Kémia Munkafüzet
9.
Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
kemia_09mf-6.indd 1
2017. 07. 13. 18:06:46
Engedélyszám: A kiadvány megfelel az 51/2012. (XII. 21.) EMMI-rendelet 3. sz. mellékletének: Kerettanterv a gimnáziumok 9–12. évfolyama számára „A” változat A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban közreműködő szakértők:
Tananyagfejlesztők: Ludányi Ágota, Ludányi Lajos, Szabó Krisztián, Tóth Zoltán Alkotószerkesztő: Tóth Mária Vezető szerkesztő: Demeter László Tudományos-szakmai szakértő: Sarka Lajos Pedagógiai szakértő: Berek László Látvány- és tipográfiai terv: Korda Ágnes Illusztráció: Jécsai Zoltán Fedélfotó: © 123RF, © Cultiris Kulturális Képügynökség Fotók: © 123RF, © Cultiris Kulturális Képügynökség A munkafüzet szerkesztői ezúton is köszönetet mondanak mindazoknak a tudós és tanár szerzőknek, akik az elmúlt évtizedek során olyan módszertani kultúrát teremtettek, amely a kísérleti tankönyvek készítőinek is ösztönzést és példát adott. Ugyancsak köszönetet mondunk azoknak az íróknak, költőknek, képzőművészeknek, akiknek alkotásai a tankönyveinket gazdagítják. A tankönyv szerkesztői ezúton is köszönetet mondanak dr. Kardos Leventének az értékes megjegyzésekért. © Eszterházy Károly Egyetem, 2017 ISBN 978-963-436-151-0 Eszterházy Károly Egyetem 3300 Eger, Eszterházy tér 1. Telefon: +36 1 235 7200 Fax: +36 1 460 1822 Vevőszolgálat:
[email protected] A kiadásért felel: dr. Liptai Kálmán rektor Raktári szám: FI-505050902/1 Műszakiiroda-vezető: Horváth Zoltán Ákos Műszaki szerkesztő: Bernhardt Pál, Marcsek Ildikó Grafikai szerkesztő: Morvay Vica Nyomdai előkészítés: Buris László Terjedelem: 16,99 (A/5 ív), tömeg: 330 gramm 1. kiadás, 2017
Az újgenerációs tankönyv az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program 3.1.2-B/13-2013-0001 számú, „A Nemzeti alaptantervhez illeszkedő tankönyv, taneszköz és Nemzeti Köznevelési Portál fejlesztése” című projektje keretében készült. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.
Nyomta és kötötte: Felelős vezető: A nyomdai megrendelés törzsszáma: Európai Szociális Alap
kemia_09mf-6.indd 2
2017. 07. 13. 18:06:50
Tartalom
I. MILYEN RÉSZECSKÉKBŐL ÁLLNAK AZ ANYAGOK?
7. Oldatok hígítása és töményítése
46
Hogyan lesz a tengervízből só?
1. Élet a laboratóriumban
6
Kísérletezgessünk!
2. A kémia tudománya
8
9. A levegő
50
Mi van ott, ahol semmi sincs?
10
– Mennyi? … – Öt! … – Mi öt? … – Mi mennyi?
4. Az anyagmennyiség
48
Mi a különbség a rétegelés és a turmixolás között?
Kémia nélkül nincs szerelem
3. Mérés, mértékegységek
8. Heterogén és diszperz rendszerek
10. A víz körforgása és összetétele
52
Egyszer fent, egyszer lent
12
Összefoglalás
54
Amikor egy vesszőnek is szerepe van
5. Az atom szerkezete
14
Mitől nehéz a nehézvíz?
6. A radioaktivitás
16
III. AZ ELEKTRON EGY MÁSIK ATOMMAG VONZÁSÁBA KERÜL
Mitől fél az, aki az „atomtól” fél?
7. A periódusos rendszer
18
A kémikus „kristálygömbje”
8. Molekulák és a kovalens kötés
20
2. A kémiai reakciók típusai
22
3. Sztöchiometriai számítások
24
4. A reakciók feltétele és sebessége
26
5. A kémiai reakciók energiaváltozásai
66
Mitől melegszenek az önmelegítő ételek?
28
Fürdővízben ülve ne használj elektromos hajszárítót!
Összefoglalás
64
Mit tudnak az enzimes mosószerek?
Miért lehet forró olajban krumplit sütni?
12. Az ionok
62
Valóban vizet raktároz a teve a púpjában?
Hogyan melegít a mikrohullámú sütő?
11. A másodrendű kötések
60
Mi a közös a kindertojásbombában és a légzésben?
Miért más az illata, ha ugyanaz a képlete?
10. A molekulák polaritása
58
Miért pezseg az egyik, és miért a másik?
Nem mind igaz, ami reklám!
9. A molekulák alakja
1. Fizikai és kémiai változások
6. Egyirányú reakciók és körfolyamatok
68
KRESZ a kémiában
7. A kémiai egyensúly 30
70
Kétirányú forgalom
8. A kémiai egyensúly befolyásolása
72
Mészkőbarlangok és cseppkőképződés
II. MI OKOZZA A FIZIKAI TULAJDONSÁGOKAT?
9. A zöld kémia alapjai
74
Út a jövőbe
1. Az anyag szerkezete és fizikai tulajdonságai
34
Összefoglalás
76
Melyik a könnyebb: a víz vagy a benzin?
2. A kristályrács és a rácstípusok
36 IV. CSOPORTOSÍTSUK A KÉMIAI REAKCIÓKAT!
Kristály van a kvarcórában?
3. Az anyag szerkezete és az oldódás
38 1. Savak és bázisok
Vörös húshoz vörösbort?
4. Diffúzió, oldódás, ozmózis
40
2. A kémhatás és a pH
Miért csattannak ki a bogyós gyümölcsök eső után?
5. Az oldódás mértéke és sebessége
42
Miről árulkodik az italok címkéje?
82
Valóban semleges a pH 5,5?
3. A sav-bázis reakció
Miért kevergetjük a teát, ha cukrot teszünk bele?
6. Az oldatok összetétele
80
Mit kell tenni szúnyogcsípés esetén?
44
84
Miért lúgos kémhatású a szódabikarbóna oldata?
3 kemia_09mf-6.indd 3
2017. 07. 13. 18:06:51
4. Redoxireakciók
86
5. A redoxireakció mint elektronátmenet
5. A szén oxidjai 88 90
Mennyire „zöld” autó a hibrid autó?
7. Galvánelemek
92
Pótolható a lemerült ceruzaelem citrommal is?
8. Primer elemek és akkumulátorok
94
112
Hogyan tartják meg színüket az aszalt gyümölcsök?
7. A klór és vegyületei
114
8. A jód, a fluor, a bróm és vegyületeik
116
Valóban jódot tartalmaz a jódozott konyhasó?
96
Miért ezüstedényben tárolták az ivóvizet a föníciaiak?
Összefoglalás
110
Miért nem szabad hipót sósavval keverni?
Miért lyukad ki a használt elemek fala?
9. Fertőtlenítőszerek
108
A láthatatlan gyilkos
6. A kén és vegyületei
Égés oxigén nélkül?
6. Az elektrokémia alapjai
4. A szén Mi van a gázálarcban?
Miért hasznos a vákuumos vagy védőgázos csomagolás?
9. A légkör szennyezései
118
Valóban egészséges az ózondús levegő?
98
10. A víz szennyezései
120
Miért osztanak ivóvizet egyes településeken?
11. Talajszennyezés V. KÉMIAI FOLYAMATOK A KÖRNYEZETÜNKBEN
12. Fémek és ötvözetek 1. A hidrogén
102 104
Aminek hiányában az agyunk is kikapcsol
106
126
Mitől él tovább a mosógép?
14. Hulladékkezelés és hulladékhasznosítás
Mi van a légzsákban?
3. Az oxigén és vegyületei
124
Hogyan ismeri fel a pénzérmét az automata?
13. Vízkeménység, vízlágyítás
Víz hatására felfújódó mentőcsónak és mentőmellény
2. A nitrogén és vegyületei
122
Veszélyes lehet a primőrök fogyasztása?
128
Pulóver újrahasznosított PET-palackból?
Összefoglalás
130
4 kemia_09mf-6.indd 4
2017. 07. 13. 18:06:51
Milyen részecskékből állnak az anyagok?
I.
5 kemia_09mf-6.indd 5
2017. 07. 13. 18:06:51
1.
Élet a laboratóriumban Kísérletezgessünk!
1.
Rajzold le az iskolai laboratórium alaprajzát, és jelöld rajta pirossal a tűzoltó készülékek helyét!
2.
Mi lehet az oka, hogy
a)
nem szabad egyedül kísérletezned a laboratóriumban? ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
b)
tilos visszatölteni a fel nem használt vegyszert a tárolóedényébe? ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
c)
nem célszerű bő ujjú öltözetet viselni? ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
6 kemia_09mf-6.indd 6
2017. 07. 13. 18:06:51
3.
Mit jelenthet, ha a munkalapodon az alábbi biztonsági jelzés látható? ............................................................................................................................................................................... ............................................................................................................................................................................... ............................................................................................................................................................................... ...............................................................................................................................................................................
4.
Mi a teendőd, ha a laboratóriumban egy 230 V-os hálózatba bedugott elektromos készülék füstölni kezd? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
5.
Keress otthon olyan anyagokat, melyeken a következő veszélyjelzések vannak! ............................................................................................................................................................................... ............................................................................................................................................................................... ............................................................................................................................................................................... ...............................................................................................................................................................................
6.
A parfümök papírdobozán azok alkoholtartalma miatt ez a jelzés látható. Miért nem teszik rá a szintén alkoholtartalmú borosüvegekre ugyanezt a jelzést? ............................................................................................................................................................................... ...............................................................................................................................................................................
7.
Az autó akkumulátorába kénsavat kell tölteni. Rajzold be a keretbe, milyen jelzés lehet a kénsavas flakonon!
7 kemia_09mf-6.indd 7
2017. 07. 13. 18:06:52
2. 1.
A kémia tudománya Kémia nélkül nincs szerelem
Miért mondhatjuk, hogy a kémia a természettudományok között központi szerepet tölt be? ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
2.
Melyik az a természettudományos tárgy, amely többek között a „Nagy Bummal”, a fekete lyukakkal és a Proxima Centauri feltérképezésével foglalkozik? .......................................................................................................................................................................................................
3.
Döntsd el eddigi ismereteid alapján, hogy a természettudományok körébe sorolhatók-e a következő tevékenységi formák, tudományágak! A) meteorológia B) pszichológia C) szobrászat D) zoológia (állattan) E) közgazdaságtan F) horoszkópkészítés a csillagok állása alapján
4.
A felsorolás tagjaiból melyik tartozhat az anyag fogalmába? A negatív válaszod indokold! A) aszfalt B) szerelem C) egy mókust ábrázoló olajfestmény D) alma E) a monitorodon látható alma ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
8 kemia_09mf-6.indd 8
2017. 07. 13. 18:06:52
5.
Keress egy példákat arra, hogy milyen kémiai eredetű felfedezés befolyásolta az 1800-as évektől A) a festészetet: ......................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................................................. B) az információtovábbítást: ................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................................................. C) a kerámiaipart: ..................................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................................................................. D) a hadiipart: ........................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................................................
400
2000 1800
szén-dioxid metán nitrogén-oxidok
350
1600
CH4 (ppb)
Az 1700-as évek közepétől elkezdődött népességrobbanással egy időben az emberiség számára kellemetlen folyamatok is elkezdődtek. Erre utal az alábbi diagram. Próbálj magyarázatot találni arra, hogy mi okozhatta e három vegyület rohamosan növekvő koncentrációját a légkörben! Van-e köze a kémiai felfedezésekhez? Használj interneten fellelhető forrásokat! CO2 (ppm), N2O (ppb)
6.
1400 1200 300 1000 800 200
250 0
500
1000
1500
2000 év
A légkör metán-, szén-dioxid- és nitrogén-oxidok koncentrációjának változása
....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
9 kemia_09mf-6.indd 9
2017. 07. 13. 18:06:52
3. 1.
Mérés, mértékegységek – Mennyi? … – Öt! … – Mi öt? … – Mi mennyi?
Milyen származtatott fizikai mennyiséget írnak le az alábbi mértékegységek? kg m3
2.
N m2
m s
A következő mértékegységek vajon mit mérhetnek, milyen helyzetben használatosak? Írd le röviden az általad kitalált szituációt! 3 kg/hónap ................................................................................................................................................................................. ....................................................................................................................................................................................................... 300 m3/perc ................................................................................................................................................................................ ....................................................................................................................................................................................................... 5 mol/m3 ..................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
3.
Az üdítősdobozokon gyakran látható nem SI-mértékrendszer is. Mi az átváltási értéke az Egyesült Államokban használatos FL OZ térfogat-mértékegységnek? Azaz 1 FL OZ mekkora térfogatot jelent? ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................
10 kemia_09mf-6.indd 10
2017. 07. 13. 18:06:52
4.
Hogyan neveznéd el a következő mennyiségeket? Karikázd be közülük azt, amelyik a legnagyobb értéket jelenti! 1 ng
5.
1 μg
1 mg
Írd át a mértékegységeket helyi értékes alakba! 3,221 · 10–3 méter = ...................................................... 8,940 · 105 s = ............................................................... 1,350 82 · 10–12 cm = .................................................... 6,4100 · 102 kg = ...........................................................
6.
7.
Add meg a normálalakját a következő számoknak! 700 .......................
4 400 000 ...................................
0,0064 ............................. 0,000000075 ....................................
38 000 .................
685 000 000 000 .......................
0,00000687 ..................... 0,0000000008 ..................................
Írd le a következő állítások számadatait helyi értékes alakban! A világ legnagyobb gyémántjában 4,6 · 1023 darab szénatom van. ................................................................................... Egy darab szénatom tömege 2 · 10–23 gramm. ......................................................................................................................
8.
A vér koleszterinszintjét ebben az alakban szokták megadni: 200 mg/100 ml. Fejezd ki ezt az értéket a következő egységekben! mg/l: ............................................................................................................................................................................................ μg/l: ............................................................................................................................................................................................. g/l: ................................................................................................................................................................................................
11 kemia_09mf-6.indd 11
2017. 07. 13. 18:06:52
4. 1.
Az anyagmennyiség Amikor egy vesszőnek is szerepe van
Írd a különböző mennyiségek alá, hány darab részecskét jelentenek! 1 pár
2. a)
1 tucat
1 mol
Határozd meg! 0,25 mol vasban hány darab vasatom van? .......................................................................................................................................................................................................
b)
50 mol vízben hány darab molekula van? .......................................................................................................................................................................................................
c)
8,53 · 10–3 mol KCl sókristályban összesen hány darab ion van? .......................................................................................................................................................................................................
3.
A piacon mólban kifejezve szeretnél hat darab almát kérni. Hány mól almát kellene kérned? .......................................................................................................................................................................................................
4. a)
Fejezd ki mólban a következő mennyiségeket! 3,25 · 1020 darab aranyatom .......................................................................................................................................................................................................
b)
4,96 · 1024 darab ammóniamolekula .......................................................................................................................................................................................................
c)
1,56 · 1023 darab kalciumion .......................................................................................................................................................................................................
12 kemia_09mf-6.indd 12
2017. 07. 13. 18:06:52
5. a)
Határozd meg! Mekkora a moláris tömege a MgO-nak? .......................................................................................................................................................................................................
b)
Mekkora a moláris tömege a Ca(OH)2-nak? .......................................................................................................................................................................................................
c)
Mekkora a moláris tömege a Ca3(PO4)2-nak? .......................................................................................................................................................................................................
6. a)
Mekkora a kémiai anyagmennyisége? 100 g CaCO3-nak .......................................................................................................................................................................................................
b)
108 g víznek .......................................................................................................................................................................................................
c)
182,5 g hidrogén-kloridnak .......................................................................................................................................................................................................
7. a)
Határozd meg, hány darab részecskét tartalmaz! 28 gramm vas .......................................................................................................................................................................................................
b)
24 gramm FeF3 .......................................................................................................................................................................................................
c)
450 gramm Na2SO4 .......................................................................................................................................................................................................
8. a)
Határozd meg, hány gramm tömegű! 7,5 · 1023 darab H2SO4-molekula .......................................................................................................................................................................................................
b)
9,4 · 1025 darab H2-molekula .......................................................................................................................................................................................................
c)
1 · 1024 darab aranyatom .......................................................................................................................................................................................................
13 kemia_09mf-6.indd 13
2017. 07. 13. 18:06:52
5. 1.
Az atom szerkezete Mitől nehéz a nehézvíz?
Ha egy atom 71 protont, 71 elektront és 104 neutront tartalmaz, akkor hány elemi részecske található az atommagban, hány az elektronhéjakon és hány az atomban? Atommagban
2.
Elektronhéjakon
Atomban
Mi lehet a jelölése a következő atomnak?
tömegszám rendszám vegyjel
3.
Töltsd ki a táblázatot! Az elem azonosításához használd a periódusos rendszert! Az elem neve
Rendszáma
ezüst
Tömegszáma
Protonok száma
Elektronok száma
108 16
12 64
29 18
4.
Neutronok száma
22
Add meg minden esetben az X-szel jelölt értéket vagy vegyjelet! 40 18
X
X 20
Ca X = ..............................................
31 X
P
X = ..............................................
X = ..............................................
14 kemia_09mf-6.indd 14
2017. 07. 13. 18:06:52
5.
Írd fel a szabályos jelölését a következő elemi részecskékkel rendelkező kémiai részecskéknek, illetve egészítsd ki a hiányzó adatokat! Jelölés
244 94 197 79
6.
Elektronok száma
24
27
24
20
20
18
34
44
34
53
74
54
Pu
Se2–
Te2–
A három jelölés közül melyek egymás izotópjai? Húzd alá ezeket! 31 16
7.
Neutronok száma
Au3+
79 34 128 52
Protonok száma
X,
31 15
X,
32 16
X,
Melyik elem izotópjairól van szó a feladatban? ....................................................................
Tegyél jelet, ahol az igaz állítás szerepel! Tulajdonságok
Minden izotópatom esetén ugyanaz
Különbözőek az egyes izotópatomoknál
Kémiai reakciók Rendszám Tömegszám Neutronok száma Elektronok száma Az atommag tömege Az elektronhéjak száma
8.
Mely elemek atomjairól lehet szó? Írd alá a táblázatban! Írd mellé, hány vegyértékelektronja van az adott elemnek!
15 kemia_09mf-6.indd 15
2017. 07. 13. 18:06:52
6. 1.
A radioaktivitás Mitől fél az, aki az „atomtól” fél?
Milyen típusú radioaktív sugárzásokat állíthatsz meg a következőkkel? Egy alumíniumfólia
2.
3.
Egy darab papír
Jókora ólomtömb
Melyik sugárzás részecskéjét jeleníti meg az ábra? ..................................................................
Ha az atommagot radioaktív bomlás során elhagyja egy részecske, hogyan változnak meg az atommag jellemző adatai? Radioaktív sugárzás
Atom protonszámának változása
Atom tömegszámának változása
alfa-sugárzás béta-sugárzás
4.
A következő kérdések megválaszolásához használd az alábbi táblázatot! Radioaktív izotóp
a)
Körülbelüli felezési idő
Radon-222
4 nap
Jód-131
8 nap
Rádium-226
1600 év
Plutónium-239
24 120 év
Urán-238
4 470 000 000 év
Ha kezdetben 8000 darab rádium-226-os atomunk van, mennyi marad belőle 3200 év múlva? .......................................................................................................................................................................................................
16 kemia_09mf-6.indd 16
2017. 07. 13. 18:06:52
b)
Ha kezdetben 40 darab plutónium-239-atomunk van, mennyi marad belőle 48 240 év múlva? .......................................................................................................................................................................................................
c)
Ha kezdetben 100 000 darab radon-222-atomunk van, mennyi marad belőle 20 nap múlva? .......................................................................................................................................................................................................
