható hagyomány, a nép kézművesség stratégiája I., 2013 Budapest, 28. o. 7 Mesterségem címere – a használható hagyomány, a nép kézművesség stratégiája I., 2013 Budapest
14
és / vagy tagjai a Népművészeti Egyesületek Szövetsége (NESZ) tagszervezetinek és / vagy az elmúlt években országos pályázatokra alkotást nyújtottak be. Ezen tanulmány nem terjed ki azon BKÜ területén élő kézművesekre,
akik megszerezték a különböző szakterületeken a szakképzettséget. Ők rendelkeznek a mesterségbeli tudással, de aktív alkotói tevékenységet (zsűriztetés, pályázaton való megjelenés, stb.) nem végeznek.
akik családi örökségként sajátították el a kézműves mesterségek műveléséhez szükséges tudást, de csak önmaguk számára készítenek tárgyakat.
akik szakkörben tevékenykednek, de önálló alkotóként még nem léptek a nyilvánosság elé.
akik a korábbi években feladatuknak tekintették a paraszti tárgykultúra továbbéltetését, de leginkább életkoruk, vagy egyéb okok miatt már nem művelik azt.8
3.1.2 Népi kézművesek a BKÜ településein Az elemzés 138 alkotóra terjed ki, akik a BKÜ 49 településén élnek. A mellékelt térképből látható, hogy a BKÜ teljes területén dolgoznak népi kézművesek. A BKÜ településeinek száma 179, melyből 49 településen találunk népi kézműveseket, azaz a települések 27 %-án élnek népi kézművesek.
8 Pál Miklósné: Kézművesség, népi kézművesség az alkotók oldaláról In.: Mesterségem címere – a használható hagyomány, a nép kézművesség stratégiája I., 2013 Budapest
15
kézművesekk el rendelkező BKÜ települések száma; 49
kézművesekk el nem rendelkező BKÜ települések száma; 130
1. számú grafikon: Népi kézművesekkel rendelkező BKÜ települések
A népi kézművesek több faluban élnek, mint városban. A 49 településből 35 falu, 14 város. A 14 városban összpontosul 138-ból 81 népi kézműves, azaz a teljes létszám 59 %-a. Ebből arra következtethetünk, hogy a nagyszámú alkotót tömörítő településtípus a város. kézművesekk el rendelkező BKÜ városok száma; 14
kézművesekk el rendelkező BKÜ falvak száma; 35
2. számú grafikon: A népi kézművesekkel rendelkező települések típusa (falu, város) és ezek megoszlása.
16
A legtöbb településen 1 vagy 2 alkotó él. Ez jellemző az érintett 49 településből 35-re. Ezen a 35 településen él a 138 népi kézművesből 42 fő, azaz a BKÜ népi kézműveseinek 30 %-a. 14 településen él 96 népi kézműves, azaz a BKÜ népi kézműveseinek 70 %. Népi kézművest legnagyobb számban Keszthelyen találunk. Számuk 31 fő.
3.1.3 Népi kézműves szakterületek és a BKÜ népi kézművesei A magyar tárgyalkotó népművészet 15 nagy szakterületet különböztet meg, melyek több szakmát is felölelnek. A 15 szakterület: csipkekészítő, faműves, fazekas, fémműves, hímző, mézeskalács készítő, nemezkészítő, népi bőrműves, népi ékszerkészítő, népi játékkészítő, régi ritka mesterségek, szálasanyag készítő, szövő, hímestojás készítő, viseletkészítő. A BKÜ területén a 15 szakterületből 14 esetében találunk népi kézművest. Ezek az alábbi
szakterületek:
csipkekészítő,
faműves,
fazekas,
fémműves,
hímző,
mézeskalács készítő, népi bőrműves, népi ékszerkészítő, népi játékkészítő, régi ritka mesterségek, szálasanyag készítő, szövő, hímestojás készítő, viseletkészítő. A nemezkészítő szakterületnek nincs képviselője a BKÜ-ben.
17
1 Alsópáhok
Zala
2 Badacsonytomaj
Veszprém
3 Balatonalmádi
Veszprém
2 2
4
4 Balatonboglár
Somogy
1 1
1
5 Balatoncsicsó
Veszprém
6 Balatonendréd
Somogy
7 Balatonfőkajár
Veszprém
8 Balatonfüred
Veszprém
9 Balatonfűzfő
Veszprém
Összesen
Viseletkészítő
Hímes tojás készítő
Szövő
Szálasanyag készítő
Régi ritka mesterségek
Népi játékkészítő
Népi ékszerkészítő
Népi bőrműves
Nemezkészítő
Mézeskalács készítő
Hímző
Fazekas Fémműves
Faműves
Csipkekészítő
Megye
Település
Kézművesek száma a BKÜ területén településenként (érintett települések)
1
1 2 2
2 1
11 3
1
1
1
1 1 1
1
2
2
1
2
2
10 Balatongyörök
Zala
11 Balatonkeresztúr
Somogy
12 Balatonlelle
Somogy
13 Balatonszabadi
Somogy
14 Balatonszárszó
Somogy
15 Balatonszemes
Somogy
16 Balatonszőlős
Veszprém
17 Buzsák
Somogy
1
18 Cserszegtomaj
Zala
1 1
19 Felsőörs
Veszprém
1
20 Fonyód
Somogy
21 Gyenesdiás
Zala
3 2
22 Hévíz
Zala
1
23 Karád
Somogy
24 Keszthely
Zala
25 Kéthely
Somogy
26 Kisberény
Somogy
27 Kőröshegy
Somogy
28 Marcali
Somogy
29 Nagyvázsony
Veszprém
30 Nemesbük
Zala
31 Nemesvita
Veszprém
32 Pécsely
Veszprém
33 Rezi
Zala
34 Siófok
Somogy
35 Som
Somogy
36 Somogyvár
Somogy
3 1
7
1
6 2
1
1
1
3
1
3
3
3 1
1 1
1
1
1 1
1
3
4 1
3 1
1
1 1
1
3
1
1 1
8 1
7
1 1
8 3
1
1
2
1
1 10
1 3
31
1
1 1
1
1
1
1 1
1
1
2
1
3 1
1 1
1
1
1 1 1
2 1
1
2 2
4
1
1 1
1
18
37 Szentantalfa Veszprém Szentkirályszabadj 38 a Veszprém 39 Tapolca
Veszprém
40 Tihany
Veszprém
41 Tótvázsony
Veszprém
42 Várvölgy
Zala
43 Veszprémfajsz
Veszprém
44 Vindornyaszőlős
Zala
45 Vöröstó
Veszprém
46 Zalaapáti
Zala
47 Zalakaros
Zala
48 Zalakomár
Zala
49 Zamárdi
Somogy
1
1
1
1
1
1
2
1
1
1
1 1
1 1
1 1
1
2
2 1
1 1
1
1
Összesen
1
1 2 6 25 4
1 2 20
5
0
5
6
1
3
7 20
7
7 138
1. számú táblázat: Népi kézművesek a BKÜ területén
A 138 népi kézművesből legtöbben a faműves - 25 fő -, a fazekas - 24 fő-, és a hímző, szövő - 20-20 fő – területeken tevékenykednek.
30 25 25 24
20
20
15
20
10 5
6
2
5
0
5
6
1
3
7
7
7
0
3. számú grafikon: a BKÜ területén található népi kézművesek száma szakterületenként
19
3.2
Népi kézművességgel foglalkozó szervezetek, intézmények a
BKÜ területén
3.2.1 Népi kézművességgel foglalkozó szervezetek, intézmények típusai Többféle
intézménytípus
kézművesség,
és
kézműves
szervezet
műhelyek
foglalkozik
Magyarországon
működtetésével.
a
Csúcs-intézmény
népi a
Hagyományok Háza, melyet a közművelődési, közgyűjteményi, oktatási intézmények csoportjai követ, továbbá a szervezetek közé tartozik a civilszféra (egyesületek, alapítványok), valamint az egyéni/társas vállalkozók, egyéni alkotók azon csoportjai, melyek látogatható műhelyeket, galériákat hoztak létre, tartanak fenn. Ebben a fejezetben bemutatásra kerülnek a BKÜ területén találhatók népi kézművességgel
foglalkozó
szervezetek.
A
tanulmány
követi
a
Kézműves
Stratégiában9 alkalmazott népi kézművességgel foglalkozó szervezetek, intézmények tipológiáját. Eszerint 6 féle kategóriát különböztetünk meg: népi kézműves civil szervezet, képző intézmény és szervezet, népi kézműves alkotóház, nyitott műhely, műhelygaléria, speciális népi kézműves gyűjtemény.
Népi kézműves civil szervezet alatt azon szervezeteket értjük, amelyek döntően a népi kézművességgel foglalkoznak.
Képző intézmények és szervezetek azok az intézmények, szervezetek, amelyek az OKJ-ban szereplő népi kézműves szakmákban végeznek iskolarendszerű és, vagy felnőttképzési tevékenységet, továbbképzést.
A népi kézműves alkotóházak a tárgyalkotó népművészet azon színterei, ahol a magyar nyelvterület hagyományos népi kultúrájának, hagyományainak továbbéltetése, komplex bemutatása, közvetítése, oktatása, fejlesztése folyik intézményi, civil szervezeti, egyéni és egyéb fenntartási formákban. Ezek a helyek biztosítják mindehhez a szellemi hátteret és a személyi feltételeket,
9
Prokné Tirner Gyöngyi: Népi kézművességgel foglalkozó intézmények, szervezetek Magyarországon In.: Mesterségem címere – a használható hagyomány, a népi kézművesség stratégiája I. Budapest, 2013. 92-107.o
20
iskolákat, közművelődési színtereket, alkotóközösségeket hoznak létre és működtetnek.
A
nyitott
műhely
látogatható,
mesterség
bemutatására,
csoportok
foglalkoztatására alkalmas kézműves tevékenységet folytató műhely, mely intézmény,
szervezet
vagy
magánszemély
fenntartásával
működik,
esetlegesen üzlettel is rendelkezik.
A
műhelygaléria
olyan
intézmény,
szervezet,
vagy
magánszemély
fenntartásában működő létesítmény, amelyben nyitott műhellyel és hozzá kapcsolódó gyűjteménnyel is esetlegesen üzlettel is rendelkezik.
A speciális népi kézműves gyűjtemény olyan állami vagy magán fenntartásban működő gyűjtemény, mely a népi kézművesség valamely speciális területét/területeit mutatja be.10
A fejezetben megismertetett intézmények, szervezetek alapinformációi a Kézműves Stratégiában található intézményi kataszterből származnak.11
3.2.2 Népi kézművességgel foglalkozó szervezetek a BKÜ területén
Ahogy már fent írtuk a BKÜ területe 179 települést foglal magába. Ebből 9 településen található a fent megfogalmazott kategóriákba sorolt szervezet, ez az összes BKÜ-s település számhoz viszonyítva 5 %. A népi kézművességgel foglalkozó szervezetek fel arányban találhatók meg a BKÜ falvaiban és városaiban. 2 településen, Balatonalmádiban és Balatonlellén 2 is képviselteti magát.
10
Prokné Tirner Gyöngyi: Népi kézművességgel foglalkozó intézmények, szervezetek Magyarországon In.: Mesterségem címere – a használható hagyomány, a népi kézművesség stratégiája I. Budapest, 2013. 92-93.o 11 Prokné Tirner Gyöngyi: A közösségi színterek tárgyi és személyi feltételei, tevékenység elemzés, problémafeltárás In.: Mesterségem címere – a használható hagyomány, a népi kézművesség stratégiája I. Budapest, 2013. 176-193.o
21
kézműves műhelyekkel rendelkező BKÜ települések száma; 9
kézműves műhelyekkel nem rendelkező BKÜ települések száma; 170
4. számú grafikon: A népi kézművességgel foglalkozó szervezetek területi megoszlása a BKÜ területén
kézműves műhelyekkel rendelkező BKÜ falvak száma; 4
kézműves műhelyekkel rendelkező BKÜ városok száma; 5
5. számú grafikon: A népi kézművességgel foglalkozó szervezetek településtípus szerinti megoszlása a BKÜ területén
22
3.2.3 A BKÜ területén található népi kézművességgel foglalkozó szervezetek típusai A BKÜ területén 11 db népi kézművességgel foglalkozó szervezet található (lsd. 1. sz. táblázat), amely a 3.5.1. fejezetben megismertetett tipológiát követve nyitott műhelybe, műhelygalériába, speciális népi kézműves gyűjteménybe, népi civil szervezetbe és alkotóházba sorolható.
1 2 3 4
5
10
Vezető neve
Zala
Nyitott műhely "Sártekerő" Czibor Imre fazekasműhely Balatonalmádi Veszprém Nyitott műhely Varrótű Tanoda Cz. Tóth Hajnalka Balatonalmádi Veszprém Nyitott műhely Látványszövöde Fodorné László Mária Balatoncsicsó Veszprém Műhelygaléria Fazekasház és Schmidt Ferenc Galéria Balatonendréd Veszprém Speciális népi Kájel Csipkeház Kájel Endréné kézműves gyűjtemény, nyitott műhely Balatonlelle
Somogy
Népi "Lölle" Kulturális Dolbert Ferenc kézműves Hagyományőrző civil szervezet Egyesület
Balatonlelle
Somogy
Speciális népi Kapoli Múzeum Ligeti Gábor kézműves és Galéria gyűjtemény Nyitott műhely Fafaragóműhely Bereczky Csaba
7
9
Szervezet neve
Alsópáhok
6
8
Szervezet típusa
Megye
Település
Népi kézművességgel foglalkozó intézmények, szervezetek a BKÜ területén
Cserszegtoma Zala j Hévíz Zala Keszthely
11 Marcali
Zala Somogy
Nyitott műhely Barakonyi Kerámia Műhely Alkotóház Népművészeti Alkotóház Műhelygaléria Fazekasműhely
Barakonyi István Molnárné Riskó Erzsébet Harangozó Rita
2. számú táblázat: Népi kézművességgel foglalkozó szervezetek, intézmények a BKÜ területén
23
A népi kézművességgel foglalkozó szervezetek közel 50%-a, 5 db, nyitott műhely típusú. A BKÜ területéről hiányoznak a képző intézmények és szervezetek. 6 5 4
5
3 2 2
1
1
1
1
1
0
6. számú grafikon: A népi kézművességgel foglalkozó szervezetek, intézmények típus szerinti megoszlása a BKÜ területén
3.3
A
BKÜ
népi
kézművességgel
foglalkozó
szervezetei,
intézményei
3.3.1 "Sártekerő" fazekasműhely A „Sártekerő” fazekasműhelyt Czibor Imre fazekas Népi Iparművész működteti. Czibor Imre a keszthelyi Goldmark Károly Művelődési Központ szakkörén találkozott először a fazekassággal 1995-ben. Szakkörvezetője Simon Edit. A szakkör keretében sajátította el a korongozás alapjait, valamint ismerete meg a különböző technikákat pl.: hurka, lapedény. 1997-2000 között Barakonyi István fazekas a Népművészet Ifjú Mestere, Népi Iparművész műhelyében dolgozott Hévízen. Itt tovább fejlesztette a korongozást és új díszítőtechnikákat ismert meg pl.: írókázás, karcolás, rátétes díszítések. 2000-2001 között a Zala Megyei Népművészeti Egyesület gébárti alkotóházában intenzív fazekas tanfolyamon vett részt. A tanfolyamot Csuti Tibor vezette. Ebben az
24
évben lett tagja a Zala Megyei Népművészeti Egyesületnek. Munkáival rendszeresen részt vesz kiállításokon és zsűrizéseken. 2006-ban elnyerte a Népi Iparművész címet. Alsópáhokon dolgozik önállóan. Készít használati és díszedényeket, díszítésül karcolásos technikát, hucul, betyáros motívumot alkalmaz, illetve egyedi rajzolatú mesés, virágos díszeket, feliratokat. Kézműves műhelye nyitott az érdeklődők előtt, akik betekintést nyerhetnek a fazekas tevékenység különböző munkafolyamataiba. A fazekas műhely típusa nyitott műhely, mely Zala megyében, Alsópáhokon található. A kézműves műhely rendelkezik weboldallal: www.sartekero.uw.hu, melyen az alkotó bemutatkozása, munkája és elérhetősége található meg.12
3.3.2 Varrótű Tanoda A Varrótű Tanodát Cz. Tóth Hajnalka hímző, gyöngyfűző Népi Iparművész, a Népművészet Mestere működteti. Cz. Tóth Hajnalka az Alföldön, Hódmezővásárhelyen született, de tanulmányait már Balatonalmádiban, majd Balatonfüreden végezte. A közművelődésben dolgozott könyvtárosként kezdetben Veszprémben, később Balatonalmádiban. Könyvtárosi munkája mellett 1973 – tól foglalkozik népi textilekkel, ezen belül is leginkább hímzéskultúránk motívumainak megismertetésével, feltárásával és a mai kor követelményeinek megfelelő alkalmazásával. A népi díszítőművészi tanfolyam elvégzését követően részt vett országos továbbképzéseken. Tanfolyamvezetője Koszter Józsefné népi iparművész volt, később megismerkedett dr. Fél Edittel, Borbély Jolánnal, dr. Fügedi Mártával, akik mind szakmailag, mind emberileg nagy hatással voltak rá. 1988-ban szerezte meg a népi játék és kismesterség felsőfokú szakoktató vizsgát. A hímzés mellett gyöngyfűzéssel, különösen a sárközi gyöngyművészettel foglalkozik.
12
www.sartekero.uw.hu
25
Alkotó tevékenység mellett kutatói munkát is folytatott, tudományos alapossággal tárta fel az egyes hímzések eredetét, történetét. Eredményes kutatómunkájával a Bakony, a Balaton felvidék népművészetének szakértőjévé vált. Szellemiségére jellemző a magyar népi kultúra szellemi és tárgyi örökségének hiteles óvása, mentése. Szakmai, közéleti tevékenysége is kiemelkedő: 1976-1990 között szakköröket vezetett Balatonalmádiban és Veszprémben. 1980-1990 között megszervezte a megyei szakkörvezetők továbbképzését, 1982-ben alapítója és szervezője volt Veszprém Megyei Népművészeti Egyesületnek. Korábban az egyesület elnöke, jelenleg a Veszprém Megyei Népművészeti Egyesület elnökségi tagja. Munkáit 1985-től zsűrizteti. Tevékenységét 1987-ben Népi Iparművészet címmel ismerték el. 2010-ban hímző és oktató tevékenységéért megkapta a Népművészet Mestere díjat. 2008-ban Varrótű Tanoda néven nyitott Műhely-Galériát hozott létre, ahol kiállítással és hímző, gyöngyfűző foglalkozásokkal várja az érdeklődőket. A kiállításon látható alkotások Veszprém megye hímzéskultúrájából adnak átfogó képet, de más vidékek hímzéséből is látható feldolgozás. Szabadrajzú fehérhímzések, gyapjúhímzések, szálszámolásos munkák és elsősorban a dunántúli úrihímzések láthatók a gyűjteményben. A műhelyben működik a Gránátalma Hímzőkör. A Varrótű Tanoda típusa nyitott műhely, mely Veszprém megyében, Balatonalmádiban található. A kézműves műhely nem rendelkezik önálló weboldallal. 13
3.3.3 Látványszövöde A Látványszövödét Fodorné László Mária kéziszövő Népi Iparművész, a Népművészet Mestere működteti a balatonalmádi Pannon Kulturális Központban. Fodorné László Mária a szövésmesterség alapjait 13 éves korában sajátította el a szomszéd nénitől, aki bedolgozó szövő volt a decsi Háziipari és Népművészeti Szövetkezetnél. Idővel ő is a szövetkezet dolgozója lett, itt fejlesztette tovább a tudását. Mestereinek tekinti Széles Józsefnét és Bafi Istvánnét.
13
www.studiolum.com, www.nepmuvesz.vpmegye.hu, www.falusiturizmus.hu
26
1977-ben megkapta a Népi Iparművész címet. 2005-ben vehette át a Népművészet Mestere címet. A szövés mellett tanít táborok, szakkörök és kézműves foglalkozások keretében. Rendszeresen rész vesz hazai és nemzetközi kiállításokon. A Látványszövöde típusa nyitott műhely, mely a már fent említett Zala megyében, Balatonalmádiban található. A kézműves műhely nem rendelkezik önálló weboldallal. 14
3.3.4 Fazekasház és Galéria A balatoncsicsói Fazekasházat és Galériát Schmidt Ferenc működteti. Schmindt
Ferenc
keramikus
1968-ban
született
Balatoncsicsón.
Keramikus
tanulmányait a kaposvári Iparművészeti Technikumban végezte. Szekeres Károlyt, Halmos Ferencet és Légli Attilát tekinti mesterének. Kerámiáira az iparművészeti és népművészeti technikák együttes alkalmazása jellemző. Faliképeket, sütő és főzőedényeket, vázákat, korsókat, kályhacsempéket, kaspókat készít. Munkáival nemzetközi kiállításokon szerepelt. Kézműves műhelye nyitott az érdeklődők előtt, akik betekintést nyerhetnek a kerámia készítés különböző munkafolyamataiba. A Fazekasház és Galéria típusa műhelygaléria, mely a már fent említett Veszprém megyében, Balatoncsicsón található. A kézműves műhely rendelkezik önálló weboldallal: www.csicsogaleria.com, melyen az alkotó bemutatkozása, keramikus tevékenységének és kerámiáinak, vásárlási tájékoztató, valamint az elérhetősége található.15
14 15
www.pkkk.hu, www.balatonalmadi.hu www.csicsogaleria.com
27
3.3.5 Kájel Csipkeház A Kájel Csipkeházat Kájel Endréné működteti. Balatonendréden a múlt században nem volt hagyománya a csipkeverésnek. 1908ban Kájel Endre református lelkész szervezte meg az első csipketanfolyamot Schwarz Erzsébet
tanítónő
szakmai
irányításával
tanítónők
számára
szervezett
csipketanfolyamot, akik azután a később megszervezett csipketelepeken továbbadták az endrédi csipke készítésének tudományát, ez a faluban élő lányoknak és asszonyoknak jelentős munka, és pénzkereseti lehetőség volt. A csipkemúzeum egy magánházban áll, melyet Kájel Endre református tiszteletes gyermekei készítettek édesapjuk, az endrédi csipke meghonosítójának emlékére. A múzeumban több, mint két szobára való, 80 féle csipke van tablókra, vitrinbe rejtve. Maga a gyűjtemény Magyarországon egyedülálló. Az itt látható csipkék csaknem egy évszázad termékei, néhány olyan különlegességgel, mint a 600-700-as cérnából készített - amely nem vastagabb az emberi hajnál - vert vagy horgolt darab. A brüsszeli csipke a legvékonyabb, s hogy kiemeljék a mintát, egy vastag szálat visznek végig rajta. Gyakori minta a pókos, a virágos, a tulipános, a szegfűs és liliomos, de számokat is használtak, a nyolcas például gyakran visszatérő motívum. Az Európa-szerte híres csipke 1908-22-ig virágzott. Utána az angol gépi csipke az olcsósága miatt kiszorította a piacról, pedig az országban Tokajtól Kaposvárig sokfelé volt csipkekészítő üzeme az endrédieknek. Erről azok a levelezések és számlák tanúskodnak, amiket Kájel Endre lánya, Sára szeretne kiadott formában megőrizni az utókornak. Előfordult, hogy a parókiában 12 kiló végcsipke volt, amit 40 telepről küldtek. Az üzemben 25-50 méteres végcsipkét is készítettek. A függönyökön általában öt méter végcsipke van, amit egy asszony készített el. Ehhez 74 pár orsót kell jobbról balra, balról jobbra forgatni. A Csipkeház hitelesen mutatja be a helyi csipkeverés múltját és változásait. A kiállítás előzetes egyeztetés alapján tekinthető meg. A Csipkeház típusa nyitott műhely, speciális népi kézműves gyűjtemény, mely a már fent említett Veszprém megyében, Balatonendréden található.
28
A kézműves műhely nem rendelkezik önálló weboldallal 16
3.3.6 "Lölle" Kulturális Hagyományőrző Egyesület A „Lölle” Hagyományőrző Egyesület 1990-ben alakult a helyi hímzők és fafaragók köréből, jelenleg 42 tagja van. Céljuk és feladatuk a népi hagyományok, a hímzés, fafaragás, csipkeverés, népzene, néptánc, a még fellelhető emlékek összegyűjtése, megismertetése a fiatalabb generációval, valamint az összegyűjtött anyagok publikálása. Éves céljait mind szakmai, mind gazdasági téren átgondoltan tervezi meg. A népi mesterségek mai követői szakkörökben fejtik ki tevékenységüket: hímző-, fafaragó-, néptánc- és citera-szakkör tevékenykedik a Városi Művelődési Házban, már több mint 20 éve. Minden évben kiállításon mutatják be az elkészült alkotásokat, amelyeket folyamatosan zsűriztetnek. Két tagjuk népi iparművész. Évente kétszer szakmai kirándulást szerveznek, amelyen a jeles népművészeti tájakat keresik fel. Részt vesznek a Somogy Megyei Népművészeti Egyesület munkájában, valamint tagjai a Somogy Megyei Néptánc Szövetségnek és a Martin György Néptánc Szövetségnek is. A „Lelle” Néptáncegyüttes részére néptánc táborokat szerveznek, ahol 64 lellei gyermek tanulja a néptánc kultúránkat jeles koreográfus vezetésével. Részükre bemutatkozási lehetőséget biztosítanak. Évente részt vesznek az Együd Árpád emlékére rendezett megyei néptánc versenyen, három éve szervezői a Balatoni Folklór Fesztiválnak. 2005-ben könyv formájában kiadták az általuk összegyűjtött karádi hímzéseket, jelenleg a még ki nem adott „Buzsák Hímzésminta Kincse” című összegyűjtött anyag vár kiadásra, amelyet a Hagyományok Háza és a Nemzeti Kulturális Alap is támogat. De nem csak összegyűjtötték ezeket az anyagokat, egyesületük tagjai a mintakincsekből alkotásokat készítettek. Fafaragóik évente több fafaragó táborban munkálkodnak, valamint a somogyi pásztorfaragás motívumaival díszített használati eszközöket készítenek. A „Lölle” Kulturális Hagyományőrző Egyesület típusa népi kézműves civil szervezet, mely Somogy megyében, Balatonlellén található. Az egyesület nem rendelkezik önálló weboldallal, kapcsolattartója Dolbert Ferenc.17
16 17
www.museum.hu, www.balatonendred.hu www.hagyomanyokhaza.hu
29
3.3.7 Kapoli Múzeum és Galéria A Kapoli Múzeumban és Galériaában 2 állandó kiállítás található. Az egyik idősebb és ifjabb Kapoli Antal fafaragó népművészek kiállítása; a másik Ligeti Miklós szobrászművész az Anonymus és Déryné szobrok alkotójának kiállítása. A padlás galériában kortárs alkotóművészek kiállítása valósul meg havi váltásban. A Kapoli Múzeum és Galéria típusa speciális népi kézműves gyűjtemény, mely Somogy megyében, Balatonlellén található. A kézműves műhely nem rendelkezik önálló weboldallal, kapcsolattartója Ligeti Gábor.18
3.3.8 Fafaragóműhely A cserszegtomaji Fafaragóműhelyt Bereczky Csaba működteti. Bereczky Csaba fafaragó, népi iparművész, Népművészet Mestere. 1949-ben született, fafaragással 1972-óta foglalkozik. Alapító tagja volt a Fiatalok Népművészeti Stúdiójának, majd ezt követően az Országos Népművészeti Egyesületnek. A Zala Megyei Népművészeti Egyesület megalakítása után 10 évig volt az egyesület elnöke. 1977-től vezet ifjúsági és felnőtt fafaragó szakköröket. Aktív részt vett az Országos Alkotóműhelyek megvalósításában: Tokaj, Velem, Zalaegerszeg, Gébárt valami a Keszthelyi alkotóházak építésében és beindításának. Folyamatosan részt vesz az országos kiállításokon, pályázatokon. Pásztorfaragásokat csont, szaru használati tárgyakat készít. Díszítőmunkában a karcolást, ékrovást, domborúfaragást alkalmazza. Bútorait a hagyományos paraszti formavilág jellemzi, ácsolt ládák, padok, asztalok, székek, komódok, tékák születnek a keze alatt. Szabadtéri fa játékokat is készít, melyek óvodákban lelhetőek fel. Fejfák, emlékoszlopok, kapuk viselik keze nyomát. Otthonosan mozog a kéregmunkák világában is. Alapító tagja a Zala Megye Népművészetéért Alapítványnak.
