Kérem a T. Képviselő-testületet, hogy a javaslatot változatlan formában szíveskedjenek elfogadni

3. napirendi pont Tárgy: Informatikai Biztonsági Szabályzat elfogadása Előterjesztő: Dr. Lajos Krisztina Ikt. szám: 156-2/2014. Előterjesztés jellege: Határozat-tervezet Döntés: egyszerű többséget igényel Véleményező testületek: Ügyrendi Bizottság Törvényességi észrevétel: Nincs Tisztelt Képviselő-testület! Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény alapján kötelező az Informatikai Biztonsági Szabályzat elfogadása. Kérem a T. Képviselő-testületet, hogy a javaslatot változatlan formában szíveskedjenek elfogadni. Tiszaug, 2014. január 21. Dr. Lajos Krisztina aljegyző

HATÁROZAT …../2014. (I. 29.) képviselő-testületi határozat / Informatikai Biztonsági Szabályzat elfogadása / Tiszaug Község Önkormányzat Képviselő-testülete ………… szavazattal az alábbi határozatot hozta: Tiszaug Község Önkormányzat Képviselő-testülete úgy döntött, hogy elfogadja a határozat elengedhetetlen részét képező Informatikai Biztonsági Szabályzatot mellékleteivel együtt. Felelős: Sinka Ferenc polgármester Dr. Lajos Krisztina aljegyző Határidő: értelemszerűen Erről: Pénzügy - helyben Irattár - é r t e s ü l.

Melléklet: Iktatószám: 166/2014./B.

Tiszaug Községi Önkormányzat INFORMATIKAI BIZTONSÁG SZABÁLYZAT

Hatályos: 2014. év január hó 1. napjától

INFORMATIKAI BIZTONSÁGI SZABÁLYZAT

1. Az Informatikai Biztonsági Szabályzat célja Az IBSZ alapvető célja, hogy az informatikai rendszer alkalmazása során biztosítsa a Tiszaug Községi Önkormányzat (6064. Tiszaug, Rákóczi Ferenc út 51.) továbbiakban: önkormányzat az adatvédelem elveinek, az adatbiztonság követelményeinek érvényesülését, s megakadályozza a jogosulatlan hozzáférést, az adatok megváltoztatását és jogosulatlan nyilvánosságra hozatalát. Az IBSZ célja továbbá:  a titok-, vagyon- és tűzvédelemre vonatkozó védelmi intézkedések betartása,  az üzemeltetett informatikai rendszerek rendeltetésszerű használata,  az üzembiztonságot szolgáló karbantartás és fenntartás,  az adatok informatikai feldolgozása és azok további hasznosítása során az illetéktelen felhasználásból származó hátrányos következmények megszüntetése, illetve minimális mértékre való csökkentése,  az adatállományok tartalmi és formai épségének megőrzése,  az alkalmazott programok és adatállományok dokumentációinak nyilvántartása,  a munkaállomásokon lekérdezhető adatok körének meghatározása,  az adatállományok biztonságos mentése,  az informatikai rendszerek zavartalan üzemeltetése,  a feldolgozás folyamatát fenyegető veszélyek megelőzése, elhárítása,  az adatvédelem és adatbiztonság feltételeinek megteremtése. A szabályzatban meghatározott védelemnek működnie kell a rendszerek fennállásának egész időtartama alatt a megtervezésüktől kezdve az üzembe helyezésen keresztül az üzemeltetésig. A jelen IBSZ az adatvédelem általános érvényű előírását tartalmazza, meghatározza az adatvédelem és adatbiztonság feltételrendszerét. 2. Az Informatikai Biztonsági Szabályzat hatálya 2.1. Személyi hatálya Az IBSZ személyi hatálya kiterjed az adott önkormányzatra. 2.2. Tárgyi hatálya  kiterjed a védelmet élvező elektronikus adatok teljes körére, felmerülésük és feldolgozási helyüktől, idejüktől és az adatok fizikai megjelenési formájuktól függetlenül,  kiterjed az önkormányzat tulajdonában lévő, illetve az általa bérelt valamennyi informatikai berendezésre,  valamint az informatikai eszközök műszaki dokumentációira,  kiterjed az informatikai folyamatban szereplő összes dokumentációra (fejlesztési, szervezési, programozási, üzemeltetési),  kiterjed a rendszer- és felhasználói programokra,  kiterjed az adatok felhasználására vonatkozó utasításokra,  kiterjed az adathordozók tárolására, felhasználására. 3. Az adatkezelés során használt fontosabb fogalmak Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatok gyűjtése, felvétele és tárolása, feldolgozása, hasznosítása (ideértve a továbbítást és a nyilvánosságra hozatalt) és törlése.

Adatkezelésnek számít megakadályozása is;

az

adatok

megváltoztatása

és

további

felhasználásuk

Adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletek, technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől. Adattovábbítás: ha az adatot meghatározott harmadik fél számára hozzáférhetővé teszik. Adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, illetőleg a végrehajtással adatfeldolgozót bízhat meg. Adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely az adatkezelő megbízásából adatok feldolgozását végzi. Nyilvánosságra hozatal: ha az adatot bárki számára hozzáférhetővé teszik; Adatbiztonság: az adatkezelő, illetőleg tevékenységi körében az adatfeldolgozó köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, köteles továbbá megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek. Az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, nyilvánosságra hozás vagy törlés, illetőleg sérülés vagy a megsemmisülés ellen. 4. Az IBSZ biztonsági fokozata Az önkormányzat adatai különböző biztonsági fokozatba tartozhatnak. (üzleti titkok, pénzügyi adatok, illetve az intézmény belső szabályozásában hozzáférés-korlátozás alá eső (pl. egyes feladatok végrehajtása érdekében bizalmas) és a nyílt adatok feldolgozására, tárolására alkalmas adatok) 5. Kapcsolódó szabályozások Az IBSZ előírásai összhangban vannak:  Leltározási és értékelési szabályzattal,  Számviteli politikával 6. Védelmet igénylő, az informatikai rendszerre ható elemek Az informatikai rendszer egymással szervesen együttműködő és kölcsönhatásban lévő elemei határozzák meg a biztonsági szempontokat és védelmi intézkedéseket. Az informatikai rendszerre az alábbi tényezők hatnak: - a környezeti infrastruktúra, - a hardver elemek, - az adathordozók, - a dokumentumok, - a szoftver elemek, - az adatok, - a rendszerelemekkel kapcsolatba kerülő személyek.

