A turizmus rendszere
6.
Társadalmi környezet
KERESLET (turista) Motiváció Szabad rendelkezésű jövedelem Szabadidő
AZ ÖKOTURIZMUS KERESLETE Tóth Éva
Kulturális környezet
utazás
Közvetítő szektor
marketing
tanársegéd Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely, 2011. Természeti környezet
Forrás: Lengyel, 1992 (módosított)
Gazdasági környezet
Politikai környezet
KÍNÁLAT (turisztikai termék) Vonzerő (attrakció) Szállás Étkezés Közlekedés Egyéb infrastruktúra Szórakozási lehetőségek Kultúra Vendégszeretet Biztonság Higiéné Turisztikai szervezetek Árak Stb.
Technológiai környezet 2
Tóth Éva: Ökoturizmus menedzsment 6.
Kereslet KERESLET (turista) Motiváció Szabadidő Szabad rendelkezésű jövedelem
3 Tóth Éva: Ökoturizmus menedzsment 6.
Tóth Éva: Ökoturizmus menedzsment 6.
4
•
Az 1990-es évek óta az ökoturizmus növekedése üteme 20% és 34% között mozog évente,míg a turizmus átlagos növekedési üteme 4% körül van. A magasabb arány következik abból, hogy az ökoturizmus viszonylag kis szelete csak a turizmus tortájának, népszerűsége csak az elmúlt egy, másfél évtizedben kezdett nagymértékben növekedni. A növekedés üteme várhatóan lassul az elkövetkezendő évtizedben. A WTO szakértői a 2002-ben 1% körülire becsülték az ökoturizmus részesedését. 2002 az ökoturizmus éve! Az Egyesült Államokban már 10% felettire becsülik az ökoturizmus arányát az összturisztikai tevékenységen belül..
•
• • •
5
6
Tóth Éva: Ökoturizmus menedzsment 6.
Tóth Éva: Ökoturizmus menedzsment 6.
Motivációk
Öko-védjegyek
• • • • • •
1. Egyszerűbb, természetközeli SZÁ SZÁLLÁ LLÁS rusztikus helyi szálláslehetőségek – – – – –
2.
Meghatározói:
ÉTKEZÉ TKEZÉS – –
3.
Fogadók Farmok Bed and breakfast Kunyhók Sátrak stb.
• • • •
Tradícionális, helyi ételek Bio termékek
SZAKVEZETÉ SZAKVEZETÉS • •
Táj és a természet szépségében gyönyörködni. Új élmények szerzése/új helyek megismerése. Állatvilág megfigyelése. Hegyek látványa. Kulturális vonzerők megtapasztalása. Természet és kultúrák megismerése.
Jól képzett Jól kommunikáló
Desztináció jellege, fogyasztói csoport, végezni kívánt tevékenység, képzettségi szint.
7 Tóth Éva: Ökoturizmus menedzsment 6.
8 Tóth Éva: Ökoturizmus menedzsment 6.
Aktivitás
A VÁLASZADÓK 39,4 %- A NEM TÚRÁZIK!
Tóth Éva: Ökoturizmus menedzsment 6.
9
10 Tóth Éva: Ökoturizmus menedzsment 6.
Fogyasztói csoportok Hazai ökoturisták jellemzői
• Természetjárás tekintetében 4 fogyasztói csoport különül el! • A belföldi turizmusban nagy számban vesznek részt a 6-18 éves korosztály tagjai, elsősorban osztálykirándulások keretében, másodsorban szervezett táborok és erdei iskolák keretében.
Nem a legfizetőképesebb keresletet képviselik, de a korosztály turisztikai aktivitása azonban rendkívül fontos abban a tekintetben, hogy belőlük válnak a jövő természettudatos turistái. Tóth Éva: Ökoturizmus menedzsment 6.
11
12 Tóth Éva: Ökoturizmus menedzsment 6.
Kiemelt vonzerők
A nemzetipark-igazgatóságok kezelésében álló bemutatóhelyeken belépőjegyet váltott és fizetős szolgáltatást igénybe vevő látogatókat tartalmazza a diagram.
