JVELDÉSTÖRTÉNETI ÉRTEKEZÉSEK 48. szám. ^zz:
//
KERESZTEL, \ZASSÁG ÉS TEMETÉS
MAGYARORSZÁGON 1600—1630.
HÍVIRTA
WEICHHART GABRIELLA
BUDAPEST STEPHANEUM NYOMDA 1911.
R.
T.
Presented
to the
LIBRARY ofthe UNIVERSITY OF TORONTO by
MICHAEL GERVERS
Digitized by the Internet Archive in
2011 with funding from University of Toronto
http://www.archive.org/details/keresztelhzassOOweic
rr
t
MVELDÉSTÖRTÉNETI ÉRTEKEZÉSEK rr
48. szám.
//
KERESZTEL, r
f
HÁZASSÁG ES TEMETÉS MAGYARORSZÁGON 1600—1630.
HXl IRTA
WEICHHART GABRIELLA
BUDAPEST STEPHANEUM NYOMDA 1911.
R.
T.
TARTALOM. Lap Rövidítések magyarázata
.
V
.
Elszó
VII
Bevezetés
1
FEJEZET.
I.
.Keresztel.
A
— A keresztnév megválasztásának szempontja. — — Ideje. — Vendégek részvétele. — A komaság volta. — Ker'eszfelési ajándék- adása. — Keresztszülk
napjának kitzése.
keresztelés
A
keresztel megülésének módja.
megtisztel
elvállalásának
—
helyettesítése.
A
lelki
rokonság világi kapcsoló
közti viszony
...
II,
ereje.
—
...
—-Kereszt-szülk és gyermek
-
...
...
4
...
FEJEZET. Házasság.
/.
A
házassággal
kapcsolatos
A
szokások általános Ismertetése.
szokások különbözsége
a) a mai
:
ünneplés, b) az eljegyzés és lakodalom együttes megülése,
A mkifejezések következetlen használata nosabban követett szokás
.
—
Ebbl ered
c)
megfelel elüt szokás.
szokásnak
a maitól
zavarok.
—
A
—
legáltalá-
-
.
9
2. Eljegyzés. : a) A választás. (A család beavatkozása. Elzetes tárgyalások. Házasság szerzdés. Dispensatio. Vagyoni és politikai szempontok tekintetbe vétele és mellzése. A származásra való tekintet. Szüli beleegyezés nélkül kötött házasságok ritka volta.
Elzmények
A
föllebbvaló beleegyezésének kikérése.
lás.
A
és
férfiak
nk
társadalmi
A
viszonyok ilyetén alakulásának okai. Udvar-
érintkezésének
korlátai.
A
férfiak
nagyobb önállósága. Kikosarazás. «Commendálás.» Rákóczy Zsigmond zetes tudakozódás. Pártfogók szerzése.) útján.
-
—
:
A
kézfogás
Eljegyzési ajándék.
Átörökítése.
b)
A
leánykérés formaságai.
gyrváltás megtartásának ideje. Gyrváltás módja. Jegykeszken.
és
—
El-
Leánynézés. Összeköttetés létesítése levél
Leánykérés. Leánykérk, «hites» leánykér.
c)
Eljegyzés napja
módja.
—
választásának utasítása.
—
—
—
— A kézfogás — Jegygyr. —
—
A gyrváltás elmaradhatatlansága. A jegygyr a házassági Ígéret — A házassági Ígéret kötelez volta. — Városi polgárok felMátkaság: A jegyesek neve és kölcsönös szólítása. — Ajándékváltás. —
jelképe és biztosítéka. fogása.
—
A mátkaság
A
idejének
tartama.
házasulandók korviszonya. 3.
—
A hozomány
— Kora ifjúságban — Pletyka
és
kötött házasságok gyakorisága.
—
14
...
egyéb házassági vagyonjogi mozzanatok.
Hozomány. Megszerzése körüli nehézségek készpénz hiánya, a bevásárlás körülményes volta, az elkészítéssel járó fáradság. — A hozomány tárgyai felsruha, ékszer, :
:
TARTALOM
IV arany- és ezüstmvek, fehérnem,
ágynem,
lakásberendezési tárgyak, hintó,
ló,
gazda-
—
A hozomány értéke. — A (.hozomány) szó. — Paraphemum. — Hozomány jegyzék. — A paraphernum eredeti jelentése. — Jegyruha (jegyajándék). — A jegyruha a férj adománya. — A jegyruha tárgya. — A vlegény nászajándéka. — Reggeli ajándék (móring). — Hitbér (dos). — A hitbér nagysága. — Contrados. — A kifejezések fölcserélése. — A joga a hitbérhez, jegyruhához és hozományhoz. — A leányág kiházasításának kötelezettsége a fiúágra nézve. — A hozomány kiadásának napja és a tanúk szereplése meg száma 30 sági eszközök és háziállatok, készpénz, ingatlan.
n
A
4.
Elzmények
:
Lakodalmi elkészületek
lakodalmára való készüldés
;
:
lakodalom.
Thurzó Imre és Csáky István Thurzó-leányok lakodalmaira szétküldésük ideje, küldjük, hangjuk,
a) a férfi részérl
leányos
b) a
—
háznál
:
:
a
Lakodalmi meghívók egyformaságuk, kézbesítésük. A vendégek képviseltetése. Tekintélyes vendégek személyes részvételére irányuló törekvés. Lakodalmi költekezés. A házasságkötés napjának elnevezései. Megállapítása. A vasárnap iránti elszeretet. A lakodalmi ünnepség: A vlegény vendégeinek gyülekezése. Közös indulás és menet a leányos A leányos ház vendégeinek gyülekezése. házhoz. A vlegény és násznépének bevonulása, fogadása, a leány kiadása. Násznagy, vfély, nászoló kisasszony, nászTeendik. Vlegényi ajándék átadása. nép, fgazda, gazda. A menyasszony rokonainak megajándékozása. A násznép ajándékai. A vendégeknek adott emlék. történt elkészületek.
:
—
—
— —
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
— Örömatya és -anya. — Az esketési szertartás ideje. — Ünnepi — Pohárköszöntk. — Üdvözlversek. — Tánc. — Menyasszonyi ruha. — Menyasszony tánca, búcsúztató, leánykapás. — Szövétnekes ifjak. — Üdvlövés. — Új házasok. — Fej -bekötés. — Mézes bor. — Reggeli ajándék átadása. — Avatás. — A lakodalmi ünnepség folytatása. — A mulatozás módjai. — Tartama. — házában. — Vendégek Városi szokások. — Az új házasok útrakelése. — Ünneplés a széjjeloszlása. — A lakodalmi ünnepségnek, mint társas összejövetelnek jelentsége és néhány kivételes eset. — Apor munkájának szerepe e dolgozatban. — Elbeszélésének egyezése a XVII. század elejebeli kútfk tudósításával. — A szokások általános 41 érvénye. — Ingadozása. — Népszokások. — A házasság valláserkölcsi felfogása Esketési szertartás.
lakoma.
—
Zene.
férj
III.
FEJEZET. Temetés.
Ill végtisztesség adása.
—
Halottmosás, bebalzsamozás.
—
Halotti ruha, ékességek.
—
— Fölravatalozás. — A koporsó nyitvamaradásának ideje. — A ravatal — Halottszállítás. — Ennek módja. — Az elhalálozás és temetés közti idtartam. — Temetési elkészületek. — Temetési költség. — A résztvevk. — Gyászjelentés és temetési meghívó. — Városi szokás. — A gyász jelentések széjjelküldése. — jutalmuk, szerepük. — A résztvevk megjelenéséRészvétlevél. — Temetési gazdák — — Gyászpompa. — Gyászmenet. — — Gyászszertartás. órája. temetés A ideje. nek — — — Tor. Gyászmise. A temetés jelentsége a társastemplomban. a Szertartás — — — Gyászid. Népi és polgári szokások. — Gyászolás. szempontjából. élet — — — Síikfelirat Síremlék. ._ „ 66 Exhumálás. Temethely. Koporsó. lefestése.
:
...
Végrendelkezés.
személyek. — Szívességük meghálálása. — kihirdetése. — Hivatalos — Megsemmisítése, pótvégrendelet. — Több — végrendelet hangja, célja. A Tanúk. — — mveldéstörténeti jelentsége 96 végrendeletek Megersítés. A példány.
Végrendelet
...
rövidítések magyarázata. Acsády
= Acsády
Széchy Mária.
:
= Arpádia
Árpádia.
honi
Ignác: Széchy Mária. (Magy. zsebkönyve.
történetek
1885.)
tört. életr.
Mihály.
Kovacsóczy
Szerk.
(1833,
1835, 1838.)
= Archaeologiai Értesít folyam). = M. N. Múz. Balassa levéltára. = M. N. Múz. gr. Barkóczy levéltára. = M. N. Múz. gr. Berényi levéltára. = Szilágyi Sándor: Bethlen Gábor pol.
Arch. Ért. Balassa
(új
lt.
Barkóczy Berényi
lt.
lt.
cs.
cs.
lev.
fejedelem
kiadatlan politikai
1879.
levelei.
= M.
N. Múz.
Bethlen
lt.
Békefi
Sárospataki
:
cs.
:
:
G.
Bethl.
b.
:
gr. Bethlen cs. levéltára.
:
= Békefi Rémig:
tv.
A
sárospataki
ev.
fiskola
ref.
1621-iki tör-
vényei. (Ért. a tört. tud. körébl. XVIII. k. 3. sz.)
Deák: Wess. A.
lev.
= Deák
Farkas: Wesselényi
Anna özvegy Csáky
Istvánné élet-
rajza és levelezése. 1875.
Demkó
A
:
fmi
Dézsi
Molnár A.
Sz.
:
városok
XV— XVII.
életérl a
életérl.
= Demkó
Kálmán : A felsmagyarországi városok
században.
= Dézsi
Lajos
Szenczi
:
Molnár Albert naplója, levelezése
és
irományai. 1898.
= Az
Múz.
Erd.
Erdélyi múzeum-egylet bölcselet-, nyelv- és történelemtudományi szak-
osztályának kiadványai. (1884 óta.)
= Gr. Mikó Imre: Erdélyi Történelmi Adatok. I— IV. = Erdélyi Országgylési Emlékek. (M. H. H. osztály.)
Erd. T. Ad.
O. E.
E.
III.
= Ethnographia. = M. N. Múz. Forgách levéltára. Forgách = Történelmi és Füzetek. Gyri Régészeti Gy. T. és R. Ethn.
lt.
:
gr.
cs.
F.
Ipolyi
Nyáry
:
= Ipolyi Arnold
Krisztina.
:
I— IV.
k.
Bedegi Nyáry Krisztina. (Magy.
tört. életr. 1887.)
= M. N. Múz. Kállay levéltára. = A nagykárolyi gr. Károlyi család oklevéltára. Károlyi eml. Kemény Önéletírás. = Kemény János Önéletírása. (Szalay L. Magy. Koncz Bethl. G. végr. = Koncz József Bethlen Gábor fejedelem végrendelete. (Külön-
Kállay
lt.
cs.
:
ot.
tört.
:
:
lenyomat az Erdélyi Híradóból.) Kubinyi Miklós Thurzó Imre.
=
: Thurzó Imre. (Magy. Szamota-Zolnai : Magyar Oklevélszótár. Magy. Oklsz. Magyar Történelmi Életrajzok. Magy. tört. életr.
Kubinyi
:
=
M. Gazdt. M. H. H.
Sz.
H.
L.
= = Magyar
(II.
tört. életr.
1888.)
;
Dipl.
= diplomataria
(I.
oszt.), Script.
=
oszt.)
= Magyar
Hölgyek Levelei
1515— 1709-ig.
Közli:
Leveles Tár II. kötete.) Magyar Nemzeti Múzeumi levéltár M. N. Múz. lt. Tany. M. N. Múz. Motesiczky cs. levéltára. Motesiczky lt. Magyar Történelmi Tár. (Régi folyam: I— XII, M. T. T. Papp Miklós : Történeti Lapok I— III. Papp Tört. L.
=
=
=
:
k.)
Gazdaságtörténelmi Szemle.
= Monumenta Hungáriáé Historica
scriptores.
M.
I.
:
:
=K
:
Deák Farkas. (Magyar
Törzsanyag.
:
új
folyam:
I— XIII.)
rövidítések magyarázata
VI Perényi
=
R.
b.
Radv.
lt.
= M.
N. Múz.
=
u. és sz.
b.
b.
:
Perényi
cs.
levéltára.
Magyar családélet és háztartás a XVI. és XVII. sz.-ban. I— III. Radvánszky Béla : Udvartartás és számadáskönyvek. (Házi törté-
Radvrínszky Béla
:
nelmünk emlékei. I. oszt.) Ipolyi Arnold: Rimay János államiratai és levelezése. Rimay J. Lev. Rumy Károly György: Monumenta Hungarica, azaz magyar Rumy Mon. Hung.
=
=
:
emlékezetes Írások. Sz.
I— III.
= Századok.
= Szabó Károly Régi Magyar Könyvtár. = Székely oklevéltár. = Széli Farkas A nagybesenyi Bessenyey- család története. 1890. Széli: Bessenyey Szilágyi: Bethl. G. síreml. = Szilágyi Sándor: Bethlen Gábor fehérvári síremléke és
Szabó Szék.
R. M. K.
:
:
ot.
cs.
:
alapítványai. (Értek, a tört. tud. körébl. XI. k. 6. sz.)
Te'eky
lt.
= M.
Thurzó Gy.
lev.
szentmihályi
N. Múz.
:
Czobor
gr.
Teleky
cs.
= Bethlenfalvi
nejéhez.
Ezsébethez.
nagyzabláthi levéltára. gr.
Közrebocsátja
Kubiiyi Miklós. 1876. T. M. Á. O. Török-magyarkori államokmánytár. T.
M.
T.
= = E. Török-magyarkori
György
Thurzó
gr.
(T.
levelei
nejéhez
czobor-
Zichy Edmund megbízásából
M.
T. E. III— IX.)
történelmi emlékek.
= Történelmi Tár. Új M. Múz. = Új Magyar Múzeum. 1850—60. = A vargyasi Dániel család Vajda Dániel
T. T.
cs.
:
keszti
:
dr.
Vajda Emil.
közpályán
és
a
magánéletben. Szer-
ELOSZO. megírásánál a magyar társadalmi élet néhány
Értekezésem
mozzanatának ismertetését tztem
három
Ezek
koztam.
közül
A
a
szempontból, hogy egyházi szertartással
egységbe
sajátosak
teljesség kedvéért szóltam a
mert így a társadalmi életnek e három
nagyobb
foglalhattam
s
nem tekintendk
állításukat azért tartottam
tozás
lehetvé
tette a
itt
követett lévén, ér-
keresztelrl
— abból kapcsolatosak — egy
ennélfogva
társadalmi élet csak lassan változott, az
foglal-
mozzanatát
mint
egész állítható e rész a családi- és társasélet mellé.
tárok természetesen
keresztel-
házasságkötésnél és temetésnél
a
dekes megismerésük.
A
szokásokkal
követett
szokások az említett korban sok tekintetben
is,
XVII. század els
évtizedére vonatkozó forrásokat véve alapul.
házasságkötésnél és temetésnél
nél,
célul, a
ki
felállított
kerekded
Minthogy idbeli
korszakot jelölknek.
a
haFel-
mert ez az idbeli korlá-
célszernek,
kútfk anyagának
— képességem szerint —
minél behatóbb feldolgozását.
Kedves kötelességemnek tartom, hogy hálával köszönjem
ftisztelend
dr.
meg mélyen
Békefi
idei bölcsészetkari
Rémig
tisztelt
Széchenyi kutatás
egyet.
Országos
nv.
rendes tanár,
ez-
dr.
törekvésemben támogatni Fejérpataky László udvari
rendes tanár úrnak, a M. N.
Múzeum
Könyvtára igazgatójának, hogy a
levéltári
ny.
megengedésével lehetvé
nálását és ezzel
szinte
dékán úrnak szakszer, szives útmutatását és
kegyes volt; valamint méltóságos tud.
is
tanáromnak, nagyságos és
tud. egyet.
jóindulatú, becses tanácsait, melyekkel
tanácsos,
e helyen
tette kiadatlan
szk tárgyköröm anyagának
források felhasz-
teljesebb kiaknázását.
Budapest, 1911. május 10.
Weichhart Gabriella.
BEVEZETÉS. Mai társadalmi életünk
:
azok a szokások, melyeknek az
—
legegyén családi körében és társas érintkezésében hódol általában nemzetközi jellegek. alább a mvelt osztályoknál Európa mvelt nemzeteinek folyton élénkül békés, bels
—
közben kissé lecsiszolódtak ama kristályok élei, melyekben mindegyiknek sajátságos nemzeti volta kijegecesedett. Ennélfogva régi társadalmi életünk vizsgálása nemcsak a történeti fejldés, hanem nemzeti szempontból is méltó figyelmünkre. Ez utóbbi szempont különösen akkor domborodik ki, érintkezése
amikor
a
magyar társadalmi
kristályosodva látjuk.
E kor
életet
teljes
kifejldésében, ki-
a XVII. század.
A
magyarságnak mily életerejére és szívósságára vall, hogy ezt épen arról a korról állíthatjuk, melyet a szenvedések százada elzött meg, s amely maga is alig hogy gyógyító írt. hozott a mély sebekre, nemhogy behegeszthette volna ket!' «A reformáció és a király eleste Mohácsnál (1526), a. magyar nemzetet vallásilag és politikailag két táborra osztotta,, a török betelepedése meg 1541-ben az országot törte három darabra.)) 1 A három rész közül kett még a magyaroké volt. De ezeknek megtartását a hódító félhold igen küzdelmes föladattá tette, mely még terhesebbé vált akkor, mikor arról az oldalról is támadva látták a megrzött részeket, melyre támaszkodva akartak dönt csapást mérni a küls ellenségre. Az idegen uralkodó és birodalmának másik része, mely általa természetes szövetségese volt Magyarországnak, nagy árt követelt
a
török
ellen
itt-ott
nyújtott segítségért: a nemzeti
függetlenséget.
A
végromlással fenyeget veszedelmek egymást
lámcsapásai azonban
1
ers
ér
lángra lobbantották a nemzeti érzésj.
Dr. Békefi Rémig: Horváth Mihály és a magyar történetirás.
Keresztel, házasság és
tetr.etés
vil-
Magyarországon.
1
6.
BEVEZETÉS
2
Ez tüzelte a magyarokat hazájuk földjéért a törökkel vívott harcaikban, 1 ez edzette meg ket nemzetük létéért az idegen uralom egybeolvasztó törekvései ellen folytatott küzdelmeikben, ennek melege forrasztotta az összeköt kapcsot a politikai és vallási ellentét által szétszakadt nemzeti kötelékre. 2 S ez rányomta a maga bélyegét a társadalmi életre is, mely a háborúk pusztításai között sem hanyatlott el. Mert az eldurvulástól megóvta a nemzet lovagias szellemén kívül a mveltségnek ép ekkor észrevehet lendülete és a szellemi élet fejlettsége. 3 Úgy, hogy mikor alkotmányát a bécsi, a török felöl nyugalmát meg a zsitvatoroki békekötésben (1606) egyidre
nemzet és az erdélyi fejedelmi trón is megszilárdult újból; akkor a maga teljes élénkségében folytathatta tárbiztosította a
sadalmi
életét,
st még
kifejlesztette.
ugyan
Régi irányadóját és központját Magyarországon elvesztette a
magyar társadalmi
élet.
Azonban
a királyi udvart
több fúr udvartartása pótolta. Ezeknek légkörében nevelkedett a köznemesség, mely mintának tekintette a furak udvarában látott szokásokat és saját körében szerényebb méretekben utánozta ket. A lassankét fölvirágzó Erdély mintaképe a fejedelmi udvar volt, mely azonban életmódjában és szertartásaiban miben sem különbözött a magyarországi Thurzók vagy Esterházyak udvarától. Egyáltalában, amint egy nemzeti érzés tölte be a testvérországok hazafiainak lelkét, és amint ugyanarra az anyanyelvre nyílott meg ajkuk, úgy közös volt társadalmi életük
is.
A
nemzet mvelt rétegei közé életrl szólva elssorban gondolunk
A
— melyekre a — a polgárság
társadalmi is
tartozott.
városi polgárok társadalmi élete azonban sok helyütt
még ebben
hordta,
a korban
is,
az idegen
eredet
magán
bélyegét.
Különben is a városi- és céhszabályok békóiba volt verve. Csak azokban a városokban nem látjuk oly ersen érvénye1
Jellemzen
fejezi ezt ki
gróf Zrínyi Miklósnak,
«A
török áfium
el-
len való orvosság» szerzjének fölfogása. 2
Nem
egyedül
a
hazafiasság
reformáció királypárti vezérét, elszakadt, protestáns
késztette-e
Pázmány
Pétert arra,
a
magyarországi
hogy
a
ellen-
Habsburgoktól
erdélyi fejedelemség fönnállását pártolja ?
(Kemény
J.
:
Önéletírás 147—8.) 3
A
hitújításnak két hatalmas eszköze volt az iskola és a sajtó.
században pedig az ellenreformáció
is
élt e
fegyverekkel.
A
XVII.
:;
BEVEZETÉS
3
amelyekben a török által birtokaiból kiforgatott magyar nemesek nagyobb számmal kerestek menedéket, vagy amelyek fejedelmi székhelyek voltak. Végül a néprl is meg kell emlékeznünk. Szokásairól alig találunk némi fölvilágosítást; annál többet hallunk nyomoráról. 1 Az 1514-iki «vad törvények)) terhét nyög jobbágy helyzetét még súlyosbította a háborúk pusztítása, a török adó és a katonaság, úgy az idegen zsoldosok, 2 mint a hajdúk 3 garázdálkodása. Az agyonsanyargatott népnek nem lehetett sem alkalma, sem kedve régi jó szokásokkal ünnepelni. Itt csakugyan mély hanyatlást látunk Oly vidéken pedig, amely nagyjában elkerülte a rombolást és ahol a földesúr kegye megkímélte a jobbágyokat, föltehetjük, hogy a magyar parasztosztály szokásai abban az idben nem ütöttek el annyira a középosztályétól, mint ma. Hiszen a népies szokások jelenlegi nagy eltérésének az az oka, hogy míg a mvelt osztály az általános európai társadalmi élethez simult, addig a nép megrizte régi hagyományát nemcsak viseletében, hanem szokásaiban is. sülni
korlátozást,
e
!
A
középosztály és az
elkelk
társadalmi életének rajzo-
azonban kevésbbé szorulunk föltevésekre, hanem meg-
lásánál
szólaltathatjuk
a forrásokat,
elénk
régi
tárul
családi
a
életet: a
egész
az
tartást
melyekbl
összes vonatkozásaiban
magyar társadalmi élet. Megismerjük a gyermek nevelését, a házi szokásokat, a házudvari
személyzettel.
A
közlések kiterjednek
az étkezésre, foglalkozásra és szórakozásra. Arról
hogy miképen
utaztak,
:
értesülünk,
fürdztek, gyógyították magukat e kor
emberei. Elénk tárul továbbá a kozásaival
is
megismerjük
társadalmi
élet
a kor fölfogását az
vonat-
társas
illemrl,
a
leve-
vendégségeket, a társadalmi érintkezés szokásos formáit
lezést,
szóval megismerhetjük a nemzet egész
bels életét. magyar társadalmi
Ebben az értekezésben azonban a nek csak néhány mozzanatával foglalkoztam házasságkötésnél
egyházi
és
:
élet-
a keresztelnél,
temetésnél követett szokásokkal, melyeket
szertartással kapcsolatos voltuk
foglal
egy
nagyobb
egységbe. 1
Szilágyi
:
A magyar
nemzet
története. VI. 550. és
közy: IV. (M. H. H. Script. XXX.) 177; Sz. 1885, 580—1. s E IV. (M. H. H. Script. XXX.) 225. o. E. VII. 413.
SzamosSzamosközy
köv. 2
;
.
1*
I.
FEJEZET.
Keresztel. — A keresztnév megválasztásának szempontja. — — Ideje. - Vendégek részvétele. — A komaság elvállalásának megtisztel volta. — Keresztelési ajándék adása. — Keresztszülk helyettesítése. — A lelki rokonság világi kapcsoló ereje. — Kereszt-szülk és gyerA A
keresztelés napjának kitzése.
keresztel megülésének módja.
mek a
Az egyházi
keresztelés
tzése.
közti viszony.
kapcsolatos családi ünnepségek
szertartással
közül általában a legegyszerbb a keresztel.
kások nagyjában máig voltak.
Csakhogy ma,
nyebb
és
is
olyanok, mint
megtartásával,
Nem
van
ezért
fiacskáját,
ki
haldokolni
napvilágot,
köny-
mégis nem sietnek
mint a XVII. században.
gyermek életkeresztelik meg mindjárt; mint Hoffmann azért, mivel alig hogy megpillantotta a
arról az esetrl
György
követett szo-
három évszázaddal elbb
mint annak idején,
annyira a keresztel
s
itt
jóllehet a közlekedés aránytalanul
gyorsabb,
ben maradása
Az
mikor kétséges
szó,
kezdett,
lelkész
a
hiányában
kezei által részesült a keresztség szentségében. 1
nagybátyja
Vagy
a
gyönge,
beteges Thurzó Erzsébetke keresztelése, mely a születése utáni
napon ment végbe
Hanem
ban. 2
ünnepélyesen
Lietava
(Litvamez) várá-
általában egy-két hét leforgása alatt keresztvízre
csecsemt. Túlnyomó a rövidebb idn belül megtartott keresztelk száma. Esterházy Dániel fiainál is látjuk ezt. János, ki 1625 január 27-ikén született, még e hónap harmincadik napján vétetett föl az egyház tagjai közé. 3 Testvérénél, Tamásnál már egy hétig vártak a szülk. 4 Zsigmondot, és Mihályt pedig megint hamarább keresztelték meg. 5 Keglevich Anna Zsuzsanna ötnapos korában László egy hetes, nvére tartották
a
:
nyerte
el
1
Sz.
IX/I, 359.
a
szent keresztségét. 6
1892, 624. 4
U.
o.
2 5
Ipolyi:
ü.
o,
Néha
Nyáry 6
talán azért
Krisztina.
Ál T. T.
2.
f.
42—3. I.
239.
nem 3
vártak
Új M. Múz.
KERESZTEL
5
egy hétig sem, mert vasárnapon akarták
nem
s
tzték
vasárnapot
ki
keresztelt
természetesen a legköze-
szeretvén halogatni a dolgot,
lebbi
a
tartani
napjául.
Kivételes
1
eset
Balassa
Imre halogatása, ki szent Márton napján (november 11.) született leánygyermekét szent András napján (november 30) akarta csak megkereszteltetni. 2
Néha
apa távolléte késleltette kissé a keresztel Esterházy Miklós gróf ugyan megírja hitvesének,
talán az
megtartását.
hogy ha szükségesnek
tetszik a kisdedet megkeresztelni,
nincs otthon, csak tegyék meg.
Ha fiú, adják
míg
nevét, ha leány a
az
nagyanyjának nevét neki. 3 Thurzó Imre leánykáit is nagyanyjuk, illetleg anyjuk nevére keresztelték Erzsébetnek és Krisztinának. 4 Hogy ez mintegy a tiszteletnek volt jele, Hoffmann György följegyzéseibl
családi
is
látszik,
ki a kassai
—
Ebédre, 8 néha talán csak vacsorára hivták
R.
III.
(Meglehet, hogy véletlen találkozás
6.
jutott
följegyzések
tottak
keresztelt.
R.
III.
5,
6;
1901, 364; I.
a
vendége-
valószínleg amint reggel 9 vagy délután 10 tartották a keresz1
pontja.
a keresztel meg e se nek
m^ d
a
—
szólott. ket,
^naks^em-"
három vértanú 5 fiait az dics
következ években született emlékükre nevezte Istvánnak, Menyhértnek és Márknak. 6 Már az a tény, hogy kevés id jutott a keresztelhöz való készüldésre, sejteti velünk, hogy egyszerbben, családiasabb jelleg ünnepéllyel ülték meg az újszülött ez «els tisztességes napjátö. 7 Ez az egyszerség azonban valószínleg csak abban nyilvánult, hogy kevesebben voltak hivatalorendesen csak környékbeliek, kik hamarosan elérkezsak hettek és abban, hogy a vigasság csak a keresztel napjára halála (1619) után
keresztnév
alapján látjuk,
Knauz:
M. Gazdt. Új M. Múz.
«Kortan»-ával
összevetve
Sz. IX. 333, 339; IX/I, 359,
;
de az e korból ránk
hogy túlnyomólag épen vasárnapon Sz.
360; Rimay
a
köv.
tar-
helyeken:
1892, 622; T. T. 1897, 73; J.
lev.
316;
M. T.
T. 2.
239. talált 16 adat közül kilenc szerint vasárnapra esett a keresztel.
f.
Azon-
ban egy protestáns egyházlátogatási jegyzkönyv szerint «ha az kis gyermek megkeresztelésekor puxtrekot csinálnak, a pap vasárnap ne kereszteljen)). :
T. T. 1906, 98.) 2
Rimay
3
T. T. 1901, 489.
4
Ipolyi:
5
A
6
Sz.
8
T. T. 1897, 73.
J.
Lev. 316.
Nyáry Krisztina. 43; Kubinyi: Thurzó Imre. 139. nemrég boldoggá avatott Körösi Márk kanonok, Grodecz Menyhért és Pongrácz István jezsuita atyák. {Szilágyi: Magy. nemz. tört. VI. 223.) 1892,
624.
7
Gönczi szabó
9
R.
III.
5—6.
levele. (M. 10
M. Gazdt.
Gazdt. Sz. IX. 332.) Sz. IX. 333.
ideje.
6
FEJEZET
I.
Az elbbi esetben már
telt.
és jóbarátok a is
hét órára 1 gyülekeztek a rokonok
vendéges házhoz.
A
délutáni keresztel idejéül
kitzni. 2
korai órát szoktak volt
Szép, diszes takaróval letakarva vitték a kisdedet kereszt-
szüli a pap
elé. 3
Az egyházi
szertartást 4
Peth
fejezték be.
követ lakomát
férfiak ivással
a
Sebestyénné egy hordó bort adott bátyjának,
Hosszutóthy Jánosnak, fia kereszteljére, 5 amelynek elfogyasztását valószinüleg elmozdították a pohárköszöntk, melyek ily alkalmi lakomáknál elmaradhatatlanok voltak. vendégek részvéteie.
táncra sz ö r
is
perdült. Ilyenkor természetes,
— egész napig tartott a
tehetjük
ezt föl,
hogy
vendégeskedés. 6
ha messze útról
is
A
fiatalság talán
—
mint legtöbb-
De különösen akkor
jöttek meghívottak. így
a
Szepességben lakó Orlay Miklós családjával jókora kirándulást fiának kereszteljén Domanizsban, tett, hogy Esterházy Gábor
Trencsénmegyében résztvegyen. 7 De ily távoli vendégek ritkán tehettek eleget a meghívásnak. Mérey Zsófia, özvegy Czobor Pálné sem fogadja el Révay Péter fiának kereszteljére, mivel nincsenek hozzá lovai. «Az útnak hosszú voltával sem gondolnék)), válaszolja
arra
a
oda
akin
valók,
János,
szíves
a
költ,
a
de «lovaim nincsenek Szerencsésebb volt Rimay
meghívásra,
mehetnék». 8
vendéglátás
örömében
Thurzó Imre, onnan visszatérve útba
:
ejtette
a
Tokajba utazó
családja e kiváló
hívének házát, aki már várta a furat, újon született leányának,
Máriának keresztségére. 9 a a komaság eiváiiaiásának
voita.
komaság
A
melyben Thurzó Rimayt a költ igaz, nyájas vendég-
kitüntetést,
elvállalása által részesíté,
szeretetével igyekezett meghálálni.
10
Általában akkor
sadalmüag egyenrangú egyének vállalják a kisded szüli mindig megtiszteltetésnek
el
is,
ha
tár-
a komaságot, ezt
veszik. 11
De
a többi
2
Két óra. (M. Gazdt. Sz. IX. 333.) János összeírásában olvassuk «egy török szép aranyos tesztement»-rl, «kiben minket kereszteltenek». (Teleki lt. 1616.) A Magyar 1
R.
3
Orlay
III.
6.
Oklevélszótár szerint 4
Az
pénzt adnak az
:
pannus, Tuch.
Egy
1629-
i
protestáns
jegyzkönyvben olvassuk, hogy «az kereszteléstl egy-egy komák az rectornak». (T. T. 1906, 74—5.)
6 M. Gazdt. Sz. IX. 332. M. N. Múz. lt. Tany. 1601. jun. 19. 9 Ipolyi: 8 Nyáry Krisztina. 13. Rimay J. Lev. 200. M. H. L. 207. n M. Gazdt. Sz. IX. 332, 333. ° Ktibinyi: Thurzó Imre. 41. 5
l
tesztemény, tésztamén
érte járó illetményt a keresztszülk fizették.
egyházlátogatási
7
:
KERESZTEL
vendég megjelenését
úgy
is
7
hogy
tekintik,
ocondecorálja)), 1 ékesíti. 2 Viszont ezek
is
ünnepséget
ez az
szívesen veszik a
meggyri
Mint báró Pálffy Miklósnak, a hsnek özvegye Fugger Mária, kit Majthényi György arra kért, hogy leányát engedné el fia kereszteljére, írja, hogy igen nem feledkezett)) kegyelme «ez dologbúi köszöni, miszerint hívást és megköszönik.
.
meg
.
.
róluk. 3
Almássy István gyermekeinél nemcsak egy keresztapa és egy keresztanya, hanem többen vállalták el a keresztszüli tisztséget. 4
Szokásos
hogy
volt,
dékkal kedveskedjenek
a keresztel alkalmával valami aján-
Héderváry J
keresztszülk.
a
J
Istóknak t
kereszteljekor
gyri fkapitány egy arany lancocskat es De nemcsak ékszer lehetett az ajándék tárgya.
a
függcskét adott. 5 Mások egy süveggel
Ez valószínleg függött egy-
a keresztszül gazdagságától, másrészt attól
részt
a
beérik. 6
is
megkereszteltnek
szüli.
Gábor,
Bethlen
hogy kik
is,
mikor Erzsébet,
Jakab angol király leányának és V. Frigyes rajnai választóés cseh királynak Róbert fiánál vállalta el a keresztapaságot, I.
Thurzó Imrével igazán fejedelmi ajándékokat küldött nemcsak keresztfia, hanem szüli számára is. A szertartások végeztével Thurzó üdvözölvén a királyt, átadta a Frigyesnek küldött ázsiai eredet fehér lovat ékes szerszámával, a gyermek részére pedig egy mvészileg készített s drága gyöngyökkel kirakott kardot, az anyának egyiptomi lenbl sztt és különféle szövetrajzokkal ékesített gyolcsot a
odaküldött
helyettesül
hozott magával. 7
Még
pedig a
a leányt keresztanyja szokta
fiút keresztapja,
volt megajándékozni.
Esterházy Miklósnak nejé-
Erre utalnak
hez intézett következ sorai:
«
Tegnap
a
komaságon Gáli Péter
uramnál voltunk. Mártának körösztölénk a leányát, s én mellém képedben, édes fiam, egy vén vásott asszont állatának volt, de a komák és komaasszonyok hogy ugyan mi legyünk, azt kívánja a koma. S noha édes atyámfia jelen nem lehettél, mindazonáltal ugyan körösztleányod azért neked is ér, és valami ajándékot tartozol neki küldeni...
1
R.
III.
Sz. IX. 339.
6. 5
R.
2
M. Gazdt.
III.
249.
&
Immár
Sz. IX. 332.
3
te édes
fiam
T. T. 1897, 73.
T. T. 1901, 364.
7
Gy. T.
4
lássad,
M. Gazdt.
és R. F.
III.
207.
Keresztelni a i ándék
adása.
8
I.
mivel kötelezed
el
köröszt leányodat ; mert ha fiú volna, én egy
süveggel megérném, és azt Keresztszülk
**"
FEJEZET
magamra
kész volnék
is
venni.;)
1
Egyszersmind látjuk e sorokból azt is, hogy volt rá eset, mikor valaki «a komaság szent szövetségének terhét fölveszi)) 2 akkor is, ha személyesen nem mehet el a keresztelre. Bethlen Gáborné, Károlyi Zsuzsanna is kimenti magát Thurzó György özvegyénél, ki unokája keresztanyjául hívta meg t, hogy nem mehet el, mivel sógora, Rhédey Ferenc meghalt s a temetésre kell mennie, de írja «azért kegyelmetek
—
engömet
—
akaró komiának tartson». 3
jó
Néha képviseletükben
küldenek valakit a keresztelre, mint Bethlen Gábor, mikor Thurzó Imre leánykájánál elfogadta a keresztatyai tisztséget. 4
napon már megkeresztelték, a fejedelem utólag, néhány nap múlva küldi el képében Bossányit, mert a « keresztség, ha szintén végben vitetett is, de affell az komaságnak sacramentumait megtartsuk.)) 5 Általában szövetséginek 6 tekintették a koma«szent s ág°t- Palocsai Horváth György egy újabb keresztelre azzal hivja meg Marjássy Ferencet nejével, hogy «az elébbeni atyafiságos komaság confirmáltassék)). 7 Szóval ez sokszor még szorosabbá tette a barátság, bensségesebbé a rokonság kötelékét. hogy a gyermeket
Igaz ugyan,
a
íeiki
rokon-
kapcfoió^ereje.
közti^szony
Zsuzsanna,
Károlyi
Keresztszülk
születése utáni
a fejedelemasszony,
még
végrendele-
megemlékezik egyik keresztleányáról és 12 sing kék atlaszt hagy reá. 8 A végrendelkez Fejérvári Márton, gyri polgár pedig úgy látja fia javát leginkább biztosítva, ha épen keresztatyját teszi meg gyámjának.9 De a figyelmes gyermek tében
1S
idnkint keresztszülit valami meglepetéssel. Armpruszter Ferencnek az keresztleánya, mint újságot, rögtön, mikor fájáról hullani kezdett, százhúsz gesztenyét küld, mindmegannyi zsákocskába varrva. 10 is
fölkeresi
1
1621 ápr. 17. 332.
7R. ni.
4
6.
M. Gazdt. Sz. IX. 332. 5 u. Ipolyi: Nyáry Krisztina. 43. s
j.
m
3
2
T. T. 1901, 364.
.
in. 246.
9
o.
T. T. 1899,526.
M. N. Múz. lt. Tany. 6 M. Gazdt. Sz. IX. 10
Rimay
J.
Lev. 282.
II.
FEJEZET.
Házasság. /.
A
szokások általános ismertetése.
A
házassággal kapcsolatos szokások különbözsége: a) a. mai szokásnak megfelel ünneplés, b) az eljegyzés és lakodalom együttes megülése, c) a maitól elüt szokás.
—
A
mkifejezések következetlen használata.
— Ebbl
ered
zavarok.
—A
leg-
általánosabban követett szokás.
A
Azok ségekre
melyek a házassággal kapcsolatos ünnep-
az emlékek,
és
vonatkozólag
szokásokra
a
XVII.
század elejérl
házasság-
gai kapcsoia-
küi?nböz-
nagyobb fényrl és pompáról tanúskodnak, mint amilyen korunkban szokásos; de korántsem mu-
reánk
jutottak,
tatják
a
Az
elbb
sokkal
szokásoknak általánosan az volt,
is
azt az egyöntetségét,
követett
hogy
két
ma
melyet
sége.
látunk,
a mai
szo-
három évszázaddal alkalommal ünnepeljenek. Elször
kásnak
™ eg -
szokás ugyan
,
„építs,
akkor, mikor a házasságkötési Ígéretet teszik, vagyis az eljegyzéskor,
midn
minden egyházi szertartás nélkül; a házasságot pap eltt megkötik:
és
a
Ritkábban ugyan, de találkozunk oly eljegyzést
és
lakodalmat
egyszerre
másodszor akkor,
menyegzkor. esettel is, hogy
tartották
meg. az
az
Ilyenrl
"
már köze-
értesülünk Dóczy András levelébl, olvasván, hogy ledik kézfogásának napja, «mely kézfogás alatt
Az és
menyegz-
nek is meg kell lenni isten szentségébl)). Gróf Nádasdy Tamás meghivójából is látjuk, hogy húgának, Peth Máriának, egyazon napon volt «kézfogása s mind menyegzje)). 2 Pálóczi Horváth 1
György
az nap,
dött vele. 3
melyen eljegyezte Gálffy Annát,
Az Esterházyak
meg
családi följegyzéseiben
is
is
eskü-
olvassuk,
hogy Esterházy Dániel kézfogását és menyegzi lakodalmát egy napon tartotta. 4 S hogy ez a szokás a nép körében is 1
E.
O. E. VI.
H. Script. XXXI. 1Q3.
429. 4
2
M. N. Múz. lt. Tany. Új M. Múz. IX/I, 359.
1615. febr. 16.
3
M. H.
eljegyzés
lakodalom ü i ése
.
10
FEJEZET
II.
megvolt, arról egy református egyházlátogatási jegyzkönyvbe foglalt parancs tanúskodik,
mely
meg,
még
esküdjenek
«reggel
kézfogáskor
A üt
szokás.
meg nem
szerint
nem ebéd
:
után,
hanem
penig az templomban, az kik
esküsznek)).