5.
A régészeti kormeghatározások egyik eszköze a 14Cizotópon alapul. A diagram az izotóp mennyiségét mutatja be az évek során.
a 14C mennyisége 100%
a)
b)
Mennyi a 14C-izotóp felezési ideje? ...............................................................................................
75%
Ha egy csontmintában a 14C-tartalom a mai 14Ctartalomnak csak 12,5%-a, akkor hány évvel ezelőtt halt meg a minta alanya?
50%
...............................................................................................
c)
Ha a minta eredetileg 240 darab 14C-atomot tartalmazott, hány darabot találunk meg belőle 16 110 év múlva? ...............................................................................................
d)
25% 12,5% 0
5730
10 740
16 110
eltelt évek
Egy 10 740 éve elhunyt alany mintájában 300 darab 14C-atomot találunk. Vajon mennyi ilyen atom lehetett a mintában az alany halálakor? .......................................................................................................................................................................................................
6.
A periódusos rendszer mely részében található a legtöbb radioaktív anyag? .......................................................................................................................................................................................................
7.
A polónium 218-as izotópja egymást követően háromszor alfa-, majd kétszer béta-bomlást szenvedett. A 3. feladatra adott válaszok ismeretében határozd meg, hogy milyen atommá alakult át a folyamatok révén!
17 kemia_09mf-6.indd 17
2017. 07. 13. 18:06:53
7. 1.
a)
A periódusos rendszer A kémikus „kristálygömbje”
1789-ben Antoine Lavoisier az alábbi módot javasolta az elemek csoportosítására: Savképző elemek
Gáznemű elemek
Fémes elemek
Földszerű elemek
kén
fény
kobalt, higany, ón
kalcium-oxid
foszfor
kalória (hő)
réz, nikkel, vas
magnézium-oxid
faszén
oxigén
arany, ólom, ezüst, cink
bárium-szulfát
azot (nitrogén)
mangán, volfrám
alumínium-oxid
hidrogén
platina
szilícium-oxid
Vajon miért nevezhette az első csoportot „savképző elemeknek”? ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
b)
A faszén valóban elem? .......................................................................................................................................................................................................
c)
A „földszerű elemek” jogosan viselik-e mai szemmel nézve az elem megnevezést? .......................................................................................................................................................................................................
d)
Mivel magyaráznád a fénynek és a hőnek a gázok közötti megjelenését? ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
2.
A periodikus tulajdonságok megjelenését 1829-ben már Johann Döbereiner is észrevette, aki a hasonló elemeket úgynevezett „triádokba” osztotta: 1. triád
lítium, nátrium, kálium
2. triád
kalcium, stroncium, bárium
3. triád
klór, bróm, jód
a)
Tudnánk-e negyedik elemet is párosítani az egyes triádokhoz? Írd be mögéjük a cellába!
b)
Hogyan nevezzük ma a modern periódusos rendszerben ezt a három triádot? .......................................................................................................................................................................................................
18 kemia_09mf-6.indd 18
2017. 07. 13. 18:06:53
3.
A következő három gömb a szilícium, a magnézium és a kén atomját szimbolizálja. Melyik atom melyik elemhez tartozhat? Írd az ábra mellé! A) ................................................. B) ................................................. C) ................................................. A
4.
C
A következő három gömb az argon, a kripton és a xenon atomját szimbolizálja. Melyik atom lehet a xenon? Karikázd be a betűjelét!
A
5.
B
B
C
A
Állapítsd meg, hogy az alábbi periódusos rendszerben bejelölt elemek a fémek, nemfémek, illetve félfémek közé tartoznak! Fémek
Nemfémek
B C
D E
F
Félfémek
G
6.
Az A és a B elem is ugyanabban a csoportban helyezkedik el. Az A elem gáz-halmazállapotú, a B elem szilárd. Egymással vegyületet alkotnak, amely vegyület a savas eső kialakulásáért felelős egyik anyag. Melyik periódusban van az A elem, és melyikben a B elem? .......................................................................................................................................................................................................
7.
Az alkáli fémek olvadás- és forráspontadatai a következők: Az elem neve
Olvadáspontja (°C)
Forráspontja (°C)
Atomjának mérete (pm)
180,5
1347
152
Nátrium
97,8
897
186
Kálium
63,3
766
227
Rubídium
39,31
688
248
Cézium
28,4
674,8
265
Lítium
Francium
a)
Próbáld megbecsülni a francium hiányzó adatait! Írd be a táblázatba! Ezt követően nézd meg a periódusos rendszeredben! Vajon miért hiányozhatnak ezek a mérési adatok a franciumnál? .......................................................................................................................................................................................................
b)
Ha rendelkezésre állna belőle kellő mennyiség, milyen halmazállapotú lenne 25 °C-on ez az elem? .......................................................................................................................................................................................................
19 kemia_09mf-6.indd 19
2017. 07. 13. 18:06:53
8. 1.
Molekulák és a kovalens kötés Nem mind igaz, ami reklám!
Töltsd ki a táblázatot! Atom
Hidrogén
Kén
Klór
Nitrogén
Oxigén
Foszfor
Elektronjainak száma Vegyértékelektronjainak száma Az atom vegyértékelektronjainak ábrázolása elektronszerkezeti képlettel
2.
Rajzold fel, milyen molekula keletkezik, ha
a)
Cl és Cl között alakul ki kovalens kötés;
b)
H és Cl között alakul ki kovalens kötés;
c)
O és O között alakul ki kovalens kötés;
d)
1 darab C és 4 darab H között alakul ki kovalens kötés;
e)
1 darab C és 2 darab O között alakul ki kovalens kötés!
20 kemia_09mf-6.indd 20
2017. 07. 13. 18:06:54
3.
Mi lehet az ábrán szereplő vegyület képlete? F
F
F I
F
4.
F
..........................................................
Tegyük fel, hogy ezeket a molekulákat raktad össze a pálcikamodellből! Rajzold le a szerkezeti képletüket is!
Br C H
5.
Írd fel a következő képlettel megadott molekulák szerkezeti képletét! Összegképlete
C3H8
C2H4
C4H10O
C2H7ON
Szilícium-tetrafluorid
Difoszfor-tetrahidrid
Kén-hexafluorid
Szerkezeti képlete
6.
Add meg a képletét a következő molekuláknak! Vegyület neve
Nitrogén-trijodid
Összegképlete
Szerkezeti képlete
21 kemia_09mf-6.indd 21
2017. 07. 13. 18:06:54
9. 1.
A molekulák alakja Miért más az illata, ha ugyanaz a képlete?
Melyik jelölés írja le helyesen a nitrogénatom elektronszerkezeti képletét? Keretezd be! N
N
N
N
Melyik jelölés írja le helyesen a klór elektronszerkezeti képletét? Keretezd be! Cl
2.
Cl
Cl
Cl
Melyik jelölés írja le helyesen a BeF2 elektronszerkezeti képletét? Keretezd be! F
Be
F
F
Be
F
F
Be
F
F
Be
F
Melyik jelölés írja le helyesen az alábbi vegyületek elektronszerkezeti képletét? Keretezd be! H H
Cl
C
Cl
H
Cl
C
H H
Cl
H
C
Cl
Cl
Cl
H
H
3.
Cl
C
Húzd alá a központi atomot a következő molekulákban! PF5 SO2 HOCl
CO2 NH3
H2SO4 H3PO4
CH3F
A következő feladat megoldásához az alábbi táblázatot használhatod. A központi atomot az X, a ligandumot az Y jelenti. Nemkötő elektronpárok száma a központi atomban Kötő elektronpárok száma a központi atomban
0
1 Y Y
X 2
2
X Y
180°
X
Y lineáris
V alak
V alak
Y 3
Y
X
X
Y 120° Y
síktrigonális
Y
háromszög alapú piramis
22 kemia_09mf-6.indd 22
2017. 07. 13. 18:06:54
Y 109,5° X
4
Y
tetraéder
5
120°
Y
mérleghinta
X
Y
X 90°
trigonális bipiramis
6
90°
X
oktaéder
Töltsd ki a táblázat hiányzó adatait! Molekula összegképlete
Molekula szerkezeti képlete
Molekula alakja
Kötésszög (körülbelül)
BF3
SiH4
H2S
HOCl
NF3
CO2
23 kemia_09mf-6.indd 23
2017. 07. 13. 18:06:54
10. 1.
A molekulák polaritása Hogyan melegít a mikrohullámú sütő?
Jelöld a molekula alatt, hogy poláris vagy apoláris kovalens kötés található-e benne! Segítségül: A kötésben részt vevő atomok elektronegativitásának különbsége 00,5
apoláris kovalens kötés
0,51,8
poláris kovalens kötés
>1,8
ionos kötés
HCl
2.
A kötés polaritása
H2O
P4
NH3
CH4
O2
Az alábbi molekulaalakzatoknál minden kötés poláris. Minden esetben a központi atom a kisebb elektronegativitású. Rajzold be a kötéspolaritás-vektorokat! Add meg az eredőjüket!
24 kemia_09mf-6.indd 24
2017. 07. 13. 18:06:54
3.
A következő alakzatoknál az 1. gömb a szén-, a 2. a hidrogén-, a 3. az oxigén, a 4. a klóratomot jelenti. Jelöld a kötéspolaritás-vektorokat! Állapítsd meg a molekula polaritását! 2
3 4
1 4
2
1
1
2
1 4 2
4.
2
Döntsd el a következő molekulapárokról, hogy közülük melyik lehet apoláris, és melyik poláris! Ehhez először rajzold le a szerkezeti képletüket!
a)
szén-diszulfid – kén-difluorid
b)
berílium-diklorid – oxigén-diklorid
c)
bór-trihidrid – foszfor-triklorid
d)
metán – CH2Cl2
5.
Rendezd polaritásuk szerint növekvő sorrendbe az alábbi molekulákat! H2S
H2O
HF
H2
25 kemia_09mf-6.indd 25
2017. 07. 13. 18:06:54
11. 1.
A másodrendű kötések Miért lehet forró olajban krumplit sütni?
A következő anyagokban határozd meg a legjelentősebb mértékű másodrendű kötőerőt! A molekula képlete
A molekula szerkezeti képlete
A molekula polaritása
Másodrendű kötőerő
N2
CCl4
H2S
CO2
HCl
NH3
PCl3
H2O
SiH2O
26 kemia_09mf-6.indd 26
2017. 07. 13. 18:06:54
2.
A következő két ábra a metil-alkohol (CH3 – OH) és az etil-alkohol (CH3 – CH2 – OH) képletét mutatja. Az egyik forráspontja 78,4 °C, a másiké 64,7 °C. Írd a forráspontokat a megfelelő ábra alá! Indokold meg, miért!
Forráspont:
Forráspont:
Indoklás: ..................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
3.
4.
Rendezd sorrendbe forráspontjuk szerint a következő molekulákat! Írd a megfelelő anyag alá a sorszámot! Cl2
Br2
F2
I2
CH4
CCl4
Cl2
H2
Milyen másodrendű kötés alakulhat ki a képen látható molekulák között? Írd az alattuk lévő cellába!
H2O
metil-alkohol
CH3OH metil-alkohol
CHCl3 kloroform
C8H18 oktán
C6H14 hexán
27 kemia_09mf-6.indd 27
2017. 07. 13. 18:06:54
12. 1.
Az ionok Fürdővízben ülve ne használj elektromos hajszárítót!
A következő két ábrán ionos és molekuláris vegyületet jelenítettünk meg. Melyik jelölhet ionos, és melyik molekuláris vegyületet? Írd alá!
.......................................................
2.
.......................................................
Az alábbi hosszú periódusos rendszerben a következő jelölésű elemek alkottak egymással ionos vegyületet: Q – P, Y – Z, X – Ö Add meg ezeknek a vegyületeknek a nevét és a képletét! 1 1
18 2
13 14 15 16 17 Z
2 3
3
4
5
6
7
8
4 Q 5
P
9 10 11 12 Y
X
Ö
6 7
Q–P
Y–Z
X–Ö
Vegyület képlete Vegyület neve
3.
A MgO olvadáspontja 2830 °C, míg a NaCl-é 801 °C. Mi lehet a különbség magyarázata? ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
4.
A NaCl olvadáspontja 801 °C, míg a NaI-é 660 °C. Mi lehet a különbség magyarázata? ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
28 kemia_09mf-6.indd 28
2017. 07. 13. 18:06:54
5.
Három sót szeretnék megolvasztani: a LiCl-ot, a LiBr-ot és a LiI-ot. Melyik fog a háromból a leghamarabb megolvadni? Miért? ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
6.
Írd fel a következő ionkötésű vegyületek képletét! ammóniumnitrát
7.
nátrium-nitrát
káliumpermanganát
alumíniumhidroxid
nátriumhidrogénkarbonát
kalciumhidrogénszulfát
Mi a neve a következő vegyületeknek? Név MgBr2 KHSO4 (NH4)2S Na2SO4 CaHPO4 NH4HCO3
8.
Töltsd ki a táblázatot a sók képleteivel, ahogy az a cink-klorid esetében történt! Zn(II) klorid
Fe(II)
Fe(III)
Ag(I)
V(IV)
ZnCl2
nitrát szulfát oxid karbonát szulfid
9.
Egészítsd ki az alábbi ionvegyületekhez vezető reakciók kémiai egyenletét! K + F2 → ................................................................................ Ca + Cl2 → .......................................................................... .................................................................................. → AlCl3
29 kemia_09mf-6.indd 29
2017. 07. 13. 18:06:54
Összefoglalás
Ismeretek 1. Milyen fajtái vannak a radioaktív sugárzásnak? .......................................................................................................................................................................................................
2.
Ki az a lengyel származású kutatónő, aki munkásságáért fizikai és kémiai Nobel-díjat is kapott? .......................................................................................................................................................................................................
3.
Miért kapott kémiai Nobel-díjat Hevesy György? .......................................................................................................................................................................................................
4.
1869-ben az ismert elemek száma csak 60 körüli volt. Ki volt az a tudós, aki ezeket egy rendszerbe igyekezett foglalni? Mi volt a rendezésének alapja? .......................................................................................................................................................................................................
5.
Az egymás alatti elemek hasonló kémiai tulajdonságúak. Az így kapott oszlopokat hogyan nevezzük? .......................................................................................................................................................................................................
6.
Az 1900-as évektől új rendezési elven alapuló periódusos rendszer jelent meg. Mi volt ekkor a rendezőelv? .......................................................................................................................................................................................................
7.
Hogyan dönthetjük el egy vegyületről, hogy az ionos vagy kovalens kötésű? .......................................................................................................................................................................................................
8.
Sorold fel a másodrendű kémiai kötéseket! .......................................................................................................................................................................................................
30 kemia_09mf-6.indd 30
2017. 07. 13. 18:06:54
Az ismeretek alkalmazása 1.
Melyik jelölés ad több információt? 11Na vagy 23Na ? .......................................................................................................................................................................................................
2.
Egy atom tömegszáma 45. Atommagjában a neutronok száma hárommal nagyobb, mint a protonok száma. Menynyi a rendszáma az atomnak? .......................................................................................................................................................................................................
3.
Egy atom rendszáma 6, tömegszáma 14. Egy másik atom rendszáma 7, tömegszáma 14. Hasonlítsd össze a két atom összetételét! .......................................................................................................................................................................................................
4.
Sorold fel a radioaktivitás alkalmazásának legfontosabb területeit! Mi az alapja az egyes alkalmazásoknak? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
5.
Írj példát egyszeres, kétszeres és háromszoros kovalens kötést tartalmazó molekulára! ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
6.
Hasonlítsd össze a vízmolekula és a szén-dioxid-molekula alakját, kötésszögét! .......................................................................................................................................................................................................
7.
Egy elem atomja a periódusos rendszer 3. periódusában és 3. főcsoportjában helyezkedik el. Mennyi a rendszáma? Hány vegyértékelektronja van az atomnak? .......................................................................................................................................................................................................
8.
Rendezd az alábbi molekulákat kötéspolaritásuk alapján növekvő sorrendbe! SCl2
9.
SF2
S8
PF3
NF3
Írj 2-2 példát dipólus- és apoláris molekulára! ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
31 kemia_09mf-6.indd 31
2017. 07. 13. 18:06:55
10. Állapítsd meg a következő állítás igaz vagy hamis voltát! Véleményedet példákkal támaszd alá! „Az apoláris molekulákban a kötések is apolárisak.” ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
11.
Állítsd tömegük alapján növekvő sorrendbe a következő anyagi rendszereket! 90,0 g jég
180 mol H2-molekula
10,0 mol vízmolekula
10,0 mol O2-molekula
90,0 g vízgőz
32 kemia_09mf-6.indd 32
2017. 07. 13. 18:06:55
Mi okozza a fizikai tulajdonságokat?
II.
33 kemia_09mf-6.indd 33
2017. 07. 13. 18:06:55
1. 1.
Az anyag szerkezete és fizikai tulajdonságai Melyik a könnyebb: a víz vagy a benzin?
Csoportosítsd a felsorolt anyagokat aszerint, hogy lebegnek-e a víz felszínén!
2.
L e s ü lly e d
L eb e g
A) jég B) olaj C) parafa D) méz E) gyertya F) pénzérme
Rendezd sorba növekvő viszkozitásuk szerint a következő anyagokat! A) olaj B) méz C) víz D) szurok E) tej F) benzin .......................................................................................................................................................................................................
3.
Csoportosítsd a következő gázokat aszerint, hogy a levegőhöz képest nehezebbek-e! A) szén-dioxid B) hidrogén C) ammónia D) metán E) xenon F) klór G) oxigén
4.
Neh
e z e b b a l e ve g ő n é
l
Kö n
ny e b b a l e v e g ő n é
l
A képen látható két motorolajat egyszerre kezdtük el csurgatni. Melyik alkalmasabb a használatra téli körülmények között az autóban? ............................................................................................................................ ............................................................................................................................ ............................................................................................................................ ............................................................................................................................
34 kemia_09mf-6.indd 34
2017. 07. 13. 18:06:55
5.
A táblázat az egymástól csak kicsit különböző folyékony szénhidrogének viszkozitását mutatja be. Vegyület neve
Képlete
Viszkozitása 20 °C-on [kg/m · s]
hexán
CH3 – CH2 – CH2 – CH2 – CH2 – CH3
3,26 ·10–4
heptán
CH3 – CH2 – CH2 – CH2 – CH2 – CH2 – CH3
4,09 ·10–4
oktán
CH3 – CH2 – CH2 – CH2 – CH2 – CH2 – CH2 – CH3
5,42 ·10–4
nonán
CH3 – CH2 – CH2 – CH2 – CH2 – CH2 – CH2 – CH2 – CH3
7,11 ·10–4
dekán
CH3 – CH2 – CH2 – CH2 – CH2 – CH2 – CH2 – CH2 – CH2 – CH3
1,42 ·10–3
Milyen molekuláris szintű magyarázatod van az egyre növekvő viszkozitásra? ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
35 kemia_09mf-6.indd 35
2017. 07. 13. 18:06:56
2. 1.
A kristályrács és a rácstípusok Kristály van a kvarcórában?
Mi az olvadás, és mi történik az olvadásponton? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
2.
Jelöld az alábbi ábrák alatt, hogy az amorf vagy kristályos anyagot mutat-e! Írd oda, hogy mit mondhatunk az ilyen típusú anyag olvadáspontjáról!
A szilárd anyag típusa
Olvadáspontja
3.
Milyen rácstípus látható az ábrákon?
.............................................
.............................................
.............................................
.............................................
36 kemia_09mf-6.indd 36
2017. 07. 13. 18:06:56
4.
Egészítsd ki a táblázatot!
Rács neve
molekularács
Rácspontokat felépítő részecskék Összetartó erő
ellentétes töltésű ionok
delokalizált elektronfelhő
kovalens kötések
Olvadáspont és forráspont
alacsony
Elektromos áramvezetőképessége
Példa
5.
jó vezető
NaCl
Milyen kristályrácsú anyagok szublimálnak, és miért? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
6.
