Kenessey Albert Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Gerjen
HEFOP 2.1.5
Készült a Humánerıforrás-fejlesztı Operatív Program támogatásával
Óvoda - iskola átmenet
HEFOP 2.1.5 Integrációs Pedagógiai Rendszer Készítette:
Fehérváriné Czéh Klára Fenyvesné Szabó Krisztina Vajda Józsefné
„ A madarak nem járnak lépcsın” /Freinet/
„tudjuk tudjuk és ismerjük meg tanítványainkat, hogy mi is az,amire szükségük van ahhoz, hogy egészségesen fejfejLıdjenek és eligazodjanak a különbözı élethelyzetekben…” /Alfred Adler/
-4TELEPÜLÉSÜNK ÉS ISKOLÁNK
Gerjen 1300 lakosú kis település tolna megyében a Duna mellett, Pakstól közúton 22 km-re. A Paksi Kistérséghez tartozik. Lakói közül kb. 10 % roma etnikumú. A romák rendezett körülmények között élnek a falu különbözı részein. Többségük beás származású, de a nyelvet már csak az idısek beszélik, ık is magyarral keverve. A lakosságra nem jellemzıek az etnikai ellentétek. Falunk zsáktelepülés. Ez a tény nagyban befolyásolja a lakosság élet-és munkakörülményeit. Helyben fıleg a mezıgazdaságból és a szolgáltatóiparból lehet megélni. Nagyobb ipari üzemek 20-30 km távolságra vannak, ahová a gerjeniek autóbusszal járnak be dolgozni. Jelenleg a munkaképes lakosság 185-a munkanélküli. Ezen a helyzeten javítani fog a faluban felépülı ipari üzem, mely 2007. szeptemberétıl negyven fınek ad munkát. Ekkor a munkanélküliség mértéke várhatóan 10% alá csökken. A településen egy oktatási intézmény mőködik, a Kenessey Albert Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda. Az óvodába negyvenöt gyermek jár, akikkel délelıtt csoportbontásban két óvónı foglalkozik. Az iskola tanulólétszáma 103 fı. Minden évfolyamon egy osztály mőködik, plusz egy alsós és egy felsıs napközis csoport. A nevelı-oktató munkát 12 pedagógus végzi. Közülük kilencen rendelkeznek tanítói, hatan valamilyen szaktanári képesítéssel. Így a szakos ellátottság zömében megoldott. A tanulók a tanítási órákon kívül szakkörökön, sportkörökön gyakorolhatják az érdeklıdési körüknek megfelelı tevékenységeket. 2005. ıszétıl van alapfokú mővészetoktatás, három tanszakon. Az iskolába járó gyerekek 41%-a halmozottan hátrányos helyzető. A 2005-2006-os tanévben kezdtük el az integrált oktatási rendszer kiépítését, melyhez a HEFOP 2.1.5. pályázat nyújtott segítséget.
-5-
1. Szociális háttér Településünkön a munkanélküliek száma 83, ezek azok emberek, akik regisztrálva vannak. Tanulóinkat tekintve minden második családban valaki munkanélküli. Ez a szociális ártalom a családnál érezteti hatását. A családok gyermekeikkel ingerültek, türelmetlenek de az is elıfordul, hogy túl nagyok az elvárásaik. A miliıártalmak a gyermek késıbbi tanulására kihatnak. Különbözı tanulási zavaroknak lehetnek okai a biztonságos családi háttér hiánya. Az óvodának és az iskolának kell átvállalni azt a feladatot, amiben a gyerek nevelése, irányítása megvalósul. Ebbıl is látható, hogy fontos a családias légkör kialakítása, kiépítése a két intézmény között. Biztonság, az odafigyelés a személyes kapcsolatok megkönnyítik az intézmények átjárhatóságát. A mi feladatunk, hogy örömmel és teljes odafigyeléssel járjanak a gyerekek az intézményeinkbe, s ne jelentsen gondot számukra az új környezet és légkör.
A program célja: Az óvodás kisgyermek iskolába lépésének megkönnyítése. Szorongásmentes légkör biztosítása. Az óvodában kialakított jó szokások továbbvitele. Az óvodai módszerekre, játékosságra épülı tanulási helyzetek teremtése.
