Tulajdonosi szerkezet 1998. december 31-én
Kelet-Közép-Európa egyik vezetô társasága A MOL Csoport Kelet-Közép-Európa egyik vezetô
ket azonosítottuk: ÉRTÉKNÖVELÔ PROFITORIENTÁLTSÁG
integrált olaj- és gázipari társasága, egyúttal nettó
A csoportszintû profit és a hosszú távú cash flow
árbevétele alapján Magyarország legnagyobb cég-
maximalizálására, a tôkeköltséget meghaladó
csoportja, amelynek alaptevékenysége a következô
hozadék biztosítására, a vagyon, a részvényesi érték
területekre terjed ki:
növelésére, és hosszú távú stabil mûködésünk
ÁPV Rt. Külföldi intézmény és magán
Mûködésünkben az alábbi kulcsfontosságú sikertényezô-
és növekedésünk biztosítására törekszünk.
Önkormányzat
kôolaj, földgáz és gáztermékek kutatása
Belföldi intézmény és magán
és termelése;
NÖVEKEDÉS
MOL munkavállalók
kôolaj-feldolgozás, -szállítás és -tárolás,
Társaságunk értékének tartós, hosszú távú növelése
kôolajtermékek szállítása, tárolása,
érdekében jelenlegi üzleti tevékenységeink verseny-
disztribúciója, kis- és nagykereskedelme;
képességét fejlesztjük, kiterjesztjük és bôvítjük, új
földgáz és egyéb gáztermékek importja,
mûködési területek és üzleti lehetôségek megra-
szállítása, tárolása és nagykereskedelme.
gadásával.
MOL Rt.
A csoport valamennyi alaptevékenységét illetô-
VEVÔKÖZPONTÚSÁG
en piacvezetô Magyarországon. Társaságunk célja
Üzleti mûködésünk vevôink igényeibôl táplálkozik.
a részvényesi érték és hozam folyamatos növelése,
Arra törekszünk, hogy magas színvonalú kiszolgálási,
amit a meglévô és új piaci lehetôségek minél telje-
magatartási, viselkedési forma jellemezzen bennün-
sebb kihasználásával, dinamikus fejlesztési és ter-
ket a külsô és belsô vevôi kapcsolatainkban.
jeszkedési stratégia követésével, a belsô hatékonysági tartalékok feltárásával, valamint verseny-
FELELÔSSÉG AZ ÉRTÉKTEREMTÔ
képességünk további növelésével kíván elérni.
MUNKATÁRSAKÉRT
A MOL Rt. részvényeit a Budapesti Értéktôzsdén
A társaság értékteremtô munkatársainak biztonságos
és a Luxemburgi Értéktôzsdén is jegyzik, az érték-
és jó közérzetet biztosító munkafeltételeket, vonzó,
papírokkal kereskednek a Londoni SEAQ
értékarányos, kiszámítható javadalmazást és korrekt
International tôzsdén kívüli rendszerében is.
elbánást biztosítunk.
TARTALOM Elnöki levél a részvényesekhez.........................3 Igazgatóság......................................................4 Kiemelt pénzügyi és mûködési adatok.............6 A vezérigazgató összefoglalója..........................8 Felsôvezetés....................................................12 Kutatás-termelés............................................14 Feldolgozás és kereskedelem..........................18 Emberi erôforrások........................................22 Egészségvédelem, biztonságtechnika, környezetvédelem..........................................23 A MOL Rt. és a társadalom..........................24 Felügyelô Bizottság.........................................25 A vezetés beszámolója a pénzügyi helyzetrôl, valamint a mûködés eredményeirôl...............26 Pénzügyi kimutatások Összefoglaló IAS pénzügyi adatok............42 Független könyvvizsgálói jelentés az IAS pénzügyi kimutatásokhoz........................43 IAS pénzügyi kimutatások.......................44
Jegyzetek az IAS pénzügyi kimutatásokhoz.....47 A Felügyelô Bizottság jelentése.......................72 Független könyvvizsgálói jelentés az MSZSZ konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz...........73 MSZSZ konszolidált pénzügyi kimutatások....................................................74 Független könyvvizsgálói jelentés az MSZSZ anyavállalati pénzügyi kimutatásokhoz..........77 MSZSZ anyavállalati pénzügyi kimutatások....................................................78 Olajipari és pénzügyi kifejezések.....................81 Fôbb mûködési adatok...................................83 Társasági információk....................................86 Szervezeti felépítés..........................................88 Részvényesi információk.................................90
EGYÜTTMÛKÖDÉS Felismertük, hogy egymás bevonása, a közösen végzett munka biztosítja a nagyobb értéket, és tevékenységünk folyamán ezt meg is valósítjuk. NYITOTTSÁG Nyitottak vagyunk a környezet változásainak befogadására, új módszerek és eljárások alkalmazására, a szükséges változások rugalmas megvalósítására, és a kínálkozó üzleti lehetôségek megragadására. Ennek alapja az emberi kapcsolatainkban és gondolkodásunkban érvényesülô nyitottság.
3
levél a részvényesekhez TISZTELT RÉSZVÉNYESEINK! Örömmel számolok be arról, hogy a MOL Csoport 1998-ban történetének pénzügyileg eddigi legsikeresebb évét zárta. A csoport IAS konszolidált nettó eredménye több mint háromnegyedével, 54,2 Mrd Ft-ra növekedett, a csoport sikeresen használta ki az olajárak erôs visszaesésében rejlô lehetôségeket. Számos integrált nemzetközi olajvállalattal ellentétben, olajkitermelési tevékenységünk mérsékelt, miközben az árcsökkenés következtében a gázüzletben hosszú évek óta elôször eredményt realizált a csoport. Piaci pozícióinkat a növekvô verseny ellenére megôriztük, illetve külföldön piaci részesedéseinket növeltük. A csoport márkanevét itthon és a határokon túl is mind többen ismerik. A legjobb mûködési, és szervezeti megoldások kialakításának folyamata zajlik, a hatékonyságjavító intézkedések elsô gyümölcsei már 1998-ban megjelentek. A csoport eszközgazdálkodását a kiegyensúlyozott befektetési portfolió kialakítása jellemezte, ugyanakkor megkezdôdött az alaptevékenységbe nem illeszkedô pénzügyi befektetések felszámolása. Mobil távközlési részesedésünk eladása jelentôs nagyságú nem megismétlôdô eredménynövekedést hozott 1998-ban. Eredményeink nem jöhettek volna létre elkötelezett és hozzáértô munkatársak nélkül, odaadó munkájukért ezúton fejezem ki
Csák János, az Igazgatóság elnöke
tiszteletemet és köszönetemet. A tôkepiacokat 1998-ban jellemzô visszaesések és ingadozás ellenére részvényeink értéke mintegy 20 százalékkal nôtt forintban. Az Igazgatóság az 1998. üzleti évre bruttó 90 forint részvényenkénti osztalék kifizetését javasolja a MOL Rt. közgyûlésének. A MOL Csoport legfôbb célja a részvényesi érték maximalizálása. A vállalatcsoport növekedését, versenypozíciónk erôsítését e cél vezérli. Fajlagos költségeink csökkentése, az erôforrásokkal való
A BUX index és a MOL részvény relatív teljesítménye (Ft) %
200%
hatékony gazdálkodás a részvényesi érték alkotásában igazolódik. Eszközgazdálkodásunkat a tôkebefektetések, és a tôkestruktúra tekintetében egyaránt a részvényesi érték maximalizálása irányítja. Stratégiánk megvalósításának, a rendelkezésünkre álló technológiai és pénzügyi erôforrások hatékony kiaknázásának legfontosabb záloga az emberi erôforrások, szervezeti képességek minôsége. A MOL Csoport stratégiai célja, hogy integrált, tiszta profilú, az energetikai értéklánc meghatá-
150% 100% 50%
rozó pontjain jelentôs szerepet játszó energiavállalattá váljék. A nemzetközi energiaiparban az egész
0%
iparágat átalakító folyamatok zajlanak. Bízunk abban, hogy Kelet-Közép-Európa politikai és gazda-
-50% 96
sági értelemben stabilizálódik és növekedésnek indul. Gondos figyelemmel kísérjük a piaci változá-
97
98
BUX index
sokat annak érdekében, hogy a megnyíló lehetôségekkel megfontoltan és rugalmasan élhessünk.
MOL
A MOL Csoport értékteremtô növekedését a Magyarországon megszerzett képességeknek az energetikai értékláncban való kiaknázása hozhatja itthon és a régióban egyaránt. A részvényesi érték maximalizálása, a versenyben való sikeres helytállás pénzügyi és mûködési kiválóságot követel. Elhatározott szándékunk, hogy az erôforrás-gazdálkodás és eszközhatékonyság javítása révén iparágunkban világszínvonalú pénzügyi és mûködési teljesítményt érjünk el. A részvényesi érték növelése nemzetközi üzleti tapasztalatokat igényel az emberi erôforrások és szervezeti képességek terén. Az 1999. februári rendkívüli közgyûlésen a részvényesek számos nemzetközi háttérrel rendelkezô üzletembert választottak a társaság igazgatóságába, köztük két külföldi állampolgárt. A nemzetközi erôforrások bevonása a jövôben is folytatódik a csoport min-
Részvényesi hozam (USD) %
250% 200%
den szintjén. Üzleti egységeink hatékonyságát szervezeti képességeink fejlesztésével javítjuk.
150%
Meg vagyok gyôzôdve arról, hogy a MOL Csoport magyar és külföldi vezetôi és dolgozói képesek
100%
lesznek a felvázolt stratégia megvalósítására. Önöknek, részvényeseknek ezúton köszönöm a MOL Csoportba vetett bizalmukat a társaság jelenlegi és elôzô igazgatósága nevében.
50% 0% 96
97
98
Európai integrált olajcégek
Csák János, az Igazgatóság elnöke
MOL
4
A MOL Rt. CSÁK JÁNOS (37) Az Igazgatóság elnöke 1999. február 24-tôl (1) (3) A MATÁV Rt. pénzügyi igazgatója. 1998-ig az INVESTEL Rt. (MATÁV pénzügyi leányvállalata) vezérigazgatója, 1999 márciusáig a Westel 900 Mobil Távközlési Rt. Igazgatóságának elnöke. 1996-ban az Ameritech chicagói központjában, korábban pedig a Kereskedelmi Bank Rt.-ben és a Központi Statisztikai Hivatalban dolgozott. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen, pénzügy-szociológia szakon szerezte diplomáját 1987-ben. Részt vett a Michigani Egyetem vállalatvezetôi programján. Felsôfokú angolnyelv-tudással rendelkezik.
MÁNDOKI ZOLTÁN (45) 1995 óta a társaság vezérigazgatója és az Igazgatóság tagja Okleveles közgazda, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen végzett. 1987–1992 között az OKGT közgazdasági fôosztályának helyettes vezetôje, 1992-tôl 1995-ig a MOL Rt. stratégiai és üzleti tervezési vezérigazgató-helyettese volt. Tárgyalóképes angolnyelvtudással rendelkezik.
BARANYAI GÁBOR (42) 1996 óta tagja a MOL Rt. Igazgatóságának a külföldi intézményi befektetôk javaslatára (2) Jelenleg a DBG Eastern Europe regionális befektetési alapjának magyarországi ügyvezetô igazgatója. Elôtte 1995. februártól a Central European Telecom Investments magyarországi igazgatója volt. 1991 augusztusától 1992 augusztusáig a Gulf Canada Resources Ltd.-nél dolgozott Calgaryban. Okleveles vegyészmérnök, a Veszprémi Vegyipari Egyetemen végzett, majd a Pittsburghi Egyetemen szerzett MBA diplomát. Angolul felsôfokon beszél.
DR. DOBÁK MIKLÓS (43) 1996 óta tagja a MOL Rt. Igazgatóságának a külföldi intézményi befektetôk javaslatára (2) (3) Okleveles közgazda, a közgazdaság-tudomány kandidátusa. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Vezetési és Szervezési Tanszékének tanszékvezetô egyetemi tanára. A Magyar Tudományos Akadémia Vezetési és Szervezéstudományi Bizottságának alelnöke. Külföldi ösztöndíjai: Kölni Egyetem (1983–84); Stanford University (1990); Harvard Business School – PMD (1992); Wharton Business School (1993).
CZIRJÁK LÁSZLÓ (39) Az Igazgatóság tagja 1999. február 24-tôl (1)(3) Amerikai állampolgár, 1991 és 1998 között a Bankers Trust International egyik ügyvezetô igazgatója és a Bankers Trust Rt. (magyar leányvállalat) elnöke, felelôsségébe tartozott a befektetési banki tevékenységek irányítása Kelet-Közép-Európa déli régiójában. 1991-ig a Bridgeford Group (Industrial Bank of Japan New York-i befektetési bankja) igazgatójaként dolgozott. Azelôtt a Goldman Sachs-nál és a Chemical Banknál dolgozott. Az Amerikai Kereskedelmi Kamara elnöke volt 1995 és 1996 között. Tagja a Fókusz Befektetési Minôsítô Rt. igazgatóságának. Elnöke a United Way Erôforrás Alapítványnak. Diplomái: Columbia Egyetem 1986 – MBA, 1982 – Ipari Mérnöki (BSc). Magyarul folyékonyan beszél.
HERNÁDI ZSOLT (38) Az Igazgatóság tagja 1999. február 24-tôl (1) (3) A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt. vezérigazgatója, igazgatósági tagja 1994 óta. 1990 és 1994 között számos pozíciót töltött be a Kereskedelmi Bank Rt.nél, köztük 1992 és 1994 között a bank vezérigazgató-helyettese. A Fundamenta Rt., a Nemzetközi Bankárképzô Rt. Felügyelô Bizottságának tagja, a Magyar Bankszövetség elnökségi tagja. Diplomáját 1986-ban a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerezte ipari tervezô-elemzô szakon. Tárgyalóképes német- és angolnyelv-tudással rendelkezik.
5 Az Igazgatóság 1999. február 24-ét követôen három bizottságot hozott létre – Pénzügyi és költségvetési bizottság (1), Társaságirányítási bizottság (2), Mûködési és javadalmazási bizottság (3) –, amelyek külsô független igazgatósági tagokból állnak. Az önéletrajzoknál számmal jelöltük a bizottsági tagságokat, és vastag számmal jeleztük az egyes bizottságok elnökeit.
DR. HORVÁTH GÁBOR (43) Az Igazgatóság tagja 1999. február 24-tôl (2) Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogtudományi Karán végzett. 1990 óta önálló ügyvédi irodát vezet. Fô tevékenysége a társasági jog, a vállalati pénzügyi jog és a vállalatszervezési jog. Tagja az OTP Bank Rt. és az EUROWIEN Rt. Felügyelô Bizottságának, a Ganz Híd-, Daru- és Acélszerkezet Rt. Igazgatóságának. Tárgyalási szintû angolnyelvtudással rendelkezik.
MÉHES SÁNDOR (52) Az Igazgatóság tagja 1999. február 24-tôl (1) (2) A Budalakk Konzorcium gazdasági tanácsadója 1997 óta. Korábban a Földmûvelésügyi Minisztérium Országos Mezôgazdasági Kereskedelmi Irodájának külkereskedelmi igazgatója, a Videlco GmbH külképviseleti vezetôje, a Z-Form német–magyar vegyes vállalat külkereskedelmi igazgatója, az Industrialexport Külkereskedelmi Vállalat fômérnöke. Diplomáját a Mûszaki Nehézipari Egyetemen szerezte számítástechnikai rendszerszervezô szakon 1972-ben, 1982-ben a Közgazdaságtudományi Egyetemen felsôfokú külkereskedelmi szakvizsgát tett. Tárgyalóképes angolnyelv-tudással rendelkezik.
SZITÓ JÁNOS (46) Az Igazgatóság tagja 1999. február 24-tôl A MOL Rt. Földgáz-kereskedelmi Üzletágának igazgatója 1994 óta. 1976-tól dolgozott az OKGT-nél, mint fúrómérnök, majd Irakban üzemvezetôként. Késôbb a társaság fejlesztô mérnöke, majd 1992-tôl a nemzetközi kutatástermelés vezetôje. A Gubkin Olaj- és Gázipari Egyetemen végzett olajmérnökként 1976-ban, majd felsôfokú külkereskedelmi képesítést szerzett a Külkereskedelmi Továbbképzô Központban. Felsôfokú angol- és orosznyelv-tudással rendelkezik.
DR. MACHER ÁKOS (45) Az Igazgatóság tagja 1999. február 24-tôl (1) (2) Közgazdász, diplomáját a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen szerezte 1978-ban tervezô-elemzô szakon. 1994-tôl az ÁPV Rt.-nél dolgozik különbözô beosztásokban, jelenleg a Kontrolling Ügyvezetô Igazgatóság ügyvezetô igazgatója. 1990 óta a privatizáció különbözô területein tevékenykedik, 1990-tôl az Állami Biztosítónál, majd a MATÁV Rt.-nél. Egyetemi doktori címet szerzett 1984-ben. Pályáját a Munkaügyi Minisztérium Munkaügyi Kutatóintézetében kezdte 1978-ban, majd egyetemen és kutatóintézetekben dolgozott. A közgazdaság-tudományok kandidátusa. Német és angol nyelvbôl középfokú nyelvvizsgával rendelkezik.
IAIN PATERSON (52) Az Igazgatóság tagja 1999. február 24-tôl (1) (2) Angol állampolgárságú, a Marlborough College-ban végzett. A Selwyn College (Cambridge)-ban a Természettudományok MA fokozatát, a Durham Egyetemen a geofizika MSc fokozatát, emellett a Harvard Business School PMD fokozatát szerezte meg. Az Enterprise Oil Plc.-ben különbözô vezetô pozíciókat töltött be 1984 és 1998 között. 1994-tôl 1998-ig a nemzetközi kutatásért és termelésért felelôs igazgató és igazgatósági tag, 1991 és 1994 között a nemzetközi kutatásokért és új befektetésekért felelôs igazgató és igazgatósági tag, 1984 és 1991 között a nemzetközi részleg igazgatója. 1970-tôl a British Petroleum Plc.-nél töltött be különbözô pozíciókat, mint az Európáért, Afrikáért, Közel-Keletért felelôs regionális vezetô, illetve mint a társaság stratégiai vezetôje.
6
Kiemelt adatok FÔBB PÉNZÜGYI ADATOK, IAS (MRD FT)
1997
1998
1998/97 %
Nettó árbevétel
637,0
634,2
-0,4
Korrigált nettó árbevétel
582,0
634,2
+9,0
50,0
72,4
+44,8
Üzleti eredmény Adózás elôtti eredmény
38,9
63,9
+64,3
Nettó eredmény
30,6
54,2
+77,1
Üzleti tevékenységbôl származó nettó készpénz
77,8
110,5
+42,0
Beruházások, befektetések
85,3
120,7
+41,5
314,0
555,0
+76,7
Saját tôkearányos nyereség (ROE), %
11,6
16,3
+40,5
Lekötött tôkére esô megtérülés (ROCE), %
12,1
15,1
+24,8
FÔBB MÛKÖDÉSI ADATOK
1997
1998
1998/97 %
60,9
61,3
+0,7
– földgáz (millió hordó kôolaj-egyenértékes)
232,5
214,7
-7,7
Szénhidrogének összesen (millió hordó kôolaj-egyenértékes)
293,4
276,0
-5,9
– kôolaj (ezer hordó/nap)
33,0
33,5
+1,5
– földgáz (ezer hordó kôolaj-egyenértékes/nap)
58,2
55,1
-5,3
Szénhidrogének összesen (ezer hordó kôolaj-egyenértékes/nap)
91,2
88,6
-2,9
11 816
11 909
+0,8
304
306
+0,7
5 359
5 528
+3,2
Egy részvényre jutó eredmény (Ft)
Nettó bizonyított készletek – kôolaj (millió hordó)
Napi átlagos nettó termelés
Földgáz-értékesítés (millió m3) PB-értékesítés (kt)
Kôolajtermék-értékesítés – belföldi értékesítés (kt) – exportértékesítés (kt)
1 794
1 805
+0,6
Összesen (kt)
7 153
7 333
+2,5
347
363
+4,6
28
50
+78,6
375
413
+10,1
Töltôállomások száma – Magyarország – régió Összesen
A MOL Csoport nettó eredménye a nemzetközi
Az eredmény javulásának hatására valamennyi lénye-
számviteli szabályok szerint 54,2 milliárd forintot,
gesebb, a cég pénzügyi teljesítményét mérô mutató
a speciális tételek elôtt 50 milliárd forintot ért el,
a várakozásnál jobban növekedett, a ROE és a ROCE
ami újabb rekord szintû jövedelmezôséget jelentett.
mutatók nemzetközi összehasonlításban is verseny-
Az üzleti eredmény a hatékonyság további javulása
képes szintet értek el.
és az összességében kedvezôbb mûködési környezet együttes hatásaként 1997-hez képest közel másfélszeresére, 72,4 milliárd forintra növekedett.
7
Fejlesztési programjainkra az év során 120,7 milliárd
A MOL részvények árfolyama az év folyamán a Bu-
forintot fordítottunk, 41,5 százalékkal többet az 1997.
dapesti Értéktôzsde részvényindexének alakulásával el-
évi ráfordításokhoz képest, tükrözve a növekedést szol-
lentétben tovább erôsödött, és az év végén 5920 forint
gáló beruházások nagyobb szerepét. Kulcsfontosságú
volt (a GDR-ok ára az év végén 28 USD körül állt). Ez
beruházási programjaink a MOL-töltôállomáshálózatok
forintban több mint ötszörös, dollárban mintegy három
fejlesztése, finomítói eszközeink további korszerûsítése,
és félszeres emelkedést mutat az 1995. novemberi tôzs-
hazai és nemzetközi szénhidrogén-kutatási portfoliónk
dei bevezetéshez képest. Az év márciusában lebonyolí-
építése, földgázvezeték- és tárolórendszerünk bôvítése
tott újabb privatizációs tranzakciókkal a társaság meg-
és környezetvédelmi fejlesztések voltak. Az év során
határozó többségben magántulajdonba került. Az ÁPV
több, az alaptevékenységen kívül esô üzletrészünket
Rt.-n keresztül birtokolt állami részesedés a jelenleg
értékesítettük.
törvényben elôírt legalább 25 százalék + 1 szavazatnyi részesedésre csökkent.
Beruházások üzletcsoportonként Mrd Ft
Mrd Ft
Mrd Ft
700
120
100
600
100
80
80
60
60
40
40
20
500 400 300 200 100
20
0
0 94
95
96
97
98
0 94
Korrigált nettó árbevétel
95
96
97
98
-20
94
95
96
97
98
Feldolgozás és kereskedelem
Mûködési cash flow
Kutatás-termelés
Exportbevétel
Központ és egyéb Konszolidációs és IAS korrekciók
Mrd Ft %
Mrd Ft
60
16
700
50
14
600
12
40
500
10
30
8
400
20
6
300
4
200
10
2
0
100
0
0
-2 94
95
96
97
98
94
95
96
97
98
Nettó eredmény
ROCE (lekötött tôkearányos megtérülés)
Speciális tételek
ROE (saját tôkearányos megtérülés)
94
95
96
97
98
MOL Rt. tôzsdei kapitalizációja
A
8
összefoglalója Kiugró pénzügyi teljesítményjavulás Megtiszteltetés számomra, hogy a társaság vezetésének nevében újabb üzleti és pénzügyi sikerekrôl számolhatok be a tavalyi évet értékelve. A kôolaj- és kôolajtermékárak tartós és erôs csökkenése, és az árbevétel-növekedés ebbôl következô lassulása ellenére IAS szerinti üzleti eredményünk csaknem 45 százalékkal nôtt, míg a nettó eredmény 77 százalékkal, 54,2 milliárd forintra emelkedett. A nettó eredménynövekedésre kedvezôen hatott az egyes társasági részesedések értékesítésén elért árfolyamnyereség is. A speciális tételek egyenlegének levonása utáni 50 milliárdos nettó eredmény mintegy 16 százalékos saját tôkearányos megtérülésnek (ROE) felel meg. Ez az érték nemcsak a korábban 1998-ra kitûzött legalább 10 százalékos megtérülési célunkat, hanem az új, 2000. évre kitûzött legalább 15 százalékos eredménymutatónkat is felülmúlja, annak köszönhetôen, hogy az iparági környezet összességében a vártnál kedvezôbben alakult, és hatékonyságjavító intézkedéseink is korábban és nagyobb mértékben járultak hozzá az eredményhez. Fô termékeink iránt a belföldi kereslet erôsödött az év során, miközben a korábban veszteséges gázüzlet eredménye
Mándoki Zoltán vezérigazgató
jelentôsen növekedett, és hosszú évek után elôször nyereséggel zárta az évet. Céljainknak megfelelôen a nettó hitel/(nettó hitel+saját tôke) arány 30 százalékra emelkedett az év végén, a beruházási programok külsô finanszírozási igénye miatt. Ez az eladósodottsági szint, amellett, hogy hozzájárul a társasági átlagos tôkeköltség csökkentéséhez, további teret enged újabb külsô források bevonásához és kellô pénzügyi rugalmasságot nyújt a csoportnak, amelynek fenntartása igen fontos a jelenlegi változékony piaci körülmények között. A sikeres 1998-as év után komoly kihívás lesz megismételni és felülmúlni az elmúlt év erôs eredményét, tekintettel a továbbra is szigorú iparági környezetre. Ezért szükséges a csoportszintû pénzügyi kontroll erôsítése, a költséghatékonyság javítása, miközben meg kívánjuk teremteni a hosszútávú, fenntartható növekedés feltételeit a régióban és Magyarországon egyaránt, tapasztalatainkra és tôkeerônkre építve.
Mérséklôdô hazai termelés és növekvô nemzetközi aktivitás A hazai termelô mezôk érettsége és az ebbôl fakadó készletcsökkenés miatt Magyarországon fô törekvésünk a már feltárt termelô mezôk optimális költségszinten történô termelése. Belföldi kutatásaink során nagyobb hangsúlyt fektetünk a még meg nem kutatott, de jelentôs potenciállal rendelkezô területekre. Tovább folytatjuk külföldi kutatási portfoliónk építését, és újabb kutatási területek megszerzésével 1998 végén már 8 országban voltunk jelen. Tekintettel arra, hogy célunk egy 20–25
Nemzetközi kutatási programunkkal már 8 országban vagyunk jelen
elemû kutatási portfolió kiépítése, az elsôdleges célterületeken túlmenôen (Észak-Afrika, KözelKelet, Délkelet-Európa és a FÁK országai) korlátozott mértékben más régiókra is kiterjesztjük tevékenységünket, így Pakisztánban is rendelkezünk két projekttel. Fontos eseménye volt a tavalyi évnek, hogy Tunéziában megindult elsô külföldi kôolaj-termelési programunk. Ugyancsak Tunéziában újabb kutatási sikert értünk el, ahol a próbatermelés is megkezdôdött. Hazai és a tunéziai
Albánia
találataink hatására az 1998. évi összes nettó termelés 60 százalékát pótoltuk vissza, amely tovább
Görögország
javítandó, de az elmúlt évekkel összevetésben jelentôs elôrelépést jelent. Célunk, hogy 2001. év
Szíria
Tunézia
végére megállítsuk a készletek csökkenését, majd azt követôen fokozatosan növeljük azokat, nagyobb Pakisztán Katar
Egyiptom
részben külföldi projektekbôl és kisebb mértékben a hazai találatokból. Tekintettel a továbbra is alacsony kôolaj- és földgázárakra, a hazai és nemzetközi kutatási és termelésbe állítási projektjeinknél elsôsorban a nagyobb attraktivitású, jobb költségprofillal rendelkezô lehetôségekre koncentrálunk.
Jemen
9
A földgázüzlet nyereségessé vált, miközben megvalósítottuk üzleti céljainkat Az elmúlt évek jelentôs veszteségei után a gázüzlet az elmúlt évben összességében nyereségessé vált. Ez a régóta várt javulás elsôsorban a kôolaj- és kôolajtermékárak csökkenése által kiváltott földgáz importár mérséklôdésének, és kisebb részben a gázárszabályozás és a vonatkozó vámszabályok kedvezô alakulásának volt köszönhetô. 1998-ban az érvényes földgázár-szabályozás alapján meghatározott gázüzlet becsült, adózás elôtti nyeresége 14,9 milliárd forint volt, míg 1997-ben a gázüzlet még 8,7 milliárd forint adózás elôtti veszteséget mutatott. Ez az eredmény egy, összes költségét figyelembe véve még mindig veszteséges gázkereskedelmi tevékenységbôl és a növekvô nyereségességû hazai gáztermelés együttesébôl adódott. A földgázüzlet javuló eredményei az év során jelentkezô negatív hatásokat (csökkenô termelési szintek, illetve a hazai termelés nyereségességét csökkentô
Már a hazai PB-gáz kiskereskedelembe is bekapcsolódtunk
alacsonyabb kôolaj-, gazolin- és PB világpiaci árak) nemcsak ellensúlyozták, de lehetôvé tették az üzletcsoport üzleti eredményének erôs növekedését is. 1999-re nagy várakozással tekintünk, mivel a piaci körülmények kitûnô lehetôséget kínálnak arra, hogy a szabályozó a piaci folyamatokat automatikusan tükrözni képes, a cég számára az importon is tartósan pozitív árrést biztosító új árformulát alkosson meg. 1998-ban jelentôs kisebbségi részesedést szereztünk három hazai regionális gázszolgáltató társaságban, illetve növeltük a bennük meglévô részesedésünket. Ezzel célunk kiskereskedelmi gázpiaci pozíciónk erôsítése. Ezzel párhuzamosan a kisebb gázszolgáltatók és gáz infrastruktúra társaságok konszolidációja is megkezdôdött. Más, a hazai földgázár-szabályozás alá nem esô területen is elôre léptünk, így megújítottuk tranzitszerzôdésünket a szerb és bosnyák partnerekkel, illetve eladtuk a PB Gáz Szerviz Kft.-ben lévô kisebbségi részesedésünket, lehetôvé téve közvetlen bekapcsolódásunkat a hazai PB-gáz kiskereskedelembe.
Gyors keresletnövekedés és továbbra is vezetô pozíció a magyar kôolajtermék-piacon Feldolgozási és kereskedelmi tevékenységünk eredményét egyaránt javították a magasabb árrésû termékek iránti gyorsan növekvô hazai kereslet, a kôolajárak csökkenését követô alacsonyabb kôolajbeszerzési árak, és a feldolgozás és logisztikai költséghatékonyság-javítás eredményei, miközben árréseinket meg tudtuk tartani. A hazai gazdaság további lendületes növekedésének eredményeként kôolajtermék-értékesítésünk összességében 3 százalékkal nôtt, de az értékesebb kulcstermékek esetében; így a gáz- és tüzelôolajok, valamint a motorbenzinek esetében a belföldi nagykereskedelmi értékesítés ennél jóval dinamikusabban, 6, illetve 5 százalékkal növekedett, miközben a kiskereskedelmi eladások 8 százalékkal bôvültek. Sikeresen ôriztük meg 80 százalék fölötti nagykereskedelmi piaci részesedésünket, összesített kiskereskedelmi részesedésünk 40 százalék fölé emelkedett. Vezetô piaci szerepünk fenntartásához hozzájárult a rugalmas árképzési rendszer hatékony alkalmazása, a magas termékminôség, a vevôknek nyújtott szolgáltatások színvonalának javítása és kiskereskedelmi fejlesztéseink révén erôsödô vevôlojalitás. A jövôben is kiemelten fontosnak tartjuk, hogy megfeleljünk a szigorodó környezetvédelmi és termékminôségi elôírásoknak, amely a hazai és külföldi piacokon is javítja versenyképességünket más szállítókkal szemben.
Hazai kiskereskedelmi értékesítésünk 8 százalékkal növekedett 1998-ban
10
Kiskereskedelmi terjeszkedésünk felgyorsult Magyarországon és a régióban 1998-ban folytattuk töltôállomás-hálózatunk fejlesztését és modernizálását. Ennek révén az év végén 413 töltôállomással rendelkeztünk, magyarországi töltôállomásaink száma elérte a 363-t, és már 50 töltôállomásunk mûködött a régióban. Szlovénia és Horvátország mint új célpiacok kerültek a térképünkre. Szándékaink szerint 2001-re mintegy 100–150 értékesítési hellyel fogunk rendelkezni határainkon kívül, míg belföldön 400-at meghaladó töltôállomást tervezünk üzemeltetni ugyanezen idôpontban. Hazai kiskereskedelmi forgalmunk növelése és vásárlói körünk szélesítése érdekében kibocsátott MOL törzsvásárlói kártyánk igen sikeresnek bizonyult. Megnyitottuk elsô szlovéniai töltôállomásunkat
Hatékonyabb mûködés Finomítói rendszerünk korszerûsítésére indított korábbi programjainkat folytattuk: egyrészt továbbvittük a komplex finomítói irányítási rendszer kiépítését, másrészt a terveknek megfelelôen jelentôs elôrelépést értünk el a maradékfeldolgozási program megvalósításában. Kiterjesztettük korábbi, sikeres hatékonyságjavítási programjainkat új üzleti területekre is. Ennek eredménye várhatóan 1999–2000-ben lesz látható. Az 1997. év során létrehozott társasági és funkcionális szolgáltatások rendszere 1998-ban már fel tudta mutatni az elsô eredményeket a hatékonyság javításában. Az átszervezés eredményeként a döntési szintek száma csökkent, sok párhuzamosságot megszüntettünk, a szervezet reakcióideje lerövidült. Mûködési költségeink egyértelmûen azonosíthatók lettek, így nincs akadálya a belsô hatékonysági tartalékok további feltárásának. A 2000. év dátumváltásával kapcsolatos lehetséges problémáink kezelésére az év elején kiemelt fontosságú projektet indítottunk.
Stratégiánk továbbvitele, az értékalapú irányítás elôtérbe kerülése Legfontosabb célunk a részvényesi érték további növelése, tulajdonosaink számára az összehasonlítható cégekkel versenyképes megtérülés és részvényesi hozam biztosítása. Hatékonyságjavító intézkedéseink folytatásával, a komplex és szigorú beruházási kritériumok következetes alkalmazásával, és az egyes, eredményességet meghatározó tényezôk finomhangolásával igyekszünk a jövôben is 1998-ban folytattuk a komplex finomítói irányítási rendszer kiépítését
eredményesen gazdálkodni és vonzó eredményeket felmutatni befektetôink számára. Stratégiánk súlyponti kérdései alapjaiban változatlanok, viszont célunk a korábbi, expanzív növekedés szelektív folytatása mellett erôsíteni a részletekre jobban odafigyelô értékközpontú, minôségi szemléletet. Növekedésünk kulcselemei a további megújulásra tett erôfeszítések, leányvállalataink erôteljesebb integrációja, világos regionális terjeszkedési stratégiánk és a növekedési lehetôségek megragadása új, de tevékenységünkhöz szorosan kapcsolódó üzletekben.
Mándoki Zoltán vezérigazgató
11
ÜZLETI TERÜLETEK
SIKERTÉNYEZÔK
STRATÉGIAI KIHÍVÁSOK
• Széles körû geológiai tapasztalatok
• Csökkenô hazai szénhidrogénkészletek
Kutatás-termelés Magyarországi kôolaj-, földgázkutatás és -termelés. Megkezdtük ugyanezen
és szaktudás
tevékenységeket a Földközi-tenger
• Képzett és fejlôdés iránt nyitott szakemberek
medencéjében és a Közel-Keleten.
• Kipróbált geológiai modellek a Kárpátmedencére • Kiépített termelési infrastuktúra Magyarországon • Versenyképes költségszerkezet • Meghatározó nemzeti olajvállalati szerep
• A kutatási tevékenység átlagot meghaladó profittermelô lehetôségeinek kihasználása • Költségszintek reálszinten történô tartása • Nemzetközi kutatás-termelésben együttmûködés nemzetközi cégekkel • Új, még nem kutatott hazai területek felvétele kutatási célterületnek • Sikeres nemzetközi portfolióépítés
• Nemzetközi cégekkel való együttmûködés
Földgázüzlet Földgáz beszerzése, szállítása, tárolása,
• A gázigények növekedését figyelembe vevô
nagy- és kiskereskedelme. Megkezdôdött
hosszú távú beszerzési szerzôdések
a fogyasztók közvetlen kiszolgálása befek-
• Földgázszállító és gáztároló rendszer
tetéseken keresztül a gázszolgáltatásban is. Földgáztranzitálás és bértárolás.
birtoklása és üzemeltetése
• A növekvô hazai igények megfelelô szintû ellátása • Versenyképesség biztosítása az EU integrációs piacnyitás esetén is
• Érdemi részesedés a gázszolgáltatói szektorban • Tranzit és bértárolási tevékenységek • Versenyképes földgáztermelési, -szállítási és -tárolási költségek • A piac jelentôs részét lefedô, hosszú távú értékesítési szerzôdések
súlyának növelése • Gázüzlet kiterjesztése a szomszédos országokban • Energia-gáz integráció
Finomítás Kôolajimport és trading, finomítói termékek elôállítása, szállítása, tárolása és elosztása Magyarországon és a régióban.
• A régió egyik legnagyobb komplexitású gyártókapacitása, jó regionális elhelyezkedés • Magas termékminôség • Javuló költséghatékonyság • Jó logisztikai és kapacitásbeli adottságok támogatják a regionális növekedést
• Költséghatékonyság további javítása • Megfelelés a szigorodó EU minôségi elôírásoknak • A MOL arculatának összekapcsolása a jó minôséggel • Regionális növekedési lehetôségek kihasználása • Értéket növelô partnerkapcsolatok kialakítása a régióban
Kereskedelem Motorikus üzemanyagok, vegyipari alap-
• Széles és versenyképes áru- és minôségi kínálat • Fogyasztóink és partnereink igényei és
anyagok és szekunder termékek kenô- és
• Erôs fogyasztói kapcsolatok
adalékanyagok, bitumen, erômûvi fûtô- és
• Ismert és elfogadott márkanév
tüzelôolaj kis- és nagykereskedelmi
• Országos lefedettségû hálózat
értékesítése
• Kiváló minôségû, folyamatos ellátás
• Downstream integritás növelése
• Növekvô regionális és hazai piacok
• Shop-termékek súlyának növelése
elvárásai iránti megkülönböztetett figyelem • Stabil és növekvô piacokra való betörés a régióban
• Szinergikus lehetôségek a fûtôanyag-ellátásban • A MOL márka regionális erôsítése • Rugalmas ár, versenyképes árpolitika
12
A MOL Rt. MÁNDOKI ZOLTÁN (45) Vezérigazgató Mándoki úr életrajzát az igazgatósági tagok között adjuk meg.
DR. MAGYARI DÁNIEL (50)
CSEH BÉLA (51) Feldolgozási és kereskedelmi vezérigazgató-helyettes Okleveles gépészmérnök, hegesztômérnök, a Budapesti Mûszaki Egyetemen végzett. 1972 óta különbözô tisztségeket töltött be a MOL Rt. jogelôdjénél, 1992-tôl marketing- és kereskedelmi igazgató, 1995-tôl töltôállomásüzletágigazgató. 1996 óta a Feldolgozási és Kereskedelemi Üzletcsoport vezérigazgatóhelyettese. 1997-tôl 1999. február 24-ig tagja volt a MOL Rt. Igazgatóságának.
DR. DANKNÉ SZENTGYÖRGYI VERONIKA (56) Pénzügyi vezérigazgató-helyettes Okleveles közgazda, 1967-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen végzett. 1984-tôl 1991-ig az OKGT közgazdasági fôosztályának vezetôje, ezt megelôzôen ugyanezen a fôosztályon töltött be különbözô tisztségeket. 1992-tôl a MOL Rt. pénzügyi vezérigazgató-helyettese.
Kutatás-termelési vezérigazgató-helyettes Okleveles bányamérnök, euromérnök, a Nehézipari Mûszaki Egyetemen végzett. 1978-tól a gellénházai bányászati üzem fômérnöke volt, 1992 és 1994 között a hajdúszoboszlói bányászati üzem igazgatója. 1995-ben a Kutatási és Termelési Üzletcsoport vezérigazgató-helyettesévé nevezték ki. 1997-tôl 1999. február 24-ig tagja volt a MOL Rt. Igazgatóságának.
DR. GULYÁS TIBOR (46) Stratégia és kontrolling vezérigazgató-helyettes Okleveles mérnök-közgazdász, a Veszprémi Vegyipari Egyetemen és a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen végzett. 1976-tól az OKGT-nél töltött be különbözô tisztségeket, 1992-tôl a Kutatási és Termelési Üzletcsoportnál osztályvezetô, fôosztályvezetô, majd 1994-tôl koordinációs igazgató, 1995-tôl stratégiai tervezési igazgató. 1996 óta vezérigazgató-helyettes, a stratégiai és üzleti tervezésért felelôs.
13 A MOL Rt. felsôvezetése a vezérigazgatóból és a társaság fô tevékenységeiért felelôs vezérigazgatóhelyettesekbôl és igazgatókból áll.
KUGLER FLÓRIÁN (51) Humánpolitikai vezérigazgató-helyettes Vegyipari gépész üzemmérnök, munkaügyi és személyzeti szakközgazda, a Pollack Mihály Mûszaki Fôiskolán és a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen végzett. 1992-tôl a Kutatástermelési Ágazat személyügyi igazgatója volt, elôtte 1980-tól a MOL Rt. jogelôd szervezetében különbözô humán területek vezetôjeként tevékenykedett. 1995-tôl a MOL Rt. humánpolitikai vezérigazgató-helyettese.
ÁLDOTT ZOLTÁN (30) Tôkepiaci igazgató Okleveles közgazda, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem külgazdasági szakán végzett. 1990 és 1991 között a Creditum Pénzügyi Tanácsadó Kft. munkatársa, majd 1992-tôl az Eurocorp Nemzetközi Pénzügyi Rt. fômunkatársa, majd ügyvezetô igazgatója. 1995 óta a MOL Rt.-nél a Tôkepiaci Mûveletek Igazgatóság igazgatója és felelôs a privatizációs és befektetôi kapcsolattartási tevékenységért.
