Kék Pont javaslatok a kerületi droghelyzet kezelésére a Józsefvárosi Önkormányzatnak 1. Kerületi drogstratégia és akcióterv közös kidolgozása
Javasoljuk, hogy deklarált célként kerüljön bele a 2010-es tervekbe, hogy készüljön kerületi és kiemelten az Orczy-negyedre összehangolt drogstratégia (ennek kidolgozásában a Kék Pont konstruktív együttműködést vállal önkormányzati és más partnerekkel együtt),
Javasoljuk a kerületi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum újjáélesztését, progresszív önkormányzati koordinációval, és kérjük az önkormányzatot, hogy határozza meg, milyen szinten kívánja képviseltetni magát! javasolt tagok: önkormányzat, közterület, RÉV 8, iskolák vezetői (erőszakmentes iskolákért programba bevont intézmények), civil szervezetek, ÁNTSZ, rendőrség, kerületi háziorvosok és védőnői szolgálat, gyerekjólét, családsegítő, helyi média és a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet VIII. kerületi koordinátora (Simon Katalin).
2. Összehangolt kerületi tű-és drogszemét gyűjtés A jelenlegi utcai munka gyakorlata a Kék Pontban: A program az életvitelszerűen az utcán tartózkodó ellátatlan, intézményi ellátással szemben bizalmatlan személyeket keresi fel, ill. körükben a szerhasználat következtében kialakuló pszichés, szociális és egészségügyi ártalmakat csökkenti, látja el. Az utcai szociális munka tartalma a szerhasználó személyek felkutatása, szükség esetén a megfelelő intézménybe juttatása, tájékoztatás, információnyújtás, ügyintézés, szociális munka egyénekkel, csoportokkal, közösségekkel. Az utcai szociális munkások feladatai: a VIII. kerületben, azon belül is elsősorban a Magdolna- és az Orczy-negyedben, keddtől vasárnapig, délután 14.00 és 16.00 óra között, feltérképezik az utcán megjelenő szerhasználói csoportokat, megismerik az egyes klienscsoportok életmódját, szociológiai, demográfiai jellemzőit, felveszik a kapcsolatot az utcán megjelenő szerhasználói csoportokkal, melyeknek folyamatos tájékoztatást, információt nyújtanak, szociális és egyéb ügyeket intéznek, képviselik a klienst és segítik a jogosultságok megszerzésében, valamint élet és testi épség veszélyeztetése esetén segítik a megfelelő szolgáltatáshoz való hozzájutást. Kapcsolatot tartanak más szociális intézményekkel, egyéb szervezetekkel, szociális csoport és közösségi munkát végeznek, adminisztrációs feladatokat látnak el, felismerik az egészségügyi és szociális krízishelyzeteket, és adekvát intézkedéseket kezdeményeznek. Munkatársaink folyamatosan dokumentálják
az utcai munka során felderített droghasználói színtereket, mely alapján születik meg drogtérképünk, naplószerű feljegyzésekkel. A rendelkezésükre álló időben szakszerűen és biztonságosan összeszedik az eldobált fecskendőket. A Kék Pont utcai munkás teamje a jelenlegi humánerőforrással és költségvetéssel ennél sem időben, sem térben többet nem tud vállalni. 2009-től a kerületi lakosok számára 24 órás drogszemét-bejelentő vonalat üzemeltetünk. A diszpécservonal létezéséről matricákon tájékoztatjuk a lakosságot. Javaslatunk: - Mivel szociális munkásaink csak szolgáltatásunk nyitvatartási idejében tudnak begyűjtést vállalni, javasoljuk, hogy más kerületi partnerek is kapcsolódjanak be a munkába, hogy a biztonságos drogszemét-begyűjtés folyamatos legyen! - Kérjük az önkormányzat segítségét a lakosságot felvilágosító, a veszélyes hulladék begyűjtéséről szóló információs kampány megszervezésére (pl. szórólap, plakát elhelyezése a lakóházakban, helyi újságban állandó hirdetés). 3. Tűcsere és tűkiadás a Kék Pontban
Jelenlegi gyakorlat: A tűcsere, a nemzetközi ajánlások (pl. WHO, 2004) szerint egy komplex pszichoszociális ellátórendszer egyik, alacsony-küszöbű eleme, ahonnan a kliensek továbbléphetnek más egészségügyi és vagy szociális szolgáltatások felé. Amíg továbblépnek, évek is eltelhetnek (a változás-modellje szerinti „elszánás előtti” állapotban vannak), illetve nem mindenki lesz képes továbblépni. A Kontakt Kávézó „mögött” levő közösségi ellátás kis kapacitású (50-60 kliens/év), építészeti elhelyezése az intenzív kliensgondozást nem teszi lehetővé (kiegészítve a Kezelés résznél leírt problémákkal). A másik, „mögöttes” ellátás az ambuláns kezelés (a IX. Gát utcában, a Kék Pont központi drogambulanciáján) messze van ahhoz, hogy a kliensek könnyen motiválhatók legyenek