-6-
2. A program általánosságban Elızmények A Soros Alapítvány „lépésrıl lépésre” programjának adaptálása 1998-ban történt. Programunkban gyermekeink képességeinek kibontakoztatásában meghatározó szerepe van a tevékenységnek. Fontos eszköze az önkifejezésnek, kontaktusteremtésnek, kapcsolattartásnak, s a természetes életterükben zajló és szervezıdı tevékenységek a fejlıdésüket, fejlesztésüket szolgálják. Programunk tevékenységközpontú szemléletének legfıbb megnyilvánulása az a sajátos tevékenység központrendszer, amely egységbe foglalja, integrálja a személyiségfejlıdésben meghatározó tevékenységformákat: −
a játékot
−
a tanulást
−
a munkajellegő tevékenységeket.
Folyamatosan lehetıséget biztosítunk a gyermekek sokszínő tevékenységére, egyéni igényeiknek, szükségleteiknek megfelelıen. A tevékenységközpontban folyik a játékos tanulás, itt szervezıdnek azok a tevékenységek, amelyek ezt elısegítik. Az iskola is igyekszik a programhoz igazítani saját oktatását, nevelését, tanítását. A csoportszobák, osztályok tevékenységi körökre osztottak, melyeket úgy alakítjuk, hogy a rendelkezésünkre álló teret legésszerőbben, legcélszerőbben használhassuk fel. Munkasarkok kialakításánál, a tér berendezésénél figyelembe vesszük a következıket: −
Mindig legyen elegendı hely a mozgásos tevékenységekhez/ szabályjátékok, énekes játékok, spontán szabad mozgásokhoz/.Mindezt mobil bútorokkal, könnyen mozgatható térelemekkel tesszük meg, így a terem igény szerint átalakítható.
−
Ügyelünk arra, hogy legyen lehetıség a fejlettebb gyermekeknek más ütemben történı haladásra. A lassabban haladóknak lehetıségük van arra , hogy önmagukhoz, képességeikhez mérten fejlıdjenek.
−
A bútorzat segítse a biztonságos mozgást, tájékozódást, legyen lehetıség az egyéni, a mikro és a nagycsoportos tevékenységek végzésére is.
−
Mivel a gyerekek hosszú órákat töltenek az intézményekben, biztosítunk a számukra olyan helyet ahol meghúzódhatnak kényelmesen elpihen- hetnek. Az iskolában meseszınyegre ülhetnek ahol várják a mesét vagy a nap zárását.
-7-
−
Biztosítjuk a gyermekek személyes tárgyainak tárolási lehetıségeit. Minden gyermeknek saját jellel ellátott doboza, mappája van az elkészült, vagy folytatandó munka számára.
−
A tevékenységek során mindig olyan eszközöket, anyagokat használunk, ami megfelel a gyermekek fejlettségi szintjének, a mennyiséget fokozatosan bıvítjük.
−
Lehetıvé tesszük az önálló alkotómunkát, csak a dolgok realitása, logikája, saját belsı vágyuk, és az együtt alkotott korlátok szabályozzák önkifejezési formájukat.
-8-
3. Óvoda- és iskolakép
A program fontosnak tekinti a nyitott óvodát és iskolát, szőkebb környezet igényeihez igazodva a gyermekek nevelését és családi nevelés kiegészítését. A nyitottság elsısorban a családokkal való szorosabb kapcsolatot jelenti. Az intézményünkben különös tekintettel kell lennünk a halmozottan hátrányos helyzető gyermekekre, az egyik legfontosabb feladatunk az óvó- védı- gondozó funkciók elıtérbe kerülése. Az óvoda és iskola elsısorban a családok felé nyitott, hiszen a család közvetít valamilyen értéket a gyermekek felé még akkor is, ha nem minden funkcióját teljesíti maradéktalanul. A családok alapos ismerete után megértéssel fogadjuk a szülık problémáit, lehetıségeink szerint minden segítséget megadunk. Feladataink: −
személyiség harmonikus fejlesztése
−
a személyiség autonómiája
−
saját szükségletek kifejezésének képessége
−
társakkal való együttmőködés
−
másság tolerálása
−
érzelmi gazdagság
Derős, élménygazdag környezetet alakítunk ki, ezzel a gyermeki szabadságot biztosítva fejlesztjük személyiségüket, még nagyobb hangsúlyt fektetve az egyedi, a másság, különbözıség elfogadására. Az értelmi fejlıdésben- építve a gyermek tapasztalataira, élményeire, érdeklıdésére, kíváncsiságára- fontosnak tartjuk: −
azt, hogy rendelkezzenek az ismeretek elsajátításához szükséges alapvetı készségekkel( problémamegoldó gondolkodás, logikai mőveletek végzésének képessége, pszichikus funkciók megfelelı mőködése.)
