A M AGYA ROR SZ ÁGI METODISTA EGY H Á Z PÉCSI KÖR Z ETE
HÍRLEV ÉL XVI. évfolyam 12. szám
2012. december
„Kelj fel, tündökölj, mert eljött világosságod, rád ragyogott az Úr dicsősége” Ézsaiás 60:1
Évi Jelige Jézus Krisztus mondja: „Elég néked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlenség által ér célhoz.” II. Korintusi levél 12,9/a Eg yházunk 2012. Évi Jelmondata: „Az egyháznak csak Jézus a fundamentuma.” Te r v e z e t t d e c e m b e r i p r o g r a m j a i n k : •
•
•
• • • • • •
2
2-án vasárnap, 3-án hétfőn és 4-én kedden 17 órától adventi estéket tartunk, ahol Boruss Mária hidasi református lelkésznő szolgál. 8-án szombaton a budakeszi templom szentelője lesz, amelyre a vidéki gyülekezeteket is szeretettel várják. 9-én Ádvent 2. vasárnapján délelőtt vendégünk lesz Kiss József és felesége, akik „Út Egység - Hűség” és „Elfogadás - Elengedés” címmel rövid előadást tartanak. 9-én Ádvent 2. vasárnapján délután 17 órakor Ádventi zenés bizonyságtevő alkalom lesz. 10-én, hétfőn 18 órakor Bibliai szeminárium lesz a Római levélről. 15-én szombaton 1530 órától Körzeti konferencia lesz. 22-én, szombaton Támasz alapítvány hajléktalan szállóján szolgálunk 25-én Karácsony első napján 10 órakor ünnepi istentiszteletünk lesz. 31-én Szilveszterkor 17 órakor évzáró istentiszteletünk lesz, és ehhez kapcsolódóan szeretetvendégségen maradunk együtt, amikor visszatekintünk a 2012-es évre.
Rendszeres programjaink: Kedden 17 órakor bibliaórát tartunk Hidason Szerdán, Bicsérden 18 órakor házi istentisztelet lesz Csütörtökön 17 órakor házicsoport lesz (változó helyszínnel) Vasárnap 930 imaóra, és 1000 órakor istentisztelet van Pécsett, 1500 órakor Hidason. Első vasárnapokon Úrvacsorai istentisztelet van. Minden harmadik vasárnap Siklóson 1800 órakor istentiszteletünk van Az esetenkénti időpontváltozásokról lelkészünknél lehet érdeklődni. Média programok • •
December 2-án vasárnap a Televízióban lesz Metodista Magazin délelőtt M1-en, délután ismétlés M2-ön. December 7-én pénteken az év utolsó rádiós félórájára kerül sor, a megszokott időben: 13.30-tól.
Születésnapjukat ebben a hónapban ünneplik: Schauermann Léna. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3-án Dr. Ritter Boglárka. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6-án Gyurkó Balázs . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15-én Vas Bence. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19-én Schauemann Barnabás. . . . . . . . . . . . . . . . . . 23-án Asher Vörös . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24-én Szili Józsefné . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26-án Dóczi Győzőné. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29-én Siptár Gergő. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30-án
Va n Hí d Mióta Jézus testbe öltözött van Híd a véges s végtelen között.