Rövidítések: ŐNPI – Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság KNPI – Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság KMNPI –Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság HNPI – Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság HNPI – Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság DINPI – Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság DDNPI – Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság BNPI – Bükki Nemzeti Park Igazgatóság BFNPI – Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság ANPI – Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság 13
14
Tóth Éva: Ökoturizmus menedzsment 6.
Tóth Éva: Ökoturizmus menedzsment 6.
1. Egyszerű vagy középkategóriás SZÁ SZÁLLÁ LLÁS 2. ÉTKEZÉ TKEZÉS 3. SZAKVEZETÉ SZAKVEZETÉS + Felszerelés biztosítása (lovasturizmus) Látogatóközpontok üzemeltetése (nemzeti parkok) 4.
FEJLESZTÉ FEJLESZTÉSEK – – – – – –
Szemétgyűjtő Tájékoztató tábla Útjelző tábla Pihenőhely Ingyenes rövid kiadványok Részletes kirándulásvezető füzet
Védjegyek
1. Gömörszőlősi fenntartható falu (Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány) 2. Pannon Helyi Termék Klaszter 3. Göcsej-védjegy 4. Village+ védjegy
16
15 Tóth Éva: Ökoturizmus menedzsment 6.
Tóth Éva: Ökoturizmus menedzsment 6.
Védjegyek
Védjegyek 1. Gömörszőlősi fenntartható falu (Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány)
2. Pannon Helyi Termék Klaszter
A Klaszter az elmúlt évek során több előre mutató feladatot hajtott végre • Egységes arculat és saját védjegy kialakítása, • Csomagolástechnikai fejlesztések • On-line rendelés • Számos nagyrendezvényen mutatták be termelőiket és termékeiket, illetve népszerűsítették a „közös ügyet”: Művészetek Völgye, Utazás Kiállítás, Savaria Karnevál, Szent György Napi Vásár, stb. •Tanulmányutak szervezése •Terv: Pannon Helyi Termék Bolt
17 Tóth Éva: Ökoturizmus menedzsment 6.
18 Tóth Éva: Ökoturizmus menedzsment 6.
Termékek • Borok • Díszdobozos kollekciók • Ecetek • Egyéb tartós élelmiszerek • Egyedi kézműves termékek • Hátrányos helyzetűek által készített termékek • Lekvárok • Méz • Mézeskalács • Mézkülönlegességek • Olajok • Pálinka • Szalmafonás • Vesszőfonás • Zsúp • Zölddió
Tagok Csörötnek Község Önkormányzata (www.csorotnek.hu) Falusi Turizmus Vas Megyei Szövetsége (www.falutur-vas.hu) Falusi Vendéglátók Zala Megyei Egyesülete (www.zalafalutur.hu) Győr-Moson-Sopron Megyei Falusi Turizmus Egyesület Hegypásztor Kör (www.oszko.hu) Írottkő Natúrparkért Egyesület (www.naturpark.hu) Kemenesaljai Kistelepülésekért Kht. Kisalföldi Népművészek Egyesülete Őrség Natúrpark Térségfejlesztési közhasznú Társaság Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás Zala Megyei Népművészeti Egyesület Zalai Borút Egyesület KHT Zalai Falvakért Egyesület (www.zalaifalvak.hu)
19 Tóth Éva: Ökoturizmus menedzsment 6.
20 Tóth Éva: Ökoturizmus menedzsment 6.
Szolgáltatások
Védjegyek
•Piackutatás •Pályázatfigyelés •Információ-szolgáltatás
3. Őrség „a legjobban fejlődő vidéki desztináció 2007-es magyarországi győztese” (MURÁNIA)
•Érdekérvényesítés •Közös honlap •Projektgenerálás •Innovációs, fejlesztési tevékenység segítése •Partner-kapcsolat kiépítésének segítése •Szakmai tanulmányutakon, partnertalálkozókon való részvétel segítése •Kiállításokon, vásárokon való részvétel segítése •Közös szakmai kiadványok megjelentetése •Logisztikai szolgáltatások elérhetősége
21
Tóth Éva: Ökoturizmus menedzsment 6.