Van-e különbség a fémrácsos anyagok és az ionrácsos anyagok olvadékainak elektromos áramvezetése között? ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
37 kemia_09mf-6.indd 37
2017. 07. 13. 18:06:57
3. 1.
Az anyag szerkezete és az oldódás Vörös húshoz vörösbort?
Írd be a Venn-diagramba, hogy a felsorolt anyagokat milyen oldószerben oldanád fel! A) szőlőcukor; G) rézgálic;
B) olajfesték;
C) étolaj;
D) cipőpaszta;
B e nzin
Döntsd el a következő anyagokról, hogy ionrácsosak-e! Tegyél jelet a megfelelő cellába! Gyertya
3.
F) alkoholos filc festéke;
H) aceton (körömlakklemosó) Víz
2.
E) zsírkréta;
Mészkő
Kámfor
Asztali só
Mosószóda
Ha az alábbi ionos anyagokat feloldjuk vízben, az oldatban milyen ionokat fogunk találni? Kation
Anion
NaBr KNO3 Na3PO4 KMnO4
4.
Jelöld + vagy – jellel, hogy melyik anyag oldata fogja vezetni az elektromos áramot, ha feloldjuk a következőket: Oldószer Oldott anyag
víz
motorolaj
víz
víz
oxigéngáz
benzin
keserűsó (MgSO4)
alkohol
Áramvezetés (+/–)
38 kemia_09mf-6.indd 38
2017. 07. 13. 18:06:57
5.
6.
Melyik ábra mutatja a helyes feliratokat, ha CaCl2-sót oldunk fel vízben?
CaCl2 CaCl2 CaCl2 CaCl2 CaCl2
Ca Ca Cl2 Cl2 Cl2Ca Cl Ca Cl22 Ca
A)
B)
Ca2+ Ca2+Cl2 Cl2 Cl Cl 2 2 Ca2+ 2+ Cl2 Ca
Ca Cl Ca Cl Cl Cl Cl Ca Cl Ca Cl Cl Cl Ca
C)
D)
Ca2+ Ca2+ Cl22 Cl22 2 Ca2+ Cl2
E)
Cl Cl Ca2+ Ca2+ Cl Cl Cl Cl Ca2+
F)
Az alábbi táblázat egy termálvizes fürdő tájékoztatójából származik. Kationok
Koncentráció (mg/l)
Anionok
Koncentráció (mg/l)
Nátrium
485
Nitrit
< 0,02
Kálium
6,3
Nitrát
< 1,0
Ammónium
6,9
Klorid
103
10,3
Szulfát
22
Kalcium Magnézium Vas Mangán Összesen
4,1 308 12 513,92
Karbonát
<3
Hidrokarbonát Hidroxil
1190 <2
Összesen
1314,89
Kation és anion összesen: 1828,81 mg/l
Add meg legalább három só képletét, ami megtalálható a fürdő vizében! ............................................................
7.
............................................................
............................................................
Az ábra a KCl oldódását mutatja vízben, de elfelejtették ráírni a feliratokat. Pótold!
39 kemia_09mf-6.indd 39
2017. 07. 13. 18:06:57
4. 1. a)
Diffúzió, oldódás, ozmózis Miért csattannak ki a bogyós gyümölcsök eső után?
A molylepke egy feromonnak nevezett vegyülettel vonzza magához a párját. Mi az a folyamat, amely közreműködik abban, hogy ez az anyag eljusson a levegőben a molylepke társához? .......................................................................................................................................................................................................
b)
Honnan tudja a feromont érzékelő párja, hogy melyik irányba kell repülnie? .......................................................................................................................................................................................................
c)
A molylepkék felbukkanása elsősorban az esti, minimális légáramlattal jellemezhető, nyugodt körülmények között fordul elő. Miért előnyös a párkeresés szempontjából ez az időszak? .......................................................................................................................................................................................................
2.
a)
Az ábrán egy féligáteresztő hártyával kettéválasztott edény látható. A nagyobb gömbök a cukor, a kisebb gömbök a víz részecskéit szimbolizálják. Csak a vízmolekulák férnek át a hártya pórusain.
Milyen változás következik be a vízrészecskék számában a bal oldalon? .......................................................................................................................................................................................................
b)
Hogyan változik a jobb oldalon a folyadék koncentrációja? .......................................................................................................................................................................................................
c)
Hogyan változik a bal oldalon a folyadék koncentrációja? .......................................................................................................................................................................................................
d)
Rajzold be a folyamat kezdetekor a hártyán a vízrészecskék fő mozgásirányát! .......................................................................................................................................................................................................
e)
Mikor áll be az egyensúly? .......................................................................................................................................................................................................
f)
Hogyan áll ekkor a vízszint az edény két részében? .......................................................................................................................................................................................................
40 kemia_09mf-6.indd 40
2017. 07. 13. 18:06:57
3.
Sejtjeink fala féligáteresztő, és a szervezetünket jellemző sókoncentráció is jól meghatározott érték. Az ábra mutatja, hogy mi történik a sejtekkel, ha megbomlik az egyensúly a hártya két oldalán. Az ábrák alá írd be a megfelelő relációjeleket, hogy a sejten kívüli és a sejten belüli sókoncentráció között milyen mennyiségi összefüggés van!
H2O H2O
Csejten belül
Csejten kívül
H2O
H 2O
Csejten belül
Csejten kívül
Csejten belül
Csejten kívül
Az ábrák alapján válaszold meg a kérdéseket!
a)
A hajótörötteket óvják attól, hogy tengervizet igyanak. Mi lehet ennek az oka? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
b)
A kiszáradt orrnyálkahártyára használatos legegyszerűbb orrspray csupán sós vizet tartalmaz. Mi a működésének alapja? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
c)
Az édesvízi akváriumodba sikerült vásárolnod egy ritka, trópusi tengerben honos halat. Túléli az állat az áttelepítést? Miért? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
d)
Hosszan tartó fürdés során az ujjbegyeid „aszalt szilva” formájúvá válnak. Mi az oka? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
41 kemia_09mf-6.indd 41
2017. 07. 13. 18:06:57
5. 1.
Az oldódás mértéke és sebessége Miért kevergetjük a teát, ha cukrot teszünk bele?
Az alábbi főzőpoharakban a világosszürke háttérszín az oldószer molekuláit, a sötétszürke gömbök pedig az oldott anyag részecskéit szimbolizálják.
500 ml A oldat
500 ml B oldat
500 ml C oldat
500 ml D oldat
250 ml E oldat
250 ml F oldat
Melyik a leghígabb oldat a fentiek közül? ............................................................................................................................. Melyik a legtöményebb? ........................................................................................................................................................... Melyik két oldatnak egyezik meg a koncentrációja? ........................................................................................................... Ha az E és az F oldatokat összeöntenénk, melyik oldat koncentrációjával egyezne meg? ............................................
A grafikon néhány só oldhatóságát mutatja be különböző hőmérsékleteken. A grafikon adatait felhasználva adj választ a kérdésekre!
50 40 NaCl 30 20 10
7
O 2
Cr
2
C
K
60
3 No Na
3
80 70
KN O
100 90
Pb aCl 2 (N O 3) 2
Oldhatóság (g oldott só/100 g víz)
2.
KCl O3
l KC
Ce2(SO4)3 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 Hőmérséklet (°C)
Van-e olyan só, amelynek oldhatósága csökken a hőmérséklet emelésekor? .................................................................. A látható sók közül melyik anyag oldódik a legjobban 20 °C-on? ................................................................................... Hány m/m%-os a telített K2Cr2O7 90 °C-os oldata? ............................................................................................................
42 kemia_09mf-6.indd 42
2017. 07. 13. 18:06:58
Az 50 °C-os KNO3, illetve K2Cr2O7 telített oldatát 0 °C-ra lehűtve melyikből válik ki több só? ................................. A főzőpohárban lévő 100 g vízbe beleszórtunk 80 g Pb(NO3)2-ot. Körülbelül hány gramm só marad feloldatlanul? ....................................................................................................................................................................................................... Amikor 20 g KClO3-ot beleszórunk 100 g 80 °C-os vízbe, akkor az így keletkező oldat telített, telítetlen vagy túltelített? ....................................................................................................................................................................................................... Ha 20 g KClO3-ot beleszórunk 100 g vízbe és az oldatot 70 °C-ra melegítjük fel, még körülbelül hány gramm KClO3 sót szórhatunk az oldatba, hogy telített oldatot kapjunk? .......................................................................................................................................................................................................
Divatos dolog ma az ásványvizet szén-dioxid helyett oxigéngázzal tenni „buborékossá”. Az alábbi oldhatósági táblázat adataiból próbáld kitalálni, milyen más gázzal lehetne ezt még megtenni! Oldhatóság millimol/dm3-ben légköri nyomáson
3.
Mi a probléma, ha ezekkel a gázokkal végeznénk a műveletet?
CH4
.............................................................................................
2,0 O2
............................................................................................. .............................................................................................
CO
.............................................................................................
1,0
Miért alkalmaznak a légkörinél nagyobb nyomást? ............................................................................................. .............................................................................................
He
............................................................................................. 0
10
20
30
40
50
.............................................................................................
Hőmérséklet (°C)
4.
Nyári melegben a tavak vize felmelegszik. Hogyan változik ekkor a víz oxigéntartalma? ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
5.
Hogyan lehet a túltelített oldatból telített oldatot készíteni? ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
6.
Hogyan lehet a telítetlen oldatból túltelítettet készíteni? ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
43 kemia_09mf-6.indd 43
2017. 07. 13. 18:06:58
6. 1.
2.
3.
4.
Az oldatok összetétele Miről árulkodik az italok címkéje?
Hány tömegszázalékos a tengervíz, ha a 150,0 grammos minta bepárlása után 5,25 gramm só maradt vissza?
Egy nagyon erős gyógyszer hatóanyag-tartalma 0,001 m/m% csupán. Hány gramm a hatóanyag egy 2 g-os tablettában?
A 200 ml-nyi köhögés elleni szirupban az aktív hatóanyag 4,2 V/V%-ban található. A gyógyszer egyszeri adagja egy teáskanálnyi (5 cm3-nyi). Hány milliliter hatóanyag jut a szervezetünkbe egyszeri bevételkor?
0,5 mol NaCl van feloldva 0,05 liter oldatban. Milyen az oldat anyagmennyiség-koncentrációja?
44 kemia_09mf-6.indd 44
2017. 07. 13. 18:06:58
5.
6.
7.
0,5 gramm NaCl van feloldva 0,05 liter oldatban. Milyen az oldat anyagmennyiség-koncentrációja?
Két oldatunk van. Az egyiket úgy készítettük, hogy 1,0 mol NaCl-ot beleszórtunk vízbe, és az oldatot feltöltöttük 1,0 literre. A másik oldatunkat úgy készítettük, hogy az 1,0 mol NaCl-ot beleszórtuk 1,0 mol vízbe. Egyforma-e a két oldat anyagmennyiség-koncentrációja? Válaszod indokold meg!
Egy kénsavoldat az ábrán látható tömegszázalékos megoszlásban tartalmazza a kénsavat és a vizet. Milyen ennek a kénsavoldatnak a mol%-os összetétele? H2SO4 27,3%
H2O 72,7%
8.
Készítenünk kell 1,00 liter 1,00 · 10–6 mol/dm3 koncentrációjú NaCl-oldatot, de a mérleggel a legkisebb megmérhető tömeg 0,01 g. Hogyan készíthetünk mégis ilyen oldatot?
45 kemia_09mf-6.indd 45
2017. 07. 13. 18:06:58
7. 1.
2.
3.
Oldatok hígítása és töményítése Hogyan lesz a tengervízből só?
A 2 literes flakonunk fagyálló folyadékot tartalmaz. Glikoltartalma 50 V/V%. A használati utasítás szerint ezt össze kell keverni négyszeres mennyiségű vízzel. Hány V/V%-os lesz az oldatunk a keverés után?
A legelső alkoholmentes sör készítése során az alkoholt még desztillációval távolították el a sörből. Mennyi alkoholt kellett eltávolítani 1 hl sörből, ha a sör kezdeti koncentrációja 4 V/V%, a végső koncentrációja pedig 0,5 V/V% volt? (Vigyázz, az oldat térfogata már nem lesz 1 hl, amikor már csak 0,5% a koncentráció!)
600 gramm 20 m/m%-os sóoldatunk van. Az oldatot kettéöntjük, és az első oldatot fele tömegűre bepároljuk. Hány m/m%-os lesz a sóoldatunk ekkor?
A másik oldatba beleszórunk még 40 g sót. Hány m/m%-os lesz a második sóoldatunk?
46 kemia_09mf-6.indd 46
2017. 07. 13. 18:06:58
Ha összeöntjük a két oldatot, hány m/m%-os sóoldatot kapunk?
4.
Ha 175 ml 0,45 mol/dm3 KOH-oldathoz annyi vizet töltünk, hogy az oldat térfogata 250 ml lesz, akkor hány mol/dm3-es lett az új oldatunk?
5.
Mennyi vizet kell tölteni a 750 ml 2,8 mol/dm3 koncentrációjú HCl-oldathoz, hogy 1 mol/dm3 koncentrációjú legyen?
6.
Ha 550 ml 3,5 mol/dm3 koncentrációjú KCl-oldatból annyi víz párolog el, hogy az oldat térfogata 275 ml-re csökken, milyen töménységű most ez az oldat?
47 kemia_09mf-6.indd 47
2017. 07. 13. 18:06:58
8. 1.
Heterogén és diszperz rendszerek Mi a különbség a rétegelés és a turmixolás között?
A sáros víz szilárd anyag szemcséit tartalmazza folyadékban. Az ezüstkolloidban is szilárd anyag van diszpergálva folyadékban. Mi lehet az oka, hogy a sáros vízben a szemcsék leülepednek, míg az ezüstkolloidban nem tapasztalunk ilyet? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
2.
Miért használnak a diszkókban füstöt vagy ködöt? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
3.
Mi lehet az oka annak a jelenségnek, hogy az éjszakai sötétben reklámcélokkal a levegőbe irányított nagy fényességű fénycsóvák nem minden nyári este láthatók ugyanannyira? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
4.
Egészítsd ki a táblázat hiányzó adatait! A rendszer típusa
Diszpergáló közeg
Diszpergált részecske
Példa levegőben kavargó porszemcsék vízfesték tejszínhab kifújt dezodor autó kipufogógáza
48 kemia_09mf-6.indd 48
2017. 07. 13. 18:06:58
5.
A fagylalt mindenki számára ismert, összetett diszperz rendszer. Nagyon apró zsírgömböcskék, piciny jégkristályok, fagyott cukoroldat és fehérjék alkotják. Mindezek között nagyon apró levegőbuborékok találhatók. Mivel a zsír apoláris, a víz pedig poláris, hogy ezek ne váljanak szét, megfelelő körülményekre van szükség. A fagylalt csak alacsony hőmérsékleten marad stabil. Ha fagyáspontja fölé melegszik, akkor az alkotók energiafelvétellel egyre gyorsabban mozognak a folyadékban, egymásra találva összetapadhatnak. Így méretük már olyan nagyságúra növekszik, hogy nem lesznek képesek diszpergált állapotban maradni a felmelegedett folyadékban.
a)
Rajzold be a körbe, hogy miként helyezkedhetnek el az összetevők a fagylaltban! Gömbökkel jelöld az egyes öszszetevőket! Hány határfelület képzelhető el?
b)
A fagylaltkészítés során az összetevőket folyamatosan kevergetve hűteni kezdik a rendszert. Miért kell a kevergetés, nem lenne elég a kezdeti összekeverés után hűteni? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
c)
A lágyabb fagylalt eléréséhez a gyors hűtés során még gyakran levegőt is buborékoltatnak át a rendszeren. Miért lesz lágyabb a fagyi? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
d)
Miért csak a hűtés bizonyos foka után indítják meg a levegő buborékoltatását? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
e)
A fagyi olvadását követően mi történik a benne lévő levegőbuborékokkal? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
49 kemia_09mf-6.indd 49
2017. 07. 13. 18:06:58
9. 1.
A levegő Mi van ott, ahol semmi sincs?
Egy standardállapotú levegőmintát megvizsgálva, abban 0,039 mol N2-, 0,010 mol O2- és 0,001 mol Ar-gázt találtak.
a)
Hány dm3-nyi volt a minta térfogata?
b)
Milyen a mólszázalékos összetétele ennek a mintának?
2.
0,8 molnyi gázkeverékben a hélium mennyisége 0,50 mol, a nitrogéné 0,20 mol. A harmadik összetevő a széndioxid. Ha ezzel a gázkeverékkel töltünk meg egy lufit, az felfelé száll a levegőben, vagy süllyedni kezd?
50 kemia_09mf-6.indd 50
2017. 07. 13. 18:06:59
3.
A Föld légkörének összetétele az alábbi táblázat adatai szerint változott a földtörténet során. Ábrázold a mellékelt grafikonon a három összetevő alakulását! A Föld kora (millió év)
CO2 (%)
O2 (%)
N2 (%)
0
90
0
10
500
40
0
25
1000
21
0,5
40
1500
15
1
50
2000
10
5
60
2500
7
10
70
3000
5
18
75
3500
2
20
78
4000
1
21
78
0,035
21
78
4500 napjainkban
Milyen folyamatok okozhatták az egyes összetevők megváltozását? ................................................................................ .......................................................................................................................................................................................................
4.
5.
A táblázat megfelelő adatait felhasználva számítsd ki, mennyi volt a légkör átlagos moláris tömege a földtörténet 1 milliárd éve körül!
A kapott érték alapján döntsd el, hogy akkor vagy most nagyobb-e a légköri nyomás! Válaszodat magyarázd meg! ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
51 kemia_09mf-6.indd 51
2017. 07. 13. 18:06:59
10.
A víz körforgása és összetétele Egyszer fent, egyszer lent
1.
Az alábbi ábrán hiányzik három fizikai folyamat neve. Írd be azokat az üres téglalapokba!
2.
A hűtőszekrények és a fagyasztóládák faláról gyakran gyűjthetünk össze jeget. Hogyan került bele a jég? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... Milyen lehet az összetétele ennek a jégnek? ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
3.
A túlélési tippeket adó könyvek szerint, ha nem találunk (ivó)vizet a természetben, akkor például a következő módokon szerezhetünk: – A reggeli harmatot a fűszálakról pólónkkal összegyűjtjük, és egy bögrébe csavarjuk. – Éjszaka egy műanyag zacskót húzunk egy leveles ágra, és a zacskó száját szorosan körbekötjük az ágon. Reggel kiöntjük az összegyűlt vizet a zacskóból. Hogyan került víz a két esetben a levélre? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... Mi a két folyamat neve? ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
52 kemia_09mf-6.indd 52
2017. 07. 13. 18:06:59
4.
Tételezzük fel azt, hogy olyan helyen nyaralsz, ami lakott településtől távol fekszik. Naponta csak korlátozott menynyiségű vizet tudsz felszivattyúzni a talajból, ezért egy zárt, műanyag tartályban gyűjtöd össze a bádogtetőről naponta lefolyó esővizet. Jelöld a táblázatban vagy jellel, hogy mire lehet (szűrés után) felhasználni ezt a vizet! Ivásra
5.
Teakészítésre
Fürdésre
Mosásra
Mosogatásra
Autó akkumulátorába
Fogmosásra
Az alábbi táblázat két, a kereskedelemben kapható ásványvíz és az egyik település csapvizének összetevőit hasonlítja össze. A táblázat adatait felhasználva válaszolj a kérdésekre! PET-palackos ásványvíz I.
PET-palackos ásványvíz II.