-9-
4. Tanulásértelmezés Tanuláskor akkor kerül sor, amikor a gyermeket az vezérli, hogy az ıt körülvevı világot megértse fejlettségi szintjének megfelelı cselekvéseken, tevékenységeken keresztül. A gyermek felfedez, vagy mi fedeztetjük fel vele a dolgokat – így tanul. Mindehhez nekünk felnıtteknek kell biztosítani az élményt, tapasztalatokat, eszközöket. Iskolánk igyekszik az óvodához közelíteni, mint feladataiban, mint a tudás megszerzésének módjában. Feladatunk: −
a feltételek biztosítása
−
a próbálkozások és a mintakövetés támogatása
−
az érdeklıdés fenntartása
−
szeretetteljes légkör
−
támogatás
−
élmény-teli mindennapok
Mindez azonban nem zárja ki a pontos, egyértelmő követelményeket, a szabadság és a korlátok ésszerő rendszerének mőködését.
5. Manipulációs tevékenységközpont Ebben a tevékenységközpontban biztosítunk helyet az értelemfejlesztı szabályjátékoknak. Itt kapnak helyet a feladatlapok, amelyek segítségével a gyermekek matematikai, környezetismereti, gondolkodási szintjei, megismerı tevékenységének, pszichikus funkcióinak mőködését elemezhetjük, amely ismeretek birtokában célirányosan fejlesztjük. Az egyéni fejlesztés hatékony eszközeként alkalmazzuk a szabályjátékokat, síkbeli eszközöket, elıtérbe helyezve azokat amik nem egyszeri felhasználásra valók. ( MINIMAT készlet, Emberek-, Állatok-, Növények világa, korongok, kártyák és még sok egyéb hagyományos eszköz) A játékokat az egyéni fejlettséghez igazítjuk, ezért jól szolgálja a részképességek fejlesztését. A játékok, az eszközök jól bıvíthetık, alakíthatók.
- 10 -
6. A külsı világ, a környezet megismerése Ennek a tevékenységi központnak kiemelkedı jelentıséget tulajdonítunk, több okból is. Óvodánk és iskolánk nevelési programjában nagy hangsúlyt kap a természetvédelem, a természeti környezetben való tájékozódás, a természettel való harmonikus együttélés, a természetvédı magatartás megalapozása és gyakorlása. Tapasztaljuk, hogy a családok többségének életvitelébe egyre kevésbé tartozik bele a természettel való ismerkedés, a kirándulások, túrázások, sátorozások csodálatos élményvilága. Hiszünk abban, hogy gyermekeink környezetbaráttá nevelése már születésük után megkezdıdik, s az óvodában, iskolában folytatódik, ezért nem nélkülözheti a szülıkkel való folyamatos együttgondozást, együttmőködést.
Céljaink a megvalósítás érdekében:
−
Környezetismereti témáinkat, azok feldolgozásának módját kibıvítjük az egyéni és csoportos élmények, gyermekeink érdeklıdésének, kíváncsiságának figyelembe vételével.
−
Amit csak lehet azt a maga természetes környezetében, folyamatosan, a változásokkal együtt figyeljük meg
−
A teremben biztosított élısarokban további tapasztalásra van lehetıség . A gyerekek maguk győjtik az anyagokat amiket meg kell figyelni.
−
A folyamatos megfigyelések regisztrálására táblákat használunk, idıjárás, évszak, napszak
−
Az élısarokban vannak a növények s az állatok amiket a gyerekek maguk gondoznak.
−
Itt helyezzük el azokat a könyveket, lexikonokat amiben a gyerekek maguk kutathatnak.