22 Tóth Éva: Ökoturizmus menedzsment 6.
Védjegyek 4. Tisza-tó Village+ •
•
A Tisza-tó térsége Európában elsőként , 2006-ban elnyerte az Európai Régiók Gyűlésének "C" Bizottsága által adományozott Village+ ökoturisztikai védjegyet. A Village + védjegy elnyerésének öt feltétele: 1. feltétel: a jogszerűség igazolása. 2. feltétel: a védjegyet elnyerő terület és a helyi vállalkozók minősítése. 3. feltétel: a minőségi rendszer megbízhatósága a függetlenségétől függ. 4. feltétel: ahhoz, hogy a látogatók számárra jól felismerhető legyen, a védjegynek oktató jellegűnek kell lennie. 5. feltétel: garanciát kell jelentenie a látogatók számára.
Tóth Éva: Ökoturizmus menedzsment 6.
• Az Európai Régiók Gyűlése 2004. szeptemberében Magyarországon tartotta
őszi ülését, ahol bemutatásra került az "Európai Régiók Természetjáró Hálózatának" Village+ ökoturisztikai védjegye, melyet a területfejlesztéssel, regionális politikával, a közlekedés és turizmus kérdéseivel foglalkozó "C Bizottság" adományoz. A védjegy egyben minőségbiztosítási rendszer is, melyet földrajzilag lehatárolt területekre lehet megszerezni. • A Village+ védjegy elengedhetetlen az 'Európai Régiók Természetjáró Hálózatához' csatlakozni kívánók számára, amely segítségével kialakítható a látogatókkal szembeni olyan magatartás, mely figyelembe veszi a környezetvédelmi szempontokat is.
23
24 Tóth Éva: Ökoturizmus menedzsment 6.
Az ökoturizmus piaci szegmensei
25 Tóth Éva: Ökoturizmus menedzsment 6.
1. ALKALMI ZÖLDTURISTA TEVÉKENYSÉG SZERINTI SZEGMENSEK
Alkalmi zöldturisták: nem tartozik elsődleges motivációik közé a természeti környezethez kapcsolódó turisztikai termékek igénybevétele, de utazása során útba ejti a látványosságot kínáló látogatóközpontot, bemutatóhelyet, tanösvényeket. Az ökoturizmus hazai keresletében ez a szegmens a legnagyobb arányú. Az élményorientált szolgáltatások révén az ökoturizmus szemléletformáló, örökségtudatosító funkciójának érvényesülése fontos lenne, sikeres fejlesztés esetén ezen szegmens egy részéből igazi ökoturisták válhatnak.
27 Tóth Éva: Ökoturizmus menedzsment 6.
28 Tóth Éva: Ökoturizmus menedzsment 6.
2. AKTÍV ZÖLDTURISTA, „OUTDOOR” TURISTA
Részaránya az összes látogatón belül 50-60 %! • Rövid, félnapos, egy-két órás látogatás, esetleg egynapos kirándulás keretén belül ismert és/vagy látványos történelmi hely, védett terület stb. megtekintése. • Gyakran körutazás részeként érkeznek az adott területre. • Kerülik a nehezen megközelíthető és kevésbé ismert területeket. • Magas a komfortigényük a szolgáltatásokban, alapvetően könnyű és kényelmes fogyasztási lehetőségeket keresik. • Környezeti és kulturális szennyezéssel szembeni tolerancia szintjük magas. • Inkább élmény- és látványelemekkel foghatóak meg, ennek megfelelően közönségrendezvényekkel felkelthető az érdeklődésük. • A természeti környezet értékeinek tudatosítása, alapvető természeti és kulturális értékek megismertetése szempontjából kiemelt szegmens. • Elsősorban jó időben utazik – az időjárás fontos tényező.
