Kenessey Albert Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Gerjen
HEFOP 2.1.5
Készült a Humánerıforrás-fejlesztı Operatív Program támogatásával
Cigánykerék projekt
HEFOP 2.1.5 Multukulutrális Tartalmak Készítette:
Dr. Bodnárné Báthori Katalin Hazné Genye Anita Fenyves Ferenc
-3TELEPÜLÉSÜNK ÉS ISKOLÁNK
Gerjen 1300 lakosú kis település tolna megyében a Duna mellett, Pakstól közúton 22 km-re. A Paksi Kistérséghez tartozik. Lakói közül kb. 10 % roma etnikumú. A romák rendezett körülmények között élnek a falu különbözı részein. Többségük beás származású, de a nyelvet már csak az idısek beszélik, ık is magyarral keverve. A lakosságra nem jellemzıek az etnikai ellentétek. Falunk zsáktelepülés. Ez a tény nagyban befolyásolja a lakosság élet-és munkakörülményeit. Helyben fıleg a mezıgazdaságból és a szolgáltatóiparból lehet megélni. Nagyobb ipari üzemek 20-30 km távolságra vannak, ahová a gerjeniek autóbusszal járnak be dolgozni. Jelenleg a munkaképes lakosság 185-a munkanélküli. Ezen a helyzeten javítani fog a faluban felépülı ipari üzem, mely 2007. szeptemberétıl negyven fınek ad munkát. Ekkor a munkanélküliség mértéke várhatóan 10% alá csökken. A településen egy oktatási intézmény mőködik, a Kenessey Albert Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda. Az óvodába negyvenöt gyermek jár, akikkel délelıtt csoportbontásban két óvónı foglalkozik. Az iskola tanulólétszáma 103 fı. Minden évfolyamon egy osztály mőködik, plusz egy alsós és egy felsıs napközis csoport. A nevelı-oktató munkát 12 pedagógus végzi. Közülük kilencen rendelkeznek tanítói, hatan valamilyen szaktanári képesítéssel. Így a szakos ellátottság zömében megoldott. A tanulók a tanítási órákon kívül szakkörökön, sportkörökön gyakorolhatják az érdeklıdési körüknek megfelelı tevékenységeket. 2005. ıszétıl van alapfokú mővészetoktatás, három tanszakon. Az iskolába járó gyerekek 41%-a halmozottan hátrányos helyzető. A 2005-2006-os tanévben kezdtük el az integrált oktatási rendszer kiépítését, melyhez a HEFOP 2.1.5. pályázat nyújtott segítséget.
A „Cigánykerék” projektnap A projekt célja: A cigányság kultúrájának megismerése, identitástudat kialakítása és erısítése
A várható eredmény: A célok megvalósítása során a projekt a résztvevıkben hosszú távon szociális változást idéz elı. (tolerancia kialakulása, teleranciára nevelés) A tolerancia magában foglalja a nyitottságot, az elıítélet-mentes gondolkodást, a másik megismerésének igényét, a másság elfogadását és képességeket a másokkal való együttmőködésre.
A projekt alapértékei: − A cigányság történetének,
hagyományainak, kultúrájának megismerése
− A másság elfogadása − Szolidaritásra való − Közösségi
képesség
elkötelezettség
− Toleranciára törekvés
Téma: A Cigánykerék projektnapot a következı témák köré csoportosítottuk: 1. Hagyományok, népszokások 2. Népviseletek 3. Gasztronómia 4. Népzene: ének, tánc 5. Népi mesterségek
Produktum: A tanult ismeretek bemutatása záró tábortőz keretében.