DR. OROSZ BALÁZS (48) Vezetô jogtanácsos Ügyvéd-jogtanácsos, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán végzett. 1976 óta az IBUSZ Rt.-nél dolgozott jogtanácsosként, majd vezérigazgató-helyettesi beosztásban tagja volt az IBUSZ Rt. Igazgatóságának. 1992-tôl 1994-ig a Danube Travel Ltd. ügyvezetô igazgatója, majd az IBUSZ Utazási Irodák Kft. franchise igazgatójává nevezték ki. 1996 februárjától az INKA Holding Rt. vezérigazgatója, ugyanezen év novemberétôl a MOL Rt. vezetô jogtanácsosa.
LÉKAI GUSZTÁV (54) Szolgáltatási vezérigazgató-helyettes Gázipari mérnök, közgazda, a Nehézipari Mûszaki Egyetemen és a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen végzett. 1975-tôl a hajdúszoboszlói üzem igazgatója, 1986 és 1990 között a TIGÁZ vezérigazgatója, majd különbözô pozíciókat töltött be szénhidrogén-kutatással és -termeléssel foglalkozó társaságoknál. 1994-tôl 1995-ig a Hazai Termelési és Tárolási Üzletág igazgatója, 1996 óta a vállalati szolgáltatásokért felelôs vezérigazgató-helyettes.
KAZAL JÁNOS (55) Kommunikációs igazgató Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végzett. 1968-tól a Tankönyvkiadó Vállalatnál reklám-propaganda szerkesztô, 1970-tôl a Magyar Televízió és a Magyar Rádió több szerkesztôségén dolgozott különbözô funkciókban, 1992-tôl a Publico PR Ügynökség szaktanácsadója. 1994-tôl a Napi Gazdaság lapigazgatója és a TV Híradó felelôs szerkesztôje. 1995-tôl a MOL Rt. PR igazgatója, majd 1997-tôl a társaság kommunikációs igazgatója.
Kutatás-
14
A MOL Rt. Kutatási és Termelési Üzletcsoportja
Üzleti eredmény és kôolajár Mrd Ft
nemzetközi színtéren, új koncessziókat szereztünk, és
USD/hordó
kôolaj- és földgázkutatással, -termeléssel, földgáz-
elsô termelési projektünk is megkezdôdött.
importtal, -tárolással, kis- és nagykereskedelemmel,
Folytattuk a gázüzleti vertikum kiépítését és energeti-
20
kôolaj- és földgázszállítással, kôolaj- és földgáz-
kai irányú diverzifikációs törekvéseinket, hogy a ma-
15
tranzitálással, valamint cseppfolyós gáztermékek,
gyar gázpiacon jelenlegi meghatározó szerepünket
10
köztük PB-gáz elôállításával és kereskedelmével
hosszabb távra is megalapozzuk. Ennek keretében nö-
10
5
foglalkozik. Leányvállalatai révén pedig jelen van
veltük részesedésünket a kiskereskedelemben, folytat-
0
0
a fúrási és geofizikai szolgáltatások terén is.
tuk tárolófejlesztési programunkat, és ezen kezdemé-
60
25
50 40 30 20
nyezések mellett több erômûvi projektben is részesedést
-10 94
95
96
97
98
Az üzletcsoport jövedelmezôsége 1998-ban a több mint
szereztünk.
35 százalékkal alacsonyabb világpiaci kôolajárak elleUpstream üzleti eredmény Brent dated kôolajár
nére tovább javult: az IAS szerinti üzleti eredmény
Szénhidrogén-kutatás és -termelés
68 százalékkal növekedve elérte az 54,6 milliárd forintot, miközben a nettó árbevétel 16,5 százalékkal,
Eszközarányos megtérülés %
Az elmúlt évben bruttó kôolajtermelésünk mintegy
282,0 milliárd forintra nôtt. A földgázüzlet javuló
1,3 millió tonnát ért el, 8 százalékkal mérséklôdve,
eredménypozíciója az év során jelentkezô negatív
miközben nettó száraz földgáztermelésünk megközelí-
hatásokat – alacsonyabb termelési volumen a tárolói
tette a 3,9 milliárd m3-t, ez 11 százalékkal kevesebb
készletezés terheinek növekedése, illetve a hazai ter-
az 1997. évi szintnél. A jelentôs termeléscsökkenés
35%
melés nyereségességét csökkentô alacsonyabb kôolaj-,
ellenére sikerült reálértéken stabilan tartani termelési
30%
gazolin- és PB világpiaci árak – nemcsak ellensúlyoz-
költségeinket.
25%
ta, hanem lehetôvé tette az üzleti eredmény erôs
20%
A közelmúltban felfedezett hazai kôolaj- és földgáz-
15%
növekedését is.
mezôk termelésbe állítása folyamatosan zajlik: az Öttö-
10%
1998-ban társaságunk 11,9 milliárd m3 földgázt érté-
mös-Kelet mezôbôl 1998-ban már elértük a tervezett 50
kesített, ez 1 százalékkal haladta meg az elôzô évben
ezer tonna éves csúcstermelést, ugyanezen évben pedig
értékesített mennyiséget. A fogyasztói kör növekedé-
közel 80 ezer tonna kôolajat termeltünk ki Sávoly-Dél
sébôl adódó keresletbôvülést ellensúlyozta az év eleji
és Dél-Kelet mezôkbôl. Befejezôdött a Budafa-Oltárc,
igen enyhe idôjárás hatása. A fogyasztás és a források
Kiskunhalas-Dél, Endrôd-Észak földgázmezôk fejleszté-
közötti egyensúlyt az importszerzôdésekben szereplô
se, az elmúlt évben ezen új mezôkbôl 60 millió m3 gázt
gázmennyiség minimális szinten történô átvételével,
termeltünk ki, várható évi csúcstermelésük 1999-tôl meg-
a hazai termelés erôs visszafogásával és jelentôs
közelíti a 170 millió m3-t. Folytatódott a Bajánsenye–Ôri-
készletek tárolóban tartásával sikerült biztosítanunk.
szentpéter és Karcag–Bucsa földgázmezôk fejlesztése:
Kôolajtermelésünk a várakozásoknak megfelelôen
ezen mezôkben 1999-ben indul a termelés 90 millió m3/év
mérséklôdött. A hazai készletek és a termelés csök-
ütemmel, a csúcstermelés várhatóan 2001-ben éri el
kenése elsôsorban külföldi kutatási és mezôfejlesztési
a 150 millió m3/év értéket. A termelés visszaesésének
projektekkel, valamint készletvásárlással ellen-
mérséklése érdekében – az új elôfordulások termelésbe
súlyozható. Így tovább fokoztuk aktivitásunkat a
állításán kívül – korszerû, hatékony új technológiát
5% 0% -5% -10% 94
95
96
97
98
Üzleti eredmény/tárgyi eszközök
KUTATÁSI ÉS TERMELÉSI ÜZLETCSOPORT KIEMELT EREDMÉNYEI IAS (MRD FT) 1997
1998
Változás, % 1998/97
Nettó árbevétel
242,1
282,0
+16,5
Üzleti eredmény
32,5
54,6
+68,0
Értékcsökkenés
22,1
20,7
-6,3
Tárgyi eszközök
161,6
180,8
+11,9
35,8
46,5
+29,9
Beruházások
15
alkalmazunk. Jelenleg hét mezôben folytatunk fokozott
négy albániai és egy újabb jemeni, míg az év utolsó
olajkinyerési eljárást (EOR), ezek együttesen a termelés
szakaszában egy pakisztáni kutatási blokkal.
mintegy 17 százalékát adják, és közel 220 ezer tonnát
Nettó kôolajtermelés (kondenzátummal) Kt
A külföldi területeken folytatott kutatófúrások közül
tesznek ki. Tovább folytatjuk ezen eljárások más mezôk-
a tunéziai sikeresnek bizonyult, az elsô készletbecslések
re történô kiterjesztésének elôkészítését, hogy kedvezô
szerint 2,5 millió tonna kôolaj-egyenértékest (mintegy
gazdasági feltételek esetén a technológia bevezetését
19 millió hordó kôolaj-egyenértékest) elérô bizonyított
gyorsan meg tudjuk kezdeni. Vízszintes kutak alkalmazá-
nettó készletet mutat. Katari fúrásaink közül az elsô
sával folytatjuk a kôolajtermelés intenzifikálását elsôsorban
kettô sikertelennek bizonyult, míg az 1998 végén meg-
az algyôi mezôben, ahol az eddig létesített 30 vízszintes
kezdett elsô egyiptomi kutatófúrás magas kúthozamú
kút az olajtermelés mintegy 16 százalékát adja.
földgáztalálatot eredményezett. A korábbi találatokon
Társaságunk Magyarországon 1998. december 31-én
2000 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 94
95
96
97
98
alapuló tunéziai mezôfejlesztés eredményeképpen de-
37 kutatási blokkon, összesen 22 671 km2 területen ren-
cember elején megindulhatott a Sabria mezô termelése,
delkezett kutatási joggal, ami majdnem másfélszerese
ami igen fontos mérföldkô
az 1997. év végén meglévô kutatási területnek. Magyaror-
a társaság életében, lévén ez
szágon intenzívebb kutatást tervezünk azokon a terüle-
az elsô külföldi termelési
teken, ahol a korábbi években sikerrel jártunk. Várako-
koncessziónk. A kitermelésre
zásaink szerint ezeken a területeken ez jó eséllyel és
a MOL 30 éves koncessziót kapott
kedvezô költségekkel folytatható. A hazai kutatás jövôje
a tunéziai államtól. A tunéziai
szempontjából kiemelt jelentôségû, hogy 1999-tôl meg-
állami olajtársaságnak (ETAP)
kezdôdhet a kevéssé vagy eddig gyakorlatilag nem ku-
legfeljebb 55 százalék erejéig
tatott, geológiai szempontból alig ismert területek kutatá-
opciója van beszállni a projekt-
sa. A csökkenô szénhidrogénkészletek pótlása, valamint
be, ebben az esetben az eddig
készleteink versenyképes költségszinten történô növelé-
felmerült kutatási és termelésbe
se érdekében társaságunk 1995 óta egyre nagyobb
állítási költségek arányos részeit
hangsúlyt fektet egy értékes nemzetközi kutatás-terme-
köteles visszatéríteni. Céljainknak
lési portfolió kialakítására. Az elmúlt évben jóval na-
és értékelési szempontjainknak
gyobb összeget fordítottunk kutatási projektekre, melye-
megfelelô projektek esetén akvi-
ken belül egyre nagyobb súlyt képviseltek a külföldi
zíció útján növeljük a kitermelhetô
projektek. Az elmúlt évben tovább bôvítettük külföldi
szénhidrogénkészleteinket.
Tunéziában megkezdôdött elsô nemzetközi kôolaj-termelési programunk
portfoliónkat az év elején egy egyiptomi, az év közepén
A MOL Rt. külföldi kutatás-termelési portfoliója 1998 végén ORSZÁG
BLOKK
PARTNEREK
Jemen
48, 49
MOL
100
Szíria
Palmyra East
MOL
100
Katar
1NW
*Chevron, MOL
Tunézia
Kebili, Sabria mezô
MOL
(mezôfejlesztés és termelés) Görögország
Ioannina és Peleponnesos
*Enterprise Oil, MOL, ARCO,
MOL RÉSZESEDÉS, %
40 100
1., 4. és 5.
*OMV, MOL, Enterprise Oil,
350 300 250
20
200 150
15
100 50
Clyde Albánia
Velca
*Premier Oil, MOL, Albpetrol
35
Egyiptom
North Idku
*RWE-DEA, MOL, ARCO
20
Pakisztán
Khanpur
*OMV, MOL
20
* operátor
400
(ETAP opció 55%-ig)
Hellenic Petroleum Albánia
Nettó bizonyított készletek millió boe
0 94
95 Kôolaj Földgáz
96
97
98
16
A sikeres kutatási tevékenység szempontjából kulcs-
Nettó száraz földgáztermelés millió m3
5000 4500 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0
melyek szervesen illeszkednek a szállítási útvonal
fontosságú, hogy lépést tartsunk az iparág technológiai
és forrásdiverzifikáció stratégiájába. Meglévô hosszú tá-
és módszertani fejlôdésével. Ennek irányában a társaság
vú szerzôdéseink mellett – mint amilyen a Panrusgazzal
elkötelezett és megvalósítására biztosítja a szükséges forrá-
kötött, 2015-ig szóló megállapodás, összesen 194 mil-
sokat: folyamatosan zajlik a MOL Csoportba tartozó szer-
liárd m3 földgáz szállításáról – újabb hosszú távú, 2010-ig
vizcégek technológiai fejlesztése, kutatóink szakmai to-
tartó földgázvásárlási szerzôdést kötöttünk az O&G
vábbképzése. A hazai szénhidrogén-kutatásban érdekelt
és az EUROBRIDGE cégekkel. 1998-ban a HAG veze-
külföldi partnerekkel is együttmûködésre törekszünk.
téken 2,5 milliárd m3 földgáz érkezett, melybôl 1,0 milliárd m3 származott nyugati szállításból.
94
95
96
97
98
Földgáz-kereskedelem, energetika és PB-értékesítés
A fogyasztói igények szezonalitásának kiegyenlítését biztosító föld alatti gáztárolók rendszere kulcsfontosságú a fogyasztók ellátása miatt. A csökkenô hazai gázterme-
Társaságunk földgázstratégiájának alapja az ellátás
Földgáz-értékesítés források szerint millió m3
10 000 8 000
lés mellett a fogyasztás további növekedése várható
biztonságának garantálása mellett a jelenlegi hazai ve-
a következô években, ami növekvô szezonális terhelést
zetô piaci pozíció hosszú távon való megtartása. Ennek
jelent. Az egyre magasabb csúcsigények ellátása érde-
lényeges eleme, hogy az EU csatlakozással járó piac-
kében a meglévôk szinten tartása mellett új tárolói kapa-
szabályozó direktívák átvételét követôen kialakuló, ver-
citásokat létesítünk: 1998-ban folytattuk a Zsana projekt
senyhelyzetet teremtô, liberalizált piacon is eredménye-
II. fázisát, amellyel együtt az év végén a tárolókapacitás
sen mûködjön. Az EU gázdirektíva elfogadása elôre vetíti
mintegy 3,3 milliárd m3-t ért el, határidô elôtt megfelel-
a gázüzlet mûködésének jövôbeni modelljét; erre felké-
ve ezzel a szabályozási elôírásoknak, miközben a hajdú-
6 000
szülve a közszolgáltatás és a versenyszféra kihívásainak
szoboszlói tároló rekonstrukciója folyik. 1998-ban 400
4 000
egyszerre kell megfelelni és teendôinket összehangolni.
millió m3 gáz ukrajnai, határ közeli bértárolásáról írtunk
Törekszünk költségeink csökkentésére, szolgáltatásaink
alá szerzôdést. A bôvülô gáztárolási kapacitások
minôségének javítására, és egyidejûleg a végfogyasztói
és Magyarország kedvezô földrajzi helyzete lehetôséget
piac minél nagyobb hányadának megszerzésére. Kiter-
biztosítanak társaságunk számára elônyös tranzit- és
jesztettük földgáz-kiskereskedelmi tevékenységünket
bértárolási üzletek megkötésére. A délszláv államokba
az eddig el nem látott területeken, és megkezdôdött ezen
irányuló földgáztranzit mellett 1997-tôl kezdôdôen
társaságok konszolidációja a MOL-GÁZ Kft.-n keresztül.
bértárolási szolgáltatást is végeztünk Szerbia részére,
A földgáz-kiskereskedelmi portfolió szakmai irányítására
az együttmûködés alapján 1998-ban 210 millió m3 földgáz
a Földgáz-kereskedelmi Üzletágon belül egy új szervezeti
nyári betárolását és téli kitárolását biztosítottuk jugo-
egység alakult. Jelentôs kisebbségi részesedést szereztünk
szláv partnereink részére.
2 000 0 94
95
96
97
98
Hazai forrás Importforrás
három regionális gázszolgáltató társaságban: a DÉGÁZ Rt.-ben, az ÉGÁZ Rt.-ben és a DDGÁZ Rt.-ben.
Földgáz-értékesítés vevôcsoportok szerint millió m3
A MOL Rt. 1998-ban is nagyfokú biztonsággal látta el az országot földgázzal. Ennek további növelése érdekében új, hosszú távú, húsz évre szóló megállapodást
10 000
Az elmúlt évben a korábbinál 1 százalékkal több föld-
írtunk alá a TIGÁZ Rt.-vel is, ami megfelel a fejlett ipari
8 000
gázt értékesítettünk, az eladások döntô hányada továbbra
országokban szokásos feltételeknek. Több közvetlen ki-
is a gázszolgáltatók felé történt. Jelentôs, 27 százalékos
szolgálású nagyfogyasztóval is sikerült a hosszú távú
növekedés volt tapasztalható az erômûvek felé történt
gázértékesítés – egyes erômûvi fogyasztókkal a teljes
értékesítésben. A MOL Rt. hazai és szerzôdésekkel le-
körû tüzelôanyag-ellátás – feltételeiben megállapodni.
6 000 4 000
kötött import földgázforrásai középtávon lefedik
2 000
az igényeket, az ezredforduló után további mennyiségek 0
A hazai piac ellátása mellett vezetékrendszereink
lekötése lehet szükséges, amennyiben megvalósulnak
kapacitása és mûszaki színvonala tranzitszállítási felada-
a tervezett új földgázbázisú erômûvek, illetve megmarad
tok ellátására is lehetôséget ad. Az elmúlt évben sikerrel
Erômûvek
a lakossági és ipari fogyasztás növekedésének üteme.
zárultak a jugoszláv NIS és a bosnyák BH-GAS üzleti
Ipari és egyéb fogyasztók
Az új források biztosítására megkezdôdtek a tárgyalások,
partnereinkkel folytatott tárgyalásaink. A NIS-sel kötött
94
95
96
97
Viszonteladók
98
17
szerzôdés keretében 20 év alatt mintegy 73 milliárd m3,
logisztikai hátterét, amelynek fontos része lesz a saját
a BH-GAS-zal között szerzôdés alapján pedig 20 év alatt
PB-palackozó üzem megépítése. A MOL Rt. Magyar-
3
9 milliárd m földgáz tranzitálása valósulhat meg
országon továbbra is a PB-gáz egyedüli termelôje
Magyarországon keresztül. Ezen szerzôdések mellett új
és piacvezetô nagykereskedôje, több mint 85 százalékos
lehetôségek nyílnak a szomszédos országok ipari nagy-
piaci részesedéssel. Társaságunk 1998-ban mintegy
fogyasztóinak – elsôsorban gázturbinás erômûveinek –
306 ezer tonna PB-gázt, míg pentánokból 17 ezer tonnát
gázellátásában is. Távlati céljaink közé tartozik részt
értékesített. A hazai PB-gázigényeket sikeres trading
venni a hosszú távon létrejövô, a régiót érintô gáz-
tevékenységgel teljes mértékben ki tudtuk elégíteni,
tranzit üzletekben. Így a türkmén–török, valamint az
saját termelésünket értékesítettük. Kivitelünket jelen-
olasz–román irányú gázvezetékek megvalósíthatósági
tôsen növeltük, szerkezetét átalakítottuk regionális
vizsgálatában részt veszünk. A hazai olajszállító rend-
céljainknak megfelelôen. A PB-gáz kiskereskedelemben
szer kapacitása biztosítja a hazai olajtermelés és az import
megszerezhetô piaci pozíciók jelentôs mértékben járul-
szállítását, és emellett jelentôs szabad kapacitással ren-
hatnak hozzá a PB-üzlet eredményességének növelé-
delkezünk. Éves és spot szerzôdésekkel közel félmillió
séhez. Emellett a regionális piacokon nagykereskedôi
tonna olajat tranzitáltunk a délszláv országokba. Az olaj-
pozíciókat építettünk ki, amelyek megteremtik ott is
tranzit bôvítése érdekében érintettek vagyunk a régió min-
a kiskereskedelmi forgalmazás alapjait.
A nemzetközi fejlôdési tendenciákat követve társasá-
25 20 15 10 5 0 94
95
96
Átlagos értékesítési ár
Az üzletcsoporthoz számos leányvállalat tartozik, me-
3500
lyek tevékenysége közvetlenül kapcsolódik az üzletcso-
3000
port alaptevékenységéhez, ezek közül meghatározók:
2500 2000
a GES Geofizikai Szolgáltató Kft., a Geoinform Mélyfú-
lehetôséget biztosít a további növekedésre és gázüzleti
rási Információ Szolgáltató Kft. és a Rotary Fúrási Rt., me-
piaci pozíciónk erôsítésére. Cégünk az energetikai
lyek mind a MOL Rt. 100 százalékos tulajdonában állnak.
fejlesztések megvalósítását társasági befektetéseken
A Rotary Rt. – melynek fô mûködési területe a hazai
keresztül tervezi. A tevékenységét várhatóan 2002-ben
kutatás-termelési feladatokhoz kapcsolódó kútfúrás és az
Algyô térségében megkezdô 192 MW-os gázturbinás
ezzel összefüggô szolgáltatások ellátása – már külföldön
erômûben 35 százalékos részesedéssel rendelkezünk.
is két országban folytat üzleti tevékenységet (Tunézia,
Pusztaszôlôs
Az Iharosberény térségében tevékenységét várhatóan
Szíria), és elôkészítette további országok piacain való
Zsana-I.
2001-tôl megkezdô 86 MW teljesítményû erômûben,
megjelenését. A GES Kft. a földgáz- és kôolajkutatással
Zsana-II.
amely az inkei és liszói gázmezô magas szén-dioxid
és -termeléssel kapcsolatos felszíni geofizikai mérési
tartalmú gázkészletét hasznosítja, 30 százalékos tulajdoni
szolgáltatásokat végzi. A cég a hazai piac és az eddigi
hányaddal rendelkezünk. Emellett a várhatóan 2000-ben
külföldi piacai megtartása mellett továbbiakra tudott be-
mûködésbe lépô, 50 MW villamos energiát és kapcsol-
lépni (Szlovákia, Törökország). A Geo-
tan 160 tonna/óra gôzt termelô erômû megépítésére
inform Kft. (mélyfúrási geofizikai mé-
indult projektben – melynek felhasználója teljes mérték-
rési szolgáltatásokat nyújtó leányvál-
ben a BorsodChem Rt. lesz – 30 százalékos társaságunk
lalatunk) a piacai megtartása és újabb
részesedése. Az energetikának a földgázüzlethez való
külföldi területeken való megjelenés
kapcsolódása az üzletág értékét növelô tényezô.
mellett jelentôs korszerûsítést hajtott végre.
1998-ban a PB-forgalmazás területén hangsúlyváltásra került sor: a vezetô nagykereskedelmi pozíció megtartása mellett, a PB Gáz Szerviz Kft.-ben meglévô 43 százalékos üzletrész értékesítése után társaságunk megKialakítottuk és folyamatosan fejlesztjük a forgalmazás
98
Átlagos importár
gunk jó üzleti lehetôségeket lát az energetikában. Ez
kezdte az önálló PB-gáz kiskereskedelmi tevékenységet.
97
Mobil föld alatti gáztároló-kapacitás millió m3
den irányába, az Oroszország–Adria, az Odessza–Adria, valamint a Constanca–Trieszt projektek vizsgálatában.
Földgázárak alakulása Ft/m3
Társaságunk a PB-gáz hazai piacvezetô nagykereskedôje
1500 1000 500 0 94
95
96
Hajdúszoboszló Algyô, Maros-I.
Pusztaederics
97
98
Feldolgozás és
18
Üzleti eredmény és kôolajár Mrd Ft
USD/hordó
40
25
30
20
20
15
10
10
0
5
-10
0 94
95
96
97
98
Downstream üzleti eredmény Brent dated kôolajár
A MOL Rt. Feldolgozási és Kereskedelmi Üzlet-
kiskereskedelmi értékesítés 8 százalékos növekedése,
csoportja felelôs a társaság downstream tevékeny-
ami a kereslet gyors bôvülésének és töltôállomásaink
ségeiért, így a kôolaj beszerzéséért, feldolgozásá-
fejlesztési programjának köszönhetô. A finomítók átla-
ért, a kôolajtermékek szállításáért és tárolásáért,
gos elsôdleges kapacitáskihasználtsága 1998-ban
továbbá kis- és nagykereskedelméért, leányválla-
tovább javult és 69 százalék körül alakult, ezen belül
latain keresztül pedig részt vesz a kôolaj, kôolaj-
a Dunai Finomító kapacitáskihasználtsága 83 százalék
termékek és vegyipari termékek nemzetközi
volt. Az egységnyi termékre jutó feldolgozási és lo-
kereskedelmében.
gisztikai költségeink reálértéken javulást mutatnak. Finomítási kapacitásaink lehetôséget jelentenek jövôbeni
A feldolgozás és kereskedelem üzleti eredménye
piacok ellátására.
az elôzô évhez képest tovább nôtt és meghaladta
A MOL Rt. Feldolgozási és Kereskedelmi Üzletcso-
a 33,9 milliárd forintot (378,4 milliárd forintot meg-
portja 1998-ban mintegy 40 milliárd forintot fordított
haladó árbevétel mellett). Ebben a kedvezôbb kôolaj-
beruházásokra. Megkezdtük a maradék-feldolgozási
beszerzési árak miatt növekvô finomítási árrés,
projekt megvalósítását, folytattuk a finomítás hatékony-
az erôsebb belföldi kereslet, valamint az 1996-ban
ságának, illetve irányítási rendszerének modernizálását
megkezdett hatékonyságjavítási program növekvô
és a logisztikai rendszer racionalizálását is. A komplex
eredmény-hozzájárulása játszottak fôszerepet.
Finomítói Irányítási Rendszer kiépítését tovább vittük,
Eszközarányos megtérülés %
1998. során tovább nôtt a kôolajtermékek iránti hazai
a maradék-feldolgozási programnál alkalmazandó
25
kereslet, ami lehetôvé tette termékértékesítésünk
technológiákat kiválasztottuk és a kivitelezési munká-
20
növekedését 7,3 millió tonnára. Az értékesítésben
kat is megkezdtük. Kiterjesztettük korábban már sike-
a magasabb árrést biztosító belföldi eladások arányát
resen bevezetett hatékonyságjavítási programjainkat
növeltük, így a nyereségtartalom javult. Ezzel
új üzleti területekre is. Töltôállomás-hálózatunkat
kihasználtuk a magyar gazdaság dinamikus fejlôdése
mind belföldön, mind külföldön továbbfejlesztettük.
15 10 5
nyújtotta lehetôségeket, az exportértékesítéseket
0
pedig szinten tudtuk tartani. Az utóbbi évek teljesítményét várakozásainkhoz képest is felülmúlta a
-5 94
95
96
97
98
Üzleti eredmény/tárgyi eszközök
A FELDOLGOZÁSI ÉS KERESKEDELMI ÜZLETCSOPORT EREDMÉNYEI IAS (MRD FT) 1997
1998 VÁLTOZÁS, % 1998/97
Nettó értékesítés
421,6
378,4
-10,2
Korrigált nettó értékesítés*
366,6
378,4
+3,2
23,9
33,9
+41,8
Üzleti eredmény Értékcsökkenés
14,2
15,7
+10,6
Tárgyi eszközök
125,6
145,8
+16,1
29,3
40,1
+36,9
Beruházások * A báziskorrekciót az egységes jövedéki adó 1998. évi bevezetése miatt hajtottuk végre
19
növekedése mellett). Összességében a motorhajtóanyagokról elmondhatjuk, hogy a nagykereskedelmünk bel-
8000
földi értékesítése több mint 5 százalékkal nôtt, miközben
ára 1998-ban szintén csökkent, árréseinket kismérték-
az árrés-maximalizálással összhangban piaci részesedé-
6000
ben növelni tudtuk, amely kedvezôen hatott jövedelme-
sünk kismértékben csökkent. A fûtôolaj-értékesítés
4000
zôségünkre. Az eredmény javulásához jelentôs mértékben
mintegy 1 százalékos csökkenést mutatott az elôzô
járult hozzá a fajlagos feldolgozási költségek reálszinten
évhez képest, ez piaci részesedésünk növekedése mellett
történô csökkenése, amely a mûködés hatékonyságát
következett be. A bitumenek eladásában az exportpiaci
javító erôfeszítéseink eredménye.
térnyerés és az év eleji enyhe idôjárás hatására 6 százalé-
2000 0 94
96
Fûtôolajok
országba, Szlovéniába, Szlovákiába és Romániába).
Kenôolajok
belül tovább nôtt a hazai értékesítés mennyisége a jól
A kenôanyagok értékesítésében 5 százalékos csökkenés
Bitumenek
megválasztott és alkalmazott piaci eszközöknek és
tapasztalható, az export 11 százalékos növekedése
a hazai fogyasztás gyors növekedésének köszönhetôen.
és a belföldi értékesítés 25 százalékos visszaesése mellett.
Belföldi termékértékesítésünk mintegy 3 százalékkal 5,5
Ezeket a kedvezôtlen tendenciákat megfordítandó
millió tonnára nôtt. A hazai eladások súlyának növeke-
strukturális változásokat kezdeményeztünk az üzletben,
dése kedvezôen hatott jövedelmezôségünkre, tekintettel
melyek hatása 1999-tôl várható. Kenôanyag-értékesítésünk
az elérhetô kedvezôbb árrésre és logisztikai elônyünkre.
szerkezetét a korszerûbb, magasabb teljesítményszintû
Exporteladásaink volumene az 1995-ben elért csúcsról
termékek irányába toljuk el. Az eladást a régió valamennyi
az 1996. és 1997. években mérséklôdött, majd 1998-ban
országában folyamatosan növeljük, Romániában a második
változatlan, 1,8 millió tonna maradt. Az export jövedel-
legnagyobb piaci részesedést tudhatjuk magunkénak.
Egyéb
Nagykereskedelmi piaci részesedések 1998-ban
100 80 60
kereskedelmi piaci részesedésünket a fokozódó verseny
20
helyett a végfogyasztók elérését célozta meg. Legfon-
ellenére megtartottuk. Ezen belül a motorbenzinek terü-
0
tosabb exportpiacunk továbbra is Ausztria és Német-
letén 85 százalékos (1997-ben 89 százalék), a gáz-
ország, de növekedett a regionális leányvállalatokon
és a tüzelôolajok piacán pedig 86 százalékos (1997-ben
keresztül folytatott értékesítés súlya. Exportunkat a
90 százalék) részesedést ért el társaságunk. Eközben
nagykereskedelmi szervezet mellett két 100 százalékos
az értékesítés profitabilitása tovább javult. Ez az eredmény
tulajdonú társaságunk, a MOLTRADE-Mineralimpex Keres-
annál is inkább figyelemre méltó, mivel – döntôen
kedelmi Rt. és a MOL-Chem Kft., valamint a környezô
a Leuna-i finomító 1997. évi belépésével – a régiónkban
országokban mûködô leányvállalataink végzik.
elérhetô árrések 1998 folyamán mintegy 3-4 USD/ton-
Benzinek
nek az eredményeképpen, amely a volumen növelése
Fûtôolajok
40
Gáz.- és tüzelôolajok
1998-ban elért 83 százalékos évi átlagos hazai nagy-
98
Gáz- és tüzelôolajok
lékát exportáltuk Ausztriába, Horvátországba, Német-
százalékkal növekedett és 7,3 millió tonnát tett ki. Ezen
mezôsége azonban tovább javult, annak a törekvésünk-
97
Benzinek
kos növekedést értünk el (termelésünk mintegy 30 százaÖsszes termékértékesítésünk 1998-ban mintegy 3
95
Kenôanyagok
Annak ellenére, hogy a fôbb olajtermékek világpiaci
Kôolajtermék-értékesítés megoszlása Kt
Bitumenek
Kôolajtermék-értékesítés
MOL Rt. Egyéb piaci szereplôk
nával csökkentek. A vegyipari alapanyagoknál 3 százaléA magasabb fedezettartalmú motorbenzinek, a gáz-
kos (93 százalékról 96 százalékra), míg a fûtôolajoknál
és tüzelôolajok belföldi értékesítése jobban növekedett, mint az átlagos termékértékesítés, ami jelentôs súllyal járult hozzá az üzletcsoport eredménynövekedéséhez. Motorbenzin-értékesítésünk 3 százalékkal nôtt, a belföldi eladások 5 százalékkal emelkedtek, mivel sikerült kihasználnunk a belföldi piac bôvülését. Az export 4 százalékkal csökkent annak következtében, hogy üzleti megfontolásból és az egyes országokban tapasztalt fizetési nehézségek következtében visszafogtuk. A gáz- és tüzelôolajok értékesítése 5 százalékkal emelkedett (a belföldi értékesítés 6 százalékos és az exporteladások 4 százalékos
Belföldi nagykereskedelmi kôolajtermék-eladásunk dinamikusan nôtt
20
95-ös motorbenzin fogyasztói árszerkezete Ft
180
2 százalékos (68 százalékról 70 százalékra) volt piaci
szélesítése és vevôink márkahûségének fokozása
részesedésünk növekedése. A kenôanyagok esetében
érdekében 1998 nyarán MOL törzsvásárlói kártyát
piacrészesedésünk 55 százalékra csökkent (1997-ben
vezettünk be. A tranzakció sikeresnek bizonyult és 1998.
150
63 százalék). A bitumeneknél megtartottuk 98 száza-
végére már több mint negyedmillió ilyen kártya volt
120
lékos piaci részesedésünket.
forgalomban. Az év során jelentôsen növeltük mennyiségi üzemanyagkártyával rendelkezô partnereink szá-
90
A kiélezett piaci versenyben sikerült megerôsítenünk
60 30 0 94
95
96
97
98
Termelés, forgalmazási fedezet Termékadók és ÁFA KKKSZ díj
mát közbeszerzési tenderek elnyerése és egyéb akciók
vezetô pozíciónkat a hazai üzemanyag-kiskereskedelmi
révén. 1998-ban felkészültünk az ólompótló adalék
piacon, és növeltük töltôállomásainak számát a szom-
alkalmazására, így 1999 áprilisától lehetôvé vált
szédos országokban is. Az elmúlt években jelentôs
az ólmozott benzinek forgalmazásának megszüntetése
összegeket fordítottunk kiskereskedelmi hálózatunk fej-
Magyarországon.
lesztésére, töltôállomásaink modern, a környezetvédelmi elôírásoknak mindenben megfelelô, a szolgáltatások
Stratégiánkkal összhangban kiskereskedelmi értéke-
széles körét nyújtó MOL 2000-es arculat szerinti átalakí-
sítési hálózatunkat dinamikusan bôvítettük a régióban.
tására. Az elmúlt év végén társaságunk által üzemelte-
Romániában és Szlovákiában megkétszereztük mûködô
tett 363 töltôállomásból már 208 felelt meg a MOL 2000
töltôállomásaink számát, ezen országokban 1998. végén
arculatnak. Saját hálózatunk fejlesztése mellett a fran-
már 34, illetve 10 töltôállomásunk mûködött. Ukrajná-
A hazai MOL-töltôállomáshálózat fejlôdése
chise rendszerben mûködô töltôállomások számát is to-
ban, ahol 3 töltôállomásunk van, egyelôre leállítottuk
400
vább bôvítettük, így az év végére már 40-re nôtt a szá-
további terjeszkedésünket az ukrán gazdaság nehézségei
muk. Kiskereskedelmi piaci részesedésünket a Magyar
miatt. Horvátországban egy, Szlovéniában két MOL szí-
Ásványolaj Szövetség kimutatásai alapján – amely nem
nekben üzemelô töltôállomás volt az év végén. Logisz-
tartalmazza a független kiskereskedelmi piaci szereplôk
tika és ellátás tekintetében is jelentôs lépéseket tettünk
értékesítéseit – tavaly a motorbenzineknél 40 százalék-
elôre, elsôsorban megfelelô romániai tárolóterek bérlé-
ra, a gáz- és tüzelôolajoknál 42 százalékra növeltük.
sével. Tovább folytatjuk regionális terjeszkedésünket,
Összesített kiskereskedelmi fehéráru-értékesítési rész-
törekszünk a megszerzett piacok növelésére, folyama-
arányunkat így 41 százalékra növeltük, ami mintegy
tosan elemezzük a célpiaci kockázatokat, és ennek
2 százalékpontos javulást jelez az elôzô évi részesedé-
megfelelôen, ha szükséges, módosítjuk befektetéseink
Franchise
sünkhöz képest. (Kiskereskedelmi kenôanyag-részese-
irányait.
Áfor
désünk 58 százalékos volt.) Hazai kiskereskedelmi
300 200 100 0 94
95
96
97
98
Felújított MOL 2000
forgalmunk további növelése, valamint vásárlói körünk
A MOL Rt. kiskereskedelmi piaci részesedései 1998-ban %
100 80 60 40 20
MOL Rt. Egyéb piaci szereplôk
Kenôanyagok
Motorbenzin
Gáz- és tüzelôolaj
0
Sikeres törzsvásárlói akciót indítottunk 1998-ban
21
Kôolaj-feldolgozás
többségi tulajdonosa az egyetlen hazai nagy mûtrágyagyártónak, a Nitrogénmûvek Rt.-nek. A vegyipari elôre in-
Növekvô értékesítésünk és jelentôs piaci részesedé-
tegrálódás az árbevétel és az átlagos fedezet növelése
Kôolaj-feldolgozás források szerint kt
8 000
sünk mellett eszközeinket is javuló hatékonysággal
mellett lehetôséget adhat meglévô eszközeink hatéko-
6 000
mûködtettük. A Dunai és Tiszai Finomítók átlagos
nyabb kihasználására, valamint az energetikai termék
4 000
elsôdleges desztillációs kapacitásainak kihasználtsága
és a petrolkémiai üzletek közti potenciális szinergiák
2 000
1998-ban 69 százalék volt (a Dunai Finomító kapaci-
kiaknázására.
0
táskihasználtsága elérte a 83 százalékot). Mindkét értéknél javulást értünk el az elôzô évhez viszonyítva,
94
95
96
97
Bér- és közös feldolgozás
Több vállalatban is meghatározó tulajdonrésszel ren-
Gazolin és egyéb
amikor az átlagos kapacitáskihasználtság 66 százalék,
delkezünk, melyek tevékenysége szervesen kapcsolódik
a Dunai Finomítóé pedig 81 százalék volt. Társaságunk
az üzletcsoport mûködéséhez, emiatt munkájukat
a jövôben várhatóan növelni tudja a Zalai Finomító
a Feldolgozási és Kereskedelmi Üzletcsoport irányítja.
kihasználtságát is a hozzá közel esô, újonnan feltárt
A MOL-Chem Kft. és a MOLTRADE-Mineralimpex Rt.,
Sávoly-Dél és Sávoly Dél-Kelet olajmezôk növekvô
amelyek a régióban kis- és nagykereskedelemmel fog-
kitermelésének eredményeként. Társaságunk 1998-ban
lalkoznak, valamint a töltôállomások üzemanyaggal tör-
jelentôs mennyiségû – 5,6 millió tonna – kôolajat
ténô ellátását végzô MOLTRANS Kft. egyaránt 100 szá-
importált saját célra, amely teljes egészében a Barátság
zalékos MOL tulajdonú leányvállalatok. A MOL-Chem
kôolajvezetéken Oroszországból érkezett.
Kft. tevékenységi körébe tartozik a MOL Rt. által
Az elmúlt évben a társaság mintegy 7,8 millió tonna
gyártott szekunder olajtermékek külföldi és belföldi
5000
kôolajterméket szállított logisztikai rendszerén
értékesítése, szerves és szervetlen vegyi anyagok, agro-
4000
keresztül. A termékvezeték-rendszer jelentôs verseny-
kemikáliák importja és belföldi disztribúciója, mûanya-
3000
elônyt biztosít a társaság számára az alternatív szállítási
gok exportja. A MOLTRADE-Mineralimpex elsôdleges
2000
formákat igénybe vevô termékszállítókkal szemben.
feladata – a primer termékek fô piacokon kívüli értéke-
1000
Rendszerünk részét képezik a finomítókban található
sítése mellett – kôolajbeszerzés és -trading, valamint fél-
korszerû közúti tankautó- és vasúti tartálykocsitöltô
kész- és késztermékimport. A kôolajtermékek import-
berendezések, valamint az uszálytöltôk is. A MOL Rt.
jában és exportjában egyaránt forgalomnövekedést ért
Egyéb olajtársaságok
4,1 millió m3 kôolaj- és kôolajtermék-tároló kapacitással
el a társaság, ami elsôsorban a MOL Rt. számára lebo-
Erômûvek
rendelkezik, amelyet saját maga, illetve díj ellenében a
nyolított forgalomban jelentkezett. A MOL Rt. 51 száza-
TVK Rt.
KKKSZ (Kôolaj- és Kôolajtermék Készletezô Szövetség)
lékos tulajdonában álló Kôolajtároló Rt. a Kôolaj- és
használt.
Kôolajtermék Készletezô Szövetség (KKKSZ) számára végez bértárolást, Tiszaújvárosban és Százhalombattán
A feldolgozási és kereskedelmi tevékenységeink ter-
tárolja a szövetség tulajdonában lévô kôolajat. A 74
mészetes növekedési és kitörési lehetôségének látjuk
százalékos MOL-tulajdonú Terméktároló Rt. a KKKSZ
vegyipari projektek megvalósítását, társaságunk meg-
tulajdonában lévô kôolajtermékek
lévô eszközeinek és termékeinek továbbfejlesztéseként.
tárolását végzi.