Füle L ajos
3
Jókívánság Békét, csendet, mely elűz vihart, szent erőt, mely próba közt kitart, érző szívet, mely enyhít nyomort, s mély alázattal porig hajolt, örömöt, mely nap sugaraként tud gondfelhők között is szórni fényt, bátorságot, mely meg nem remeg, s kész odaadni kincset, életet, szívet, mely a bűnöst szereti, gyengeségét, vétkét elfedi, és hitet, mely mint a sasmadár, fölfelé tart, és az égbe száll, melynek nincs nehéz, nincs „nem lehet”… Ezt kívánom! S kell-e több neked? Jézus Krisztusban mindezt megtalálod. Beteljesíti ezt a kívánságot. Nyomába lépsz, boldogan követed, és hálaének lesz az életed! Ismeretlen szerző verse Hálaoltár Az aratási hálaünnepre az idén is elkészítettük a feldíszített hálaadási oltárt. Nagyon fontosnak és szépnek tartom ezt a hagyományt, mert szemléletesen mutat be néhány ajándékot, amivel szerető Urunk az elmúlt esztendőben is elhalmozott minket. Ahogy elnéztem ezt a szép emlékeztető gyűjteményt, a következő gondolatok fogalmazódtak meg bennem. Amit a képen is láthatunk az egész oltár egyféle fontossági sorrend szerint épült fel. Legfelül a falon a kereszt, amely Isten legfontosabb szeretetadományára, fia halálára emlékeztet. A következő „lépcsőn”a Biblia, Isten kinyilatkoztatott igéje, Jézus tanítása foglalt helyet. A modern ember óriási előnye a régi korok emberével
4
szemben, hogy a Biblia állandóan, korlátozás nélkül rendelkezésére áll, tanulmányozhatja, táplálkozhat belőle. Az égő gyertya a fényt szimbolizálja, ami az élet elengedhetetlen feltétele. A Nap fénye nélkül nincs vegetáció, nincs élet. A Lélek útmutató fénye nélkül nincs igeértés, nincs Isten utáni vágy, nincs lelki élet. Jelen volt a kenyér, a víz, a só, és a különféle gyümölcsök. Mind mind elengedhetetlen kellékei az emberi élet fenntartásának. A víz alapvető táplálékfunkciója mellett a tisztálkodás nélkülözhetetlen anyaga. Az asztalon elhelyezett gyönyörű virágcsokor és a gyümölcsök festői színei azt mutatják, hogy teremtő Istenünk nem csak a szükséges javakkal, de lelkünk felüdülését szolgáló szépséges környezettel is megajándékozott minket. Nem volt teljesen tudatos, de az összegyűjtött isteni ajándékok közül döntő hányadot tettek ki a gyümölcsök és egyéb termények. Ezek is csak emberi munkabefektetés árán termeszthetők, de a bennük folyó biológiai folyamatok, melyek révén kinőnek a földből, nőnek, színesednek, ízesednek, beérnek, Isten ingyen kegyelméből zajlanak. Szinte tőlünk függetlenül állnak elő a nem csak fimon, de általában gyönyörű táplálékok. Gondolatban a hálaadási oltárra helyezhetnénk életünket, egészségünket, családunkat, gyülekezetünket, emberi kapcsolatainkat, a hirdetett ige hallgatásának és az Úr Jézussal való kapcsolatunk lehetőségét is. Ezek a gondolatok jártak a fejemben a hálaadási oltár szemlélése közben. Schauer mann Henrik Ha mindenki megfogadná, hogy csak akkor kér, amikor már mindent megköszönt: nem lenne elégedetlen, zúgolódó ember. R ava sz L á sz l ó
5
Hitvallás ...Előbb elhittem, utána pedig a magam életében és sokak életében megtapasztaltam, hogy Jézus Krisztus él, és más minőségű élettel tudja megajándékozni a benne hívőket. Meggyőződésem, hogy ő mindig igazat mond, és aki rábízza magát, nem csalódik. Az ilyen ember élete tulajdonképpen csendes csodák sorozata lesz... Cseri Kálmán, a pasatéti református gyülekezet lelkésze így vall hitéről, életéről, korunk fontos kérdéseiről és a csendes csodákról, melyek bizonyságot tesznek Isten ma is létező, cselekvő szeretetéről. „Csendes csodá k - Cser i K á lm á n lelk ésszel bes z é l g e t B e n e É v a” c í m ű k ö n y v a j á n l á s a Nem vag y felesleges (A z Istenre hag yatkoz á s bol dog id ősz aka) Fejed felett hát elszálltak az évek, s az ifjúság olyannak tekint, mint kit itt felejtett az idő. Ne bánd, most élted legszebb kora jő. Az idő, ama nagy aranymosó, a hétköznapok homokjából mosta ki a lelked aranyát, s most szelíd, de sugárzó fényivel övezi még hátralévő éveid sorát. Az aranyérc nehéz, s te ezért érzed hát az öregség súlyát. Ne bánd, csak dalolj vígan, boldogan. Az Úrnak érett gyümölcsre is szüksége van. Tavasz, nyár ősz nélkül mit sem ér, de legszebb a tél: ruhája hófehér. Virág, kalász, gyümölcs kezdet csupán, A szemlélődő pihenését az életfán A tél halk hóesése hozza meg. Hidege nem gyötör, ha a szíved meleg.