1
említett szokás sajátságos összevegyítésének látszik
két
szemünkben az a maitól egészen eltér szokás, melyet Altorjai báró Apor Péter rajzol «az régi erdélyiek lakodalmairól és házasságiról)) írva. 2
az
Eszerint
izben ünnepeltek ugyan, de
két
és a tulajdonképeni
eljegyzés
esküv
meg; hazaadásakor ment
egyszerre volt
ünnepség a leány végbe, amely alkalommal Apor már nem említ tartást, így magyarázza Apor elbeszélését Kováts tétben báró Radvánszky Béla fölfogásával, ki az kézfogás- és gyrváltáskor említett és pap a
lakodalmi
második,
esküvést 4
«elzetes esküvés»-nek
tekinti, 5
egyházi szer-
Gyula, 3 ellen-
Apor
által
eltt
történ
a
mint amelyet a lako-
dalomkor majd egy utólagos esküvés követ. De ilyent a különben mindent oly részletesen eladó Apor nem említ, ami Kováts Gyula fölfogásának kedvez. Ha Apor <(Metamorphosis»-át a XVII. század els tizedeinek szokásait illetleg nem is tekinthetjük
ama
mégis,
forrásnak,
mint
az
vennünk.
nyomán haladva kell magyaráznunk Kanizsai Jánosnak ama följegyzéseit, melyek házasságára vonat-
Pálfi
Apor
Minthogy
koznak.
homályossá,
Czene,
et
hoc
épen
ezeket
a
használt kifejezések teszik
szövegüket ismerni, mely így virginem Viduae Nob.(ilis) Matthaei Botló de
szükséges
((filiam
:
Királyfia
(sis)
vett
korbeli emlékek megvilágítóját, figyelembe kell
Talán
szól
értelemben
szoros
Ursulam,
eredeti
ven.(erabilibus)
d.(omino) Stephano
ver Comar
existentib.(us)
mihi
d.(omino)
viris
Bölczkej,
Uyvarien.
Ersec
illó
Ecclesiar.(um) Minisírís pronubibus (sic
meae sociam
in vitae
dec. 1. 2.» 6
Itt
Pálfi János, Királyfiai Botló
tehát arról van szó,
Máté özvegyének
!)
conjugem de-
et
sponsavi 1611 sept. 21. » és utána: «celebravi nuptias
Comarini 1611
Petro
cum
ipsa
hogy Kanizsai
leányát, Orsolyát,
Czene Péter érsekújvári és Bölcskei István komáromi prédikátorok, mint násznagyok eltt 1611 szeptember 21-én élettársul
1
2
M. H. H. Script. XI. 375. munkájában (megj. 1883) 188. és
T. T. 1906, 64.
Magyarországon))
c.
H. H. Script. XI. 377.
5
r.
i.
353.
J. T. 1880, 193.
3
házasságkötés
köv. lapokon.
4
M.
HÁZASSÁG és feleségül veszi.
1
Továbbá
év decemberében ülte
mondani
tás nélküli
A
azt jegyzi föl a naplóiró,
lakodalmát
Komáromban
úgy értelmezzük, hogy
leánnyal. Vagyis
így
meg
1 1
—
esküvs
lakodalmat
—
a nevezett
egyházi szertar-
tartottak.
korból ránk jutott följegyzésekbl
tárgyalt
az
ha szabad röviden
késbb
eljegyzést és
hogy
több adat-
azonban az eljegyzés és lakodalom ilyen megünneplésének szokását nem tudom támogatni. 2 Meglehet, hogy azoknak az eseteknek egy része, melyeknél külön eljegyzésrl vagy kézfogóról és külön lakodalomról vagy menyegzrl van szó, szintén ide volna sorolható, ha részletesebb följegyzés maradt tal
volna ránk. Hiszen Apor
csak kézfogóról
is
meg gyrváltás-
amikor pedig ez egyúttal esküv is házasságkötés is végbement. Egyáltalában, mint a desponsatio szónál
ról beszél,
mellyel a
volt,
nem
a mkifeje
szavaihoz minden esetben azt a fogaiegyes ° QJ melyet ma jelölünk vele. Mert maguk az egy-
kezetlen has;
láttuk, 3
is
szabad a kútfk
mat fzni, korúak következetlenül használták az egyes kifejezéseket. Például a kézfogó alatt közönségesen az eljegyzés napja értend, 4 néha mégis a lakodalmat jelölik vele. Thurzó György, a késbbi nádor, leányának, Juditnak lakodalmakor a szolgák által követend rendre vonatkozólag utasítást írt, melynek kül1
Desponso
szereplése utal
rá.
értelemben
ily
vehet, jelen esetben
is
Werbczy Hármaskönyvében
értelmét Kováts Gy,
mindkét értelemben
i.
m.
184.
fejti
1.
eljegyzés
:
—
ki.
Hogy
házasságkötés
és
násznagyok
a
desponsatio szó
a
e szót
származékait
és
(duxta
Sacrosanctae
107.) Itt a 2
Ecclesiae rítum et consuetudinem» veszi «jamque mihi desponsavh. (Vajda : Dániel cs.
= eljegyeztem
Azonban egy korábbi
levelének
szól,
Catholicae leányt,
desponsavi
támogatni
jutott adat
egy mikor
mutatja
használták,
lakodalmi meghívó, mely a «sponsaliorum solemnitatum d/em»-re feleségül a nevezett
ilyetén
utóiratában
látszik
;
(1588) és azt,
olvassuk
:
= lakodalom.
sponsaliorum solemnitas
hogy
egy késbbi e
szokás
«Az, hol azt
írja
(1644)
megvolt.
idbl
Bakyth
ránk
Anna
Kd, hogy sok furak és
fasszonyok voltak az Magdolna asszony menyegzjén, de hogy csak kéz fogásul volt az menyegz abban bizony nagy kárt töttek nyavalyás Magdolna asszonynak
;
mert az sok urak és asszonyok mind ajándékokkal jöttek volna». A másik helyen pedig: «...még ez farsangban az kéz
(M. H. L. 53.)
alatt lehetett volna meg az klmetek lakadalma, mert az lakadalomnak minden ceremóniáit, és annak illend praeperatioit, az kid. gyászos állapotjára nézve, mostanság meg nem lehettek volna». (R. III. 32.) 4 * Lásd fönt 1) alatt. Károlyi ot. IV. 4; M. T. T. 2. f. I. 240.
fogásnak szine
zésekkö ^ e1
n áiata.
12
II.
sején ezt olvassuk
napjára
FEJEZET
«Az én szerelmes leányomnak kézfogásának
:
rendelés, ki volt Bichén 25 nov. 1607.))
Pedig ez a lakodalom napja volt, nem az eljegyzésé, amint Thurzónak nejéhez intézett levelei mutatják; mert már szeptember 11-én azt írja «Tudom, hogy Jakosyth uram, fiam is sollicitálni fogja leányunknak huzaadását* 2 És ugyané hónap 26-án meghagyja, hogy «Gyurchanszky és Zavodszky menjenek föl» Árvába «és az lakodalomhoz való élést is intézzék el ». 3 Thurzó Judit nvérének, Ilonának, 1614-ben tartott lakodalmakor adott utasítást meg Radvánszky Béla báró jelzi kiadásában úgy, mint «gróf Thurzó Ilona kézfogási ünnepélyén követend rendtartást)). 4 Egyéb följegyzésekkel való egybevetés itt is arra enged következtetni, hogy menyegzrl van szó. Az ez alkalommal elfszerekrl már Radvánszky is úgy emlékszik fogyasztott meg, mint a lakodalmi ünnepélyen 1614 február 4-étl 12-ig elfogyott fszerszámokról, 5 amibl kiviláglik, hogy a nem is két héttel elbb «Thurzó Ilona kézfogására Bécsben vásárolt való
1
:
.
fszerszámok)) 6 tulajdonképen
lakodalomra
a
vétettek.
Azon-
ban még sokkal fontosabb e kérdés eldöntésében Jakusith András báró levele, melybl megtudjuk, hogy már 1613 július 28.-án megvolt «Illésházy Gáspárnak gyrváltása Bychén Thurzó Ilona asszonnyal.)) 7 Az utóbbi esetben valószínleg csak a kiadó tévedésén alapszik a mkifejezések fölcserélése, azért könnyebben törünk a használt szó helyessége fölött pálcát. De a kútf szavaival ezt már nem tehetjük. Itt minden lehetséget számba kell venni, mely a homályos kifejezés igazolására szolgálhat. így merül föl az a gondolat, hogy talán az eljegyzést
nem
bár
Thurzó,
De ennek
napját.
mondja
és lakodalmat együtt ünnepelték s ezért
csak
szabatosan, az
mond
ellent,
kézfogónak
hogy
lakodalom
a
az ilyen együttes
mindkét mozzanatot ki szokták volt emelni; 8 s föltehetjük, hogy ha csak az egyikrl emlékeznének meg, akkor arra a fontosabbikról, a menyegzrl szólnának. Ha pedig gondolunk, hogy kézfogásnak azért mondják a lakodalmat, mivel talán az eljegyzés alkalmával ennek csupán egyik mozami pedig kivételzanatát: a gyrváltást eszközölvén ünneplésnél
—
1
4
R.
III.
R.
8.
III.
14.
s
R.
2
III.
Thurzó Gy. 64.
©
R.
ILI.
nejéhez.
lev.
62.
7
II.
3
199.
T. T. 1891, 600.
8
i.
m.
Lásd
9.
II. 1.
201.
HÁZASSÁG
számba ment napján
—
azt látjuk belle,
fzött jelentés
mennyegz
a másik mozzanatot: a kézfogást a
meg; még akkor
eltt tartották
ésketés
az
13
hogy
e kifejezéseket
de az
szempontjából,
sem használták egész
csak
is
nemcsak a ma hozzájuk akkori
szerint
fölfogás
szabatosan.
amúgyis Ebbi ered zavarok rövid és hiányos följegyzések alapján csak nehezen tudjuk megrajzolni azokat a társadalmi szokásokat, melyek a házasság Ez sok zavart okoz. Innen ered
hogy
az,
az
-
megkötésével kapcsolatosak. Megnehezíti
mény
hogy
is,
nem
szokásokban
a
még
ezt
egyöntetséget.
látunk
hogy
Erre nézve azonban azt mégis elfogadhatjuk,
ma
mely
volt a legáltalánosabb,
megvan
is
elválasztott eljegyzési és lakodalmi
által
hogy
az a szokás
a mátkaság ideje
ünneplés,
meg
utóbbi alkalomkor kötik
az
:
az a körül-
olyformán,
a jegyesek a
házassá-
got az egyház szine eltt. Ezt következtethetjük elször abból is,
hogy
a
(1545
zsinat
trienti
— 1563),
melynek határozatán kort egy félszázaddal
mai alakszerség, a tárgyalt megelzte. És ha a trienti határozat országszerte nem is volt még befogadva a XVI í. század elején, már több helyen valószínleg mégis követték. A kánonjog különben is már jó ideje különbséget tett a «sponsalia de praesenti» (házasságkötés) és a «sponsalia de futuro» (eljegyzés) között, s ezt már a XIII. század vége óta nálunk is ismerték. 2 A kánonjog pedig alapszik
a
1
irányadó volt a protestánsoknak
De konkrét adatok megfelel szokás
is
részlet
még
a XVII. század elején. 3
támogatják azt az
volt
testánsokra nézve a
is
hogy
állítást,
a
mainak
a legáltalánosabb. így mindjárt a pro-
már
említett egyházlátogatási
nemcsak a kézfogó
esküv
és
hanem egyszersmind
együttes
jegyzkönyvi
megtartásának
kett elválasztásának is, mert így szól: «Reggel esküdjenek meg, még penig az templomban, az kik kézfogáskor meg nem esküsznek)). 4 Az egyes bizonysága,
1
Kováts:
2
Dr.
A
Békefi
a
házasságkötés Magyarországon. 99.
Rémig: Vallásos
és
erkölcsi
Magyarországon az
élet
Árpádházi királyok korában. (Katholikus Szemle. X.
190.)
— Az
1279-i budai
zsinat határozata szerint az egyház szine eltt kössék a hivek a házasságot,
de megengedi, hogy házasságköt tudta nélkül
köthetnek.
magyar házassági jog» 3
Kováts:
A
(Kováts
cim
ervel nem
Gy
:
Felelet
munkájára. (18S7)
biró
báró
eljegyzést
Roszner
az egyház
Ervin
«Régi
28.)
házasságkötés Magyarországon. 188.
4
T. T. 1906, 64.
a
íegáitaiá-
nosabban k °-
14
II.
esetek emlékei
is
FEJEZET
gyakran emellett tanúskodnak. Tudjuk, hogy
Thurzó Imrét Nyáry Krisztinával szintén menyegzjük alkalmával eskette meg Alvinczy Péter kassai prédikátor, miután körülbelül egy évig jegyesek voltak. S mikor Thurzó Imre meghalt és özvegye Esterházy Miklóshoz ment nül, szintén nem az eljegyzéskor, hanem a «lakodalom» napján adta meg frigyüknek az egyházi áldást Szucsány templomában Pázmány 1
Péter, az ország fpapja. 2
Állításunkat
katholikus
úgy a nép, mint
tehát
frangúak körében,
a
részrl egyaránt igazolják emlékeink.
és protestáns
2. Eljegyzés.
Elzmények
aj
:
sági szerzdés.
mellzése. ritka volta.
A A
A
Elzetes tárgyalások. Házasszempontok tekintetbevétele és Szüli beleegyezés nélkül kötött házasságok
(A család beavatkozása.
választás.
Vagyoni
Dispensatio.
polilikai
és
származásra való tekintet.
föllebbvaló beleegyezésének kikérése.
okai. Udvarlás.
A
nk társadalmi
férfiak és
A
viszonyok ilyetén alakulásának
érintkezésének korlátai.
A
férfiak válasz-
tásának nagyobb önállósága. Kikosarazás. «Commendálás». Rákóczy Zsigmond utasítása.
Elzetes tudakozódás.
létesítése levél útján.
—
c)
Pártfogók szerzése.)
—
Leánynézés.
b)
Leánykérés. Leánykérk, «hites» leánykér.
Összeköttetés
A
leánykérés
— Jegykeszken. — — gyrváltás elmaradhatatlansága. A jegygyr a házassági Ígéret jelképe és biztosítéka. — A házassági Ígéret kötelez volta. — Városi polgárok felfogása. — Mátkaság A jegyesek neve és kölcsönös szólítása. — Ajándékváltás. — A mátkaság idejének tartama. — Kora ifjúságban kötött házasságok gyakorisága. — A házasulandók korviszonya. — Pletyka. formaságai.
—
Eljegyzés napja
:
A kézfogás módja. — Eljegyzési Jegygyr. — Átörökítése. — A
A
kézfogás és gyrváltás megtartásának ideje.
módja. —
ajándék. — Gyrváltás
:
A
Elzmények.
szoros értelemben
eltt figyelembe
kell
szokások tárgyalása
eljegyzési
vett
venni az elzményeket
is,
attól a pillanattól
mikor a házasság eszméjét akár a legénynek, 3 akár az eladó leánynak 4 családja, vagy hozzátartozói fölvetették. fogva,
Maguk A
A
választás.
a
fiatalok
állóan. Erre vall az a a
hányták-vetették
meg
vegye ugyancsak 1
választottak
és
sok följegyzés, mely azt
családban az eljegyzendk
család be-
avatkozása.
ritkán
érzelmére
a dolgot. Forgách
méltatlankodott
Kubinyi: Thurzó Imre. 54—5.
azon, 2
Ipolyi:
való
határoztak önmutatja, tekintet
hogy nélkül
Zsigmond nádor özhogy Csáky István Nyáry
Krisztina. 77.
T. T. 1879, 119. (Zrinyi azt üzente Batthyánynak, hogy Nádasdy Pál nála volt és elvégezték, hogy Cziráky Mózes leányát vegye el Nádasdy Pál.) 4 Acsády: A Széchyek Murányban. (Sz. 1885, 212.) 3
HÁZASSÁG
minden
nem
kedni, mintha
is
is
leányasszonnyal
,
volna, pedig
lett
ehhez a legtöbb köze van
nem
a
beállott s
hír nélkül
15
— monda —
akart
az anya
az,
egyez-
akinek
kisasszonnyal ezután
a
akar semmit közölni. 1 Bethlen István és Széchy Mária
közt létesítend házasságot
is
hosszasan tárgyalta
meg egymás
St
nemcsak a legszkebb családi körben tanácskoztak, hanem távolabbi rokonok bevonásával is. Mert ezek igényt is tartottak arra, hogy tanácsukat kikérjék. 3 Mikor Beliszkói Szunyogh János eladta Thurzóné Czobor Erzsébetnek, hogy leányát, Thurzó Annát házastársul szeretné venni, Czobor Erzsébet azt felelte, hogy afatyafiai és tutori» család
két
közt a
feje. 2
nem
beleegyezése nélkül határozott választ
Révay
Péterrel tudatja, mivel
«
adhat.
E
hírt aztán
üdvözült szerelmes ura
is»
ennek
gyermekei közül egyet sem «kötelezett» házasságra. 4 Rhédey Ferenc is kikéri Bethlen Gábornak, felesége sógorának tanácsát arra nézve, hogy mostoha leányát 5 feleségül adja-e Kendi Istvánnak. 6 A fejedelem pedig még azt ajánlja Rhédeynek, hogy mások véleményét is kérdezze meg ez ügyben. A felek tárgyalásai magára a személyre, 8 a hozományra, 9 jegyajándékra, 10 vagya szükséghez képest más körülményre is <(hire
és tetszése nélkül »
vonatkoztak.
Épen
elbb
az
Elzetes
tár-
gyaiások.
Bethlen tanácsá-
említett esetben,
hogy «jobb móddal és nagyobb becsülettel mehessen véghez» a házasság, Rhédey arról tárgyal Kendivei, hogy lesz-e majd politikai pártjukhoz és hogy a leányt hitében nem ból,
h
háborgatja-e? 11
A vallási
kérdés másutt
is
szerepel. 12 Ily esetek-
ben nem elégedtek meg a szóbeli Ígérettel, hanem egyezséget, házassági szerzdést kötöttek. Wesselényi István els házassága alkalmával (1604) a házassági szerzdésben kötelezte magát, hogy
nem
nejét az evangélikus vallás gyakorlatában háborgatni 1
3
2 Deák: Wess. A. lev. 81. Acsády : Széchy Mária. Wesselényi Anna írja Varkocsnéról kegyelme
«
:
tart,
mint ha atyja
Wess. A.
lev.
fia
nem
M. H.
L. 189.
8
Bethl.
G. pol.
s
tina.
1872, 346.
13-14.
x. T. 1881, 287.
is
szintén
úgy
tudatta vele szándékát. (Deák
*
90; Deák: Wess. A.
lev.
Acsády: Széchy Wess. A. lev. 80. 9
Sz.
nem
23.
69.)
*
»o
volnék», mivel
fogja,
Mária.
l *
Bethl.
23,
30;
G. pol
7
u. o. lev.
Bethl. G.
lev. 90.
T. T. 1881, 289.
81. pol.
12
lev. 425.;
ipo lyi;
Nyáry
Deák: Krisz-
Házassági szerzdés,
*
16
st
FEJEZET
II.
neje jószágaiban evangélikus prédikátorokat
is
fog tartani.
Midn
második nejéül (1609) Gyarmathi Balassa Ilonát vette el, hasonlóról adott irást a leány anyjának, 2 st mindkét esetben még arra is kötelezte magát, hogy jegyajándékul 3 lengyel szokás szerint kétannyit köt le, mint amennyit neje arany- és ezüstnemekben házához hozott. 4 Néha azonban a «kötés»-t
nem
ítélték
Ha
Dispensatio.
szükségesnek. 5
közel rokonok
fölmentés kieszközlésérl
Az
vagyoni és politikai
pontok
szem-
yq]^
SZ(^ r
tekin-
tétbe vétele és
meiidzése.
pontok az k ociá ssa i
tárgyalásoknál valószínleg több-
elkel irányadók; de nem
családok körében politikai szem-
vagyoni, ^-^ '
írja
Kendi
'
mindig. Bethlen Gábor méltatlan-
Istvánról,
hogy
«
Kendi uram a szent
retetrül az házasság állapotjában keveset
eszemben vészem vín aszszont, ki
:
nem
mert im
régen
sze-
gondolkodik, a mint Sándorfinét, a nagy
nagyobb
50 esztendsnél
volt
dispensatio,
gondoskodni. 6
kellett
is
megelz
eljegyzést
házasulandók, a
voltak a
sokkal, kevés
gazdaságáért elveszi vala, ha az aszszonnak akaratja
lett
volna
Es úgy látszik, voltak mások is, kik hasonlóképen gondolkoztak, mert ugyancsak Bethlen egyik levelében olvasunk arról is, hogy «kiváltképen mostani emberek az jószágtalan, rá». 7
sztetlen leányon
nem
igen szoktak kapni». 8 Mégis
nem
általáno-
mert valószínleg voltak az ellenkezre rokonok segítettek ilyen alkalomkor, is esetek. Néha jóakaró adományukkal pótolva a hiányt. Lépes Bálint nyitrai püspök, mikor rokonának, Lépes Andrásnak házasságáról esik szó,
síthatjuk e fölfogást,
hogy az nem
kijelenti,
zálogban van.
Ad
Lépes Andrásnak, amivel
annyit
még
hatják a jószágot és
marad
is
arra való tekéntetem
nem
volt
1
R.
I.
354.
2
Sz.
hogy a leány jószága
akadály,
lesz
1872, 347.
3
— A
kivált-
((táplálásokra való». 9
«Soha
— hogy
házas-
továbbá
írja
contrados kifejezést használta.
Radvánszky (I. k. 354.) csak a második házasságnál tud errl, hogy azonban a Dersffy Katalinnal 1604-ben kötött házassági szerzdésnek is van ilyen pontja, látjuk abból az oklevélbl, melyet báró Roszner Ervin «Régi magyar házassági jog» cim munkájában 426 427. lapon adott ki. 4
—
5
Deák: Wess. A.
6
báró Czobor Mihály és özv. Perényi Istvánné
lev. 80.
gr.
Thurzó Zsuzsanna
közt fennforgott sógorsági házassági akadálynak pápai fölmentése tárgyában létrejött okleveleket kiadta
báró Roszner Ervin
:
Régi magyar házassági jog.
317-323. 7
T. T. 1881, 288.
8
Bethl. Q. pol. lev. 90.
9
Károlyi
ot.
IV. 103.
HÁZASSÁG
ság
által
tetem
is
17
jószágot szerezzek atyámfiának, az volt,
és adjak nekiek)).
hogy jámbort,
hanem legels
tekén-
istenfélt, jó nemzetet találjak
1
Azt a kívánságot, hogy jó családból, régi nemzetségbl házasodjanak, már inkább lehet általánosítani. A különben
Kendi Istvánnál
elitélt 2
is
mint elnyt említi Bethlen
a származ
^J
a l0
et
hogy
azt,
nemzet». 3
«nagy Elfordult azonban az is, hogy a szülk tudta nélkül, vagy akarata ellenére választották élettársukat a fiatalok. De ez ritkán történt meg. Zrínyi György sem mert nyíltan ellenszegülni anyja akaratának, aki ellenezte Széchy Tamás leányával való házasságát. Csak mikor anyja meghalt, igaz ugyan, hogy akkor tartotta rögtön amint Batthyány nyomatékkal megjegyzi meg a kézfogót. 4 Ilyenkor meg néha valamely más tekintélyes
,^
beie-
e
."?' f+ kul kotort
házasságok
ntka volta
'
—
—
egyén
Szüií e
beleegyezésével
történt
az
eljegyzés.
Révay
László
hogy nvérét, Mária Salomenát «az úr nagysága palatínus úr akaratából » adták rsy Zsigmondnak atyjuk híre
jegyezte
nélkül,
föl,
mivel
egyáltalában
anyjuk pedig már
nem
is
katholikusnak
adni
nem
akarta,
élt. 5
Különben is szokásban volt, hogy furak udvarában tartóz- a föiiebbvaió e kodó ifjak uruknak beleegyezését kikérjék házasságukra vonat- é g ^érése. kozólag. Révay Mária Salomenát épen aznap 6 ígérték oda Orsynek, mikor bátyja, László Lakompakon kézfogóját tartotta Homonnai Drugeth Erzsébettel, kit « isten és az úrnak nga 7 akaratjábúh jegyezett el magának örök házastársul. Ennek megfelelen látjuk azt, hogy az úrasszony gondoskodik udvarló leányainak kiházasításáról. A fejedelmi udvarban szolgáló Pécsi Erzsébetet Bethlen Gábor gondviselésébl jegyezték el Mindg
szenti Gáborral. 8 Ilyenkor a lakodalmi
fúr, vagy a fejedelem udvarában
ünnepséget
tartották,
is
az illet
mint Rhédey Pál
Zsuzsanna egybekelésénél történte Határozott akaratnyilvánítást, de nemleges irányban, látunk
és Losonczi Bánffy
Révay Ilona részérl, ami kivételszámba mehet. Anyja halála
2
3
i. m. Acsády: A Széchyek Murányban. (Sz. 1885, 25.); T. T. 1879, 121. 5 8 T. T. 1907, 236. Új M. Múz. VII/1, 447. 6 u. o. 7 M. T. T. 1. f. III. 251. 9 «curam festivitatum thedalium celebrandarumque nuptiarum, hic Albae Juliae in curia nostra peragendam destinavimus.» (T. T. 1885, 458.) 1
90.
Károlyi
ot.
IV. 103.
Proscribált. (Bethl. G. pol. lev. 91.)
4
Keresztel, házasság és temetés Magyaroiszágon.
2
^
IS
II.
után
Illésházy
(1620)
FEJEZET
Gáspárné
vette
—
magához. Ilonának
—
eltökéllett szándéka volt, hogy soha mint bátyja megjegyzi férjhez ne menjen, «noha egynehány szerencséi voltak». Csak valami késre beszélték rá engedésre a rokonok. a viszonyok Hogy a házasság kérdésének elintézésében aránylag oly us^^okaT k* s szerep jutott épen a legérdekeltebb feleknek, részben abból 1
hogy nem
meg rá az alkalom, hogy maguk válasszanak és meggyzdjenek választásuk helyes voltáról. Az eljegyzést nem elzhette meg rövidebb vagy hosszabb ideig is
következett,
tartó udvarlás.
udvarias,
nem
volt
hozta
így
magával a
ezt
Egyrészt
társasélet.
—
mert megbénította az elszigeteltség minden család birtokán, vagy várában, néha messze a szomszédoktól lakván ami lehetetlenné tette a gyakori társasösszejövetelek, mulatságok rendezését. Másrészt épen a fiatalság volt oly élénk,
is
—
a
férfiak és
körében
nok társadalmi f
érintkezésének
a
férfiak
orm ák j^zé vo \{
ünnepélyre össze
korlátai,
st
és
nk
társadalmi
szorítva. is
gylt
a
merevebb nagy családi ö-
érintkezése
Ha néha e^y-egy ö ö-7
vendégsereg, a
7
7
lakománál külön
teremben foglaltak helyet a leányok. így Thurzó Judit kézfogásán az uraknak az öreg palotában, a leányasszonyoknak a várbeli palotában szolgálnak külön gazdák, étekfogók és bortöltk. 2 Külön étekfogók és borhordozók vannak kirendelve a leányasszonyok számára Thurzó Borbála 3 és Mária lakodalmán is. 4 Ehhez járult még az a fölfogás, amely rossz szemmel nézte, st sértésnek vette, ha a leányosháznál valamely nem rokon ifjú csak úgy látogatóba járt el. Forgách Zsigmond nádor özvegye annyira fölháborodott, mivel Csáky István átlépte e korlátot, hogy mikor késbb megkérte leánya kezét, csak az elkel rokonokra való tekintetbl nem tagadta asztalnál,
azt
a
sága.
'
Kikosarazás.
tle. 5
Mint Csáky
férfiak vá-
íasztásának na-
meg
külön
választhattak.
abbeli
István,
Az
aggodalma,
úgy
a
személyüknél
férfiak
nem
általában
önállóbban
szerepelhetett a
szülk
hogy akad-e még nem mondjuk azt, hogy
mint a leányosháznál,
egy ennyire is megfelel kér. Ezzel talán mindig az elsnek, aki bekopogtatott, odaígérték a leányt. Nemcsak Révay Ilona kosarazta ki néhány kérjét, mivel
1
2
lev.
81.
1636-ban harmincéves korában adták férjhez. (Új M. Múz. VII/1, 447.) 5 Deák: 4 3 Sz. 1877, 83. Wess. A. R. III. 16—17. R. III. 7.
HÁZASSÁG
szándéka melll
nem
akart
19
1
elállni;
Nyáry Pálné sem adta
leányát Kendi Istvánnak. 2
A
gyakrabban maguk kerestek maguknak feleséget, vagy legalább is szabadon választottak azok közül, kiket szülik, vagy rokonaik nekik kiszemeltek. Mert errl is beszélnek forrásaink. Thurzó Szaniszló esete ugyan a tárgyalt kort két évvel megelzleg (1598) történt; de annyira jellemzé tekintetben hogy érdekes megemlítése. Megírja Thurzó Györgynek, hogy kiket «commendáltak» neki s ennek válaszából megtudjuk azt is, hogy kik voltak azok, akik számításba jöttek. Thurzó György úgy vélekedik, hogy rokona lengyel leányt ne vegyen feleségül, a tescheni hercegnt sem, mert «nem szép, ids leány, férfiak
igen beteges,
semmié
se nincsen»,
semmit, de a nemzetség
Listius
leányáról
megfelel. Általában
hogy «ne csak szemmel, de fképen
füllel »
azt
nem
commendáiás.
tud
tanácsolja,
házasodjék rokona. 3
Lépes Bálint nyitrai püspök azt írja Bosnyák Tamásnak: «Értem kegyelmed Írásából, ki nemzetsége legyen az leányasszony, kit az én atyámfiának szánt kegyelmed.» 4 1614-ben
hasonló
E helyen
ajánlásról
olvasunk.
megemlékeznem arról az utasításról is, mellyel valamely elkelség Dániel Jánost mátkakeresni küldte. Thaly Kálmán a ((Történelmi kalászok» cim forrásgyjteménybe^ Bethlen Gábor utasításának tartja s bár nem említ évszámot, de megjegyzi, hogy Brandenburgi Katalin hazahozását elzte volna meg. Ugyanez az «instructio» dr. Vajda Emil mvében («A vargyasi Dániel-család közpályán és a magánéletben))) is közölve van, 6 még pedig mint Rákóczv__Zsigmond utasítása 1628-bnl. B isterfeld nevének szereplése az utasítás kell
mindkét föltevést megdönti. 7 Thaly a személyben is, Vajda csak az évszámban tévedett, ami abból is kitnik, hogy Rákóczy Zsigmond 1628-ban még csak hatéves pontjában
kilencedik
nehány szerencséi
280.
voltak. »
2
T. T. 1881, 288.
5
(Megjelent 1862.)
7
Bisterfeld
tanulmányt déssel
hogy soha férjhez ne menjen, noha egy(Új M. Múz. VII/1, 447.) 3 Sz. 4 1894, 75—76. Károlyi ot. IV. 103. 6 \ m. 95—97. m ng_i2l.
«Eltökéllet szándéka volt,
1
—
(8.
s
i.
János Henrik
ebben
mondja,
m
életérl
hogy
csak 1630. elején jöhetett
—
.
nálunk
Kvacsala János
írt
önálló
szemben minden egyéb vélekebe Erdélybe. [Erd. Múz. XXV. (1908)
jegyz.)]
2*
Rákóczy Zsi s™ ond
20
II.
volt.
1
Hogy azonban
FEJEZET
Zsigmond
tényleg Rákóczy
utasítása, azt
Sándornak róla írt életrajza alapján eldönthetjük. 2 De mivel 1649-bl való, kivül esik a tárgyalt koron s ezért részletesebb fejtegetés tárgya nem lehet. Pedig igen érdekes. Az utasítás tizennégy pontba foglalva nemcsak Rákóczy Ízlését és Szilágyi
árulja
föltételeit
hogyan járjon
el
a
még
hanem
el,
útmutatást
hogy
nyújt,
is
tudakolásban a fkövet arra nézve, vájjon
odaadják-e a leányt. 3 Elzetes Tudakozódás. Pártfogók szerzése.
Látjuk máskor
kér
hogy mieltt
is,
valaki nyíltan lépett volna
elbb tudakozódott
hogy elfogadják-e mint ilyent a leány szüli. St igyekszik ügyének pártfogókat szerezni, kiknek támogatásával könnyebben célt érne. Thurzó György tollából jutott reánk egy levél, melyben Czobor Mihály érdekében ír ^xáx\\tt y Mihálynál^ értesítvén t, hogy leányát Czobor feleségül szeretné venni. Igen elnyösföl
gyanánt, rendesen
nek tüntetvén
föl
az
ajánlatot,
igen kérem kegyelmedet, az
jüvend
így fejezi be
felül
megírt
több furak atyafiuságokért
aziránt,
levelét
:
«Felette
sok jókért és az én
mindenbül úgy rendelje és szabja Czobor Mihály uram sógorom kívánságához magát kegyelmed, hogy ez szent házasság véghez menjen, kit én kegyelmednek tudja Isten, mint jóakaró barátja biztomban akarék megírnom és ez magam levelemmel és kezem írásával insinuálnom. Elhivén azt, hogy Írásom kegyelmednél mind! és
mind foganatos leszen». (1609) 4 kedvez válasszal együtt azt is megtudta
böcsületes
A
Leánynézés.
s
hogy melyik napon mehet
a
leányt
adatok a leánynézésrl csak késbbi Kivételes
Összeköttetés létesítése íevéi
tudatták az
esetekben
igenl
alkalmával
sága
is
csak
választ
is.
levél
megnézni. 5
idbl útján
Részletesebb
jutottak reánk.
érintkeztek
hogy
—
I.
meg-
szándéka
Rákóczy György fia, élt 1622 1652-ig. (Szilágyi Sándor: vadászi Rákóczy Zsigmond». Magy. tört. életr. 1886.) 2 Szilágyi S. i. m. 101. 1
és így
Esterházy Miklós második házas-
kérdezsködött,
így
az ifjú legény,,
s
Fels-
:
3
Meg
4
T. T. 1880,
5
Az 1600
kell tudni,
«nem
frustraltatnánk-e az dologba».
— 1630-ig
terjed források
nem
szólnak
György 1598-ban (Thurzó lev. Apor Metamorphosisában (M. H. H. Script. XI.
leánynézést Thurzó
közt
is
megvolt.
(8.
pont.)
603—4.
#
errl.
nejéhez. 375.)
;
I.
De
említi
a.
242.) és említi.
tehát e két
határ-
HÁZASSÁG
21
Míg végre Nyáry Istvánnak hozzá és leend anyósának, Nyáryné Wárday Katának Szentiványihoz intézett valósulhat-e.
hogy
levele arra késztették,
fölkeresse
is
tud pirolni, im
sem
szállás
adatott
egyezéstl mégis
szive választottját,
Bátrabban
ott
De
neki». 2
is
a
levél
mint
ki
«mivel
még
hol
a
az ilyen látatlanba
emberek. Ez tnik
féltek az
Krisztinát
levélben,
írja,
bátorságot vett
is
Nyáry
közeledik
amint maga
személyesen, mert
tenné
nem
Írásával.
1
talán
történ beleabból a levél-
bl, mely sajnos csak töredékesen jutott reánk s így nem tudjuk, hogy kirl van szó, mikor Balassy Anna tollából a Molár úr által szeretete jeléül küldött említése után ezt olvassuk: «Azon is kérem asszonyomat, hogy írjon böcsülettel és kedvesen, de nehezen megyén reá kegyelme, mégis
gyr
mind
az
dolog». 3
meglátást
az
óhajtja,
Ilyenkor tehát
Ez körülbelül olyan
ki
héjában való
leánynézés
úgynevezett
az
mer
csak
melyet azoknál a fejedelmi egybe-
eljárás,
keléseknél követtek, mikor külföldrl házasodtak és a
csak akkor zett
mátkáját
ellátott
meg jövend
látta
elmaradt.
vlegény
mikor már mint eljegy-
hitvesét,
Gábor is utasítással küldte leánynézbe maga helyett. Ezek az Bethlen
országába hozták.
követeit
meghatalmazásából tárgyaltak a brandenburgi rgróffal és is
kérték
A béli
nvérének
kezét az erdélyi fejedelem számára. 4
leánykérés mozzanatáról
kútfk.
Ha
meg
már szólnak a XVII. század
eleje-
Leánykérés.
a szembeniételnél megtetszett a leány a legény-
Leán y kérk
nek, megkérte, illetleg
kérette
feleségül.
anyja és nagybátyja, Wesselényi István
Csáky
által kérette
István
meg
édes a szép
Máskor jóbarátok vállalják el e tisztséget Forgách Eva Bosnyák Tamás 1604-ben Szent Lrinc napján Bakos Jánost és Dósa Tamástjküldte Szentmarjay György özvegyéhez, Kenderessy Máriához, hogy számára megkérjék.6 Nemcsak elkelknél, alsóbbrangúaknái is látjuk ezt a közvetítést. Forgách Zsuzsanna kezét. 5
2
1
T. T. 1900, 16.
4
Sculteti udvari orvos és
u. o.
Papp: Tört. nyomban utána
seket a brandenburgi udvarnál
ügyében. (Szilágyi: E. O. chóczy és Mikó vezérlete Rákóczy György, Károlyi (i. m. 59.) 5
Deák: Wess.
3
Bethlen,
L.
1875, 945.
Liszti
a fejedelem
Ferenc
által tett lépé-
nvérének megkérése
Késbb fkövetséget küldött Kovam. 58.) Végül az ünnepélyes követek Mihály, Mikó Ferenc és Kassai István voltak,
E. VIII. 50.) alatt.
A. lev. 81.
(i.
6
Károlyi
ot.
IV. 4.
-
22
II.
panaszkodik levelében
arról,
FEJEZET
hogy «az én Suska asszonyom
is,
engemet és férjhez akar menni, az elmúlt vasárnap kérték el Kokay Boldizsárnak, ki miatt bizon nem kicsiny «Hiies.> leánygondban estem.)) 1 A nép körében ahites leánykérk* szerekér peltek. Egy 1629-bl fönnmaradt egyházlátogatási jegyzkönyv jzenrrh__ Sárospatakon. «ha hites leánykér nem hirdetteti meg elárult
meg nem
.az ház asokat,
ket
esketteti»
a pap. 2 Azt megkívánták,
hogy a család rangjához ill leánykérket küldjön a kér. Mikor Batthyány a legújabb hírekkel szolgál barátjának, Thurzó Györgynek, köztük azzal, hogy Széchy miképen szerzett férjet leányának, nem kis gúnnyal említi, hogy Széchy a leányt odaadta, noha Zrínyi Széchynek két szolgája által kérette csak meg. 3 a
Hogy
leánykérés
rmasagai.
nem
mily formaságokkal volt kapcsolatos
tudjuk határozottan. Apor
a
leánykérés,
csak annyit említ, hogy «ha
is
oda Ígérték, a vlegény még megjelentette, mikor megyén oda kézfogásra ;» 4 vagyis megbeszélték, hogy mikor
az leányt
meg
tartják Eljegyzés
fogásés Lváitás
gyr"meg-
tartásának ideié.
az eljegyzés napját.
Látjuk azonban, hogy
néha mindjárt leánynézéskor tarto ^ák meg az eljegyzést, mint Thurzó Imre Nyáry Krisztinával, 5 vagy a megkérés napján, mint Bosnyák Tamás és Kenderessy Mária. 6 Hasonlóképen történt Forgách Éva megkérésé1
M. H. Apor:
L.
2
148.
3
T. T. 1906, 9 8.
—
T. T.
1879, 116.
m. 376. Ha <(ide-igéret» alatt a megkérést és nem az eljegyzést kell érteni, akkor szintén sajnálhatjuk, hogy Balassy Anna is csak általánosságban beszél levelének megfelel helyén. T. i. egy idegen származású úr meg egy magyar kisasszony házasságáról írva, így szól «talám oda és ceremónia az ide igireten nem kívántatik, fel vagyon az féle szokás hiszen még arról írhat kegyelmed, az mi kívántatik magyarországi szokás szerint*. (Papp: Tört. L. 1875, 945—6.) 5 A meglátás napján «megkötötte az egyezséget». (Kubinyi: Thurzó 4
i.
:
;
Imre. 40.)
Hogy
olvassuk:
«
10». (R.
II.
az
exitusa.
mátkájának
az
eljegyzés
bizonyítja az,
volt,
Anno
volt
1617:... Fiam az gyémánt hegyes öreg 1,
40.),
tehát ezen
ment végbe
a «kézfogásra» vitt ékszereket a leltár szerint csak
a családi kincstárból
egészen a
II.
194.),
menyegzig
újból
(R.
napján történt. 6
hogy
minem gyrt táblás
gyémánt
191.) Pedig Thurzó Imre 1617-ben csak egy napot töltött Nyáryék-
(Kubinyi: Thurzó Imre.
hogy volt
egyezség
az
Gyrknek
jegyül adott
nál.
ez
Károlyi
ot.
IV. 4.
nem
dönti ezt meg,
jegyesénél.