18
www.muzeum.hu
30
Munkásságának elismeréseként 1980-ban Népművészet ifjú mestere lett, majd 1985ben Népi Iparművészként ismerték el, 2004-ben Népművészet Mestere kitüntetésben részesült. Évekig vezette a Zala Megyei Fafaragó Stúdiót. Tudását és tapasztalatait mind a mai napig átadja faragótársainak és a fiataloknak saját műhelyében, valamint a Zala Megye Népművészetéért Alapítvány keszthelyi alkotóházában. Munkáival több külföldi országban találkozhatnak az érdeklődők kiállításon, munkabemutatókon. Munkáit
megismerhették több
Németország,
Franciaország,
külföldi
országban,
Finnország,
kiállításom volt
Lengyelország,
Ausztria,
Oroszország
több
városában. A Fafaragóműhely típusa nyitott műhely, mely a fent említett Zala megyében, Cserszegtomajon található. A kézműves műhely rendelkezik önálló weboldallal: www.bereczky21.hu, melyen az alkotó bemutatkozása, munkája és elérhetősége található.19
3.3.9 Barakonyi Kerámia Műhely A Barakonyi Kerámia Műhelyt Barakonyi Isván működteti. Barakonyi István 1986 óta foglalkozik fazekassággal. A Budapesti Művelődési Központ Kézműves Iskolájába járt, ahol Művészeti Oktatói Engedélyt szerzett. A Zalaegerszeg melletti Gébárton fazekas oktatóként dolgozott 1991 és 1996 között. 1996-ban oktatói munkájáért Gránátalma díjat kapott. 1997-ben elnyerte a Népművészet Ifjú Mestere címet. Munkáival rendszeresen részt vesz kiállításokon és zsűrizéseken. A Népi Iparművészeti Tanács 2006-ban a Népi Iparművész címet adományozta neki. Tagja a Zala Megyei Népművészeti Egyesületnek. Műhelyében főként használati edényeket készít: sütő-főzőedényeket, bögréket, étkészleteket, tárolóedényeket, fali tálakat. A kézzel díszített kerámiák a népi 19
http://www.bereczky21.hu/, http://www.zalanepmuveszet.hu, www.studiolum.com
31
motívumvilágot tükrözik. A hagyományos formákat magastűzű, ólommentes mázzal készíti. A Barakonyi Kerámia Műhely típusa nyitott műhely, mely Zala megyében, Cserszegtomajon található. A kézműves műhely rendelkezik önálló weboldallal: www.barakonyi-keramia.hu, melyen az alkotó bemutatkozása, munkája és elérhetősége található.20
3.3.10 Népművészeti Alkotóház Az
Alkotóházat
a
Zala
Megye
Népművészetéért
Alapítvány
működteti.
A
Népművészeti Alkotóház Keszthelyen található egy műemlék parasztbarokk lakóházban, mely 1750 körül épült és a Festetics-birtok gazdatisztjeinek lakása volt. Az
alkotóházban
kézműves
szakkörök,
nyitott
műhelynapok,
szakmai
továbbképzések, nyári táborok és kiállítások valósulnak meg az alábbi kézműves ágazatokban: fafaragó, csipkeverő, kosárfonó, szövő, tojáskarcoló, bőrműves, fafaragó, lószőrfonó, népviseleti baba-készítő. Az Alkotóházhoz kötődő népművészek: Bereczky Csaba: fafaragó, Népművészet Mestere Bereczky Csabáné: csipkeverő, Népi Iparművész Bognárné G. Piroska: kosárfonó népművész Bordácsné Kishonti Erika: szövő, Népművészet Mestere Csízy Istvánné: tojáskarcoló, Népi Iparművész Dancsecs Diána: bőrműves, Népi Iparművész Jankovics Tamás: fafaragó, Népi Iparművész Kiss E. Hajnalka: lószőrfonó, Népi Iparművész Molnárné Riskó Erzsébet: népviseleti baba-készítő, Népi Iparművész
20
www.barakonyi-keramia.hu
32
A Népművészeti Alkotóház típusa alkotóház, mely Zala megyében, Keszthelyen található. A
kézműves
műhely
rendelkezik
önálló
weboldallal:
www.nepmuveszeti-
alkotohaz.eoldal.hu, melyen az alkotóházról, annak programjairól, szakköreiről, működéséről, elérhetőségéről olvashat az olvasó.21
3.3.11 Fazekasműhely A marcali Fazekasműhelyt Harangozó Rita működteti. Harangozó Rita 1978-ban született Marcaliban. 1996-ban végezett a Marcali Berzsenyi Dániel Gimnázium és Szakközépiskolában. 1998-ban megszerezte Zalaegerszegen a Gébárti kismesterségek szakiskolájában a fazekas szakma képzést jelesre vizsgázva. 1998 óta dolgozik műhelyben, a kezdetektől önállóan. 2002-ben Budapesten szintén kitűnő eredménnyel zárta a fazekas szakoktató és népi játszóház vezető felsőfokú képzést. 2002-ben kapta meg a Népi Iparművész címet. 2006-ban vette A Népművészet Ifjú Mestere állami kitüntetést. Főként használati, valamint díszkerámiát készít szem előtt tartva a hagyományos formavilágot.
Készít
többek
között
reggeliző-
illetve
étkészleteket,
konyhai
kiegészítőket: a fakanáltartótól a szalvétatartóig, hagymatartót, szappantartót, mosdó szettet (tálat-kancsóval), lakodalmas edényeket, kuglófsütőt, kínáló tálakat, borosvalamint pálinkás készleteket, süteményes szettet tortatállal, bögréket/csészéket, bonbonier tartót, dísz-és fali tányérokat, illatlámpákat, karácsonyi kiegészítőket, főzőés sütőedényeket, melyek gáztűzhelyen valamint grillen is használhatók. Minden darabot kizárólag kézzel formál, melyekre ugyancsak kézi munkával kerül fel a díszítmény. Attól függően, hogy mit „kíván” az edény; rátétes, domború, kivágottáttört, plasztikus, karcolt díszt vagy ecsettel, írókával készített minta.
21
www.nepmuveszeti-alkotohaz.eoldal.hu
33
Alkotásaival rendszeresen részt vesz országos pályázatokon, csoportos- és önálló kiállításokon, legutóbb 2015. januárjában Budapesten a Magyar Népi Iparművészeti Múzeumban. A fazekas műhely típusa műhelygaléria, mely a fent már említett Somogy megyében, Marcaliban található. A kézműves műhely rendelkezik önálló weboldallal: www.harangozorita.hu, melyen az alkotó bemutatkozása, munkája és elérhetősége található.22
3.4
A BKÜ területén működő muzeális intézmények és kézműves
műhelyek,
kézműves
szakmák
gyakorlati
bemutatását
célzó
módszertani jellemzőinek ismertetése, magyarországi és nemzetközi kitekintés
Bevezetés A kézműves tevékenységeknek számos olyan területe van, amelyek korszerű formában megújíthatók. Több kézműves mesterség – pl. asztalos, fazekas, bőrdíszműves – ma is fontos használati tárgyakat állít elő, egyedi gyártással, kiváló minőségben, magas esztétikai értékkel. A kézműves mesterségek azonban a lakosság csak szűk körének nyújtanak megélhetést, a mai ipari tevékenységek kiszorítják ezt a tevékenységkört. A fiatalok közül kevesen választják ezeket a mesterségeket, a képzés csak részben megoldott, a kézműves társadalom elöregszik. Cselekvés hiányában az idős mesterek eltávozásával eltűnik hazánkból a ma még élő hagyományként művelt kézművesség. Arra kell törekedni, hogy a hagyományos mesterségek fennmaradását, a mesterség, szakmai tudás továbbadását biztosítsuk, az ehhez szükséges szakképzési, oktatási háttér rendelkezésre álljon. A Nemzeti Vidékstratégia a hagyományos kézművesség átörökítés érdekében többek között az alábbi fejlesztési irányokat és teendőket jelöli ki:
22
www.harangozorita.hu
34
Az egyéni mesterek, a megyei népművészeti egyesületek, a közművelődési intézmények
szakmai
szervezetei,
valamint
a
Hagyományok
Háza
együttműködésében a kézművesség közös jövőképének megalkotása és fejlesztési stratégiájának elkészítése. A kézművesek együttműködésének és piacra jutásának ösztönzése, pl. kézműves vásárok, mesterség bemutatók, helyi piacok. Fontos a kézművesség összekapcsolása a helyi mezőgazdasági, kertészeti termeléssel, helyi feldolgozókkal, falusi turizmussal, helyi vendéglátással, helyi szolgáltatásokkal, hogy a termelésből származó melléktermékek helyben, közvetlen módon kerüljenek feldolgozásra, ezzel elérve, hogy a magasabb hozzáadott értékű termék helyben legyen előállítva és értékesítve. A kézműves tevékenységekhez szükséges alapanyag-ellátás segítése. A mindennapi használati tárgyakat korszerű módon előállítani képes kézműves tevékenységek fejlesztése, kézműves termékfejlesztés. A kézművesség gyakorlati képzésének, műhelyeinek országos szintű kiépítése. Szakmai képzés, ismeretterjesztés a díszítő motívumkinccsel, azok eredetével, az anyaghasználattal, stb. kapcsolatban. Megyei és helyi népművészeti egyesületek, alkotó közösségek működésének, valamint
a
közművelődési
intézmények
ezirányú
tevékenységének
ösztönzése, támogatása. Települési vagy kistérségi kézműves boltok megnyitásának, illetve kézműves alkotóházak létesítésének ösztönzése, a meglévők fejlesztése23 Jelen projekt fő célkitűzésként támogatni kívánja azt a folyamatot, mely során múltunk hagyományait, emlékeit új megközelítésben próbáljuk átörökíteni korunk és a mai közösségek életébe. Az évtizedeken, emberöltőkön át ívelő közvetítés és átörökítés organikus folyamat, ezért közös érdekünk a lépték- és szemléletváltás, a régi és az új, a “hagyományos” és a “modern” csatornák átjárhatóságának felismerése és támogatása. Ezen átjárhatóság biztosításában, a nyitottságban rejlő potenciál pedig egyre nyilvánvalóbb: a hagyományok és az e köré szerveződő érték fennmaradása csak többirányú módszerekkel közvetíthető. Nem elég, ha apáról fiúra örökítenénk a tudást, hiszen az igény ma akkor mutatkozik meg, ha ez a tudás és információ 23
Nemzeti Vidékstratégia 2012 – 2020 („a magyar vidék alkotmánya”), Vidékfejlesztési Minisztérium
35
kényelmesen és korszerűen is elérhető. Ugyanakkor az e-világban otthonosan mozgó fiatal generáció megértésével az egymástól tanulás számos további aspektussal gazdagíthatja a folyamatok életben tartását, annak tudatában, hogy az egészséges modernizáció érdekében minden korban szükség lesz bizonyos értékek őrzésére, a hagyományos kultúra fenntartására. A néphagyomány mindig is élményt, tapasztalatot nyújtott generációkon át, ám a mai kor embere különösen keresi az aktív bevonódás élményét a passzív megfigyelés helyett, hiszen ezáltal válhatunk részévé egy lokális vagy akár más szempontok mentén szerveződő közösségnek, kultúrának. Ehhez a komplex élmény-igényre azonban naprakészen kell hogy reagáljon a muzeális intézmények, a helyi kézműves műhelyek és tájházak, skanzenek valamint rendezvények interaktív kínálata is. A módszertani lehetőségekben rejlő sokszínűség már sok kezdeményezésben fellelhető, jelen fejezet ezek a kifejezetten élmény-központú megközelítés érdekét szolgáló sajátosságait veszi számba. Fókuszban a személyes élmények, a gyakorlati, kipróbálás útján szerzett tapasztalatok áll. Gyakorlati kipróbálás előnyei A paraszti kultúrában, a népművészetben a tárgykészítés során az anyag, technika, forma, díszítmény szorosan összefüggött egymással. Az adott tárgy készítésének aktualitását elsősorban a természeti törvények határozták meg. Viszont mivel már nem örököljük természetes nyelvként az anyagismeretet és a formakincset, és a népi tárgyak
és
technikák
lemásolásával
sem
szerezhetjük
meg
az
igényes
alkotómunkához szükséges tudást, az alkotás az anyagok újrafelfedezésével, megmunkálásával egy újszerű, sokoldalú kísérletezés folyamatává válik. A tapasztalatok szerint azok, akik kipróbálták a különböző szakmákat, másként értékelik a kézművesek munkáját, tisztelik azt a tudást és munkát, amit a kézműves képvisel. Így nemcsak a már készterméket látják, hanem a benne rejlő szorgalmat és munkát is megismerik. A kézműves szakmák bemutatását célzó ismeretátadás formái Az alábbiakban a kultúraközvetítés azon módjai kerültek összegyűjtésre, melyek bemutatják, életben tartják és ezáltal hozzáadott értéket teremtve őrzik és örökítik át a térség értékeit. Az egyes kategóriák általános módszertani, szakmai jelentőségének 36
bemutatását követően található néhány említésre méltó, a Balaton térségében fellelhető jó gyakorlat, esetenként kiegészítve országos ill. nemzetközi kitekintéssel. Népművészeti kiállítások és múzeumpedagógia Kézműves bemutatók, nyitott műhelyek Kézműves foglalkozások, szakkörök, táborok Kézműves vásárok Népi játszóház Fesztiválok Infrastrukturális feltételek – infokommunikációs módszerek Falusi turizmus és gasztronómia, vidéki élet
3.4.1 Népművészeti kiállítások és múzeumpedagógia Egy
település
népi
kézműves
értékeit
bemutató
kiállítások
keretében
bemutatkozhatnak az ezzel a tevékenységgel működő helyi közösségek, szakkörök, egyéni alkotók. Napjainkban sajátos, dinamikus növekedés figyelhető meg a kulturális örökség prezentációjában: mind minőségi, mind mennyiségi szempontból változik a szemlélet. A kiállítási forgatókönyvek, bemutatási koncepciók ma már – bár időnként csak névleg – „látogatóbarátok”, a múzeumpedagógia és az örökségmenedzsment önálló diszciplínává vált, hazánkban is körvonalazódik az örökségtudomány szakterülete. Sok esetben a múzeumi épületek, bemutatóhelyek, élményparkok és kiállítások látványvilága, attraktivitása túlnő a műtárgyon, a kollekción, önmagában válik a turisták és látogatók célpontjává. Az oktató jellegű kiállítási közeg mellett nem szabad megfeledkeznünk a „szórakoztató”, élményt nyújtó karakterről sem, amely a „játszva tanulás” bázisául is szolgál. Elég, ha arra gondolunk hogy egy múzeumi kiállítás megtekintése óvodásokkal, kisiskolásokkal monoton, egyhangú lenne a játék mindennemű lehetőségének kihasználása nélkül.
Ebből a szempontból a különlegesség, a
meghökkentés, a látvány, a kuriozitás, az eredetiség, a misztikum stb. karakterjegyei a figyelem és az érdeklődés fenntartását, valamint a tárgy és látogató közötti vizuális és tartalmi interakció megteremtését célozzák. Remekül alkalmazhatóak a drámapedagógiai
tevékenységek,
a
gyermekek
természetes
kíváncsiságát
37
megmozgató, felfedező módszerre épülő segédanyagok és programok, a szemléltetés változatos lehetőségei.
Marcali
Múzeum, A Marcali Múzeum gyűjtőterülete a Marcali Járásra terjed ki,
Marcali
összesen
39
településre.
Néprajzi
és
történeti
gyűjteményében közel 6000 tárgyat őriz, fotógyűjteménye pedig meghaladja a 10000 felvételt. Adattárban őrzött dokumentumainak száma meghaladja a 3000 darabot. Mesterek
és Az állandó kiállítás az egykori marcali iparosok közül a
Műhelyek
kékfestő, a cipész, a díszműkovács, a mézesbábos és a kötélgyártó és a fazekas eszközkészletét és mesterségbeli tudását mutatja be. A kiállítótér középpontjába helyezett vásári jelenet pedig, a két világháború közötti időszak hangulatát idézi fel, ahol a kézművesek és kereskedők portékájukat árusítják.
Múzeumpedagógiai kínálat
Foglalkozások óvodások számára:
Múzeumi érzékenyítő
Itt a farsang, áll a bál! Farsangi népszokások
Húsvéti barkácsoló
Márton napi hagyományőrzés
Adventi mézeskalács készítés
Agyagformázás
Foglalkozások általános iskolásoknak:
Múzeumi érzékenyítő kezdő múzeumlátogatóknak
A hagyományos népi életmód
Gyógynövények, népi gyógyászat
A kötélgyártás mestersége
Mézesbáb készítése
Gyertyamártás
Jó játék a csuhé!
Agyagformázás
Textilmintázás (ombré, batikolás, kékfestő) 38
Szövés
Gyöngyfűzés
Egészséges életmód
Játék-
és
dekoráció
készítése
természetes
anyagokból Kiadványok
A
Marcali
Múzeumi
Katedra
Füzetek
I-VI.
sorozat
foglalkoztató füzetei a Marcali Múzeum "Mesterek és műhelyek"
című
állandó
kiállításához
készültek.
A
kiadványok feladatait gyakorló pedagógusok állították össze, így az általános iskola bármely osztálya számára kínálunk olyan érdekes megoldanivaló feladványokat, amelyek
új
ismeretekkel
gyarapíthatják
látogatóink
tudástérképét. Tartalmukban a hagyományos népi életmód, a mesterségek, a népszokások és kézműves technikák témái is fellelhetőek sok-sok színes képpel illusztrálva. További információ
Balaton
www.marcalimuzeum.hu
Múzeum, Balaton és környéke kulturális és természeti értékeinek
Keszthely
gyűjtésével,
megőrzésével,
feldolgozásával
és
bemutatásával a "magyar tengert" kutatja és népszerűsíti. Múzeumpedagógiai
Foglalkozások óvodáskortól a középiskolás korosztályig ill.
kínálat
családok számára, melyek során megismerhetik a Balaton természeti kincseit és kulturális örökségét; Tantárgyi kapcsolódások, iskolai foglalkozások; Táborok, szakkörök, játékos múzeum, online játékok; Hon- és népismeret: balatoni halászat, viseletek; „Balatoni
élet
a
dédinél”:
12
alkalomból
álló
foglalkozássorozaton a néprajz tudományával és a népi mesterségekkel ismerkedhetnek meg. Az érdeklődők a foglalkozások
során
képet
kapnak
arról,
hogy
a
természethez közeli ember milyen anyagokból készítette használati tárgyait, ruházatát. A Balatoni Múzeum néprajzi gyűjteményének megtekintése által bepillantást nyernek a 39
néprajz titokzatos világába. Helyi, népi mesterséget űző szakemberek segítségével saját maguk kipróbálhatják a népi mesterségeket (szövés, fafaragás, hálókötés). „A Balaton vidéke és népe”: A foglalkozás tárgya a Balaton és környékének néprajzi szempontú megismerése a hon- és népismereti tárgyhoz kapcsolódóan. A hagyományos életmódot interaktív módon mutatják be sok képpel; a néprajzi
jellegzetességeket
a
foglalkozásvezető
muzeológussal közösen elemzik a diákok, eredeti tárgyak, viseletrekonstrukciók és „felfedező lap” segítségével. Témák: mezőgazdaság (gabonatermesztés, szőlészetborászat,
állattartás),
halászat,
kézművesség
pásztorélet-pásztorművészet, (népművészet
és
régi
mesterségek), népi építészet, népszokások. (A Múzeum honlapjáról letölthetőek a programokhoz kapcsolódó prezentációk) A „Jeles napok” programsorozat alkalmai négy jelentős jeles és neves napot ünnepelnek meg. Zala megye napján a résztvevők Zala egykori központját, Zalavárt és Európa hírű természeti kincsét a Kis-Balatont ismerték meg, Karácsonykor és Húsvétkor a hagyományos népszokásokat, Keszthely város napján pedig Keszthely híres
helyszíneit,
épületeit,
történelmi-természeti
és
régészeti emlékeit. Kiadványok
Új segédeszköz a múzeumpedagógiában: felfedező lapok általános iskolásoknak „Fedezzük fel együtt a Balaton titkait!”címen, melyek a honlapról szintén letölthetőek az alábbi témákban:
További információ
A Balaton és természeti környezete
Erődök és várak a Balaton partján
Balatoni halászat
Balatoni fürdőkultúra, turizmus és hajózás
www.balatonimuzeum.hu 40
Tojásművészeti
A Tojásművészeti Kiállítás 2003. október 10én került
kiállítás
megnyitásra,
a
tojás
világnapján
az
első
Balatoni
Nemzetközi Tojásfesztivál apropójaként Siófokon a DélBalatoni Kulturális Központban. Ezen időszakos kiállítás kívánta megalapozni az állandó tojásművészeti központ kialakítását. A
kiállításon
látható
alkotások
többféle
csoportba
sorolhatóak, melyek a magánygyűjtemény szép és értékes alakjait
mutatják
kézművességtől
be az
különböző
dísztojásokban
iparművészetig.
a
Népművészeti
sajátosságok, motívumok gazdag tárháza figyelhető meg, mely ötvözi ugyanakkor az újabbnál újabb és kreatívabb díszítő
formákat
is
megjelenít.
Az alkotásokban nemcsak a hagyományok, hanem a finom, aprólékos,
nem
kis
tehetséget
igénylő
munkák
is
megőrződnek. További információ
Veszprém
www.tojasmuzeum.hu
Megyi Laczkó Dezső Múzeum: TudásTerük múzeumpedagógiai
Múzeumok
programok központja. Kiskorú látogatóik körében népszerű
Igazgatósága,
múzeumpedagógiai órák kapcsolódnak kiállításaikhoz,
Laczkó Múzeum,
Dezső iskolai tananyaghoz, valamint a Bakonyi Házhoz. 2010 Bakonyi őszén nyílt, legújabb technikával felszerelt európai szintű
Ház,
oktató- és foglalkoztató termük kézzelfoghatóvá teszi a
Veszprém
tankönyveket, teret ad alkotásra és régészeti gyakorlatokra egyaránt. Bakonyi Ház: az egyik legkorábbi magyar szabadtéri néprajzi kiállítóhely. A házban megtekinthető kiállítás a paraszti
élet
mindennapjainak
s
ünnepeinek
eszközkészletét, tárgyi kultúráját mutatja be.
41
Múzeumpedagógiai
Népi építészet a Bakonyban és a Balaton-felvidéken: népi
ajánlat
építészet külső, belső jellemvonásait, az építkezés módját, alapanyagait, a ház alaprajzát és változatait, továbbá az egyes helységek funkcióit mutatják be játékos tárlatvezetés formájában. Élet a Bakonyi házban: a ház használatát, berendezési tárgyait, a benne élők életét ismertetik a diákokkal, játékos tárlatvezetés formájában. Népi táplálkozáskultúra: a régi konyha eszközkészletét, ezek használati módjait, a konyhai életet tárják fel, s bepillantást adnak a népi ételek témakörébe játékos tárlatvezetés formájában. Kalendáriumi
kalandozások
(karácsonyi,
farsangi
és
húsvéti, Veszprém megyei népszokások): A foglalkozások autentikus paraszti tárgyakon és viseleti darabokon, zenei hagyományokon, illetve igény szerint kreatív kézműves foglalkozáson keresztül tárják fel ezt a pedagógusok és diákok számára egyaránt ismeretlen, nehezen értelmezhető világot. A tárgyak, fényképek értelmezésén keresztül kaput nyitnak a paraszti világkép, a mágikus gondolkodás megértéséhez is. Hajdanvolt kézművesség: A gyakorlati foglalkozáson a múzeum
textilgyűjteményében
bemutatott
műtárgyak
különböző készítés-technikáinak alapelemeit ismerhetik meg és gyakorolhatják is be a tanulók. Kézműves szakember vezetésével a szövés, a fonás és a hímzés régi technikái elevenednek újjá a múzeumi órán. „Így készült hajdanán I.” – Asztalosmesterség a Bakonyban: Az
elsősorban
faipari
szakképzésben
részt
vevő
középiskolai csoportoknak ajánlott múzeumi foglalkozáson az asztalosmesterség elmúlt évszázadaiba kalauzolják el a diákokat
különböző,
az
oktatóteremben
vetített
prezentációs anyagok segítségével.
42
„Így készült hajdanán II” – Üvegkészítés Veszprém megyében: A múzeum gazdag
üveggyűjteményéhez kapcsolódó
múzeumpedagógiai órán a Bakony és a Balaton-felvidéken alkalmazott üvegkészítési technikákkal (hutában készült fúvott üveg, formában fúvott üveg, lángnál formált üveg, stb.)
ismerkedhetnek
meg
különböző
prezentációs
eszközök segítségével a diákok. További információ
www.vmmuzeum.hu
3.4.2 Kézműves bemutatók, nyitott műhelyek A népművészet mesterei általában a maguk örömére, tehát a falu lakóinak számára dolgoztak. Általában nem volt állandóra berendezett műhelyük, csak szerszámaik, és más tevékenységük mellett foglalkoztak az alkotással, míg a kismeserek állandó használatra berendezett műhelyekben dolgoztak, és sokan közülük vásárokra jártak. A ma alkotó kézművesek és műhelyeik hasonlóak. A népi kézműves mesterségek oktatása két úton haladt: egyrészről „apáról fiúra” szálló, otthon a családban elsajátított mesterségbeli fogások, másrészt a műhelyekben, mestereknél való tanulás. Mára a kézműves műhelyek sokasága, a kisműhelyekben való hivatalos oktatás átalakult. A falu hagyományos szerepe 1945 óta folyamatosan fellazult, felbomlott, mivel megszűnt az az életforma, amely tovább éltette volna a hagyományos népi műveltséget, és ezzel együtt azt az életmódot és szokásrendszert, amely a népi kismesterséget, a műhelyeket is éltette. A fokozatosan megújuló kereslet, a hovatartozást, a gyökereiket kereső emberek, valamint a természetes alapanyagokat, organikus kultúrát és hagyományokat előnyben részesítők
révén
mára
ismét
felerősödő
igényről
beszélhetünk
a
népi
kismesterségeket oktató műhelyek, és az fenti értékek népszerűsítését vállaló kézműves bemutatók tekintetében. Itthon a Népművészeti Egyesületek Szövetsége kezdeményezte a magyarországi nyitott műhely-hálózatot azért, hogy az alkotók és a népi kézművesség iránt érdeklődők között állandó, élő kapcsolat alakuljon ki. Ezek a fórumok ideális helyszínei lehetnek az informális ismeretszerzésnek, ahol kis csoportok bensőséges viszonyba kerülhetnek a mesterrel, tanulhatnak, és interaktív 43
formákat próbálhatnak ki. A megfogható, kipróbálható tevékenységek mellett minden kérdésükre szakmai választ kaphatnak az érdeklődők, megismerkedhetnek az egyes szakmák rejtelmeivel és saját kezűleg elkészíthetik alkotásaikat. Élő interpretáció Az élő interpretáció egy még fiatal módszer és sokféleképpen értelmezhető, beleértve az élő történelem (living history), a történelmi újrajátszás/életrekeltés (historical reenactment) és a múzeumi színház (museum theatre) fogalmait is. A legrosszabb esetben nem több egy díszes jelmezbe öltözött személy kézműves tevékenységénél, tárlatvezetésénél vagy előadásánál. Az ilyen előadással való azonosulás azonban a közönség számára különösen nehéz, és gyakran teljesen passzívvá válik a látottakkal szemben. Ugyanakkor, ha jól felépített, az élő interpretáció: a személyre szabott, látogatói igényekhez igazított tartalom, irányítás, szint és időtartam segítségével kibővítheti az adott téma kereteit; bátorítja és fokozza a látogatói részvételt; az információk verbális és vizuális eszközökkel való továbbításával tanulási folyamatot generál; segíti
a
látogatókat
a
terek
használatának
és
„benépesítésének”
elképzelésében; erős érzelmeket vált ki; vágyat, hogy még több információt tudjanak meg; élő emlékeket teremt, amelyek mélyen beépülnek a memóriába.24
Kovács
Múzeum, Tarsoly László kovácsmester magánmúzeuma 2003 óta
Nagyvázsony
üzemel az 1970 óta folyamatosan működő kovácsműhely mellett.
