A
„HANGYA"
A MAGYAR
GAZDASZÖVETSÉG
FOGYASZTÁSI ÉS É R T É K E S Í T Ő SZÖVETKEZETE
ÉVKÖNYVE AZ 1908-IK É V R E
GRÓF KÁROLYI
SÁNDOR
1831—1906.
BUDAPEST STEPHANEUM NYOMDA R. T. 1908.
A tízesztendős
évforduló
alkalmából
gróf Károlyi
Sándor
emlékének
a «Hangya»
igazgatósága.
Gróf Károlyi S á n d o r e m l é k e z e t e . 1831—1906.
H
éve annak, hogy a «Hangya» megalakítója, éveken át elnöke, vezetője s hajlott kora daczára, legtevékenyebb munkása: Károlyi Sándor gróf, elhunyt. A fóthi sírboltnak halottja nem sokáig élvezhette a csendes nyugovást. Mire e sorok napvilágot látnak, ezernyi és ezernyi embertömeg üdvrivalgása köszönti a magyar szövetkezeti mozgalom apjának emlékét. Ezernyi és ezernyi embertömeg állja körül az emberi érdemek legmaradandóbb látható jutalmát, azt a szobrot, a melyet kortársai emelnek gróf Károlyi Sándornak. ... Ott kinn, a Városliget árnyas fái alatt, tövében a legszebb, legmonumentálisabb mezőgazdasági intézménynek: a Mezőgazdasági Múzeumnak áll a szobor. Egyszerű és szerény, mint maga Károlyi Sándor gróf volt, de érczből és kőből való, tehát oly szilárd, mint magának, Károlyi Sándor grófnak egész egyénisége. Századok viharával fog ez is daczolni, mint a hogy gróf Károlyi Sándor életében nem ismert akadályt, nem ismert fáradságot, hogy nagy és nemes czéljait elérhesse. Sorakozzunk mi is az ünneplők táborába, a Károlyi Sándor szobrának leleplezésére, ez ünneARMADFÉL
8
9
pélyes perczben, a mikor gróf Károlyi Sándor legsajátosabb, legdédelgetettebb alkotása, a «Hangya» születésének 10. évfordulóját ünnepli. Idézzük fel nagy alapítónk emlékét, idézzük fel az ő nagy munkájának egyes részleteit. *
Gróf Károlyi Sándor életének minden mozzanata tanulságos. Egy történelmi dicsfénynyel körülsugárzott előkelő főúri családnak a sarja volt, a ki őseinek eredetét az Árpádokig fel tudta vinni. Alig van a magyar történelemnek oly lapja, a melyikre a Károlyi név dicsőséggel ne volna beleírva. Gróf Károlyi Sándor 1831 november 10-én született, szülői Károlyi István gróf s ennek hitvese született Esterházy Francziska grófnő voltak. A ki ismeri a harminczas évek történetét, a szabadságharcz előzményeit, azt a nagy társadalmi alakulást, a melynek egész folyamata telve volt izzó tűzzel, lángoló lelkesedéssel: az nem csodálkozik azon, hogy a még gyermekifjú gróf Károlyi Sándor 1848-ban beállott a gróf Károlyi huszárezredbe s a dicsőséges hadjáratot honának szabadságáért végig küzdötte. Gróf Károlyi Sándor erre a két esztendejére mindig büszke volt. A fóthi templomban felállított ravatalra is odahelyezték szabadságharcz korabeli egyenruháját és rozsdás kardját. A szabadságharcz leveretése után ő is külföldre menekült, a honnan csak az általános amnesztia után tért vissza. Kétségtelen, hogy száműzetésének évei voltak leginkább átalakító hatással fogékony lelkére. Kül-
földön már akkor megindult a társadalmi munka, a most talán legnagyobb erővel folyó gazdasági harcz, a melynek legfőbb czélja a gazdasági ellentétek kiegyenlítése, a különböző társadalmi osztályok helyzetének a javítása. A magyar, úgy a mint most, akkor is inkább politizált. Kétségtelen, hogy a meddő politikai küzdelmekre nemzetünket a közjogi viszonyok kényszerítették, ez a szabadságra és a szabadság árnyékában békés gazdasági fejlődésre hivatott nemzet lépten-nyomon arra volt kényszerítve, hogy önön szerezte jogaiért küzdelmet folytasson. Ily körülmények között nem birt elég érzékkel a napi élet szükségletei iránt. Vagyonával, kincseivel nem törődött, az ősi föld, ez a tejjel-mézzel folyó Kánaán egyideig megadta neki mindazt, a mi életének fentartásához szükséges. Ámde multak az évek, a százados harczok daczára a föld népe folyton szaporodott, a birtok kezdett szétforgácsolódni, hozzájárult még ehhez, hogy nálánál élelmesebb, gazdaságilag ügyesebb népfajok is jogokat szereztek a haza földjéhez. Hozzávéve a nyugat nagy gazdasági fejlődését^ az ipar hatalmas arányokban való kifejlődését, a mit nyomon követett az igények sokasodása, mindezek a tényezők együttesen előidézték azt, hogy a nemzetfentartó elem, a gazdaosztály kezdett a pusztulás útjára lépni. Ezt a körülményt felismerte már a legnagyobb magyar gazdaságpolitikus, gróf Széchenyi István is. 0 is megkísértett mindent, hogy a helyzeten változtasson, az ő általa megindított gazdasági küzde-
10
lemnek volt a folytatása az, a mibe Károlyi Sándor gróf fogott, hazájába való visszatérte után. Mielőtt azonban ahhoz a titáni munkához, a melyre a nyugati eszmék és izzó fajszeretete nevelték Károlyi Sándor grófot, hozzáfoghatott volna, a családja és önmaga iránt tartozó kötelességeket kellett lerónia. Az ősi birtokokat szintén nem kimélték a viharok, pusztulásnak indult ez is, mint sok más, a melyhez egy-egy történelmi név dicsősége van kötve. Ő rá vár tehát az a feladat, hogy a pusztulás folyamatát megakaszsza. Pedig akkor még oly ifjú volt Károlyi Sándor gróf, élettapasztalatokban, gazdasági szaktudásban jóval gazdagabb embereknek is nehezen ment volna mindaz, a mire ő vállalkozott, valóban csakis SZÍVÓS kitartásának, óriási akaraterejének köszönhette azt, hogy az ősi Károlyi vagyont visszaállította régi fényébe, sőt meg is sokszorozta. Az a főúr, a ki élte delén és élte utolsó napjaiban százezreket tudott évente a jótékonyság és a közügyek oltárán áldozni, a mint beszélik, birtokainak restaurálása alatt folyó egy-egy évben 6000 forintot fordított saját czéljaira. Ez alatt az idő alatt is azonban megmaradt gróf Károlyi Sándornak. Már akkor kezdte toborzani a társadalom minden rétegéből az ő munkatársait, a kikkel később folytatta, sőt mondhatnók, diadalra juttatta a magyar agrárpolitikai és szövetkezeti mozgalmat. Ebben az időben vezette oltárhoz gróf Korniss Clarist, ezt a fenkölt lelkű magyar nagyasszonyt, a ki oly hűséges és buzgó munkatársa volt egész éle-
11
tén át gróf Károlyi Sándornak. Most már ő is megtért őseihez, alig egy évre hitvese halála után őt is befogadta a fóthi sírbolt. Ámde az ő emléke is örökkévaló lesz. A pesti Bölcsödé, az újpesti kórház és egész serege az emberbaráti intézményeknek fogja időtlen-időkig hirdetni, hogy Károlyi Sándor grófnak méltó hitvese volt. Gróf Károlyi Sándor fokozottabb politikai és társadalmi tevékenységét a hetvenes években kezdte meg. Ezen tevékenységnek gyűjtőpontja kezdetben az általa megállapított gazdakör volt, idesereglettek az ő elvbarátai és küzdelmének további osztályosai. A magyar gazdatársadalmi törekvések kiinduló pontjául az 1879-iki székesfehérvári gazdakongresszust szokták tekinteni. Itt formulázták először a magyar gazdák kívánságait. A rákövetkező évben az Országos Magyar Gazdasági Egyesület hivott össze nagyobb szabású anketet, a melynek résztvevői gazdasági bajaink felderítésével foglalkoztak. Ezután egész seregét hozta össze Károlyi Sándor még azoknak a gazdakongresszusoknak, a melyek sikerének legszembetűnőbb bizonyítéka az életre ébredő magyar agrármozgalom. Ezekben az években ráért Károlyi Sándor gróf még a nyugati államokban már akkor sikert felmutatni tudó szövetkezeti mozgalom tanulmányozására is. A tanulmányozásból leszürődő eszméit először az 1885-iki évben Budapesten tartott nemzetközi gazdakongresszuson fejtette ki. A rákövetkező évben az ő közreműködésével Pestvármegyében megalakult az első hitelszövetkezet. György Endre, Hajós József és Bernát István lettek
12
akkor gróf Károlyi Sándornak a legközvetlenebb munkatársai. Mind a három ott volt és ott van máig is, gróf Károlyi Sándor seregének vezérkarában. Csakhamar megalakult a Pestmegyei szövetkezetek központja is, a melyből később a hazai szövetkezetek központi köteléke, utóbb pedig az Országos Központi Hitelszövetkezet fejlődött ki. Ekkori időben fejtett ki gróf Károlyi Sándor leglázasabb tevékenységet. Faluról-falura járt a hűséges vezérkarával s nem szűnt meg buzdítani a csüggedőket, lelkesíteni a kétkedőket s összetoborzani a szertezüllötteket. Szinte rohamos az az emelkedés, a mit a gróf Károlyi Sándor által megindított mozgalom nyomán látunk. Pestvármegyében rövid idő alatt 99 szövetkezet alakult, akkor, a mikor az ország más részeiben nincs több 69 szövetkezetnél. Az 1894-ben megalakult Hazai Szövetkezetek Központi Hitelintézete kötelékében még tömegesebben alakulnak a falusi szövetkezetek. Talán ezeknek a rohamos sikereknek lehet köszönni azt, hogy a kormány is kezdett törődni a szövetkezeti ügygyei. Báró Bánffy Dezső volt akkor Magyarország miniszterelnöke s ő alkotta meg az Országos Központi Hitelszövetkezetről szóló törvényt, a mely egy újabb korszakát nyitotta meg a magyar szövetkezeti ügynek. Sokan vannak, a kik azt mondják, hogy ezt a törvényt politikai okokból alkották meg. Hogy ez állításban mennyi az igazság, azt nehéz volna eldönteni. Nincs kétségünk az iránt, hogy az akkori kormány féltékeny szemekkel nézhette a szövetkezeti eszme jelszava
í
14
alatt folyó szervezkedést és gondolhatott arra, vájjon mi lesz ha valakinek eszébe jut a szövetkezetekbe tömörült magyar népet politikai czélok érdekében sorompóba szólítani. Lehet, hogy ezért kellett állami felügyelet alá helyezni a hitelszövetkezeteket. Az aggodalom azonban túlzott volt, azóta tízszeresére szaporodott a szövetkezetek száma, új mesgyéket is vágott a szövetkezeti eszme maga részére, a melyeken teljesen nélkülözi az állam gyámkodását, ennek daczára a magyar szövetkezeti ügy bajnokainak sohasem jutott eszébe a politizálás. De nem is szabad kortes tanyává lealacsonyítani a szövetkezetet. Míg a pestvármegyei hitelszövetkezet, illetve a hazai szövetkezetek központi hitelintézete fennállott, annak elnöke is volt Károlyi Sándor gróf, az Országos Központi Hitelszövetkezet vezetésében azonban már közvetlen részt nem vett, szövetkezeti munkássága akkor ujabb irányt vett fel. Megteremtette a Magyar Gazdaszövetség fogyasztási és értékesítő szövetkezetét, a «Hangyá»-t. 1898 január 23-án volt a «Hangya» alakuló gyűlése. Más helyütt számolunk be ennek az intézménynek 10 éves történetéről, itt e helyütt, csak arról emlékezünk meg, hogy a ((Hangya)) egész megszilárdulásáig léptennyomon tapasztalhatta gróf Károlyi Sándor gyámolító, segítő kezét. Nemcsak odaadó fáradozással, de anyagi áldozatokkal is támogatta mindenkor kedvencz alkotását és munkájának meg volt az a sikere, hogy élte alkonyán megérhette ennek a szövetkezetnek a megizmosodását is.
A szövetkezeti munkásságban eltöltött évei gróf Károlyi Sándornak épenséggel nem voltak a pihenés esztendői. A szövetkezeti munka csak egy része volt a magyar agrárpolitikai mozgalomnak, a melynek vezetője, irányítója szintén gróf Károlyi Sándor volt. Az agrárpolitikai küzdelmek a mai kor gyermekei előtt folytak le, vivták ezt a küzdelmet a törvényhozásban, közgazdasági intézmények tanácstermeiben, sőt igen sokszor a nyilt fórumon, falusi füstös korcsmákban, egyformán a zöld és a fehér asztal mellett. És ez a küzdelem bármily szerény helyiségben folytatódott is, mindig egyformán méltóságteljes és komoly volt. A küzdelem minden egyes fázisára rányomta egyéniségének bélyegét a vezér. Különösen tüzessé vált a harcz a Magyar Gazdaszövetség megalakultával. Ennek idestova 13 éve. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, akkori elnökét, gróf Dessewffy Aurélt a kormány egy sikerült pucscsal kibuktatta az elnöki székből. Károlyi Sándor gróf felhívására több, mint 1000 független gazda sereglett akkor fel az ország fővárosába, hogy diadalmasan helyezze vissza Dessewffy grófot abba az elnöki székbe, a melyet azóta is oly nagy kötelességtudással és eredménydúsan tölt be. Az ezer független magyar gazda gyűléséből sarjadt ki a Magyar Gazdaszövetség, a melynek gróf Károlyi Sándor életének utolsó előtti évéig szintén elnöke volt s a mely tisztségétől csakis akkor vált meg, a mikor sikerült méltó utódját meg-
100
találnia Darányi Ignáczban, Magyarország jelenlegi földmívelésügyi miniszterjében. A Magyar Gazdaszövetség szinte lázas munkával fogott hozzá a magyar kisgazda osztály talpraállításához. Szervezni kezdte a falusi népet részint szövetkezetekbe, részint gazdakörökbe. Száz és száz számra röpítette szét az országban felvilágosító és ismeretterjesztő iratait. A vezető osztályoknak egész hatalmas gárdáját szoktatta hozzá ahhoz, hogy az elnyomott néposztályok ügyes-bajos dolgaival törődjenek. Belevitte a templomba, az iskolákba, a faluk tanácstermébe, a közigazgatási s egyéb más hivatalokba, a megyék gyűlési termébe, sőt mi több, a törvényhozás tanácskozó termébe a szocziális munkát és a szocziális tevékenység iránti szeretetet. A Magyar Gazdaszövetség munkásságának irányítója élete utolsó perczéig gróf Károlyi Sándor volt s a szövetségben máig is az a szellem él és vezet, a melyet ő lehel belé. Gróf Károlyi Sándor életének két utolsó nevezetes momentuma volt a gönczi levél s a magyar gazdáknak a vámpolitikai kérdésekben egységes álláspontra való terelése. A gönczi levél Magyarország ujabbkori történetének egyik legnevezetesebb históriai okmánya. Gróf Károlyi Sándor akkor már elaggott, beteg testtel de ifjú lélekkel írta nevezetes levelét a gönczi kerület választó polgárainak, a kik a kerület mandátumát részére felajánlották. Az akkori lázas politikai események közepette is hihetetlen hatása volt a gönczi levélnek. Már régebb idő óta beszéltek akkor új politikai pártalakulás-
17
ról, a mely egy táborba sorakoztatta volna mindazokat a politikusokat, a kik a magyar gazdaosztály érdekében kívánnak dolgozni. Gróf Károlyi Sándor a gönczi levelében kijelentette, hogy csupán a meglevő pártkereteken belül kíván érvényt szerezni az agrárpolitikai eszméknek. ((Barátom mindenki» — úgymond levelében — ((a ki az eszmének hódol, ellenese vagyok annak, ki másként gondolkozik, vagy érez.» Kifejti ezután teljes részletességgel mindazokat a kívánságokat, melyek megvalósításával elérhetjük azt a nagy ideát, hogy ((Magyarország marad a magyaroké)). A második gönczi levele, melyet a nagy nemzeti küzdelem idején, 1905-ben intézett választóihoz, szintén nagy hatást keltett. Akkoriban egészsége némileg helyreállt, így a délvidékről hazajövet újból neki kezdhetett széles körű politikai és társadalmi tevékenységének. Ekkor formulázta az Országos Magyar Gazdasági Egyesület a vám- és kereskedelmi szerződésekre vonatkozó kívánságait. A kérdés csaknem két táborra osztotta a magyar gazdákat. Gróf Károlyi Sándornak sikerült azonban kiegyenlíteni az ellentéteket és az ellentétes állásponton levőket egy táborba hozni. A magyar gazdatársadalomnak akkor imponáló erővel megnyilatkozó óhajtása nagy erőssége volt a kormánynak, a vám- és kereskedelmi szerződéses tárgyalásoknál. Az egyöntetű állásfoglalásnak az eredménye nem is késett, a legkedvezőbb uton vagyunk ma ahhoz, hogy rövid idő múlva sorompó zárja el a magyar határon, a külföldről beözönlő ipari termékek előtt az utat és folyton erősbödő 2
r 19
mezőgazdaságunk haladása melleit terel adjon az ipar fejlődésének is. Gróf Károlyi Sándor ezekben a tárgyalásokban mindvégig szinte hihetetlen üdeséggel és fiatalos hévvel vett részt, sajnos mindez az életerőnek utolsó fellobbanása volt. Ezután már az enyészet napjai következtek.
A fótlii templom.
1905. év őszén a téli idő zordsága elől ismét a Riviérára utazott gróf Károlyi Sándor. A délvidék napsugártól ragyogó ege azonban már csak hetekre, hónapokra tudta meghosszabbítani áldásdús életét. 1906 április hó 24-én a déli órákban szünt meg az ő nagy szive dobogni. Szomorú dátuma lesz ez még hosszú időn át a magyar gazdáknak, a magyar szövetkezeti ügy híveinek. Méltán Írhatjuk róla ez ünnepi perczben is: Lehullott a mi fejünk ragyogó
koronája, kettétört a kard, a mely küzdelmeink élén volt. A fótlii temetés egyike volt a legbensőségesebbeknek. Az ország legtávolabbi vidékeinek kisgazdái szövetkezeti emberek, a politikai élet kiválóságai, társadalmi életünknek majdnem minden számottevő jelese állta körül a ravatalt, a melyen gróf Károlyi Sándor teteme nyugodott. Azóta két és félév telt el. Azok az intézmények, a melyeket Károlyi Sándor gróf alkotott, egytől-egyig virágzanak, fejlődnek. Nincs köztük egy sem, a mely a hanyatlás bármely csekély jeA fóthi templom kriptája. lét is mutatná. Azok az eszmék, a melyeket Károlyi Sándor gróf elhintett, egytől-egyig kikeltek, sok közüle enyhet adó lombos fává nőtt. Hanem is hirdetné tehát szobormű az emlékét, emléke fenn fog maradni alkotásaiban és eszméinek győzelmében. Az igazi nagyságnak kétségbe nem vonható ismertető jele ez. A múltnak igen sok tiszteletre méltó alakját csak a késő századok emelték ki a feledés homályából. Ritka ember az, a kinek el-
21
20
hunytát kövesse kortársainak felmagasztalása. Ezt csakis olyanoknak adta meg a sors, a ki nemcsak embertársaik anyagi, de erkölcsi boldogulására szolgáló munkásságot is tudtak életükben kifejteni. Gróf Károlyi Sándornak életében sok volt az ellensége, de ellenségeinek az ő sirja szélén el kellett némulni ok, mert ő ellenséget sohasem önérdekből, hanem mindég közérdekből vivott küzdelmei során szerzett. Mi pedig, a kik küzdelmének habár csekély mértékben is, osztályosai voltunk, a mily meg-* illetődött szívvel kísértük utolsó útjára, oly messzemenő hittel, oly rajongó lelkesedéssel álljuk körül érczbe, kőbe vésett emlékét. Hisszük, hogy ez a: Népek óczeánján hullámtól vert sziget, Melyet, mint sülyedendőt ezer jós emleget.
ez a sok megpróbáltatáson keresztül ment magyar haza, hogy ha gróf Károlyi Sándor tanítását követi, időtlen-időkig ellenáll a legnagyobb hullámcsapásoknak, a legnagyobb viharnak. A «Hangya» története.
N
az országnak egyetlen gazdasági intézménye sem, amelynek oly mozgalmas, a változatos részletekben annyira bővelkedő múltja lenne, mint a «Hangyá»-nak, mely a folyó év január hó 23-án érte meg alapításának 10. évfordulóját. A «Hangyá»-t, mint tudvalevő, gróf Károlyi Sándor s az ő híveinek még akkorában kicsiny serege alkotta meg. A kezdet kezdetén jóformán csak a lelkesedés, a jövőbe vetett bizalom, tartotta az életet a kicsiny szervezetben. Lépésről-lépésre, fokról-fokra INCS
kellett kiküzdenie a «Hangyá»-nak eddigi eredményeit s valóban nagy nevű megalapítója áldozatkészségén kívül csupán a körülötte csoportosulok kitartása és akaratereje birta legyőzni a lépten-nyomon elébe került akadályokat. A «Hangya» alakuló gyűlése 1898. január 23-án folyt le gróf Dessewffy Aurél elnöklete alatt. Szerény 50.000 korona alaptőkével indult meg ez a szövetkezet, mely községi fogyasztási és értékesítő szövetkezetek alakítását tűzte ki czélul. Az 50.000 koronából maga gróf Károlyi Sándor több mint 4/5 részt jegyzeit. Az alakuló gyűlés igen rövid lefolyású volt, az igazgatóság tagjaiul Bernát Istvánt, Förster Aurélt, Löherer Andort, gróf Károlyi Sándort és Ivanka Oszkárt választották meg. Felügyelő-bizottsági tagokul pedig Bálintffy Pált, Scitowszky Jánost, gróf Zselénszki Róbertet és Szilassy Zoltánt. Az igazgatóság elnöke gróf Károlyi Sándor, a felügyelő-bizottságé gróf Zselénszki Róbert lett. Az alakulási iratokat nyomban felterjesztették a törvényszékhez, ahonnan körülbelül 2—3 hónap múlva érkeztek vissza. Az administrativ ügyek végzésére Balogh Elemért alkalmazták titkári minőségben. A Zöldfa-utcának egyik szerény kis földszinti lakása volt az első iroda helyiség. A cégbejegyzés megtörténte után nyomban kezdetét vette a vidéki szövetkezetek szervezése. Az első szövetkezetet Balogh Elemér alakította meg Brogyánban. Ezen máig is működő szövetkezetünknek kezdettől fogva lelkes híve s hatalmas pártfogója akadt ő fensége Oldenburg Nathalia herczegasszony személyében, aki máig is vezetője az ottani szövetkezetnek. Április hó 2-án jelent meg először a «Szövetkezés»-ben népies nyelven irott felhívás fogyasztási szövetkezetek alakítására, a mely egyúttal útbaigazítást
ad, arra vonatkozólag is, hogy a mozgalmat megindítók hová forduljanak és mit tegyenek, ha egy-egy községben alkalmas talaja mutatkoznék a szövetkezetnek. Április hó 30-án volt a Hazai Szövetkezetek Központi Hitelintézete kötelékebe tartozó hitelszövetkezetek évi nagygyűlése. A nagygyűlés elé terjesztett titkári jelentés érdekes képét vázolja annak, micsoda nehézségekkel kellett megküzdenie mindjárt kezdetben is a «Hangyá»-nak. Pályázatot hirdettek a központ és a falusi fogyasztási szövetkezetek alapszabálytervezetére. Ez a pályázat meddő maradt, úgyannyira, hogy az alapszabályokat magának Bernát Istvánnak kellett kidolgoznia s dicséretére legyen mondva, az akkor megalkotott alapszabályok, csekély módosítástól eltekintve, máig is érvényben vannak. A brogyáni szövetkezet után csakhamar május 19-én Egerváron, junius 12-én Hollóházán alakult meg egy-egy fogyasztási szövetkezet. JA szövetkezeti propaganda ebben az időben új erősséghez jut Majláth József gróf személyében. Bodrogköz lelkes, nagyműveltségű fiatal főura felismerve a fogyasztási szövetkezetek jelentőségét, szűkebb hazájában egyre-másra alakítja meg a szövetkezeteket. Előbb Perbenyikén, majd Bodrogszerdahelyen jött létre a szövetkezet. A szövetkezetek szaporodásának lendületet adott a június hó 26-án Tornóczon tartott szövetkezeti gyűlés is, mely alkalommal a nyitra-vármegyei gazdasági egyesület buzgó vezérférfiai Emődy József, Mérey Lajos, Meskó Pál csatlakoztak lelkesedéssel a fogyasztási szövetkezeti mozgalomhoz, úgy, hogy a Bodrogközön kívül Nyitra megye lett csakhamar a legjobb talaja a fogyasztási szövetkezeteknek. Érdekes megemlíteni, hogy a «Hangya» akkori
A brogyáni szövetkezet igazgatósága. (Ez volt az első «Hangva» kötelékében megalakult szövetkezet. A kép jobb oldalán látható második női alakherczegOldenburg Natália ő fensége, a szövetkezetnek kezdettől buzgó pártfogója.)