Dél-magyarországi fúrt kút csapvize
Ca2+ (mg/l)
144
220
100
Mg2+ (mg/l)
34
40
50
K+ (mg/l)
10
8
1
Na+ (mg/l)
32
230
28
SO42– (mg/l)
144
220
32
F– (mg/l)
1,4
0,8
0,27
HCO3– (mg/l)
487
1320
530
Ára (Ft/liter)
73
40
0,2
Ásványvíznek tekinthető-e a táblázatban szereplő csapvíz? Miért? .................................................................................. ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... Melyik a három víz közül a legnagyobb keménységű? ....................................................................................................... Miből következtetted ki? .......................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... Ha valaki magasvérnyomás-betegségben szenved, melyik vizet nem célszerű fogyasztania? Miért? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
53 kemia_09mf-6.indd 53
2017. 07. 13. 18:06:59
Összefoglalás
Ismeretek 1. Mi a különbség a sűrűség és a viszkozitás között? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
2.
Mit jelent az amorf anyag kifejezés? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
3.
Sorolj fel allotróp anyagokat! ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
4.
Sorolj fel 2-2 példát atom-, ion- és molekularácsos anyagra! ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
5.
Mit jelent a kémiában a kristályvíz? ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
6.
Mit jelent, ha egy agyag 1-es Mohs-keménységű? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
54 kemia_09mf-6.indd 54
2017. 07. 13. 18:06:59
7.
Miről szól a „hasonló a hasonlóban”-elv? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
8.
Mi a különbség a füst és a köd között? ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
9.
Sorold fel a levegőt alkotó főbb gázokat, és add meg térfogatszázalékukat! ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
Az ismeretek alkalmazása 1. Mi a molekulaszerkezeti magyarázata, hogy bizonyos folyadékok „sűrűn folyók”? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
2.
Mi a különbég az allotróp módosulat és az izotóp között? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
3.
Mi lehet az oka, hogy az atom- és az ionrácsos anyagok általában magas olvadás- és forráspontúak, szemben a molekularácsos anyagok ugyanezen jellemzőinek alacsony értékeivel? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
4.
Miért lehet írni a grafittal? ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
55 kemia_09mf-6.indd 55
2017. 07. 13. 18:06:59
5.
Gábor Áron rézágyúja valóban (csak) rézből készült? ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
6.
A teáscsésze alján vastagon áll a fel nem oldódott cukor a teában. Hogyan nevezzük a kémiában az ilyen típusú oldatot? .......................................................................................................................................................................................................
7.
Közismert decemberi népszokás a „hagymakalendárium”, amelynek során a következő év hónapjainak csapadékos vagy száraz mivoltáról próbálnak meg úgy információt szerezni, hogy a hagymáról lefejtett és hónapok szerint sorba rakott 12 hagymahéj mindegyikébe kevés sót hintenek. Amelyikben víz jelenik meg, az a hónap lesz csapadékos. Mi lehet a nedvesedés magyarázata? ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
8.
A Csillagok háborúja filmek jeleneteiben jól látható lézerkarddal harcolnak. Milyen körülmények között kellene vívni ahhoz, hogy valóban látható legyen a lézerkard? ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
9.
Sok lakásban van páramentesítő készülék. Mi lehet a működésének lényege? Mire használható fel a tartályában összegyűlt víz? ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
56 kemia_09mf-6.indd 56
2017. 07. 13. 18:06:59
Az elektron egy másik atommag vonzásába kerül
III.
57 kemia_09mf-6.indd 57
2017. 07. 13. 18:06:59
1. 1.
Fizikai és kémiai változások Miért pezseg az egyik, és miért a másik?
Döntsd el, hogy kémiai (K) vagy fizikai (F) változás történik!
A forró tejbe dobott csokidarabka a kavargatás közben eltűnik. Az ezüstmedálodon fekete pöttyök jelennek meg. –5 °C-ban a jégre sót szórunk, és egy pár perc múlva folyadékot találunk. Két fehér port összekevertünk, melegítjük, és az egy nagy villanással fehér füstté alakul. A betont feltörik légkalapáccsal. A friss beton egy pár nap alatt megköt. Az arclemosó eltávolítja a zsírt a bőrről. A savas eső eltüntette a szoboralak orrát. A hűtőben tárolt, csokoládéval bevont túródesszert íze savanyú lett.
2.
A következő történések között van fizikai és kémiai változás is. Ha valahol kémiai változás történik, írd le azt alá kémiai egyenletekkel!
a)
Ha a kék réz-szulfát-oldatba egy vasszöget helyezünk, akkor egy idő múlva a vasszögön vörös színű rézbevonat keletkezik, és zöldes színű vas(II)-szulfát-oldattá alakul a folyadék.
b)
A sárgás elszíneződésű vizet felmelegítettük a forráspontjára, majd a felszálló gőzöket lecsapva egy átlátszó folyadékot, desztillált vizet kaptunk.
c)
Egy apró lítium-hidroxid-darabkát beledobtunk egy kémcsőbe, amelyben tömény kénsav volt. A kémcső felmelegedett és falán víz jelent meg, miközben lítium-szulfát keletkezett.
58 kemia_09mf-6.indd 58
2017. 07. 13. 18:07:00
d)
A porított szőlőcukrot egy csőből belefújjuk a gázlángba, ahol az nagy villanással elég szén-dioxiddá és vízzé.
e)
A kihevített fehér kristályos réz-szulfát a levegőn annak víztartalmát megkötve kék színű kristállyá alakul.
3.
Próbáld kitalálni, mi keletkezhet a következő reakciókban! Rendezd is a kémiai egyenleteket! ........ Na + ........ FeBr3 → .......................................................................................................................................................... ........ NaOH + ........ H2SO4 → ................................................................................................................................................. ........ CH4 + ........ O2 → ............................................................................................................................................................
4.
Rendezd az alábbi kémiai egyenleteket! ........ S8 + ........ O2 → ........ SO2 ........ P + ........ O2 → ........ P2O5 ........ FeCl3 + ........ NaOH → ........ Fe(OH)3 + ........ NaCl ........ AlBr3 + ........ K2SO4 → ........ Al2(SO4)3 + ........ K2SO4 ........ HNO3 + ........ NaHCO3 → ........ NaNO3 + ........ CO2 + ........ H2O
59 kemia_09mf-6.indd 59
2017. 07. 13. 18:07:00
2. 1.
2.
3. a)
A kémiai reakciók típusai Mi a közös a kindertojásbombában és a légzésben?
Rendezd a kémiai egyenleteket, majd írd melléjük a reakció típusát! ........ NaHCO3 → ........ Na2CO3 + ........ CO2 + ........ H2O
A reakció típusa: .....................................................
........ NaBr + ........ Ca(OH)2 → ........ CaBr2 + ........ NaOH
A reakció típusa: .....................................................
........ NH3 + ........ H2SO4 → ........ (NH4)2SO4
A reakció típusa: .....................................................
........ Li3N + ........ NH4NO3 → ........ LiNO3 + ........ (NH4)3N
A reakció típusa: .....................................................
........ HBr + ........ Al(OH)3 → ........ H2O + ........ AlBr3
A reakció típusa: .....................................................
A következő reakciók kicserélődési reakciók. A tankönyvedben található oldhatósági táblázat segítségével döntsd el, hogy melyik reakció nem játszódik le! Fejezd be azokat a kémiai egyenleteket, amelyek lejátszódnak!
........ NaOH + ........ CaCl2 → .....................................................................
A reakció lejátszódik? .............................
........ Pb(NO3)2 + ........ HCl → ...................................................................
A reakció lejátszódik? .............................
........ Na2CO3 + ........ KCl → .......................................................................
A reakció lejátszódik? .............................
........ AgNO3 + ........ CuSO4 → ...................................................................
A reakció lejátszódik? .............................
Szeretnénk előállítani a következő anyagokat. A tankönyvedben található oldhatósági táblázat segítségével döntsd el, melyik két só oldatának segítségével állíthatók elő! Írd fel a rendezett egyenleteket! Alá írd fel ionegyenlet formájában is! Ag2CO3 Az előállítás kémiai egyenlete: ................................................................................................................................................ Ionegyenlete: ..............................................................................................................................................................................
b)
Fe3(PO4)2 Az előállítás kémiai egyenlete: ................................................................................................................................................ Ionegyenlete: ..............................................................................................................................................................................
c)
ZnS Az előállítás kémiai egyenlete: ................................................................................................................................................ Ionegyenlete: ..............................................................................................................................................................................
60 kemia_09mf-6.indd 60
2017. 07. 13. 18:07:00
4.
Két ismeretlen só oldatát tartalmazó mintánk van. Azt gyanítjuk, hogy az ismeretlen sót tartalmazó oldatunk a feltüntetett 3 ion valamelyikét tartalmazhatja. A mintát három részre osztottuk, és egyes részleteihez töltünk a következő anyagok oldataiból. Melléírtuk a tapasztalatokat. Vajon melyik iont tartalmazhatja az oldatunk? Használd tankönyved táblázatát! Az 1. minta elvileg ezeket az anionokat tartalmazhatja:
OH– SO42– Cl–
AgNO3-oldat hozzáöntésekor:
csapadék keletkezett
Fe(NO3)2-oldat hozzáöntésekor:
nincs változás
Zn(NO3)2-oldat hozzáöntésekor:
nincs változás
A mintánkban található só anionja: ...............................................
A 2. minta elvileg ezeket a kationokat tartalmazhatja:
Mg2+ Pb2+ K+
Na2SO4-oldat hozzáöntésekor:
csapadék keletkezett
Na2S-oldat hozzáöntésekor:
csapadék keletkezett
NaCl-oldat hozzáöntésekor:
opálos lett az oldat
A mintánkban található só kationja: ...............................................
61 kemia_09mf-6.indd 61
2017. 07. 13. 18:07:00
3. 1.
Sztöchiometriai számítások Valóban vizet raktároz a teve a púpjában?
A kisebb, illetve nagyobb golyókkal jelölt részecskék közti reakciót a Z2 + 3 X2 → 2 ZX3 kémiai egyenlet írja le, melynek molekuláris szinten történő elképzelése a következő:
A reakciótérben a következő mennyiségben találhatók a reagáló anyagok:
A nyíl mögé rajzold be, hogy a reakció lejátszódása után milyen mennyiséget találhatunk az egyes anyagokból!
2. a)
Rendezd a kémiai egyenletet, majd adj választ az utána következő kérdésre! ........ N2 + ........ H2 → ........ NH3 Ha 3 mol N2 áll rendelkezésünkre, akkor abból hány mól NH3 keletkezhet?
b)
........ KClO3 → ........ O2 + ........ KCl Ha csak 0,5 mol KClO3 áll rendelkezésre, hány mól oxigén fog keletkezni?
c)
........ mol
........ AgNO3 + ........ CaCl2 → ........ AgCl + ........ Ca(NO3)2 Ha 0,2 mol AgCl-ot kell előállítani, ahhoz hány mól AgNO3 és CaCl2 szükséges?
e)
........ mol
........ NaCl + ........ F2 → ........ NaF + ........ Cl2 Ha 5 mol NaF keletkezett a reakcióban, mennyi F2 kellett hozzá?
d)
........ mol
........ mol és ........ mol
........ P + ........ O2 → ........ P2O5 Ha rendelkezésünkre áll 2 mol P és 4 mol O2, hány mól P2O5 fog keletkezni?
........ mol
62 kemia_09mf-6.indd 62
2017. 07. 13. 18:07:00
3.
Ha 10 gramm H2- és 30 gramm O2-gázt összekeverünk és felrobbantjuk, akkor a következő kiegészítendő egyenlet szerint megy végbe a reakció: ........ H2 + ........ O2 → ........ H2O Töltsd ki a táblázat celláit! H2
O2
H2O
A kiindulási mennyiség grammban
−
Moláris tömege (g/mol) A rendelkezésre álló anyag anyagmennyisége
−
A reakcióegyenletet figyelembe véve ez az anyag fog elfogyni a reakció során. Jelöld -szel!
−
A reakció végén ebből ennyi mólt találunk A reakció végén ebből ennyi grammot találunk
4.
A Holdra szálláskor a Holdról visszatérő modult a következő reakcióval működő hajtóművek emelték fel: 2 N2H4 + N2O4 → 3 N2 + 4 H2O Számítsd ki, hogy a földi teszteléskor mekkora térfogatú standardállapotú N2-gáz keletkezett, ha 1500 kg N2H4 és 1000 kg N2O4 állt rendelkezésre! Töltsd ki a táblázat celláit! N2H4
N2O4
A kiindulási mennyiség grammban
N2
H2O
−
−
A rendelkezésre álló anyag anyagmennyisége
−
−
A reakcióegyenletet figyelembe véve ez az anyag fog elfogyni a reakció során. Jelöld -szel!
−
−
Moláris tömege (g/mol)
A reakció végén ebből ennyi mólt találunk 1 mol gáz térfogata standardállapotban ennyi dm3 A reakció végén ebből ennyi dm3-t találunk
−
−
−
63 kemia_09mf-6.indd 63
2017. 07. 13. 18:07:00
4. 1.
A reakciók feltétele és sebessége Mit tudnak az enzimes mosószerek?
Melyek azok a tényezők, amelyek a reakciók sebességét befolyásolják? – ................................................................................................................................................................................................... – ................................................................................................................................................................................................... – ................................................................................................................................................................................................... – ................................................................................................................................................................................................... – ...................................................................................................................................................................................................
2.
A felsoroltak közül melyik tényezőt használjuk ki a köznapi életben a reakció lassítására vagy gyorsítására? Írd be a táblázatba a tényezőt! A tevékenység
A megváltoztatott tényező
A krumplit apróra vágjuk főzés előtt. Emésztést elősegítő gyógyszert veszünk be. Pezsgőtablettát iszunk ugyanazon hatóanyagú tabletta bevétele helyett. Kuktafazékban főzünk. Fagyasztószekrényben tárolunk élelmiszert. Húspuhító „sót” használunk.
3.
A kockacukor gázlángba tartva nem ég, míg ugyanannyi porcukor a lángba fújva meggyullad. Mi lehet a jelenség magyarázata? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
4.
Mi a molekuláris szintű magyarázata, hogy ha összenyomjuk a reakcióba lépő gázokat, a reakció felgyorsul ahhoz képest, mint ami az összenyomás előtti állapotot jellemezte? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
64 kemia_09mf-6.indd 64
2017. 07. 13. 18:07:01
5.
A boltban előrecsomagolt állapotban lehet kapni mákot. A mákban lévő olajok nagyon érzékenyek az oxidációra. A szemes vagy az őrölt formában kapható máknak hosszabb a lejárati ideje? ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
6.
A cink + sósav reakció sebességének mérésére a következő kísérleti összeállítást találtuk ki. A csap kinyitásával ráengedtük a lombikban lévő (ismert tömegű) cinkre a sósavat, majd a keletkező hidrogéngázt vízzár alatt felfogtuk. A keletkező gáz térfogatát meghatározott időnként leolvastuk. sósav
cink
A következő adatokat mértük: Eltelt idő (s)
0
2
4
6
8
10
12
14
Keletkező gáz térfogata (cm3)
0
10
16
20
21
22
22
22
Ábrázold a mért adatokat a mellékelt grafikonon! A görbét jelöld I-gyel! Egy hét múlva egy másik laboratóriumban elvégeztük ismét a kísérletet ugyanilyen tömegű cinkkel és ugyanilyen térfogatú és töménységű sósavval, és ekkor az alább található adatokat mértük. Ábrázold ezt is a grafikonon! Jelöld II-vel!
a)
Eltelt idő (s)
0
2
4
6
8
10
12
14
Keletkező gáz térfogata (cm3)
0
8
13
17
19
20
21
22
Írd fel a reakció kémiai egyenletét! .......................................................................................................................................................................................................
b)
A két görbe közül melyik mutatja a nagyobb reakciósebességgel végbemenő reakciót? .......................................................................................................................................................................................................
c)
Ha nagyobb a reakció sebessége, miért nem termelődött több hidrogéngáz? .......................................................................................................................................................................................................
d)
Mi lehetett a lehetséges két ok, hogy a második reakció nem olyan sebességgel ment végbe? .......................................................................................................................................................................................................
65 kemia_09mf-6.indd 65
2017. 07. 13. 18:07:01
5. 1.
A kémiai reakciók energiaváltozásai Mitől melegszenek az önmelegítő ételek?
A következő megfogalmazások elé írd oda, hogy exoterm [EX] vagy endoterm [EN] folyamatról lehet-e szó! Vas égése oxigénben. Csillagszóró szikráinak keletkezését kísérő hőváltozás. Autó karosszériájának rozsdásodása. Vasércből fém vas előállítása. Víz bontása. Nitroglicerin robbanása. Ecet–sütőpor reakciója. Rombos kénből amorf kén előállítása.
2.
Ha szilárd kálium-hidroxidot szórunk vízbe, a következő folyamat megy végbe: KOH (sz) → KOH (f)
Reakcióhő: −43 kJ/mol
A főzőpohár, amelyben ezt végezzük, felmelegszik vagy lehűl? ....................................................................................................................................................................................................... Ha elpárologtatnánk a vizet, hogy visszakapjuk a szilárd KOH-ot, akkor lehet, hogy magunk ellen dolgozunk, hiszen hűteni kellene a rendszert, hogy a visszafelé irányuló folyamatot kapjuk. Mi a véleményed erről az állításról? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
3.
A következő termokémiai reakciót vizsgáljuk: CH4 + 2 CO2 → CO2 + 2 H2O
ΔrH = –890 kJ/mol
Mekkora a hőváltozás, ha a 3,2 gramm metánt égetünk el?
66 kemia_09mf-6.indd 66
2017. 07. 13. 18:07:01
4.
a)
Két egymásba illesztett és fedővel ellátott kávéspohárból készíthetünk házi kalorimétert, az ábrán látható módon. A kávéspoharak a jó hőszigetelő tulajdonságú polisztirolból (PS) készültek, így csak elhanyagolható a hőcsere a környezettel. Az így elkészített kaloriméterbe beletöltünk 24,5 °C-on tárolt 100,0 cm3 1 mol/dm3 koncentrációjú NaOHoldatot. Ezután beletöltünk 100,0 cm3 ugyancsak 24,5 °C hőmérsékletű, 1 mol/dm3 koncentrációjú HCloldatot, és a fedelet azonnal lezárjuk. A hőmérő szála 31,2 °C-ig emelkedik a reakció eredményeként. A reakcióban részt vevő és a keletkezett oldatok sűrűsége gyakorlatilag 1,0 g/cm3. A Négyjegyű függvénytáblázatokból tudjuk azt, hogy a víz 1 g-jának 1 °C-kal történő felmelegítéséhez 4,186 J energia szükséges.
hőmérő keverőlapát a pohár fedele
2 db egymásba helyezett műanyag pohár
Írd fel a lejátszódó folyamat kémiai egyenletét! .......................................................................................................................................................................................................
b)
Számítsd ki, hogy hány gramm víz volt a két oldatban összesen!
c)
Mekkora hő szabadult fel ebben a folyamatban? (Az összes energia a víz melegítésére fordítódott!) .......................................................................................................................................................................................................
d)
5.
Mekkora az a) pontban felírt egyenlet reakcióhője?
Tegyük fel, hogy az üveg fő alkotója, a SiO2 és az üveg azonos hővezetési tulajdonsággal rendelkezik. Az alumínium hatszor jobban vezeti a hőt; hatszor gyorsabban átjut rajta az adott hőmennyiség, mint az üvegen. Jelentős megtakarítással jár-e energiában és időben, ha alumíniumból és nem üvegből készült eszközben sütjük meg a süteményt? A sütemény sütése kémiai folyamat!
67 kemia_09mf-6.indd 67
2017. 07. 13. 18:07:01
6. 1.
Egyirányú reakciók és körfolyamatok KRESZ a kémiában
A mészkő CaCO3-tartalmú ásvány, amelyből az ipar különféle anyagokat állít elő. A folyamatdiagram az egyes anyagok előállítását mutatja be.
1.
kalcium-karbonát + HŐ
2.