A
hagyományos
eszközökkel
berendezett
múzeumba előzetes bejelentkezés alapján várják az egyéni vagy csoportos érdeklődőket, akik 1 órás bemutató program keretében ki is próbálhatják a kovácsolás hagyományos technikáját
és
tárgyakat.
A
készíthetnek mesternek
maguk
számos
is
kovácsoltvas
díjazott
terméke
megtekinthető, ill. rendelhetőek kovácsoltvas termékek is.
24
Az élő interpretáció módszere az Egyesült Királyságban, Huth Anna, Múzeumi iránytű 5, 2010
44
További információ
http://nagyvazsony.hu/kovacs-muzeum/
Gyapay László és fia Ifj. Gyapay László a faipari mesterséget és magát a (faműves, fafaragó)
fafaragást
Szentjakabfa
tanulta. Manapság is többször találkozhatunk különböző
is
édesapjától,
id.
Gyapay
Lászlótól
kézműves vásárokon (Káptalantót), amint bevezetik a látogatókat a fafaragás csodálatos birodalmába. -
faműves,
fafaragó
bemutató
(csak
előzetes
bejelentkezéssel) - késztermék bemutató (csak előzetes bejelentkezéssel) - termékkörhöz illeszkedő kisebb szakipari javítások (előzetes bejelentkezéssel) További információ
http://fafaragas.com
Csicsó Kerámia
Nyitott műhely, kerámiafestő kézműves foglalkozások.
Balatoncsicsó
Részletes bemutatásra került a 3.3.4. fejezetben.
További információ
www.csicsogaleria.com
Monoszlói
Gaál Ferenc fazekas, cserépkályhás és népi játszóház
Fazekasház,
vezető. Termékei változatosak, egyediek és a magyar népi
Monoszló
művészetet tükrözik vissza, a hagyományok megtartásában jelentős szerepe van nem csak fazekas munkájával, hanem játszóházak és kerámia- illetve kézműves foglalkozások vezetésével is, ahol az érdeklődők a fazekas szakma rejtelmein
túl
számok
népi
mesterség
alapjaiba
is
bepillanthatnak. 10-12 fős kézműves csoportfoglalkozások: kicsik és nagyon egyaránt kedvelik, ahol nem csupán az agyagozás rejtelmeivel ismerkedhetnek meg az ide látogatók, hanem lehetőségük gyertyázás,
van
a
vesszőfonás,
papírmerítés,
a
linómetszés,
csuhézás,
a
szalmázás,
45
mozaikozás,
batikolás,
habkőszobrászat,
kenyérsütés
kipróbálására is. További információ
www.monoszloifazekas.extra.hu
Pécsi Krisztina
Alkotásai változatosak, egyediek és a magyar népi
Balatonfüred
művészetet tükrözik vissza ötvözve a saját stílusával. A hagyományok megtartásában jelentős szerepe van nem csak fazekas munkájával, hanem a nyitott műhely üzemeltetésével (Vásárcsarnok), ahol az érdeklődők a szakma rejtelme bepillanthatnak.
További információ
Zsár-fa
Kádár
http://videkminosege.hu/hu/users/pecsi-krisztina
és Kezei közül a legszebb egyedi termékek kerülnek ki,
Asztalosműhely,
amelyek jellemzően kézműves módszerrel készülnek.
Tótvázsony
Fontosnak tartja a kézműves tevékenység, mint kulturális örökségünk megőrzését. A hagyományos magyar fahordó készítés régi kézműves mesterség. A hordótüzelést, mint a kádár mesterség egyik jellemző tevékenységét bemutató keretében előzetes bejelentkezés alapján szívesen illeszti felnőtt kiránduló csoportok, gyermek és ifjúsági táborok programkínálatába.
További információ
www.zsarfa.hu
Vasverő Műhely,
"Addig üsd a vasat, amíg meleg!"- tartja a régi mondás
Gyenesdiás
is. A kovácsmester az, aki a vasat idomítja, az ő keze munkája nyomán ölt alakot az alaktalan anyag. A kovács régi magyar neve: vasverő. Elődeink a kovácsmesterséget már a honfoglalás előtt is gyakorolták, ill. foglalkoztak a vas előállításával. Garantált programhelyszín: A helyi "vasverő" mester egy héten egyszer kinyitja műhelyét az érdeklődők előtt, akik így bekukkanthatnak az egyik legrégebbi kézműves mesterség
46
rejtelmeibe és akár maguk is megpróbálkozhatnak a vas idomításával. További információ
www.gyenesdias.info.hu/hu/info/aktivan_gyenesdias_balaton/ szarazfoldi_kalandok_gyenesdias_balaton/vasveromuhely.html
„Sártekerő”
Czibor Imre népi iparművész. Részletes bemutatásra került
fazekasműhely,
a 3.3.1. fejezetben
Alsópáhok További információ
http://sartekero.uw.hu
Varrótű Tanoda,
Cz. Tóth Hajnalka 2008-ban Varrótű Tanoda néven nyitott
Balatonalmádi
műhelyt működtet. Részletes bemutatásra került a 3.3.2. fejezetben.
További információ
http://videkjaro.hu/szolgaltatasok/termekek/reszletesnezet/varrotu-tanoda-himzo-gyongyekszer-keszito-1.html
Látványszövöde,
Fodorné
Balatonalmádi
Látványszövödéjének a Balatonalmádi Pannónia Kulturális
László
Mária
a
Népművészet
Mestere,
Központ ad otthont. Részletes bemutatásra került a 3.3.3. fejezetben. További információ
www.balatonalmadi.hu/kultura/muveszet/nepiiparmuveszet/latvanyszovode/
Légli
Kerámia A Légli Majorban található „Kézműves Udvar” 2013.
Manufaktúra
októberében alakult abból a célból, hogy megvalósítsa a kézműves (fazekasmester) ügyvezető azon régi küldetését, hogy a népi mesterségek összegyűlve, teljes körű képet adva egy helyen jelenjenek meg, felkarolva az egyedül kis gazdasági
erővel
rendelkező
művészeket
a
népi
mesterségek különböző területéről. Ennek szellemében készült el 2015-ben a Mesterségek háza, amely mintegy 47
inkubátorházként
fogadhatja
magába
a
népi
kismesterségeket művelő, egyéni népművészeket (pl. szövő, hímző, bőrdíszműves, fafaragó, fazekas, stb.) ezzel tevékenységüknek a közösség előtti bemutatásához helyet és portékájuknak „áruházat” biztosítva, ezzel elősegítve a hagyományos népi
mesterségek fennmaradását. Oly
módon lett kialakítva, hogy egyes részeiben külön-külön munkaállomást
biztosítson
a
kézműveseknek,
illetve
egyben bemutató helyként is funkcionál arra az esetre, ha olyan időszakban fogad látogatót, amikor a kézművesek nem tartózkodnak a helyszínen. Ezen túl van az épületnek egy olyan része is, amely 4 db csoportos foglalkoztatót (6-8 fős kiscsoportok) tud befogadni. További információ
www.legli.hu/kezmuves-udvar
Fazekasműhely,
Vastag
Balatonszemes
látogatóit.
Éva A
fazekasműhelye műhelyben
kézi
Balatonszemesen
várja
korongozással
készíti
termékeit, melyek terakotta és mázzal festett, égetett kerámiák. A műhelyben lehetőség van a korongozás megtekintésére és kipróbálására. További információ
www.balatonfoldvar.info.hu/hu/mit-nezzekmeg/fazekasmuhely--balatonszemes.html
Bereczky
Csaba A faragás és csipkeverés szövés iránt érdeklődőknek
fafaragó Bereczky
és kellemes csendes környezetben kulturált szálláshelyen Csabáné biztosítanak lehetőséget a tanuláshoz és aktív pihenéshez.
csipkekészítő,
Részletes bemutatásra került a 3.3.8. fejezetben.
Cserszegtomaj
További információ
www.falusiturizmus.hu/hu_hu/services/1297/bereczkycsaba-es-csabane-fafarago-csipkekeszito.html
48
Kályhák Háza Fazekasműhely
A Festetics kastély közvetlen szomszédságában található a és Kályhák háza. Az érdeklődőket egy szabadon látogatható,
makett kiállítás,
működő
Keszthely
módon, kézi munkával készülnek a kályhacsempék,
fazekasműhely
fogadja,
ahol
hagyományos
ugyanúgy, ahogyan a XX. sz. elejéig készítették a fazekasok a szemeskályhák és táblás kályhák csempéit. A kályhák és más népi tüzelőeszközök múltját az itt kialakított és folyamatosan fejlődő makett kiállításon ismerhetik meg a látogatók. A kiállításon a XIX. és XX. század fordulóján, parasztházakban használt kályhák, kemencék, tűzhelyek makettjei láthatók. A kiállítás és a műhely szervezett formában is látogatható. Csoportok részére időpont egyeztetés után szívesen tartok beszélgetéssel egybekötött bemutatót
ahol
megismerhetik a
kályhák történetét,
készítését, használatát, és a csempekészítés fogásait. Ennek a programnak a részeként nem csak megnézhetik, hanem ki is próbálhatják a kályhacsempe készítést. A műhely és a kiállítás melletti kerámia-élménytárban régi tárgyak közt, sajátos hangulatban elrendezett egyedi, kézműves kerámiák várják a látogatókat. További információ
www.keszthely.hu/muzeumok/kalyhak-haza
3.4.3 Kézműves foglalkozások, szakkörök, táborok Ide tartoznak a tanfolyami kurzusok a különböző közművelődési intézményekben, alkotóházakban, népi kézműveseket tömörítő egyesületekben. A foglalkozások lehetőséget biztosítanak korosztály semlegesen a széles nagyközönség számára, hogy elsajátítsák a népi játékok készítésétől a különböző kézműves mesterségek művelésének alapjait. A szakkörök alkalmasak egy meghatározott időtartam alatt arra, hogy a választott kézművesség egy-egy szakterületével megismerkedjenek a résztvevők, alkalmas továbbá a tehetséggondozásra, amely egyben utánpótlást is jelent a népi kézműves mestereknek. A szakkörök résztvevői lehetnek gyerekek, fiatalok és felnőttek. Nagyon fontos, hogy a gyermekek szakkör keretében ismerkedjenek meg a népi kézművesség 49
szellemiségével, a tárgykészítés alapjaival. Jelenleg ezek a szakkörök sznte az egyetlen szinterei a gyermekek manuális készség-fejlesztésének, a hétköznapi életben szükséges eszközök használatának elsajátításához. A népi kézműves tudás elsajátításának egy másik formája minden korosztály számára az alkotótáborok, amelyek az 5-10 nap alatt a résztvevők számára ízelítőt adnak a választott mesterségből, vagy a különböző tárgykészítésből. A táborok tartalmát tekintve lehetnek egy-egy, vagy akár több mesterség elsajátítására irányulóak, lehetnek komplex népművészetiek, ahol a tárgyalkotás mellett megjelenik a néptánc, a népzene, vagy a népi gasztronómia. Formáját tekintve lehet bentlakásos, bejáró, vándortábor, stb. Ezekben a táborokban sokszor több generáció tanul együtt, ami a társadalmi szocializáció szempontjából egy hozzáadott érték ennek a képzési formának. A felnőtt lakosság számára szervezett népművészeti akadémiák, népfőiskolák, nyári egyetemek keretében megismerkedhetnek a népművészettel, a tájegységre jellemző értékekkel, a magyar, illetve a tájegység népi hagyományaival. A megszerzett ismeretek alkalmasak lehetnek a helyi tudás gyarapítására, a helyhez, a tájegységhez kötődő identitástudat kialakítására, valamint felkeltheti érdeklődésüket egy-egy kézműves szakma elsajátítására, amely megteremtheti az önfoglalkoztatás alapját.25
Népművészeti
Az Alkotóházat a Zala Megye Népművészetéért Alapítvány
Alkotóház,
működteti. Az érdeklődőket az alábbi szolgáltatások várják:
Keszthely
Kézműves szakkörök Nyitott Műhelynapok Szakmai továbbképzések Nyári táborok Kiállítások Az Alkotóházban szervezett kézműves szakkörök számos témát érintenek, így működik például: Csipkeverő stúdió
25
Mesterségem címere – a használható hagyomány, a népi kézművesség stratégiája III, Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet megbízásából, 2013. 43-44.o.
50
Fafaragó szakkör Szövő és népi kismesterségek szakköre Kosárfonó szakkör Gyermek komplex szakkör Bőrtárgykészítő szakkör Babakészítő- és gyöngyvarró Klub Hímző szakkör Kéregedénykészítő szakkör „Balatoni halászat a kézművesség szemszögéből” tábort szintén az Alapítvány szervezi. A 2015-ben induló, 4 éves program keretein belül a Keszthelyen és a környező településeken élő, tanuló tehetséges fiatalok számára kívánják
bemutatni
–
elsősorban
a
kézművesség
szemszögéből – a Balaton Felvidék és a Kis-balatoni térség paraszti gazdálkodás elemeinek továbbélését. 4 éves programunk témái: Balatoni halászat Szőlészet – borászat Háztáji kiskertek és a piacozás Háztáji állattartás Az Alapítvány céljaival összhangban a tábor megvalósítása során a kézműves foglalkozásokra, elsősorban a tárgyi népművészet továbbadására tevődött a hangsúly (varsa készítés, hálókötőtű és börcfa készítés, kuttyogató készítés, hálókötés)
népművészek
és
Népi
Iparművészek
bevonásával.
Táborok Textiles népművészeti tábor: az évente megrendezésre kerülő nyári táborban népviseletes- és játék baba készítést sajátítanak el az érdeklődők, miközben megismerhetik a népviseletes
babakészítés
kialakulását,
Zala
megye 51
viseleteit, az egyes ruhadarabok formáiának és anyagainak alkalmazását, valamint a babakészítők számára elérhető kiállítási- és pályázati lehetőségeket. Fafaragó tábor: felnőtteknek szóló táborban a Komáromi festett láda motívumainak feldolgozását és átültetését sajátíthatják el a résztvevők különböző használati tárgyak elkészítése és díszítése során, melyek egy részét az Alkotóház megszépítésére ajánlanak fel. Ifjúsági komplex tábor: (12-18 év) Paraszti életmódból keletkező „hulladék anyagok” felhasználásával ismertetik meg
a
fiatalokat:
bőrből
szütyő,
ékszer
készítése,
szalmadíszek, csuhétárgyak, csontkupáncsok alkotása. Gyermek komplex tábor: általános iskolás gyermekek számára kínál népi játék- és kézműves foglalkozásokat (madzagszövés,
gyöngyfűzés,
bőrözés,
csuhévirág,
nemezelés, szalmafonás) További információ
www.nepmuveszeti-alkotohaz.eoldal.hu
Balatoni Múzeum,
Rendszeresen szerveznek táborokat a fiatalok számára,
Keszthely
mely során megismerkedhetnek a régészet világával, a restaurálás, agyagozás módszereivel, betekintést nyernek dédszüleik életébe a néprajzi múzeum megismerése által, és fontos szerepet kapnak a Balatonhoz illetve a természetközeliséghez kötődő foglalkozások.
További információ
http://balatonimuzeum.hu
Hagyományok Háza
A tábor létrejöttét az a hallgatói igény hozta létre (2007-ben),
TÁ-BOR
mely a Hagyományok Háza tanfolyamainak nyári táborai után – alatt fogalmazódtak meg, egyrészt a jó hangulatban, hagyományos környezetben folyó tanulás, másrészt a közösségi
élmények
együttes
pozitív
hatása
eredményeképp. Törekvésük, hogy a népi kultúra egészét tudják közvetíteni az érdeklődők felé. A tábor egyik 52
pozitívuma, hogy gyermekek számára korcsoportonként külön
programokat
szerveznek,
így
hallgatóik
gyermekeikkel együtt táborozva, de mégis külön, a szakmai programokon tőlük függetlenül, arra jobban koncentrálva tudnak tanulni, alkotni. A tábor koncepciója szerint délelőttönként kézműves szakmai továbbképzés jellegű foglalkozások zajlanak (szövés
parasztszövőszéken,
nemezelés,
bőr-csont
ékszerek készítése, viseletvarrás, hímzés díszítménnyel, bútorfestés,
gyöngyfűzés,
stb.).
Délután
tánc
és
énektanulás, este pedig közös programok: előadás, táncház, közös éneklés, néprajzi filmek vetítése. A gyerekek számára délelőtt és délután korcsoportonként (óvodás,
iskolás)
kézművességet,
falujátékot
szerveznek
(fajáték
sportkörjátékot,
készítés,
nemezelés,
kötélverés, papírmerítés, bőrözés, agyagozás, nomád kemenceépítés, eszközös és pásztorjátékok, énekes és sportjátékok, mese).26
OD-kerámia,
Szívesen tartanak kerámia foglakozásokat, szakkört. Nyári
Mencshely
időszakban betérő vendégek kipróbálhatják a korongozást, formázást, díszítést, helyben, vagy a hamarosan elkészülő mencshelyi kézműves műhelyben.
További információ
www.od-ceramics.com
3.4.4 Kézműves vásárok A kézművesek értékesítési lehetőségei: a fesztiválokon, vásárokon, falunapokon való megjelenés alapvető fontosságú minden vállalkozásban tevékenykedő népi kézműves részére. A rendezvényeken való megjelenés alkalmas a piaci jelenlét érzékeltetésére
26
Mesterségem címere – a használható hagyomány, a népi kézművesség stratégiája II, Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet megbízásából, 2013. 43-36-39.o.
53
mind a fogyasztók, mind a konkurencia felé. Ezek a rendezvények biztosítják a közvetlen kapcsolatot a fogyasztókkal. Az ilyen közvetlen találkozások alkalmával van lehetőségük az alkotóknak bemutatkozni, és termékeik választékát bemutatni. A közvetlen kapcsolat arra is lehetőséget biztosít, hogy az alkotók a tárgykészítés folyamatáról, a tárgy alapanyagának tulajdonságairól és használatának módjáról is tájékoztassák az érdeklődő vásárlókat. A beszélgetések során a vásárlók új ismereteket szereznek és egy másfajta élményben részesülnek mint a hétköznapi bevásárlásaik alkalmával. 27 A kézműves termékek vásári árusítása összefonódik egyrészt az ünnepi készülődések idején szervezett (adventi, húsvéti) rendezvényekkel, másrészt pedig a rendszeresen megszervezésre kerülő helyi termelői (vagy bio-, öko) piacok alkalmával. A „kézműves” termékek így jelenthetik egyrészt a népi iparművészeti alkotásokat, illetve a saját készítésű gasztronómiai finomságokat.
Balaton
környéki Tihany Piac Placc: A piac megnyitásával igazi program lett
öko-bio-termelői-
Tihanyban a vásárlás. Frissen illatozó kalács, tejeskávé
kézműves piacok
házi sütemények és sokféle termelői finomság csábítják a látogatókat. A jó ízek mellett régi könyvek, antikvitás, kézműves termékek is kaphatók. Az árusokon kívül alkalmi fellépők, művészek és programok is várják a piacozni vágyókat. Hévíz: A régi idők hangulatát idézve kedden, csütörtökön és szombaton a hévízi piac árusokkal telik meg. Néha erdélyi zenék
kíséretében
kistermelők
portékái
között
válogathatunk. A friss kenyeret, kolbászokat, a házilag készített
süteményeket
kóstolhatjuk
vásárlás
és előtt.
tehéntejet A
finom
akár áruk
meg
is
mellett
mesteremberek árulják kézzel készített műveiket, helyben vásárolhatunk cserépedényeket, kosarakat vagy akár kézi készítésű szappanokat. A Hévízi Termelői Piac a tudatos vásárlóknak kínál minőségi és vegyszermentes termékeket. 27
Mesterségem címere – a használható hagyomány, a népi kézművesség stratégiája III, Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet megbízásából, 2013. 54.o.
54
A vásárlással pedig nem csak a környéken élő termelőket támogatjuk, hanem az egészséges életmód mellett döntünk. Keszthelyi Városi Piac: Már az 1940-es évektől kezdődően működik a keszthelyi Városi Piac a mai helyén, a Fő tér közelében. A termelői piac egész évben, a hét minden napján, a nagy kirakodóvásár pedig szerdánként, ill. szombatonként a turisták által is kedvelt látványosság. A keszthelyi Városi Piacon igazi őstermelőktől lehet vásárolni, „kendős nénik” árusítják a
friss házi tojást
és a
szabadföldben termelt zöldségeket, valamint a mindig friss gyümölcsöt. Fonyód: A fonyódi piacon minden könnyedén beszerezhető: zöldség, gyümölcs, virág, cipő, ruha, háztartási eszköz, könyvek, antikvitás, és kézműves termékek. A déli part legnagyobb piaca, mely szerdán és szombaton várja az érdeklődőket. Káptalantóti piac- Liliomkert: A káptalantóti piacot 2007-ben alapította egy biológus-mérnök asszony, Harmathy Ildikó. A piac mára olyan nagyra nőtte ki magát, és olyan népszerűvé vált hogy nem tud új árusokat fogadni. A vásárlókat viszont nagy szeretettel várja, és kínálja portékáit a élelmiszerektől kezdve, dísz- és használati tárgyakig. Aki ide érkezik azt biztos elfogja az igaz piaci hangulat, főleg a ínycsiklandózó illatok miatt (házi lekvárok, szörpök, sajtok). Kiemelendő hogy a szervezők a környezetvédelem mellett vannak, hiszen a házi tejet csak otthonról hozott műanyag palackba, vagy
tejesüvegbe
(amit
később
többször
is
felhasználhatunk) adják. BioBalaton – Öko- és kézműves piac Füreden: A BioBalaton egy misszió, egyfajta szövetségként jött létre, hogy a Balaton
környékén
kistermelőket
élő,
összefogja,
elhivatott
és
általuk
kiváló
tisztességes minőségű
55
termékeket,
élelmiszereket
és
kézműves
portékákat
programjában
tervezett
kínáljon a vásárlóknak.
Művészetek Völgye Ipar-
A
Művészetek
Völgye
és kirakodóvásárral a Kapolcsi Kulturális és Természetvédelmi
Népművészeti
Egylet célja egy olyan magával ragadó, eredeti vásári
Vásár,
hangulat
Vigántpeterd
hagyományos vásár minden kellékét. Fontosnak tartották,
megteremtése,
ahol
egyszerre
láthatjuk
a
hogy ne csupán a puszta adás-vétel kapcsolatra szűküljön az esemény, hanem megjelenjen a vásárban megfordulók szórakoztatása, marasztalása a vásári gasztronómia és folklór képviselőinek szerepeltetésével: vásári kikiáltók, vándorfotográfusok, bábosok, gólyalábasok, csepűrágók, históriás énekmondók, mutatványosok látványműsorával, lacikonyhások,
borkimérők,
kürtőskalács-sütők,
mézeskalácsosok, cukorkások meghívásával. Ennek célja az volt, hogy a hazai kézműves portékákkal megjelenő, színvonalas és reprezentatív kulturális értékeket hordozó komplex népművészeti vásárok, a Kézművesek Völgye programjai elnyerjék méltó helyüket az igényes kulturális rendezvények sorában. Az évek során a kézművesség megismerését a találkozón és a vásárban való megjelenésen túl a különböző helyszíneken, különböző programokba beépülő mesterségbemutatók, versenyek, játszóházak (pl Évkerék: Tavasz: virágszövés, gyertyamártás, nemezelés, koszorúfonás, csomózás,
Nyár:
szövés,
gyöngyfűzés,
batikolás,
agyagozás, textilfestés, stb.) segítették.28
28
Mesterségem címere – a használható hagyomány, a népi kézművesség stratégiája II, Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet megbízásából, 2013. 139.o.
56
3.4.5 Népi játszóház A
kultúraközvetítő
intézmények
hatékonyságát
és
sikerességét
nagyban
meghatározza, hogy milyen gyorsan és milyen minőségben képesek reflektálni a modern kor paradigmaváltására. A gyermekek esetében alapvetően fontos az életkori sajátosságokhoz igazodva megtalálni a legvonzóbb elfoglaltságokat, hiszen az új, élményszerű információkra, ismeretekre a legfogékonyabb korban lévő gyermekek, és a gyermeki korban elsajátított – adott esetekben – szokássá váló tevékenységek tudnak felnőttkorban hagyományként megjelenni az életmódjukban. A fiatalok számára tervezett események, cselekvési, alkotási lehetőségeket a játékosság, sikerélményhez jutás, praktikusság, használhatóság, viselhetőség, az idő kellemes, de értéket hordozó eltöltése, bizonyos helyzetekben barátokra, közösségre találás lehetősége kell hogy jellemezze. A programok tervezésekor a gyermekek „figyelemfenntarthatóságának”
idejével
feltétlenül
számolni
kell.
Ez
a
tény
meghatározó lehet a foglalkozások, programok időtartam-, ismeret-terjedelem és módszertani megvalósíthatóság szerinti kategorizálásban is. Egyszeri, vagy többszöri népi kézműves játszóház alkalmai, mint folyamat tervezhető, ha több hónapon át azonos a résztvevők köre, de ünnepekre, tematikus tartalomra is lehet folyamatot tervezni a közös munkában.29
Játszóházak
Önállóan
ritkán,
inkább
egyéb
foglalkozásokhoz,
programokhoz kapcsolódva jelenik meg a Balaton környéki ill. Országos közösségi terekben és rendezvényeken.
3.4.6 Fesztiválok Egy megye, egy tájegység élő népművészetének seregszemléje lehet a fesztivál, ahol a térség hagyományai sorakoznak fel a látogatók előtt. A komplex rendezvény az informális tudás elsajátításának helyszíne, ugyanakkor gazdasági erőt is jelent a turisztikai attrakciója miatt. A komplex fesztiválok mellett a népi kézművesség egy-egy
29
Mesterségem címere – a használható hagyomány, a népi kézművesség stratégiája III, Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet megbízásából, 2013. 87.o.
57
ágára specializált események a fontos küldetést töltenek be a hagyományok széleskörű megismertetésében. A népművészeti programok (előadások és vásárok, kézműves foglalkozások) meglehetősen markáns szerepet játszanak a fesztiválok kínálati elemei között. Hazánkban számos nemzetközi vonzáskörzetű hagyományőrző fesztivál kerül megrendezésre, amelyek között a néptánc és népzene központi szerepet kap. 2009ben indult meg a hazai fesztiválok nyilvántartási és minősítési rendszerének kiépítése az Oktatási és Kulturális Minisztérium, az Önkormányzati Minisztérium és a fesztiválok országos szövetségeinek felügyeletével, a Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus lebonyolításában. Jelenleg a CIOFF (International Council of Organizations of Folklore Festivals and Folkart) magyarországi szervezete a Folkfesztiválok Magyarországi Szövetsége fogja össze a legjelentősebb hazai népművészeti fesztiválokat.30 Érdemes tehát a fesztiválok programjába beiktatni a népi kézművesség interaktív bemutatását, a közönséget koncentráltan lehet bevonni a „művelés” folyamatába mesterség-bemutatók, szabadtéri kiállításokat, játszóházak formájában.