22
vezető emberei mily igyekezettel fáradoztak azon, hogy a «Hangya» az értékesítést is jelentékeny mértékben felvegye az üzletkörébe. Bajorországban, Trostbergben szép eredményekkel működő szövetkezeti gabonaraktár volt akkori időben, a «Hangya» Balogh Elemért küldte ki ennek a gabonaraktárnak tanulmányozására, aki terjedelmes jelentésben számolt be tanulmány utjának eredményéről. Az értékesítés problémájának megoldása különben azóta is állandóan programmjában van a «Hangyá»-nak s eddig elért eredményei számottevők. Ekkor kezdtek jelentkezni a «Hangya» első ellenségei. A szatócsok, a fővárosi füszerkereskedők egyesületei nem csekélyebb kívánsággal fordultak a kormányhoz, minthogy a szövetkezetek alakítását tiltsa be, a meglevőket pedig oszlassa fel. Az akkori kormánynak persze volt annyi sütnivalója hogy a kérelemre rá sem hederített. Az első akadály fölbukkanása után pedig szinte ujult erővel indult meg a szövetkezetek szervezése. Gödöllőn, Kecskeméten, Miskolczon, Zsadányban, Rákospalotán kezdenek szervezkedni a fogyasztók, majd komárom megyei Gután, ahol Balogh Elemér alakította meg a szövetkezetet. Augusztus hó 21 -én Rákospalotán Chobot plébános kezdésére nagy népgyűlés volt, a melynek eredményeként megalakult az ottani szövetkezet is. Ivanka Oszkár Hont megyében egyengeti a talaját a szövetkezeteknek. A mozgalom hullámai eljutnak a Tisza vidékre is. Nagykürün, az ottani paraszt gazdák minden támogatás nélkül megteremtik a szövetkezetet, a mely máig is sikeresen tölti be feladatát. Szövetkezet alakul Szepes vármegyében, fent az ország északi határán Trsztenán, majd Fejér- és Somogy vármegyében. Nagy lendületet ad a szövetkezeti ügynek Szmrecsányí Pál szepesi
< u N
:0N <Sl £ OS
•
o JCL
< 'U íO
W cé se t/5 •o -os
'crj
N
OS
w> < u N <ü
N
cfi
% K-í OS <
100
27
püspök lelkes hangú pásztor levele, a melyben szinte meggyőző erővel hirdeti: «A jó szervezett, egészséges gazdasági elvek szerint működő szövetkezet idővel a lelki pásztori hivatáshoz tartozó magasabb erkölcsi czélok elérésének is mindenesetre egyik hatályos tényezője lehet.» A fenköltlelkű szepesi püspök e pásztor levelében lelkes szavakkal buzdítja a lelkészkedő papságot szövetkezetek alapítására, s egyúttal, hogy a szövetkezetek vezetői egyöntetűen járhassanak el, azokat időnkint kerületi értekezletekre hívja össze. Ugyanez időben gróf Majláth József és gróf Keglevich Gábor főrendiházban tartanak hatalmas beszédet, a melylyel a politikai világ figyelmét is ráterelik a szövetkezetekre. Ugyanez év szeptember 14-én rendkívüli közgyűlést hirdet a «Hangya», a melyen kiegészítik az igazgatóságot, Bálintfy Pál, gróf Keglevich Gábor, gróf Majláth József, Makfalvay Géza, Semsey László, Forster Géza, Bujanovics Sándor tagokkal, a felügyelő-bizottságot pedig Nedeczky Tiborral, Rubinek Gyulával és Szilassy Zoltánnal. A szövetkezeti eszme hullámai eljutnak távoli bérezés Erdélybe is, a hol Nagyernye, marostordamegyei községben alakul az ottani plébános, Szabó György kezdésére szövetkezet, a mely rövid idő múlva belép a «Hangya« kötelékébe. A szövetkezeti eszme munkásai köré sorakoznak csakhamar a bodrogközi fenkölt lelkű hölgyek is, számszerint 75 lelkes magyar honleány özvegy báró Sennyey Pálné, Windischgraetz Lajosné hercegné és gróf Majláth Józsefné vezetése alatt. Október hó folyamán a «Hangya» megbízásából Bálintffi Pál és Balogh Elemér Németországba utaztak az ottani fogyasztási és értékesítő szövetkezetek és a Rajna-menti pincze egyletek tanulmányozására. Szö-
vetkezetek alakulnak ez idő tájt Győr vármegyében, Sopron megyében, a hol a mozgalom élére Giesswein
A nagykázméri szövetkezet igazgatósága. (Első évbeli alakult.)
Sándor, győri kanonok, a kiváló szocziálpolitikus áll és Zemplén vármegyében, a hol gróf Andrássy Sándor csinál eredményes propagandát. Ugyanezidőtájt a
28
pest megyei gazdasági egyesület közgyűlése mondja ki, hogy fogyasztási szövetkezetek érdekében széleskörű mozgalmat indít. A «Szövetkezés» november havi számában megjelent végre a «Hangya» első árjegyzéke és üzleti jelentése. Körülbelül 20 szövetkezet csatlakozik az év végéig a «Hangyá»-hoz, a mely lassan-lassan megkezdi az árúszállítást is. Már ősszel nagyobb, tágasabb helyiséget bérelt Üllői-ut 8. szám alatt, a melynek szerény kis raktára is volt. Az első üzleti év forgalma azonban alig jöhet számba. Mindössze 50.000 koronára rúgott. Ebben az évben merült fel először az összes magyar szövetkezeteket egyesítő szövetség eszméje is. Ugyanez év május 1-én költözött át a «Hangya» az Üllői-uti helyiségből Baross-utcza 10. szám alá, a hol a körülményeknek megfelelően tágas iroda és raktárhelyiségállott rendelkezésére. A megrendelések nap-nap után szaporodnak, a bizalom mindinkább erősödik a «Hangya» iránt. Jellemző a «Hangya» vezetőségének a jövőbe vetett mélységes bizalmára, s az akkori viszonyokra a «Szövetkezés» egyik számában megjelent következő két soros értesítés : «Kávét már ma direkte szerzünk be tengeren túlról, egy év előtt erre még nem is gondoltunk». Ugyanez időtájt indult meg a kereskedelmi kamarák ádáz harcza a fogyasztási szövetkezetek ellen. A soproni kereskedelmi és iparkamara nevéhez fűződik az első támadás kétes hírű dicsősége. Nem kevesebbet akart a soproni kamara, minthogy a fogyasztási szövetkezeteknek tiltsák meg, hogy nyilvános elárusító helyiséget tartsanak. Ugyanez évben a kereskedelmi kamarák Nagyváradon tartották gyűlésüket, a hol majdnem minden kamarai kiküldött állást foglalt a fogyasztási szövetkezetek ellen. Persze ez az állás fog-
29
lalás hiábavalónak bizonyult, a kereskedelmi kormány bölcsesége útjába állt minden zaklatásnak, a metyekel fogyasztási szövetkezetek tönkretételére terveztek. Szeptember havában jélenti a «Szövetkezés» hogy a «Hangya» szövetkezeteinek száma elérte a 60-at. Ekkor már meglehetős nagy a központnak vidéki szövetkezeteivel való árúforgalma, természetesen a kezdet-kezde-
A mezőkövesdi szövetkezet boltja. (Első évben alakult.)
tén meglehetős döczögösen ment minden, folyton érkeznek a panaszok, az árú késedelmes szállítása miatt. Üzleti tőke hiányában nagy raktárt nem tarthatott a «Hangya» s így a forgalmat csak meglehetős nehézséggel birta lebonyolítani. Az 1900. év végre elhozta azt, a mihez ez üdvös mozgalom megindítói oly nagy várakozásokat fűztek, a «Hangya» első mérlegét. Az 1900. év márczius hó 18-án tartott közgyűlésen terjesztették elő az első
100 30
mérleget, a mely 38·18 forint tiszta nyereséggel zárult. A másfél esztendei árúforgalom értéke 256,147,77 forint volt. Az évi jelentés kimerítő részletességgel tárja fel a fogyasztási szövetkezeti mozgalom akadályait, de egyúttal a legnagyobb elismeréssel emlékezik meg azokról az egyénekről, kik a szervezés nagy munkájában segítségére voltak a «Hangya» igazgatóságának. Ezek közül kétségtelenül a legnagyobb elismerés Meskó Pált, a nyitramegyei gazdasági egyesület titkárát illeti meg, a ki egyre-másra alakítja meg az ország különböző vidékein szövetkezeteinket; dicséretreméltó tevékenységet fejt ki Arad vármegyében Laehne Hugó gazdasági egyesületi titkár és sok más névtelen apostol, a kiknek száma folyton szaporodóban van. Még ez esztendő januárjában történt hogy Meskó Pál kezdeményezésére küldöttség kereste fel a pénzügyminisztert, a mely a fogyasztási szövetkezetek italmérési és dohány elárusitási engedélye kiadásánál kért a pénzügyminisztériumtól az eddiginél méltányosabb elbánást és gyorsabb eljárást, Az akkori pénzügyminiszteri államtikár, Graenzenstein Béla, barátságosan fogadta a küldöttséget és meg is igérte, hogy a pénzügyigazgatóságokat utasítani fogja méltányosabb elbánásra s valóban ezidőtől kezdve a vidéki pénz ügyigazgatóságok már kevésbbé gördítettek akadályt az ellen, hogy a szövetkezetek italmérési és dohány elárusítási engedélyt kapjanak. 1900. év április havában veszteség érte a «Hangyá»-t. Egyik legtevékenyebb igazgatósági tagja, Bálintffi Pál szenderült jobblétre. Ugyanezen év július havában az igazgatóság Balogh Elemér titkárt vezérigazgatónak nevezte ki s felhatalmazta őt egyúttal a czégjegyzésre is. Egész seregét határozta el ekkor a «Hangya» az üdvös reformoknak, amelyek közül az elsőt július hó közepe táján valósította meg, a mikor is az Országos Központi
Hitelszövetkezettel karöltve, szövetkezeti tanfolyamot rendezett. 35 vidéki tanító és lelkész gyűlt össze a tanfolyamra az OMGE. székházában s itt arra felkért előadók valamennyiüket bevezették a szövetkezetek alapításának, vezetésének ismeretébe. A tanfolyamot Ivánka Oszkár, a «Hangya» alelnöke, nyitotta meg, Utána Balogh Elemér, majd Onody Zsigmond tartotttak előadásokat. A tanfolyam julius 16-tól 27-ig tar--
A mezőkövesdi szövetkezet korcsmaépülete.
tott s azt felejthetetlen elnökünk, g r ó f K á r o l y i Sándor rekesztette be nagy hatást keltő beszéddel. A szövetkezeti tanfolyamnak rövid idő múlva mutatkozni kezdett a hatása, a vidéken nap-nap után több apostola támadt a fogyasztási szövetkezeti mozgalomnak. Egyik fogyasztási szövetkezet, a csongrádi, külön folyóiratot ad ki a szövetkezeti eszme terjesztése czéljából. Október havában tartotta meg Miskolczon a «Hangya» az első kerületi értekezletet. Ugyanezt követte 21-én Nyitrán, november hó 3-án pedig Nagy-
33
szombatban hasonló értekezlet, amelyek mindegyikére 60—80 szövetkezeti vezető jött össze, a kik a legnagyobb közvetlenséggel vitatják meg a szövetkezeti élet minden ügyes-bajos dolgát. Az 1900. év jelentős a « Hangya» szempontjából azért is, mert ebben az esztendőben növekedett meg, Károlyi Sándor gróf áldozatkészségéből, az alaptőkéje 200.000 koronával. Ugyanez évben alkalmazott a «Hangya» elsőizben ellenőröket is és szűknek bizonyult irodahelyiségéből a Baross-utca 10. szám alatt levő épület első emeletére költözködött, mig raktárhelyiséget a Csepreghy-utczában bérelt ki, az eddiginél jóval terjedelmesebbet és modernebbet. A vidéki szövetkezetek mindinkább kezdenek szaporodni. A szigorú és körültekintő ellenőrzés csakhamar megtermi üdvös eredményeit. A szövetkezetek egytől-egyik rohamosan fejlődnek, megszilárdulnak, a mit a pénzvilág is kellő elismeréssel honorál. A rá következő esztendőben a «Hangya» hivatalos lapjának, a «Szövetkezés»-nek, a szerkesztését Balogh Elemér vezérigazgató veszi át, ujult erővel indul meg a sajtó terén a propaganda, a minek természetszerű következménye volt, hogy a «Hangya» ellenségei is kezdtek mindinkább támadóan fellépni. A kereskedők gyűlései egymásután bocsátották útnak azokat a vádakat, hogy a fogyasztási szövetkezetek nemhogy hasznára, de ártalmára vannak a népnek. Ily körülmények között folyt le julius hó 4-én Pest vármegye székházának közgyűlési termében a fogyasztási szövetkezetek második kongresszusa. A kongresszusra közel 400 szövetkezeti kiküldött sereglett egybe. Oly nagy szám ez, a melyről eddig álmodni sem mertek a mozgalom vezetői. A kongresszust Károlyi Sándor gróf nyitotta meg hatásos beszéddel, melyben a gazdatársadalom
szervezkedésének körülményeit fejtegette. Utána Majláth József gróf világította meg gyönyörű előadásban a magyar falusi fogyasztási szövetkezetek belső életét, majd Balogh Elemér érdekes előadása következett a szövetkezetek szerepéről a népjólét előmozdításában, Ez az előadás részletes programmja annak, hogy a szövetkezetek az erkölcsi czélok érdekében mi mindent tehetnek. Nagy hatást keltett az utolsó előadás is,
Az ajnácskői szövetkezet háza.
a melyet Ivánka Oszkár tartott és a melyben az agrár programmot ismertette. A napirend többi tárgyait a gyakorlati kérdések megvitatása képezte. Ünnepnapja volt a «Hangyá»-nak az október 7-ike is. Ez évben a Varbón alakult szövetkezettel ekkor érte el a kötelékébe tartozó szövetkezetek száma a 200-at. Az 1902. év újesztendő napja tehát rohamosan fejlődő, nap-nap után izmosodó intézményt talált a «Hangyá»-ban. Ennek az esztendőnek az elején határozta el a «Hangya» igazgatósága, hogy üzletkörébe 3
34 35
fel veszi a mezőgazdasági gépek elárusítását is. A szövetkezetek tagjainak jórésze kisgazdákból kerül ki, a szövetkezeteknek erkölcsi kötelességük volt tehát megragadni minden eszközt, a mivel a belterjes gazdálkodást előmozdíthatják. Kezdettől fogva hangoztatta ugyan a «Hangya», hogy szövetkezetei ne csupán az alapszabályszerű czélok érdekében fejtsenek ki munkálkodást, hanem törekedjenek magasabb erkölcsi czélok elérésére is, ámde ebbeli tevékenysége leginkább az 1902. év tavaszán kezdett szélesebb mederben megindulni. Ekkor történt ugyanis, hogy Balogh Elemér, a «Hangya» vezérigazgatója megbízta Csernay Ödönt, a «Szövetkezés» akkori segédszerkesztőjét, hogy keressen fel egyes kiválóbban működő szövetkezeteket és beható tanulmányozás utján állapítsa meg mily nagy erkölcsi és anyagi hasznára voltak a fogyasztási szövetkezetek a falu népének. A tanulmányut eredményeként a «Hangya» kérdő pontokat küldött az összes szövetkezeteihez és dicséretére legyen mondva a szövetkezeteinknek, azoktól oly kimeritő, oly határozott válaszokat tudtunk kapni minden egyes kérdésre, hogy ez időtől fogva, azok is, akik kételkedtek a szövetkezetek erkölcsi munkájában, kénytelenek voltak beismerni azt, hogy a szövetkezetek a társadalmi életbe magasabb etikát, tisztult szellemet vittek be. A «Hangya» ez évi kongresszusa, a melyet június hó 12-én tartottak Budapesten, nem is foglalkozott jóformán mással, mint a szövetkezetek erkölcsi és anyagi hasznának részletes megvilágításával. Gróf Károlyi Sándor, Balogh Elemér, Bujanovics Sándor és Meskó Pálon kívül egész serege szólalt fel a vidéki szövetkezetek vezetőinek, a kik egytől-egyik meggyőző erővel mutattak rá a szövetkezetek nagy erkölcsi jelentőségére.
Ezzel a kongresszussal szemben eltörpült a kereskedők harczi készülődése, hasztalan alakult meg az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés, hasztalan tartott annak vezére, Sándor Pál nap-nap után becsmérlő és támadó beszédeket a szövetkezetek ellen, a közvélemény igazságszeretőbb része a mi pártunkra állott, a szövetkezetek ez időtől kezdve még rohamosabban kezdenek szaporodni, a miben kétségtelenül legtöbb érdeme Meskó Pálnak van, a kit a nyitramegyei gazdasági egyesületi titkári állásból a Magyar Gazdaszövetség titkári tisztségére hivtak meg s a fogyasztási szövetkezetek alapításának, szervezésének nehéz munkáját véglegesen rábízták. Az 1903. év egyike a legjelentőségteljesebbeknek A poroszlói szövetkezet. a «Hangya» életében. A szövetkezetek magasabb erkölcsi hivatásának felismerése után szinte vetélkedve indul meg a munka a Gazdaszövetség gondos irányítása mellett, s a falusi szövetkezetek felhasználják a tétlenségre kárhoztató téli hónapokat, gazdasági előadásokat, háziipari és más ismeretterjesztő tanfolyamokat rendeznek tagjaik részére. A Magyar Gazdaszövetség füzeteket irat a népet érdeklő társadalmi és gazdasági kérdésekről, ezeket a füzeteket ingyen bocsátja a «Hangya» szövetkezeteinek rendelkezésére. Gróf Károlyi Sándor pedig, hogy a szövetkezetek vezetőit nemes vetélkedésre ösztönözze a társadalmi munka mezején, jutalomdijakat alapít, melyeket azóta 3*
36
évről-évre kiosztanak a Magyar Gazdaszövetség közgyűlésein a szövetkezeti téren érdemeket szerzett egyének között. Ebben az esztendőben június hó 17-én tartotta meg rendes évi közgyűlését a «Hangya«. A közgyűlés elé terjesztett beszámoló megemlékszik arról, hogy 1902. deczember végével 284 fogyasztási szövetkezet tartozott a «Hangya» kötelékébe, az évi forgalom pedig elérte a 3 millió koronát. A jelentékeny árúforgalomnak lebonyolításához azonban ujabb anyagi eszközökre volt szükség. Ezeket az anyagi ezzközöket ismét csak gróf Károlyi Sándor bocsátotta a «Hangya« rendelkezésére, a mennyiben ujabb 270.000 korona értékű üzletrészt jegyzett. Az alaptőke ily módon 600.000 koronára növekedett. A meggyarapodott anyagi erő lehetővé tette a «Hangyá»-nak a terjeszkedését. A Közraktárutcza és Boráros-tér sarkán megfelelő telket vásárolt, a melyre a rákövetkező esztendőkben modern árúházat és bérpalotát építtetett. A « Hangya» ez időtől való rohamos fejlődését még inkább megvilágítja az 1903. esztendő mérlege, a melyet a rákövetkező esztendő április hó 14-én tartott rendes évi közgyűlésén terjesztettek elő. Egy év alatt csaknem megkétszereződött az árúforgalom. A működő szövetkezetek száma pedig 396-ra szaporodott. A szövetkezetek alakítása terén ez évben Nógrád vármegye áll első helyen, ahol egy fiatal jogász: Paczolay Zoltán áll a propaganda élén. Mozgolódni kezdenek a vidéki városok köztisztviselői is és gyors egymásutánban alakítják meg Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Rimaszombatban stb. fogyasztási szövetkezeteiket. Ebben az esztendőben rendezi a Magyar Gazdaszövetség szocziális tanfolyamát, a mely egész seregét vezeti be a főiskolai ifjúságnak a társadalmi munka
37
ismereteibe. A szocziális tanfolyamon sok szó esik a fogyasztási szövetkezetekről is, a leghivatottabb előadók tárják fel Budapest népe előtt a szövetkezetek belső életét, azoknak immár számottevő eredményeit. És erre szükség is volt. A Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége elhatározta, hogy hatodik kongresszusát Budapesten fogja megtartatni. Népszerűsíteni kellett tehát a szövetkezeti eszmét, hogy a külföld hozzánk sereglő szövetkezeti egyénei ne találjanak a szövetkezeti ügyet illetőleg ázsiai elmaradottságot. Ha volt esztendő, a mikor a szövetkezetek Magyarországon valósággal divatba jöttek, ugy az 1904. év volt az. A ragyogó iparművészeti palota hatalAz apai szövetkezet. mas kupolatermében rendezett szövetkezeti kiállítás, a melyet a nemzetközi kongresszus első napján nyitottak meg, napokon át állandó érdeklődés tárgya volt a főváros kíváncsi népe előtt. De ezer számra jöttek vidéki emberek is, hogy összehasonlítást tegyenek, vájjon túlságosan elmaradott-e Magyarország a szövetkezeti téren. A nyugati államok nagy szövetkezőinek elfogulatlan ítélete szerint nem volt okunk a szégyenkezésre. Nem szólva a már ekkor szintén rohamosan fejlődő Országos Központi Hitelszövetkezetről, a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetéről, a mintaszerű Központi Tejcsarnok Szövetkezetről, maga a «Hangya» is oly vonzó
100
39
köntösben mutatkozott be a kiállításon a látogatók előtt, a melyre mindig büszke lehet. Még jelentősebb szerepe volt azonban a nemzetközi kongresszus alkalmával. A kongresszus elnöke, a «Hangya» boldog emlékű megalapítója, gróf Károlyi Sándor volt, főtitkára pedig Bernát István, a «Hangyádnak ezidőszerint is nagyérdemű igazgatója. Külföldi egyéneket nem számítva, a kongresszus tanácskozásaiban résztvevők szintén nagy részben a «Hangya» vezető egyéneiből kerültek ki. A «Hangya» szempontjából kétségtelenül legjelentősebb volt a kongresszus első napja, amikor dr. Müller Hans, a svájczi szövetkezeti apostol tartott előadási a falusi és községi fogyasztó szövetkezetek szervezéséről és működéséről. Müller előadása eredményeként a következő határozati javaslatot fogadták el: «A VI-ik nemzetközi szövetkezeti kongresszus áthatva attól a meggyőződéstől, hogy a fogyasztási szövetkezet a mindennapi életszükségletek szállításánál fogva a takarékossági ösztön kifejtésére, valamint a falusi nép és a kisemberek jólétére nagy hatással van, ép úgy, mint a nagy városokban a munkásnép jólétének emelésére: felhívja az összes szövetkezőket, hogy minden lehetőt tegyenek meg fogyasztási szövetkezet alapítására a falusi népesség körében.» Müller Hans előadásával kapcsolatban Dömötör László dr., a «Hangya» ügyészének indítványára még a kongresszus a következő határozatot is hozta: «A VI-ik nemzetközi szövetkezeti kongresszus kijelenti, hogy teljesen megengedhetetlen, hogy a szövetkezetek törvényes helyzetük tekintetében különböző hatóságok alá rendeltessenek; ellenkezőleg a szövetkezetek érdekei azt követelik, hogy csak egyetlen, e czélra statuált szakhatóság alatt álljanak, a milyen
Angliában a «Registred of Triendly Socyeties», hogy a törvény teljes szakismerettel és szigorúsággal végrehajtassék. A kongresszus kijelenti továbbá, hogy a szövetkezetek felülvizsgálása elsősorban a szövetkezetek joga, a melyet gyakorol az általok szervezett kötelék, vagy az erre külön szervezett hatóság, a minő a fentebb
A nagyecsedi szövetkezet.