6.1. A védelem tárgya A védelmi intézkedések kiterjednek:  az alkalmazott hardver eszközökre és azok működési biztonságára,  az informatikai eszközök üzemeltetéséhez szükséges okmányokra dokumentációkra,

és

 az adatokra és adathordozókra, a megsemmisítésükig, illetve a törlésre szánt adatok felhasználásáig,  az adatfeldolgozó programrendszerekre, valamint a feldolgozást támogató rendszer szoftverek tartalmi és logikai egységére, előírásszerű felhasználására, reprodukálhatóságára, 6.2. A védelem eszközei A mindenkori technikai fejlettségnek megfelelő műszaki, szervezeti, programozási, jogi intézkedések azok az eszközök, amelyek a védelem tárgyának különböző veszélyforrásokból származó kárt okozó hatásokkal, szándékokkal szembeni megóvását elősegítik, illetve biztosítják. 7. A védelem felelőse A védelem felelőse a mindenkori informatikai vezető és rendszergazda. A jelen szabályzatban foglaltak szakszerű végrehajtásáról az önkormányzat vezetőjének (polgármester) kell gondoskodnia. 7.1. Adatvédelmi felelősök feladatai a) Informatikai vezető feladatai: az IBSZ kezelése, naprakészen tartása, módosítások átvezetése, javaslatot tesz a rendszer szűk keresztmetszeteinek felszámolására. meghatározza a védett adatok körét, ellátja az adatkezelés és adatfeldolgozás felügyeletét, ellenőrzi a védelmi előírások betartását, az adatvédelmi tevékenységet segítő nyilvántartási rendszer kialakítása, az adatvédelmi feladatok ismertetése, ellenőri tevékenységét adminisztrálja. ellenőrzi a szoftverek használatának jogszerűségét b) Rendszergazda feladatai: a rendszergazda a saját feladatkörébe tartozó rendszert felügyeli, felelős az informatikai rendszerek üzembiztonságáért, szerverek adatairól biztonsági másolatok készítéséért és karbantartásáért, gondoskodik a rendszer kritikus részeinek újra indíthatóságáról, illetve az újra indításhoz szükséges paraméterek reprodukálhatóságáról, feladata a védelmi eszközök működésének folyamatos ellenőrzése, felelős az intézmény informatikai rendszer hardver eszközeinek karbantartásáért, nyilvántartja a beszerzett, illetve üzemeltetett hardver és szoftver eszközöket, gondoskodik a folyamatos vírusvédelemről a vírusfertőzés gyanúja esetén gondoskodik a fertőzött rendszerek vírusmentesítéséről, folyamatosan figyelemmel kíséri és vizsgálja a rendszer működésére és biztonsága szempontjából a lényeges paraméterek alakulását, ellenőrzi a rendszer adminisztrációját, 7.2. Az informatikai vezető ellenőri feladatai évente egy alkalommal részletesen ellenőrzi az IBSZ előírásainak betartását, rendszeresen ellenőrzi a védelmi eszközökkel való ellátottságot, előzetes bejelentési kötelezettség nélkül ellenőrzi az informatikai munkafolyamat bármely részét. 7.3. Az informatikai vezető jogai az előírások ellen vétőkkel szemben felelősségre vonási eljárást kezdeményezhet az intézmény vezetőjénél,