Művészetek völgye
A Művészetek Völgye összművészeti fesztivál, szinte minden művészeti ággal, műfajjal találkozunk. Színházi előadások, irodalmi programok, klasszi- kus és egyházi zene,
népzene,
koncertek,
világzene, kiállítások,
jazz,
pop-rock-alternatív gyermekprogramok,
környezetvédelmi programok, filmvetítések, tudományos – ismeretter- jesztő előadások, alkotóműhelyek, fazekas- és keramikustalálkozó és vásár, népi- és iparmű- vészeti vásár szerepel a programok között. Az 1989-ben kezdeményezett, a Kapolcsi Kulturális és Természetvédelmi Egylet által létrehozott rendezvény gyakorlatilag a helyeik és a művész barátok találkozását,
30
Örökség turizmus - SZAKMAI SEGÉDLET TURISZTIKAI PARTNEREINKNEK http://itthon.hu/documents/28123/7654442/örökség_turizmus_.pdf/eefc0e2b-18bd-4539-9333f44668f69bc5
58
együttlétét, egymás megismerését, a szellemi munka, a művé- szeti produkciók megmutatását, a helyi emberi, környezeti és épített örökség védelmét célozta meg, ám a falu életében zajló magas színvonalú programoknak olyan sikerük volt, hogy a XXI. század első éveire Közép-Európa egyik legnagyobb rendezvényévé vált, akkor már több településen megvalósulva Művészetek Völgye néven. Értékeket mentenek és értékeket hoznak létre. A kultúra közvetítésén messze túlmutató – a közösséget és együttlétet
elősegítő,
szabadságára,
a
a
toleranciára,
kulturális
a
művészetek
minőség
csökönyös
megtartására épülő, politika és bulvármentes fesztivált a falvak lakói, az évenként több százezres (túlnyomó többségben fiatal) közönség, a támogatók, a szervezők, művészek,
művészeti
csoportok
példamutató
együttműködése teremtette meg és tartotta életben, állami támogatás hátterével. A népművészet szerves része a Völgy programjainak. A helyi, a térségi, a magyar, és a nem- zetközi népi kultúra egyaránt megjelenik a fesztivál történetében. A népi kézművesség szempontjából kiemelkedő volt az 1999-es év: ekkor szervezte meg az Egylet az I. Országos Kapolcsi Fazekas és Keramikus Találkozót, melynek sikere a szervezőket a rendezvény hagyományossá tételére és kibővítésére buzdította. Alapgondolatát a hagyományok felelevenítése adta, hisz a fazekas mesterség Kapolcson a malomipar mellett a legjelentősebb mesterség volt egykor. 2000-ben tovább nyitották az elképzelést, és a Találkozó mellett megjelent az „Általános Kézműves és Iparművészeti Vásár” is – így jött létre összefoglaló néven a „Kézművesek Völgye”. Ebben az évben kiemelt figyelmet szenteltek a kézműves programoknak. A célt az alábbiak szerint fogalmazták meg:
59
-
Kapolcs
és
térsége
kézműves,
népművészeti
hagyományainak felelevenítése - a térségi és megyei kézművesség megjelentetésén túl az ország lehető legtöbb elismert kézművesének, mesterének bevonása az Alföldtől a Dunántúlig, hiszen a kézművesség és díszítőművészeti kincsünk hagyományainak alapja mindenhol a természettel való harmonikus együttélés; a népi díszítőművészet formakincsének hasonló gondolati, értékrendi gyökerekből való táplálkozása - az ország kézműveseinek koncentrált szakmai találkozási lehetőségeinek megteremté- se a részletes programtervben vállalt rendezvények segítségével -
tovább
mélyíteni a
rendezvények segítségével a
népművészet közvetítőinek, mesterei- nek kapcsolatát, újabb alkalmat adni a találkozásra, megmérettetésre -
népművészeti
értékeink,
hagyományos
kultúránk
közvetítése a felnövekvő generációk számára - hagyományteremtés A kézműves találkozók mellé népművészeti kirakodóvásárt, versenyeket,
bemutatókat,
műhelybemutatókat,
szakmai
kiállításokat,
konferenciákat, játszóházakat,
filmvetítéseket szerveztek.31
3.4.7 Infrastrukturális feltételek – infokommunikációs módszerek A múzeumi informatika története 1994–98 között adatbázisok kialakításával kezdődött, ezt követték a múzeumok anyagát bemutató honlapok, majd megjelentek a virtuális tárlatok is – valóságos kiállítások kiegészítőiként vagy csak az interneten elérhető válogatások formájában. A digitális tananyagokra a multimédia iskolai elterjedéséig, a 21. század első éveiig kellett várni, ma már a legtöbb gyűjtemény kínál közülük legalább néhány feladatlapot vagy kvízt. Adatbázis, honlap, tárlat és tananyag – az
31
Mesterségem címere – a használható hagyomány, a népi kézművesség stratégiája II, Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet megbízásából, 2013. 139.o.
60
első informatikai megoldások mind a hagyományos múzeumi módszereket képezték le: a katalóguscédulát, a plakátot és a leporellót. A kortárs megoldások viszont immár egészen mást kínálnak: interaktív, a látogató informatikai tudására és érdeklődésére építő módszerekkel várják az internet mellett felnőtt nemzedéket. A weben lévő információforrásokból szabadon szerkeszthető, testre szabható kiállítási vezetőt, mobiltelefonra tölthető térképet, e-mailben hazaküldhető fotókat a kiállításon megtetszett tárgyakról, mini honlapot a múzeum szerverén, ahová saját információk gyűjthetők, – a lehetőségek száma napról napra bővül. Az infokommunikációs és online eszközök alkalmazását szorgalmazó projektek tapasztalatai egyértelműen igazolták, hogy alaptalanok az ezzel kapcsolatos fenntartások, mivel a digitális világ nem von el látogatókat a valóságban működő múzeumoktól, épp ellenkezőleg: a látogatók egymást inspirálják arra, hogy újabb és újabb látogatásokkal szembesítsék a közösségi fórumokon megismert vagy digitális képen megcsodált műveket a valósággal. A múzeumi dolgozók közösségi oldalai is hasonló funkciót látnak el: segítenek megismerni egymás kutatási területét, a gyűjtemények rejtett, a termekbe nem férő kincseit. A közösségi oldalak segítenek megismerni a legújabb multimédia-eszközöket, bemutatják saját jó gyakorlatukat és a múzeummenedzsment számos más területén is hasznos információkkal szolgálnak. A multimédia pedagógia lényege az interaktivitás. A számítógéppel segített tanítás és tanulás olyan megoldásokat kínál a múzeumpedagógusoknak, amelyek segítségével személyes tanulási lehetőségeket nyújthatnak a látogatók ezreinek anélkül, hogy közvetlen találkozásra sor kerülne. A kultúraközvetítő intézmények hatékonyságát és sikerességét ezért nagyban meghatározza, hogy milyen gyorsan és milyen minőségben képesek reflektálni az információs társadalom paradigmaváltásra.
Balaton Múzeum,
A
Keszthely
eszközállománnyal rendelkezik:
múzeum
modern
demonstrációs
és
IKT
múzeumpedagógiai foglalkoztató terem, virtuális pont, vezetékes és Wi-Fi internet elérés, PC-k, digitális tábla. Elérhető még 20-féle jelmez, 15-féle ruharekonstrukció, égetőkemence, kézműves eszközök (fafaragó kések, 61
szövőkeretek,
festőállványok,
stb.),
vulkán
modell,
földfelszín modell, preparátumok, kőzetek, ásványok, társasjátékok, logikai és ügyességi játékok, interaktív játékok, stb. Új segédeszköz a múzeumpedagógiában: felfedező lapok általános iskolásoknak, „Fedezzük fel együtt a Balaton titkait!” címmel, melyek a honlapról is letölthetőek. Játékos Múzeum: a gyűjtőnév alatt érintőképernyős játékkonzolok
segítségével
ismerkedhetnek
meg
a
látogatók a Balaton madaraival, halaival, hajóival, küldhet képeslapot a múlt századból és egy kerékpáros játékban körbetekerhető a Balaton. Számos szolgáltatás online verzióban is elérhetőek a múzeum weboldalán. További információ
http://balatonimuzeum.hu
Nemzetközi
A Museum Computer Network (Múzeumok Számítógépes
kitekintés
Hálózata) a múzeumi számítástechnika iránt érdeklődő, nem informatikus szakembereket konferenciákkal,
internetes
szolgálja
fórumokkal
évenkénti az
egyes
alkalmazások iránt érdeklődőknek, hírcsatornával és a jó gyakorlatokat
népszerűsítő
projektadatbázissal.
A
Consortium for the Computer Interchange of Museum Information
(CIMI,
Múzeumi
Internetes
Adatcsere
Konzorcium) szabványokat dolgoz ki a gyűjtemények digitalizálására, és rendszeres találkozókat, workshopokat szervez
a
virtuális
gyűjtemények
gondozóinak.
A
Knowledge Exchange (Tudásbörze) virtuális továbbképző hely, amelyet négy, digitális gyűjteményt is működtető intézmény gondoz.32
32
A multimédia alkalmazási lehetőségei a múzeumban. Elmélet és gyakorlat, Kárpáti Andrea, Múzeumi iránytű 11, 2011
62
3.4.8 Falusi turizmus és gasztronómia, vidéki élet A hagyományőrzés, a népművészet, a helyi termékek elkészítésének bevonódás által való megtapasztalása a falusi turizmus egyik alapvető kínálati eleme, az élő hagyományok egyre fontosabb szerepet játszanak valamennyi hazai desztináció termékkínálatában. Ezen programok kiegészítő jellegükben biztosítják a falusi élet megismerésének élményét az utazók számára. Kiemelten fontosak tehát a helyi kézműves műhelyek, tájházak megléte, ugyanakkor elengedhetetlenül szükséges a vendégközpontú szemlélet, amely interaktív élményt biztosíthat az utazó részére. Annak érdekében, hogy a hagyományőrzés jelentős vonzerővé váljon komplex élmény biztosítása szükséges. Mindezért két szempont figyelembe vétele elengedhetetlen: egyrészt
hangsúly
helyezendő
a
tematikus,
differenciáltság-
központú
termékfejlesztésre, másrészt a hagyományőrzés más termékekkel (rekreációs, aktív turisztikai termékekkel) való összecsomagolására. A hazai tematikus bor-, pálinka utak és a közelmúltban megalakult Sajtút az élő hagyományok termékpalettáját színesítik, ha a népi kultúra elemei és a termék készítése is fókuszba kerül. Ma már találkozhatunk olyan hagyományőrző tematikus utakkal is, amelyek termékek, vagy művészeti ágak mentén, aktív turisztikai programmal kiegészítve vezetik az utazót, mint például a kerékpárral is körbejárható Mester-túrák az Alföldön, vagy a népművészetet és néprajzot is magában foglaló Rába-túra. A speciális kínálatokkal szembeni követelmények, a marketing-stratégia szellemében a konkrét vendégkívánságokhoz és - igényekhez igazodnak. Ahhoz, hogy egy szakosodott területen a falusi (vidéki) gazdák, illetve vendégfogadók versenyképesek legyenek és maradjanak, - az általános minőségi követelményeken túlmenően -, speciális kritériumokra is fel kell készülniük, amit rendszeresen az új igényekhez kell igazítaniuk. A fejlett turizmusú európai országok vidéki térségeiben, a minősített szálláshelyek elmozdulva a programszerűség irányában már egyedi, különleges kínálatokat is tartalmaznak. A kapcsolódó szolgáltató tevékenységek legjellegzetesebb formái: a helyi, vagy saját népművészeti, néprajzi, kézműves, építészeti és kulturális értékek, örökségek, termékek bemutatása;
63
a falusi élethez, környezethez és munkakultúrához kapcsolódó hagyományok, tevékenységek bemutatása; falusias, tanyasias vagy vidéki környezetben a házi élelmiszerekhez és gasztronómiai hagyományokhoz kapcsolódó tevékenységek bemutatása, és az elkészített élelmiszerek felkínálása helyben fogyasztásra, valamint értékesítésre turisztikai és vendéglátói céllal a gazdaság területén; a helyi gazdálkodási módok, termelési szokások bemutatása. A falusi turizmus piacán is megindultak a vendégkör igényeit mind teljesebben kielégítő specializált termékek fejlesztési munkálatai. A vidéki turizmus külföldi példái nyomán itthon is kialakult a falusi turizmus több termékkel is kapcsolatokat építő termékspecializációi: környezetbarát vendéglátóhelyek (ökoporták) hagyományokra épülő vendégfogadók (célcsoport beavatása és aktív bevonása az egyes helyi munka- és alkotói tevékenységekbe) egészséggel összefüggő, gyógynövények, biotermékek, reform életmód és egészséges helyi élelmiszerek, termékek hangsúlya borutak, bor- és szőlőkultúra és annak hagyományai33 A hagyományok hiteles közvetítésének egyik legfontosabb eleme, a helyi arculat megtalálása és kialakítása. Ezen a területen megkerülhetetlen a helyi hagyományok meg- és bemutatása – mint például a népművészet, a folklór, a helyi specialitások, – ételek, a helyben előállított, feldolgozott élelmiszer, stb. – ezek csomagolása, és más speciális helyi termékek köre. A felsorolt tényezők viszont csak akkor ütőképesek, ha a térségi arculatban komplexen, egymás – meg, és bemutatására épülve, egymást erősítve jelennek meg, ezáltal egy magasabb szintű hozzáadott értéket hozva létre. Káli Art Inn,
A mindössze pár száz lakosú Köveskál a Balaton-felvidéki
Köveskál
Káli-Medence keleti peremén található, régen kisnemesek lakták a ma is látható módosabb épületeket. A szálláshely a luxust képes vegyíteni a családias hangulatal, a falusi
33
Szabó Géza: A falusi turizmus termékei és termékspecializációi, Turisztikai terméktervezés- és fejlesztés, PTE, 2011
64
turizmusra jellemző közvetlenséggel és csúcsminőségű, mégis a vidéki értékekre épülő gasztronómiával. További információ
http://www.kaliartinn.hu
Kis-Balatoni
A
Ökoporta
parasztházának felújításával hoztuk létre háromszobás
Zalaszabar
vendégházat. Céljuk az épület hagyományos hangulatának
hamisítatlan
zalai
kistelepülés
egy
régi
építésű
megőrzése volt, a modern idők kényelmi elvárásainak is megfelelve. A természet és élővilág tisztelete áthatja gazdálkodásunkat és szállásadó tevékenységüket egyaránt. A szálláshelyen a vendégeiknek nyújtott reggelihez a zöldség-gyümölcsöt, tojást
saját,
környezetkímélő
módszerekkel
művelt
gazdaságukból biztosítják, és a reggeli egyéb alapanyagait (pl. tejtermékek) is igyekeznek helyi, környezetbarát módon gazdálkodó
termelőktől
közvetlenül
beszerezni.
Vendégeiknek igény szerint lehetőséget nyújtanak arra, hogy
betekintsenek
háztáji
gazdaságuk
életébe,
megismerjék a környezetkímélő gazdálkodás és állattartás munkafolyamatait, sajátosságait. További információ
http://kisbalatoniokoporta.hu
Szalmaház,
Vendégházuk
Buzsák
hagyományos parasztbútorokkal van berendezve, aki pedig
8
fõ
befogadására
alkalmas,
3
szoba
arra vágyik, hogy kipróbálja a régi idõk alvási szokását, melegen ajánlják a negyedik szoba romantikáját egy igazi szalmaággyal. A faluban minden közel van, így gondoskodnak arról, hogy biciklivel juthassanak el a kívánt helyre. „Edd meg, amit főztél!” A hatalmas kertben található egy kisbolt, ahol régiségeket vásárolhatnak, illetve saját készítésû lekvárokat
és
egyéb
finomságokat
kóstolhatnak
meg
vendégeink. Aki kíváncsi a befõzés fortélyaira, megtanulhatja egy közös „fõzés” alkalmával a lekvárok és befõttek nagyon 65
egyszerű elkészítési módját. Amennyiben vendégeik nemcsak gazdag élményeket, hanem finom kolbászt és sonkát szeretnének hazavinni magával, disznótort is szerveznek, méghozzá az egyre inkább közkedvelt és egészséges húsáról ismert mangalicából. Szalmaház A kert végében található Szalmaház egy pajtából kialakított teázó, ahol szalmabálákkal berendezett ülõkéken pihenhetnek meg a vendégek egy finom tea vagy a kerti fűszernövényekbõl „kutyult” itóka társaságában. Hogy ne maradjon éhen, „kenõkéket” szolgálnak fel harapnivalónak. Mindehhez alkonyatkor filmet is vetítenek. További információ
http://www.szalmahaz.com
Magyar
A Múzeum megismerteti a diákokat agrártörténetünk tárgyi
Mezőgazdasági
emlékeivel, a hagyományos termesztési és termék-
Múzeum Georgikon
– feldolgozási
eljárásokkal,
a
majorsági
gazdálkodás
jellemzőivel, agrárszakoktatásunk történetével.
Majortörténeti Kiállítóhely, Keszthely Múzeumpedagógiai
A múzeum kilenc állandó kiállítása, élménygazdasága,
kínálat
foglalkoztató és játszóhelyei a foglalkozásokhoz olyan hátteret biztosítanak, amelyek óvodás csoportok, általános és középiskolai tanulók, de a felsőoktatásban résztvevő hallgatók számára is tartalmas, hagyományos értékeinket megismertető programok összeállítását teszik lehetővé. A
pedagógusokkal
gyerekekkel múzeumi
együtt/önállóan
(tárlatvezetést, foglalkozásokat,
foglalkoznak
a
különböző
témakörökben
gazdasági
gyakorlatokat,
vetélkedők megszervezését, feladatlapokat és egyéni hangzóanyag ismertetőt Mp3 lejátszóval tudnak biztosítani.)
66
Kihelyezett tanórák, vezetés - az élménygazdaságban a legfontosabb haszonnövényekből bemutatókertek vannak kialakítva. Vakáció alatt ötnapos nyári tábort, Majorbéli kaláka foglalkozásokat szerveznek 7-12 éves gyermekeknek: kézműves
és
kézműves
múzeumi
foglalkozások:
technikák
gyakorlása,
hagyományos természetes
alapanyagokból játék és dísztárgykészítés, szövés, fonás, agyagozás, kemencében sütés, játékos hagyományőrző programok, múzeumi félóra, élménygazdasági gyakorlat. Feladatlapok (8-14 éves korig) kiscsoportos kutatómunka 11
kiállításon
(segítik
a
szövegértést,
a
szókincs
gyarapodását a növénytermesztés eszközei és gépei, a szőlészet és borászat, a cselédélet, a gabonatisztítás és tárolás, a hagyományos állattartás, a kovács, a bognár, a kádár
mesterségek,
az
agrárszakoktatás-történet
témakörökben) További információ
www.elmenygazdasag.hu
Levendárium
A Dörgicsei Levendula Major páratlan természeti és
dr. Demján Ildikó,
kulturális környezetben található: egy 1000 éves rom
Dörgicse
társaságában őrzi a történelem titkait. LEVENDÁRIUM márkanév megalkotásával a vállalkozás azt szeretné sugallni, hogy a csodálatos levendulát a gyógyítás mellett az élet számtalan egyéb területén is bátran lehet használni. Az alapanyag nagy része saját maguk
által
biogazdálkodásban.
termelt
vegyszermentesen,
A feldolgozás minden
folyamata
gondosan ellenőrzött, a levendula pedig 100%-ban a gazdaságon belülről származik. Szolgáltatások:
67
aromaterápiás tanfolyam, makrobiotikus főzőtanfolyam,
levendula bemutatókert – látogatható a teázó nyitvatartási idejében
előzetes bejelentkezéssel szakvezetést biztosítunk
kézműves foglalkozások: agyagozás, kerámiázás, egyéb kézműves lehetőségek
További információ
táborok, továbbképzések szervezése.
http://levendarium.hu/rolunk-bemutatkozas
TAKÁCS TAMÁS – A gyógynövényes kultúra tudományosan megalapozott gyógynövénytúrák,
ismereteinek és gyakorlati tudásának terjesztését, valamint
manufaktúra
a gyógynövényes népi hagyományok átörökítését és
Zánka
mindennapjainkra újraértelmezett felélesztését tűzte ki céljául.
A
gyógynövények
gyakorlati
felhasználási
lehetőségeit is bemutató oktató munkájuk részeként törekszenek a környezettudatos gazdálkodás és a lokális erőforrások,
helyi
kapcsolatokon
alapuló
termelői
összefogás értékeinek felmutatására. A Balaton-felvidéken termő több száz gyógynövényfaj egyedeit
kézzel
hagyományos manufakturában
gyűjtik,
gondosan
módszerekkel készített
válogatják,
dolgozzák
termékeik
fel.
egyediségét
és A a
felhasznált alapanyagok gazdag változatossága adja. További információ
www.gyogynovenyturak.hu
Régi Idők Udvara,
A Régi Idők Udvara egy skanzen étterem, ahol a helyi
Tihany
kultúrtörténeti örökség megőrzése nagy hangsúlyt kap. Nevéhez hűen a régi idők ízvilágát találjuk meg, ami annak köszönhető, hogy nem félkész termékekből, hanem alapanyagokból készülnek az ételek. A magyar paraszti élet 68
mindennapjait bemutató skanzenben rendszeres folklór programokat, kézműves bemutatókat, zenés esteket, délutánokat tartanak. Agyagtálakon, fatányérokon kínálják kemencés ételeiket, melyeket rönkasztalokon tálalnak fel. Saját készítésű szörpjeiket, házi pálinkájukat, házi sörüket agyagkorsóban, agyagpoharakban fogyaszthatjuk. További információ
http://tihanyietterem.tihanyinfo.com
Légli Fazekasház
A szőlőskislaki Légli Fazekasház és Major egy legendás
Balatonboglár
világot idéz meg. Végre eljött az idő, amikor újratanuljuk elfeledett receptjeinket, életre hívjuk egykor világhíres konyhánk remekeit - a Légli kerámiák pedig megeteremtik azt a környzetet, amelyben ezeket a fogásokat igazán finoman lehet elkészíteni és aztán illően tálalni. Légli Csűr: A népi kultúra és hagyományok valamennyi korosztállyal történő megismertetése, a hagyományok iránt való érdeklődés felkeltése fontos célkitűzés. Nagyon fontos, hogy a fiatalok is megismerkedjenek a népi kultúrával, a magyaros ételekkel, a falusias életmód nyújtotta előnyökkel, lehetőségekkel. El kell érni, hogy a fiatalabb korosztály számára is cél legyen a hagyományok ápolása, azok fennmaradása. A csűrben épített sütő-főző berendezéssel az érdeklődők számára bemutatható a hagyományos népi ételek főzésének módja kerámia edényekben.
További információ
www.legli.hu/csur
Ökoturizmus A természet iránt érdeklődő, élmény- és tudásszerző, a környezet és a hagyományok iránt felelősséget érző utazó önmaga is szeretne valamint tenni az értékek fennmaradásáért, környezetünk megóvásáért. Ebből adódóan a megszokott városi, kereskedelmi szálláshelyek helyett védett területek közelében keres kikapcsolódási
69
lehetőséget, ahol képesek a helyi, falusi-vidéki hagyományok bemutatására, tájbaillőek és őrzik a tradicionális termelési hagyományokat. Az ilyen szálláshelyeket a helyi vendégfogadók működtetik, étkezésben a helyi ízekre és termékekre támaszkodnak. Mindezek mellett, a szívélyes vendégfogadók ismerik a környék természeti értékeit és tudják is ezeket ajánlani vendégeiknek. Ökoporta védjegy 34
A dél-dunántúli ökoporták területi elhelyezkedése kötődik a régió védett területeihez. A Duna-Dráva Nemzeti Park dunai és drávai védett értékei mellett, a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzetet övező falvakban, továbbá a Somogy megyét Baranyával
összekötő
Zselici
Tájvédelmi
Körzet
településein várják a minősített porták a hagyományos értékek iránt elkötelezett vendégeket. A Dél-Dunántúl mintaterületére a Norvég Civil Támogatási Alap nagyprojektjének segítségével 2008 és 2010 között a Baranya Megyei Falusi Turizmus Szövetség kidolgozta a fenti rendszerek tapasztalatait is értékelve „Környezetbarát vendégfogadói”
hálózatának,
„ökoporta”
rendszerének
minősítési és kritérium rendszerét, és a szisztéma alapján elvégezte az ökoporták minősítését. A fejlesztő jellegű rendszer, olyan a piaci trendek által kijelölt fejlesztéseket preferál, amellyel különleges minőségű, és éppen ezért egyedi, keresett szolgáltatásokat hozhatnak létre, amelyek iránt a kereslet hosszú távon biztosítható. Az ökoporta minősítési rendszer három szintű. Az első szintje az alapfeltételeket tartalmazza. Ezek a belépőt jelentik a programba, teljesítésükkel a szolgáltató pályázhat a környezetbarát vendégfogadó minősítés megszerzéséhez szükséges fejlesztések támogatására. A minősítés második szintjén lévő kritériumok világosan meghatározzák a vendégfogadó
szolgáltatás
fejlesztésének
irányait.
A
34
Turisztikai terméktervezés- és fejlesztés TAMOP 4.2.5. PTE Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ, 2011
70
harmadik szinten olyan plusz teljesítményeket értékel a rendszer,
amelyek
teljesítése
különleges
vonzerővel
rendelkező szolgáltatások létrejöttét eredményezi. Ezek nem várhatók el minden környezetbarát vendégfogadó címre
áhítozótól,
de
megjelenésük
erősíti
a
régió
ökoturisztikai kínálatának színvonalát. A minősítési rendszer hat értékelési szempontot vizsgál: 1. környezet;
2.
a
szálláshely
és
felszereltsége;
3.
információadás, felkészültség; 4. helyi termékek, kézműves termékek; 5. programok, aktivitások; 6. partnerség. Mindezek nyomán összefoglalva az ökoporta: Olyan falusi vendégfogadóhely, amely kényelmes és jól felszerelt, szálláshelyként a 3, vagy 4 napraforgós minőségi kategóriába tartozik. A szálláshely természetvédelmi értékek közelében fekszik,
a
vendégfogadó
felkészült
a
környék
látnivalóinak a bemutatására. A szálláshely és környezete környezetbarát és hagyományőrző kialakítású, energia és víztakarékos, hulladékát komposztálja és szelektív módon gyűjti. A
vendégfogadók
ragaszkodnak
kulturális
tradícióikhoz, őrzik a táji, termelési hagyományokat. Helyi élelmiszer és/vagy kézműves termékeik vannak, amelyeket szívesen mutatnak be vendégeiknek, kóstoltatják meg a helyi ízeket. A vendégfogadók ismerik a környék túraútvonalait, kulturális programjait, ezeket vendégeiknek is ajánlják.
71
3.5
A BKÜ stratégiai tervdokumentumainak feltáró vizsgálata,
relevancia
elemzése
a
kézművességgel
és
hagyományos
iparágakkal összefüggő fejlesztési irányok tekintetében
3.5.1 A Balaton Kiemelt Térség Fejlesztési Programja
A Balaton Kiemelt Térség Fejlesztési Programjában megfogalmazott fő cél a Balaton térségének dinamizálása, gazdasági fellendítése, hogy a térségben élők és dolgozók számára egész évben biztosítható legyen egy kiszámítható élet és munkakörnyezet. A fő célhoz kapcsolódó átfogó, hosszú távú célok a következők:
A Balaton térsége egyedülálló természetes környezetben, az egészséget és a fenntarthatóságot kiemelten kezelő társadalmi szemlélet eredményeként:
• megbízható jövedelem-szerzést és javuló életminőséget, így a környezetkímélő technológiák
alkalmazásának
(pl.
energiafelhasználás,
közlekedés,
ingatlanfejlesztés) széles körű elterjedése következtében magas minőségű környezetet biztosítson a helyi lakosok számára. A munkanélküliség, és ezen belül a tartósan álláskeresők számának csökkentése, az éves foglalkoztatás elősegítése és környezetbarát technológiák alkalmazásának széles körű elterjesztése.
• vonzó működési környezetet biztosítson elsősorban szolgáltatásokat kínáló és innovatív,
magas hozzáadott értéket előállító és döntően magasan képzett
munkatársakat foglalkoztató vállalkozások számára. A felsőfokú végzettségű lakosok, a K+F tevékenységet végzők számának növelése.
• vonzó természeti és épített környezeti feltételeket és magas színvonalú szolgáltatásokat
biztosítson
a
térséget
felkeresők
számára,
melynek
eredményeként növekedjen a Balaton térségébe látogató turisták száma, illetve
72
a
hosszabb
ideig
történő
tartózkodásban
és
szolgáltatásvásárlásban
megmutatkozó elégedettsége A vendégéjszakák számának növelése, különösen a külföldiek által eltöltött éjszakák vonatkozásában, szálláshelyek egész évre vetített kapacitáskihasználtságának javulása.
• A változó igényekhez, természeti folyamatokhoz rugalmasan igazodó és folyamatosan megújulásra képes szolgáltató és cselekvőképes, együttműködő intézmények és szervezetek szolgálják a lakosokat, turistákat és vállalkozásokat A Balaton térségében működő intézményekkel, szolgáltatókkal való elégedettség javulása a helyi lakosok és turisták részéről.
A térségi fejlesztésének középtávra érvényes stratégiai céljait az átfogó célokhoz illeszkedve határozták meg. Az egyes stratégiai célok több átfogó cél elérését is támogathatják. Innovatív Balaton! A balatoni gazdaság jövedelemtermelő és foglalkoztatási képességének javítása a helyi és kapcsolódó tudásbázisokkal való együttműködés eredményeként az új termékek, szolgáltatások fejlesztése révén. Aktív Balaton! A turizmusból származó bevételek növelése, illetve a kapacitások egész éves kiegyensúlyozottabb
kihasználása
a
turisztikai
termékek
és
szolgáltatások
összehangolt fejlesztésének eredményeként.
