Képi diagnosztikus szakmacsoport Nukleáris Medicina. A sugárterhelések formái. Sugárterhelés. Sugárforrások

Képi diagnosztikus szakmacsoport Nukleáris Medicina

Hazai jogszabályok

16/2000 (VI.8) EüM. rendelet 33/2002. (V. 3.) HM rendelet

A sugárvédelem korszerű módszerei Eljárások a Nukleáris Medicinában

MSZ 824/1999 MSZ 62-7/2011 OSSKI Módszertani Útmutató 11/2010. (III. 4.) KHEM rendelet

Az atomenergiáról szoló 1996. évi CXVI. Tv. egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény honvédségi alkalmazásáról. Sugárzás elleni védelem orvosi és állatorvosi röntgenmunkahelyeken Ionizáló sugárzás elleni védelem. Sugárvédelem nyitott radioaktív készítmények alkalmazásakor Izotópos Munkavédelmi Szabályzat (A helyes munkavégzés gyakorlata nyitott radioaktív készítményeket alkalmazó munkahelyeken) A radioaktív anyagok nyilvántartásának és ellenőrzésének rendjéről, valamint a kapcsolódó adatszolgáltatásról

Porcs – Makkay László, MH EK, Sugárvédelmi Szolgálat vezető +36 30 828 08 09, e-mail: [email protected] 2

A SZEMÉ SZEMÉLYZET SUGÁ SUGÁRTERHELÉ RTERHELÉSE A NUK NUKLEÁ LEÁRIS MEDICINÁ MEDICINÁBAN

A sugárterhelések formái

Belső Lenyelt és/vagy belélegzett radionuklidok

Külső és belső sugárterhelések

Külső Ampulla, fecskendő, páciensek.

3

4

Sugárterhelés

Sugárforrások Sugárforrás a radioaktív anyag és olyan készülék és berendezés, amely ionizáló sugárzás kibocsátására szolgál.

A mesterséges sugárforrásoktól származó sugárterhelések lehetnek: •professzionális - az ionizáló sugárzásokat hivatásszerűen

A radioaktív anyaggal működő sugárforrások lehetnek:

•lakossági -

alkalmazó személyzet sugárterhelése. Itt az alkalmazó személyzet viseli / viselheti el a sugárterhelést. az alkalmazott sugárforrásokból származó összterhelés egy főre vonatkoztatott világátlaga.

•orvosi alkalmazásból származó -

alatta a páciensek sugárterhelését értjük. Itt a hasznot és a károsodást ugyanaz a személy szenvedi el.

– zártak (felépítése megakadályozza a radioaktív anyagok kijutását a környezetbe) – nyitottak (nem teljesül a fenti meghatározás)

5

6

A külső sugárterhelés - A védelem formái Idővédelem

Távolságvédelem

Sugárelnyelő védőfalak, anyagok alkalmazása

Minimalizálni a sugárban eltöltött időt!

Maximalizálni távolságunkat a sugárforrástól!

Használjuk a sugárvédelmi eszközöket!

A védekezés általános lehetőségei külső sugárterhelés ellen

7

Az idővédelem Az ember sugárterhelése a sugártérben eltöltött idővel egyenesen arányos, ezért a dózisterhelés csökkentésének legegyszerűbb és legolcsóbb módja a sugártérben eltöltött idő csökkentése. Ez matematikailag azt jelenti, hogy sugártérben eltöltött idő ideálisan t=0 s. • • dD dD=0, ha dt=0. ⇒ D= dD = D dt dt

Az elnyelt dózis arányos a sugártérben eltöltött idővel

8

Az idővédelem Az előbbiekből következik: •Sugaras munkahelyen csak sugaras tevékenységet szabad folytatni •A sugaras munkában résztvevők számát mindig optimálni kell •Sugaras munkahelyekre belépni olyanoknak (kíséret és felügyelet nélkül), akik nem ott dolgoznak szigorúan tilos

Dózis = Dózisteljesítmény x Idő 9

A távolságvédelem

Az idővédelem

Pontszerű sugárforrás terében sugárforrástól mért távolság fordítottan arányos.