6
S ha öreg csontjaid oly gyakran fájnak, Ez is csak ígérete egy újabb csodának. Gyerekkorodban is fájt a növekedés, Most belső, drágább lényed növekszik. Lelked nemsokára szárnyát bontogatja, S hogy merre szállj, az utat megmutatja. Ne bánd, ha munkaerőd nincsen, Csak szemlélődj a drága kincsen, Mit az Úr adott az aranykorhoz néked, Ne irigyeld, ki hasznos munkát végez, Napjaidhoz büszke célt, ó, ne keress! Míg szeretni és imádkozni tudsz, Nem vagy felesleges! Dr. Joó Sándor Édesanyánkról Édesanyánk, Szili Mátyásné 1930. július 25-én született Döbröközön, egy egyszerű magyar család (gazda és varrónő) negyedik gyermekeként. Szülei nevét mindig örömmel mondta ki, édesapját Virág Ferencnek hívták, édesanyját Király Katalinnak. „Tudjátok, királyi gyermek vagyok” – hallottuk tőle többször a kedves humorával. Emlékszem, hivatalos helyeken milyen büszkén mondta ki lánykori nevét Virág Anna Margitot. A gyermekkora nem volt felhőtlen, kamaszlány korában veszítette el édesapját, aki a II. világháború borzalmaiból már nem tudott többé hazamenni Katicájához és gyermekeihez. Ez a befejezetlenség, hiány, „hol lehet elhantolva” kérdés még öregkorában is foglalkoztatta. Nagymamája, Virág Ferencné (született Kristóf Teréz, aki férjével együtt az első döbröközi metodista gyülekezethez tartozott) vitte el a háború után 1949 januárjában a téli evangélizációs alkalomra, amelyen Zimre Gyula lelkész szolgált, de Szécsey János is ott volt éppen gyülekezetlátogatáson (akkor már szuperintendensként). Szerdai nap volt, amikor újra találkozott a metodistákkal a Cserénfai utcai kápolnában. A gyülekezet éppen énekelt, Szécsey János lelkész a szószéken széttárt karral, ra-
7
gyogó arccal énekelt: „Dicső személyed, mely velem jár, Fényt szór utamra, égi fényt…” Az ének utolsó mondata ütötte szíven: „Hol te nem vagy, én sem leszek…” Ekkor (január 13-án) történt meg benne az Úr Jézus melletti döntés. Az evangélizáció folytatódott napról napra szombatig, „vasárnapra meg már az énekkarban énekeltem”. „Azóta engem időjárás, hangulat, munka nem tartott vissza istentisztelettől.” „A legnagyobb kincsem azután az Úr Jézus volt.” „Döbröközön születtem mind a kétszer” – mondta többször örömmel. Az első szeretet tüze nem ismer határokat, ő is tenni akart és tett is, évekig foglalkozott a gyerekkel, fiatalokkal a döbröközi gyülekezetben, ő volt a vasárnapiskola vezetőjük. Misszionárius szeretett volna lenni, de Dobos János, az akkori dombóvári lelkész lebeszélte a gyenge fizikumára való tekintettel. Lánykorának sok évét „elvette” a TBC-ből való kigyógyulás, megerősödés, már lemondott a férjhezmenésről is, de Isten más utat gondolt ki számára. 1959. március 30-án mondott igent Isten színe előtt férjének Szili Mátyásnak. Az esküvő szintén a - számára oly kedves - döbröközi kápolnában volt, utána Bicsérdre költözött férjéhez. Nem volt könnyű a gyenge fizikumával helytállnia a hétköznapokban az erős munkás, földművelő Szili családban. Isten kegyelme, a benne való hit segítette át elsőszülött gyerekei elvesztésekor is (ikerlányai –Valéria és Anna - csak egy napig éltek). Majd 1960-ban megszületett Józsi fia, két évre rá Ancika lánya, akiket sokszor kézenfogott, a bicsérdi parasztház első szobájában (utcai szoba) a heverő mellé térdelve gyerekeivel együtt könyörgött Isten vezetéséért, bölcsességért, hogy Isten segítsen okosan döntenie szívbeteg férjének a sok fizikai munka, állatnevelés kemény terhe határának megtalálásában. A bicsérdi bibliaórák befogadó háziasszonya lett, a falubeliek Annuska nénije, aki