FELADATOK
I. A projekt elıkészítése Elıkészítı munkálatok:
- mővészek, mesterek meghívása - kiállítás megszervezése - szükséges anyagok beszerzése
II. A projekt megvalósítása − Projekt-fal
felállítása
− Tevékenységek − Felelısök − Idıterv
meghatározása
meghatározása
elkészítése
− Helyszínek
meghatározása
− Anyagszükségletek − Projektnap
felmérése
megvalósítása forgószínpadszerően
de.: tanóra, filmvetítés, bemutatók du.: tevékenytetés - pedagógusoknak - mesteremberek Zenészek
III. A projekt zárása − Bemutató
záró tábortőz keretében
− Vetélkedı − Zárás,
értékelés, jutalmazás
A záró tábortőz programja: Cél:
A tanult és bemutatott ismertekbıl vetélkedı lebonyolítása
Feladatok: - elızetes csapatalakítás ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒
témaválasztás, csapatvezetık megválasztása, feladatok meghatározása, győjtımunka - anyaggyőjtés, projektfal - témánként, eszközök győjtése, munkalapok elkészítése,
- csapatok bemutatása - mi alapján szervezıdtek ⇒ kanálfaragás - a nap folyamán elkészült termékek bemutatása ⇒ a megtanult népdalok bemutatása - dal és mondókatanítás a közönségnek ⇒ színdarab bemutatása - elızetes feladatmegoldás - dramatizálás - jelmezek - díszletek ⇒ hagyományos cigány étel elkészítése - punya kóstoló ⇒ játékos feladatok - a nap folyamán szerzett ismeterekbıl - értékelés, jutalmazás Felelısök: - projektvezetı - csoportvezetık - tanulók, cigány segítık
„Ki-fia borja vagy, miféle szél hozott? Felelj, ha tudsz, Cigány Nevezd meg önmagad.” (Szepesi József)
Miért van szükség multikulturális oktatásra? A multikulturális oktatás a különbözı kultúrák egyenrangúságának gondolatára épül. Az iskolai világban a kultúrával kapcsolatban két kérdést érdemes kiemelni: az egyik a kultúrák folytonos változása, másik pedig, hogy mi az, amit a másik kultúrából látunk és azonosítani tudunk. Illetve mi minden láthatatlan kulturális tényezı befolyásolhatja a gyermek iskolai viselkedését, tanulmányi eredményességét. A tanár számára a gyerek családi világának mélyebb és árnyaltabb megismerése elkerülhetetlen. A probléma: ⇒ Iskolai teljesítmények különbségei (szülık iskolai végzettsége, foglalkozása, lakóhely, anyagi helyzet, etnikai csoport) ⇒ Rövidebb iskolai pályák, lemorzsolódás ⇒ Zsákutcás képzésben való részvétel ⇒ Szélsıségesen eltérı életpályák, esélyek Megoldások: ⇒ Hátrányos helyzet – hiány – kompenzáció, felzárkóztatás ⇒ Másság: az intézményitıl eltérı kultúra (csoport, család, az iskolai teljesítmény a családi és az iskolai kultúra közti távolság függvénye) ⇒ Egyenrangúság – a családi (csoport) kultúra és az intézményi kultúra közelítése, megfeleltetése (multikulturális pedagógia) A multikulturális oktatás célja: ⇒ Más kultúrák tisztelete (elfogadás, megismerés, perspektíva váltás képességének kialakulása) ⇒ Sok nemzetiségő társadalomban való boldogulás ⇒ Kisebbségi gyerekek önképének javulása ⇒ Különbségekhez, másságokhoz való viszony (emberi hasonlóság élménye) ⇒ Együttmőködés élménye (a közösségek sokféle emberbıl állnak)