az átirányításra, illetve metadonfenntartó kezelést nem nyújt (nem is tudna nyújtani). Magyarországon a tűcsere-programok 60 %-os csere-aránnyal dolgoznak, nálunk, mint legnagyobb forgalmú szolgáltatónál ez a becserélési arány 48%-os, de fontos különbség még az is, hogy csak a Kék Pont maximalizálja az elvihető tűk számát (5 db) abban az esetben, ha egyáltalán nem hoz vissza tűt a kliens. A visszahozott használt tűt korlátlanul becseréljük sterilre. A nemzetközi ajánlások is ezt a korlátozás nélküli tűcserét tartják hatékonyabbnak az 1:1 arányhoz képest: pl. a Kaliforniai Egyetem kutatói szerint (Bluthenthal és munkatársai, 2007), akik 24 tűcsere-programot és 1576 klienst vizsgáltak. Saját, 17 éves tapasztalataikról számolnak be Small és munkatársai (2010), akik Vancouverben, 17 éve működtetnek tűcsere-programot. Ők nem 1:1 cserével, hanem az injekciós használók oktatásával és még erőteljesebb bevonásával érik el a tűk visszahozását. A higiénikus körülményeket nyújtó használói szobáknál a kapott tűt helyben adják le. Az 1:1 csere hátránya, hogy nő a tűk „újrafelhasználása”, ami fertőzési forrás, illetve romolhat a kliens-segítő kapcsolat minősége. Meg lehet próbálni a jelenleg kiadott 5 tű számát csökkenteni, közelíteni az 1:1 arányhoz, de várható, hogy az eldobált tűk (amelyek más forrásból kerülnek be) között több lesz a fertőzött, tehát a környező lakosság számára nagyobb veszélyt jelentene. Javaslat: a megoldás az intenzívebb, lényegesen több klienst érintő szociális munkával és addiktológiai konzultációval érhető el, ekkor a hangsúly átkerülne ezekre a szolgáltatásokra, és nem a tűcsere lenne a középpontban. Feltételeit lásd a kezelésbejuttatásnál! 4. A kezelésbe- juttatás lehetőségei
Szakmai háttér: A Kálvária téri program klienseinek jelentős hányada, azelőtt, hogy elkezdett járni a tűcsere programba, rejtett droghasználó volt, tehát semmilyen szociális és/vagy egészségügyi szolgáltatással nem állt kapcsolatba, ha mégis, akkor titkolnia kellett szerhasználatát. Kezelésbe juttatásukat sok nehézség hátráltatja, lassítja:
a programot látogatók többsége alacsony iskolázottságú, halmozottan hátrányos helyzetű, akiknek általában a hivatalos papírjai is hiányosak (nem rendelkeznek TAJ kártyával, személyi igazolvánnyal), a kezelésbe juttatást nehezíti az egészségügyi és szociális ellátórendszer merevsége is, és az, hogy klienseink szocializációjuk során nem tanulták meg az ellátórendszerekben való mozgást/működést, klienseink jelentős része roma származású, ez a megszokottól eltérő eszközöket, viselkedési módokat, konzultációs technikákat kíván meg szociális munkásainktól (pl. nem mindegy, hogy milyen problémáról, milyen nemű segítővel beszél a kliens).
Jelenlegi gyakorlat:
a szenvedélybetegek közösségi ellátása keretei között megpróbáljuk a biztonságos szerhasználat, adott esetben az absztinencia felé irányítani klienseinket. Ezt különböző hosszúságú beszélgetésekkel, motivációs feladatlapok kitöltésével próbáljuk elérni. A beszélgetések hatékonyságát növeli, ha a segítő és kliens kettesben beszélgethet, ezért a beszélgetések jelentős része jelenleg az udvaron zajlik egy padon, mert a programunk különböző elemeit (tűcsere, ártalomcsökkentő beszélgetések, internethasználat, konzultációk) egy térben kell megoldanunk, sokszor úgy, hogy egyszerre 10-15 kliens van ebben a térben. megpróbáljuk klienseinket magasabb küszöbű szolgáltatásaink felé irányítani (Gát utcai drogambulancia), ahová az elmúlt évben több kliensünk is eljutott. Ebben sokat segített az, hogy két munkatársunk mindkét programban dolgozik, tehát a klienseknek nem ismeretlen helyre és ismeretlen „arcokhoz” kell mennie. A hepatitisz C kezelésbe való bejutást nehezíti az, hogy a kezelés megkezdésének egyik feltétele a fél év szermentesség, aminek elég nehéz megfelelni.
Javaslat: A kezelésbe jutást nagyban segítené, ha más egészségügyi és szociális szolgáltatások is működnének a tűcsere mellett, tehát nem a klienseinket küldenénk el a szolgáltatásokhoz, hanem az egyéb szolgáltatásokat hoznánk el a kliensekhez. Együttműködési felkéréssel fordultunk ennek érdekében egy hepatológus-szakorvoshoz, ill. rendszeresebb és a klientúra igényeihez igazítva több orvosi konzultációt tervezünk. Ehhez azonban egy nagyobb, több helyiségből álló helyiség-komplexumra lenne szükségünk.