bármely érintett szervezeti egységnél jogosult ellenőrzésre, betekinthet valamennyi iratba, ami az informatikai feldolgozásokkal kapcsolatos, javaslatot tesz az új védelmi, biztonsági eszközök és technológiák beszerzésére illetve bevezetésére, adatvédelmi szempontból az informatikai beruházásokat véleményezi. 8. Az Informatikai Biztonsági Szabályzat alkalmazásának módja Az IBSZ megismerését az érintett dolgozók részére a vezetők és a rendszergazda oktatás formájában biztosítják. Erről nyilvántartást kötelesek vezetni. Az Informatikai Biztonsági Szabályzatban érintett munkakörökben az egyes munkaköri leírásokat ki kell egészíteni az IBSZ előírásainak megfelelően. 8.1. Az Informatikai Biztonsági Szabályzat karbantartása Az IBSZ-t az informatikában - valamint a önkormányzatnál - a fejlődés során bekövetkező változások miatt időközönként aktualizálni kell. Az IBSZ folyamatos karbantartása az informatikai vezető feladata. 8.2. A védelmet igénylő adatok és információk osztályozása, minősítése, hozzáférési jogosultság Az adatokat és információkat jelentőségük és bizalmassági fokozatuk szerint osztályozzuk: közlésre szánt, bárki által megismerhető adatok, minősített, titkos adatok. Az informatikai feldolgozás során keletkező adatok minősítője annak a szervezeti egységnek a vezetője, amelynek védelme az érdekkörébe tartozik. Az adatok feldolgozásakor meg kell határozni írásban és névre szólóan a hozzáférési jogosultságot. A kijelölt dolgozók előtt az adatvédelmi és egyéb szabályokat, a betekintési jogosultság terjedelmét, gyakorlási módját és időtartamát ismertetni kell. Alapelv, hogy mindenki csak ahhoz az adathoz juthasson el, amire a munkájához szüksége van. Az információhoz való hozzáférést lehetőség szerint a tevékenység naplózásával dokumentálni kell, ezáltal bármely számítógépen végzett tevékenység – adatbázisokhoz való hozzáférés, a fájlba vagy mágneslemezre történő mentés, a rendszer védett részeibe történő illetéktelen behatolási kísérlet – utólag visszakereshető. A naplófájlokat rendszeresen át kell tekinteni, s a jogosulatlan hozzáférést vagy annak a kísérletét az intézmény vezetőjének jelenteni kell. A naplófájlok áttekintéséért, értékeléséért az informatikai vezető és a rendszergazdák a felelősek. Az adatok védelmét, a feldolgozás – az adattovábbítás, a tárolás - során az operációs rendszerben és a felhasználói programban alkalmazott logikai matematikai, illetve a hardver berendezésekben kiépített technikai megoldásokkal is biztosítani kell (szoftver, hardver adatvédelem). 9. Az informatikai eszközbázist veszélyeztető helyzetek Az információk előállítására, feldolgozására, tárolására, továbbítására, megjelenítésére alkalmas informatikai eszközök fizikai károsodását okozó veszélyforrások ismerete azért fontos, hogy felkészülten megelőző intézkedésekkel a veszélyhelyzetek elháríthatók legyenek. 9.1. Környezeti infrastruktúra okozta ártalmak elemi csapás: földrengés, árvíz, tűz,

villámcsapás, stb. környezeti kár: légszennyezettség, nagy teljesítményű elektromágneses térerő, elektrosztatikus feltöltődés, a levegő nedvességtartalmának felszökése vagy leesése, piszkolódás (pl. por). közüzemi szolgáltatásba bekövetkező zavarok: feszültség-kimaradás, feszültségingadozás, elektromos zárlat, csőtörés. 9.2. Emberi tényezőre visszavezethető veszélyek Szándékos károkozás: behatolás az informatikai rendszerek környezetébe, illetéktelen hozzáférés (adat, eszköz), adatok- eszközök eltulajdonítása, rongálás (gép, adathordozó), megtévesztő adatok bevitele és képzése, zavarás (feldolgozások, munkafolyamatok). Nem szándékos, illetve gondatlan károkozás: figyelmetlenség (ellenőrzés hiánya), szakmai hozzá nem értés, a gépi és eljárásbeli biztosítékok beépítésének elhanyagolása, a megváltozott körülmények figyelmen kívül hagyása, vírusfertőzött adathordozó behozatala, biztonsági követelmények és gyári előírások be nem tartása, adathordozók megrongálása (rossz tárolás, kezelés), a karbantartási műveletek elmulasztása. A szükséges biztonsági-, jelző és riasztó berendezések karbantartásának elhanyagolása veszélyezteti a feldolgozás folyamatát, alkalmat ad az adathoz való véletlen vagy szándékos illetéktelen hozzáféréshez, rongáláshoz. 10. Az adatok tartalmát és a feldolgozás folyamatát érintő veszélyek 10.1. Tervezés és előkészítés során előforduló veszélyforrások a rendszerterv nem veszi figyelembe az alkalmazott hardver eszköz lehetőségeit, hibás adatrögzítés, adatelőkészítés, az ellenőrzési szempontok hiányos betartása. 10.2. A rendszerek megvalósítása során előforduló veszélyforrások hibás adatállomány működése, helytelen adatkezelés, programtesztelés elhagyása. 10.3. A működés és fejlesztés során előforduló veszélyforrások emberi gondatlanság, szervezetlenség, képzetlenség, szándékosan elkövetett illetéktelen beavatkozás, illetéktelen hozzáférés,

üzemeltetési dokumentáció hiánya. 11. Az informatikai eszközök környezetének védelme 11.1. Vagyonvédelmi előírások az informatikai eszközöket tartalmazó helyiségeket biztonsági zárakkal kell felszerelni, az informatikai eszközöket tartalmazó helyiségekbe történő illetéktelen behatolás tényét az intézmény vezetőjének azonnal jelenteni kell, az informatikai eszközöket csak az intézmény arra felhatalmazott alkalmazottai használhatják, az informatikai eszközök rendeltetésszerű használatáért a felhasználó felelős. 11.2. Adathordozók könnyen tisztítható, jól zárható szekrényben kell elhelyezni úgy, hogy tárolás közben ne sérüljenek, károsodjanak, az adathordozókat a gyors hozzáférés érdekében azonosítóval kell ellátni, melyről nyilvántartást kell vezetni, a használni kívánt adathordozót (floppy, CD) a tárolásra kijelölt helyről kell kivenni, és oda kell vissza is helyezni, a munkaasztalon csak azok az adathordozók legyenek, amelyek az aktuális feldolgozáshoz szükségesek, adathordozót másnak átadni csak engedéllyel szabad, a munkák befejeztével a használt berendezést és környezetét rendbe kell tenni. 11.3. Tűzvédelem Az informatikai eszközöket tartalmazó helyiségek illetve az azt kiszolgáló helyiség a „D” tűzveszélyességi osztályba tartozik, amely mérsékelt tűzveszélyes üzemet jelent. A menekülési útvonalak szabadon hagyását minden körülmények között biztosítani kell. Az intézmény az informatikai eszközöket tartalmazó helyiségeiben elektromos vagy más munkát csak a tűzvédelmi vezető tudtával, ill. engedélyével szabad végezni. 12. Az informatikai rendszer alkalmazásánál felhasználható védelmi eszközök és módszerek 12.1. A számítógépek és szerverek védelme Elemi csapás (vagy más ok) esetén a számítógépekben vagy szerverekben bekövetkezett részleges vagy teljes károsodáskor az alábbiakat kell sürgősen elvégezni: menteni a még használható anyagot, biztonsági mentésekről, háttértárakról a megsérült adatok visszaállítása, archivált anyagok (ill. eszközök) használatával folytatni kell a feldolgozást. 12.2. Hardver védelem A berendezések hibátlan és üzemszerű működését biztosítani kell. A működési biztonság megóvását jelenti a szükséges alkatrészek beszerzése. Az üzemeltetést, karbantartást és szervizelést az informatikusok végzik. A munkák szervezésénél figyelembe kell venni: a gyártó előírásait, ajánlatait, a tapasztalatokat. Alapgép megbontását (kivéve a garanciális gépeket) csak informatikus végezheti el. 12.3. Az informatikai feldolgozás folyamatának védelme