mindig szakított időt a hozzá fordulókra, lelkigondozott, Jézusra mutatott tetteivel, szavaival. A meglévő ételből, a spájzi készletből, a konyhakertből, a tyúkudvarról mindig adott a szükségben levőknek. Mert adni. A falubeli gyerekek közül sokan örültek finom palacsintáinak. Hányszor lefocizták a fiúk a szépen nyíló rózsáit, de nem az volt a lényeg, örült, hogy a gyerekek, fiatalok szeretnek nála lenni. A „családi tűzhely melegéből” menye Anikó, unokái: Nórika és Dorinka, a rokonság is bőven részesült. Fontosnak tartotta a rokoni kapcsolatok ápolását. A sok nagy betegségen (mellműtétek, perforált vakbél, hasműtétek sorozata, szívműtét, pacemaker, életmentő sérvműtét, agyvérzés) át meg-
8
tanulta csodálni és dicsérni kegyelmes Istenünket. „Milyen jó, hogy nem történt nagyobb baj” gondolkodás, a hálaadás volt rá jellemző. Mindent megbeszélt imádságaiban Urunkkal. Az Óbudára való felköltözés sem rémisztette meg, „ahol ott van Jézus, ott nekem jó” hozzáállást tanulhattuk tőle. Kicsit szorongva figyeltem, hogyan tud majd 71 évesen egy teljesen új gyülekezetben lelki otthonra találni. Megoldotta, a fiatalokkal beszélgetett, tudta ki, mikor, milyen tantárgyból vizsgázik, imádkozott értük, legközelebbi találkozáskor rákérdezett, hogyan sikerült. Mindig fontos számára a visszacsatolás ismerete, szerette látni, Isten hogyan munkálkodik, és ez mindig újabb hálát indított benne. Nem szeretett tétlenkedni, kigondolta, hogy a sok maradék fonalból kis tutyikat (házi cipőket) köt. Amíg készült a névre szóló, pontos lábméret ismeretében a tutyi, sok imádságot mondott azért a személyért, akinek kötötte. Amikor már a család, rokonság, gyülekezetekben sokak hordtuk a meleg kis házicipőket, elgondolta, hogy még többet köt, azok bevételéből pedig a budakeszi, a miskolci, az alsózsolcai templomépítés egy-egy építő darabjait finanszírozza. A szíve Urunk ügyéért égett, azért, hogy minél többen megismerhessék az Élet Urát. Nem tartotta meg magában azt a sok jót, amit kapott, megtanulta az Úr Jézustól. Egyszerű asszonyka volt, egyszerű szavakkal fogalmazott, de átjött a tettein, mondatain Isten szeretete. „Isten időzítése mindig jó” válaszolta, amikor elmondtam Édesanyámnak 2012. márciusban, hogy Isten társat ad Misiben. Az utolsó 2,5 hónap a testi elerőtlenedés, a testi elfáradás időszaka volt. A szenvedésekben, fájdalmakban nem panaszkodott, türelmesen viselte ezeket a terhelt heteket. Szerette a humort, beszélni már nem tudott, de a szemével ügyesen kifejezte belső érzéseit, üzenetét, még másfél nappal a halála előtti estén is Józsira rákacsintott: „örülök, hogy itt vagy édes
9
fiam”, „már nincs erőm, de örülök nektek”. Megadatott, hogy elköszönjünk egymástól, Józsi az egyik kezét fogta, én a másikat és így imádkoztunk közösen. Énekeltem „Ameddig Jézus él, ... nem bánthat gond és félelem, mert Ő van mindig velem, .....” Fogtuk a kezét, áldást mondtunk - Mama felemelte felénk a karjait, Józsi kérdezte, mit akarhat? - szerintem megáldott bennünket, mert mondtam hangosan, hogy Isten megáldja Édesanyánkat és bennünket is, erre Mama jelzett a szemével, hogy igen. 2012. november 8-án a Csendes Percekben kijelölt Példabeszédek 3,5-6. igéi kísérték egészen hazáig a mennyei otthonba. „Bízzál az Úrban teljes szívből, és ne a magad eszére támaszkodj! Minden utadon gondolj rá, és Ő egyengetni fogja ösvényedet.” K er ek r ét iné Szil i A n na é s Szil i Józ sef „Ha valaki hisz énbennem, ha meghal is él.” János 11,25
2012. november 17-én a bicsérdi (kisbicsérdi) temetőben. búcsúztunk Tőle.