A sugártérben eltöltött idő csökkentése a következő feltételekhez kapcsolódik:

♦ a munka előzetes tervezése ♦ a munka szervezése ♦ szakmai felkészültség (képzettség) ♦ szakmai gyakorlat (tapasztalat) ♦ a lehető legkevesebb számú munkavégző jelenléte ♦ az alkalmazottak rotációja adott esetben

10

a dózis a négyzetével

Ismétlések, téves orvosi alkalmazás elkerülése és ezzel a páciens / saját dózis csökkentése

Ez az egyszerű tény kínálja fel a távolságvédelem alkalmazását a sugárvédelemben. 11

12


A távolságvédelem Az orvosi izotóptechnikában:

Alapvető szabály, hogy direkt (használati) sugárnyalábba nem szabad belenyúlni, belépni. Ezt az e célokra rendszeresített eszközökkel kell megtenni.

szabad, védelem nélküli kézzel tilos a radioaktív készítményt megfogni hosszúszárú csipeszt, távfogót, manipulátorokat kell alkalmazni nagy aktivitású sugárforrások esetén (például 60Co) csak távirányítással szabad dolgozni a nagy aktivitású forrásoknál egyedi műveleteket, csak részletes előírás és hatósági engedélyezés alapján végezhetünk.

13

14

Izotópos munkahelyek – Nukleáris Medicina


A távolságvédelem I-131131-t kapott pá páciens sugá sugártere

A távolságvédelem SmSm-15353-t kapott pá páciens sugá sugártere 6 µSv /h* GBq , 0 m

26

0.5

0.1

0.06

9

3µSv/h* GBq

0.03 mSv/h

1000 MBq I-131 0

0.5

1

0 3 µSv /h* GBq , 0 m

2m

0,5

1m

Aktivítás koncentráció a vizeletben: 0.3 MBq/ml*GBq 15

16



A távolságvédelem Következmé vetkezmények


Páciensek, mint ké két lá lábon já járó sugá sugárforrá rforrások Dose rate nGy/h/MBq

Examination 0 h post inj

2 h post inj

0m

0.3 m

1.0 m

0m

0.3 m

1.0 m

Bone (MDP)

27

13

4

13

7

2

Liver (colloid)

27

13

4

20

10

3

Heart (RBC)

27

13

4

20

10

3

Myocardium (Thallium)

36

18

6

36

10

A távolságvédelem igen hatékony lehetőség a sugárvédelemben

Példák: Hosszú csipeszeket használjunk a sugárforrás kezelésére Nagyméretű vizsgálóhelységek a képalkotó berendezések számára

6

17

18


A sugárelnyelő anyagok alkalmazása

Sugárelnyelő anyagok alkalmazásának az elve

A hatékony sugárvédelem megtervezéséhez nagyon jól kell ismernünk a különféle típusú ionizáló sugárzások kölcsönhatását az anyaggal.

A sugárzást elnyelő anyag vastagsága

Beeső sugárzás

Az anyagon áthatolt sugárzás

Az alfa sugarakat már néhány cm levegő, vagy vékony papír réteg is elnyeli. Nekik főként a belső sugárterhelésnél van szerepük. A béta sugárzásnál figyelembe kell venni az elnyelődésnél keletkező fékezési sugárzást is. A béta sugárzás hatótávolságának megfelelő vastagságú anyag alkalmazása teljes védelmet nyújt. Lényeges szempont kis rendszámú anyag (például plexi) alkalmazása, hogy elkerülhető legyen a fékezési sugárzás keletkezése. A pozitron annihilációjánál a gamma fotonok elnyelettéséről kell gondoskodnunk.

19

A sugárelnyelő anyagok alkalmazása

20

A sugárelnyelő anyagok alkalmazása A röntgen és gammasugárzás kölcsönhatása az anyaggal láttuk, hogy hasonló. A kétfajta sugárzás alapvetően csupán hullámhosszban és energiában különbözik egymástól. A valóságban más típusú az energiaeloszlásuk is. A megfelelő anyag kiválasztásához ismernünk kell a sugárzás energiáját, mivel más-más fajta anyagot kell alkalmazni elnyelődés, szórás vagy párképződés esetén. Ismernünk kell a a sugárelnyelő anyagra jellemző d1/2, d1/10-t valamint az ólomegyenértéket. Ismernünk kell a sugártér geometriáját és a szórt sugárzás eloszlását. A fenti ismeretek alapján a megfelelően kiválasztott anyagból, számítások útján készített és méretezett védőfalak, kabinok, védőrétegek, pajzsok teszik lehetővé, hogy a dózisterhelés szintje a dóziskorlátok alatt maradjon.

