Kertfenntartás, ápolás Utolsó frissítés január 07

Leyland Kert

Kertfenntartás, ápolás Utolsó frissítés 2012. január 07.

Az intenzív zöldterületek –díszkertek, parkok - fenntartása vagyis a kertfenntartás során –az esztétikai szempontokon túl – a szakmai kritériumoknak megfelelõen az alábbiakban részletezett szempontokat ajánljuk figyelmükbe:

A pázsitgyepeket alkotó fûfajok termesztési igényeinek minél jobb kielégítését a kertfenntartási munkák szakszerû, rendszeres elvégzésének segítségével érhetjük el.

Az elvégzett munka szakszerûsége nagymértékben meghatározza a zöldfelület minõségét és esztétikai megjelenését. Az ápolási munkák során továbbá figyelembe kell vennünk a termesztési célt is.

Mind az önálló – ún. tisztán fû magkeverék – mind pedig a vegyes, vadvirágos keverék esetében, a kerttelepítés és a kertfenntartás során ügyelnünk kell az egyöntetûségre, a harmonikus megjelenésre. Ezek a feltételek kizárják a nemkívánatos növények, gyomok jelenlétét a gyepben.

A gyepfenntartási és ápolási igények szerint több kategóriára bonthatjuk a gyepfelületeket:

1, Extenzív gyepterületek: Idesorolhatóak a rekultivációs területek, rétek legelõk, utak menti zöldterületek.

2, Fél-intenzív gyepterületek: Jellemzõen ide sorolhatjuk a városi közparkokat és a hétvégi telkek gyepterületeit. Ápolásukra általában a heti rendszeres –sok esetben azonban a tûrésigény alá – nyírás, rendszertelen és nem egyenletes öntözés, és évi maximum 1-2 alkalommal történõ tápanyag visszapótlás jellemzõ

http://www.leylandkert.hu

Készítette a Joomla!

Generálva: 29 December, 2016, 06:46

Leyland Kert

3, Intenzív gyepterületek: Ebbe a kategóriába az automata öntözõrendszerrel ellátott házi kertek, nagyobb díszparkokat sorolhatjuk. Ezek ápolására általában a heti rendszeres 1-2 szeri nyírás; a folyamatos, naponta egyenletesen, alkalmanként 1-2 mm mennyiségben kijuttatatott öntözés és évi 6-7 mûtrágyázás jellemzõ.

4, Szuper-intenzív gyepterületek: Ebbe a csoportba jellemzõen a golfpályák tartoznak. Nyírásukra a heti 3-4x-i rendszeresség jellemzõ; intenzív tápanyag és vízellátás mellett.

1.1. Nyírás

Az gyepápolási munkák közül a legalapvetõbb tevékenység a nyírás, melynek szakszerû elvégzése teszi a gyepet pázsittá.

A gyepet alkotó fûfajok különbözõ magasságú nyírást igényelnek. Azt a legnagyobb magasságot, amelyre nyírva a füvet, az még képes megõrizni szépségét és tömöttségét, az adott fûfaj nyírástûrésének nevezzük. Ennél rövidebbre nyírva a növény jelentõsen veszít a díszítõértékébõl azáltal, hogy életképessége csökken.

A különbözõ fajok nyírástûrésérõl a következõ táblázat szolgáltat adatokat:




Leyland Kert

Nyírástípus

Magasság

Fûfaj

Mélynyírás

3 -12 mm

Tarackos tippan

Rövidre nyírás

12 - 25 mm

Cérna tippan

Egynyári perje

Közepes nyírás

25 - 50 mm

Vörös csenkesz

Réti perje

Angol perje

Réti csenkesz

Magas nyírás

40 - 70 mm

Nádképû csenkesz Taréjos búzafû

Hosszúra nyírás

70 - 100 mm




Leyland Kert

Laposszárú perje Magyar rozsnok

(Szemán, 2003)

A nyírás élettanilag igen erõs hatást gyakorol a fûfajokra. A zöld hajtások elvesztésével a gyökértevékenység leáll. Vizsgálatokkal azonban bizonyítottá vált, hogy ha a hajtások nyírásonként nem veszítik el a magasságuk több mint 30%-át, akkor a növény harmonikusan fejlõdik tovább. (Szemán, 2003)