megnevezett angol szervezet. Ez a jog azonban távolról sem illethet olyan hatóságokat, melyek távol állanak a szövetkezetektől, minők a kereskedelmi kamarák, a melyek érdekei a szövetkezetek érdekeivel összeütközésbe jöhetnek. Kijelenti végül a kongresszus, hogy bár általában ajánlatos az elárusításokat csakis a szövetkezeti tagokra szorítani, a szövetkezet, de még inkább a szegényebb néposztály érdeke, mint a kik leginkább nélkülözik a szövetkezeteket: kívánatossá teszi, hogy ne tiltassanak el a szövetkezetek az idegeneknek való árusítástól, hogy ezzel az angol fogyasz-
41
100
tási szövetkezetek fényes példája szerint a szegényebbeknek is lehetővé tétessék a szövetkezeti tagságra szükséges anyagi eszközöket megszerezni.)) A kongresszus e határozatával állást foglalt elsősorban a központi szövetkezetek mellett, a melyek czélszerűségéről a magyar szövetkezők már régóta meg voltak győződve. Ez a határozat tehát elismerés volt a «Hangya» szervezete irányában. Még fontosabb azon-
A leszétei szövetkezet.
ban a határozat másik része. Ebben azt mondta ki a kongresszus, hogy a fogyasztási szövetkezeteknél kívánatos különösen szocziális szempontból, hogy nemtagok részére is árusíthassanak. A kongresszus e határozatára támaszkodva indított a «Hangya» később a készülő új szövetkezeti törvényjavaslat azon intézkedése ellen mozgalmat, a mely a nem-tagoknak való elárusítást meg akarta tiltani. A nemzetközi kongresszus változatos programmjának kétségtelenül egyik legkimagaslóbb pontja volt
a kies Margitszigeten tartott lakoma, a mikor is Magyarország akkori miniszterelnöké tett bátor hitvallást a szövetkezetek mellett. A nemzetközi kongresszussal egyidejűleg tartották meg szokásos évi nagygyűlésüket a «Hangya» kötelékébe tartozó fogyasztási szövetkezetek is. Ennek a
A tiszapolgári szövetkezet.
kongresszusnak legfontosabb tárgya a Nagy Ferencz által készített szövetkezeti törvényjavaslattal szemben való állásfoglalás volt. A kongresszust az Uránia színház helyiségeiben tartották meg. Gróf Károlyi Sándor emelkedett szellemű megnyitó beszéde után Dömötör László dr. körvonalozta a fogyasztási szövetkezeteknek a Nagy Ferencz-féle törvényjavaslattal szemben támasztható kívánságait. E kívánságok lényege az, a mi különben ma is változatlan óhajtása a magyarországi szövetkezeti ügy bajnokainak, hogy törvényes
100
uton ne bénítsák meg a szövetkezetek cselekvési szabadságát. A kellő felügyelet mellett adjanak a fogyasztási szövetkezeteknek is ugyanolyan jogokat, mint a milyeneket a kereskedelmi törvény bármelyik kereskedőnek, vagy kereskedelmi társaságnak biztosít. Ezen a kongresszuson még Szilassy Zoltán tartott érdeklődéssel hallgatott előadást a kisgazdák mezőgazdasági terményeinek értékesítéséről. Az előadás kapcsán a kongresszus kívánatosnak jelezte, hogy a «Hangya* kötelékébe tartozó szövetkezetek vegyék fel üzletkörükbe a mezőgazdasági termékek értékesítését is. Az óhajtás azóta már valósággá lett, szövetkezeteink nap-nap után nagyobb tevékenységet fejtenek ki e téren s a legközelebbi idő feladata lesz pontos adatokat gyűjteni arról, mennyivel járultak hozzá a fogyasztási szövetkezetek ez uton is a magyar gazda jólétének megteremtéséhez. A kongresszus utolsó tárgyaként Balogh Elemér vezérigazgató ismertette meg vetített képekkel szemlélhetővé telt érdekes előadás keretében, a hazai és külföldi nagyobb szövetkezeteket. Különösebb följegyezni való az említetteken kívül a «Hangya» működéséről ez évben nem igen volt. Az esztendőt szintén a rohamos haladás évei közé számíthatjuk. Az év végén már 494 működő szövetkezete van a «Hangyá»-nak, az évi forgalma pedig 6.700,000 koronára emelkedett. Ebben az időben már több mint 100 alkalmazott bonyolítja le a «Hangya» szövevényes munkáját, szaporodnak ellenőrei is, úgy, hogy mindinkább kezd megérlelődni a «Hangya» körében az az eszme, mely rövid idő múlva a vidéki központok megalkotását eredményezte. Ez évben alakult meg a «Hangya» kötelékébe tartozó «Háztartás» szövetkezet is, mely azóta szintén nagyarányúvá fejlődött. A «Ház-
43
lartás»-t Budapest polgárai alkották meg a «Hangya» segítségével s azóta e szövetkezet már 15 fiókban bonyolítja le évi forgalmát.» Az 1904. év eredményeiről szóló igazgatósági jelentést rákövetkező év július havában tette közzé a «Hangya». Ez a jelentés nem csupán a «Hangya» működését ismertette kimerítően, hanem egyszersmind a kötelékébe tartozó szövetkezetekről is megemlékezik.
A bukóczi szövetkezet új hajléka.
Feltárja a gyógyítani való sebeket s önérzettel mutat rá az egyes szövetkezetek által elért kiváló eredményekre. Ebben az esztendőben a Magyar Gazdaszövetség Balatonfüreden tartott közgyűlésén osztották ki a gróf Károlyi Sándor-féle jutalomdijakat. Ezúttal is a «Hangya» kötelékébe tartozó szövetkezeteknek öt kiváló vezetőembere részesült pénzjutalomban, 18-at pedig díszoklevéllel tüntettek ki. A fogyasztó szövetkezetek az évi kongresszusát október hó 14-én tartották meg a Köztelek közgyűlési termében. A «Hangya» emelkedő tekintélyét a szövet-
44
kezetek folyton nagyobbodó népszerűségét jellemezi, hogy a kongresszus napján a vidékről nagy számban megjelent szövetkezeti egyének tiszteletére a Nemzeti szinház díszelőadást rendezett, bemutatván Rákosi Viktornak gyönyörű hazafias darabját, az «Elnémult harangok»-at. A kongresszust gróf Károlyi Sándor gyöngélkedése folytán Ivánka Oszkár alelnök nyitotta meg, a Az erdőtelki szövetkezet. ki élénk figyelemmel hallgatott beszédében a szocziális kérdést tette fejtegetés tárgyává s kimutatta, mennyire jogosulatlanok a szocziáldemokraták felforgató törekvései. Bernát István az új földtehermentesítésről tartott előadást, Balogh Elemér pedig a szövetkezetek és szatócsok megadóztatásáról. Alapos készültséggel és maró szatirával mutatta ki, hogy az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülésnek az az óhajtása, hogy a fogyasztási szövetkezeteket adózás tekintetében a szatócsokéval egyforma elbánásban részesítsék, épen maguknak a szövetkezeteknek lenne nagy hasznára, mert a helyzet ma az, hogy a szövetkezetek rendszerint több adót fizetnek, mint a velük egy körülmények közt levő szatócsok. A kongresszus ez előadás kapcsán a következő határozati javaslatot tette magáévá: «Fejezze ki a kongresszus elismerését az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülésnek, hogy az egyenlő teherviselés érdekében akcziót indított, a mi meggyőzően bizonyítja, hogy nincs ellentét kereskedők és szövetkezetek közt, ha mindkét fél az igazságot keresi;
45
biztosítja az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülést arról, hogy ezen akcziót a maga részérői úgy a minisztériumokban, valamint a nyilvánosság előtt is a legbuzgóbban támogatni hajlandó; kérje fel az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülést, világosítson fel bennünket az egyöntetű eljárás kedvéért arról, mikép gondolja ezt a szép elvet a gyakorlatban keresztülvinni? Úgy-e, hogy a szövetkezetek adója 60%-kal leszállítassék, vagy pedig, hogy a kereskedők is nyilvános számadásra köteleztessenek? végül jelentse ki, hogy az egyenlő teherviselés elvének érvényesülése esetén szívesen lemond minden adókedvezményről». Balogh Elemér előadása után Szilassy Zoltán a mezőgazdasági termékek szövetkezeti uton való értékesítéséről tartott előadást, mely igen élénk vitának lett a kiinduló pontja. Végül Németh Gábor az általa alapított himódi szövetkezet történetét ismertette élénk érdeklődés mellett. A délutáni ülés tárgyát gyakorlati kérdések megvitatása képezte. Balogh Elemér kongresszusi előadásának s az ennek alapján elfogadott határozati javaslatnak maraA kosárfalvai szövetkezet (főüzlet). dandó nagy hatása volt. A szatócsok érdekeit védő Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés megpróbálta ugyan, hogy a hatást csökkentse, ámde csak annyit ért el, hogy jövőben, ha a szövetkezetek állami segítéséről, vagy adó-
100
mentességéről bocsátott útnak szokás szerint frázist, a józanul gondolkozók már csak gúnymosolylyal fogadták. A magyar szövetkezeti ügyet ez évben súlyos veszteség is érte gróf Széchenyi Imre elhunytával. A megboldogult nem állott ugyan szoros kapcsolatban a «Hangyá»-val, de ennek törekvéseit mindig rokonszenves figyelemmel kisérte s érdemei elévülhetlenek a balatonmenti foA kosár falvai szövetkezet boronási fióküzlete. gyasztási szövetkezetek megalakítása körül. A másik megemlítésre méltó esemény örvendetes és szintén a Széchenyi névvel van kapcsolatban. A főiskolai ifjúság körében megalakult az Országos Széchenyi Szövetség s a szövetkezeti propaganda ujabb segítő erőket nyert a nagy Széchenyi szellemében munkálkodó ifjúsággal. A politikai láthatár ez időtájt borús volt, a törvénytelen kormány minden eszközt megkísértett a nemzeti ellenállás letörésére. Bár a «Hangyá»-tól és szövetkezeteitől mindenkor távol állott a napi politikával való foglalkozás, nem lehet eltagadnunk mégsem, hogy hazafias szellemben működő fogyasztási szövetkezeteink nem kis mértékben járultak ez időben hozzá a nemzeti érzés ápolásához. A válságos idők nyomtalanul suhantak el a «Hangya» felett. A zajtalan munka jellemzi ez időtájt a «Hangyá»-t, a mely szövetkezeteinek adminisztrálásán kívül ráért arra is, hogy a többi hasonczélú szövetkezetekkel karöltve keresse a módját annak, miként vállhat-
47
nának a fogyasztási szövetkezetek a nemzeti iparfejlesztés apostolaivá. Február hó közepén tartottak a fogyasztási szövetkezetek képviselői a gyáriparosok kiküldötteivel együttesen több izben értekezletet, mely alkalommal megállapodtak a fogyasztási szövetkezetek fokozottabb mérvű iparpártolásának alapelveiben. A tulipán-mozgalmat jó idővel megelőzve látott hozzá tehát a «Hangya» a magyar ipar föllendítésének hálás munkájához. Az 1905. évi mérleget 1906. évi márczius havában tette közzé a «Hangya». Daczára a súlyos viszonyoknak, ez a mérleg is kielégíthetett minden várakozást. Az árúforgalom az előző évihez képest 900.000 koronával emelkedett s meghaladta a 8-ad fél milliót. Működő szövetkezeteinek száma 577-re szaporodott.
A vattai szövetkezet.
Ugyancsak márczius havában történt, hogy a «Hangya» igazgatósága Horváth Mihály főkönyvelőt helyettes igazgatóvá léptette elő s felruházta őt egyszersmind czégjegyzési jogosultsággal.
48
Ez év április havában kezdte meg működését a «Hangya» első vidéki központja, a nagyenyedi. Ez alkalommal Nagyenyeden az erdélyrészi szövetkezetek gyűlést tartottak, a melyen a budapesti központ tisztviselői fejtették ki az új vidéki központ czélját, munkakörét, a nagy számban megjelent szövetkezeti kiküldöttek előtt. Az értekezlet lefolyása kielégíthetett minden várakozást. Erdély társadalmi életének kiválóságai tolmácsolták köszönetüket és elismerésüket a «Hangyá»-nak azon tényeért, hogy a nagyenyedi központ megalkotásával fokozottabb mértékben siet a Királyhágóntúli részek lakóinak talpraállításán munkálkodni. A nagyenyedi központ két évi fennállása óta oly jelentős eredményeket ért el, a mik teljesen igazolttá teszik új vidéki központok felállítását. Április hó 19-én Ipolyságon tartott a «Hangya» szövetkezeti kerületi gyűlést, a melyen hont-, nógrád-, bars- és zólyommegyei szövetkezeteinek kiküldöttei jelentek meg nagy számban. A gyűlésen Ivánka Oszkár elnökölt, nagyobb beszédet Meskó Pál és Balogh Elemér mondottak, majd beható eszmecsere indult meg, melynek keretében a szövetkezeti életben előforduló fonlosabb gyakorlati kérdéseket vitatták meg. Ez év április hó 24. napja felejthetetlen lesz a «Hangya» életében. Megalapítója s kezdettől fogva fáradhatatlan tevékenységű elnöke, gróf Károlyi Sándor e napon hunyta le örök álomra szemét Mentonéban, Dél-Francziaországnak ezen kies üdülőhelyén, a hol megromlott egészségének helyreállítása végett tartózkodott. A halálhír mélységes megdöbbenést keltett a fogyasztási szövetkezetek körében: alig volt az országnak zuga, a hol a magyar szövetkezetek atyját meg ne gyászolták volna. Ez a gyász különösen a temetés alkalmával nyilatkozott meg imponáló módon. A te-
li)
metés május hó 4-én volt Fóthon. A «Hangya» igazgatósága testületileg vett részt nagynevű vezére végtisztességén. Részint koszorút, részint képviselőt küldött a temetésre igen sok a «Hangya» kötelékébe tartozó vidéki szövetkezet is s a megboldogult érdemeire, nagyságára vonatkozólag jellemző tünet, hogy alig zárultak be hamvai felett a fóthi sírbolt ajtói, már is felhangzott az országban a jelszó: «Szobrot a magyar szövetkezetek atyjának ». A szoboralap megteremtését az Országos Magyar Gazdasági Egyesület vállalta magára s a különböző szövetkezetek filléreiből csakhamar egybegyűlt a szobor felállításához szükséges öszA detki szövetkezet. szeg. Ma már ott van az érczszobor a Városliget legszebb helyén, a Mezőgazdasági Múzeum előtt, de az érczszobornál is maradandóbb emléke, gróf Károlyi Sándornak a magyar szövetkezők lelkében épült fel. A lesújtó gyászeset természetesen szomorúvá tette a «Hangya» ez évi közgyűlését, a mely hálájának és fájdalmának jegyzőkönyvileg adott kifejezést. A közgyűlést május hó utolsó napján tartották meg. Ez alkalommal az igazgatóság lemondott tagjai helyébe Károlyi Mihály grófot, Meskó Pált és Pajor Ignáczot választották meg új igazgatókul. A «Hangya» elnöki székében gróf Károlyi Sándornak utóda Pallavicini Ede őrgóf lett. Ez volt különben a megboldogultnak is a végakarata s a körülmények azóta többszörösen beigazolták, hogy gróf Károlyi Sándor, nemkülönben 4
50
a «Hangya» közgyűlésének a választása méltó egyénre esett. Meg kell ez alkalommal még emlékeznünk a sárospataki tanítóképzőben gróf Majláth József által rendezett szövetkezeti tanfolyamról is, a mely szintén nagyszámú buzgó apostolát nevelte a magyar fogyasztási szövetkezeti mozgalomnak. Augusztus hó 1-én költözött át Az oslii szövetkezét. a «Hangya» új és a modern igényeknek megfelelő otthonába. A Közraktár-utcza és Borárostér sarkán épült szövetkezeti palota egyik nevezetessége a magyar fővárosnak. Óriási áruraktárai, tágas irodahelyiségei még jóidéig ki fogják elégíteni a folyton növekedő forgalom igényeit, azonban a terjeszkedés már is oly arányokban halad, hogy a «Hangyá»-nak hovatovább számolnia kell azzal, hogy a mostaninál is tágasabb hajlék után kell nézni. A vidéki központok megteremtése ezt ugyan egy darabig el fogja odázni, ámde, ma már csak egy lépés választ el az 1000 fogyasztási szövetkezettől s egy-két év előrehaladásán múlik, hogy a «Hangya» évi forgalma elérje a 20—25 milliót. Az 1906. évi kongresszust november hó 8-án tartották meg a «Hangya» kötelékébe tartozó szövetkezetek Budapesten. Ez a nagygyűlés minden előzőnél népesebb volt. Az elnöki megnyitót őrgróf Pallavicini
51
Ede mondotta, megemlékezve a lefolyt esztendő korszakos eseményeiről rámutatott arra, hogy a «Hangya» törekvései nem a sötét reakció, nem a faj- és osztálygyűlölet jegyében haladnak. Kimagasló eseménye volt a nagygyűlésnek Bernát István emlékbeszéde gróf Károlyi Sándorról. A magas szárnyalású emlékbeszéd oly nagy hatást tett a megjelentekre, hogy az elnök a beszéd végeztével öt perczig tartó szünetet rendelt el, hogy a nagygyűlés ez által is kifejezze kegyeletét elhunyt vezére iránt. A napirend további pontjaként gróf Károlyi Mihály terjesztett elő indítványt a fogyasztási szövetkezetek taggyüjtésének elősegítésére vonatkozólag. A javaslatot egyhangúlag elfogadták. Legfontosabb tárgya a nagygyűlésnek azonban a
A kocséri szövetkezet.
dr. Dömötör László által előterjesztett kérvény volt, a melyet a nagygyűlés a kormány elé kívánt terjeszteni s a melyben szóvá kívánja tenni azokat a napnap után ismétlődő támadásokat, melyekkel a keres4*
52
kedelmi kamarák molesztálják a fogyasztási szövetkezeteket. A nagygyűlés erélyes védelmet kért a kamarák zaklatásai ellen s elhatározta, hogy a kérelmet küldöttség útján juttatja el az illetékes miniszterekhez. Feszült figyelemmel hallgatták végül a nagygyűlés tagjai Balogh Elemér előadását, a melyben a « Hangya» igazgatóságának megbízásából külföldön tett tanulmányújának eredményeiről számolt be. Tanulmányútja alatt fölkereste az összes külföldi nagyobb fogyasztási szövetkezeti központokat s ez alkalommal bőséges összehasonlítást tehetett a hazai és külföldi állapotok között. Az élénk tetszéssel fogadott előadás később kibővítve könyv alakjában is megjelent s máig is becses olvasmányát képezi azoknak, a kik a fogyasztási szövetkezetek dolgai iránt érdeklődnek. Még két fájdalmas veszteség érte a «Hangyá»-t ebben az esztendőben. Az egyik Forster Gézának, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület felejthetetlen emlékű igazgatójának, a «Hangya» sok éven volt igazgatósági tagjának elhunyta. Forster Géza halála nagy veszteség volt a magyar szövetkezeti ügyre, a megboldogult élte utolsó perczéig igaz barátja volt a «Hangya» törekvéseinek. Deczember hó 10. napján követte a sírba nagynevű hitvesét gróf Károlyi Sándorné, született Korniss Clarisse grófnő is. Az elhunyt nagyasszony osztályosa volt gróf Károlyi Sándor nemzete javára irányuló munkálkodásának, a jótékonyságnak igazi nemtője, az árvák, elhagyottak szerető édesanyja, a kire mindég bensőséges érzéssel gondolhat a magyar társadalom. A «Hangya» nagyobb küldöttséggel képviseltette magát a temetésen, a mely deczember 14-én volt Fóthon. E szomorú gyászeset volt a «Hangya» életében az
1906-iki, súlyos veszteségekkel meglátogatott esztendőnek utolsó jelentősebb eseménye. A fölvirradó újesztendő, a melyről máshelyült emlékezünk még részletesen, új sikereket hozott a «Hangyá»-nak. Az áruforgalomnak jelentékeny mérvű emelkedésén kívül maguk a szövetkezetek is nagy mértékben meggyarapodtak, úgy, hogy 1907. év végén már 800 működő szövetkezete van a «Hangyá»-nak. Alkalmazottainak száma eléri a 200-at. Ha megemlékezünk még arról, hogy a folyó év tavaszán sikerült felállítani a nagyszombati központi áruraktárt s megkezdődtek a miskolczi és nagyváradi központok szervezésének az előmunkálatai is, elmondottuk röviden a A tiszasasi szövetkezet háza. «Hangya» történetének, a «Hangya» fejlődésének nevezetesebb momentumait. Látjuk e vázlatos képből is, hogy Magyarországnak ezen ma már legnagyobb kereskedelmi vállalata megalkotásának perczétől kezdve az eléje tornyosult nehézségek daczára folyton a sikerek útján haladt előre. Nem csupán a magyar viszonyokba illeszkedett bele teljesen, de kivívta azt is, hogy a külföld állandó érdeklődéssel kiséri törekvéseit. A világ nagy fogyasztási szövetkezeti központjai között 6-ik helyre küzdötte fel magát, a mely pozícióját előreláthatólag mindvégig meg is fogja tartani. A sikerek titka nézetünk szerint nem volt más,
54
55
minthogy vezetőiben kezdettől fogva megvolt az önzetlenség, az ügy iránti szeretet és az erős akarat, hogy ezen intézménynyel a magyar nép erkölcsi és anyagi boldogulását kívánják szolgálni. A tíz e s z t e n d ő derűs pillanatai. Hogy boszantották meg a szabadszállásiak a szatócsokat ? Nagy lelkesedés mellett alakult meg Szabadszálláson, ebben az ősi kún fészekben is a fogyasztási és értékesítő szövetkezet. Persze, hogy erre a szövetkezetre is ugyancsak agyarkodni kezdtek a falubeli meglehetős nagy számban levő szatócsok. Megindult az aknamunka, ámde a derék szabadszállásiak lelkesedésén és összetartásán hajótörést szenvedett minden szövetkezetellenes mozgalom. Végre elérkezett a szövetkezet megnyitásának a napja. Az áruk megérkeztek a «Hangyá»-tól. A szö-
vetkezet derék tagjai, hogy a szatócsoknak kissé boszus napot szerezzenek, az árukért 20 kocsival mentek ki a vasúthoz. Minden kocsi A sajógömöri szövetkezet háza. elébe csengőslovakat fogtak be s a hosszú kocsisor egypárszor végighajtatott Szabadszállás utczáin. Persze a 20 kocsit az érkező áruk nem igen töltötték meg, egy-egy kocsira legföljebb egy láda vagy egy hordó jutott. No de annál zajosabb és fényesebb volt az áruk bevonulása a szabadszállási szatócsok nem kis örömére. A szövetkezeti petróleum. Valamelyik dunántúli szövetkezetünk igen erős versenyt támasztott a falubeli szatócsnak. Minden árut jóval olcsóbban mért, de különösen igen olcsón adta a petroleumot úgy, hogy az egész falu népe a szövetkezetbe járt petroleumot venni. Hogy ezen a helyzeten változtasson, a szatócs merész tettre határozta el magát. Kidoboltatta, hogy ezentúl a petroleumot ő is olyan olcsón adja, mint a szövetkezet. A falu érdemes kisbirája hűségesen dobra ütötte is ezt a nagy újságot: — Közhírré tétetik, hogy a Weisz Salamon
A tiszadobi szövetkezet.