Balatoni egészség és megújulás! A régióban élők és ide látogatók egészségi állapotának és életminőségének javítása a térség természeti forrásaira épített egészségipari szolgáltatások igénybe vétele és közvetítése által.
Balatoni terméket az asztalra! Helyben
előállított
és
feldolgozott
egészséges
élelmiszerek
termelésének,
feldolgozásának és fogyasztásának az ösztönzése. 73
Megújuló balatoni közösségek! A társadalom harmonikus fejlődésének záloga a dinamikusan működő gazdaság mellett a térségben élő közösségek folyamatos megújulása. Természetes Balaton! Egészséges környezet, tiszta Balaton! A táj fenntartható módon való használata az eltérő területi adottságok figyelembe vételével, a biodiverzitás megőrzése, a környezet szennyezés mérséklése és a környezet terhelésének a térség fenntartható fejlődését biztosító keretek közé szervezése, a települések építészeti színvonalának növelése. Elérhető Balaton! Környezetbarát és a változó igényekre rugalmasan reagálni képes, erőforrás hatékony közlekedési rendszer működtetése a Balaton térségében. Horizontális jellegű fejlesztési célok • Fenntartható környezet- és tájhasználat, mely során a tervezett beruházások, (pl. ingatlan-, vonalas infrastruktúra-fejlesztések) figyelemmel vannak a természeti értékek védelmére, a vízbázisok védelmére, a levegőszennyezés csökkentésére, a hulladékok keletkezésének mérséklésére. A fejlesztések során figyelemmel kell lenni a térségi, illetve települési rendezési tervekre, amelyek az egyes településeken, illetve térségekben a természeti, környezeti értékek, adottságok és erőforrások figyelembe vételével befolyásolják az egyes beruházások megvalósítását. • Barnamezős területek hasznosítása, illetve a használaton kívüli épületek, területek (pl. kiskertek, üres ingatlanok) „újrahasznosítása” a zöld mezős beruházások helyett. • Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok bevonása (esélyegyenlőség) a fejlesztésekbe, illetve a fejlesztések hatásainak szétterítése a nagyobb munkanélküliséggel sújtott területekre. • Korszerű információs és kommunikációs technológiák (ICT) alkalmazása, mely során biztosítani kell az információknak a hátrányos társadalmi csoportokhoz való eljutását. 74
• Balaton térségen belüli partnerségi együttműködések ösztönzése az érintett szakmai szervezetek, intézmények között, illetve az állami, önkormányzati és civil szervezetek közti partnerségben. • Mindennapi élet biztonságának javítása a Balaton régióban, amely magában foglalja a szárazföldi és vízi közlekedés biztonsági intézkedések révén a balestek kockázatának mérséklését, illetve vagyon és személyi biztonságjavításához kapcsolódó intézkedéseket. A Balaton operatív program tervezésének és megvalósításának fő indoka, hogy a Balaton térségét sajátos környezeti és táji és kulturális adottságai folytán integrált
szerves
földrajzi
egységként
kezelve
javítsa
a
térség
versenyképességét, ezen belül is: • az országos szinten meghatározó balatoni turizmus (a magyarországi turisztikai bevételek 22%- a a Balaton turisztikai régióban keletkezik) szolgáltatási kínálatát fejlessze a táji adottságokra építve, igazodva a változó fogyasztói szokásokhoz (pl. egészségtudatosság), illetve turisztikai trendekhez (magas jövedelmű fiatalok több rövid utazásai, beutazók körének változása), figyelembe véve a hasonló jellegű térségek, illetve turisztikai szolgáltatások terén erősödő versenytársak kínálatának fejlődését; • a Balaton térségében a foglalkoztatásból adódó szezonalitást4 enyhítse a turizmusban és a turizmuson kívüli, elsősorban magas hozzáadott értéket előállító, innováció orientált gazdasági tevékenységek, illetve helyi gazdaság (pl. mezőgazdasági termék-előállítás és feldolgozás) fejlesztésével; •
az
idősebb
lakosok
növekvő
létszámában,
az
egészségtudatosság
terjedésében, illetve az „időskorú (ezüst) gazdaságában” rejlő lehetőségekből következően fejlessze a térség egészségiparát. A fenti gazdasági tevékenységek sikeres működéséhez szükséges, hogy a fenntartható, környezetbarát életmód feltételeit erősítő környezetvédelmi, energetikai és közlekedési célú beruházásokat megvalósítsa, valamint erősítse a társadalmi alapokat, ezen keresztül pedig a lakossági, kiemelten a közcélú szolgáltatásokat,
gazdasági
folyamatokat
menedzselő
szervezetrendszer
megújuló képességét és rugalmasságát.
A program készítésekor figyelembe vételre került Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat 75
megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény (továbbiakban: Balaton-törvény). A törvényhez való illeszkedés biztosítása érdekében azon intézkedések (projektek) esetében, amelyeket a kiemelt térséget érintő területrendezési terv nem tartalmaz, az összhang megteremtéséhez vagy az adott területrendezési terv módosítása, vagy az adott elem tekintetében a területrendezési hatósági eljárásokról szóló 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet szerinti beillesztésre vonatkozó területrendezési hatósági eljárás lefolytatása szükséges. Például ez a megállapítás vonatkozik Keszthely-Hévíz kötöttpályás közlekedési rendszer fejlesztésére, illetve 7.2. Közúti fejlesztések c. intézkedések között: a 67. sz. főúton Mernyeszentmiklós és Vadépuszta főúti településelkerülő szakaszok megépítésére.
Összegzés:
A
balatoni
kézművesipar
fejlesztése
tématerület
szerepel
a
gazdaságfejlesztésre vonatkozó intézkedések között. A helyi célkitűzéseket lebontó intézkedések leírásában azt fogalmazták meg, hogy a szereplők bevonásával hosszú távon is fenntartható a tradicionális iparágak és kézműipar fejlesztése, amelyek hatékonyan tudnak hozzájárulni a jövedelemtermelési potenciál növeléséhez. A helyi kézművesipar fejlesztésén keresztül a térségre, tájegységre jellemző, specialitást jelentő termékek előállítása és a különböző mesterségekhez kapcsolódóan felhalmozott
szaktudás
gyakorlati
alkalmazása
történik,
továbbá
ezen
tevékenységeken keresztül a hagyományok ápolása, a térségi foglalkoztatás növelése, illetve gazdasági fejlődés realizálása is megtörténik. Az egész Balatoni Kiemelt Üdülőkörzetre megfogalmazott iránymutatások kellő figyelmet fordítanak a hagyományos kézművesipar és ezen túlmenően a kulturális örökség védelmére, hasznosítására.
3.5.2 Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Hosszú Távú Területfejlesztési Koncepció 2020-ig
A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Hosszú Távú Területfejlesztési Koncepciójában 2008ban megfogalmazott átfogó fejlesztési célok a következők:
76
A Balaton térsége természeti, táji értékekben, kulturális örökségben gazdag terület, gazdaságában - országos viszonylatban - jelentős súlya van a turizmusnak. Ugyanakkor a turizmus versenyképessége romlott az elmúlt időszakban, miközben az éves átlagot tekintve elsősorban a parttól távolabbi településeken magas a munkanélküliség, az inaktívak aránya. A foglalkoztatottság erősen szezonális, mely részben köszönhető a nyári szezonokban az állandó lakosságot szinte megduplázó üdülőtulajdonosok által, elsősorban a szolgáltatások iránt támasztott keresletnek.
A régió lakosságát jellemzi az elöregedés, a magasan képzett fiatalok elvándorlása. Kedvező folyamat, hogy az elmúlt időszakban a csapadékos időjárásnak és a jelentős természet- és környezetvédelmi beruházásoknak köszönhetően javult a tó minősége, illetve stabilizálódik a vízszint, valamint a környezet állapota, mely területen további előrelépések szükségesek. A Balaton régióban a fejlesztéspolitikához kapcsolódó intézményrendszer működése alacsony hatékonyságú, gyenge a különböző partnerek közti együttműködés. Ez a helyzet lehetőséget nyújt arra, hogy a jövőben a korábbi fejlesztési
stratégiától
eltérően
a
fejlesztések
középpontjában
a
lakosság
életminőségének javítása álljon. Átfogó cél: A
lakosság
életminőségének
javítása
érdekében
a
Balaton-térség
versenyképességének javítása a fenntartható fejlődés elveinek érvényesítésével
A jövőképhez igazodva a régió fejlesztési céljait úgy kell megfogalmazni, hogy az javítsa a lakosság életminőségét, vonzó, élhetőbb környezetet teremtsen, miközben a gazdaság fejlesztése nyomán növekedjen a lakosság jövedelme. A jövedelem növelése érdekében a régióban olyan termékek előállítását és olyan szolgáltatások nyújtását kell ösztönözni, melyek nemzetközi viszonylatban is versenyképesek. Ezért törekedni kell a régióban működő vállalkozások megújuló-képességének javítására, a termelési folyamatok, termékek innovációjára, valamint a turisztikai szolgáltatásoknak a célcsoport igényekhez igazított minőségi javítására.
A gazdaság fejlesztésekor az innováció-orientált termék- és technológiafejlesztés ösztönzése, valamint a szolgáltatások folyamatos megújításán keresztül törekedni kell az egész éves állandó foglalkoztatás bővítésére, új vállalkozások letelepítésére. 77
A gazdaság fejlesztésekor építeni kell a térség természeti, táji értékeire és kulturális örökségeire, a balatoni, táji hagyományokra, ugyanakkor vigyázni kell arra, hogy a régió környezeti egyensúlyát ne borítsák fel az emberi beavatkozások. A mezőgazdasági tevékenységek kapcsán ösztönözni kell a környezetkímélő, a táji adottságokat figyelembe vevő gazdálkodási tevékenységek folytatását, a turizmus keresleti igényeinek kiszolgálását.
A természeti értékekben bővelkedő régióban különösen fontos a környezeti szempontok figyelembe vétele és a környezetterhelés csökkentése. Az életminőség javítása szempontjából meghatározó a települési környezet fejlesztése és a helyi közösségek, a térségi szereplők együttműködése. Mindezen fejlesztések során törekedni kell a térségben a területileg kiegyenlített fejlődésre, így – az egyik legfontosabb célt említve - a parttól távolabbi településeken a part menti településekhez képest másfélszeres munkanélküliség csökkentésére. A lakosság életminőségének alapfeltétele a magas színvonalon működő, elsősorban kistérségi alapon jól szervezett humán
közszolgáltatások működése. Jelen
stratégiának nem tárgya ez a tématerület mivel azt a többcélú kistérségi társulásoknak a tervezési-statisztikai régiókkal együttműködve kell megtervezniük.
Az életminőség javítása során a helyi lakosság mellett figyelembe kell venni az üdülőtulajdonos, a turisták és a térségbe befektetni kívánó vállalkozók elvárásit is. A fenntartható fejlődés elveivel összhangban a társadalmi haladás érdekében a térség gazdasági fejlődésének biztosítása mellett a környezeti feltételeket is meg kell őrizni. A fejlesztési célok megvalósítása során tekintettel kell lenni a környezet eltartóképességére, mint az igények kielégítésének korlátjára is.
Specifikus célok Az átfogó cél eléréséhez járulnak hozzá a specifikus célok, melyek fejlesztési irányokon keresztül valósulnak meg. A koncepció specifikus céljai az alábbiak:
A vállalkozások versenyképességének javítása érdekében A foglalkoztatás bővítése és a vállalkozások jövedelem-termelő képességének javítása, ezen belül is: 78
állandó lakosok egész éves foglalkoztatásának bővítése, a turizmus megújítása mellett a vállalkozások modernizációjának ösztönzése;
építve a régió természetföldrajzi, táji adottságokra, hagyományos gazdasági
ágazatokra
(pl.
mezőgazdaság,
turizmust
kiszolgáló
szolgáltatások);
új, magas hozzáadott értéket előállító gazdasági tevékenységek megtelepítésére;
turizmusból származó jövedelmek növelése és a régión belül a turizmus tér- és időbeli szétterítése;
a régió közlekedési elérhetőségének javítása;
a munkaerő kínálatának a foglalkoztatási igényekhez való igazítása;
a modern infokommunikációs eszközöknek lakosság és a vállalkozások minél szélesebb körben való elterjesztése;
a közügyekkel, közszolgáltatásokkal, vállalkozásfejlesztéssel foglalkozó intézmények szervezeti megújulása;
Környezet minőségének javítása érdekében A táji értékek helyreállítása, valamint ezen értékekre építő gazdaságfejlesztés és a települési környezet minőségének javítása;
a stabil környezeti állapot elérése és balatoni tájak értékeinek védelme és erőforrásaik fenntartható hasznosítása, kockázat megelőzés;
az életminőség javítása szempontjából meghatározó a települési környezet fejlesztése, zsúfolt területhasználat oldása;
a táji értékek és a kulturális örökség fenntartható hasznosítására építő gazdasági tevékenységek és szolgáltatások fejlesztése.
Területi és társadalmi kohézió érdekében:
a parttól távolabbi településeken a foglalkoztatás bővítése és a gazdaság, ezen belül a turizmus fejlesztése; a térségi szereplők (önkormányzatok, intézmények, vállalkozások, civilek) közti együttműködések ösztönzése és a regionális identitás erősítése.
79
Összegzés: A gazdaság megújításának igénye már 2008-ban megjelent a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területfejlesztési koncepciójában. A dokumentum rögzítette, hogy miközben mindig is fontos jövedelemtermelő ágazat marad a turizmus, addig a gazdaság tekintetében is törekedni kell a több lábon állásra. A Balaton gazdaságának szükséges és kívánatos a megújulása. Új munkahelyek teremtésével növelni kell a foglalkoztatottak, és ezen belül is bővíteni kell az egész éves foglalkoztatottak számát. Továbbá a régió versenyképességének javításával összhangban elő kell segíteni a vállalkozások jövedelmezőségének javulását. A gazdaság fejlesztésénél elsősorban a régió gazdasági hagyományaira, természeti-földrajzi adottságaira érdemes építeni. A gazdaság diverzifikálásában fontos szerepet szántak a „Balatoni terméket” készítő hagyományos mesterségeknek, kézművesiparnak ezért kiemelt célkitűzésként fogalmazódott meg ezen tématerület fejlesztése
3.5.3 Integrált Településfejlesztési Stratégiák
A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet települései közül 8 város rendelkezik integrált településfejlesztési stratégiával (ITS). Az Integrált Településfejlesztési Stratégia középtávú, 7-8 évre szóló, stratégiai szemléletű, de megvalósítás orientált tervezési dokumentum, amely meghatározza a települések középtávú fejlesztési tevékenységeit. A stratégia tematikus szempontokat integráló, területi alapú tervezési szemlélettel készül. Területi alapon hangolja össze a különböző szakpolitikai megközelítéseket (gazdaságfejlesztés, környezeti fejlesztés, közlekedésfejlesztés, társadalmi célok megvalósítása), összefogja és ütközteti az érintett partnerek (üzleti szektor, civil szektor, közszféra szereplői, lakosság) céljait, elvárásait az önkormányzat városfejlesztésben meghatározó és döntéshozó szerepe mellett. Az integrált megközelítés további eleme, hogy a fejlesztési célokat, azok finanszírozási módját, megvalósítási és fenntartási módját is összefüggéseiben kezeli. Az ITS tartalmazza a településrészek elérendő céljait, tervezett projekteket, illetve az ezek
elérése
alkalmazásához
érdekében
mozgósítani
szükséges,
hogy
azt
tervezett az
forrásokat.
önkormányzat
Az
ITS legitim
képviselőtestülete
megtárgyalja és határozatban jóváhagyja. A stratégia tehát elsődlegesen az önkormányzat számára fogalmazza meg az általa irányítható, befolyásolható 80
beavatkozások tervezett irányait, céljait. Mindazonáltal fontos szerepe emellett a stratégiának az annak megvalósulásában érdekelt – a tervezési folyamatba bevont – partnerek támogatásának fenntartása, a magán- és civil szféra tevékenységének orientálása szempontjából. Az IVS készítésének elvi vezérfonala, hogy a közösségi források csak olyan beruházásokat támogassanak, amelyeket a piac önmagában nem valósít meg, de szükségesek a város fejlődése szempontjából.
Az alábbiakban összefoglaljuk a jelenleg hatályos integrált településfejlesztési stratégiák hagyományőrzéssel, kézműves iparral és a kulturális élettel összefüggésbe hozható megállapításait. A következőkben felsorolt szövegrészek a jelen tanulmány szempontjából releváns részeket idézi a városok ITS-eiből:
Veszprém ITS A partnerségi egyeztetés összefoglalójában szerepel, hogy Varga András a Széchenyi Programiroda Nkft. részéről a következő véleményt adta: "Veszprém az őt körülvevő kistérség (agglomeráció) valódi politikai, gazdasági közszolgáltató és kulturális központjaként üzemel, ahol a legtöbb kistérségi intézmény is működik, miközben a kistérség (agglomeráció) az (ingázó) munkaerő, a mezőgazdasági termények, a közlekedési és logisztikai infrastruktúra, valamint a turisztikai attrakciók egy jelentős részével járul hozza a kistérség fejlődéséhez." Javaslatként került megfogalmazásra a veszprémiek, átutazók, ingázók és turisták részére a helyi es környező települések agrártermelői es kézműves termékkínálat bemutatása es értékesítése, a Városi Piac es Vásárcsarnok modern igényekhez illeszkedő korszerűsítésével a belvárosi Buszpályaudvar területi elhelyezkedésének felülvizsgálatával
es
a
Vásárcsarnok
megközelíthetőségének
javításával,
a
közlekedési és parkolási rendszer rendezésével. A Városi Piac es Vásárcsarnok bevonható "A mi piacunk, a mi ételünk" kulcsprojekt helyszínéül. A vásárcsarnokban kapjanak helyet a helyi kultúrához kapcsolódó tárgyi művészeti emlék és ajándéktárgyak kulturált értékesítésére alkalmas pavilonok, bemutató es kiállítóhelyek is erősítve a varos turisztikai vonzerejét. Példák: Jó gyakorlatra Budapest Központi Vásárcsarnok megoldásai lehetnek.
81
A vásárcsarnokban elindult egy a helyi fogyasztási kultúrához kapcsolódó termékértékesítés.
Tapolca ITS A középtávú (tematikus) célok meghatározása során az alábbi gondolat került megfogalmazásra: Városi szolgáltatási szint javítása: négy csoportot emelhetünk ki, amelyeknél fontos a szolgáltatási szint javítása: a munkavállalók, az inaktívak, a munkaadók és a turisták. Ezek magukba foglalják a köz- és magánszolgáltatásokat, és legfontosabb azok fejlesztése, amelyek több csoportot is érintenek: a közterek, a közlekedési lehetőségek, kulturális kínálat, egészségügyi szolgáltatások.
Az egyes városrészek konkrét céljainak meghatározása Diszel: Természeti és települési környezet megőrzése Diszelen a falusias környezet, mint lakóterület megőrzése az elsődleges szempont, amelyhez kapcsolódhatnak turisztikai és kulturális fejlesztések (ökoturizmus, Pipamúzeum). A városrész adottságainak megfelelő használata még jobban felértékelheti azt.
Az
Integrált
Városfejlesztési
Stratégia
illeszkedése
a
településfejlesztési
koncepcióhoz: A szőlőkultúrával összefüggésben kialakított borút idegenforgalmi szempontból újabb lehetőségeket biztosít.
Az Integrált Városfejlesztési Stratégia városrészi céljainak illeszkedése a hatályos településszerkezeti és szabályozási tervhez: Fejlesztési elképzelés: Kulturális és közösségi élet fejlesztése A fejlesztés lehetséges területei: Könyvtár, művelődési központ, Fő tér, Köztársaság tér, Malom-tó, Kisfaludy u. 82
A 2007-2013 között fejleszteni kívánt akcióterületek kijelölése: Közösségi élet fejlesztése Közösségépítő programok szervezése KDOP 3.1.1.
Siófok ITS
T3: Gazdaság diverzifikálása térségi együttműködésben a mezőgazdasági termelés ösztönzésével A tematikus célhoz kapcsolódó programok, intézkedések:
Rövid ellátási láncok létrehozása
Helyi termelői piacok létrehozása, fejlesztése
Helyi termékek népszerűsítése
Helyi élelmiszerek es a helyi piacok szerepének növelése
Vásárcsarnok területének megújítása
T6: A kulturális programkínálat bővítése, fejlesztése A kultúra komplex megítélésének jelentősege igen fontos, tekintettel a benne rejlő gazdaságfejlesztő erőre is, amely a megfelelő hasznosítás révén jelentősen hozzájárulhat a települési identitás és társadalmi kohézió javításához, valamint az idegenforgalmi kínálat bővítéséhez. Siófokon és térségében is törekedni kell a kulturális program kínálat folyamatos megújítására, a programok egész éves szervezésére a civil és egyéb szakmai szervezetekkel együttműködésben. Cél a kulturális örökségértékek megóvása és fenntartható bemutatása, valamint a kulturális jellegű programok es tevékenységek széleskörű elterjesztése. Olyan programokat javasolt megvalósítani a helyi szereplők bevonásával, amelyek révén Siófok a nyári szezonon kívül is vonzó desztinációként jelenik meg a potenciális látogatók körében. A tematikus célhoz kapcsolódó programok, intézkedések: • Balatoni interaktív kiállítótér kialakítása • Kálmán Imre Kulturális Központ épületének átfogó felújítása, funkcióbővítése
83
• Strandkönyvtár szolgáltatásainak bővítése • Sió Kanál fesztivál újraélesztése
T13: Siófoki identitás erősítése A siófoki identitástudat kialakításának érdekében hangsúlyt kell fektetni a településen megtalálható
népművészeti,
kulturális,
építészeti
örökség
felkutatására,
újraélesztésére, védelmére. A közös gyökerek tudatosításával, a lokálpatriotizmus erősítésével egy koherensebb, összetartóbb városi társadalom építhető fel.
A helyi identitás kialakításának első lépéseként az önkormányzat szamara ajánlatos a kistérség természeti, történelmi, kulturális értékeit bemutató ismeretterjesztő es népszerűsítő előadások, tanfolyamok, klubok, önképző korok, baráti korok, civil szervezetek működésének támogatása, majd ezeknek a klubokon, önképző körökön belül létrejött művészeti, közösségi alkotások népszerűsítése, bemutatása. Az oktatási intézmények
szinten
tevékenyen
reszt
vehetnek
népművészeti
szakkorok
megtartásával, támogatásával. Az intézkedésen belül az iskolai vetélkedők, rajzpályázatok,
esszépályázat
kiírását
is
szorgalmazni
kell,
oktatási
es
korstruktúránként más és más témában. A tematikus célhoz kapcsolódó programok, intézkedések: • Térségi közösségi es oktatási programok • Térségi identitáserősítő rendezvények • "Intelligens Siófok" okostelefon alkalmazás
Az akcióterületeken kívül végrehajtandó, a település egésze szempontjából jelentős fejlesztések és ezek illeszkedése a stratégia céljához:
Siófoki hangár épület átépítése, felújítása (E-B2) A projekt célja, hogy a varos deli, bevásárlóközpontok szomszédságában, tömegközeledési eszközökkel könnyen elérhető területen levő, jelenleg üresen álló, 84
egykori hangárépületet az önkormányzat magántőke bevonásával építési beruházás keretében felújítsa és hasznosítsa. A projekt megvalósítása során a jelenleg teljesen üres csarnoktér felújításával és átépítésével
egy
korszerű
többfunkciós,
akar
egyszerre
több
rendezvény
lebonyolítására is alkalmas "alkotótér" jön létre a hozzátartozó raktárak, vizesblokkok es gépészeti helyiségekkel együtt. A kivitelezési munkák során megvalósul az épület teljes gépészeti felújítása a megújuló energiaforrások alkalmazásával együtt, külső homlokzati hőszigetelése, a tetőhéjazat, tetőszerkezet es nyílászárok cseréje is. Az épület áttervezése során a komplex akadálymentesítés előírásai is előtérbe kerülnek (mozgáskorlátozott mosdók kialakítása, indukciós hurkok es Braille írásos táblák kihelyezése). A projekt eredményeként létrejön egy olyan többfunkciós kulturális létesítmény, amely lehetőséget biztosít kiállítások, koncertek, filmbemutatók, művésztalálkozók, oktatási és továbbképzési rendezvények, táncházak, szabadidős programok rendezésére. Az épület felújításával es a rendezvények lebonyolításával a környék jobban involválódik a varos életébe, amely által erősödik az egyen es lakóhely közötti kapcsolat. A megújított létesítmény a működésével új munkalehetőséget is biztosit.
A
VÁROS
VONZÁSKÖRZETÉRE
KIHATÁSSAL
LÉVŐ
FEJLESZTÉSI
ELKÉPZELÉSEK (PROJEKTJAVASLATOK): A gazdaság diverzifikálása nem csak szorosan a Balaton közvetlen környezetében, de a háttértelepüléseken is kifejti hatását. Különös hangsúlyt érdemel a mezőgazdasági termelés, elsősorban a gabonafélék, gyümölcs, zöldség termesztés, gyógy- es fűszernövények, továbbá a hal- es vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, illetve a szőlészet es a boraszat tekintetében is. A táji, kulturális adottságokból kiindulva a térségben a mezőgazdaság mellett meg jelen van az egyedi értéket, balatoni specialitást jelentő termékek előállítására alkalmas kézművesipar, amelynek fennmaradását támogatni kell. A fejlesztések CLLD keretében valósulnak meg.
85
Marcali ITS
Egészségügyi célkitűzések: - Az időskorúak magányának enyhítése, a hagyományőrzés szempontjából fontos ismeretek átadása
Stratégia Jövőkép kijelölése, fejlesztési irányok Kulturális-közösségi szolgáltató létesítmények, középületek fejlesztése: Sportlétesítmények,
szabadidőközpontok,
művelődési
és
közösségi
házak
hálózatának megteremtése, ifjúsági- sport- kulturális rendezvények, fesztiválok szervezése.
Tematikus célok részletes kifejtése Vonzó turisztikai központ, széles programkínálat A programkínálat es az ehhez kapcsolódó kulturális vonzerők fejlesztése, a kínálat kvantitatív és kvalitatív jellegű bővítése azonban optimális esetben nem elsősorban a turisták elvárásainak minél magasabb szintű kielégítése érdekében történik, hanem főkent a helyi lakosság életminőségének javítása, az adott város lakóhelyként való vonzerejének növelése végett - az élénk és barátságos atmoszférájú, gazdag kulturális kínálattal, vonzó épített környezettel rendelkező varosok pedig látogatásra és visszatérésre ösztönzik a turistákat is.
Vk-at: Városközpont akcióterület Az
akcióterületen
a
2009-2010
tervezési
szakaszban,
az
alábbi
integrált
városfejlesztési akciók elvégzését tervezzük, a magánszféra, a lakosság, es civil szervezetek bevonásával (városközpont rehabilitáció II. üteme): Közösségi funkciókat erősítő tevékenységek: 86
- Marcali Kulturális központ külső felújítása, akadálymentesítése, vizesblokkok felújítása, - Kulturális korzó létrehozása, Marcali volt Ifjúsági-ház bővítése, városi galéria kialakítása, csatlakozva az EKF 2010 programhoz.
Ajka ITS
A megvalósítást szolgáló beavatkozások, rekreáció, szabadidő, turisztika: A Városliget mellett található a magas színvonalon megújuló ajkai Kristályfürdő, Kemping és Fedett Uszoda, amely a parkban található csónakázó –tóval, futópályával, kerékpárúttal, szabadtéri edzőpályával kínál pihenést és változatos kikapcsolódást nemcsak a város, de a környező települések lakói számára is. A meglévő és népszerű sportlétesítmények (Városi Szabadidő és Sportcentrum, a Bányász Sporttelep, stb.) fejlesztésére, újabb rekreációs helyszínek kialakítására, továbbá kulturális célú intézmény és attrakció bővítések megvalósítására törekedik a város. A városon belüli és a városkörnyéki turisztikai látnivalók és kínálatok (pl. Csinger: Parkerdő) fejlesztésével párhuzamosan szükséges egy minimum három csillagos hotel megépítése is a városban.