Ezek ismeretében megállapítható, hogy a nyírási magasság sokkal inkább meghatározza a megfelelõ ápolást, mint a nyírási idõ. Így ha egy átlagos 4 cm magasságú pázsitot kívánunk tartani a területen, akkor a 6 cm-es magasság elérésekor válik szükségessé a nyírás. – Ezt a nyírási magasságot igényli a legtöbb területen felhasználni kívánt összetételû magkeverékbõl kialakított gyep is. –

A megfelelõ magasság megtartására azért van szükség, mert így az álló szárat fejlesztõ fajták esetében a száron marad még 2-3 levél, ami átsegíti a növényt a kritikus szakaszon, és egyben egyöntetû, zárt gyepet biztosít. Ha ennél magasabb füvet vágunk vissza ugyanekkora magasságra, úgy csak a levél nélküli hajtások, gyakorlatilag a csupasz tarló marad. Megváltozik a mikroklíma és megnyílik a gyep, ami elõsegíti a gyomfajok kelését és betelepülését a területre.

A rosszul megválasztott nyírási magasság, valamint a rossz fejlõdési idõpontban végzett munka tehát elõsegíti a gyomosodást és a parlagfû megtelepedését. Ezzel szemben, ha mindezt helyesen végezzük, mentesíthetjük a gyepet ettõl az erõsen allergén növénytõl is.

A nyírás minõségét a különbözõ fajtájú fûnyíró gépek megfelelõ alkalmazása is befolyásolja. Gyakran elõforduló hiba, hogy a túlnõtt, amúgy is rossz állapotú „gyepet” motoros fûkaszával lényegében földig tarolják és így a fû nagy részének kipusztulásán túl, a gyomok betelepedésének is szabad utat nyitnak. Nem lehet elégszer hangsúlyozni a megfelelõ magasságú szárak biztosításának fontosságát ahhoz, hogy a gyepünk ellenálljon a gyomosodásnak.




Leyland Kert

Intenzív körülmények között leggyakrabban körkéses motoros fûnyíró gépeket használunk. Ezek vágásteljesítménye az itt elvárható igényeket – megfelelõ géptípus kiválasztása mellett - maximálisan kielégíti, pusztán a vágási magasság megfelelõ beállítására és a kések rendszeres élezésére kell kiemelt figyelmet fordítanunk.

Összefoglalva tehát a nyírás alkalmával a következõ szempontokat kell szem elõtt tartanunk:

Tartsuk a gyepet, az alkotó fajokra jellemzõ optimális magasságon. Ez a területen használandó mag keverék esetében 4 cm.

A nyírás idejét úgy válasszuk meg, hogy a nyírandó fû magassága ne legyen nagyobb, mint a nyírás után megmaradó fû magasságának 30%-a. Vagyis az eltávolítandó rész az egyharmadot ne haladja meg. Ennél alacsonyabbra nyírva levél nélküli, esztétikailag is csúnya tarlót kapunk. Ez –intenzív fenntartású területrõl lévén szó – heti 1-2 alkalmat jelent.

-

Nyírásnál tehát fontosabb a füvek fejlettségi állapotát figyelembe vennünk, mint a nyírások között eltelt idõt.

A fûnyíró gépek késeit rendszeresen élezzük. Mindig csak éles késsel kezdjünk neki a munkának, mert a tompa kés nem vágja, hanem tépi a füvet, és ezzel csökkenti annak életképességét.

1.2. Tápanyagellátás

A gyepfelületek a nyírás következtében jelentõs asszimiláló zöldtömeget veszítenek, melyre a növények több hajtás és levél fejlesztésével reagálnak. A sarjadáshoz és a hajtásképzéshez azonban elengedhetetlen a megfelelõ tápanyagellátás. Gyepterületek esetében is bizonyítható a mezõgazdasági kultúrákhoz hasonlóan, hogy gyenge táperejû talajon legyengülnek és kiritkulnak.




Leyland Kert

A kompakt, erõs gyepben sem a gyomok, sem pedig a parlagfû nem tud felszaporodni, vagy legalábbis számottevõ problémát okozni. A zárt gyepfelület fenntartásához szükséges tápanyag visszapótlásban megha-tározó szerepe a NPK hatóanyagoknak és nem utolsó sorban a mikroelemeknek van.