100
57
boltjában éppen olyan olcsón lehet petroleumot kapni, mint a szövetkezetben... Tram. Tram. Tram. Bum. Bum. Bum..., csakhogy az a petróleum nem ég, tette utána minden hirdetés után a viszonyokat alaposan ismerő kisbiró. *
Hirdetmény az alakuló közgyűlésről. Egyik nógrádmegyei faluban történt. A szervezés nagy munkája be volt fejezve, a mozgalom kezdeményezői a központ közbenjöttével megállapították az alakuló közgyűlés határidejét is. A jegyző uram, a ki az egész mozgalom élén állott, kiadta utasításba a kisbirónak, hogy dobolja ki faluszerte, miszerint az alakuló közgyűlés vasárnap lesz a helybeli iskolában s a gyűlésre el fog jönni a központ kiküldöttje is. A kisbiró uram meghallgatva az utasítást, elindult körútjára. Útközben azonban betéri a Salamon kocsmájába 1—2 deczire s valószínűleg ez volt az oka annak, hogy az alakuló közgyűlésről ilyen fajta híradást adott a falu népének: — Közhírré tétetik, hogy a ki tudni akarja, mit kell nekem most kidobolni, az menjen el és kérdezze meg a jegyző úrtól. *
A szakértő üzletvezető. Kétségtelen, hogy a «Hangya» kötelékébe tartozó fogyasztási szövetkezetek nagy részének szakképzett üzletvezetője van. Előfordult azonban igen sokszor az is, hogy az üzletvezető csak dicsekedni
tudott a szakértelmével, annak azonban még a nyoma is alig volt meg az illetőben. Ennek példája az alábbi eset: Bemegy egy öreg anyóka a szövetkezetbe és kér sárga festéket. A boltos ad neki valami sárgaszínű dolgot. Az anyóka nyugodt lélekkel elmegy, harmadnap azonban beállít nagy panaszkodva: — Micsoda festéket adott nekem az ú r ? Már két napja bekentem vele az ablakrámákat és sehogy sem akarnak megszáradni. A boltos ráförmedt : — Mit tehetek én róla, ha a «Hangya» ilyen A szentlőrincz-táplánfai szövetkezet háza. festéket küldött. No de csak jöjjön ide ellenőr, majd úgy megmondom neki a magam mondókáját, hogy tudom nem fogja zsebre tenni. Történetesen harmadnapra beállít egy ellenőr, a kit a boltos csakugyan megtámadott, hogy milyen rossz portékát küldött a «Hangya», különösen milyen gyalázatosan komisz a sárga olaj festék. Az ellenőr mentegetőzni próbál s végre is kéri, hogy a boltos mutassa meg a szóban forgó sárga festéket. Az üzletvezető benyúl a kiszolgáló asztal alá, a hová már félre is dobta a szóban forgó sárga fes-
58
(éket és az ellenőr nagy mulatságára előhúz egy üveg mustárt.
A fogyasztási szövetkezetek olyan társadalmi rétegek közé vitték be a kereskedelmi szakismereteket, a hol azelőtt halvány nyomait sem lehetett azoknak fölfedezni. Ma már egyszerű falusi gazdák, papok, tanítók, jegyzők stb. úgy ismerik a különböző kereskedelmi árúkat, mintha egész életüket valamelyik szatócsbolt falain belül töltötték volna el. Kezdetben ugyan döczögősen megy a dolog, de idővel annyira belejön egy-egy szövetkezet igazgatósága az árúismébe, hogy szinte gyönyörűség nézni. A kezdet kezdetére, a mikor a t. igazgatóság még jóformán csak óvodájába járt a kereskedelmi tudományoknak, jellemző az alábbi eset: Firneiszt rendelt a «Hangyá»-nak egyik fogyasztási szövetkezete. A firneisz szerencsésen meg is érkezik, ámde a hordóra annak tartalma nem a közhasználatú német nyelven volt fölírva, hanem magyarul: «kenczey>. A szövetkezet igazgatósága föl se bontja a hordót, hanem visszaküldi a «Hangyá»-hoz, s egyúttal ír egy dörgedelmes levelet, a melyben alaposan megleczkézteti az árúosztályt. — Mi firneiszt rendeltünk, nem pedig kenczét, — írja többek közt, máskor tessék jobban vigyázni.
A szarvasi gazdák szövetkezetének megnyitó ünnepe.
Az a bizonyos szakértelem.
61
100
A másik eset egy felvidéki szövetkezettel történt. Szalámit rendelt s alig hogy megérkezik az árú, azonnal levelet ír a szövetkezet igen t. elnöke és tudomására hozza a «Hangyá»-nak, hogy a küldött szalámi nagyon puha volt, bizonyosan nem volt megfőzve. Máskor semmi esetre se küldjenek nekik nyers szalámit. *
A «Hangya» felekezet. Egyik gömörmegyei szövetkezet jóizű beszédmodoráról hires igazgatója mondja a leltározás végett érkező ellenőrnek: — Tegnap is itt járt egy pesti úriember és nagyon biztatott, hogy rendeljek nála. Én azonban nem álltam kötélnek, mert mindjárt láttam annak az úrnak az orráról, hogy nem tartozik a «Hangya» felekezethez. *
Fogas kérdés. Nagy lelkesedés mellett alakították meg egyik gömörmegyei faluban a szövetkezetet s az alakuló közgyűlésen a tagok ünnepélyes fogadalmat tettek, hogy kizárólag csak a szövetkezetnél fognak vásárolni. Az alakuló közgyűlésen jelen volt azonban a szatócs is, a ki erre a fogadalomra azt kérdezi megütközve: — Hát én akkor miből élek? Egyik szövetkezeti tag a kérdésre a következő talpraesett választ adta:
Hogy ha a sírásó panaszkodik a miatt, hogy nem tud miből megélni, mert nincs halott, vajjon megteszi-e neki azt a szívességet, hogy meg fog halni? * Magyarosodunk. Nagy fejtörést okozott egyik felvidéki faluban a fogyasztási szövetkezet Kohn Salamon szatócsnak. Elkerülte a boltját mindenki. Persze minden szülő, mielőtt gyermekét a boltba küldte volna, ráparancsolt: — Erigy a szövetkezetbe. Végre is Kohn Salamon úr úgy oldotta meg a fogas kérdést, hogy megmagyarosította a nevét. Rövid idő múlva ott díszelgett boltja fölött az új czégtábla: Szövetkezeti Salamon
vegyeskereskedése.
Az élelmes szatócs. Egyik nógrádmegyei, Losoncz környékén fekvő községben minden elő volt készítve a szövetkezet megalakulásához. A központi kiküldött el is utazott s a mint Losonczon kocsira ülve igyekszik az illető község felé, szembe jön vele mintegy tíz szekér, megrakva aggodalmas arczú gazdaemberekkel. A «Hangya» kiküldöttjének föltűnt a nagy népvándorlás, megkérdezi az illetőket, hogy hova valók és hova igyekeznek. Az atyafiak megmondják. A központi kiküldött erre csodálkozva kérdi: De hát miért mennek maguk máma Lo-
62
63
sonczra? Hiszen maguknál ma van a szövetkezet alakuló közgyűlése? — Bánjuk is mi, Losonczon megbukott a népbank. Megyünk megmenteni a pénzünket. Ebédidőre azonban káromkodva tértek vissza az atyafiak és kisült, hogy a bankbukás hirét a helybeli szatócs koholta, hogy a szövetkezet tagjait távoltartsa az alakuló gyűlésről.
A harasztosi szövetkezet háza.
A szövetkezetek és az általános választójog. Egyik fogyasztási szövetkezetünk hitelezni szerető tagja hallott valamit az általános választói jogról s a többek között arról is, hogy egynémelyik embernek az általános választói jog életbeléptével három szavazata is lesz. Azt kérdezi egyik «Hangya»-ellenőrtől: — Jó-jó, ha már három voksa lesz az embernek, lesz-e azonban háromszoros hitel is a fogyasztási szövetkezetnél ?
A «Hangya» 1 9 0 7 - b e n . A mult évben mutatkozó nagy pénzügyi válság virágzó vállalatokat söpört el az egész világon, a «Hangya» azonban és szövetkezetei nemcsak hogy megállták helyüket a válságos időben, hanem tanújelét adták a folyton nagyobbodó pénzügyi erejüknek is. A veszély közeledtekor a «Hangya» vezetőinek első dolga volt a pénzügyi helyzet megszilárdítása. Maga a központ 600.000 koronával növelte alaptőkéjét, ugyanerre serkentette vidéki szövetkezeteit is és az eredmény meg is felelt a hozzá fűzött várakozásnak. A szövetkezetek száma szaporodott 127-tel, az évi forgalom 3 millióval, ügy hogy a mult év folyamán a «Hangyá»-nak szövetkezeteivel lebonyolított forgalma 12 és fél millió korona értékű volt. Az összes szövetkezetek forgalma pedig közel 30 millió korona értékű. Ennek a hatásnak egyik szembetűnő jele, hogy maga az Osztrák-Magyar Bank is megnyitotta tárczáit a «Hangya»váltóinak. Az osztrák-magyar monarchia legelőkelőbb pénzintézetének ez a ténye a legvilágosabban bizonyítja azt, hogy a pénzügyi körök elfogultsága és tartózkodása a szövetkezeti intézmények irányában hovatovább eltűnőben van. A mult év folyamán létesítette a «Hangya» a tisztviselők nyugdíj-intézetét. Ezzel a humánus intézkedésével bensőbbé akarja tenni azt a kapcsolatot, a mely közte és közel 200 főre rugó alkalmazottai között fennáll. A nyugdíj-intézet létesítése egyik kézzelfogható bizonyítéka annak, hogy a
65
64
magyar szövetkezetek nem csupán gazdasági, hanem erkölcsi czélok érdekében is munkálkodnak. Az üzleteredmény kedvező volt, úgyannyira, hogy a mult évben már vásárlási visszatérítést is adhatott a «Hangya» szövetkezeteinek. Erre a czélra az évi nyereségből 25.000 koronát fordít. Az évi nyereség 95.987 koronát tett ki. Ebből a rendes üzletrészek osztalékára 9915 koronát, az alapítványi üzletrészek osztalékára 39.000 koronát, az igazgatóság jutalékára 9598·77 koronát, tartalékalapra 29.916 koronát fordított, a többit pedig az üzleteredmény-számlán a jövő évre vitte át. A tartalékalap ily módon 120.000 koronára emelkedett. Az elmúlt év eseményei közé tartozik az ellenőri kerületek létesítése, ugyancsak a mult évben fáradozott a «Hangya» a folyó évben fölállított és fölállítandó vidéki központok előmunkálatain is. Az ellenőri kerületek létesítésével, nemkülönben a vidéki központok fölállításával fokozottabb mértékben elégítheti ki jövőben szövetkezeteinek igényeit, de egyszersmind hatékonyabbá teszi a szövetkezetek ellenőrzését, mely az eddigi sikereknek egyik legfőbb tényezője volt. A mult év folyamán jelentékeny erkölcsi és anyagi támogatásban részesítette a «Hangya» a vele rokon társadalmi és gazdasági szervezeteket. A jó példa ragadós volt, ugyanezt mondhatjuk el a «Hangya» kötelékébe tartozó számos szövetkezetről is. A szorosan vett üzleti tevékenységen kívül állandóan éber figyelemmel kísér intézetünk min-
den jelentősebb szocziális és gazdasági mozgalmat, így a többek közt küldöttség útján fejezte ki óhajtásait a készülő új szövetkezeti törvény javaslatra vonatkozólag, részt vett a kremonai nemzetközi szövetkezeti kongresszuson stb. A mult év folyamán fölvett kötelékébe 143 tagot, 244 rendes és 627 alapítványi üzletrészszel. A tagok száma deczember 31-én 995 volt, az üzlet-
A héthi-i szövetkezet háza.
részeké pedig 2242 rendes, 1135 alapítványi. Berendezett 122 új szövetkezetet, a régiek közül hiányos vezetés folytán fölszámolt 8, 7-et pedig ki kellett zárnia, miután a központ utasításait következetesen mellőzték. A működő szövetkezetek száma így a mult év végén 798 volt, vagyis 123-mal több, mint az előző év végén. A «Hangya» mult évi tevékenységét legáttekintőbben az alábbi számadások, fejlődését pedig az ezen számadások után közölt táblázatos kimutatás világítja meg a legbehatóbban.
100
67
Mérleg-
VAGYON Lapszám 102
Korona
Pénzkészlet
...
Árukészlet: Leltár szerint
...
...
... ...
...
fill.
...
Korona
44789
...
...
599678
TEHER
számla Lap-
fill.
Korona
szám
Alaptőke: Alapítványi üzletrészek .. — — 1132000 60 219100 Rendes üzletrészek — — ... 72
82
85 108 92 103 110 62
8 39 69
89
Erdélyi központ Nagy-Enyed
...
632133
Követelések: M. kir. postatakarékpénztártól ... Osztrák-Magyar Banktól Magy. Orsz. Közp. Takarékp.-tól — Szövetkezetektől folyószámlában Egyéb adósoktól ... ...
...
... ... ...
...
Tartozások: Árúkért folyószámlában 104 Egyéb hitelezőknek 109 118 Tisztviselők nyugdíjalapja
116498
—
966893
65
118052
19 1376770
1333099
21 Biztosítékok-
19
86
...
90084
...
...
...
86
128730 52
... — —
10240
—
23400
—
101 Berendezések értékcsökken, alapja : 1906. évi áthozat ... 1907. évi javadalmazás ... — Felesleg
...
—
... 1497629 39 599058 27 2096687 66
1100450
91
69765
82
4593958
85
...
- —
23400
—
6101
—
774681 76
66 Jelzálogkölcsön ... ... — ... — 736729
Ingatlan : intézeti árú- és bérház . Berendezések : Irodában és raktárban ... ...
64
1351100
58
596370
... ...
71
2759
fill.
—
95 Föl nem vett osztalékok ... ... —
Váltótárcza : Szövetkezetek váltótartozása Visszleszámítolva Tárczában Értékpapírok Letétek
172566
Korona
67
24 Tartalékalap 113
fill.
8448 62 18737 52
27186 14 95987 77
4593958 85
I
ti
68
69
Üzleteredmény-s z á m l a
VESZTESÉG Lapszám
Korona
Korona
fill.
Lap-
Korona
szám
111 Költségek: Iroda- és raktárbér . Adó Házfentartási k ö l t s é g e k . . . ... Nyomtatványok és könyvek ... Portó, sürgöny és telefon ... ... Fűtés és világítás... ... ... Biztosítás ... ... ... ... Különfélék.. ... ... ...
94 96
fill.
NYERESÉG
Ellenőrzési költségek: Ellenőrök fizetése és lakbére ... Vasúti jegyek és készkiadások Szövetkezetek hozzájárulása... ...
115 Tisztifizetések és lakbérek
...
...
27 Mult évi nyereség áthozat
__
12600 25691 8177 22373 15515 3782 3097 1193!
17 40 36 56 69 23 01
103198 42
56664 52279 108943 18623
55 05 60 89
90319 71
100 Nyershaszon árúkon 106 Kamat ...
68 Házbérjövedelem
23818 49
107 Jelzálogkölcsönkamat...
39824 78
119 Berendezések értékcsökkenése ...
18737 52
...
...
...
...
...
...
... ...
... —
Korona
fill.
3316 43 468894 54
... ...
49382 26
...
39431 50
189138 04
117 Propaganda
Felesleg
...
...
—
fill.
95987 77
561024 73
561024 73
71
70
fokozatos fejlődése
A forgalom 1898-ban 1899-ben Korona
1900-ban
1901-ben
1902-ben
Korona
Korona
Korona
Korona
19.049-72 61.856-82 111.984-06 Január — — 21.600-98 63.192-97 127.934-61 Február — — 66.157-36 145.990-21 27.071-82 Márczius — — 69-72399 163-140-45 19.783'Április — — 20.337-82 76.070-82 172.842-71 Május.— — 45404 25.889-44 96.798-38 185.732-37 Junius ... 452-74 30.230-56 102.358-36 191.539-46 Július 156-20 41.056-26 106.198-86 151.014-43 Augusztus Szeptemb. 3.542-58 51.530-30 115.439-30 162.595-58 Október ... 2.901-80 62.635-24 129.948-13 186.318-47 November 16.918-10 166.013-82 151.768-20 202.988-35 Deczember 25.031-56 77.639-56 185.934-60 235.777-38
156.095-67 167.560-55 180.946-84 214.404-72 249.966-59 272.576-45 278.71003 255.152-17 259.496-45 278.123-60 293.614-97 301.429-81
Összesen... 49.457-02 462.838-52 í1,225.440-79 2,037.858-08 2,908.077-85
Erdélyi
1898—1907.
1903-ban
1904-ben
1905-ben
1906-ban
1907-ben
1908-ban
Korona
Korona
Korona
Korona
Korona
Korona
383.202-74, 499.28853 580.496-28 786.941*14 1,008.254*06 429.348-28 532.780-44 605.573-17 813.98674 1,041.755*28 467.821-42!| 551.981*97 623.256-93 911.812-49 1,014.677*72 496.536-10! 563.935-21 677.872*37; 918*210-25 1,023.203*96 526.893-03 586.380-48 775.077-41 999.694*34 1,244.397*19 615.181-35 608.842*05 780.035-56 1,035.329-45 1,147.992-73 622.120-16 634.490-97 806.291 29 1,084.302-70 1,182.140*41 629.72960 643.671-36 824.922-88 1,126.125-08 1,142.277*01 677.894-78 650.058-58 854.723-71 1,138.535-35 628.941-50 683.09441 931.878-14 1,139.986-21 601.367-43 767.637-81 982.635*27 1,224.513*25 642.597-34 887.594-16 1,163.230 06 1,375.415-12 4,703.196-20 6,721.733-73 7,609.755-97 9,605.99307 12,584.852-12 230.053-62 283.423-83 339.260-23 371.861-06 384.676-19 391.07447 394.226-11 411.687-59 427.095-30 434.062-78 437.687-53 597.687-49|
közpon- tunk
forgalma. 1907-ben
1906-ban* korona
Január ... .... Február / ... Márczius ... Április... ... ... —• Május ... Junius Julius - ... Augusztus ... ... ... ... ... Szeptember ... .... ... .. ... ... Október ... ... November ... ... ... Deczember Összesen ... ... * 1906-ban csak április 16-tól kezdve.
korona
fillér
___ —
—
—
- -
22.895 79.325 70.566 81.307 79.230 91.171 97.803 102.605 119.256
10 23 61 58 64 50 26 29 31
744.161
52
Január Február Márczius - Április... — Május Junius... Julius — — Augusztus Szeptember ... Október November Deczember — Összesen
- — — — — - --- —
fillér
86.838 102.759 129.533 121.426 122.635 128.099 135.764 154.302 160.162 138.371 186.222 263.666
93 03 39 86 14 77 73 03 96 04 13 05
1,729.782
06
73
A mult évi k o n g r e s s z u s .
S
nagy érdeklődés mellett tartolták meg a «Hangya» kötelékébe tartozó szövetkezetek 1907. évi nagygyűlésüket, november hó 12-én az Országos Magyar Gazdasági Egyesület közgyűlési termében. Az érdeklődés legfőbb oka az, hogy ez a kongresszus volt hivatva állást foglalni a készülő új szövetkezeti törvényjavaslattal szemben, a melyet az igazságügyminiszter tekintettel a szövetkezetek körében mutatkozó, érthető nyugtalanságra, azóta máile is vett a napirendről. A kongresszust elnökünk Pallavicini Ede őrgróf, v. b. t. t. vezette. A földmivelésügyi minisztert dr. Róth Loránd miniszteri osztálytanácsos képviselte, míg az OMGE képviseletében Rubinek Gyula igazgató jelent meg. Jegyzőkönyvvezető dr. Dömötör László ügyész volt, a jegyzőkönyvet Németh Gábor és Emődy József hitelesítették. Elnökünk megnyitójában meleg szavakkal üdvözölte a nagyszámban megjelenteket, majd sajnálatát fejezte ki, Balogh Elemér vezérigazgató súlyos betegsége fölött, egyben hálát ad a Gondviselésnek, hogy az az orvosi műtét, a melynek kénytelen volt magát alávetni, szerencsésen sikerült s a javulás állandó, a mi azon reményre jogosít, hogy a vezérigazgató üdvös és buzgó tevékenységét a «Hangya» érdekében újra fölveheti. Az élénk helyeslés csillapultával következőleg folytatta beszédét: «A «Hangya» szövetkezet működésére és fejZOKATLANUL
lődésére vonatkozólag beszámolt az igazgatóság a «Hangya» közgyűlésén, azt hiszem tehát, hogy nem szükséges ezúttal arra kiterjeszkednünk, de mégis megemlítem azt, hogy a «Hangya» ügyköre folyton szélesedik, forgalma emelkedik s az egészséges fejlődés képét mutatja. Fölhívom azonban figyelmüket arra, hogy daczára azon nehéz viszonyoknak, melyek ujabb időben nem csak nálunk,
A sarudi szövetkezet.
de a külföldön is különösen a kis egzisztencziákat érintették érzékenyen, a «Hangyá»-t működésében ezek a viszonyok nem bántották, azokat minden nehézség nélkül kiáltotta. Tanulságos és följegyzésre méltó ez abban az irányban, hogy a «Hangya» és az ő kötelékében álló szövetkezetek egészséges alapokon állanak és nem veszik túlságosan igénybe a hitelt, hanem saját erejükből is r o h a m o s a n fejlődnek. Általában azt mondhatjuk, hogy hazánkban a szövetkezés az utóbbi időben igen szép lendületet vett és rohamos fejlődésnek indult. Ez vonatkozik,
JI
100
75
nem csak a «Hangya» kötelékéhe tartozó szövetkezelek terjeszkedésére, de a többi szövetkezetek, így az Országos Központi Hitelszövetkezet szövetkezetei s a Gazdák Biztosító Szövetkezetének fejlődésére is. Mindez csak arról győz meg bennünket, hogy Magyarországon egészbenvéve egészséges alapon fejlődik a szövetkezés ügye, bár vannak szórványosan szövetkezetek, a melyek a szervezetükben lévő hibák és helytelen kezelés folytán fölszámoltak, általában azonban helyes alapokon működnek szövetkezeteink és helyes vezetéssel igen szép eredményeket is lehet elérni. Ujabb időben több oldalról fölmerült a szövetkezelek működését szabályozó törvény módosításának ügye. Ez igen fontos kérdés elől ma már mi sem térhetünk ki, a «Hangya» igazgatósága ezcrt szükségesnek tartotta, hogy ezt az ügyet a mai kongresszus napirendjére kitűzze s abban álláspontot foglalj on». A tetszéssel jutalmazott megnyitó beszéd után
A kassaujfalusi szövetkezet.
Bernát István igazgatóságunk tagja számolt be a kremonai nemzetközi szövetkezeti kongresszuson szerzett tapasztalatairól. Különösen kiemeli azt a szíA bakai szövetkezet. ves fogadtatást, a melyben a világ minden részéről összesereglett kongresszusi tagokat az olasz földön részesítették. A kongresszus védője Cocco Ortu földmívelésügyi miniszter volt. A megnyitásnál maga Tittoni a hírneves olasz külügyminiszter mondott beszédet s a többek között azt a kijelentést tette, hogy sohasem szűnt meg hinni a szövetkezés jövőjében s örömmel hagyja el a politika terét, azért, hogy ezúttal teleszívja magát azzal az üdébb és tisztább levegővel, mely a tisztes szövetkezeti ideált körülveszi. Résztveit a kongresszuson Luzzatti, a szövetkezetek lelkes apostola is. Az első tárgy Svend Hogsbró dán közmunka miniszternek előadása volt arról, hogy Dánia erkölcsi és gazdasági fellendülését és társadalmi életének újjáalakulását mily nagy mértékben segítették elő a szövetkezetek. Előadásokat tartottak még Treub asszony a nők szerepéről szövetkezeti téren, Bertrand képviselő a belga szövetkezetek eredményeiről. — Bernát István igazgatónk előadásának gyakorlati eredményeként a következő határozati javaslatot terjesztette elő:
100 76
Mondja ki a kongresszus, hogy tekintettel azon előnyökre, a melyek a kisgazdákra az olcsóbb gépek, eszközök, műtrágyák stb. beszerzéséből erednek, az üzletkör ily irányú kitágítását szükségesnek tartja s bizottságot küld ki, a melynek föladata lesz e kérdéssel foglalkozva a gyakorlati megvalósítás érdekében javaslatait mielőbb megtenni. A határozati javaslatot egyhangúlag elfogadták. A következő előadó dr. Dömötör László, az igazságügyminiszter által kiadott új szövetkezeti törvényjavaslatot ismertette, egyúttal beterjesztett egy felirattervezetet, a mely beható bírálat tárgyává teszi a törvényjavaslat azon intézkedéseit, a melyek a fogyasztási szövetkezeteknek megtiltják, hogy nem tagoknak is árusítsanak. Előadó szerint ezen intézkedés elsősorban is jogfosztó és reactionárius, mert az ipartörvény minden magyar állampolgárnak, a kereskedelmi törvény pedig a szövetkezeteknek is teljes kereskedelmi szabadságot biztosít. De igazságtalan is a tervezett korlátozás, mert a szövetkezetek ugyanazon adózás alá esnek, mint a többi kereskedelmi társaságok, a törvényjavaslat pedig éppen azon jogok gyakorlását akarja a fogyasztási szövetkezetektől megvonni, a melyek a súlyos terhek elviselését lehetővé teszik. Önmagával is ellentétbe jut a javaslat, mert a többi szövetkezeteknek megengedi a nem tagokkal való kereskedést. Pedig éppen a fogyasztási szövetkezetek vannak ráutalva, hogy idegeneknek is árusíthassanak, mert nagyobb mennyiségben olcsóbban szerez-
hetik be az árúkat s így a tagoknak is olcsóbban adhatják. A kongreszszusra egybegyűlt szövet kezeteknek az érvényben levő A karczagi I. fogy. szövetkezet háza. kereskedelmi törvény alapján szerzett joguk is van az idegeneknek való árusításra, ha ezt most tőlük megvonják, a legtöbb szövetkezet kénytelen lesz fölszámolni, ami pedig az államkincstárra is nagy károsodással jár, mert a szövetkezetek, mint nyilvános számadásra kötelezett társaságok szigorúbb adózás alá esnek, mint az egyéni kereskedők. Azon téves jelszó, a mely a szövetkezetet kereskedelemellenes tendencziákkal gyanúsította, ma már komoly tényezők előtt hitelre nem talál, mert a szövetkezetek ma már a kereskedelemnek elsőrendű organumai. Az a kormány, a mely a hazai ipar és kereskedelem fejlesztését tűzte ki egyik főfeladatául, nem tagadhatja meg programmját egy oly szövetkezeti törvénynyel, a mely tönkretenné a szövetkezeti kereskedelmet. A fölirat arra kéri az igazságügyi minisztert, A vágbeszterczei szövetkezet háza.