A neutron sugárzás elleni védelmet alapvetően a neutron energiája szabja meg. Általános elv, hogy a közepes és nagy energiájú neutronokat, termikus neutronokká kell átalakítani. A termikus neutronokat lehet elnyeletni hidrogén típusú anyaggal, amely nagyon jól elnyeli a neutront és nem hoz létre másodlagos sugárzást. A termikus neutronok befogására bórt és kadmiumot szoktak leginkább használni.

Fenti tervezést csak sugárvédelmi szakértő végezheti, valamint Hatósági engedély. 21

22

Tartalomjegyzék

A védekezés általános lehetőségei belső sugárterhelés ellen

23

• Mi a belső sugárterhelés? • Hogyan jön létre a belső sugárterhelés? • Mennyi ideig maradnak a szervezetbe a radionuklidok? • A belső sugárterhelés elleni védelem • Aspecifikus kezelések • Specifikus kezelések

24

A belső sugárterhelés

Mi a belső sugárterhelés?

A belső sugárterhelés származhat: – természetes radionuklidoktól •kozmogén sugárzás •földkérgi sugárzás – mesterséges eredetű radionuklidoktól •kontamináció (külső felületi szennyeződés) – abszorpció, vagy – ínkorporáció útján •ínkorporáció révén – belégzés – táplálékfelvétel – a bőrfelület sebzésekor – téves orvosi alkalmazás (személy, vagy dózis tévesztés)

A belső sugárterhelés abból származik, hogy a radionuklidok bekerülnek a szervezetbe és ott radioizotóp sugárforrásként okoznak belülről sugárterhelést.

25

Hogyan jön létre a belső sugárterhelés?

26

Mennyi ideig maradnak a szervezetbe a radionuklidok? Az inkorporált radionuklidok testen belüli aktivitását a radionuklidok felezési ideje szabja meg. A felezési idő lehet:

A szervezetben bekerült radionuklidok, in vivo mozgásának a következő szakaszai vannak: – a bekerülési kapuban, raktározódnak •átmenetileg, vagy •hosszabb időtártamra – a vér és nyirokkeringéssel elindulnak az ún. célszervek (kritikus szervek) irányában •például a stroncium a csontszövetbe •a jód a pajzsmirigybe – rövidebb / hosszabb ideig a szervezetbe maradnak – kiürülnek a szervezetből

– fizikai (az az időtartam, amely alatt a kiindulási aktivitás a felére csökken T1/2 = ln2/λ, λ = bomlási állandó) – biológiai (anyagcserés kiürülés ) – effektív (a fenti kettőből származtatható és mérhető). Az az időtartam, amely alatt valamely bomlékony anyag mennyisége, koncentrációja az élő szervezetben a fizikai bomlás (felezési idő) és az anyagcserés kiürülés (biológiai felezési idő) eredőjeként a felére csökken. 27

Mennyi ideig maradnak a szervezetbe a radionuklidok? Isotope 3H 14C 22Na 32P 35S 36Cl 45Ca 59Fe 60Co 65Zn 86Rb 90Sr 99mTc 123I 131I 137Cs 140Ba 198Au 210Po 226Ra 235U 239Pu

TPhysical 4.5 x 103 2.1 x 106 850 14.3 87.4 1.1 x 108 165 45 1.93 x 103 244 18.8 1.1 x 104 0.25 0.54 8 1.1 x 104 12.8 2.7 138 5.8 x 105 2.6 x 1011 8.8 x 106

Half-lives in days Tbiological 12 40 11 1155 90 29 1.8 x 104 600 10 933 45 1.8 x 104 1 138 138 70 65 280 60 1.6 x 104 15 7.3 x 104

TEffective 12 40 11 14.1 44.3 29 164 42 10 193 13 6.8 x 103 0.20 0.54 7.6 70 10.7 2.7 42 1.5 x 104 15 7.2 x 104