Történelmi háttér Az ıshazáról A cigányság története szorosan összekapcsolódik India történetével. A cigányság ıshazája India, habár sokáig a fáraó gyermekének hitték ıket. Kutatók, nyelvészek tudományos tevékenységük során feltárták, hogy a cigányság ıshazája India észak-nyugati része, a mai Pandzsav környéke. India ıslakói a dravidák voltak. Az idıszámítás elıtti második évezredben az India területére északról betörı, magasabb termető, világosabb bırő indoárják mind délebbre szorították a dravida népet. Az ıslakosság és az indoárják egymásra ható kultúrájából alakult ki a szankszrit nyelv, a vállalkozó szellem, az etnikai önállóság tudata és az erıs virágzó államok. Az indiai nyelvek alapja a szankszrit, így a cigány nyelveknek is. A cigány nyelvet, más jelenkori új ind árja nyelvekkel összehasonlítva sok közöset találunk, de a cigány nyelv sokkal archaikusabb maradt. Az antropológiai tudományos megállapítások biztos adatok sorát, teljes bizonyítást az Indiában beszélt nyelvek adják a cigányság indiai eredetéhez. Egyes ciganológusok a pandzsabi BEÁSZ folyó nevébıl származtatják a beásokat, ık nem beszélik a cigány nyelvet, nyelvük archaikus román. Írásos emlékek, források nem maradtak fenn, melyek tanúsíthatják, hogy a cigányok miért és milyen körülmények között hagyták el hazájukat. India népét már a legrégebbi idı óta külsı csapások, természeti katasztrófák érték. A fejlett ország mágnesként vonzotta a hódítókat. Mivel a cigányság békeszeretı nép volt, nem kezdeményezett hadjáratot, inkább menekült. Az évszázadok során kialakult kasztrendszerek, a páriák kitaszítottsága nem jelentett vonzerıt a nemzettségi szervezetben élı törzsek számára. A cigányok hosszas vándorlásuk során – számos néppel kerültek érintkezésbe. Az „egységes” cigánynép, mely Indiában szigorú osztályrendszerben élt, változáson ment keresztül. Az egység megbomlott, kénytelenek voltak kisebb-nagyobb csoportokban vándorolni, hogy megélhetésüket biztosítani tudják. Térben, idıben különbözı független hullámokban indultak el. Vándorlásuk útvonlala sem egységes. Perzsiából háromfelé ágazott. Az egyik csoport Oroszország, a másik Észak Afrika, a harmadik pedig a Török birodalmon keresztül Görögország és Balkán irányába vonult. Az elsı hullámot követte a XIV században a második vándorlás. Ekkor két csoportot különböztetünk meg. Az elsı pápai menlevelekkel hercegek és grófok vezetésével vonult, a második a vajdák vezetésével indult el. Tömegesen érkeztek még a XVII. Században is Magyarországra és innen tovább észak és nyugat felé. A romák hosszú vándorlásai során megismerkedtek más népekkel, szokásokat, foglalkozásokat vettek át, melyet ráépítettek a már meglévı kultúrájukra. Kezdetben az egyház és az állam támogatásban részesítette ıket. (Új katona anyag, jobbágy munkás, a kersztény hit terjesztésének új alanyai, fejlett kézmővesség, jó muzsikusok) Az ipari fejlıdés azonban kiszorította a kézmővesipart, kevesebb lett a lehetıség a letelepedésre, elkezdıdött a romák elszegényedése. Megkezdıdött üldöztetésük. A rabigához nem szokott nép az asszimilációval, szokásainak feladásával nem tudott megbarátkozni. Mivel a magyarországi cigányság közel 700 éves történelemének leírása igen hoszszadalmas lenne, csak a XX. század legjelentısebb eseményeire térnénk ki.