12.3.1. Az adatrögzítés védelme adatbevitel hibátlan műszaki állapotú berendezésen történjen, tesztelt adathordozóra lehet adatállományt rögzíteni, a bizonylatokat és mágneses adathordozókat csak e célra kialakított és megfelelő tároló helyeken szabad tartani, az adatrögzítő szoftver védelme. Lehetőség szerint olyan szoftvereket kell alkalmazni, amelyek rendelkeznek ellenőrző funkciókkal és biztosítják a rögzített tételek visszakeresésének és javításának lehetőségét is. hozzáférési lehetőség: a bejelentkezési azonosítók használatával kell szabályozni, hogy ki milyen szinten férhet hozzá a kezelt adatokhoz. (alapelv: a tárolt adatokhoz csak az illetékes személyek férjenek hozzá). az adatok bevitele során alapelv: azonos állomány rögzítését és ellenőrzését ugyanaz a személy nem végezheti. A szerverek rendszergazda jelszavát az informatikai vezető kezeli. 12.3.2. Az adathordozók nyilvántartása Az adathordozókról az egységeknek nyilvántartást kell vezetni. Az adathordozókat a gyors és egyszerű elérés, a nyilvántartás és a biztonság érdekében azonosítóval (sorszámmal) kell ellátni. 12.3.3. Adathordozók tárolása Az adathordozók tárolására műszaki-, tűz- és vagyonvédelmi előírásoknak megfelelő helyiséget kell kijelölni, illetve kialakítani. 12.3.5. Az adathordozók megőrzése Az adathordozók megőrzési idejét a törvényekben meghatározott bizonylat őrzési kötelezettségnek megfelelően kell kialakítani 12.3.6. Selejtezés, sokszorosítás, másolás A selejtezést az önkormányzat selejtezésének szabályzata alapján kell lefolytatni. Sokszorosítást, másolást csak az érvényben lévő belső utasítások szerint szabad végezni. Biztonsági illetve archív adatállomány előállítása másolásnak számít. 12.3.8. Leltározás A szoftvereket és adathordozókat a Leltározási Szabályzatban foglaltaknak megfelelően kell leltározni. 12.3.9. Mentések, file-ok védelme Az adatfeldolgozás után biztosítani kell az adatok mentését. A munkák során létrehozott általános (pl. Word és Excel) dokumentumok mentése az azt létrehozó munkatársak (felhasználók) feladata. A felhasználó számítógépén lévő adatokról biztonsági mentéseket a felhasználónak kell készítenie. Az archiválásban az informatikusok segítséget nyújtanak. A szervereken tárolt adatokról a mentést rendszeresen el kell végezni. A mentésért az informatikai vezető illetve a rendszergazdák a felelősek. 12.4. Szoftver védelem 12.4.1. Rendszerszoftver védelem Az informatikai vezetőnek biztosítani kell, hogy a rendszerszoftver naprakész állapotban legyen és a segédprogramok, programkönyvtárak mindig hozzáférhetők legyenek a felhasználók számára.

12.4.2. Felhasználói programok védelme Programhoz való hozzáférés, programvédelem A kezelés folyamán az illetéktelen hozzáférést meg kell akadályozni, az illetéktelen próbálkozást ki kell zárni. Gondoskodni kell arról, hogy a tárolt programok, fájlok ne károsodjanak, a követelményeknek megfelelően működjenek. Programok megőrzése, nyilvántartása A programokról a leltárfelelősöknek naprakész nyilvántartást kell vezetni A számvitelről szóló többször módosított 2000. évi C. törvény értelmében a vállakozásoknak az üzleti évről készített beszámolót, valamint az azt alátámasztó leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, továbbá más, a számviteli törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást olvasható formában legalább 10 évig meg kell őrizni. A bizonylat elektronikus formában is megőrizhető, ha az alkalmazott módszer biztosítja az eredeti bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét. A programok nyilvántartásáért és működőképes állapotban való tartásáért a vezetők a felelősek. 13. A központi számítógép és a hálózat munkaállomásainak működésbiztonsága 13.1. Központi gépek Szünetmentes áramforrást célszerű használni, amely megvédi a berendezést a feszültségingadozásoktól, áramkimaradás esetén adatvesztéstől. A központi gépek háttértárairól folyamatosan biztonsági mentést kell készíteni. Az alkalmazott hálózati operációs rendszer adatbiztonsági lehetőségeit az egyes konkrét feladatokhoz igazítva kell alkalmazni. A vásárolt szoftverekről biztonsági másolatot kell készíteni. 13.2. Munkaállomások Külső helyről hozott, vagy kapott anyagokat ellenőrizni kell vírusellenőrző programmal. Vírusfertőzés gyanúja esetén az informatikusokat azonnal értesíteni kell. Új rendszereket használatba vételük előtt szükség szerint adaptálni kell, és tesztadatokkal ellenőrizni kell működésüket. Az intézmény informatikai eszközeiről programot illetve adatállományokat másolni a jogos belső felhasználói igények kielégítésein kívül nem szabad. A hálózati vezeték és egyéb csatoló elemei rendkívül érzékenyek, mindennemű sérüléstől ezen elemeket meg kell óvni. A hálózat vezetékének megbontása szigorúan tilos. Az informatikai eszközt és tartozékait helyéről elvinni csak az eszköz leltárfelelőse tudtával és engedélyével szabad. 14. Ellenőrzés Az ellenőrzésnek elő kell segíteni, hogy az informatikai rendszereknél előforduló veszélyhelyzetek ne alakuljanak ki. A kialakult veszélyhelyzet esetén cél a károk csökkentése illetve annak megakadályozása, hogy az megismétlődjön. A munkafolyamatba épített ellenőrzés során az IBSZ rendelkezéseinek betartását az adatkezelést végző szervezeti egység vezetői folyamatosan ellenőrzik.