Balatonalmádi ITS
Jövőkép Fejlesztési alternatívák „Élményt kínálunk – Balatonalmádi”
87
Alapvetően idegenforgalom orientált megközelítés. A város sokszínűségének és adottságainak bemutatása. (üdülés-fürdőzés, táji környezet, aktív szabadidő eltöltés, Rendezvények, kulturális lehetőségek /kézműves, vallási emlékhelyek/, Konferencia helyszín). Mindehhez kapcsolódik egy „élménygazdálkodási” koncepció, ami többek között tartalmazza az élmény kínálat priorizálását.
Swot analízis- Lehetőségek Természet, környezet: szőlőhegyek tájalakulásának megállítása, hagyományos tájhasználat, művelési módok elterjesztése
JÖVŐKÉP- Fejlesztési szempontok Környezeti értékek megóvása: A balatoni tájra és környezetre, mint örökségre kell tekinteni, amibe belesimul Balatonalmádi. Ezért a fejlesztések során építeni kell a térség
természeti,
táji
értékeire
és
kulturális
örökségeire,
a
balatoni
táji
hagyományaira. Turisztikai kínálat fejlesztése Kulturális turizmus fejlesztése A város kulturális örökségének, értékeinek bemutatása és támogatása fontos feladat az Önkormányzat számára, de egyúttal annak turisztikai termékként való hasznosítása is célként jelenik meg. A kulturális értékek bemutatása színesítik és tartalmasabbá is teszik város turisztikai kínálatát.
Művészeti események, tevékenységek támogatása A város alapvetően a képzőművészeti ágakban tud felmutatni színvonalas eredményeket. A cél, hogy ezek az alkotások, illetve a mögöttük lévő teljesítmény (Magtár, Padlás Galéria, Művelődési Központ stb.), hagyományok élményszerűen bemutatásra kerüljenek a széles közönség számára.
88
Humán szolgáltatások fejlesztése Helyi kulturális és művészeti produktumok létrejöttének ösztönzése Helyi identitást erősítő intézkedések A helyi közösség bevonását célzó akciók támogatása, ami a helyi kötődést és büszkeséget
erősítő
tartalomfejlesztésre
irányulnak
(városmarketinghez,
hagyományápoláshoz kapcsolódó kiadványok, holnaptartalom fejlesztése, éves program háttéranyagai) és az információ közzététele, különös tekintettel a fiatalabb generációkra. Közösségfejlesztést és a szabadidő hasznos eltöltését segítő szolgáltatások, tanfolyamok,
képzési
programok
kialakítása
(hagyományőrző
közösségi
kezdeményezések, játszó- és foglalkoztató házak, kulturális- és sport rendezvények, kiállítások, civil programok megvalósítása stb.)
Éghajlatváltozási stratégia - A hagyományos helyi ismeretek és megoldások alkalmazásának ösztönzése, pl. a mezőgazdaságban és építőiparban
KONKRÉT PARTNERI KAPCSOLATOK, EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁSOK Balatonalmádi aktív civil életét jól jelzi, hogy 94 darab Önkormányzatnál jegyzékbe vett szervezet vesz részt a város életében, szervezi a kulturális tevékenységeket, a hagyományőrzést, a sportéletet. A tervek szerint a civilszervezetek a városfejlesztési stratégia megvalósításának aktív részesei kell, hogy legyenek.
Jövőkép A Balatoni tájra és környezetre, mint örökségre kell tekinteni. Ezért a fejlesztések során építeni kell a térség természeti, táji értékeire és kulturális örökségeire, a balatoni, táji hagyományaira.
89
Balatonfüred ITS
Jövőbeni fejlesztési irányok Perspektivikus
tevékenységek/szolgáltatások
tudatos
fejlesztése:
borászat,
gyógyturizmus, konferenciaturizmus, kulturális turizmus, családi fürdőturizmus, vitorlázás, egyéb sport, horgászat, ezáltal a helyi gazdaság élénkítése 6. A helyi lakosság számára is elérhető kulturális, ifjúsági, civil, vallási, aktív szabadidős és közösségépítő tevékenységek, valamint erre alkalmas szabadtéri és fedett helyszínek biztosítása, a városközpont vonzerejének növelése érdekében
Középtávú célok meghatározása A fenti módszertan mentén a következő középtávú (7−8 éves) célokat tűztük ki: 1. Perspektivikus tevékenységek / szolgáltatások tudatos fejlesztése: borászat, gyógyturizmus, konferenciaturizmus, kulturális turizmus, családi fürdőturizmus, vitorlázás, egyéb sport, horgászat, ezáltal a helyi gazdaság élénkítése. 6. Közösségi terek kialakítása a lakosság számára A workshopok és az interjúk hangsúlyos eleme volt, hogy nincs elégséges és megfelelő közösségi tér a helyi civil élet, az ifjúsági és szabadidős tevékenységek végzésére. Ezért középtávú célként jelöljük ki a helyi lakosság számára is elérhető kulturális, ifjúsági, civil, vallási, valamint aktív szabadidős tevékenységek végzésére alkalmas szabadtéri és fedett helyszínek biztosítását. A konkrét fejlesztési igények az alábbiak: Tizenévesek, fiatal lakosság szabadidős tevékenységére alkalmas közösségi terek kialakítása Közösségi színtér az amatőr színjátszóknak, a városba látogató művészeti társulatoknak, fúvószenekarnak, énekkaroknak, néptánccsoportnak, előadóknak, és helyi kluboknak
90
Próbaterem
és
előadóterem,
komolyzenei
koncertterem
a
fúvószenekar,
néptánccsoport, komolyzenei koncertek számára Civil tevékenységeket befogadó közösségi épület (a jelenlegi közösségi ház irodaépületként funkcionál) A volt Huray-piac (még régebben községi focipálya) beépítése csak kulturális és/vagy szórakoztató tevékenységeket szolgáló létesítményekkel lehetséges.
Füredi városrész Gazdasági funkciók: a város fő bevételi forrását jelentő idegenforgalom fejlesztendő funkció: ide értendő további kulturális programok szervezése, a műemléki épületek kihasználása, a népművészeti hagyományok bemutatása stb., Üdülőtelep városrész Konkrét fejlesztések, kitörési pontok a következő témákban jelentkeznek: konferencia és kulturális központ (egy 1000−1500 főt befogadó konferenciaközpont létrehozásával), Arácsi városrész Gazdasági funkciók: az idegenforgalom fejlesztendő funkció: a Füredi és az Üdülőtelep
városrésszel
tevékenységek
erősítése,
nem
versenyezve,
azok
szolgáltatásait
pl.
népművészeti
hagyományok
kiegészítő
bemutatása,
az
ökoturizmus fejlesztése a Koloska-patak nyomvonala mentén − akár kerékpárral is járható − gyalogösvény, „zöld folyosó” kialakításával, lehetővé téve a gyalogos, illetve kerékpáros túrázást.
A város jövőképe Balatonfüred a XXI. század küszöbén olyan jövőképet fogalmaz meg, ami épít történeti hagyományaira, tudatosan képviseli és fejleszti identitását. A városi jövőkép markáns eleme a kulturális szervez_ szerep felvállalása, amely gazdag hagyományokra tekinthet vissza, és jól illeszkedik a „sokszínűség” és „minőség”filozófiájába.
91
Kulturális élet, civil közösségek A város aktív kulturális életére jellemző, hogy évről-évre számos, több ezer látogatót vonzó, jelentős rendezvényt is szervez. A kínálat igen széles skálán mozog: az Annabál hagyományosan Füred nevéhez kötődik, de templomi koncertek, családi programok, táncfesztiválok éppúgy szerepelnek a kínálatban, mint gasztronómiai és szüreti programok.
92
Keszthely ITS
TÁRSADALOM B. A város váljon valódi regionális szellemi központtá, az oktatás, a kultúra, egészségügy és a sport minőségére és társadalomformáló hatásaira építve F. Helyi identitást és társadalmi kohéziót erősítő, helyi hagyományokon alapuló kapcsolatok, és programok erősítése, ösztönzése
Keszthely város középtávú célrendszere Települési
identitás,
társadalmi
kohézió
javítása:
Kulturális
fejlesztések,
városmarketing
93
3.6
Nemzetközi jó gyakorlatok bemutatása
Az esettanulmányok ismertetésének legfőbb célja, hogy bemutassuk milyen nemzetközi gyakorlati példák lelhetők fel a hagyományőrzéssel és kézműves ipar fejlesztésével összefüggésben. A kiválasztás során elsősorban azt a célkitűzésünket igyekeztünk teljesíteni, hogy a felsorolt szempontok közül a lehető legtöbb terület érintett legyen adott eset által. Törekedtünk arra, hogy az esettanulmányokat képező gyakorlatok földrajzi helytől függetlenül – de különösen városi területeken is – megvalósítható kezdeményezéseket mutassanak be. Különösen nagy hangsúlyt fektettünk a helyi természeti vagy emberi erőforrásokra épülés meglétének a vizsgálatára, de figyelembe vettük a helyi közösség megszervezésében és erősítésében vagy az új ismeretek átadásában értelmezhető hozzájárulás mértékét is. Hazai források hiányában elsősorban angol nyelven íródott „good practice” gyűjteményekre és az abban megjelölt, szerencsés esetben a jó gyakorlat honlapjára mutató hivatkozásokra támaszkodtunk, kiegészítve a szükséges, de még hiányzó információkra vonatkozó saját internetes kutatással. Az esettanulmányok értékelése során bemutatjuk, hogy az egyes esetekben milyen
súllyal
szerepeltek
a
hagyományőrzéssel
összefüggő
programok
megszervezése, a társadalmi csoportok társadalmi integrációja szempontjából fontos tényezők, illetve azok megvalósítása, átültetése a gyakorlatba mennyire sikeresen, eredményesen történt meg. Ugyancsak fontosnak tartottuk a finanszírozási háttér vizsgálatát, amely a hosszútávú működést kiszámíthatóvá teheti. Az esettanulmányok kiválasztása során az alábbi szempontok érvényesültek:
Közszféra részt vesz benne
Finanszírozása megoldott hosszú távon
Komplex szemléletmód érvényesül
Hagyományos iparágakat érint
Kulturális programokat céloz
Kapcsolódás más programokhoz 94
Közösségfejlesztést is jelent
A program időtávlata hosszabb
95
Az esettanulmányok összefoglaló adatait az alábbi táblázat tartalmazza:
1. projekt: Dumbravita/Szunyogszék, Románia
Résztvevők: A helyi közösség kézművesei, idénymunkásai, nagycsaládosai és nyugdíjasai
A projekt célja a cigány kultúra részét képező népi mesterség, a kosárfonás hagyományainak megőrzése, a hátrányos helyzetű lakosoknak állandó bevételi forrás biztosítása.
96
A program alapjául szolgáló kezdeményezés 2012-ben indult Brassó megyében, melynek elsődleges célja volt, hogy növelje az ott lakók életszínvonalát a hagyományos kosárkészítésre építve. A „Dumbravita a helyi emberekért” elnevezésű egyesület szervezte meg a fűzfavesszőből készült tárgyak gyártását, valamint az értékesítést. A helyi hátrányos helyzetű lakosok ez által állandó bevételi forráshoz jutottak. Maga az elképzelés nem egyedülálló Romániában, csupán egy példa arra, hogyan lehet építeni és fejleszteni a lokális gazdaságot a hagyományok megőrzését alapul véve. A kezdeményezés sikerességére nem kellett sokat várni ugyanis nem sokkal az alapítás után megrendelést kaptak egy kolozsvári cégtől - amely a Facebook közösségi oldal által értesült az alapítvány tevékenységéről - és alkalmazottai számára egyedi karácsonyi ajándékokkal szeretett volna kedveskedni. A tevékenységet egy menedzser koordinálja, ezen kívül egy személy – a fenti egyesület – munkatársa felel az elkészült kosarak értékesítéséért és a termékek reklámozásáért. Összesen hat alkalmazott dolgozik a kézműves műhelyben, azonban többségük munkaszerződése időszakos volt a megrendelések számának függvényében. A rendelések száma elegendő ahhoz, hogy az alkalmazottak munkájukért tisztességes bért kaphassanak. Fontos volt a helyi szereplők közötti bizalom megteremtése (korábban a kézművesek egyedül dolgoztak a településen), valamint a munkaszervezés ismereteinek átadása is a szakképzett kézművesek részéről a többi dolgozó számára. A program kezdeti szakaszában helyenként problémát jelentett a rendelési igények időben történő kielégítése azonban ezt a vállalkozási ismeretek gyarapodásával párhuzamosan sikerült leküzdeni. Nehézséget okozott még a piaci lehetőségek behatárolása, a potenciális ügyfelek megtalálása és a termékek minőségének javítása, illetve az elkészült kosarak eljuttatása avárosi piacra a vidéken található műhelyből. A téli időszakban a kereslet mértékét ismerve már előre tervezhető az a mennyiségű kosár és fából
97
készült tároló, amennyire az értékesítés fő időszakában beérkező igényeket is ki tudja elégíteni fennakadás nélkül. Az egyesület tagjai rendszeres résztvevői a hagyományos mesterségek fesztiváljain és a vásárokon.
Források: http://www.karat.org/wp-content/uploads/2011/10/Good-practices-guide-social-economy-in-Europe.pdf
98
2. projekt Török – bolgár határon átnyúló program
Résztvevők: Burgas régió szakmai kamarái, Kirklareli kereskedők és mesteremberek kamarája, Európai Integrációs és Regionális Versenyképesség Alapítvány A hagyományos kézműves mesterségek fejlesztése, illetve beillesztése a bolgár – török határ menti térség gazdaságába.
A projekt célja volt, hogy a határ két oldalán élő és dolgozó kézműves mesterek megismerhessék egymás technikáit és jó gyakorlatait. E mellett a részt vevő szervezetek által új üzleti módszerekre is szert tehettek a résztvevők. Az együttműködés 12 hónapja alatt különböző programokat szerveztek úgy, mint szakirányú szemináriumok, vásár az elkészült termékek értékesítésére, tanulmányok írása és kézikönyv elkészítése a jó gyakorlatokról. A gazdasági válság idején a kézműves műhelyek is komoly gondokkal küszködtek: nem volt megfelelő forrásuk fejlesztésre, nem tudták magukat reklámozni, csökkent a kereslet alkotásaik iránt, ez több helyen is a tevékenységük megszűnésével fenyegetett. Burgasban 2012-ben nyitottak meg egy bevásárlóközpontban olyan részt, ahol piacot tudtak biztosítani a kézműves termékek eladására, mely egyben arra is lehetőséget biztosított, hogy a készítés folyamatába bepillantást nyújtson az érdeklődőknek. Aytos régióban nagy hagyománya van a fazekasságnak – a legenda szerint az itteni mesterek annak idején a Földközi-tenger mentén sok helyen ismertek voltak. A „Genger” egy építészeti és néprajzi komplexum, amelyet szabadtéren rendeztek be.Bemutatja az Aytos régió képzőművészeti hagyományait és a híres bolgár vendégszeretetet is megtapasztalhatják az ide érkezők. Az itt található fazekas műhely a legrégebbi, még ma is működő üzem a környéken. A családban ez a hatodik generáció, amelyikre tovább öröklődik a szakma. A város közelségének köszönhetően évente több mint ezer diák érkezik az iskolákból, hogy megtekintsék, hogyan készülnek a fazekas termékek, azonban nem csak a szemlélődésre, hanem a kipróbálásra is lehetőség nyílik. Található még a „Genger”komplexum területén művészeti stúdió, ruházati bolt, asztalos, kosárfonó és rézműves műhely is. A 99
látogatók itt is elkészíthetik szuvenírjüket saját maguk számára a mesteremberek irányítása mellett. A pékségben helyben sütött kenyeret, tortát, süteményt, zsemlét és kalácsot lehet kapni, melyet tradicionális bolgár technikával állítanak elő mind a mai napig. A projekt megvalósítása során a fő célok között volt elvként a fenntartható fejlődés, a gazdasági fejlődés és az életminőség javítása, a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése és javítása. Stratégiai cél volt a környezet védelme, új technológiai eljárások integrálása, nemzetközi együttműködések támogatása, a kutatási tevékenységek támogatása és a Public – Private – Partnership (PPP) elősegítése.
Források:http://ec.europa.eu/regional_policy/en/atlas/programmes/20072013/crossborder/bulgaria-turkey-ipa-cross-border-co-operation-programme-20072013 http://crafts-bgtr.eu/Documents/handbook.pdf http://crafts-bgtr.eu/Documents/BROSHURA.pdf
100
3. projekt Andalúzia Résztvevők: Andalúzia kormánya
A járművek szerepe Európa, azon belül is Andalúzia társadalmi – gazdasági fejlesztésében valamint a helyi kézműves termékek népszerűsítésében
A fejlesztés célja a kulturális és vidéki turizmus növelése, a művészetek és hagyományos mesterségek megőrzése, népszerűsítése valamint az andalúz emlékműi és művészi alkotásainak helyreállítása. A projektbe bekapcsolt települések száma napjainkban meghaladja a 200-at az Ibériai-félszigeten. A tervezés és a megvalósítás
során
tervként
szerepelt
az
andalúz
iparművészetben
a
foglalkoztatottak számának növelése, egy erős turisztikai attrakció létrehozása valamint a fenntarthatóság, a környezetvédelem és az önfoglalkoztatás. Az Andalúziában található kézműves műhelyek közel 60%-a három városra – Sevillára, Cordobára és Cadizra koncentrálódik. Az itteni hagyományos termékek népszerűsége ellenére a helyi mesterek profitja éves szinten elenyésző. Ebben hivatott segíteni az az elképzelés, amely a turizmussal kapcsolta össze a tradíciók bemutatását, amely mellett lehetőséget biztosított az eszközök kipróbálására is. A workshopok egy részében lehetőség van átvenni és megtanulni azon technikákat, melyekkel a kézműves mesterek készítették a különböző használati tárgyakat a középkor óta. Ez által könnyebben megérthetővé válik az adott kultúra és az abból a korból megmaradt emlékművek. A workshopokban lehet többek között cserepet festeni, bútordíszítést tanulni, gipszszobrokat készíteni, arab írást tanulni. Andalúziában az alábbi kézműves tematikus utak jöttek létre: fazekas – keramikus, kovácsoltvas – kovács, ékszerkészítő, hangszerkészítő, üvegfújó, textilkészítő és famegmunkáló. Konklúzióként levonták a szervezők, hogy a projekt nem kellőképp költséghatékony – közpénzek nélkül nehezen tudna üzemelni. Problémát jelentenek még azon olcsó ázsiai importtermékek, amelyek hasonló stílust mintáznak, illetve a magas – 21%-os – adók. Megoldásként az adók csökkentését és egy olyan internetes oldal
101
létrehozását javasolták, ahol a helyi kézművesek online árusíthatnák termékeiket amellett
őket
népszerűsítő
felületként
is
szolgálna.
Mivel
a
tradicionális
tevékenységeket elsősorban idősebb mesterek csinálják ezért néhány hagyományos iparág eltűnésének veszélye folyamatosan fenn áll ugyanis a legtöbb vállalkozás mikrovállalkozás ahol a tulajdonos egyedül dolgozik.
Források:http://www.regiocrafts.eu/index.php/crafts-industry/31-craft-in-spain http://www.innocrafts.eu/ https://www.andalucia.org/en/routes/types/routes-on-popular-customs-andtraditions/arts-and-crafts-routes/
102
4. projekt EMINA, Kasztília és Leon, Spanyolország Résztvevők Matarromera Group, EMINA
Integrált turisztikai modell kialakítása; a borhoz és a bortermeléssel kapcsolatos ismereterjesztés, szállás biztosítása a közelben. A Kasztília és Leon autonóm közösség területén megtalálható Duero folyó partja mentén lévő térség gazdaságában jelentős fellendülést hozott a tematikus turisztikai ipar - jelen esetben a borturizmus. A projekt az ottani borok történelmére (az első ismert írásos emlék több mint 2000 éves), minőségére és hírnevére épült. A helyi borászatok világ élvonalába tartoznak a szakmában a fenntarthatóságra törekvés és az
innováció
mellett.
Mindezt
úgy
tudták
megvalósítani,
hogy
közben
versenyképességük is erősödött. A csoportnak összesen hét borászat a tagja, amelyek pár éve megkapták – a spanyolországi vállalatok közül elsőként – AENOR tanúsítványt, amely jelen esetben a környezettudatos termékekre és szolgáltatásokra utal. Az Emina Borászatban a látogatók megtekinthetik a Bormúzeumot, ami az első ilyen jellegű létesítmény volt a térségben. Itt széleskörű ismeretek szerezhetőek a borászatról, az ehhez kapcsolódó művészetekről és a helyi borkultúráról. A létesítmény részét képezi egy több mint ezer ember befogadására képes konferenciaterem, szakmai borkóstoló terem, illetve egy üzlet, ahol a cégcsoport teljes termékskálája megvásárolható – ezzel összességében a régió legnagyobb borászattal foglalkozó komplexumává vált. A borturizmusra építve kialakításra került a komplexum közelében két szálloda, melyek közül az egyik új építésű, míg a másik egy 18. századi ház felújításával jött létre. A szállodákkal kiegészült az a szolgáltatási paletta, melyet a Matarromera Csoport a borkultúrára alapozott. Ezzel a lépéssel a térség gazdasági aktivitása jelentősen nőtt, emelkedett a közvetett és a közvetlen foglalkoztatás is. A fejlesztések túlmutatnak a cégen, ugyanis a környékbeli történelem, örökség, helyi hagyományok, gasztronómia és számos borozó népszerűsége is megnőtt. Ehhez
103
arra volt szükség, hogy egy országosan és nemzetközi szinten is ismert termék által turisztikai vonzerőt generáljanak, a lokális gazdaság revitalizálódjon. A siker bizonyítékai között van többek között, hogy számos munkahelyet sikerült a projekt által megteremteni mind a szakképzett mind a szakképzetlen munkavállalók számára. Ezen kívül a Duero folyó menti térség építészetének, kulturális és művészeti örökségének a felélesztése is megtörtént. A cégcsoport alkalmazottai és a helyi vállalkozók számára pedig tudták biztosítani a jólétet.
Források: ICER: Az ökológiai szemléletű turisztikai befektetők támogatása 2. kézikönyv
104
5. projekt: Burren ökoturisztikai hálózat, Shannon, Írország Résztvevők: 18 turisztikai vállalkozás, helyi hagyományos tevékenységekkel foglalkozók Cél a botanikai, geológiai és helyi kulturális értékek bemutatása a helyi lakosság életminőségének javításával.
Burren Clare megye északi részén található, kiterjedése közel 350 km2. A terület gazdag botanikai, geológiai és kulturális értékekkel büszkélkedhet. A projekt tervei szerint Burren lesz az első olyan nemzetközileg is elismert ökoturisztikai régió, amely a helyi közösség, a természeti környezet és a társadalmi örökség számára biztosítani tudja hosszú távon is a gazdasági és társadalmi gyarapodást a fenntartható fejlődés szem előtt tartásával. A hálózatnak eddig 18 turisztikai iroda a tagja, melyek népszerűsítik azon helyeket, ahol napjainkban is őrzik a környezeti értékeket, a hagyományokat, javítják az ott élők életminőségét és szabadidős tevékenységekkel szolgálnak. A csatlakozott irodák szem előtt tartják a fenntarthatóság magas színvonala mellett a helyi termékeket és a hagyományőrzést. A hálózatba nem egyszerű bekerülni, ehhez szigorú kritériumoknak kell megfelelni és egy képzési programban is részt kell vennie a csatlakozni kívánó irodáknak, hogy elnyerhessék az „Ökoturizmus Írország” minősítést. A hálózat kiépítéséhez, a képzéshez és az akkreditáláshoz pénzbeli segítséget nyújtanak a kormányhivatalok és a köztestületek (megyei tanács, megyei fejlesztési vállalat, városi fejlesztési ügynökség). A hosszú távú tervek célja, hogy a kezdeményezés elterjedjen először a környező megyékben majd végül egész Írországban. Fontos megjegyezni, hogy a tagok nemcsak szóban vállalják a környezet és a tradíciók megőrzését, hanem tettekkel tesznek is érte. A szarvasmarha tenyésztés ősi gyakorlata szerves részét képezi a helyi kultúrának – az állatokat az éghajlatnak köszönhetően télen a magasabb térszíneken tartják; ennek fordított transzhumansz a neve. A legeltetéssel meggátolják a növények gyors növekedését, melyeknek kedvez a bőséges csapadék, ez által védik a virágokat, a műemlékeket és a mészkő burkolatokat. Ez a gazdálkodási gyakorlat „Nagy Természeti Érték” (HNV) néven vált világszerte ismertté.
105
Burrenökoturisztikai programjának az alábbi előnyei vannak az ide látogatók számára: a helyi lakosok segítségével egyedi betekintést kaphatnak a természeti és kulturális örökségbe, a lokális tudás garantálja a maradandóbb élményt. A fenntartható utazással a Burren segít megőrizni és növelni a helyi gazdaság teljesítőképességét, ez által a lakosság jobban tud élni és boldogulni. Jelenleg fut a cég második ökoturizmus-minősítési programja, ennek keretében több mint 20 vállalkozás lehet hamarosan a csoport tagja, amennyiben sikeresen abszolválják a átfogó szakmai képzési programot – amely nyitva áll mind a jelenlegi tagok mind az alkalmazottak számára.
Források: ICER: Az ökológiai szemléletű turisztikai befektetők támogatása 5. kézikönyv http://heartofburrenwalks.com/burren
106
6. projektSusTourism, Olaszország, Görögország, Lengyelország, Írország, Magyarország, Románia Résztvevők: Olaszország, Görögország, Lengyelország, Írország, Magyarország, Románia Fiatalok elvándorlásának megelőzése a helyi hagyományok felélesztésével és továbbvitelével, a turizmus élénkítésével.
A projektben részt vevő régiók ugyanazokkal a problémákkal kénytelenek szembe nézni: magasak a munkanélküliségi ráták és az elvándorlási tendenciák is növekedést mutatnak. Azonban az adott részen található települések gazdag természeti, építészeti és kulturális örökséggel rendelkeznek, melyek potenciálját eddig nem aknázták ki teljes körűen. Ennek oka egyrészről a rossz minőségű infrastruktúra, a jól szervezett promóciók hiánya és mindezek tetejébe azon helyi fiatalok hiánya, akik jártasak lennének a tradicionális helyi termékek készítésében és a helyi hagyományok ismeretében. További gondot okoz az építészeti emlékek megrongálódása, amely a tipikus helyi jellemzők vesztesége, egyben az európai kultúra változatosságának alapjai. A jelenlegi trendek megfordításának egy lehetséges eszköze, hogy növeljék a turizmusban dolgozók létszámát az érintett térségekben. A turizmus olyan lehetőségeket teremt, amely a helyi lakosság és a lokális cégek szélesebb körét be tudja vonni a szolgáltatás során felmerülő igények kielégítésébe. Mivel a projektben szereplő területek és települések azonos problémákkal küszködnek, ezért az egyik helyen bevezetésre kerülő jó gyakorlat könnyen alkalmazhatóvá válik a többi – helyenként elszeparált - résztvevő hely számára is. A projekt megvalósulásának köszönhetően sok új munkahely jött létre jórészt a fiatal munkavállalók számára többek között a fenntartható turizmus, a mezőgazdaság, a felújítás
–
újjáépítés,
munkahelyteremtésnek
és
a
tradicionális
köszönhetően
sikerült
kézművesség megállítani
területén.
illetve
A
jelentősen
lelassítani a népesség elvándorlásának ütemét. A megszerezhető végzettségek közül kiemelt figyelmet szenteltek a projekt által érintett kritikus térségekben a 107
turizmusmenedzsernek. A helyi iskolákban előadásokat tartottak a diákok számára a környezettudatosságról és a kulturális örökség védelmének fontosságáról. Számos megvalósíthatósági tanulmány született a már lefolytatott befektetésekről, illetve kisebb léptékű befektetésekről, melyek elsősorban régi épületek helyreállítását célozták meg. Kiemelt figyelmet szenteltek azon olasz és görög közösségek részére olasz és görög részről, akik korábban külföldre költöztek, de gyakran hazalátogatnak nyaralásuk alkalmából. Őket arra kérték, hogy az ilyen alkalmakkor szánjanak némi időt arra, hogy átadják szakmai tudásukat a fiatal generáció számára ellenkező esetben fennáll annak veszélye, hogy a hagyományokat nem őriznék meg.