28

A radionuklidok kiürülése a szervezetből Az izotópok szervezetből való kiürülésének a módja lehet: – természetes •kilélegzett levegő •vizelet •széklet •verejték •nyál •kilépő sejtek (például hámsejtek) •haj – nem természetes •spontán hányás •terápiás céllal bekövetkezett hányás

29

30

A belső sugárterhelés elleni védelem

A belső sugárterhelés elleni védelem

• Az inkorporált radioaktív anyagok aktivitását, tehát – a három felezési idő és – a kiürülés leirt folyamatai csökkentik. • A belső sugárterhelés elleni védelem során, tehát ismerni kell a radioaktív izotóp aktivitásán kívül, az ebből származó egyenérték dózisokat és az effektív dózist. • Az ember dózisterhelése, ugyanis az áthaladó sugárenergia azon részéből származik, amely elnyelődik a szervezetben, illetve szervben.

Az előbbiekből következik, hogy belső sugárterhelés esetén fő feladatunk a radionuklidok mihamarabbi eltávolítása a szervezetből. Ez történhet: – aspecifikus és – specifikus eljárásokkal.

31

Aspecifikus kezelések

32

Aspecifikus kezelések (dekontamináció) • Úgy kell elvégezni, hogy a radioaktív anyagot ne kenjük szét. • A kitisztítás mindig fokozatos erősségű tisztítóanyagokkal hajtsuk végre (langyos víz, szappanos víz, enyhe lúgos és savas hatású vegyszerek, durvább eszközök). • Szőrzet esetén: – többszöri lemosás – szükség esetén borotválás • Szem esetén: – gyors öblítés, majd szakintézeti ellátás • Nagy bőrfelületek szennyezésekor alapos zuhanyzás javasolt. Külön kérdés az aktív mosófolyadék kezelése. • Ha a kontamináció sebzésen át jött létre, úgy a sebészeti kimetszés lehet sikeres.

A primer lerakodási helyről, vagy a behatolási kapuból igyekszik eltávolítani a radionuklidokat. Ezek mechanikus tisztítási eljárások. – Öblítés, kifújással, törléssel (orr, szájüregből) – Gyomormosás, hánytatás, a bejutástól számított két órán belül (a gyomorba jutott anyagokat) – A kiürítés gyorsítása (két óra után, a gyomorba jutott anyagokat) – Dekontamináció (a külső szennyezés eltávolítása például bőr, haj esetén) 33

Specifikus kezelések

Aspecifikus kezelések izotópdiagnosztika esetén A beteg szervezetébe jutatott radiofarmakonok kiürítését, kell elősegíteni. Ez történhet • jelentős mennyiségű folyadék megitatásával vizsgálat előtt és után. • zsíros étel-ital alkalmazása. • enyhe laxativumok adagolása. • diurétikumok alkalmazása.

34

Beer Beer Therapy Therapy for for Tritium Tritium

35

Azok az eljárások, amelyeket a radionuklidok sejtekbe, szövetekbe való bejutása után kell alkalmaznunk. Pl. – Radioaktív Jód ínkorporáció estén stabil jóddal akadályozzuk meg a pajzsmirigy jódizotóp felvételét. – A Sr és Ra csontba való beépülését cselátképző (Caalginát, Ba-szulfát) anyagokkal gátoljuk meg. – Cézium kiürülését Berlini-kék adagolásával lehet fokozni. – Az alkalmazott eljárások sikerességét az ínkorporációt követő időtartam korlátozza 8-14 órán belül várhatunk tőle eredményt). 36



Ellenőrzött terület (Olyan terület, amelyre a sugárvédelem vagy radioaktív anyaggal való szennyeződés szempontjából külön rendszabályok vonatkoznak és ahova ellenőrzés mellett szabad belépni)* o Védőeszközök kötelező viselete o Szimbólumok jelzések kötelező alkalmazása o Érvényesek a sugárvédelmi jogszabályok o Az emberek mozgása ellenőrzött o Személyes dozimetria o Dózis és felületi szennyezettség mérők o A személyzet ruháinak a tárolása, szociális blokk, hulladéktárolás

A

Felügyelt terület (Olyan terület, amely az ionizáló sugárzás elleni védelem céljából meghatározott felügyelet alatt áll)* *16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI.