100
hogy szövetkezeti törvényjavaslatában a fogyasztási szövetkezetek üzletkörére nézve a mai törvényes állapotot tartsa fönn. A föliratot a nagygyűlés egyhangúlag elfogadta, majd Bernát István és gróf Károlyi Mihály, valamint Meskó Pál szólaltak föl, külön-külön rámutatva a javaslat hibáira. Ezután Meskó Pál igazgatónk tartotta meg előadását a fogyasztási szövetkezetek munkásságáról. A humoros részletekben bővelkedő, nagy tetszéssel fogadott előadás különösen a hitelnyújtást ostorozza és azokat a teendőket szabja meg, a melyeket az igazgatóságnak és felügyelőbizottságnak szem előtt kell tartania, ha a szövetkezetet helyes irányban akarják vezetni. A tartalmas előadást szintén élénk vita követte, a fölszólalók közül kiemeljük Machovits Gyulát, a tardoskeddi fogyasztási szövetkezetünk igazgatósági elnökét, a ki a kongresszus élénk helyeslése közepette mutatott rá, mily előnyökkel jár a vezetése alatt álló szövetkezetnél a hitelezés teljes mértékben való kiküszöbölése. A kongresszust ezután Pallavicini Ede őrgróf néhány rövid szóval berekesztette. A déli órákban társasebéd volt a «Gambrinus» nagyvendéglőben. Az első felköszöntőt Machovits Gyula mondotta elnökünk őnagyméltóságára, a megboldogult lánglelkű Károlyi Sándor gróf méltó utódjára. Nagy tetszéssel fogadták Ivánka Oscar fölköszöntőjét is, a ki a Károlyi család egyik fiatal, de már is szép reményekre jogosító és nagy tevékenységet kifejtő tagját, gróf Károlyi Mihályt éltette.
79
Tetszéssel fogadott köszöntőket mondtak még Ivánka Oscarra, Bernát Istvánra, Meskó Pálra, majd Pallavicini Ede őrgróf köszönte meg a hozzáintézett meleg üdvözlést és kijelentette, hogy, a midőn a szövetkezeti mozgalomban tevékeny részt vesz voltaképpen csak a megboldogult gróf Károlyi Sándor erkölcsi végrendeletének végrehajtója kiván lenni. Arra kéri a megjelenteket, hogy kitűzött föladatainak elérésében támogassák őt teljes erejükkel. A lakoma közönsége végül meleg hangú táviratban üdvözölte betegen fekvő vezérigazgatónkat, Balogh Elemért. Délután a kongresszus tagjai a «Hangya» palotáját és a Gazdák Értékesítő Szövetkezete budafoki pinczegazdaságát tekintették meg. A k o n g r e s s z u s i határozatok végrehajtása.
D
előadása nyomán a nagygyűlés egyhangúlag elhatározta, hogy az előterjesztett feliratot, a melyben tiltakozik az ellen, hogy a szövetkezetek szabad elárusítási jogát törvényhozási utón vonják meg, küldöttségileg juttatja az igazságügyminiszter elé. A küldöttséghez csatlakozott a kongresszus minden megjelent tagja. Közel 500 főre rúgott az a hatalmas tömeg, a melyet Günther Antal igazságügyminiszter a képviselőház baloldali társalgó termében fogadott. A küldöttséghez csatlakoztak Majláth József gróf, Károlyi Mihály gróf főrendiházi tagok, Bernát István, Buday Barna, Emődy József, Laehne Hugó, Esterházy Móricz gróf, Ivánka Oscar, Lovászy Márton, Okolicsányi László, R. DÖMÖTÖR L Á S Z L Ó
80
81
Török Kálmán, Beniczky Ödön orsz. gyűl. képviselő. Jelen volt Wekerle Sándor miniszterelnök és Szterényi József államtitkár is, a kiket elnökünk ismertetett A kiskörei szövetkezet. meg a küldöttség czéljáról. — Pallavicini Ede őrgróf, Günther Antal igazságügyminiszterhez a következő beszédet intézte: «Nagyméltóságú miniszter úr! A «Hangya» kötelékébe tartozó fogyasztási és értékesítő szövetkezetek ma tartották országos kongresszusukat. A kongreszszus tanácskozásain alapos megbeszélés tárgyává tettük a Nagyméltóságod által kibocsátott új szövetkezeti törvényjavaslatot s úgy találtuk, hogy annak egyes szakaszai a fogyasztási szövetkezetekre nézve sérelmesek. így különösen sérelmes a 77. szakasz, mely megtiltja, hogy a szövetkezetek nem tagoknak is árusítsanak. Különösen e szakaszra hívjuk föl Excellentiád figyelmét, miután az alkalmas arra, hogy a szövetkezetek további fönnállássát veszélyeztesse. Bizalommal fordulunk tehát a kormányhoz és különösen Nagyméltóságodhoz azzal a meggyőződéssel, hogy A borsodszemerei szövetkezet háza.
a kormány sokkal inkább barátja a szövetkezeteknek, semhogy azok fönnállását veszélyeztetni kívánná. A medgyesegyházai szövetkezet háza. Ezzel a hittel nyújtom át Ecxcellentiádnak a kongresszus kérvényét». Günther Antal igazságügyminiszter a következőleg válaszolt: «Nagyméltóságú Őrgróf úr! Tisztelt Uraim! Köszönöm Excellentiádnak, hogy a küldöttséget hozzám vezetni szíves volt, köszönöm az önök szives üdvözlését. Én azon törvényjavaslat dolgában, melynek említett szakaszát önök sérelmesnek t a r t j á k , még állást nem foglaltam. A javaslat legközelebb szaktanácskozás tárgyát fogja képezni, a melynek az a czélja, hogy a minisztert fölvilágosítsa az egyes érdekelt köröknek véleményéről és álláspontjáról. Én csak annyiban biztosíthatom az urakat — amennyiben a szövetkezeti ügy az én szivemen is fekszik — hogy minden körülménynek s a szaktanácskozáson fölmerülő minden véleménynek gondos, alapos és A nagykázméri szövetkezet háza (első évben alakult).
6
100
83
lelkiismeretes mérlegelése után fogok csak állast foglalni ebben a kérdésben». A miniszter e határozott kijelentését élénk tetszésnyilvánításokkal fogadta a küldöttség. Jelezzük ezúttal, hogy a kilátásba helyezett szaktanácskozás még nem volt meg. A kongresszus Bernát István előadása kapcsán elfogadott határozatának végrehajtását illetőleg jelenthetjük, hogy a «Hangya» a folyó esztendőben ismét fokozottabb mértékben karolta föl gazdasági gépek, eszközök és műtrágyák értékesítését. A „ H a n g y a ” vidéki központjai.
A
kötelékébe tartozó fogyasztási szövetkezetek rohamos szaporodása nemcsak azok ellenőrzését, hanem azoknak árúval való ellátását is megnehezítette. A legtöbb fogyasztási szövetkezet a fő vasúti vonalaktól félreeső falvakban, a fővárostól távol eső vidéken alakult Míg ezeket a szövetkezeteket Budapestről kelletett árúval ellátni, addig azok csak nehezen bírták fölvenni a versenyt a falubeli, vagy környékbeli szatócsokkal, a kik közvetlen-közeiből, valamely nagy fogyasztási góczpontból szerezték be az árúczikkeiket. Épp így, ha valamely Budapesttől távolabb eső szövetkezethez kellett ellenőrt, akár mérlegkészítés, akár leltározás végett küldeni, az rendszerint az ide-oda való utazgatással elfecsérelte idejének javarészét. Ez a két körülmény érlelte meg a vidéki központok eszméjét. Már a «Hangya» fönnállásának «HANGYA»
harmadik évében szó volt ily központok fölállításáról, azonban csakis a 8. esztendőben lehetett végre megalkotni az első vidéki központot. Elsősorban is az ily központok ügyeinek ellátásához alkalmas, megbízható és szakértő tisztviselőket kelletett a «Hangyá»-nak nevelnie, másodsorban be kelletett várnia azt az időt, a midőn az ország egyes vidékein a szaporodó szövetkezetek önmaguktól határozzák meg a legalkalmasabb központi várost, az ily fiók ((Hangyák)) fölállítására. Az első vidéki központ Nagyenyeden létesült, 1906. április havában. A nagyenyedi közA zsuki fogy. szövetkezet háza. pont vezetése alá a Királyhágón túli szövetkezetek tartoznak. Két évi működése alatt a nagyenyedi központ minden tekintetben megfelelt a hozzáfűzött várakozásnak. Ennek a központnak a fölállításával elérte a «Hangya» azt, hogy még az erdélyrészi, — Budapesttől legmesszebb vidéken fekvő szövetkezetek is a «Hangyá»-tól szerzik be árúszükségletüket. Az erdélyi szövetkezetek egyrésze kocsin is megközelítheti Nagyenyedet, míg másik része a kolozsvár— brassói vasúti fővonalon, nemkülönben az abból 6*
85
84
kiágazó mellékvonalakon szállíthatja el Nagyenyedről a szükséges árúkat. A nagyenyedi központ már az első 9 havi fönnállása alatt 744.000 korona forgalmat bonyolított le. Az 1907. évben 1,730.000 koronára emelkedett ennek a központnak a forgalma és a folyó évben előreláthatólag az évi forgalom értéke jelentékenyen túl fogja haladni a 2 millió koronát is. A második vidéki központot Nagyszombatban állította föl a «Hangya». A nagyszombati központi árúraktár ellenőrzése és közvetlen vezetése alá 80, túlnyomó részben vágvölgyi szövetkezet tartozik. Ennek a központnak a fekvése is igen szerencsés. A szövetkezetek legnagyobb része szintén kocsin közelítheti meg a központi árúraktárt, de másrészt a vasúti összeköttetés is igen kedvező. A nagyszombati központi árúraktár forgalmának az értéke már az első hónapban meghaladta a 100.000 koronát, azóta folyton emelkedőben van. A nagyenyedi központ irodai és raktárhelyiségei a város legforgalmasabb helyén, a Kossuth Lajos-utczában van, míg a nagyszombati központé Kenyér-tér 48. szám alatt. Hasonló központi árúraktárak fölállítását tervezi a «Hangya» Miskolczon és Nagyváradon is. Az előbbinek előmunkálatait már meg is kezdték, úgy hogy előreláthatólag a jövő év első felében már meg is kezdheti működését, különösen, ha sikerül azt a nehézséget legyőzni, a mely eddigelé minden központ szervezésénél mutatkozott, hogy
Az alsósófalvai szövetkezet háza.
tudniillik csak a legnagyobb nehézséggel lehetett ezen központi raktárak részére alkalmas helyiségeket bérelni. A „ H a n g y a ” budapesti fiókja. a fogyasztási szövetkezetek leginkább városokban alakultak. A városi szegényebb sorsú iparos és munkás iparkodott legelőször is a szövetkezés erejével olcsóbbá tenni szükségleteinek beszerzését. A nyugati államokban ma is a legvirágzóbb szövetkezetek városok falain belül létesülnek. Magyarországon nem így történt. Nálunk elsősorban a falu népe látott erőteljesen a szervezkedéshez, a minek egyszerű magyarázata az, hogy a világtól elrejtett, kicsiny falvakban pusztított leginkább az árúuzsora, KÜLFÖLDÖN
87
86
ott, a hova a hatóságok, az uzsorát üldöző bíróságok, nemkülönben a társadalmi munka vezéreinek vizsgáló, kutató szeme nem igen látott el. Hozzájárult ehhez az a balhiedelem is, hogy a városokban sűrűbben föltalálható szatócsboltok egymás között oly erős üzleti versenyt fejtenek ki, a mely egyenesen kizárja azt, hogy a kereskedelmi élet tisztességtelen legyen. Ily körülmények között sokan azt hitték, hogy városokban fogyasztási szövetkezetekre nincs is szükség. Egy-két vidéki városban ennek daczára, főleg a mostohább sorsban lévő középosztály, a hivatalnoksereg megalkotta a maga fogyasztási szövetkezetét. Kolozsváron, Désen, Sárospatakon, Rimaszombatban stb. alakultak máig is jól működő szövetkezetek. Az 1905. év hozott e tekintetben lényeges változást. 1904. év végén merült föl a «Hangya» intéző köreiben az az eszme, hogy czélszerű volna a «Hangya» égise alatt a fővárosban is fogyasztási szövetkezetet alkotni. A fölvetett eszme csakhamar testet is öltött. Ugyanez év őszén Ivánka Oscar alelnök, Balogh Elemér vezérigazgató és dr. Pajor Ignácz, a Kölcsönös Állatbiztosító Szövetkezet vezérigazgatója a «Hangya» megbízásából Bécsbe utaztak, az ottani Allgemeine Consumverein és a Wiener I. Consumverein működésének és szervezetének tanulmányozása végett. A tanulmányukból levont tapasztalatokat részletesen megvitatta a «Hangya» igazgatósága és elhatározta, hogy lépéseket tesz egy a «Hangya» kebelében működő budapesti fogyasztási szövetkezet létesítése érdekében. Gróf Károlyi
Sándor, a «Hangya» elnöke minden egyes fővárosi kerület részére külön, önálló szövetkezetet akart létesíteni. Ezzel ellentétben a mozgalom megindítói csak egy szövetkezetet akartak alkotni, a mely a szükséghez képest, a főváros egyes helyein fiókokat állítana föl. Gróf Károlyi Sándor maga is belátta ez utóbbi terv czélszerűbb voltát, amire a szervezkedés oly serényen indult meg, hogy már az 1905. év első napjaiban megalakulhatott az új szövet-
A hontviski szövetkezet háza.
kezet, a melynek elnökévé Ivánka Oscart választották meg. Ugyanez év márczius havában megnyílt a szövetkezetnek József-kör úton az I. számú üzlete, a mely már az első esztendőben jelentékeny forgalmat tudott fölmutatni. A többi fiókok megnyitása gyors egymásutánban következett ezután s ma alig négy éves fönnállása után már is 15 fióküzlete van a ((Háztartásinak. A fióküzletek elhelyezése a következő : az 1. számú üzlet József-körút 63. szám alatt van, a 2. számú üzlet Király-utcza 83., a 3. számú
100
üzlet Óbudán, Fő-tér 5., a 4. számú üzlet VIL, Fogarasi-út 16., az 5. számú Újpesten, István-tér 20., a 6. és 7. számú üzletek Kőbánya, Jászberényi-út 17. és Kőbányai-út 31., a 8. számú II., Fény-utcza 1., a 9. számú üzlet Újpesten, Váczi-út 31., a 10. számú üzlet VIII., Kálvária-téren, a 11. számú üzlet Újpesten, István-út 1., a 12. Zugló, Angol-utcza 30., a 13. számú üzlet Boráros-tér 6. szám alatt van, ahol a központi igazgatóságnak is vannak helyiségei, valamint a raktárak és pincék. A 14. számú üzlet Budafokon, János-utca 1 szám alatt s végül a a folyó év augusztus havában megnyílt 15. számú, Váczi-utcza 63. szám alatt. A fióküzletek gyors szaporodása egyszersmind mértékfoka a szövetkezet forgalma gyarapodásának. Az első évben 14.826 korona volt az évi forgalom, a második évben már 196.000 korona értékű. A harmadik évben 626.000 korona értékű s végül fönnállása 4. évében 1,281.659 korona értékű forgalmat tudott lebonyolítani a «Háztartás». Megállapítható, hogy a «Háztartás» üdvös működésével a főváros közönsége rövid idő alatt megbarátkozott. Tagjai rendszerint a kisiparos és a hivatalnok osztályokból kerülnek ki. A szövetkezetbe való belépés semmiféle súlyosabb anyagi megterheléssel nem jár. Kétféle üzletrészei vannak és pedig 50 koronás rendes üzletrészek és 10 koronás vásárló üzletrészek. Az üzletrészeket havi részletekben is lehet befizetni, sőt a vásárló üzletrész értékéből mindössze 2 koronát kell befizetni, a fönnmaradó részt az esztendőnkint elosztásra kerülő
89
vásárlási visszatérítésből törlesztheti a tag. A rendes üzletrész egy szavazatra jogosít. Ugyanennyi szavazatot biztosít két vásárló üzletrész is. A «Háztartás»-nál való bevásárlást különösen kényelmessé teszi az, hogy a vásárolt áruczikkeket a legtávolabb eső helyre is házhoz szállítják. Jó ideig a «Háztartás» hivatalos helyiségei a «Hangya» palotájában találtak elhelyezést, a folyó
A hevesvisontai szövetkezet.
évben azonban átköltözött a Boráros-tér 6. számú új házba. Ugyancsak a folyó esztendőben több lényeges, az ügykezelés előnyére való szervezeti átalakuláson ment keresztül, a melyek életbeléptével remélhető, hogy a «Hangyá»-nak ezen budapesti fiók szövetkezete csakhamar a fejlődés oly magas fokára jut, mint amilyenen vannak azok a külföldi nagy városi szövetkezetek, a melyek mintájára a «Háztartás» létesült.
91
100
A fogyasztási s z ö v e t k e z e t e k n e m z e t k ö z i b e v á s á r l ó központja.
A
nemzetközi szövetkezeti kongresszus oly értelmű határozati javaslatot fogadott el, hogy a világ nagy fogyasztási szövetkezetei egyesüljenek az árakat oly annyira megdrágító erkölcstelen szövetkezések (trustok és kartellek) ellen. E czélból létesítsenek egy nemzetközi közös bevásárlási központot. A kremonai kongresszuson felvetett ezen eszmét örömmel karolta föl mindenki, a ki tudatában van a fogyasztási szövetkezetek nagy hivatásának. A kongresszus bizottságot is küldött ki, hogy a megalakítandó nemzetközi nagy bevásárlási központ előmunkálatait végezze. A kongresszusnak ezt a bizottságát ez év junius nyolczadikára hivták össze Newportba tanácskozásra. Azóta Hágában is volt értekezlet. A bizottságot legközelebbi gyűlésre a «Hangya» Budapestre hívta meg. A nemzetközi közös bevásárló központ létesítésétől nem nagy idő választ el. Megvalósulása nem csupán a fogyasztási szövetkezeteknek lesz hasznára, hanem egy-egy állam termelésének is. A fogyasztási szövetkezelek révén a kiviteli kereskedelmet is erkölcsi tartalommal lehet megtölteni, ép ügy, mint a kereskedelem többi ágát. Viszont kedvező üzleti összeköttetések révén a nemzetközi bevásárló központ egy-egy államnak termelési feleslegét a jövőben a lehető legkedvezőbben fogja tudni értékesíteni. A nemzetközi bevásárló központnak egyelőre KREMONAI
az alapszabályait fogják megvitatni a különböző államok nagy fogyasztási szövetkezetei. Remélhetőleg az alapszabályok fölött sokáig nem fog a vita húzódni, a kik át vannak hatva ez intézmény nagy jelentőségétől, sietni fognak minden akadályt elhárítani a megvalósulása elől. A hágai értekezlet egyúttal elhatározta azt is, hogy a kiküldöttek útján fogja tanulmányoztatni, mely árúczikkek lennének a bevásárló központ révén legelőnyösebben az egyes fogyasztási szövetkezetek által kicserélhetők. A «Hangya» e tekintetben a szükséges előtanulmányokat már megtette és összeállította azoknak az árúknak a jegyzékét, a melyekre nézve Magyarország kivitelre képes. Legnagyobb szerepet e jegyzékben természetesen a mezőgazdasági termékek viszik. Borunk, búzánk, malomipari termékeink, húsneműek, gyümölcs és háziipari termékek képezik ama főbb czikkeket, a melyeket leginkább szállíthatunk a világ többi nagy fogyasztási szövetkezetei részére. Természetes dolog, mielőtt e központ megvalósulna, szükségünk lesz elsősorban a termelők megfelelő szervezésére, a mi annyit jelent, hogy iparkodnunk kell egy-egy mezőgazdasági, vagy háziipari termékből annyi egynemű árút 'produkálni, hogy az megfeleljen egy-egy nagy fogyasztási szövetkezeti központ forgalmi igényeinek. így a többek közt a bortermelés teréről ki kell küszöbölni azt a régi rossz szokást, hogy egy-egy szőlőhegy gazdái annyi féle bort állítsanak elő, a hányan vannak. Ugyanígy vagyunk a gyümölcstermelés terén is, jövőben lehetőleg kevés fajta, de kiváló minőségű és
100 92
nagy tömegű gyümölcsöt kell termelni. Ha mindezt sikerrel megvalósítanánk, akkor a nemzetközi bevásárló központnak egyik legfőbb bevásárlási piacza Magyarország lenne. A «Hangya» ezen nemzetközi központ előmunkálatai tárgyában folyó tanácskozások alkalmával a következő indítványt tette: 1. Kéressék föl a Nemzetközi Szövetség, hogy egy nemzetközi árjegyzéket bocsásson ki, melyből kitűnnék, hogy az egyes fogyasztási szövetkezetek központjai mily czikkeket képesek exportálni. Az árjegyzék egyelőre a nemzetközi bulletin kapcsán jelennék meg. 2. Fölkérendők a fogyasztási, szövetkezeti központok, hogy ezen nemzetközi árlap számára az exportálandó czikkek árait árváltozások föntartásával, az árlap megjelenése előtt legalább egy héttel, a Nemzetközi Szövetség tudomására hozzák. 3. Kéressenek föl a fogyasztási szövetkezeti központok, hogy a Hágában összehívni tervezett értekezletre a főbb export czikkekből mintákat küldjenek. Ezekből a bizottság szakemberei az árjegyzéknek megfelelő mintakollekcziót állítanának össze, melyet utóbb minden központ megszerezne. 4. Föl kéretik a Nemzetközi Szövetség, hogy a nemzetközi bevásárlók ügyeinek
előmozdítása, megkönnyítése és megbeszélése végett évenkint, esetleg többször is gyűléseket tartson olyképen, hogy azok egy bizonyos sorrendben mindig másmás szövetkezeti központ székhelyén tartassanak meg, hogy így a szövetkezeti központok kiküldöttei a helyszínén tájékozódhassanak egyes kiviteli czikkekről. 5. Ennek kapcsán javaslatba hozom, hogy a hágai értekezlet után megtartandó legközelebbi gyűlés Budapestre hivassék össze. A «Hangya» központ erre vonatkozó meghívását a szövetkezet képviselői a newporti értekezleten bemutatják. 6. Indítványozom végül azt, hogy a nemzetközi bevásárlásoknál fölmerülendő esetleges vitás kérdések, a mennyiben azok az érdekelt felek által kölcsönös jóakarattal elintézést nem nyernének, ne tereitessenek birói útra, hanem ha a felek is hozzájárulnak, terjesztessenek ezen értekezletek elé, a hol a Nemzetközi Szövetkezetek képviselői, a kik többnyire szakemberek, hivatva volnának azokban a felekre kötelezőleg végérvényesen dönteni.
94
A f o g y a s z t á s i s z ö v e t k e z e t e k társadalmi gazdasági munkája.