Az elıítéletek ellenére a cigányság folyamatosan beépült a társadalomba. A letelepedés azonban nem jelentett tisztességes polgári életvitelt, hanem a falu széli telepek kialakulására korlátozódott. Korlátozzák a számukra kiadható ipari engedélyek számát (1931) A cigányságot a ,30-as évektıl alacsonyabb rendőnek tartották. A felmérések alapján a hitleri fajelméletnek közel félmillió cigány esett áldozatául. A második világháború befejeztével a cigánylakosság (az egyéb népességhez viszonyítva) csak jelentıs fáziskéséssel tudott bekapcsolódni a társadalmi átalakulás áramába. A cigánylakosság zöme kimaradt a földosztásból, a városi ipar tömegesen szippantotta fel a vidéken élı szakképzetlen cigányságot. A ,60-as évektıl felgyorsul a cigányság társadalmi felemelkedésének üteme. A gépi nagyipar újabb munkalehetıségeket nyújt (lakástámogatási rendszer, cigánytelepek felszámolása, beiskolázás, gyed-gyes, családi pótlék, szociális segélyek) Egyre több folklór együttes alakul, cigányújság indul (Románo Nyevipe) Lehetıség nyílik CKÖ felállítására (1993), de a munkanélküliség is fokozódik a szakképzetlenségük miatt. A legrosszabbul fizetett munka vár rájuk. Az állam a cigányközösségek társadalmi, gazdasági fejlıdését nem tudta orvosolni. A feszültség csökkentése elsıdleges érdek. Társadalmunk a magyar kultúra és a kisebbségi kultúrák elismerésével, fejlesztésével, támogatásával teremtheti meg színes, multikulturális társadalmat.
Népköltészeti alkotások: Amíg a népmese Európa szerte kihalóban van, a cigányok ma is ırzik mesekultúrájukat. A mesék gyökerei Indiáig nyúlnak vissza. A kidolgozás, a fordulatok, a párbeszédek ıshazai eredetőek. Miden ország cigányságánál jellegzetesek a mesékben a szerkezeti és a világnézeti sajátosságok. A mese tartalmat egységes cigány ízlésbeli szerkezeti és logikai normák szerint alakítják. A cigány mesékben a kalandosság dominál. Az európai mesék állandóan visszatérı elemekbıl tevıdnek össze, ezt a cigánymesék tetszés szerint változtatják. Gyakori szereplık: Ördög, kísértet, szellemek, démonok A halál után van további élet, a szellem visszatérhet elıbbi lakhelyére. A hagyományos cigány erkölcsi rendszer eltér az európaitól. A mesékben vagy azért gyız a hıs mert okos, jó, furfangos, vagy a csodával határos módon a sors rendel el mindent. A cigány mesékben a humoros, derős történetek vannak túlsúlyban. Az ijesztı démonokat a cigány mindig legyızi. A mesélés a cigányoknál egész estét betöltı elfoglaltság. Ezek a mesék igen hosszúak, nem kötött formájúak. A mesélı utánozza a mese szereplıjének hangját, mozdulatait, a szöveget hangsúlyozva, hirtelen váltásokkal adja elı. A cigány népköltészet osztályozása: ⇒
Népmesék: 1. Tündér 2. Tréfás 3. Állat
⇒
Mondák 1. Népmondák 2. Hiedelem mondák, kísértet történetek 3. Eredetmondák
⇒
Népdalok, románcok, balladák
⇒
Szólások, közmondások, mondókák, köszöntık, varázsszövegek
⇒
Találós kérdések, tréfás viccek
Sajátosságaik. A romák különleges sajátossága a be nem olvadás, s ezzel párhuzamosan egy igen magas fokú alkalmazkodó képesség. Ez a képesség tette lehetıvé, hogy a mai napig életben maradjanak. Náluk a mővészetek ápolása – zene, képzımővészet, irodalom – magas fokú. Kevés az olyan cigány, akinek ne lenne jó énekhangja, ritmus érzéke, tánctehetsége. Erıs a közösségi tudat, az összetartozás. A betegeket, idıseket tisztelik, gondozzák. A gyermekeiket szeretik, teljes értékő családtagnak tekintik ıket, igényeiket azonnal kielégítik. Az élvezeti cikkek, valamint az erıs ételek kedvelése indiai eredető. A cigány logika is az ıshazából eredeztethetı. A fogalmakat nem határolják el élesen egymástól, az ellentmondások kizárása nem lelhetı fel a nyelvben. A szándék és a megvalósulás nem különül el. Ezt tükrözi az igeragozás is. Érzelemvilágukra jellemzı, hogy a különbözı érzelmeik között nincs éles határ. Egyik pillanatról a másikra képes váltani, átcsap ellentétes megnyilvánulásba. Hagyományok, melyeket magukkal hoztak: ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒
Vándorló életmód Vállalkozó, kereskedı szellem, Hallás utáni tanulás Az arany, az ékszerek, ékkövek szeretete Mővészi hajlamok Élvezeti és szépítıszerek kedvelése Mély vallásosság, hiedelmek Gyógyfüvek ismerete, jóslás Ékes hosszú beszéd Hirtelen változó hangulat Állat- és természet szeretet Kézügyesség Rangkorság, csoportjai között ellentétek Ünnepi szokások Játékok kedvelése Öltözködés Családi hierarchia