- 11 -
7. Irodalom, ének –zene Ezek a foglalkozások és órák alkalmasak arra is, hogy idınként beszélgessenek, mesélhessenek az aktuális témákkal kapcsolatos ismereteikrıl. Fejlıdik a szókincsük, kommunikációs képességük, egymás iránti türelmük. A gyermekek számára elérhetıvé tesszük az eszközöket: −
mesekönyvek
−
bábok és a bábozás kellékei
−
a dalos játékokhoz szükséges eszközök
−
szükségesnek tartjuk a mesehallgatáshoz és intimitás kialakításához szükséges kényelmes ülıpárnák biztosítását. Iskolánkban pedig a mesesarokban lévı szınyeg biztosítja ezt.
Ügyelünk arra, hogy lehetıleg mindenki szót kapjon, bátorítjuk a félénkebbeket, és kicsit türelemre intjük a mások rovására beszélni akarókat
8. Rajzolás, mintázás, kézimunka Nyugodt körülményeket biztosítunk az alkotáshoz. Vonzó, önkifejezésre ösztönzı gazdag eszközkészletet biztosítunk, melyek a nap bármely szakában elérhetıek. Itt helyezzük el a gyermekek munkáit amibıl kiállításokat alakítunk ki. A tapasztalatszerzést, az érzékelést, az anyagokkal való közvetlen érintkezést segítik a festékkel, különbözı anyagokkal való munkálkodások, eszközökkel, de akár ujjal festéssel, nyomatok készítésével. Ez a tevékenység alkalmas arra, hogy a gyerekek kreativitása, alkotókészsége kibontakozzon, fejlıdjön. Az önkéntes tevékenység segítségével fejlıdik ábrázolóképességük, képalkotásuk, díszítı munkájuk egyre tökéletesebbé, esztétikusabbá válik. Egyénre szabott módon és ütemben fejlıdik finommotorikájuk is.
- 12 A programot az alábbi feladatokon keresztül igyekszünk egymáshoz közelíteni.
9. A kapcsolattartás formái Az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése érdekében az óvoda ás az iskola között az alábbi tevékenységei formák mőködnek Kapcsolatok:
Tanító látogatása
Cél:
Ismerkedés a leendı elsı osztályosokkal.
Feladat:
A tanító ismerkedjen meg a leendı elsı osztállyal, különbözı helyzetekben.
(Egyeztetés az óvónıvel, hogy mikor mehet látogatni és hány alkalommal.) A gyerekek egyéni tevékenységeinek, magatartásának, viselkedésének folyamatos megfigyelése Felelıs: igazgató, vezetı óvonı Gyakoriság: Havonta 1, Májustól 2
Megvalósítás
A tanítók elıször 3 alkalommal csak külsı megfigyelıként a gyerekek személyiségével ismerkedik. Megfigyeli kötött és kötetlen tevékenységek során a gyerekeket. Beszédkészségüket, egymáshoz való viszonyukat, szokásaikat, viselkedésüket….stb. Januártól bekapcsolódik a csoportban folyó tevékenységbe, aktívan részt vesz a gondozási feladatokba az udvari és csoportszobai tevékenységbe. Így közvetlen kapcsolatot alakít ki a gyerekekkel. Április és május hónapban az eddigi tapasztalatokra építve önállóan kezdeményez játékot, az óvónı irányításával részt vesz a gyerekek tevékenységében( irodalom, ábrázolás, természetismeret….stb.)
9.1.1 Szülıértekezletek
Cél:
Ismerkedés a leendı elsı osztályosok szüleivel.
Feladat:
A leendı elsı osztályos tanító részvétele az óvodai szülıi értekezleteken. Ismerkedés az iskolaérettségi vizsgálatok eredményeivel.
Felelıs: igazgató, vezetı óvónı
- 13 Megvalósítás Február 15-ig: a tanító részt vesz az óvodai szülıértekezleten s rövid tájékoztatást ad az iskolában folyó tevékenységekrıl. Áprilisban: csak a nagycsoportos gyerekeknél tartanak szülıértekezletet, amelyen az iskolaérettségi vizsgálat eredményeirıl kapnak tájékoztatást a szülık és megbeszélik a további feladatokat. A tanító bekapcsolódik a beszélgetésbe, ismerteti a szülık számára lényeges tudnivalókat. Júniusban: a tanító önállóan tart szülıértekezletet az iskolában, ahol a szülıkkel ismerteti az iskola házirendjét, szokás és szabályrendszereket és a szükséges felszerelésrıl.