A vegyiparban való részvételünk célja a társaság további növekedésének biztosítása egy olyan iparágban való erôsebb megjelenéssel, amelyben magas a hozzáadott érték és jelentôs a piaci növekedés. Társaságunk jelenleg is érdemi szerepet játszik a vegyipar több területén: a TVK Rt. részére alapanyagot szállít, maga is petrolkémiai alapanyag és intermedier elôállító, emellett
Vegyipari alapanyaggyártásunk révén jelen vagyunk a gyorsan növekvô vegyiparban is
98
Import kôolaj Hazai kôolaj
Energetikai termék nagykereskedelmi vásárlók ezer t
0 94
95
96
97
MOL hálózat
Egyéb vevôk
98
22
erôforrások Átlaglétszám alakulása a MOL Csoportban Fô
Értékeink közül a legfontosabbak azok az elkötele-
Megkezdtük ezen rendszereink kiterjesztését a MOL
zett, lojális munkatársaink, akik a mindennapi mun-
Csoport tagvállalataira is. A számítógépes rendszerrel
kában kiemelkedô szakmai felkészültséggel, egymással
támogatott humán tervezési és kontrolling tevékenység
együttmûködve képesek a legmagasabb színvonalú tel-
biztosítja a személyi ráfordítások kézben tartását,
jesítményre. A változásokhoz mind jobban alkalmazkod-
folyamatos figyelemmel kísérését. A középtávú
10 000
ni tudó, az olajipari múlt hagyományaiból táplálkozó
munkaerô-politika és korszerû kiválasztási rendszer
5 000
szervezeti kultúra folyamatos fejlesztése során megfo-
biztosítja a teljesítménycélok által vezérelt munkaerô-
galmaztuk közös értékeinket, amelyek mindennapi ma-
állományt és szakember-utánpótlást, amelynek alapját
gatartásunk és döntéseink vezérlôelvei. Ezen értékek
elsôsorban a belsô erôforrások képezik. Kiemelt figyel-
alapozzák meg azt a közös gondolkodásmódot, amely
met fordítunk a szakmai képzésre és a nyelvtudás
Feldolgozás és kereskedelem
biztosítja az emberi erôforrások kezelésének stratégiai
folyamatos fejlesztésére.
Társasági szolgáltatások
alapjait is.
20 000 15 000
0 94
95
96
97
98
Kutatás-termelés
Központ és egyéb Konszolidált leányvállalatok
Értékteremtô munkatársainknak egy átfogó kompen1998-ban további lépéseket tettünk azon az úton,
zációs rendszer keretében vonzó jövedelmet biztosítunk,
amely egy korszerû, integrált és nem utolsósorban üzle-
bevált a Magyarországon elsôként bevezetett választ-
ti szemléletû emberi erôforrás menedzsment gyakorlatot
ható béren kívüli juttatási rendszer. Folyamatosan bôvít-
honosít meg a MOL Rt.-ben. Folyamatosan építjük a tár-
jük az egyéni teljesítmények elismerését átláthatóan
sasági stratégiai célokat támogató humán rendszereket,
és kiszámíthatóan szolgáló bérelemek körét, a tulajdonosi
amelyek egymásra épülve, egymással kölcsönhatásban
szemléletet mind jobban erôsítô részvényjuttatást.
mûködnek és fejlôdnek.
Fontos számunkra, hogy kezdeményezô szerepet játszunk a munkatársak szakmai tudásának folyamatos fejlesztésében, ezt olyan „beruházási szemléletû”
Megfogalmaztuk közös értékeinket, melyek döntéseink vezérlôelvei a mindennapi munkában
képzési politika támogatja, amely a jövôbeni várható igényekre és kihívásokra válaszolni tudó szakismeretek és képességek fejlesztését célozza, elôsegítve ezzel a szervezet egészének tanulási folyamatát. Technikailag korszerû belsô kommunikációs rendszerünk folyamatos továbbfejlesztésével támogatjuk az információáramlást, folyamatosan erôsítjük a személyes kapcsolatokban rejlô értékek kihasználását. A munkavállalói érdekképviseleti szervezetekkel kapcsolatunk megfelelô, jellemzô az üzleti célok megvalósulását támogató együttmûködés.
23
biztonságtechnika környezetvédelem Társaságunk egészségvédelmi, biztonságtechnikai
A társaság tûzvédelmi helyzetének további javítása érde-
és környezetvédelmi (EBK) céljai 1998-ban is a legfonto-
kében számos fejlesztést valósítottunk meg. Az értékelt
sabbak közé tartoztak. Társasági értékeink közé soroltuk
idôszak legjelentôsebb rendkívüli eseménye a médiák-
az egészséget nem veszélyeztetô, biztonságos munkafel-
ban is részletesen bemutatott nagylengyeli gázkitörés
tételeket és a környezeti felelôsséget. 1998. az elsô
volt. A szén-dioxidos mûvelés alatt álló mezôn kis kon-
teljes évet jelentette az EBK-tevékenység integrációja
centrációban kénhidrogént is tartalmazó, széndioxidban
szempontjából, amit a legjobb nemzetközi gyakorlatnak
dús gáz áramlott a szabadba. Az elhárításban részt vevôk
megfelelôen valósítottunk meg. Az EBK menedzsment
összehangolt munkájának és a rendszeres kitörés-elhárí-
fejlesztése területén újabb sikerekrôl számolhatunk be.
tási gyakorlatokon szerzett rutinnak köszönhetôen sike-
Tovább folytattuk a nemzetközi szabványok szerinti
rült a kitörést 83 óra alatt elfojtani. A hasonló esetek el-
környezetközpontú irányítási rendszerek kialakítását, így
kerülésére részletes intézkedési terv készült, és a társaság
ma már négy ISO 14001 szerinti tanúsítással büszkél-
mindent megtesz a kitörésvédelem hatékonyabbá tétele
kedhetünk: a Tiszai Finomító és a Kenôanyag-üzletág
érdekében.
Baleseti frekvencia
7 6 5 4 3 2 1 0 94
95
96
97
98
almásfüzitôi és komáromi telephelye korábban megszerzett tanúsításai mellett a Töltôállomás-üzletág és a
A technológiai környezetterhelés csökkentésére több
Zalai Finomító környezetközpontú irányítási rendszere
mint 8 milliárd forintot fordítottunk. Környezetvédelmi
is sikeres tanúsításon esett át 1998-ban.
beruházásaink több mint egyharmada a talaj- és talajvízszennyezés megelôzését szolgálta, emellett befe-
Társaságunk baleseti mutatói az elmúlt évekhez hason-
jezôdött a gázmotorok emissziócsökkentési programja és
lóan tovább javultak: 1998-ban a munkabalesetek száma
a hulladékégetôk füstgázkezelô rendszerének rekonst-
63-ra csökkent az 1997. évi 91-rôl, az Európai Unió átlagánál
rukciója. Folytatódott a gázátadó állomások zajcsökkentési
eddig is jobb baleseti frekvencia (1 millió munkaórára
programja, valamint a MOL 2000 töltôállomások építé-
esô balesetek száma) szintén további javulást mutat: értéke
séhez és rekonstrukciójához kapcsolódó környezetvé-
az elôzô évi 3,04-rôl 2,59-re csökkent. Társaságunk folya-
delmi beruházások, amelyek a szénhidrogén-emisszió
matosan magas színvonalon biztosítja munkavállalói
további csökkenését eredményezték. Az üzemeltetéssel
számára a foglalkozás-egészségügyi alapellátást, amelyre
összefüggô, költségjellegû ráfordítások elsôsorban a talaj-
összességében mintegy 114 millió forintot költöttünk, 1998-
és talajvíz-mentesítés, szennyvízkezelés, és veszélyeshul-
ban mintegy 3500 munkavállaló a kötelezô alapellátáson
ladék-kezelés költségeit szolgálták. Környezetvédelmi
felüli szûrôvizsgálaton is részt vett.
kötelezettségeink teljesítésének eredményeképpen a nemzetközi számviteli szabályok szerint képzett kör-
A fokozottan tûz- és robbanásveszélyes technológiákat mûködtetô területen 1998-ban 27 tûzeset történt.
nyezetvédelmi céltartalék értéke 21,2 milliárd forintról 20,9 milliárd forintra csökkent.
Az esetszám csekély mértékû növekedést mutat ugyan
Társaságunk EBK jelentése ezúttal is megjelenik
az elôzô évi 24 esethez képest, ugyanakkor a tûzkár-
külön kötetként, és részletesen bemutatja e területen
érték 66 millió forintról 41 millió forintra csökkent.
kifejtett tevékenységünket.
Rendszeres tûzoltási és kitörés-elhárítási gyakorlatokat tartunk
24
A MOL Rt. és
Az egyik legdinamikusabban fejlôdô magyar vállalat
Termékeink és szolgáltatásaink kiváló minôségét
– így összegezhetô tömören annak a fogyasztói körben
kívánta áttételesen segíteni világhírû magyar sportolók
végzett reprezentatív felmérésnek az eredménye, ame-
szponzorálása és a dixieland muzsika világhírnévre
lyik társaságunk image-változását, illetve a MOL márka
szert tett magyar mûvelôinek a támogatása. A MOL
megítélését, a vélemények változását hivatott megállapí-
Rally Team 1998. évi magyar bajnoki címe, a szegedi
tani. Ebben a véleményben összegzôdik minden üzleti,
kajak-kenu világbajnokságon társaságunk által kiemel-
tôzsdei és vállalatfejlesztési siker, amelyet társaságunk
ten szponzorált magyar válogatott hét világbajnoki címe
az elmúlt évben elért, és amelyet kommunikációjával is
és a sikereket elérô sportolók közremûködése a külön-
sugallni kívánt.
bözô töltôállomási marketingkommunikációs kampányokban közvetlenül is szolgálta kiemelkedô üzleti
Társadalmi felelôsségvállalásunk tudatosítását szol-
eredményeink elérését.
gálták a különbözô adományok, támogatások. A rendszeres, több évre visszanyúló támogatásaink (egyetemek,
Kiskereskedelmi piaci részesedésünk megtartása,
múzeumok, kórházak, Máltai Szeretetszolgálat, Magyar
vevôink elégedettségének javítása minden évben ki-
Olimpiai Bizottság stb.) mellett rendkívüli, soron kívüli
emelt kommunikációs és üzleti feladatunk. Támoga-
juttatásban részesítettük az árvízkárosultakat, illetve
tásainkkal, reklámkampányainkkal, PR-akcióinkkal,
hozzájárultunk 50 millió forinttal az árvízvédelmi költ-
a hazai és nemzetközi kiállításokon való megjelené-
ségek fedezéséhez. A decemberi gázkitörést követôen
sünkkel, rendezvényeinkkel kívánjuk ezt segíteni.
vállaltuk a keletkezett károk megtérítését, sôt azon
Mindez hozzájárulhat a részvényesi érték növeléséhez,
kívül is támogatást nyújtottunk a térségben élôknek.
illetve ahhoz, hogy minél szélesebb körben érezzék
Mecénási tevékenységünkkel hozzájárultunk a tudo-
büszkén magukénak társaságunkat.
mány és kultúra számos eseményének színvonalas megrendezéséhez.
Kommunikációnk a MOL márkanév elismertségének kiterjesztésére törekszik
A MOL Rt.
25
DR. LUKÁCS JÁNOS (40) A Felügyelô Bizottság elnöke 1999. február 24-tôl Számviteli szakember, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen végzett, jelenleg ugyanitt oktató, a közgazdaság-tudományok kandidátusa. 1993-ban szerzett könyvvizsgálói szakképzettséget. Tárgyalási szinten beszéli a német nyelvet, emellett alapszintû angol-, orosz- és szlováknyelv-tudással rendelkezik. DR. HARTMANN PÉTER (35)
KUDELA JÓZSEF (52) A Felügyelô Bizottság munkavállalói képviseletet ellátó tagja 1994-tôl A Felügyelô Bizottság munkavállalók által delegált tagja, felsôfokú személyügyi szakképesítéssel rendelkezik. A MOL Bányász Szakszervezet elnöke.
A Felügyelô Bizottság tagja 1999. február 24-tôl, elnökhelyettese 1999. március 24-tôl Az Euronet Banktechnikai Szolgáltató Rt. vezérigazgató-helyettese 1998 óta. 1997 és 1998 között a PB- és Gáztermék- kereskedelmi Üzletág tervezésgazdálkodási vezetôje. Korábban az ALLCOM Kereskedelmi Rt.-nél üzletág-igazgató. Vegyészmérnök, diplomáját a Budapesti Mûszaki Egyetemen szerezte.
DR. LÁMFALUSSY SÁNDOR (69)
MAJOR JÁNOS (47) A Felügyelô Bizottság munkavállalói képviseletet ellátó tagja 1994-tôl A Felügyelô Bizottság munkavállalók által delegált tagja. A MOL Rt. Vegyész Munkavállalók Szakszervezeti Tanácsának titkára. Vegyipari gépésztechnikus végzettséggel rendelkezik. A Janus Pannonius Tudományegyetem személyügyi szervezô fôiskolai szakának hallgatója.
A Felügyelô Bizottság tagja 1999. február 24-tôl Jelenleg a Louvain-i Katolikus Egyetem (Belgium) professzora. 1994-tôl 1997 júliusig az Európai Központi Bank (European Central Bank) elôdjének, az Európai Pénzügyi Intézetnek (Frankfurt) elnöke. 1976 és 1993 között a Bank of International Settlements-nél (Nemzetközi Fizetések Bankja) dolgozott, az utolsó kilenc év alatt mint a bank vezérigazgatója. Korábban a Bank of Brussels vezérigazgatója volt. Közgazdaság-tudományi diplomáját a Louvain-i Egyetemen, míg PhD fokozatát Oxfordban, a Nuffield College-ban szerezte. 1961 és 1962 között a Yale Egyetem vendégprofesszora.
SIMOR ANDRÁS (45) A Felügyelô Bizottság tagja 1999. február 24-tôl Jelenleg a Budapesti Értéktôzsde Tôzsdetanácsának elnöke. A CA IB Befektetési Bank vezérigazgatójaként dolgozott Bécsben 1997 és 1998 között. Korábban a budapesti székhelyû Creditanstalt Értékpapír Rt. ügyvezetô igazgatója volt. Közgazdász, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen végzett 1976-ban, angol- és németnyelvtudással rendelkezik.
26
A vezetés beszámolója és elemzése a pénzügyi helyzetrôl, valamint a mûködés eredményeirôl A vezetés beszámolója az 1998. és 1997. évek, vala-
A mûködési környezet áttekintése
mint egyes hosszabb távú trendek elemzését igénylô adatoknál az 1994 és 1998 között eltelt ötéves idôszak
A hazai és regionális gazdasági környezet alakulása
adatait tartalmazza. Az elemzés tartalmazza a MOL Cso-
jelentôs hatással van a MOL Csoport üzletvitelére
port mûködésére vonatkozó jövôbeni elôrejelzéseket,
és pénzügyi helyzetére. A versenyhelyzet, a jelentôs gaz-
amelyek a vezetés jelenlegi várakozásain, becslésein
dasági változások és egyéb külsô tényezôk egyaránt
alapulnak. Ezek az elôrejelzések a társaság részérôl nem
befolyásolják a társaság pénzügyi helyzetének és gaz-
jelentenek a jövôre nézve semmiféle garanciát vagy
dálkodási eredményeinek az egyes idôszakok közötti
egyéb kötelezettségvállalást, és olyan kockázatokat,
összehasonlíthatóságát. Ezek közé tartoznak: a fogyasz-
bizonytalansági tényezôket és feltételezéseket foglalnak
tói inflációs ráta (1998-ban 14,3%, míg 1997-ben 18,3%,
magukban, amelyeket nehéz elôre megítélni. Ezért
1996-ban 23,6%, 1995-ben 28,2% és 1994-ben 18,8%),
a tényleges eredmények lényegesen eltérhetnek attól,
a forint valutakosárral szembeni leértékelése (10,3%
ami az ilyen jövôbeni elôrejelzésekben szerepel. Az aláb-
1998-ban, 14% 1997-ben, 16% 1996-ban, 29% 1995-ben
bi tényezôk – többek között – a tényleges eredmények
és 17% 1994-ben), az ennek és a keresztárfolyamok el-
lényeges eltérését okozó tényezôk közé tartoznak:
mozdulása következtében változó devizaárfolyamok (az
a kôolaj- és földgázárak; a finomítói és kereskedelmi
átlagos USA dollár/Ft árfolyam: 1 USD = 214,4 Ft 1998-ban,
árrések; az iparági szabályozások változása; a kereslet-
1997-ben 1 USD = 186,7 Ft, 1996-ban 1 USD = 152,6 Ft,
kínálat alakulása a társaság termékei iránt; a MOL Cso-
1995-ben 1 USD = 125,7 Ft, és 1994-ben 1 USD = 105,1 Ft
portba tartozó lényeges leányvállalatok teljesítménye;
volt), valamint a magyar GDP növekedése, ami az elô-
a meglévô és jövôbeni földgáz- és kôolajtermelésbe
zetes várakozások szerint 5,1% volt 1998-ban (4,4% 1997-
állítások sikeressége; a mûködéssel kapcsolatos, azt
ben, 1,0% 1996-ban, 1,5% 1995-ben és 2,9% 1994-ben).
esetleg negatívan befolyásoló politikai, illetve baleseti
A csoport eredményeit jelentôsen befolyásolja a kôolaj,
tényezôk; a meglévô, illetve jövôbeni környezetvédelmi
kôolajtermékek és földgáz világpiaci árainak változása is.
szabályozásokból származó kötelezettségek változása;
A beszerzett földgáz és kôolaj ára USA dollárban vagy
illetve a várható kötelezettségek a meglévô és jövôbeni
ahhoz kötötten kerül meghatározásra, az értékesített fi-
peres ügyeket illetôen.
nomított olajtermékek értékesítésébôl származó bevételek döntô része azonban forintban, de a fôpiaci dollár-
Kiemelt pénzügyi eredmények
árak alapján megszabva folyik be. Ebbôl eredôen a forint USA dollárhoz viszonyított árfolyamának változása
• A nettó eredmény 77%-kal, 54,2 Mrd Ft-ra (252,6 M USD) nôtt 30,6 Mrd Ft-ról (163,7 M USD) • 63%-os speciális tételek elôtti nettó eredménynövekedés • Az egy részvényre jutó eredmény 555 Ft-ot (2,6 USD/GDR) tett ki • A mûködési cash flow 42%-kal nôtt, 77,8 Mrd Ft-ról (417 M USD) 110,5 Mrd Ft-ra (515 M USD) • Üzleti eredmény 45%-kal, 50 Mrd Ft-ról (268 M USD) 72,4 Mrd Ft-ra (337,7 M USD) nôtt • Upstream és gázüzleti eredmény 68%-kal magasabb a gázüzlet javuló jövedelmezôséget tükrözve
kihat a társaság eredményeire. Ennek konkrét hatása attól függôen változik, hogy a társaság képes-e részlegesen vagy teljesen áraiban tükröztetni a devizaárfolyamok változásának hatását, különösen az árszabályozás alá esô földgáz-értékesítési tevékenységében. 1998-ban a Brent típusú kôolaj jegyzésára folyamatosan csökkent, és az év során 12,7 USD/hordó átlagárat ért el (ez 34%-kal alacsonyabb az 1997. évi 19,1 USD/hordós átlagárnál). A kôolajbeszerzéseinkben meghatározó szerepet játszó orosz Ural Blend típusú kôolaj mediterrán tôzsdei jegyzésára 36%-kal csökkent, miközben a 95-ös ólmozatlan benzin jegyzett ára 26%-os, a gázolaj ára 31%-os, a ne-
• Downstream üzleti eredmény 42%-kal nôtt
héz fûtôolajok ára pedig 30%-os csökkenést mutatott
az erôsödô értékesítés és árrések hatására
(CIF Med árak). A piaci árrések közül leginkább indikatívnak minôsülô mediterrán krakkoló típusú elméleti finomítói árrés 1998-ban átlagosan 2,0 USD/hordót tett ki az 1997. évi 1,8 USD/hordó átlaggal szemben.
A vezetés beszámolója és elemzése a pénzügyi helyzetrôl, valamint a mûködés eredményeirôl 27
A társaság földgáz-értékesítési tevékenysége szabá-
ugyanakkor összességében mérsékli az egyes tevékeny-
lyozott, míg a kôolajipari termékek piaca teljesen libe-
ségekben mutatkozó egyedi szezonalitást. A földgáz
ralizált. A hatályos gázárszabályozás értelmében 1997.
és a tüzelôanyagként felhasznált kôolajtermékek iránti ke-
január 1. és 2001. december 31. között a földgáz árát
reslet általában a harmadik negyedévben a legalacso-
minden év július 1-jén (a szabályozási év elején) módo-
nyabb, október és március között pedig a legmagasabb,
sítani kell. Bár ennek bevezetésével a földgázüzletbôl
míg az üzemanyagok esetében a kereslet általában
származó árbevétel és üzleti jövedelmezôség fokozato-
a második és harmadik negyedévben a legerôsebb
san javult, a jelenleg érvényes árformula sem veszi tel-
és az elsô negyedévben a legalacsonyabb. Mindezek
jesen figyelembe az összes felmerülô indokolt költsé-
a hatások tükrözôdnek az egyes üzletcsoportok mûkö-
get, és a formulában a belföldön kitermelt földgázhoz
dési eredményeiben is. A társaság a Magyarországon
tartozó érték nem tükrözi a valós piaci értéket.
kitermelt kôolaj és földgáz döntô része után a Magyar Államnak bányajáradékot fizet, ennek mértéke 1998-ban
Az egyes évek eltérô idôjárása befolyásolhatja a föld-
12%, 1997-ben 17,6%, 1996-ban 23,2%, 1995-ben 28,8%,
gáz és egyes finomított kôolajtermékek iránti kereslet
1994-ben pedig 34,4% volt. A bányajáradék fokozatos
alakulását. Az egyes éveken belül mûködési eredmé-
csökkenése az elmúlt években javította a kôolaj- és
nyünk szezonális hatásoknak is kitett, integráltságunk
földgáztermelés jövedelmezôségét.
A pénzügyi eredmények áttekintése KORRIGÁLT NETTÓ ÉRTÉKESÍTÉS (adatok millió Ft-ban)
Kutatás-termelés Feldolgozás és kereskedelem
1994
1995
1996
1997
1998
92 342
125 574
177 976
242 066
282 040
164 654
202 263
274 150
366 625
378 448
Központ és egyéb
10 697
26 207
36 050
27 755
39 423
Konszolidációs/IAS korrekciók
-5 944
-10 247
-30 631
-54 405
-65 697
261 749
343 797
457 545
582 041
634 214
1994
1995
1996
1997
1998
-5 668
11 899
26 366
32 497
54 598
Összesen ÜZLETI EREDMÉNY (adatok millió Ft-ban)
Kutatás-termelés Feldolgozás és kereskedelem Központ és egyéb Konszolidációs/IAS korrekciók Összesen
8 665
2 414
10 015
23 852
33 889
-2 109
-6 975
-4 074
-3 393
-12 131
-214
1 506
-65
-2 949
-4 000
674
8 844
32 242
50 007
72 356
A korábbi évek árbevételadatai már tükrözik az új jövedéki adó miatti árbevétel-korrekciókat. Az üzletcsoportok adatai tartalmazzák a tevékenységi kör szerint hozzájuk tartozó teljes körûen konszolidált leányvállalatok adatait is. A kutatás-termelés 1998. évi üzleti eredményét a környezetvédelmi céltartalékból az üzletcsoportra jutó 0,1 Mrd Ft növelte, és a termelésbôl kivont szénhidrogén-termelô kutak, tárolóhelyek és környezetük helyreállítási költségeire képzett 0,8 Mrd Ft-os elhatárolás összege csökkentette. 1998-ban a Feldolgozás és Kereskedelem mûködésébôl származó eredmény magába foglalja a környezetvédelmi céltartalék csökkenésébôl az üzletcsoportra jutó 0,2 Mrd Ft-ot, és a Dunai Finomító várható fenntartási költségeire képzett elhatárolás 2,0 Mrd Ft-os csökkenését. Az IAS üzleti eredményt növeli az az elszámolástechnikai különbség is, hogy a devizahitelek árfolyamveszteségét a magyar számviteli szabályok szerint az üzleti eredmény, IAS szerint pedig a pénzügyi eredmény terhére kell elszámolni. A MOL Rt. Kutatási és Termelési Üzletcsoportja a belföldön kitermelt kôolajat és kondenzátumokat a Feldolgozási és Kereskedelmi Üzletcsoport számára a világpiaci árakon alapuló, a termék minôségének függvényében meghatározott transzferáron adja át. A Feldolgozási és Kereskedelmi Üzletcsoport a MOL Rt. finomítóiban elôállított PB-gázt a Kutatási és Termelési Üzletcsoport számára szintén a világpiaci áron alapuló transzferáron értékesíti, amelyet az harmadik felek számára továbbértékesít. A mûködési költségek azt az üzletcsoportot terhelik, amelyiknél felmerülnek. Ennek következtében a Kutatási és Termelési Üzletcsoport mûködési eredménye tartalmazza a Feldolgozási és Kereskedelmi Üzletcsoport számára történô értékesítésbôl származó eredményt is, és ez hasonló fordított esetben is.
A vezetés beszámolója és elemzése a pénzügyi helyzetrôl, valamint a mûködés eredményeirôl 28
Értékesítési árbevétel, mûködési költségek és üzleti eredmény
16,4 Mrd Ft-ra csökkent a mûtrágyaárak esésének következtében. A mûködésbôl származó egyéb bevételek 1998-ban
A MOL Csoport IAS szerinti nettó árbevétele 1998-ban
5,9 Mrd Ft-ot, 1997-ben 5,8 Mrd Ft-ot, 1996-ban 10,3
634,2 Mrd Ft volt. Az értékesítési adatok összehasonlítá-
Mrd Ft-ot, 1995-ben 3,5 Mrd Ft-ot és 1994-ben 3,2 Mrd
sánál felhívjuk a figyelmet az új jövedéki adó és a ko-
Ft-ot értek el. Az egyéb bevételek között legnagyobb
rábbi fogyasztási adó tartalmi eltérésére. A jövedéki adó
súllyal a céltartalékok feloldása, az értékesített immate-
1998. januári hatálybalépésével a korábban önálló tétel-
riális javak és tárgyi eszközök bevétele, a káresemé-
ként a nettó árbevételben szereplô útalap és az üzem-
nyekkel kapcsolatos bevételek, a kapott kártérítések
anyagokat terhelô környezetvédelmi termékdíj a koráb-
és a kapott késedelmi kamatok szerepelnek, az 1996.
bi fogyasztási adóval együtt a jövedéki adó része lett,
évi magasabb érték elsôdleges okai viszont a TVK Rt.-tôl
és így ez év elejétôl ezek a tételek (csakúgy, mint
kapott 3,8 Mrd Ft-os készpénzbevétel, a Tunéziában
korábban a fogyasztási adó) nem szerepelnek sem
végzett kutatási tevékenységre korábban képzett
a nettó árbevételben, sem pedig a ráfordítások között.
1,5 Mrd Ft-os céltartalék felszabadítása, illetve a kapott
Ezen adótételek együttesen 55,0 Mrd Ft-os összege
késedelmi kamatok 0,6 Mrd Ft-tal való növekedése
nélkül 1997-ben az értékesítés korrigált nettó árbevétele
voltak.
582 Mrd Ft volt, amelyhez képest az 1998. évi értékesítés 9%-os növekedést mutat. Ugyanerre az alapra
Az anyagjellegû ráfordítások 1998-ban 419,9 Mrd Ft-ot,
helyezve a korrigált nettó értékesítés árbevétele 1996-
1997-ben 395,8 Mrd Ft-ot, 1996-ben 324,1 Mrd Ft-ot,
ban 457,6 Mrd Ft, 1995-ben 343,8 Mrd Ft, és 1994-ben
1995-ben 238,0 Mrd Ft-ot, 1994-ben 173,4 Mrd Ft-ot tet-
261,8 Mrd Ft. 1994 és 1998. között a kumulált átlagos
tek ki, ami 1998-ban, 1997-ben, 1996-ban, 1995-ben és
évi árbevétel növekedési üteme mintegy 25%-os volt.
1994-ben a nettó értékesítési árbevételnek rendre 66%,
Az értékesítési árbevétel 1997. és 1998. közötti idôszak-
68%, 71%, 69% és 66%-a volt. Az anyagjellegû ráfordítá-
ban inflációtól elmaradó növekedése az alacsonyabb
sok alakulásában meghatározó az anyagköltség és az
világpiaci kôolaj- és kôolajtermék jegyzésárak és a
eladott áruk beszerzési értéke. Az anyagköltségek (dön-
magasabb földgáz-értékesítési árak együttes hatására
tôen a MOL Rt. által vásárolt kôolaj alacsonyabb beszer-
következett be, míg 1994 és 1997 közötti idôszakban
zési árát tükrözve) 10,2%-kal csökkentek. Az anyag-
az árbevétel dinamikus növekedésének fôbb tényezôi
költségek nem követték a vásárolt kôolaj beszerzési
az emelkedô kôolaj- és földgázárak, valamint az értéke-
árának jelentôs csökkenését, mivel az energia, vásárolt
sítési volumenek növekedése (földgáz- és kôolajtermékek)
alapanyagok, adalékok, katalizátorok, üzemeltetési és
voltak. A MOL Rt. leányvállalatai a csoport árbevéte-
fenntartási anyagok értéke összességében növekedett,
léhez növekvô mértékben járultak hozzá, ez különösen
mérsékelve a jelentôs kôolajáresésbôl fakadó hatást.
jellemzô volt 1997. és 1998. évekre. A konszolidációs
Az eladott áruk beszerzési értéke 13%-kal növekedett.
kiszûrések utáni értékesítési árbevételadatok a lénye-
Az anyavállalat ezen adata 6,2%-kal nôtt, tükrözve a
gesebb leányvállalatok esetében 1998-ban az alábbiak
csökkenô beszerzési árat, de nagyobb beszerzési volu-
voltak: a vegyipari és szekunder termékek tradingjét
menû földgázvásárlásokat, míg a leányvállalatoknál
végzô MOL-Chem Kft. 18,3 Mrd Ft-tal (14,6 Mrd Ft 1997-
(elsôsorban a tradinggel foglalkozó MOL-Chem Kft., és
ben), a kôolajbeszerzést és -tradinget végzô MOLTRADE-
MOLTRADE-Mineralimpex Rt. esetében) mintegy 72%-
Mineralimpex Rt. 18,3 Mrd Ft-tal (13,8 Mrd Ft), és a
os növekedés volt tapasztalható az eladott áruk be-
regionális kereskedelmi tevékenység felfutásában
szerzési értékénél követve ezen leányvállalatok
meghatározó két társaság (MOL Slovensko Kft. és MOL-
árbevételnövekedését. Az 1994 és 1997 évek közötti
Románia P.P. Kft.) együttesen 14,4 Mrd Ft-tal (1,4 Mrd
idôszakban tapasztalható növekedés oka a magasabb
Ft 1997-ben) járult hozzá a csoport árbevételéhez,
földgáz- és kôolajimport, a magasabb fajlagos be-
míg a hazai nitrogénmûtrágya-piacon vezetô Nitrogén-
szerzési árak, illetve a forint folytatódó leértékelése volt.
mûvek Rt. árbevétel-hozzájárulása 17,2 Mrd Ft-ról
A vezetés beszámolója és elemzése a pénzügyi helyzetrôl, valamint a mûködés eredményeirôl 29
A személyi jellegû ráfordítások (bérek és közterheik)
anyagjellegû szolgáltatások. Az egyéb ráfordítások reális
1998-ban 54,7 Mrd Ft-ot, míg 1997-ben 44,8 Mrd Ft-ot,
összevetéséhez módosítást kell végrehajtani, mivel 1998.
1996-ban 38,6 Mrd Ft-ot, 1995-ben 31,3 Mrd Ft-ot
január 1-jétôl a korábban itt elszámolt útalap és az üzem-
és 1994-ben 26,2 Mrd Ft-ot tettek ki. Az 1997. évrôl 1998.
anyagokat terhelô környezetvédelmi termékdíj beépült
évre történô 22%-os növekedés egyik oka, hogy a lét-
a jövedéki adóba és kikerült az egyéb ráfordítások
számracionalizálási programra 1996-ban képzett 2,7 Mrd
közül. Az egyéb ráfordítások 1998-ban 38,0 Mrd Ft-ot,
Ft-os céltartalék 1997. év során a személyi jellegû ráfor-
míg (az útalap és az üzemanyagok után fizetendô ter-
dításokat csökkentette, így az adott évben alacsonyabb
mékdíj levonásával korrigálva) 1997-ben 42,1 Mrd Ft-ot,
bázist eredményezett, de a növekedés tükrözi
1996-ban 34,0 Mrd Ft-ot, 1995-ben 31,1 Mrd Ft-ot, 1994-
a részvényalapú juttatási rendszerek megnövekedett
ben pedig 28,3 Mrd Ft-ot tettek ki. Az egyéb ráfordí-
súlyát és közterheit is. Az Igazgatóság 1997-ben engedé-
tások meghatározó tételei 1998-ban a bányajáradék
lyezett átlagosan 17%-os és az 1998-ban engedélyezett
(10,5 Mrd Ft), a KKKSZ díj (11,4 Mrd Ft) és az egyéb
átlagos 16%-os béremelés mellett hozzájárult az összes
adók, díjak, hozzájárulások (11,4 Mrd Ft) voltak.
alkalmazott számára fejenként félhavi bruttó bérnek megfelelô részvénycsomag kiosztásához 1997 júliusá-
Az aktivált saját teljesítmények értéke 1998-ban
ban és 1998 januárjában. 1998-ban a MOL Csoport tel-
11,7 Mrd Ft, 1997-ben 5,2 Mrd Ft, 1996-ban 6,6 Mrd Ft,
jes munkaidôs átlagos munkavállalói létszáma (MOL Rt.
1995-ben 4,7 Mrd Ft és 1994-ben 1,4 Mrd Ft volt.
és teljes körben konszolidált leányvállalatok) összesen
Az 1998. évi növekedés oka, hogy 1998-ban a külsô
20 140 volt, szemben az 1997. évi 20 020 munkavállaló-
kivitelezôknek a MOL Rt. biztosítja az anyagot a
val. Ebbôl a MOL Rt. átlagos munkavállalói létszáma
központi anyaggazdálkodási szervezeten keresztül.
1998-ban 13 961 fô, míg 1997-ben 14 344 fô. A csoport-
Ezen beszerzések saját vállalkozásban végzett teljesít-
szintû létszám a regionális leányvállalatok által folytatott
ményként kerülnek elszámolásra. Az 1995-ös és 1996-os
kiskereskedelmi programok felfutása miatt növekedett.
növekedés oka elsôsorban a tunéziai, katari és szíriai kutatások költsége, finomítói termékfejlesztéssel össze-
Az értékcsökkenési leírás 1998-ban 40,9 Mrd Ft,
függô beruházások és MOL 2000 töltôállomások meg-
1997-ben 37,6 Mrd Ft, 1996-ban 27,6 Mrd Ft, 1995-ben
nyitásához kapcsolódó beruházási költségek voltak.
29,8 Mrd Ft és 1994-ben és 29,4 Mrd Ft volt. Az érték-
Jelenleg az összes belföldi kutatási kiadás felmerüléskor
csökkenési leírás 1998. évben a fokozott beruházási
költségként elszámolásra kerül, míg a kutak és ter-
programok következtében növekvô eszközállománnyal
melôberendezések beruházási ráfordításai, valamint a
összefüggésben nôtt, amelyet mérsékelt a kutatás-ter-
feltárási és termelési költségek aktiválásra kerülnek.
melést szolgáló eszközök teljesítményarányos amortizá-
A külföldön felmerült kutatási kiadások szintén
ciójának mérséklôdése a csökkenô termelési volumenek
aktiválásra kerülnek gazdaságossági megfontolások
arányában. 1994 és 1996 között bekövetkezô csökkenés
alapján: a kutatási kiadások átmenetileg immateriális
elsôdleges oka a Dunai Finomító egyes eszközei gyorsí-
eszközként kerülnek elszámolásra és amennyiben a kutatás
tott értékcsökkenési leírásának lejáratából adódott.
gazdaságosan kiaknázható készletet eredményez, a kutatáshoz kapcsolódó költségek termelôeszközként
Az egyéb költségek 1998-ban 15,4%-os növekedést
kerülhetnek aktiválásra. A sikertelen kutatások ráfor-
mutattak és 26,3 Mrd Ft-ot tettek ki, míg 1997-ben 22,8
dításait az eredmény terhére számoljuk el (1997. és
Mrd Ft-ot, 1996-ban 18,0 Mrd Ft-ot, 1995-ben 13,0 Mrd
1998. évben kutatás sikertelensége miatt nem történt
Ft-ot, és 1994-ben 8,4 Mrd Ft-ot értek el. Az egyéb költ-
leírás, mivel azoknál a külföldi kutaknál, ahol sikertelen
ségek növekedéséhez számos költségelem emelkedése
fúrásokra került sor, a programok tovább folytatódtak).
járult hozzá, meghatározó tételei többek között a bérleti díjak, a szaktanácsadási díjak, a környezetvédelemmel
A konszolidált IAS üzleti eredmény 1998-ban 72,4
kapcsolatos költségek, az infrastruktúra fenntartásával
Mrd Ft volt, szemben az 1997. évi 50,0 Mrd Ft-os adattal.
és védelmével kapcsolatos költségek és az egyéb, nem
1996-ban a konszolidált IAS szerinti üzleti eredmény 32,2 Mrd Ft, 1995-ben 8,8 Mrd Ft és 1994-ben 0,7 Mrd Ft volt.
A vezetés beszámolója és elemzése a pénzügyi helyzetrôl, valamint a mûködés eredményeirôl 30
A Kutatási és Termelési Üzletcsoport eredmény-hozzájárulása és mûködése
megtalált bizonyított nettó készlet 2,6 millió tonna kôolaj-egyenértékes, amely 1,7 millió tonna kôolajból és 1,0 milliárd m3 földgázból tevôdik össze. A fentiek
A Kutatási és Termelési Üzletcsoport 1998-ban az IAS
eredményeként a MOL Rt. összes (hazai és külföldi)
szerint 282,0 Mrd Ft nettó árbevételt ért el, szemben
bizonyított feltárt és feltáratlan nettó szénhidrogénkész-
az 1997. évi 242,1 Mrd Ft-tal. A Kutatási és Termelési
lete 37,8 millió tonna kôolaj-egyenértékest (276 millió
Üzletcsoport üzleti eredménye 1998-ban 54,6 Mrd Ft,
hordó kôolaj-egyenértékest) tett ki. 1998. december 31-én
1997-ben 32,5 Mrd Ft volt, ez 68%-os növekedést jelent.
a MOL Rt. teljes készleteinek mintegy 78%-át a földgáz
A földgáz-értékesítés árbevétele (beleértve a szállítási
(beleértve a kondenzátumot és a folyékony gáztermé-
díjat is) 34,1 Mrd Ft-tal, 229,5 Mrd Ft-ra nôtt, döntôen
keket) adta, amely jelentôsen meghaladja a nemzetközi
a magasabb értékesítési átlagárak révén, míg a földgáz-
olaj- és gáztársaságok esetében mutatkozó átlagot.
tranzitból származó árbevétel 8,7 Mrd Ft-ról 8,1 Mrd Ft-
1998-ban a teljes termelés körülbelül 72%-a volt földgáz
ra mérséklôdött a szerb célpiacon tapasztalt fizetési ne-
(kôolaj-egyenértékes alapon számolva). A társaság nettó
hézségek következtében megtett szállítás-visszafogás
termelése 1998-ban naponta átlagosan mintegy 11,2
miatt. A földgáztranzit mennyisége 2,1 Mrd m3 volt,
ezer tonna (89 ezer hordó) kôolaj-egyenértékes volt.
ez némileg elmarad az 1997. évi szinttôl. 1998-ban a
1998 végén a MOL Rt. Magyarországon 37 blokkon
MOL Rt. jugoszláv szállításaiból származó céltartalékkal
22 671 km2-nyi területen rendelkezett kutatási joggal.
csökkentett követelése az év végén 4,8 Mrd Ft volt.
1998-ban terület-visszaadásra nem került sor, a növe-
Ezekbôl a követelésekbôl 1999. március 24-én 2,7 Mrd
kedés új területek felvételéhez kapcsolható. 1998-ban
Ft állt fent. Egyelôre nem állapítható meg, hogy a jugo-
további külföldi területek lettek felvéve a kutatási port-
szláv társaságok fizetôképességére milyen hatással van
folióba, amelyek révén a csoport az év végén 13 blokk-
a NATO jelenleg zajló katonai akciója. Az alacsonyabb
ban mûködött operátorként vagy konzorciumi tagként.
árak következtében a PB-értékesítés árbevétele 14,2
1998-ban a társaság összesen 2,5 millió tonna kôolaj-
Mrd Ft-ról 13,1 Mrd Ft-ra csökkent, míg a volumen
egyenértékes (18 millió hordó kôolaj-egyenértékest)
1998-ban 304 kt-ról 306 kt-ra növekedett. Az egyéb
nettó bizonyított készletet talált és vett nyilvántartásba,
gáztermékek árbevétele 3,7 Mrd Ft-ról 2,5 Mrd Ft-ra
ebbôl 1,7 millió tonna kôolaj-egyenértékes (12,5 millió
csökkent, míg az értékesített menynyiség 90 kt-ról 68 kt-ra
hordó kôolaj-egyenértékes) magyar felfedezésbôl, míg
esett vissza. A kondenzátumok értékesítési árbevétele
0,8 millió tonna kôolaj-egyenértékes (5,6 millió hordó
(transzferáron) 10,3 Mrd Ft-ról 7,3 Mrd Ft-ra csökkent,
kôolaj-egyenértékes) a tunéziai mezôk készletnövekedé-
míg értékesítési volumenük 369 kt-ról 340 kt-ra mérsék-
sébôl adódik.
lôdött. A kôolajtermelés visszaesése, valamint az árcsökkenés miatt a feldolgozásra átadott kôolaj árbevé-
Az 1996-ban és 1997-ben felfedezett Sávoly Dél-Kelet
tele 9,0 Mrd Ft-tal, 23,4 Mrd Ft-ra csökkent. A MOL Rt.
és Sávoly-Dél mezôk mellett (amelyekbôl 1998-ban már
teljes kôolajtermelése 1998-ban 1,3 Mt, a feldolgozásra
mintegy 80 ezer tonna kôolajtermelés történt) a MOL Rt.