Aktív zöldturisták: Elsődleges céljuk a természetben űzhető aktív tevékenységek végzése, akik a rekreációs tevékenységeik során természeti ismereteket is szerezhetnek. KALANDTÚRA KERESŐK
KÜLTÉRI SPORT EGÉSZSÉGES KÖRNYEZETBEN
29 Tóth Éva: Ökoturizmus menedzsment 6.
Részaránya az összes látogatón belül: 20-30%
3. ÖKOTURISTA
• Egynapos, néhány napos és hosszabb tartózkodás. • Középpontban a rekreációs lehetőség áll (pl. gyalogtúrák, kerékpározás, vízitúrák, lovaglás, sziklamászás, barlangászat) • Fontos a jó megközelíthetőség. • Jellemzően csoportos utazási formáról van szó (mely a családi utazástól az informális baráti társaságok és sportklubokig terjed). • Beállítottságukat tekintve természetkedvelők, a közvetlen kapcsolat a természettel fontos számukra. • Tevékenységeik számos fajtája (extrém ill. új vonulat pl. nordic walking) divatos tevékenységnek számít. • Nem zárkóznak el az ismeretterjesztéstől, oktatástól. • Környezeti és kulturális szennyezéssel szembeni tolerancia szintjük alacsony. • Időjárástól függően utaznak. 31 Tóth Éva: Ökoturizmus menedzsment 6.
30 Tóth Éva: Ökoturizmus menedzsment 6.
Ökoturisták: Az ökoturizmus definíciójának megfelelő, környezettudatos, autentikus értékeket kereső, felelősségteljes turista, utazásuk során úgy választják meg az igénybe veendő szolgáltatásokat, hogy a negatív hatásokat minimalizálják, a pozitív hatásokat növelik.
Tóth Éva: Ökoturizmus menedzsment 6.
32
Részaránya az összes látogatón belül: 10-15% • Egy-egy védett területet hosszabb időre keres fel, hogy legyen lehetősége a megismerésre. • Mélyebb kapcsolatot alakítanak ki a helyiekkel. • Elsősorban (családi/baráti) kis csoportokban ( belesimulnak a helyi mindennapokba). • Helyben előállított termékeket vásárolnak. • Helyi szolgáltatásokat vesznek igénybe. • Környezeti és kulturális szennyezéssel szembeni tolerancia szintjük rendkívül alacsony. • Felelősséget éreznek a megőrzésért, és ennek érdekében helyi értékőrző akciókat támogatnak adománnyal, vagy önkéntes munkával. • Az outdoor turistához hasonlóan ismeri és kedveli a természet adta rekreációs lehetőségeket. • Rendszeresen jár természeti területekre. • Kedveli a szabadidős tevékenységeket, évszaktól, időjárástól függetlenül. Tóth Éva: Ökoturizmus menedzsment 6.
33
4. ELKÖTELEZETT ZÖLDTURISTA Elkötelezett ökoturisták: A természet megismerése, az ökológiai szempontú életvitel a mindennapjaik része, utazásai során is aktívan hozzájárulnak a természeti és kulturális értékek megőrzéséhez.
Tóth Éva: Ökoturizmus menedzsment 6.
34
Részaránya az összes látogatón belül: 5-10% • A természet szeretete, a környezet tudatossága, fenntartható szemlélet a hétköznapi életüknek is része. • Önkéntes környezet- és természetvédelmi munkát is vállalnak. • A tevékenységtől és az önkéntes feladattól függően egynapostól hosszabb tartózkodás. • Rendszeresen járnak természeti területekre, rendszeresen képezik, bővítik ismereteiket. • A szálláshely típusa mellékes, ha kell sátorban alszanak. • Természetjárás során önállóan, térkép, iránytű segítségével tájékozódnak. • A természetjárás során aktívan hozzájárulnak a természet megőrzéséhez (pl. szemetet szednek, ösvényt takarítanak, jelek felfestésében segítenek). • Rendszeresen részt vesznek természetvédelmi, természetismereti-hagyományőrző programokon.
Tóth Éva: Ökoturizmus menedzsment 6.
35
DEMOGRÁFIAI SZEGMENSEK
Tóth Éva: Ökoturizmus menedzsment 6.