Források:INTERREG III B cadses projekt bookhttp://www.sustourism.net/?area=7021&menu=1455&lingua=5
108
7. projekt Cultimark Egyesült Királyság, Németország, Finnország, Görögország, Málta Résztvevők: helyi vállalkozók, befektetők
Célja a helyi identitás megőrzése, ehhez a lokális vállalkozókat és a befektetők összehozása, segítése, innovatív lehetőségek bemutatása. A Cultimark program az ERDF innovációs akcióin alapul, amely a „Területi identitás és fenntartható fejlődés” illetve a „Helyi értékesítés” címet viselik. A helyi értékesítés egy eszköz a regionális és helyi szereplők számára arra, hogy reklámozzák és fellendítsék gazdaságuk fejlődési ütemét, turistákat és tőkeerős befektetőket vonzzanak. Egyben jelentheti a kiindulópontját a térségi fenntartható fejlődés stratégiájának is. A projekt célja volt hirdetni a helyi kulturális örökséget, mint a lokális gazdaság fő termelési tényezőjét. További részterületek – például a helyi értékesítés kapcsolata a térbeli fejlesztéssel, mint innovációs fejlődéssel, a felkészülés támogatása és a vonatkozó know-how és jó gyakorlatok elterjesztése szintén részét képezték a Cultimark programjának. A vállakozói kedvet is erősíteni szerették volna, az érdeklődőknek bemutattak olyan innovatív lehetőségeket a helyi értékesítés témakörén belül, amelyeket korábban a világ más részein már sikeresen alkalmaztak mind közösségi mind egyéni projektekben, ezekből egy tájékoztatófüzet is összeállításra került. A projekt eredményeként a részt vevő cégek egy vonzó és attraktív imázst tudtak magukról kialakítani a helyi vállalkozók segítségével, amely a kultúrán alapult. A márkafejlesztésbe és a marketingbe a vállalkozók mellett a helyi lakosságot is bevonták, így ők is magukénak érezték valamelyest e cégeket. A Cultimark tevékenysége magában foglalta a SWOT analízis elvégzését is, melyet minden olyan régióra elvégeztek, melyek résztvevői voltak a projektnek. Tartalmazott az erről szóló kiadvány vizsgálatot a releváns nemzetközi kapcsolatokról, adatgyűjteményt, workshopokat, melyek meghatározzák a célpiacokat, promóciós stratégiákat és marketinggel kapcsolatos terveket.
109
Kiadtak egy elképzeléseket, fejlesztési stratégiákat, kulturális képeket, különböző felfogásokat tartalmazó könyvet is.
Forrás: Intereg IIIC Operations: The Complete Collection
110
8. projekt Gastur Jamtland, Svédország Résztvevők: kisüzemi élelmiszertermelők, turisztikai cégek
Észak-Svédország tradicionális ételeinek megismertetése az ország és Európa lakosságával, a turizmus fellendítése. Jamtland tartománya Észak-Svédországban található, területe nagyjából harmada Magyarországénak. A Gastur program célként azt határozta meg, hogy a területen élő és dolgozó kisüzemi élelmiszer termelőket új piacokhoz juttassa. Ez által az emberek szélesebb köréhez jutnak el azok az alapanyagok és ételek, melyek a helyi farmokról származnak. A projektnek köszönhetően nőtt a helyi termékek és a tradíciók iránti kereslet az érintett térségben, a jamtlandi régió turisztikai vonzereje is növekedésnek indult. Az előkészületek során számba vették azon kisméretű, nagy hagyományokkal rendelkező
élelmiszergyártókat,
amelyek
bevonhatóak
a
projektbe,
illetve
megvizsgálták azt is, hogy mennyire lennének sikeresek, mint potenciális turisztikai vállalkozások. A program magában foglalja az üzemek képzését is – ennek során a termelők rálátást kapnak arra, hogy a turizmus lehetőségeivel hogyan tudnának élni, milyen előnyökkel járna ez a régióra és az üzemükre nézve. Több évre volt szükség a fejlesztésekhez, azonban mára már nagy számban vannak jelen a képzett élelmiszer előállítók – akik kávét, csokoládét és a kecskesajt. A JämtlandHärjedalen Turizmus szervezet állt elő annak ötletével, hogy 2018-ra ez a tartomány legyen Észak-Európa egyik gasztronómiai központja. Mindehhez minőségi termékekre, széles választékra van szükség, e mellett környezetileg, pénzügyileg és társadalmilag fenntarthatónak kell lennie. A Gastur lenne a központja a nemzeti kézműves élelmiszerek turizmusának. A projekt elérte a nemzetközi közvélemény figyelmét is – egy gasztronómiai utazásokat szervező cég kínálatában olyan helyek mellett jelent meg Jamtland neve, mint Toszkána vagy Piemont. Nehézséget okoz ugyanakkor a gyártók számára, hogy a tartomány nagy kiterjedésű, e mellett távol helyezkedik el Dél-Svédország városaitól illetve a többi európai piactól is. Jórészt ennek köszönhető az is, hogy korábban nem volt kapcsolat a turizmus és az élelmiszer előállítók között, így azokat
111
most kellett létrehozni. Mivel az itteni cégek jellemzően kisméretűek, ezért kapacitásuk is korlátozott, ami behatárolja a gazdasági fejlődés mértékét. A projekt célja az volt, hogy segítsen azoknak a kistermelőknek, melyek részt akarnak venni valamilyen formában a turisták idecsábításában, igényeik kielégítésében. Bár a Gastur módszerét elsősorban az élelmiszeripari cégek számára nyújtott segítséget nem jelentett akadályt az olyan cégek bekapcsolódása sem, amelyek a halászati turizmussal, kézművességgel vagy kerékpárkölcsönzéssel foglalkoznak.
Források: http://issuu.com/juniorreklambyr/docs/gastronomy_english_edition
112
9. projekt Farmoktatás, Lengyelország Résztvevők: megyei mezőgazdasági hivatalok, helyi gazdálkodók
A lengyel vidéki hagyományok megismertetése és továbbvitele az oktatás által farmokon történő képzésekkel. A Farmoktatás Nemzeti Hálózatát a Mezőgazdasági Tanácsadó Kapitányság koordinálja. Az ország vajdaságainak mezőgazdasági képzési központja is intenzíven részt vettek a program képzési részében, számos tanácsot és ötletet nyújtott a farmokon történő oktatás témakörében. 2013. őszén találkozót szerveztek Łódzban, ahova Lengyelország minden pontjáról érkeztek gazdák a konferenciára, melynek központi témája az ismeretek cseréje volt az üzemeltetők között, e mellett a farmokon zajló oktatási módszerek és addigi tapasztalatok is bemutatásra kerültek. A műhelymunka során a résztvevők elsajátították hogyan lehet bemutatni a gyerekek számára a farmot és a hagyományokat
és
hogyan
gyakorolják
az
érzékelést,
reflexet,
agilitást,
együttműködést és bizalmat a csoportban. A Nogawkiban található kulturális centrum bemutatta a lehetőségeket hogyan lehet egy skanzenben prezentálni az ottani műhelyekben a fazekasságot, szövést, kovácsmunkákat és a hagyományos kenyérsütést a látogatók aktív bevonásával. A farm alapú oktatás egy új és ígéretes módja hogy a mezőgazdasági egységek plusz bevételhez jussanak és ez a vidéki gazdaság számára is pozitívumot jelent. Az oktatási farmok társadalmi küldetése, hogy elterjessze a tudást a rurális területeken, a társadalomról, a környezetről, a történelemről, a kultúráról és a hagyományokról a gyerekek és a fiatalok számára. Ezek a helyek megnyitják a kapcsolatot a városi és a vidéki élet között, gazdagítják a látogatók ismeretanyagát olyan témákban, mint az élelmiszer-feldolgozás és termelés, egyben növeli az egyének érzékenységét és hajlandóságát az addig szokatlan dolgok iránt. A projekt kezelési útmutatója kimondja, hogy a vidéki területek a program által olyan hellyé válnak, amelyek alkalmasak a tudásalapú gazdaság fejlesztésére ahol megtanulhatóak és tapasztalhatóak az ország tradíciói. A Farmoktatás Nemzeti Hálózat kialakításának koncepcióját 2011-ben alakították ki az után, hogy kiértékelésre kerültek az addig megvalósult és sikeres lengyelországi és nemzetközi példák. A 2010-11-es cselekvési tervben megalkották a jogi és 113
cselekvési tervet a gazdaságokban történő oktatás megvalósíthatóságáért. A program során a mezőgazdasági termelők részére öt útmutató könyvet hoztak létre az oktatáshoz, e mellett minden vajdaságban van egy képzési tanácsadó, valamint egy központi honlap az oktató gazdaságok promotálására. Az elképzelések szerint az oktató farmok: vidéki térségben helyezkednek el, helyi lakos működteti, bemutatja a haszonállatokat és a földművelést, legalább kétféle oktatást vezet a növénytermesztés, állattenyésztés, mezőgazdasági termékek feldolgozása, környezetvédelem, vidéki örökség – hagyományos vidéki kereskedés – népi mesterségek – népművészet témakörében.
Források: http://ksow.pl/en/best-practices-database.html
114
10. projekt Setomaa - Észtország, Oroszország Helyi önkormányzatok, vállalkozók
Projektfejlesztés és a helyi kulturális hagyományokon alapuló vállalkozói kedv támogatása. Setomaa Észtország délkeleti részén helyezkedik el, egy kisebb része átnyúlik Oroszországba is. A terület lakói a setók, akiknek száma az észt oldalon 15 000 fő, az orosz oldalon csupán néhány száz; a vidéken sokáig problémák nélkül tudták megőrizni hagyományos életmódjukat és tradícióikat azonban a népességszám csökkenésével párhuzamosan ezek veszélybe kerültek. A projekt célja, hogy vállalkozók segítségével a helyiek kulturális szokásai ne kerüljenek veszélybe – különösen az orosz oldalon. A projekt során négy fő célt határoztak meg: helyi kézművesség fejlesztése, üzleti ismeretek és képességek bővítése a helyi kézműves mesterek számára, határon átnyúló együttműködés megalapozása, kézművesség bemutatása a látogatók számára. A partnerek közé tartoznak észt részről a helyi települések vezetői, míg orosz részről a Pecsora körzet irányítói. Mindkét fél felelős a maga területén a társadalmi-gazdaság fejlődésért; a lokális fiatalok helyben maradási hajlandóságát az üzletfejlesztéssel próbálják erősíteni. Hosszabb távon szeretnék, ha a helyi kézműves hagyományokat fejleszteni tudnák és meg tudnák előzni a kevesek által művelt mesterségek kihalását. Növelnék az üzleti tevékenységet a régióban (2008 végéig összesen 16 új jött létre az észt és az orosz oldalon), tudatossággal kiváltani a helyi lakosság – különösen a fiatalok és a gyerekek – számára a hagyományos kézművesség iránt az érdeklődést. A főbb kimeneti követelmények között szerepelt, hogy négy tradicionális kézműves mesterség területén négy kurzus alatt 40 főt képezzenek ki; Észtországban nyári kézműves tábort hozzanak létre a gyerekek számára, 40 fő bevonása üzleti képzésbe, workshop a kézműves mesterek számára, Seto kézműves védjegy létrehozása a termékek egyedi jelölésére, kézműves stúdió kialakítása az észt oldalon. Az előzetes kutatás eredményeit alapul véve mind az észt mind az orosz fél kiválasztotta azon területeket, melyeken képzéseket fog tartani. Az észtek ezüst dísztárgy, kályhakészítés, ács és hímzés tanfolyamokat indítottak, az oroszoknál a 115
kályhakészítés és a hímzés mellett a kovácsolás, a fazekasság és a méhészeti képzés van jelen. Az észteknél 25, az oroszoknál 21 fő vett részt a programban. Az azóta elkészült munkákból négy kiállítást szerveztek, ezen kívül összeállítottak egy etnotérképet (5000 példányban) és egy kézműves katalógust (2000 példányban) melyek bemutatják a helyi kézműves mestereket. Az észt partner elkészítette a módszertant és egy elektronikus elemző eszközt a jövőbeli marketingkutatásokhoz.
Források: http://www.keep.eu/search/show/8403
116
✓
✓
✓
✓✓
✓✓
✓
✓✓
✓✓
✓
3. Andalúzia
4. EMINA
✓
✓✓
✓
✓✓
5. Burren
✓✓
✓
✓✓
✓
✓✓
✓✓
✓
✓
✓✓
✓
✓✓
✓✓
6. SusTourism
✓
7. Cultimark 8. Gastur
✓✓
9. Farmoktatás
✓✓
✓✓
✓
✓
✓
✓✓
10. Setomaa
✓
A program időtávlata hosszabb
✓
Közösségfejlesztést is jelent
✓✓
Kapcsolódás más programokhoz
Hagyományos iparágakat érint
✓✓
Kulturális programokat céloz
Komplex szemléletmód érvényesül
2. Török- bolgár
Finanszírozása megoldott hosszú távon
1. Dumbrovita
Közszféra részt vesz benne
Értékelési szempontok
✓
✓✓
✓
✓
✓
✓ ✓✓
✓✓
✓
✓
✓✓
✓✓
✓
✓
✓ ✓
✓
✓
✓✓
✓✓
✓✓
✓✓
✓
3. táblázat A nemzetközi jó gyakorlatok értékelési szempontjai
117
A felsorolt nemzetközi jó gyakorlatok körében az egyik közös jellemző, hogy hagyományos iparágakat érintenek, valamint komplex szemléletmód érvényesül a projektek megvalósítása során. A komplex szemléletmód azt jelenti, hogy nem csupán a szűken értelmezett hagyományőrzés a projektek egyedül célja, hanem egyes társadalmi-szociális problémákra is igyekeznek megoldást találni. Nagyon fontos, hogy sok esetben az infrastrukturális projektelemeket soft típusú beavatkozások kísérik. Sok esetben a hagyományőrzésre irányuló tevékenységeknek gazdaságélénkítő hatása is volt, a helyi foglalkoztatásban előrelépést tudtak elérni. A közszféra szerepvállalása az önkormányzatokat, illetve az állami intézményrendszer területi szereplőit jelenti. A projektek jelentős részében a köz és magánszféra együttműködéséről van szó. Sajnos a projektek finanszírozása kizárólag pályázati forrásokból valósult meg. Célszerű előtérbe helyezni azt a szemléletet, hogy önfenntartó projektek valósuljanak meg, amelyek minimális külső anyagi segítséggel képesek működni. Ugyancsak
érdekes
megemlíteni
azt,
hogy
a
hagyományőrzést
célzó
együttműködések nem feltétlenül kapcsolódnak össze kulturális programokkal, azaz nem feltétlenül a nagyközönség irányában történő nyitás szerepel a célok között. Az
időtávlatok
vizsgálatánál
pozitív
eredmény,
hogy
szinte
valamennyi
kezdeményezés évekre előre tervezte a tevékenységét, nem csupán rövidtávú együttműködésekre törekedtek.
118
4
JAVASLATOK MEGFOGALMAZÁSA
4.1
Javaslatok
megfogalmazása
a
hagyományos
és
kreatív
iparágak, a kézművesség elterjesztésére irányuló múzeumi és közösségfejlesztési
programok
beilleszthetőségére
a
vizsgált
stratégiai dokumentumok célrendszerébe, programelemeibe
A Balaton Kiemelt Térség Fejlesztési Programja 2014. októberére készült el. A fejlesztési koncepció és kapcsolódó programok elkészítését az indokolta, hogy a Kormány 2009. októberében elfogadta a 218/2009. (X. 6.) Korm. rendeletet, mely részletesen szabályozta a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeit, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályait.
A koncepció és program célrendszere a következőket fogalmazta meg:
Az intenzív nyári turisztikai szezon ellensúlyozására a térség gazdaságának fejlesztése erősebben épít a térségbeli és környező tudásbázisokkal való együttműködésre (egyetemek, kutatóintézetek).
A turisztikai fejlesztések kapcsán erősebb a hangsúly azon szolgáltatások fejlesztésén,
melyek
az
egészség-tudatossághoz,
természetességhez,
mozgáshoz kapcsolódnak és lehetőség szerint a frekventált nyári időszakon túl tavasszal, ősszel vagy akár az év túlnyomó részében is kínálnak szolgáltatásokat.
Az egészségipar és kapcsolódó tevékenységek hangsúlyosabban jelennek meg, mivel az egészségtudatosság egyre fontosabb szerepet tölt be az emberek életében, miközben a lakosság elöregedése, az időskorú aktív turisták megjelenése is további szolgáltatásoknak generál keresletet. 119
A térség meghatározó tevékenységi köreit (pl. turizmus, közlekedés, környezetvédelem,
helyi
termék
előállítás,
értékesítés)
befolyásoló
szervezetrendszerre vonatkozóan markánsabb a megújítási szándék és a változó keresleti igényekre való rugalmas reagálási képesség javítása.
Nulla emissziós régió felé történő elmozdulás, melynek fő letéteményesei az épületek fűtés és hűtés célú energia takarékossága, illetve megújuló energiaforrások alkalmazása, valamint az elektromos közlekedés elterjesztése, kezdve az villamosvasút közlekedés bővítésétől az elektromos gépjárművek használatának elterjesztéséig.
A Balaton térség területén ingatlannal rendelkezők és a helyi lakosok motiválása kedvezmények biztosításával, amennyiben az üdülőkörzetben meghatározott célok (pl. tájgazdálkodás, ingatlanok elvárt megjelenésének kialakítása - pl. lakókert, szőlőhegyen a szőlőművelés) teljesítésével hozzájárul a környezetben illő, vonzó megjelenés kialakításához. Hasonlóan települési és nagyobb
térségi
egységekre
vonatkozóan
is
kidolgozhatók
motiváló
szempontok (mint pl. a virágos település, stb.).
A fenti célrendszeri elemek közül a hagyományos és kreatív iparágak, valamint a kézművesség elterjesztésére irányuló szándék a térség gazdaságának fejlesztése, a frekventált nyári időszakon túli keresleti és kínálati viszonyok összehangolása, valamint a környezetbe illő, vonzó megjelenésű tájelemek, építmények kialakításához kapcsolódó törekvések mentén jelent meg. A program készítésekor figyelembe vételre került Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény (továbbiakban: Balaton-törvény). A programban felhívták a figyelmet arra, hogy a törvényhez való illeszkedés biztosítása érdekében azon intézkedések (projektek) esetében, amelyeket a kiemelt térséget érintő területrendezési terv nem tartalmazza, az összhang megteremtéséhez vagy az adott területrendezési terv módosítása, vagy az adott elem tekintetében a 120
területrendezési hatósági eljárásokról szóló 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet szerinti beillesztésre vonatkozó területrendezési hatósági eljárás lefolytatása szükséges. A fejlesztési célok és intézkedések mátrixából kiolvashatók azok az összefüggések, melyek a jelen tanulmány szempontjából releváns információt jelentenek. A prioritások és intézkedések közül a gazdaságfejlesztést, azon belül is a balatoni kézművesipar fejlesztését érdemes kihangsúlyozni. A 2014-ben készült Balaton Kiemelt Térség fejlesztési programjában megfogalmazott intézkedésekkel összhangban a következő javaslatok fogalmazhatók meg: Nagyon fontos a társadalmasítási folyamat megfelelő lefolytatása, melynek keretében a helyi szereplők sokkal nagyobb beleszólást kaphatnának a célok és programok kidolgozási folyamatában. A javaslat szerint a helyi szereplők bevonásával hosszú távon is fenntartható tradicionális iparágak és kézműipar fejlesztésére
van
szükség,
amely
hatékonyan
tudna
hozzájárulni
a
jövedelemtermelési potenciál növeléséhez. A jövedelemtermelő képesség növelésének egyik lehetséges módja a turisztikai potenciál erősítésével párhuzamosan
véghezvitt
helyi
gazdasági
együttműködés.
A
hasonló
kooperációk révén újabb termékfejlesztések, illetve szolgáltatások jelenhetnek meg a piacon. A fejlesztési programban úgy mutatják be a témakört, hogy a helyi kézművesipar fejlesztésén keresztül a térségre, tájegységre jellemző, specialitást jelentő termékek előállítása és a különböző mesterségekhez kapcsolódóan felhalmozott szaktudás gyakorlati alkalmazása történik, továbbá ezen tevékenységeken keresztül a hagyományok ápolása, a térségi foglalkoztatás növelése, illetve gazdasági fejlődés realizálása. A javaslatok megfogalmazása során a gazdasági szereplők elemzésére nagy hangsúlyt kell fektetni. A térség gazdaságában működő vállalatok jelentős része a mikro-, kis- és középvállalkozások körébe tartozik. A hagyományőrzéssel összefüggésben tevékenykedő cégek körében a kisebb vállalkozási méret a kiemelten igaz, ezért a versenyképességük megteremtése érdekében ezen szervezetek
fejlesztése
kiemelten
szükséges,
annak
érdekében,
hogy
piacképes, a kereslet igényeivel összhangban lévő termékeket állítsanak elő.
121
A javaslat
egyik fontos eleme
a
szakmai
továbbképzésekre, illetve
szakképzésekre vonatkozik. A térségi fejlesztési programban is kiemelték, hogy a kézműves termékek iránti kereslet növekedésével várhatóan a hagyományos szakmák, mesterségek iránt is fokozódó érdeklődés mutatkozik, amelyet akkreditált képzések, továbbképzések biztosításával lehet támogatni. A képzések által biztosítottá válik a szükséges helyi szakember létszám és így a térségi foglalkoztatás is növelhető. A termék-készítésben gondolkozók minél nagyobb létszámának eléréséhez, a kézműves tevékenység társadalmi elfogadottságnak
és
ismertségének
bővítéséhez,
illetve
a
szakmák
„visszatanítása” érdekében célszerű lehet az adott tevékenységgel foglalkozó klubok, körök támogatása, ismeretterjesztő programok szervezése. Mivel a gazdaságot tekintve ez a tevékenységcsoport egy szűk vállalkozói réteget érint, ezért a fennmaradásuk, fejlődésük érdekében a támogatások nagyon fontosak. A termékfejlesztés segítésére érdemes nagyobb erőforrásokat összpontosítani, mivel a helyi gazdaság egyik lényeges kitörési pontja lehet a helyi sajátosságokra,
erőforrásokra
építő
kézműves
termékfejlesztés.
A
kézműves termékek előállításához előnyben részesítendőek a helyben termelt, előállított, illetve rendelkezésre álló alapanyagok, amelyek a helyi gazdasági tevékenységet fokozzák, valamint a gazdaságossági és környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve is előnyösek, tekintettel arra, hogy így az ár-érték arány szempontjából kedvezőbben állíthatóak elő termékek és a szállításhoz kapcsolódó költségek csökkenthetőek, az ebből származó környezeti terhelés minimalizálható, a káros anyag kibocsátás jóval kisebb. A helyi kézművesipar fejlesztésére javasolt a meglévő, vagy tervezett védjegyrendszerek
újratárgyalása,
alkalmazásuk
kiszélesítése.
A
helyi
alapanyagok alkalmazásával természetes eredetű, egyedi stílusjegyekkel rendelkező termékek állíthatóak elő. A helyi termékek előállítói a térségben alkalmazott védjegy programhoz kapcsolódhatnak, így hasznosítva a hálózat biztosította előnyöket (pl.: megbízható minőség, védjegy program kritériumainak való megfelelés, mások által nem megismételhető termék előállítása, helyi hagyományokat ápoló tevékenység gyakorlása/alkalmazása). Ennek kapcsán a termékek magas minőségű előállítása érdekében a minőségbiztosításra is hangsúlyt kell helyezni, amely egy régiós szintű rendszer kidolgozásával, 122
bevezetésével és alkalmazásával, működtetésével lehetséges. A különböző termékek
minősége
így
egységesen
magas
színvonalon
biztosítható.
(Figyelembe kell venni az Éltető Balaton-felvidékért Leader Egyesület által bevezetett védjegy rendszert, illetve javasolt külföldi példák, egyéb jó gyakorlatok megismerése). A felsőoktatási intézményekkel folytatott szorosabb együttműködés révén komoly innovációs folyamat indítható be. A folyamat akkor lehet igazán eredményes, ha a helyi cégek képesek szorosabb együttműködésben gondolkodni a termékfejlesztések, illetve az új szolgáltatások megtervezésekor. A fejlesztések során fontos lehet a tervező, fejlesztő, illetve innovatív kutatásokat végző
(oktatási)
intézményekkel
történő
kapcsolatfelvétel,
partnerség
kialakítása, míg a termékek értékesítése során kiemelt figyelem fordítandó a turisztikai szolgáltatókkal való együttműködésre, partnerkapcsolatok kiépítésére, annak érdekében, hogy a célközönség szélesebb köréhez juthassanak el az előállított eszközök, termékek. A kézművesipar jól kapcsolható a helyi igények, illetve a turizmus által generált kereslet kielégítéséhez is. A turizmushoz kapcsolódóan a termékek előállításának bemutatására, illetve kézműves foglalkozások szervezésére is lehetőség nyílik. A kézművesipar speciális részét képezik a képzőművészek, népművészek és iparművészek, akik tevékenysége a Balatonnál kiemelt fontosságú. Számos művész
lakhelye
található
a
térségben
és
közülük
sokan
szakmai
tevékenységüket is itt végzik. Annak érdekében, hogy a különböző művészeti ágak képviselői minél szélesebb körben végezhessék szakmai tevékenységüket helyben, az általuk készített termékek piacra lépését, illetve elterjedését is szükséges elősegíteni.
A Balaton Kiemelt Térség fejlesztési programjában lefektetett jellemző kézművesipari ágazatok: •
kis- és kézművesipari tevékenységek (pl.: ajándék és dísztárgyak gyártása; szabadidős kellékek, horgászati eszközök gyártása),
•
fa- és erdei termék feldolgozás, nádfeldolgozás,
123
•
képzőművészeti,
népművészeti
és
iparművészeti
alkotók
tevékenysége, •
gyógynövények
egészségipari,
szépészeti
célra
történő
felhasználása.
A Balaton Kiemelt Térség fejlesztési programjában támogatható tevékenységként definiálják a következőket: •
térségre
jellemző
termékek/szolgáltatások
előállítását,
fejlesztését, új vállalkozások indításának segítését beruházási célú támogatással (pl.: bemutatóműhely kialakítása), •
a
termékek/szolgáltatások
emelését,
továbbá
ezek
minőségének/színvonalának
minőségbiztosítási
rendszereinek
kialakítását, fejlesztését, •
szakemberek által tartott kézműves foglalkozásokat, amelyek által az adott kézművesség megismertethető a helyi lakosokkal (az
esélyegyenlőséget
és
az
esélyteremtés
lehetőségét
figyelembe véve) és a turistákkal egyaránt, •
a tevékenységek ellátásához, bővítéshez szükséges képzések támogatását, illetve az egyes tevékenységek hagyományainak, gyökereinek feltárást,
•
vállalkozások
közti
együttműködés
ösztönzését,
hálózatok
létrehozását, •
piacra
jutás
segítését,
értékesítést
segítő
marketing
tevékenységet, •
Szakmai
és
üzletfejlesztési
tanácsadás
a
kézműves
tevékenységet végző vállalkozások számára.
Javasolt a hagyományos és kreatív iparágak, a kézművesség elterjesztésére irányuló elképzelések, a múzeumi és közösségfejlesztési programok esetében is a projektszemlélet kialakítása, erősítése. A következő 2020-ig tartó periódusban is jelentős fejlesztési források fognak rendelkezésre állni az Európai Unió strukturális
124
alapjainak és Magyarország Kormányának finanszírozásával. A fejlesztési források operatív programokon keresztül jutnak el a kedvezményezettekhez. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet számára dedikált források állnak rendelkezésre, melynek mértékét, céljait az 1821/2015. (XI. 12.) számú kormányhatározat "a Balaton Területfejlesztési Koncepció (2014-2030) és a Balaton Területfejlesztési Stratégiai Program elfogadásáról, valamint a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén a 20142020-as uniós és hazai forrásokból megvalósuló beruházásokról" című jogszabály tartalmazza. A kiemelt célterületek között több is van, mely segíthet a hagyományőrzés területén megfogalmazódó
elképzelések
támogatásában.
Ilyen
lehet
például
a
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) által támogatott „Kulturális örökségvédelem” (4,4 milliárd Ft), „Mintagazdaságok hálózatának kialakítása (borút)” (2,5 milliárd Ft), „Kulturális és természeti értékek gazdasági és környezeti fenntartható megőrzése és látogathatóvá tétele” (3,4 milliárd Ft), a Vidékfejlesztési Program (VP) által támogatott „Kézműves vállalkozások támogatása” (1,7 milliárd Ft), a Terület- és településfejlesztési OP (TOP) által támogatott „Területfejlesztés” (31,56 milliárd Ft).