......................................................... + .....................
Add meg a 1. és a 3. számmal jelölt anyagok egy-egy köznapi felhasználási módját!
3.
kalcium-hidroxid + CO2
1. ........................................................................................... 3. ...........................................................................................
2.
4.
.........................................................
A következő ábrán összeállított kísérletet végezzük el. Az égő metán égéstermékeit átvezetjük jeges vízbe merített U csövön, majd a maradék gázt átbuborékoltatjuk meszes vízen.
meszes víz Ca(OH)2 jeges víz
Írd fel a metán égésének kémiai egyenletét! ....................................................................................................................................................................................................... Mi az a folyadék, amelyet az U csőben találunk a kísérlet végén? ....................................................................................................................................................................................................... Mit fogunk tapasztalni a színtelen meszes vizes oldatban a folyamat végén? ....................................................................................................................................................................................................... Írd fel a meszes vízben lejátszódó folyamat kémiai egyenletét! .......................................................................................................................................................................................................
68 kemia_09mf-6.indd 68
2017. 07. 13. 18:07:01
3.
Két „buborékos” vízmintánk van. Az egyik szénsavas ásványvíz, a másik pedig oxigéngázzal dúsított víz. Írj legalább két módszert arra, miként különböztetnéd meg a két mintát! ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
4.
A tojáshéj 95%-ban CaCO3-ot tartalmaz. Ha a tojáshéjat a gázlángba tartva kihevítjük, először a szerves anyagok égnek le róla, majd további átalakulás történik. Ha ezt a kiégetett tojáshéjat fenolftaleines vízbe dobjuk, akkor az oldat rózsaszínűvé válik. Írd fel a kiégetett tojáshéj és a víz reakciójának kémiai egyenletét! ....................................................................................................................................................................................................... Milyen anyag jelenléte okozta az indikátor színváltozását? .......................................................................................................................................................................................................
5.
500 kg mészkőből kell oltott meszet előállítani. Számítsd ki, hány kilogramm oltott mész keletkezhet belőle!
69 kemia_09mf-6.indd 69
2017. 07. 13. 18:07:01
7. 1.
A kémiai egyensúly Kétirányú forgalom
Az ammónium-bikromát [(NH4)2Cr2O7] zárt edénybe helyezve és hevítve vízgőzre, ammóniára és Cr(III)-oxidra bomlik. Egy idő múlva beáll az egyensúly. Írd fel a kémiai egyensúly reakcióegyenletét! .......................................................................................................................................................................................................
2. a)
Írd fel a következő egyensúlyi reakciókra a tömeghatás törvényét! 2 H2O2 (g)
2 H2O (g) + O2 (g)
.......................................................................................................................................................................................................
b)
PCl3 (g) + Cl2 (g)
PCl5 (g)
.......................................................................................................................................................................................................
c)
3 O2 (g)
2 O3 (g)
.......................................................................................................................................................................................................
d)
H2 (g) + CO2 (g)
CO (g) + H2O (g)
.......................................................................................................................................................................................................
e)
H2 (g) + I2 (g)
2 HI (g)
.......................................................................................................................................................................................................
3.
Egy 1 dm3-es edényben 800 K-on a következő egyensúlyi folyamat játszódik le: CO (g) + Cl2 (g)
COCl2 (g)
Az egyensúlyi elegy 3,00 mol CO-ot, 2,00 mol Cl2-gázt és 9,00 mol COCl2-ot tartalmaz. Számítsd ki az egyensúlyi állandó értékét!
70 kemia_09mf-6.indd 70
2017. 07. 13. 18:07:01
4.
Egy zárt tartályban a következő, egyensúlyra vezető reakció játszódik le: N2 (g) + O2 (g)
2 NO (g)
Az alábbi ábra egy pillanatfelvétel az egyensúlyi elegyről:
Mekkora az egyensúlyi állandó értéke? .......................................................................................................................................................................................................
5.
Az A2 + B2
2 AB reakció egyensúlyi állandójáról azt tudjuk, hogy 0,1 < K < 100.
Számítsd ki, melyik ábra mutatja be ezt az egyensúlyi állapotot!
A)
B)
C)
D)
E)
71 kemia_09mf-6.indd 71
2017. 07. 13. 18:07:01
8. 1.
A kémiai egyensúly befolyásolása Mészkőbarlangok és cseppkőképződés
Töltsd ki a táblázat hiányzó adatait! CH4 (g) + 2 H2S (g)
CS2 (g) + 4 H2 (g)
Az egyensúly eltolódásának iránya
A CS2 mennyiségének változása
H2S-koncentráció növelése H2-koncentráció növelése CH4-koncentráció növelése Nyomás csökkentése
2.
Töltsd ki a táblázat hiányzó adatait! 2 SO3 (g)
2 SO2 (g) + O2 (g)
ΔrH = +62 kJ/mol
Az egyensúly eltolódásának iránya
A SO2 mennyiségének változása
O2-koncentráció növelése SO3-ot távolítunk el a rendszerből Hőmérséklet növelése Nyomás csökkentése
3.
Töltsd ki a táblázat hiányzó adatait! 2 HgO (sz)
Hg (f) + O2 (g)
ΔrH = +54 kJ/mol
Az egyensúly eltolódásának iránya
Az O2 mennyiségének változása
O2-koncentráció növelése Hg-t távolítunk el a rendszerből HgO-ot viszünk a rendszerbe Nyomás csökkentése
72 kemia_09mf-6.indd 72
2017. 07. 13. 18:07:01
A
Az A B egyensúlyi reakcióelegybe még A anyagot adagolunk be. Melyik görbe írja le helyesen ekkor a B anyag koncentrációjának változását? ...............................................................................................
B
1 2 [B]
4.
3 4 idő A adagolása a rendszerbe
C (g)
ΔrH = –45kJ/mol
esetén a rendszer egyensúlyát megzavarjuk azzal, hogy az 1. időpillanatban a hőmérsékletet megemeljük. Rajzold be a grafikonba, miként változik a három anyag koncentrációja ezt követően!
6
4
mol dm3
A (g) + B (g)
( (
Az alábbi egyensúlyi folyamat
koncentráció
5.
5
[C]
3 2
[B]
1
[A] 1
6.
2
3
4
idő
Adott az alábbi egyensúlyi folyamat: I2 (g) + Cl2 (g)
2 ICl (g)
ΔrH = –100 kJ/mol
( (
Hőmérséklet emelése
mol dm3
Jód adagolása a rendszerbe
koncentráció
koncentráció
mol dm3
( (
A rendszeren a grafikonok fölötti változást hajtjuk végre. Húzd át azt a grafikont, amely a változás eredményeként beálló állapotot rosszul tünteti fel!
I2
ICl
I2
ICl
Klórgáz kivonása a rendszerből
mol dm3
I2
koncentráció
koncentráció
idő
( (
Térfogat növelése
mol dm3
( (
idő
ICl
idő
I2
ICl
idő
73 kemia_09mf-6.indd 73
2017. 07. 13. 18:07:01
9.
A zöld kémia alapjai Út a jövőbe
Az égetett mész előállításának atomhatékonyságát a következő módon számíthatjuk ki: Felírjuk a vizsgálandó kémiai folyamatot: CaCO3 → CaO + CO2 Kiszámítjuk a résztvevők moláris tömegét: Mkalcium-karbonát = 100 g/mol
Mkalcium-oxid = 56 g/mol
Mszén-dioxid = 44 g/mol
Az atomhatékonyság kiszámításához tudnunk kell, hogy a keletkező termékek közül számunkra melyek a fontosak. A reakciótermékek közül csak a CaO-ot tudjuk hasznosítani. A reakcióban 1 mol CaO keletkezik csupán, így annak tömegét elosztjuk a kiindulási anyagok tömegével, jelen esetben 1 molnyi CaCO3 tömegével: Atomhatékonyság% =
A reakcióban keletkező számunkra hasznos anyagok tömege
Mészégetés atomhatékonyság%-a =
1.
Az összes kiindulási anyag tömege 56 g 100 g
· 100
· 100 = 56%
A vasgyártás egyenlete a következő: 2 Fe2O3 + 3 C → 4 Fe + 3 CO2 Mekkora a folyamat atomhatékonyság-százaléka? Mvas(III)-oxid = 159,7 g/mol MC = 12,0 g/mol MFe = 55,8 g/mol Mszén-dioxid = 44,0 g/mol
74 kemia_09mf-6.indd 74
2017. 07. 13. 18:07:01
2.
3.
A titán előállítására kétféle folyamat is létezik. Számítsd ki (vagy indokold meg), melyik folyamat a „zöldebb”! Magnéziumos redukcióval
Elektrolízissel
TiO2 + 2 Mg → Ti + 2 MgO
TiO2 → Ti + O2
Pár mondatban magyarázd el, hogy miért fontos az atomhatékonyság-százalék számértéke annak eldöntésében, hogy mennyire környezetbarát a folyamat! ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
4.
A metanol (CH3OH) lehet a benzint váltó új üzemanyag. Számítások elvégzése nélkül mit tudsz mondani a folyamat atomhatékonyságáról? CO + 2 H2
CH3OH
....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
75 kemia_09mf-6.indd 75
2017. 07. 13. 18:07:01
Összefoglalás
Ismeretek 1.
Hogyan szól a tömegmegmaradás törvénye? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
2.
Mit mond ki az atomok megmaradásának törvénye? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
3.
Mi történik a bomlási folyamatban? ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
4.
Milyen folyamat elnevezése a szintézis? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
5.
Mit jelent a meghatározó reagens kifejezés? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
6.
Sorolj fel két lassú és két gyors reakciót! ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
76 kemia_09mf-6.indd 76
2017. 07. 13. 18:07:01
7.
Mik az enzimek? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
8.
Sorolj fel fosszilis energiahordozókat! ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
9.
Melyik exoterm folyamat? A) víz bomlása elemeire B) víz keletkezése elemeiből
10. Mi a mészégetés alapanyaga, és mi keletkezik belőle a folyamat végén? ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
11.
Mikor beszélünk dinamikus egyensúlyról? ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
12. Mit mond ki a Le Chatelier–Braun-elv? ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
Az ismeretek alkalmazása 1. Keress példát a mindennapokból nyitott, zárt és izolált rendszerre! ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
2.
Mi a különbség a disszociáció és a bomlás között? ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
77 kemia_09mf-6.indd 77
2017. 07. 13. 18:07:02
3.
Sorolj fel olyan kémiai reakciókat, amelyek a konyhában mennek végbe! ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
4.
Keresd meg a meghatározó reagenst a következő esetekben! A szabadban felejtett csavarkulcs rozsdásodni kezd. ....................................................................................................................................................................................................... Faágak égnek a tábortűzben. ....................................................................................................................................................................................................... Az ezüst ékszeren a levegő kén-hidrogénjének hatására fekete foltok jelennek meg. .......................................................................................................................................................................................................
5. 6.
Modellezd egy szál gyufával és a gyufásdobozzal, hogy melyek a reakciók végbemenetelének feltételei! (A részecskék ütközése megfelelő térhelyzetben és megfelelő energiával.)
Mit jelent kémiai fogalmakkal kifejezve a „kalóriaszegény táplálkozás”? ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
7.
Az autókarosszériások szerint jobban rozsdásodik az autó a lepattant fényezésnél a nyári zivatarok után, mint télen a latyakos időben. Mi lehet az oka? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
78 kemia_09mf-6.indd 78
2017. 07. 13. 18:07:02
Csoportosítsuk a kémiai reakciókat!
IV.
79 kemia_09mf-6.indd 79
2017. 07. 13. 18:07:02
1. 1.
Savak és bázisok Mit kell tenni szúnyogcsípés esetén?
Milyen tulajdonságúak a savak és a bázisok? Savak
Bázisok
Milyen érzést keltenek a bőrre kerülve? Milyen az ízük? (Kóstold meg a citromlevet és a sütőport!) Milyen anyagokkal lépnek reakcióba? (Írj egy példát!) Vizes oldataikban milyen típusú ionokat találunk? Milyen színű az univerzál indikátorpapír az oldataikban? Egy példa rá, amelyet a háztartásban is használunk. Mire használjuk a háztartásban?
2.
Egészítsd ki a mondatokat a kipontozott helyeken! Savak azok a vegyületek, amelyek vizes oldatban megnövelik a ............................................-koncentrációt. Vízbe kerülve ugyanis szétbomlanak ............................................ionra és .............................................ionra. Bázisok azok a vegyületek, amelyek vizes oldatban megnövelik a ............................................-koncentrációt. Vízbe kerülve ugyanis szétbomlanak ............................................ionra és .............................................ionra.
3.
Döntsd el az alábbi anyagokról, hogy savak, bázisok vagy sók! Írd a vegyület képlete alá! KOH
Fe(OH)2
KCl
HBr
Al(OH)3
HClO
HFO4
HCN
H2Se
NaCl
Mg(OH)2
H3PO4
80 kemia_09mf-6.indd 80
2017. 07. 13. 18:07:02
4.
Milyen sók keletkeznek a következő közömbösítési folyamatokban? Fejezd be az egyenleteket! HNO3 + KOH → ...................................................................................................................................................................... Ba(OH)2 + HF → ...................................................................................................................................................................... Al(OH)3 + H2SO4 → ................................................................................................................................................................. Ca(OH)2 + H3PO4 → .............................................................................................................................................................
5.
Írj néhány példát a felsorolt anyagokra! erős savak: .................................................................................................................................................................................. gyenge savak: ............................................................................................................................................................................. erős bázisok: ............................................................................................................................................................................... gyenge bázisok: ..........................................................................................................................................................................
6.
Töltsd ki a táblázatot a keletkező sók képleteivel, ahogy azt elkezdtük! HCl NaOH
HNO3
H2SO4
H2CO3
H2S
NaCl
KOH Ca(OH)2 Al(OH)3 NH3 · H2O (NH4OH)
7.
A következő sók az alábbi savakból és bázisokból származtathatók: Só
Sav
Bázis
MgCO3 Zn(NO3)2 KCN NH4I NaOCl
81 kemia_09mf-6.indd 81
2017. 07. 13. 18:07:02
2. 1.
A kémhatás és a pH Valóban semleges a pH 5,5?
A desztillált vízben a H+- vagy a OH–-ionokból van több? ................................................................................................. Savasnak nevezünk egy oldatot, ha benne a ................................ koncentrációja nagyobb, mint a ................................ koncentrációja. A lúgos kémhatású oldatokban ellenben a ......................................... koncentrációja nagyobb, mint a ..................................
2.
Tegyél jelet az állítás melletti kis négyzetbe, ha igaz, jelet, ha hamis az állítás! A desztillált vízben a vízmolekulák fele H+-ionra, a másik fele OH–-ionra bomlik. A savas oldatok csak H+-iont tartalmaznak. A sók vizes oldata mindig semleges kémhatású. A víz pH-ja 7. A savas oldatokban az univerzális indikátor színe a pirostól a zöldessárgáig terjed.
3.
A következő feladatban segít az indikátorok színét bemutató táblázat. Indikátor
Savas közegben
Semleges közegben
Lúgos közegben
Metilnarancs
piros
sárga
sárga
Fenolftalein
színtelen
színtelen
piros
Lakmusz
piros
lila
kék
Töltsd ki a táblázatot! Az üres helyekre az indikátor színét kell beírnod az adott oldatban! Fenolftalein
Metilnarancs
Lakmusz
HCl NaOH Ecet Citromlé Tűzhelytisztító oldat Ammóniaoldat Asztali só oldata
82 kemia_09mf-6.indd 82
2017. 07. 13. 18:07:02
4.
Az ábra téglalapjaiba írd be a tartományok neveit! pH 0
1
2
3
4
5
6
7
100
10–1
10–2
10–3
10–4
10–5
10–6
10–7
8
9
10
11
12
13
14
10–8 10–9 10–10 10–11 10–12 10–13 10–14
Válaszolj az ábra alapján a következő kérdésekre! Melyik a nagyobb pH-jú oldat, a 10–6 vagy a 10–8 mol/dm3 H+-ion-koncentrációjú oldat? ....................................................................................................................................................................................................... Igaz-e az az állítás, hogy két oldat közül a kisebb pH-júhoz tartozik a nagyobb savkoncentráció? ....................................................................................................................................................................................................... A pH-skála legsavasabb értéke: .............................................................................................................................................. Ha összeöntenénk 1 dm3 4-es pH-jú HCl-oldatot 1 dm3 10-es pH-jú NaOH-oldattal, akkor a keletkező oldat pHja valószínűleg: .......................................................................................................................................................................................................
5.
Töltsd ki a táblázatot! H+-ion-koncentráció
pH
Kémhatás
1 · 10–5 7 1 · 10–9 0 12 1 · 10–10
6.
Helyezd el az értékeket a pH-skálán! Az állítás sorszámát írd rá! (Az 5. állítás esetén tippeld meg, hová eshet!) 1.
2.
1 mol/dm3 töménységű sósav.
3.
4.
A csapvíz c(H+)-ja 1 · 10–8 mol/dm3.
A háztartási ecet pH-ja 2,4.
5. Az eső c(H+)-ja 2,5 · 10–6 mol/dm3.
Az ablaktisztító spray pH-ja 12.
pH 0
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
83 kemia_09mf-6.indd 83
2017. 07. 13. 18:07:03
3. 1.
A sav-bázis reakció Miért lúgos kémhatású a szódabikarbóna oldata?
Sorold be az alábbi kémiai részecskéket aszerint, hogy a Brønsted-féle sav-bázis elmélet értelmében savként, bázisként vagy amfoter anyagként viselkedhet-e egy reakcióban! CO32–
H2O
2.
NH4+
NH2–
OH–
H2 O
HClO4
Az alábbi kémiai részecskék egy adott reakcióban bázisként viselkednek. Milyen sav keletkezik belőlük? HCO3–
4.
NH4+
A következő kémiai részecskék egy adott reakcióban savként viselkednek. Milyen bázis keletkezik belőlük? HCO3–
3.
NH3
SO42–
H2O
CN–
Az alábbi reakcióegyenletekben a megfelelő kémiai részecske alatt jelöld S vagy B betűvel, hogy az adott reakcióban az adott kémiai részecske milyen szerepet (sav vagy bázis) játszik! HCO3– + NH3 HCl + H2O
CO32– + NH4+ H3O+ + Cl–
HOCl + NH3
NH4+ + ClO–
H2SO4 + OH–
HSO4– + H2O
NH4+ + OH–
NH3 + H2O
OH– + H3O+
H2O + H2O
HCN + H2O
CN– + H3O+
84 kemia_09mf-6.indd 84
2017. 07. 13. 18:07:03
5.
Egészítsd ki a következő kémiai egyenleteket a megoldott mintájára! HF + H2O sav1
bázis2
H3O+ + F– sav2
bázis1
PO43– + HNO3 F– + H2O
HSO4– + H2O sav
HPO42– + H2O bázis
6.
Egészítsd ki a táblázatot a már kitöltött sor mintájára! sav1
bázis2
sav2
bázis1
H2O
F–
HF
OH–
Reakcióegyenlet H2O + F– NH3 + HCN
HSO4–
7.
NH4+ + CN–
PO43– ClO3–
H2 O S2–
HF + OH–
H2O
Döntsd el az alábbi sókról, hogy milyen a vizes oldatuk kémhatása! Só
A bázis, amelyből keletkezett
A bázis erőssége
A sav, amelyből keletkezett
A sav erőssége
A só vizes oldatának kémhatása
KCl NaNO3 Na3PO4 (NH4)2SO4 K2CO3 NaHCO3
85 kemia_09mf-6.indd 85
2017. 07. 13. 18:07:03
4. 1.
Redoxireakciók Miért hasznos a vákuumos vagy védőgázos csomagolás?
Egészítsd ki a mondatokat! Oxidáció során valamely anyag ................................................... vesz fel. Az anyag, amely ezt szolgáltatta a reakcióban, az ............................................... . Ez az anyag a reakcióban ................................................-szer. Redukció során az egyik reakciópartner ................................................ ad le. Amely reakciópartner ezt felveszi a reakció során, az ............................................... .