36
DIÁ DIÁKOK 1. Általános- és középiskolások • Osztálykirándulások. • Tanulmányi kirándulások. • Oktatás keretén belül többnyire. • Erdei iskolák. 2. Felsőoktatási intézmények hallgatói • TTK hallgatói. • Egyéb hallgatói csoportok. FIATAL KERESŐ KERESŐK GYEREK NÉ NÉLKÜ LKÜL • 18-35 éves korosztály. • Egyedülálló, vagy tartós párkapcsolatban élők. • Életmódjukra az újdonságok keresése, a kísérletezés, a testi és szellemi teljesítőképesség kipróbálása jellemző. • Rövid hétvégi út aktív programmal, ill. bor-gasztronómia élvezetére épülő rurális (falusi) turizmus. • Az együtt utazók köre baráti és munkahelyi társaságok. 37 Tóth Éva: Ökoturizmus menedzsment 6.
CSALÁDOK GYERMEKKEL • Már berendezett élet, az egzisztencia megteremtése jellemzi őket, de ennek érdekében sok anyagi és családi terhet vállaltak (hiteltörlesztés, kisgyerekek), sokat dolgoznak. • Az utazás motivációja kettős: szeretnének a gyerekekkel együtt közös programokon több időt eltölteni, de ugyanakkor a napi rutinból való kikapcsolódásra is időt szakítani. • A szülők beállítódottságától függ az, hogy a látványosság, a kikapcsolódás vagy az ismeretszerzés kap-e nagyobb hangsúlyt. • Unokával érkező nagyszülők is ide tartoznak. • Családbarát jelleg, gyermekeknek is szóló rendezvények, szolgáltatások. KÖZÉPKORÚ PKORÚAK ÉS IDŐ IDŐSEBBEK GYERMEK NÉ NÉLKÜ LKÜL • Olyan felnőttek, akik döntéseit gyerekeik már nem befolyásolják, így saját igényeik alapján választanak turisztikai terméket, desztinációt és szolgáltatásokat. • Pihenés, regenerálódás a cél. • Csendes, nyugodt környezet. Tóth Éva: Ökoturizmus menedzsment 6.
38
Példák a piaci szegmensek által keresett programokra
GEOGRÁFIAI SZEGMENSEK
Tóth Éva: Ökoturizmus menedzsment 6.
39
Tóth Éva: Ökoturizmus menedzsment 6.
40
KÜLFÖ LFÖLDI
BELFÖ BELFÖLDI • Vidék, községek és vidéki kisvárosok lakói (rurális környezet, nem nagyvárosból kiköltözött ingázó) – Számukra inkább a rendezvények azok, amelyek vonzóak lehetnek. • Vidéki nagyváros, Budapest lakossága – Turisztikai élmény, bár érzékelésünk teljes spektrumát átfogja, mégis elsősorban vizuális. – Más érzéki hatások között a tiszta levegő, a természeti környezet változatossága, a kertgazdaság és az állattartás illatai, a falu zajai, a rusztikus anyagok érintése említhető Romantikus vidéki kép. – Illatok, zajok, hagyományok. – Ezek a vendégek igénylik a tér és a közösség összefonódó történetének tematikus és időbeli kibontását. 41 Tóth Éva: Ökoturizmus menedzsment 6.
– Nagyobb számú külföldi látogatóval azokon a területeken lehet számolni, ahol az ökoturisztikai termékeken kívül más, megismerés-orientált turisztikai termékek is jelen vannak (pl. borászatra és gasztronómiára épülő turizmus, falusi és rurális turizmus), és egyelőre alapvetően ezek az attrakciók vonzzák a turistákat az adott területekre (pl. Balaton-felvidék, TokajHegyalja, stb.). – A határmenti vonzerők esetében kiemelten kell kezelni a határ másik oldaláról érkező turistákat. A kisebb vidéki, de nemzetközi forgalmat lebonyolító repülőterek környékén az ökoturisztikai programkínálat hozzájárulhat a turisták helyben tartásához. – A kommunikációs eszközöknél leginkább az angol és német nyelvű kiadványok használata szükséges, illetve a határ melletti területeknél az adott ország nyelvének használata alapvető fontosságú. – A külföldi látogatók motivációja elsősorban a természeti örökség megismerése. A védett természeti értékek, ritkaságok megfigyelésére (elsősorban vízimadarak) a külföldi természettudományos érdeklődésű turisták érkezhetnek. Tóth Éva: Ökoturizmus menedzsment 6.
Köszö szönöm a figyelmet!
43
42