így az
a
gyrváltás. Az,
1618-ban adták mivel Thurzó
ki
nem
eljegyzés a meglátás
HÁZASSÁG
23
csakhogy ebben az esetben az eljegyzésnek csupán egyik mozzanata: a gyrváltás volt meg rögtön. Mert arról értenél,
1
sülünk,
hogy mikor Wesselényi Anna
számára megkérték
a
aznap váltottak
magánál
tartotta
mindjárt
leányt,
viszont kaptak egyet. 2 Révay
Erzsébet
gyrt, mikor
—
és bátyja,
Csáky István
átadták
gyrt
a
Pongrácz Dániel
és
a leányt bátyja
—
ki az
és is
árvát
odaígérte a kérnek.3
De valószínleg
amikor ünnepélyes eljegyzést akartak tartani, erre külön napot tztek ki. Ami az eljegyzésnek azt a mozzanatát illeti, melyrl az a ünnepélyt kézfogásnak nevezték el, gy, ha Aport meg nem szólaltatjuk, 4 alig mondhatunk valamit végbemenésérl. Egyáltalában a XVII. század elejérl való emlékek semmi világosságot sem vetnek az eljegyzési ünnepség lefolyására. Csak egy olyankor,
reánk jutott meghívóból
látjuk,
felelen vacsorái lakomával
Rimay Jánosnak Mocsary István,
szól,
a
leányos
hív
háznál
—
—
megmeghívó
leírásának
egybekötve.
volt
feleségestl
kit
melyet
Apor
hogy
Ez a
meg
kézfogására
ünnepelnek
meg
írja már eltte való húshagyó vasárnapon. Azonban szombaton jöjjenek a meghívottak Fülekre, hogy onnan másnap «felesteköm után illend solennitással megindulván mehessünk vacsorára az megnevezett helyre. » (1629) 5 Különben a
Ha
beleértend a gyrváltás mozvolt, amint alább kitnik de gyrzanata is, váltás történhetett kézfogás nélkül is, például Csáky István esetében, úgy, hogy ezzel magával megvolt az eljegyzés. Azonban meglehet, hogy sok esetben, mikor az eljegyzést a «gyrváltás» szóval jelzik, ez alatt olyan eljegyzés értend, melynek alkalmával a kézfogás alakisága is megtartatott. 1
kézfogásról hallunk, úgy ebbe
mert ez elmaradhatatlan
;
Deák: Wess. A. lev. 81. Új M. Múz. VII/1, 447. 4 A kézfogás napján a legény elment a leányos házhoz. ^Vacsora eltt az leányt ebédlpalotában kihozták, ott lévén az atyafiaiban is sokan, úgy az leány atyafiaiban is sokan; azután az legény az környülállóknak térdet 2 3
hajtott, cifrán sal
kardoson, lódingoson az leányhoz ment, és mintha kézfogás-
az következend házasságra
kötelezték
volna
magokat, az legény szép
gyengén az kézinek els ujjai végével megütötte az leányasszony keze ujjainak végit. De minekeltte az kézfogásra kivitték volna az leányt, úgy akkor megkérdette az apja s az anyja, hogy vagyon-e kedve is mikor kérették, ahoz az legényhez való menetelre az leányoknak és ha mondotta, hogy ;
vagyon, úgy Ígérték oda, vagy úgy vitték 5
Rimay
J.
Lev. 319.
ki az kézfogásra.)) (Apor:'\.
m. 376.)
kézfogás
módja.
24
II.
FEJEZET
szkszavú források legfeljebb a kézfogás napját örökítették ránk. Például olvassuk, hogy Bosnyák Tamásnak Szent Lrincz napján volt kézfogása Kenderessy Máriával s «azon év»*
február
menyegzjük Fülekben. 2 Hoffmann Oyörgy 1607
26.-án volt
február 18.-án jegyezte
el
Stansith Horváth Krisztinát, szeptem-
ber 16.-án ünnepelték az esküvt. Családi följegyzésnek a bib-
Zsigmondnak csak annyiban, hogy föl-
liában ez elég volt! 3 Keglevich Péter öccsének,
kézfogójáról
is
megemlékezik,
hogy mikor
jegyzi azt,
de
meg. 4 Ezzel
volt
merül a tudó-
ki is
sítás.
Az
Eljegyzési
ajándék.
fkbl, hogy szokásban ajándék
módja.
volt
drágaköves
alkalmával
menyasszonyának. 6
Ami
a
értesülünk
arról
vlegény
részérl
kedveskedett
ékszerekkel
a gyürváltást
illeti,
úgy
ez,
sodik mozzanata, a «Metamorphosis»
s
értékes,
kézfogás
a
írója
má-
szerint a kézfogás
Még
pedig bizo-
formaságokkal kapcsolatosan. «Az kézfogás
Apor — az
eljegyzési
mint az eljegyzés
napján rögtön a kézfogás után történt meg.
nyos
a kút-
Megtudjuk, hogy Thurzó Imre milyen
adása. 5
gyöngyös, Gyrváltás
még
említetteken kívül csak
után
—
írja
leányt megint bevitték az apja vagy anyja házában 7
azután az legény két atyafiától az
ott megállott,
béküldötte, azt az leány elvette, akkor az
jegyesgyrt
leánynak valamelyik
asszonyatyafia egy gazdag skófiummal varrott keszkenyre vagy az kitl mint tölt ki
1
Ez
a kifejezés,
olyan keszkenyre,
;
mentl
tisztességesebb
minthogy Szent Lrinc napja augusztus 10-én van, a
mátkaság évére vonatkozik. 3
4
2
Károlyi
5
Kubinyi Miklós idéz egy levélbl néhány
IV.
ot.
4.
Sz.
1892, 622.
M. T. T. szót,
2.
f.
240.
I.
melyek emellett szól-
hogy Esterházy Miklós megkérte Nyáry «bizonyosan immár elküldte az ajándékot is,
nak. Miután arról történik említés, Krisztina kezét, következik
egy láncot,
gyrt,
:
kézrevalót.» (Thurzó Imre életrajza. 144.)
módra függstül, melyben vagyon korsó 20, gyémánt 20, rubint 60, gyöngyszem 40. A függjén egy kis galamb, melyben vagyon gyémánt 10, öreg gyöngyszem 6, kicsiny 2. Mind függstül az 6
a) Aranylánc spanyol
:
:
kézfogáskor adta fiam az mátkájának. b)
(R.
II.
159 és 194.)
egy nyakravaló, gyémántos, rubintos, melyet az
ifjú
asszonynak kéz-
nga. (R. II. 163.) fogáskor adott volt az úr c) ezenkívül más ékszerekrl azt olvassuk, hogy «alámenetelekor»
mátkájának 7
=
(R.
II.
195.)
szobájába.
;
de ez valószínleg a lakodalomra vonatkozik.
vitte
HÁZASSÁG
gyrt gyrit
legénynek
az
akasztván,
els
század
ugyanazoktól,
bevitték volt, kiküldötte.))
Ilyen jegv keszkenrl
tizedeiben
vagy kézfogásos történik említés. 2
is
Nemcsak maga
az leány
kik
1
A gyrváltás
a másik selymes.
25
megvoltát
kendrl
a
Az egyik
aranyos,
XVII.
jegykeszken.
igazolják emlé-
is
maradt reánk, de tudjuk, hogy Thurzó Imre gyémántos gyrjét 3 menyasszonya, Nyáry Krisztina egy ugyancsak gyémántos gyrvel cserélte el. 4 keink.
a név
Jegygyrkül ebben
még nem karikagyrt
a korban
gyrt
hasz-
jegygyr.
hanem köves gyrt, elkelk különösen gyémántgyrt, adtak jegygyrként 6 De elfordul rubintos és gyémántos, 7 csak rubintos, 8 négy
náltak, jóllehet viseltek követlen
is; 5
gyr
rubinnal ékesített fehér zománcos 9 és zafírköves
jegygyr. 11 Hogy a nem tudjuk. Kendi
10
is
mint
gyrbe, Menyhértné gyrjének
nevet be szokták volt-e vésni a
Bogáthi
Zsófia,
küls, szegéllyel védett kerületén e két név olvasható: Kendi Soph. Bog. Menihart, amibl Szádeczky Lajos azt következteti,
hogy jegygyrje divatban;
volt
lehetett. 12
mert
De valószín, hogy
gyakran
ugyanazzal
a
e szokás
nem
gyrvel
több
nemzedék jegyezte el egymást. Kitnik ez Hagymásy Kristóf végrendeletébl, melyben meghagyja, hogy az a «gyr kék safir, metszett habos, melyet az anyok adott volt énnekem jegygyrül, legyen Margité, is megéri jegygyrnek véle. Viszont min rubintos és gyémántos vagyon, öt vagyon benne, kit én adtam volt jegygyrül az anyjoknak,
k
gyr
legyen Hagymási Istváné, ezzel
is
megelégedjék.))
13
—
2 Apor: i. m. 376. A hevesmegyei Felnémet R. II. 122 és 239. faluban a menyasszony ma is jegykendt ad vlegényének. (Ethn. XIX. 37.) I
3
R.
Monoky
5
R.
163.
II.
Erzsébet hagyatékában
aranygyr No. melyben semmi
karikás
gyr,
III.
4
161.
II.
3.»
k
T. T.
1903, 424; R.
7
R.
259.
8
II.
131.)
nincsen. (R.
6
III.
(R.
II.
161,
szerepel
II.
«egy
keskeny iskatulában
Hoffmann Margit hagyatékában
163, 191 és 212, 192 és 221.
T. T. 1897, 758 és R.
II.
148.
9
R.
II.
212.
w
R.
259. II
A jegygyr
neve csak
ez.
Az
a
^kézfogás rubint arany
melyrl Bothka Istvánné marháinak inventáriumában (M. N. Múz. 1615. márc. 23;
Thurzó
:
249.)
kiadva: Sz.
Katalinnak
1871,
zománcos
191 és 221.)
II. 12
Erd. Múz. XIV. 297.
151.)
gyrje,
«
r.
m
olvasunk,
melyen 259.
olyan
kézfogás
gyr», lt.
lehetett,
vagyon
Tany.
mint rajta.
Átörökítése,
26
elmarad-
hatatlansága.
már nem
Azt azonban
A gyürváltás
FEJEZET
II.
igazolni a hézagos följegy-
tudjuk
zések alapján, hogy úgy ment-e végbe a gyrváltás, amint Apor írja le; valamint azt sem, hogy általában a kézfogás
után
Csak
történt-e.
elmaradhatatlan
azt
volt,
maga
hogy
látjuk,
mert oly esetekben
nem
ünnepségrl
is
gyrváltás
a
hallunk róla, mikor
vlegény távolléte miatt nem is mehetett végbe. Ilyenkor a gyrváltás maga volt az eljegyzés jelképe és rögtön vagy kevéssel a megkézfogási
kérés után történt meg.
Eva gyrváltásánál. eljegyzése
Krisztina
Ezt
kik
is,
személyesen találkoztak volna.
gyrt
váltottak
Esterházy
gyrt 3
A jegygyr a házassági
tartották.
Thurzó
nádorhoz
váltottak 2
leányt
Világosan
és
hogy hogy
anélkül, az,
látták
volna
kérvén feleségül,
f-
részérl ugyanaz a
és viszont a leány
ember vitt urának is gyrt. 4 Az adott gyrt a házassági tékának
Forgách Miklós és Nyáry
házasulandók anélkül, hogy
a
gyrt
a
a
Kivételes eset lehetett
egymást. Valamelyik Molárd magyar
megküldte
ez
Csáky István
láttuk
így történt
1
vagy
értesülünk,
igéret jelképének
st
Ferencnek
Batthyány
mutatják
biztosí-
igéret jelképe és biztosítéka.
A
házassági
igéret köte-
lez
melyekben elmondja, hogy Zrínyi György megszerette a télen Bánffy Gáspárné leányát, ki a gréci herceg udvarában volt «és annak is gyrt adott, hogv elveszi.^ Ebbl a levélbl továbbá azt is látjuk, hogy a gyrintézett
után
az eljegyzés
váltás, szóval
volta.
nem
lépni becsülettel
tésnek vették
és
sorai,
házassági
Ígérettl vissza-
Mindkét részrl igen nagy
lehetett.
megítélték.
a
Anna
Wesselényi
—
is
sér-
erre hivat-
—
ismervén fiának természetét és indulatosságát mikor megtartását attól félt, hogy Forgáchné halogatására az esküv illetleg, fia azzal talál válaszolni, hogy visszalép a házasságtól. Arra inti tehát Csáky Istvánt: «ha mindenben kedve szerint
kozik,
nem
lehet is»
legyen, mert ez
Városaink
Városi pol-
gárok
fel-
fogása.
kötelez
voltát,
a
dolog,
17. lev.
4
81.
1.
23. lap.
Papp:
változás kedvetlenség ne
immár mindnyájuknak annyira
szigorúan
tisztességében Jár.* 6
vették
hogy megszegése esetén
benjárásával találkozunk.
1
«akaratjába
2
április
Tört. L. 1875, 945.
5
M. Múz.
házassági
igéret
büntet
a hatóság
Lcsén 1626-ban 16-án. (Új
a
köz-
Fellner Tóbiás polgár
VII/1, 229.)
T. T. 1879, 118.
6
3
j. T. 1900,
Deák: Wess. A.
HÁZASSÁG a
Hedisch Bálint leányának
A
meg.
consistorium
szavának
maga
Minthogy
beváltására.
idézte
elé
tartotta
fölszólítá adott
s
a vádlott az intés
elhagyta a leányt, szigorúan megbüntették.
A
nem
házassági Ígéretet
tett
tehát
27
ellenére
is
1
kézfogótól vagy gyrváltástól kezdve «mátkások voltá-
nak)), 2
y'egyben voltak» 3 az illetk. Leginkább a
fordul
el. 4
De vlegény röfi
A
források.
bátyjának?
mátkáját
leány
mátka
és menyasszonyról^
is
kifejezés
beszélnek a
húgának^
a legény
Mátkaság
:
a jegyesek
neve
és köl-
csönös szólítása.
szólította.
A
jegyesek szeretetük jeléül ajándékkal kedveskedtek egy-
Mihály anyja örökébl egy gyöngyláncot vitt ajándékba menyasszonyának. 10 Illésházy Gáspár nagynénje jóvoltából lephette meg ezer forint érték nyakbavetvel mátkáját, 11 akinek ezenkívül még egy násfát is adott vlegényének másnak. 9
Károlyi
Ajándékváltás.
nagynénje, a gazdag Illésházy István felesége, Pálffy Katalin. 12
A nk
munkájával
kezük
viszonozták
különböz tartamú volt. Kókay hogy feleségül kérte, már haza is szerette volna
mátkaság
Boldizsár, alig
Nyáry
figyelmet.
küldött Esterházy Miklósnak. 13
Krisztina «kis keszkenycskét»
A
a
ideje igen
vinni Suska asszonyt. 14 Alaghy
is
sürgette mátkájának hazaadá-
Csáky István pedig annyira türelmetlenkedett, hogy Forgách Évával nem ülheti meg még a farsang folyamán a lakodalmat, jóllehet csak december végén vagy január elején kérte meg, hogy ott akarta hagyni az egész házasságot. 16 Hoffmann Ádámsát. 15
1
Apor:
3
Kemény
4
324
;
R.
II.
fmi városok életérl. 168.
m. 377.
i.
J. Önéletírása 54; Károlyi ot. IV. 212. 195; Thurzó Gy. lev. nejéhez. II. 186, 307;
O. E.
E.
VIII.
T. T. 1897, 758. 5
i.
Demkó : A
2
Árpádia.
1833
I.
6
évi. 337.
u.
o. és
T. T. 1901,
Apor:
7
490.
m. 377. 8
Esterházy
Miklós Nyáry Krisztinát,
aki
asszonynak vagy szerelmes hugomasszonynak 9
nem
Ámbár
tudjuk,
szólítja.
volt,
(T. T.
édes
hugom-
1900,
17,
18.)
ez állítás támogatására fölhozott adatok homályossága miatt
hogy nem
voltak-e eljegyzési-, avagy nászajándékok.
">
Károlyi
12
T. T. 1897,
14
Január végén kérte
ot. IV,
"
212.
757—8
és R.
meg
Thurzó Qy.
lev.
nejéhez.
T. T. 1897, 758 és ugyanez: II.
és
mint farsang utoljáig. (M. H. L. 15
özvegy
148.
13
R.
II.
148.
T. T. 1900, 17.
«semmiképen nem akarnak tovább
várni»,
148.) II.
307.
16
Deák: Wess. A.
lev.
81.
A mátkaság idejének tar-
tama.
28
II.
FEJEZET
nak Kapy Sándorhoz intézett meghívó levelébl, mely január 20.-án kelt, megtudjuk, hogy az eljegyzés csak az elmúlt napokban volt s
már február
13.-án
menyegzt
ülnek. 1
Nyáry Krisztina
második házassága eltt csak három hónapig volt menyasszony. 2 Révay László Homonnai Drugeth Erzsébettel négy hónapig, 3 Keglevich Zsigmond Sennyey Anna Krisztinával öt hónapig 4 járt jegyben. Bosnyák Tamás és Kenderessy Mária kézfogója és menyegzje közt egy félév, 5 Hoffmann György és Stansith Horváth Krisztina eljegyzésétl az esküvig hét hónap 6 telt el. Ellenben báró Berényi György majdnem egy évig várt, míg mátkájával egybekelhetett. 7 Révay Erzsébetet Pongrácz Dániel egy évnél is több id eltelte után vihette csak haza. 8 Ugyanezt látjuk Thurzó Imre és Nyáry Krisztina mátkaságánál. 9 Gróf Thurzó Ádám pedig Széchy Borbálával, kit 1Ó27 május 30.-án jegyzett el, két év múlva: 1629 június 17.-én tartotta
meg Kora
ifjú-
Ez utóbbi esetekben talán azért is késleltették a menyeg^ mer { a házasulandók mégo igen fiatalok voltak. Széchy j o Borbála még alig volt tizenhárom éves eljegyzésekor. 11 Nyáry Krisztina pedig még nem is töltötte be tizenharmadik életévét, 12 mikor az alig tizenkilenc esztends 13 Thurzó Imrének már jegyese. Igaz ugyan, hogy mások ily fiatalon férjhez is mennek és nem várnak a házassággal. Peth Borbála csak negyedfél hónappal múlt tizenhárom éves, mikor férjhezment. 14
ságban kotott Z( házasságok gyakorisága.
esküvjét. 10
-»
'
Báthory Anna tizennégy éves korában lépett házasságra. 15 a
kortársak
nek,
hogy 1
2
3
közt voltak olyanok
kik
nem
((tizennégy és tizenöt esztendeinek
tartották helyes-
eltte
akárki
is
M. N. Múz. lt. Tany. 1624. Závodszky : Bél Mátyásnál «Adparatus» 378 9. 4 i. m. 2. f. I. 240. M. T. T. 1. f. III. 251.
—
6
5
Károlyi
7
Komáromy András
8
Új M. Múz. VII/1, 447. 1617 szeptemberétl 1618
9
is,
Ámbár
ot.
IV. 4.
Sz.
1892, 622.
értekezése. (Sz. 1885, 133.)
novemberéig.
(Kubinyi: Thurzó
40. és 50.)
A
Széchyek Murányban.
10
Acsády
12
Született 1604. okt. 31.-én. (Ipolyi :
13
Született 1598. szept. 11.-én
14
Atyja följegyzésének adatai szerint. (T. T. 1880, 179.)
»s
Komáromy: A bbájos Báthory Anna.
:
(Sz.
1885, 306.)
»
Nyáry Krisztina. 3.) (Kubinyi: Thurzó Imre. 3.) (Sz.
1894, 302.)
u. 0.
Imre.
HÁZASSÁG
gyermekét házasságra
Rumy
adja)).
már
29
Esterházy Dániel menyasszonya,
1
évében volt, mikor Esterházy feleségül vette. 2 A férfiak is korán házasodtak. Thurzó Imre legalább húszéves volt, mire megnsült, de Haller István már tizenkilenc esztends korában kötött házasságot. 3 Noha általában a férfiaknál sem helyeselték ezt. Batthyány Ferenc írja, hogy «én szánom azért az Zrini Györgyöt, hogy mikor tanulni kell vala akkor házasodik meg... elször több emberséget kell vala tanulni, hiszem elég ideje lett volna még az házasságra)). 4 Ritkább is az ily esetek száma. Mert az ifjú, mikor iskolai tanulmányait 18 20 éves korában elvégezte, 5 Judith legalább
tizenhetedik
—
valamely
fúr udvarába ment
folytatott
és
vitézi életet
után alapított tzhelyet. Révay László
ezek
csak
majd
inasságra,
mikor megházasodott. 6 Azt is megkívánták, hogy a házasulandók korban egymás- A házasulandók korvalamivel fiatalabb lévén. Wesselényi hoz illk legyenek a viszonya. Anna nemcsak azon botránkozik meg, hogy Bedegi Nyáry Borbála 7 a gyászév eltelte eltt ment másodszor férjhez, hanem azon is, hogy az ifjú legény, akihez ment, még csak tizen-
már harmincéves
volt,
n
:
nyolc esztends. 8
A
komoly nagyasszony
—
írja
—
azt
megszólásként hat-
bellük: «Nem érdemVarkocsnétól, hogy csak egy szóval is hírré
nak reánk. Inkább panaszát érezzük lettem
nem
e szavai ki
volna szándékát, holott ilyen közel laktam hozzá». 9
tette
Azonban épen olyan alkalmakkor, mint
az eljegyzés, házas-
vagy csak kerestek a rossz nyelvek is. Néha talán az irigység volt a mozgató er. Esterházy Miklós is kéri Krisztináját, hogy higyje el, hogy «amitl sok irigyi tilalmazták, abban még sok jó és örvendetes napokat fog ság,
anyagot
találtak
látni». 10
Ugyanis tudja, hogy sokan «idegenül szólottak felle.)) 11 Amint hire futamodott valamely házassági tervnek, rögtön
1
T. T.
534 és 535. 5
Pl.
(Károlyi 6
(u.
ot.
1881, 4
288.
2
Ujj
M. Múz.
IX/I, 359.
3
Er d.
Múz. XX.
T. T. 1879, 118.
Révay László (M. T. T. IV. 4,
1.
f.
245),
III.
vagy Bosnyák
István.
5.)
Született 1600-ban (M. T. T.
1.
f.
III.
245.),
házasodásának éve 1630.
o. 251.) 7
Özv. Varkocs Györgyné. (Deák
8
Deák: Wess. A.
lev. 69.
9
:
Wess. A.
u. o.
10
lev.
69.)
T. T. 1900, 16.
»
u. o.
Pletyka.
30
FEJEZET
II.
Maga
Czobor Erzsébet sem ment a rosszindulattól, mikor menyének ki megírja azt a levelet, mely immár leteszi az özvegyi fátyolt «juthat kegyelmednek az elbbi állítást igazolva így szól eszébe, hogy az eltt való esztendkben, mikor hire futamodott kegyelme Thurzó Kristófné Uram 1 volt, hogy Generális asszonyomat elakarná venni, a kegyelmed szerelmes anyja és nénje micsoda Ítélettel voltának Generális Uram fell, énnálam kegyelme felb. 2 Az kegyelmek lévén, mit mondottanak ilyen ügyeknek pedig könnyen «hire futamodott)), hiába akarták néha titokban tartani. 3 Czobor Erzsébet is a tudósító levél érkezése eltt hallott másoktól Nyáry Krisztina újabb házassága igyekeztek
akik
akadtak,
azt
meghiúsítani.
—
—
:
|
fell.*
A
még
látszik
azon
pedig
figyelme
pletykázok
kiterjedt
mindenre.
Úgy
találtak kivetni valót, ha rövid volt a mátka-
is
ság ideje. Erre hivatkozik Forgáchné, mondván, hogy leányát
semmi úton a farsangon oda nem adja Csákynak, «mert szerelmes ura nevét, maga becsületes állapotját semmi képen evei meg nem akarja gyalázni, hogy csak ilyen postán legyen». 5 ugyan csak kifogásnak használta föl, hogy a lakodalmat késleltethesse. Amire azonban még sokkal nyomósabb okot is tudott fölhozni azt, hogy a hozományt oly rövid Forgáchné
ezt
:
idn 3.
nem
belül
tudja összeszerezni.
A hozomány
Hozomány. körülményes
—
Megszerzése
volta,
az
házassági vagyonjogi mozzanatok.
és egyéb
nehézségek
körüli
:
járó fáradság.
elkészítéssel
készpénz
—
hiánya,
A hozomány
a
bevásárlás
tárgyai
:
fels-
ezüstmvek, fehérnem, ágynem, lakásberendezési tárgyak, hintó, ló, gazdasági eszközök és háziállatok, készpénz ingatlan. A hozomány értéke. A «hozomány» szó. Paraphernum. Hozományjegyzék. A paraphernum eredeti jelentése. A jegyruha a férj Jegyruha (jegyajándék). adománya. A jegyruha tárgya. A vlegény nászajándéka. Reggeli ajándék ruha, ékszer, arany- és
—
,
— — — — (móring). — Hitbér (dos). — A hitbér nagysága. — Contrados. — A kifejezések fölcserélése. — A n joga a hitbérhez, jegyruhához és hozományhoz. — A leányág kiházasításának kötelezettsége a fiúágra nézve. — A hozomány kiadásának napja
—
—
—
— —
és a tanúk szereplése
Amilyen gondja
Hozomány.
volt sokszor a
az elzetes tárgyalásoknál a
1
3
Esterházy
Papp:
Miklós
újvári
Tört. L. 1875, 945.
4
férfi
meg
száma.
hozomány
(allatura)
családjának, ép oly
fkapitányra céloz. T. T. 1900,
18.
5
2
T.
kérdésére
nagy gondT.
Deák: Wess.
1900,
A
lev.
19.
80.
HÁZASSÁG dal járt a leányos háznál
menyegz
31
hozomány elteremtése. S ha
a
elhalasztása néha
jegyesek ifjúsága
a
miatt
a
történt,
Megszerzése körüli nehézségek.
máskor
hozomány megszerzése
a
nehézségekben
körüli
és
a
lakodalmi elkészületek hosszadalmasságában keresend az ok. Mert a hozománynak a leány rangjához és módjához
illnek
Már pedig
kellett lenni. 1
kevesebb
mivel
korban,
e
pénz volt forgalomban, óriási vagyonuk dacára, még a furak sem rendelkeztek mindig annyi készpénzzel, amennyire szükség
Készpénz
elteremtése idbe De ha erre nem is kellett gondot viselni, akkor is, mint] «Széchyné leveleibl tudjuk, sok bajt, fáradságot okozott a kelengye összeszerzése. Minden csekélységért, gombért, szövetért legalább Eperjesre volt,
a pénz
s
hiánya.
került. 2
honnan a kereskednek besztercebányai került ki az árú Murányba. Ékszert, drágább
kellett neki küldenie,
megbízottja útján
A
portékát Pozsonyban, Bécsben vásároltak». 3
Thurzó-leányok A
hozományában szerepl ruhanemk anyagának,
valamint
az
egyéb szükségleteknek beszerzése végett is 4 Bécsbe vagy Prágába 5 küldtek. S ha a fehérnem nagy részét már azalatt készítette el az anya szorgalmas leányasszonyival, míg leánya fölserdült, amire az enged következtetni, hogy a lakodalmi vásárlások közt vászon vagy fehérnem beszerzésérl igen ritkán olvasunk, 6 a hozományban szerepl nagyszámú felsruhát mégis csak a mátkaság ideje alatt varrták meg. Thurzó Borbála lakodalma csak szeptember végén volt, 7 mégis már márciusban szerezték be a drága kelméket. 8 Mert sok munkával járékszereknek
míg
hatott,
leányait
azt a
Forgách
Gr.
1
—
rengeteg
mennyiség
vontarany-, vontezüst-
tafotát, 9
kamukát,
melyet ilyenkor
atlaszt,
Zsigmond végrendeletében meghagyja, hogy
—
ha felnnek
adván velük. (M. N. Múz.
tisztességesen házasítsa
lt.
tességes költségvei férjhez
is
Tany. 1620. szept. adtam».
(R.
II,
pedig az én állapotom szerint tisztességesen lánccal, ezüst poharakkal, pártaövvel és kal.))
Múz. XVI. 318.) Deák: Wess. A. lev.
1.)
felesége,
— 10.000 — «Szüleihez illend ki.
10.000
frtot
«Az én
két leányimat
235.)
—
el
házasítottam, szép
is
egyéb szép köntösökkel
s
tisz-
arany
materiák-
(Erd. 2 4
6
R.
R.
111,
II.
egy helyen:
R.
7
R.
9
Kamuka
II.
3
80.
111, 143, 197, 205, 219.
II.
volta.
és
bársonyt,
szövetet,
bevásárlás
körülményes
II.
143,
202.:
155. és
=
III.
tiszta
Acsády : Széchy Mária. 5
j.
m n .
8.
R.
31.
111.
217 található jegyzékek közül csak egy
197, 205,
«Négy vég ing vásznat 8
.
II.
selyemszövet
;
vettem)).
143. tafota
= félselyemszövet.
Az
elkészí-
téssel járó
fáradság.
:
32
FEJEZET
II.
fkötkké, süvegekké,
vettek, földolgozták szoknyákká, subákká,
míg valamennyit
s
a hozomány tárg
felSÖ
ruha
díszítették arany-, ezüst-, selyemhimzéssel,
prémmel, gyönggyel, boglárokkal. 2 A Thurzó-leányok közül Borbála (1612) 22 szoknyát, 14 subát 9 fkött 3 süveget és még egyéb felsruhákat kapottá Mária hozománya (1618) valamivel kevesebb. Többek közt 15 szoknya, 12 suba, 6 fejköt, de 4 süveg szerepel. 4 Mennyiségre nézve e kett közt áll az, amit e ruhákból Katalin kapott. 5 paszománttal,
csipkével,
1
>
'
Még
(1620)
aránylag legkevesebb szoknyát
legelbb,
gával Zsuzsanna, ki testvérei közül
Neki
szoknya
subát
és
1603-ban
suba járultak aztán mindegyiknél a leányasszonyok férjhez.
csak 14
mament
jutott. 6
Ezekhez számára készí-
10
és
vitt
A
felsruhákon kivül szerepelnek a hozományban, még pedig els helyen a drágaköves, gyöngyös ékszerek, az egyszerbb vagy díszesebb arany- és ezüstmvek ; továbbá ruhák. 7
tett
:
ékszer, arany-
ágynem,
l
fehérnem meg ágynem* Ezenkívül említenek hozományjegyzékek lakásberendezést tárgyakat, mint sznye-
^ehTrn'emü*' vlse
a
és házi
geket, 9 ágyat, 10 ágyra való superlatot, 11 szekrényeket, 12 ládákat, 13
amelyekbe mindjárt
151-154.
m
i.
csomagolták a többi holmit,
is
2
Igen széles zsinórdísz.
1
7
el
4
m.
213—215.
II.
5
i.
Ki vannak adva
ládélet és Háztartás
111,
m.
II.
143,
197, 205, 217.
222—224.
6
3
R.
II:
m< n. 106—109.
j.
hozományjegyzékek Radvánszky : Magyar Csatovábbá Papp : Tört. L. 1874, II. k.-ben
ily
mvének
c.
;
53—4; T. T. 1882, 177; 1885,398; 626. Nagy számmal maradtak ránk Perényi
cs. levt.
Motesiczky
(1621,
levt.
cs.
febr.
(1600,
egyes családok levt.-ban
14);
nov.
:
1898, 203; Károlyi ot. IV. 25; Sz. 1892,
A Magy. Nemz. Múz.
jegyzékek. b.
II.
107, 153, 216, 225.
II.
8
i.
R.
melyet
gr. gr.
22);
levéltáraiban
levéltárak közül
elhelyezett
Teleki
levt.
cs.
Bethlen
hozomány-
(1614,
levt.
cs.
febr. 5);
máj.
(1627
megrizték számunkra: Kerecsényi Gyuricsko Anna, Kamuthy Zsuzsanna, Széchy Borbála hozományjegyzékét. A Magy. Nemz. Múz. levt. törzsanyagában
29); gr. Forgách
cs. levt.
Trybell
Rozina,
Katalin,
(1629 jun. 8);
Usz Margit (1602 jan. 27), Nyáry Krisztina (1618 nov. 13), Dengeleghy Anna (1627 okt. 14) hozományjegyzéke. 9 A Thurzó leányok mindegyike, kiknek hozományjegyzéke reánk továbbá: R. II. maradt, kapott két sznyeget (R. II. 109, 154, 216, 225);
található
:
—
134,
242 10
;
R.
255;
—
Károlyi
ot.
II.
Forgách
Tany. 1602
II.
1629 jun. 8 (Széchy Borbála hoz.).
lt.
154, 255.
Forgách
lt.
IV.
27;
jan.
27; R.
R.
»
i.
m.
1629 jun. II. II.
134,
II.
109;
8.
12
— csak
«superlat» jelöléssel:
M. N. Múz.
lt.
256; T. T. 1885, 399.
134, 154,
Tany. 1602 13
256; T. T. 1885, 399.
m.
i.
jan.
27;
M. N. Múz.
lt,
HÁZASSÁG a fiatal asszony ura házához a hintó hat szekeres lóval
mány
vitt.
Zsuzsannával
Vagyonosabbaknál rendesen
1
minden szerszámostól Katalinnal 2
Kerecsényi
tárgya.
33
(1603), Borbálával*
,
10,
szintén a hozo-
Thurzó
gróf
(1600),
(1612),
hintó
Máriával*
(1618) és
Katalinnak (1620), valamint Széchy Borbálával? (1029) is adnak hazulról. Kamuthy Zsuzsanna is viszi magával új ottho-
nába a hat pej húzta hintót, noha nem is egészen új, csak az alja; azonban a dereka és a teteje viseltes, romlott. 8 Ritkán, de elfordul az is, hogy a hozományjegyzékben gazdasági eszközökrl : kocsiról, ekérl, hozzájuk adott lovakról s egyéb háziállatokról olvasunk. 9 Ez valószínleg köznemesi vagy polgári családoknál
10
adnak a szülk hozományul. Ezt azonban rendesen csak akkor látjuk, ha a leány árva vagy félárva lévén, mintegy örökségét kapta meg. 11 Bakith Margit, Balassy Menyhért özvegye 12 az ékszereken, ezüst mveken és ruhákon kívül 3000 forint készpénzt
is
adott
leányával, Ilonával.
elbbi
Bossányi Mihályné
Annának
az apja
tartozott
készpénzül adni
való
férjétl
Görgey Margit,
13
leányának: Máriássy
örökségeképen paraphernumára maradt 500 tallért 14 készpénzben 15 adta meg kiházasításának idején. Forgách Zsigmond özvegye férje végrendelete szerint 26 ezer forintot pedig a bevásárlásokra
Rendesen már az
mostohaleányával, 16
szánt.
1
tízezer
forintot
7
szül gondoskodott végrendeletileg kiskorú leány kiházasításáról. Gróf Forgách Zsigmond 10.000 elhalt
10000 forintot szánt mindegyik leányának kiházasítására. 18 Kéry
«Mind ez Monaky Erzsébet hozományának jegyzékében olvassuk meg írt paraphernális jók rakattattanak be két öreg rakott szekrény1
felül
ben
és 2 3
lt.
egy zöld ládában. » (R R.
II.
1629 jun. 9 !o
II.
:
Perényi
139. 16
4
109. 8
8.
M. N. Múz.
De
R.
II.
II.
256.)
Papp
1600 febr. 14; kiadva:
lt.
u. 0.
Bethlen lt.
5
154. lt.
226.
J1 15
u
.
216.
0.
Tört. L. 1874, 6
u. 0. 225.
53—4. 7
Forgách
m.
nincs közelebbrl meghatározva).
(a kelet
T. T. 1894, i.
:
1627 máj. 29.
Tany. 1620
T. T. 1899, 517. 14
közök, háziállatok,
volt szokásos.
Néha készpénzt
a
gazdasági esz-
II,
623—4.
12
Sz.
w
1872, 347.
237.
a kiházasításkor csak négyezer forintot tudott készpénzben
adni, a többiért jószágot
kötött
le
Bosnyák Tamás testimonialisa.) 17 Deák: Wess. A. lev. 80. 18 M. N. Múz. lt. Tany. 1620
R.
zálogképen.
szept.
(Forgách
lt.
1626 jan.
1.
Keresztel, házasság és temetés Magyarországon.
meg-
3
2.
készpénz.
34
FEJEZET
II.
hogy
János végrendeletileg meghagyta, a
menyegz
napján
azokat ingatlan.
a hozomány
ruhákon,
leányának
Ingatlanban
mány
is
ezüstmarhán kívül, melyet a még 225 forintot is adjon, meg
arany-,
vele
ad,
melyeket
ingatlanokat,
az
nev
Margit
felesége
kiadni
lehetett
értéke ingatlan nélkül
is
Margit
számára kijelölt. hozományt. Némely hozo-
a
1
nagy
igen
összeget képviselt.
Ghimesi Forgách Mihályné, Kerecsényi Katalin hozományát több mint 20 ezer magyar forintra becsülték. 2 A Thurzó leányok számára férjhezmenetelük idején tett vásárlások mindegyiknél körülbelül hatezer forintot emésztettek
föl,
még
pedig ezenkívül
megkapták részüket. Zsuzsanna lakodalma alkalmával 6172 forint 46 dénár árú holmit vásároltak; 4 de ebbe az összegbe nincs belefoglalva magának a menyegzi lakodalomnak költsége. 5 Thurzó Judit négy évvel késbb, 1607ben ment férjhez. 6 Már 1606 szeptemberében írja atyja Bécsbl nejének, hogy «ami vásárlást írtál fel édes szivem az leányunk számára, hogy megvettem, meghaladta az nyakbavetvel egyetemben... az négyezer forintot... Ez után való költségünk nem kevesbet fog tenni; boszuságomban azt kívánom, hogy minden leáninknak érhessük együtt örömöket és lehessen az kincstárból 3
a családi
többire
is
is
hasonló költségünk.)) 7 sem.
leányukat
Ilona 8
költségeinek fedezésére
Mária 9
és is
Nem
rövidítették
számára
meg
többi
bevásárlások
tett
körülbelül hatezer forintot költöttek.
Hasonlót mondhatunk nvérükrl,
a «hozomány.>
is
Katalinról,
hozomá-
kinek
nyában csak a ruhák anyaga harmadfélezer forintba került s majdnem ugyanannyi pénz kelt el ékszerekre is. 10 E kiházasításon kívül Thurzó György végrendeletében mindegyik leányának még tízezer forintot rendelt hozományul. 11 Természetesen figyelembe kell venni, hogy Thurzó György egyike volt a leggazdagabb furaknak! A hozomány szó forrásainkban nem fordul el. Csak a
szo.
I
Acsády
R.
III.
szerint
forintnak
felel
m. III. 197-205.
5
i.
240.
Perényi
magyar
1
meg. 6
58.
2
i.
(Sz.
m.
lt.
1600
forint vásárlási 3
1889, 657.) III.
59.
7
febr.
14.
—
Megjegyzend,
képességére ez R.
II.
Thurzó Gy.
189, lev.
191,
hogy mai
idben 7—8 194.
nejéhez.
II.
4
R.
154.
II. 8
114.
R.
II.
i. m. II. 217—9. m. II. 205—211. Azonban Kubinyi Miklós Kubinyi: Thurzó Imre. 28. 1. (jegyz.). a Thurzó-leányoknak adott kiházasítás értékét ((legfeljebb 3000 frt-ra» teszi, amihez járul a végrendelet szerinti 10.000 frt. hozomány.
II
9
i.
10
—
HÁZASSÁG «
35
leánnyal kiházasítása vagy hazaadása idején
gokról beszélnek a kútfk. szóval jelölik a
1
hozományt;
Halatinul szólnak, a 2
a róla
írt
drágasá-
adott» ^
paraphemum^
jegyzéket
consignatio
:
Paraphemum. Hozományjegyzék,
specificatio rerum paraphernalium regestrum rerum aurearum et argentearum aliarumque paraphernalium-nak 5 nevezik. Tulajdonképen nem fedi ez a ki-
rerum-, 3
hozomány
fejezés a
ajándékot
jelentett,
paraphernalium-, 4
A paraphemum
fogalmát.
eredetileg jegy-
n
melyet eljegyzéskor kapott a
akár
v-
a
P ara P her61
"e^se
legényétl, akár szüleitl. 6 S ilyen, vagy hitbér értelemben szin-
még
tén használják
A
is. 7
a XVII. században
«jegvmha» kifeje- jegyruha (jegyzéssel. 8 Radvánszky Béla báró szerint a hozományt nevezték jegyruhának is. 9 Az alap, melyre támaszkodva mondja ezt, Kovachóczy Farkas végrendeletének (1591) az a része, mely szerint leányának, ha Isten «neki szerencsét parancsol)) jegvruhául kétezer aranyat és kétezer forint apró pénzt hagy. 10 Ez az adat csakugyan támogatni látszik Radvánszky felfogását, azonban ellentmondanak neki a többiek, melyek a jegyruhára forrásokban többször találkozunk
vonatkozólag ránk jutottak.
hogy
ják,
1
R.
II.
paraphemum
a
133,
vulgo
parafernales
«res
hogy mivel
A Magyar
149, 211, 220,
nov. 13; Motesiczky
lt.
M.
1621 nov. 22; Forgách
2
R.
II.
226; Széli: Bessenyey
R.
II.
104; M. N. Múz.
4
T. T. 1898, 205.
5
Perényi
6
Dr. Békefi Rémig:
1600 febr.
lt.
lt.
azt
mond-
dicti)). 11
Múz.
N.
föl-
Csak-
nem hozomány,
jelentése
241;
237,
szintén
jegyruha
eredeti
3
lt.
Oklevélszótárban
példák ugyan
XVI. századi
XV.,
hozott
a
Tany. 1618
lt.
1629. jun.
8.
199.
cs.
Tany. 1602
jan. 27.
14.
«A magyar társadalom
élete»
cim
egyetemi el-
adása. 7
Olvassuk, hogy Szalánc vára tartozékaival együtt Pálffy Kata «para-
fernumia»
volt.
(Forgách
lt.
1626 jan.
2.
Bosnyák
Tamás
testimoniálisa.)
Szalánc pedig Forgách Zsigm. birtoka volt; tehát férjétl kapta. 8
XXIX.
R.
III.
220, 236; T. T. 1886, 385; 1893, 446; 1903, 426; Arch. Ért.
(1909) 343; Széli: Bessenyey
jun. 19. (Hosszutóthy Fraxia, özv.
márc.
Zsigmond Zsigmond levele);
18. (Bellény
(Korniss
végr.); Berényi 9
°
lt.
végr.)
1628 január
197; M.
cs.
Peth ;
u.
Balassa
o. lt.
N. Múz.
Sebestyénné
végr.)
1602 jun. 3; 1627.
aug.
u.
10.
o.
lt. ;
Tany. 1601, u.
1602
o.
1628 febr.
10.
(Jákóffy Ferenc
1.