A
és
rejlő óriási anyagi és erkölcsi erőt sehol a világon nem gyümölcsöztetik annyi sokféle és nemes czél érdekében, mint Angliában. Az angol nép lelkesedik a szövetkezeteiért, az angol szövetkezetek szinte nélkülözhetlen társadalmi tényezőkké fejlődtek. Az üdvös kezdeményezések a szövetkezetekből indulnak ki, a társadalmi mozgalmaknak a szövetkezet szokott a központja lenni. Nálunk Magyarországon az igazi szövetkezeti szellem, a melyet az angol nép fölmutathat, csak lassan tud kifejlődni. Vannak azonban biztató jelek, a melyek azt bizonyítják, hogy hovatovább Magyarország is méltó lesz nyugati szomszédjaihoz. Vannak fogyasztási szövetkezeteink, a melyek munkássága igazán példaképül szolgál, a melyek megmutatják azt, mi mindent lehet elérni egy szövetkezet segélyével, mi mindenre vállalkozhatnak a szövetkezetek, ha vezetőjükben megvan a kezdeményezés bátorsága, tagjaikban a szilárd összetartás, az eszme iránt való lelkesedés. A «Hangya» kötelékébe tartozó szövetkezetek közül különös elismeressel kell megemlékeznünk az ürményi fogyasztási és értékesítő szövetkezetről. Ez a szövetkezet a «Hangya» létrejötte előtt alakult s csak később csatlakozott a «Hangya» központhoz. Alaptőkéje kezdetben csekély volt, a tagok azonban az évi nyereséget minden esztendőben SZÖVETKEZÉSBEN
Az ü r m é n y i szövetkezet bolthelyisége és raktára.
hozzácsatolták a tartaléktőkéhez, ezenkívül a szövetkezetet valóságos takarékpénztárnak tekintették, a melyre rábízták megtakarított filléreiket gyümölcsöztetésre, úgy hogy ma az ürményi szövetkezetnek közel 3—400.000 korona vagyon áll rendelkezésére, a melylyel nem csak nagyszabású vállalkozásokba kezdhet, hanem amiből messzemenő áldozatokat tud hozni emberbaráti és kulturális czélokra, a gazdasági szakképzettség fejlesztésére. Az ürményi szövetkezet ma 8 fióküzlettel dolgozik. Árúkészlete állandóan 40—50 ezer korona értékű, az évi forgalma pedig meghaladja a negyedmilliót. Mielőtt a fogyasztási szövetkezet létrejött volna, a község lakói megalakították a hitelszövetkezetet. A két szövetkezetnek közös a vezetősége, elnöke dr. Tóth Károly uradalmi orvos, a ki fáradhatatlan munkás életét teljesen a szövetkezeteinek és az azzal kapcsolatos vállalkozások fellendítésére szentelte.
MM
97
96
Az első nagyobb szabású vállalkozás, amibe a szövetkezet kezdett, az egy hat holdas mintaszőlőtelep létesítése volt. Az ürményi határt szinte tönkretette a fillokszeravész. A szőlők parlagon hevertek, a fogyasztási szövetkezet volt az első, mely egy nagy darab területet újjá telepített. S vájjon mi volt ennek a következménye? Azóta ez a szőlő termőre fordult, mintaszerű kezelését messze földről jönnek tanulmányozni, az ürményi gazdák pedig a példán fölbuzdulva évről-évre több elpusztult szőlőterületet telepítenek újra. Ha csak ez volna az egyetlen eredménye az ürményi fogyasztási szövetkezet működésének, már is el lehetne mondani róla, hogy nem hiába létesítették. Azonban a szövetkezet itt még nem állt meg. Hogy a saját és tagjainak szőlőtermését minél kedvezőbben tudja értékesíteni, pezsgőgyárat állított föl. Ez a vállalat még csak a kezdet kezdetén van, de már is meglehetős vevőkört szerzett. A gazdasági haladásért folytatott munkálkodása a szövetkezetnek lépten-nyomon megnyilatkozik. A szövetkezet tart egy jó fajta tenyészbikát a község részére. Van a szövetkezetnek szikvízgyára. Ha eladásra kerülő birtokról vesz tudomást, azt iparkodik megszerezni a maga részére, hogy azután kisebb részletekben ismét visszajuttassa a földet vásárolni kivánó kisgazdák kezére. A szövetkezeti parczellázás tehát régóta ismert dolog Ürményben. Általában, ha valami birtok, vagy ház, vagy ingóság kótya-vetyére kerül, a hitel vagy fogyasztási szövetkezet embere szintén megjelenik az árverésen s
ha egyebet nem, annyit mindig sikerül elérnie, hogy a dobra ütött jószág ne kerüljön potom pénzen az árverési hiénák kezébe. Legtöbbször maga a szövetkezet veszi meg, ily módon körülbelül hat háznak jutott már birtokába, a melyet aztán vagy kedvező fizetési föltételek mellett újra elad, vagy pedig saját czéljaira fölhasznál. Az egyik házat berendezte gabonaraktárnak s a tagok termését értékesíti ennek segélyével nagyban. A másik háznál jövedelmező fatelepe van. Épület- és tüzelőfával kereskedik kielégítő haszonra. A gazdasági előrehaladást szolgálja a két szövetkezet kezdeményezésére létrejött gazdakör is, ahol télen ismeretterjesztő gazdasági szakelőadásokat szoktak rendezni, hasonló czélokra alakult egy legényegylet is, a melynek a szövetkezet vezetősége külön épületet ajándékozott. Hogy a nép értelmi színvonalának emelésére mi mindent tesz a szövetkezet, arra nézve jellemzésül elég annyit mondani, hogy a falu négy néptanítója közül kettőt a fogyasztási szövetkezet fizet. A szövetkezet működése azonban még ebben sem merült ki teljesen. Van Ürménynek mintaszerűen berendezett kórháza, a melyet szintén a fogyasztási szövetkezet tart fenn a szövetkezet által kezelt alapítványok segélyével. íme látjuk ezekből, hogy a szövetkezésben rejlő óriási anyagi és erkölcsi erőt mennyi nemes és hasznos czél érdekében lehet gyümölcsöztetni. Igaz ugyan, hogy az ürményi szövetkezet sikereinek a titka leginkább az, hogy elnöke dr. Tóth Károly 7
98
egy hosszú élet munkáját szentelte neki teljesen községe anyagi és erkölcsi felvirágoztatásának. Az ő legnagyobb érdeme abban van, hogy a szövetkezeteket föl tudta e czélok elérésére eszközökül használni s az elért eredmények legvilágosabban megmutatják azt, hogy az eszközök kitűnően beválnak. Amit tehát meg lehetett Ürményben csinálni, meg lehet másutt is. Nincs az országnak talán egyetlen községe se, a hol valamely gazdasági vállalkozásra ne volna elegendő jó talaj s bizony nincs az országnak egyetlen községe se, a melynek lakói rá ne lennének utalva mostoha sorsuk javítására, erkölcsi viszonyaik nemesbítésére. Elfogultság nélkül állíthatjuk, hogy Ürmény községben meglátszik a szövetkezetek munkája. Az udvarházakból emelkedő jólét mosolyog felénk, a falu lakói illemtudóak, szelid erkölcsűek lettek, a falu határán igazán meglátszik a folyton gyarapodó gazdasági szaktudás, a belterjes gazdálkodásra való fokozatos áttérés. Amint említettük azonban, az ürményi szövetkezet nem az egyetlen, a mely hivatását dicséretesen tölti be. Elismeréssel kell megemlékeznünk a többek közt az újmalomsoki szövetkezetről is, a mely Kovács István elnök vezetése alatt állandó fejlődést mutat. Ez a szövetkezet is felkarolta a gabona értékesítését s már az elmúlt esztendőben 11.345 korona értékű búzát és rozsot értékesített a tagok javára. Kiválóan jól működő szövetkezet a somorjai is, a melynek lelkes vezetője Irányi Jenő polgári iskolai tanár. A szövetkezet mult évi forgalma megközelítette a 100.000 koronát. A somorjai szövetkezetnek
99
legutóbbi érdeme, hogy a szövetkezeti üzletvezetők kiképeztetésének honosította meg igen gyakorlati és előreláthatólag sok haszonnal járó módját. Kiválóan jól működő szövetkezet Somogy megy ében a lábodi, a melyet gróf Széchenyi Aladár vezet ugyanabban az igazi szövetkezeti szellemben, melyet az ürményi szövetkezet vezetésénél tapasztalunk. A somogy-
A somorjai szövetkezet.
megyei szövetkezetek közül igen jó a Frick Lajos vezetése alatt működő mikéi szövetkezet is. Hasonlót mondhatunk a komárommegyei kürti szövetkezetről is. Egyik legjobban működő szövetkezete a «Hangyá»-nak a Sopronmegye himódi, a melyet Németh Gábor plébános, a «Hangya» igazgatósági tagja vezet a legnagyobb körültekintéssel és odaadással. Ezzel a szövetkezettel szinte versenyre kél a nyitra7*
100
megyei tardoskeddi szövetkezet, a melynek Machovics Gyula elnökben igazi emberbaráti érzésekkel és szocziális szellemmel megáldott vezetője van. Ki kell emelnünk továbbá a tiszasasi szövetkezetet is, a melyet Kovács János jegyző és Nagy Gábor földmives gazda vezetnek elismerésreméltó igyekezettel. Az évről-évre való fejlődést tekintve, valamint a tagoknak szövetkezethez való ragaszkodását alig van jobb szövetkezete a «Hangyá»-nak, mint a Ziskay Imre plébános vezetése alatt működő szölgyéni szövetkezet. Ugyanezt mondhatjuk a pozsonymegyei szentmihályfai szövetkezetről, a melynek Herbst Mihály plébános az odaadó gondos vezetője. Nem kisebb dicsérettel emlékezhetünk meg a Puskás János jegyző vezetése alatt működő Fehérmegye tordai szövetkezetről. Nagy forgalmú és kiválóan jól működő szövetkezet Pozsony vármegyében a TaU'os és vidéke szövetkezet, a melyet Ambruska Lajos és Krisztinus János igazgatósági tagok vezetnek dicséretreméltóan. A hevesmegyei jobb szövetkezetek közül említést érdemel a Róth Sándor uradalmi pénztáros vezetése alatt álló kompolti szövetkezet. Konrád Ödön községi jegyző szocziális tevékenységét dicséri a «Hangya» lóczi szövetkezete. Egyik legrégibb és legjobb szövetkezet a mezőkövesdi, a melynek évi forgalma 184.000 koronára rúg. Ezen szövetkezet igazgatóságának tagjai közül Papp J. Istvánról, Lipták Istvánról és Lukács Jánosról kell megemlékezni a legnagyobb elismeréssel. A pestmegyei szövetkezetek közül egyik legjobb a boldogi szövetkezet, a melynek lelke Kepes József
101
gazdálkodó. Gróf Széchenyi Frigyes odaadó buzgóságát és a szövetkezeti eszme iránt való lelkesedését tapasztaljuk a somogyin egyei barcsi szövetkezetnél. A biharmegyei szövetkezetek közül különösen a furtai szövetkezetről emlékezhetünk meg dicsérően, a melyet Erdélyi Mihály tanító vezet
A himódi szövetkezet liáza.
egyetértően a szövetkezet igazgatóságávaL A turóczmegyei szövetkezetek közül a Holbay Lajos plébános vezetése alatt működő felsőstubnyai szövetkezetünk szintén egyike a legjobbaknak. Végül még két borsodmegyei szövetkezetet említünk meg, és pedig Csurgay Árpád vezetése alatt működő felsőnyárádit, nemkülönben a Bartányi Károly plébános által szervezett és mintaszerűen vezetett emődi szövetkezetet,
100
103
a melyeket példaképül állíthatunk többi szövetkezeteink elé. A midőn a fenti szövetkezetekről megemlékeztünk, nem akartuk azt mondani, hogy a többi szövetkezetek kevésbé jók. Örömmel mondhatjuk, hogy szövetkezeteink túlnyomó része elismerésre méltó munkát végez, a melyért mindenkor megérdemelné a dicséretet. Többé-kevésbé mindenhol a szövetkezet képezi a falu emelkedésének alapját és mozgató erejét. Vannak azonban oly szövetkezetek, a melyek vezetőjük kiváló gyakorlati érzéke, buzgósága és emberies gondolkozása folytán kiemelkednek az alapszabályok alkotta szűk határok közül és minden eszközt, minden alkalmat megragadnak ahhoz, hogy tagjaik erkölcsi és anyagi jólétét fokozzák. Ezek közé tartoznak a fentebb említett szövetkezetek, ezek érdemlik meg leginkább, hogy például állítsák őket valamennyi szövetkezetünk elébe. A fogyasztási s z ö v e t k e z e t e k é s a háziipar.
A
kötelékébe tartozó szövetkezetek tudvalevőleg nemcsak fogyasztási, hanem egyszersmind értékesítő szövetkezetek is. Az értékesítés terén csaknem minden szövetkezetünk tud több, kevesebb eredményt fölmutatni. Szövetkezeteink értékesítő jellege leginkább abban domborodik ki, hogy tagjaik mezőgazdasági és háziipari termékeit üzlethelyiségükben árúsítják. Különösen nagy menynyiségü, tagjaiktól vásárolt bort hoznak a szövetkezetek forgalomba és ha kellő statisztikai adatok«HANGYA»
kai rendelkeznének, kétségtelenül be lehetne igazolni azt, hogy a fogyasztási szövetkezetek a magyar bor értékesítésének legszámottevőbb tényezői. Hasonló szép eredményeket mutathatnak föl a szövetkezetek a háziipari értékesítés terén is, sajnos azonban, az értékesítésnek az ágát még eddigelé csak kevés szövetkezetünk karolta föl. Két okból szenteltünk külön teret e könyvben a háziiparnak. Rá akarunk elsősorban mutatni arra, hogy a népjólét előmozdításának mily hatalmas rugója a háziipar. A téli keresetben szűkölködő földmívelő nép új jövedelmi forráshoz jut az esztendőnek ama részében, amikor más munkára alkalom nincs. Azokban a községekben, a hol elsajátították egy-egy háziiparág egyszerű ismereteit, szinte rohamosan megváltoznak a gazdasági viszonyok. Eltekintve attól, hogy az állandó kereset révén megszűnik az időszakonkint jelentkező Ínséges állapot, a mely rendszerint előfutárja a fülig való eladósodásnak és tönkre jutásnak: már az a körülmény is indokolttá teszi a háziipar fölkarolását, hogy ennek a révén ki lehet küszöbölni egy-egy faluból a renyheséget, tétlenséget, a miről már az ókori népek azt mondták, hogy az ördög nyugovó párnája. Az alkalom is igen kedvező, hogy szövetkezeteink apostolai legyenek a háziiparnak. A kormány anyagi támogatásban részesít minden oly szervezetet, a mely a háziipart meg akarja honosítani, vagy annak értékesítését föl akarja karolni. A «Hangyá»-nak két szövetkezete mutathat föl
105
100
eddigelé szép sikert a háziipari értékesítés terén. Az egyik a Kalotaszeg vidékén levő magyarbikali, a másik pedig a biharmegyei henczidai. Mindkét községben már régóta foglalkoznak háziiparral. Magyarbikaion a fafaragást és a hímzést, az úgynevezett varrottasok készítését űzik szorgalmasan, Henczidán pedig a szalmafonást s a szalmakalap készítést. A készített tárgyak értékesítése persze mind a két helyen egész az utolsó időkig rendszertelen volt. Azóta azonban, mióta a fogyasztási szövetkezetek vették a dolgot kezükbe, máris jelentékeny javulást lehetett e téren tapasztalni. Úgy a magyarbikali, mint a henczidai szövetkezet átveszi a készítményeket szabott áron s értékét rögtön készpénzben kifizeti, míg az előtt vagy az uzsora százalékkal dolgozó közvetítő kezébe jutott a készítmény, vagy annak értékesítésével várni kellett a legközelebbi vásári alkalomig. Újból figyelmébe ajánljuk tehát az elmondottakat szövetkezeteinknek. Alig van az országnak része, a mely ne volna alkalmas talaj a háziipar egyik-másik ágának. A szövetkezetek első föladata az, hogy a készítményeket megszabott árért átveszik a háziiparosoktól és értékesítik. Ezen törekvésükben szövetkezeteinket, amint mondottuk, nemcsak a kormány, de a központ is melegen fogja támogatni, főleg akkor, ha sikerül megalkotni a külföldi nagy fogyasztási szövetkezeti központok segélyével a nemzetközi közös bevásárló szervezetet, a melynek révén jóformán minden háziipari terméket a legjobb áron lehetne értékesíteni külföldön is.
Üzletvezetők kiképeztetése. szövetkezet, a melyiknek több-kevesebb l \ baja ne lett volna már az üzletvezetőjével. Általában véve úgy áll a dolog, hogy a kereskedelmileg szakképzett egyének nevelése máig szövetkezetellenes volt. A szövetkezetek pedig nem nélkülözhetvén a kereskedelmileg szakképzett egyéneket, kénytelenek voltak különösen az első időkben olyan egyéneket boltkezelőkül alkalmazni, a kik új állásukba bizonyos ellenséges indulatot, a szövetkezeti mozgalom bizonyos lekicsinylését vitték magukkal. Innen származott minden baj, a melyen teljes mértékben javítani nem is fogunk tudni mindaddig, a mig a szövetkezetek boltosaikat nem maguk nevelik maguknak. Erősen hisszük, hogy az új generáczió, a mely a szövetkezetek légkörében nő fel s a mely szövetkezeteknél szerzi meg kereskedelmi szakképzettségét, más szemmel fogja nézni a kereskedelmi élet ezen tényezőit, több lesz benne a ragaszkodás, különösen ha tekintetbe vesszük azt, hogy a «Hangya» épen a kötelékébe tartozó szövetkezetek kezdeményezésére most fárad oly intézménynek a létesítésén, a melylyel a szövetkezeti boltosok és egyéb alkalmazottak aggkori és nyugdíjbiztosítását óhajtja megvalósítani, miáltal azoknak alkalmat nyújt, hogy teljes egzisztencziájukat kössék hozzá a nekik kényért adó szövetkezetekhez. Mindezeket megelőzve, azonban már kezdettől fogva rajta volt a «Hangya», hogy az üzletvezetőkérdést kedvezően oldja meg. A «Hangya» különöALIG VAN
_
106
sen a földmives osztály figyelmét szerette volna a szövetkezeti boltkezelői pályára ráterelni. A mi földmíves népünkben vajmi kevés az üzleti szellem, a kereskedelmi szakismeret, holott ma az üzleti verseny és az értékesítés problémájának ezen vajúdó korszakában szinte égető szükség volna, hogy a kisgazdaosztály tagjai elsajátítsák a kereskedelem gyakorlati részét: az áruismét, az üzleti összeköttetések kihasználását, kereskedelmi levelezést, a kereskedelmi könyvek vezetését stb., a mely ismereteket, ha korábban megbírta volna szerezni a falusi társadalom egy-két tagja, bizony-bizony nem szipolyoztak volna ki annyi falut a romlott portékával és mérgezett pálinkával dolgozó szatócsok. Hogy e czélt elérje a «Hangya», régebben megfelelő anyagi segítség nyújtásával egyes vidéki nagyobb szövetkezeteinél képeztetett ki földmives gazdákat. Ujabban pedig a budapesti «Háztartás»szövetkezetnél ad alkalmat az arra hajlandósággal biró kisgazdáknak a kereskedelmi szakismeretek elsajátítására. Fölhívjuk ez okból a szövetkezetek vezetőit, ha községükben tudnak oly kisgazdát, a ki 1 -2000 korona biztosítékkal rendelkezik s hajlandó magát szövetkezeti boltkezelőnek kiképeztetni, tudassák ezt a «Hangyá»-val, a mely készséggel elhelyezi azokat a «Háztartás» egyik-másik fiókjánál. A kiképeztetés költségeit természetesen az illetők viselik, de ezzel ellentétben a ((Hangya» a legközelebbi üresedés esetén készséggel elhelyezi őket valamely vidéki szövetkezetnél. A szövetkezeti boltkezelők kiképeztetésének
107 «
igen életrevaló eszméjét vetette föl legutóbb Irányi Jenő, a somorjai szövetkezet igazgatója is. Ő tudniillik a polgári és középiskolák igazgatóságai útján fölhívta a tanuló ifjúságnak azt a részét, a melyik legalább 4 polgári vagy középiskolai osztályt végzett, hogy lépjenek a szövetkezeti alkalmazotti pályára. Az így jelentkezett ifjak az egyes szövetkezeteknél nyernek elhelyezést, a hol alapos kiképeztetést nyernek mindazon ismeretekben, a melyek egy-egy szövetkezeti bolt vezetésére szükségesek. (Valóban kívánatos volna is, ha szövetkezeteink a szövetkezeti bolt kezelői pályára emigy hajlandóságot mutató iíjakat alkalmaznák s igyekeznének őket szeretetteljesen, alaposan kiképezni mindazokban az ismeretekben, a mit ma egy kereskedőtől megkívánnak. Mi legjobban tudjuk, hogy kereskedőkre szükség van. Neveljünk mi magunk kereskedőket magunknak abban a szellemben, a mit hirdetünk s a mit követünk. A «Hangya» vezérigazgatójának megjegyzése.) Fölszabadulás után egy darabig mint fizetéses segédek működnek a szövetkezeteknél, ezután pedig, ha van bennük hajlandóság, bent a központnál nyerhetnek magasabb kiképeztetést, úgy, hogy idővel vagy mint <(Hangya» ellenőrök, vagy mint egyéb központi alkalmazottak kapnak biztos kenyeret. A kiképeztetés egész ideje alatt az ellátást, indokolt esetben, a ruházkodás költségeit is a szövetkezet fizeti. Szövetkezeteinknek időnkint tudomására hozzuk a «Szövetkezés»-ben a 4 középiskolát végzett
108
tanonczokul ajánlkozó ifjak nevét. Erős a reményünk, hogy a somarjai szövetkezet ezen életrevaló eszméjének a gyakorlati életben sok hasznát fogják látni. Az említett módokon kívül is gondja lesz rá a «Hangyá»-nak, hogy más irányban is megkisertse a szövetkezeti üzletvezetői kérdés helyes megoldását. Bizunk benne, hogy maga a földmivelési kormány, a mely annyira barátja a szövetkezeti mozgalomnak, nem fog visszariadni az anyagi áldozatoktól sem, hogy ezt a kérdést mielőbb dűlőre vigye.