15. Záró rendelkezések Az önkormányzat a Szabályzatot ………/2014.(I.29.) számú határozatával elfogadta. Az Informatikai Biztonsági Szabályzat 2014. január 1-én lép hatályba.

Az Informatikai Biztonsági Szabályzatban érintett dolgozók munkaköri leírásába be kell építeni a szabályzatban előírt feladatokat.

Az Informatikai Biztonsági Szabályzat kiadásra került és megtalálhatóak: 1. Irattár 2. Jegyző 3. Informatikus

Tiszaug, 2014. január 23.

……………………………………. intézmény vezetője

I. számú melléklet TISZAUG KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT SZABÁLYZAT A BELSŐ, ÉS KÜLSŐ E-MAIL SZOLGÁLTATÁS HASZNÁLATÁRÓL A Tiszaug Község Önkormányzatban az e-mail szolgáltatás használatáról, a lakossági elektronikus úton történő megkeresések teljesítése, a papír alapú dokumentumok csökkentése, valamint a szolgáltatással való visszaélések kizárása érdekében az alábbi szabályzatot adom ki: I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A Szabályzat célja 1.§ A Szabályzat célja, hogy az e-mail szolgáltatás használata során biztosítsa a Tiszaug Község Önkormányzatnál (továbbiakban: Önkormányzat) a hivatali munka elsődlegességét, megteremtse az ügyintézés érdekében az azonosíthatóság követelményét, valamint elősegítse a papír alapú dokumentumok csökkentését. 2. A Szabályzat hatálya 2.§ A Szabályzat hatálya kiterjed: a) Tiszaug Községi Önkormányzatánál munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló, fő és részfoglalkozású dolgozóra, akinek munkakörével összefügg az email szolgáltatás használata, és azokra, akik valamilyen jogviszony alapján illetékesek a hivatali elektronikus levelezőrendszer használatára (a továbbiakban: munkatárs); b) a hivatali e-mail szolgáltatás használatra; c) a hivatali e-mail szolgáltatásra. 3. Értelmező rendelkezések 3.§ A Szabályzat alkalmazásában: a) E-mail: elektronikus levél angol mozaikszava. Az írás és továbbítás módja teljes egészében elektronikus úton megy végbe. b) Elektronikus levelezés: olyan szolgáltatás, amely lehetővé teszi, hogy más felhasználók számára fájlok vagy üzenetek továbbítását, valamint dokumentumok fogadását, tárolását. II. Fejezet AZ E-MAIL SZOLGÁLTATÁS HASZNÁLATÁVAL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 4. Az e-mail szolgáltatás biztosítása 4.§ (1) A Önkormányzat minden munkatársa részére biztosítani kell a külső és belső levelezési rendszerhez való hozzáférés lehetőségét, és a megfelelő oktatás mellett követelményként kell érvényesíteni az e-mail cím rendszeres figyelemmel kisérését. (2) A munkatársnak a hivatali belépéskor az informatikus adja ki az e-mail szolgáltatás használatához szükséges felhasználónevet és jelszót, valamint személyre, vagy szervezeti egységre szabott levelezési címet. A munkatársat tájékoztatni kell a levelező rendszer biztonságos használatáról. A tájékoztatás megadása az informatikus feladata.

(3) A munkatárs munkavégzésre irányuló jogviszonyának megszűnése napján felhasználónevet és jelszót, valamint a levelezési címet deaktiválni kell. A deaktiválás az informatikus feladata. (4) A levelezőrendszerek tekintetében a szükséges képzéseket, változásokról való tájékoztatásokat az informatikus koordinálja. 5. Az elektronikus levelezés névhasználati szabályai 5.§ (1) A levelezési címet a következő formában kell megalkotni: @tiszaug.hu (2) Nem személyhez kötött levelezési címek formátuma: <szervezeti egység>@tiszaug.hu Minden ilyen esetben is valós személynek kell állnia a cím mögött. (3) A levelezési szolgáltatás mind a munkatársak közötti, mind a Önkormányzat kívüli kapcsolattartásra felhasználható. (4) A levelezési rendszereket a belső és külső kapcsolattartásban fel kell használni a papíralapú anyag továbbítások csökkentésére.