5. Rövid intervenciós képzés a helyi háziorvosoknak és védőnőknek - 2008-ban az Országos Addiktológiai Intézet pályázati támogatása révén, az Ébredések Alapítvány együttműködésével és Dr. Bodrogi Andrea pszichiáter-addiktológus vezetésével már folyt egy kísérleti program „Alkoholbetegek korai kezelésbevétele” címmel. A program célja hosszú távon az alkoholproblémának a korai fázisban történő felismerése, a legcélravezetőbb beavatkozási stratégiák megválasztása és alkalmazása volt. Ennek érdekében elsősorban a háziorvosokra támaszkodtunk (szűrő, értékelő, valamint rövid intervenciós módszerek megtanításával), akik alkoholbetegeiket maguk látják el vagy hozzánk irányítják.
Javasoljuk e képzés adaptációjának folytatását, kiterjesztve a kábítószerfogyasztásra, a szükséges források áttekintésével, megteremtésével. Háziorvosi szintről érkezett hozzánk ilyen képzésre igény. 6. Kék Pont részvétel a kerületi prevenciós munkában Alapítványunk 2009. márciusa óta nagy sikerrel működtet (TÁMOP 5.2.2.) pályázati támogatással egy ún. drogalternatíva programot a békásmegyeri lakótelepi fiatalok számára, City Art Műhely néven. Programunk célja, hogy amellett, hogy tartalmas és innovatív szabadidős lehetőséget kínálunk a fiataloknak, azoknak személyiség-és készségfejlesztő hatásuk is legyen! Részletes programbemutatás szintén csatolva mellékletként. Javasoljuk az önkormányzatnak egy hasonló, kerületi viszonyokra adaptálható szolgáltatás támogatásának mérlegelését. 7. Javasoljuk, hogy önkormányzati koordinációval, induljon nyílt kerületi diskurzus a szakmailag indokolt ellenőrzött fogyasztói szobák létrehozásának lehetőségeiről, a szakmai szervezetek, hatóságok és a civil lakosság bevonásával. 8. Kérjük az önkormányzatot, hogy tájékoztassa alapítványunkat arról, hogy kíván-e élni a KMOP szociális városrehabilitációs pályázati lehetőséggel, s ha igen, akkor részét képezné-e annak a Józsefvárosban kialakult intravénás droghelyzet kezelése, illetve látnake esélyt abban a fenti elképzelések megjelenítésére? 8. Kérjük az önkormányzatot, segítse, hogy az együttműködés során kialakult eredmények és a droghelyzet kezelésére irányuló erőfeszítések a helyi médiában folyamatos bemutatást kapjanak! 2010-re tervezett saját fejlesztéseink A Kék Pont Alapítvány, saját erőforrásaihoz és szakmai lehetőségeihez képest, igyekszik tűcsere programját fejleszteni és a halmozottan hátrányos klientúra speciális igényeit szolgálni.
Digitális információs felzárkóztató program: Terveink között szerepel az infokommunikációs analfabétizmus felszámolásának segítése. A kezdeményezés hozzájárulhat a leszakadó rétegek társadalmi rehabilitációjához és reintegrációjához, az aktív korúak munkaerőpiacon való megjelenéséhez és a jövő fiataljainak oktatási-kulturális szegregációjának megszüntetéséhez. A digitális információs felzárkóztató programunkat a Magyar Telekom támogatásával indítjuk be 2009 januárjától. Női Hétfők: a Kék Pont Alapítvány Női Napok projektjén belül egy olyan Magyarországon egyedülálló, de a nemzetközi gyakorlatban ismert, modellértékű kezdeményezés alapjait törekszik megteremteni, amely speciálisan, a különösen veszélyeztetett női kliensek kezelésbesegítését igyekszik támogatni. A Fővárostól nyertünk rá támogatást, 2009 decemberében. Opinion Leader (véleményvezér) Program hazai adaptációja: egy beavatkozás-alapú program, amely meghatározza, felkészíti, és igénybe veszi a célcsoport véleményvezéreinek segítségét, annak érdekében, hogy fontosabb változásokat érjenek el saját droghasználói közösségükön belül – jelen projekt keretében - a kockázatos droghasználati szokásokban, a szexuális viselkedési normákban, valamint a fertőző betegségekkel kapcsolatos egészségmagatartásban. A program előkészítő szakasza lezárult , februárban indítjuk.
Folyamatos ( a jelenlegi kampányszerűvel szemben) HIV és hepatitisz szűrés: előnyei: folyamatos elérhetőség, anonimitás, díjmentesség, tanácsadás, kezelésbejutás segítése.
Köszönettel várjuk az Önkormányzat visszajelzését! Budapest, 2010. január 20. Prof. Dr. Rácz József igazgató, egyetemi tanár Kék Pont Alapítvány