GYAKORLATI TANÁCSOK. Az alább következő fejezetben a gyakorlati irányú útbaigazítások egész sorozatát adjuk szövetkezeteinknek. Ezek a tanácsok vonatkoznak úgy az árú megrendelés, mint az árú kezelés, könyvelés stb. körüli teendőkre. Könnyebb áttekintés végett ezen gyakorlati tanácsokat betűrendben csoportosítottuk s jelezzük, hogy ezután megjelenő kiadványainkban mindig újabb-újabb sorozatot fognak találni a szövetkezetek vezetői. Ezáltal rövid idő múlva egész kátéjához jutnak, úgy a szövetkezeti boltkezelők, mint a szövetkezeti vezetők a mindennapi életben előforduló gyakorlati értékű szakismereteknek. Alapszabálymódosítás. Ha valamely szövetkezet alapszabályait kívánja módosítani, a következő uton járjon el: A közgyűlési hirdetményben közzé kell tenni az alapszabályoknak azt a §-át, a melyet a szövetkezet meg akar változtatni, nemkülönben a módosítandó szöveget is. Az alapszabályokat csak szabályszerűen összehívott, határozatképes közgyűlésen lehet megváltoztatni. A módosított alapszabályokat be kell
100
111
mutatni a kir. törvényszéknél. Az alapszabályokra 21 koronás bétyeget kell ragasztani, a másolatokra 1—1 koronást, végül a mellékletek minden ívére 30 filléres, a kisérő beadványra pedig 1 koronás bélyeg kell. Apróbb h i á n y o k . Kisebb térfogatú czikkeket, mint pl. egy tuczat hajtű, horgolótű stb. stb., rendszerint valamely másik czikknek a dobozába helyezzük, elkerülendő azok elkallódását. Szövetkezeteink azonban ezt sokszor nem igen veszik észre, hanem reklamálnak, holott küldeményeink tüzetes átvizsgálása után megtalálják azt. Árjegyzéki árak. Általában összes árlapjainkban föltüntetett árak mindenkor kötelezettségünk nélkül értendők az időközökben bekövetkezhető árváltozásokra. Áruk átvétele a vasútnál. Átvétel előtt a szállítmány egyes darabjainak (collik) minéműségét és számait a fuvarlevéllel össze kell hasonlítani. Ezzel elkerüljük az egyes és minduntalan ismétlődő collik elcserélését, valamint azt, hogy 1—2 collival kevesebbet vegyünk át. Gyakran kapunk reklamácziót, hogy küldeményünkből egyik vagy másik tétel, a melyet fuvarlevél szerint pontosan föladtunk, hiányzik, holott annak átvételét a czímzett már elismerte a vasútnak. Ilyen eset-
ben nem tehetünk semmit; ha véletlenül elő nem kerül a vasúton, úgy elvész kárpótlás nélkül. A gyanús vagy sérült csomagokat hivatalosan azonnal le kell mérni s a sérülés vagy kár neméről jegyzőkönyvet kell fölvenni az állomásfőnöknek. Fontos a göngyöleten látható erőszakot vagy sérülést, pl. dongatörést, zsákszakadást, ládatörést stb., a fuvarlevélen elismertetni az állomási közeggel, mert ennek a kereset folyamán nagy hasznát veszi az érdekelt. Azon állomásokon, a hol hasonló esetek sűrűn fordulnak elő, tanácsos minden alkalommal hivatalos mérlegelést eszközölni. Ez mindössze néhány fillérbe kerül. Áruk e g y s z e r r e való szállítása. Azon szövetkezetek, melyek állomásaiktól messze esnek, az árúknak egyszerre való föladását szorgalmazzák. Ez azonban nem mindig lehetséges, mivel a szövetkezeteinknek szükséges összes árúkat nem tarthatjuk mind raktáron, hanem azok egy részét, részben a jutányosság szempontjából, direkt a termelő forrástól irányítjuk. Az ilyen különböző helyeken föladott küldemények persze még akkor sem érkezhetnek meg egyidőben a különböző távolság miatt, ha valamennyit ugyanazon napon is adták föl. Egyes czikkekből a gyárak készletet nem tartanak, mint pl. gyufa, kefeárúk, meszelők stb. s e miatt késik az expediczió, másik helyen a túlhalmozott megrendelés ennek az oka, az elintézés pe-
112
113
dig a beérkezés sorrendjében történik. A bajon a kocsifuvar megtakarítása szempontjából — némileg azáltal lehet segíteni, hogy megvárják, míg a rendelt árú körülbelül mind az állomásra érkezik 1 s akkor küldenek érte. A tűzveszélyes árúkat azonban, mint petróleum stb., azonnal el kell vitetni, mert azok rögtön és magas fekbér alá esnek. Borkezelés. A hordóborokat megérkezés után 8—10 napig hűvös helyen vagy pinczében kell tartani. Ha nagy melegben vagy nagy hidegben szállították, úgy lovább is. Megérkezés után azonnal meg kell vizsgálni a hordót, vájjon egészen teli van-e. Ha nincs, színültig meg kell tölteni, mert különben megvilágosodik, sőt meg is eczetesedik. Legjobb a hordót egyszerre lefejteni. Ha apránkint fejtünk le a hordóból, ne felejtsünk el sohse kénezni, mert különben megromlik a bor. A palaczkozásnál a következőkre kell figyelni : Három évnél fiatalabb bort csak akkor palaczkozzunk, ha a palaczkba fejtett mennyiség 8—15 nap alatt elfogy. Hosszabb idő múlva megtörik a bor. Különösen, ha a palaczkborraktárnak más a hőmérséklete, mint a pinczének. Egyéves bort csakis rögtöni fogyasztásra lehet palaczkozni. Nem szabad a bornak fagypont alatti hőmérsékletű helyen lenni mert 5—6 fok hidegben a bor megfagy. 1
Ezt az értesítőlevelekből lehet konstatálni.
Ha a bornak lefejtés után nagyon sok alja marad, legczélszerűbb megszűrni; többféle borszürő van; igen dicsérik Herzog Sándor csáktornyai vasúti vendéglős borszürőjét, a melyet 40 koronáért lehet kapni s a melylyel a bor alját az utolsó cseppig kristálytisztára lehet szűrni. Ezt a szűrőt nemcsak bor, hanem más egyéb italok szűrésére is lehet használni. A bor alját seprőpálinka főzésére használják föl. Előfordul az is, hogy a bor megbarnul. Ennek az oka az, hogy vagy éretlen fürtökből készült, vagy pedig az új bort olyan hordóba szűrtük le, a mely nem volt eléggé tiszta. Az újbor bámulását úgy lehet megszüntetni, ha a bort levegővel hozzuk érintkezésbe. A fejtőedénybe vékony sugárban kell önteni, még pedig úgy, hogy a csurgás alá nyirfaseprőcskét tartunk. Az így lefejtett bort gyöngén kénezett tiszta hordóba tegyük el, míg csak használatba nem kerül. Bortisztítás. A hordóból lefejtett bornak az alja zavaros s ezért a szövetkezetek rendszerint 4, 5, lü, sőt ennél több litert is leírnak az üzletvezető terhéről. Hogy a szövetkezeteket ily módon károsodás ne érje, legczélszerűbb az aljabort megszűrni. B ő r k e n ő c s , kókuszzsír. Bőrzsírt és kókuszzsírt táblákban, ellentétben az előbbiekkel, a nyári hónapokban lehetetlen szál8
113
115
lítani a hőség miatt. Elfolyik útközben s a mellett még a többi árút is bemocskolja s azokban kiszámíthatatlan kárt tesz. A bőrzsír szállítható esetleg bádogdobozkákban, a kókuszzsír pedig 5 kg.-os bádogszelenczében, de mindkettő úgy megdrágítja az árút, hogy az a legtöbb helyen nem volna versenyképes. A bőrkenőcsből tehát tavaszszal fedezzék a szövetkezetek a nyári hónapokra való szükségletet is. Ezen időszaki szállítási nehézségekre a «Szövetkezés»-ben is föl szoktuk hívni szövetkezeteink figyelmét, mégis megesik, hogy jórészük egyik vagy másik árút nélkülözni kénytelen bizonyos időre. Pedig nagy hátrányára van minden üzletnek, ha valamely, különösen keresettebb árúczikkből nem tudja fogyasztóit kielégíteni. Czitrom- é s n a r a n c s k e z e l é s . Gyakran előfordul szövetkezeteinknél, hogy a czitrom és narancs megromlik, megrothad, vagy megpenészedik. Hogy ezt kikerüljük, mindjárt a megérkezés alkalmával kiválogatjuk az egészségeseket a romlottaktól s lehetőleg állványokon szétrakjuk úgy, hogy egyik a másikkal ne érintkezzék. Időnkint persze megvizsgáljuk, nincs-e közöttük elromlott, vagy romlásnak induló, ezen aztán iparkodunk mielőbb túladni,
Czukor. A konkurrenczia által ezen gyakran reklámnak fölhasználni szokott árúnál, a melynél sok esetben jó, ha 100 kg. után 1—½ korona marad meg haszonnak, fontos tudni azt, hogy 500 kg.-ot meghaladó rendeléseket már direkt a gyárból szállítunk, mely esetben az ára 100 kg.-onkint ½ koronával olcsóbb, mint ha azt budapesti rak!árunkból küldenénk. A gyárban föladott czukrot bérmentve küldi a gyár, de az egységárhoz hozzászámítódik a 100 kg. után járó, Budapest és a rendeltetési állomás közötti fuvardíj, mivel a czukorkartel értelmében a Magyarországba szállított czukrot mind budapesti paritással (értékkel) adják el. Innen van az, hogy direkt szállítmányoknál az egységár sohasem egyezik az árjegyzéki vagyis a budapesti árakkal. A Budapest és a rendeltetési állomás közötti fuvart a kartel értelmében még azon vevőnek is meg kell fizetni, a ki a czukrot saját fuvarosával viteti el valamelyik gyárból. Kivételt képeznek a nyugati megyék, a melyek a külföldi konkurrencziára való tekintettel, külön árkedvezményben részesülnek és a legközelebbi külföldi gyártól való fuvart fizetik. Némely szövetkezetünknél félreértésre és reklamáczióra ad okot azon körülmény, hogy a koczkaés törött czukrok ládáján a számlázott 50 kg. súlylyal szemben 49 kg. jelzés áll. A tiszta czukormennyiség a ládában tényleg 49— 49½ kg. csak, mivel a gyárak ép úgy, mint a süvegczukrot, papir8*
113
117
ral együtt mérik s a 49 kg. jelzés csupán az adózás alapjául szolgál. A boltosnak természetesen számlázott súlyban adandó át, mivel ő is papírral méri tovább s így vesztesége nincs, a mennyiben a csomagoláshoz szükséges zacskóval és egyéb papírral nincs megterhelve. Eczetsav. Az eczetsavat üvegballonokban szállítjuk. A ballon szalmával bélelt, fedélnélküli vesszőkosárba van helyezve s néha előfordul, hogy szállítás alatt a ballon megsérül vagy összetörik. Hogy szövetkezeteinket megóvjuk az esetleg bekövetkezendő kártól, az eczetsav értékét költségükre törés ellen biztosítjuk. Ha valamely szövetkezethez törve érkezik, úgy a fuvarlevelet ki kell váltani s az állomási közeggel a tényállást, t. i., hogy útközben eltört, vagy megsérült, a fuvarlevélre reá kell Íratni. Ezt azután még hivatalos bélyegzővel is igazolni kell. A fuvarlevél azután a «Hangyá»-hoz küldendő be a biztosítás megtérítése végett.
igazgatóság szigorúan utasítsa a boltosokat, hogy az üzlethelyiséget naponta többször is felöntözzék és felsöpörjék s az állványokra, kiszolgálóasztalra stb. leülepedett port letörüljék. A szövetkezetek szerezzenek be higiénikus köpőcsészéket s a bevásárlókat szoktassák arra okkal-móddal, hogy a köpőcsészéket használják. Talán mondani is fölösleges, mennyire visszatetszést szül az, ha a boltos a papírzacskót a szájával fújja föl, ha az élelmiczikkeket puszta kézzel fogdossa össze... Előbb talán petróleummal babrált s a nélkül, hogy a kezét megmosta volna, közvetlen utána szalámit vagy sajtot mér ki. Az ilyen portékából nem kérünk. Tessék villával vagy papirossal hozzányúlni az élelmiczikkhez. A csomagoláshoz csak tiszta csomagolópapirt szabad használni. Kézzel beírt, vagy pedig ujságpapiros nemcsak egészségtelen csomagolópapiros, de nem is tetszetős. Helyénvaló dolog, ha minden szövetkezetben állandóan készen van mosdóvíz, törülköző és a szappan. Évi m é r l e g .
Egészségügyi követelmények a szövetkezetekben. A természetes ész és a jó ízlés magától ráutalja a szövetkezeti vezetőket, a szövetkezeti üzletvezetőket, hogy a szövetkezeti boltban mindenkor törekedjenek az egészségügyi követelményeknek eleget tenni. Nincs undorítóbb, mint a piszkos, söpretlen üzleti helyiség, a melyben minden lépésre valóságos porfelhő száll az ember tüdejére. Az
Évi mérleget az üzletév zártával kell készíteni. Az évi mérleget a szabályok szerint a «Hangya» ellenőrei készítik a szövetkezeteknek. Az ellenőrök munkáját rendkívül megkönnyítik a szövetkezetek, ha a könyveket pontosan vezetik, ha idejekorán beszerzik az idegen czégek számlakivonatait, ha a künlevőségek jegyzékét összeállítják s lehetőleg az összes üzleti könyveket deczember 31-én lezárják. Szükséges továbbá úgy a kiadási, mint a bevételi
100
119
tételek okmányainak összegyűjtése és rendbeszedése. Az évi mérleg készítése alkalmával az igazgatóság 1—2 tagja álljon rendelkezésére mindig ellenőreinknek, hogy a szükséges fölvilágosításokat megadhassák. Az évi mérleget a központnak kell felülvizsgálás végett föl terjeszteni s csak azután lehet közgyűlést egybehívni, a mely a mérleget jóváhagyja. F u v a r l e v e l e k felülvizsgálása. A «Hangya» külön szakképzett tisztviselőt alkalmaz a vasúti fuvarlevelek felülvizsgálására és az esetleg hibásan fölszámított fuvardíjak visszatérítésének kieszközlésére. A szövetkezeteknek tehát teljesen fölösleges a napilapokban sokszor hirdetett fuvarlevélfelülvizsgáló irodákkal összeköttetésbe lépni. Ez pénzbe kerül s eredménye nincs annyi, mintha a fuvarlevelet a «Hangyá»-hoz küldik be. F u v a r l e v e l e k kiállítása. Sok bajnak volt az okozója már az is, hogy a szövetkezetek a «Hangyá»-hoz visszaküldött árúknak fuvarleveleit helytelenül vagy hiányosan töltötték ki. A «Hangya» megérdemli a szövetkezeteitől, hogy haszontalan, fölösleges munkát ne okozzanak. A fuvarlevelek hiányos kiállítása onnan származik, hogy a szövetkezetek a fuvarlevél kiállítását rábízzák a vasúti személyzetre. Eltekintve attól, hogy ezért külön illetéket is kell fizetni, már csak azért is tanácsos, hogy a fuvarleveleket a
szövetkezet valamelyik igazgatója, vagy az üzletvezető töltse ki, mert a körülményeket s a visszaküldendő árúk minőségét ők ismerik a legjobban, nem pedig az a fuvaros, a ki a vasúthoz szállítja az árúkat. Legjobb azért, ha minden szövetkezet 10—12 fuvarlevél-űrlapot beszerez, annak a rovatai szinte maguktól megmagyarázzák, mit kell beléjük írni. A föladó a következő rovatokat tölti ki; czím, rendeltetési állomás, esetleg az útirány. Példák a kitöltésre : «Hangya» Budapest, Közraktár-utcza 34. Budapest-dunaparti teherpályaudvar. Ez a kitöltendő rovat a fuvarlevél felső baloldalán van, közvetlen ez alatt vannak azok a rovatok, a melyeket szintén a szövetkezetnek kell kitölteni. Az egyes rovatok czimei: 1. jel és szám. Ide be kell írni azt a számot, vagy azokat a betűket, a melyek esetleg a ládán s hordón találhatók. Ha esetleg a ládán nincs semmi jel vagy szám, egyszerűen annyit kell e rovatba írni: czím. Ez annyit jelent, hogy a ládának az ismertetőjele a czímzettnek a neve. A második rovat: darabszám. Itt be kell vezetni szám szerint, hány darab csomagot adott föl az illető szövetkezet. A harmadik rovat: a csomagolás neme. Ebbe a rovatba bele kell írni, vajjon láda, hordó, csomag, zsákba stb. van-e a visszaküldött árú csomagolva. A következő rovat: tartalom. A küldemény tartalmát mindig részletesen kell feltüntetni ilyenformán: 140 liter pálinka, vagy 25 darab öntöttvaskapa, vagy 50 kg.
100
121
rizs stb. stb. A következő rovat: valóságos elegysúly. A szövetkezet maga is lemérheti a visszaküldött árút a ládával együtt s odaírhatja, mennyi annak a súlya. A vasút úgy is utána méri és külön szintén följegyzi a súlyt. Valamivel alább a következő rovat van: szállítási érdek bevallása. Ezt kitölteni fölösleges, legföljebb akkor kell, ha igen értékes küldeményt küld vissza a szövetkezet. Ez esetben ebbe a rovatba kell beírni betűkkel a küldemény értékét, illetőleg azt az összeget, a mit a szövetkezet kapni akar érte, ha a küldemény esetleg elvész. Ki kell tölteni továbbá a fuvarlevél felső jobb sarkán levő rovatokat. Nevezetesen ide be kell írni, bérmentve, vagy bérmentetlenül, utánvéttel, vagy utánvét nélkül küldi-e a szövetkezet a szóbanlevő csomagokat vissza. Végül, a mi a legfontosabb s a miről a szövetkezetek leginkább elfeledkeznek, a fuvarlevél jobboldali legalsó részén ki kell tölteni a dátumot s minden egyes esetben oda kell nyomni a szövetkezet bélyegzőjét. E nélkül a czímzett nem tudhatja, kitől származik a szóbanforgó küldemény. Gesztenye k e z e l é s e . Több szövetkezetnél előfordult az, hogy a gesztenye a megérkezés után 2—3 hétre megromlott. Oka ennek a helytelen kezelés. A gesztenye nyers gyümölcs. Nem szabad tehát úgy tartani, hogy megfülledhessen. Tehát zárt ládában sohase tartsuk a gesztenyét. Még ha zsákban, kosárban, vagy szellős
tartályban helyezzük is el, akkor is minden harmadik nap meg kell forgatni s időnkint tanácsos szétteregetve szellőztetni (de nem kiszárítani). Az így gondozott gesztenye, ha különben egészséges volt, semmiesetre sem romlik meg. Gyufa. Gyufából a gyárak nem tartanak készletet, minélfogva a szállítás 4—6 hetet, sőt gyakran 2—3 hónapot is vesz igénybe, ajánlatos tehát a rendeléseket jó előre föladni. Árjegyzéki áraink a budafoki, győri és a temesvári gyár készítményeire vonatkoznak. Hiányok. Rendkívül sok kellemetlenség merül föl a vasúti szállítás alatt előforduló hiányok és súlyveszteségek miatt s ezek ellen a védekezés igen körülményes. Különösen hordóban szállított árúknál, ezek között is inkább az olajoknál és a könnyen száradó szalonna és zsírnál áll elő leginkább súlyveszteség vagy apadás. Ha azután a küldemény hiánynyal jut el a szövetkezethez, azonnal érkezik a központba egy levél, hogy a hiányt térítse meg, pedig sem mi nem vagyunk hibásak, sem esetleg az illető gyár, vagy szállító, a ki az árút továbbította és a vasútnak átadta, hanem rendszerint a vasút. Ha a küldemény a számlázott súlyban átadatott a vasútnak, akkor az már a czímzetté s annak a veszélyére is utazik (lásd a hivatalos fuvarlevelet). A fölmerült hiányok és károk igénykere-
122
sete nem kis utánjárást követel s azután a MÁV., vagy valamely másik érdekelt vasútintézet természetesen igyekszik minden egyes esetben kibújni a kártérítés alól. Ismeretes tény, hogy a vasút közegei a szállítás tartama alatt kíméletlen módon bánnak a küldeményekkel, dobálják stb. Bizonyítja ezt az a körülmény is, hogy a legtöbb ilyen természetű panasz azon állomásokról érkezik, a hova az árú többszöri átrakással utazik. Fölszólamlás esetén persze az illető vasúti közeg válasza az, hogy : hibás volt a hordó, vagy egyéb burkolat a föladáskor és az okozta a veszteséget, vagy az, hogy az árút a vasút átvételkor nem mázsálta le stb. A tájékozatlan átvevőnek ezzel sok esetben sikerül kiszúrni a szeméi, de a dolog lényegében nem úgy áll. Elsősorban hibás vagy hiányos göngyöletben árút továbbításra át sem vesz a vasút, hanem ha ilyet észlel, azonnal visszaadja a föladónak; a csomagolás hiánya tehát nem képezhet kifogást, hanem ha az illető küldemény sérült, úgy ez csak útközben állott elő. Az sem szolgál mentségül, hogyha az árú nincs utánmérlegelve, mert a mit a vasút fuvarlevél szerint továbbításra átvett, ugyanazt a fuvarlevélben feltüntetett súlyban tartozik kiszolgáltatni. Kivételt képeznek súlyveszteségre a hordókban szállított folyadékok, ezeknél csurgás czimén 2% van engedve és csak ezen felüli hiányért szavatol, továbbá a gyorsan száradó kenőcsök, szalonna, zsír stb., ezeknél szintén 2% van engedve apadás czimén.
123
H i á n y o s árú burkolata. Számottevő súly- vagy darabhiányok esetén az illető árú burkolatát (csomagolópapír, vagy zacskó) nem szabad elhasználni vagy eldobni, hanem meg kell őrizni, mivel a tényállás kiderítéséhez arra sok esetben szükség van s ha kéznél van, esetleg bizonyítékot szolgáltat a reklamáczióhoz. Illetékfizetés. A szövetkezeti alkalmazottak fizetése után másodfokú bélyegilletéket kell fizetni. (Hogy mennyi ez a másodfokú bélyegilleték, az bármelyik naptárban megtalálható.) A szövetkezeteknek nem szabad bevárni, míg az adóhivatalok az illetékfizetésre fölszólítják, hanem január hó folyamán minden körülmények között be kell azt fizetni az illetékes kir. adóhivatalnál. E czélból két példányban kimutatást kell szerkeszteni, a melyen rajta kell lenni az alkalmazott nevének, havi fizetésének és a fizetés után járó másodfokú bélyegilletéknek, annyiszor, a hányszor az illető a mult esztendőben fizetését fölvette. Az illetéket készpénzben kell leróni, az adóhivatal nyugtát ad róla. Kékítő, á s v á n y v i z e k , tinta. Kékítővíz, tinta és ásványvizek a téli hónapok alatt nem szállíthatók, mivel teljesen ki vannak szolgáltatva a fagynak s megtörténhetik — a mint már meg is történt — hogy csak üvegdarabok ér-
125
100
keztek meg a ládában. Ezen czikkekből ősz végével olyan mennyiséggel kell ellátni magát minden szövetkezetnek, hogy tavaszig hiányt ne szenvedjen, mert fagyban egyáltalában nem küldjük, még rendelésre sem. K e r e s e t b e a d á s a a vasúthoz. A hivatalosan konstatált kár behajtásánál az eljárás a következő: 1. a föladó számlájával igazolni kell a hiányt szenvedett küldemény mennyiségét és értékét, 2. külön bélyeges számla irandó a tényleges veszteségről, 3. benyújtandó a fuvarlevél, 4. — ha van — a hivatalos mérlegjegy. Ezen négy okmányt néhány sor kíséretében a leadó állomáson kell beadni. A reklamáczióhoz szükséges számlákat az általunk szállított árúkra kívánatra mindenkor megküldjük. Ugyanez áll útközben teljesen elveszett, vagy súlyos sérülés miatt ki nem váltható árúkra nézve is. Ha a keresetet bármily okból elutasítanák, úgy ez megfölebbezhető, vagy pedig az összes visszaadott mellékleteivel beküldendő a «Hangyá»-hoz további eljárás végett. Fenti tanácsainkat minden szövetkezetnek különös figyelmébe ajánljuk, annál is inkább, mivel útközben beállott hiányokért vagy károkért nem szavatolunk sem mi, sem más föladó. Kocsikenőcs. A kocsikenőcshordó tarasúlyánál mindig differenczia van; hogy az ebből származó reklamácziók-
nak elejét vegyük, közöljük, hogy az összes gyárak uzusszerűleg a 300 kg. súlyon aluli hordóknál a bruttó súly 10%-át, ennél nagyobb hordóknál pedig 30 kg.-ot állapítanak meg tara czimén s ugyanannyit is rónak le, tekintet nélkül a tényleges súlyra. Ezen esetleges különbözettel számolni kell s a kalkulácziót ennek figyelembevételével kell eszközölni. K o n y h a s ó s - z s á k o k visszaváltása. Az üres zsákok visszaváltásánál a bánya kopás czimén darabonkint 15 fillért levon a fölszámított értékből. Azon szövetkezetek azonban, melyek a sót direkt a bányából kapják, elkerülhetik ezen értékcsökkenésből eredő veszteséget azáltal, ha a rendelés alkalmával zsákjaikat megtöltés végett beküldik azon sóbányához, melyből a sót állandóan kapják. Ez esetben azok nem lesznek külön fölszámítva. A beküldés mindig a rendelés idejében eszközlendő s a megrendelőlevélen ezen körülmény világosan kiírandó. Közgyűlési meghivók. A kereskedelmi törvény értelmében a közgyűlést csak nyolcz nappal lehet a «Szövetkezés»-ben való hirdetmény közzététele után megtartani. Tanácsos ezért a meghívót 10—14 nappal előbb a «Hangyá»-hoz beküldeni, hogy az kellő időben megjelenhessék a «Szövetkezés»-ben. Úgy a rendes, mint a rendkívüli közgyűlésnél hirdetményt kell közzétenni.