átadott kôolaj 1,2 Mt volt, 8%-kal kevesebb, mint
felfedezte a Sávoly-Dél-2 kôolajmezôt, ahol 573 kt bizo-
a tavalyi év hasonló adata.
nyított nettó készletet talált. A társaság 1998-ban 1,4 milliárd m3 bizonyított nettó földgázt fedezett fel, az új gáz-
A társaság becslése szerint a MOL Rt. hazai, bizo-
mezôk közül a legnagyobb Kismarja–Ny, 0,6 milliárd m3
nyított feltárt és feltáratlan nettó szénhidrogénkészlete
bizonyított nettó készlettel. A társaság kitûzött céljának
1998. december 31-én 35,2 millió tonna kôolaj-egyenér-
megfelelôen reálértéken szinten tudta tartani termelési
tékest (257 millió hordó kôolaj-egyenértékest) tett ki,
költségeit, amelyek a kôolajra 6,0 USD/hordót a föld-
amely 35,4 milliárd m3 (208 millió hordó kôolaj-egyen-
gázzal együtt számított kombinált termelésre pedig
értékes) földgázból (beleértve a kondenzátumokat és a
3,9 USD/hordót tettek ki.
cseppfolyós gáztermékeket is) és 6,7 millió tonna (49 millió hordó) kôolajból állt. A tunéziai Sabria mezôben
A vezetés beszámolója és elemzése a pénzügyi helyzetrôl, valamint a mûködés eredményeirôl 31
A MOL Rt. 1998-ban mintegy 11,9 Mrd m3-t, 1997-ben
majd 1997-ben újabb 15 éves szerzôdést kötöttünk
pedig 11,8 Mrd m3 földgázt értékesített. Ez tükrözi
a német céggel további évi 100 millió m3-nyi földgáz
az 1998. év elején tapasztalt enyhébb idôjárást, valamint
1998-ban kezdôdô szállítására, amelynek mennyisége
a MOL Rt. azon üzletpolitikáját, hogy alternatív tüzelésû
a kezdeti 100 millió m3-rôl 2006-ig fokozatosan 1 Mrd m3-
erômûveket fûtôolaj helyett inkább földgázzal látta el.
re növekszik. 2010-ig szóló földgázszállítási szerzôdéssel
Mivel a földgáz iránt megnyilvánuló belföldi kereslet
rendelkezünk a Gaz de France-szal, amely 1997-tôl évi
jelentôsen meghaladta a belföldi termelést ezen idôsza-
400 millió m3 földgáz vásárlását teszi lehetôvé. 1998-ban
kokban, a társaság a kereslet nagyobb részét importból
a nyugati partnerekkel kötött take or pay típusú
3
fedezte, amely 1998-ban elérte a 8,7 Mrd m -t, amely
szerzôdéseiben változás nem történt.
az 1997. évi 8,1 Mrd m3-es adathoz képest 7%-os növekedést jelent. Az értékesített földgáz 70%-a, azaz 8,4 Mrd 3
1998 során a földgáz importárak az árképletekben
m származott importból (az elôzô évben az importfor-
szereplô kôolajtermékárak erôs csökkenése miatt foko-
rásból történt értékesítés volumene 7,8 Mrd m3, aránya
zatosan mérséklôdtek (az import beszerzési ár 1997-ben
3
65% volt), míg 3,5 Mrd m származott hazai forrásból. 3
még 3,8 Ft/m3-rel meghaladta az átlag értékesítési árat,
A földgáztermelés 3,9 Mrd m volt és 11%-kal az 1997.
1998-ban már 1 Ft/m3-rel alacsonyabb volt annál), amely
év végi szint (4,4 Mrd m3) alatt alakult, ami döntôen
a gázüzlet eredménypozíciójának erôs javulását ered-
az I. negyedévi alacsonyabb termelési szintre vezethetô
ményezte. Az értékesítési átlagár 1998-ban (szállítási
vissza. A MOL Rt. által értékesített földgáz mintegy
díjjal együtt) 16,5%-kal haladta meg az elôzô évit
30%-a a MOL Rt. saját termelésébôl származott, az
és szállítási díjjal együtt 19,3 Ft/m3-t ért el (1997-ben 16,6
importált mennyiség 82%-át az orosz, 11%-át a nyugati
Ft/m3), mivel az átlagos nagykereskedelmi árak 1997. ja-
szállítókkal kötött szerzôdések alapján és 7%-át ukrán
nuárban 17%-kal, 1997. április 1-jén 3,6%-kal, 1997. július
forrásból szereztük be.
1-jén 13,5%-kal, 1997. október 1-jén 3,2%-kal, 1998. január 1-jén pedig 6,0%-kal emelkedtek, 1998. július 1-jei ha-
Az oroszországi földgázimport az 1996-ban aláírt szál-
tállyal viszont 2,4%-os árcsökkentésre került sor. Az átlagos
lítási szerzôdés alapján történik, amely 2015-ig összesen
határparitásos import beszerzési ár ugyanakkor az 1997.
194 Mrd m3 földgáz szállítását irányozza elô, és a társa-
évi 20,4 Ft/m3-rôl 10%-kal csökkent, és 18,3 Ft/m3-t tett ki
ság részére opciót biztosít további évi 2 Mrd m3 földgáz
(a határparitásos importárra rárakódik még mintegy
átvételére 2000 és 2015 között. A szerzôdés értelmében
3 Ft/m3-nyi szállítási, tárolási, készletezési és irányítási
a földgázszállítás egy, a helyettesítô tüzelôanyagoknak
költség is). A költségek csökkentéséhez hozzájárult,
(fûtôolaj és gázolaj) az európai piacon érvényesülô árá-
hogy a MOL Rt. 1998-ig 5%-os vám- és statisztikai illetéket
nak felhasználásával számított képlet szerint történik.
fizetett a nem WTO államokból származó import kôolaj
A szerzôdések 1998-tól kezdôdôen take or pay típusú
és földgáz után, 1998. január 1-jei hatállyal azonban 40%-
kötelezettségeket tartalmaznak. A MOL Rt. 1998-ban
ban, 1998 áprilisától pedig teljes mértékben mentesítést
(az O & G és Eurobridge társaságokkal) szintén take or pay
kapott ezek vám- és statisztikai illeték megfizetése alól.
típusú szerzôdéseket kötött évi összesen 500–900 millió
1998-ban az érvényes földgázár-szabályozás alapján
3
m ukrán eredetû földgáz 2010-ig történô szállítására.
meghatározott, azaz a földgázkutatást, -termelést, -tárolást,
Ezek további rugalmasságot biztosítanak a MOL Rt. szá-
-szállítást és -nagykereskedelmet magába foglaló gázüzlet
mára az adott év gázigényeinek leginkább megfelelô
becsült, adózás elôtti nyeresége 14,9 Mrd Ft volt (2,4 Mrd
mennyiségek átvételéhez. Az ukrán gázszállítások
Ft allokált hitelkamat, 8,1 Mrd Ft készletfinanszírozási
bértárolási lehetôséget is biztosítanak, mivel 1998-ban
költség és 6,0 Mrd Ft allokált központi irányítási költség
3
szerzôdést írtunk alá 400 M m földgáz bértárolására
felszámítása után), míg 1997-ben a gázüzlet a pontosított
és az 1998–99-es fûtési szezonban történô kitárolására
tényleges kalkulációk alapján 8,7 Mrd Ft adózás elôtti
az ukrán Prikarpattranszgázzal. Az orosz és ukrán szál-
veszteséget mutatott ki (figyelembe véve 2,9 Mrd Ft
lítások mellett 1995-ben 10 éves szerzôdést kötöttünk
allokált hitelkamatot, 6,2 Mrd Ft készletfinanszírozási költ-
a német Ruhrgas-zal évi 500 millió m3 földgáz szállítására,
séget és 3,8 Mrd Ft allokált központi irányítási költséget).
A vezetés beszámolója és elemzése a pénzügyi helyzetrôl, valamint a mûködés eredményeirôl 32
A Feldolgozási és Kereskedelmi Üzletcsoport eredmény-hozzájárulása és mûködése
A kôolajtermékek iránti hazai kereslet növekedése mellett belföldi termékértékesítésünk mintegy 3%-kal 5,5 millió tonnára nôtt, míg az exportértékesítés változatlan, 1,8 millió tonnás szinten maradt. A kulcstermékek
A Feldolgozási és Kereskedelmi Üzletcsoport nettó
– motorbenzinek, gáz- és tüzelôolajok – belföldi
értékesítési árbevétele 1998-ban 378,4 Mrd Ft-ot, 1997-ben
értékesítése dinamikusabban emelkedett, mint az össze-
pedig 366,6 Mrd Ft-ot tett ki, ez 3,2%-os növekedésnek
sített értékesítési volumen. Motorbenzin-értékesítésünk
felel meg, míg a szegmens üzleti eredménye az 1997. évi
3%-kal nôtt (ezen belül a belföldi eladások 5%-kal emel-
23,9 Mrd Ft-ról 1998-ban 33,9 Mrd Ft-ra, csaknem 42%-
kedtek, az export 4%-kal csökkent), a gáz- és tüzelô-
kal növekedett. A jelentôs javulás a hazai kôolaj-
olajok értékesítése 5%-kal emelkedett (a belföldi érté-
termékek, elsôsorban a benzin és gázolaj kis- és nagy-
kesítés 6%-os és az exporteladások 4%-os növekedése
kereskedelmi értékesítésében bekövetkezett növekedésnek
mellett), míg a fûtôolaj-értékesítés 1%-os csökkenést
tudható be, miközben a hazai értékesítési árak – követ-
mutatott az elôzô évhez képest. A bitumeneknél
ve a piaci tendenciákat – csökkentek. Az erôsen bôvülô
az exportpiaci térnyerés és az év eleji enyhe idôjárás hatá-
hazai igények, a jobb feldolgozási és kereskedelmi ár-
sára 6%-os növekedést értünk el. A kenôanyagok érté-
rések, az orosz import kôolaj kedvezôbb beszerzési ára,
kesítésében 5%-os csökkenés tapasztalható az export-
és a MOL Rt. finomítóinál és logisztikai részlegeinél
értékesítés 11%-os növekedése és a 25%-os belföldi
1996-ban megindított és az 1997 és 1998-as idôszakban
értékesítés visszaesése mellett. Az értékesített mennyisé-
jelentôs hozzájárulást adó hatékonyságjavító programok
gek csökkenését a visszaesô hazai kereslet és a verseny-
egyaránt növelték az eredményességet.
társak térnyerése okozta, amit némileg mérsékelt a saját jobb minôségû kenôanyagaink részarányának növekedése.
Az üzletcsoport exportértékesítésének nettó árbevé-
Az elmúlt évek tendenciáját elemezve az üzletcsoport
tele 1998-ban 96,0 Mrd Ft-ot, 1997-ben 88,3 Mrd Ft-ot
vezetése változásokat kezdeményezett az üzletben,
tett ki, amely 8,7%-os növekedésnek felel meg, és oka
amelyek hatása 1999-tôl várható. Belföldi nagykereske-
döntôen a regionális kereskedelmi tevékenység bôvü-
delmi piaci részesedésünk a motorbenzineknél 85%
lése, miközben az exportvolumen lényegében változatlan
(1997: 89%), a gáz- és tüzelôolajoknál 86% (1997: 90%),
maradt. Tovább növeltük a magasabb árrést biztosító
a fûtôolajoknál 70% (1997: 68%) volt. A bitumeneknél
belföldi eladások arányát, továbbra is az export árrések
98%-os részesedésünket megtartottuk, míg a kenô-
maximalizálására és nem a volumenek növelésére
anyagoknál piaci részesedésünk 55% volt (1997: 63%).
törekedtünk. A fôbb finomítói termékek értékesítésében
Átlagos nagykereskedelmi piaci részesedésünk 1998-
a motorbenzinek jövedéki adó nélkül 77,0 Mrd Ft, a
ban 83% volt, szemben az elôzô évi 81%-kal. A Dunai
gáz- és tüzelôolajok jövedéki adó nélkül 94,0 Mrd Ft, a
és Tiszai Finomítók átlagos elsôdleges kôolajdesztillá-
fûtôolajok 24,5 Mrd Ft, a kenôanyagok termékdíj nélkül
ciós kapacitáskihasználtsága 1998-ban 69% volt
17,9 Mrd Ft, a bitumenek 8,9 Mrd Ft, a kerozinok 7,5
(a Dunai Finomító kapacitáskihasználtsága 83%-ot ért
Mrd Ft, a szekunder termékek 15,4 Mrd Ft, míg a vegy-
el). Mindkét esetben némi javulást tapasztaltunk
ipari, egyéb és speciális benzinek 25,3 Mrd Ft ár-
az 1997. évi adatokhoz viszonyítva, amikor az átlagos
bevétel-hozzájárulást jelentettek. 1997-ben ugyanerre az
kapacitáskihasználtság 66%, a Dunai Finomító
alapra helyezve (fogyasztási adó, környezetvédelmi ter-
kapacitáskihasználtsága pedig 81% volt.
mékdíj és útalap nélkül) a motorbenzinek 78,8 Mrd Ft, a gáz-és tüzelôolajok 99,0 Mrd Ft, a fûtôolajok 26,2 Mrd
A hazai kôolajtermék-kiskereskedelemben az üzem-
Ft, a kenôanyagok termékdíj nélkül 17,0 Mrd Ft, a bitu-
anyagok iránti kereslet az enyhe év eleji idôjárásnak,
menek 7,7 Mrd Ft, kerozinok 10,2 Mrd Ft, a szekunder
valamint a reálbérek növekedésének köszönhetôen
termékek 23,4 Mrd Ft, míg a vegyipari, egyéb és speci-
erôteljesen, összességében 8%-kal nôtt. A MÁSZ adatai
ális benzinek pedig 30,1 Mrd Ft árbevétel hozzájárulást
alapján (nem tartalmazzák a független kiskereskedôk
jelentettek.
forgalmi adatait) kiskereskedelmi piaci részesedésünk
A vezetés beszámolója és elemzése a pénzügyi helyzetrôl, valamint a mûködés eredményeirôl 33
a motorbenzineknél 40%, a gáz- és tüzelôolajoknál 42%,
A Feldolgozási és Kereskedelmi Üzletcsoport a Kutatási
a kenôanyagokra vonatkozóan pedig 58%-ot ért el.
és Termelési Üzletcsoporttól 1998-ban 1,2 millió tonna (1997-ben 1,3 millió tonna) kôolajat vásárolt. A kôolaj
A MOL Rt. vezetése úgy véli, hogy Magyarországon
átadási árának csökkenése alapvetôen a világpiaci árak
a finomított kôolajtermékek iránti kereslet középtávon
csökkenésének tudható be, de szerepet játszott a nehe-
a gazdasági növekedés ütemével együtt fog emelkedni.
zebb kôolajok termelésének megnövekedett mennyi-
Várakozásaink szerint rövid távon a benzin és a gázolaj
ségének részaránya is. 1998-ban a Feldolgozási és
magyarországi keresletének növekedése meg fogja ha-
Kereskedelmi Üzletcsoport 6,1 millió tonna kôolajat
ladni az egyéb kôolajtermékek iránti kereslet bôvülését,
importált, míg 5,5 millió tonnát 1997-ben. A fenti
mivel az ország gépjármûállománya folyamatosan nö-
idôszakokban nem importáltunk kôolajat
vekszik, közelítve a nyugat-európai átlaghoz, és a ma-
az Adria-vezetéken, mivel kedvezôbb feltételeket
gyar gazdaság erôsödésével a gépjármûvenként évente
tudtunk elérni oroszországi szállítóinknál.
átlagosan futott kilométerek száma is nô. A MOL Rt. korábban 5%-os vám- és statisztikai illeA MOL Rt. 1998-ban az 1997. évi értéknél 2%-kal
téket fizetett a nem WTO-tag országokból, döntôen Orosz-
több, 6,8 millió t kôolajat dolgozott fel, amelybôl 5,6
országból származó import kôolaj után. A pénzügymi-
millió t származott importból. A kôolaj átlagos import-
niszter a MOL Rt.-t az általa belföldi értékesítés céljára
ára 1997. évhez képest dollárban 38%-kal, forintban
importált kôolajra esô díj 40%-ának megfizetése alól
30%-kal csökkent. A MOL Rt. három fô kôolajforrással
1998. január 1-jével mentesítette, majd 1998 áprilisától
rendelkezik: a kôolajat saját termelésébôl, Oroszor-
ezt a díjat teljes mértékben megszüntette, ami pozitívan
szágból, és az Adria-kôolajvezeték 1995. ôszi újbóli
hatott a finomítás árréseire és a társaságnak a regionális
megnyitása óta a mediterrán térségbôl tudja biztosítani.
finomítókkal szembeni versenyhelyzetre.
A vezetés beszámolója és elemzése a pénzügyi helyzetrôl, valamint a mûködés eredményeirôl 34
Pénzügyi eredmény
eltéréseket felosztani olyan idôbeli eltérésekre, amelyek 2002. december 31-ig, illetve olyanokra, amelyek ezen
A pénzügyi eredmény 1998-ban -8,4 Mrd Ft, míg
dátumot követôen realizálódnak. Az IAS mérlegben
1997-ben -11,1 Mrd Ft volt, ez 24%-os javulást jelent.
kimutatott halasztott adó eszköznek az elsô (2002-ig
A pénzügyi mûveletek szokásos fôbb bevételein túl-
tartó) idôszakra jutó részét ezért át (le) kellett értékelni.
menôen (amelyek általában kamatbevételekbôl állnak)
Ennek hatása -3,5 Mrd Ft volt, amelyet mérsékelt a
1998-ban jelentkezett a 7,0 Mrd Ft-nyi, egyes kisebbségi
halasztott adó egyéb 1998. évi változásaiból eredô 1,6
részesedések értékesítésén elért árfolyamnyereség is.
Mrd Ft-os pozitív hatás. Ezek egyenlegeként a halasztott
A pénzügyi bevételek ezzel együtt 16,0 Mrd Ft-ot értek el,
adó 1,9 Mrd Ft-tal csökkentette az IAS nettó eredményt.
míg a pénzügyi ráfordítások (melyek döntôen a hitelek
Így a MOL Csoport IAS szerinti tényleges adókulcsa
után fizetett kamatokból -12,2 Mrd Ft; és a devizahite-
megközelítôleg 15% volt 1998-ben, szemben az 1997. évi
lek árfolyamveszteségébôl -9,9 Mrd Ft állnak) 24,4 Mrd
18%-os adattal.
Ft-ot tettek ki. A MOL Csoport egyéb cégeinél felmerült 8,5 Mrd Ft-nyi devizahiteleken elkönyvelt árfolyam-
Adózott eredmény
veszteséget jelentôs súllyal növelte a romániai leányvállalatunknál az anyavállalattal szembeni kölcsöntartozá-
A fenti tényezôk eredményeként a MOL Csoportnak
sok és szállítói kötelezettségek miatti árfolyamveszteség
1998-ban 54,4 Mrd Ft, míg 1997-ben 31,9 Mrd Ft adózott
1,4 Mrd Ft-nyi eredményrontó hatás.
eredménye keletkezett, amely 70,5%-os növekedésnek felel meg. 1996-ban, 1995-ben és 1994-ben az adózott
Adózás elôtti eredmény
eredmény értéke rendre 22,5 Mrd Ft, 1,0 Mrd Ft és -3,9 Mrd Ft volt.
A fenti tényezôk eredményeként az adózás elôtti eredmény 1998-ban 63,9 Mrd Ft, míg 1997-ben 38,9 Mrd Ft
Nettó eredmény
volt, ez 64,3%-os növekedést jelentett. 1996-ban, 1995ben és 1994-ben az adózás elôtti eredmény még rendre 26,9 Mrd Ft, 0,9 Mrd Ft és -4,6 Mrd Ft volt.
A MOL Csoport részesedése a társult vállalkozások eredményébôl 1998-ban 0,4 Mrd Ft, míg 1997-ben -0,2 Mrd Ft volt, a növekedést részben a regionális gázszol-
Adófizetési kötelezettség
gáltatókban (ÉGÁZ Rt. és DÉGÁZ Rt.) szerzett részesedések után járó 0,2 Mrd Ft-nyi eredmény-hoz-
A MOL Csoport IAS szerint számított társaságiadó-
zájárulás okozta. A külsô tulajdonosok eredménybôl
kötelezettség 1998-ban 9,5 Mrd Ft, 1997-ben 7,0 Mrd Ft,
való részesedése 1998-ban 0,6 Mrd Ft, míg 1997-ben
ami 36%-os növekedésnek felel meg. A növekedés elsô-
1,2 Mrd Ft volt, a csökkenés oka az volt, hogy a
sorban a növekvô eredmény és az 1998. év után járó
Nitrogénmûvek Rt.-nél nem került sor osztalékfizetésre
társaságiadó-kedvezmény együttes hatását mutatja,
az 1998-as üzleti év után. Fentiek eredményeként a
amelyet azonban befolyásolt az IAS halasztott adó
tulajdonosok rendelkezésére álló eredmény 1998-ban
átértékelése is. A társaságiadó-törvény elôírásainak
77%-kal növekedett.
megfelelôen a társaság termék-elôállítást szolgáló beruházásai meghaladták az 1 Mrd Ft-ot, így az 50%-os társaságiadó-kedvezményre jogosult 1998 és 2002 között, amennyiben az éves nettó értékesítési árbevétel az egyes években a beruházott összeg legalább 5%-ával meghaladja az elôzô évi értéket. A társasági adó így ezen idôszakban (a jelenlegi 18%-os adókulcsot figyelembe véve) 9%-ra csökken, ezért szükséges az elhatárolt adóegyenleget eredményezô idôbeli
A vezetés beszámolója és elemzése a pénzügyi helyzetrôl, valamint a mûködés eredményeirôl 35
Eredménykimutatást érintô, speciális tételek részletezése SPECIÁLIS TÉTELEK HATÁSA AZ EREDMÉNYRE (adózás elôtt, millió Ft)
1994
1995
1996
1997
1998
Társaságok értékesítésén elért nyereség
–
–
–
–
6 977
Társasági befektetéseken elszámolt értékvesztés
–
–
–
–
-995
Rendkívüli környezetvédelmi céltartalék-felszabadítás
–
–
5 557
–
–
TVK Rt.-tôl kapott készpénzjuttatás
–
–
3 840
–
–
Létszám-racionalizálásra képzett céltartalékok
–
–
-2 684
–
-1 750
Összesen
–
–
6 713
–
4 232
A speciális tételeknél az adózás elôtti hatást vettük
• A MOL Rt. 1996-ban a TVK Rt.-vel korábban kötött
figyelembe, mivel adóhatása a társaságok értékesítésén
szerzôdés teljesítéseként 3,8 Mrd Ft-nyi összeget
1998-ban elért nyereségnek volt csak, amely a MOL
kapott végleges pénzeszköz-átvételként, amely az IAS
kedvezményes társasági adókulcsával került meg-
beszámolóban az üzleti eredményt növelô tételként
fizetésre.
szerepelt. • A társaság vezetése figyelembe véve a továbbra is
• A MOL Csoport az 1998-as év folyamán összesen 1,0
szigorú iparági környezetet, az 1999-ben várható lét-
Mrd Ft értékvesztést számolt el, ebbôl 0,7 Mrd Ft-ot
számintézkedések (munkáltatói rendes felmondások)
az Elsô Magyar Koncessziós Autópálya Rt.-ben lévô
becsült költségeire 1,8 Mrd Ft-nyi céltartalék képzé-
részesedés leírása után.
sét látta szükségesnek. A racionalizálás az üzleti
• 1998. évben a MOL Rt. értékesítette a Pannon GSM
és funkcionális területeket egyaránt érinti és tükrözi azt,
Rt. mobilszolgáltató társaságban, valamint a PB Gáz
hogy a tartósan alacsony világpiaci árak mellett
Szerviz Kft.-ben meglévô részesedését. A két tranz-
a társaságnál hangsúlyosabban merül fel a termelô-
akcióban elért árfolyamnyereség összesen 7,0 Mrd Ft
mezôk szüneteltetésének és felszámolásának kérdé-
volt.
se. 1996-ban az 1997. évi létszámleépítés várható
• 1996-ban a környezetvédelmi károk felszámolására
kötelezettségének fedezetére 2,7 Mrd Ft-os céltar-
az elôzô években képzett céltartalékból az 1996. évi
talékképzésre került sor. Ez nyújtott fedezetet
újabb környezetvédelmi audit alapján 5,6 Mrd Ft
a végkielégítések és a korengedményes nyugdíjazá-
eredménynövelô tételként felszabadításra került,
sok miatt felmerülô ráfordításokra, amelynek követ-
míg a megelôzô és következô években a céltartalék
keztében a céltartalék 1997-ben teljes összegében
nagysága a megfelelô inflációs költségnövekedés
felhasználásra került.
és a ténylegesen a tartalék terhére elszámolt kifizetések egyenlegeként változott.
A vezetés beszámolója és elemzése a pénzügyi helyzetrôl, valamint a mûködés eredményeirôl 36
A cash flow alakulása CASH FLOW KIMUTATÁSOK (adatok millió Ft-ban)
Üzleti tevékenységbôl származó készpénz
1994
1995
1996
1997
1998
46 712
25 486
66 249
77 790
110 513
-26 708
-1 031
-22 569
-16 549
-1 125
-3 319
-4 327
-5 105
– ebbôl: forgótôke változása Pénzügyi mûveletekbôl származó (felhasznált) nettó készpénz
-4 505
Adózás – fizetett társasági adó Befektetési tevékenységre felhasznált nettó készpénz Finanszírozásból származó/(felhasznált) nettó készpénz – ebbôl: fizetett osztalék Készpénz nettó változása Külföldi leányvállalatok konszolidációja során felmerült árfolyam-különbözet
A MOL Csoport a beruházások és forgótôkeigény
-1 003
-520
-4 037
-8 995
-8 502
-37 431
-53 254
-55 228
-85 308
-120 724
-2 313
28 958
-2 051
28 517
23 798
–
-16
-885
-3 994
-7 964
1 629
-471
729
3 683
-20
–
–
–
–
-1 441
flow 1998-ban 23,8 Mrd Ft, míg 1997-ben 28,5 Mrd Ft
finanszírozásához szükséges pénzigényét 1998-ban
volt. 1998-ban a MOL Csoport 37,1 Mrd Ft-nyi hosszú
és 1997-ben döntôen a mûködésbôl származó magasabb
lejáratú kötelezettséget fizetett vissza – és ezt jelentôsen
cash flow-ból, illetve ezt kiegészítendô, külsô hitelforrá-
meghaladó mértékû 74,3 Mrd Ft-nyi hosszú lejáratú hi-
sokból finanszírozta. A társaság folyamatosan figyelem-
telt hívott le – beleértve a világbanki kölcsön 12,1 Mrd
mel kíséri a cash flow és a beruházások egyensúlyát.
Ft-nyi elôtörlesztését és refinanszírozását is. 1998-ban
Ugyanakkor a beruházási program folytatása révén
a MOL Csoport 8,0 Mrd Ft osztalékot fizetett ki az 1997.
a nettó hitelállomány érdemi emelkedést mutatott,
évi pénzügyi évre vonatkozóan. Az összes készpénz-
hozzájárulva a társasági tôkeköltség optimalizálásához.
állomány 1998. december 31-én 10,8 Mrd Ft, míg 1997.
1998-ban a MOL Csoport eladósodottsági szintje a nettó
december 31-én 12,3 Mrd Ft volt.
hitelállománynak a saját tôkére vetített arányát tekintve a társaság vezetése által meghatározott határokon belül
Finanszírozás és hitelállomány
maradt, és elfogadható szinten volt más hasonló európai olaj- és gázipari vállalatok nettó hitelállomány/saját
A társaság finanszírozási politikája alapvetôen azt
tôke arányához viszonyítva is. A mûködési cash flow
az elvet követi, hogy a szezonálisan változó nagyságú for-
1998-ban 110,5 Mrd Ft, míg 1997-ben 77,8 Mrd Ft volt, ami
gótôke finanszírozására rövid lejáratú hiteleket, míg na-
42%-os növekedést mutatott. Ezen belül a forgótôke
gyobb beruházási projektjei és tartós készletei finanszí-
változása 16,5 Mrd Ft-tal csökkentette forrásainkat,
rozására hosszú lejáratú hiteleket használ fel. A MOL
mivel az egyéb követelések mérséklôdése mindössze
Csoport összes hitelállománya 1998. december 31-én
2,8 Mrd Ft-tal növelte, míg a szállítók állományának
150,5 Mrd Ft-ot tett ki, amely 16,8 Mrd Ft összegû rövid
csökkenése 3,3 Mrd Ft-tal, a vevôállomány növekedése
lejáratú hitelbôl (ideértve a hosszú lejáratú hitelek egy
8,5 Mrd Ft-tal, a készletek növekedése 5,7 Mrd Ft-tal,
éven belül esedékes részét is), és 133,7 Mrd Ft összegû
az egyéb kötelezettségek csökkenése pedig 1,9 Mrd Ft-
hosszú lejáratú hitelbôl állt. A teljes hitelállománya 1998.
tal mérsékelték forrásainkat. A beruházási tevékeny-
december 31-én döntôen dollárhiteleket tartalmazott
ségek során felhasznált nettó cash flow 1998-ban 120,7
(73%-ban), emellett jelentôs (24%-os) a forinthitelek
Mrd Ft, míg 1997-ben 85,3 Mrd Ft volt, ami elsôdlegesen
aránya. A deviza-összetétel a pontosított és portfolió ala-
a 106,8 Mrd Ft-os, illetve 76,6 Mrd Ft-os beruházásokból
pon vizsgált árfolyamkitettségének megfelelôen lett ki-
és kutatási költségekbôl állt. Fejlesztési programjaink
alakítva. A hosszú lejáratú hitelekbôl 116,5 Mrd Ft öt
részletesebb leírása megtalálható a „Beruházások” címû
éven belül fizetendô vissza.
részben. Ezen kifizetéseket összességében kisebb rész-
A rövid lejáratú hitelei az 1997. december 31-ei
ben ellensúlyozták a tárgyi eszközök és befektetések ér-
23,1 Mrd Ft-ról 1998. december 31-re 16,8 Mrd Ft-ra
tékesítésébôl származó 11,4 Mrd Ft-os készpénzbevétel.
csökkentek. A csökkenés elsôdleges okai az idôszak
A finanszírozási tevékenységekbôl származó nettó cash
alatt a hosszú lejáratú hitelek egy éven belül esedékes
A vezetés beszámolója és elemzése a pénzügyi helyzetrôl, valamint a mûködés eredményeirôl 37
részének csökkenése és a mûködésbôl származó cash
Kockázatkezelés, fedezeti ügyletek
flow növekedése voltak. 1998. december 31-én a társaság mintegy 14,7 Mrd Ft igénybe nem vett rövid lejáratú hi-
A Magyar Nemzeti Banktól kapott engedély alapján
telkerettel is rendelkezett, a csoport a szezonális finan-
a társaság a devizahitel állományában, a kôolaj, kôolaj-
szírozási szükségleteknek megfelelôen változó mérték-
termékek és a földgáz árában, valamint a konvertibilis
ben használja fel a rendelkezésére tartott hitelkereteket.
devizák árfolyamváltozásában meglévô kockázat csök-
1998. év végén a MOL Rt. részére 11,7 Mrd Ft, 116,7
kentése érdekében fedezeti üzleteket köthet, a belföldi
millió ECU és 247,6 millió USD, még lehívatlan hosszú
és a külföldi határidôs piacokon egyaránt. A társaság
lejáratú hitelkeret állt rendelkezésre. 1998. elsô felében
ezen engedély birtokában a következô fedezeti
a Dunai Finomítóban megvalósítandó maradékfeldolgo-
mûveleteket hajtotta végre 1998-ban:
zási projekt finanszírozására a társaság egy tizenöt éves lejáratú, különbözô devizákban felvehetô, 125 millió ECU összegû hitelszerzôdést írt alá az Európai Beruházási Bankkal (EIB). Ugyanezen beruházás finanszírozását szol-
• az év elején az éves kôolajimport 5%-ának megfelelô nagyságrendben határidôs vételi üzleteket kötött; • a devizahitel-állomány kamatláb kockázatának
gálja egy hétéves lejáratú, 10 Mrd Ft összegû szindikált
mérséklése érdekében 80 millió USD értékben kamat
hitel, valamint a San Paolo-IMI olasz hitelintézet hétéves
swap üzleteket kötött, amelynek következtében vál-
lejáratú, 32,5 M ECU összegû devizahitele és a Budapest
tozó kamatozású hiteleit fix hozamúra cserélte;
Bank nyolcéves lejáratú, 400 M Ft összegû hitele. Emellett
• a devizaárfolyam-kockázat mérséklése érdekében
a MOL Rt. 1998. decemberben írt alá egy ötéves lejáratú,
devizaárfolyam-fedezeti üzleteket hajtott végre
eredetileg 100 millió USD összegre tervezett, de a jelen-
az USD/HUF és USD/DEM határidôs piacokon. Az üz-
tôs kereslet miatt 150 millió USD összegûre növelt szin-
letek egy része az árfedezeti mûveletek további ki-
dikált hitelt. A társaság korábban aláírt 500 millió USD
terjesztése, míg másik része rövid lejáratú cash flow
összegû szindikált hiteléhez hasonlóan e hitelszerzôdés
mozgások árfolyamkockázatainak mérséklése érde-
is lehetôvé teszi, hogy a MOL Rt. a hitel összegét egészé-
kében születtek;
ben vagy részben, akár többször is visszafizesse, illetve
• az import földgázárkockázat mérséklése érdekében
abból bármikor új lehívást kérjen. 1998-ban a MOL Rt.
kôolajtermék határidôs vételi üzleteket kötött 1999.
átlagos forrásköltsége a hosszú lejáratú hitelek után (bele-
elsô félévére vonatkozóan a Panrusgázon keresztül
értve a devizahiteleken a leértékelésbôl származó árfo-
importálandó földgázmennyiség 20%-ára, illetve
lyamveszteséget is) 17,4%, 1997-ben pedig 24,3% volt.
a III. negyedévben behozandó mennyiség 4%-ára.
A MOL Rt. hitel- és kölcsönszerzôdései közül számos bizonyos kötelezettségeket és korlátozásokat ró a társaság-
A fenti üzletek 1998-ban összességében – fôleg az év-
ra. A legszigorúbb korlátozások egyes pénzügyi mutató-
tizedes mélypontra esô kôolajárak és az orosz válságnak
számok (köztük az idegen tôke és saját tôke aránya, a for-
a forint árfolyamra gyakorolt hatása miatt – mintegy 1 Mrd
góeszközök és a rövid lejáratú kötelezettségek aránya) meg-
Ft nettó pénzügyi veszteséget eredményeztek. Az utolsó
határozott értékének fenntartását követelik meg. A MOL Rt.
pontban említett, még nyitott határidôs földgázügylet
jelenleg megfelel az összes ilyen kikötésnek.
pedig várhatóan 1999-ben nettó kifizetést fog eredmé-
A MOL Rt. arra számít, hogy tervezett beruházásait
nyezni, tekintettel az importárak tartósan alacsony szint-
nagyobb részben a jövôben is saját forrásokból tudja
jére. A fedezeti ügyletek ezen költségét ugyanakkor ellen-
majd finanszírozni, azonban pótlólagos hitelfelvételre
súlyozta a normál üzletmenet növekvô nyereségessége.
is szüksége lehet. Jóllehet a jövôre nézve erre nem
Az olajárak zuhanásszerû csökkenése azonban jelentôs
adható biztosíték, de a bankoknak a múltban a MOL
eredményjavulást okozott a gázüzletben, míg az USD
Rt. iránt tanúsított hitelezési hajlandósága, és a MOL Rt.
erôsödése a vállalat árbevételei túlnyomó többségének
erôs cash flow-ja alapján a társaság úgy véli, hogy
USD függôsége miatt pozitív hatással volt a társaság ered-
elegendô pótlólagos hitel áll majd a rendelkezésére
ményére. A MOL Rt. az üzleti alapfolyamatokhoz nem
a jelenleg tervbe vett beruházásokhoz szükséges
kapcsolódó spekulatív határidôs üzletekben nem vett
finanszírozási igény kielégítésére.
és nem is szándékozik részt venni a jövôben sem.
A vezetés beszámolója és elemzése a pénzügyi helyzetrôl, valamint a mûködés eredményeirôl 38
Beruházások és befektetések BERUHÁZÁSOK
1994
1995
1996
1997
1998
Kutatás-termelés
14 167
20 463
23 161
35 778
46 524
Feldolgozás és kereskedelem
15 255
18 007
20 035
29 265
40 074
919
1 252
4 871
5 014
5 792
Központ és egyéb Konszolidációs és IAS korrekciók Összesen
-99
–
-860
-2 314
-4 174
30 242
39 722
47 207
67 743
88 216
A társaság beruházási programjának legfontosabb
a további 0,7 Mrd m3 kapacitású tároló megépítése 1997
elemei a Kutatási és Termelési Üzletcsoportban elsô-
decemberében indult meg, annak befejezésére várhatóan
sorban a kôolaj- és földgázkutatási és mezôfejlesztési tevé-
2000-ben kerül sor. 1998-ban a gáztárolók fejlesztésére
kenységre, a csôvezetékek és a vezetékrendszerekhez
és meglévô kapacitásainak karbantartására 8,8 Mrd Ft-ot,
tartozó eszközök fejlesztésére, és a földgáztároló kapa-
1997-ben 3,8 Mrd Ft-ot, 1996-ban pedig 2,4 Mrd Ft-ot
citás bôvítésére irányultak. A Feldolgozási és Kereske-
fordítottunk.
delmi Üzletcsoportban az elmúlt években beruházások
1998-ban a MOL Rt. folytatta földgáz-kiskereskedelmi
a következô fôbb területeken voltak: nemzetközi
pozícióinak további építését, ennek keretében 1998. év
és hazai kis- és nagykereskedelmi terjeszkedés, a MOL-
végéig 75%-tól 100%-ig terjedô részesedéssel hat gáz-
töltôállomáshálózat belföldi korszerûsítése, és a finomítók
vagyon-kezelô és -szolgáltató társaságban, valamint
feldolgozási és információs rendszerének modernizá-
50%-tól 75%-ig terjedô részesedéssel négy gázvagyon-
lása, és felújítása. Az egyéb projektek fôleg környezet-
kezelô és -szolgáltató társaságban rendelkezett. 1998-ban
védelmi, irányítási és információtechnológiai fejlesztések-
társasági befektetésként 4,1 Mrd Ft-ot költöttünk gázkis-
re irányultak. A társaságnak ezen fejlesztések folytatása
kereskedelmi pozíciónk további erôsítésére (ezen gáz-
mellett szándékában áll az információs technológiai és
szolgáltatókba történt befektetések révén).
adatátviteli rendszerek korszerûsítése, és a földgázüzlet
A MOL Rt. középtávon földgáztranzit üzletágát ki
fejlesztése. Mivel Magyarország viszonylag érett szén-
kívánja terjeszteni a régióban, és megközelítôleg 2,2
hidrogén-termelési terület, a MOL Rt. 1992-tôl folyama-
Mrd Ft-ot költött 1998-ban ilyen projektekre. Ezenfelül,
tosan terjesztette ki nemzetközi kutatási és termelési
amennyiben megfelelô lehetôségek adódnak, további
tevékenységét. Külföldön a következô földrajzi régiókra
tranzitbefektetéseket is megvizsgálunk. Kôolajtranzit-
összpontosítunk: Észak-Afrika, Közel-Kelet, Délkelet-
vezetékek rekonstrukciójára a társaság 1998-ban mint-
Európa, Független Államok Közössége („FÁK”), és
egy 0,6 milliárd Ft-ot költött. A PB-üzlet fejlesztésére
Távol-Keleten 1998-ban 9,0 Mrd Ft-ot költött a társaság
0,2 milliárd Ft-ot fordítottunk 1998-ban. A földgázüzletre
külföldi kutatási és termelés beállítási projektekre tár-
vonatkozó stratégiához kapcsolódva, a MOL Rt. 35%
sasági befektetések útján, 1997-ben a MOL Rt. mintegy
illetve 30%-os részesedéssel rendelkezik két vegyes
3,3 Mrd Ft-ot, míg az 1996-ban 4,7 Mrd Ft-ot költött
vállalatban, amelyeket két 192, illetve 86 MW kapacitású
külföldi kutatási projektekre (a külföldi termelésbe
földgáztüzelésû erômû megépítésére és üzemeltetésére
állításra fordítandó összeg függvénye a külföldi kutatási
hoztak létre. A MOL Rt. megvalósíthatósági tanulmányokat
projektek sikerességének és a mindenkori világpiaci kô-
végzett a fenti projektekkel kapcsolatban, a szükséges
olajárak alakulásának). Hazai kutatásra 1998-ban 8,0 Mrd
tervek és engedélyek beszerzése folyamatban van,
Ft-ot költött a csoport, míg 1997-ben 6,6 Mrd Ft-ot és
a partnerek külsô források igénybevételét is megvizsgálják.
1996-ban 7,0 Mrd Ft-ot. A MOL Rt. egy összesen 1,3 Mrd
1998-ban társasági befektetések formájában mintegy
m3 kapacitású föld alatti gáztároló létesítmény építésébe
0,11 milliárd Ft-ot költött a társaság erômûvi projektekre. 3
kezdett korábban Zsanán. A létesítmény elsô, 0,6 Mrd m
A MOL Rt. érdekelt a jövôben más, hasonló projektek-
tárolókapacitású lépcsôjét mintegy 9,1 Mrd Ft költséggel
ben való részvételben.
1996-ban helyezték üzembe. A projekt második fázisában
A vezetés beszámolója és elemzése a pénzügyi helyzetrôl, valamint a mûködés eredményeirôl 39
A társaság beruházási programja tartalmazza a földgáz-,
sainak minôségi javítására nagy hangsúlyt fektet, ezen
kôolaj- és termékvezetékeinek karbantartási programjait
projektek (amelyek nagyobb részben költségjellegû pro-
és 1998-ban 1,7 Mrd Ft-ot, az 1997-ben 0,7 Mrd Ft-ot,
jekteket jelentenek) 1998-ban 5,2 Mrd Ft, 1997-ben 6,8
míg 1996-ban 0,3 Mrd Ft-ot fordított ilyen célokra.