Összegzés: A fentiek alapján javasolt, hogy a térségi szintű, azaz a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetre készült stratégiai dokumentumok a jövőbeni felülvizsgálatuk során nagyobb figyelmet szenteljenek a hagyományos és kreatív iparágak, valamint a kézművesség elterjesztésére irányuló múzeumi és közösségfejlesztési programoknak. Mindezeket megfelelő módon gazdaságfejlesztési környezetbe ágyazottan lenne célszerű megjeleníteni, mely hozzá tudna járulni ahhoz, hogy gazdaságilag fenntartható módon fejlődjön a kézműves ipar és ezzel párhuzamosan a hagyományos iparágak kultúraőrző és –teremtő funkciója érvényre juthasson. A hagyományos iparágak és a kézművesség elterjesztésére irányuló törekvés nem jelenik meg a települési szinten elfogadott stratégiai dokumentumokban. Az integrált településfejlesztési stratégiákban (korábbi nevén: integrált városfejlesztési stratégia) leggyakrabban közösségi terek felújítását, illetve kiállítóterek, rendezvényhelyszínek felújítását szeretnék a települések elvégezni. A településfejlesztési célkitűzések között egyáltalán nem jelenik meg hangsúlyosan a hagyományos iparágakra alapozott 125
gazdaságfejlesztés. A hagyományőrzés sem feltétlenül a kézműves ipar fejlesztésén keresztül köszön vissza a stratégiai dokumentumokban, hanem kulturális programok megszervezésén, illetve oktatási-nevelési programokon keresztül jelenik meg.
126
4.2
Javaslat
megfogalmazása
az
egyes
tervdokumentumok
esetleges felülvizsgálatára, módosítására, a szükséges BFT általi legitimációs lépésekre
A Balaton Kiemelt Térség fejlesztési programjában deklarálták, hogy a 2014–2020-as időszakban a Balaton térségben tervezett fejlesztések összehangolt, integrált finanszírozását szükséges biztosítani, melyet egyfajta kiemelt programként szükséges kezelni. A kiemelt program megvalósításához szükséges, hogy a kormány határozatban fogadja el a Balaton térség Koncepcióját és a Balaton Integrált Területi Programot, melyben meghatározásra kerül, hogy mely intézkedések valósulnak meg a Balaton Fejlesztési Tanács koordinációjában és mely intézkedéseknél veszik figyelembe az ágazati, illetve a megyei programok végrehajtásánál a Balaton térség fejlesztési szempontjait. Az
egyes
intézkedéseknél
meghatározott
Balaton
Fejlesztési
Tanács
koordinációjában megvalósuló – többnyire integrált jellegű - projektekre a 2007-13-as programciklusban alkalmazott eljárásrendek közül javasolták a kiemelt projektek eljárásrendjének alkalmazását. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy az elfogadott kormányhatározat alapján – projekt rövid tartalma és tervezett forráskerete – a releváns operatív programgazdák (IH-k) meghatároznák azokat a támogatási feltételeket, melyekre a Balaton térség benyújtja részletes támogatási javaslatát (projektjét). Ezek a – projekt jellégtől függően konzorciumban is – benyújtott támogatási javaslatok egyszerre többféle megvalósítási eljárást is alkalmazhatnak: • projektszerű feladatok, aminek lehet infrastrukturális és „soft”, azaz szolgáltatás jellegű része is (pl.: egy szervezési jellegű feladat ellátását, marketing akciók lebonyolítását) • a program sajátossága esetén több szereplőknek (pl. vállalkozásoknak, önkormányzatoknak, civil szervezeteknek) kisebb összegű támogatás odaítélése.
127
A Balatoni Területfejlesztési Programot (Stratégia és Operatív Program) és a Program Stratégiai Környezeti Vizsgálatának egyeztetési változatát 2014. júliusában elfogadta a Balaton Fejlesztési Tanács. Az elfogadás követően dokumentumok széleskörű társadalmi egyeztetésre kerültek. Az észrevételek beépítését követően az elkészült dokumentumok (Koncepció, Területfejlesztési Program (Stratégia, Operatív Program), illetve Balaton Integrált Területi Program a Balaton Fejlesztési Tanács által elfogadásra kerülnek 2014 októberében. A Balaton Fejlesztési Tanács vonatkozásában nem merül fel olyan hiátus, amely további dokumentációk elkészítését tenné szükségessé a hagyományos és kreatív iparágak, a kézművesség elterjesztésére irányuló múzeumi és közösségfejlesztési programok térségi dokumentumokba történő beilleszthetőségével kapcsolatban. A vizsgált térségi stratégiai dokumentumok célrendszere, programelemei megfelelő tartalommal készültek. Az alsóbb hierarchia szinten elhelyezkedő szereplők – önkormányzatok – elegendő információt olvashatnak ki az eddig elkészült dokumentumokból. Az igazán lényeges kérdés tehát nem az, hogy rendelkezésre álle a helyi szereplőknek a fejlesztési tervezéshez szükséges alapinformáció, hanem az, hogy azokat vajon beépítik—e a saját stratégiai dokumentumaikba.
A „Mesterségem címere – a használható hagyomány, a népi kézművesség stratégiája”35 című a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet megbízásából 2013-ban készített tanulmányban 9 stratégiai célkitűzést gyűjtöttek össze. Ezeknek a stratégiai célkitűzéseknek minél nagyobb arányban meg kell
jelenniük a
Balaton
Kiemelt
Üdülőkörzet
területére
készülő
stratégiai
dokumentumokban. A kézműves stratégiát követve a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet stratégiai dokumentumaiba javasoljuk beépíteni a következő célkitűzéseket:
35
Mesterségem címere – a használható hagyomány, a népi kézművesség stratégiája. SWOT analízis, jövőkép, stratégiai célok és feladatok, a népi kézművesség helye a Nemzeti Vidékstratégiában, kapcsolódása más kormányzati területhez. Fő stratégiai területek, kitörési pontok és teendők, Készült a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet megbízásából 2013-ban, Hagyományok Háza. Konzorciumi partnerek: Népművészeti Egyesületek Szövetsége Muharay Elemér Népművészeti Szövetség Projektvezető: Beszprémy Katalin, Szakértők: Ament Éva, Beszprémy Katalin, Budai Krisztina, Cs. Nagy Ágnes, Debreczeni János, Endrédi Melinda, Erdős Balázs, F. Tóth Mária, Fecske Pál, Gábor Eszter, G. Fekete Éva, Galánfi András, Guiprechtné Molnár Erzsébet, Hajnal Tamás, Héra Éva, Igyártó Gabriella, Komjáti Tamásné, Kovács István, Krizsán András, Nagy Dénes, Pál Miklósné, Polyák Albert, Pongrácz Zoltán, Prokné Tirner Gyöngyi, Sándor Ildikó, Skrabut Éva, Szabadkai Andrea, SzalayZala Andrea, Székely Éva, Varga Zsófia, Vranesics Ágnes
128
A hagyományőrzés és a kézműves ipar társadalmi elismertségét növelni szükséges. Ezt a célt ösztönzött együttműködésekkel, a helyi termékekre vonatkozó védjegyrendszer kiterjesztésével, valamint hatékony marketing tevékenységgel lehet elérni. A helyi termék szövetségek elindításában és támogatásában nagy lehetőség rejlik a helyi termékek népszerűsítése és jövedelmező termelése vonatkozásában. Szintén ehhez a témakörhöz tartozik annak az elvárásnak a teljesülése, melynek értelmében sokkal több szerepet kellene szánni a Hagyományok Háza és a Népművészeti Egyesületek Szövetsége szakembereinek a különféle pályázati értékelésekben. Nagy szerepe van az értéket teremteni képes fiatal generáció kinevelésében azoknak a civil szervezeteknek, amelyek a kézműves iparral, hagyományőrzéssel kapcsolatban végzik tevékenységüket.
A népességmegtartó településfejlesztés gondolata a kézműves stratégiában is megjelent a hagyományos vidéki életforma előnyben részesítésén keresztül. Elsődleges cél kell, legyen a helyben megtermelt termékek támogatása, ehhez kapcsolódóan pályázati támogatási rendszer életbe léptetésére van szükség. Mindezekhez
kapcsolódóan
szemléletformáló
akciókat
célszerű
kezdeményezni.
Szükség lenne egy olyan közvetlen támogatási rendszer életbe léptetésére, amelynek eredményeként tudatos fogyasztói magatartás felé terhelhető a lakosság a helyi termékek értékesítési folyamatban.
A kézműves stratégia javasolta a jogszabályi környezet átalakítását, melynek eredményeként a kézművességgel foglalkozó gazdasági szereplők előnyt élveznének a vállalkozási tevékenységük során. Az oktatási jogszabályok módosítására is tettek javaslatot annak érdekében, hogy népi kézművességgel foglalkozó szakemberek megjelenhessenek az oktatási intézményekben és az általuk felhalmozott tudás továbbadására szélesebb körben ehetőségük legyen.
Az épített környezet alakítása és védelme érdekében a helyi építési szabályrendeleteket érdemes lenne olyan irányban módosítani, hogy azokban sokkal karakteresebben jelenjen meg a népi építészeti értékek védelme, továbbélésének lehetősége. A helyi építészeti értékvédelmi tevékenység az örökségvédelmi hatástanulmányok készítése révén kapjon nagyobb hangsúlyt a helyi építési szabályok megalkotása során.
129
Az oktatásban sokkal nagyobb szerepet kellene, kapjon a hagyományőrzés és a kézműves ipar. Ez igaz a köznevelési intézményekre és a felsőoktatási képzésekre is. A kézműves szakmák oktatásában a gyakorlati képzésnek kiemelt jelentősége van, ezért a gyakorlati képző helyekkel történő szoros együttműködés kialakítására nagyobb hangsúlyt kell helyezni.
A kézműves iparral, illetve a hagyományőrzéssel összefüggésben álló közösségi rendezvényeket kiszolgáló infrastruktúra minősége, a rendelkezésre álló közösségi terek mérete, befogadóképessége nem megfelelő. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén is érdemes lenne egy népi kézműves képzőközpontot létrehozni, amelynek keretein belül marketing tevékenységet folytató menedzsment is szerepet kapna. A professzionális menedzsment kialakítása azért is fontos, mert a kézműves iparral foglalkozó szereplők a pályázati forrásszerzésben segítségre szorulnak.
A kézműves szakmák alapanyagigényét csak úgy lehet megfelelően biztosítani, ha az alapanyagtermelő vállalkozásokkal szorosabb együttműködés jön létre. Az együttműködés erősítése az értékesítési csatornák kialakítása terén is jelentőséggel bír, hiszen a jövedelmezőség egyik fontos összetevője a kedvező piacra jutás feltételek összessége.
A kézműves ipar támogatása és preferálása magában hordozza annak a lehetőségét, hogy a hagyományos kézműves szakmákra alapozva innovatív termékfejlesztés valósuljon meg. A kreatív ipar meghonosítása nagymértékben függ attól, hogy a megfelelő szakmai háttér milyen mértékben adott.
Legitimációs tekintetben a Balaton Fejlesztési Tanácsnak a következő feladatokban lehetne nagyobb szerepe: -
A jelenlegi EU támogatási rendszerben a projektfejlesztési folyamatban véleményező szerepkör. A véleményezési lehetőség elsősorban a közszféra projektjeinél jöhet számításba.
-
Javaslattétel a Terület és Településfejlesztés Operatív Programban nevesített kiemelt projektekre, melyek a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén valósulnának meg. 130
-
A Terület és Településfejlesztés Operatív Programban rögzített éves fejlesztési keret felosztásában javaslattétel a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén megvalósítani szándékozott projektekre vonatkozóan.
Az integrált településfejlesztési stratégiák sajnos nem hasznosítják a térségi dokumentumokban lefektetett elgondolásokat, a térségi célkitűzések nem köszönnek vissza a helyi szinten elkészített stratégiai dokumentumokban.
A településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia és a településrendezési eszközök egyeztetésének és elfogadásának közös szabályai vannak, melyeket a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet tartalmaz. A koncepciót, a stratégiát és a településrendezési eszközöket a polgármester (a továbbiakban együtt: polgármester) egyezteti a partnerségi egyeztetés szerinti érintettekkel a helyi adottságoknak megfelelően, az államigazgatási szervekkel, az érintett területi és települési önkormányzatokkal. A
koncepció,
stratégia,
településrendezési
eszköz
vagy
azok
módosítása
véleményezési eljárás lefolytatása nélkül nem fogadható el, kivéve a magasabb szintű jogszabály rendelkezésének változása miatti ellentétes - helyi önkormányzati - előírás hatályon kívül helyezése esetén. A lakossággal, érdekképviseleti, civil és gazdálkodó szervezetekkel, vallási közösségekkel történő véleményeztetés a helyi adottságoknak megfelelően, a feladat jellegének figyelembevételével a partnerségi egyeztetés szabályai szerint történik. Az önkormányzat - a teljes körű nyilvánosság biztosításával, a meghatározott határidők figyelembevételével - a tervezés előtt dönt a partnerségi egyeztetés szabályairól, amelynek során meghatározza: a) az
egyeztetésben
résztvevők
(a
továbbiakban:
partnerek)
tájékoztatásának módját és eszközeit, b) a javaslatok, vélemények dokumentálásának, nyilvántartásának módját,
131
c) az el nem fogadott javaslatok, vélemények indokolásának módját, a dokumentálásuk, nyilvántartásuk rendjét, d) az elfogadott koncepció, stratégia és településrendezési eszközök nyilvánosságát biztosító intézkedéseket.
A polgármester a készítendő koncepcióról előzetes tájékoztatót küld a meghatározott államigazgatási szerveknek, az érintett területi (megyei és fővárosi) és a közvetlenül érintett szomszédos települési önkormányzatnak, valamint az előzetes tájékoztatót ismerteti a partnerségi egyeztetés szabályai szerint az eljárásban érintett résztvevőkkel. A polgármester adatszolgáltatási kérelmet küld a Központi Statisztikai Hivatalnak a település szegregációszűrése céljából, továbbá ha indokolt a településrészek kijelölése, a településrészek helyzetelemzéséhez szükséges mutatókat is megkéri, csatolva a lehatárolandó településrészek határainak leírását. Az előzetes tájékoztató átvételétől számított 21 napon (a főváros esetében 30 napon) belül, az abban foglalt önkormányzati szándékokkal és a fejlesztéssel érintett területtel kapcsolatban: a) az államigazgatási szerv:
ismerteti a hatáskörébe tartozó kérdésekben a településre vonatkozó jogszabályon alapuló követelményeit és a koncepció tartalmi követelményeivel kapcsolatos elvárásait, a települést érintő ágazati elhatározásokat,
nyilatkozik arról, hogy az eljárás további szakaszaiban részt kíván-e venni,
teljesíti az adatszolgáltatási témakörben adatszolgáltatási kötelezettségét, és
felhasználásra biztosítja a koncepció készítéséhez szükséges adatokat;
b) az érintett területi, települési önkormányzat tájékoztatást ad a koncepció készítését befolyásoló terveiről; c) a partner a partnerségi egyeztetés szabályai szerint javaslatokat, észrevételeket tesz, véleményt nyilvánít. A KSH az adatszolgáltatási kérelem kézhezvétele után adatszolgáltatási szerződést köt az önkormányzattal, valamint elvégzi a településrészek lehatárolását, és
132
táblázatban átadja az önkormányzatnak a településrészek jellemzésére szolgáló, 2011. évi népszámlálási adatokat. Az önkormányzat dönt a koncepció kiválasztott fejlesztési irányáról, és arról, hogy a megalapozó vizsgálat megfelel a tervezés alapjának. A koncepció tervezetét a polgármester véleményezésre megküldi az államigazgatási szerveknek, valamint a többi résztvevőnek. A résztvevők a koncepció tervezetét véleményezik. A polgármester a koncepciót tartalmazó előterjesztésben ismerteti az el nem fogadott véleményeket és azok indokolását. Az elfogadott koncepciót az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.
Jelen tanulmány szempontjából talán lényegesebb, hogy a településfejlesztési koncepciónál
operatívabb
tartalmú
integrált
településfejlesztési
stratégia
egyeztetésének és elfogadásának mik a szabályai. A stratégia tervezetét a polgármester véleményezésre megküldi a jogszabályban meghatározott résztvevőknek. A résztvevők a stratégia tervezetét véleményezik. A polgármester a beérkezett véleményeket, illetve a vélemények alapján átdolgozott stratégiát ismerteti a képviselő-testülettel. Az elfogadott stratégiát az önkormányzat honlapján közzé kell tenni. A stratégia elfogadásáról és honlapon való közzétételéről a polgármester 5 belül értesítést küld az egyeztetésben részt vetteknek és az állami főépítészi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatalnak. A Balaton Fejlesztési Tanácsnak el kellene érnie azt, hogy a településfejlesztési koncepciók és az integrált településfejlesztési stratégiák készítése során kötelezően bevonandó partner legyen a partnerségi egyeztetési folyamatban. A partnerek körét partnerségi tervben határozzák meg a települési önkormányzatok. A partnerségbe bevont szereplők nyilatkozhatnak úgy, hogy ők a településfejlesztési dokumentációk készítésének teljes folyamatában részt kívánnak venni, így már munkafázisban lévő javaslatokról idejében értesülhetnének. A partnerségi folyamatban aktív szerepet vállaló Balaton Fejlesztési Tanács a települési stratégiai célkitűzések tervezeteit látva el tudnák dönteni azt, hogy az egyébként fontos térségi célkitűzések milyen szinten jelennek meg a települési 133
dokumentumokban. Ha a hagyományos és kreatív iparágak, a kézművesség elterjesztésére irányuló múzeumi és közösségfejlesztési programok nem a kellő hangsúllyal szerepelnek a település által felvázolt célrendszerben, akkor a Balaton Fejlesztési Tanács kérheti a települési önkormányzattól a számára fontosnak ítélt célkitűzés megfontolását. A települési önkormányzat mérlegelni fogja ebben az esetben, azt hogy beépítse-e a térségi célok között szereplő, a hagyományos és kreatív iparágak, a kézművesség elterjesztésére irányuló célkitűzést a saját céljai közé, vagy elutasítja a térségi szereplő által tett javaslatot. A települési önkormányzatnak saját döntését minden esetben megfelelő módon indokolnia kell. A
térségi
szinten
elhatározott
célkitűzésekhez igazodnia
kell
a
települési
célkitűzéseknek, de az nincs kikötve sehol, hogy az illeszkedés milyen mértéke az elvárás. A térségi szinten elhatározott célkitűzések csak egy részét szokták a települési dokumentumok átvenni, így előfordulhatnak olyan térségi célok, melyeket csak nagyon kevés helyi szereplő vall magáénak.
134
Összegzés: Javasoljuk, hogy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területére készülő stratégiai dokumentumokban minél nagyobb arányban jelenjen meg a „Mesterségem címere – a használható hagyomány, a népi kézművesség stratégiája” című a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet megbízásából 2013-ban készített tanulmányban szereplő 9 stratégiai célkitűzés részletezett módon. Nagyon fontos, hogy a civil szereplőkkel közösen alakítsák a hagyományőrzéssel és a kézműves ipar fejlesztésével összefüggő tervezési folyamatot. A Hagyományok Háza és a Népművészeti Egyesületek Szövetsége szakembereinek bevonása biztosíthat egy olyan szakmai hátteret, amelynek a segítségével a stratégiákból levezetett programelemek hatékony akciókban tudnak megvalósulni. A Balaton fejlesztési Tanács által rögzített fejlesztési irányokhoz rendelhető pénzügyi források feltérképezését időben el kell végezni, amihez kellő szakértelemmel rendelkező szereplőket célszerű bevonni. A forrástérképezés alkalmas lehet arra is, hogy a stratégiában kigondolt fejlesztési elképzelések időben ütemezhetőek legyenek, az elérhető források feltételrendszerét mindenki számára egyértelműen összefoglalja és a szükséges intézkedésekre ráirányítsa a figyelmet. A Balaton Fejlesztési Tanács által megvalósítani szándékozott projektek közül lesznek olyanok, amelyek hosszabb előkészítést igényelnek, több szereplő vesz bennük részt, így a konzorciumi formában megvalósuló akció nagyobb menedzsment tapasztalatot igényel.
A
projektek
előkészítésébe
szintén
célszerű
bevonni
olyan
projektmenedzsment szervezeteket, amelyek képesek arra, hogy a finanszírozó szervezetek által támasztott követelményrendszernek megfelelően menedzseljék a hagyományőrzéssel és a kézműves ipar fejlesztésével összefüggő projekteket. Nagy előrelépést jelentene a helyi termékek előállítását és értékesítését segítő Balatoni Regionális Helyi Termék Szövetség szervezeti kereteinek meghatározása. Ez a szervezet a szakmai képzések megszervezésén túlmenően a védjegyrendszert és a helyi termékek értékesítését segítő marketing tevékenységet is fel tudná vállalni. Javasoljuk, hogy a Balaton Fejlesztési Tanács kísérje figyelemmel azt, hogy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területére elfogadott térségi stratégiai dokumentumokban megfogalmazott
célkitűzéseket
a
települési önkormányzatok
által
elfogadott
településfejlesztési koncepciók és integrált településfejlesztési stratégiák milyen mértékben veszik figyelembe. Abban az esetben, ha a településfejlesztési célkitűzések között egyáltalán nem jelenik meg hangsúlyosan a hagyományos iparágakra alapozott 135
gazdaságfejlesztés, vagy a kézműves ipar fejlesztése, akkor az ezzel kapcsolatban megfogalmazott kritikát még a településfejlesztési dokumentumok készítésének időszakában szükséges jelezni. A jelzést csak abban az esetben tudja a Balaton Fejlesztési Tanács megtenni, ha a településfejlesztési koncepció vagy az integrált településfejlesztési stratégia tervezésének indulásakor meghatározott partnerségi tervben nevesített szereplő lesz a BFT. Sokkal nagyobb jelentősége lenne annak, hogy a térségi dokumentumokban megfogalmazott elképzelések, célkitűzések megjelenjenek a települési szinten elkészített stratégiai dokumentumokban. Ebben a folyamatban jelenleg a Balaton Fejlesztési Tanács nem tudja megfelelően érvényesíteni érdekeit, a partnerségi egyeztetési folyamatban nem tudja jelezni a számára fontos térségi szempontokat. Abban az esetben, ha a települési szinten elhatározott partnerségi tervek nevesítenék a Balaton Fejlesztési Tanácsot, akkor a tervezés egészen kezdeti időszakától kezdve részt tudna venni a térségi szereplő a helyi célkitűzések alakításában. Az állami főépítész jogszabályban rögzített feladata tekintetében lenne relevanciája annak, hogy a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról szóló egyeztetési folyamatban a BKÜ területén lévő önkormányzatok figyelmét felhívja annak fontosságára, hogy a partnerségi egyeztetésbe feltétlenül vonják be a Balaton Fejlesztési Tanácsot. A fenti javaslat megvalósulása esetén a térségi szinten elhatározott célkitűzések nagy valószínűséggel
sokkal
nagyobb
arányban
jelennének
meg
a
települési
dokumentumokban.
136
5 FELHASZNÁLT IRODALOM Mesterségem címere – a használható hagyomány, a népi kézművesség stratégiája I-IV, Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet megbízásából, 2013 Örökség turizmus - SZAKMAI SEGÉDLET TURISZTIKAI PARTNEREINKNEK http://itthon.hu/documents/28123/7654442/örökség_turizmus_.pdf/eefc0e2b18bd-4539-9333-f44668f69bc5 A Magyar Művelődési Társaság megalakulását előkészítő konferenciáról (1998. április 22.) http://docplayer.hu/3054056-A-magyar-muvelodesitarsasag-megalakulasat-elokeszito-konferenciarol-1998-aprilis-22-2.html A multimédia alkalmazási lehetőségei a múzeumban. Elmélet és gyakorlat, Kárpáti Andrea, Múzeumi iránytű 11, 2011 Az élő interpretáció módszere az Egyesült Királyságban, Huth Anna, Múzeumi iránytű 5, 2010 Szabó Géza: A falusi turizmus termékei és termékspecializációi, Turisztikai terméktervezés- és fejlesztés, PTE, 2011 Nemzeti Vidékstratégia 2012 – 2020 („a magyar vidék alkotmánya”), Vidékfejlesztési Minisztérium KÉZMŰVESSÉG. A technika, gyakorlat és életvitel tantárgy kiegészítő jegyzete, Dr. Géczi-Laskai Judit, ELTE Tanító- és Óvóképző Kar, Budapest, 2015 Domonkos Ottó: Bevezetés, In: Magyar Néprajz III. Kézművesség, 1991. Budapest
6 FORRÁSJEGYZÉK TÁMOP-3.2.15-15 „Innovatív technológiák meghonosítása a hagyományőrzés és a hozzá kapcsolódó képzés és kutatás terén” című projekt megvalósíthatósági tanulmánya Balaton Kiemelt Térség Fejlesztési Programja, Operatív program I-IV. Kötet, 2014. Balaton környéki települések Integrált Településfejlesztési Stratégiái 137
www.sartekero.uw.hu www.studiolum.com, www.nepmuvesz.vpmegye.hu, www.falusiturizmus.hu www.pkkk.hu, www.balatonalmadi.hu www.csicsogaleria.com www.museum.hu, www.balatonendred.hu www.hagyomanyokhaza.hu www.bereczky21.hu/, www.zalanepmuveszet.hu, www.studiolum.com www.barakonyi-keramia.hu www.nepmuveszeti-alkotohaz.eoldal.hu www.harangozorita.hu www.marcalimuzeum.hu www.balatonimuzeum.hu www.tojasmuzeum.hu www.vmmuzeum.hu www.nagyvazsony.hu/kovacs-muzeum/ www.fafaragas.com http://videkminosege.hu/hu/users/pecsi-krisztina www.monoszloifazekas.extra.hu www.zsarfa.hu www.gyenesdias.info.hu/hu/info/aktivan_gyenesdias_balaton/szarazfoldi_kalandok_g yenesdias_balaton/vasvero-muhely.html 138
www.legli.hu/kezmuves-udvar www.balatonfoldvar.info.hu/hu/mit-nezzek-meg/fazekasmuhely--balatonszemes.html www.keszthely.hu/muzeumok/kalyhak-haza www.od-ceramics.com http://itthon.hu/documents/28123/7654442/örökség_turizmus_.pdf/eefc0e2b-18bd4539-9333-f44668f69bc5 http://www.karat.org/wp-content/uploads/2011/10/Good-practices-guide-socialeconomy-in-Europe.pdf http://ec.europa.eu/regional_policy/en/atlas/programmes/20072013/crossborder/bulgaria-turkey-ipa-cross-border-co-operation-programme-20072013 http://crafts-bgtr.eu/Documents/handbook.pdf http://crafts-bgtr.eu/Documents/BROSHURA.pdf http://www.regiocrafts.eu/index.php/crafts-industry/31-craft-in-spain http://www.innocrafts.eu/ https://www.andalucia.org/en/routes/types/routes-on-popular-customs-andtraditions/arts-and-crafts-routes/ http://heartofburrenwalks.com/burren bookhttp://www.sustourism.net/?area=7021&menu=1455&lingua=5 http://issuu.com/juniorreklambyr/docs/gastronomy_english_edition http://ksow.pl/en/best-practices-database.html http://www.keep.eu/search/show/8403
139
7 ÁBRÁK JEGYZÉKE
1. számú grafikon: Népi kézművesekkel rendelkező BKÜ települések 2. számú grafikon: A népi kézművesekkel rendelkező települések típusa (falu, város) és ezek megoszlása. 3.
számú
grafikon:
a
BKÜ
területén
található
népi
kézművesek
száma
szakterületenként 4. számú grafikon: A népi kézművességgel foglalkozó szervezetek területi megoszlása a BKÜ területén 5. számú grafikon: A népi kézművességgel foglalkozó szervezetek településtípus szerinti megoszlása a BKÜ területén 6. számú grafikon: A népi kézművességgel foglalkozó szervezetek, intézmények típus szerinti megoszlása a BKÜ területén
1. számú táblázat: Népi kézművesek a BKÜ területén 2. számú táblázat: Népi kézművességgel foglalkozó szervezetek, intézmények a BKÜ területén 3. táblázat A nemzetközi jó gyakorlatok értékelési szempontjai
140