«A hozományt, melyet összegében jegyruhának n Oklsz. «jegyruha» szó. III. 140.
is
neveztek.* (R.
R.
3*
I.
371.)
»
36
FEJEZET
II.
hanem jegyajándék:
a
hozomány
bizonyít a jegyruhának
kezleg más irányba Mert ha
res parafernales
értelme mellett.
St
figyelmünket, amely célhoz
tereli
jegyajándékot
alatt
nem
kornak e meghatározása
régebbi
értünk
ellenvezet.
is
ezzel
és
nem
azonosítjuk a jegyruha jelentését, ennek az értelmezésnek
a egyruhaa adománya.
férj
mondanak ellent a fennmaradt feljegyzések. Hogy hozomány nem lehet, mutatja az, szer i n t a férj adta.
Becskereki
Ötvös
hogy
Ferenc,
adataim
kassai
ötvös,
1624-ben végrendelkezvén, így intézkedik: ((Mivel hogy szegény állapotban voltam, mikor ez mostani feleségemet, Zsuzsanna asszonyt elvettem és
semmi jegyruhát nem
neki
vihet-
annak okáért hagyok nekie jegyruháért száz forintot». Ez a jegyruha kívül áll azon, ami a vagyonból osztályként a feleségre jutna. 1 Peth Sebestyén özvegye végrendelkezik jegy-
tem,
Peth
melyet
ruhájáról,
Sebestyéntl,
tehát férjétl,
kapott. 2
Poly Zsuzsanna, Vály Miklósné, azeltt Gávay Imre felesége, els férjétl* való jegyruháját második férjének hagyja a végrendeletében. 4
a
Az
jegyruha tárgya.
említett esetek azt
úgy
lehetett
Ferenc
ingóság, 5
jegyruhául
is
is
mint
mutatják,
hogy
ingatlan. 6
jegyruha tárgya adott Jákóffy
Jószágot
mert
hitvesének,
a
végrendeletében
azt
hogy mivel gyermeke nincs, jószágát feleségére hagyja, míg az nevét viseli, «azt megváltoztatván, jegy ruháját olvassuk,
feli vévén, eresze
megh
az Attyafiaknak, az melly jószág, mellyiket
Valószínleg ingatlan volt Borsa Tamás feleségének a jegyruhája is, mert arról értesülünk, hogy Borsa Tamás árvái mostohaanyjukat a jegyruháért hat magyar forinttal annak)). 7
illeti,
elégítették
Ha
ki. s
ingóság
lett
volna,
nem
Nádasdy György jószágot jegyruhául, amirl három tanú
a megváltásra.
nejének
ad
lett
és
volna szükség
ingóságot köt
eltt
le
kötelezvényt
ki.9
A '
jegyruha, vagy jegyajándéktól különbözik az az ajándék,
Arch. Ért. XXIX. (1909), 434.
aValami az én jegyruhám volna Pete Seböstyén uramtul, hagyom az én három fiaymnak.» (M. X. Múz. lt. Tany. 1601 jun. 19. végr.) 2
3 *
uramnak hagyom. Arch. Ért. XXIX. (1909), 434.
«az gávai jószágból való jegyruhát 5
Széli: Bessenyey cs. 197.
Bessenyey
cs.
197.
Tany. 1602 jun.
3.
7
Balassa
9
T. T. 1893, 446.
lt.
1627.
is
augusztus
10.
s
6
Széli:
M. N. Múz. lt
HÁZASSÁG
37
melyet a házasság megkötésekor adott a férj hitvesének. Kétez alkalommal. Apor szerint a féle ajándékozásról hallunk
vlegény
ünnepség alatt mutatta be ajándékait a vlegény nászajándékának nevezhet-
a lakodalmi
menyasszonyának,
ezt
1
a vlegény
nk. De értesülünk oly ajándékról is, mellyel a házasság ^ggg^ánels napjának reggelén kedveskedett a férj feleségének, amit dék (móring), ajándéknak (Morgengabe, móring) neveztek. 2 Mindkettre vonatkozólag csak néhány homályos adat jutott reánk
reggeli
e korból. 3
A leg
jegy-, nász- és reggeli
részérl
férj
kedveskedés,
a
Hitbért (dos) azonban
Lónyay Istvánné
ajándék adása a vlegény, illet-
kellett
szívesség cselekménye
adnia,
Szaniszlóffi
nnek
erre a
Báthory
joga
Hitbér (dos).
volt. volt. 4
végrendeletében
Kata
intézkedik azokról a jószágokról, melyeket iure dotis, a hitbér
jogcímén bír üdvözült szerelmes ura után a lónyai jószágban és egyebütt 5
elkelbb
Minél hitbér
is.
Az
erdélyi
gazdagabb
és
után fejedelemhez ill dóst ad nejének:
nagyobb a
Gábor, trónrajutása
Bethlen
fejedelem,
annál
valaki,
Déva
a
hitbér
na gy sa s a
-
várát ötvenezer
országgylés is elfogadott. (1614.) 6 Wesselényi Istvánnak úgy els, mint második feleségével kötött házassági szerzdésében contrados-xó\ olvasunk. Az említett esetben ezalatt vagy jegyajándékot, vagy a hozomány biztosítására lekötött vagyont kell érteni. 7 forint értékben; amit az
Apor: í. m. 380. 2 Radv. u. és sz. 222. 3 Homályosak annyiban, hogy csak az ajándékozás tényét igazolják, de sem idejét, sem módját nem tárják föl. (Arpádia. I. 351 Gy. T. és 1
;
R.
F.
az
is
III.
153; IV. 166). Reggeli ajándékról
a részben idegen szokások szerint
kapcsolatban, Bethlen
Gábor
és
Dr. Békefi
történ fejedelmi
Brandenburgi Katalin
mint a reggeli ajándékról alább újból 4
csak egyszer
élete» c.
5
Papp:
6
E. O. E. VII. 182; Károlyi ot. IV. 92—100. Bartal: Középkori latinság szótára szerint:
7
házasságkötéssel
— Úgy a nász-,
egyetemi eladása.
Tört. L. 1875, 1344.
per sponsam occasione matrimonii sponso obligata az értelmezés
említés,
lesz szó.
Rémig «A magyar társadalom :
közt.
történik
nem fogadható
el,
mert azt olvassuk
contrados ...
:
«ut
De
seu
summa
jelen esetben ez
secundum
leges et
consvetudinem Regni Poloniae contradotis loco idem dominus Wesseleny de bonis suis mobilibus duplum, ipsi suae sponsae inscribat, quantum cum ea perceperit. Bona ver qnae in Hungária idem dominus Wesseleny habét, penes leges
et
consvetudinem Regni Hungáriáé, quo ad devolutionem eorum
contrados.
38
A
kifejezések
fölcserélése.
FEJEZET
II.
«dos»
mikor hozományról van szó. Kamuthy Zsuzsanna hozományjegyzéke szerepel mint «inuentarium omnium bonorum Generosae dominae Susannae Kamuthi in dotem nuptialem a suis fratribus tempore nuptiarum administratorum». 2 Máskor meg Tarnóczy Sebestyén említi végrendeletében anyósáról, hogy «azt, akit a feleségemnek dósában, és parafernumában kellett volna adni és azonkívül is készíteni, azt mindeneket ennek a kastélynak (t. a szentléleki kastélynak) épületére költött», melyet Kivételesen
a
kifejezéssel
akkor
élnek
is,
1
i.
aztán leányának és vejének odaadott. 3
Míg
a dos szónak ezt a fölcserélését ritka kivételnek tekint-
addig,
hetjük,
úgy
gyakrabban
jegyruhával
a
látszik,
n
Mert azokban a végrendeletekben, ahol a jegyruhájára vonatkozólag intézkedik, 4 vagy egyéb helyeken, ahol rendelkeznek a jegyruháról, 5 a hitbérrl (dos) már sohasem olvasunk. Ezért valószín, hogy többször a hitbért értették alatta, 6 minthogy ezt okvetlenül megkapta a n. Úgy a hitbérrel, 7 mint a jegyruhával 8 rendelkezhetett az cserélték.
A
n
joga a
össze-
hitbérhez,
cedant
.
.
.
(Báró Roszner Ervin
:
Régi magyar házassági jog. 427.)
A
másik
kegyelme jövendszerzdés szerint «Akarván Weseléni István uram az ben lév szerelmes házastársának abból is consulálni, az mit az nagyságos kegyelme szerelmes leányával az Bakith Margit asszony adandó lészen az nagys. Balassa Ilona asszonnyal, úgymint az mi de jure concernálni fogja oda nem szám(megilleti) és aranyúl és ezüstl és drága kjöl s pénzl kegyelmének lengyelországi szokás lálván az ruházatot, contradost köt :
—
szerént két annyit, az
melyrl
1
Vagyis a dos szót ókori értelemben használják.
2
Bethlen
1627 május 29.
lt.
hogy hozományról van 3
cs.
Sz.
5
197. 6
1870,
A
R.
220.
III.
—
Az, hogy fitestvéreitl kapta, mutatja,
szó. 4
R.
235;
III.
T. T. 1903, 426;
Széli:
Bessenyey
220; T. T. 1886, 385; 1893, 446.
Calepinus és Molnár Albert egyenesen dos-nak fordítják. (Nyelv-
történeti Szótár
:
jegyruha.) Ugyanitt látjuk,
vagyis a jegyajándék fogalma 7
Lengyelországban
kegyelme,
tévén
fassiót
1872, 347.)
levél is keljen róla». (Sz.
is
benne
hogy dotalitium értelme
után birok a Lónyay jószágban
egyebütt,
és
is
van,
rejlik.
«azok a jószágok, melyeket jure dotis az
zálogos jószágim, melyekben ezután
is
idvezült
vagy
az,
magamnak azon
bírom, szabad dispositiot reserválok és tartok». (Papp
:
szerelmes
Uram
melyek pénzes
és
igazságig, mellyel
Tört. L. 1875, 1344)
;
—
T. T. 1884, 131. 8
a
n;
Amint a
36.
lapon említett
továbbá: T. T. 1903, 426.
adatok
mutatják,
végrendelkezett róluk
HÁZASSÁG
39
Hozományához is különös jogai voltak. Ez abban is családja ha annak nem voltak gyérnyilvánul, hogy a 1
asszony.
—
mekei
—
n
jegyruhához
^k ^l
igényt tartott a hozományra. Erre vonatkozólag néha
Hoffmann Györgynek Kapy Sándorral oly végezése volt nvére, Hoffmann Margit hozománya fell, hogy amit Margit elbbeni urától, Dessewffy Jánostól hozott Kapy Sándorhoz, annak fele Margit halála esetére neki és az atyafiaknak visszaadassék, másik fele Kapyé legyen. Amit pedig az atyai háztól vitt magával Margit, egészen a Hoffmann-családé legyen. Hoffmann Margit halála után meg pedig azt eszköis történt az osztozkodás. 2 Széchy Györgyné zölte ki, hogy veje, Bethlen István 1628 június 29-én a leleszi konvent eltt nyilatkozatot állított ki, melyben az esetre, ha írásos egyezséget kötöttek a férjjel.
Mária magtalanul halna meg, a vele kapott 50.000 forintnyi hozomány biztosítására leköti a másik három Széchy-leány javára saját jószágait. 3 Csakhogy Thurzó Ádám, a másik v, neje,
nem
adni. 4
Mivel az asszonynak joga volt hozományához, 5 azért ha özvegységre jutott s újból férjhez ment, nem kapott új hozományt. Nyáry igen
hajlandó
volt
nyilatkozatot
ilyen
Thurzó Imre özvegye is kérte hozományának kiadását anyósától, mikor újból házasságra lépett, 6 Egy kis huzavona után meg is kapta hozományát és régi nászajándékait. 7 A másodszori férjhezmenetelnél csak a lakodalom költségeit tartoztak a. szülk, vagy az els házasságból származott gyermekek viselni. & Krisztina,
Az els rásból
els
esetet a XVII. század
tudjuk igazolni.
is
férje
maga
A
lakodalmi
költség
leányának úgy való lakodalmára
viselte. 9
viselését
hogy
illetleg szokásban volt,
jutott for-
András,
Szerdahelyi
mint a másodikkal
temetésére,
szükségelt költséget
els tizedeibl reánk
—
s
általában a
kiházasítást Aieányágki-
ha a leány árva volt
—
az
vagy ha bátyja nincs, a család oldalágára háramltt. Kamuthy Zsuzsanna is fitestvéreitl kapta meg hozományát. 10 Szentmiklósi Pongrácz Dánielt pedig a nádor, Thurzó a bátyjára,
1
(Sz.
R.
1885,
tina. 75.
I,
309.) 7
2
371.
i.
4
u.
R. o.
m. 78—80.
3
249.
II. 5
T. 8
R.
T. I.
Acsády
1884,
372.
:
A
131. *
Széchyek Murányban. 6
Ipolyi:
m. N. Múz.
Nyáry lt.
Tany.
Krisz-
1625
Bethlen lt. «Anno 1627die29 mensis May inuentarium omnium bonornm Generosae dominae Susannae Kamuthi in dotem nuptialem a febr. 7.
10
suis fratribus
tempore nuptiarum administratoriim.»
J^g*^* a fiúágra nezve.
»
40
FEJEZET
II.
György
szólítja
hogy öccsének özvegyét egyetlen leányá-
föl,
nak kiházasításában segítse, (ló ló.) Hasonlóról olvasunk Sztáray Ferenc végrendeletében: oMivelhogy az én Sztárai sömtl maradott jószágomból az én leányimnak semmi részt nem 1
nem
hanem csak fiúágat, én sömtül maradott jószágomat épen hagyom az én
hagyhatok, minthogy leányágat azért az
fiamnak, Sztárai Lászlónak, mert tet
mikor
hogy elszer az
illet,
illeti
de ilyen conditióval,
házasságának
úristen
az
;
szerencséjét
behozza az húgának, az néhai Sztárai István öcsémtiil maradott leánasszonynak, Sztárai Ilonának, azt házasítsa
Mihály
is
ki.
2
Károlyi
tartozott azzal oldalági rokonának, Károlyi Zsuzsanná-
hogy «mint fiú-ágaleányágot szokás» kiházasítsa. 3 Thurzó Zsuzsanna (1603) 4 és Borbála (1612) 5 hozományjegyzékében csak az van kifejezve, hogy «leányuk»-kal adott hozomány.. De Thurzó György halála után (1616) Mária és Katalin hozományjegyzékében már ezt olvassuk amit «a mi szerelmes leányunkkal és hugunkkah adtunk; 6 tehát itt már bátyjuk is szerepel. Máriássy Anna férjhezmenetelekor a hozomány ama tárgyait foglalják jegyzékbe, melyeket anyja és Máriássy György <'mint nak,
:
öregbik bátyja » adtak vele. 7
Ha még mindkét szül
a hozomány kiadásának napja es a
tanúk szerepíése
meg
SZ3.TT13..
élt,
akkor rendesen
mindkettnek
hozományjegyzékben, mely arról a napról J öy J van keltezve, amelyen a hozományt kiadták. Yjl pedig a kiházasí^ s na pján,9 a menyegz napján, 10 vagy a lakodalom másod- 11 vagy harmadnapjának reggelén 12 történt. Mivel legtöbbször csak neve 8
szerepelt a
J
l
'
'
általánosságban mondják, hogy a leány elházasításának, 13 haza-
adásának idején 14 (tempore nuptiarum, 15 tempore celebrationis
J
104.
5
2
T. T. 1898, 133. i.
626; R. 12
m. II.
6
149.
II.
9
132.
T.T7,1886, 384—85.
m.
i.
II.
211,
T. T. 1898, 203.
220. 10
Tany. 1618. nov.
M. N. Múz. hogy Thurzó lt.
R. 13.
3 7
Károlyi oi IV
m.
i.
III.
II.
240.
237.
»
'
10 8
'
R
Sz.
1892,
4
'
IL
T. T. 1894, 623.
(Nyáry Krisztina hozománya.)
Nyáry Krisztina esküvje nov. 11-én volt Trybell tehát ez a harmadnapja volt. meg tar2-án Rozina és Orllé István lakodalmáról is tudjuk, hogy 1614 febr. tották meg a lipcsei (Zólyomm.) várban. (Sz. 1898, 208.) Minthogy hozományIsmeretes,
(Nyáry Krisztina
jegyzéke febr. 5-rl van
negyednap adták 13
15
R. i.
II.
m.
és
—
16.);
keltezve
(Teleki
lt.
1614
febr.
5.),
tehát
ezt
ki.
149. II.
I.
életr.
14
i.
m.
100; Bethlen
II. lt.
133.
1627 máj. 29. (Kamuthy Zs. hozom.)
csak
HÁZASSÁG
nuptiarum, 1 tempore azért
nem
elocationis 2 )
leányos
a
ünnepély
lakodalmi
háznál a
csak a
tanú jelenlétében.
több
hozományt,
a
menyegz nagyszerségétl függött, hogy harmadnap, vagy még késbb adták-e ki. Még pedig
ért s így
másod-,
meg
adták
tudjuk mindig eldönteni, hogy mikor, de föltehetjük,
hogy akkor, amikor véget
4
megkívánta
Ezt
száma különböz, néhol csak
szokás. 3
a
A
tanúk
máshol tizenkét tanú 5 is volt jelen. Kivételes eset az, mikor csak az özvegy anya, leánya 7 írják alá. és veje, 6 vagy csupán az anya és a kett, 4
v
A
4.
Elzmények
lakodalom.
a) a férfi részérl Thurzó Imre és Csáky készüldés b) a leányos háznál a Thurzó-leányok lakodalmaira történt elkészületek. Lakodalmi meghívók szétküldésük ideje, küldjük, hangjuk, egyformaságuk, kézbesítésük. — A vendégek képviseltetése. Tekintélyes vendégek személyes részvételére irányuló törekvés. A háLakodalmi költekezés.
Lakodalmi elkészületek
:
István lakodalmára való
:
:
:
;
—
:
—
—
zasságkötés napjának elnevezései. Megállapítása.
A
A lakodalmi ünnepség: A vlegény vendégeinek és menet a
leányos
—
házhoz.
A
—
vasárnap
iránti
gyülekezése.
—
elszeretet.
Közös
leányos ház vendégeinek gyülekezése.
legény és násznépének bevonulása, fogadása, a leány kiadása.
—
—
indulás
—
A v-
Násznagy, vfély,
— Vlegényi ajándék — A násznép ajándékai. — A vendégeknek adott emlék. — Esketési szertartás. — Örömatya és -anya. — Az esketési szertartás ideje. — Ünnepi lakoma. — Zene. — Pohárköszöntk. — Üdvözlversek. — Tánc. — Menyasszonyi ruha. — Menyasszony tánca, búcsúztató, leány— Üdvlövés. — Üj házasok. — Fej-bekötés. — Mézes kapás. — Szövétnekes — bor. Reggeli ajándék átadása. — Avatás. — A lakodalmi ünnepség folytatása. — A mulatozás módjai. — Tartama. — Városi szokások. — Az új házasok útrakelése. — Ünneplés a házában. — Vendégek széjjeloszlása. — A lakodalmi ünnepségnek, mint társas összejövetelnek jelentsége és néhány kivételes eset. — Apor munkájának szerepe e dolgozatban. — Elbeszélésének egyezése a XVII. század elejebeli kútfk tudósításával. — A szokások általános érvénye. — Ingadozása. — Népszokások. — fgazda, gazda.
nászolókisasszony, násznép,
—
átadása.
A menyasszony
—
Teendik.
rokonainak megajándékozása.
ifjak.
férj
A
Amíg
a
házasság valláserkölcsi felfogása.
hozomány megkészítése csak
a leányos háznál járt Elzmények:
munkával, addig a lakodalmi elkészületek mindkét felet foglalkoztatták. Mert a lakodalmi ünnepélyek a leányos háznál
febr.
1
R.
2
Teleki
14.
II.
155, 216. lt.
1614 febr.
5.
Rozina
(Trybell
hozom.); Perényi
lt.
1600
(Kerecsényi K- hozom.)
3
« Akár kicsiny, akár nagy marhák legyenek, amit a leánnyal ad, de mindeneket femberek eltt beírassa az édes feleségem és úgy házasítsa ki
az édes gyermekemet.)) (R. 4
T. T. 1898, 203.
III. »
R
.
241.)
IL 134.
*
Károlyi
ot.
IV. 28.
7
R.
II.
139.
Lakodalmi
42
kezddvén, rendesen házában
oda
FEJEZET
II.
n
a
új
otthonában:
És ha messze vidékrl hozták az
is.
vissza
is,
folytatódtak
vlegénynek
a
is
kellett
férje
menyecskét,
ifjú
gondoskodni
a násznép
ellátásáról. a) a férfi
Thurzó Imre és csáky István íako-
dalmára való készüldés,
Ezért látunk oly nagy
rl házassága
elkészületeket Thurzó Imre részé-
Már egy bJ
lakodalom eltt 1 hozzáfogtak a lakodalmas «palota» kitatarozasahoz. 2 Megmeszelik, új a jtókat, üvegablakokat készítenek s egyéb javító munkálaoj idején.
félévvel a .
,
j
tokát eszközölnek.
De
meg nem
A
hatalmas és gazdag nádornak egyetlen fiutóda családjához ill fénnyel és pomez
elég.
pával akarja megülni élete örömnapját.
Azonban
a tokaji vár
Pedig mikor Királyhelmecrl 3 hazahitvesét, elször itt fognak megszállni. 4 Új
erre nincs berendezve.
hozza Bicsére
ifjú
házakat kell tehát építeni.
De míg
elkészül az «öreg
palota»,
udvarban a folyosó és a Bodrog partján egy jókora sok idbe telik. Ugyanekkor a bicsei várkastélyban is folyik a munka. A nagyobb termeket díszesen kifestik s a «vendégházakat» is alkalomszeren rendezik be. A nászpalotát pedig, melyben Thurzó Judith esküvje óta (1607) 6 mindegyik Thurzó-leánynak lakodalmi ünnepélye lezajlott, szintén rendbe hozzák.? A cselédség létszámának emelésérl 8 s valamennyinek számára új egyenruháról szintén kellett gondoskodni. 9 St a lakodalmi menetben a szekerek eltt lovaglóknak kacagányt is kellett adni. Hozattak is számukra ha nem is valódi de posztóból csinált párducbröket; hiszen még ennek az ára is meghaladta a negyedfélszáz forintot. 10 Lobogókat, zászlókat, 11 részben az épületek díszítésére, részben a csapatok számára szereztek be. Gondoskodni kellett a nászaz új konyha, az istálló, 5
—
—
2
3
4
Ku6 Thurzó Gy. lev. 24—7. nejéhez. II. 7 199. Kubinyi: Thurzó Imre. 50—51. 8 Soós István, Csergh Mihály Illésházy, Erddy, Vizkeleti, Jákóffy, fogadták fizettek hópénzt nekik. s szolgálatukba lovászait arra az idre 1
R.
III.
24.
Tokajban,
binyi: Thurzó Imre. 58.
5
R
(u.
o.
28.)
Árpádia, 1833,
I.
337.
III.
k
Kisegít szakácsokat 9
is
hivtak. (R.
Ezért vett Czobor Erzsébet
III.
kb.
23
—
4.)
500
frtért angliai
posztót
kocsisok számára morvái posztóért 220 frtot. mányára gombokat, az inasok ruhájára szintén gombokat szereztek be. (R. III. 22—23.) 10 » i. m. III. 22. R. III. 23. fullajtárok,
A
s
adott ki
gyalogok dol-
és selyemzsinórt
HÁZASSÁG
43
ládákról 2 kosarakkonyhaszekerekrl ról, 3 zsákokról, 4 gyékényekrl, 5 kötelekrl, 6 melyek segítségéholmikat elcsomagolhatják. Mindezek szállível a szükséges tására pedig nem állott rendelkezésükre elegend számú ló; vettek tehát lovakat is. 7 Azokat meg, melyeket díszre szántak, török módon megfestették, 8 még pedig fehér lovak farkát, sörényét és üstökét vörösre. Ezért vásároltak oly nagy mennyiség «kannát» és «börzsönt.» 9 Igénybe vette a vlegény figyel-
menetet kisér
tár- és
1
,
,
mét az ajándékok beszerzése asszonyának és rokonainak
és elkészítése
is,
melyeket meny-
lakodalom napján volt bemuta-
a
A
10
menyasszonyi oszlopos kocsira és a kocsilovak új díszes hámjára vonatkozólag még Pozsonyból is levele11 zést folytatott ott lakó titkárával Scultety Mártonnal. Ezalatt tandó.
sr
pedig anyja, Czobor élést szerezzék be. 12
Erzsébet
A
szétküldötte
szolgáit,
hogy
az
vágóbarmoktól kezdve a gyümölcsig és
semmirl sem
meg
gondos háziasszony. Hogy pedig mekkora mennyiségre 13 volt szükség, könnyen elgondolhatjuk, ha tekintetbe vesszük, hogy csak a Thurzó Imre által meghívott fúri vendégek száma 103 volt, 14 akik szolgáikat is magukkal hozták és már október utolsó napjaiban gyülekeztek Bicsére, 15 ahonnan november elején elindulva, az egész úton Helmecig és vissza, élvezték a vendéglátást és aztán november 28-ától kezdve régi írók tanúsága szerint még egy fszerig
1
5
u.
R. 6
o. 8
j.
2
31.
III.
m
Bethlen
i.
m.
in. 30.
.
Gábor
is
feledkezett
?
az
i.
m
.
3
23.
22,
III.
a
m.
i.
III.
módon
III.
31.
elé a hintó
melyet
elé,
nászajándékba
adott
török lovat fogatott, me-
uszolig festettek valának». {Kemény J. Önéletírása. 87.) : «Lófestés a régi magyarok-
(Ethn. XVII. 214.)
nál.))
10
51—52. 13
Árpádia
I.
éf.
351.;
« R. III. 31. Az elfogyasztott
R.
21,
III.
fszerek-,
bárány-, sertés- és vadhúsnak,
22.
jegyzéket b. Radvánszky
jegyzék :
" Kubinyi: Thurzó Imre
csemegék-, lisztnek,
Béla adta
ki,
a
I.
348— 50. Az úton
mvének
III.
15
hogy mennyi gyertyát fogyasztottak csak az úton
mutatja,
339—343. Kubinyi: Thurzó Imre. 55; Rimay Árpádia
elkelt élésrl
k.-ben (66.)
400 drb viasztyertyát és 4290 faggyúgyertyát. 14
marha-, borjú-,
halaknak, italnak, zab-, széna-,
szárnyasok-,
szalmának jegyzéke megtalálható: Árpádia.
tásra
m.
alkanna és berzseny. Dr. Kóssa Gyula
9
írt
i.
ni. 20, 22.
Brandenburgi Katalinnak, hat fehér-kék igen szép lyek «oroszlány
4
23.
I.
J.
Lev.
219-220.
Ugyané világí-
;
44
FEJEZET
II.
hónapig mulattak Bicsén.
De hogy
1
élelmiszereken
hessenek, az
nyek kiegészítésére
is
hogy
az volt hátra,
a
annyi ember számára fz-
konyhaeszközök és edéEzek elintézése után csak
kivül
a
volt. 2
szükség
rendtartást
is
Thurzó
megállapítsák.
Imre írásba foglalt utasítása reánk jutott, melyben f- és konyhához látó gazdák-, étek eltt járók-, étekfogók-, borhordókról pohárszék mellé kirendeltekrl, tálakhoz látók-, szállásosztók-, zabosztókról
s
még más
tisztségek fell intézkedik. 3
Anna levelébl
Csákyné, Wesselényi
vlegény részérl
is
kitnik, hogy a
szintén folytak elkészületek a
lakodalomra,
ami természetes, mert az akkori szokás szerint a vlegényhívta vendégek nála gyülekezvén, vele együtt indultak a leányos házhoz, s az itteni ünneplés után megint visszatért a násznép az ifjú házasok otthonába. 4
Ezért
írja
Wesselényi Anna
tiszt-
Vadas Gábornak, Csáky István menyegzjére vonatkozólag, hogy mivel a húsvét utáni idben mindig kevés már a széna, f még nincs, mindenféle marha ekkor a legrosszab, jobb lenne valamivel elhalasztani a lakodalom napját tartójának,
addig ket, b)
a
leányos
háznái.
míg
jószágaikból összeszerezhetik a
saját
mert ha «mind az erszénybl
leszen,
val vigyen. a Thurzó-^ a
ir
r
tém ei-° készületek.
telik.»5
vagy még több gonddal járt a leányos házn(fi a készüldés. Itt a gondos szülk még arról sem feledkeznek meg, hogy megfelel társalkodónét («vénasszonyt»)
De ép
annyi,
keressenek és jó inasokat szemeljenek
leányok íako-
sokba
szükségese-
ki,
akiket leányuk
magá-
6
Thurzó Zsuzsanna azért tarthatta csak Szent György táján esküvjét Perényi Istvánnal, mert hamarább nem készülhettek e hozzá. Már az elz évben (1602), október 10-én írt Thurzó György nejének arról, hogy leányát Szent György napjának eltte haza nem adja, «minthogy dolgai mia, ha akarná is, hozzá nem készülhetne.* 1 Még több fáradsággal járt Thurzó l
3 Árpádia. 29—30. I. 343—8. láttuk. Deák: Wess. A. lev. 81. nejéhez. II. 2o3. «Az vén asszont az leányom szá2
Kubinyi: Thurzó Imre 58. Mint Thurzó Imre lakodalmánál i
4
Thurzó Gy. lev. mára meghattam, hogy 6
és mellek legyenek»
írja
III.
5
alá vigyék
az melleket vele adgyunk, azokra
R.
(t.
is
i.
Bicsére).
kérlek
édes
De még két szivem,
Thurzó Gy., mikor leánya,
hoz volt férjhezmenend. 7 Thurzó Gy. lev. nejéhez.
II.
52.
inas
viselj
is
kelletik,
gondot, kik
Judit, Jakusith
András-
HÁZASSÁG
45
Ekkor ugyanis külön épületet emeltek az ünnepély céljaira, s ugyancsak gondot okozott a szülknek, hogy mindennel rendben elkészüljenek pontos idre, mert az
Judit kiházasítása.
1
esküvt a jövend országgylés miatt nem lehetett elhalasztani. 2 Nemcsak az építést kellett sürgetniök,3 hanem hosszú asztalokat,
mára
szükséges
a
Ezenkívül
mindezekhez
készíttetni, 4
székeket
fatálat,
anyagot:
festéket,
fatányért,
fa
a
mesteremberek
meghozatni. 5
deszkákat
földbl
és
szá-
való
meszelyeket
számmal csináltattak, mert üveggel nem gyzhették volna annyi ember részére. 6 Közben pedig megírta az «instructio»-t Gyurchanskyra és Závodszkyra is Thurzó György, tiszttartóira bízva, hogy szerinte elvégezzék az urbáriumot és a lakodalomfeles
:
hoz való
már
élést
hogy hazatérhetvén,
alig várta,
maga pedig mindenhez maga is hozzá
uradalmakban. 7
az
elintézzék
is
lásson. 8
Már fzéshez.
menyegz eltt hozzáfogtak a sütéshezSt segítségül még rokonok, jóbarátok szakácsait is
két héttel a
Mikor
Thurzó György özvegye, kinek lakodalma napjául március elsejét tzték hogy «mivel ki, 9 már egy hónappal elbb kéri Révay Pétert, idején szükséges mindenre gondot viselnünk, hogy fogyatelkérték
arra
idre.
az
kozásunk ne legyen februárii
1
bocsássa
Vagy
A
((Fáradtságát
Thurzó Gy. leveleibl
fbejárata
— 51.
mert ez év februárjában
az bitchei palotának épületire
szeptember 11.-én
felett
jegyzet
1.
azt látjuk,
ad
jutalmazatlan mely
ma
is
áll
19.
nem Bicsén
olvasható felírás szerint (közölve alatt)
még
mintha
írja
mestert
szakácsát Pál
talán csak befejezték az ú. n. «nászpalotát»,
Kubinyi: Thurzó Imre. 50
163.) és
maga
Bicsére.»
a várkastély eltti téren.
rajta,
a
...
Katalint adta férjhez
ugyanis 1605-ben épült. De 1607-ben
nejének: ohadd
is
építettek volna
meg Gyurchanskinak,
gondgya legyen. » (Thurzó Gy. lev. nejéhez II. «Az palotát és építést véghez vinni siesse-
írja:
tudom, hogy Jakosyth uram, fiam is sollicitálni fogja leányunknak hazaadását». (i. m. II. 199.) 2 3 i. m. II. 203. 4 i. 5 i. m. II. 220. i. m. m. II. 202, 203. II. nek, mert
200, 203. 7
6
i.
m.
Thurzó Gy.
II.
203.
lev.
nejéhez.
bágyokra bizonyos mennyiség
St a
II.
201.
élést,
amit
III.
56, 59, 61.)
(R.
III.
M. H. L. 261.) 56, 59, 61 Thurzó Gy. lev. nejéhez. II. 203. Thököly Istvánnal (Ipolyi: Nyáry
9
zéke
is
azoknak be
lakodalmi készpénzköltségeket
(R.
8
— Ilyenkor mindig kivetettek
a job-
kellett szolgáltatni. is
ezekre vetették
ki.
;
március elsejérl van keltezve. (R.
Krisztina. 36.) II.
220.)
—
Hozományjegy-
46
hagyom lom)).
fzi
A
1
—
hozzá
saját udvari
II.
FEJFZET
s
Kdnek
személyzet ilyenkor
meghálámindig kevés volt,
borhordóknak
és -töltknek, étek-
jóllehet a pohárszék mellé,
az
jó
akaratot
fogóknak, tálakhoz látóknak alkalmaztak a darabontok, 2 gyalo-
gok 3 és lovaslegények 4 közül is néhányat, továbbá az udvarban tartózkodó mesterembereket: szabókat, 5 gombkött, 6 kfaragót? Mégis a meghívott vendégeknek nemcsak szakácsait kérték
hanem
el,
hopmesterek 8
a
inasok 9
és
átengedését
is
igénybe vették sokszor, akiket gazdáik úgyis magukkal hoztak. Mindenkinek a helyét elre megszabták s a teendk megjelölésével irásba foglalták az utasítást. 10
Az
szétküldésük
ilyen családi
valószínleg nem volt kivétel e korban. többféle irányban történ elkészületek közepette ügyelni
ünnepség eltt Lakodalmi meghívók:
Thurzó házban
a mozgalmasság, melyet a
A
látunk,
mindkét félnek arra is, hogy idejekorán küldjék szét a lakodalmi meghívókat, hogy a vendégek elkészülhessenek és megérkezhessenek a kijelölt napra. Rendszerint körülbelül egy hónappal 11 az esküv eltt küldenek meghívókat a vendégeknek. Igen nagy lakodalmaknál, 12 vagy egyáltalában, ha igen k e u e tt
M. H.
1
kiknek 175
—
187.
L.
frtot fizettek
Alighanem kölcsönkért szakácsok voltak azok Thurzó Zsuzsanna menyegzjekor (R. III. 58)
fz
Thurzó Borbála lakodalmakor
2
R.
3
III.
m.
i.
III.
11,
15,
10,
15.
— Thurzó Judit
csak 200 teljesített katonai
17,
tisztet.
4 7
i.
III.
R.
m. 6,
III.
III.
8,
14,
» M. Dániel 12
7.
III.
10, 8
19.)
III.
A
lakodalmára kirendelt 300 gyalog közül 100 bicsei gyalogot konyhai
szolgálatokra alkalmazták, és csak akiknek a kapukat. (R.
is
18.
8,
7,
névsorát
a
Nvére, Mária menyegzje
62).
III.
idején csak 8 idegen szakácsot hívtak. (R.
még
szakácsoknak
idegen
ismerjük, számszerint húszan voltak (R.
is, ;
itt
márnem
jutott
egyéb
és
munka, rizték
8.)
i.
5
18.
15,
m.
III.
7,
i.
9,
m.
III.
7,
14,
17.
9
10, i.
15.
m.
III.
6
7,
i.
m.
11,
10,
III.
15,
18.
15, 10
i.
18.
m.
16.
N. Múz.
lt.
Tany. 1607 aug. 29;
T. T. 1887,
271—2;
Vajda:
107; Rimay J. Lev. 283; Károlyi ot. IV. 192. Bethlen Gábor Brandenburgi Katalinnal történ egybekelésére már
cs.
furaknak (Szilágyi: E. O. E. VIII. 61.) és Pázmány Péternek (M. H. H. Dipl. XIX. Gróf Erddy Tamás aug. 15-én hívja meg Majthényi Györgyöt 453). Thurzó Kának szept. 30-án tartandó menyegzjére (T. T. 1897, 74—75). negyedfél hónappal
elbb
küldi el a meghívókat a császárnak, a
—
Imre szintén hat héttel lakodalma eltt küldi J. Lev. 219-220.)
—
szét
a
meghívókat.
(Rimay
HÁZASSÁG távollakókat
meghívnak,
is
1
47
még korábban
intézkednek
ez
ügyben. Csak kivételes esetekben küldik késn, két-három héttel vagy ennél is rövidebb idvel a menyegz eltt szét a meghívókat, 2 rendesen akkor, ha az eljegyzés után hamarosan
meg
tartják
a lakodalmat. 3
Vendégeket mindkét fél hív, még pedig néha a szülk 4 vagy gyám útján, máskor a házasulandók maguk 5 teszik meg. Majthényi Györgyöt úgy gróf Erddy Tamás, mint fia, Kristóf külön meghívó levéllel keresi föl ez utóbbinak Thurzó Borbálá-
Az
val tartandó lakodalma alkalmával. 6
küldjük,
fejedelemnek,
erdélyi
végbemen menyegzkre nem a furak hívják meg a vendégeket. 7
vagy más fúrnak udvarában jegyesek,
A
hanem
az illet
lakodalmi meghívók hangja mindig nagyon szíves, küldik
hangjuk,
a megjelenést megtiszteltetésnek veszik, amit megszolgálni bár-
mikor készek. 8 Néha igen közvetlenül szólnak, 9 de máskor azt a benyomást keltik, hogy az összeseket, melyekre szükség volt, egyformán irták, vagy Íratták s aztán megcímezték. így tehetett
Károlyi
gubernátor
erdélyi
mivel
Mihály,
mindig magyarul
ír,
hívólevéllel kereste
Kata
Károlyi
és
Bethlen
István
föl. 10
meghívókat szolgák, lovasok, csatlósok 11 vitték ei rendeltetési helyükre, rokonoknak, jóbarátoknak, szomszédoknak; 12
1
Rhédey Pál esküvjekor,
2
Sz.
M. N. Múz. lt. Tany. 1624 jan. Kapy Sándort); Ipolyi: Nyáry Krisztina. menyasszony részérl
elbb. (Bethl. G. pol. lev. 106). M. H. L. 235. 20. (Hoffmann Ádám meghívja
kb. hat héttel
1873, 257; T. T. 1894, 128;
3
A
75.
Sz. 1873, 257 M. N. Múz. lt. Tany. 1611 ápr. 8. (Sennyey Miklós meghívja Görgey Istvánt) M. Gazdt. Sz. IX. 303; Károlyi ot. IV. 192. A vlegény részérl: Rimay J. Lev. 283. 5 A menyasszony: T. T. 1887, 271—2.— A vlegény: M. N. Múz. lt. Tany. 1607 aug. 29. (ifj. Hoffmann György meghívja Kapy Lászlót) u. o. 1624 jan. 20. (Hoffmann Ádám meghívja Kapy Sándort); u. o. 1628 jan. 16. (Vitéz György meghívja Radaz Istvánt); T. T. 1894, 128; 1907, 265, 268; Vajda: Dániel cs. 107. :
T. T. 1907, 267
;
;
—
;
6
8
T.
T.
1897,
T. T. 1887, 272; 10
283. 12
Károlyi
R.
III.
19.
74,
Rimay
ot.
ságuk,
mennyegzjekor, anyósát, kinek különben latin nyelv, egészen hivatalos szin meg-
A
4
egyforma-
75. J.
'
Bethl.
Lev. 283.
IV. 192.
»
G. «
T.
Árpádia.
M. H. T. 1887, 272; Rimay
pol.
I.
lev.
343.
106;
L. 235. J.
Lev.
kézbesítésük
4S
II.
FEJEZET
magasabb rangúaktól a városoknak, vármegyéknek 2 és országnagyoknak 3 is. Esetleg mindjárt választ is hoztak vissza. 4 Bethlen Gábor udvarában tartózkodó Rhédey Pál lakodalmára i
szóló meghívókkal a
fejedelem
«két
vételére irá-
nyuió törek-
urakhoz,
más-más irányban sorra járja el Pázmányhoz külön követet küldött Gálfy János személyében. 6 Az országnagyok vagy más furak, ha személyesen nem jelenhettek meg, legalább követtel képviseltették magukat az esküvn. 7 így Thurzó Borbála lakodalmán Esterházy Miklós Dániel Gábor által, Révay Márton Zmeskal Jób által képviseltette magát. 8 Hasonlóképen csak követet küldött: Daróczy, Draskovich, Forgách Zsigmond, Homonnay György, Liszti, Peth László, Prépostváry Zsigmond is. 9 E lakodalmon az erdélyi fejedelem is képviseltette magát, 10 épúgy mint maga a magyar király és külföldi uralkodók. 11 De azt látjuk, hogy a külföldiek nem mindig saját körükbl küldtek követet, hanem valamely magyar furat kértek meg, hogy képviselje ket. 12 Szerették a tekintélyes vendégeket 13
Tekintélyes
vendégek személyes rész-
f
hogy mindegyikük ezeket. 5 A nádorhoz és
legént» küldött a magyarországi
a vendégek
köntösös
becsülletes
eze k személyesen az
ünnepély
részt
vettek
Forgach
fenyet.
különösen
s
Zsigmond nádor
ha
emelve özvegye meg
a lakodalmon, ezáltal ,
azt,
is
lakodalom helyének kijelölésében is szem eltt tartotta azt, hogy Esterházy Miklós és Pázmány, az érsek, eljöhessenek; mert messze azok nem mehetnek. 14 Bethlen Gábor is kérte a
1
Kassa város tanácsa igen gyakran volt hivatalos a szomszéd nemesek
furak lakodalmán. (T. T. 1907: 265, 267, 268; 1908: 104, 109; M. Gazdi Sz. IX. 303; Arch. Ért. XXIV. 164; R. III. 13; stb.) Épen így más városok tanácsa is. (T. T. 1885, 45S.) és
2
R.