Mrd Ft, 1996-ban pedig 1,5 Mrd Ft ráfordítást igényeltek. A jövôbeni tényleges beruházási kiadások nagysága
A Feldolgozási és Kereskedelmi Üzletcsoport 1992.
különbözô tényezôktôl függ, beleértve tenderek és folya-
végén kezdte meg hazai MOL-töltôállomáshálózatának
matban lévô tárgyalások eredményét, valamint a társaság
a MOL 2000 program keretében történô korszerûsítését
nemzetközi kutatási tevékenységeinek sikerességét.
és az EU környezetvédelmi szabályainak való megfelelésének biztosítását. A társaság emellett kiterjeszti kiskereskedelmi hálózatát a szomszédos országokban is, és ezekben az országokban 50 töltôállomást mûködtetett
A MOL Invest létrehozása és a nem alaptevékenységbe tartozó cégek értékesítése
1998 végén. A MOL Rt. az 1998-ban mintegy 16,6 Mrd Ft-ot (ebbôl 9,4 Mrd Ft-ot társasági befektetéseken ke-
A társaság 1997 decemberében leányvállalatai átszer-
resztül regionális kúthálózat-fejlesztésekre és a fenn-
vezését határozta el. Ezen program részeként azon le-
maradó 7,2 Mrd Ft-ot belföldi hálózatfejlesztési beruhá-
ányvállalatok, melyek tevékenysége nem tartozik a cso-
zásokra) az 1997-ben 14,1 Mrd Ft-ot, míg 1996-ban 6,4
port alaptevékenységei közé – ideértve néhány olaj- és
Mrd Ft-ot költött töltôállomás-hálózatának fejlesztésére
gázipari szolgáltató társaságot és stratégiai befektetést –,
és kiterjesztésére belföldön és külföldön.
az újonnan létrejött MOL Invest Rt.-be került át. Azon
A MOL Rt. Igazgatósága korábban jóváhagyta a Du-
leányvállalatok, melyek tevékenysége közvetlen kapcso-
nai Finomítóban a maradékfeldolgozó projekt megvaló-
latban van az alaptevékenységekkel, illetve azon straté-
sítását, amely egy késleltetett kokszolóüzem, valamint
giailag fontos cégek, amelyeknek szerepe lehet a tár-
egy hidrogéngyár megépítését és egyéb üzemeket foglal-
saság jövôbeni diverzifikációs terveiben, mint például
ja magába. A MOL Rt. tervei között szerepel a Dunai
földgáztüzelésû erômûvek vagy a vegyipari érdekelt-
Finomító ellenôrzési és irányítási rendszereinek további
ségek, továbbra is a MOL Rt. tulajdonában maradnak,
korszerûsítése is. A vezetés véleménye szerint a terme-
és bevonásra kerülnek a MOL Rt. stratégiai, pénzügyi
lési információk nyilvántartására, a feldolgozási folya-
és teljesítményirányítási rendszereibe. Az 1998. április
matok ellenôrzésére és koordinálására szolgáló rendsze-
1-jén megalakult a MOL Invest Rt., amelynek alaptôkéje
rek üzembe helyezése révén a MOL Rt. jobban tudja
10,1 milliárd Ft. 1998-ban megkezdte a portfoliójában
majd optimalizálni a finomító mûködését. A MOL Rt.
lévô társaságok értékesítését, melynek során 9 db
az 1998-ban 14,1 Mrd Ft-ot (ebbôl a Finomítói Irányítási
kisebbségi és 1 többségi részesedést adott el
Rendszerre 4,4 Mrd Ft-ot, a késleltetett kokszolóra
és 1999-ben tovább folytatja az értékesítési feladatokat.
és hidrogéngyárra 3,8 Mrd Ft-ot) költött, az 1997. évben 9,5 Mrd Ft-ot, míg az 1996-ban 2,4 Mrd Ft-ot fordított finomítói beruházásokra. Folyamatos mûködést biztosító beruházásokra 1998-ban 11,6 Mrd Ft-ot fordítottunk, ezenfelül downstream kisprojektekre 0,5 Mrd Ft-ot, míg upstream kisprojektekre 0,3 Mrd Ft-ot. Az 1998. év során környezetvédelmi beruházásokra a MOL Rt. 3,1 Mrd Ft-ot költött, továbbá felmerült 0,9 Mrd Ft-nyi ilyen célú költségjellegû ráfordítás. 1997-ben 3,2 Mrd Ft, 1996-ban pedig 2,7 Mrd Ft-ot költött a MOL Rt. környezetvédelmi beruházásokra. A társaság irányítási, informatikai rendszereinek és társasági szolgáltatá-
A vezetés beszámolója és elemzése a pénzügyi helyzetrôl, valamint a mûködés eredményeirôl 40
Környezetvédelmi kérdések
ráfordításigénye évrôl évre változik, tükrözve a teljesített kötelezettségek, a jogszabályok szigorodása következté-
1995-ben a MOL Rt. privatizációjának elsô összetett
ben keletkezett új kötelezettségek, valamint a várt inflá-
részvényértékesítésével kapcsolatban egy független kör-
ciós hatás egyenlegét. A társaság vezetôsége úgy gon-
nyezetvédelmi szaktanácsadókból álló nemzetközi cég
dolja, hogy a képzett céltartalék biztosítja a MOL Rt.
elkészítette, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési
részére, hogy eleget tegyen a szabályozási követelmé-
Minisztérium pedig jóváhagyta a környezetvédelmi
nyeknek, amilyen pontossággal ezek költségvonzata
audit eredményeit, és megerôsítette, hogy a felmérés
felmérhetô. A jövôbeni szabályozás, a jelenlegi követel-
megfelelôképpen felismerte és azonosította a társaság
ményrendszer módosítása vagy az ismert és a tényleges
által még teendô azon intézkedéseket és felvállalandó
környezeti állapot közötti eltérések e költségek újra-
költségeket, melyek azt szolgálják, hogy a MOL Rt. elke-
értékelését tehetik szükségessé. Bármilyen újraértékelés
rülje a környezet károsítását és csökkentse a környezet
hatással lehet a társaság gazdálkodásának eredményeire
veszélyeztetését. A MOL Rt. folyamatosan figyeli
az adott évben, és érintheti a pénzügyi helyzetét. Ezek
és ellenôrzi a környezeti kibocsátását, és 1997 szeptem-
a ráfordítások elsôsorban a talaj- és talajvízszennyezés
berében létrehozott egy központi egységet, amely fele-
csökkentését, a légszennyezést mérséklô intézkedéseket,
lôs a társaság egészségügyi, biztonságtechnikai és kör-
számos kitermelési és feldolgozási telephelyen a kelet-
nyezetvédelmi társasági feladataiért, valamint az üzleti
kezô, vagy felhalmozott veszélyes hulladékok kezelését,
egységek közötti szakmai koordinációért, és biztosítja
régebbi kutaknál a környezeti kockázatot jelentô fúrási
a külsô szakterületi képviseletet. A technológiai környezet-
iszap eltávolítását, valamint a földgázelosztó állomások
terhelés csökkentésére a társaság összesen 8,3 Mrd Ft-ot
zajcsökkentését szolgálják. A magyar környezetvédelmi
fordított 1998-ban, ez az érték 1997-ben 8,5 Mrd Ft volt.
jogalkotás tükrözi Magyarország azon célkitûzését, hogy
1998-ban a 3,6 Mrd Ft értékû környezetvédelmi beruhá-
– az Európával való gazdasági integráció részeként –
zások több mint egyharmada a talaj- és talaj-vízszennyezés
környezetvédelmi elôírásait összhangba hozza az Euró-
megelôzését szolgálta. Emellett befejezôdött a gázmoto-
pai Unióban érvényben levôkkel és az OECD ajánlá-
rok emissziócsökkentési programja és a hulladékégetôk
sokban megjelenôkkel.
füstgázkezelô rendszerének rekonstrukciója. Folytatódott a gázátadó állomások zajcsökkentési programja, valamint
Peres ügyek
a MOL 2000 töltôállomások építéséhez és rekonstrukciójához kapcsolódó környezetvédelmi beruházások, amelyek
1996-ban a Nitrogénmûvek Rt. részvényeinek 41%-os
a szénhidrogén-emisszió további csökkenését eredményez-
tulajdonosa pert indított a MOL Rt. ellen, mivel álláspont-
ték. A 4,7 Mrd Ft-nyi, üzemeltetéssel összefüggô kör-
ja szerint a társaság megsértette a részvényes elôvásárlási
nyezetvédelmi költségek elsôsorban a szénhidrogénnel
jogát, amikor megvásárolta a Nitrogénmûvek Rt. részvé-
szennyezôdött talaj és talajvíz tisztítását, valamint az év
nyei további 9%-át az ÁPV Rt.-tôl. A Pesti Központi Ke-
folyamán képzôdött veszélyes hulladékok ártalmatla-
rületi Bíróság az eljárás felfüggesztését rendelte el, amíg
nítását és egyéb szennyezéscsökkentô intézkedések
döntés nem születik a felperes ellen egy harmadik fél
bevezetését szolgálta. A MOL Rt. által gyártott és forgal-
kapcsolt ügyében folyó perben, az utóbbi ügyben
mazott üzemanyagok folyamatos minôségfejlesztésének
a MOL Rt. beavatkozóként vesz részt. Az ügyben a bíróság
egyik fontos állomásaként 1998-ban megkezdôdött
külföldi jog tekintetében vizsgálatot kezdeményezett,
a felkészülés az ólompótló adalék alkalmazására. A fejlesz-
illetve szakvéleményt kért az Igazságügyi Minisztérium-
tés eredményeképpen 1999 áprilisától lehetôvé vált
tól. Mivel a szakvélemény még nem érkezett meg, dön-
az ólmozott benzinek forgalmazásának megszüntetése
tés a perekben nem született. A Tiszántúli Gázszolgáltató
Magyarországon.
Részvénytársaság (TIGÁZ Rt.) 1998 júliusában két pert
A MOL Rt. környezetvédelmi kötelezettségeinek tel-
indított több önkormányzat, valamint a MOL Rt., mint
jesítése, azaz a környezetvédelmi elôírásokkal való össz-
alperesek ellen. Mindkét per üzletrész-átruházási szerzô-
hang megteremtése összességében várhatóan 20,9 Mrd
dés érvénytelenítése iránt indult. Az egyik per perértéke
Ft ráfordítást igényel majd, amire a nemzetközi szám-
295 millió Ft, ebben a perben az elsô tárgyaláson
viteli elôírásoknak megfelelôen a társaság céltartalékot
a TIGÁZ Rt. a per szünetelését kérte, melyet az alperesek
képzett. A környezetvédelmi kötelezettségek teljesítésének
– így a MOL Rt. is – elfogadtak. A másik per perértéke
A vezetés beszámolója és elemzése a pénzügyi helyzetrôl, valamint a mûködés eredményeirôl 41
947 millió Ft, ebben a perben a TIGÁZ Rt. még nem
A MOL Rt. üzletvitelének folytonosságát azzal is elô-
nyújtott be a bírósághoz szünetelés iránti kérelmet.
segíti, hogy az évezredváltásra beszállítóival, szolgálta-
A Vám- és Pénzügyôrség Fôvárosi Parancsnoksága
tóival és vevôivel együttmûködve készül fel. Üzletvitelét
1997. április 21-én kelt határozatában mintegy 380 millió
olyan partnerek teljesítéseire alapozza, akik idôben iga-
Ft vám, vámbírság, vámpótlék és adó megfizetésére köte-
zolják saját felkészültségüket. A MOL Rt. az évezred-
lezte a MOL Rt.-t. A MOL Rt. a határozat hatályon kívül
váltástól függetlenül is tervszerûen felkészült mind saját
helyezése iránt keresetet nyújtott be az illetékes bíró-
rendszereiben, mind szállítóinak, vásárlóinak, egyéb
sághoz, a kereset benyújtását követôen a Vám- és Pénz-
partnereinek és az ellátó közmûveknek a rendszereiben
ügyôrség saját hatáskörben hozott határozatával 92 mil-
a szolgáltatások véletlenszerû kimaradásával vagy csök-
lió Ft-tal csökkentette a fenti összeget. A MOL Rt. kere-
kenésével járó üzemzavarok biztonságos elhárítására.
setét fenntartotta, hivatkozva a határozat jogellenességére. Az ügyben 1998. november 24-én megszületett az elsôfokú ítélet, amely mindkét határozatot hatályon kívül
A társaság az „Ardes2K”™ módszertan alkalmazását követi, melynek lépései a következôk:
helyezte. Az ítélet nem jogerôs, mert a Vám- és Pénz-
• Üzleti folyamatosság biztosítása
ügyôrség fellebbezést nyújtott be az elsôfokú ítélet
• Partneri és pénzügyi folyamatok külsô-belsô össze-
ellen. A másodfokú bíróság az ügyben tárgyalást még nem tûzött ki. Jelenleg a MOL Rt. ellen mintegy 200 per folyik, melyek összperértéke megközelítôleg 380 millió Ft-ot tesz ki, s melyek közül a legnagyobb (a fent leírtakon kívül) mintegy 19 millió Ft.
függéseinek figyelése • Információtechnológiai eszközök (számítástechnika, folyamatvezérlés és egyéb eszközök) felülvizsgálata • Jogi kérdések: szerzôdések áttekintése és tételes felülvizsgálata • Kommunikáció
A MOL Rt. 2000. év problémáját kezelô projektje
A 2000. év állóság biztosításával kapcsolatos feladatok végrehajtására várhatóan 2,2 Mrd Ft értékben külsô vál-
A 2000. évre történô átállás biztosítása a legnagyobb
lalkozókat vesz igénybe a MOL Rt., ebbôl mintegy 200
prioritással rendelkezô társasági projektek közé tartozik.
millió Ft merült fel 1998 év végéig. A továbbiakban vár-
Társaságunk a lehetô legnagyobb gondossággal jár el
ható ráfordítások összhangban vannak az automatizált-
annak érdekében, hogy az évezredváltás a MOL Cso-
ság eltérô mértékével, a dátumérzékeny tárgyi eszközök
port üzleti tevékenységét ne befolyásolja hátrányosan, és
és immateriális javak részarányával, és azzal, hogy a
hogy mûködése zavarmentesen folytatódjon. A társaság
MOL Rt. számviteli rendszerének gerince – az SAP
célja az, hogy minden szerzôdéses kötelezettségét
számviteli információs rendszer – nem igényel alapvetô
maradéktalanul teljesítse, valamennyi vevôjét és egyéb
rekonstrukciót a 2000-állóság biztosításához, ettôl füg-
partnerét az eddig megszokott és tôle elvárt magas
getlenül valamennyi kapcsolódási rendszerével együtt
színvonalon szolgálja ki mind az ezredfordulóig, mind
tesztelésére sor kerül.
utána, miközben teljes körûen biztosítja az élet- és
A mûködés folytonosság fennmaradó kockázata fôleg
munkavédelmet és fenntartja a környezet- és vagyon-
a társaságon kívüli ellátó infrastruktúra esetleges zavarai-
biztonságot. Ennek biztosítására a társaság létrehozott
val kapcsolatos, amelyekre a társaságunknak közvetlen
egy Y2K projektet, melynek a feladatát képezik:
ráhatása nincs. A MOL Rt. erre a lehetôségre – meglévô
• Elôzetes felmérés az alábbi területekre: üzleti folya-
zavarelhárítási intézkedéseinek kiegészítése mellett koc-
matok, IT és kapcsolódó területei, folyamatirányítás,
kázatcsökkentô üzemvitellel készül fel. Az elôkészületek
jogi kérdések. Az elemzés és leltározási fázis lezárult.
ellenére fellépô zavarok elhárítására a projekt résztvevôi
• Tervkészítés: feladatok fontossági sorrend szerinti
forgatókönyvet (contingency plan) készítenek, amelynek
besorolása. A részletes tervezési fázis 1999. I.
elôkészületei már az év végén megkezdôdtek. Célunk
negyedévében megvalósult.
az évezredváltással kapcsolatos kockázatok minimalizálása
• Végrehajtás: javítás, csere, tételes ellenôrzések és tesz-
– figyelemmel azonban a probléma súlyára és összetettsé-
telések. A II. negyedév végéig várhatóan az üzletileg
gére – nem garantálható valamennyi kockázati tényezô
kritikus területek javítása és tesztelése lezárul és a
kizárása.
III–IV. negyedévben a fennmaradó részek javítására és tesztelésére kerül sor.
Összefoglaló pénzügyi adatok (IAS konszolidált)
42
EREDMÉNYKIMUTATÁS (MILLIÓ FT-BAN) December 31-vel végzôdô évre
1994
1995
1996
1997
1998
Nettó éxrtékesítések és egyéb, a mûködésbôl származó bevételek
277 767
373 482
507 850
642 881
640 091
Mûködési költségek
274 193
362 292
481 165
589 948
568 079
674
8 844
32 242
50 007
72 356
(3 881)
1 170
22 691
30 565
54 168
Üzleti tevékenység eredménye Nettó eredmény
MÉRLEG (MILLIÓ FT-BAN) December 31-vel végzôdô évre
Befektetett eszközök
1994
1995
1996
1997
1998
239 966
253 232
274 789
316 518
390 802
Halasztott adó
12 283
12 862
12 500
14 534
12 611
Forgóeszközök
89 005
128 380
156 224
203 632
214 402
Eszközök összesen
341 254
394 474
443 513
534 684
617 815
Saját tôke összesen
222 718
222 672
241 285
264 076
307 046
73 795
87 707
103 610
149 891
201 623
Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek Források összesen
CASH FLOW (MILLIÓ FT-BAN) December 31-vel végzôdô évre
44 741
84 095
98 618
120 717
109 146
341 254
394 474
443 513
534 684
617 815
1994
1995
1996
1997
1998
Üzleti tevékenységbôl származó nettó készpénz
46 712
25 486
66 249
77 790
110 513
Pénzügyi mûveletekbôl származó készpénz összesen
(4 505)
(1 125)
(3 319)
(4 327)
(5 105)
Adózás – fizetett társasági adó Befektetési tevékenységre felhasznált nettó készpénz Finanszírozási mûveletekbôl származó cash flow Készpénz nettó csökkenése/növekedése
(1 003)
(520)
(4 037)
(8 995)
(8 502)
(37 262)
(53 254)
(55 228)
(85 308)
(120 724)
(2 313)
28 942
(2 936)
24 523
23 798
1 629
(471)
729
3 683
(20)
Független könyvvizsgálói jelentés az IAS konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz
43
44
IAS pénzügyi kimutatások Eredménykimutatás NEMZETKÖZI SZÁMVITELI SZABÁLYOK SZERINT (ADATOK MILLIÓ FORINTBAN) December 31-vel végzôdô évre MEGNEVEZÉS
Megjegyzés
1994
1995
1996
1997
1998
336 444
466 460
618 710
787 530
880 557 (246 343)
Értékesítések és egyéb, a mûködésbôl származó bevételek Értékesítés bruttó árbevétele Jövedéki adó (1997. évig fogyasztási adó)
5
(61 840)
(96 466) (121 128) (150 485)
Értékesítés nettó árbevétele
2
274 604
369 994
Egyéb bevételek Mûködési bevételek összesen
497 582
637 045
634 214
3 163
3 488
10 268
5 836
5 877
277 767
373 482
507 850
642 881
640 091
173 410
238 010
324 090
395 769
419 911
26 224
31 284
38 561
44 804
54 665
Mûködési költségek Anyagjellegû ráfordítások Személyi jellegû ráfordítások Értékcsökkenési leírás
2, 4
29 350
29 760
27 575
37 579
40 885
Egyéb költségek
4
8 365
12 967
17 955
22 800
26 296
Egyéb ráfordítások
5
38 263
54 973
79 633
94 178
37 976
Aktivált saját teljesítmények értéke
(1 419)
(4 702)
(6 649)
(5 182)
(11 654)
Mûködési költségek összesen
274 193
362 292
481 165
589 948
568 079
3 574
11 190
26 685
52 933
72 012
17
(2 900)
(2 346)
5 557
(2 926)
344
Üzleti tevékenység eredménye
2
674
8 844
32 242
50 007
72 356
Pénzügyi mûveletek bevételei
6
4 965
3 098
5 401
6 482
15 983
Pénzügyi mûveletek ráfordításai
6
(10 232)
(11 003)
(10 700)
(17 582)
(24 432)
Pénzügyi mûveletek eredménye
(5 267)
(7 905)
(5 299)
(11 100)
(8 449)
Adózás elôtti eredmény
(4 593)
939
26 943
38 907
63 907
680
59
(4 399)
(6 961)
(9 491)
(3 913)
998
22 544
31 946
54 416
Környezetvédelmi céltartalék állományváltozása elôtti üzleti tevékenység eredménye Környezetvédelmi céltartalék állományváltozása
Adófizetési kötelezettség Adózott eredmény
7
Részesedés a társult vállalkozások eredményébôl
35
224
1 596
(173)
355
Külsô tulajdonosok részesedése az eredménybôl
(3)
(52)
(1 449)
(1 208)
(603)
(3 881)
1 170
22 691
30 565
54 168
–
(885)
(3 604)
(7 805)
(8 785)
(3 881)
285
19 087
22 760
45 383
(40)
12
233
314
555
Tulajdonosok részesedése az eredménybôl Fizetett (jóváhagyott) osztalék és részesedés Mérleg szerinti eredmény Egy részvényre jutó nyereség
Az adott megjegyzések szerves részét képezik a konszolidált pénzügyi beszámolóknak.
IAS pénzügyi kimutatások Mérleg
45
NEMZETKÖZI SZÁMVITELI SZABÁLYOK SZERINT (ADATOK MILLIÓ FORINTBAN) December 31-vel végzôdô évre MEGNEVEZÉS
Megjegyzés
1994
1995
1996
1997
1998
8
1 622
2 695
4 432
6 441
7 281
2, 9
229 943
239 901
257 905
292 534
344 717
10, 11
8 401
10 636
12 452
17 543
38 804
239 966
253 232
274 789
316 518
390 802
7
12 283
12 862
12 500
14 534
12 611
Készletek
12
36 668
54 479
67 313
88 065
93 341
Vevôkövetelések
13
34 987
50 933
60 083
72 400
81 028
Egyéb követelések
14
9 467
14 681
17 047
27 883
25 781
Rövid lejáratú befektetések
15
Befektetett eszközök Immateriális javak Tárgyi eszközök Befektetett pénzügyi eszközök Befektetett eszközök összesen
Halasztott adó
Forgóeszközök
Pénzeszközök Forgóeszközök összesen
Eszközök összesen
616
1 491
4 256
3 013
3 442
7 267
6 796
7 525
12 271
10 810
89 005
128 380
156 224
203 632
214 402
341 254
394 474
443 513
534 684
617 815
Saját tôke Jegyzett tôke
16
Tartalékok Mérleg szerinti eredmény Saját tôke összesen
16
97 560
97 568
97 275
97 489
97 607
129 039
124 819
124 923
143 827
164 056
(3 881)
285
19 087
22 760
45 383
222 718
222 672
241 285
264 076
307 046
342
331
3 085
5 718
6 289
Hosszú lejáratú kötelezettségek Külsô tulajdonosok részesedése Várható kötelezettségekre képzett céltartalékok
17
22 531
24 484
21 595
22 118
23 603
Hosszú lejáratú hitelek és kölcsönök
18
23 204
33 635
45 206
85 625
133 874
Halasztott bevételek
19
302
653
3 104
4 803
5 423
Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek
20
Hosszú lejáratú kötelezettségek összesen
27 416
28 604
30 620
31 627
32 434
73 795
87 707
103 610
149 891
201 623
Rövid lejáratú kötelezettségek Szállítói kötelezettségek
19 051
20 971
30 034
32 085
28 757
Rövid lejáratú hitelek
21
9 528
35 316
25 060
23 054
16 808
Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek
22
16 162
27 808
43 524
65 578
63 581
44 741
84 095
98 618
120 717
109 146
341 254
394 474
443 513
534 684
617 815
Rövid lejáratú kötelezettségek összesen
Források összesen
Az adott megjegyzések szerves részét képezik a konszolidált pénzügyi beszámolóknak.
46
IAS pénzügyi kimutatások Cash flow kimutatás NEMZETKÖZI SZÁMVITELI SZABÁLYOK SZERINT (ADATOK MILLIÓ FORINTBAN) December 31-vel végzôdô évre MEGNEVEZÉS
Megjegyzés
1994
1995
1996
1997
1998
46 712
25 486
66 249
77 790
110 513
4 821
2 066
3 942
3 783
8 024
Fizetett kamatok és egyéb pénzügyi ráfordítások
(9 326)
(3 191)
(7 261)
(8 110)
(13 129)
Pénzügyi mûveletekbôl származó készpénz összesen
(4 505)
(1 125)
(3 319)
(4 327)
(5 105)
Adózás – fizetett társasági adó
(1 003)
(520)
(4 037)
(8 995)
(8 502)
(37 431)
(51 746)
(55 555)
(76 635)
(106 808)
790
499
1 141
1 275
1 428
–
–
1 426
(1 239)
–
Üzleti tevékenységbôl származó nettó készpénz
27a
Pénzügyi mûveletekbôl származó készpénz Kamatok és egyéb pénzügyi bevételek
Befektetési tevékenység Beruházások, feltárás és kutatás Tárgyi eszközök értékesítésébôl származó készpénz Beérkezô/kimenô nettó készpénz leányvállalat megszerzésével kapcsolatban
27b
Beérkezô/kimenô nettó készpénz leányvállalat eladásával kapcsolatban
27e
Pénzügyi befektetések vásárlása Pénzügyi befektetések értékesítésébôl származó készpénz Adott hitelek és hosszú lejáratú bankbetétek változásai
–
–
–
195
–
(2 734)
(1 602)
(1 252)
(11 539)
(24 113)
–
–
708
1 394
9 992
651
470
(316)
(1 350)
(794)
1 462
(875)
(1 380)
2 591
(429)
(37 262)
(53 254)
(55 228)
(85 308)
(120 724)
–
–
–
10 000
(52)
11 955
17 448
16 652
84 220
118 954
Hosszú lejáratú hitelek visszafizetése
(6 008)
(7 092)
(7 776)
(67 627)
(79 458)
Rövid lejáratú hitelek változásai
(8 394)
19 270
(10 726)
1 626
(6 950)
144
508
274
325
902
–
–
(885)
(3 604)
(7 667)
(10)
(21)
(1)
(390)
(297)
–
(1 171)
(474)
(27)
(1 634)
(2 313)
28 942
(2 936)
24 523
23 798
Rövid lejáratú befektetések állományváltozásai Befektetési tevékenységre felhasznált nettó készpénz
Finanszírozási mûveletek Kötvények kibocsátása/(törlesztése) Hosszú lejáratú hitelek felvétele
27c
Kapott osztalékok Tulajdonosoknak kifizetett osztalékok Külsô tulajdonosoknak fizetett osztalékok Visszavásárolt saját részvénytôke Finanszírozási mûveletekbôl származó/ (azokra felhasznált) nettó készpénz
Készpénz nettó (csökkenése)/növekedése
1 629
(471)
729
3 683
(20)
Év eleji készpénz
5 638
7 267
6 796
7 525
12 271
–
–
–
1 063
–
–
–
–
–
(1 441)
7 267
6 796
7 525
12 271
10 810
Készpénzmódosítás az év elején
27d
Külföldi leányvállalatok konszolidációja során felmerült árfolyam-különbözet Év végi készpénz
Jegyzetek az IAS pénzügyi kimutatásokhoz 1. JEGYZET – A SZÁMVITELI POLITIKA ÖSSZEGZÉSE
i)
A MOL Magyar Olaj- és Gázipari Rt. (a továbbiakban: „MOL Rt.”) 1991. október 1-jén alakult meg a jogelôd Országos Kôolaj- és Gázipari
Tröszt (a továbbiakban: „OKGT”) átalakulásával. Az állami vállalatok átalakulási törvénye értelmében az OKGT eszközei és kötelezettségei e fordulónappal lettek átértékelve. A bekerülési költség elvének alkalmazása érdekében a Konszolidált Pénzügyi Beszámolók úgy tekintik a MOL Rt.-t, mintha 1991. október 1-jén jött volna létre, az eszközök és a kötelezettségek aznapi értékének megállapításával, a lenti (ii) pontban ismertetett IAS kiigazítások figyelembevételével. ii)
Pénzügyi beszámolók alapja – A társaság hivatalos Éves Beszámolója megfelel az 1991. évi XVIII. Törvény (a továbbiakban: „Számviteli
Törvény”) elôírásainak. E törvény egyes számviteli elôírásai eltérnek a Nemzetközi Számviteli Standardoktól (a továbbiakban: „IAS”). A Konszolidált Pénzügyi Beszámolók a Nemzetközi Számviteli Standardokkal összhangban készültek. A MOL Rt.-nek a Számviteli Törvény szerinti nem konszolidált saját tôkéje és eredménye, illetve a jelen konszolidált pénzügyi beszámolókban meglevô adatok közötti eltérés levezetése a 26. jegyzetben látható. iii)
Konszolidációs elvek – A Konszolidált Pénzügyi Beszámolók tartalmazzák a MOL Rt. és leányvállalatai (a „MOL Csoport”) beszámolóit,
kiszûrve a csoporton belüli egyenlegeket és tranzakciókat. Leányvállalatnak azok a vállalatok számítanak, amelyekben a MOL Rt. közvetlenül vagy közvetve szavazattöbbséget biztosító érdekeltséggel rendelkezik, vagy egyéb módon irányítja a társaságot. iv)
Goodwill és negatív goodwill – Amennyiben egy konszolidált befektetés beszerzési költségei magasabbak, mint a szerzô félnek
a megvásárolt társaság saját tôkéjébôl való tôkerészesedése és az így elôállt különbséget nem lehet a nem pénzügyi eszközök értéknövekedésére felosztani, akkor az adott összeget a beszerzéskor goodwill-ként kezeli, amit új befektetés megszerzésekor immateriális eszközként aktiválnak. Az immateriális eszközként aktivált goodwill öt év alatt kerül leírásra. Amikor a konszolidálásba bekerülô vállalkozás átvételi értéke alacsonyabb, mint eredetileg az átvevônek az átvett vállalkozásban a saját tôke részesedése és az így keletkezett különbség nem osztható szét a nem pénzügyi eszközök csökkentésére, akkor ezen különbség negatív goodwill-ként kerül meghatározásra. Ezen különbség elhatárolt nyereségként kerül kimutatásra és a negatív goodwill öt év alatt kerül egyenlô részletekben leírásra. v)
Befektetések – A befektetések a nem konszolidált leányvállalatokból, a társult vállalkozásokból és egyéb befektetésekbôl állnak. Társult
vállalatnak azok a vállalatok minôsülnek, amelyekben a csoport rendelkezik a szavazatok 20–50%-ával, amelyek fölött a csoport jelentôs befolyást gyakorol, és a tulajdonjog tartós és stratégiai jellegû. Az ilyen vállalatokba eszközölt érdekeltség az „equity módszer” alkalmazásával került megállapításra. Egyéb befektetésnek minôsülnek azon társaságok, melyeknél a csoport a szavazatok kevesebb mint 20%-ával rendelkezik és befolyása nem jelentôs. Ezen befektetések az eredeti bekerülési értéken szerepelnek, adott esetben az elszámolt értékvesztés figyelembevételével. vi)
Immateriális javak és tárgyi eszközök – A tárgyi eszközök a halmozott értékcsökkenési leírás levonása utáni eredeti bekerülési
értéken (vagy az átalakuláskori értéken – lásd feljebb az (i) pontban) szerepelnek, vagy pedig a becsült cash flow-k alapján becsült realizálható értéken, attól függôen, hogy a kettô közül melyik az alacsonyabb. A tárgyi eszközök élettartamát növelô jelentôsebb pótlásokat és korszerûsítéseket tôkésítettük, míg a lecserélt eszközök leírásra kerültek. vii)
Fenntartási költségek – A termelôberendezések idôszakos karbantartási és javítási költségei az idôbeni elhatárolás alapján vannak el-
számolva. Minden más vagyontárgy szokásos karbantartási és javítási költsége a felmerülés idôpontjában az eredmény terhére kerül elszámolásra. viii)
Környezetvédelmi ráfordítások – A létesítmények biztonságát vagy hatékonyságát javító környezetvédelmi kiadások aktiválásra kerül-
nek. Azok a kiadások, melyek korábbi tevékenységek okozta károk helyreállításához kapcsolódnak, az idôszak eredményének terhére kerülnek elszámolásra. A környezet megtisztítása miatti kötelezettségek beállítása akkor történik, amikor ezen kötelezettségek valószínûsíthetôek és nagyságuk elfogadható mértékben megbecsülhetô (17. jegyzet). ix)
A kôolaj- és földgázkészletek kutatási és beruházási költségei – Az összes belföldi kutatási kiadás felmerüléskor költségként kerül
elszámolásra. A kutak és a termelôberendezések beruházási ráfordításai, valamint a kutatás, termelési és feltárási költségek aktiválásra kerülnek. A Magyarországon kívül felmerült költségek a „teljes költség” módszer szerint kerülnek elszámolásra országonként, amelyek „cost centre”-ként vannak meghatározva. Az ilyen kutatási költségek immateriális eszközként kerülnek aktiválásra. Ha a kutatás eredményeként van gazdaságosan kiaknázható készlet, és megkezdôdik a feltárás, a kutatáshoz kapcsolódó költségek tárgyi eszközként kerülnek aktiválásra. A teljes költség maximuma az a felmerült aktivált költség lehet az egyes „cost centre”-ek esetében, amely nem haladja meg a jövôben várható árbevétel jelenértékét, ellenkezô esetben az eredmény terhére kerül elszámolásra az adott évben.
47
Jegyzetek az IAS pénzügyi kimutatásokhoz 48
x)
Értékcsökkenés, kútkimerülés – Az értékcsökkenést az eszközök többségénél lineáris módszerrel számítják, a következô kulcsok
alapján: gépek és berendezések 5,0–33,3%, épületek és építmények 3,0–20,0%, szoftverek 33,3%. A termelô létesítmények, valamint a kôolaj- és a földgázszállító berendezések értékcsökkenését, létesítményenként vagy üzemi szállítórendszerenként külön-külön, a termelési egység módszerével a bizonyított, gazdaságosan kiaknázható készletek alapján veszik számba. A MOL Rt. folyamatosan átvizsgálja a gazdaságosan kiaknázható készletet. A több részterületen használt szállítórendszerek értékcsökkenését lineáris módszer szerint, várható élettartamuk alapján számítják. Az építményeken végzett beruházások amortizációját lineáris módszerrel kalkulálják, a bérlet idôtartama vagy az eszköz hasznos élettartama közül a rövidebb idôszak alapján. xi)
A kôolaj- és gázipari létesítmények helyreállítása – A kôolaj- és gázipari létesítmények termelésbefejezését követô helyreállításának be-
csült jövôbeni költségeit folyó áron, létesítményenként vagy üzemi szállítórendszerenként külön-külön, a termelési egység módszerével a bizonyított, gazdaságosan kiaknázható készletek alapján veszik számba. A becsült helyreállítási költségek változásait „prospektív” módszerrel osztják fel a jövôbeni termelésre. xii)
Kutatás és kísérleti fejlesztés – A kutatás és kísérleti fejlesztés ráfordításait felmerüléskor számolják el az eredmény terhére, ellentétben
a kôolaj- és földgázkészletek feltárásának költségeivel, amelyeket fentebb (a ix. pontban) ismertetett módszer szerint mutatnak ki. xiii)
Készletek – A készletek a súlyozott beszerzési költségek és a nettó realizálható érték közül az alacsonyabban kerülnek kimutatásra.
A saját termelésû készletek beszerzési költsége a közvetlen anyagköltségbôl, a közvetlen bérköltségbôl és a termelési általános költségek megfelelô részébôl tevôdik össze. 1997. január 1-jétôl a Magyar Számviteli Törvény változását követôen az anyagok bekerülési értéke tartalmazza a statisztikai illetéket is. Felhasználáskor a statisztikai illeték anyagköltségként kerül elszámolásra. 1996. december 31-e elôtt a statisztikai illeték az egyéb ráfordítások között került elszámolásra (5. jegyzet). xiv)
Devizamûveletek – A külföldi fizetôeszközökben fennálló követeléseken, kötelezettségeken, pénzeszközökön jelentkezô realizált, illetve
pénzügyileg nem realizált árfolyamnyereséget, -veszteséget a nettó eredmény tartalmazza. A külföldi fizetôeszközökben fennálló aktívák, illetve passzívák magyar forintban, záróárfolyamon kerültek értékelésre. A külföldi leányvállalat eszközei és kötelezettségei a mérlegfordulónapi árfolyamon kerültek konszolidálásra, a jegyzett tôke és a tartalékok pedig eredeti – történeti – árfolyamon és az eredeti és a mérlegfordulónapi árfolyamok közötti árfolyam-különbözet a tartalékok között került elszámolásra. xv)
Adózás – Az adóalap a fizetendô és halasztott adóknak a folyó évi nyereséghez viszonyított teljes értékét jelenti. A halasztott
adókövetelés, illetve kötelezettség a kötelezettségi módszer szerint, az idôbeni eltérések megfordulásakor várható adókulcsok alapján kerül megállapításra. xvi)
Tartalékok – A Konszolidált Pénzügyi Beszámolókban kimutatott tartalékok az IAS alapján számított értékeket tartalmazzák és nem
jelenítik meg az osztalék céljára kifizethetô összegeket. Az osztalékként kifizethetô tartalékról a Számviteli Törvény rendelkezik. xvii)
Visszavásárolt saját részvények – A visszavásárolt saját részvények névértéke csökkenti a jegyzett tôke összegét. A saját részvény
névértéke és a beszerzési ára közötti különbség, az egyes tranzakciók nyeresége illetve vesztesége közvetlenül a tartalékokkal szemben kerül elszámolásra. xviii)
Egy részvényre jutó nyereség – Az egy részvényre jutó nyereség a csoport eredményének és forgalomban lévô részvények darab-
számának a hányadosa. Az átlagos forgalomban lévô részvények darabszáma 1998-ban a saját részvények levonása után 97 514 079 db volt, 1997-ben 97 363 170 db volt. Sem 1998-ban, sem 1997-ben nem volt olyan konstrukció, amely jelentôs hatással bírna az egy részvényre jutó nyereségre. xix)
A számviteli politika változása – 1998. január 1-jétôl a társaság a „teljes költség” módszerét alkalmazza a külföldi kôolaj- és földgáz-
kutatási és termelési projektek tekintetében az eddig az idôpontig érvényes módszer helyett. A számviteli politika változásának nincs jelentôs hatása a pénzügyi kimutatásokra.
Jegyzetek az IAS pénzügyi kimutatásokhoz 49
2. JEGYZET – TEVÉKENYSÉGEK ÉS FÖLDRAJZI MEGOSZTÁS SZERINTI INFORMÁCIÓK (a) Tevékenységek szerinti megoszlás (adatok millió Ft-ban) 1994-RE ÉS 1994. DECEMBER 31-ÉN
Nettó értékesítés
Üzleti eredmény
177 509
8 665
15 255
15 147
88 198
92 342
(5 668)
14 167
15 888
130 482
Központ és egyéb
10 697
(2 109)
919
550
6 788
Konszolidációs és IAS korrekciók
(5 944)
(214)
(99)
(2 235)
4 475
274 604
674
30 242
29 350
229 943
Nettó értékesítés
Üzleti eredmény
Feldolgozás és kereskedelem
228 460
2 414
18 007
14 749
91 419
Kutatás-termelés
125 574
11 899
20 463
14 882
137 361
Központ és egyéb
26 207
(6 975)
1 252
771
6 161
Konszolidációs és IAS korrekciók
(10 247)
1 506
–
(642)
4 960
ÖSSZESEN
369 994
8 844
39 722
29 760
239 901
Nettó értékesítés
Üzleti eredmény
Feldolgozás és kereskedelem
314 187
10 015
20 035
11 706
98 065
Kutatás-termelés
177 976
26 366
23 161
15 951
143 290
Központ és egyéb
36 050
(4 074)
4 871
1 525
10 683
Konszolidációs és IAS korrekciók
(30 631)
(65)
(860)
(1 607)
5 867
ÖSSZESEN
497 582
32 242
47 207
27 575
257 905
Nettó értékesítés
Üzleti eredmény
Feldolgozás és kereskedelem
421 629
23 852
29 265
14 163
125 590
Kutatás-termelés
242 066
32 497
35 778
22 099
161 557
Központ és egyéb
27 755
(3 393)
5 014
1 936
11 280
Konszolidációs és IAS korrekciók
(54 405)
(2 949)
(2 314)
(619)
(5 893)
ÖSSZESEN
637 045
50 007
67 743
37 579
292 534
Nettó értékesítés
Üzleti eredmény
Feldolgozás és kereskedelem
378 448
33 889
40 074
15 655
145 817
Kutatás-termelés
282 040
54 598
46 524
20 735
180 838
Központ és egyéb
39 423
(12 131)
5 792
4 731
28 345
Konszolidációs és IAS korrekciók
(65 697)
(4 000)
(4 174)
(236)
(10 283)
ÖSSZESEN
634 214
72 356
88 216
40 885
344 717
Feldolgozás és kereskedelem Kutatás-termelés
ÖSSZESEN 1995-RE ÉS 1995. DECEMBER 31-ÉN
1996-RA ÉS 1996. DECEMBER 31-ÉN
1997-RE ÉS 1997. DECEMBER 31-ÉN
1998-RA ÉS 1998. DECEMBER 31-ÉN
Beruhá- ÉrtékcsökkenésTárgyi zások kimerülés eszközök és amortizáció nettó értéke
Beruhá- ÉrtékcsökkenésTárgyi zások kimerülés eszközök és amortizáció nettó értéke
Beruhá- ÉrtékcsökkenésTárgyi zások kimerülés eszközök és amortizáció nettó értéke
Beruhá- ÉrtékcsökkenésTárgyi zások kimerülés eszközök és amortizáció nettó értéke
Beruhá- ÉrtékcsökkenésTárgyi zások kimerülés eszközök és amortizáció nettó értéke
A MOL Rt. Kutatási és Termelési Üzletcsoportja a belföldön kitermelt kôolajat és a kondenzátumokat a Feldolgozási és Kereskedelmi Üzletcsoport számára a világpiaci árakon alapuló, a termék minôségének függvényében meghatározott transzferáron adja át. A Feldolgozási és Kereskedelmi Üzletcsoport a MOL Rt. finomítóiban elôállított PB-gázt a Kutatási és Termelési Üzletcsoport számára szintén a világpiaci árakon alapuló transzferáron értékesíti, amelyet a harmadik felek számára tovább értékesít. A mûködési költségek azt az üzletcsoportot terhelik, amelyiknél felmerülnek. Ennek következtében a Kutatási és Termelési Üzletcsoport mûködési eredménye tartalmazza a Feldolgozási és Kereskedelmi Üzletcsoport számára történô értékesítésbôl származó eredményt is.