2.
Egy kémiai reakció során a vegyület a következővé alakult át. Döntsd el, hogy a kiindulási anyag oxidálódott vagy redukálódott a folyamatban! CaO
→
Ca
..................................... NH3
→
NO2
..................................... HClO4
→
HCl
..................................... P2O5
→
P4H10
..................................... MnO2
→
Mn2O3
..................................... CH3CHO
→
CH3COOH
.....................................
3.
Rendezd a következő kémiai egyenleteket, és aláhúzással jelöld az oxidálószert! S + O2 → SO2 Al + O2 → Al2O3 Fe + V2O3 → Fe2O3 + VO Na + H2O → NaOH + H2
86 kemia_09mf-6.indd 86
2017. 07. 13. 18:07:03
4.
Egészítsd ki a vas rozsdásodásának kémiai egyenletét! Fe + O2 → .............................................................................................................................................................................. A folyamatban a vassal történő reakció: ............................................................................................................................... A rozsdás vasból a tiszta vas előállítása szénnel történik. Egészítsd ki a kémiai egyenletet! Fe2O3 + C → ......................................................................................................................................................................... A folyamatban a vas-oxiddal történő reakció: .....................................................................................................................
5.
Az alumíniumot olvadt alumínium-oxidból állítják elő, elektromos árammal történő redukcióval. Az ábra az előállítás körülményeit mutatja be. szénelektród
CO2-gáz olvadt Al2O3
olvadt fém alumínium
Írd fel az alumínium-oxid → alumínium és oxigéngáz reakciót! ....................................................................................................................................................................................................... A folyamatban az alumínium-oxiddal történt: ..................................................................................................................... A szénelektród felületén a keletkező oxigén reagál az elektród anyagával. Írd fel ezt a reakciót is kémiai egyenlettel! ....................................................................................................................................................................................................... A folyamatban a szénnel történt: ............................................................................................................................................
87 kemia_09mf-6.indd 87
2017. 07. 13. 18:07:03
5. 1.
A redoxireakció mint elektronátmenet Égés oxigén nélkül?
Egészítsd ki a mondatokat! Oxidáció történik, amikor egy anyag elektront ................................................................................................................... Redukció történik, amikor egy anyag .................................................................................................................................... A redukálószerek a folyamat során ........................................................................................................................................ Az oxidálószerek a folyamat során .........................................................................................................................................
2.
Egészítsd ki a folyamatot a felvett vagy leadott elektronokkal, illetve ahol szükséges, az együtthatókkal! A reakció végén jelöld, hogy redukció vagy oxidáció történt a felírt folyamatban! Reakció
3. a)
b)
Oxidáció vagy redukció?
Na
→
Na+
Mg2+
→
Mg
Fe
→
Fe3+
Cl–
→
Cl2
K
→
K+
O2
→
O2–
F–
→
F2
Cu2+
→
Cu
S
→
S2–
H2
→
H+
Az egyenletekben keresd meg a táblázat által kért adatokat! Cu2+ + Zn → Cu + Zn2+ Oxidálódott anyag:
Redukálódott anyag:
Oxidálószer:
Redukálószer:
Cl2 + 2 Na → 2 Na+ + 2 Cl– Oxidálódott anyag:
Redukálódott anyag:
Oxidálószer:
Redukálószer:
88 kemia_09mf-6.indd 88
2017. 07. 13. 18:07:03
4.
Az alábbi rendezett redoxiegyenletekben keresd meg az oxidáció és a redukció folyamatát! Az első kémiai egyenletben ezt megmutatjuk: Fe2+ + Co → Co2+ + Fe Oxidációs folyamat: Redukciós folyamat:
Co → Co2+ + 2 e– Fe2+ + 2 e– → Fe 3 Ag+ + Ni → Ni3+ + 3 Ag
Oxidációs folyamat:
..............................................................................................................................................................
Redukciós folyamat:
.............................................................................................................................................................. Cu2+ + Pb → Pb2+ + Cu
Oxidációs folyamat:
..............................................................................................................................................................
Redukciós folyamat:
.............................................................................................................................................................. O2 + 2 Sn → 2 O2– + 2 Sn2+
Oxidációs folyamat:
..............................................................................................................................................................
Redukciós folyamat:
.............................................................................................................................................................. Co2+ + 2 F– → Co + F2
5.
Oxidációs folyamat:
..............................................................................................................................................................
Redukciós folyamat:
..............................................................................................................................................................
Fejezd be és rendezd a kémiai egyenleteket! Írd alá az oxidációs és a redukciós folyamatot! O2– + F2 → Oxidációs folyamat:
..............................................................................................................................................................
Redukciós folyamat:
.............................................................................................................................................................. Al + O2 →
Oxidációs folyamat:
..............................................................................................................................................................
Redukciós folyamat:
.............................................................................................................................................................. K + Zn2+ →
Oxidációs folyamat:
..............................................................................................................................................................
Redukciós folyamat:
..............................................................................................................................................................
89 kemia_09mf-6.indd 89
2017. 07. 13. 18:07:03
6. 1.
Az elektrokémia alapjai Mennyire „zöld” autó a hibrid autó?
Egészítsd ki a mondatokat! Mikor elektromos áram hatására jön létre a kémiai reakció, azt nevezzük ...................................... . Ilyenkor azt az elektródot, ahol elektronfelvétel megy végbe, ..............................-nak, azt pedig, ahol elektronleadás történik, ..........................-nak nevezzük. Az anódon .......................................... történik, míg a katódon ..................................... .
2.
A nátrium előállítása a NaCl 810 °C-os olvadékának elektrolízisével történik. Az ábra az elektrolizáló cellában végbemenő történéseket mutatja. Miért kell megolvasztani a NaCl-ot az elektrolízis előtt?
fém Na keletkezik Na
..................................................................
Na
.................................................................. ..................................................................
gáz-halmazállapotú klór keletkezik
Na Na
Cl
nátriumatom Na
Na+
Cl
+
a Na -ionok a katódhoz mozognak
.................................................................. .................................................................. ..................................................................
a katódhoz érkező Na+ elektront vesz fel a katódtól
Na+
Cl–
katód
a Cl–-ionok az anódhoz mozognak
klóratom
Cl
Cl–
a Cl–-ion elektront ad át az anódnak anód
Írd fel a katódon végbemenő folyamat kémiai egyenletét! ....................................................................................................................................................................................................... Írd fel az anódon végbemenő folyamat kémiai egyenletét! .......................................................................................................................................................................................................
3.
Az ábrán egy fémbevonásra használatos cellát látsz. Válaszd ki a helyes választ! A bevonandó fémet telep
A) az A-val jelölt elektródához kell kapcsolni, mert itt játszódik le az oxidáció. B) a B-vel jelölt elektródához kell kapcsolni, mert itt játszódik le a redukció. C) az A-val jelölt elektródához kell kapcsolni, mert itt játszódik le a redukció. D) a B-vel jelölt elektródához kell kapcsolni, mert itt játszódik le az oxidáció.
A
fémionok és anionok oldata
B
Melyik betűvel jelölt elektród a katód? .....................................
90 kemia_09mf-6.indd 90
2017. 07. 13. 18:07:03
4.
ezüsttel bevonandó villa
Egy villát szeretnénk bevonni ezüsttel a képen látható módon. Melyik kémiai egyenlet írja le a villán lejátszódó folyamatot? A) Ag+ + NO3– → AgNO3
+
–
B) AgNO3 → Ag+ + NO3–
Ag
telep
C) Ag+ + e– → Ag D) Ag → Ag+ + e–
AgNO3-oldat (Ag+-tartalmú)
5.
Az alábbi fémbevonó egységet állítjuk össze:
Cu-lemez
telep A
B
Sn-lemez
Sn2+-tartalmú oldat
Milyen töltésű, és mi a szerepe a folyamatban az Sn-lemeznek? A) pozitív töltésű és anód B) negatív töltésű és katód C) pozitív töltésű és katód D) pozitív töltésű és anód
6.
Egy kulcsot szeretnénk bevonni rézzel, és az alábbi összeállításunk van ehhez:
A CuSO4-oldat B
telep
rézelektród
A következő reakció megy végbe az egyik elektródon: Cu2+ + 2 e– → Cu Válaszd ki a helyes mondatot! Ez a reakció A) az A elektródon figyelhető meg, mert ez az anód. B) az A elektródon figyelhető meg, mert ez a katód. C) a B elektródon figyelhető meg, mert ez az anód. D) a B elektródon figyelhető meg, mert ez a katód.
91 kemia_09mf-6.indd 91
2017. 07. 13. 18:07:03
7. 1.
Galvánelemek Pótolható a lemerült ceruzaelem citrommal is?
Egy galvánelem két cellájában a következő két reakció játszódik le: Mg → Mg2+ + 2 e–
Cu2+ + 2 e– → Cu
Melyik elektród lehet közülük az anód? ................................................................................................................................ Írd fel a galvánelem kémiai jelölését! .....................................................................................................................................
2.
Egy galvánelemben a következő összesített folyamat játszódik le: 3 Pb2+ + 2 Cr → 3 Pb + 2 Cr3+ Milyen folyamat megy végbe az anódon, és milyen a katódon? anódon: ....................................................................................................................................................................................... katódon: .......................................................................................................................................................................................
3.
A következő kérdések az alábbi galvánelemre vonatkoznak: Al | Al3+
Pb2+ | Pb
Melyik elektród az anód és a katód? ....................................................................................................................................................................................................... Írd mellé a polaritásukat is! Írd fel az egyes cellákban lejátszódó folyamatok kémiai egyenletét! anódon: ...................................................................................................................................................................................... katódon: ...................................................................................................................................................................................... Mekkora lehet ennek a galvánelemnek (standard körülmények között) az elektromotoros ereje? .......................................................................................................................................................................................................
92 kemia_09mf-6.indd 92
2017. 07. 13. 18:07:03
4.
Az egyik főzőpohárban krómlemezünk és króm(III)-só-oldatunk van, a másik főzőpohárban aranylemez található arany(III)-só oldatában. Add meg a galvánelem kémiai jelölését! ....................................................................................................................................................................................................... Írd fölé, melyik elektród az anód, és melyik a katód! Írd fel az anódon, illetve a katódon lejátszódó folyamat kémiai egyenletét! anódfolyamat: ............................................................................................................................................................................ katódfolyamat: ........................................................................................................................................................................... Melyik elektród tömege fog csökkenni a galvánelem működése során? ....................................................................................................................................................................................................... A két elektródot összekötő vezetékben milyen irányba fognak az elektronok áramlani? (Au vagy Cr irányba?) ....................................................................................................................................................................................................... A két főzőpoharat összekötő sóhídban merre fognak vándorolni a kationok? (Au vagy Cr irányba?) ....................................................................................................................................................................................................... Mekkora lehet ennek a galvánelemnek (standard körülmények között) az elektromotoros ereje? .......................................................................................................................................................................................................
5.
A képen látható összeállításban a bal oldali főzőpohárban egy ismeretlen fém merül a fém háromszoros pozitív ionját tartalmazó sóoldatba. A másik főzőpohárban ónlemez található ónsó oldatában. Minden oldat 1 mol/dm3 koncentrációjú, és standard körülmények jellemzők. A galvánelem működése során azt tapasztaljuk, hogy az ónlemez tömege növekszik, és a feszültségmérő műszerünk 0,6 V feszültséget mutat. Mi lehet az X-szel jelölt fém? .............................................................................................................. Írd fel a galvánelemben lejátszódó összesített folyamat kémiai egyenletét! .............................................................................................................. .............................................................................................................. SO42–
X
X3+ SO42–
2 Na+
Sn
Sn2+ SO42–
93 kemia_09mf-6.indd 93
2017. 07. 13. 18:07:03
8. 1.
Primer elemek és akkumulátorok Miért lyukad ki a használt elemek fala?
Miért tilos a már kimerült elemeket a tűzbe dobni? ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
2.
Két egyforma méretű ceruzaelem közül az egyik a hagyományos szén-cink, a másik pedig alkáli elem. Hogyan lehet megkülönböztetni egymástól a kettőt, ha a feliratuk nem utal erre? ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
3.
Két, citromból készült elemet az ábrán látható módon kapcsolunk össze. Miért érdemes így kapcsolni a két gyümölcs-galvánelemet? ............................................................................................... ............................................................................................... Hogyan lehetne ugyanezt megvalósítani egy citrommal? ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
4.
A 9 V-os elemet szétszedve azt tapasztaljuk, hogy több szögletesre préselt szén-cink elemből áll. Hány darabból épül fel? ...........................................................................................................................................................
5.
A pacemakerekben gyakran alkalmaznak lítium-ezüst gombelemet. Az ilyen elemek összesített reakcióegyenlete a következő: 2 Li + Ag2CrO4 → Li2CrO4 + 2 Ag Az elemben az egyik elektród a fém lítium. Ez a pozitív vagy a negatív pólusa az elemnek? ....................................................................................................................................................................................................... Mekkora a standard körülmények között mérhető elektromotoros ereje az ilyen elemnek? ....................................................................................................................................................................................................... Vajon nagyobb lehet-e a feszültsége, ha a pacemakerrel együtt bekerül az ember szervezetébe? Miért? .......................................................................................................................................................................................................
94 kemia_09mf-6.indd 94
2017. 07. 13. 18:07:03
a)
A diagram azt mutatja be, hogy az adott áramforrás egy kilogrammja mekkora mennyiségű energiát termel. Az utolsó két oszlop a nem tölthető feszültségforrás. Mi lehet az egyik oka, hogy a hibrid autók nem a hagyományos ólomakkumulátort használják? ................................................................................
Wh/kg
6.
300 250 200
................................................................................ ................................................................................ ................................................................................
150 100
................................................................................
50
................................................................................
0 ólomNiMH Li-ionakkumulátor akkumulátor
................................................................................
b)
alkáli elem
lítiumelem
Miért használják mégis az autókban? Melyek az előnyei? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
c)
Milyen eszközben ajánlanád a Li-ion-akkumulátor használatát, és milyenben a lítiumelemet? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
7.
Az alábbi két grafikon egy alkáli elem és egy ugyanolyan méretű, tölthető NiMH akkumulátor kimerítési diagramját mutatja be. Milyen eszközökben használnád, és milyen eszközben nem javasolt ezeket a feszültségforrásokat használni? A görbe letöréseire koncentrálj!
elem kapocsfeszültsége
tölthető NiMH akkumulátor
elem kapocsfeszültsége
alkáli elem
idő
idő Használatára javasolt eszköz például
Használatára nem javasolt eszköz például
Alkáli elem Tölthető NiMH akkumulátor
95 kemia_09mf-6.indd 95
2017. 07. 13. 18:07:03
9. 1.
Fertőtlenítőszerek Miért ezüstedényben tárolták az ivóvizet a föníciaiak?
Töltsd ki a táblázat celláit! Az ábrán látható eszközöket a háztartásban a következő módokon sterilezhetjük:
Sterilezés forró vízzel
5 percig forrásban lévő vízben tartjuk az eszközöket.
Sterilezés gőzzel
Sterilezés oxidálószerrel
A párolófeltétre helyezett eszközöket 5 percig forró gőzben tartjuk.
A fertőtlenítőszert tartalmazó oldatban tartjuk az eszközöket egy órán át.
Milyen típusú változás következik be ennek hatására a fertőző anyagokban?
2. a)
Előnye:
Előnye:
Hátránya:
Hátránya:
Néhány vegyszer csomagolásán ezt a veszélyre figyelmeztető jelet találjuk. Mit jelenthet a figyelmeztetés? .......................................................................................................................................................................................................
b)
Jelöld -val azokat az anyagokat, amelyek csomagolásán szerepeltetni kell ezt a jelet! KNO3
NaOCl
NaCl
H2O2
KMnO4
O3
C6H12O6
96 kemia_09mf-6.indd 96
2017. 07. 13. 18:07:03
c)
Miért tilos ezeket a vegyszereket benzin vagy gázolaj közelében tárolni? ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
3. a)
A műtőkben, orvosi helyiségekben éjszaka egy kékeslila színű lámpa – germicid lámpa – működik. A lámpa nagy energiájú UV fényt bocsát ki (és egy kevés kékes fényt, ami látszik). Hogyan fertőtlenít az ilyen lámpa? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
b)
A nagy energiájú UV fény hatására lejátszódik a 3 O2 2 O3 reakció is a levegőben lévő oxigénmolekulák között. Hogyan történik a fertőtlenítés további fázisa a reakció ismeretében? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
c)
Milyen hátrányai lehetnek az ilyen fertőtlenítésnek? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
4. a)
A borászat a SO2-ot, vagyis annak vizes oldatát, a kénessavat (H2SO3) használja a borokban a káros oxidatív folyamatok megakadályozására. Oxidatív vagy reduktív módon pusztítja el a káros mikroorganizmusokat? .......................................................................................................................................................................................................
b)
A „kénezés” kénlap elégetésével történik a hordóban. Ezután a vörösborok színe egy kicsit halványabbá válik. Miért? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
c)
Hol lehet felhasználni a kénessav ez utóbbi tulajdonságát? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
97 kemia_09mf-6.indd 97
2017. 07. 13. 18:07:04
Összefoglalás
Ismeretek 1.
Nevezz meg három olyan anyagot, amely vízben savként viselkedik! ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
2.
Nevezz meg három olyan anyagot, amely vízben bázisként viselkedik! ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
3.
Milyen lehet egy oldat kémhatása? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
4.
Jellemezd a semleges kémhatást! ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
5.
Mely anyagokat nevezzük amfoter anyagoknak? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
6.
Mit nevezünk oxidálószernek? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
98 kemia_09mf-6.indd 98
2017. 07. 13. 18:07:04
7.
Hogyan értelmezzük az oxidációt mint – oxigénatom-átmenetet; ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... – elektronátmenetet? ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
8.
Mit nevezünk elektrolízisnek? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
9.
Milyen berendezések a galvánelemek? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
10. Mik az akkumulátorok? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
Az ismeretek alkalmazása 1. Milyen sav és milyen bázis közötti közömbösítési reakcióban képződhetnek a következő sók:
KCl, Ca(NO3)2,
Na3PO4? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
2.
Hogyan (savként vagy bázisként) viselkedik a vízmolekula – a HCl-molekulával szemben? .......................................................................................................................................................................................................
99 kemia_09mf-6.indd 99
2017. 07. 13. 18:07:04
– az NH3-molekulával szemben? ....................................................................................................................................................................................................... – az NH4+-ionnal szemben? .......................................................................................................................................................................................................
3.
Melyik redoxireakció játszódik le? Írd fel annak a kémiai egyenletét, amelyik lejátszódik! Vasszöget teszünk ezüst-nitrát-oldatba. ....................................................................................................................................................................................................... Rezet teszünk cink-szulfát-oldatba. ....................................................................................................................................................................................................... Klórgázt vezetünk kálium-bromid-oldatba. ....................................................................................................................................................................................................... Ezüstöt teszünk sósavba. ....................................................................................................................................................................................................... Rézérmét helyezünk higany-nitrát-oldatba. .......................................................................................................................................................................................................
4.
Egy osztálytársad azt állítja, hogy az alábbi kémiai egyenlet rendezett, hiszen a vas és a nátrium is ugyanolyan számú az egyenlet mindkét oldalán: Fe2+ + Na → Fe + Na+ Miért nem igaz ez az okoskodás? ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
5.
A kicsi ceruzaelem (AAA) és a ceruzaelem (AA) is egyaránt 1,5 V feszültségű, holott az utóbbiban több az elektrolit, és nagyobbak az elektródok is. Hogyan lehetséges ez? ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
6.
A kimerült szén-cink elemet érdemes-e beletenni a töltőbe? ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
100 kemia_09mf-6.indd 100
2017. 07. 13. 18:07:04
Kémiai folyamatok a környezetünkben
V.