5
m. 106. 12.
9 13
III.
u.
13.
u.
o.
3
o. 10
R.
Egyházi és világiaknak. (Bethl. G. 7 6 u. o. Acsády: Széchy Mária. III.
13.
Elkelknél rendesen
ll
i.
m.
ott találjuk
a
32
— 34.
106.) 8
R.
4
i.
III.
12 u. o.
14.
III.
pol. lev.
«király
képebeli
embert»-t
is.
így Esterházy Miklósnak Nyáry Krisztinával való egybekelésénél (M. N. Múz. lt. Tany. 1624 jul. 24. Esterházy levele.) Kapy András lakodalmán a feje-
delem, Bethlen Gábor személyesen
megjelent.
(M.
H. H. Dipl. XIX. 444.)
Bethlen Ferenc Kamuthy Zsuzsannával tartandó lakodalmára az oláh vajdát is meghívja, de ez nem jöhet. (T. T. 1907, 230 1.) 14 Deák: Wess. A lev. 81.: «Gácsot mondja vala, én Hertneket, de
—
azt
nem
akará,
Gács
is
alkalmatlan,
érsek és generális
uram penig oda
olyan messze ha akarnák sem mehetnének, aféle emberek nélkül penig nekik
HÁZASSÁG
49
hogy ékesítse jelenlétével menyegzjét Károlyi Zsuzsannával. Továbbá meghívta a kancellárt, a Homonnayakat és más furakat is. Ezért írja Károlyi Mihálynak, hogy úgy intézkedjék, hogy a lakodalom e frangú vendégekhez méltó urát, Bocskayt,
legyen.
Akinek anyagi viszonyai nem engedték, vagy nem akart annyit rászánni, nem fejtett ki oly nagy pompát; de akkor nem is hívott ily elkel és nagyszámú vendégeket. Maga Károlyi Mihály sem nyugodott bele Bethlen intézkedéseibe, 2 lakodalom gazdaságát és inkább megváltotta a menyegzi 500 magyar
Az
forinttal. 3
akkori pénzviszonyokat tekintve, ez
is
nagy összegnek
de eltörpül, ha mások lakodalmi költekezését nézzük. Ha Thurzó Imre menyegzjét nem is vesszük számításba, mert valósággal fejedelmi lakodalom volt, 4 mégis látjuk, hogy sokat szántak rá. Bakith Mihály kétezer forintot hagy végrendeletében Bakith Péternek «menyegzjére». 5 Ami pedig a leányos háznál tartott lakodalmat illeti, úgy Révay Zsófia levelébl értesülünk, hogy menyegzjére a jobbágyokon negyedfélezer forintot szedtek.6 Még az egyszer polgárok is költekeztek ilyenkor. Márton Szabó Gergely végrendeletében külön e célra látszik;
hagy valami kívül.
lenni
csak
kis összeget leányának, a
rendes reá jutó részen
S ámbár a városoknál hatósági szabályzatok korlátoz-
7
nem jóakaró, mert bizony meg sem hagyja említeni.
csak
1
Károlyi
2
Amint Dengeleghy Miklós
ot.
jó
maga
biró,
az
apjok
palatínust
IV. 6. levele mutatja. (Károlyi ot. IV. 10.)
—
ot. IV. 9, 12. A menyegzt aztán Bocskay rendezte mi felséges urunk kegyelmes akaratjából az én menyegzi lakodalmamat Szakmárt végezte volt, hogy legyen». (Károlyi ot. IV. 13.) 4 A kiadások összege, mindent beleértve 14.310 frt és 40 d. volt. (R. III. 31.) Ennek ma kb. 100.000 frt felel meg. 3
Károlyi
Szatmárt
:
«a
5
T. T. 1900, 319.
6
Igaz ugyan,
hogy
«ezer forint és egynéhány nyestnél» többet
nem
öccse megtartotta. (M. H. L. 261.) S talán ebbl nem csak ünnepély költségeit fedezték. Ugyan Thurzó Zsuzsanna lakodalmakor csak a fszerekre költött összeg néhány apróbb kiadással együtt a többit
látott,
a lakodalmi
104S
frt
44
kiadtak 675 7
dénárt frt
tett
ki.
84 dénárt.
(R.
(R.
III.
III.
58.)
Thurzó Ilona lakodalmára fszerért
63.)
T. T. 1899, 516. Örzsike leányának, «házasságára»
Keresztel, házasság és temetés Magyarországon.
hagy 60
frt.-ot.
4
Lakodalmi költekezés
-
;
50
II.
FEJEZET
vendégek számát, mégis néha igen nagy dáridót csaptak. Schmeidel János besztercebányai polgár lakodalmán csak az élés került 407 forint 29 dénárba. 2 Úgy látszik tehát, hogy igaza volt Petneházy Istvánnak, mikor azt írta, hogy: «az menyegz sok pénzzel jár». 3 A menyegz 4 és lakodalom 5 kifejezéseken kívül éltek ták a lakodalomra hívandó
A
házasság-
kötés napjá-
nak elnevezései.
ilyenekkel
Megállapítása.
menyegzi lakodalom, 6 örömünk napja, 7 örömünk napja, 8 st néha kézfogónak mondják az
is,
tisztességes
esküv
1
mint:
napját. 9
A
lakodalom napját nem mindig a vlegény állapította meg. Elfordul ugyan, hogy a vlegény részérl ((determináltak)) napot 11 Bethlen Gábor és Károlyi Zsuzsanna menyegzjének idejét is Bethlen tzte ki Szent György napjára, 12 és miután kikötötte, hogy csak húsvét után Forgáchné szintén valamikor a napnak megállapítását a vlegény családjára 10
—
—
Azonban
bízta. 13
azzal
is
családja részérl történt a döntés.
1
Lcsén
a meghívható vendégek
más városból való idegeneket
14
4
száma
5
A
T. T. 1900, 319; Károlyi ot. IV. 12; R.
Rimay
Lev. 283; Thurzó Gy.
J.
271—2;
T. T. 1887,
215; R. 6
1606-ban,
II.
188.
Erd.
T.
Ad.
III.
papokat
a
kivéve, tizenhatban állapíttatott
azonban rendesen áthágták. (Demkó : 3 Károlyi ot. IV. 2. i. m. 210.
VII. 512;
a leány, illetleg
De valószín, hogy
korlátot 2
hogy
találkozunk,
Bethl.
124,
Gábor
lev.
leg-
és
a
A szk
meg.
fmi városok életérl. 205.)
II.
191
;
nejéhez.
pol. lev. 100,
19,20; E. O. E.
III.
186.
II.
106, 430;
M. H.
L.
136, 138; Károlyi ot. IV. 12; Bethl. G. pol.
lev. 431. 7
u.
o.
1611 ápr. 8.
G. pol. 8
Tany. 1607 aug. 29. (Hoffmann Gy. meghívó levele.) (Sennyey Miklós meghívója Görgey Istvánhoz.); Bethl.
M. N. Múz.
lt.
380; Árpádia 1833. I. évf. 337. M. N. Múz. lt. Tany. 1624 jan. 20. (Hoffmann lev.
—
Ádám
meghívója.)
Lásd 11. lap. Olvassuk, hogy Esterházy Miklósnak kézfogója Krisztina nap eltti vasárnap és hétfn (július 21, 22) volt 1624-ben. (M. N. Múz. lt. Tany. 1624). Errl is tudjuk, hogy tulajdonképen esküv volt. (Ipolyi: Nyáry Krisztina 77.; Új M. Múz. VII/1, 229.) 10 Mint báró Radvánszky Apor nyomán irja. (R. I. 354; Apor: Metam. 378.) 11 12 13 Bethl. G. pol. lev. 431. Deák Wess. A. lev. 81. Károlyi ot. IV. 6. 14 T. T. 2 «lakodalmának penig napját asszonyom anyám 1887, 271 9
:
—
:
egyenlképen végeztük ez jövend szent András havának 21. napját» írja Monaky Zsófia. Rimay J. Lev. 283 «MintBakos liogy fiunk Balassa András magának örök házastársul jegyzetté
és az egész atyafiak akaratjábúl
—
:
.
.
.
HÁZASSÁG
többször mindkét
rokonok
közösen állapodott meg, 1
fél
és jóbarátok beleegyezését
Szerették
51
is
még
pedig a
kikérve. 2
esküv
a vasárnapot választani az
De
napjául. 3
Erdélyben ez ellen törvényt hoztak 1619-ben. A fehérvári országgylés ugyanis kimondja, hogy az ünnepeket mindenki
úgy hogy «menyegzk
megszentelje,
se
a vasárnap iránti
el-
szeretet.
egyéb lakodalmak akkor
ne celebráltassanak.» 4
A vlegény
házánál a lakodalmi ünnepség eltt annyi
id-
a
lakodalmi
^
mme
:
szükséges amennyi volt arra, össze a vendégek, gyltek & £>./ j ö 'a vlegény hogy onnan elindulva a menyegz napjára a leányos házhoz vendégeinek y " leke * eérjenek. Balassy Andrásnak nem kellett hosszú utat megtennie, „? f J o Kozos indulás. hogy mátkájához elérjen, tehát csak a menyegz elestéjén vacsorára hívta meg Rimay Jánost Pincre (Nógrád vmegye), hogy innen reggel Osgyánba (Gömör vmegye) menvén, a vei
*
1
i
menyasszonyt még aznap estére haza is hozhassák vacsorára Divin várába (Nógrád vm). 5 Rimaynét egyenesen Divinbe hívták meg, az a leányos háznál tartandó ünnepségen nem vett részt. 6 Hadadi Wesselényi Pál szintén már a menyegz eltti napra hívta meg Rákóczy Györgyöt feleségével együtt hadadi várába, hogy másnap innen annál korábban indulhassanak a többi jóbaráttal menyaszonyához
Szilágycseh
várába, 7
ahol a
Gróf Erddy Kristóf és Thurzó Borbála esküvje szeptember 30-ára volt kitzve de a vendémegtartják. 8
lakodalmat
;
Mária
kisasszonyt,
melyeknek menyegzéjek és hazahozása napját rendelték
januariusnak 8. napját».
IV.
Vajda: Dániel
T. T. 1894, 128; 1897, 74;
1
cs.
107;
Károlyi
ot.
193.
Az
2
elz
jegyzetben idézett helyek.
Amennyire kiszámíthattam, 44 lakodalom közül 26-nál vasárnap (1 2 szer ünnepnap) volt a menyegz napja. S hogy a nép körében is általános lehetett, mutatja a vitányi egyházlátogatási jegyzkönyv, mely szerint «Reggel esküssön minek utána precest teszen az leányt harmad 3
—
:
;
estén keddre kérjék haza». (T. T.
hét
különböz
napjaira
;
1906, 65).
—
A
de péntek nincs közte.
18 többi eset megoszlik a
A
kézfogót
is
rendesen
vasárnap ünnepelték. 4
E.
még azt sem engedi meg, hogy «hanem ha bizonyos elmúlhatatlan ok kénszerítené».
O. E. VII. 512. Ez a törvény
valaki útra induljon, 5
A
6
Rimay
*
Cseh
8
T. T. 1894, 128.
Balassyak birtoka. (Rimay
a
J.
J.
Lev. 281.)
Lev. 283.
Gyulaffyak birtoka
volt.
(M. H. H. Script. XXXIII. 51.)
4*
52
FEJEZET
II.
már szeptember
geket
meg Erddyék, még pedig
27-ére hívták
amely után Vitencérl (Nyitra m.) együtt mentek el Bicsére (Trencsén m.) 1 Thurzó Imre már október 24-ére hívta össze násznépének egy részét Bicsére, 2 pedig csak november elsején indultak innen3 Királyhelmecre (Zemplén m.), ahol november 11-én ment végbe az esküv. 4 Ha ilyen nagy út állott a vlegény eltt, akkor már elre gondoskodott arról, hogy násznépének menet-jövet esténként reggelire,
Menet a
leá-
nyos házhoz,
szállást szerezhessen és
gazdálkodhasson. 5
rával
mindennap reggelivel, ebéddel, vacsoThurzó Imre útjáról tudjuk, hogy
többek közt Rozgonyban, Vizsolyban, Tokajban, Szerdahelyi és Vámosujfaluban állomásoztak. 6 Ezért kisérte a menetet annyi társzekér
konyhakocsi. 7
és
Ahol
megszálltak, ott
asztalokat
állítottak föl az erre kirendelt csatlós
darabontok, akiket pohár-
nokokul, bortöltkül és tálak mellé
is
alkalmaztak, s Két hop-
mester hivta össze a vendégeket a vacsoráló helyre. 9 S ép úgy voltak gazdák, f- és honyhához látó gazdák, asztalnokok, eltt
étek
pohárnokok
étekfogók,
járók,
szállásosztókon
a
mint az otthoni lakomáknál. Nem hiányoztak a vlegény 11 «musikássi» sem. Ott volt néhány mesterember is a menet 12 ben, hogy megjavítsák azt, ami útközben esetleg megrongálódott. Az egész menet gyalogok és lovasok födözete alatt 10
kívül,
haladt célja a
Ezalatt a leány részérl
leányos ház
gyülekezése,
felé. 13
hívott
vendégek
gyülekezetek a
is
—
—
nagy menyegzknél lovasokat küldtek eléjük, 14 megérkezésükkor pedig külön szállásosztók 15 helyezték el ket s kíséretüket. Néha egyszerbb lakodalmaknál szintén a leányos háznál is már a lakodalom lakodalmas házhoz, ahonnan néha
eltt való napra hivatalosak a vendégek. 16 1
T. T. 1897, 75.
2
Rimay
J.
Lev.
219— 220.
(A többiek útközben csatlakoztak, mások csak
Tokajba voltak hivatalosak. Valószínleg azok, kik
környéken
ott a
laktak.
Kubinyi: Thurzó Imre. 167. Függelék.)
Kubinyi : Thurzó Imre.
3
Thurzó 348.
9
Imre. i.
m. 13
168. I.
6
R. 10
345.
III.
55.
4
Árpádia. 1833, 7
66.
Árpádia.
I.
Árpádia.
344-8.
I.
éf.
I.
"
i.
5
évf. 337.
339.
m.
I.
8
338.
Kubinyi: i. m. I. 12
i.
m.
Thurzó Judit lakodalmakor Hlinik és Predmér felé I. 346—7. u. o. » R. III. 9, 15, 17. mentek lovasok a vendégek elé. (R. III. 8.) 16 M. N. Múz. lt. Tany. 1611 ápr. 8. (Sennyey Miklós meghívja leánya lakodalmára Görgey Istvánt.) 14
HÁZASSÁG
Hogy már most
53
vlegény násznépével milyen
a
házba
sokkal vonult be a leányos
s
szertartá- A vlegény
hogyan fogadták
itt
,
to-
és
násznépének bevonulása,
vábbá, hogy milyen
formaságokkal
kiadása, arra a XVII. század
kapcsolatos
volt
elejérl
elszórtan
a
reánk
leány
fogadása, a
jutott
leány kiadása.
följegyzések csak gyér világosságot vetnek.
Megemlékeznek a násznagyról, vfélyrl? nászoló kisaszszonyról. 3 Megtudjuk azt is, hogy a lakodalomra hívott vendégek a násznép, 4 amely közt a násznagy mellett a legnagyobb szerep a fgazdának 5 jutott. Fgazdája külön volt a vlegény nászmenetének és a lakodalmas leányos-háznak. Thurzó Imre nászmenetében hat fgazda intézkedett. 6 Ugy látszik ilyen tisztség várt Wesselényi Istvánra, mikor unokaöccse megházasodott, mivel nvére Csákyné igen aggódik, hogy mi fog történni, ha «bátyja ura» nem jön vissza Lengyelországból az esküvig, írja az özvegy mennyire is lesz ez akadályukra, «mert Csákyné én keveset tudok eféle állapothoz®.? Hasonlóképen találkozunk fgazdákkal a leányos háznál. Thurzó Borbála lakodalmán hat, asztalnál ül fgazda szerepelt,® akik mind elkel urak voltak. 9 Ezek az algazdák vagy csak gazdák 1
Násznagy, vfély,
:
segítségével tartották fönn a rendet, akik
hanem 1
;
ablativusa 2
Motesiczky
:
pronubus
a latin itt
jártak. 10
s alá
fel
Magyarul
jegyzéke)
lt.
Külön
nem
ültek az asztal-
gazdák
voltak
1621 nov. 22. (Gyuricsko T.
kifejezés: T.
1880, 193.
minden
Anna hozomány(Csakhogy többes
hibásan pronubibus.)
magyarul: Thurzó Gy.
147; latin szövegben
Zsigmond meghívja
:
II. 313; Kubinyi: Thurzó Imre. M. N. Múz. lt. Tany. 1601 dec. (Kapy Lászlót vfélyül, Lónyay Annával 1602 jan.
lev.
nejéhez.
paranymphus
testvérét
:
20-án tartandó lakodalmára.) 3
A
«Bosnyák
nyoszolyó»
kisasszony
nászoló asszonyt
nem
.
.
.
{Kubinyi: Thurzó Imre: 147)
találtam megemlítve sehol.
4
Bethl. G. pol. lev. 435.
5
Esterházy
Miklósnak Nyáry Krisztinával
Ferenc volt «fgazda.» (Kubinyi: Thurzó Imre.
(ugyan Páriz-Pápai szerint jelenthet
násznagyot
tartott
lakodalmán Révay
147.) Latinul: is).
architriclinus
M. N. Múz.
lt.
Tany.
mert nagyon
nagy
1602 jan. 27. (Usz Margit hozományjegyzéke.) 6
Árpádia.
I.
éf.
343.
7
Deák: Wess. A.
8
R.
menyegz 9
10
R. R.
III.
9.
lev.
81.
— Valószínleg
azért
vannak többen,
volt. III. III.
kisasszony,
násznép,
fgazda,
—
—
nál,
nászoló
9; 9.
Kemény
—
A
f. Önéletírása. 86.
többi Thurzó-leány lakodalmi ünnepélyein
követend
gazda.
:
.
54
II.
asztalnál és voltak
mindig
konyhához
gazdák
látó
is.
A
1
gazdák
is
barátok voltak. 2
uri
A f-
Teendik.
FEJEZET
az algazdáknak,
s
szereplnek meg számunkra tett
épúgy mint
többi eddig emlí-
a
teendirl* részletesebb adatokat nem riztek a korunkbeli források. 4
r
Vlegény
Ep
i
ajándék átadása
lást
hiányosak a többi mozzanatra vonatkozólag. Uta-
ily
ugyan sokszor találunk valamire, de hiába keressük.
írását
hogy mikor csak magát
Arról
az
nem
például
illet
jelenet le-
szólnak a kútfk,
adta át a vlegény az ajándékokat ; 5 a tényt említik meg. Díszes öltözetek^ ékszerek
hogyan
és
melyen hazahozták az ifjú asszonyt, voltak az ajándékozás tárgyai. Thurzó Imre jegyesének többrendbeli drága öltözettel, 8 gyémántos, gyöngyös, drágaköves ékszerekkel és egy brszekérrel mely elé hat festett ló volt és esetleg az a hintó, 7
—
rendtartásról
írt
utasításokban (R.
III.
6,
14,
16,
olvasunk. Akik gazdákként szerepelnek, olyan
fgazdákról nem
19.)
is
rangúak, mint Borbála lako-
dalmán az algazdák. E körülménynek a magyarázata az lehet, hogy mivel a fgazdáknak csak a fasztalnál volt dolguk és teendiket nem volt szükséges kijelölni, ezek nem kerültek bele az irásos utasításba, mely csak azért készült, hogy mindenki tudja, hogy hol van mködési tere. Ugyanis külön gazdák intézkedtek a fels-, az alsópalotában és a várban, a hölgyvendégeknél és a városban. (R. 1
2
R.
III.
7,
9,
14,
III.
16
—
17.)
17.
Látjuk, ha összehasonlítjuk
Thurzó Borbála lakodalmi ünnepélyének
fvendégek névsorát. Apor nyomán, más kútfket is
rendtartását és a 3
(R.
III.
8 és 11.)
felhasználva, megírta b.
Radvánszky
—
Magyar háztartás és családélet. I. 358 360. 4 Ellköszöntket és örömmondókat pedig nem
is
említenek. (R.
I.
361—2.) 5
mos
küldte a vfélyt,
hogy
—
a leányos ház vendégei
eltt
adja
A vlegény elre
paripáján
—
ajándékokat a menyasszonynak, kinek nevében (R.
át
nevében az
az
afgazda köszönte
azokat meg.
362.)
I.
6
«mostanj feleségemnek tartozom
selem szokniaval és
Miklós végr. 7
nak.
forgósán ülvén szerszá-
nem
menyeköz Ruhaual ugy mint egy meg attam.» (Marczaltövy
egyebei mert kis subaiat
Gy. T. és R. F. IV. 166.) Bethlen Gábor is külön nászkocsit :
készíttetett
Kemény J. leírja külsejét. (Önéletírása. 85.) 8 Czobor Erzsébetnek fia menyegzjére tett
ilyeneket
:
«Vettünk vont aranyat a
menyem
még
prém 396
forintba, a kis subára való nyusztok
(R. III. 21.)
aranyat,
a
vásárlásai közt találunk
szoknyájára 288
ezenkívül
vont
Brandenburgi Katalin-
menyasszony
ruháira.
meg
220
A
frt.»
De
vettek
szoknyára való forintba kerültek.
HÁZASSÁG
—
fogva
55
Zsigmondnak az id rövidhogy «Marczaltövy Kata után
kedveskedett. 1 Csói Pathy
sége miatt
nem
menyekezre»
volt rá érkezése,
egyéb tartozandó eszközöket vigyen. Ezért az ipja adta meg a menyasszony számára az egy öltözruházatot, úgymint egy vörös virágos vont arany szoknyát, egy kis fekete virágos bársonysubát, mely aranyos virágos vörös bársonnyal volt béllelve, egy aranyláncot, egy bokor arany perecet, egy arany boglárokkal rakott fejkött és egy aranyos pártaövet. Mindezekért ötszáz forintig zálogul kötötte a
öltözetbeli ruhát és
vlegény
ipjának csói jószágát. 2
Szádeczky Lajos véleménye szerint Kendi Zsófia a sírjában talált nyakláncot nászajándékba kaphatta, mert zománcos arany oszlopain nászajándékra ill ilyen jelmondatok vannak:
«Amor
conservat gratiam». 3
A vlegény
megajándékozta menyasszonya szülit és test- a menyasszony rokonainí k véreit, vagy QJ más közel rokonait is. Thurzó Imre a nk számára megajandekoértékes szöveteket, a férfiaknak lovakat vitt. 4 Nyáry István a Z ása. paripával még kék atlaszon csinált, ezüst aranyozott, köves ;
kötWesselényi Anna is hogy fia menyegzjekor az
szerszámot, fékagyával, szügyeljével, farmatringjával
egyetemben,
fékjével
megemlékezik «ajándéknak
nek sem
kapott
is
levelében
meg
arról,
kell lenni, »
és
sógorától. 5
noha
kell adni, csak a két
a Pálffyak 6
közül egyik-
meg
fiúnak és a két anyának,
a
nádornak, ha eljönJ
A
násznép
is
hozott magával ajándékokat, rendesen ezüst-
mveket, még pedig
legtöbbször
vagy
díszesebb ezüst,
egy-egy
egyszerbb
poharat. 8
aranyozott
vagy Mihály
Károlyi
özvegye két aranyos nyel ezüst kanalat adott Gyulay Mihálynak lakodalmára. 9 Károlyi Mihály pedig végrendeletében is
meghagyja, hogy két húga leányainak kiházasításukkor a felesége egy-egy köves gyrt, az emlékezetére. 10
A
városok
s
valószínleg
sohasem küldik üres kézzel alföldi vajda leánya
1
Árpádia.
Múz. XVI. 624. mostohaanyja volt 188, 189,
191.
9
4
testületek
lakodalomra.
követeiket
is,
Mikor
a havas-
lakodalmára meghívta a besztercei bírót
351 és R.
I.
a
más
adjon
Árpádia.
I. I.
Pálffy-leány.
Károlyi
ot.
363.
2
Gy. T.
és R. F.
351—2. R. II. 185. 7 Deák: Wess. A. lev.
IV. 226.
III. 6
5
10
i.
A
81.
m. IV. 212.
153.
3
Erd.
menyasszony 8
R.
II.
187,
a
násznép
a í andekaK
56
Simon porkolábot
akkor a város képében
tanácsával együtt, «
FEJEZET
II.
küldték
tisztességes ajándékkal))
el.
Ezzel
1
az ajándékkal a
mintegy köszönetét fejezi ki a meghivás általi kitüntetésért. 2 A városok részérl is ajándékul rendesen a pohár járja, 3 melynek értéke a megajándékozott rangja és méltó-
a városi tanács
sága szerint változott. 4
A
A
vendégeknek adott
fejedelmi követek
is
hoztak ajándékot uruktól. 5 Bethlen
Gábornak lakodalmára II. Ferdinánd mint magyar király 6000 tallér érték ajándékot, mint német-római császár 10.000 tallér érték gyémántos aranyláncot küldött. 6 A többi követ is szép és értékes ajándékokkal érkezett a menyegzre. 7 Úgy, hogy egy 1626-ban Augsburgban megjelent németnyelv röpirat csípsen azt jegyezte meg, hogy az ajándékoknak, melyeket mindenfell nagy bségben küldtek, értéke kétszer akkora, mint amennyibe a lakodalom került. 8 Másrészt azonban a vendégek közül azoknak, kik valami tisztséget
kedveskedtek
háziak
a
viseltek,
valami
emlékkel.
emlék.
Thurzó Ilona
Mária lakodalmán
és
is
ezüstpoharakat
adtak a
gazdáknak. 9
Az
Esketési szertartás.
Öröm atya
és
örömanya.
esketés mozzanatáról
szólnak a források. 10
is
Valószínleg azután, hogy a fgazda az örömatya 11 és örömanya képében a leányt a násznagynak a vlegény részére 1
Szamosközy. IV. (M. H. H.
2
((Honorarii loco» adják.
3
Arch.
4
Kassa városa
XXV.
Ért.
kelyhet rendelt
Script.
(Arch. Ért.
XXX.)
185.
XXV.
164.)
164; T. T. 1908, 109; M. Gazdt. Sz. IX. 303.
míg Tatay György lakodalmára 10 — 12 frt. érték (Arch. Ért. XXVI. 57.) addig Bethlen István menyegzjére ;
mintegy, másfélszáz forintot 5
Kemény
6
Erd. Múz. X. 185.
7
Radv.
s
Erd. Múz. X. 189
J.
:
ér
XXV.
poharat csináltatott. (Arch. Ért.
164.)
Önéletírás. 87.
u. és sz.
222; Erd. Múz. X. 183-185.
—
189—190. A násznagy, nászoló asszony, vfély és a nászoló leányoknak a lakodalom harmadnapján a fiatal menyecske adott ajándékot de a XVII. sz. elejérl efell nem maradt ránk tudósítás. (R. I. 364) 10 Kubinyi: Thurzó Imre. 54—55; Radv. u. és sz. 220 Erd. Múz. 9
R.
II.
;
;
X. 187. 11
hogy (
«Örömatyá»-ról
nem tnik
itt
Apor:
i.
val adott
ki
is
olvasunk
az igazi
egy 1621 .-í hozományjegyzékben, csak-
jelentése,
m. 381—2) lenne. (Motesiczky
holmik jegyzéke.)
lt.
hogy 1621
menyasszony atyja nov. 22. Gyuricskó Anná-
t.
i.
a
HÁZASSÁG
57
megindult az ifjú pár az egész násznéppel a szentegyházba. Erre utal Thurzó Borbála és Ilona esküvjén a nádornak, Máriáén meg özvegyének vagy fiának az az intézkedése, kiadta,
hogy
1
kétszáz árvái gyalog vezetikkel
a szentegyháztól fogva
Valószínleg ez rséga várig két rendben állván nek sorfalai közt vonult oda és vissza a menet. vigyázzon. 2
Nyáry Krisztina és Szécsy Mária életrajzainak irói szerint az elbbinek házassága a szucsányi templomban kapta meg az egyházi "áldást, 3 Szécsy Mária esküvje pedig a jolsvai kastély házikápolnájában ment végbe. 4 Bethlen Gábor és Brandenburgi Katalin esketési szertartását 5 szónoklat kisérte és a «Te Deum laudamus» ének eladása fejezte be. 6 Hogy a napnak milyen szakában végezték az esketési !
nem
szertartást,
Erddy Tamás
tudjuk megállapítani.
nak lakodalmára reggeli eltt nyolc dégek.? Hoffmann
Ádám
déleltt
hivatalosak a ven-
órára
órára
tíz
leánya-
hívta
meg Kapy
Sándort. 8
Brandenburgi Katalin meghívója, mellyel Bethlen Ferencet feleségével, leányasszonyának Pécsy Erzsébetnek lakodalmára hívja, szintén ebédre szól. 9 Már pedig elvárható az, hogy a lakoma eltt folyt le a szertartás. A népnél meg is :
hogy
követelték,
józanon legyen. 1
T.
miután
i.
mat táncolt
s
«az
menyegzsöknek
a
vfély az ajándékokat
menetet a lakodalmas ház kikérte a leányt a 2
R.
rendeltek
III.
ki.)
a
menyasszonynak átadta, hármegüzenték a leányos
visszament a násznéphez. Ekkor aztán
házból a násznagynak, hogy készen vannak
nagy
esküttetése reggeli órán
10
11,
—
16,
felé.
vlegény
19.
;
mire ez megindította a nász-
Ide érve, a kölcsönös üdvözlés után, a nászrészére.
(Thurzó
Ilona
Thurzó Gy. temetésén
is
{Apor:
i.
m. 381
menyegzjén így
állt
—
csak
2.)
100 gyalogot
két fell rendet a gyászba
öltözött 100 lovas lehajtott fekete lobogós kopjával. (Sz. 1876, 425.) 3 4
5
tesével 6
Nyáry Krisztina. 77. Acsády : Széchy Mária. 34.
Ipolyi:
Már csak az esketés megújításáról van szó, mivel már odahaza megeskették a menyasszonyt. Radv.
1624 jan. 20.
és sz.
u. 9
7
220.
T. T.
1897,
79.
8
a fejedelem helyet-
M. N. Múz.
lt.
Tany.
T. T. 1907, 236.
10
Protestáns egyházlátogatási jegyzkönyv. (T. T. 1906, 84.) Ugyanebben a jegyzkönyvben olvassuk azt is, hogy Szacsurban az esketésért egy cipellsre való pénz jár a rektornak, (u. o. 74—5.) A katholikus népnél a stóla-illetékekre vonatkozólag Franki (Fraknói) V. : Pázmány Péter és kora. :
II.
262.
az
esketési 8
"td^e**
5S
ünnepi
II.
FEJEZET
A menyegznek e komoly ünnepi lakoma. A Thurzó-lányok palotában
es a várbeli
hanem
1
álltak
jelenete
gazdálkodtak
személyzetnek. 4
házában
is. 3
alsóbbrangúaknak,
az
:
következett az
lakodalmain nemcsak az öregmegterítve a hosszú asztalok, 2
az udvarbíró és az ifjak
szintén
után
St
a városban
meg
a
szolga-
megvendégelték a helység lakosságát is. 5 Az úri vendégek asztalai nemcsak díszes asztali fehérnemvel és tiszta-, vagy aranyos ezüstnemvel pompáztak, 6 hanem még különféle, viaszból, cukorból, vagy tésztából készített
tárgyakkal
És
is
A fgazda
voltak ékesítve. 7
föl
vendégsereg bevonult az ebédlbe. Mieltt azonban asztalhoz ültek volna, mint máskor is étkezés eltt, a pohárnokok körülhordták a vizet és az aranyos mosdómedencéket a kézmosáshoz. 8 Ezután a násznépet leültették a gazdák; 9 de hogy milyen rendben, arról nem jeladására
az
egész
szólnak az emlékek. 10 r
zene.
A
lakoma zeneszó mellett folyt le. Ugy a leányos ház, mint a vlegény gondoskodott zenészekrl. Thurzó Zsuzsanna lakodalmakor 90 forintot fizettek a « muzsikások)) -nak. 11 Bethlen Gábor olyankor, ha valamely hívének udvarában rendezte
1
R.
2
Thurzó Gy.
3
u.
7.
III.
o.
és R.
lev. III.
nejéhez.
II.
202.
7.
«Servonim ac famíliáé ad numeros 2621, quibus in oppido cibus et potus datus.» (Thurzó Borbála lakodalma: R. III. 13.) A városban külön gazdák, szakácsok vannak, (i. m. III. 9, 10, 15, 17.) 5 A pattantyúsok azért vigyáznak a vár kapuinál, hogy a nép közül senki be ne furakodjék, mert kinn úgyis gazdálkodnak neki. (R. III. 10, 16 18.) 4
166
— 177.)
6
pl.
7
«Bethlen Gábor lakadalmára csinált ékességek. Cassa.» közölte elször
a Thurzó-kincstár leltára. (R.
II.
Döbrentey Gábor a régi «Erdélyi Múzeum» VIII. (1817) füzetében. Újabban Szépek Múz. X. 187. lapján jegyzet alatt adta ki Gyalui Farkas.
—
az Erd.
lehettek a tiszta ékesítve.
Vagy
nádmézbl
csinált tornyos városok, különféle szép virággal
az ilyenformán elkészített szökkút,
melybl egy
óráig bugyo-
gott ki a víz. s
(R.
II.
9
III.
Ezért voltak oly díszes
ezüst,
aranyos mosdómedencéik és korsóik.
170—1.) i.
m.
III.
10
Apor
11
Egyszer
58.).
7,
14.
ezt is megemlíti.
olvasunk
Ezenkívül
még
20
(Metam. 383.) frtról
(R.
II.
114),
aztán
meg 70-rl
a trombitások kaptak 25 frtot. (u. o.)
(i.
m.
HÁZASSÁG
59
lakodalmát, szaporította udvari zenészeinek számát. Ez ügyben írt
egyszer
valamely
szebeni
tanácsosnak,
onnan
a
német Máskor
Györgyöt több muzsikussal magához meg (1619) Esterházy Miklóstól kért a lakodalom tartamára
Virginás
egy
kérvén. 2
1
hárfást. 3
A vlegény
pedig már zeneszóval vonult be a lakodalmas házba. Thurzó Imre nászmenetében egy szekéren a «musikások» ültek. 4 A szegényebbsorsú vlegény valamely közeli várúrtól kért kölcsön zenészeket ily alkalomra.
Rakalupszky István ((Nagyságodat azon
Csejtérl így ír Thelekessy Mihálynak: kérem, mint jóakaró uramot, az én holtig való szolgálatomért,
j
az másikra vacsorára Bélára, küldgye Nsgod az ki péntek ki Trencsinen alól vagyon Lukácskót az hegedvel és Trombitás Jánost az trombitával, öcsémnek Marsovszky Miklósnak
jutalmuk». 5 menyegzje, fáradságokért meg lészen az A zenét pohárköszöntk szakították félbe, melyekre ilyen- pohárköszönt, üdvözl kor sok alkalom nyilt. 6 Még távollevkrl is megemlékeztek. 7 lészen
versek.
r
Es talán fölolvastak
üdvözl
verseket
is,
melyeket mintegy
szel-
Nemcsak ilyenekkel, 8 hanem
lemi ajándékul küldtek az iró- vagy tudós emberek.
Molnár Albertet keresték föl a hatalmas fúri párt is: Thurzó Imrét és Nyáry Krisztinát. «Spielenberger Sámuel menyegzi ódát küldött, mely azonban csak kéziratban maradt; valószínleg hasonló sors érte Rimay társukat, Szenei
fönnmaradt ellenben a kassai Bocatius János verse, melynek sajátságos cime: A menyegzi lúd». 9 ^ Mikor a lakoma véget ért s asztalt bontottak, akkor a szolgák kihordták az asztalokat a terembl, és kezdetét vette a költeményét
A
1
virgina
:
= épinette.
szerint
hangszer, clavicymbalum
(«A magyar népdal. »
2
T. T. 1885, 241.
4
Árpádia.
5
Sz.
6
R.
7
volt,
is;
M. T.
Fabó Bertalan
T.
1.
f.
X.
8.
338.
1890, 635. lapon, jegyzetben. I.
366—7.
Anna írja Dóczy Andrásnak: «Itt az lakodalom mint jámbor fember Kdnek meg tudja beszélni. Bizony nagy szereemlékezett és ivott az Kd. egészségére Urunk Nga». (M. H. Wesselényi
az
tettel
I.
3
(Magy. Oklsz.)
93.)
.
.
.
L. 215.) 8
9
Leginkább ugyan külföldiek Ipolyi: Nyáry Krisztina. 16
tették.
—
17.
(Dézsi: Sz. Molnár A. 449.)
Tánc.
:
60
II.
tánc.
Még
1
pedig
(1626),
legels
tánc, 2
bizonyos rendet tartottak; a fgazda osz-
itt
Kemény János
totta a táncokat.
zjérl
FEJEZET
hogy
Bethlen Gábor
menyegvlegényé ln a
írja
lakodalom napján a azután táncolt a menyasszonnyal a
római császár
a
De mivel ez papi ember volt, úgy táncoltak, hogy egy szép kis kendnek az egyik végét a táncosné, a másikat követe. 3
a táncos fogta. 4
Mikor már a ruha.
eljárták, az
közepette
— hogy
úgy mondjuk
egész násznép táncra
nem
az
hivatalos táncokat
A
perdült.
hogy
vették észre,
is
—
boldog vigasság elre haladt, hogy
id
már újakkal pótolták a táncoló palota falán lev gyertyatartókban, 6 és hogy a menyasszony nincs már a körükben. Ezt ugyanis ezalatt más szobába vezették és áta leégett
gyertyákat 5
Hogy hányszor
öltöztették. 7
milyen
és
menyasszonyt esküvje napján
s
hogy
ruhákba
öltöztették a
volt-e rajta fehér, úgy-
nevezett menyasszonyi ruha, arról forrásaink hallgatnak.s Csak
Brandenburgi Katalin menyegzjével kapcsolatban értesülünk Ezért nevezték a termet «táncoló palotá»-nak
1
is.
(R. III. 30.)
— A tánc
nem maradt el kisebb lakodalmaknál sem. Thurzó Gy. írja nejének (levelei «Herman Márton házasságát értettem, Isten áldgya meg ket há281)
II.
:
zasságokban, örömest látom, mint járja
el
az tánczot,
kit lifflinek hív».
2
Apor szerint «az els táncot járták a násznagy a nászoló asszonynyal, a vlegény a menyasszonnyal és a vfély a nászoló kisasszonnyal)). (Aletam. 386.) Mások ekkor nem táncoltak. 3 Máskor a második tánc az örömszülké volt és még két pár testvér, vagy legközelebbi atyafi táncolt. Ezután már rendre táncoltak a vendégek :
mind. (Apor:
i.
Kemény
4
m. 3S6.) J.
Önéletírás 86.
:
«arra vigyázni kell,
lem lesz,
:
Bethlen
lev
csak jelen leszen, kik azok
egyenként és külön meghívandók lesznek ». (Radv. 5
Szerették a szines gyertyákat.
szerepel a «gorispán (réz rozsda)
Gyalui 6
F.
:
gyertyák
lakodalmán
a
(R.
tánctermet
II.
146,
A
és fejede-
u. és sz. 222.)
(R.
207
;
olaj lámpákkal
vásárlásai közt
III.
29.)
A
III.
58,
59,
fehér
világították
64.)
meg.
Bethlen G. lakodalma. (Erd. Múz. X. 190.)
Talán erre vonatkozik Czobor
menyemet 8
festésére»
szerint
kikre ez bízva
által,
Erre külön felügyel volt kirendelve. Thurzó Ilona
ember, Máriáén kett vigyázott a palotában 7
utasítása
Thurzó Imre lakodalmi
mellett a vörös és zöld szín szerepel.
Bethlen Gábor
a
lakodalmi
hogy annyi táncmulatság tartandó, ahány követ
fejedelmi rangban
s
—
ég
menyegzjén egy
gyertyákra. (R.
III.
Erzsébetnek ez a följegyzése
—
15, :
17.)
«Aki
annak adtam frt 25. » (R. III. 24.) menyasszony háromszor jelent meg különböz öltözetben lakoöltöztette,
dalma napján.
(R.
I.
368.)
HÁZASSÁG
61
hogy fejedelmi menyasszonyok hosszú ruhában jelenjenek meg, melynek uszályát négy fehérbe öltözött magas származású hajadonleány hordja utánuk. Mikor újból megjelent a menyasszony, a hegedsök azonnal kezdték vonni a menyasszony táncát. De errl, valamint az utána következ búcsúztatóról és a leánykapásról csak Apor eladásából tudunk. 2 Ha azonban ezt ismerjük, közelfekv lesz, amikor arról olvasunk, hogy Thurzó Zsuzsanna és Borbála menyegzjére hat-hat fehér aranyos szövétneket, 3 Thurzó Ilonáén és Máriáén pedig négy-négy fehér szövétneket 4 vettek, az a gondolat, hogy ezeket talán azoknak a díszruhás szövétnekes mentek ifjaknak szánták, akik a leánykapásnál szerepeltek. ell az ég szövétnekekkel, mikor a vfély a nászoló asszony és kisasszony kíséretében átadta a vlegénynek a menyasszonyt 5 ha volt Azt is elmondja Apor, hogy a «leánykapás»-nál ersen lttek 6 a leányos háznál ágyú, tarack, vagy szakállas épúgy mint akkor, mikor a vlegény nászmenetével közelgett a lakodalmas ház felé. 7 Bánffy Dénesnek és Báthory Annának, a fejedelem nvérének lakodalmi napján «úgy lttének az ágyúkkal, hogy az házakban az piacon egy néhány megszakadozott és az kemencék is beszakadoztak».s Mikor a vfély a nászoló kisasszonnyal és a szövétnekes ifjakkal visszatért a táncterembe, csakhamar abbahagyta a násznép a táncot és pihenni tért. A lakodalom másodnapján már nem nevezték vlegény és menyasszonynak az ifjú párt, hanem új házasoknak.^ A mearról,
hogy
megkívánta,
a szokás
1
k
—
—
nyecske már fejkötvel bekötött /éjjel™ jelent
meg
fölöstökömnél avagy mézes bornak elhozásakor.))