9.1.2 Az óvodások látogatása az iskolába Cél: A gyermekek ismerkedjenek az új környezettel az ott dolgozó pedagógusokkal. Feladat: Egyeztetés a tanítókkal, ajándékok készítése/ óvónı feladata/ Olyan feladatokat szervezzen a tanító amibe az óvodások is bekapcsolódhatnak. Gyakoriság: Áprilisban kétszer , májusban kétszer Az óvodások készülnek a látogatásra, közösen eldöntik, hogy milyen ajándékot készítsenek az elsı osztályosoknak. Az óvónı kézen fogja a gyerekeket és átsétál velük az iskolába. A tanító elrendezi az osztályt a kicsik fogadására úgy, hogy ık is aktívan részt vehessenek az óra menetében. Eszközöket, feladatlapokat, magnót készít ki az órai munkához. Megérkezés után az óvodások átadják a hozott ajándékokat, majd az udvaron közös játékra invitálják az elsısök az ovisokat, hogy így oldottabb legyen a hangulat. Ezután bevonulnak az osztályba, ahol megkezdıdik a tényleges iskolai munka. A játékos, mozgásos feladatokba az óvodások is bekapcsolódnak.
9.1.3 Beiratkozás Cél: Érzelmi kötödés a tanítónıhöz Feladat: Ajándékok készítése a létszámhoz igazítva. A leendı iskolások névsorát átadja az óvónı márciusban a tanítónınek, aki ez alapján ajándékokat készít. A kézzel készített ajándékokat kiegészíti még az iskola az íráshoz szükséges apróságokkal(ceruza, radír). A leendı elsıs szülıket tájékoztatják az óvónık, hogy a gyermekükkel együtt menjenek a beiratkozásra az iskola titkárságára.
- 14 -
Szabadidıs tevékenységek Cél: Szabadidıs tevékenységek során ismerkedjenek meg kölcsönösen egymás programjával. Feladat: Ezekben próbáljanak bekapcsolódni a felnıttek, pedagógusok és szülık modelljeinek megtapasztalása szervezett tevékenységeken keresztül. Az együttmőködés a kommunikáció folyamán a gyermekek megismerik önmagukat és egymást az iskolaközösséget, a demokratikus társadalomban való beilleszkedés modelljeit, helyi szokás és szabályrendszerek megismerése.
9.2.1 Télapó
Az iskolások készülnek az alkalomhoz illı mősorral, az óvodában bemutatják a kicsiknek. Segítenek a télapónak a csomagok kiosztásában, Az óvodások apró ajándékkal köszönik meg a kedvességet.
9.2.2. Farsang
Külön – külön rendezzük meg a farsangot, amire mindenkit meghívunk akik az intézményben dolgoznak. Gyakoriság: iskola : január Óvoda: március tavasz köszöntı jelmezes felvonulása
9.2.3.Falu takarítása
Az iskola egy napot arra szán, hogy a tanulók a falu utcáit, tereit megtisztítja a szeméttıl. Környezetünket óvjuk és védjük. Az óvodások a koruknak megfelelıen az óvodájuk környékét teszik rendbe. Az összegyőjtött szemetet a kicsik áthozzák az iskola udvarára és ott lefotózzuk, hogy az adott évben mennyi szemetet dobáltak el a falu lakói. A végén közös játékkal zárul a nap.
- 15 9.2.4. Majális A nyugdíjasok és a GEFE általszervezett programokon vehetünk részt, amire az óvodások és iskolások családjaikkal együtt mehetnek. Az óvónık szervezik meg a játékos vetélkedıket, versenyeket az óvodás és iskolás gyerekek számára.
9.2.5.Gyermeknap és tanévzáró Ez a nap a gyermekekrıl szól. Meghívjuk a családokat /szülık, nagyszülık, ,iskolás és 3 év alatti testvéreket/, iskolai pedagógusokat. Az anyukák szendvicset készítenek, üdítıt biztosítanak, waffelt sütnek az óvoda udvarán. Hagyománnyá vált, hogy elhívjuk Buci bohócot. İ gondoskodik különbözı versenyfeladatokról(gyerekek, felnıttek), a jó hangulatról. Közben van arcfestés, lufi fújás, közös körjátékok játszása, fagyizás és sok-sok vidámság.