III. Fejezet AZ ELEKTRONIKUS LEVELEZÉSSEL KAPCSOLATOS BIZTONSÁGI SZABÁLYOK 6.§ (1) Az elektronikus levelező szerver kizárólag a rendszergazda által üzemeltetett levelezési kapun keresztül küldhet vagy fogadhat levelet. (2) A levelezési kapun a rendszergazda spam szűrő és víruskereső szoftvert köteles üzemeltetni a vírusok és a kéretlen levelek eltávolítására mind a kimenő, mind a bejövő levelek vonatkozásában. (3) Az elektronikus levélhez fájl – figyelemmel a 6.§ (5) bekezdésben foglaltakra – csatolható, amelynek mérete korlátozott. (4) A munkatárs csak saját nevében küldhet levelet, kivéve, ha erre felelős vezető utasítja. (5) Az elektronikus levelezés szolgáltatás használata során az alábbi szabályokat kell betartani: a) Az elektronikus levelezés nem veszélyeztetheti az informatikai infrastruktúra működését. b) A levél nem tartalmazhat a hatályos magyar jogszabályokba ütköző tartalmat. c) Az elektronikus levélhez csatolt fájl nem lehet futtatható állomány, nem lehet továbbított reklám. d) A levelezési rendszeren tilos biztonsági szempontból érzékeny anyagot, zárt ülések jegyzőkönyveit továbbítani. e) Tilos a levelezési rendszeren keresztül olyan tartalmú levelet küldeni, amely bármilyen más személy, csoport vagy társaság személyes, vagy üzleti érdekeit sértheti. f) Tilos rasszista, szemérmet és jó ízlést sértő, valamint szélsőséges politikai nézeteket képviselő tartalmú levelet küldeni. g) Tilos levélbombák, levelezési láncok küldése, továbbítása. h) Tilos kéretlen vagy vírusos levelek küldése, továbbítása. i) Tilos a tervezet csatolása, melyre kizárólag a hálózati könyvtár-rendszer használható.

IV. Fejezet A ÖNKORMÁNYZAT ELEKTRONIKUS CÍMÉRE ÉRKEZŐ LEVELEK KEZELÉSÉNEK SZABÁLYAI ÉS AZ INTERAKTÍV KAPCSOLAT 7.§ (1) A Önkormányzat címére érkezett e-maileket a Titkárság kezeli. (2) A munkatársak a saját elektronikus címükre érkező leveleket kötelesek kezelni. (3) E-mail címre érkezett küldeményeket tartalmuk szerint, a) a) „hivatalos beadvány”-ként, b) b) „megválaszolandó kérdés, vélemény”-ként, c) c) „válasznélküli vélemény”-ként, d) d) „törlendő közlemény”-ként kell kezelni. (4) A hivatalos beadvány tartalma szerint a Önkormányzat valamely szervezeti egységének hatáskörébe tartozó küldemény. Az elektronikus úton érkezett „hivatalos beadványt” és a választ ki kell nyomtatni és az iratkezelési szabályzat szerint kell kezelni. (5) A megválaszolandó kérdés, vélemény tartalma szerint hivatalos beadványnak nem minősülő, de reagálást igénylő kérdéseket, véleményeket a szervezeti egység tartalom szerint kijelölt felelősei kezelik. A küldőt, a szervezeti egység vezetőjével egyeztetett, válaszban öt munkanapon belül, elektronikus úton tájékoztatja a Önkormányzat álláspontjáról. Az elektronikus úton érkezett „megválaszolandó kérdést, véleményt” és a választ ki kell nyomtatni és az iratkezelési szabályzat szerint kell kezelni. (6) A törlendő közlemény a közerkölcsöt, a Önkormányzat tekintélyét, munkatársait súlyosan sértő véleményeket a hivatali tartalom szerint kijelölt felelős közli a vezetőjén keresztül a jegyzővel, aki a vezetői vélemény alapján dönt a törlésről. Az informatikusok a törlést (moderálást) technikailag soron kívül kell végrehajtania. (7) Az érkező e-maileket, egy példányban ki kell nyomtatni, és be kell terjeszteni szignálásra a jegyző részére. (8) Az elektronikus levelekre adott válaszok, tájékoztatások esetében a válaszadónak a közvetlen megküldés előtt, minden esetben ki kell nyomtatni a választ, iktatni kell és a vezetővel alá íratni. (9) Sürgős intézkedést igénylő esetekben (például rövid határidő, soron kívüli intézkedési kötelezettség stb.) azonnal továbbítani kell szignálásra, és a tárgy szerinti vezető irányításával az elektronikus levél alapján szükséges teendőket (soron kívüli véleményezés, válaszadás, adatszolgáltatás, közérdekű információk továbbítása, berendelés stb.) azonnal el kell végezni. (10) A fontosabb ügyekben a válaszokat, a jegyző részére be kell mutatni. IV. Fejezet FELELŐSSÉG 8.§ A Szabályzatban foglaltak betartásáért az e-mail szolgáltatás használata tárgyában érintett munkatárs személyi felelősséggel tartozik. V. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

9.§ A Szabályzat 2014. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépést követő e-mail szolgáltatás használata esetén kell alkalmazni.

Tiszaug, 2014. január 23.