1
meg
s
Azonban így
nem
szokásoknak
8
egész
i.
Erd. T. Ad. IV.
172.
10
«az asszony
11
T. T. 1894, 623.
11
német szokások szerint állapították hogy az említettek a magyar társadalmi
megfelelnek. (Radv. u. és i.
R. 6
I.
Apor:
—
221
sz-
3
369. i.
R.
2.) II.
m. 388.
(Segesvári B. krónikája.)
9
146,
III.
tánca, bú-
csúztató,
leánykapás.
Szövétnekes ifjak.
Üdvlövés.
Új házasok. Fej-bekötés.
Mézes bor.
a «reggeli
rendtartást
Apor: m. 387-8, vagy 5 Apor: 206. m. 387—8. 2
203,
is
az
bizonyít amellett,
Menyasszony
58.
4
R.
II.
Apor: i. m. 381. Rimay J. Lev. 283. 7
most is leán-fvel, errl a keze irása alatt írt volna levelet, azután mikor fejét be kötötték volna, Bethlen Gábor hitire, tisztességére arra felelt volna, hogy az feleségével is kegyelmednek és maradékinak menedéket adott... » (Károlyi ot. IV. 10.)
62
FEJEZET
II.
Reggeli
Ekkor adta át
ajándék
ajándékot.^ Bethlen
—
—
ha adott
Gábor egy
a férj hitvesének a reggeli
külföldi röpirat szerint kétszáz-
meg
ezertallérérték kinccsel ajándékozta
fejedelemnél 2 Bar-
a
csay Sándor, leánya Borbála lakodalmának másodnapján a mézes :
bornak elhozásakor adta ami leánynegyedként jutott Katholikusoknál
Avatás.
templomban a
lakodalmi
ünnepség
a
mulatozás módjai,
pénzben az
át
a
szokás
házasoknak
új
azt,
feleségnek. 3 volt az
asszonyt e napon a
ifjú
«beavatní». 4
Egyébként folyt a tánc a lakodalom másodnapján is. 5 Nagy lakodalmakon máskép is szórakoztak a vendégek. Thurzó György, leányának, Borbálának lakodalmakor színi- vagy bohóceladást rendezett vendégeinek mulattatására. Szenczi Molnár Albert, ki épen az idben járt Bicsén, jegyezte föl naplójába. 6 Bethlen Gábor már néhány héttel menyegzje 7 eltt meghagyta, hogy «az quintana (lovagjáték) és ökleletnek helyét » fövénnyel hordják meg, 8 és már jóval elbb meghozatta a lakodalmi ünnepséghez szükséges száz minél szebb tisztított sisakot, a hasábos német kopjákat, és kijavít-
gyr
lcsei pattantyús
tattá a is
ám 1
2 3 4
a
vendégek
által a « tüzes szerszámokat.)) 9
a sok látványosságot:
mindenféle
Morgengabe (móring.) Radv. u. és sz. 222. Gyalui Farkas: Bethlen Gábor lakodalma. (Erd. Múz. X. T. T. 1894, 623-4. Aport ebben az értesítésében
források. (Franki (Fraknói) V. 5
céllövést,
igazolják a XVII.
is
Pázmány
:
Péter és Kora.
II.
Élvezték
189.)
század elejebeli 262.)
Szegedi István lakodalmának második napján táncközben összeveszett
Szabó György és Orlé István. (M. Gazdt. Sz. IX. 168.) 6 Még pedig a lakodalom harmadnapján, október 2-án ment végbe az eladás. A nevezett helyen (Dézsi Lajos Szenczi Molnár A. naplója, levelezése és irományai. 57. lap) ugyan azt olvassuk, hogy szeptember 22-én cccomedia visa» mivel azonban Molnár naplójának más helyein is a régi naptár szerint írja a keletet (Dézsi kiadásában 64, 65. lap. Ez utóbbin pl. :
;
azt olvassuk
Ami
:
dec. 14, pápista karácson estin),
mellett az
is
bizonyít,
hogy
pedig Thurzó Györgynek ajánló 3-ról
van
Gergely-féle naptár okt. volt.
m. 2-ának
keltezve. (Dézsi
azt
felel
ezt kell föltételeznünk.
is
továbbá
írja
levele,
459.)
i.
itt
:
25. discessimus Bicse,
melyet magával
A
régi
meg,
vitt
1612
október
naptár szept.
22-e
pedig
s ez a
lakodalom harmadnapja
(Kezddött szept. 30-án. T. T. 1897, 74.) 7 Minthogy fejedelmi lakodalom volt, minden úgy
a leányos háznál történni szokott volt. 8
Arch. Ért. XXI. 78.
9
T. T. 1886, 637.
a
történt,
mint máskor
HÁZASSÁG
03
gyröklelést, kelevéztörést. 2 St maguk a vendégek is résztvettek a mulatságok rendezésében. Az esküv utáni napon néhány elkel német lovag szép tzijátékot,
versenyfutást,
«balletet és mascaratat»
1
spanyol módra, ami a ma-
rendezett
gyarok eltt szokatlan lévén, mészetesen mindehhez nem
fölkeltette csodálkozásukat. 3 Ter-
elég
volt
két
hanem egy
nap,
hétig tartott a fejedelmi lakodalom -Kassán. 4
De nemcsak uralkodók ünnepeltek ily sokáig. Thurzó Ilona menyegzjén is a farsang utolsó hetét egészen végigmulatták. 5 Wesselényi Anna is részt vett egy lakodalomban s így ír róla: «mi igen elmentünk lakásban, csak nem volt az jó
Tartama.
boldog öröm». 6 A városi polgárok korlátozni akarták a mulatozás idejét. Városi szokások. 1006-ban a lcsei tanács egy napra szabta, de azt megengedte, hogy a vlegény barátaival és a konyha körül elfoglalva volt személyzettel a második napon is kedvére mulathasson. Minthogy azonban azt olvassuk, hogy 1618-ban három tanácsurat elmarasztaltak 3 3 pint bor birságban, mert a biró lakodalmán három egymás után következ napon mentében jelentek meg: látjuk, hogy a korlátokat maga a biró sem tartotta meg. 7 Legáltalánosabb lehetett a két, illetleg három napos 8 a z új házasok útrakelése. lakodalom, úgy hogy harmadnapra kelve az új házasok, miután a szülk kiadták a hozományt, útra készültek? Néha azonegy hétig
tartott az
—
1
Gyalui F.: Bethlen G. lakodalma. (Erd. Múz. X.
2
Kemény
:
J.
Önéletírás.
187.)
86.
Gyalui F.: idézett értekezése. (Erd. Múz. X. 188.) 4 A vendégek a kassai lakoGyalui F.: i. ért. (Erd. Múz. X. 187.) dalomból (mely március 2-án kezddött) március 14-én érkeztek Nagyszombatba, ebbl is következik, hogy körülbelül nyolc napig eltarthatott. 3
—
(T. T.
1901, 380.)
5
1614. febr.
6
M. H.
106.) kitnik,
4— 12-ig
L. 217.
hogy
ez
tartott. (R. III.
63.)
—
Egyéb adatokkal egybevetve (Bethlen G. pol. lev. Rhédey Pálnak Bethlen udvarában tartott menyeg-
zjére vonatkozhatik. 7
Demkó : A
fmi városok életérl. 207.
8
Esterházy
Miklós
Nyáry
és
Krisztina
menyegzje
Krisztina-nap
—
hétfn volt 1624-ben. (M. N. Múz. lt. Tany. 1624.) Lakodalom második napjáról olvasunk: M. Gazd. Sz. IX. 168; M. N. Múz.
eltti vasárnap és
lt.
Tany. 1630 márc. 9
M.
indultak
el
T. T.
1.
innen».
f.
—
1. III.
A
251
:
«jún. 3-án volt a
nép körében
is
lakodalom
megállapítja egy
Pruszkin, 5-én
egyházlátogatási
f4
II.
ban rögtön ünneplés a vlndé^ekízéjjeiosziasa.
a
lakodalmi
ünnepségnek mint
tsr^íis
összejövetel-
nek jelent-
^éteiesVet!
A
az
násznép az
esküv
FEJEZET
napján
hozta
haza
a
férj
hitvesét.
1
házasokkal együtt ment a férj házába? ahol még két-három napig, 3 míg végre széjjelcsz-
új
t° V(íbb miilattak
vendégek.
lottcik a
Ezeknek
nemcsak mulatságnak tekintette a menyegzt. Amikor a fennálló körülmények miatt ntkábban találkoztak az emberek, elgondolható, hogy az ilyen alkalmi összej 'ételeket arra is fölhasználták, hogy a magán- és közügyeket megbeszéljék. Sepsi Laczkó Máté egyenesen meggyanúsítja a «pápista urakat,» hogy a lakodalom szine alatt politikai gyléseket tartottak. 4 S ha a protestáns krónikairóban nem is hiányzik némi célzatosság, állítása nem egészen valóegynémelyike
azonban
m
színtlen.
elfordult az
Sajnos,
jókedv
is,
hogy
verekedés
zavarta
meg
a
Nemcsak az alsóbb rétegekben történt ez meg, mint Medvésen (Erdély, Fehér m.), ahol a lakodalmas háznál egyik a másikat csákánnyal ütötte le. 5 Vagy abban a menyegzben, melyrl Nagy Szabó Ferenc krónikájában olvamulatozást.
sunk, mikor Szígyártó Péter leányát adták Csiszár Jánosnak és
Mihály kovácsné fiát, János kovácsot, késsel véré által a Nyerges György fia: Szabó Sebestyén. 6 A mvelt osztályok tagjai is elragadtatták néha magukat a szenvedélytl. Sennyey Miklós Némethy Balázst Kassán valami lakodalomban «véletlenül» véré agyon, írja Peth Gergely. 7 Ugyancsak Kassán történt a másik eset is. Szegedi István lakodalmának második a
napján
A
összeszólalkozott.
még
dainak
De ne
Szabó György és Orlé István verekedés úgy megnövekedett, hogy Bonci-
közben
tánc
az ujját
is
ifjabb
levágták. 8
tekintsünk ez úgyis kivételes és
jegyzkönyv, hogy
leányt
a
harmad
estén
komor
keddre kérjék
jelenetekre, haza.
(T.
T.
1906, 65.) 1
Rimay
J.
Lev. 283.
2
Bethlen G. pol.
3
Rimay
*
Erd. T. Ad.
5
A
6
Erd. T. Ad.
7
8
Sz. IX.
J.
lev.
435; M. T. T.
1.
f.
III.
251.
Lev. 283. III.
152.
vallatásról (inquisitio) I.
írt
jelentés: Bethlen
lt.
1624
jun. 20.
121-2.
Krónikája. 1753-i Spangár-féle kiadás. Kassa. 172.
Kerekes: 168.)
Nemes Almássy
István kassai
keresked
és biró. (M.
Gazdt.
HÁZASSÁG
65
melyek vérrel fecskendezik be azt a fénytl és pompától ragyogó képet, amely a régi lakodalmi ünnepélyekrl elénk tárul. A XVII. század elejérl reánk jutott följegyzések ugyan csak olyanok, mint az eltört mozaikképnek egyes kövecskéi,
Apor munkai an ak e e d
re
e
^ ö.
melyeknek egy része még el is veszvén, a képet összeállítani zatban. Eibeszele s nek csak akkor tudjuk, ha valamely hasonmását ismerjük. A jelen e z f esetben ez megvolt a körülbelül félszázaddal késbbi korról xvn. század szóló báró Apor Péternek rajzában. 1 S hogy az összeállítás ^ffjj!^" tásávai. munkájában ez bízvást használható vezérfonálként, azt az mumindenütt 2 fedik a tatja, hogy a meglelt töredékek majdnem nevezett mintát. Ezért azt
elmondhatjuk
is
következtetés által
is
jutunk
j
—
—
Aporral
amire természetes
hogy nemcsak oj
«na£y» lakóqj
dalmak folytak le ilyen szokások megtartásával, hanem az egyszerbbek is, csakhogy ezeknél kevesebb volt a pompa. Azt ellenben a nagy menyegzkrl sem tudjuk, hogy vájjon minden egyes mozzanatot megtartottak-e egy-egy lakodalmon? Valószínleg nem. Például már abban a tekintetben sem, hogy harmadnapig a leányos háznál vigadtak volna. Nyáry Krisztina családjától ugyancsak kitelt volna, mégis az egész ünneplést a
vlegény
A
a
szokások
altalános
érvénye.
ingadozása.
családja vitte véghez.
népnél pedig valószín,
eltérés és ingadozás,
gy
különböz
vidékenkint
hogy vidékenként
mint ma. Hiszen a
sajátossága
már
régi
némi népszokásoknak volt
Népszokások,
hagyományon
De másrészt épen ebbl a ragaszkodásból magyarázható meg az is, hogy míg a fúri- és középosztálynál a XVII. századi szokásokból jóformán semmi sem maradt meg: addig a népnél még igen sokat megtalálunk bellük. 3 De a sok ceremónia, lakoma és ünnepség közepette sem alapszik.
feledkeztek
meg
eleink
arról,
—
—
lasztotta.)) 5
m. 375—393 és ennek nyomán más adatokkal kiegészítve 2 372. Lényegesebb eltérés csak az egyházi szertartásnak az R. I. 347 3 Ethn. II. 249; ünnepségbe beleillesztése körül van. (L. 10., 56 7. 1.) 4 Sz. XVIII. 103; XIX. 238. 1872, 346; T. T. 1881, 288; E. O. E. VIII. 1
Apor :
i.
—
318.
5
—
T. T. 1881, 288.
Keresztel, házasság és temetés Magyarországon.
házasság
házasságra 4 lép- ^^ogása" Bethlen Gábor ép
hogy «szent»
írja melynek kötését a jó Isten gy, mint a fejedelmek inaugurálását és a hadak megverését, «minden rendek között ez hármat legkiváltképpen magának vá-
nek,
a
5
1
:
III.
FEJEZET. Temetés.
Ill végtisztesség
adása.
—
Halottmosás,
—
bebalzsamozás.
Halotti ruha, ékes-
Koporsó. — Fölravatalozás. — A koporsó nyitvamaradásának ideje. — ségek. estese. — Halottszállítás. — Ennek módja. — Az elhalálozás és temetés A ravatal közti idtartam. — Temetési elkészületek. — Temetési költség. — A résztvevk. — Gyászjelentés és temetési meghívó. — Városi szokás. — A gyászjelentések széjjelküldése. — Részvétlevél. — Temetési gazdák jutalmuk, szerepük. — A résztvevk megjelenésének ideje. — A temetés órája. — Gyászszertartás. — Gyászpompa. — Gyászmenet. — Szertartás a templomban. — Gyászmise. — Tor. — A temetés jelentsége a társasélet szempontjából. — Gyászolás. — Gyászid. — Népi és polSírkfelirat. gári szokások. — Temethely. — Exhumálás. — Síremlék. — — SzívesVégrendelet kihirdetése. — Hivatalos Végrendelkezés személyek. ségük meghálálása. — Tanúk. — A végrendelet hangja, célja. — Megsemmisítése, pótvégrendelet. — Több példány. — Megersítés. — A végrendeletek mveldés-
—
lef
:
:
történeti jelentsége.
ni
Nemcsak
végtisztes-
seg adása.
^
örömnapjait
a kegyelet nyilvánításának
szokások
ülték
meg nagy
fénnyel
is
is
magukon hordják
A
haldokló mellett rendesen
hozzátartozói, kikkel az
udvari-,
kor
a
hogy meglehetsen általánosak
látjuk, Halottmosás,
élet
megvolt a maga pompája. Míg amaz élénk és vidám volt, ez gyászos és komor, de nem kevésbé nagyszer. Végtisztességét mindenkinek rangjához illen és tehetségükhöz mérten adták meg hozzátartozói. 1 A temeei ej n
tési
bebalzsamozás,
az
ott
vagy
bélyegét
és azt
és állandóak voltak.
voltak
közeli
rokonai,
környékbeli pap imád-
Miután bekövetkezett a halál, megmosták? gazdag családoknál néha orvosok vagy borbélyok által bebalzsamoz-
kozott. 2
1
T. T. 1886, 224; 1895, 521
;
M. H.
Báthory István országbíró végrendelete. 2
3
L. 241
(Sz.
1890,
;
Dr.
Komáromy András
125.)
így Bethlen G. elhalálozásánál. {Kemény J.: Önéletírás. 145.) meg ne fürösszék, Báthory István országbíró meghagyja, hogy
«majd megfereszt András értek. (Sz.
—
ngymond
1890, 125.)
—
t
az Krisztus
az
vérével.»
Komáromy
TEMETÉS tatták a
holttestet,
Ugy
i
adták
67
aztán
Ecsedi Báthory István országbírót fekete
temették
el. 3
rendeletében. 4
rá
ruháját 2
halotti
kamuka dolmányban
Hasonlót kivan Kálly Péter csornai prépost végMarczaltöwy Miklós azonban, jóllehet nagy
vagyonnal rendelkezett, végintézkedései közt meghagyja, hogy «semmi selyem vele el ne temettessék.)) 5 Thurzó György nádor csak arany- vagy ezüstmvet nem akar magával eltemet-
Árvavárában ma is rzik a képet, mely t egyszer biborköntösbe öltöztetve, fekete kócsagtollas süveggel fején, bal fell kardjával, jobb fell buzogányával ábrázolja a ravatalon. 7 Az, hogy Thurzó ezt az egyszerséget külön kérte, is mutatja, hogy a rendes szokástól eltért. S ha nem temettek volna ékszereket vagy díszes fegyvereket a halottal, fölösleges lett volna Bocskaynak az mely szerint, _ha_j. a rendszabálya,
tetni. 6
jiajdúk_közül jvaja ki sírokat ás
föl,
fejével lakoljon érte^8
A nk-
több ékszert adtak sírjukba. 9 A XVII. század eleelhunyt Bogáthy Menyhértné, Kendi Zsófia, díszruhában,
kel általában
jén 10
örök
pihent
ékszeresen
nyugvóhelyén.
Öltözetéhez
tartozó
aranyboglárokon és csattokon kívül gyrt, fülbevalót, karperecet és nyakéket találtak sírjában. Fején bársony fejköt, lábán piros csizma volt. 11 Annál egyszerbben
látjuk a
reánk
képen Thurzó özvegyét, Czobor Erzsébetet feküdni ravatalán. 12 Csak ujjain fénylik néhány gyr. Kezében hímzett
jutott
1
Szamosközy
III.
(M. H. H.
XXIX.) 144; T. T.
Script.
609—10; Kemény J. Önéletírása. 67, 152. 2 Néha az elhunyt még életében óhajaként ruhájában temessék.
(Kamuka
R.
4
T. T. 1899, 340.
5
Gy. T.
6
Bethlenfalvi gr.
227.
III.
és.
= nehéz
8
Szamosközy I.
tották
ki. 9
11
12
162
selyem.)
Thurzó György lt.
II.
Mátyás
király
által
megersített
1615. jan. 19.)
Kubinyi: Thurzó Imre. 31.
Á. O.
10
hogy melyik
R. F. IV. 167.
A'égrendeletének másolata. (Perényi 7
444,
1899; 334, 340.)
(T. T.
3
kifejezte,
1886:
52.
—
3.
Szamosközy
Apor
Pótf.
(M H. H.
Script.
Básta német katonái Geszti F. III.
XXX.
k.-hez) 573 és
T.
M.
sírhelyét dúlták föl és fosz-
(M. H. H. Script. XXIX.) 316.
(Metam. 402J Erd. Múz. XIV. 300, 303 és 305 egybevetése mutatja. Erd. Múz. XIV. 296—7. szerint
is.
Eredeti olajfestmény Árvaváralján.
és 163 közt.
Kiadta:
Kubinyi: Thurzó Imre.
Halotti ruha,
6S
FEJEZET
III.
keszkent
tart.
Fején
szintén fejkött
látszik pártával ékesítettek.
úgy
fejét
1
mivel azok a kassai öreg koporsóját «felrontván»
aranyos koronkát
;
be
szentegyházba
eltemetett leányának
egy gyöngyös
köztük
az ékszereket,
elrabolták.2
is,
némelykor
melyet
fakoporsóba,
festett
kassai tanácsnál,
a
Még
így fektették a halottat a koporsójába.
Koporsó.
leányoknak
Özvegy Hoffmann Györgyné
vádolja
a sírásókat (vespillones) azért
A
látunk.
—
mire elkészült
De még elkelknél sem
érckoporsóba zártak. 3
Ferenc, ki különben díszes temetést rendelt
pedig feketére
—
mindig. Jákóffy
magának
végintéz-
hogy «csak fa koporsóba* temessék. Rhédey Ferenc gyermekei is fakoporsókban nyugodkedésekor, 4
azt az óhaját fejezi ki,
Ezek közt is voltak olcsóbb, meg drágább mvek. 6. Mégis jóval nagyobb költséggel járt az érck^poj^ó megkészíttetése. 7 Ezt ónból öntötték az úgynevezett kannagyártók® s beletelt néha három hét vagy több is míg elkészítették. 9 Addig a halott csak a fakoporsóban feküdt kiterítve. Ez tak. 5
Fölravatalozás.
Apor
1
szerint a férfiaknál
is
szokásos
hogy
volt,
valami szép, skófinmmal varrott keszkent adjanak, keszkenyein felyül
(Apor:
állott az olvasója.»
2
T. T. 1900, 480.
3
Kubinyi:
4
«Az
Thnrz
«ha catholikus
5 6
költsék
temetésemre,
a
egy zászlót
s
ily
árszabás
1610,-i szepességi
magas koporsóért 60
dénár, egy
Thurzó Gy. ónkoporsója (i.
m.
III.
Arch. Ért. XXIV. 275.
9
T. T. 1900, 490.
d. járt. (T.
maga
—
100
intézett levele,
ma
(i.
frtba
Kemény János
(T. T.
:
az ötszáz
cimereket, szövét-
még tle pénz
...»
1884, 132.)
egy egyszer koporsóért
melyben
írja
:
került
említi,
98.)
(R.
1887, 46.) Igaz
Ferencnél olvassuk, hogy a gubernátor
hozatott
(Szilágyi: Bethlen G. fehérvári síremléke. lehetett.
III.
370); Thurzó
hogy Bethlen G. kopor-
a fejedelemhez
«Rosás István uram
expediáltuk». (T. T.
tandó kkoporsó
30-
T. 1890, 777.) Majthényi László
m. 1897,
életében meghozatta és «contemplálta» jó
Talán erre vonatkozik Bellaninak
érkezek,
az
374.)
8
sóját a 150).
frtba.
.. .»
szerint
szerémi püspök koporsója 2 frtba került,
Imréé 155
formán
az ötszáz forintján
«... ha koporsójuk elrohatt volna
7
volt,
1627. aug. 10. Jákóffy Ferenc végr.)
lt.
Az
kezébe
m. 401.)
i.
nekeket és bársonyt vegyenek, holmi aprólékokra marad (Balassa
halott
Imre. 31.
ezer forintját
forintján csináltassanak
a
4..);
is
az
ideig.
1629.
(Önéletírás..
szept.
13-án
koporsóval tegnap
ugyan, hogy
Nagy Szabó
koporsót a haláleset után
de ez a templomban
fölállí-
TEMETÉS
69
a sznyeggel, 1 vagy külön ravatalterít vei 2 borított nyujtóztató-
padon
A
állott.
koporsót
ki
bélelték. 5
is
bevont 3 és rojtokkal díszített 4 Ágyát néha selyemburokba töltött,
bársonnyal
szárított virágszálakból
készítették
el. 6
A
halott fejét
párnára
Kendi Zsófiának virágszirmokkal megtöltött fejnagyvirágos brokátselyemmel, alsó párnája fels felületén részén még vastagabb selyemszövettel volt bevonva. Alája perzsasznyeget tettek, reája pedig vastag, koszorúba összekötött selyemtekercset (közét spongyával kitöltve), ezen nyugodott a fej. s A halottat szemfedéllel 9 takarták le. Kendi Zsófia fektették.?
szemfedje selyemfátyolból készült s rajta ezüst- és aranyfonal díszítések voltak. 10 Azon a képen, mely Czobor Erzsébetet ábrázolja ravatalán, úgy látszik, mintha apró virágcsokrokat hintettek volna ruhájára. 11 A koporsó fedelére, mely szintén be volt vonva valamilyen szövettel, a katholikusok «másszin mint Apor mondja matériából)) keresztet varrtak. 12 Ezen-
—
—
ezüstszegekkel 13 verték ki körül a koporsó födelét. 14
kívül
1
Czobor Erzsébet képe. (Kubinyi: Thurzó Imre. 162—3.)
2
A
lcsei földmíves és fuvaros céhnek 1622-ben készült díszes ravatal-
M. Nemzeti Múzeumban rzik. Majdnem 2 méter hosszú, 1*80 m. szövés barna vászon. Sötét, tompaszinre van festve, közepére
térítjét a széles,
sr
széles
fehér
kereszt
képek vannak. (Arch. 3
R.
372.
III.
Kétoldalt
varrva. Ért.
— Férfiaknál
Vont aranyos bársonyt
is
a
földmíves- és fuvaros-életbl vett
XXII. 121—2.) fekete bársonyt használtak: T. T.
használtak: M. N. Múz.
(Sennyey István levelének üres
helyén
1884, 132.
Tany. 1627. május
lt.
4.
fölírt vásárlási jegyzék.)
—
Czobor Erzsébet képén. (Kubinyi: Thurzó Imre. 162 3.) Sírleletek alapján írja Szádeczky Lajos értekezésében. (Erd. Múz. XIV. 298.) Apor szerint a koporsó fenekére gyaluforgácsot, vagy hamut tettek gyolcslepedbe varrva, (i. m. 401.) 7 Czobor E. képe. (Kubinyi: Thurzó Imre. 162—3.) 8 Szádeczky Lajos ismertetése. (Erd. Múz. XIV. 296.) 9 Deák: Wess. A. lev. 80. 10 Azonban hossza csak 82 cm., szélessége 64 cm. Szádeczky ismertetése. (Erd. Múz. XIV. 296—7.) 11 Kubinyi: Thurzó Imre. 162 3. 12 Báthory István országbíró meghagyja, hogy koporsójára keresztet 4
R.
III.
5
372.
6
:
—
—
ne varrjanak, mert
«afféle pápai
bolondsága neki
nem
kell.
Dr.
Komáromy
A. értek. (Sz. 1890, 125.) 13
«.
.
.
egy
viselt
gránátnyereg, melynek az ezüstibl korpo (koporsó
szegezni való szegeket)) csináltattak. (Károlyi 14
Apor
azt
is
ot.
?)
IV. 220.)
elmondja, hogy «az koporsójára
mind
férfiaknak,
mind
70 a koporsó
fásának* ideje.
FEJEZET
III.
Azt,
hogy szokás
nem
koporsót, forrásaink kéri végrendeletében,
len» ne tartsák.
1
hlt
csak
mennyi ideig- hagyták nyitva a említik. Hagymássy Kristóf külön
szerint
hogy ((harmadnapnál tovább beszegezet-
Károlyi Zsuzsannának, a fejedelemasszonynak
három napon át voltak közszemlére kitéve, azután koporsóba zárattak. 2 Különben ez az idjárástól is függött. Kökényesdy Petemé, Deregnyy Borbála azzal akarja rávenni anyját, hogy hívásának engedve, hozzá jöjjön, hogy így ír: ((betegségemben ha megtalálok halni, tudja kgd, most meleg id vagyon és a meghalt testet nem tarthatják és kgd tetemei
még a
Haiottszáiiítás.
csak hideg tetememet
A
ravatal
íefestése.
is
nem
is
ravatalon kiterítve néha
láthatja». 3
le is festtették a
kedves elhunytat.
Czobor Erzsébet úgy férjének, mint fiának képét megíratta. 4 Ot pedig gyermekei örökíttették meg. 5 Ha valaki nem otthon halt meg, 6 vagy általában, ha akár a saját végakarata, 7 akár hozzátartozóinak rendelkezése 8 szerint
az elhunytat
illetleg
a
nem
helyben temették helyre
kijelölt
hlt
vitték
hosszú idvel a temetés eltt és
el,
itt
akkor hazaszállították,
újból
fölravatalozták. 9
György
és
Dávid János
is
asszonyoknak szegeztenek
12
selyem
képíró
Thurzó
Korunkban ellenben fölhasználták volna,
az,
nem
hogy
matéria,
temetéskor
a
igazolható.
szerint a kassai tanács így határozott
:
még
sokszor
tetemeit,
temet-
megjelölik
által
készíttetett
írt
címereket)).
címereket
erre is
Azonban 1637-bl fönnmaradt adat «Mivel Láng János Hellenspergernénélkül fel szegeztette az templomban
nak temetésére czímereket íratván, hír ki szokás sem volna itt minálunk hogy asszonyi rendnek címereket Írassanak azért ... az címerek szedettessenek le az templomból, st az koporsóra ;
;
;
se szegeztessenek, az
hogy
és
itt
asszonyi
a sír fölött álló
»
R.
III.
rendnek. » (Arch. Ért. XXVI.
kkoporsóról van
Meglehet,
szó.
257.
2
Szi/ágvi: Bevezetés. E. O. E. VIII. 11.
3
M. N. Múz.
*
R.
III.
58.)
lt.
Tany. 1628. ápr.
370; maga a
3.
(Deregnyy
B. levele.)
kép: Kubinyi: Thurzó Imre. 31
Kubinyi i. m. 139. 5 Kubinyi i. m. 162 3. 6 Mint Thurzó Imre, Nikolsburgban. (Kubinyi;
;
R.
III.
374.
—
i.
m. 137.)
Rumy: Mon. Hung, II. 335; T. T. 1878, 639; 1884, 132 és 1886, 30; 232. 229—30, R. s Szamosközy III. (M. H. H. Script. XXIX.) 144. (Székely Mihályt Szatmárról Erdélybe vitette fia, ahol seihez temették.) 9 Ipolyi: Nyáry Krisztina. 50. 7
III.
TEMETÉS
de
helyüket végrendeleteikben;
71
mindketten azt
hogy ha jártukban-keltükben másutt ugyanott
eltemethetik ket.
is
1
lepné
Ámbár nem
gok közé a halottak szállítása. Ennek is megvolt a maga módja gyászmenetnek
leírását
ismerjük. 2
Gyulafehérvárra, 3
Kassáról
is
hozzáfzik,
meg ket
a halál,
tartozott a ritkasá-
és rendje. Két fejedelmi E nnek módjí
Az egyik Bocskayt
kisérte
a másik Károlyi Zsuzsannát ugyan-
Az indulásig már ott helyben tartottak oda naponként imádságokat, egyházi beszédeket és egyéb szónoklatokat. Mikor az indulás napja elérkezett, a koporsót szekérre tették, melyet fekete szövettel terítettek le, 5 s megindult a menet. A hat fekete selyembe öltöztetett ló húzta halottas kocsi eltt mentek az egyházi személyek, deákok, gyászdalokat énekelve, a rokonok, frendek, ezeknek gyászhintói, és feketébe öltözött lovak; mögötte a kisér néptömeg és a katonák. Mikor a menet egy bizonyos távolságig haladt, a kísérk egy Kolozsvárról. 4
furak pedig kocsijukba ültek. így vonultak a következ város felé, ahol pihent tartottak. 6 Innen már eléjük jött a városi nép. A városban újra gyászbeszédet mondtak7 része visszafordult, a
s
mikor
holtat, a
egy
temetésre
a fejedelmi palotába vitték a halottat, ahol
Itt
kitzött
napon
kezdetét
vette a
gyászszertartás.
Jól festi a
gyászmenetet egy Bocskay István halálát
mikor így
szól
1
siczky 2
(i.
Perényi lt.
siratva a
ideig,
gyászoló tömeg. Mindez addig ismétldött, míg Gyula-
fehérvárra értek. a
velük tartott
ismét
elhagyták,
1629.
Ezek
It.
sirató ének,
1615. jan. 19. (Thurzó végrendeletének másolata); Mote-
május
igazolják
18.
(Dávid
Apornak
J.
végr.)
késbbi
idkre
vonatkozó
ismertetését,
m. 402—4.) 3
T. T. 1878: 651, 872, 873.
4
Szilágyi: Bevezetés. E. O. E. VIII. 11—12.
5
«... az temetésre
való
vont aranyas bársont, tafotát és
az szabót
harmadmagával elhozni ... a szekérnek hosszát, szélit és magasságát megmérni, hogy ahhoz képest tudhassam is szabatni az bársont.)) (M. N. Múz. lt. Tany. 1627. május 4. Sennyey István leverére írt följegyzés.) 6 Bocskay menetének Gyulafehérvár a tizennyolcadik szállása volt. (Vajda: Dániel cs. 708.) 7 Bocskay koporsóját Kolozsvárt a templomba vitték s három napig hagyták ott és «mind az harmadnapig oráltanak az feje fölött». (T. T. 1878, 651.)
;
72
III.
«Szomorú
FEJEZET
ruhával, feketített gyásszal,
Siralmas orcával, elholt ábrázattal, Festett lobogókkal, keserves zászlókkal,
Nézd!
«Ama
mennek
az urak haddal, mint
bevont hintó
bánattal-).
és hat fekete ló,
Kit a sok udvarló körülvött, sok zászló
Váljon mire való
«.
.
A
.
»
?
Mit akarnak ezzel a sok énekléssel,
papi sereggel, deákkal, mesterrel ?»
Bocskayt tulajdonképen csak temetni
1
Gyulafehér-
hozták
mert harmadnapra eltemették. De Károlyi Zsuzsanna még egy hónapig feküdt fölravatalozva Gyulafehérvárott. 2 Míg az elbbi inkább temetési menetnek vehet, ez a halott szállívárra,
tása volt.
Ezzel
halálakor.
Az
Még abban várába
ben Az
tartam.
de
itt
ifjú
találkozunk Thurzó
esettel
fúr október
19-én halt
hónapban haza
is
hozták
meg
kiterítve; oly sokáig tartott, az,
míg
Lietava a
(Litvamez) nagy terem-
a temetésre elkészültek. 3
hogy csak hat
héttel,
hónappal az elhalálozás után temessék István temetését özvegye csak «ez mostani háború üdhöz képest» tzte ki az atyafiak beleegyezésével hónapra az országbíró elhunyta után. 5 Csakhogy aztán
el az elhunytat. 4
még
totta
öt héttel,
amint
Erd.
T.
Ad.
—
105.
III.
Apor
—
Némileg
els
és nyári
már egy elhalasz-
kiegészíthetjük a leírást, ha az
menetére
mely egyszersmind
6.),
rajza a XVII. század
Báthory
mi kegyelmes urunk és amikorra Bocskay is elérkez-
1641-ben meghalt Nyáry Krisztina temetési vetjük (T. T. 1902, 131
vagy két
«az
írja:
fejedelmünk kedves akaratjából)), 6
1
Imre
Nikolsburgban.
több mint másfél hónapig maradt
Altalános szokás volt
elhalálozás
körfMdt
;
a
utóbbi
az
felére is
arról
írt is
utasítással egybe-
tanúskodik, hogy
illik.
2
Május 26.— július l-ig. (Szabó: R. M. K. I. 242.) Ipolyi: Nyáry Krisztina. 50. 4 T. T. 1884, 282 1889 202, 203—4, 434—5 (ugyanez M. H. L. 210) 1895: 126 (ugyanez: Sz. 1892, 625); M. H. L. 241; Sz. 1876, 425; 1905, 780; M. N. Múz. lt. Tany. 1608. dec. 20. (Homonnai Drugeth György 3
;
gyászjelentése nénje haláláról) 5
T. T. 1889, 201.
6
M. H.
L.
175.
:
:
;
R.
III.
378.
TEMETÉS temetésre.
a
hetett
öt, 4
néha
hat, 5
az
sírjába
1
elhunytat.
különös okai voltak.
négy hónap 3
három, 2
Gyakran
st
hét, 6
73
múlva,
nyolc hónap? eltelte után helyezték
Azonban Hoffmann
nagy
ily
el
rendesen
késésnek
Istvánt például bátyja,
György
egy félév Hasonlóról értesülünk Czobor Erzsébet levelébl «Nádasdyné asszonyom írja Révay Zsófiának —tudom, mostanában föl nem jöhetvén hogy szegény asszonyom ángyom 9 hidegölt testét addig el nem temetik, míg Nádasdyné asszonyom is fel nem jön». 10 Viszont elfordult az is, hogy már körülbelül egy hónap leforgása után, 11 vagy két-három héten 12 belül tartották meg a gyászpompát. Az ellenben nagyon ritka, hogy még ennél is hamarabb temessenek el valakit. Különösen a nemességnél. 13 Már a városi polgárságnál nem ritkaság, st itt épen az volt a szokás, mint ma, hogy harmadnapra helyezzék örök nyugalomra halottaikat. 14 Olasz János gyri polgárt már halálát követ napon temették el. 15 Valószínleg a városi szokás volt meg a múlva. 8
távolléte miatt temették el csak
:
—
1
211
O. E. V. 398
E.
2
M. T.
T. 2.
;
Sepsi Laczkó
1899, 722 (ugyanez:
M. H.
3
40;
;
Erd.
T.
Ad.
III.
(ugyanez: M. N. Múz. 4 7
Sz.
lt.
1880, 226.
i.
8
T. T. 1899, 723.
krón. (Erd. T. Ad.
T.
202;
1889, júl.
15.
III.
65.)
129); T. T.
li
M. H.
209,
L.
211—2
gyászjelentés).
m. 1892, 624.
6
1892, 624.
9
Sz.
III.
160); 1899, 723.
L.
T.
Tany. 1617. 5
Máté
(ugyanez: Erd. T. Ad.
VII. 43
f.
m. 1874, 495. Révay Péterné.
i.
10
M. H. L. 198. M. T. T. 1. f. 216); M. N. Múz. 11
IV.
III. lt.
251
;
T. T.
1885,
Tany. 1617. szept.
177-8 (ugyanez: 17.
Károlyi
ot.
(Alaghy Ferenc temetésére
szóló meghívó). 12
1898, 207; T. T. 1887, 268;
Sz.
Múz.
lt.
u. o.
1617. dec.
márc.
M. H. H.
Script.
XXXI. 193; M. N.
Tany. 1616. ápr. 27. (Illésházy Istvánné temetésére szóló meghívó)
7.
4.
(özv. Bertóthy Kristófné tem. szóló
(Nádasdy Tamás tem. szóló
megh.);
u. o.
megh.) 1620.
;
u. o. 1620.
jún.
3.
(özv.
Batthyány Boldizsárné tem. szóló megh.).
XX. 535; M. H. L. 93; Dézsi : Sz. Molnár A. napi. 68; 1880, 227; 1892, 623; M. H. H. Script. XXXI. 193. 14 Erd. T. Ad. I. 124, IV. 187—8; IV. 196. Erre utal az is, hogy a 13
Sz.
Erd. Múz.
kolozsvári
öregebb
mely olyan temetkezési hogy az egyesület dékánjainak halálesetrl értesülnek, legyen gondjuk a sírásatásra
hidelvei
kalandos
társulat,
egyesületféle, alapszabályában azt olvassuk,
tunindgyárásU, amint a (Erd.
Múz.
15
XI. 221.)
T. T. 1899, 338.
/4
III.
nép, a jobbágyság körében
sége késleltette néha egy
addig
hódított területén
míg a
kádijának,
1
Talán csak a nyomor kényszer-
kissé
nem
a temetést,
engedte
mert a török, be-
eltemetni
spahijának 2 és az emingnek 3
a parasztot,
meg nem
adták
díját. 4
Az elkelk készületek.
is.
FEJEZET
a temetési elkészületekre és a meghívottak el-
jövetelére
való
tekintetbl
temetést. 5
Míg
a
halasztották távolabbi
idpontra
a
halott fölravatalozva csendesen feküdt vala-
mely fekete posztóval
vagy bevont 6 teremben,7 melyet komoran világított meg a ravatal mellett álló gyertyák lobogó fénye 8 és ahol fölváltva ájtatoskodtak a megszomorodott hozzátartozók, 9 addig kinn serényen dolgoztak a szolgák, mesteremberek és intézkedett a gyászoló család feje. Ezt ezer apró gond akadályozta meg abban, hogy nagy bánata okozta fájdalmának átengedje magát. S ha az udvari személyzet fbbjeire bízta is az elvégzendket, a felügyelet terhe mégis reá nehezedett. Mikor már beszerezték Nagyszombatról, 10 Zsolnáról, 11 az erdélyiek Kolozsvárról, 12 vagy egyéb helyekrl a tömérdek fekete posztót a család és az egész udvari személyzet részére (beleértve az udvarmestertl a kis inaskáig minden
1
2
A mohammedán Lovas katona,
díszített
népeknél a vallástörvény
ki
(fikh, seri'at) szerint
itél biró.
mint földesúr kapta az adót.