9.2.6. Parlagfő győjtése Az iskolások a faluban győjtik a parlagfüvet és az iskolában győjtik össze, ahol kötegelve megszámolják. Ezután játékos vetélkedın vehetnek részt s a nap végén három fát ültetnek, s díjazzák a helyezetteket/tortával/. Az óvodások a növény győjtésbe nem kapcsolódnak be, számukra rajzversenyt szervezünk s oklevéllel jutalmazzuk a legjobbakat.
9.2.7. Kenessey nap Kerti parti az iskolában minden évben egyszer. A szülıkkel közösen szervezzük és bonyolítjuk le. A szülıi munkaközösség felosztja tagjai között a feladatokat a beszerzéstıl a takarításig. Ezen a napon a dekorálást a pedagógusok és a gyerekek közösen oldják meg. Bográcsban fızik a szülık a babgulyást, a palacsintát az anyukák és a tanárok együtt sütik és töltik kint az udvaron. A színjátszó szakkör elıadással készül, amit az udvaron vagy az aulában bemutatnak. A Táltos Iskola is kiállítást szervez, ezt folyamatosan lehet látogatni. A vacsora után zenére táncolhatnak a gyertyafényes udvaron a szülık és a gyerekek. Az est tombolasorsolással zárul. Az óvodások meghívott vendégként vesznek részt.
- 16 -
Szakmai mőhelymunka Havonta egy alkalommal esetmegbeszélésre összeülnek az óvónık és tanítók. Elıadássorozatok tartása óvodai és iskolai témákban. a; Az óvónık bemutatták az intézményük programját az iskola dolgozóinak. b; A tanítók bemutatták programjukat az óvónıknek. c; Elıadások sorozata a szülık számára: - óvodaérettség - iskolaérettség - részképességek zavarai - tanulási nehézségek - gyermekrajzok elemzése
Egyéb tevékenységek Gerjen egykori nagybirtokosa Illés István alapítványt hozott létre a nevelési és oktatási intézmények támogatására. Az intézményekben februárban a szülıket értesítjük, arról , hogy adójuk 1 %-val támogathatják ezt az alapítványt. Az alapítvány pénzébıl az iskolában év végén jutalmakat kaphatnak a gyerekek. Pályázat: Figyelemmel kísérjük a médiában meghirdetett és kiírt pályázatokat s azokat közös erıvel kidolgozzuk, megírjuk.
További feladatok tervezése: −
Szeptembertıl- februárig havi egy alkalommal esetmegbeszélés.
−
Márciustól pedig két hetente találkozunk.
−
Közös továbbképzésen való részvétel.
−
A hátrányos és halmozottan hátrányos gyerekek közös feltérképezése és ezen családokkal kapcsolat kiépítése.
−
Készülés a zökkenımentes sérült gyermekintegrálására óvodából az iskolába ( van egy gyermek aki nyitott gerinccel született).
Tartalomjegyzék: Mottó............................................................................................................................3 Településünk és iskolánk ............................................................................................4 1. Szociális háttér ........................................................................................................5 A program célja .....................................................................................................5 2. A program általánosságban ...................................................................................6 Elızmények ............................................................................................................6 3. Óvoda- és iskolakép.................................................................................................8 4. Tanulásértelmezés ..................................................................................................9 5. Manipulációs tevékenységközpont..........................................................................9 6. A külsı világ, a környezet megismerése ...............................................................10 7. Irodalom, ének –zene ............................................................................................11 8. Rajzolás, mintázás, kézimunka .............................................................................11 9. A kapcsolattartás formái .......................................................................................12 9.1.1. Szülıértekezletek ........................................................................................12 9.1.2 Az óvodások látogatása az iskolába............................................................13 9.1.3 Beiratkozás ..................................................................................................13 Szabadidıs tevékenység..........................................................................................14 9.2.1 Télapó..........................................................................................................14 9.2.2. Farsang ......................................................................................................14 9.2.3.Falu takarítása ............................................................................................14 9.2.4. Majális........................................................................................................15 9.2.5.Gyermeknap és tanévzáró ...........................................................................15 9.2.6. Parlagfő győjtése........................................................................................15 9.2.7. Kenessey nap ..............................................................................................15 Szakmai mőhelymunka.............................................................................................16 Egyéb tevékenységek .................................................................................................16 További feladatok tervezése ......................................................................................16 Tartalomjegyzék ........................................................................................................17