100
127
Liszt, korpa. Ezek a folytonos árhullámzásoknak leginkább kilett tőzsdei czikkek. Gyakran előfordul, hogy a hirtelen árváltozások miatt egyes szövetkezetek az árak miatt fölszólalnak. Tájékozásul közöljük, hogy a számlázásnál alkalmazandó árakra nézve a megrendelés beérkezésének napján érvényben levő árak az irányadók, tekintet nélkül arra, hogy a föladás vagy a számlázás napjáig a napiár magasabb vagy alacsonyabb lett. Marhasó. Ennek szállítására nézve ugyanaz áll fönn, a mi a konyhasóra, azzal a különbséggel, hogy szállítási díjtétele olcsóbb s a Máv. állomásaira 100 métermázsán alul bármily mennyiségre ugyanaz a fuvar 100 kg.-ként, vagyis nincs különbség darabáru és fél vaggonrakomány között. A marhasó 5 és 10 kg.-os préselt koczkákban, továbbá 5, 25 és 50 kg.-os zsákokban kerül forgalomba s a megrendelésben világosan kiírandó, hogy milyen beosztásban vagy csomagolásban kívánják. A marhasó zsákjait a bányák nem fogadják vissza, de azokat külön föl sem számítják. A marhasó a konyhasóval együtt kombinálva sohasem küldhető. Egyiket a másikkal fél vagy egész vaggonrakományra kiegészíteni nem lehet. Ezt különösen figyelmébe ajánljuk minden szövetkezetnek, mivel megrendelésüket még ma is sok eset-
ben így írják át, holott föntiek alapján azok kivitelét nem eszközölhetjük. M e g r e n d e l é s e k p o n t o s átírása. A beérkező rendelések nagy részében ismételve előfordul, hogy egyes szövetkezetek a megrendeléseket hiányosan írják elő. Egyes árúknál nem jelölik meg a minőséget, szint, számot, nagyságot stb. Különösen tapasztaljuk, hogy nem mindenütt tanulmányozzák árlapjainkat kellőképen. Úgyszólván az összes czikkekre vonatkozólag ellátjuk szövetkezeteinket árlapokkal. Megrendelés előtt különösen, de általában ajánlatos ezen árlapok tanulmányozása, mert ha a rendelések ezek alapján eszközöltetnek, úgy az árú expediálásánál kevésbé fordul elő félreértés. Tapasztalatból mondjuk, hogy legtöbb reklamáczió a hibás, vagy hiányos előírásból ered. Példákat majdnem minden árúról tudnánk fölhozni; helyszűke miatt csak azt említjük meg, hogy pl. szalonnánál nem elég csupán az árút megnevezni, hanem tudnunk kell azt is, hogy az fehér, füstölt, szeletes kenyér-, paprikás vagy táblaszalonna legyen és hány táblás? Gyufánál (kénesnél) milyen nagyságú, 70—76 stb. és milyen szin? Rizskásánál: I—II—III. stb. és fehér vagy fényes? stb. stb. stb. Ez uton is kérjük szövetkezeteinket, hogy mindent az árlap adatai szerint írjanak elő. Rövidárúknál, norinbergi árúknál — a hol kell — szám szerint. (Szám az előbb kapott czikk csomagján, dobozán vagy a számlán megtalálható.)
128
113
M e g r e n d e l ő l e v e l e k h e l y e s kiállítása.
Petroleum.
Számos szövetkezetünk megrendelései és egyéb levelezései alkalmával igen gyakran, sőt egyáltalában nem használja a hivatalos czégjelzést. Leginkább bélyegző nélkül érkeznek a rendelőlevelek, a melynek hiánya szabályszerűtlen és sok esetben, ha a czím is hiányos, az elintézésnél zavart okoz. Sokkal rosszabb azonban az az eset, a mikor egyes szövetkezeti férfiak csupán a saját nevüket írják alá, elmulasztják még a helységet is föltüntetni, a hol a levél kelt. Ilyenkor, ha véletlenül az írás nem ismerős, e levél vagy megrendelés elintézetlen marad, mivel circa 900 szövetkezetnek külön-külön számos tagjait névszerint nem ismerhetjük. Ilyen levél sok van elintézetlen a «Hangyá»-nál. Rendkívül fontos tehát a bélyegzőt minden esetben használni; a két aláírás közül az egyik akadályozás esetén közönséges levelekről elmaradhat.
Ezen czikkből a «Hangyá»-nak úgyszólván az összes finomítókkal van összeköttetése s így módunkban áll az ország bármely részében levő szövetkezeteinknek a hozzá legközelebb eső telepről szállítani. Árak tekintetében a mindenkori legolcsóbb napiárakat tartjuk. Kívánatra árajánlattal azonnal szolgálunk.
Olajok elraktározása. Hordókban kapott összes olajokat, de különösen petroleumot, kocsikenőcsöt és más ásványi olajat nem szabad a csupasz földön tartani, mivel faji tulajdonságuknál fogva a hordó dongái között átszivárognak a földbe, hanem megérkezésük után azonnal magas fatalpakra kell helyezni, különben rövid idő alatt tetemes súlyhiány áll be.
Petroleumkezelés. Sok kellemetlenség és kár hárul abból is a szövetkezetekre, ha a petroleumkezeléshez üzletvezetőik nem értenek. Mert a vevők szidják a szövetkezeti petroleumot, hogy a szatócsnál különb petróleum van, pedig hát a szövetkezet petróleumja is van legalább olyan jó, ha nem jobb, mint a szatócsé. Ennek oka tisztán a helytelen kezelés. Minden petroleumoshordó belülről forró enyvvel lett beöntve a gyárban, hogy a hordó ne szivárogjon. Már most a benne levő petróleum ebből többkevesebb enyvet old föl. Ilyenkor a petróleum zavaros, piszkos szinű lesz s ha így kerül a lámpába, az enyv a kanóczba lerakódik és elveszti szivóképességét. A lámpa ilyenkor rosszul ég, nem világít és bűzös. A kinek ebből a petróleumból jutott, az nem fog egyhamar petróleumért jönni a szövetkezetbe. Ezen bajokat elkerülendő, mielőtt valamely hordóból a fogyasztást megkezdenők, három nappal korábban kidugaszoljuk és úgy hagyjuk állni, 9
131
130
hogy a levegő hozzáférhessen. A levegő hatására a petróleumban föloldott enyv kicsapódik és a hordó fenekére rakódik, akármilyen zavaros volt is a petróleum. A legtöbbször az így leülepedett enyv oly kevés, hogy a petroleumszivattyút egész fenékig is leereszthetjük és nem fog zavaros petróleum feljönni. Főelv az, hogy zavaros petroleumot sohase adjunk el, hanem előbb a levegőn hagyjuk leülepedni. Rámpaárúk. ( T ű z v e s z é l y e s árúk.) Robbanó, vagy más egyéb tulajdonságuknál fogva külön fuvarlevélen és külön nyitott kocsikban szállíttatnak a következő árúk: benzin, terpentinolaj, eczetsav, szarvasszarvolaj és a többi olajok is az esetben, ha hordóban adatnak föl. Ezek közül a terpentinolaj, benzin és a szarvasszarvolaj olyan czikk, melyből aránylag kevés fogy s egyszerre rendszerint csak néhány kilogrammot rendelnek. Ajánljuk tehát, hogy az ezen fajta rámpaárrkat lehetőleg mindig egyszerre rendeljék, hogy egy fuvarlevélen küldhessük, miáltal a fuvar és csomagolás révén a szövetkezet tetemes megtakarításhoz jut, a mennyiben, ha külön rendeli, úgy külön fizeti a fuvart és a ládát. Reklamácziók. Felszólamlások alkalmával a legtöbb esetben hiányzik az illető eset keltére való hivatkozás, minek következtében olyan óriási anyag mellett, a mely a központnál fölhalmozódik, az elintézés vagy
késik, vagy sok esetben meg sem történhetik. Reklamáczióknál igen fontos hivatkozni sürgetések alkalmával a rendelés keltére, a már számlázott árúkra vonatkozó esetekben pedig a számla keltére, szükség esetén mindkettőre. Ilyen megjelölés pl., hogy nemrég, múltkoriban, utóbb, circa két hét előtt, gyakran nem elegendő és nem vehető figyelembe. Valamint az, hogy: Mi van a vasszegekkel? stb. Tessék azt is megírni, hogy mikor rendelte, vagy hogy mikor számláztuk és miért szólal föl. Méltányolni kell a «Hangya» működésének óriási méreteit; hogy ilyen lakonikus megjegyzések után érdemleges elintézés nem járhat, az természetes. A mi a szövetkezetek részéről egy-két vonásba kerül, az részünkről nagy munka- és időpazarlást igényel. Répamagbeszerzés. A répamagot idejekorán szerezzék be a szövetkezetek. Lehetőleg az előző év végén össze kell állítani a szükségletet s a megrendelést idejekorán be kell küldeni a «Hangyá»-hoz. A «Hangya» a répamag beszerzését illetőleg a legkiválóbb termelőkkel van összeköttetésben; úgy a faj azonosságáért, mint a csira képességéért a legmesszebbmenő szavatosságot vállal. A répamagárakat a «Szövetkezés»-ben teszi közzé a «Hangya» s abban az eselben, ha valamelyik szövetkezet a közzétett áron rendel répamagot, áremelkedés esetén is az előjegyzési árban kapja a magszükségletet. Ha árcsökkenés állana be, természetesen megfelelően olcsóbban szállítja. 9*
100
133
S ó k . K o n y h a s ó (alak, kincstári őrölt é s f i n o m asztali só). Hogy a konkurrencziával árak tekintetében lépést tarthasson minden szövetkezet — kivéve a Budapesthez és az egyes sóbányákhoz közel fekvőket, ezek darabárúként is rendelhetik a sót — szükséges, hogy egyszerre legalább fél vaggonnal (50 métermázsa) rendeljenek. Megemlítjük e helyen, hogy azelőtt a konyhasó fuvarja egész vagy fél vaggonrakományoknál egyforma kedvezményes fuvardíjtételt élvezett. 1908. január hó 1-től kezdve azonban a konyhasó fuvardíja fél vaggonrakományoknál circa 10—15%-kal magasabb, mint aránylag teljes vaggonrakománynál, minélfogva, hogy a fuvarkedvezmény kellőképen kihasználtassák, ajánlatos lehetőleg mindig egész vaggonrakománynyal hozatni. Ha ez másképen nem volna elérhető, úgy a közeli, vagy ugyanazon állomáshoz gravitáló szövetkezetek rendeljenek közösen. 100 métermázsa són osztozkodhatik 4—5 szövetkezet is, habár a félvaggonos rakomány is már tetemes fuvarkedvezményt élvez a darabárúval szemben. Igen sok szövetkezetünk jut ma is jutányosán hozzá a közösen való hozatal által. Az eljárás is igen egyszerű; megrendelés előtt megbeszélik egymás között az érdekelt szövetkezetek s megérkezés után a czímzett szövetkezet közli a «Hangyá»-val, hogy ki-ki mennyit kapott a küldeményből s a «Hangya» minden egyes szövetkezetnek számlázza azt, a mit tényleg átvett.
A konyhasó vaggonját marhasóval kiegészíteni nem lehet, mivel mindkettő ki'ilön díjtétel alá tartozik ! Sürgönyök. Legtöbb szövetkezet a táviratoknál a teljes czimet használja aláírásul, miből éven át tetemes elkerülhető kiadás származik, sokan pedig azt írják alá, hogy: fogyasztási és értékesítő szövetkezet. Előbbi fölösleges, utóbbi a mellett helytelen is, mert nincs megnevezve, hogy melyik. Legczélszerűbb, ha aláírásul csupán azon helység nevét írják, a melyben a szövetkezet létezik. Ez mindössze egy szó, azt pedig, hogy az ottani szövetkezet küldi a sürgönyt, úgy is tudjuk. Szén. Ez évtől kezdve a «Hangya» az összes porosz szénbányák vezetőségével direkt összeköttetésbe lépett, miáltal bármely bányából a mindenkori legjutányosabb árakon szállítjuk a garantált I. minőségű szenet. Idegen közvetítő által szállított szén minősége mindig kétséges. Szállítjuk ezenkívül az összes magyar szeneket is. Araink — a mellett, hogy a feltétlen első minőségért szavatolunk — minden szolid konkurrenczia áraival kiállják a versenyt. Kívánatra készséggel adunk árajánlatot s közöljük a bánya és rendeltetési állomás közötti fuvart.
135
113
Szövőpamut.
Üzletrészek visszafizetése.
Ezen rendkívül kényes idényczikk megrendelésénél igen nagy körültekintéssel kell eljárni. A szükségletet már az ősz elején ajánlatos átírni, hogy az árú kellő időben megérkezzék. A mennyiséget óvatosan kell megállapítani, mivel a gyárak az eladott árút nem veszik vissza s a fölösleges mennyiségben gyümölcsözetlenül benne fekszik a szövetkezet pénze. Nem kevésbé fontos a minőség meghatározása is. Számos szövetkezetünknek volt már kellemetlensége a téves előírásból kifolyólag; a mellett, hogy a nem használható árúban haszontalanul, sőt veszteséggel hevert a tőkéje, vevőit nem tudta a szükségessel kiszolgálni, a mi magában véve is igen káros az üzletmenetelre nézve. Megrendelésnél tudnunk kell, hogy hányas számú a minőség, sodrott, vagy sodratlan, szinre nézve nyers, fehérre fehérített, vagy kékesfehérre fehérített, továbbá osztott, vagy osztatlan legyen-e. Ezen megnevezések nélkül a rendelést el sem fogadhatjuk. A mely szövetkezetnek a saját vidékén nem értékesíthető szövőpamutja marad vissza, azt raktározza el száraz, tiszta helyen s ősz elején, a mikor a kereslet megkezdődik, közölje a «Hangyá»-val, hogy azt más szövetkezetünknél — a hol épen olyan minőségre van szükség — esetleg elhelyezhessük. Megemlítjük még, hogy idő után vagyis elkésve érkező rendeléseknek nem tehetünk eleget.
Ha valaki ki akar lépni a szövetkezet tagjai sorából, ebbeli szándékát írásban kell bejelenteni a szövetkezet igazgatóságánál. Fölmondott üzletrészét a törvény értelmében csak egy év mulva fizetheti vissza a szövetkezet.
T ű z v e s z é l y e s árúk (1. Rámpaárúk).
Üzletrészszelvények beküldése. A «Hangya» üzletrészszelvényeit a közgyűlést követő, a «Szövetkezés»-ben kihirdetett napokon lehet és kell beküldeni a «Hangyá»-hoz. A szelvények beküldése nélkül azoknak értékét nem írhatja a központ a szövetkezet javára. Tanácsos tehát, a mikor a szelvények beváltásának határideje a «Szövetkezés»-ben közzététetett, azonnal beküldeni a szelvényt, nehogy kamatozatlanul heverjen a szövetkezet pénze üzletrészszelvényekben. Visszamaradt árúk. Mindennapos eset, hogy egyes nagyobb rendelésből valamely czikk, mivel az expediczió idején épen hiányzott és beszerezhető sem volt, visszamaradt. Az ilyen visszamaradt árút költségkímélés szempontjából nem küldjük el külön, hanem a legközelebbi rendelésig raktárunkon tartjuk s ahhoz csatoljuk. Ezen eljárásunkat szövetkezeteink nagy része már ismeri. Sürgősség esetén közölni kérjük, hogy külön, esetleg postán is elküldjük.
113
137
Váltó kiállítása. A váltókat az alábbi minta szerint kell kiállítani : I.
A váltó elülső lapja.
II.
A
váltó hátulsó lapja.
Váltók postán való b e k ü l d é s e . Igen sűrűn előfordul, hogy a szövetkezetek a kitöltött és aláírt váltót közönséges levélben, vagy pedig a visszáruk csomagjaiban küldik be a «Hangyá»-hoz. Ez a legnagyobb gondatlanságra vall. A szabályszerűen aláírt váltó készpénz, ha tehát az illetéktelen kezekbe kerül, annak összegét a szövetkezeten vasalják be. A váltókat tehát mindenkor ajánlott levélben kell beküldeni a központhoz, nehogy elvesszenek. Saját érdekükben figyelmeztetjük erre a szövetkezeteket, mert a gondatlanságnak nem mi, hanem ők isszák meg a levét. A váltók beküldésénél figyelni kell arra is, hogy az új váltó legkésőbb a régi váltó lejárata napján beérkezzék a központhoz. A központ a lejárat után legföljebb két napig vár, a harmadik napon már könyörtelenül megóvatolja a lejárt váltót. Ennek a költségeit is a hanyag szövetkezet viseli.
138
MAGYAR GAZDÁK ÉRTÉKESÍTŐ SZÖVETKEZETE
MAGYAR GAZDáK ÉRTÉKESÍTŐ SZÖVETKEZETE
BUDAPEST, IV., VÁMHÁZ-KÖRUT 8. SZ
BUDAPEST, IV., VERESS PÁLNÉ-U. 40.
Legelőnyösebben értékesít mindennemű burgonyát, hagymát, zöldségfélét, vajat, tojást, vadat, baromfit és egyéb élelmicikket. Értékesítési ügyekben levélileg is készséggel nyújt mindenkor felvilágosítást.
BOR-OSZTÁLYA.
Élelmiszer - árúház az asztal szükségletei számára
összes
Budapest, IV., Vámház-körút 8. sz.
Kirendeltség:
(Pincék: Budafok.) A nm. földm. m. kir. minisztérium felügyelete alatt. Borok hordóban és palackban az ország öszszes vidékeiről. A «Hangya» szállítója.
SZESZ-OSZTÁLYA. Legkitűnőbb uradalmi főzésű törköly, szilvórium, boróka, legjobb minőségű rumok és édes pálinkák. — Az összes árúk tisztaságáért és valódiságáért garancia vállaltatik.
BUDAPEST, KÖZP. VÁSÁRCSARNOK.
Megrendelhetők a «HANGYA» utján, a szövetkezetre való utalással.
Sürgönycím: AURORA
Sürgönycim: AURORA
100
141
Alakult 1900.
Alakult 1900.
GAZDÁK BIZTOSITÓ SZÖVETKEZETE Budapest, VIII., Baross-u. 10. Biztosítéki a l a p :
Alapítványok a kormány hozzájárulásával 1,970.340 — K Tartalékok... ... 764.760-16 «* Összesen ... 2,735.10416 2,735.104-16 K 1901. évi felesleg 90.349'— « « 1902. « 59.782-26 « o 1903. « 109.831-73 « « « 1904. « 72.438-23 « « 1905. « 61.730-60 « « 1906. 39.243-65 « Biztosításokat elfogad tűz- és jégkár ellen, úgyszintén az ember életére különféle módozatok szerint. — Az üzleteredményben a biztosított tagok díj arányukban részesülnek és az 1901. évi üzletfeleslegből úgy a tűz-, mint a jégkár ellen biztosítva volt tagok 4%-os díjvisszatérítést kaptak. — Az 1902. évi üzlet feleslege közgyűlési határozattal tartalékba helyeztetett. — Az 1903. évben a jégkár ellen biztosítottak 4%-os díjvisszatérítést kaptak. — Az 1904. és 1905. évben a jégkár ellen biztosítottak 2—2%-os díjvisszatérítésben részesültek. — Az 1906. évben a jégkár ellen biztosítottak, kik 5—10 évre adták fel biztosításukat, 5%-os engedményben részeltettek. Biztosítási ajánlatok benyújthatók közvetlenül, vagy képviselők közvetítésével. Nyomtatványokkal és felvilágosí tással minden irányban készségesen szolgál
az igazgatóság.
A MAGYAR MEZŐGAZDÁK = SZÖVETKEZETE = = B u d a p e s t , V. k e r . , A l k o m á n y - u t c a 31. sz. A Magyar Mezőgazdák Szövetkezete, mely 1891-ben alakult, tizenhétéves fennállása alatt az ország legjelentékenyebb szövetkezeti intézményei sorába fejlődött. Másfélezeret meghaladó tagjai között az ország legszámottevőbb birtokosait és legnagyobb gazdasági testületeit találjuk! A szövetkezet ezideig t i z e n n é g y ü g y o s z t á l y t hivott életbe, hogy a hozzácsatlakozó gazdaközönség igényeit minél tökéletesebben kiszolgálhassa. Ez ügyosztályok közül a k i s g a z d á k szempontjából a következők bírnak nagyobb pontossággal:
I. A VETŐMAG-OSZTÁLY, a mely magszekrényeit, a «Hangya» kötelékéhez tartozó fogyasztási szövetkezetek egy részénél már be is állította. Mindennemű gazdasági és kertészeti magvak elsőrangú beszerzési forrása ez. A szövetkezet vetőmagtisztító telepe legnagyobb ilynemű intézmény nemcsak Magyarországon, de az egész osztrák-magyar monarchiában. Lóherét és luczernát a leggondosabb tisztítás után csak államilag ólomzárolt zsákokban hoz forgalomba. Az összes magvaknak elszállítás előtt tisztasága és csiraképessége meg lesz állapítva és csak megbízható, minden tekintetben kifogástalan mag kerül eladásra.
II. A S Z Ő L É S Z E T I É S A BORÉ R T É K E S I T Ő OSZTÁLYOK. E két ügyosztály szolgálatai a szőlősgazdákat érdeklik. A borértékesítő osztály csakis termelőktől származó, ki-
142
113
tűnőén kezelt boraival rövid idő alatt nemcsak itthon, de Ausztriában is jó hírnevet szerzett. A «Hangya» kötelékébe tartozó fogyasztási szövetkezetek bort kisebb tételekben is kaphatnak. A szőlészeti osztálynál viszont a szőlők betegségei ellen használt védekezési anyagok (rézgálic, bordói por stb.) úgyszintén a mai haladott pinczegazdasághoz szükségelt mindennemű gépek és berendezések a legkifogástalanabb minőségben beszerezhetők.
A
GABONAÉRTÉKESITŐ OSZTÁLY
a kisgazdák gabonáinak értékesítését végzi. Az Országos Központi Hitelszövetkezet kötelékéhez tartozó raktárszövetkezetek nagy része ez osztály közvetítésével értékesíti gabonáit az illető kisgazdák teljes megelégedésére. A szövetkezeti gabonaértékesítésnek a kisgazdák között való terjedése annál kívánatosabb, mert a kisgazdák szervezetei a h a d s e r e g e l l á t á s b a n való részvételre is lassan bevonhatók lesznek. Ennél az osztálynál egyúttal mindennemű erőtakarmány is beszerezhető.
A
GÉPOSZTÁLYNÁL
mindennemű gazdasági gépek szerezhetők be. Ez is fontos szolgálatokat tehet a kisgazdáknak, akik e réven mellőzhetik az utazó vigéczekkel való tárgyalásokat s így elkerülhetik a csalódásokat és veszteségeket, amelyek a tisztességtelen verseny által rájuk származnak.
AZ ERDÉSZETI É S FAKERESKEDELMI OSZTÁLY szállít szőlőkarót, épület- és haszonfát, úgyszintén tűzifát is a legkifogástalanabb minőségben.
MAGYAR G A Z D A S Z Ö V E T S É G Budapest,
IX., Üllői-út 21.
szám.
Igyekszik fölébreszteni, kötelességének tudatára juttatni a nemzetnek azt a részét, a melynek nemes föladata a többieknek vezetése. Szervezi a szétszórt erőket és megismertetve őket a magunk bajaival, a hiányok pótlása és jobb jövő megvalósítása végett munkára serkenti. Nagy tevékenységet fejt ki a falu lakóinak helyes mederben való szervezése dolgában azért, hogy őket a szövetkezés áldásával megismertesse. A Magyar Gazdaszövetségnek tagja lehet minden magyar honpolgár és minden, a köz javáért dolgozó testület (szövetkezet, gazdakör, gazdasági egyesület, olvasókör, olvasóegylet stb.), ha magát évi 12 korona fizetésére kötelezi és a szövetség igazgató-választmánya a tagok sorába fölveszi. A tagsági díj fejében két folyóirat jár. A havonta négy íven megjelenő M a g y a r Gazdák S z e m l é j e és a hetenként kétszer egy-egy íven megjelenő Szövetkezés.
TARTALOM. Oldal Gróf Károlyi Sándor emlékezete ... 7 A «Hangya» története ._ ... 20 A tíz esztendő derűs pillanatai... ... 54 «Hangya» 1907-ben ... ... ... . ... ... ... 63 A mult évi kongresszus ... 72 A kongresszusi határozatok végrehajtása. 79 A «Hangya» vidéki központjai ... .. 82 A «Hangya» budapesti fiókja ... 85 A fogyasztási szövetkezetek nemzetközi bevásárló központja 90 A fogyasztási szövetkezetek társadalmi és gazdasági munkája... ... ... 94 A fogyasztási szövetkezetek és a háziipar ... ... ... ... 102 Üzletvezetők kiképeztetése ... 105 Gyakorlati tanácsok... ... ... 109 Hirdetések 138