Török adóbiztos, adószed. Rimay J. lev. 407. 5 Forgách Mihály temetésére inkább nem kíván «semmi nagy pompát, testét. semmi ceremóniát)), csak «mentül hamaréb nyugodni tegyék* az (Forgách lt. 1603 márc. 19. Forgách M. végr.) 6 «möly posztóból, hol üdvözült uram teste feküdt is, oda is odatott». csznyegekre szabtanak négyre». (i. m. III. 376.) (R. III. 370) 7 Bethlen Gábort az «audientia házban)) terítették ki. (Erd. T. Ad. I. 142.) 8 Apor csak a katholikusoknál említ gyertyákat de ott látjuk ket a protestáns Thurzó Gy. és Czobor E. ravatala mellett is a képen. (Ku-binyi: Thurzó Imre. 31, 162—3.) 9 Rozsályi Kún Gáspárné írja végrendeletében «Míg peniglen az testem az föld szinyén leszen, addig Barkóczy László uram fiam és Kún 3
4
;
;
:
Anna
leányom,
hol
egyik,
hol
másik,
mellette
legyenek
testemnek*.
(R. III. 230.) J
o
T. T. 1897, 98.
11
R.
12
M. N.
III.
373. Alúz.
lt.
Tany. 1629 nov. 27. (Bethlen István
levele.)
TEMETÉS
egyes
még
tagját,
fekete
vásznat,
cikkeket
3 ;
a lovasokat és gyalogokat
egyéb
szükséges
tésre
75
anyagot:
tabitot,
akkor hívtak
szabókat, 4
kamukát,
bársonyt,
bakacsint, 2
és a teme-
1
is)
rojtot
tafotát,
egyéb
s
temetési
asztalosokat,^ címerfaragókat, 6
ötvösöket, 8 képírókat, 9 akik megvarrták a gyász-
lakatosokat, 7
ruhákat, zászlókat,
a lovakra, 11 gyászszekérre
10
12
és
koporsóra 13
való takarókat; kifaragták afacímereket, 14 fasisakot, 15 kopjákat;
16
meg-
megkészítették a kopjavasakat, 17 megaranyozták ezeket; 18
Ezenkívül néhány ember gyer-
festették a címereket, zászlókat. 19
Néha még a koporsóhogy ott öntené az ón-
tyákat mártott és szövétnekeket készített. 20 csinálót
házhoz
a
is
De még
koporsót.
szegdtették, 21 esetben
az
cctemetésre való
ha készen hozták az összes
házhoz, sok fáradságba,
Azonban nem kíméltek
beszerzésük. 23
került
is,
eszközöket)) 22 a
gondba
Temetési
de
költség.
fáradságot,
Mert a temetésnek «tisztességesnek» 24 kellett lennie. A gazdag fúrnak és az ország nádorának, Thurzó Györgynek temetésére 5000 forintnál is többet költött megkeseredett özvegye. 25 Gróf Erddy Tamást is nagy pompával
költséget sem.
1
R.
369—371, 375—378; T. T.
III.
1878,
Dobó
873;
F.
beszél
is
«szolgáinak gyászban való ruházatjukrób. (R. Hí. 202.)
u.
2
tafota
3
M. N. Múz.
félselyem, tabit
:
selyemszövet, bakacsin
Tany. 1627 máj.
lt.
4.
(Sennyey
1629 nov. 27. (Bethlen István levele); R.
o.
4
3.
:
M. N. Múz.
pontja) 5
9
371.
R.
;
R.
III.
10
12
M. N. Múz.
14
R.
19
u. o.
III. ;
&
R.
III.
R.
22
M. N. Múz.
i.
m.
i.
lt.
máj.
m.
III.
372.
levelére
371—2;
III.
(Sennyey
4.
*
»
372.
III.
jegyzék)
írt
T. T. 1884, 132.
levelére
jegyzék
írt
u. o.
16
u.
m
i.
.
\\\
m
371.
8
j.
m
.
ni. 370,
T. T. 1886/609.
Tany, 1627 máj.
15
371.
20
III.
1627
gyászposztó.
:
372.
III.
371.
u. o.
Tany.
lt.
I.
4.
o.
(Sennyey
levele.)
"
370, 371.
R.
III.
13
u. 0. 18
u. 0.
374; Kubinyi : Thurzó Imre. 139.
372.
21 lt.
t. T. 1900,
Tany.
1627
490—1.
máj.
(Sennyey
4.
levelére
jegyzék
írt
12 pontja.) 23
Ezért néha
24
T.
már
gyászesemény bekövetkezte eltt fogtak* hozzá, ha elkerülhetetlennek látszott a halál. Szilágyi: Bevezetés. E. O. E. IX. 4. (I. jegyzet) és Sz. 1883, 693; Véghely Dezs: «A Marczalty régi várkastély és az utolsó Marczaltyeka. (Gy. T. és R. F. IV. 165.) T. 1884,
a
132;
1899, 525; R.
III.
230; a polgárságnál
is:
Papp
Tört. L. 1876, 459. 25
R.
III.
371. oldalon említett összeghez
nak és még a vendégek ellátására belül a nyolcszorosa felelne
meg.
még egyéb
fordított költség.
Ma
kiadások
is
járul-
ez összegnek körül-
76
FEJEZET
III.
és drága szép készülettel, fejedelem
zágrábi nagy templomban.
módjára temettette el fia a Jákóffy Ferenc maga még életében
1
ezer forintot rendelt temetése költségéül. 2 Voltak
Nemes
is.
Kétthelli
tallérra rúgott.
3
A
Pál temetési költsége körülbelül 40 ezüst
polgári származású Fejérváry Márton 17 ezüst
Ez
célra. 4
hagyott e
tallért
egyszerbbek
is
már díszesebb temetés
lehetett,
mert más
polgárok ez összegnek csak harmadrészét költötték a temetésre. 5 A tehetsebbeknél úgy látszik ritkák lehettek az olyan temetések, amilyent Kiskéri Kéry János kivánt magának,
hogy «igen együgyüen, minden ceremónia nélkül, minden kevélység, cifra és nagy költség nélkül legyen». 6 Azonban ha jó módjával takaríthattak meg valamit, azt nem bánták. Thurzó Szaniszló temetésére özvegye «egyébképen minden eszközökvalamellyek szerelmes urának tisztességös temetéséhez
kel,
il-
lendk, alkalmasént hozzákészült» egy aranyos fegyverderék és egy aranyos sisak híján. Ezeket azonban, mivel tudta, hogy rokonának, Czobor Erzsébetnek tárházában megvan mindkett, nem csináltatta meg, hanem kölcsön kérte a temetésig azzal az ígérettel, hogy «a temetés után jó oltalommal, minden kár nekül ismét megküldi)). 7
De
a résztvevk.
fényes
ily
elkészületek mellett sem
lett
volna
teljes
pompa, ha a temetésrl elmaradtak volna a rokonokon kívül a femberek, jóakarók és szomszédoké S míg egyrészt mindezek szinte kötelességüknek tartották azt, hogy «utolsó 8
a
10
böcsülettételnek okáért)) 1
Sz.
2
Balassa
3
T. T. 1899, 510.
elkísérjék az elhunytat utolsó útjára 11
1874, 495.
1627 aug.
lt.
—
10.
Egy
(végr.) tallér
=
P/4 forinttal (M.
Gazdt.
pénz vásárló képessége Acsády szerint a XVII. sz.-ban ma körülbelül 500 frt felelne meg.
190); a
Sz.
VII.
tízszer
több
lévén a mainál, 40 tallérnak 4
238. 8
és
T. T. 1899, 7
525.
5
7
frt.
25 pénzt.
u 11
írja
1899,
509.)
6
R.
III.
T. T. 1900, 503.
Azért kérik a résztvevk
megjelenését,
jobb módjával)) lehessen a temetés. »
(T. T.
M. H.
L.
160, 209, 212,
(T. T.
hogy annál «böcsületesebben 1889, 202; M. H. L. 160.)
241.
T. T. 18S6, 30.
«keresztény kötelesség* (T. T. 18S9. 204);
leányának, hogy ámbár vén ember, elmegy
a
Palocsai Horváth temetésre,
György
melyre
hívta.
(M. N. Múz. lt. Tany. 1610 márc. 1.) A városi céhszervezetben büntetés, terhe alatt volt kötelez a céhbeliek temetésén való megjelenés. (T. T. 1895: 291, 300.)
TEMETÉS és
nem
ha ezt ha
is,
gyászoló
hogy
temetésre;
elküldték a
A
legtöbbször
gyászjelentésekben
«atyafiak akaratjából végezték))
az
addig
1
még akkor
másrészt
azt olvassuk,
el. 2
ezt
a
meg-
szerintök igazodott a temetés napjának
család
állapításában.
külön kimentették magukat,
tehették,
követüket
77
Különösen a
nagy elkelségek számíthattak e figyelemre. Révay Péterné temetését addig halasztják, míg Nádasdyné el«illetlen is mint Czobor Erzsébet megjegyzi jöhet, mert
rokonok
közeli
és
—
—
és böcsületlen
Homonnay
nek lenni». 3
napot
kitzött
kéme
volna az
is
Fruzsina pedig a férje temetésére már
Bocskay Istvánnak
fejedelemnek,
a
eltolja
is
jelenléte nékül az temetés-
«kedves akaratjából)). 4
A
vagy iródeákukkal
volna.
Ami
keletet. 7
hanem 1
5
6
193,
(M.
209
L.
3
;
—
vagy
maguk
utólag
It.
majdnem ugyanolyan; 9
is
megállapodott fogalmazást mutat.
i.
m. 93;
Sz. 1887,
567;
i.
Tany. 1608 dec.
20.)
7.
«Mivelhogy az kegyelmes Úr Isten napján ... az én szerelmes uramat
Az elbb említett ban meglév és 1617 júl.
eset is ilyen,
15-rl
kelt
amint a
tinta
eredeti
színébl
óra, szintúgy a levél kelte és az aláírás
1620 márc.
.
.
példány
máskor
It.
—
Íratott.
a
jól-
;
törzsanyagá-
mutatja.
férje halálát
kitetszik
napokban
kiszólítottam
H. L. 211.) amint a M. N. Múz.
Nádasdy Tamásné, Gersei Peth Zsuzsannának
—
temetési meghívó, ez elmúlt
.
7
is
aláírja a gyász-
Lorántffy Mihály szintén,
:
lehet a temetés csak aug. 7-én volt. (M.
jelentésében
T. T. 1887, 268;
4
L. 198.
Mutatja Palocsai Horváth György halálát jelent
t.
bele a
11.)
mely így kezddik áprilisnek
írták
az egyes esetek-
M. H. L. 175. Homonnai Drugeth György is csak M. H.
gyászeset
a
megállapították
napját
nemcsak
ez
melyek
mindjárt
hagyván,
legalább
2
244.
Múz.
N.
1610 febr.
o.
vagy
1897, 72.
;
M. H.
jelentést.
L.
illeti,
bizonyos
általában
M. H.
1889, 201
a szöveget
azonos, 8
ben volt
temetés
történt,
Ezeket
meg 5
üresen
helyét
Ilyenkor,
a
által
voltak.
is
Íratták
még mieltt
után, 6 sokszor
(u.
meghívók
temetési
egyúttal
jókor kellett értesíteni
ami gyászjelentések
a temetés idejérl,
írták
még
többi rokont, ismerst pedig
—
Özv.
tudató gyász-
nap
temetési
(M. N. Múz.
It.
és
Tany.
7.)
Thurzó Borbála által Révay Péternek, valamint Révay Ferencnek küldött gyászjelentések egyforma szövegek. (M. H. L. 241 és 242.) Épúgy Homonnay Fruzsinának Kassa városának és Kapy Zsigmondnak küldött 8
gyászjelentései. (M. H. L. 9
M. H.
L.
173. és T. T.
159 és 161.
1889, 201.)
Gyászjelentés és temetési
meghívó.
:
78
III.
A
FEJEZET
rendesen magyar nyelv gyászjelentéseket legtöbbször
ama
hogy bár örvendetesebb dologban levelükkel. Tudatják továbbá, hogy halál órája, mely gyászba borította
óhajtás kifejezésével kezdik,
kereshetnék
az illett
föl
1
mikor következett be a ket, de errl, mint az Úr akaratából történt dologról, mégis a megnyugvás hangján szólnak. S megjelölvén a temetés idejét és helyét, kérik az illett, hogy akkor és ott jelenjék meg, hogy annál ((becsületesebben és jobb módjávab 2 mehessen végbe a temetés, amely kérésüknek teljesítését mindenkor készek meghálálni. Körülbelül ez a tartalma mindegyik gyászjelentésnek^
A
városi szokás.
hanem úgy
A
is.
—
tagjai
elhunytát
«táblát jártatott», 4
céhmester
küldött
kolozsvári
többi
szép
a gyászhírt
«öregebb
kalandostársulat» 5
hidelvei
—
szereztek ((egymás között az halot-
rendtartást))
hogy
Ha
vagy ha valaki nem venné
megállana,
tábla
a
a társulat elöljárója
((kalandos táblájára» 7 írva továbbítsa.
a
a
amelyre rá volt írva a temetés
tak eltemetések fell ». 6 Elhatározták,
vala-
az
be,
fizessen. 8
25 pénzt a
hogy
céhtársukkal,
mint 1625-bl való kiváltságlevelükben olvassuk
«valami
kinél
gyászjelentéseket,
szét
tudatták a céhbe tartozó polgároknak vagy vala-
mely családtagjuknak ideje
nem
polgárság
városi
Mennyivel több fáradságba került a nemesi családoknak
ász'eien-
tések széjjel-
küldése.
,
T
T> 1889
M. N. Múz. u.
201> 2Q2) 203
Tany. 1617. szept.
lt.
1619 jan.
o.
.
5.
1895: 126; M. H. L. 93, 174, 209, 210;
;
17.
(Alaghy Ferenc haláláról szóló gyászjel.)
(Barczay Péterné haláláról
(Nádasdy Tamás haláláról szóló
márc.
7.
(özv.
Batthyány
Boldizsárné
szóló
gyászjel.);
gyászjel.);
u.
szóló gyászjel.)
haláláról
;
u.
o.
1620 jún.
o.
u. o.
;
1620
1628 aug.
3.
2.
(Szerdahelyi Istvánná levele.)
1887 2.
2
T. T. 1889, 202; hasonlóról
3
M. H. 268
:
1889
;
VII. 43
f.
4
Tört.
L.
;
R.
A
tokaji
L.
1876,
:
201, 202, 204 III.
még
igen sok gyászjelentésben olvasunk.
159, 174, 209, 210, 211, 241; T. T. 1885: 176,
93,
;
1895
:
125
;
1897
:
71
1907
;
:
75
;
177;
M. T. T.
378.
lakatgyártó-, 459.)
A
csiszár-
pápai
és
szabócéh
szíjgyártócéh
XVI.
szabályai.
articulusa.
(T.
T.
(Papp 1895,
299—300.) 5
Temetkezési egyesületféle.
6
Lindner Gusztáv
7
ték,
(i.
8
dr. értekezése. (Erd.
negyedrét alakú fogantyús m. 148.) i.
m. 221.
fatábla,
Múz. XI.
amelyre
a
220.)
gyászjelentést szegez-
TEMETÉS illetleg
a gyászjelentések,
Pedig
sietniök
Ha
eljöhessenek.
a
még
hogy
héttel,
széjjelküldése
lakók
a távolabb
a temetés
és
egyáltalában
közt
egy hónappal
is
a kijelölt
nap
címzett kezéhez.
nem
személyesen
ha
akkor,
hívásnak,
a gyászeset
ket
eltt juttatták
meghívók
temetési
ezzel,
id, úgy három
volt annyi
Ez
kellett
79
kereste
részvétlevéllel
föl
eleget a
tehetett
gyászolókat,
a
meg-
Részvétlevél
rendesen
1
hogy követet küld képviseletében a temetésre. Révay Péter nem jelenhetvén meg Thurzó György temetésén, csak feleségét küldte el. 2 Azonban rendesen valamelyik fmegígérve
azt,
ember-szolgájukkal képviseltették magukat. 3 Követeket küldtek a hatóságok
is,
kik
nagyobb temetésekre mindig hapták meg-
hívót. 4
még
néha
Viszont, aki tehette,
a temetés eltt elment a
ravatal hoz.5
Mikor már közeledett a temetés
meg
dáky> jelentek
a
elsknek 6
napja,
meghívottak
a «gaz-
Ugyanis nagyobb
közül.
Temetési
gazdák jutalmuk,
temetéseknél épen úgy kértek
föl
gazdákat,
hogy
a rendet fön-
mindent elintézzenek, mint a lakodalom alkalmával. 7 is résztvettek abban a családi tanácskozásban, amely eldönhol, mikor és mily módon menjen tötte, végbe a gyászpompa. Czobor Erzsébet, amikor arra kéri Rimay Jánost, hogy fia temetésén vállalja el az egyik gazda tisztét, kéri egyúttal azt is, hogy január 8-án jelenjék meg Létaván, hogy mindent megtartsák s
k
1
M. H. H.
Dipl. XIX. 56; T. T. 1879. 447; 1886, 54; M. H. L. 246; Új M. Múz. III/I. 120. M. H. L. 184. Bár ez valószínleg szintén hivatalos volt, mert
192, 243, 2
a hitvestársakat együtt szokták volt hívni. (T. T. 3 4
M. H. M. H.
Sz. IX. 303;
L.
193, 244, 247
L.
173; T. T. 1885: 176, 177;
M. N. Múz.
temetési meghívó). T. T.
2.
f.
—
lt.
;
T. T. 1878, 642
1889, 204.)
1879, 447
;
E.
;
O. E. VII. 299.
M. Gazdt. Tany. 1616 ápr. 27. (Modor városához intézett 1907:
76,
266;
Fejedelmi temetésekre természetesen meghivattak
VI. 43; T. T. 1887,
:
M.
51-2.
5
«Mostanában szerdán múlt egy hete, hogy palatínus uram ngát is az úr isten kivéve ez világból, Nagyszombatban halt meg és ott az barátok templomában tartják az testét, Bukói uram nga is látni ment volt e napokban Szombatban Újvár alól az nga testének». (T. T. 1886, 43.) 6 Apor: i. m. 405 7 Rákóczy Zsigmond írja egyik levelében «Életemben sok szép atyám:
fiainak testeknek eltakarításában volt részem
kodnunk, mintha idvességes menyegzejek
lett
;
szintén
úgy
kellett
volna». (M. T. T.
2.
f.
gazdálI.
102.)
szerepük.
SÜ
III.
beszélhessenek.
Fáradságukért
*
FEJEZET
— szintúgy mint
menyegzkor
György teme-
Thurzó
valami ajándékkal kedveskedtek nekik.
—
tésekor sznyegeket kaptak ajándékba a gazdák, 2
Thurzó Imre
temetésekor pedig hét egybejáró kis kupát vettek ki a családi kincstárból számukra. 3 Tulajdonképeni szerepük akkor kezd-
mikor a vendégek megjöttek, mert ezeknek elszállásolásáról és ellátásáról kellett gondoskodniuk. 4 Némelykor a gyászmenetet is rendezték, de erre külön is kért föl a család néhány rokont vagy barátot. 5 A rokonok sokszor már egy pár nappal a temetés eltt érkeztek meg. 6 Azonban általában csak a temetés napjára szólnak a meghívók, 7 és ha a megjelenést már korábban kivánja dött,
k
a résztvevk megjelenésé-
a gyászoló család, ezt az óhajt külön kifejezik a temetési
meg-
György temetése szeptember 5-én ment végbe, de Sopron város követeit már 4-ére hívták meg Csáktornyára. 8 Alaghy Menyhért is bátyja temetését megelz napra hívta Kapy Zsigmondot paczini házához, hogy onnan másnap együtt kisérjék a holtat temet helyére. 9 Thurzó hívólevelekben, így Zrinyi
Borbála azért kéri Rimay Apor: konyhához 1
4
a
J.
Lev.
i.
és
férje
temetésekor a résztvevk megjelenését
280—1.
—
m. 405. pincéhez
2
72 forint értékben. (R.
Az
gazdákon kivül
u. n.
rendeltek
ki
ezek
;
III.
3
370.)
R.
II.
188.
olyanok, kiket
voltak
a lakodalmas
megfelelnek
«konyhához való gazdáknak. » Thurzó Gy. temetési torán majdnem
ugyan-
azok szerepelnek konyhagazdákként, mint Thurzó Ilona lakodalmán.
(R. III.
14 és 368.) 5
Thurzó «Az
olvassuk
:
kik
Trstiansky uram.
—
követend
temetésén
Gy.
az
Theodosius
rendtartáshoz
rendöllyék
processiót
—
uram.
:
Jakusít
Rimay
utasításban
írt
uram
nga.
Csuty uram.
uram.
— —
Sándor János uram.» Ezek közül mint gazdák is szerepelnek Trstiansky és Sándor János. (R. III. 368 és Sz. 1876, 427-8.) 6 Apornak ez állítását A Thurzó igazolni látszanak a következk :
:
család szolgálatában álló
melyben a
létavai
Litassy
várnagyot arra
kéri,
szükséges, aláhozhassák Bicsére, ezt
Az
elérkezett.
—
atyafiakon kivül
1626
István
hogy
írja
:
ápr.
17-én
kelt
élést szereztessen,
«Teökeöly
már femberek
is
uram
felesen
levelében,
hogy amint nagysága
is
lesznek.» (T. T.
Mindez csak Czobor Erzsébet temetésére vonatkozhatik, amely ép erre az idre esett. (Meghalt márc. 30-án. Kubinyi: Thurzó Imre. 152.) Thököly István pedig rokona, veje volt Czobor Erzsébetnek. (Angyal D.: Thököly Imre életrajza. 14.) 1900, 508
9).
7
T. T. 1885, 178; 1889, 202, 204; 1895, 126.
8
T. T. 1907, 76.
9
M.
N Múz.
lt.
Tany. 1617. szept.
17.
(gyászjelentés).
TEMETÉS
már
81
hogy «így annál idejébben» végzdAzonban mások, ha kora reggeli órára tzték
a temetés elestéjére,
hessék a temetés.
1
mégis csak aznapra résztvevket. Palocsai Horváth György özvegye férje sekor Kapy Lászlót kéri, hogy a megnevezett napon órakor reggel legyen jelen plavniczai házánál, honnan ki a gyászszertartás kezdetét,
is
káció után a
Zsuzsanna
templomba fogják
férjének,
Thurzó
hívták a
temeté-
már
a prédi-
kiférni az elhunytat. 2
Kristófnak
temetése
hat
Erddy
alkalmával
reggel hét óra elttre hívta Szepesváraljára a Máriássy testvére-
Nádasdy Tamás
ket. 3
tésére
is
— 10
a
volt
Katholikusoknál
temetés.
már
mert szent misét mondtak ilyenkor. Legtöbbször reg-
is,
gel nyolc órakor
9
teme-
Boldizsárné
reggel hét órára voltak hivatalosak a résztvevk. 4
Rendesen déleltt azért
özvegy Batthyány
és
kezddött a
Ha
óra tájban.6
A
temetés órája.
gyászszertartás. 5 Ritkábban csak
a sárospataki iskola összes tanulóit ren-
delték ki valamely temetésre,
vagy
ezt
reggel
kilenc órakor
vagy délután két órakor rendezték. 7 Azonban délutáni temetésrl alig olvasunk. Mert Segesváry Bálint följegyzése, mely szerint Károlyi Zsuzsanna fejedelemnét «estve négy órakor» temették, 8 már csak a koporsó sírbatételére vonatkozik. 9 Talán így értendk Zólyomi Dávid levelének következ sorai is: «az szegény... bátyám uram halálát, tudom, értette kegyelmed; az estve temették el ...» 10
A
temetés napján ment
szertartás.
többször
1
4
tés.)
is
o.
a
tulajdonképeni
gyász-
mondtak a katholikusoknál
a haláleset óta
szent misét a halott lelki üdvéért
2 M. H. L. 241. M. H. L. 212. M. N. Múz. lt. Tany. 1620. márc.
u.
;
De már
végbe
3
7.
u.
o.
meg
szentbeszé-
210.
(Nádasdy haláláról szóló
jelen-
1620. jún. 3. (Batthyány né haláláról szóló jelentés.)
M. H. L. 93, 209; T. T. 1889: 202, 204; 1895, 126; 1897, 72; M. N. Múz. lt. Tany. 1617. dec. 4. (Bertóthy Kristóf né haláláról szóló jelentés) s
;
1619. jan.
u. o.
aug.
2. 6
5.
(Barczay Péterné
(Szerdahelyi Istvánné
M. H.
L.
174.
szóló
haláláról
jelentés);
u.
o.
1628.
lev.).
(ugyanez: Sz. 1887, 597 és T. T. 1889, 201.); T.
TV
1887, 269. 7
Békefi: Sárospataki
olvassuk, « 9
10
tv.
hogy délután 2 órakor
24.
—
Egy
volt. (T. T.
gyri
polgár
temetésérl
1899, 338.)
Erd. T. Ad. IV. 191.
Szilágyi: Bevezetés. E. O. E. VIII. Károlyi
ot.
13.
IV. 232.
Keresztel, házasság és temetés Magyarországon.
6
is
Gj aszszertartás.
:
82
III.
det,
FEJEZET
meg
és tartottak könyörgéseket
1
prédikációkat
protes-
a
tánsoknál. 2
Azonkívül énekeltek naponként gyászdalokat, zsolés mindkét felekezet hívei harangoztattak minden nap kétszer vagy háromszor, míg a halott hlt tetemei a föld szipén voltak, még pedig az elhunyt összes birtokain. 4 A gyász-
tárokat 3
kezddött 5
szertartás a halott házánál
A
tartása szerint.
saját
vallásának
rend-
levelekben olvassuk, hogy a
temetésre hívó
gyászmenet prédikáció meghallgatása után fog megindulni a templomba. 6 Néha az udvaron állították föl e napon a ravatalt/ máskor külön leveles színt készítettek erre a célra. 8 Az egyházi beszédeken kívül az elhunyt dicsítésére és a gyászolók bánatának kifejezésére szónoklatok 9 és búcsuztatóversek 10 melyeknek megrázó hatását még fokozta a is hangzottak el, papsággal megjelent deákok 11 gyászéneke. 12 Errl csak Apor szól i. m. 401, 404. De míg egyrészt föltételezhet, hogy nem hagyták minden ájtatossági gyakorlat nélkül feküdni a halottat akár két hónapig is addig másrészt azért is szólaltathatjuk meg itt Aport 1
;
vonatkozólag, mert a
a XVII. sz. elejére
t
az ekkori följegyzések. 2
sáról
Erd. T. Ad. IV. 169.
—
Zsuzsanna VIII. 11—13.
Károlyi
Szilágyi: Bevezetés. E. O. E.
:
Apor:
protestánsokat
illetleg
temetésének
igazolják
szertartá-
4 m. 404. T. T. 1886, 224; E. O. E. IX. 61. Sz. 1876, 427 és R. III. 368. (Thurzó Gy. temetésérl: ((Minekeltte a testet a Várból megindítják, egyszersmind két prédikátió legyen, a nagy 3
i.
5
palotában ... és i.
itt
alatt
.
.
.»)
;
Szilágyi: Bevezetés. E. O. E. VIII. 12
;
Apor
m. 407. 6
M. H.
temetésére hivó 7
242.)
Apor
is
Imre.
Tany. 1620.
márc.
7.
(Nádasdy T.
el.
Bethlen
Istvánné
temetésérl
is
tartottak prédikációt. (Erd. T. Ad. IV. 189.)
doloris.» (Szabó:
castrum
ad
alatt,
így mondja
—
33;
udvarán
a szállás
«az levél szinek
— 9
hogy
lt.
levél.)
Kubinyi: Thurzó
olvassuk, 8
212; M. N. Múz.
L.
(i.
M. K.
R.
I.
m. 404.)
Károlyi Zsuzsanna fejedelemné temetésekor
(Szabó: R. M. K. I. 241—2.) Ezeket kinyomtatva chartákon
nagyon sok szónoklatot
tartottak. 10
(Szilágyi: Bevezetés. E. O. E. VIII. 11
III. lt.
Általános szokás volt,
202, 371
;
pataki iskola tanulói
(Békefi
:
sárospataki
is
is
Sz.
a templomban.
12.) is
elhívják a temetésre. (R.
1890, 125; Károlyi ot. IV. 69; Bethlen
Györgyné
végr.).
kivonultak a környék
tv.
függesztették
hogy a deákokat
T. T. 1894, 739;
1628. febr. 23. Keresztúry
ki
24.) Ezért fizetést
Ismeretes,
hogy
a
sáros-
tekintélyes urainak temetésére.
kaptak. (T. T.
1884,
132; 1897,
97; Koncz: Bethl. végr. 78; Balassa lt. 1627. aug. 10. Jákóffy Ferenc végr.) 12 «énekl deákok.» Dr. Komáromy András értek. (Sz. 1890, 125.)
TEMETÉS
Ez
ég
az
alatt ott álltak
83
szövétnekekkel
ko-
körülvett
porsó 1 mellett a családtagokon kívül azok is, akik a gyászlobogókat és a halott rangjának és méltóságának jelvényeit
mint az aranyos címert, fegyvereket, sisakot, pallost, botot, sarkantyút. 2 Ezek mögött jutott hely a többi rokonnak, az elkelségeknek és minden meghívott résztvevnek, kik tartották:
mindnyájan kaptak szövétnekeket, 3 címereket, 4 melyeket néha atlaszra vagy kamukára festtettek. 5 A sok címer és szövétnek elmaradhatatlan dísze volt a gyászpompának. 6
Ez fekete fekete kamukából 11
nagy 12 zászló
készült,
Ép úgy
a gyász-
kanavászból, 10 vagy
tafotából, 9
bakacsinból, 8
lobogó. 7
volt,
melyre néha
Nemcsak katholikus vallásúaknál, mint Apor mondja mert a protesThnrzó György koporsója körül is nyolc fehér szövétnek égett. (Sz. 1
;
táns
1876, 427.) 2
Minthogy így
már otthon
is
álltak a
templomban
ily rendtartást követtek.
367—8.)
körül,
föltehet,
hogy
ugyanez: R.
427;
1876,
(Sz.
III.
—
Thurzó György nádor temetésén 425 és R. III. 366. arra külön kirendelt egyén osztogatta a szövétnekeket. (Sz. 1876, 428 3
hat,
a ravatal
és R.
1876,
Sz.
368.) Erre a temetésre 30
III.
paraszt szövétneket vettek (R. gyertyát
melyet
(u.
370
o.
Bethlen
—
1.).
Gábor
—
fehér
viasz,
György
János
50
rendezett,
150
sárga
jágerndorfi
rgróf
szövétneket
fekete
200 zöld
és
39 forintért faggyút és
ezenkívül
372.),
III.
temetésére,
vettek. (T.
T.
1886, 609.) 4
Ezt csak Apor említi
tésérl olvasunk,
m. 407),
(i.
de mivel
koporsó, gyászház és templom díszítésére,
Apor
említ.
«100 sing címernek való
atlacz v.
az ilyet «matéria cimer»-nek nevezi, 6 lt.
hanem
(=
Thurzó Imre temetésekor 100 öreg
és 215 aranyozatlan címert készíttettek. (R. 5
oly sok címer készítte-
hogy ezek nem
elgondolhatjuk,
(i.
m.
arra
(Sennyey
4.
levelére
a
célra
is,
melyet
nagy), 100 apró aranyos
374.)
III.
kamuka»
(Sz.
1883,
693).
Apor
407.)
T. T. 1894, 740; 1897, 98; Erd. T. Ad. IV. 193,
Tany. 1627. máj.
csupán a
szolgálhattak
irt
jegyzék.);
196; M. N. Múz. Balassa
lt.
1627
aug. 10. (Jákóffy Ferenc végr.); 7
«A
temetésre való eszközöket, címereket, zászlót ...» (M. N. Múz.
Tany. 1627. máj. 8
(Apor:
4.
Sennyey
T. T. 1884, 132. i.
m.
—
Bakacsin
=
gyászposztó, olcsóbb a bársonynál.
402.)
9
R.
III.
238; T. T. 1894, 740;
10
R.
III.
201.
11
R.
III.
202.
12
«öreg zászló» (T. T. 1884,
—
lt.
lev.)
Kanavász
=
Sz.
1876, 425.
selyemszövet.
132.)
6*
Gyászpompa.
84
ötszáz forintot
költöttek. 1
is
írást festtettek rá.
a
FEJEZET
III.
fia,
címert 3 vagy
«Uram
írják:
elhittem
azt,
hogy mind
él
Krisztus,
Jézus
bnéért
az világ
szenvedtél, feltámadtál és az te szent atyádnak
tettél,
minden
fel-
Kéry János meghagyja, hogy gyászlobogójára
következ szöveget
nek szent
Képírókkal 2
bneinket
Istenszülét-
jobbjára
benned bízókat örökké való halhatatlan dicsséggel megkoronázod. Engemet is elhittem számlálsz az te választottid közé, ez reménységgel te neked adom lelkemet.» 4 Dóczy András zászlóján egyfell feszület, másfell a boldogságos Szz képe volt festve, ültél,
—
elvötted,
az te
és
—
elhunytak
címét
címerét és
az elhunyt
sírjai
E
feltüntetve. 5
is
zászlókat az
templomban. 6 Thurzó György
fölé akasztották a
Bosnyák Tamás koporsója eltt két gyászlobogót vittek. Az egyik arannyal írott, a másik egyszer fekete tafota zászló
és
Apor Péter nyomán tudjuk, hogy ez utóbbit a sírba míg az aranyos zászló nyelénél felfüggesztve a vetették, 8 templom falára került. 9 Országos méltóságok eltt ezeken kívül még az «ország zászlóját)) is vitték. 10 Az a « veres aranyos zászló», mely Bosnyák Tamás temetését ékesítette, szintén mélvoltJ
tóságának jelvénye lehetett 11
Mikor
Gyászmenet.
harangok,
1
XXX.) 501 4
9
R.
10. ;
;
A
menetet
Pótf. (M. H.
H. Script.
a felügyelettel.
(Jákóffy F. végr.)
XXVI.
58. 2.
T. T. 1878, 873. 5
238.
III.
i.
m.
III.
234.
6
u. o.;
i.
m.
III.
7
257.
Egy 1636-ból fönnmaradt emlék is igazolja. (R. III. 382.) Apor: i. m. 410. 10 Sz. 1876, 425; T. T. 1878, 873. ll
12
740.
427
aug
1627.
meg
Írásba foglal-
Sz.
1876,
T. T. 1894, 740. 8
;
lt.
Arch. Ért. XXIV. 275
a sorrendet,
Kubinyi: Thurzó Imre. 139; Szamosközy
3
425;
megállapították
külön rendezket bíztak
Balassa
2
ért,
mire megindult a gyászmenet a
temetéseknél elre ták, 13 és
megkondultak a templomba. Nagyobb
beszéd véget
a szertartás és
12
((Valameddig az processio
ugyanez 13
Sz.
:
R.
III.
is
mindaddig harangozzanak.))
367.)
1876, 425 (ugyanez: R.
menet következ jellemzése fogva arról
tart,
III.
T. T. 1894,
366); T. T. 1894, 739.
e két utasításon alapszik, amelyek
tanúskodnak, hogy katholikusok és protestánsok
—
(Sz. 1876,
A
gyász-
egyezésüknél
ugyanazok-
nak a szokásoknak hódoltak. Amennyiben az egyik a katholikus Bosnyák Tamásnak, a másik a protestáns Thurzó Györgynek temetésérl szól. Ahol más forrás is támogatja a mondottakat, ott ez ki van tüntetve.
TEMETÉS
85
vagy gyászkopjás lovascsapat, vagy a keresztet viv deákok vezették. Ezek után következtek a fekete ruhás trombitások és rézdobosok, kiknek fekete tafotába burkolt hangszereinek vontatott gyászzenéje tompán vegyült bele a harangok zúgásába. 2 Utánuk a koldusok mentek, kiket az elhunyt hozzátartozói nemcsak a gyászruhával, de pénzzel is megajándékoztak. 3 1
Majd a közrend következett az illet helység céhei, a városok, vármegyék és végek követei ég szövétnekekkel. Ezek mögött a frendek és a papok. Vagyis minél magasabb rangúak voltak :
a kísérk, annál közelebb jutottak a gyászmenet központjához
a koporsóhoz. Ettl a legutóbb említetteket már egy újabb
totta el
hanem
zárt sorú csapat,
nem
is
válasz-
csak a halott méltó-
ságának jelvényeit hordozó, gyászba öltözött személyek fölvonulása, kik egymásután következtek az aranyos sarkantyúval, pallossal, bottal, 4
tól
structollas
Utánuk a
taphiummal. 5
vasba
E mögött
jött. 6
ékes lovas
mer
aranyos sisakkal, címerrel, faepiöltözött,
arannyal
az
aranyos szerszámírott
gyászlobogót
mely után egy fekete bársonyba öltöztetett lovat vezetett az arra kirendelt személy. Ez a bársonyba öltözött ló épúgy volt jelvénye a hadi méltóságnak, mint akár a buzogány, vagy a sisak. Ezért nem találkozunk vele az asszonyok temetésén. Férfiaknál azonban, kik abban az idben mind harcosok is voltak, elmaradhatatlan volt. 8 St rendesen nemcsak egy, hanem két ilyen lovat vezettek a koporsó eltt úgy, hogy a bársonyba öltöztetett paripa után következett a komoran egyszer fekete vitték,
tafota zászlót
viv
1
T. T. 1878,873.
2
Bethlent
is
ezután
egyén, és
(Hogy
posztóval
a gyászkopja mire kellett, mutatja: R.
trombita-
dob-,
a másik, csak
és énekszóval
temették.
III.
382.)
(«Quo ordine
procedant tympanistae, tubicines, cantores.») T. T. 1887, 48. 3
R.
III.
371; T. T. 1884,
Koncz: Bethlen
Buzogány.
5
Itt
:
A
ló fején,
volt. (R.
III.
Károlyi
ot.
IV. 69;
úgy mint ma a gyászkocsiba fogott
lovaknál, structoll
367.)
7
Apor:
8
Dobó Ferenc
i.
m. 410. végrendeletében
öltözet».
(R.
III.
Rhédey Ferenc
is
is
202.)
fekete bársonyba öltöztetett vezeték
—
1890, 125;
síremlék, emléktábla.
való bársony
373.)
Sz.
végr. 78.
4
6
132;
ló
olvassuk
—
:
Bocskay
ment
«elttem fejedelem
a koporsó
eltt.
viv lovamra temetésén öt (T. T.
említi végrendeletében. (T. T. 1884, 132.)
1878,
86
III.
borított ló, férfitagjai,
FEJEZET
meg gyászruhás lovasa. Ezután jöttek a rokonság még pedig úgy, hogy a halott legközelebbi rokona 1
koporsó eltt. Thurzó temetésén azonban csak fia haladt a koporsó eltt atyafiá»-tól vezetve; a többi rokon, vagy követeik a után mentek, kivéve azt a hatot, kik hármasával a
ment
leghátul,
két felén vittek
koporsót, ha
közvetlenül a
ég
címerrel díszített
nem
szövétnekeket.
nagyon hosszú
György két
«f
koporsó koporsó
Magát
a
út, 2
gyalog vitték temet helyére a szentegyházba. Díszes temetéseknél rendesen huszonnégyen tartották az «öreg» szentmihálylovat, 3 de nem szolgák,
hanem
volt
elhunytnak
az
hívei.
az
A
koporsót követték a
nrokonok. Legeli
ment az elhunythoz legközelebb álló: férjnél a feleség. És úgy rendben utána a többi, 4 két-két férfirokon karján, követve leányasszonyaiktól. A rokonok után a frangú asszonyok, ezek mögött a nemesasszonyok jöttek.
A
menetet végül a gyalog katonák serege, az urak és követek
szolgái zárták be, ha a
kisér néptömeget már nem számítjuk
hozzá.
Mikor
szertartás a
templomban,
templomba
a testtel a
jutottak, ezt a szentély
A
fölállított ravatalra^ helyezték.
templom
falát
közepén
fekete posztó-
be e napra, az oltárt és prédikálószéket fekete bársonnyal, amelyre aranyos címereket aggattak. 6 A ravatal körül
val vonták
1
Rhédey Ferenc
is
meghagyja végrendeletében, hogy
«két öreg lova-
mat fekete gyászban öltöztessenek, az egyiken fekete bársony legyen, az másikon fekete bakacsin*. (T. T. 1884, 132.) 2 Ha messze volt a templom, fekete posztóval leborított szekérre tették. Mint Rákóczy Lajost Zomborról (Szabolcs m.) Szerencsre (Zemplén m.) vitték. Thurzó Kristófot Szepesváral járói Lcsevármegyének (T. T. 1887, 202.) (így) templomába. (M. H. L. 210). Alaghy Ferencet Paczinból (Zemplénin.) reggel indultak és csak délben a leleszi konventbe (Zemplén m.) vitték értek oda. (M. N. Múz. lt. Tany. 1617. szept. 17. Gyászjelentés.) 3 «Egy öreg Szent-Mihály-lovat igen vastagot csináltatni, olyat, az kihez egy-egy fell 12 ember férhessen». (M. N. Múz. lt. Tany. 1627 május 4. Sennyey levelére írt vásárlási utasítás.) 4 Thurzó György temetésén az özvegy után anyja, Perényi Borbála jött, ezután a gyermekek kor szerint.
—
;
5
VIII.
«castrum doloris» (T. T. 1878, 872)
;
— Szilágyi
12; Szilágyi: Bethlen G. fehérvári síremléke. 6
összes
A
szószék talán
templomokban
már
volt
a
gyászeset óta,
bevonva
;
és az
7.
:
Bevezetés. E. O. E.