Jegyzetek az IAS pénzügyi kimutatásokhoz 50
(b) Az értékesítés régiók szerinti megoszlása (adatok millió Ft-ban)
Belföldi értékesítés
1994
1995
1996
1997
1998
228 939
309 915
419 204
541 759
524 165
Ausztria
26 972
24 146
32 052
44 267
29 221
Egyéb európai államok
16 877
33 783
42 393
47 092
76 295
Európán kívüli államok ÖSSZESEN
1 816
2 150
3 933
3 927
4 533
274 604
369 994
497 582
637 045
634 214
3. JEGYZET – FELTÁRÁSI ÉS KUTATÁSI KÖLTSÉGEK (adatok millió Ft-ban)
Aktivált immateriális javak az év elején Az év során felmerült kiadások ebbôl: – költségenként elszámolt – céltartalékkal szemben elszámolt Tunéziai kutatás aktiválása Tunéziai kutatási költségek leányvállalatba apportálása
1994
1995
1996
1997
1998
46
53
1 143
2 106
3 055
7 714
11 412
8 769
9 844
9 514
(7 189)
(9 933)
(7 577)
(8 892)
(9 514)
(507)
(349)
–
–
–
–
–
1 532
–
–
–
–
–
–
(1 771)
(11)
(40)
(3)
(3)
(6)
– Algéria
–
–
(838)
–
–
– Törökország
–
–
(149)
–
–
– Algéria
–
–
(40)
–
–
– Törökország
–
–
(456)
–
–
Az év során elszámolt értékcsökkenés Ráfordításként elszámolt elôzô évi kiadások
–
Költségként elszámolt tárgyévi kiadások
– Jemen AZ ÉV VÉGÉN AKTIVÁLT KÖLTSÉGEK
–
–
(275)
–
–
53
1 143
2 106
3 055
1 278
Az évben költségként elszámolt összegek a különbözô mûködési költségek között kerültek kimutatásra. Az 1996-ban aktivált – korábban céltartalékkal szemben elszámolt – Tunéziában felmerült kutatási költségek azért kerültek aktiválásra, mert abban az évben a kutatást sikeresnek állapították meg. A tunéziai kutatás aktivált költségeit a MOL Rt. 1998-ban egy 100%-os leányvállalatba apportálta, ez a leányvállalat jelenleg nem került konszolidálásra. A fenti táblázat „Az év során felmerült kiadások” sorával kapcsolatosan megjegyezzük, hogy a MOL Rt. az ott szereplô kiadásokon túl tôkeemeléseket hajtott végre 9,9 Mrd Ft összegben a külföldi kutatási leányvállalataiban, amelyek jelenleg nem kerültek konszolidálásra. A tôkeemelések a leányvállalatok kutatási költségeinek fedezetére szolgálnak.
Jegyzetek az IAS pénzügyi kimutatásokhoz 51
4. JEGYZET – EGYÉB KÖLTSÉGEK (adatok millió Ft-ban)
Bérleti díjak
1994
1995
1996
1997
1998
2 676
4 343
5 845
7 171
7 881
Hirdetés, reklám, piackutatás
305
1 087
1 721
2 135
1 907
Szaktanácsadási díjak
639
1 229
1 315
2 574
4 468
Környezetvédelemmel kapcsolatos költségek
669
853
1 079
1 558
2 149
Biztosítási díjak
767
1 012
1 115
1 168
1 277
1 048
1 348
945
680
654
311
631
801
1 012
1 259
Bankköltség Köztisztasági díjak Vagyonvédelemmel kapcsolatos költségek
300
543
695
991
1 344
Egyéb nem anyagjellegû szolgáltatások
1 650
1 921
4 439
5 511
5 357
EGYÉB KÖLTSÉGEK ÖSSZESEN
8 365
12 967
17 955
22 800
26 296
5. JEGYZET – EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK (adatok millió Ft-ban) 1994
1995
1996
1997
1998
Bányajáradék
15 114
16 097
16 279
15 975
10 464
Útalap-hozzájárulás
11 220
22 797
34 312
48 673
–
Környezetvédelmi termékdíj
1 635
3 400
5 725
6 352
2 137
Statisztikai illeték
1 537
3 758
4 698
–
–
Egyéb adók, díjak és hozzájárulások
2 767
2 340
5 103
7 682
6 129
Kôolaj- és Kôolajtermék Készletezô Szövetségnek fizetett díj
1 601
3 147
4 923
7 809
11 418
Adók, hozzájárulások és adójellegû ráfordítások
Adók, hozzájárulások és adójellegû ráfordítások összesen
33 874
51 539
71 040
86 491
30 148
Különféle bírságok, káresemények és pénzbüntetések
401
824
723
798
567
Tárgyi eszköz terven felüli értékcsökkenése, selejtezése
933
870
722
1 430
1 164
Hitelezési veszteség
875
412
587
539
1 018
(446)
(584)
121
307
(169)
Létszámleépítések miatti céltartalék
–
–
2 684
107
1 770
Adóbírság miatti céltartalék
–
–
–
553
–
Mezôfelszámolási céltartalék
1 541
1 188
2 016
1 007
807
Algériai elôzô évi kutatás leírása (3. sz. jegyzet)
–
–
838
–
–
Törökországi elôzô évi kutatás leírása (3. sz. jegyzet)
–
–
149
–
–
Támogatások, juttatások, egyéb pénzügyi segélyek
–
–
334
1 764
1 580
Goodwill leírása
–
–
–
–
519
1 085
724
419
1 182
572
38 263
54 973
79 633
94 178
37 976
Kétes követelésekre képzett céltartalék változása
Egyéb tételek EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK ÖSSZESEN
1998. január 1-jén lépett hatályba a jövedéki adóról szóló törvény, amely a korábbi fogyasztási adót, útalapot és az üzemanyagok után fizetendô környezetvédelmi termékdíjat összefoglalóan jövedéki adóként definiálja, amely az árbevételt csökkenti. 1997-ig az útalap és az üzemanyagok után fizetendô környezetvédelmi termékdíj egyéb ráfordításként került elszámolásra.
Jegyzetek az IAS pénzügyi kimutatásokhoz 52
6. JEGYZET – PÉNZÜGYI MÛVELETEK BEVÉTELEI ÉS RÁFORDÍTÁSAI (adatok millió Ft-ban) 1994
1995
1996
1997
1998
Kapott kamatok
958
1 807
1 845
3 130
6 177
Kapott osztalékok
144
508
274
902
1 643
Pénzügyi mûveletek bevételei
–
–
–
–
6 238
Egyéb részvény- és üzletrész-értékesítésbôl származó árfolyamnyereség
1 615
526
1 185
1 797
1 117
Árfedezeti és határidôs ügyletekbôl származó nyereség
1 616
110
2 024
–
168
632
147
73
653
640
4 965
3 098
5 401
6 482
15 983
1994
1995
1996
1997
1998
6 147
7 236
7 113
8 059
12 191
Pannon GSM Rt.-ben lévô részesedés értékesítésébôl származó árfolyamnyereség
Egyéb pénzügyi bevételek ÖSSZESEN
Pénzügyi mûveletek ráfordításai Fizetett kamatok Részvény- és üzletrész-értékesítésbôl származó árfolyamveszteség
680
482
288
592
180
Devizakészlet árfolyamvesztesége
14
464
24
–
–
Pénzügyi befektetések leírásai
27
31
87
14
986
Árfedezeti ügyletekbôl származó veszteségek Devizahitelek átértékeléskori árfolyamvesztesége Egyéb pénzügyi ráfordítások ÖSSZESEN
2 449
231
–
–
1 110
879
2 443
3 165
8 816
9 892
36
116
23
101
73
10 232
11 003
10 700
17 582
24 432
7. JEGYZET – ADÓZÁS (adatok millió Ft-ban) Éves adófizetési kötelezettség
Tárgyévi társasági adó Halasztott adó ÖSSZESEN
1994
1995
1996
1997
1998
1 003
520
4 037
8 995
7 568
(1 683)
(579)
362
(2 034)
1 923
(680)
(59)
4 399
6 961
9 491
A Magyarországon mûködô társaságokra érvényes társasági adó a nyereségének alábbi részét képezi: 1994 – 36%; 1995 – 18%; 1996 – 18%; 1997 – 18%; 1998 – 18% A társaság termék-elôállítást szolgáló beruházásai meghaladták az 1,0 Mrd Ft-ot, így a Társasági Adótörvény elôírásainak megfelelôen a MOL Rt. 50%-os társaságiadó-kedvezményre jogosult 1998 és 2002 között, amennyiben az éves nettó értékesítési árbevétel az egyes években a beruházott összeg legalább 5%-ával meghaladja az elôzô évi értéket. A fizetett társasági adó így ezen idôszakban (a jelenlegi adókulcsot figyelembe véve) 9%-ra csökken, ezért szükséges az elhatárolt adóegyenleget eredményezô idôbeni eltéréseket felosztani olyan idôbeni eltérésekre, amelyek 2002. december 31-ig, illetve olyanokra, amelyek ezen dátumot követôen realizálódnak. Az IAS mérlegben kimutatott halasztottadó-eszköznek a 2002-ig tartó idôszakban várhatóan visszaforduló részét ezért át (le) kellett értékelni. Ennek hatása 3,5 Mrd Ft volt. Az 1998. év után fizetett 20 százalékos osztalékadót kell fizetni, amennyiben azt külföldi jogi személy kapja. Amennyiben a külföldi személy illetôsége szerinti országgal Magyarországnak hatályos egyezménye van a kettôs adóztatás elkerülésérôl, úgy az abban foglaltaknak megfelelô mértékben terheli a külföldi személyt az osztalékadó. Amennyiben az osztalékot magánszemély kapja, az osztalék után 20 százalékos személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség keletkezik. Az adót mindkét esetben a kifizetô vonja le és fizeti be az adóhatósághoz, és errôl igazolást ad.
Jegyzetek az IAS pénzügyi kimutatásokhoz 53
7. JEGYZET – ADÓZÁS (adatok millió Ft-ban), folytatás Halasztott adózás
Nyitóegyenleg január 1-jén Évközi változás Záróegyenleg december 31-én – követelés
A záróegyenleg változását okozó idôbeni különbségek a következôk:
1994
1995
1996
1997
1998
10 600
12 283
12 862
12 500
14 534
1 683
579
(362)
2 034
(1 923)
12 283
12 862
12 500
14 534
12 611
1994
1995
1996
1997
1998
Értékcsökkenés
6 401
6 933
6 169
14 046
19 013
Magyar adóbevallásból származó idôbeni eltérések
5 598
3 509
5 701
3 204
6 009
Karbantartási költségek elhatárolása
3 340
2 962
5 003
5 306
3 306
Céltartalék a tunéziai feltárási költségekre
2 214
2 097
–
–
–
Céltartalék a környezetvédelmi kötelezettségekre
21 500
23 846
18 289
21 215
20 871
Helyreállítási költségek
27 416
28 604
30 620
31 627
32 434
–
–
–
–
3 347
Leányvállalatok vesztesége Levonva: céltartalék a leányvállalatok meg nem térülô veszteségére
–
–
–
–
(3 347)
35
34
35
–
–
1 735
3 472
3 626
5 344
7 719
ÖSSZESEN
68 239
71 457
69 443
80 742
89 352
Ennek halasztott adója
12 283
12 862
12 500
14 534
12 611
Lízingeszköz-aktiválás A csoporton belüli átutalások közbensô eredménye
Az elvárt és a tényleges adófizetési kötelezettség közötti különbségek levezetése:
1998
Adózás elôtti eredmény 18%-a
11 503
Beruházási adókedvezmény (50%)
(6 119)
Halasztott adó átértékelése beruházási kedvezmény miatt
3 473
Nem idôbeni eltérések a MOL Rt. adóalapjában
(254)
Leányvállalatok elhatárolt vesztesége
602
Saját részvényértékesítés nyereségének átsorolása a tartalékok közé
60
Egyéb tételek
226
ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG
9 491
Az adófizetési kötelezettség az adózott eredmény 14,7%-a 1998-ban (1997-ben 17,9 %).
8. JEGYZET – IMMATERIÁLIS JAVAK (adatok millió Ft-ban) 1994. 12 .31. 1995. 12 .31. 1996. 12 .31. 1997. 12 .31.
Vagyonértékû jogok Szellemi termékek Kutatás, kísérleti fejlesztés aktivált értéke Konszolidáció során felmerült goodwill Egyéb ÖSSZESEN Levonva: értékcsökkenés záróállománya NETTÓ ÉRTÉK ÖSSZESEN
1998. 12 .31.
422
568
644
953
893
2 538
3 139
4 093
5 343
7 442
159
1 168
2 636
3 796
1 362
–
–
–
251
2 794
–
24
–
11
16
3 119
4 899
7 373
10 354
12 507
(1 497)
(2 204)
(2 941)
(3 913)
(5 226)
1 622
2 695
4 432
6 441
7 281
Jegyzetek az IAS pénzügyi kimutatásokhoz 54
9. JEGYZET – TÁRGYI ESZKÖZÖK (adatok millió Ft-ban) 1994. DECEMBER 31.
Feldolgozás és kereskedelem
Ingatlanok
Gép és Egyéb Befejezetlen Beruházásra berendezés berendezés beruházások adott elôlegek
Összesen
57 444
61 136
6 984
5 077
182
130 823
129 615
36 760
3 322
6 801
145
176 643
5 038
1 132
676
124
11
6 981
192 097
99 028
10 982
12 002
338
314 447
Levonva: halmozott értékcsökkenés, kútkimerülés
(34 016)
(45 011)
(5 280)
(197)
–
(84 504)
ÖSSZESEN
158 081
54 017
5 702
11 805
338
229 943
Gép és Egyéb Befejezetlen Beruházásra berendezés berendezés beruházások adott elôlegek
Összesen
Kutatás-termelés Központ és egyéb
1995. DECEMBER 31.
Feldolgozás és kereskedelem Kutatás-termelés Központ és egyéb
Ingatlanok
65 099
65 995
9 404
7 068
182
147 748
139 102
41 785
3 528
10 463
405
195 283
5 582
1 044
1 081
141
–
7 848
209 783
108 824
14 013
17 672
587
350 879
Levonva: halmozott értékcsökkenés, kútkimerülés
(37 816)
(65 417)
(7 745)
–
–
(110 978)
ÖSSZESEN
171 967
43 407
6 268
17 672
587
239 901
Gép és Egyéb Befejezetlen Beruházásra berendezés berendezés beruházások adott elôlegek
Összesen
1996. DECEMBER 31.
Feldolgozás és kereskedelem
Ingatlanok
74 460
71 649
12 562
6 431
150
165 252
153 690
48 415
3 946
7 235
400
213 686
6 749
5 464
1 530
435
2
14 180
234 899
125 528
18 038
14 101
552
393 118
Levonva: halmozott értékcsökkenés, kútkimerülés
(50 338)
(76 354)
(8 521)
–
–
(135 213)
ÖSSZESEN
184 561
49 174
9 517
14 101
552
257 905
Gép és Egyéb Befejezetlen Beruházásra berendezés berendezés beruházások adott elôlegek
Összesen
Kutatás-termelés Központ és egyéb
1997. DECEMBER 31.
Feldolgozás és kereskedelem Kutatás-termelés Központ és egyéb
Ingatlanok
86 592
81 494
19 496
15 043
321
202 946
168 877
56 269
4 623
13 558
487
243 814
7 293
5 699
1 533
751
1
15 277
262 762
143 462
25 652
29 352
809
462 037
Levonva: halmozott értékcsökkenés, kútkimerülés
(74 931)
(83 129)
(11 443)
–
–
(169 503)
ÖSSZESEN
187 831
60 333
14 209
29 352
809
292 534
Gép és Egyéb Befejezetlen Beruházásra berendezés berendezés beruházások adott elôlegek
Összesen
1998. DECEMBER 31.
Feldolgozás és kereskedelem
Ingatlanok
98 212
96 388
20 376
15 754
1 583
232 313
Kutatás-termelés
184 207
70 200
4 513
21 939
74
280 933
Központ és egyéb
22 171
11 088
8 995
1 004
69
43 327
304 590
177 676
33 884
38 697
1 726
556 573
Levonva: halmozott értékcsökkenés, kútkimerülés
(91 094)
(104 786)
(15 976)
–
–
(211 856)
ÖSSZESEN
213 496
72 890
17 908
38 697
1 726
344 717
Jegyzetek az IAS pénzügyi kimutatásokhoz 55
10. JEGYZET – BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK (a) Konszolidált leányvállalatok
A MOL Rt. alábbi leányvállalatai lettek teljes körûen bevonva a konszolidációba (tulajdoni hányad)
– Börzsönygáz Kft. – Dunafiksz Kft.
1994
1995
1996
1997
1998
–
–
–
100%
100%
–
–
–
100%
100%
– Dunarent Kft. (eladva: 1997. dec. 19-én)
100%
100%
100%
100%
–
– Geofizikai Szolgáltató Kft.
100%
100%
100%
100%
100%
– Geoinform Kft.
100%
100%
100%
100%
100%
– Izobutilén Kft.
68%
68%
68%
68%
68%
– Kunpetrol Kft.
100%
100%
100%
100%
100%
– Mobilsped Kft. (eladva: 1997. dec. 19-én)
100%
100%
100%
100%
–
– MOL Hotels Rt.
–
–
–
–
100%
– MOL Invest Rt.
–
–
–
–
100%
– MOL Romania Petroleum Products S. R. L. (Románia)
–
–
–
100%
100%
– MOL Slovensko spol. S. r. o. (Szlovákia)
–
–
–
100%
100%
– MOL-CHEM Kft. (1994: Petrogáz Kft.)
100%
100%
100%
100%
100%
– MOL-Lízing Kft.
–
–
100%
100%
100%
– MOLTRADE-Mineralimpex Rt. (korábban Mineralimpex Rt.)
–
*100%
*100%
*100%
*100%
– MOLTRANS Kft.
–
–
–
100%
100%
– Nitrogénmûvek Rt.
–
–
59%
59%
59%
60%
60%
–
–
–
– Olajterv Rt.
*86%
*86%
*86%
*86%
*86%
– Petrolszerviz Kft.
100%
100%
100%
100%
100%
– Nitroil Kft. (eladva 1995. november 10.)
– Petrolszolg Kft.
100%
100%
100%
100%
100%
*100%
*100%
*100%
*100%
*100%
– Terméktároló Rt.
–
–
–
74%
74%
– ZAB Rt.
–
–
–
50%
56%
– Zsámbékgáz Rt.
–
*95%
*95%
*95%
*96%
– Rotary Rt.
* A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény szerint, ha egy részvénytársaságnak egy más részvénytársaságban 75%-nál nagyobb részesedése van, köteles a társaságok veszteségéért korlátlan mértékben felelni; a MOL Rt. köteles ezen vállalatok veszteségéért korlátlan mértékben felelni. A fenti ilyen befektetések éves beszámolói veszteséget nem mutatnak. A Nitrogénmûvek Rt.-ben lévô MOL Rt. részesedés 1996. május 10-én 50%-ról 59,4%-ra növekedett. A Nitrogénmûvek Rt. eredményét eddig az idôpontig az equity módszer szerint konszolidáltuk, ettôl az idôponttól teljes körû bevonás alá került a konszolidációban. A MOL-Lízing Kft. 1996. január 1-jétôl került konszolidálásra. A MOL-Romania Petroleum Products S.R.L.-t a MOL Rt. 1997. július 1-jén vásárolta meg. A további, 1997-ben a konszolidációba újonnan bevont vállalatokat a MOL Rt. 1997. január 1-je elôtt már megszerezte. 1997. évben ezen társaságokban további befektetéseket hajtott végre, így jelentôségük a csoport egésze szempontjából megnôtt. Ez indokolja a teljes körû bevonásukat.
(b) Egyéb befektetések (adatok millió Ft-ban)
1994
1995
1996
1997
1998
Nem konszolidált leányvállalatok (11. jegyzet)
1 618
2 073
4 481
8 095
21 921
Társult vállalkozások (11. jegyzet)
2 567
3 667
2 990
2 837
10 855
Egyéb vállalkozások (11. jegyzet)
3 278
4 428
4 159
4 498
4 352
7 463
10 168
11 630
15 430
37 128
(635)
(635)
(597)
(656)
(1 750)
6 828
9 533
11 033
14 774
35 378
–
–
–
613
477
Más társaságoknak adott kölcsönök
991
1 082
1 348
2 156
2 949
Hosszú lejáratú bankbetétek
582
21
71
–
–
8 401
10 636
12 452
17 543
38 804
Le: értékvesztések (11. jegyzet) Hosszú távra vásárolt értékpapírok
ÖSSZESEN
Jegyzetek az IAS pénzügyi kimutatásokhoz 56
11. JEGYZET – PÉNZÜGYI BEFEKTETÉSEK Tulajdoni hányad 1998. 12. 31. %
Jegyzett Befektetés tôke bruttó értéke 1998. 1998. 12. 31. 12. 31. millió Ft millió Ft
Nem konszolidált leányvállalatok ADR Jármûjavító Kft. (korábban: Berhidai Kft.) Alfagas Kft. Bihari Gáz-Közmû Kft. BIYO-Product Kft. Dél-Borsodi Gáz Közmû Kft.
100%
115
115
60%
10
186
93%
3 318
2 941
100%
129
129
98%
1 397
699
Dunántúli Távvezeték Kft.
100%
132
132
Generál Gomsz Kft.
100%
113
113
Kôolajtároló Rt.
51%
1 000
510
Lenti Olajipari Gépgyár Rt.
56%
288
41
Mátragáz Kft.
98%
2 572
2 284
MOL Agram Kft. (Horvátország)
99%
793
740
MOL Albania Ltd. (Ciprus)
99%
97
96
MOL-Austria GmbH
75%
698
421
MOL Benz d.o.o. (Szlovénia)
99%
625
536
MOL Gáz Kft.
100%
176
596
MOL Greece Ltd. (Ciprus)
99%
980
957
MOL Yemen Ltd. (Ciprus)
99%
1 248
1 225
MOL Zakarpatia tov. (Ukrajna)
99%
1 371
987
MOL Qatar Ltd. (Ciprus)
99%
778
787
MOL Nile Ltd. (Ciprus)
99%
975
973
MOL Pakistan Ltd. (Hollandia)
100%
130
130
MOL Reinsurance Ltd. (Ciprus)
99%
97
96
MOL Syria Ltd. (Hollandia)
99%
2 664
2 540
MOL Tunisia Ltd. (Ciprus)
99%
3 348
3 181
Pentaszerviz Kft.
100%
353
353
Petrolteam Kft.
100%
129
129
Szeb Gáz Kft.
100%
280
243
Turbo Team Kft.
100%
147
147
58%
404
134
–
–
500
Turulgáz Rt. Egyéb ki nem emelt Részösszeg
21 921
Jegyzetek az IAS pénzügyi kimutatásokhoz 57
11. JEGYZET – PÉNZÜGYI BEFEKTETÉSEK (FOLYTATÁS) Tulajdoni hányad 1998. 12. 31. %
Jegyzett Befektetés tôke bruttó értéke 1998. 1998. 12. 31. 12. 31. millió Ft millió Ft
Társult vállalkozások BJ Rotary Kft.
36%
174
68
Chemopetrol Kft.
33%
2
38
DÉGÁZ Rt.
27%
12 446
4 635
Embavegyoil KV.
24%
904
100
ÉGÁZ Rt.
35%
4 984
4 133
Gerecsegáz Kft.
48%
610
276
Hotel Carbona Gyógyszálló Rt. (volt: Bányász Gyógyüdülô KV)
25%
810
231
IN-ER Kft.
30%
2
121
Kiskungáz Rt.
50%
697
385
Messer MOL Gáz Kft. (volt: MG MOL Gáz Kft.)
25%
350
83
Panrusgáz Rt.
50%
120
308
Van Leer Dunadob Kft.
25%
700
186
Villas Hungaria Kft.
38%
484
271
Zalabit Kft.
49%
18
13
–
–
Egyéb ki nem emelt Részösszeg
7 10 855
Egyéb társaságok Alföldi Koncessziós Autópálya Rt.
2%
12 111
300
DDGÁZ Rt.
8%
5 446
652
Dunastyr Rt.
18%
3 355
95
Elsô Magyar Koncessziós Autópálya Rt.
11%
6 625
750
KÖGÁZ Rt. PanTel Rt.
8%
6 648
267
21%
20 000
1 254
Tamoil Hungária Kft.
9%
1 191
105
TIGÁZ Rt.
1%
17 000
636
Tiszachem Rt.
5%
111
5
Egyéb ki nem emelt
288
Részösszeg
4 352
Értékvesztések AGIP Hungaria Rt.
–
43
Elsô Magyar Koncessziós Autópálya Rt.
–
675
Elsô Magyar Közmû Rt.
–
1
Embavegyoil Kv.
–
100
Forum SC
–
4
KALK Kft.
–
1
MOL Gáz Kft.
–
549
Tamoil Hungaria Kft.
–
50
Villas Hungária Kft.
–
6
Egyéb ki nem emelt
–
Értékvesztések összesen
321 1 750
Jegyzetek az IAS pénzügyi kimutatásokhoz 58
11. JEGYZET – PÉNZÜGYI BEFEKTETÉSEK (FOLYTATÁS) Tulajdoni hányad 1998. 12. 31. %
Jegyzett Befektetés tôke bruttó értéke 1998. 1998. 12. 31. 12. 31. millió Ft millió Ft
Nem konszolidált leányvállalatok jelentôsebb leányvállalatai és befektetései Carpati Gas Kft.
67%
Felsô Szabolcs Gáz Kft. Fônix Gáz Kft.
689
1
60%
583
345
100%
626
829
7%
416
17
Egyéb befektetések Komtávhô Rt.
12. JEGYZET – KÉSZLETEK (adatok millió Ft-ban) 1994. DECEMBER 31.
Anyagok
Áruk Befejezetlen termelés, félés késztermék
Egyéb
Összesen
Feldolgozás és kereskedelem
9 722
829
13 710
75
24 336
Kutatás-termelés
2 885
7 143
1 280
86
11 394
277
533
138
92
1 040
Központ és egyéb Konszolidációs és IAS korrekciók ÖSSZESEN
1995. DECEMBER 31.
Feldolgozás és kereskedelem
107
(209)
–
–
(102)
12 991
8 296
15 128
253
36 668
Áruk Befejezetlen termelés, félés késztermék
Egyéb
Összesen
Anyagok
11 933
5 463
17 472
76
34 944
3 194
14 009
1 401
76
18 680
Központ és egyéb
235
107
158
40
540
Konszolidációs és IAS korrekciók
314
1
–
–
315
15 676
19 580
19 031
192
54 479
Áruk Befejezetlen termelés, félés késztermék
Egyéb
Összesen
Kutatás-termelés
ÖSSZESEN
1996. DECEMBER 31.
Feldolgozás és kereskedelem
Anyagok
14 069
2 770
17 446
81
34 366
Kutatás-termelés
3 059
26 408
1 523
12
31 002
Központ és egyéb
1 117
114
1 004
38
2 273
Konszolidációs és IAS korrekciók
(176)
(32)
(102)
(18)
(328)
18 069
29 260
19 871
113
67 313
ÖSSZESEN
Jegyzetek az IAS pénzügyi kimutatásokhoz 59
1997. DECEMBER 31.
Feldolgozás és kereskedelem
Anyagok
Áruk Befejezetlen termelés, félés késztermék
Egyéb
Összesen
15 128
5 940
20 308
35
41 411
Kutatás-termelés
1 304
39 504
1 928
22
42 758
Központ és egyéb
1 187
208
2 629
28
4 052
Konszolidációs és IAS korrekciók
(154)
–
–
(2)
(156)
17 465
45 652
24 865
83
88 065
Áruk Befejezetlen termelés, félés késztermék
Egyéb
Összesen
ÖSSZESEN
1998. DECEMBER 31.
Anyagok
Feldolgozás és kereskedelem
5 767
3 798
20 412
144
30 121
Kutatás-termelés
2 239
42 901
2 965
214
48 319
Központ és egyéb
11 334
856
2 979
19
15 188
(287)
–
–
–
(287)
19 053
47 555
26 356
377
93 341
Konszolidációs és IAS korrekciók ÖSSZESEN
1998. évben a társasági szolgáltatások adatai a központnál kerültek kimutatásra, míg a korábbi években ez a tevékenység az üzletcsoportoknál volt.
13. JEGYZET – VEVÔKÖVETELÉSEK (adatok millió Ft-ban) 1994
1995
1996
1997
1998
Bruttó vevôkövetelések
37 786
53 432
62 719
75 343
83 802
Levonandó: céltartalék a kétes és behajthatatlan követelésekre
(2 799)
(2 499)
(2 636)
(2 943)
(2 774)
ÖSSZESEN
34 987
50 933
60 083
72 400
81 028
14. JEGYZET – EGYÉB KÖVETELÉSEK (adatok millió Ft-ban)
Szállítóknak fizetett elôlegek Elôre fizetett és visszaigényelhetô adók és vámok
1994
1995
1996
1997
1998
82
94
268
101
286
4 026
7 013
1 241
1 084
2 372
Elôre fizetett fogyasztási adók
727
1 061
891
1 186
2 269
Munkavállalóknak adott kölcsönök és egyéb követelések
418
95
114
186
265
Elôre fizetett lízing- és bérleti díjak
828
670
897
1 835
1 852
1 859
1 764
5 949
3 266
6 891
113
–
–
–
–
42
663
–
391
219
Követelések a kapcsolt és társult vállalkozásoktól Alapítókkal szembeni követelések Kamatkövetelések Rövid lejáratra kölcsönadott pénzeszközök
–
–
477
542
547
Még be nem jegyzett befektetések
–
296
2 775
2 539
–
Egyéb
1 372
3 025
4 435
16 753
11 080
ÖSSZESEN
9 467
14 681
17 047
27 883
25 781
Jegyzetek az IAS pénzügyi kimutatásokhoz 60
15. JEGYZET – RÖVID LEJÁRATÚ BEFEKTETÉSEK (adatok millió Ft-ban)
Államkötvények Egyéb, viszonteladásra vásárolt részvények ÖSSZESEN
1994
1995
1996
1997
1998
518
–
328
8
95
98
1 491
3 928
3 005
3 347
616
1 491
4 256
3 013
3 442
16. JEGYZET – SAJÁT TÔKE (adatok millió Ft-ban) (a) Saját tôke változása IAS szerint A magyar szabályok szerinti nem konszolidált és az IAS szerinti konszolidált saját tôke közötti különbségek levezetését a 26. jegyzet tartalmazza.
Nyitóegyenleg január 1-jén Mérleg szerinti eredmény
1994
1995
1996
1997
1998
226 599
222 718
222 672
241 285
264 076
(3 881)
285
19 087
22 760
45 383
Jegyzett tôke emelése
–
840
–
–
–
Külföldi leányvállalat konszolidálásából származó árfolyam-különbözet
–
–
–
58
(1 441)
–
–
–
–
660
Értékesített saját részvények közvetlenül a tartalékok terhére elszámolt árfolyamnyeresége Saját részvény visszavásárlása Záróegyenleg december 31-én
–
(1 171)
(474)
(27)
(1 632)
222 718
222 672
241 285
264 076
307 046
1994
1995
1996
1997
1998
(b) Jegyzett tôke
Nyitóegyenleg, január 1-jén
97 560
97 560
97 568
97 275
97 489
Jegyzett tôke emelése
–
840
–
–
–
Saját részvény eladása/visszavásárlása
–
(832)
(293)
214
118
97 560
97 568
97 275
97 489
97 607
Záróegyenleg, december 31-én
A társaság jegyzett tôkéje 98 400 millió Ft, amely 98 400 000 darab „A” sorozatú, névre szóló törzsrészvénybôl és 1 darab „B” sorozatú elsôbbségi jogokat biztosító részvénybôl állt 1995, 1996, 1997 és 1998 december 31-én (97 560 millió Ft 1994 december 31-én). Minden részvény és az Arany Részvény névértéke egyenként 1000 Ft. A magyar szabályok szerinti nem konszolidált ás az IAS szerinti konszolidált saját tôke közötti különbségek levezetését a 26. jegyzet tartalmazza.
(c) Tartalékok A tartalékok, amelyek összege 1998., illetve 1997. december 31-én 163 451 millió Ft, illetve 143 827 millió Ft a fel nem osztott eredménybôl és felhalmozott tôketartalékból állnak, amelyek elsôsorban a jogelôd OKGT-bôl való átalakulás idôpontjában a MOL Rt. jegyzett tôkéjét meghaladó eszközértékébôl keletkezett. Az anyavállalat osztalékként kifizethetô tartalékai a következôk:
1994
Eredménytartalék a Számviteli Törvény alapján Mérleg szerinti eredmény a Számviteli Törvény alapján ÖSSZESEN
1995
1996
1997
1998
2 173
6
2 267
12 552
39 526
(2 038)
2 530
10 340
26 963
49 151
135
2 536
12 607
39 515
88 677
Jegyzetek az IAS pénzügyi kimutatásokhoz 61
17. JEGYZET – VÁRHATÓ KÖTELEZETTSÉGEKRE KÉPZETT CÉLTARTALÉK (adatok millió Ft-ban)
Környezetvédelmi kötelezettségekre képzett céltartalék Létszámleépítések miatti céltartalék Kötelezettség Tunéziában
1994
1995
1996
1997
1998
21 500
23 846
18 289
21 215
20 871
–
–
2 684
95
1 770
1 031
564
–
–
–
Garanciális kötelezettségekre képzett céltartalék
–
–
506
672
841
Tartalékok a korengedményes nyugdíjra
–
74
116
27
54
Egyéb
–
–
–
109
67
22 531
24 484
21 595
22 118
23 603
ÖSSZESEN
Környezetvédelmi kötelezettségekre képzett céltartalék A Számviteli Törvény nem írja elô céltartalék képzését környezetvédelmi kötelezettségek fedezetére. A privatizációs folyamat részeként a csoport és az ÁPV Rt. egy független szakértô céget bízott meg 1995. szeptember 30-ára vonatkozó környezetvédelmi értékelés elvégzésével, amely 1996. december 31-ei idôpontra aktualizálásra került. A múltbeli környezetvédelmi károk felszámolásához és a jelenleg elôírt, illetve az ismert jövôbeni környezetvédelmi elôírások teljesítését szolgáló intézkedések miatt becsült költségekre céltartalékképzés történt. A céltartalék összege 1997. december 31-ére és 1998. december 31-ére a ténylegesen felmerült költségek levonása után az árváltozás hatásával került módosításra. Az összes környezetvédelmi céltartalék 1998. december 31-ei megoszlása és a kötelezettség várható felmerülése:
Összesen
Kutatás-termelés összesen Feldolgozás és kereskedelem összesen
5 éven belül 5–10 év között
10 éven túl
7 968
2 240
2 897
2 831
10 222
7 423
2 008
791
Finomítás
2 672
2 670
2
–
Termékelosztás és -tárolás
6 395
3 867
2 006
522
Értékesítés Összesen Jövôbeni értékcsökkenéssel szemben amortizálandó rész ÖSSZESEN
1 155
886
–
269
18 190
9 663
4 905
3 622
2 681 20 871
Jegyzetek az IAS pénzügyi kimutatásokhoz 62
18. JEGYZET – HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK (adatok millió Ft-ban)
Biztosíték nélküli kötvények
1994
1995
1996
1997
1998 Kamatlábak 1998. dec. 31-ei súlyozott átlaga
50
50
52
10 052
10 050
16,00%
11 329
17 075
14 535
8 980
8 290
18,84%
8 496
1 037
1 396
17 145
6 573
5,82%
155
286
312
389
–
–
Biztosítékkal fedezett bankhitelek – forintban – USA dollárban – német márkában Biztosíték nélküli bankhitelek – forintban
6 392
1 679
6 494
7 955
11 625
17,17%
–
17 697
27 057
12 463
93 154
5,63%
– USA dollárban
–
–
–
29 240
4 355
3,75%
Biztosíték nélküli kölcsönök (forintban)
1 225
579
252
63
4
16,00%
Biztosíték nélküli, kamatmentes önkormányzati hitelek
1 451
1 873
2 028
2 379
2 599
–
Lízingelt eszközök miatt fizetendô összeg
1 090
–
–
–
–
–
176
40
231
335
330
–
– német márkában
Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek
30 364
40 316
52 357
89 001
136 980
Le: egy éven belül esedékes összegek (21. jegyzet)
(7 160)
(6 681)
(7 151)
(3 376)
(3 106)
ÖSSZESEN
23 204
33 635
45 206
85 625
133 874
A biztosítékkal fedezett hiteleket meghatározott beruházási projektekhez folyósították, és ezekre a hitelekkel finanszírozott eszközök jelentik a biztosítékot. Ahogy a 23. jegyzetben részletesen ismertetésre kerül, a MOL kamat swap ügyleteket kötött annak érdekében, hogy rögzíteni tudja bizonyos változó kamatozású hitelek után fizetendô kamatok mértékét. A kamatlábak súlyozott átlagának számításakor figyelembe lett véve a swap ügyletek hatása is.
A hosszú lejáratú hitelek törlesztési ütemterve 1998. december 31-én:
2–5 éven belül Több mint 5 év múlva ÖSSZESEN
1995
1996
1997
1998
25 876
37 289
65 140
110 661
7 759
7 917
20 485
23 213
33 635
45 206
85 625
133 874
19. JEGYZET – HALASZTOTT BEVÉTEL (adatok millió Ft-ban) 1994
1995
1996
1997
1998
Konszolidációból származó bruttó negatív goodwill
352
352
743
3 317
4 916
Amortizáció január 1-jén
(34)
(50)
(90)
(213)
(411)
318
302
653
3 104
4 505
Az idôszakban felmerült – újonnan konszolidált leányvállalatokból – bruttó –
391
2 574
1 897
1 164
Tárgyévi amortizáció
(16)
(40)
(123)
(198)
(246)
December 31-én
302
653
3 104
4 803
5 423
negatív goodwill
Jegyzetek az IAS pénzügyi kimutatásokhoz 63
20. JEGYZET – EGYÉB HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
Helyreállítási költségek
27 416
28 604
30 620
31 627
32 434
21. JEGYZET – RÖVID LEJÁRATÚ HITELEK (adatok millió Ft-ban) 1994
Kötvények
1995
1996
1997
1998
1 952
–
–
–
–
411
500
189
1 020
156
Biztosíték nélküli hitelek forintban
5
13 228
6 967
15 605
8 402
Dollárhitelek – biztosítékkal
–
9 645
–
1 076
173
–
5 262
10 753
–
–
–
–
–
1 977
4 971
Fedezettel biztosított hitelek forintban
– biztosíték nélkül Kölcsönök forintban (biztosíték nélkül) Hosszú lejáratú hitelek/lízingelt eszközök éven belül esedékes része (ld. 18. jegyzet)
7 160
6 681
7 151
3 376
3 106
RÖVID LEJÁRATÚ HITELEK ÖSSZESEN
9 528
35 316
25 060
23 054
16 808
22. JEGYZET – EGYÉB RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK (adatok millió Ft-ban)
Következô évet illetô bevétel Vevôktôl kapott elôlegek
1994
1995
1996
1997
1998
–
186
583
742
692
334
441
756
1 951
1 016
8 289
9 109
13 305
21 273
24 643
Alkalmazottak részére járó kifizetések
584
456
680
378
354
Részvényeseknek fizetendô összegek
132
885
4 353
8 103
8 817
Fizetendô bankkamat
674
1 413
1 288
69
2 209
Fizetendô adók, hozzájárulások, társadalombiztosítás
Elhatárolt fenntartási költségek
3 340
2 962
5 004
5 306
3 306
Kapcsolt vállalkozásoknak járó pénzösszegek
319
4 357
9 153
16 356
10 887
Vám- és Pénzügyôrséggel szembeni kötelezettségek
377
3 988
2 074
4 876
2 050
Fejlesztési célra kapott támogatás, juttatás, pénzeszköz
–
–
–
757
3 818
Elhatárolt adóbírságok
–
–
–
553
–
Elhatárolt késedelmi kamatok
–
–
–
2 497
–
Váltótartozások
–
–
–
1 055
70
Egyéb RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN
2 113
4 011
6 328
1 662
5 719
16 162
27 808
43 524
65 578
63 581
A fejlesztési célra kapott támogatás, olyan nem visszatéritendô összeg, amely bizonyos beruházások finanszírozására szolgál. A kötelezettség a bevételekkel szemben kerül majd feloldásra a létesített eszközök értékcsökkenési leírásával megegyezôen.
Jegyzetek az IAS pénzügyi kimutatásokhoz 64
23. JEGYZET – PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOK ÉS A PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK, FORRÁSOK VALÓS PIACI ÉRTÉKE (a) Pénzügyi kockázatkezelés A társaság kockázatainak mérséklése érdekében fedezeti ügyleteket kötött 1998-ban. A tevékenység célja az volt, hogy csökkentse a kôolaj- és kôolajtermékek, illetve devizaárfolyamok, továbbá a kamatláb változásából fakadó kockázatot. A társaság nem vesz részt az üzleti alapfolyamatokhoz nem kapcsolódó spekulatív határidôs üzletekben. A fedezeti üzleteket a belföldi és külföldi tôzsdén kívüli piacokon végzi. A társaság bízik benne, hogy ezekben a tranzakciókban a hitelkockázat alacsony, mivel rendszeresen meggyôzôdik a tranzakcióban részt vevô másik fél hitelképességi besorolásáról.