10
Kegyelem Kegyelem, kegyelem, kegyelem, annyiszor olvasod, hallod. Tudod-e, mit jelent ez neked, ha a bűn mélységében, a fájdalom kemencéjében, a halál árnyékában mindenkitől távol vagy? Mikor még a szíved is elhagyott, veled van Istened, veled van Megváltód! Pá s z t o r i J e n ő Esti imádság Ó, milyen vak homályba futnak kik nélküled indulnak útnak. A kezemet nézem: leszárad; szívem sívó homokkal árad. Valamikor kézen vezettél; szökni akartam, nem engedtél, csend volt szívemben és a csendben szavad szólt csak, mindennél szebben. Én Istenem, hívj vissza engem! Magam maradtam, eltévedtem. Légy bátorságom, bizodalmam; ó, légy úrrá megint Te rajtam! Keresztury Dezső
11
Jézus mint példakép „(Jézus Krisztus) megalázta magát, és engedelmeskedett mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig. Ezért fel is magasztalta őt Isten mindenek fölé...” (Fil 2:8-9) Íme, az isteni orvosság irigységre és féltékenységre, viszályra és önteltségre, az önmagunkkal való foglalkozásra annak minden rettenetes formájában. Az inspirált szentíró bemutatja szívünknek az alázatos, engedelmes embert, aki megüresítette önmagát. Itt volt Valaki, akinek adatott minden hatalom a mennyben és a földön. Isteni fenség és dicsőség volt az övé. Mindenekfeletti Isten volt, mindörökre áldott. Általa teremtetett minden és mindent Ő tart fenn. És mégis mint szegény ember – szolga – jelent meg ebben a világban, akinek nem volt hova fejét lehajtania. A rókák és az égi madarak, amiket Ő teremtett, jobban el voltak látva, mint Ő, a Teremtőjük. Volt pihenőhelyük. Neki nem volt. „ ... megüresítette önmagát” (7. vers). Egyáltalán soha nem gondolt saját magára. Másokra gondolt, törődött velük, fáradozott értük, együtt sírt velük, szolgált nekik; de soha semmit nem tett saját magáért. Sehol nem olvassuk, hogy ellátja magát valamivel. Tökéletes odaadás jellemezte az életét. Ő, aki minden volt, semmivé tette magát. Tökéletes ellentétben áll az első Ádámmal, aki, noha csak ember volt, Istenhez hasonlóvá merészelte tenni magát, és a kígyó rabszolgája lett. Az Úr Jézus, aki a Magasságos Isten, a legalacsonyabb helyet foglalta el az emberek között. Teljesen lehetetlen, hogy egy ember valaha is olyan alacsony helyet foglaljon el, mint Jézus. Az Ige azt mondja: „megüresítette önmagát.” Annyira megalázta magát, hogy senki nem tudja még lejjebb tenni. „ ... engedelmeskedett mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig.” „Ezért fel is magasztalta őt Isten mindenek fölé, és azt a nevet adományozta neki, amely minden névnél nagyobb, hogy Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké, földieké és földalattiaké ...” (Fil 2:9-10) Az áldott Úr Jézus a legalacsonyabb helyet foglalta el, de Isten a lehető legmagasabbat adta neki. Semmivé tette magát, de Isten mindenné tette őt, mindennek a Fejévé. A halál porába ment, de Isten a Fenséges trónjára ültette a mennyben.
12
Mire tanít bennünket mindez? Arra, hogy a felfelé vezető út először lefelé vezet. Ez nagyszerű tanulság és jól meg kell jegyeznünk. Hatásosan megszabadítana minket az irigységtől és a féltékenységtől, a viszálytól és az önteltségtől, attól, hogy saját magunkat nagyra tartsuk és magunk körül forogjunk. Isten kétségtelenül fel fogja magasztalni azokat, akik Krisztus szellemében az alacsony helyet foglalják el. Másrészt kétségtelenül meg fogja alázni azokat, akik arra törekszenek, hogy valakik legyenek. „Th e L o r d i s n e a r” ( E va n g é l i u m i n a p t á r 1 9 8 8) fordította Földesi K atalin Félve kérdem Ha utamon járok Veled, ha nem önző vágyam vezet, ha gondjaim Reád hagyom, ha nem ural akaratom, ha letörlök könnycseppeket, ha simogatok kezeket, ha erős bennem a szeretet, a munkatársad lehetek? Gajárszk y Mgdolna Isten gondoskodása „Még nyelvemen sincs a szó, te már pontosan tudod, Uram.” (Zsolt 139:4) 2012. május elején beadtam a kérvényt, amelyben munkanélküli segélyt kértem. Ehhez mellékelni kellett igazolásokat a munkaadóimtól, részben az uppsalai egyetemtől, ahol vizsgákat felügyelek, részben egy stockholmi kiadótól, aminek az utóbbi egy évben két hosszabb fordítást csináltam. Az illetékes hatóság honlapja szerint normál esetben 2-3 hét az ügyintézési idő, de amikor még június végén sem kaptam semmiféle értesítést, felhívtam őket. Az ügyintéző később visszahívott és közölte velem, hogy azt a projektet, amibe én kb. 480 óra munkát fektettem, ők kb. 80 órának számolják. Természetesen tiltakoztam, de úgy éreztem, nem veszi figyelembe érveimet. Egy héttel később megjött a hivatalos papír is,