II. számú melléklet TISZAUG KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT VÍRUSVÉDELMI SZABÁLYZATA A Tiszaug Község Önkormányzatban a számítógépes vírusvédelem szabályozására és a számítógépes rendszerek vírussal fertőzésének csökkentése és kizárása érdekében az alábbi intézkedést adom ki: I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A Szabályzat célja 1.§ A Vírusvédelmi Szabályzat (továbbiakban: Szabályzat) a Tiszaug Község Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) számítógépes vírusvédelmére vonatkozó előírásokat, felelősségi köröket és feladatokat rögzíti. 2. A Szabályzat hatálya 2.§ A Szabályzat hatálya kiterjed: a) Tiszaug Községi Önkormányzata valamint valamennyi szervezeti egységére, köztisztviselőjére, közszolgálati ügykezelőjére, munkavállalójára, közalkalmazottjára és egyéb jogviszonyban álló munkatársára (a továbbiakban: felhasználó). 3. A Szabályzat kapcsolódó dokumentumai 3.§ A Szabályzat kapcsolódó dokumentumai: a) A Tiszaug Község Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata, b) Informatikai Biztonsági Szabályzat, c) Tiszaug Községi Önkormányzat Adatvédelmi Szabályzata. 4. Értelmező rendelkezések 4.§ A Szabályzat alkalmazásában a) Adatforgalmi munkaállomás: Az adatforgalmi munkaállomás a feldolgozott adatok, információk Önkormányzaton kívüli továbbítására, és a Önkormányzatba kívülről érkező adatok fogadására szolgál. b) Vírusvédelmi felelős: A Önkormányzat számítógépeinek vírusmentes működéséért, valamint a vírusvédelemért és a vírusvédelmi feladatok ellátásáért felelős informatikus munkatárs(ak). c) Vírusmentesítés: A vírusok eltávolítása és az esetleg okozott károk helyreállítása. d) Vírus: Olyan speciális, önmagát szaporítani képes program, amely más programokba beépülve különböző káros hatásokat idéz elő.

II. Fejezet A VÍRUSVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK, VALAMINT AZ ELLÁTÁSÉRT FELELŐS SZEMÉLYEK 5. Felhasználók feladatai 5.§ A felhasználók feladatai:

a) kötelességük az előírt vírusvédelmi rendszereket használni; b) kötelesek minden beérkező adathordozót ellenőrizni, és csak a vírusmentesség megállapítása után szabad felhasználni; c) a számítógépeken csak a jogosultságának megfelelő felhasználó névvel és jelszóval léphetnek be; d) kötelesek a vírusvédelmi felelős által szervezett, a vírusvédelemmel kapcsolatos oktatásokon részt venni; e) a vírusvédelmi szoftverek vírusra, vagy vírusgyanúra utaló jelzéseit kötelesek jelenteni a vírusvédelmi felelősnek, még akkor is, ha a szoftver eltávolította a vírust; f) a vírusvédelmi rendszerrel kapcsolatosan észlelt, bármilyen – a rendszer nem megfelelő üzemelésére utaló jelet tapasztaltak – jelenteniük kell a vírusvédelmi felelősnek g) ha a vírusvédelmi felelős nem elérhető, akkor jelentéseiket a jegyzőnek, távollétében a titkársági ügyintézőnek kell továbbítaniuk; h) vírusfertőzés esetén szükséges feladatok: ha) a jegyző utasításait haladéktalanul végre kell hajtani. hb) a vírusvédelmi felelős irányításával tevőlegesen is részt kell venniük a vírusmentesítésben. i) tájékoztatniuk kell a vírusvédelmi felelőst a fertőzést megelőző tevékenységükről, különös tekintettel a külső forrásból származó adathordozók használatáról, a kimenő és bejövő adatforgalomról.

6. A vírusvédelmi felelős feladatai 6.§ (1) A vírusvédelmi felelős általános feladatai: a) gondoskodik a vírusvédelmi rendszerek a vírusminta állomány rendszeres frissítéséről; b) tájékoztatja a felhasználókat a vírusvédelmi rendszerek működéséről; c) rendszeresen ellenőrzi a felhasználókat, a védekezési rendszabályok betartását, a védelemre szolgáló vírusvédelmi szoftverek alkalmazását; d) a vírus jelenlétére utaló jelenségek alapján fel kell ismernie a vírusos eseményeket; e) a felhasználók jelzései alapján a vírusgyanús eseteket kivizsgálja. Fertőzés esetén valamint ha a vírusvédelmi hatékonyságot sértő rendellenességet tapasztal, azt jelenti a jegyző felé; f) szakmai kapcsolatot tart a vírusvédelmi rendszerek szállítóival; g) a vírusvédelmi rendszerek szolgáltatóitól kapott, a vírusvédelmi rendszerek helyes üzemeltetésével kapcsolatos információkat eljuttatja a jegyzőnek és a titkársági ügyintézőnek; h) minden vírus okozta- vagy programhibát jelent a jegyzőnek.

(2) A vírusvédelmi felelős vírusfertőzés esetén ellátandó feladatai: a) a Önkormányzat jegyzőjét azonnal tájékoztatni kell a vírusfertőzésről, annak okáról, és az okozott kárról; b) javasolhatja a jegyzőnek a vírusos számítógépek hálózatról való leválasztását a fertőzés továbbterjedése céljából; c) a jegyző utasításait azonnal és maradéktalanul végre kell hajtania; d) meg kell szerveznie a vírusfertőzésben érintett felhasználók tájékoztatatását; e) ellátja a vírusmentesítés szakmai felügyeletét és koordinálását, ha nem tudja megoldania helyzetet, a vírusvédelmi rendszert szállító cég felé kell fordulnia. A vírusmentesítésbe be kell vonni az érdekelt felhasználókat; f) ha a vírusmentesítés során olyan probléma lép fel, amelyet a vírusvédelmi felelős nem tud megoldani, a vírusvédelmi rendszert szállító cég felé kell fordulnia; g) a vírusmentesítést követően a vírusvédelmi felelős jogosult a fertőzés miatt a hálózatról leválasztott számítógépek visszakapcsolására a hálózatba.