bejáratot meg

kell jelölni a sugárveszély

Ellenőrzött terület tárcsajelével, a helységet azonosító és az engedély nélküli belépést tiltó feliratokkal. o vizsgáló, Az ajtó belülről reteszelt, vezérelt. o meleg labor, Az aktív várok kivételével az ellenőrzött területek o beadó, bejáratai olyanok legyenek, amik kizárják a o aktív várók páciensek véletlenszerű benyitását. o Ha CT-vel kombinált a vizsgáló, bejárati ajtaja fölé a o izotóptároló CT berendezés működésével kényszerkapcsolatba o hulladéktároló levő, piros fényű lámpát kell szerelni. o A CT berendezés működését a helységen belül is (a Felügyelt terület gantryre szerelt) figyelmeztető lámpa kell, hogy o Az egész labor jelezze. Rá érvényesek a röntgenmunkahelyekre előírtak.

törvény

egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 37

38



A személyzet sugárterhelése A beérkező izotóp készítmények átvétele, kicsomagolása, aktivitás mérés, adminisztrálása, tárolása A radiofarmakonok elkészítése, dozírozása, jelzése, tárolása a felhasználásig A radiofarmakonok belső szállítása A radiofarmakonok pácienseknek való beadása A páciensek vizsgálata A páciensekkel való foglalkozás A páciensek tartózkodása a labor területén A radiofarmakonok kezelése A radioaktív hulladék tárolása Balesetek..

39

40



Védőruházat

Az izotópok megérkezése

Példa a kicsomagolásra: •Ellenőrizni, történt-e károsodás •Ellenőrizni, történt-e kontamináció •Ellenőrizni a tartalmat •Ellenőrizni az aktivitást

A sugárvédelem eszközei: •védőruházat •dózis és szenyezettségmérő •személyi dózismérők •védőanyagok, pajzsok •csipeszek, fogók

41

42



A radiofarmakonok elkészítése

A radiofarmakonok elkészítése Védelem Védőpajzsok használata Fiola védelem Fecskendő védelem Helyi védő szerkezetek

•Védőpajzsok •Védőruházat •A radioaktív anyag mozgatására szolgáló eszközök •A radioaktív hulladék tárolására szolgáló konténerek •Dózis-teljesítménymérők, automatikus hangjelzéssel •Felületi szennyezettség mérők •Dekontaminációs készlet •Jelölő eszközök címkék

43


44


A radiofarmakonok elkészítése

A radioaktí radioaktív hulladé hulladék tá tárolá rolására alkalmas konté konténerek

Csipeszek és fogó fogók

Néhány hulladéktároló rendelkezésre kell, hogy álljon, hogy a hulladékokat, már a származási helyükön el tudjuk különíteni (szempontok: radioizotóp, aktivitás, felezési idő, kémiai sajátosság, halmazállapot, üveg, papír, fecskendő, stb…) 45

46



A radiofarmakonok beadása

A radiofarmakonok beadása A fecskendő fecskendő védelme Védelem nélkül

2mm W védelem

0.4 mSv/h

0.004 mSv/h

0.8 mSv/h

0.01 mSv/h

4.2 mSv/h

0.04 mSv/h

22 mSv/h

0.16 mSv/h

8 mSv/h

6

mSv/h

Fecskendő védelem Kesztyűk Ólomgumi kötény? 400 MBq Tc-99m in 1 ml 47

48



A radiofarmakonok beadása

A páciensek vizsgálata

A fiola vé védelme

Tc-99m 10 GBq 10 ml

560 mGy/h Mozgatható védőpajzsok Ólomgumi kötények 1 mGy/h

2 mm Pb

49

50



A páciensek vizsgálata

A pá páciensek vizsgá vizsgálatá latának az optimá optimálása (a sugá sugárvé rvédelem má második alapelve)

Ólomgumi köténnyel, vagy sem?