Milyen iskolát szeretne a cigány szülı? Nem rezervátum jellegő és nem gyógypedagógiai iskolát! Olyan iskolára van szükség, ahol szeretik, s nem elviselik ıket, ahol fontosak, ahol segítik elımenetelüket, és ahol ismerik ıket. Embertelen az az iskola, amelyben egy diák sokszoros erıfeszítésre, bántalmakon felülkerekedésére kényszerül azért, mert kisebbséghez tartozik. És embertelen az a társadalom, amelyben a kisebbséghez tartozó a megtagadást választja. „Sokan várjuk a kapukon kívül, hogy bizalmatok rézkrajcárjaival megajándékozzatok” (Bari Károly)
Helyi sajátosságok A beáoskra – vagy ahogy más romák csúf névvel illetik ıket -, teknıvájókra – azt mondják, hogy a legjobban ık tudnak beilleszkedni a társadalmi rendbe. Dolgoznak, tanulnak és letelepednek. Köztük ma is van továbbtanuló fiatal. Romániai nyelvjárást beszélik. Népviseletükre jellemzı, hogy nem volt túl díszes. A nık térdig érı szoknyát és kendıt hordtak. Többnyire teknıfaragással keresték a pénzüket. Tolna megyében néhány jellegzetes beás kisebbség él Sárszentlırincen, Gerjenben, Kajdacson. Gerjenben beás cigányok laknak, diszkriminációról szinte beszélni sem lehet. Gerjen lakosságának körülbelül 10 %-át képezik a romák, amit ha statisztikai szempontból vizsgálunk, akkor teljesen átlagos értéknek mondhatunk. A falun belüli elhelyezkedésük elszórt, két vagy több házban laknak egymás mellett. A nyelvhasználatról elmondható, hogy a nagyszülık még beszélik, a szülık ritkán, a gyerekek inkább csak megértik a beás nyelvet. Az iskolai tanulólétszám közel 10 %-a roma tanuló.
A projekt nap tervezete: ⇒
⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒ ⇒
A Bátaszéki Hagyományırzı Csoport bemutatója. A hagyományırzı tánccsoport bemutatója, ruházat, zene, hangszerek bemutatása, tánclépések tanítás. Milyen alkalmakkor táncoltak. DVD bemutató elıadás a cigány hagyományokról, hiedelem világról. Rendhagyó honismeret óra. A szerencse jön is megy is címmel. Divatbemutató – autentikus viseletek különbözı alkalmakkor (esküvı, temetés, napi viselet) Nyelv óra – egy beás nyelvet beszélı szülı alapvetı szavakat, mondatokat tanít a gyerekeknek. Rendhagyó irodalomóra – beás nyelvő mesék – a cigány népköltészet jellemzése. Kétnyelvő bemutatók – versek, mesék alapján – Mondókák és dalok tanítása. Jelenetek betanítása jelmezekkel A cigány hiedelem bemutatása, eredete. (Mély vallásosság, szellem világban való hit) Hagyományos cigányfoglalkozások bemutatása. Hogyan alakultak ki a vezetéknevek. Hagyományos cigányételek fızése, kóstolóval egybekötve. Mi és mások – helycsere játék. Hogyan képzeled el magadat egy vadidegen világban. Családtörténetek: a helyi cigányság körébıl. Mikor kerültek Gerjenbe, hogyan sikerült beilleszkedni. Kézmővesek bemutatója – hagyományos foglalkozások (teknıvájó, kanalas, lakatos, lókereskedı, kosárfonó) ismertetése Meghívott romamővészek elıadása Mővészeti alkotások bemutatása Záró program – tábortőz – a tőz szerepe a cigányság életében – a tanult ismeretek bemutatója, közös éneklés, hagyományos cigány hangszerek kíséretével
Cigánykerék projektnap A program fejlesztés során a multikulturális program részeként a cigányság életét, kultúráját bemutató program megvalósításának kidolgozását vállaltuk. A multikulturális tartalmak bevonását a pedagógiai programunkba egy projekt nap keretében tervezzük. Ezen a napon a helyi CKÖ és a helyi roma szülık bevonásával, közös szervezésével különbözı tevékenységek során mutatjuk be a cigányság történetét, hagyományait, nyelvét, miden napi életét. A programok egy része bemutató, ismeretközlı jellegő (hagyományırzı csoport bemutatója, család történet, meghívott mővészek elıadása) Másrészük a gyerekek aktív részvételével zajlik – mondóka és dal tanulás, foglalkozások bemutatója, helycsere játék, rendhagyó honismeret, nyelv- és irodalom óra.) A napi programot a tábortőz zárja.
Tartalomjegyzék: Településünk és iskolánk..................................................................................................3 A „Cigánykerék projektnap..............................................................................................4 A projekt célja ........................................................................................................4 A várható eredmény...............................................................................................4 A projekt alapértékei..............................................................................................4 Téma.......................................................................................................................4 