(b) Kamatláb-szerzôdések A változó kamatozású hitelek tekintetében a MOL cash flow-kockázatnak van kitéve, ami azt jelenti, hogy a fizetendô kamatláb változásakor az e hitelekhez kapcsolódó jövôbeni cash flow-k összege változni fog. A fix kamatozású hitelek tekintetében a MOL kamatlábkockázatnak van kitéve, ami azt jelenti, hogy rögzített kamatozású hitelek nem követik a piaci kamatláb változását, ennek következtében, amennyiben az csökken, a MOL-nak elmaradt haszna keletkezhet. Az 1998. december 31-én fennálló 111 954 millió forint teljes összegû hosszú lejáratú hitelállomány a változó kamatlábak, ill. 16 251 millió forint értékû hitelállomány a fix kamatlábak függvénye. A 80 millió USD (18 637 millió forint) összértékû változó kamatozású hitel esetében a MOL Rt. a fizetendô kamatdíj rögzítése érdekében swap-szerzôdéseket kötött. E swap-szerzôdések 2003 és 2004 között járnak le. 1998. december 31-én a pénzügyileg rendezetlen kamatláb-swap-kötelezettségek piaci értéke 461 millió forint nettó kötelezettség volt.
(c) Földgázárakra vonatkozó szerzôdések 1998. december 31-én a MOL-nak 1999. elsô két negyedévére vonatkozóan a Panrusgaz révén tervezett földgázimport 20%-ára, harmadik negyedévre vonatkozóan pedig 4%-ára vonatkozóan állt fenn swap-kötelezettsége. 1998. december 31-én e kötelezettségek piaci értéke 1 663 millió forint nettó kötelezettség volt, melybôl az 411 millió forint értékû, 1999. elsô negyedévre vonatkozó és 1998. december 31-én beárazott összeg szerepel a pénzügyi kimutatásokban.
(d) A pénzügyi instrumentumok valós piaci értéke Az alábbiakban bemutatjuk a MOL által kibocsátott kötvények és egyéb fix kamatozású kölcsönök 1998. december 31-ére vonatkozó könyv szerinti értékeit és valós piaci értékeit, melyek részletesebben a 18. jegyzetben szerepelnek.
(millió Ft)
Kibocsátott kötvények
Könyv szerinti érték
Valós piaci érték
10 000
10 447
Az elôzô szakaszban bemutatott kamatláb- és földgázszerzôdéseket leszámítva, a MOL egyéb pénzügyi instrumentumainak piaci értéke és könyv szerinti értéke között nem áll fenn jelentôs különbség.
24. JEGYZET – BERUHÁZÁSI ELKÖTELEZETTSÉGEK (adatok millió Ft-ban) Beruházási elkötelezettségek 1998. december 31-én
Szerzôdött kötelezettségek
1999
2000
2001
Összesen
48 500
3 500
2 300
54 300
Jegyzetek az IAS pénzügyi kimutatásokhoz 65
25. JEGYZET – EGYÉB KÖTELEZETTSÉGEK (a) Nyugdíjfizetési kötelezettségek A korengedményes nyugdíj miatti kötelezettségeket leszámítva, amely a dolgozó nyugdíjazása és a hivatalos nyugdíjkorhatár elérése között eltelt idô alatt merül fel, a MOL-nak nincs más nyugdíjfizetési kötelezettsége. A korengedményes nyugdíj miatti kötelezettségre céltartalék lett képezve (lásd 17. jegyzet). (b) Leányvállalatok érdekében vállalt kezességek Három külföldi leányvállalat esetében anyavállalati garanciavállalásra került sor. A garanciavállalások szorosan a külföldi koncessziós megállapodásokhoz kapcsolódnak. Ezen szerzôdések a nemzetközi gyakorlatnak megfelelôen kizárják a leányvállalatok felelôsségének korlátozását. Ebbôl eredôen az anyavállalati garancia jogilag korlátlan.
26. JEGYZET – A MAGYAR NEM KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓ ÉS A NEMZETKÖZI KONSZOLIDÁLT PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK KÖZÖTTI ELTÉRÉSEK LEVEZETÉSE
Adatok millió forintban, 1994
A magyar számviteli törvény szerinti összeg Az IAS konszolidáció hatása Külsô tulajdonosok részesedése az IAS szerint Részösszeg
Saját tôke Mérleg Egyéb 1994. szerinti mozgások 01. 01. eredmény
Saját tôke 1994. 12. 31.
262 882
(2 038)
(391)
260 453
444
(153)
170
461
(349)
(3)
*10
(342)
262 977
(2 194)
(211)
260 572
IAS módosítások – Halasztott adó
10 600
1 683
–
12 283
– Termelôberendezések értékcsökkenésének módosítása termelési egység bázison
4 188
2 246
–
6 434
– Termelôberendezések további értékcsökkenése értékvesztés esetén
(815)
128
–
(687)
–
–
–
–
(1 010)
319
–
(691)
738
(738)
–
–
– Tartalékok átsorolása
–
(411)
211
(200)
– Osztalékok átsorolása
–
–
–
–
– Közbensô eredmény (Kiskungáz)
–
–
–
–
– A készletértékelési módszerek változásából adódó különbözet – További céltartalék a kétes követelésekre – Az 1994-ben könyvelt, 1993-at érintô adó-visszatérítés
– Elhatárolt fenntartási költségek
(3 245)
(95)
–
(3 340)
– Céltartalék a tunéziai feltárási költségekre
(2 014)
(200)
–
(2 214)
– Céltartalék a környezetvédelmi kötelezettségekre
(18 600)
(2 900)
–
(21 500)
– Helyreállítási költségek elhatárolása
(25 875)
(1 541)
–
(27 416)
(333)
(155)
–
(488)
(12)
(23)
–
(35)
–
–
–
–
226 599
(3 881)
–
222 718
– További céltartalék a készletekre – Lízingek tôkésítése – Visszavásárolt saját részvények NEMZETKÖZI KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓ SZERINTI ÖSSZEG
* A leányvállalatok által a kisebbségi tulajdonosoknak fizetett osztalék.
Jegyzetek az IAS pénzügyi kimutatásokhoz 66
Adatok millió forintban, 1995
A magyar számviteli törvény szerinti összeg Az IAS konszolidáció hatása
Saját tôke Mérleg Egyéb 1995. szerinti mozgások 01. 01. eredmény
Saját tôke 1995. 12. 31.
260 453
2 530
746
263 729
461
(780)
(159)
(478)
(342)
(52)
*63
(331)
260 572
1 698
650
262 920
12 283
579
–
12 862
– Termelôberendezések értékcsökkenésének módosítása termelési egység bázison
6 434
528
–
6 962
– Termelôberendezések további értékcsökkenése értékvesztés esetén
(687)
196
–
(491)
– További céltartalék a kétes követelésekre
(691)
291
–
(400)
– Tartalékok átsorolása
(200)
359
190
349
–
(105)
–
(105)
– Elhatárolt fenntartási költségek
(3 340)
378
–
(2 962)
– Céltartalék a tunéziai feltárási költségekre
(2 214)
118
–
(2 096)
– Céltartalék a környezetvédelmi kötelezettségekre
(21 500)
(2 346)
–
(23 846)
– Helyreállítási költségek elhatárolása
(27 416)
(1 188)
–
(28 604)
(488)
(224)
–
(712)
(35)
1
–
(34)
–
–
(1 171)
(1 171)
222 718
285
**(331)
222 672
Saját tôke Mérleg Egyéb 1996. szerinti mozgások 01. 01. eredmény
Saját tôke 1996. 12. 31.
Külsô tulajdonosok részesedése az IAS szerint Részösszeg IAS módosítások – Halasztott adó
– Közbensô eredmény a Kiskungáz apportértékben
– További céltartalék a készletekre – Lízingek tôkésítése – Visszavásárolt saját részvények NEMZETKÖZI KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓ SZERINTI ÖSSZEG
* A Nitroil Rt. értékesítésének a hatása. **A Mineralimpex apport mínusz visszavásárolt saját részvények.
Adatok millió forintban, 1996
A magyar számviteli törvény szerinti összeg
263 729
10 340
3 522
277 591
Az IAS konszolidáció hatása
(478)
1 298
1 301
2 121
Külsô tulajdonosok részesedése az IAS szerint
(331)
(1 058)
(1 306)
(2 695)
262 920
10 580
3 517
277 017
12 862
(362)
–
12 500
– Termelôberendezések értékcsökkenésének módosítása termelési egység bázison
6 962
1 303
–
8 265
– Termelôberendezések további értékcsökkenése értékvesztés esetén
(491)
140
–
(351)
– További céltartalék a kétes követelésekre
(400)
400
–
–
349
3 620
(3 517)
452
(105)
–
–
(105)
– Elhatárolt fenntartási költségek
(2 962)
(2 042)
–
(5 004)
– Céltartalék a tunéziai feltárási költségekre
(2 096)
2 096
–
–
Részösszeg IAS módosítások – Halasztott adó
– Tartalékok átsorolása – Közbensô eredmény a Kiskungáz apportértékben
– Céltartalék a környezetvédelmi kötelezettségekre
(23 846)
5 557
–
(18 289)
– Helyreállítási költségek elhatárolása
(28 604)
(2 016)
–
(30 620)
(712)
(188)
–
(900)
(34)
(1)
–
(35)
(1 171)
–
(474)
(1 645)
222 672
19 087
(474)
241 285
– További céltartalék a készletekre – Lízingek tôkésítése – Visszavásárolt saját részvények NEMZETKÖZI KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓ SZERINTI ÖSSZEG
Jegyzetek az IAS pénzügyi kimutatásokhoz 67
Adatok millió forintban, 1997
A magyar számviteli törvény szerinti összeg Az IAS konszolidáció hatása
Saját tôke Mérleg Egyéb 1997. szerinti mozgások 01. 01. eredmény
277 591
26 963
(56)
Saját tôke 1997. 12. 31.
304 498
2 121
357
1 823
4 301
(2 695)
(1 208)
(1 815)
(5 718)
277 017
26 112
(48)
303 081
12 500
2 034
–
14 534
– Termelôberendezések értékcsökkenésének módosítása termelési egység bázison
8 265
(816)
–
7 449
– Termelôberendezések további értékcsökkenése értékvesztés esetén
(351)
136
–
(215)
–
–
–
–
Külsô tulajdonosok részesedése az IAS szerint Részösszeg IAS módosítások – Halasztott adó
– További céltartalék a kétes követelésekre – Tartalékok átsorolása
452
(151)
106
407
(105)
–
–
(105)
(5 004)
(302)
–
(5 306)
–
–
–
–
– Céltartalék a környezetvédelmi kötelezettségekre
(18 289)
(2 926)
–
(21 215)
– Helyreállítási költségek elhatárolása
(30 620)
(1 007)
–
(31 627)
(900)
(355)
–
(1 255)
– Közbensô eredmény a Kiskungáz apportértékben – Elhatárolt fenntartási költségek – Céltartalék a tunéziai feltárási költségekre
– További céltartalék a készletekre – Lízingek tôkésítése – Visszavásárolt saját részvények NEMZETKÖZI KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓ SZERINTI ÖSSZEG
(35)
35
–
–
(1 645)
–
(27)
(1 672)
241 285
22 760
*31
264 076
Saját tôke Mérleg Egyéb 1998. szerinti mozgások 01. 01. eredmény
Saját tôke 1998. 12. 31.
* Külföldi leányvállalat konszolidálásakor fennmaradó árfolyam-különbözet.
Adatok millió forintban, 1998
A magyar számviteli törvény szerinti összeg Az IAS konszolidáció hatása
304 498
49 151
12
353 661
4 301
(1 219)
(1 440)
1 642
(5 718)
(571)
–
(6 289)
303 081
47 361
(1 428)
349 014
14 534
(1 924)
–
12 610
– Termelôberendezések értékcsökkenésének módosítása termelési egység bázison
7 449
(558)
–
6 891
– Termelôberendezések további értékcsökkenése értékvesztés esetén
(215)
73
–
(142)
407
(33)
(12)
362
(105)
–
–
(105)
(5 306)
2 000
–
(3 306)
Külsô tulajdonosok részesedése az IAS szerint Részösszeg IAS módosítások – Halasztott adó
– Tartalékok átsorolása – Közbensô eredmény a Kiskungáz apportértékben – Elhatárolt fenntartási költségek – Céltartalék a környezetvédelmi kötelezettségekre
(21 215)
344
–
(20 871)
– Helyreállítási költségek elhatárolása
(31 627)
(807)
–
(32 434)
– További céltartalék a készletekre
(1 255)
(412)
–
(1 667)
– Visszavásárolt saját részvények
(1 672)
–
(1 634)
(3 306)
–
(660)
660
–
264 076
45 384
(2 414)
307 046
– Értékesített saját részvények árfolyamnyeresége NEMZETKÖZI KONSZOLIDÁLT BESZÁMOLÓ SZERINTI ÖSSZEG
Jegyzetek az IAS pénzügyi kimutatásokhoz 68
FÔ ELTÉRÉSEK A MAGYAR SZÁMVITELI TÖRVÉNY (SZT), VALAMINT A NEMZETKÖZI SZÁMVITELI SZABÁLYOK (IAS) SZÁMVITELI ALAPELVEK KÖZÖTT:
A magyar Számviteli Törvény 1992. január 1-jén lépett hatályba és azóta csak kisebb módosítások történtek benne. A törvény által alkalmazott számviteli alapelvek az Európai Unió 4. sz., 7. sz. és 8. sz. utasításán alapulnak, azonban bizonyos vonatkozásaiban eltérnek az IAS-tól.
(a) Általános különbségek
(i) Céltartalék
Az SZT a céltartalék-képzési kötelezettséget a határidôn túli kintlevôségekre, a törvény által meghatározott garanciális kötelezettségekre és bizonyos tervezett végkielégítésekre korlátozza. E céltartalékok képzése nem kötelezô. Az IAS-ban minden valószínûleg felmerülô, számszerûsíthetô kötelezettségre vagy veszteségre céltartalékot kell képezni. A leggyakrabban elôforduló céltartalékok közé tartozik a környezetvédelmi kötelezettségekre, illetve a társaság elleni peres követelésekre képzett céltartalékok.
(ii) Halasztott adók
Az IAS a pénzügyi beszámoló és a társasági adó szempontjából a bevételek és költségek elismerése közötti idôleges különbségeket elhatárolt adóként kezeli. A magyar Számviteli Törvény nem ismeri el a halasztott adó elvét.
(b) Az olajiparra jellemzô különbségek
(i) Termelôeszközök értékcsökkenése
1996. december 31-ig a MOL Rt. termelôeszközeit lineárisan írta le szabványosan becsült eszközélettartamok alapján. Az IAS szerint a termelôeszközök értékcsökkenése termelési egység módszerével a bizonyított, gazdaságosan kiaknázható készletek alapján történik. 1997. január 1-jével kezdôdôen a MOL Rt. alkalmazza a magyar Számviteli Elôírásoknak megfelelô pénzügyi jelentéseiben a termelési egység módszerét. Az IAS korrekciót alkalmaz a termelôeszközök piac szerinti értékre való leírásra akkor, ha a terület veszteséges. Az SZT-ben nem szerepel ilyen korrekció.
(ii) Helyreállítási költségek idôbeli elhatárolása
Az SZT nem írja elô céltartalék képzését a termelés befejezését követôen az olajkutak és környékük helyreállításának várható költségeire. Az IAS szerint ezeket a költségeket termelôegységenként jegyzik elô a terület termelési élettartama alatt.
(iii) A jelentôsebb fenntartási költségek idôbeli elhatárolása
Az SZT szerint minden fenntartási költséget felmerüléskor számolnak el. Az iparágban szokásos gyakorlat az, hogy az IAS szerinti pénzügyi beszámolóban a finomító nagyobb karbantartási költségeit idôben egyenlôen elhatárolják az egyes karbantartási idôszakok között.
Jegyzetek az IAS pénzügyi kimutatásokhoz 69
27. JEGYZET – JEGYZETEK A PÉNZFORGALOM KIMUTATÁSHOZ a) Az üzleti eredmény összevetése az üzleti tevékenységekbôl származó nettó bevétellel Üzleti tevékenység (adatok millió Ft-ban)
Üzleti eredmény
1994
1995
1996
1997
1998
674
8 844
32 242
50 007
72 356
Üzleti eredmény kiigazítása az üzleti tev.-bôl származó nettó bevételhez: Értékcsökkenés és amortizáció (2. jegyzet)
29 350
29 760
27 575
37 579
40 885
Környezetvédelmi céltartalékok változása
2 900
2 346
(5 557)
2 926
(344)
Egyéb céltartalék változása
(855)
974
5 280
121
3 237
Jóváírás a tunéziai céltartalék visszaírása miatt
–
–
(2 096)
–
–
Korábbi években elhatárolt külföldi kutatási költség leírása (3. jegyzet)
–
–
987
–
–
Tárgyi eszközök eladásából származó veszteség/(nyereség)
(12)
(317)
(221)
(398)
(309)
Tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése, selejtezés (5. jegyzet)
933
870
722
1 430
1 164
Konszolidációba bevont vállalatértékesítés hatása
–
(216)
–
–
–
Goodwill amortizáció
–
–
–
–
519
Negatív goodwill amortizáció
–
–
123
(198)
(544)
7 189
9 933
8 348
8 892
10 098
A tárgyévben felmerült feltárási és kutatási költségek Nettó eszközök és források változása Készletek változása Vevôk változása Egyéb követelések változása Szállítók változása
742
(17 811)
(11 163)
(20 885)
(5 688)
5 898
(15 646)
(8 481)
(12 547)
(8 459)
568
(5 214)
(2 224)
(7 203)
2 842
4 855
1 920
8 557
1 838
(3 329)
Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek változása
(5 530)
10 043
12 280
16 228
(1 915)
ÜZLETI TEVÉKENYSÉGBÔL SZÁRMAZÓ NETTÓ KÉSZPÉNZ
46 712
25 486
66 249
77 790
110 513
b) A beérkezô/(kimenô) nettó pénzeszköz elemzése a leányvállalat megszerzésével kapcsolatban (1997 = MOL-Romania Petroleum Products S. R. L., 1996 = Nitrogénmûvek Rt.) Adatok millió Ft-ban
1996
1997
1998
Készpénz
1 550
106
–
Megszerzett készpénz bankszámlán, ill. pénztárban
(124)
(1 345)
–
1 426
(1 239)
–
A leányvállalat megszerzésével kapcsolatban beérkezô/(kimenô) készpénz és készpénzegyenértékes
Jegyzetek az IAS pénzügyi kimutatásokhoz 70
Nettó megszerzett eszközök (adatok millió Ft-ban)
Immateriális javak Tárgyi eszközök Befektetett pénzügyi eszközök Készletek
1996
1997
1998
6
–
–
1 607
880
–
23
–
–
1 671
–
–
Vevôk
839
34
–
Egyéb követelések
460
126
–
Rövid lejáratú befektetések
640
–
–
1 550
106
–
Pénzeszközök Céltartalékok
(15)
–
–
(151)
(52)
–
Egyéb kötelezettségek
(1 115)
–
–
Külsô tulajdonosok részesedése
(1 665)
–
–
3 850
1 094
–
(2 574)
251
–
(888)
–
–
388
1 345
–
Befektetés a tárgyévben
124
1 345
–
Befektetés az elôzô években
264
–
–
388
1 345
–
Szállítói kötelezettségek
Negatív goodwill (19. jegyzet) Részesedés a leányvállalat eredményébôl a teljes körû bevonást megelôzôen
Ebbôl:
c) Hosszú lejáratú hitelek felvétele Adatok millió Ft-ban
Hosszú lejáratú hitel állománynövekedése
1994
1995
1996
1997
1998
12 834
19 891
19 817
92 279
129 271
(879)
(2 443)
(3 165)
(8 059)
(10 317)
11 955
17 448
16 652
84 220
118 954
Ebbôl nem készpénzforgalmi tétel (devizahitelek átértékeléskori árfolyamvesztesége) Hosszú lejáratú hitelek felvétele
Jegyzetek az IAS pénzügyi kimutatásokhoz 71
d) Más vállalat teljes körû konszolidációba történô bevonásának hatása (1996=MOL-Lízing Kft.; 1997 = Börzsönygáz Kft.; Terméktároló Rt.; ZAB Zemplén–Abaúj Kft.; Dunafiksz Kft.; MOL Slovensko Kft. és MOLTRANS Kft.) A számviteli alapelvek az Európai Unió 4. számú utasításán alapulnak, azonban bizonyos vonatkozásaikban eltérnek az IAS-tól. Adatok millió Ft-ban 1996 1997 1998
Immateriális javak Tárgyi eszközök Készletek Vevôk
–
30
–
908
8 898
–
–
274
–
–
77
–
96
948
–
Értékpapírok
–
1 351
–
Pénzeszközök
–
1 063
–
Hosszú lejáratú hitelek
–
(2 585)
–
(355)
(186)
–
–
(144)
–
(488)
(598)
–
–
(2 176)
–
161
6 952
–
Egyéb követelések
Szállítók Rövid lejáratú hitelek Egyéb követelések Külsô tulajdonosok Negatív goodwill
Tárgyévi befektetések könyv szerinti értéke Elôzô évi befektetések könyv szerinti értéket meghaladó része Saját tôke könyv szerinti érték feletti része (az egyéb bevételek között) Saját tôke könyv szerinti érték alatti része (az egyéb ráfordítások között)
–
(1 758)
–
161
5 194
–
150
2 097
–
–
3 102
–
11
62
–
–
(67)
–
161
5 194
–
e) A beérkezô/ (kimenô) nettó pénzeszköz elemzése a leányvállalat-eladással kapcsolatban (Mobilsped Kft., Dunarent Kft.) Adatok millió Ft-ban
1997
1998
Eladási ár
240
–
Kimenô készpénz a leányvállalatok mérlegeiben
(45)
–
195
–
Nettó eladott eszközök
– 255
–
3
–
Készletek
52
–
Vevôkövetelések
34
–
147
–
3
–
(25)
–
Tárgyi eszközök Befektetett pénzügyi eszközök
Egyéb követelések Rövid lejáratú befektetések Szállítók Hitelkötelezettségek Egyéb kötelezettségek Eladáskori árfolyamveszteség (6. jegyzet)
(1)
–
(64)
–
404
–
(209)
–
195
–
28. JEGYZET – MÉRLEGZÁRÁS UTÁNI ESEMÉNYEK 1999. március 24-én a NATO megkezdte egyes jugoszláviai célpontok bombázását. 1998-ban a MOL Rt. értékesített különbözô jugoszláviai társaságoknak, az ebbôl származó céltartalékkal csökkentett követelés 1998. december 31-én 4 766 millió Ft volt. Ezekbôl a követelésekbôl 1999. március 24-én 2 735 millió Ft volt nyitott. Jelenleg nem állapítható meg, hogy a jugoszláviai társaságok fizetôképességére milyen hatással van a NATO katonai akciója.
72
A MOL Rt. Felügyelô Bizottságának jelentése Jelentés a MOL 1998. évi anyavállalati és konszolidált beszámolójának felülvizsgálatáról A felügyelô bizottsági tagok többségének nem volt alkalma a társaság 1998. évi munkájában részt vennie, ezért jelentését az 1998. évi beszámolóról elsôsorban a könyvvizsgálók véleményére a belsô ellenôrzés tapasztalataira, valamint a korábban és jelenleg is FB tagok észrevételeire támaszkodva alakította ki és a következôket állapítja meg:
• A beszámoló alapjául szolgáló könyvvezetés a Számviteli Törvény elôírásainak megfelelôen és az Rt. számviteli
politikájával összhangban készült. A mérleg valamennyi adata leltárral alátámasztott. A leltározás a szabályoknak megfelelôen történt. Az adófizetési kötelezettségek megállapítása a hatályos jogszabályoknak megfelelôen történt. A költségvetéssel szembeni bejelentési és befizetési kötelezettségeinek az Rt. eleget tett. Az Rt. 1998. évi beszámolója a gazdálkodásról megbízható és valós képet nyújt. • 1998-ban a társaság privatizációjának harmadik szakasza befejezôdött. Nôtt a hazai befektetôk súlya, az állam részesedése tovább csökkent. A tavaszi értékesítés után a külföldi intézményi és magánbefektetôk aránya 50% fölé emelkedett. Az ÁPV Rt. 1998 végén a részvények 25%-ával + 1 részvénnyel rendelkezett. Az Rt. részvényeinek forintban meghatározott árfolyama az elmúlt esztendôben a tôzsdei ármozgások ellenére közel 20%-kal nôtt. A MOL Rt. a magyar értéktôzsde összesített kapitalizációjának jelentôs hányadát teszi ki és leglikvidebb részvényei közé tartozik. A • MOL Rt., mint a térség vezetô olajipari vállalata 363 töltôállomást üzemeltet hazánkban, ebbôl 208 db MOL 2000-est, és 50 töltôállomást az ország határain kívül. • A külföldi kutatási tevékenység a terveknek megfelelôen tovább bôvült. Jelenleg 12 projekt keretében, döntôen a mediterrán és a közel-keleti térségben folyik kutatási tevékenység. 1998-ban Tunéziában megindult a MOL Rt. elsô külföldi kôolaj-kitermelése. • Az integrált irányítási, az információs rendszer folyamatos fejlesztése és a szervezet átalakítási projekt folytatásának köszönhetôen a társaság mûködése áttekinthetôbb, hatékonyabb lett. 1998-ban a MOL Rt. mind a nagy-, mind a kiskereskedelemben növelte piaci részesedését.1998-ban csaknem min• den üzletágban sikerült túlteljesíteni az 1997. évi eredményeket, az Rt. üzleti eredménye az elôzô évinek csaknem 150%-a, amely jövedelmezôségi, hatékonysági javulást mutat. A pénzügyi mûveletek eredménye kedvezôen alakult, melynek oka részben a Pannon GSM és a PB Gáz Szerviz tulajdonrész eladásán elért árfolyamnyereség. A részvénytársaság eladósodása tovább emelkedett, de mértéke nem haladta meg az Igazgatóság által meghatározott limitet. A MOL Rt. pénzügyi helyzete stabil és megbízható, a likviditási mutatók javultak. • A Felügyelô Bizottság megítélése szerint a MOL Rt. belsô szabályozottsága, ellenôrizhetôsége jelentôsen javult. • A MOL Vállalatcsoport is eredményesen gazdálkodott 1998-ban. A konszolidációba bevont 22 leány-, és unokavállalat adózott eredménye is jelentôsen emelkedett. A • Felügyelô Bizottság megítélése szerint az Igazgatóság osztalékfizetési javaslata összhangban van a társaság jövedelemtermelô képességének javulásával és a jövôbeni növekedési egyensúly megteremtésével. A mérleg szerinti eredmény megfelelô mértékû forrást biztosít a következô évek fejlesztési feladatainak finanszírozására, melynek jelentôs része hitelekbôl történik.
A Felügyelô Bizottság a MOL Rt. 1998. évi auditált beszámolóját 582 628 379 e Ft mérlegfôösszeggel és 57 935 303 e Ft adózott eredménnyel, részvényenként 90 Ft osztalék kifizetésével; a MOL Vállalatcsoport 1998. évi auditált konszolidált beszámolóját 611 312 259 e Ft mérlegfôösszeggel és 56 477 819 e Ft adózott eredménnyel a Közgyûlésnek elfogadásra javasolja. Budapest, 1999. április 22. A MOL Rt. Felügyelô Bizottsága nevében:
Dr. Lukács János elnök
Független könyvvizsgálói jelentés az MSZSZ konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz
73
74
MSZSZ konszolidált pénzügyi kimutatások „A” típusú eredménykimutatás MAGYAR SZÁMVITELI SZABÁLYOK SZERINT (ADATOK MILLIÓ FORINTBAN)
Sorszám Megnevezés
1994
1995
1996
1997
1998
01.
Belföldi értékesítés nettó árbevétele
225 832
288 246
417 662
538 380
524 165
02.
Exportértékesítés nettó árbevétele
44 373
59 337
78 378
95 285
106 185
I.
Értékesítés nettó árbevétele
270 205
347 583
496 040
633 665
630 350
II.
Egyéb bevételek
7 051
7 425
9 029
13 405
11 546
II/A.
Konszolidálás miatt keletkezô eredményt növelô konszolidációs különbözet
5
25
–
893
–
03.
Saját elôállítású eszközök aktivált értéke
1 376
3 450
6 901
11 434
21 509
04.
Saját termelésû készletek állományváltozása
(330)
3 907
346
5 014
1 492
III.
Aktivált saját teljesítmények értéke
1 046
7 357
7 247
16 448
23 001
05.
Anyagköltség
82 590
110 642
150 279
185 511
167 933
06.
Igénybe vett anyagjellegû szolgáltatások értéke
14 487
18 792
22 573
30 179
34 050
07.
Eladott áruk beszerzési értéke
70 903
89 285
142 268
181 908
205 745
08.
Alvállalkozói teljesítmények értéke
2 789
2 092
4 166
5 605
20 766
170 769
220 811
319 286
403 202
428 494
15 325
17 249
22 027
27 024
31 874
2 628
3 004
4 279
6 657
7 725
IV.
Anyagjellegû ráfordítások
09.
Bérköltség
10
Személyi jellegû egyéb kifizetések
11.
Társadalombiztosítási járulék
7 193
8 155
10 079
12 362
14 848
V.
Személyi jellegû ráfordítások
25 146
28 408
36 385
46 045
54 447
VI.
Értékcsökkenési leírás
31 408
30 022
28 914
37 317
40 790
VII.
Egyéb költségek
8 642
13 700
22 957
29 017
38 897
VIII.
Egyéb ráfordítások
39 974
60 543
82 744
100 762
38 896
171
–
1
62
1 753
2 197
8 906
22 029
48 006
61 620
VIII/A. Konsz. miatt keletkezô, eredményt csökkentô konsz. különbözet A.
ÜZLETI TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE
12.
Kapott kamatok és kamatjellegû bevételek
850
1 395
1 946
3 128
6 177
13/a.
Kapott osztalék, részesedés társult vállalkozásoktól
117
1 123
1 038
1 054
1 643
13/b.
Kapott osztalék, részesedés egyéb részesedési vállalkozásoktól
129
–
76
252
321
14.
Pénzügyi mûveletek egyéb bevételei
3 864
729
3 294
2 448
8 823
IX.
Pénzügyi mûveletek bevételei
4 960
3 247
6 354
6 882
16 964
15.
Fizetett kamatok és kamatjellegû ráfordítások
5 674
7 640
7 135
8 291
12 191
16.
Pénzügyi befektetések leírása
27
11
97
65
1 736
17.
Pénzügyi mûveletek egyéb ráfordításai
3 107
801
315
201
1 363
X.
Pénzügyi mûveletek ráfordításai
8 808
8 452
7 547
8 557
15 290
B.
PÉNZÜGYI MÛVELETEK EREDMÉNYE
(3 848)
(5 205)
(1 193)
(1 675)
1 674
C.
SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY
(1 651)
3 701
20 836
46 329
63 294
XI.
Rendkívüli bevételek
2 595
5 183
2 171
3 127
4 807
XII.
Rendkívüli ráfordítások
2 894
4 691
2 398
4 274
4 732
D.
RENDKÍVÜLI EREDMÉNY
(299)
492
(227)
(1 147)
75
(1 950)
4 193
20 609
45 182
63 369
948
411
4 337
9 021
7 568
(333)
(85)
(235)
(499)
(677)
(2 565)
3 867
16 507
36 660
56 478
16
885
3 994
8 103
8 817
(2 581)
2 982
12 513
28 557
47 661
E.
ADÓZÁS ELÔTTI EREDMÉNY
XIII.
ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG
XIII/A. Konszolidálásból adódó (számított) társaságiadó-különbözet (±) F.
ADÓZOTT EREDMÉNY
F/I.
Fizetett (jóváhagyott) osztalék és részesedés
G.
MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY
MSZSZ konszolidált pénzügyi kimutatások Mérleg MAGYAR SZÁMVITELI SZABÁLYOK SZERINT (ADATOK MILLIÓ FORINTBAN) Sorszám Megnevezés
01. A.
BEFEKTETETT ESZKÖZÖK
02. I.
IMMATERIÁLIS JAVAK
03.
Vagyoni értékû jogok
04.
Üzleti vagy cégérték
05.
Szellemi termékek
06.
Kísérleti fejlesztés aktivált értéke
07.
Alapítás – átszervezés aktivált értéke
08. II. 09. 10.
Mûszaki berendezések, gépek, jármûvek
1994. 12. 31. 1995. 12. 31. 1996. 12. 31. 1997. 12. 31.
1998. 12. 31.
234 050
245 786
267 287
312 158
387 212
1 606
1 695
4 931
6 197
5 011
250
319
293
487
470
–
–
–
–
–
1 211
1 225
1 541
1 966
3 251
145
151
3 097
3 732
1 278
–
–
–
12
12
TÁRGYI ESZKÖZÖK
222 799
231 518
248 897
286 067
338 681
Ingatlanok
158 181
164 412
177 868
188 099
213 809
46 609
41 745
47 605
53 599
66 541
11.
Egyéb berendezések, felszerelések, jármûvek
12.
Beruházások
6 248
7 138
9 481
14 209
17 908
11 424
17 636
13 408
29 352
38 697
13.
Beruházásokra adott elôlegek
337
587
535
808
1 726
14. III.
BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK
9 645
12 573
13 459
19 894
43 520
15.
Részesedések
8 067
11 451
11 876
14 842
35 936
16.
Értékpapírok
–
–
35
613
477
17.
Adott kölcsönök
975
1 054
1 326
2 156
2 949
18.
Hosszú lejáratú bankbetétek
582
21
70
–
–
19.
Tôkekonsz. különbözet leányvállalatokból, társult vállalatokból
21
47
152
2 283
4 158
20. B.
FORGÓESZKÖZÖK
88 710
128 812
155 990
205 691
215 397
21. I.
KÉSZLETEK
36 179
53 822
67 200
88 747
93 564
22.
Anyagok
12 373
15 146
17 981
18 147
19 276
23.
Áruk
8 506
19 530
29 260
45 652
47 555
24.
Készletekre adott elôlegek
244
184
96
83
377
25.
Állatok
26.
Befejezetlen termelés és félkész termékek
27.
–
–
–
–
–
4 603
9 015
9 624
9 492
10 743
Késztermékek
10 453
9 947
10 239
15 373
15 613
28. II.
KÖVETELÉSEK
44 819
67 659
75 696
99 988
104 275
29.
Követelések áruszállításból és szolgáltatásokból (vevôk)
37 206
53 155
62 613
75 343
83 802
30.
Váltókövetelések
66
66
79
–
–
31.
Jegyzett, de még be nem fizetett tôke
–
–
–
–
–
32.
Alapítókkal szembeni követelések
33.
Egyéb követelések
34.
–
–
–
–
–
7 214
14 020
12 350
23 493
18 594
Konszolidálásból adódó (számított) társaságiadó-követelés
333
418
654
1 152
1 879
35. III.
ÉRTÉKPAPÍROK
616
1 272
5 750
4 685
6 748
36.
Eladásra vásárolt kötvények
519
–
328
9
95
37.
Saját részvények, üzletrészek, eladásra vásárolt részvények
97
1 183
1 657
1 701
4 831
38.
Egyéb értékpapírok
–
89
3 765
2 975
1 822
39. IV.
PÉNZESZKÖZÖK
7 096
6 059
7 344
12 271
10 810
40.
Pénztár, csekkek
41.
Bankbetétek
42. C
AKTÍV IDÔBENI ELHATÁROLÁSOK
43.
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN
172
160
213
357
462
6 924
5 899
7 131
11 914
10 348
4 212
6 556
5 182
5 549
8 703
326 972
381 154
428 459
523 398
611 312
75
76
MSZSZ konszolidált pénzügyi kimutatások Mérleg (folytatás) MAGYAR SZÁMVITELI SZABÁLYOK SZERINT (ADATOK MILLIÓ FORINTBAN) Sorszám Megnevezés
1994. 12. 31. 1995. 12. 31. 1996. 12. 31. 1997. 12. 31.
1998. 12. 31.
44. D.
SAJÁT TÔKE
260 079
263 928
281 494
311 948
359 174
45. I.
Jegyzett tôke
97 560
98 400
98 400
98 400
98 400
46. II.
Tôketartalék
162 759
162 922
166 713
166 713
166 713
47. III.
Eredménytartalék
2 172
(537)
1 690
12 832
40 405
48. IV.
Elôzô évek áthozott vesztesége
–
–
–
–
–
49. V.
Mérleg szerinti eredmény
(2 581)
2 982
12 513
28 557
47 661
50. VI.
Leányvállalati sajáttôke-változások (±)
–
(8)
484
2 749
4 589
51. VII.
Konszolidáció miatti változások (±)
–
–
(1 226)
(2 113)
(4 125)
52.
– adósságkonszolidálás különbözetébôl
–
–
–
–
243
53.
– közbensô eredmények különbözetébôl
–
–
–
–
(4 368)
54. VIII. Külsô tagok (más tulajdonosok) részesedése
169
169
1 694
4 810
5 531
55. E.
CÉLTARTALÉKOK
2 123
1 647
5 923
3 846
5 506
56.
Céltartalék várható veszteségekre
2 103
1 639
2 630
2 943
2 774
57.
Céltartalék várható kötelezettségekre
20
8
3 220
803
2 708
58.
Egyéb céltartalék
–
–
73
100
24
59. F.
KÖTELEZETTSÉGEK
62 788
112 596
137 745
201 253
237 499
60. I.
HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
27 629
35 450
48 710
90 860
139 814
61.
Beruházási és fejlesztési hitelek
19 915
30 433
42 419
72 374
121 095
62.
Egyéb hosszú lejáratú hitelek
1 960
1 067
838
788
565
63.
Hosszú lejáratra kapott kölcsönök
1 937
2 085
1 866
2 122
2 074
64.
Tartozások kötvénykibocsátásból
2 002
50
52
10 052
10 000
65.
Alapítókkal szembeni kötelezettségek
–
–
10
–
–
66.
Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek
67.
Tôkekonszolidációs különbözet leányvállalatokból
68. II.
RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
69.
Vevôktôl kapott elôlegek
70.
Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók)
71.
Váltótartozások
72.
Rövid lejáratú hitelek
73.
Rövid lejáratú kölcsönök
74.
Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek
75.
Konszolidálásból adódó (számított) társaságiadó-tartozás
76. G.
PASSZÍV IDÔBENI ELHATÁROLÁSOK
77.
FORRÁSOK ÖSSZESEN
–
–
–
289
141
1 815
1 815
3 525
5 235
5 939
35 159
77 146
89 035
110 393
97 685
322
181
756
1 951
1 016
18 740
19 901
29 816
32 086
28 756
–
–
22
1 055
70
4 771
34 761
24 494
22 591
16 103
736
555
418
462
705
10 590
21 748
33 529
52 248
50 976
–
–
–
–
59
1 982
2 983
3 297
6 351
9 133
326 972
381 154
428 459
523 398
611 312
A konszolidálás során három módszert alkalmaztunk: a teljes körû bevonást, a társultként bevonást és a könyv szerinti értékelést. A teljes körûen bevont leányvállalatok azok a befektetések, amelyek a MOL Rt. alaptevékenységéhez kapcsolódó célokat szolgálják, így kiemelt jelentôségük van a csoport stratégiai lépéseinek, üzleti pozíciójának szempontjából. A konszolidációba teljes körûen bevont leányvállalatok körét annak figyelembevételével is alakítottuk ki, hogy milyen jelentôséggel bírnak a vállalatcsoport egészére nézve (nem kerültek be azon leány- és unokavállalkozások, amelyek a mérlegfôösszeg, jegyzett tôke, saját tôke, értékesítés nettó árbevétele, üzemi eredmény, pénzügyi eredmény, adózás elôtti eredmény, cash flow többségénél együttesen 10%-nál kisebb részt képviselnek a vállalatcsoport leány- és közös vezetésû vállalkozásainak bruttó értékeibôl). A társultként kezelt leányvállalatok körébe olyan társaságok tartoznak, amelyek a MOL Rt. alaptevékenységébe tartozó feladatokat végzik, vagy termékeik és alapanyag-ellátásuk tekintetében szorosan kapcsolódnak az alaptevékenységhez. A társult vállalkozások esetében a részesedést fordulónapi értékviszonyok szerint a befektetést élvezô vállalkozások könyv szerinti saját tôkéjének értéke alapján (equity módszerrel) értékeljük. Ebbe a körbe kerültek a teljes körû konszolidáció alól mentesített leány- és közös vezetésû vállalatok (lényeges befektetések), valamint a társult vállalatok (ezeknél a MOL Rt. részesedése legalább 25%+1 szavazat). A könyv szerinti módszerrel bevont vállalatok esetében a befolyásolás mértéke olyan alacsony, hogy a Számviteli Törvény elôírásai szerint ezeket könyv szerinti értéken kell figyelembe venni. A harmadik konszolidációs kört képezô vállalkozások adatai így változtatás nélkül kerülnek be az egyedi beszámolókból a konszolidált mérlegbe.
Független könyvvizsgálói jelentés az MSZSZ anyavállalati pénzügyi kimutatásokhoz
77
78
MSZSZ anyavállalati kimutatások A MOL Magyar Olaj- és Gázipari Rt. „A” típusú eredménykimutatása MAGYAR SZÁMVITELI SZABÁLYOK SZERINT (ADATOK MILLIÓ FORINTBAN) Sorszám Megnevezés
1994
1995
1996
1997
1998
01.
Belföldi értékesítés nettó árbevétele
220 516
283 638
398 245
521 518
498 148
02.
Exportértékesítés nettó árbevétele
43 675
58 690
71 068
82 106
77 317
I.
Értékesítés nettó árbevétele
264 191
342 328
469 313
603 624
575 465
II.