13
amiben értesítettek, hogy nem vagyok jogosult munkanélküli segélyre, és amiben szintén 80 óra szerepelt projektenként. Írtam egy fellebbezést, amit a szakszervezet jogásza is átnézett, és ahol részleteztem, hogy miután beküld az ember egy fordítást, még jó sok munka van hátra (több fordulóban javítjuk, igazítjuk, mielőtt nyomdába megy). Hivatkoztam azokra, akikkel együtt dolgoztam, és a szakszervezetre, és javasoltam, hogy hívják fel őket. Azt is megemlítettem, hogy elektromos levelek segítségével bizonyítani tudom, mennyit dolgoztam az aktuális projekten. Július közepén megjött az újabb döntés. A hatóság úgy érezte, figyelembe vette a kifogásaimat, de szerintük csak kb. 160 órát dolgoztam. Újabb fellebbezést írtam, amihez mellékeltem 25 oldalnyi elektromos levelezést is. Ismét hivatkoztam ugyanazokra az emberekre, akikre korábban. Megírtam, hogy egy rövid telefonbeszélgetéssel ellenőrizni tudják, tényleg dolgoztam-e a kérdéses időszakban. Ezenkívül írtam a kiadónak, és kértem, küldjön egy igazolást a hatóságnak ugyanezzel a tartalommal. Ezt megtette. Négy hetes várakozás következett, teljes csend volt. Úgy éreztem, nem érdekli a hatóságot, mennyit dolgoztam, hanem elhatározták, nem felelek meg a követelményeknek, és kész. Augusztus végén értesítettek, hogy megváltoztatták a döntésüket, és mégis fogok kapni egy kisebb összeget (ami fedezi a munkakeresés költségeit). (Ez azért is fontos, mert bele fog számítani a nyugdíjba.) Ezek után pár napon belül tényleg meg is jött a támogatás. Nagyjából ezzel egyidőben megkaptam az idei adóvisszatérítést is, ami idén egy nagyobb összeg lett. Még annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy az egyetemi kollégákkal folytatott beszélgetésekből kiderült számomra, hogy amikor a főnökünk elosztja a munkát, tekintettel van arra, ki milyen helyzetben van éppen, azaz, ha lehet, elsősorban a munkanélküli fiatalokat hívják be dolgozni. Ez nagyon jólesett. Bár nehéz volt kibírni a bizonytalanságot, megtapasztaltam, hogy Isten nem feledkezett meg rólam. Földesi K atalin „...A földi szeretet csak halvány visszfénye, árnyékos képe annak a szeretetnek, amely az Isten szívéből árad feléd a lélek ezer meg ezer láthatatlan hajszálcsövén...” R ava sz L á sz l ó
14
Húzódj közel Jézushoz Gósen földjén fogsz lakni, közel leszel hozzám te, a fiaid és az unokáid, meg a juhaid, marháid és mindened. Én majd ellátlak itt, hiszen még öt évig tart az éhínség. Így nem fogsz nélkülözni sem te, sem házad népe, sem semmid.(1 Mózes 45:10-11) Az ószövetségi történetben, miután József felfedi magát a testvérei előtt azt mondja nekik, hogy térjenek vissza apjukhoz, és vele együtt jöjjenek vissza mihamarabb. József helyet készített a családjának Gósen földjén, ahol gyermekeikkel és mindenükkel együtt a közelében lehetnek. „Gósen” azt jelenti „közel húzódni”. Kedves barátom, az Úr azt akarja, hogy „Gósen” földjén légy, ami az Ő közelségének a helye. Szerető szíve nem elégszik meg azzal, hogy a bűneidet eltávolította. Nem, Ő többet akar. Azt akarja, hogy a jelenlétében légy. Azt akarja, hogy azon a helyen légy, ahol rád áraszthatja túláradó szeretetét! „Mert Ő is szívesen rátok zúdítja minden kegyelmét, és eláraszt jóságával. Annyira meg tud áldani benneteket, hogy minden körülmények között mindent megkapjatok, amire csak szükségetek van. Sőt, még azon felül is, hogy bőségesen adakozhassatok a rászorulóknak” (2 Korinthus 9:8). Amikor közel húzódsz Jézushoz, nézd, mi történik. József ezt mondta: „Én majd ellátlak itt… így nem fogsz nélkülözni sem te, sem házad népe, sem semmid.” Kedves barátom, amikor közel húzódsz a mennyei „Józsefhez”, ő gondoskodni fog rólad és a tieidről. A pénzügyi válság, az emelkedő üzemanyag és élelmiszer árak közepette se csüggedj. Húzódj közel Jézushoz, mert „Gósenben”, az Ő közelségének a helyén gondoskodni fog rólad és házad népéről! Joseph Prince Az ajtóban állok... Nemrégiben megismerkedtem egy székelyudvarhelyi fiatalemberrel. Nős, két kicsiny gyermeke van. Foglalkozása gépészmérnök, de szabadidejében a környező falvakat járja, és vetítettképes előadásokat tart a Bibliáról, a szentek életéről, a szentmiséről, az éppen közelgő ünnepről. Csodálatos ember, csak úgy sugárzik belőle a szeretet.