Produktum..............................................................................................................4 Feladatok...........................................................................................................................5 I. A projekt megvalósítása ....................................................................................... II. A projekt megvalósítása....................................................................................... III. A projekt zárása................................................................................................... Záró tábortőz programja ..................................................................................................6 Miért van szükség multikulturális oktatásra? .................................................................8 Történelmi háttér: az ıshazáról és magyarországi sajátosságok....................................9 Népköltészeti alkotások jellemzése .................................................................................11 Milyen iskolát szeretne a cigány szülı? .........................................................................13 Helyi sajátosságok ..........................................................................................................14 Cigánykerék projekt nap tervezet ...................................................................................15 Tartalom jegyzék.............................................................................................................17 Felhasznált irodalom ...........................................................................................17 Mellékletek:.....................................................................................................................18
Felhasznált irodalom Sztojkó Ilona: A cigányság története Dr. Karsai Ervin: Cigány mese, - mondavilág Dr. Karsai Ervin: A cigány ábc Www.romacentrum.hu Sztojko Ilona: İshazánk, szép India
Mellékletek
Tartalomjegyzék: Településünk és iskolánk ............................................................................................3 A „Cigánykerék projektnap ........................................................................................4 A projekt célja ........................................................................................................4 A várható eredmény...............................................................................................4 A projekt alapértékei..............................................................................................4 Téma.......................................................................................................................4 Produktum .............................................................................................................4 I. A projekt elıkészítése...............................................................................................5 II. A projekt megvalósítása .........................................................................................5 III. A projekt zárása ....................................................................................................5 A záró tábortőz programja ..........................................................................................6 Miért van szükség a multikulturális oktatásra?.........................................................8 Történelmi háttér.........................................................................................................9 Népköltészeti alkotások .............................................................................................11 Milyen iskolát akar a cigány szülı? .........................................................................13 Helyi sajátosságok.....................................................................................................14 A projektnap tervezete ...............................................................................................15 Cigánykerék projektnap ............................................................................................16 Tartalomjegyzék ........................................................................................................17 Felhasznált irodalom ................................................................................................17 Melékletek..................................................................................................................18