Vizsgálat 99mTc)

Bone (400 MBq, CBF (1000 MBq, 99mTc) Myocard (75 MBq, 201Tl) Blood pool (800 MBq, 99mTc) Others (100 MBq, 99mTc)

Dózis (µSv) kötény nélkül 2.2 12.0 0.3 4.7 0.4

köténnyel 1.0 5.0 0.2 2.2 0.2

Diagnosztikai cél / eredmény

Orvosi sugárterhelés

A páciens minimális sugárterhelése, a még kiértékelhető kép mellett, az optimális radiofarmakon / aktivitás alkalmazásával 51

52

GUIDANCE LEVELS OF DOSE, DOSE RATE AND ACTIVITY FOR MEDICAL EXPOSURE

53

A sugárvédelem korszerű módszerei a N.M.-ban

54



55

III. GUIDANCE LEVELS FOR MEDICAL EXPOSURE GUIDANCE LEVELS FOR DIAGNOSTIC PROCEDURES IN NUCLEAR MEDICINE

56

III. GUIDANCE LEVELS FOR MEDICAL EXPOSURE GUIDANCE LEVELS FOR DIAGNOSTIC PROCEDURES IN NUCLEAR MEDICINE

57

58



Páciensvédelem Páciensvédelem

Páciensvédelem Páciensvédelem

Hibás beadás Hibás beadás

A hibás beadás a következőket jelenti: •pácienstévesztés a beadásnál, •nem megfelelő radiofarmakon beadása, •rossz aktivitásértékű farmakon beadása (>±15% az előírt aktivitásnál terápia esetén és >±25% a diagnosztikai vizsgálatoknál) és végül •rossz beadási eljárás/mód, vagy •várandós, vagy szoptatós anyák indokolatlan vizsgálata.

Hibás beadás esetén: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

7.

59

Azonnal minden eszközzel megpróbálja minimalizálni a kialakuló hatásokat. Tájékoztatjuk a nukleáris medicina szakértőnket (szolgálatos orvost) Tájékoztatjuk a pácienst Tájékoztatjuk az orvos fizikust (telefonon …?) (és a sugárvédelmi megbízottat), aki kiszámíthatja a páciens által elszenvedett dózist. A szolgálatos asszisztens írásbeli jelentést ír a történtekről, amelyben megpróbálja az okokat is leírni. És végül jelentik az esetet a Nukleáris Medicina Osztály vezetőjének és a Sugárvédelmi Szolgálat vezetőjének, akik döntenek afelől, hogy tovább kell-e értesíteni a Hatóságot is, vagy sem. Legvégül az esetet ismertetik az Osztály összes dolgozójával, kiértékelik és megbeszélik a teendőket, hogy máskor megelőzzenek hasonló eseteket. 60


Izotópos munkahelyek – Nukleáris Medicina Hogyan lehet csökkenteni a kontamináció kockázatát?

Kontamináció? Minden munkafázisban törekedjünk a maximális tisztaságra. Jól bevált laborgyakorlatot alkalmazzunk. Ne együnk, ne igyunk, ne cigarettázzunk izotópos munkahelyen stb. Használjunk védőruházatot és védőkesztyűt.

61

Kockázat becslés

A sugárhatás kockázata a nukleáris medicinában

Kockázat = a sugárzás okozta hatás megjelenésének a valószínűsége Hatás

Az érintettek csoportja

Az expozíció ideje

A hatás valószínűsége

Örökletes hatások

Teljes népesség

Egész élet során

1 %/Sv (minden korosztály)

Végzetes rákos elváltozás

Teljes népesség

Egész élet során

5 %/Sv

Végzetes rákos elváltozás

Az aktív népesség

18-65 év

4 %/Sv

Egészség károsodás

Teljes népesség

Egész élet során

7,3 %/Sv

Egészség károsodás

Az aktív népesség

18-65 év

5,6 %/Sv

ICRP becslés

62

Vizsgálat típusa

Radiofarmakon

Effektív dózis (mSv)

Szívizom Csont Pajzsmirigy Tüdő Vese

Tl-201 chloride 23,0 Tc-99m MDP 3,6 Tc-99m pertechnetate Tc-99m MAA 0,9 Cr-51 EDTA 0,01

Kockázat (%) 0,12 0,018

1,1

63

0,006 0,005 0,00005

64

Izotópos munkahelyek – Nukleáris Medicina Köszö szönöm a figyelmet!

Magas kockázat Beadó helyiség Vizsgáló helység Aktív váró Közepes kockázat Páciens váróterem Páciens WC Alacsony Recepció

65

66

Képi diagnosztikus szakmacsoport Nukleáris Medicina. A sugárterhelések formái. Sugárterhelés. Sugárforrások

Recommend Documents