15
Advent utolsó vasárnapján egy e-mailt kaptam tőle. Ezt írta: „Kedves Laci bácsi! Ne haragudj a zavarásért, egy számomra igen fontos dologban kérem a segítségedet. Szívbeli jó barátom néhány nap múlva Pécsre látogat, de nincs szállása. Arra kérlek, hogy fogadd be. Jézus Krisztusnak hívják. Ugye megteszed? Áldott karácsonyt kívánok, Zoli.” Azonnal válaszoltam: „A vendéget nagy szeretettel fogadom. Ha megérkezik, csak kopogjon, és ajtót nyitok neki.” Már elküldtem az e-mailt, amikor észrevettem, hogy nem is a magam szavait írtam, hanem a Jelenések könyvét idéztem. Ott olvasható ez a jézusi mondás:”Íme az ajtóban állok és kopogok. Ha valaki meghallja szavamat és ajtót nyit nekem, bemegyek hozzá...” (Jelenések 3:20) Jézus minden ajtón bekopog, de nem minden ajtó nyílik meg előtte. Lehet, hogy sokan meg se hallják tapintatos, halk kopogását. Mások talán tolakodó koldusnak gondolják, vagy dörzsölt házalónak, aki azért jön, hogy ügyes trükkökkel ócska bóvlikat sózzon a nyakunkba. De Jézus egészen másért kopogtat. Velünk akar lenni a mindennapok küzdelmeiben. Segíteni akar terheink hordozásában, Meg akar ajándékozni bennünket, a lényéből sugárzó örömmel és békével akarja betölteni életünket. Nem kár ezt visszautasítani? Dobos László „Ló a templomban” című köny véből Meglátszik-e rajtad? A fiatal teológusok éppen a karácsonyi evangéliumről beszéltek, amikor egy jogász toppant be közéjük. Megkérdezte: - Miről beszéltek? - Isten Fia földi születéséről és megváltásáról. - Ti hiszitek, hogy Isten Fia testté lett köztünk? Egyhangúan felelték: „Hisszük!” A jogász ráfelelt: „Nem igaz! Nem igaz, hogy hiszitek! És ha mégis azt hiszitek, hogy hiszitek, akkor nem igaz a hitetek! Ha csakugyan hinnétek, akkor egész más emberek lennétek! Úgy tele volna a szívetek ezzel, és magával Krisztussal, hogy nem lenne nyugtotok; szinte égne a föld a tal-
16
patok alatt, úgy járnátok kárhozatba menő emberek után, úgy szeretnétek magatok körül Isten féltő szeretetével minden embert.” A fiatalemberek megrendült szívében szólni kezdett az ige: - Hiszek Uram, légy segítségül az én hitetlenségemnek!
„ Pá s z t o r o k k a l va g y o k ú t b a n ” c í m ű f ü z e t b ő l Karácsonyi kérések A pásztoroknak lábát add nekem, hogy Hozzád siethessek sebesen! És a napkeleti bölcsek kezét, hogy szívem, kincsem letegyem eléd! Angyalok hangját, hogy mindenkinek örömhírt és békességet vigyek! S Mária Igét megőrző szívét: hadd legyek, Jézus, örökre Tiéd! Németből for dította Túr mezei Er zsébet A töltőtoll Sokszoros nagymama már az a valamikor Abesszíniában, drótsövények mögött született özvegyasszony, akivel ez a kedves adventi eset történt. Karácsony előtt megtudakolta otthona régi támaszától, hogy mivel szerezhetne neki örömöt. Némi habozás és vonakodás után sikerült csak választ kapnia: „Egy töltőtollal!” - Nos, akkor megyek is a városba, és szerzek egyet. - Menjek én is? - Azt nem, maradj csak itthon. Ha ott lennél, akkor semmi meglepetés se lenne az ajándékban. Öreg barátnőnk Berlin elővárosából beutazik a városba, és felkeres egy nagy áruházat. Odairányítják őt a megfelelő osztályra, ahol megmondja a kívánságát. Az elárusítónő nagy választékkal szolgál. Talál is alkalmas tollat, de a vásárlás előtt tudni akarja, hogy jól ír-e? - Tessék kipróbálni. Hegyes tollat, vagy tompát tetszik?
