Kelet-Szibéria
és a Transzszibériai expressz
Felszínfejlődés Szerkezeti magva: - Kolima-masszívum - Omolon-masszívum - ősi kristályos kőzetek felszínen → Kolima völgy mentén - ó- és középidei üledékek → 20 – 22 ezer méter!! - középidőben meggyűrődtek: Verhojanszki-hg, Cserszkij-hg, Anjuj-, Csukcs-hg
Középidő: tengerelöntés → 700-800 m vastag üledék - kréta: gyűrődések → gránitintrúzió → ércesedés (Sn, W, Mo, Cu, Zn, Au) Harmadidőszak: nyugodt periódus → középidei hegységek lepusztultak Negyedidőszak: emelkedés (K-en, D-en) → folyók eróziós tevékenysége megnőtt, teraszok alakultak ki - süllyedés (É-on) → alföldek feltöltődése, Új-Szibériaszgk. leválása - Nagy-Anjuj folyó mentén kisebb vulkanizmus
Eljegesedések: kevés csapadék → kicsi az eljegesedés mértéke - síksági eljegesedés – leginkább északon - hegységi eljegesedés – 3 eljegesedést mutattak ki; jégárak U-alakú völgyeket formáltak, kárfülkék sorozatát alakították ki Jelenkor: jégtakaró, gleccserek visszahúzódása - ma: hóhatár → 2300-2600 m - jégmezők, gleccserek nagy része: Felső-Ingyigirka medencéjét övező hegyvidékeken - visszahúzódóban vannak a gleccserek
Kelet-Szibéria tájai
1. Jégárakkal átformált, hosszú íves hegyláncok Felépítése: - krétában felgyűrődött, negyedidőszakban kiemelt hegyláncok - 12 000 – 15 000 méter vastag ó- és középidei üledék (homokkő, agyagpala) Éghajlata: - hideg és csapadékos (500 – 1000 mm) → viszonylag vastag hótakaró - fordított hőrétegződés: magasabb területeken a jan. kh. -30 - -36°C alacsonyabb területeken a jan. kh. -48°C - nyár hideg, gyakoriak az erős szelek
Növényzete: alacsony növésű, ritka tajga - É-on 250-400 m-ig hatol fel - D-en 1000 m körülig - magasabban: alhavasi cserjés, hegyi tundrák, örökfagy
Larix gmelinii (vörösfenyő)
Nyugati hegységövezet: Verhojanszki-hegység - erős aszimmetria - D-felé magasodik Kulár-hegyvonulat – ÉK felé ágazik ki Szuntár-Hajata – DK-i csapású → legmagasabb csúcsa: 2959 m (legtöbb csapadékot kapja – 700 – 1000 mm)
Suntar Hayata
Középső hegységövezet:
Cserszkij-hegység - szélesebb, tagoltabb, magasabb - gerinceken felszínre bukkan a kréta időszaki gránittömzs - É-Cserszkij → 1500 – 2000 m magas fennsíkok sorozata - Középső-Cserszkij → legmagasabb rész - Pobeda: 3147 m (K-Szibéria legmagasabb pontja) - legkülső vonulata, a Moma-hegyvonulat (szerkezeti vonal mentén vulkánosság a negyedidőszakban) - Dél-Cserszkij → legjobban tagolt - legmagasabb csúcsai 2100 – 2500 méteresek
Balagan-Tasz
Cserszkij-Kolima-hg
Keleti hegységövezet:
Ekiatap (1522 m) Pegtimel (1810 m) Anjuj-hegyvidék – középidei homokkő, pala, fillit - fiatal szerkezeti mozgások → bazaltvulkánosság
Anjuj-folyó
Oloj-hegyvonulat (1797 m) Kolima-vidék: - Felső-Kolima felföld → fennsíkok: 800 – 1200 m gránithegyek: 2000 – 2500 m (Aborigen: 2586 m) - Kolima-hegyvidék → vízválasztó és éghajlatválasztó - növényzete: lomboserdők, hegyi köves tundra - medencék: legmelegebbek K-Szibériában (júl.kh. 16°C), de szárazak
Kolima- vidék
2. A leghidegebb telű, száraz, örökfagy-formálta felföld-medencék 400 – 1200 m magas felföldek kettős övezete Évmilliók alatt lepusztultak → fiatal kiemelkedések → folyók felszabdalták Gyakori a fordított hőrétegződés télen → leghidegebb vidék a lakott földön (jan.kh. -38 – -50 °C) Hőmérsékleti szélsőségek (37°C-ot is mértek már)
Nyugati felföld sorozat vastag triász-jura üledéksorok ritka-, színes- és nemesfémércekben gazdag
Jana-felföld – legészakibb és legalacsonyabb (400 - 500 m) - Verhojanszki-katlan → 130 m magas - legmagasabb szigethegye: 1726 m! Elginszkij-felföld Ojmjakon-felföld – 1000 – 1300 m - Ojmjakon-katlan – 700 - 800 m → -77,8°C! jan.kh. -50°C körüli, júl.kh. 15°C (csapadék: 170 mm) növényzete: sajátos kelet-szibériai sztyep (lénai csenkesz, karcsú fényperje, veronika stb.) Nyéra felföld – 1100 – 1400 m – középidei széntelepek Judoma-Maja felföld – 700 – 1800 m: 1000 m-ig tajga borítja
Ojmjakon
Keleti felföld sor
- észak felé nyitottak, nincs medence jellege Alazejai-felföld – „szigethegyként” emelkedik ki legmagasabb része 1000 m körüli Jukagir-felföld – 300 – 700 m magas legmagasabb pontja: Csubukulah: 1128 m
3. Az örökfagy formálta zord északi alföldek Formakincsük és zord éghajlatuk hasonló Szerkezeti alapjuk és növényzetük eltérő Északkelet-szibériai alföld – vastag középidei alapzaton 300 – 400 m laza jégkori üledék - nagyon enyhén lejt észak felé
• •
- Tavak: - nagyon gazdag (több tízezer) - part mentén sekélyek, sósak - néhol gránitkúpok emelkednek ki az alföld síkjából - K-Szibéria legnagyobb tavai - 8 hónapig jég borítja a tavakat - tél „enyhe” → „csak” -30 - -38 °C Jana-Ingyigirka alföld – mammutcsontvázak kerültek elő Kolima alföld
Új-Szibériai-szigetek – összetöredezett ó- és középidei kőzetek (mészkő, homokkő, pala) - vastag negyedidőszaki rétegek - jégtakaró borítja - jellemzőek: fagykarsztos mélyedések, fagyos talajfolyások - tél enyhébb, nyár hidegebb, mint a szárazföldön - csapadék 70 – 100 mm
Vrangel-sziget – Kelet-Szibéria leszakadt pereme - Déli része erősen felszabdalt középhegység (1000 m) - Északi része negyedidőszaki kaviccsal borított alföld - Éghajlata nagyon zord – évi kh. -11°C - Növényzete: sarki tundra - Állatvilág: jegesmedvék, sirályok, dunnaludak, fóka, rozmár
Transzszibériai express
Habarovszk
Moszkva – Jaroszlavszkij áll.
Vlagyivosztok
Európa – Ázsia határ Novosibirsk
Jekatyerinburg Chita
Amur-folyó
Bajkál-tó
Leghosszabb alagút – 7 km Szelenga vidékén
Mongol sztyep
Köszönöm a figyelmet!