101 kemia_09mf-6.indd 101
2017. 07. 13. 18:07:04
1. 1.
A hidrogén Víz hatására felfújódó mentőcsónak és mentőmellény?
Jó helyre került a hidrogén a periódusos rendszerben? Milyen érvek szólnak mellette, hogy az 1. (I. A) csoportba került, és milyenek ellene? Mellette
2.
Ellene
Töltsd ki a táblázatot! Jelölése
H
D
H+
H–
H2
Protonok száma Neutronok száma Elektronok száma
3.
Létezhet-e a világegyetemben a hidrogénnél kisebb atomtömegű elem? Miért? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
4.
Melyik az a hidrogénizotóp, amelynek szerepe van a vízhűtésű atomreaktorok működtetésében? .......................................................................................................................................................................................................
5.
Milyen kötés bomlik fel az ábrán láthatók közül, amikor vizet forralunk, és milyen, amikor a vizet elektrolizáljuk?
kovalens kötés hidrogénkötés
....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... Melyikhez kell nagyobb energia? .......................................................................................................................................................................................................
102 kemia_09mf-6.indd 102
2017. 07. 13. 18:07:05
6.
A kálium képes reagálni a hidrogénnel, miközben egy ionos vegyület keletkezik, amelyben a hidrogén negatív töltésű ionként szerepel. Írd fel a reakció kémiai egyenletét! ....................................................................................................................................................................................................... Ha ez a kálium-hidrid reagál vízzel, akkor hidrogéngáz keletkezik. Írd fel a kémiai egyenletet! .......................................................................................................................................................................................................
7.
A hidrogént ipari méretekben metánból állítják elő, magas hőmérsékleten, vízgőzzel történő reakcióval. A keletkező gáz-halmazállapotú termékek mindegyike éghető. Írd fel a reakcióegyenletet! .......................................................................................................................................................................................................
8.
A hidrogén szén-monoxiddal alkotott elegyéből, a szintézisgázból állítják elő a metil-alkoholt (CH3OH), amely egyes kutatók szerint a jövő autóinak üzemanyaga lehet. Milyen térfogatarányban van a szintézisgázban a hidrogén és a szén-monoxid ahhoz, hogy metil-alkohol képződjön? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
9.
A laboratóriumban nem a víz elektrolízisével állítják elő a kísérletekhez szükséges hidrogént. Mi lehet ennek az oka? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
10. A hidrogént tartalmazó gázpalack csatlakozónyílásának csavarmenete a szokásos (jobb) csavarmenetnek éppen az ellenkezője. Vajon miért van ez a megkülönböztetés a hidrogén csatlakoztatásakor? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
11.
Sorold fel a hidrogén két ipari jelentőségű felhasználását! ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
103 kemia_09mf-6.indd 103
2017. 07. 13. 18:07:05
2. 1.
2.
A nitrogén és vegyületei Mi van a légzsákban?
A jelmagyarázat mellett egészítsd ki vegyjelekkel, képletekkel és számokkal a levegő összetételét bemutató kördiagramot!
Az ábrák a levegő összetételét mutatják be különböző magasságokban. Mi lehet az oka, hogy sem a hélium, sem a hidrogén nem szerepel az alsó légkör összetételében? ...............................................................................................
72 km
800 km
............................................................................................... ............................................................................................... ...............................................................................................
Miért nincs nitrogén és oxigéngáz a felső légkörben?
hidrogén nitrogén
oxigén argon–szén-dioxid
hélium
....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
3.
A nitrogén számos nyelvben (pl. francia, orosz, török) „azot”-ként szerepel. A szó eredete a nitrogén felfedezésének körülményeiből fakad, és életellenest jelent. Mi lehet az elnevezés magyarázata? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
4.
Mi lehet a molekulaszerkezeti oka, hogy a nitrogén csak a villámcsapás hőmérsékletén (3000 °C körül) képes reakcióba lépni az oxigéngázzal? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
104 kemia_09mf-6.indd 104
2017. 07. 13. 18:07:05
5.
A nitrogéngázt nagy mennyiségben használják inert vagy védőgázként. A nitrogénnel töltött gáztérben végezhetők el olyan műveletek, reakciók, amellyel az oxigén zavaró hatását ki lehet küszöbölni. Írj példákat arra, ahol a nitrogént inert tulajdonsága miatt használják! ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... Milyen gázok használhatók fel még ugyanezen célra? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... Csökkenti, növeli vagy lényegében nem változtatja a chipses zacskók tömegét, ha töltőgázként nitrogénnel töltik fel levegő helyett? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... Az élelmiszerek védőgázaként gyakori a fele-fele arányú nitrogén−szén-dioxid gázelegy. Ilyenkor hogyan változik a chipses zacskó tömege a levegővel töltötthöz képest? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
6.
Milyen célokra használható fel a cseppfolyós nitrogén? Írj két példát! ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
7.
Milyen típusú nitrogénvegyület a leggyakoribb a környezetünkben? .......................................................................................................................................................................................................
8.
Miért van szükség a nitrogéntartalmú műtrágyázásra, holott a levegő óriási mennyiségben tartalmazza a nitrogént? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
105 kemia_09mf-6.indd 105
2017. 07. 13. 18:07:05
3. 1.
Az oxigén és vegyületei Aminek hiányában az agyunk is kikapcsol
Az oxigéngáz körülbelül kétszer jobban oldódik vízben, mint a nitrogéngáz. Mi történne (a víz élővilágával) akkor, ha az oxigén vízoldékonysága is csak annyi lenne, mint a nitrogéné? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
2.
Az oxigénnel dúsított ásványvíznek „lágy” az íze a szódavízhez képest. Mi lehet ennek az oka? ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
3.
A fotoszintézis lényege, hogy klorofill és napfény hatására a levegő szén-dioxidjából és a talajból felszívott vízből szőlőcukor és oxigén keletkezik. Írd fel ennek a folyamatnak a kémiai egyenletét! .......................................................................................................................................................................................................
4.
Néhány országban már nyílt „oxigénbár”, ahol a betérők maszkon keresztül tiszta oxigént szippanthatnak be pár másodpercig. Milyen esetekben lehet szerepe annak, hogy magasabb oxigénkoncentrációjú gázt szippantsunk be? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
5.
Számítsd ki, hogy az óceánok tömegének közel hány százaléka lehet az oxigén!
106 kemia_09mf-6.indd 106
2017. 07. 13. 18:07:05
6.
Az ábrán látható kísérletet állítottuk össze, majd egy hét múlva megtekintve az eredményt, egyik tapasztalatunk az volt, hogy a vízszint felemelkedett a kémcsőben. kémcső mosogatáshoz használt finom fémsúroló
víz
főzőpohár
Mi az oka a vízszint emelkedésének? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... Mi lehetett a másik szembeötlő tapasztalat? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
A grafikon a légkör oxigénkoncentrációját mutatja a Föld története során. oxigén V % V
7.
35 30 25 20 15 10 5 0 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 napjainktól számított millió évvel ezelőtt
A földrajz és biológia tantárgyakból szerzett ismereteidre hagyatkozva keress magyarázatot arra, hogyan került 600 millió évvel ezelőtt a légkörbe az oxigén! Hol volt eredetileg? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... Milyen változásokkal járna, ha a légkör oxigénkoncentrációja ma is a 300 millió évvel ezelőtti érték lenne? Tájékozódj az akkor élt élőlények méreteiről, élettartamáról! ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
107 kemia_09mf-6.indd 107
2017. 07. 13. 18:07:05
4. 1.
A szén Mi van a gázálarcban?
Hasonlítsd össze a grafit és a gyémánt szerkezetét és tulajdonságait! Grafit
Gyémánt
Szerkezete
Az egyes szénatomok közötti kötések típusai Keménysége Átlátszósága Vízoldhatósága Olvadáspontja (magas/alacsony) Köznapi felhasználására két példa
2.
Mi a szerkezeti magyarázata, hogy a grafit vezeti az áramot, míg a gyémánt nem? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
3.
Ha alkalmas áramvezetésre, miért nem készítenek belőle vezetéket? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
108 kemia_09mf-6.indd 108
2017. 07. 13. 18:07:05
4.
A grafitceruzák készítésekor grafitot, agyagot és némi viaszt használnak fel. A táblázat néhány ceruza körülbelüli összetételét mutatja be: Ceruza jelölése
4H
H
F
HB
B
2B
4B
6B
8B
Grafit
55%
63%
66%
68%
71%
74%
79%
84%
90%
Agyag
39%
31%
28%
26%
23%
20%
15%
10%
4%
Viasz
5%
5%
5%
5%
5%
5%
5%
5%
5%
Mitől függ a ceruzák keménysége? ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
5.
Az ábra szerint akarsz vizet bontani elektromos árammal, és ehhez ceruzaelektródokat használsz. A fenti táblázat adatait ismerve, melyik ceruzatípust célszerű választanod? ...............................................................................................
9 volt
6.
a)
Az első ábra a szén harmadik allotróp módosulatát, a fullerént, a második annak egyik végtelenített változatát, a karbon nanocső szerkezetét mutatja be.
A gyémánt és a grafit áramvezetési tulajdonságaira adott válaszod alapján, a fenti két anyag kötéseit megfigyelve, mit tudsz mondani azok áramvezetési képességeiről? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
b)
Milyen (fizikai) tulajdonságai lehetnek a nanocsőnek, amely alapján várhatóan fel lehetne használni valahol? Írd le az ötleteidet! ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
109 kemia_09mf-6.indd 109
2017. 07. 13. 18:07:06
5. 1.
A szén oxidjai A láthatatlan gyilkos
Töltsd ki a táblázat hiányzó adatait! CO
CO2
A molekula modellje
A molekula szerkezeti képlete A gáz színe Szaga Sűrűsége a levegőhöz képest Vízoldhatósága Éghetősége
2.
A meszes vízbe (Ca(OH)2) fújt levegő segítségével mutathatjuk ki, hogy a kilélegzett levegő szén-dioxidot tartalmaz. A meszes vizes oldat ennek hatására opálossá, átlátszatlanná válik. Írd fel a lejátszódó reakció kémiai egyenletét!
meszes víz
..................................................................................................................
3.
a)
Az ábrán látható kísérletet állítjuk össze. Először lezárjuk ujjunkkal a B csatlakozást, és a C nyíláshoz illesztve a szánkat, egy mélyet lélegzünk be. Ekkor a levegő az A nyíláson áramlik be a rendszerbe, átbuborékolva a meszes vízen. Ezt követően azonnal kinyitjuk a B csatlakozást, és az A-t zárjuk el. Továbbra is a C nyíláson át kifújjuk a tüdőnkből a levegőt, ami most a B csatlakozáson át fog távozni a rendszerből, miután átbuborékolt a meszes vízen. Ismételjük meg ezt párszor!
A
C
B
Mit próbálunk ezzel a kísérleti összeállítással bizonyítani? .................................................................................................................. ..................................................................................................................
meszes víz
.................................................................................................................. ..................................................................................................................
110 kemia_09mf-6.indd 110
2017. 07. 13. 18:07:06
b)
Mit várunk eredményként a két kémcső esetében? ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
c)
4.
Hogyan tudnánk számszerűsíteni a kísérlet alapján, hogy mennyi szén-dioxidot tartalmazott a kifújt és a belélegzett levegő?
Ha kitöltesz egy (lehetőleg magas falú) pohárba szénsavas üdítőt vagy szénsavas ásványvizet, és beleszórsz pár szem mazsolát, egy idő múlva furcsa látványban lesz részed. Mi az oka a mozgásnak? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
5. a)
Szén-monoxid-mérgezést nemcsak rosszul bekötött tüzelőberendezésektől, hanem a vízipipázástól is lehet kapni. Miért nagyobb az esély a mérgezésre a vízipipánál, mint a cigarettánál?
szén dohány
.................................................................................................................. ..................................................................................................................
szipka tölcsér
.................................................................................................................. tömlő
..................................................................................................................
test
b)
A pipázók arra hivatkoznak, hogy a folyadékon történő átbuborékoltatás kioldja a füstből a káros anyagokat. Van ennek kémiai alapja?
víztartály
.................................................................................................................. .................................................................................................................. víz
.................................................................................................................. ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
111 kemia_09mf-6.indd 111
2017. 07. 13. 18:07:07
6. 1. a)
A kén és vegyületei Hogyan tartják meg színüket az aszalt gyümölcsök?
A kén bányászatának egyik módszere a Frasch-eljárás. Ekkor a talajba fúrt többrétegű csőrendszeren át forró vizet és sűrített levegőt nyomnak a kéntelepbe, az olvadt ként pedig kiszippantják. A kén milyen tulajdonságán alapul kinyerésének a módszere? ...............................................................................................
forró sűrített levegő olvadt kén és víz elegye
...............................................................................................
b)
Miért a külső csőben vezetik be a forró vizet, és nem a belső csőben?
nagy nyomású 100 °C fölé forrósított víz
homok és agyag
............................................................................................... ............................................................................................... ...............................................................................................
kéntelep olvadt kén
...............................................................................................
2.
Töltsd ki a táblázat hiányzó adatait! SO2 A molekula modellje
A molekula szerkezeti képlete A gáz színe Szaga Sűrűsége a levegőhöz képest Vízoldhatósága Vizes oldatának kémhatása
3.
Milyen kísérlettel lehetne megállapítani, hogy egy műanyag palackba SO2- vagy HCl-gáz van töltve? ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
112 kemia_09mf-6.indd 112
2017. 07. 13. 18:07:07
4.
A kén-dioxidot gyakran nem elemi kénből, hanem fém-szulfidokból állítják elő pörköléssel. Az egyik ilyen fémszulfid a pirit (FeS2). A pörkölés során a pirit oxigénnel reagálva vas(III)-oxiddá és kén-dioxiddá alakul. Írd fel a folyamat kémiai egyenletét! .......................................................................................................................................................................................................
5.
A kén-trioxid gyártása egyensúlyi folyamat: 2 SO2 (g) + O2 (g) ↔ 2 SO3 (g)
ΔrH = –197 kJ/mol
A reakciót vanádium-pentoxid (V2O5) katalizálja. Hogyan tolódik el az egyensúly a következő esetekben? Még több oxigént viszünk be a rendszerbe: ....................................................................................................................................................................................................... Eltávolítunk a kén-trioxidból egy keveset: ....................................................................................................................................................................................................... Lecsökkentjük a rendszerben a nyomást: ....................................................................................................................................................................................................... Még több katalizátort szórunk a rendszerbe: ....................................................................................................................................................................................................... Megnöveljük a rendszer hőmérsékletét: .......................................................................................................................................................................................................
6.
A kénsav sói a szulfátok. Mi a köznapi neve az alábbi szulfátoknak? Mire használják ezeket? Képlet
MgSO4
CaSO4
CuSO4
Köznapi név Felhasználása
7.
A tömény kénsav erős vízelvonó szer. Mi történik, ha tömény kénsavat szőlőcukorra (C6H12O6) öntünk? ....................................................................................................................................................................................................... Mi történik, ha tömény kénsavat kék színű rézgálicra (CuSO4 · 5 H2O) öntünk? .......................................................................................................................................................................................................
113 kemia_09mf-6.indd 113
2017. 07. 13. 18:07:07
7. 1.
A klór és vegyületei Miért nem szabad hipót sósavval keverni?
A boltokban hipó néven kapható oldat nátrium-hipokloritot (NaOCl), konyhasót (NaCl), valamint kevés NaOHot tartalmaz. A fertőtlenítő hatásért a benne 5%-nál kisebb mennyiségben megtalálható nátrium-hipoklorit a felelős. A fertőtlenítő hatásának oka, hogy a NaOCl nagyon bomlékony vegyület. Bomlását a fény is gyorsítja. A folyamat lényege: NaOCl = NaCl + ,O’ A bomlás során keletkező naszcensz oxigén az, amelyik oxidatív hatása révén elpusztítja a kórokozókat, elroncsolja a színes szerves anyagok molekuláit. A hipó szavatossági ideje 3 hónap. Milyen vegyületeket találnánk az egy éve lejárt szavatosságú hipóban? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... Miért nem érdemes megvenni az olyan hipót, amelynek flakonja fel van fújódva? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... Mi lehet az a gáz, ami felfújta a flakont? ....................................................................................................................................................................................................... Hogyan mutatnánk ki? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... Miért forgalmazzák a hipót fekete-szürke műanyag flakonokban? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... Miért érezzük csúszósnak a kezünket, ha ráfolyik a hipó? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... Miért ajánlják a medencék „klórozását” éjszakai időpontban végezni? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... Milyen biztonsági jelzésnek kell szerepelnie a hipó flakonján? .......................................................................................................................................................................................................
114 kemia_09mf-6.indd 114
2017. 07. 13. 18:07:07
2.
Az ábra a hidrogén-klorid laboratóriumi előállításának módszerét mutatja be.
tömény kénsav
Írd fel a lejátszódó folyamat egyenletét, melynek során hidrogén-klorid keletkezik! ............................................................................................................................ Vajon miért nevezhetik a hidrogén-klorid vizes oldatát sósavnak? ............................................................................................................................ ............................................................................................................................
NaCl
............................................................................................................................ Helyesen van-e elhelyezve (nyílásával felfelé) a gázfelfogó henger a rajzon? Mivel magyaráznád? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... Honnan tudhatnánk meg, hogy a henger megtelt-e már HCl-gázzal? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
3.
A két sav esetében jelöld jellel, ha igaz rá az állítás! Kénsav
Sósav
Erős sav. Tömény oldata 98 m/m%-os. Tömény oldata bárki által megvásárolható. Vízelvonó szer. Az ólomakkumulátorokban használják. Az emésztőrendszerben is megtalálható. Feloldja az aranyat is. Cinkkel történő reakciójában H2-gáz keletkezik. Hipóval keverve klórgáz keletkezik.
4.
Két só mintája található egy-egy óraüvegen. Az egyik KCl, a másik NaCl. Hogyan dönthető el lángfestési próbával, hogy melyik melyik só? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
115 kemia_09mf-6.indd 115
2017. 07. 13. 18:07:07
8. 1.
A jód, a fluor, a bróm és vegyületeik Valóban jódot tartalmaz a jódozott konyhasó?
Töltsd ki a táblázatot! Fluor
Klór
Bróm
Jód
Molekulái közötti másodrendű kötés típusa Halmazállapota Színe Szaga Létezik-e vizes oldata? Egészségkárosító hatása
2.
A periódusos rendszered adataiból állapítsd meg, hogyan változik az olvadáspont a csoportban a fluor → jód irányban! Mi a változás magyarázata? ..................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... Ez alapján vajon milyen halmazállapotú lenne az asztácium? ..........................................................................................
3.
A bróm (Br2) és a jód-monoklorid (ICl) moláris tömege közel egyforma, de a forráspontjuk nagyon eltér egymástól. Mi a molekulaszerkezeti magyarázata az eltérésnek? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... Melyik anyagnak magasabb a forráspontja? .......................................................................................................................................................................................................
4.
Amikor a klórgázt elnyeletjük hideg vízben, egy gyengén halványsárgás színű oldat, a klóros víz keletkezik. Ha ebbe az oldatba belemártunk egy darabka univerzál indikátorpapírt, az először pirosra változik, majd kifehéredik. Mi a magyarázata a piros színnek? Egyenlettel magyarázd! ....................................................................................................................................................................................................... Miért fehéredik ki a papír? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
116 kemia_09mf-6.indd 116
2017. 07. 13. 18:07:07
5.
Amikor klóros vizet öntünk a KI sót tartalmazó oldatba, amely eredetileg színtelen, az oldat sárgás(barnás) színezetűvé változik. Milyen reakció játszódhatott le a klór és a kálium-jodid között? Írd fel a kémiai egyenletet! .......................................................................................................................................................................................................
6.