17
- Ne hegyeset, az könnyen görbül, és hamar elhasználódik. - Tessék, itt a papír és a toll. Előhúzza szemüvegét, megtisztítja, és elég körülményesen felteszi. - Mit is írjak? - Ó, akármit. Talán egy nevet. Biztosan van olyan név, amelyet legkedvesebbnek ismer ezen a világon. - Igen, igen, már írom is. - ezzel veszi a tollat és ír. Ugyan mit? Csak két szót: „Jézus Krisztus” Az elárusítónő némi csodálkozással néz rá. Az idős hölgy erre megszólal: - Ez a név a legkedvesebb nekem. Olyan jó, hogy ezek az első szavak, amelyeket leírta ezzel a tollal. Meg is veszem. Mibe kerül? Háta mögött - amit persze nem lát - eddigre pár vevő gyűlt össze, akik ugyancsak töltőtollat akarnak vásárolni. Most előlép közülük az első, egy fiatal lány. . Szabad nekem is megpróbálni ezt a tollat? Én is ilyet szeretnék vásárolni. - Kérem, miért ne? Tessék, itt van egy másik papír. - Köszönöm, - hangzik a felelet, - de írhatok ugyanarra is. - Veszi a töltőtollat és odaírja a két szó után: „tegnap és ma”. Álmélkodva néz rá az özvegy: „Szintén ez a név a legkedvesebb?” - Egészen biztos, - különben nem írtam volna ide a folytatást, - felel mosolyogva a lány. - Erre kezet fog vele az özvegy. Egymásra néznek, és szavak nélkül is megértik egymást. Azaz, hogy: sokkal több ez, mint megértés. - És most engedjék meg, hogy befejezzem, - szólal meg mögöttük ebben a pillanatban egy idősebb férfi. És már veszi is a papírost. Írja a folytatást az eddigi szavak után: „és mindörökké ugyanaz”. Három pár kéz kapcsolódik csendesen össze. Az elárusító néhány perc múlva szótlan elgondolkodás közben csomagol nekik három töltőtollat. Távozásuk után sokáig nézi az ott maradt papírt, a három kézírással. Bár nem érti, mégis különös hatással van rá. Hiszen a három kézírás és az isteni ige mögött ott van ugyanaz a lélek, és ugyanaz a gondolat, amit a hitvallás mond: „Hiszek a szentek közösségében!” „ Pá s z t o r o k k a l va g y o k ú t b a n ” c í m ű f ü z e t b ő l
18
Honlap Ajánljuk a pécsi gyülekezet honlapját, korábbi hírlevelek is olvashatók ott, egyéb információkkal, hírekkel és képekkel. Címe: http://pecs.metodista.hu A honlapra, vagy a hírlevélbe küldendő anyagot a
[email protected] email címre lehet eljuttatni.
Tá m o g a t á s Amennyiben adományával támogatni szeretné a Magyarországi Metodista Egyház Pécsi Gyülekezetét, ezen a számlaszámon megteheti: 10402427-50485348-54531009 Év végén Az évnek vége. A naptár lapján ismét a december. Téli szélben fázik állat, s ember A nap az égen alacsonyan jár. Éltünk útján egy szakaszt bejártunk. Jó is, rossz is jött együtt velünk. A megtett útra jó, ha visszanézünk, De abból arasznyit sem ismételhetünk. Homokórán lepergett maroknyi, Mennyi van még, csak az Úr tudhatja. Egy a biztos, hogy ami már lepergett, Jó, vagy rossz volt, vissza nem forgatható. Szerető Urunk tervezte meg az utunk, Hozzá időt, erőt, s kegyelmet adott. Szándékát keresni készek voltunk? Léptünk sora ösvényén haladt?
Fáj, hogy gyakran engedetlen voltam, Önzőn sokszor saját utam jártam, Talentumodat jó mélyen elástam. Bocsáss meg kérlek jó Uram ezért.
19
De előttünk az új év, új kezdet, új remény. Ígérted, hogy velünk leszel, s el nem hagysz soha. Engedelmesen követhessünk téged, Ehhez adj az új esztendőben új erőt Urunk! Schauer mann Henrik
Aratási hálaünnepély 2012. okt. 28. Pécsett
Szili Mátyásné temetése 2012. nov. 17. Bicsérden
20