7. A titkársági ügyintéző feladatai 7.§ A titkársági ügyintéző köteles állandó kapcsolatot tartani a vírusvédelmi felelőssel, ezen belül: a) köteles tájékoztatni a jegyzőt vírusfertőzés esetén; b) javaslatot tesz a jegyzőnek a vírusmentesítés elrendelésére; c) vírusfertőzés esetén köteles javaslatot tenni a jegyzőnek a fertőzött számítógépek hálózatról történő leválasztására; d) a jegyző utasításait azonnal és maradéktalanul végrehajtja.

8. A jegyző feladatai 8.§ A jegyző feladatai a vírusvédelem érdekében: a) gondoskodik a vírusvédelmi rendszerek bevezetéséről és alkalmazásáról; b) elrendelheti a vírusmentesítést a titkársági ügyintéző és a vírusvédelmi felelős javaslatainak figyelembevételével; c) vírusfertőzés esetén a titkársági ügyintéző és a vírusvédelmi felelős javaslatainak figyelembevételével javaslatainak figyelembevételével határozhat a vírusos számítógépek hálózatról való leválasztásáról, a vírusfertőzés továbbterjedésének megelőzése érdekében; d) anyagi és nem anyagi kárt okozó fertőzés esetében – ha a fertőzés felhasználói vagy rendszergazdai mulasztás miatt következett be – az esemény kivizsgálását követően, amennyiben a felelősök személye megállapítható, a fegyelmi eljárást kezdeményez a károkozásért felelős felhasználóval szemben.

III. Fejezet A VÍRUS JELENLÉTÉRE UTALÓ JELENSÉGEK 9. Vírus jelenlétére utaló jelenségek 9.§ A vírus jelenlétére utaló jelenségek: a) a képernyőn megjelenik valamilyen eddig még nem tapasztalt, nem a használt rendszerhez tartozó üzenet. Különösen fontos, hogy általában a vírusok üzenetei trágár szavakat, obszcén ábrákat tartalmazhatnak. Gyanús az az üzenet is, amelynek „copyright” szövegében a szerző valamely hangzatos álnevet használ; b) jelentősen megnő a rendszer hibáira utaló üzenetek száma, és ez a jelenség terjed a gépek között. c) megváltozik az állományok eredeti mérete; d) a programok működésében eddig nem tapasztalható változások állnak be, pl.: nem működik a Microsoft Word helyesírás ellenőrzője; e) Microsoft Word, Excel esetén Visual Basic hibaüzenet jelenik meg. Ez tipikusan a rosszul megírt makrovírusok jellemzője; f) a Microsoft Word a dokumentumok mentése során fájltípusként dokumentumsablont ajánl fel; g) a Microsoft Word „Eszközök” menüjében eltűnik a „Makrók” almenü, vagy indításkor nem történik semmi, esetleg hibaüzenetet kapunk;

h) Microsoft Word és Excel esetén a megnyitott – esetleg több oldalas – fájl nem lapozható, igen gyakran semmilyen művelet nem hajtható végre; i) különösebb ok nélkül jelentősen lelassul a számítógép működése.

10. A vírusmentesítés elrendelése 10.§ (1) A következő esetek bármelyikének bekövetkezése esetén feltétlenül el kell rendelni a vírusmentesítést: a) egyszerre több gépen ugyanaz a vírus fordul elő, de nem ugyanazokban az állományokban; b) a vírus bizonyíthatóan terjed. Fájl vírusok esetén, tehát a vírust elindítva eddig még nem vírusos állományok is fertőzöttek lesznek, vagy rezidens vírusok esetén az indított tiszta programok lesznek vírusosak; c) ha akárcsak egy számítógépen is valamely vírusnak a romboló rutinja aktivizálódik, vagy a vírus valamilyen effektust (videó, hang stb.) produkál; d) egy számítógépen jelentkező szokványostól eltérő működés, valamilyen adatátvitel esetén (adathordozó, hálózat bármilyen használata), hasonló formában átkerül a probléma más számítógépekre is. (2) Általános teendők vírusmentesítés esetén: a) be kell vonni az ellenőrzésbe mindazon számítógépeket, amelyek akár a hálózaton, akár lemezek útján, vagy más módon megfertőződhettek. Az ellenőrzésnek minden állományra ki kell terjednie, beleértve a tömörített állományokat is; b) azonnali hatállyal értesíteni kell a vírusfertőzés kikerülésének bebizonyosodása után azon külső szervezeteket, amelyek valószínűsíthetően fertőzött információt kaptak; c) az értesítésnek tartalmaznia kell, hogy: ca) milyen vírus okozta a fertőzést; cb) milyen vírusvédelmi rendszer képes a felismerésre, az eltávolításra; d) a mentesítéssel egy időben meg kell kezdeni annak kivizsgálását, hogy hogyan került vírus a rendszerbe, minél hamarabb tisztázni kell a felelősség kérdését.

IV. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 11.§ A Szabályzat 2014. január 1. lép hatályba.

Tiszaug, 2014. január 23.

Az Informatikai Biztonsági Szabályzatban valamint a kapcsolódó mellékleteiben foglalt rendelkezéseket megismertem és tudomásul vetem (név, aláírás, dátum):

Név

Munkakör, beosztás

1. Dr. Lajos Krisztina 2. Sinka Ferenc Márton

jegyző polgármester TITKÁRSÁG

2.

titkársági ügyintéző

3.

kommunikációs ügyintéző

4.

emberi erőforrás ügyintéző IGAZGATÁSI CSOPORT

5. 6.

csoportvezető anyakönyvvezető, igazgatási ügyintéző 1.

7.

igazgatási ügyintéző 2.

8.

igazgatási ügyintéző 3.

9.

igazgatási ügyintéző 4. VAGYONGAZDÁLKODÁSI CSOPORT

10.

csoportvezető

11.

mérlegképes könyvelő

12.

pénztáros

Aláírás

Dátum