(Akad. értek.)
elhunyt
birtokain
lev
mert Bethlen Gábor halálakor a guber-
TEMETÉS
úgy helyezkedtek
aztán
el,
87
mint otthon,
fölhangzott az
újra
miután mégegyszer elbúcsúztatta a halottat, megáldotta t. Ezután prédikáció következett, melyet befejezvén,
ének,
pap,
a
s
Ha nem
sírjába bocsátották a koporsót.
fért az
egész gyász-
templomba, a künnmaradottaknak külön prédikáltak a coemeteriumban, 1 vagy azon kívül is, mint Thurzó Görgy temetésekor Diosy prédikátor az iskola ablakjáról. Úgy a cinterem, mint a szentegyház kapuján katonák vigyáztak arra, hogy hívatlanok be ne tolakodjanak. 2 Az ilyen pompával véghezvitt temetés hosszú ideig tartott. Thurzó György temetési szertartása, jóllehet közel volt a templom, hat órát vett igénybe. 3 Néha az elföldeléssel még be kiséret a
sem fejezdött
hanem
gyászszertartás,
a
másnap a sír véget. Errl ugyan
csak
fölött tartott beszéddel, a parentatióval ért
csak Károlyi Zsuzsanna fejedelemné temetésével
kapcsolatban
napon
értesülünk, 4 kinek temetésérl azonban a több
át folytató-
dott egyházi beszédek, szónoklatok, gyászversek és búcsúztatók 5
tekintetbevétele után
nem mondható, hogy
a rendes szokásnak
volna meg.
felelt
A
katholikusok néha
még
hosszú
idn
át
mondattak szent-
maga
misét az elhunyt lelkiüdveért. Hosszútóthy István
«
hogy
káptalannak egy
hogy mindennap mondjanak szentmisét temetést tor követte; de
még
lomban
a
a szászoknak
is
prédikálószéket
ezen
—
meghagyja, hogy az fekete
szlt adományoz
Zsigmond pedig
végrendeletileg. 6 Gróf Forgách
nátor
kívánta,
utána exequiat mondjanak minden pénteken pro de-
functis» s ezért a szepesi
A
posztóval,
O. E. IX. 61.) Templomkörüli temet. Népiesen terem (T. T. 1906, 77.)
azt
kívánja,
férjet
temették
érte. 7
ha a
székeikben minden temp-
vagy bakacsinnal vonják be.
(E.
1
2
Hogy Thurzó György temetésén
:
czimeterium
(Sz.
1876, 427),
cin-
az illet helyekre kirendelt katonák
hogy Bosnyák Tamás temetési van csatolva, mely szerint «kalocsai érsek urammal beszélni kell, hogy az község ne tóduljon, Nagysága vagy maga szolgáját rendelje, vagy mást Német Pál uramat egy néhány magáfeladata ez lehetett,
rendjérl
írt
abból
következtetem,
utasításhoz memóriáié
:
val legyen az ajtónál». (T. T. 1904, 3
5
u. o. 7
Gyászmise.
Kubinyi: Thurzó Imre. 6 T. 12-13. T. 1904,
M. N. Múz.
lt.
35.
741.) 4
Szilágyi: Bevezetés. E. O. E. VIII. 13.
98.
Tany. 1620
szept. 1. (gr.
Forgách Zsigm. végr.)
Tor.
88
el
III.
—
özvegye
rendeletében
nem
vett
részt.
hogy
kijelenti,
FEJEZET
élelmiszereket haláleseteknél
Rhédey Ferenc azonban vég-
1
A
ne csináljanak. 2
tort
szükséges
adóként a jobbágyokra
szokásos
melynek behajtását tisztviselire bízta a család. 3 Voltak azonban olyan földesurak, kik azt akarták, hogy temetésük «más ember siralma nélkül)) menjen végbe. 4 Báthory István országbíró ezért hagyja meg végrendeletében, hogy jobbágyait «egy fillér ára marhában se rójják meg», ha szinte önként adakoznának is. 5 Dobó Ferenc is úgy intézkedik, ho gy ami élés már készen nem lenne házánál, azt pénzen szerezzék meg ((testamentumának executori», üeajos^á^oji^serrimifél^ "élést ne szedessenek. 6 A toron résztvettek a vendégeken kívül mint á~~papok, deákok, st a szegények is. 7 Még pedig Apor írja az volt a rendje, hogy «az papoknak és az deákoknak külön fogták más házban 8 az étket, más házban az férfi keserveseknek, másban az asszony keserveseknek, külön nemességnek, másban házban az uraknak, különben az hasonlóképen külön az asszonyok; még az közrendnek; az szegény koldusoknak is külön helyre fogták az étkeket; de akármelyik asztalnál sem volt több két-két fogás éteknél, az étek után semmi gyümölcs nem volt, egymás egésségiért pohárt nem köszöntek, hanem rendre az kinek mennyi kellett, annyit ivutt, felkeltenek asztaltól és evvel vége lett az temetésnek)). ^ S ha a tor ilyetén megtartását a XVII. század elejérl vetették
ki,
—
—
Apor
—
m. 410. Apornak ez állítását igazolni látszik Thurzó György temetési rendjérl írt utasítás, hol a temetés utáni dolgokról csak annyi van «Azután Asszonyom Nagysága hozzá rendelt emberekkell bekesertetik a Várban* és « Gazda Uraim, az Urakat, az Követeket, az temetés után híják be mingyárást az palotában*. (Sz. 1876, 427.) 1
i.
:
(R.
2
T. T. 1884, 132.
3
«Árvai
III. 4
5
és
egyébünnent való
368); Kubinyi: Thurzó Imre-
Komáromy Komáromy
6
R.
7
«Annak
III.
élést
értekezése. (Sz.
1890, 125.)
értekezése. (Sz.
1890, 125.)
felotte az
a mondatkapcsolat
III.
színt
ad
azért
rendelne
a
202.)
mintha a temetésen
nagyobb
összeget,
«100 forintot adjanak nekik, de tort ne csináljanak)).
Szoba, vagy terem.
9
Apor:
i.
temetéskor
— Rhédey végrendeletében
dolognak,
oly
:
szegényökre az
papokra, deákokra és
leend prédikátoroknak 8
kezekhez stb.»
202.
való elemózsinának osztogatását.)) (R.
elesnek
vegyenek ezek
32.
m. 410-411.
mivel
is
jelen-
a tortól
(T. T. 1884, 132.)
TEMETÉS
kútfkbl
való
fogyatékosságuknál sincsen
cáfolásra
viszont
zolni,
89
nem is alapunk. Maga fogva
tudjuk igaaz
alkalom
lakoma csöndes és egyszer legyen. És ha Thurzó György nádor halotti torára vásárolt fszerek és csemegék ára meg is haladta az 500 forintot, 1 ebbl nem a lakoma nagyszerségére, hanem a vendégek sokaságára kell következtetni. 2 Elgondolható, hogy hányan siettek a nádor temetésére, mikor már Lónyay István temetése is «sok f ember gyülekezete» volt. 3 Illésházyné gyászpompáján szintén sok rokon hozta magával, hogy a
vett részt. 4
'a
Ez a körülmény az akkori viszonyok szerint még különös jelentséget is adott a temetésnek a társasélet szempontjából. ö így, mikor Bethlen Gábor hívét, Macskassy Ferencet Forgách érsek temetésére küldte, egyúttal vele adott egy levelet Thurzó György számára, kirl azt hitte, hogy jelen lesz a temetésen. 5 Forgách Zsigmond pedig arra kéri Dóczy Andrást, hogy értesítse a politikai hírekrl, melyeket Lónyay István temetésén
'
i
a
temetés
ekntsé s e tarsaselet
szempontjából.
t
megtud 6 Apor elmondja !
jelentek
meg
is,
hogy
a résztvevk.
Még
azt
egyszerbben öltözködtek gyászruhát
sek)
öltöttek. 8
Bethlen Gábor akarta és temetését
1
R.
A
lakodalmára. Imre. 35.
1.
—
65.
gyász szine
hogy
t
Nem
sokkal
A a
vörös
ékesítenék, de
azzal
is
III.
azt,
idegen
az
ez alkalommal. 7
A
milyen ruhában
a temetésen
ez
emberek is minél rokonok (keservefekete volt. 9 Csak
színben gyászolnák
nem
kevesebbet vettek,
történt
meg. 10
mint Thurzó Ilona
hús és egyéb élelmiszerek jegyzékét kiadta Kubinyi: Thurzó jegyzet.
4.
Hogy a halotti toron táncoltak is volna, mint dr. Réthei Prikkel M. «Magyar halottastáncok» cim értekezésében (Ethn. XVII. 167), egy, a XVII. század második felébl való forrás alapján vallja, a század elejérl szóló 2
kútfkbl nem mutatható
ki.
Ami pedig
3
E. O. E. VII. 315 (ugyanez:
4
Károlyi
ot.
a tor évenkinti
hogy Alvinczy munkájából
167), azt találom,
(u. o.
Papp
:
Tört. L.
ez
megismétlését
nem tnik
1875, 1073.).
IV. 128.
5
E.
O. E. VII. 299.
6
E.
7
Apor:
O. E. VII. 315 (ugyanez: Papp: Tört. L. 1875, 1073.) i. m. 406.
8
Leírása:
9
R.
»°
III.
Apor:
i.
m. 405,
és R.
I.
154.
366 és köv.
Kemény
J.
:
Önéletírás. 150;
T. T. 1887, 4S.
ki.
illeti
Gyászolás.
90
A
III.
FEJEZET
mint gyászszín, nemcsak a ruházatban, de más küls-
fekete,
ségekben
nyilvánult. így a leveleket
is
fekete spanyolviasszal 2 pecsételték
Gyászid,
fekete
akkor
kiknek ez gyász
vagy
Másrészt a fényes mulatsá-
le.
egy esztendeig tartott. 4 De amint akadtak olyanok, hosszúnak tetszett, 5 addig mások még kinyújtották a
is is
Homonnay
Széchy György özvegye,
idejét.
halála után élte fogytáig fekete pecsétet
A
Népi és szokások.
1
gok mellzésében fejezdött ki a gyász. S ha valamely családi ünnepséget mégis megültek, ez kevesebb fénnyel és csöndben történt. Thurzó Mária gyrváltása egy félévvel atyja halála után, 3 bizonyára csendben és egyszeren ment végbe. A gyász-
id
polgári
ostyával,
népnek temetési szokásairól alig tudunk valamit. Mind-
hogy egyszer temetéseknél csak
össze annyit,
sebbeknél
kétszer
beszélt
is
a
A
szokásról adnak.
már
melyet
forrásaink
hanem
társulatok, 9
a pap.
köznép, mint a városi
a
ben vagy temetkertben
1
a
és
a céhszervezet 10
temetben
R.
polgárok
általában
372.
III
u. o.;
3
1617 jún. 14-én.
4
«az egy esztendt várta volna meg». (Deák: Wess. A. u. o.
temet-
helyezték örök nyugalomra halottai-
12
2
5
prédikált
11
Úgy
Temethely.
kétszer: a háznál
is
polgári
a
megadását. Díszes
biztosította a végtisztesség kegyeletteljes itt
de
említettekhez 8 csak azt fzhetjük, hozzá,
hogy nemcsak a kalandos temetésnél
egyszer, dísze-
Valamivel bvebb,
pap. 7
szintén hézagos az az értesítés,
is
Mária, férje
használt. 6
;
m.
i.
—
halála után újra 6
Acsády
7
«halott
:
III.
65; M. H. L. 93, 94, 175, 185, 187, 212. (R.
II.
191.)
Kanizsai Pálfi János
megnsült.
A
már háromnegyed
(T. T. 1880, 194)
Széchyek Murányban.
Thaly K.
;
lev.
évvel
69.)
feleségének
értek. (Sz. 1898, 206.)
1885, 116.)
(Sz.
ha két konciót teszen d. 80. » (T. T. 1906, 74 5.) Az elkelk néha nagy összeget adtak mintegy tiszteletdíjul a T. T. 1884, 132); Bethlen G. temetésnél jelenlev papoknak. (R. III. 371
—
—
temetéstl
d. 40.
;
1200
(Erd.
frtot rendel e célra.
(Kcncz: Bethl. végr.
8
L. 73, 78. lap.
9
1613-ban Kolozsvárt öt kalandos
Múz. XI. 10
VI. 85. 11
Pl.
a
létezett.
Lindner Gusztáv értekezése.
143.)
marosvásárhelyi
Ugyanez: Papp :
borbélycéh
szabályai.
(Székely okit.
1628.
Tört. L. 1875, 920.)
Erd. T. Ad. IV. 196.
temetési szokásairól írt: 12
78.)
(Segesváry
Pap Károly
B.
krón.)
—
A
szepesi városok
az Arch. Ért. XXII. 114
T. T. 1906; 54, 69; Erd. T. Ad.
I.
122.
— 116.
TEMETÉS
91
Ez rendesen a templomot vette körül, de lehetett a helységen kívül 2 is sírkertnek bekerített 3 terület. St az egyik községnek külön meghagyta egyházi elöljárója, hogy «temet kertet másutt csináljanak, mert a templom mellett való temetés káros leszen az új templomnak)). 4 Néha egy-egy családnak volt saját kis temetkertje. így Nagy Szabó Ferenc maros1
kat.
vásárhelyi polgár ton,
hogy
írja,
meg
melyet palánkkal
Huszonöt esztendeig város
megvevé
kertnek
s
is
lev
temethelye, de aztán a «közönséges» temet-
területet
mert a város és gazdag polgá-
onnan,
elbontá a kerítést
is
elkel templomba temetkezni. Az elbb De
úgyis bekeríttette az egészet. 5
rok szerettek a
forin-
«héjazatosan szépen».
keríttetett
állott így az
a körülötte
akkor
egy darab földet vett hét
az
említett
Nagy
Szabó Ferenc is atyja hlt porait a templomban helyeztette örök nyugalomra. 6 Gilyén Imre kolozsvári bírót, kinek temetésén Bethlen
gubernátor
István
nagy templomba
temették. 7
meg
delmével tehették ezt
megjelent,
is
kolozsvári
a
Kassán csak a városi tanács engea polgárok
s
akkor
sokat fizet-
is
Almássy István 50 forintot adott leánya sírjáért. 8 Palaticz János pedig csak azért kapta meg az engedélyt arra, hogy fiacskáját az öreg templomban temetheti el, mert ((gyaktek érte.
ran kívántatott szolgalatja.)) Ezzel
templom
szemben
nemességnek
a
helye a
Erdély fejedelmeitl és Magyarország
volt.
kezdve az egyszer örök álmukat.™
tól
1
temet
rendes
T. T. 1899, 334;
köznemesig
1906, 77;
mindnyájan
M. H. H.
aludták
ott
XXXIII.
Script.
nádorai-
(Gyulafy
33.
Lestár.) 2
T. T. 1880, 193; 1906: 72, 77.
3
Kfallal
Szamosközy
:
III.
(M. H. H. Script. XXIX.)
57
;
—
T.
T.
1879, 280. 4
7
10
T. T. 1906, 69. i.
5
m. IV. 187-8.
Erd. T. Ad. 8
T. T. 1880: 179, 194;
I.
M. Gazdt. 1884:
122.
«
Erd. T. Ad. 9
Sz. IX. 339.
132;
1886:
124.
I.
T. T. 1908, 87.
225;
1889:
201, 202
1890: 546; 1895: 126, 520; 1897: 72; 1898: 206; 1899: 723; 1900:318
M. III.
T. T.
1.
f,
III.
251; Sz. 1874:
193, 201, 230, 233,
495;
1892:
624;
lt.
(gyászjelentés);
u.
;
Erd.
Erd. Múz. XX. 535; Tany. 1608 dec. 20. (gyászjelentés); u.
40; IV. 193; Új M. Múz. IX/I, 359;
67; M. N. Múz.
1898:
238; M. H. L. 93, 209, 212, 241
o.
1620
szept.
1.
(gr.
Forgách
206, 208;
T.
Károlyi o.
R
Ad.
III
ot.
IV
1620 márc. 7
Zsigmond
végr.);
92
III.
FEJEZET
Az egyes családoknak megvolt az erre kiválasztott templomuk, mint « boldog emlékezet eleiknek szokott temet helye.* Ilyen volt a Homonnai Drugeth családnak az ungvári szentegyház. 2 Ha valaki templomot vagy kápolnát építtetett, 1
rendesen azt
jelölte ki
örök nyugvóhelyéül. 3 Más esetben leg-
alább kisebb-nagyobb összeggel gondoskodtak az illet temp-
lom
Dóczy András úgy építtesse meg, azaz
fönntartásáról.
özvegye 500 forintig leginkább kívánatos, azt
hogy
rendelkezett, javíttassa
ahol
ott,
melybe eltemetteti t. 4 Szerdahelyi Mihály az esetre, ha fia utódok nélkül halna meg, végrendeletében ezer forintot szán a szerdahelyi templomra, hogy cseréppel födjék be. 5 Vetésy László 25 forintot, 6 Chyeh Zsigmond egy paripát (illetleg az árát) hagy az illet egyház épületére. 7 Kálly Péter csornai prépost és szekszárdi apát pedig egy szép képpel kívánja ékesíttetni azt a templomot, melybe temetik. 8
A
szentegyházat,
a
sírok a szentegyház padozata alatt voltak. Rozsályi
Kún
Gáspárné térdepl székét gyermekeinek sírjára A szentélyben, a nagy oltár eltt, 10 a templomhajóban 11 és a sekrestyében 12 is temettek, sokszor egy sírba többeket. Ugyanis rendesen kvel vagy téglával kirakott 13 sírboltot 14 készítettek, amelyben együtt pihentek a családtagok hamvai. 15 Jákóffy Ferenc azonban külön meghagyja, hogy t ne «boltba» temesállíttatta. 9
sék, csak földbe. 16
1628. aug.
u. o.
2.
(Szerdahelyi Istvánné
(Forgách Mihály végr.) végr.)
;
1
Motesiczky
Bethlen
;
1629. máj.
lt.
Forgách
;
márc.
(Dávid János
18.
M. N. Múz.
T. T. 1889, 204;
lev.)
1623.
lt.
lt.
Tany.
1603.
lt.
márc.
19.
Zsigmond
(Chyeh
12.
végr.).
1628. július 29. (Szerdahelyi
István végr.) 2
5
M. H.
3
L. 209. 6
T. T. 1890, 556.
T. T. 1895, 520;
Károlyi
8
T. T. (Chyeh Zs. végr.) Tany. 1620 Múz. lt. M. N. ot.
12
IV. 67.
T. T.
1884,
ot.
9
1899, 340. szept.
583;
7
IV. 69.
(gr.
1.
R.
III.
R.
4
1892, 624.
Sz.
Bethlen
III.
13
Zs.
R.
R.
Sz.
végr.) III.
193;
XIV. 305—6. 14
«egy bóthajtásos
nyelvben III.
egyszeren
sírt
csak
csináltassanak.)) (T.
«bolt»-nak
T.
mondják,
1884,
132.)
m.
1900,
(i.
233—4.
III.
1623
10
230.
Forgách 257.
lt.
márc. 1898, ll
208;
Károlyi
Erd.
—
12.
Múz.
A
318
régi ;
R.
368.)
«
T. T. 1884, 132; 1890, 546; 1897,763; 1900, 318; R.
w Balassa
lt.
1627.
aug
10.
(Jákóffy F. végr.)
III.
193, 257.)
TEMETÉS
93
Az exhumálás is elfordult. Bosnyák Tamás kis leányát elbb a surányi templomba temették, de innen késbb Nyitrára vitték. Thurzó Györgyöt is néhány évvel halála után a
Exhumálás.
1
sírboltból
bicsei
D ob ó
Ruszkai
családnak
a
árvavári
vitték. 2
sírboltjába
Ferenc temetése h elyéül a sárospataki szentegy-
házat, ahol neje
eltemetve
is
pihent,
jelölte
hogy csak úgy, ha
ben; de hozzáfzte,
onnan
felesége testét
—
—
végrendeleté-
ki
írja «valahol feleségöm teste máshová nem viteti, mert leszön, temetésöm nekim is, hagyom, ott legyen». 3 A halott emlékét sírjánál a templom falára fölfüggesztett
aranyos zászló, 4 és
De
fegyverek 6 hirdették. léket
is
vagy csak
felirásos
templom padozatában Gúlaalakú
befalazva.
sunk.
sírklap
címer 5 és
jelvények:
még
gyakran
Legegyszerbb
sírem-
alakja az
melyet vagy a
lehetett,
találunk, 8
vagy álló helyzetben a falba «ormos» koporsókövekrl is olva-
és
Az elbbi Békés
alvárosi
«emlékezetére»
hátramaradottak. 7
állíttattak a
a faragott
még egyéb
esetleg
síremléke
István
volt a gyulafehérvári
templomban. 9 Az utóbbit Nagy Szabó Ferenc marospolgár
vásárhelyi
17
Kolozsvárról
hozatta
temet-
forinton
Néha a sír fölé koporsószer kemléket állítottak. Ilyent kíván magána ké Dobó Ferenc saját és fele sége közös sírjára. Meghagyja örökösének, hogy a vörös márvány koporsókertjébe. 10
1
III.
Károlyi
193.
4
2
IV. 5.
ot.
1898, 208; R.
Sz.
Thurzó Imre. 35 1. 201—2, 234, 257, * R.
Kubinyi: III.
2.
3
jegyz.
III.
R.
202.
6
Thurzó Györgynek «temetésére az szentegyházban szegeztek fel egy aranyos ezüstös botot.» (R. II. 186.) Thurzó Imre «temetésére szegezték fel egy vont ezüst aranyozott hegyes tr». 7
fecit
T. T. 1897, 120
(«Itaque
pro aeterna memoria.»)
(Forgách M.
végr.).
lemben (Apor:
i.
táblát, síremléket
740; Arch.
Ért.
—
Az
Ily
(R.
II.
179.)
Geor. Maithény epitaphium curari
R. III. 234; Forgách «epitaphium» szó nemcsak
m. 407; R. is.
nepos
;
III.
201.) használatos,
értelemben
használatos:
XIX. 114; M. N. Múz.
lt.
hanem
T.
1603
lt.
sírvers,
T.
márc.
jelenthet
1891,
Tany. 1620. szept.
1.
19.
sírirat érte-
emlék-
560; 1894, (gr.
Forgách
Zs. végr.) 8
Az
új
koporsók
most sírunkon vagyon». padlatában 9
lev
sírkövén
(R. is
III.
áll
«Eius devoti deo animi
Albensis». Szamosközy !0
((mindenestül befoglalja azt a faragott követ, az ki
Erd. T. Ad.
I.
:
1.
122.
201.)
egy
—
«Illésházy
latin felirat. »
monumentum
Pótf. (M.
H. H.
est
Istvánnak
(T. T.
a sekrestye
1884, 583.)
pyramis templi suburbani
Script..
XXX.)
420.
síremlék.
94
III.
FEJEZET
követ úgy csináltassa, hogy az befoglalja mindenestül a síron már meglév faragott követ. Ne legyen szekrényes, hanem egyenes, magassága
Semmi
singnyi legyen.
fél
képfaragás ne
ékesítse, csak saját és felesége címerét faragják ki rajta akár a fejnél,
'
akár a lábnál.
A
címerek
legyen
fölött
a
sírfelirat.
1
Kkoporsóját pedig vasrács vegye körül. Zászlójával és a facímerrel egyetemben e síremlékre a végrendelkez Dobó Ferenc 1000 forintot hagyott. 2 Akadt-e Magyarországon mester7~aki elkészítette, vagy csakugyan Bécsbl vagy Lengyelországból kellett-e ilyet hozatni amirl már Dobó is meg3 emlékezett nem tudjuk. Azonban a díszesebb síremlékeket
—
—
rendesen az említett helyekrl hozatták, 4 és sokat költöttek Páni Teöreök Balázs a koporsó költségét tallért
rá.
beleszámítva, 200
is
Zsigmond nádor
rendelt epitaphiumára. 5 Gróf Forgách
idre való tekintetbl szánt csupán 600 forinBécsbl hozatandó vörös márvány síremlékére. 6 Bethlen
csak a háborús tot
Gábor, a
saját és neje sírjára fejedelmi
méltóságának megfelel
síremléket akart készíttetni, ezért 18000 forintot 7 célra. 8
Kívánsága mint Illésházy Gáspár megjegyzi intézkedésekor e
teljesült és
—
emlék, embernek emlékezetitül
rendelt vég-
«epitaphiuma
—
oly szép volt, kinél szebb
fogvást
nem
vala
az ott való
templomba.» Nagy Szabó Ferenc is úgy ír róla, hogy ((Erdélyben olyan soha nem láttatott senkitl.» 10 Tle megtudjuk azt is, hogy a koporsókövön 11 kivül a gubernátor falba rakni való monumentumot is csináltatott, melyen a fejedelemnek és Károlyi 9
It.
2
epitaphium.
T. T. 1888, 575; Erd. T. Ad.
Tany. 1620 szept.
felel
201-2.
1
4
R.
III.
(gr.
1.
3
u. o.
142
I.
;
Arch. Ért. X. 263; M. N. Múz.
Forgách Zsigmond
végr.)
5
T. T. 1888, 575.
6
M. N. Múz.
7
Igaz ugyan, hogy garas pénzben, aminek jó értékben
meg. S ebbl
forint. (Szilágyi:
It.
is
Tany. 1620. szept
még megmaradt
a
Bethlen G. feh. síreml.
8
Koncz:
9
T. T. 1891, 560.
Bethl.
1.
(gr.
Forgách
monumentum 9.
—
Akad.
kisebb összeg
elkészülte után 6000
értek.)
G. végr. 78.
142—3.
10
Erd. T. Ad.
11
«a gubernátor Lengyelországból oly koporsót és
I.
Zs. végr.)
monumentumot hozata» ... Ez porsót, hanem a kemléket.
a
«koporsó»
nem
a
falba rakni való
jelentheti
az
igazi ko-
TEMETÉS
Zsuzsannának szobrai
Az elhunyt
is
ki
voltak
alakját feltüntet és
95
faragva alabástrom
1
templom
a
falába
kbl. 2
helyezett
síremlékek gazdag furainknál szokásosak voltak. Az 1620-ban elhunyt
Homonnai Drugeth György országbírónak síremléke templomában ma
megvan. A jobb hajó oldalfalába van beállítva az óriási nagy oltárszer keretbe foglalt fülkés síremlék, melyben az elhalt fúrnak majdnem életnagyságú alakja áll. A síremlék, melynek anyaga vörös és fekete márvány, a föld fölött körülbelül egy méter magasságnyira van befalazva, alatta szintén márványlapon olvasható a sírfelirat. 3 Ilyenféle Thurzó György nádornak síremléke is. 4 Illésházy Istvánnak szintén szobros síremléket állítottak. 5 Ezek álló szobrok voltak. Néha a halott képét fekv helyzetben faragták ki domborm alakban klapon, melyet vagy szintén befalaztak a falba, vagy a sír fedlapjaként a padozatban vagy a kkoporsón alkalmaztak. 6 A sírkövet vagy síremléket felirattal látták el. Min t Dobó a nagyszombati társas
Ferenc
káptalan
végrendeletében: «...
írja
magam, mind anyánkról való nem-
Mind
az én
az en szerelmes feleségömnek, atyánkról
zetségünknek és magunk élete viselésének böcsületes emlékezetünk
irás szerint
is
való
állapotjárói
is
legyön faragtatva» a
ki
Mely Írásnak módját és rendit, mint legyön, több böcsületes jámbor szolgáimat, kik deáki tudományban clarealnak hittem meg rajta.» 7 Rendesen latin nyelv volt a sírkövön. «...
felirat, 8
és az életrajzi
adatokon kivül sokszor
Az emlék nem maradt fönn
1
;
Erd. T. Ad.
I.
142—3.
—
A
hiányzott
csak összezúzott márványhalmaz hever
a fehérvári cinteremben. (Szilágyi: Bethlen 2
nem
G.
feh. sireml. 4.
katholikus krónikás
meg
Akad. is
értek.)
jegyzi
:
«Itt
immár gondolj valamit, ha istenes lélek lakik benned miért érdemesebb a templomba a Bethlen Gábor kbl kifaragott képe, hogy ott álljon emlékezetre, hogynem mint az Isten szentéi képe ? Sapienti satis est.» :
3
Arch.
4
Képét kiadta: Kubinyi: Thurzó Imre. 160
nemz.
tört. VI. 5 6
VI. 371 II.
Ért.
—
és Szilágyi:
1
A
magy.
189.
A magy. nemz. tört. VI. 17. Thurzó Szaniszló síremlékének képe: Szilágyi: A magy. nemz. T. T. 1884, 583; képe: Szilágyi:
;
—
a külföldön eltemetett Zrinyi János
sírköve
is
tört.
ilyen. (Árpádia.
206—7.) 7
R.
III.
202.
T. T. 1884, Sz.
X. 261.
581—3; M.
T. T.
1.
f.
VII.
261
;
Arch.
1874: 355, 494; 1884: 525; 1890: 343; M. H. H. Script.
Ért.
X. 261
XXX.
339.
;
sírkfeiirat.
96
FEJEZET
III.
az elhunyt érdemeit magasztaló vers, rendesen distichon, sem.
Vagy pedig maguk
az adatok
versbe voltak foglalva.
is
Végrendelkezés. Mint
Végrendelkezés. Vég-
még
maguk síremlékükrl, de különösen temethelyükrl, st
láttuk,
intézkedtek
életükben igen gyakran az illetk
rendelet kihirdetése.
néha a temetés módjáról is végrendeletükben. Tehát egyrészt mint kútfrl, másrészt azonban azért is kell a temetésrl szólva
megemlékeznünk
mert az elhunyt
végrendelkezésrl,
a
végakaratának kihirdetése és végrehajtása mintegy
végs mozza-
Néha mindjárt aznap, a temetés után történt meg. Jákóffy Ferenc maga kivánja, hogy végrendeletét temetése után, az ott lév «jó emberekben megmarasztván)) nata volt a temetésnek.
— az
mindjárt elolvastassák és a szerint
akkori hontvármegyei
alispán és szolgabíró egy esküdttel jelen lévén
kinek-kinek
Máskor külön napot tztek ki e célra, 2 rokonság ismét egybesereglett. Thurzó nádor vég-
örökségét adják
amelyen a
—
ki.
1
rendeletét csak két hónappal temetése után hirdették ki ünneHivatalos személyek.
pélyesen és hajtották végre. 3 Ez végrehajtói (executores
mosokö)
testamentarii) 8
1
Balassa
2
M. H.
testamenti, 4
gyámok
a
által
cselekmény a végrendelet
a
testamentarii, 5
(tutores) 7
és
testamento-
gondviselk
jelenlétében^ történt, akiket rendesen
1627 aug. 10 (Jákóffy
lt.
F.
(curatores
még annak
végr.)
L. 184.
—
Kubinyi: Thurzó Imre. 37. Részleges kihirdetése már elbb meg volt; t. i. hogy megtudják, mi volt az elhunyt végakarata a temetés tekin3
;
tetében, (u. o. 31.) 4
Forgách
5
(ctestamentoriusokat, az kik az
1603 márc.
lt.
19.
(Forgách M. végr.) én testamentumomat
exequáljanak».
(R. III. 254.) 6
« Kívánom
tomos uraimmal (T. T.
az én holtom után megtartani is
1899, 524.)
—
szerint
e
mentarius= executor testamenti 7
Perényi
Károlyi lt.
ot.
exequaltatni
Bartal: Középkori
=
IV. 206; T. T.
én bízott testamenáltalok véghez is vitetni ». és az
és
latinság
testamentumos 1899:
326,
szótára
szerint is: testa-
úr.
330,
519,
526;
1904,
99;
1610 febr. 27. (Somogyi Ferenc deák végr.)
II. 239, 241 Kállay lt. 1617 szept. 15. (Melith Vid végr.) Czobor E. férje végrendeletének executiojára Révay Pétert mint tutort híva irja, hogy a többi curator is azon a napon jelen lesz. (M. H. L. 184.) 8
9
R.
;
TEMETÉS idején az elhunyt
maga
valami
Szívességüket
97
meg
kért
tisztségek
e
ajándékkal
elvállalására.
igyekeztek
végrendelet
a
végrehajtásakor meghálálni a hozzátartozók.
Amikor
leányok osztozkodtak anyjuk drágaságain, a
f
évvel elbb,
végrendeletének
atyjuk
a Thurzó-
executornak egy
cafragot 2
türkiszes szablyát és egy vont arany
adtak. 3
«exequalásakor»
Márton födeles kupácskát, Révay Péter
1
szívességük tne g halalasa -
Kilenc az
ezt
egy virágos, aranyos, fgyám pedig egy öreg, szl formára csinált poharat kapott. 6 Máskor arról is olvasunk, hogy a «curatorok') kaptak egy-egy ezüst kupát? Valószínleg minden egyes esetben az összes hivatalos személyek részesültek Beniczky
megnyitó
ily
alnádor 4
Gyr
figyelemben.
5
város polgárai «szokás szerint» 8 és tehet-
ségükhöz mérten kisebb-nagyobb pénzösszeget, rendesen egyegy tallért, hagytak végrendeletileg a «testamentomos uraknak.)) 9 Talán ez azzal függ össze, hogy sokszor hatósági személyeket kértek föl e tisztség elvállalására. 10 Legalább is Kassán voltak a végrendeletek végrehajtására hivatalból kirendelt egyének. 11 Itt ezek egyszersmind hivatalos végrendelet-
Néha másutt
hogy a «testamentomos urak» vagy azoknak egynémelyike már a végrenhallgatók
voltak. 12
is
mint tanú. 13 Ugyanis a végtanú jelenlétében történt. 14 Mivel pedig
delet megkészítésekor
rendelkezés néhány
jelen volt
betegség
legtöbbször
látjuk azt,
is
idején
sor, 15
került rá a
Tanúk
.
a tanukat a
beteg házához hivatták. 16
A
amelyet
végakaratot Írásba foglalták,
azon
jogilag a
a
végrendelet
hangja, célja.
561—63; 1890:
1900: 318; 1904: 99; Forgách lt. 1603 márc. 19. 206; R. 254; 1885, 26; (Forgách M. végr.) Perényi lt. 1610 febr. 27 (Somogyi F. végr.) Barkóczy lt. 1618 szept. (Tatay F. végr.); Motesiczky lt. 1629 máj. 18 (Dávid János végr.); M. N. Múz. lt. Tany. 1620 szept. 1. (Forgách Zs. végr.) 2 A nyereg fölé borított lótakaró. 3 R. II. 246. 4 Kubinyi: Thurzó 1
T. T. 1884:
Károlyi
ot.
IV.
541 és köv.
;
Sz.
III.
;
Imre. 37. 9
u
5
T. T. 1899,
.
a
326—42
Gazdt. Sz. IX. 241. 13
R.
III.
;
4
15
Majdnem
{
190
12
u. o. 236.
;—
nagy
anu szerepel az összes
a
7
.
507—26.
237, 242, 251
14
tt. #
és
kiadott végrendeleteinek
— 14
r
6
10
m
j.
.
n. 241.
is
ll
Például: T. T. 1899, 519.
gyri polgároknak
része
T. T. 1899, 509.
a T. T.
1899.-Í köt.-ben
emellett tanúskodik.
a reánk jutott végrendeletekben.
végrendeletek
bevezetésében
olvassuk
azt,
betegségük késztette az illetket végrendelkezésre. *ö
Sz.
M.
1870, 219.
Keresztel, házasság és temetés Magyarországon.
7
hogy
»
FEJEZET
III.
fontos kijelentésen
rendesen a halál
hogy ép elmével történ
kívül,
vallásos elmélkedés
fölötti
a használt kifejezések közhelyekké lettek
nem
Szívbl fakadhatott
váltak.
intézkedés,
vezet
be.
azért üres szavakká
is,
embernek
élettl búcsúzó
az
E
az a fohásza, mellyel lelkét Isten oltalmába ajánlotta.
majdnem
szal
minden
végrendeletben
És ha
1
találkozunk
fohászés csak
elssorban rende-
ezután következik a végintézkedés, amellyel
sen családja jövjét, jólétét és békéjét akarta biztosítani a vég-
rendelkez. S míg a családtagokról egyrészt a javakban való részeltetés által gondoskodott, másrészt lehetleg befolyásos,
elkel
többnyire igen
De
ket. 2 népére
gyámok oltalmába
pártfogók,
ajánlotta
rokonokon kívül igen gyakran háza végrendelkez gondoskodása. 3 St néha
a családon és kiterjedt a
is
nemcsak a tulajdonképeni házi személyzetre, hanem tágabb körben is. Mint Forgách Mihály grófé, ki a fogságában lev «szegény török
rabokat»
Forgách akarván lenni,
megruháztatta
is
és gróf
Zsigmondé, aki egész jobbágyságának jótevje az egy esztendei szolgáltatmányokat engedte el nekik. 4 5
tényi jó szokás szerint
nagyobb összegeket
jótékony
célokra
egyházukat, 6
;
génysorsú tanulókat és ezzel
az
szántak kisebb-
is
intézményt, sze-
iskolai
meg
tudományt, 7
a
((Keresz-
a szegénye-
ket és nyomorultakat 8 gyámolítva, segítve.
tíz
els
ers
lap
értek: Sz. 1890, 1900,
ebbl a (Komáromy
Báthory István országbíró végrendelete 91 oldalra terjed és
1
színezet
protestáns
theologiai
értekezés.
124—5.) Vagy egyéb végrendeletekben: R.
317—320; Rumy :
Álon.
Hung.
313
II.
köv.
és
III.
Koncz:
;
243; T. T. Bethlen G.
Forgách Mihály végrendelete (Forgách It. 1603 márc. 1617 szept. 15); gr. Forgách Zsigmond 19); Melith Vid végr. (Kállay lt. végr. (M. X. Múz. lt. Tany. 1620 szept. 1) Szinnyey Kristóf végr. (u. o. 1627). és köv.; gr.
végr. 10
;
Egyszer nemesek
2
kérik
(T. T.
ki. 3
R.
is
A
6
T. T. 1888, 577;
7
;
szept.
R.
1620 szept.
1.
(Forgách Zs. végr.);
5
1899:
328,
T. T. 1884, 561.
333;
131;
1890,
Sz.
R.
III.
201;
1628 febr. 23 (Keresztúry Györgyné végr.).
III.
(gr.
;
R.
III.
203, 229; Sz.
1888, 580; 1
Tany.
fönt említett két utolsó végr.
T. T. 1384, 561
8
561
lt.
lt.
1899, 334; Károlyi ot. IV.
520;
1603 márc. 19 (Forgách M. végr.).
lt.
4
Bethlen
257; Sz. 1870, 222.)
III.
205, 228, 245; T. T. 1895,
III.
106—8, 204-15; M. N. Múz. Forgách
más országos méltóságok védelmét
a nádor és
1890, 546; R.
212 1890,
;
Sz. 1890,"
131
;
1
26
1899: 328, 330, 335, 514, 523;
Forgách Zs.
végr.)
;
Koncz
Károlyi
M
ot.
:
IV.
Bethl. végr.
72-3.
69; T. T. 1884,
N. Múz.
lt.
Tany. 1620
TEMETÉS
Ha idvel
99
megváltoztatta szándékát a végrendelkez, vagy
ha a körülmények késztették delettel a régit,
1
megsemmisíthette
rá,
vagy kiegészíthette
új
végren-
pótve'grendelettel. 2
Illésházy
elre gondolva
István özvegye, Pálffy Katalin
Megsemmisí-
Rendelet
lehetségre,
e
néhány sort üresen hagyott végrendeletében, megjegyezvén: «hogy peniglen spatiumokat hagyattam az én testamentumomban, azt senki gonoszra ne vélje; minthogy látván e világnak nem állandóságát, tehát azért míveltem, hogy ha valami változás leszen, hogy afféle helyre ismeg beírathassak, ha mit kelletnék beiratnom». 3
A
végrendeletet némely esetben több példányban írták
nagyobb biztonság kedvéért meg is rendelkezk maguk, vagy az örökösök
le, 4
ersíttették vagy a vég-
és
:
Több példány. Megersítés.
uralkodóval, orszá-
az
gos méltóságokkal vagy a földesúrral. 5 Mert jóllehet a végrendelet célja az volt, hogy a civódásnak elejét vegye, 6 a ki nem elégített érdekeltek részérl mégis gyakori támadásnak volt kitéve.
Mint fontos okleveleket 7 féltve rizték a végrendeleteket s így &J nagy ö számmal maradtak reánk, mveldéstörténetünk hasznára, mivel nemcsak a temetési szokásokat illetleg bírnak a forrás jelentségével, hanem magán- és közvonatkozásaikban a -/
'
családi és társas élet eleven képét varázsolják elé.
Hiszen a végrendeletet
de azzal a
létre,
1
T. T.
hogy
céllal,
kés
utókor
elmúlás gondolata hozta
az
az életet szolgálja!
1897, 762.
2
R
3
T. T. 1897, 763.
4
R.
III.
216, 258; T. T.
215; Jákóffy
111.
Mihály végr. (M. N. Múz. 5
bár
a
Thurzó Gy.
F. lt.
1899, 524; 1900, 320.
végr.
Tany.
(Balassa
lt.
1627
10); Oroszi
aug.
1620.).
végr. másolata. (Perényi
1615 jan. 19)
lt.
—
R.
111.
186,
251; Sz. 1870, 219; 1885, 26; T. T. 1899, 520 («Mi azért ez följül megnevezett testamentomos személyek ez dolognak nagyobb bizonságára
191,
adjuk tulajdon kezünk írását pecsetinkkel erssítvén, az
gyri káptalan uraknak mint
nömös
és böcsületes
természet szerint való földes urainknak konfir-
matiójokra.*) 6
(Papp: 7
Amint
özv.
Lónyay Istvánné
nyíltan
ki
is
fejezi
végrendeletében.
mégis
túlnyomólag az
Tört. L. 1875, 1342.)
Jóllehet tulajdonképen
anyanyelven
írták
meg.
hivatalos
irat
volt,
a
végrendeie-
*!* muvelodes
történeti jelen-
tsége.
O
tO
LU (/>;
8
= Q- o !
-I-
CD
o
8;
:<3
~^R?w
?**:
:
•
•^^y^Ogy^i.^.
mL & '•a*
••>?•
;?S^'
:CC
^
Q
co