A nitrogén felhasználása erõteljes a gyepben. A növekedés során a növény jelentõs mennyiséget épít be a testébe, de nyírások alkalmával, ennek jelentõs részét elveszíti. Hiányában a füvek fejlõdése visszaesik, és ahogy a területen nõ a szerves anyag felhalmozódás, úgy erõsödik a hiány. Ez a folyamat pedig elõsegíti a mélyebben gyökerezõ kétszikû gyomfélék térhódítását a gyepben.

Átlagos talajú pázsitok esetében, megközelítõen nyírásonként 1 g/m2 nitrogén hatóanyagot lehet javasolni Gruber (1964) szerint.

A több részletben, és minden esetben egyenletesen kijuttatott tápanyag hasznosítható legjobban a fû számára. A tápanyagot – esetünkben komplex mûtrágyát – 6 - 7 részletben érdemes, és javasolt kijuttatni

A mûtrágya területre való kijuttatása során fontos az egyenletes szórás, mert a csomókba szórt hatóanyag kiégeti a füvet, és ez által elõsegíti annak gyomosodását. A nem egyenletesen, átfedések nélkül szórt tápanyag pedig „hullámzóvá” teszi a területet. Az intenzív fenntartási körülmények lehetõvé teszik, hogy a tápanyag kijuttatása után öntözõ rendszer segítségével, 3-4 mm vízadaggal öntözzük be a területet. Ez a vízmennyiség már elegendõ ahhoz, hogy a mûtrágya feloldását és talajba juttatását elérjük közvetlenül a kiszórás után.

A nitrogén a fûfélék fejlõdési erélyének és életképességének javítása mellett jelentõsen elõsegíti a gyep záródását, erõsödését és ez által a kétszikûek betelepülésének megakadályozását is.

A parlagfû kiszorításához és betelepülésének megakadályozásához is elengedhetetlen az egészséges, erõteljes növények alkotta gyepterület.




Leyland Kert

1.3. Öntözés

A kívánt minõségû és esztétikai értékû gyep egész tenyészidõszakon át történõ megõrzésének elengedhetetlen feltétele a megfelelõ vízellátás.

Az öntözetlen gyep kiszolgáltatott az idõjárás viszontagságainak, melynek legszembetûnõbb negatív hatásával június augusztus környékén szembesülhetünk, amikor is az intenzív szárazság következtében ezeken a területeken kisül a fû.

A kisülés következtében a gyommagvakkal erõsen fertõzött területeken számolnunk kell a nem kívánt növények megjelenésével a száraz fû között. Ezért még az egyébként „rendesen” ápolt gyepek esetében is fennáll a veszélye a betelepülésnek.

Fontos tehát a rendszeres, tervszerû öntözés. Ennek megvalósítására legjobb, ha a területen automata öntözõhálózat van, mely a rendelkezésünkre áll és kényelmessé, ugyanakkor hatékonnyá, fõleg egyenletessé teszik számunkra a víz kijuttatását a területre. Segítségével lehetõségünk nyílik a napi többszöri – javasolhatóan a kora reggeli, és a késõ délutáni idõpontokban végzett– kisebb vízadagok – 1-2 mm – kijuttatására, ami jó tervezés mellett a terület egészén egyenletesen oszlik meg.

A tervezhetõ öntözés mellett a gyepnek mindig megfelelõ szinten tartható a mikroklímája, és megóvható a nyári kiszáradástól.

Ezek ismeretében úgy gondolom, hogy az automata öntözõrendszer egy hosszútávon megtérülõ befektetés, ami sok idõt és kellemetlenséget takarít meg tulajdonosának.

Az intenzív gyepterületek mellett, a jelentõs mennyiségû és arányú egyéb zöldterületek – cserjefoltok, fás-ligetes területek, intenzív tetõkertek – gondozása is hasonlóan magas szakmai felkészültséget igényelnek, ezért nem célszerû pusztán fizikai állományt alkalmazni a terület fenntartására, szakmai vezetés nélkül.




Leyland Kert

Az éves szintû rendszeres metszési, növényápolási, gyom-mentesítési feladatok, valamint növénypótlási munkák is a kert- és parkgondozási komplex teendõk részét képezik.

Tichy Balázs Msc.

Okl. kertészmérnök, környezetgazdálkodási Szakmérnök Leyland kert Bt. www.leylandkert.hu [email protected] Mob.: +36305000119




Kertfenntartás, ápolás Utolsó frissítés január 07

Recommend Documents