Egyéb bevételek
6 906
7 380
8 609
11 970
8 838
03.
Saját elôállítású eszközök aktivált értéke
1 267
2 753
4 198
5 180
11 654
04.
Saját termelésû készletek állományváltozása
(351)
3 669
264
3 298
619
III.
Aktivált saját teljesítmények értéke
916
6 422
4 462
8 478
12 273
05.
Anyagköltség
80 468
108 291
144 857
177 232
157 705
06.
Igénybe vett anyagjellegû szolgáltatások értéke
18 912
24 373
31 973
37 503
47 476
07.
Eladott áruk beszerzési értéke
70 016
87 546
127 085
162 718
172 778
08.
Alvállalkozói teljesítmények értéke
IV.
Anyagjellegû ráfordítások
09.
Bérköltség
10.
Személyi jellegû egyéb kifizetések
11.
Társadalombiztosítási járulék
V. VI. VII.
Egyéb költségek
VIII.
Egyéb ráfordítások
413
582
937
8 281
9 864
169 809
220 792
304 852
385 734
387 823
13 173
14 934
17 709
19 953
22 953
2 209
2 518
3 508
5 196
5 931
6 195
7 073
8 157
9 179
10 924
Személyi jellegû ráfordítások
21 577
24 525
29 374
34 328
39 808
Értékcsökkenési leírás
30 283
28 719
26 801
33 918
35 998
8 071
12 952
21 820
27 168
37 150
39 468
60 209
81 162
97 274
34 839
A.
ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE
2 805
8 933
18 375
45 650
60 958
12.
Kapott kamatok és kamatjellegû bevételek
872
1 361
1 200
2 103
6 144
13.
Kapott osztalék, részesedés
255
395
1 541
2 935
2 770
14.
Pénzügyi mûveletek egyéb bevételei
3 848
686
3 014
1 182
7 977
IX.
Pénzügyi mûveletek bevételei
4 975
2 442
5 755
6 220
16 891
15.
Fizetett kamatok és kamatjellegû ráfordítások
5 635
7 530
6 922
7 819
11 647
16.
Pénzügyi befektetések leírása
25
3
–
240
995
17
Pénzügyi mûveletek egyéb ráfordításai
3 106
773
285
325
1 327
X.
Pénzügyi mûveletek ráfordításai
B.
PÉNZÜGYI MÛVELETEK EREDMÉNYE
8 766
8 306
7 207
8 384
13 969
(3 791)
(5 864)
(1 452)
(2 164)
2 922
C.
SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY
XI.
Rendkívüli bevételek
(986)
3 069
16 923
43 486
63 880
2 558
5 141
1 995
2 898
18 663
XII.
Rendkívüli ráfordítások
2 845
4 512
1 944
3 974
18 612
D.
RENDKÍVÜLI EREDMÉNY
E.
ADÓZÁS ELÔTTI EREDMÉNY
(287)
629
51
(1 076)
51
(1 273)
3 698
16 974
42 409
63 931
XIII.
ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG
F.
ADÓZOTT EREDMÉNY
18.
Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre
–
–
–
–
–
19.
Fizetett (jóváhagyott) osztalék és részesedés
–
885
3 604
7 805
8 784
G.
MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY
(2 038)
2 530
10 340
26 963
49 151
765
283
3 030
7 640
5 996
(2 038)
3 415
13 944
34 769
57 935
MSZSZ anyavállalati kimutatások A MOL Magyar Olaj- és Gázipari Rt. mérlege MAGYAR SZÁMVITELI SZABÁLYOK SZERINT (ADATOK MILLIÓ FORINTBAN) Sorszám Megnevezés
01. A.
BEFEKTETETT ESZKÖZÖK
02. I.
IMMATERIÁLIS JAVAK
03.
Vagyoni értékû jogok
04.
Üzleti vagy cégérték
05.
Szellemi termékek
06.
Kísérleti fejlesztés aktivált értéke
07.
Alapítás – átszervezés aktivált értéke
1994. 12. 31. 1995. 12. 31. 1996. 12. 31. 1997. 12. 31.
1998. 12. 31.
235 381
247 738
267 230
303 652
375 335
1 443
1 553
4 781
5 818
4 621
249
319
291
304
328
–
–
–
–
–
1 102
1 142
1 437
1 816
3 024
92
92
3 053
3 698
1 269
–
–
–
–
–
08. II.
TÁRGYI ESZKÖZÖK
217 828
227 606
240 347
261 184
301 658
09.
Ingatlanok
156 753
163 734
175 555
178 914
194 356
10.
Mûszaki berendezések, gépek, jármûvek
43 192
38 787
41 617
42 530
50 488
11.
Egyéb berendezések, felszerelések, jármûvek
12.
Beruházások
13.
Beruházásokra adott elôlegek
6 008
6 902
8 846
13 398
16 199
11 606
17 669
13 788
25 840
39 245
269
514
541
502
1 370
14. III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK
16 110
18 579
22 102
36 650
69 056
15.
14 642
17 471
20 357
34 189
66 454
Részesedések
16.
Értékpapírok
17.
Adott kölcsönök
–
–
–
–
–
886
1 087
1 674
2 461
2 602
18.
Hosszú lejáratú bankbetétek
582
21
71
–
–
19. B.
FORGÓESZKÖZÖK
85 362
123 903
145 093
191 761
200 455
20. I.
KÉSZLETEK
34 873
51 788
63 238
81 320
82 950
21.
Anyagok
11 897
14 218
16 212
15 772
15 531
22.
Áruk
8 009
18 914
28 140
43 390
44 676
23.
Készletekre adott elôlegek
75
94
59
34
–
24.
Állatok
–
–
–
–
–
25.
Befejezetlen termelés és félkész termékek
4 453
8 631
9 312
9 156
9 936
26.
Késztermékek
10 439
9 931
9 515
12 968
12 807
27. II.
KÖVETELÉSEK
43 465
65 875
74 807
102 362
108 447
28.
Követelések áruszállításból és szolgáltatásokból (vevôk)
35 777
51 917
59 908
71 181
77 020
29.
Váltókövetelések
–
–
–
–
–
30.
Jegyzett, de még be nem fizetett tôke
–
–
–
–
–
31.
Alapítókkal szembeni követelések
–
–
–
–
–
32.
Egyéb követelések
7 688
13 958
14 899
31 181
31 427
33. III. ÉRTÉKPAPÍROK
616
1 183
2 142
1 683
4 779
34.
Eladásra vásárolt kötvények
519
–
–
–
–
35.
Saját részvények, üzletrészek, eladásra vásárolt részvények
97
1 183
1 657
1 683
4 779
36.
Egyéb értékpapírok
–
–
485
–
–
6 408
5 057
4 906
6 396
4 279
166
152
196
276
369
6 242
4 905
4 710
6 120
3 910
37. IV.
PÉNZESZKÖZÖK
38.
Pénztár, csekkek
39.
Bankbetétek
40. C.
AKTÍV IDÔBENI ELHATÁROLÁSOK
41.
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN
4 064
6 360
5 225
5 349
6 838
324 807
378 001
417 549
500 762
582 628
79
80
MSZSZ anyavállalati kimutatások A MOL Magyar Olaj- és Gázipari Rt. mérlege (folytatás) MAGYAR SZÁMVITELI SZABÁLYOK SZERINT (ADATOK MILLIÓ FORINTBAN) Sorszám Megnevezés
1994. 12. 31. 1995. 12. 31. 1996. 12. 31. 1997. 12. 31.
1998. 12. 31.
42. D.
SAJÁT TÔKE
260 453
263 729
277 591
304 499
353 661
43. I.
Jegyzett tôke
97 560
98 400
98 400
98 400
98 400
44. II.
Tôketartalék
162 759
162 793
166 584
166 584
166 584
45. III.
Eredménytartalék
2 172
6
2 267
12 552
39 526
46. IV.
Elôzô évek áthozott vesztesége
–
–
–
–
–
47. V.
Mérleg szerinti eredmény
(2 038)
2 530
10 340
26 963
49 151
48. E.
CÉLTARTALÉKOK
2 020
1 576
5 027
2 831
4 308
49.
Céltartalék várható veszteségekre
2 020
1 576
2 477
2 831
2 558
50.
Céltartalék várható kötelezettségekre
–
–
2 550
–
1 750
51.
Egyéb céltartalék
–
–
–
–
–
52. F.
KÖTELEZETTSÉGEK
60 466
109 817
132 025
186 512
215 511
53. I.
HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
25 765
33 595
45 124
79 634
126 535
54.
Beruházási és fejlesztési hitelek
19 866
30 393
42 402
66 427
114 424
55.
Egyéb hosszú lejáratú hitelek
1 960
1 190
803
777
–
56.
Hosszú lejáratra kapott kölcsönök
1 937
1 962
1 866
2 122
2 044
57.
Tartozások kötvénykibocsátásból
2 002
50
53
10 052
10 000
58.
Alapítókkal szembeni kötelezettségek
–
–
–
–
–
59.
Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek
60. II.
RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
61.
Vevôktôl kapott elôlegek
62.
Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók)
63.
Váltótartozások
64.
Rövid lejáratú hitelek
65.
Rövid lejáratú kölcsönök
66.
Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek
67. G.
PASSZÍV IDÔBENI ELHATÁROLÁSOK
68.
FORRÁSOK ÖSSZESEN
–
–
–
255
67
34 701
76 222
86 901
106 879
88 976
262
51
690
1 893
851
17 963
19 167
27 823
27 376
22 340
–
–
–
1 010
–
4 553
34 441
23 920
20 994
13 422
735
497
418
309
679
11 188
22 066
34 050
55 297
51 684
1 868
2 879
2 906
6 920
9 148
324 807
378 001
417 549
500 762
582 628
Olajipari és pénzügyi kifejezések fogalomtára Olajipari kifejezések
Bruttó termelés A szénhidrogénmezôkbôl származó összes kôolaj
Átlagos termelési költség
és földgáz mennyisége a bányajáradék levonása elôtt.
Magába foglalja a kôolaj és földgáz kitermelésének,
Desztillációs kapacitáskihasználtság
összegyûjtésének és elôkészítésének költségeit.
A finomító elsôdleges desztillációs kapacitásának
Barrel
kôolajra vonatkoztatott kihasználtsága.
A kôolajiparban használt angolszász mértékegység,
Downstream, DS
egy tonna egyenlô 7,3 barrellel.
Feldolgozási és Kereskedelmi Üzletcsoport.
Bányajáradék
Fehéráru
A nemzetközi gyakorlat és a Bányatörvény elôírásai
A kôolajból kinyerhetô alacsonyabb sûrûségû (általában
szerint a Magyar Állam a Magyarországon kitermelt
értékesebb) termékek (PB, benzinek és gázolajok).
kôolaj és földgáz legnagyobb része után bányajáradék
Feltárófúrás
fizetését írja elô. Ennek jelenlegi mértéke
A feltárófúrás olyan fúrás mélyítése, amelyet bánya-
1998. január 1. óta 12 százalék.
területen ismert telepek mûvelése, termeltetése
Bizonyított készlet (Proved reserve)
céljából valósítunk meg.
Az a becsült kôolaj-, földgáz- és cseppfolyós gázter-
Finomítói árrés
mékmennyiség, amely a geológiai és mérnöki adatok
A kôolajtermékek ára és az alapanyagok árának
szerint nagy biztonsággal (nagyobb, mint 90 százalék)
különbsége.
gazdaságosan kinyerhetô a már ismert tárolókból,
Folyékony gáztermékek
a fennálló gazdasági és üzemelési feltételek mellett.
A földgázból leválasztott cseppfolyós szénhidrogének,
Bizonyított feltáratlan készlet
a propántól a nehezebb komponenseket is tartalmazó
(Proved undeveloped reserve)
gazolinokig bezárólag.
Olyan készlet, amely olyan területeken lévô új kutakból
Fokozott olajkinyerési eljárás (EOR)
nyerhetô, ahol még nem történt fúrás, vagy olyan
Olyan eljárások/technológiák összessége, amelyekkel
meglévô kutakból, ahol viszonylag jelentôs ráfordítás
az elsôdleges (segédenergia nélküli) és másodlagos
szükséges az átalakításhoz.
(EOR-nak nem minôsülô pl. vízbesajtolás, nem elegyedô
Bizonyított feltárt termelési készlet
gázbesajtolás) módszerekhez képest többletolaj-kihozatalt
(Proved developed producing reserve)
lehet produkálni (pl. égetéses eljárás, áramlási profilt
Az a készlet, amely a meglévô kutakban a termelés
befolyásoló beavatkozások).
számára rendelkezésre álló idô alatt kitermelhetô.
Franchise rendszerben mûködtetett
Bizonyított feltárt nem termelô készlet
MOL-töltôállomás
(Proved developed non-producing reserve)
MOL-logóval és termékkínálattal mûködtetett, de nem
Olyan készlet, amely a meglévô kutakból a rendel-
MOL-tulajdonú töltôállomás.
kezésre álló idô alatt kitermelhetô, de a befejezetlen
Készlet (Reserve)
vezeték-összekötések vagy egyéb mechanikai vagy
A kôolaj, kondenzátum, földgáz és más alkotórészek
szerzôdéses követelmények hiánya miatt a szén-
azon becsült térfogata, amelyrôl föltételezzük, hogy
hidrogén-eladás még nem kezdôdött meg.
ismert kitermelési módszerrel kereskedelmi méretekben
Brent típusú kôolaj
kinyerhetô egy ismert fölhalmozódásból egy adott idô-
Északi-tengeri kôolajok keveréke, amelynek jegyzésára
pontot követôen az aktuális gazdasági körülmények
irányadónak tekintett a nemzetközi kôolajpiacon.
között érvényes állami szabályozás mellett.
Boe (barrel of crude oil equivalent)
KKKSZ
A gáz fûtôértéke alapján hômennyiségi alapon kôolajra
Kôolaj és Kôolajtermék Készletezô Szövetség, Magyar-
történô átszámítása után kapott térfogati egyenértékes.
országon a kôolaj és kôolajtermékek stratégiái készlete-
Gyakorlati alkalmazáskor 1 boe alatt általában 6000
zését látja el.
3
köblábnyi (kb. 170 normál m ) gázt értünk.
Kogenerációs erômû Szén- vagy földgáztüzelésû erômû, amely villamos és termikus energia egyidejû termelésére alkalmas.
81
Olajipari és pénzügyi kifejezések fogalomtára 82
Kondenzátumok
Toe (tonne of crude oil equivalent)
A folyékony fázisú szénhidrogének azon csoportjának
A gáz fûtôértéke alapján hômennyiségi alapon kôolajra
általánosító elnevezése, amelyben dominálnak a köny-
történô átszámítása után kapott tömeg egyenértékes.
nyû alkotók, és amelyeket a földgáz szeparálásával
Gyakorlati alkalmazáskor 1 toe alatt általában 1200
a felszínen nyernek ki.
Nm3-nyi gázt értünk.
Kutatófúrás
Upstream, US
A kutatófúrás olyan fúrás mélyítése, amelyet kutató-
Kutatási és Termelési Üzletcsoport
területen gazdaságos kôolaj- és/vagy földgáz-
Vízszintes fúrás
készlet felderítése céljából, vagy már ismert telepek
Olyan fúrás, amelyeknél a függôleges szakaszt követô-
lehatárolása, területük és készleteik bôvítése érdekében
en vízszintes vagy ahhoz közeli tartományt alakítanak
valósítanak meg.
ki a célrétegben, a beáramlási keresztmetszet növelése
Magyar Ásványolaj Szövetség
érdekében.
A legjelentôsebb magyarországi kôolajtermékforgalmazó társaságok szövetsége.
Pénzügyi kifejezések
Maradékfeldolgozási projekt Célja a kôolaj-finomítás során keletkezô maradékok
GDR
(fûtôolaj) könnyebb, értékesebb termékké (fehéráruvá)
A letétkezelô bank által letétben tartott részvényekrôl
történô átalakítása.
kiállított letéti igazolások (Global Depositary Receipt),
MCF
amelyek külföldön kerülnek forgalombahozatalra.
Millió köbláb, a földgáziparban használt angolszász
Kapitalizáció
mértékegység, egy köbméter egyenlô 35,314 köblábbal.
A társaság piaci értéke, az alaptôkét alkotó részvények
Meddô kút
darabszáma szorozva a részvények aktuális piaci árával.
Olyan kivizsgált kutató- és/vagy feltárófúrás, amely
Lekötött tôkearányos megtérülés (ROCE)
nem igazolja szénhidrogéntelep meglétét, vagy nem
A társaságban lekötött összes tôkére esô nettó megtérü-
képes annyi kôolajat, illetve földgázt gazdaságosan
lést mutatja. A nettó eredmény (speciális tételekkel,
kitermelni, amelynek alapján érdemes lenne kúttá
kisebbségi részesedésekkel és az – árfolyamveszteség-
fejleszteni.
gel együtt számított – kamatfizetésekkel) módosított
Nettó bizonyított készlet (Net proved reserve)
értéke osztva a saját tôke, a kisebbségi részesedések
Az államnak fizetendô bányajáradékkal csökkentett
és az összes hitelállomány értékével.
bizonyított készlet.
Nettó eredmény
Nettó termelés
Adózás utáni eredmény a társult vállalkozások ered-
A szénhidrogénmezôkbôl származó összes kôolaj
ményének és a külsô tulajdonosok részesedésének
és földgáz mennyisége a bányajáradék levonása után.
levonása után.
Nettó szárazgáz-termelés
Részvényesi hozam
A kitermelt összes gáz, csökkentve a termelt vagy levá-
A részvények árfolyamváltozásának és a fizetett
lasztott széndioxid, illetve a gazolin gôztérfogat meny-
osztalékból adódó összes hozam.
nyiségével.
Saját tôkearányos megtérülés (ROE)
Primer termékek
A társaság részvénytôkéjére esô megtérülést mutatja
A kôolajfinomítás elsôdleges fontosságú termékei
meg, a nettó eredmény osztva a társaság saját tôkéjével.
(motorhajtóanyagok, fûtô- és tüzelôanyagok).
Speciális tételek
Szekunder termékek
A normál üzletmenettel nem összefüggô, adózás elôtti
A primer termékek elôállítása során szükségszerûen
bevételek és kiadások.
képzôdô – nem energetikai felhasználású – termékek.
Üzleti tevékenységbôl származó nettó készpénz
Termelésbe állítás
A társaság üzleti tevékenységébôl származó nettó
Szénhidrogénkészletek letermeléséhez szükséges föld
készpénz, jelzi a társaság képességét az osztalék
alatti és föld feletti létesítmények megvalósításának
kifizetésére, a kamatfizetésre és a beruházási
folyamata.
programok finanszírozására.
Fôbb mûködési adatok, 1992–1998 BIZONYÍTOTT NETTÓ SZÉNHIDROGÉNKÉSZLETEK ALAKULÁSA
Földgáz
millió m3
Kôolaj
Bcf
kt
83
Kombinált
ezer hordó
ktoe
millió boe
Kiemelt mezôk; MAGYARORSZÁG 1994. december 31-én
34 367
1 214
8 873
64 776
36 582
267,1
1995. december 31-én
32 122
1 134
6 175
45 078
32 074
234,1
1996. december 31-én
33 225
1 173
5 467
39 908
32 254
235,5
1997. december 31-én
30 668
1 083
4810
35 109
29 535
215,6
1998. december 31-én
28 180
995
4 209
30 726
26 929
196,6
49 351
1 743
11 108
81 091
50 904
371,6
1 296
46
-1 319
-9 629
-274
-2,0
Kiemelt és egyéb mezôk; MAGYARORSZÁG 1994. december 31-én Készletátértékelés Új felfedezés, feltárás Termelés Készletvásárlás vagy -értékesítés 1995. december 31-én Készletátértékelés Új felfedezés, feltárás Termelés Készletvásárlás vagy -értékesítés 1996. december 31-én Készletátértékelés Új felfedezés, feltárás Termelés Készletvásárlás vagy -értékesítés
–
–
–
–
–
–
-4 177
-148
-1 407
-10 271
-4 775
-34,9
–
–
–
–
–
–
46 471
1 641
8 383
61 196
45 851
334,7
334
12
104
757
373
2,7
–
–
722
5 271
722
5,3
-4 101
-145
-1 215
-8 869
-4 521
-33,0
–
–
–
–
–
–
42 704
1 508
7 994
58 355
42 424
309,7
584
21
285
2 081
756
5,6
–
–
1236
9 023
1 236
9,0
-3 785
-134
-1 168
-8 526
-4 220
-30,9
–
–
–
–
–
–
1997. december 31-én
39 503
1 395
8 347
60 932
40 196
293,4
Készletátértékelés
-1 761
-62
-1 140
-8 322
-2 560
-18,7
Új felfedezés, feltárás Termelés Készletvásárlás vagy -értékesítés 1998. december 31-én
1 384
49
592
4 322
1 708
12,5
-3 682
-130
-1 131
-8 256
-4 100
-29,9
–
–
–
–
–
–
35 444
1 252
6 688
48 675
35 244
257,3
722
25
1 223
8 928
1 805
13,2
–
–
–
–
–
–
319
11
512
3 738
769
5,6
-3
–
-4
-29
-6
-0,1
TUNÉZIA 1997. december 31-én Készletátértékelés Új felfedezés, feltárás Termelés Készletvásárlás vagy -értékesítés 1998. december 31-én
ÖSSZES SZÉNHIDROGÉNKÉSZLET 1998. DECEMBER 31-ÉN ÁTLAGOS TERMELÉSI KÖLTSÉGEK ALAKULÁSA
–
–
–
–
–
–
1 038
36
1 731
12 636
2 568
18,7
36 482
1 288
8 399
61 312
37 812
276,0
1993
1994
1995
1996
1997
1998
369,0
436,0
394,7
417,8
436,6
444,9
6,29
6,04
5,10
5,29
5,78
6,00
Földgáz USD/millió köbláb (MMcf ) Kôolaj USD/hordó
Fôbb mûködési adatok, 1992–1998 84
KUTATÁSI INFORMÁCIÓK
Tesztelt kutak ebbôl kutatófúrás (ebbôl külföldi)
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
60
51
35
38
35
33
43 (3)
39
31
17
17
20
16
16 (3)
kôolajtalálat (ebbôl külföldi)
7
7
5
4
2
5
5 (1)
földgáztalálat (ebbôl külföldi)
13
11
1
–
6
2
2 (0)
meddô kút (ebbôl külföldi)
19
13
11
12
12
9
9 (2)
ebbôl feltárófúrás (ebbôl külföldi)
21
20
18
21
15
17
27 (0)
kôolajtalálat (ebbôl külföldi)
18
3
3
7
4
12
14 (0)
földgáztalálat (ebbôl külföldi)
2
14
14
12
11
5
12 (0)
meddô kút (ebbôl külföldi)
1
3
1
2
–
–
1 (0)
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
(ROYALTY LEVONÁSA ELÔTT, BRUTTÓ ADATOK)
Kôolajtermelés, kt
1 825
1 709
1631
1 669
1 477
1 360
1 258
Kondenzátumtermelés, kt
397
452
475
488
438
388
357
PB-termelés, kt
227
214
221
206
172
167
158
71
53
69
82
106
100
90
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
Hazai termelés (nettó száraz)
4 744
5 037
4 846
4 837
4 663
4 365
3 872
Import
5 065
5 871
5 562
6 811
8 947
8 080
8 728
54
–367
–214
–182
–765
–247
–367
TELJES ÉRTÉKESÍTÉS
9 863
10 541
10 622
11 466
12 845
12 198
12 233
Gázszolgáltatóknak
7 057
7 654
7 518
8 350
9 318
9 094
8 954
Erômûvi értékesítés
1 313
1 326
1 471
1 532
1 784
1 496
1 900
Ipari és egyéb fogyasztóknak
1 156
1 153
1 195
1 195
1 263
1 226
1 055
Veszteség és saját felhasználás
337
408
438
389
480
382
324
9 863
10 541
10 622
11 466
12 845
12 198
12 233
Átlagos importár Ft-ban
7,5
8,1
9,8
11,4
14,4
20,4
18,3
Átlagos viszonteladói gázár (szállítási díjjal)
7,3
7,7
7,7
9,4
10,9
16,6
19,3
Átlagos MOL Rt. értékesítési ár (szállítási díjjal)
7,6
7,9
7,9
9,7
11,2
16,9
19,3
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
296
274
249
266
332
290
272
28
71
38
17
9
14
34
324
345
287
283
341
304
306
Egyéb gáztermékek, kt
FÖLDGÁZ-ÉRTÉKESÍTÉS, MILLIÓ m3
Tárolókülönbözet
TELJES ÉRTÉKESÍTÉS ÉS FELHASZNÁLÁS
PB-ÉRTÉKESÍTÉS, Kt
Hazai értékesítés Export TELJES ÉRTÉKESÍTÉS
Fôbb mûködési adatok, 1992–1998 85
KÔOLAJ-FELDOLGOZÁSI ADATOK, Kt
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
Feldolgozott hazai kôolaj
1 764
1 656
1 565
1 573
1 451
1 335
1 208
Feldolgozott import kôolaj
4 923
5 224
4 659
5 286
5 070
5 362
5 627
Teljes kôolaj-feldolgozás
6 687
6 880
6 224
6 859
6 521
6 697
6 835
Gazolinfeldolgozás
381
449
454
475
437
363
341
Egyéb alapanyag feldolgozás
626
707
925
654
614
577
795
7 694
8 036
7 603
7 989
7 572
7 637
7 971
809
865
796
530
214
281
280
–
–
67
73
65
66
69
Belföldi termékértékesítés
6 112
5 601
5 370
5 288
5 213
5 359
5 528
Gáz- és tüzelôolajok
2 146
1 636
1 543
1 334
1 478
1 566
1 661
Motorbenzinek
1 293
1 116
1 002
1 049
1 077
1 157
1 211
Fûtôolaj
TELJES FELDOLGOZÁSI TELJESÍTMÉNY Bér- és közös feldolgozás Átlagos desztillációs kihasználtság
1 489
1 670
1 448
1 595
1 354
1 309
1 318
Speciális és vegyipari benzin
524
606
669
692
700
737
787
Bitumen
232
226
273
236
224
232
238
Kenôanyagok Egyéb termékek Exportértékesítés
82
80
83
77
74
63
47
346
267
352
305
306
295
266
1 212
1 660
1 891
2 066
1 935
1 794
1 805
Gáz- és tüzelôolajok
419
893
1 046
1 060
989
830
861
Benzinek
154
191
292
424
361
411
391
Kenôanyagok
60
51
43
64
103
85
94
Bitumen
77
53
78
90
86
99
113
Egyéb termékek ÖSSZES TERMÉKÉRTÉKESÍTÉS
TELJES MUNKAIDÔS ÁTLAGOS LÉTSZÁM, FÔ
502
472
432
428
396
369
346
8 535
7 261
7 261
7 353
7 148
7 153
7 333
1992
1993
1994
1995
1996
*1997
1998
Kutatás-termelés
10 123
8 219
7 229
6 256
5 815
4 295
4 001
Feldolgozás és kereskedelem
11 176
10 703
9 934
9 485
9 193
6 991
7 168
Társasági szolgáltatások Központ és egyéb MOL Rt. összesen Konszolidált leányvállalatok összesen MOL CSOPORT ÖSSZESEN
–
–
–
–
–
2 715
2 411
341
504
540
571
635
343
381
21 640
19 426
17 703
16 312
15 643
14 344
13 961
–
–
2 920
2 808
4 297
5 676
6 179
21 640
19 426
20 623
19 120
19 940
20 020
20 140
* A MOL Rt. az 1997. évi belsô szervezeti változása miatt a korábbi évekkel csak MOL Rt. összesen szinten hasonlítható össze.
86
információk A MOL Rt. alapításának dátuma: 1991. október 1.
A MOL részvények árfolyam-forgalom alakulása Ft
millió db
4.0
Bejegyezve a Fôvárosi Bíróság, mint Cégbíróság
8000
jegyzékébe 1992. június 10-i dátummal, 1991.
7000
3.5
október 1-jei hatállyal 01-10-041683 számon
6000
3.0
5000
2.5
4000
2.0
3000
1.5
A jelenleg érvényes alapszabályt a társaság
2000
1.0
1998. április 29-én megtartott évi rendes köz-
1000
0.5
Jogelôd: Országos Kôolaj- és Gázipari Tröszt és tagvállalatai
gyûlése fogadta el: az Alapszabály megtekinthetô
0
0 1996
vagy igényelhetô a társaságtól
1997
1998
MOL BÉT záróár
1999
MOL BÉT forgalom
Alaptôke: 98 400 000 névre szóló, egyenként 1000 Ft névértékû, „A” sorozatú törzsrészvény, valamint 1 darab névre szóló, 1000 Ft névértékû, meghatározott elsôbbségi jogokat biztosító, „B” sorozatú szavazatelsôbbségi részvénybôl áll. Tulajdonosi szerkezet 1998. december 31-én
Részvény darabszám intervallum
Részvényesek száma
Képviselt szavazati Kategória arány %
Alaptôkébôl való Alaptôkébôl való részesedés E Ft részesedés %
1–100
93 190
2,5
ÁPV Rt.
24 600 002
25,0
101–1 000
28 039
6,9
Külföldi intézmény és magán 54 095 066
54,9
1 187
2,5
Belföldi intézmény és magán 13 493 144
13,7
362
7,8
Önkormányzatok
1 038 284
1,1
45
11,6
MOL munkavállalók
4 380 158
4,5
4
68,7
MOL Rt.
793 347
0,8
122 827
100,0
98 400 001
100,0
1 001–5 000 5 001–100 000 100 001–1 000 000 1 000 001 felett Összesen
Összesen
Részvényinformációk A MOL részvények árfolyamát közzéteszi a magyar napilapok többsége, a Magyar Tôkepiac kötésenként és naponta ismerteti az árfolyamokat és a forgalmazott mennyiségeket. A Magyar Tôkepiac az alábbi címen érhetô el: H–1037 Budapest, Bojtár u. 64–66. A MOL Rt. GDR-jainak indikatív áralakulása és forgalma londoni SEAQ-on a Reuters rendszeren a MOLBq.L RIC kóddal érhetô el. Az alábbi táblázat mutatja a MOL részvények, illetve GDR-ok kereskedési adatait 1998-ban negyedévente. Idôszak
BÉT forgalom (db részvény)
BÉT záróár (Ft)
SEAQ forgalom (db GDR)
SEAQ záróár (USD/GDR)
I. negyedév
35 554 215
6 540
26 150 382
30,6
II. negyedév
44 733 419
5 900
38 539 100
26,9
III. negyedév
72 161 490
4 240
32 747 581
19,3
IV. negyedév
75 502 417
5 920
20 595 109
27,7
87
Az Igazgatóság és a Felügyelô Bizottság díjazása, a felsôvezetés részvénytulajdona Az Igazgatóság tagjainak kifizetett tiszteletdíj 1998. április végéig összesen 7,5 millió forint volt, majd májustól decemberig az éves rendes közgyûlés nyolcadik számú határozata alapján összesen 3168 db MOL részvény került az Igazgatóság tagjainak kiosztásra. A Felügyelô Bizottság tagjainak tiszteletdíja 1998-ban összesen 10,5 millió forintot tett ki. Az alábbi táblázatban a vezetô tisztségviselôk és az ügyvezetés részvénytulajdonát mutatjuk be 1998. december 31-én. A táblázat tartalmazza az 1997-es évtôl kezdôdôen bevezetésre került és opciós részvényjuttatási rendszer keretein belül a lehívható opciós részvények számát is:
NÉV
BEOSZTÁS
Csák János
az Igazgatóság elnöke
Mándoki Zoltán
vezérigazgató
Dr. Magyari Dániel
vezérigazgató-helyettes
Cseh Béla
vezérigazgató-helyettes
Dr. Gulyás Tibor Dr. Dankné Szentgyörgyi Veronika
TULAJDONOLT RÉSZVÉNYEK
LEHÍVHATÓ OPCIÓS RÉSZVÉNYEK 1999–2000
190
–
25 828
30 000
9 768
20 000
17 110
20 000
vezérigazgató-helyettes
9 693
20 000
vezérigazgató-helyettes
11 342
20 000
Kugler Flórián
vezérigazgató-helyettes
14 972
20 000
Lékai Gusztáv
vezérigazgató-helyettes
15 218
19 334
Dr. Dobák Miklós
igazgatósági tag
717
–
Baranyai Gábor
igazgatósági tag
336
–
Szitó János
igazgatósági tag
2 973
–
Dr. Hartmann Péter
felügyelô bizottsági tag
442
–
Dr. Lámfalussy Sándor
felügyelô bizottsági tag
380
–
Kudela József
felügyelô bizottsági tag
5
–
Major János
felügyelô bizottsági tag
361
–
Áldott Zoltán
igazgató
2 081
–
Kazal János
igazgató
3 602
–
Dr. Orosz Balázs
igazgató
1 720
–
Bónusz- és opciós részvények Vezetôink és munkavállalóink részére 1996-ban részvényalapú ösztönzési programokat indítottunk el. Ennek keretében a társaság közép- és felsô vezetôi az Igazgatóság által évente meghatározott nyereségcélok elérése esetén bónuszrészvényre jogosultak. A társaság 1996-ban és 1997-ben egyaránt a kitûzött nyereségcélt meghaladó nyereséget ért el, így az Igazgatóság 73 000 majd 120 000 db részvényt osztott ki a vezetôk között. 1998-ra vonatkozóan a kitûzött cél a magyar számviteli szabályok szerint legalább 15%-os saját tôkearányos anyavállalati nyereség elérése. A bónuszprogram mellett ugyanebben az évben elindítottunk egy öt évre kiterjedô részvényopció programot, melyben a társaság vezérigazgatója jogosult évi 15 000 db, illetve a vezérigazgató-helyettesek egyenként 10 000 db opciós részvény lehívására. Az opciós részvényvásárlás elôre meghatározott áron történik, az árat évente számítják újra a nemzetközileg szokásos és a magyarországi tôkepiacok esetében elfogadott megtérülési rátát és az inflációt figyelembe véve. A tulajdonosi szemléletet erôsítése érdekében a munkavállalók 1998-ban az elôzô évekhez hasonlóan félhavi fizetésüknek megfelelô részvényjuttatásban részesültek.
A MOL Csoport
88
felépítése
KUTATÁSI ÉS TÖRZSKAR
TERMELÉSI
JOG
PÉNZÜGY
ÜZLETCSOPORT
STRATÉGIA ÉS KONTROLLING
HUMÁNIRÁNYÍTÁS ÉS ELLÁTÁS
KUTATÁSMÛVELÉS MÉRNÖKI IRODA
A MOL INVESTHEZ ÉS A MOL KÖZPONTHOZ TARTOZÓ MOL TÖBBSÉGI TULAJDONÚ LEÁNYVÁLLALATOK
MÉLYFÚRÁSI ÉS KÚTSZERVIZ IRODA BÁNYAMÉRÉSI IRODA
HAZAI KUTATÁSI ÜZLETÁG
Bitumenszerviz Kft.
100%
MOL Hotels Rt.
100%
Vasfu Kft.
BIYO-Produkt Kft.
100%
MOL-Lízing Kft.
100%
MOL Reinsurance Ltd.
99%
Boksz Kft.
100%
Olajgép Kft.
100%
OLAJTRANSZ Kft.
98%
D.T.F. Kft.
100%
Pannon Petroleum Kft. 100%
Olajterv Rt.
86%
Dunafiksz Kft.
100%
Pentaszerviz Kft.
100%
MAK Kft.
65%
Dunakontroll Kft.
100%
Petrolszerviz Kft.
100%
Nitrogénmûvek Rt.
59%
General Gomsz Kft.
100%
Petrolszolg Kft.
100%
Lenti Olajipari Gépgyár 56%
Gépkontroll Kft.
100%
Petrolteam Kft.
100%
Kariszolf Kft.
100%
Rotary Rt.
100%
Kunpetrol Kft.
100%
Turbo Team Kft.
100%
KÜLFÖLDI KUTATÁSI ÉS TERMELÉSI ÜZLETÁG
HAZAI TERMELÉSI ÉS TÁROLÁSI ÜZLETÁG
KÔOLAJ- ÉS FÖLDGÁZSZÁLLÍTÁSI ÜZLETÁG
100%
(közvetett tulajdon) Magyar Bycosin Kft.
FÖLDGÁZKERESKEDELMI ÜZLETÁG
53%
PB- ÉS GÁZTERMÉKKERESKEDELMI ÜZLETÁG
KUTATÁSI ÉS TERMELÉSI ÜZLETCSOPORTHOZ TARTOZÓ TÖBBSÉGI MOL-TULAJDONÚ LEÁNYVÁLLALATOK
Börzsönygáz Kft.
100%
MOL Nile Ltd.
100%
MOL Yemen Ltd.
100%
Balatongáz Kft.
75%
GES Kft.
100%
MOL North Africa Ltd.
100%
PB Tároló Kft.
100%
Alfagas Kft.
60%
Geoinform Kft.
100%
MOL Pakistan Ltd.
100%
Szeb Gáz Kft.
100%
Turulgáz Rt.
58%
Hunpetro Olajipari Kft. 100%
MOL Qatar Ltd.
100%
Dél-Borsodi Gázközmû Kft.
98%
ZAB Rt.
56%
MOL Albánia Ltd.
100%
MOL Syria Ltd.
100%
Mátragáz Kft.
98%
Kiskungáz Rt.
50%
MOL CIS Ltd.
100%
MOL Samburg Ltd.
100%
Zsámbékgáz Rt.
96%
MOL Greece Ltd.
100%
MOL Tunesia Ltd.
100%
Bihari Gáz-Közmû Kft.
93%
89 KÖZGYÛLÉS
FELÜGYELÔ BIZOTTSÁG
IGAZGATÓSÁG
TITKÁRSÁG
TÁRSASÁGI SZOLGÁLTATÁSOK
VEZÉRIGAZGATÓ
TÔKEPIACI MÛVELETEK
BELSÔ ELLENÔRZÉS
FELDOLGOZÁSI ÉS KERESKEDELMI ÜZLETCSOPORT
KOMMUNIKÁCIÓ
FELDOLGOZÁSI ÉS KERESKEDELMI KOORDINÁCIÓ PIACFEJLESZTÉS HÁLÓZATELLENÔRZÉS FEJLESZTÉSKUTATÁS
KENÔANYAGÜZLETÁG
BITUMENÜZLETÁG
FELDOLGOZÁSI ÉS LOGISZTIKAI ÜZLETÁG
TÖLTÔÁLLOMÁSÜZLETÁG
ENERGETIKAITERMÉKÉRTÉKESÍTÉSI ÜZLETÁG
FELDOLGOZÁSI ÉS KERESKEDELMI ÜZLETCSOPORTHOZ TARTOZÓ TÖBBSÉGI MOL TULAJDONÚ LEÁNYVÁLLALATOK
MOL-Agram Kft.
100%
MOL Zakarpatia tov.
99%
Izobutilén Kft.
68%
MOL-Benz d. o. o.
100%
MOL-Romania S.R.L.
94%
MOL Halas Kft.
54%
MOL-CHEM Kft.
100%
Hexán Kft.
91%
Kôolajtároló Rt.
51%
MOL-Romania P.P. S.R.L.
100%
Combisped Kft.
90%
MOL Slovensko Kft.
100%
MOL-Austria GmbH
75%
MOLTRADE-Mineralimpex Rt.
100%
Terméktároló Rt.
74%
MOLTRANS Kft.
100%
Carrier Oil Kft.
70%
90
információk A társaság székhelye MOL Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság (MOL Rt.) H–1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18. H–1502 Budapest, Pf. 22 Telefon: (1) 209-0000, 209-1010, 209-2020 Részvényesi kapcsolatok Tôkepiaci Mûveletek Igazgatóság – befektetôi és elemzôi kapcsolatok, tôzsdei árak, publikus dokumentumok H–1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18. Telefon: (1) 464-0726 és 464-0774
A MOL Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság 1999. évi rendes közgyûlése Idôpont: 1999. április 29. (csütörtök) 12.00 óra, szavazatképtelenség esetén ugyanaz nap 13.00 óra Helyszín: a Magyar Tudományos Akadémia Kongresszusi Terme (1014 Budapest, Országház u. 28.) A közgyûlés napirendje: 1. Az Igazgatóság jelentése az 1998. évi gazdálkodásról; 2. A könyvvizsgáló jelentése az 1998. évi anyavállalati és konszolidált mérleg- és eredménykimutatásokról, hitelesítô záradék;
e-mail:
[email protected] vagy
[email protected]
3. A Felügyelô Bizottság jelentése az 1998. évi anyavállalati és konszolidált mérleg- és eredménykimutatásokról, hitelesítô záradék;
Részvények kereskedelmérôl információ kérhetô
4. Döntés az osztalék mértékérôl, az 1998. évi anyavállalati és konszolidált mérleg megállapítása;
Budapesti Értéktôzsde
5. Javaslat az 1999. február 24-én megtartott rendkívüli közgyûlésen hozott 17. számú határozat végrehajtására;
Fax: (1) 464-1760
H–1052 Budapest, Deák Ferenc u. 5. Telefon: (1) 429-6636, fax: (1) 429-6654
6. Könyvvizsgáló megválasztása, díjazásának megállapítása;
GDR információ
7. Tájékoztató saját részvény vásárlásáról az 1998. április 29-i éves rendes közgyûlés 7. számú határozata alapján;
The Bank of New York 101 Barclay Street New York, New York 10286, USA Telefon: (00 1 212) 815-2042, fax: (00 1 212) 571-3050 Hirdetmények közzétételének helye A társaság közleményeit a Napi Gazdaság címû országos napilapban, valamint jogszabályban, vagy egyéb szabályzatokban elôírt esetekben a Cégközlönyben és a Magyar Tôkepiacban (az ÁÉTF, a BÉT és a BÁT hivatalos lapja) jelenteti meg. A társaság a közgyûlési meghívót a Népszabadság és a Magyar Nemzet címû napilapokban is megjelenteti. További információkat a www.mol.hu honlapunkon találhatnak.
8. Felügyelô bizottsági tagok választása
Felelôs kiadó: MOL Rt.