KI-ot tartalmazó oldatunk és KBr-ot tartalmazó oldatunk van. Rendelkezésünkre áll klóros víz is. Hogyan döntenénk el, hogy melyik edényben melyik só oldata van? Milyen színváltozásokat tapasztalnánk? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
7.
A képen látható kísérletet állítottuk össze. A féligáteresztő anyagból készült zacskót egy éjszakára halványsárga Lugol-oldatba helyeztük. Másnap azt tapasztaltuk, hogy a pudingpor egy része kékeslila színeződést kapott. Miért nem az oldat lett lilás színű? celofánzacskó ............................................................................................... ............................................................................................... ...............................................................................................
híg Lugol-oldat
...............................................................................................
pudingpor (keményítő)
Mi az oka a keményítő megszíneződésének?
....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
8.
A táblázat élelmiszereink átlagos jódtartalmát mutatja. 12 éves kor fölött jódból a napi ajánlott mennyiség 150 μg. Reggelire egy nagyon tartalmas szendvicset eszel: 1 szelet kenyeret (80 g), 1 főtt tojást (60 g), szalámit (20 g), egy szelet sajtot (25 g), salátalevelet (10 g), és fél liter tejet (500 g) megiszol mellé. Ekkor a napi jódszükségleted hány százalékát vitted be?
Termékek
Átlagos jódtartalom μg/1 kg termék
Zöldségek
280
Hústermékek
175
Tojás
145
Tej és tejkészítmények
139
Kenyér és tészták
105
Gyümölcsök
18
Tengeri halak
540
117 kemia_09mf-6.indd 117
2017. 07. 13. 18:07:07
9. 1.
A légkör szennyezései Valóban egészséges az ózondús levegő?
Töltsd ki a fogalmi térkép hiányzó celláit példákkal! LEVEGŐSZENNYEZÉS
A környezetben okozott kár
2.
A levegőt szennyező anyagokat kibocsátják
Egészségügyi problémák, amelyeket okozhatnak
Sorold fel, milyen légszennyező anyagok kibocsátásával jár a közlekedés! ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
3.
Az autók katalizátorai milyen szennyeződéseket csökkentenek ezek közül? ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
4.
Miért főként az idősebb emberek a légszennyeződés szenvedő alanyai? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
118 kemia_09mf-6.indd 118
2017. 07. 13. 18:07:07
5.
Légszennyezés otthoni környezetben is előfordulhat. Könnyen párolgó vegyi anyagok szabadulhatnak fel a szőnyegekből, bútorokból, tisztítószerekből, ragasztókból, nyomtatópatronokból, szövegkiemelő filcekből, az új autók belsejében a párolgó műanyagokból. Légszennyező, egészségre ártalmas anyagokat bocsátanak ki a falakon és a légkondicionáló berendezésekben megtelepedett penészgombák. Töltsd ki a táblázatot az otthoni környezetben előforduló légszennyező anyagokra vonatkoztatva! Szennyező anyag
Előfordulás helye/előállító eszköz
CO CO2 SO2 NOx O3 Füst
6.
Légszennyező anyagok találhatók a cigaretták füstjében. Sorolj fel közülük legalább kettőt! ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
7.
Sorolj fel három olyan tényezőt, amellyel te személyesen hozzá tudsz járulni ahhoz, hogy kisebb legyen a légszenynyezettség! ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
8.
A passzív dohányzás is ártalmas. A cigarettafüst CO-tartalma 5,5 V/V%. A füstből egy beszíváskor 0,5 liternyi standardállapotú áramlik át a csövön. Egy cigaretta elszívása 15 szippantásból történik, és még 5 szippantásnyi füst elszáll beleszívás nélkül is. Ha azt feltételezzük, hogy az összes CO a levegőbe került, és szétkeveredett egy 4 × 4 × 3 m-es szobában, mekkora ott a CO-koncentráció? A szennyezés koncentrációját gyakorta ppm-ben adják meg. 1 ppm azt jelenti, hogy 1 liter gáz található meg 1 000 000 liternyi levegőben. CO-tartalom (ppm)
Emberi reakció
100
fejfájás, szédülés
300
ájulás
600
kóma
800
halál
119 kemia_09mf-6.indd 119
2017. 07. 13. 18:07:07
10. 1.
A víz szennyezései Miért osztanak ivóvizet egyes településeken?
Sorolj fel három fő vízszennyező anyagot! Nevezd meg a szennyezés kiváltóját! Vízszennyező anyag
Forrása
2.
Mi az összefüggés a következő fogalmak között? eutrofizáció, algák elszaporodása, oldott oxigén, foszfor és nitrogén ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
3.
Milyen két fő problémát okozhat az eutrofizáció a vizeinkben? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
4.
Magyarországon a vizek egyik szennyező anyaga a bőrgyárak által kibocsátott felületaktív anyaggal (szappannal) szennyezett víz. Milyen biológiai problémákat okozhat ez a fajta szennyezés? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
120 kemia_09mf-6.indd 120
2017. 07. 13. 18:07:07
5.
A vízszennyezés másik módja a hőszennyezés. Mit jelent ez, és milyen veszélyekkel jár? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
6.
Milyen egészségügyi problémákat okozhat a nehézfémionokkal szennyezett víz fogyasztása? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
7.
A képen az esővíz ihatóvá tételére szolgáló múlt századi eszköz látható. Mi az egyes szűrőrétegek szerepe a folyamatban? ................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................... apró kavics
................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................
homok
................................................................................................................................................... apróra tört faszén
8.
...................................................................................................................................................
Írj példákat, milyen módon szennyezhetik a vizet a következő tevékenységek! Horgászat
Ipari méretű halászat
Kenutúra
Jet-skizés
Pl.: Vízbe szakadt ólomnehezékek. Az etetéshez beszórt sok szerves anyag, beszakadt műanyag zsinórok.
121 kemia_09mf-6.indd 121
2017. 07. 13. 18:07:07
11. 1.
Talajszennyezés Veszélyes lehet a primőrök fogyasztása?
Töltsd ki a táblázat hiányzó adatait! Milyen tevékenység milyen szennyező anyagokat juttathat a talajba? A tevékenység
A talajt szennyező anyagok
autómosás a szabadban
növényvédő szerek
olaj, gázolaj
A tevékenység
A talajt szennyező anyagok
2.
műtrágyák
közúti közlekedés
műanyag csomagolóanyagok
baktériumok
nehézfémionok
A leggyakoribb nitrogéntartalmú műtrágya a pétisó, melynek hatóanyaga az ammónium-nitrát. Milyen kémhatású az ammónium-nitrát vizes oldata? ....................................................................................................................................................................................................... Mi történik a talajjal, ha minden évben és nagyon nagy mennyiségben használunk műtrágyát? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... Miként lehet kiküszöbölni a műtrágyának ezt a hatását? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... Mi történik a növények által fel nem szívott műtrágyamaradványokkal? ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
122 kemia_09mf-6.indd 122
2017. 07. 13. 18:07:07
3.
Írd az ábra üres helyeire, hogy az adott tevékenység milyen talajszennyező anyagokat juttathat az ivóvízbe! olajtartály
a víz mozgásiránya a talajban
4.
Az illegális szemétlerakókba került, utakon elszórt háztartási anyagok a talajba kerülve különböző idők alatt bomlanak le. Kösd össze az egyes szennyező anyagokat a lebomlásuk várható idejével! cigarettafilter •
• 3 hónap
forró italos eldobható pohár •
• 2–5 hét
gyümölcslédoboz • nejlonruházat • vécépapír • banán- és narancshéj • üvegpalack •
5.
• 1–5 év • 1 millió év • 50 év • 2–5 hét • 30–40 év
Ahol nincs csatornázás, gyakran megtörténik, hogy a szennyvíztároló tartalmát – az éjszaka leple alatt – kiszivatytyúzzák a talaj felszíni rétegére. Milyen talajszennyező anyagok kerülnek így a környezetbe? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
123 kemia_09mf-6.indd 123
2017. 07. 13. 18:07:07
12. 1.
Jelöld jellel, melyek azok a fémek, amelyek elemi állapotban is megtalálhatók a földkéregben! alumínium
2.
Fémek és ötvözetek Hogyan ismeri fel a pénzérmét az automata?
vas
arany
cink
ezüst
titán
réz
Az alumínium a földkéreg leggyakoribb féme, mégis csak az utóbbi pár száz évben használjuk. Miért? ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
3.
Mi lehet az oka, hogy sokkal többfajta fém van ma a birtokunkban, mint 200 évvel ezelőtt volt? ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
4.
Melyik lehet az ember által megismert legelső fém? Mivel indokolnád ezt? ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
5.
Mi lehet a magyarázata, hogy a vizet a falban rézből készült csöveken vezetik, de a fürdőszobai csapok, csaptelepek már rozsdamentes acélból készülnek, és nem rézből? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
6.
A vas évszázadok óta a főzőedények alapanyaga. Írj legalább három indokot, miért alkalmas erre a célra! ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
7.
A réz és az arany is jól vezeti az áramot, de mi csak rézvezetékeket használunk. Mi az oka? .......................................................................................................................................................................................................
124 kemia_09mf-6.indd 124
2017. 07. 13. 18:07:08
8.
Írj egy-egy példát a felsorolt tulajdonságokkal rendelkező fémekre! Tulajdonság
szobahőmérsékleten folyik
késsel vágható
a legjobb hővezető tulajdonságú
nagyon rosszul vezeti a hőt
Példa
9.
A réz érceiből való előállítása után a finomítás folyamata történik. A 99% tisztaságú fémet – melynek olyan szenynyezői vannak, mint a Zn, Fe, Ag, Au, Pt – tovább kell finomítani 99,95%-ra. Ennek során a szennyezett fém egy darabját réz-szulfát-oldatba merítik és anódként kapcsolják, míg katódként ebbe az oldatba egy nagyon vékony, tiszta rézlemez merül. A folyamat során az anódról Cu2+-ionok oldódnak be az oldatba, miközben a katódon az odaérkező Cu2+-ionok elektronfelvétellel fém rézzé alakulnak. A szennyeződések közül a Fe2+- és a Zn2+-ionok nem tudnak leválni, a szennyező nemesfémek pedig lehullnak az elektródról. feszültségforrás
99% tisztaságú Cu
szennyeződés
nagy tisztaságú Cu
CuSO4-oldat
Az egyik elektród elfogy, a másik hízik. Melyikkel mi történik? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... Írd fel az anódon végbemenő folyamat kémiai egyenletét! Oxidáció vagy redukció történik? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... Milyen folyamat megy közben végbe a katódon? Írd fel a folyamat kémiai egyenletét! ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... Hogyan változik a folyamat során a CuSO4-oldat töménysége? .......................................................................................................................................................................................................
125 kemia_09mf-6.indd 125
2017. 07. 13. 18:07:08
13. 1.
Vízkeménység, vízlágyítás Mitől él tovább a mosógép?
Milyen ionokat tartalmaz többnyire az ivóvíz? Egy ásványvizes palack címkéjéről leolvashatod! Kationok
Anionok
A fenti ionokból összeállított sók közül melyek okozzák a változó keménységet? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... Milyen vegyületek okozhatják az állandó keménységet? ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
2.
A vízforraló edényben lévő kiválás CaCO3 és MgCO3. Hogyan keletkezhet ez a változó keménységet okozó vegyületekből? Reakcióegyenlettel magyarázd! ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
3.
Hogyan lesz Ca(HCO3)2 a levegőből a talajra hulló, szén-dioxidot tartalmazó esővízből, ha átszivárog a talajon? Reakcióegyenlettel magyarázd! ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
4.
Várhatóan a Mátra vagy a Bükk forrásainak a vize lehet a nagyobb keménységű? Miért? ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
5.
A zuhanycsaptelep forró vizes csőrészének felülete a használat során mattabbá válik, mint a hideg vizes csőrész. Mi lehet ennek az oka? ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
126 kemia_09mf-6.indd 126
2017. 07. 13. 18:07:08
6.
A következő szöveg egy elektromos árammal üzemelő vízkőmentesítő készülék működési elvét foglalja össze. Keress legalább egy-egy tudománytalan vagy téves dolgot a szövegrészletekben, és indoklással együtt írd a mellette lévő cellába! Az eredeti szöveg
Hibák a szövegben
A vízkő valamennyi vízalkalmazású technológiánál létrejön, mert a víz hőmérsékletének legkisebb változására a felszabaduló CO2 beindítja a vízmolekula átalakulását. A vízben lévő oldható Ca(HCO3) átalakul a negatív töltésű „oldhatatlan” CaCO3 formába. A vízkő, mely főleg magnézium- és kalciumsókból áll, erős felületi kötésekkel fordul elő, folyamatosan rétegződik, ezáltal hőszigetelő réteget alkot. Vizsgálatok igazolják, hogy 1 mm vízkő 8–10%-os energiaveszteséget jelent, amely a berendezések rossz hőátadó képességét eredményezi, valamint – az elektrolízis folyamata miatt – korróziónövelő hatású, és nagyobb mennyiségben a vízberendezések eldugulását okozza. A vízkőtelenítésre általában eddig csak agresszív, nagy költségű, környezetszennyező vegyszereket alkalmaztak. Számos vízkezelési probléma, ezen belül a vízkő komplex megoldására ajánljuk a teljes mértékben környezetbarát készülék biztosította elektromagnetikus technológiát, ami egyszerű kémiai és fizikai folyamatokra bízza a vízkőmentesítést! Az irányított impulzív elektromos (2–32 kHz) erőtér a dipól vízmolekulák véletlenszerű elrendezését megváltoztatja úgy, hogy azok polarizálódnak, csökken az elektronpályák mérete, a hidrogénatomok közelebb húzódnak az oxigénatomhoz. Két pozitív töltésű hidrogénatom a negatív töltésű oxigén takarására törekedik, így egy lineáris konfiguráció jön létre, ezáltal a vízmolekula negatív töltését pozitívvá változtatja. Ez az átrendeződés csökkenti a hidrogénkötések hosszát, valamint szögét, és a hópihe formájú karbonátmolekulák hasáb formára rendeződnek. Az így kialakult pozitív töltésű lineáris vízmolekuláknak szétfeszítő hatásuk van, ugyanis elektronokat vonnak el a már lerakodott mészkőkristályokból, valamint hidratálják a lerakódott ásványi sókat (és az üledékeket), azaz a karbonátmolekulák közötti kötések felszakításával folyamatosan feloldódik a vízkő. A vízben levő szennyeződések és ásványi anyagok oldott állapotban maradnak – a polarizált kationok elektromosan kapcsolódnak az anionokkal, és együtt haladnak a folyó vízzel, ezáltal megszűnik a karbonátmolekulák halmozódása és kristályosodása. A kezelt víz oxigénfelvevő képessége megnövekedik, ezáltal a vízrendszerben levő levegő oxigénjét felveszi, és a ferrocsövek belső falán korróziógátló felület alakul ki [Fe(II)-ből Fe(III) lesz].
127 kemia_09mf-6.indd 127
2017. 07. 13. 18:07:08
14. 1.
Hulladékkezelés és hulladékhasznosítás Pulóver újrahasznosított PET-palackból?
Nézd meg a tanterem vagy a folyosó kukáját! Csoportosítsd a benne lévő tárgyakat a következő három kategória szerint! Komposztálható
2.
Szemétégetőbe kerülhet
Milyen anyagokat jelentenek a csomagolóanyagokon leggyakrabban található feliratok? PP
3.
Újrahasznosítható
LDPE
PET
PS
Milyen érvek szólnak amellett, hogy a PET-palackok kupakját külön gyűjtsd, és mi amellett, hogy a (zsugorított) palackra rácsavarva kell a hulladékok közé tenni? Kupak nélkül
4.
PAP
Kupakkal
Milyen környezetvédelmi érvek szólnak az üvegpalack mellett és ellen, és milyenek a PET-palackok mellett és ellen? Üvegpalack Mellette
PET-palack Ellene
Mellette
Ellene
128 kemia_09mf-6.indd 128
2017. 07. 13. 18:07:08
5.
Mérd le, hogy egy hét alatt mekkora mennyiségű szórólapot, reklámújságot találsz a postaládátokban!
a)
Mekkora lehet az egy év alatt összegyűlő papírhulladék tömege? .....................................................................................
b)
1 tonna papír 3 tonna fa felhasználásával készül. Hány kilogramm fa feldolgozásába került a családotok ilyen típusú tájékoztatása? .......................................................................................................................................................................................................
6.
Nézz utána, hová kell elhelyezni az alábbi veszélyes hulladékokat! Hulladék
Elhelyezés
Ólomakkumulátor Lejárt szavatosságú gyógyszerek Autó- és bicikligumi Elektromos készülékek Használt sütőolaj Használt motorolaj
7.
A háztartási hulladék nagy része – papír, műanyag – az otthoni vegyes tüzelésű kazánban is elégethető, és még hőt is ad. Így csak a jóval kisebb térfogatú és tömegű hamut kell elszállítani a szemeteseknek. Mi ennek a szemétkezelési módszernek az óriási veszélye? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
129 kemia_09mf-6.indd 129
2017. 07. 13. 18:07:08
Összefoglalás
Ismeretek 1.
Mit nevezünk durranógáznak? ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
2.
Mennyi a levegő átlagos moláris tömege? .......................................................................................................................................................................................................
3.
Írd le a következő molekulák kémiai képletét! hidrogén, ammónia, salétromsav, ózon, hidrogén-peroxid, szén-dioxid, szénsav, metán, kén-dioxid, kénsav, klór, hidrogén-klorid ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
4.
Írd le a következő anyagok kémiai képletét! ammónium-nitrát, kálium-nitrát, konyhasó, hipó, mészkő, szódabikarbóna! ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
5.
Sorold fel a szén allotróp módosulatait! .......................................................................................................................................................................................................
6.
Mit nevezünk adszorpciónak? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
7.
Kémiai egyenlettel írd fel, hogyan oldódik a mészkő szén-dioxid-tartalmú vízben! ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
130 kemia_09mf-6.indd 130
2017. 07. 13. 18:07:08
8.
Milyen vegyületeket jelöl a CFC rövidítés? .......................................................................................................................................................................................................
9.
Sorold fel az üvegházhatást fokozó legfontosabb gázokat! .......................................................................................................................................................................................................
10. Nevezz meg néhány olyan gázt, amely savas esőt eredményezhet! .......................................................................................................................................................................................................
11.
Mi az oka a kékcsecsemő-betegségnek? ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
12. Mit nevezünk eutrofizációnak? ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
Az ismeretek alkalmazása 1.
Mi a különbség a grafit, a feketekőszén és a faszén között? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
2.
Mi a különbség a szulfátok, a szulfitok és a szulfidok között? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
3.
Mi a különbség a hidrogén-klorid és a sósav között? ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
131 kemia_09mf-6.indd 131
2017. 07. 13. 18:07:08
4.
5.
Melyek allotróp módosulatok? Húzd alá a párosítást! mészkő és márvány
deutérium és trícium
oxigén és ózon
magnetit és hematit
gáz és gőz
rombos kén és monoklin kén
szén-monoxid és szén-dioxid
bróm és jód
Egy cseppfolyós nitrogént szállító kamion az autópályán felborult, és a folyékony nitrogén az aszfaltra ömlött. Az esetről tudósító riporter felhívja a figyelmet arra, hogy az útszakaszt és környékét lezárták, mert a folyékony nitrogén az aszfaltot alkotó szurok hidrogénjével reakcióba lépve mérgező ammóniagázzá alakult. Mi erről a véleményed? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
6.
Hogyan tartalmazhat a gépjárművek kipufogógáza nitrogén-oxidokat, amikor a benzinben nincsenek nitrogéntartalmú vegyületek? ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
7.
Hasonlítsd össze az alsó légköri és a felső légköri ózon élő szervezetekre gyakorolt hatását! ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
8.
Hasonlítsd össze a London-típusú és a Los Angeles-típusú szmogot! ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................................... .......................................................................................................................................................................................................
132 kemia_09mf-6.indd 132
2017. 07. 13. 18:07:08