Kedves Kollégák! A természetismeret kerettantervi követelmények alapján egy olyan szakmai anyag elkészítése volt a célunk, mellyel konkrét segítséget adhatunk Önöknek, amivel színesebbé, élvezhetőbbé tehetik a tanítási-tanulási folyamatot akár a tanulók, akár az Önök részére. Olyan rendszert gondoltunk át és készítettünk el, amelynek a megvalósításával - többek között - figyelembe tudják venni az egyéni tanulói különbségeket is. Segíteni tudják az egyéni tanulási utak kialakítását, támogatását, változatos módszerekkel, - olyan témák köré szerveződve -, amivel a tanulók a mindennapi életben is rendszeresen és – visszatérően találkoznak. A témakörök és téma-címek kialakításakor és végiggondolásakor, elkészítésekor figyeltünk arra, hogy mind a tanulóknak, mind a pedagógusoknak sikert jelentsen azok feldolgozása, az így szerzett tudás, tapasztalás és gyakorlati alkalmazás. A közoktatásban, a szakképzésben zajló változásokat figyelve a pedagógusoknak is át kell gondolniuk a pedagógusi tevékenységüket a napi munkájuk során. El kell szakadni a „csak” ismeretközpontú módszerektől és tanulásszervezéstől és végig kell gondolniuk azt, hogyan lehet a tudás fejlesztésével az alkalmazásra és a tapasztalatszerzésre helyezni a hangsúlyt. Alapelvek A kidolgozott projektek alapja a szakiskolák számára elkészített és 2006-ban kiadott kerettanterv, és annak természetismereti műveltségterülete. Azt, hogy a témák hogyan fedik le a kerettantervi követelményeket azt az 1. számú mátrixban láthatják. A kerettantervi követelmények rendszerezetten megjelennek a Vivő, a Hangsúlyos, Érintő és Kapcsolódó témák rendszerében. Így, ennek megfelelően a téma-projektekben többször vissza is tér egy-egy követelmény természetesen más-más szinten. Ha vivő a téma akkor az adott témakör követelményeit veszi alapul, arra épít. Amennyiben hangsúlyos a téma megjelenése a kidolgozott anyagban, akkor is nagyobb részben foglalkozik az egység követelményeivel. Ha érinti akkor más-más aspektusból közelíti meg a témát az adott projekt. A kapcsolódási pontok azt mutatják meg, hogy hány alkalommal kerül elő – eltérő megközelítésben az adott témakör egy-egy eleme.
2
A tervezési folyamatnál fontos rendező elvnek tekintettük, hogy a téma-projektek feldolgozásával a tanulók önbizalma is erősödjön a természetismeret, annak tudományos és hétköznapi értelemben vett eredményei, elvei felé is, és így a 10. évfolyam végén sikerélménnyel zárja a természetismereti tanulmányait. Ezért - illetve a XXI. századi kihívásoknak való megfelelés, az Európai Unió által 2005-ben elfogadott kulcskompetenciák fejlesztése végett – elsősorban a tanulói tevékenykedtetésre helyeztük a hangsúlyt. Ennek a tanulási folyamatnak során sok, tapasztalaton alapuló tevékenységben vesz részt a diák, illetve fejlődnek a társas, szociális kompetenciái és a kommunikációs-kompetenciájuk is. A feldolgozás középpontjában a természetismereti követelmények jelennek meg olyan összetett formában, hogy a megoldás során fejlődjenek a tanulók egyéb képességei1 is így: - szövegértés, szövegalkotás - lényegkiemelés - logikus gondolkodás - összefüggések felismerése - szerialitás, stb. A feldolgozás során igyekeztünk olyan témák köré szervezni a tudástartalmakat, hogy azok motiválói legyenek a tanulóknak is. Az egyes projektek általános jellemzői: 1. A kidolgozott 50 projektet az iskola megkapja nyomtatott és elektronikus formában is. A nyomtatott anyag az adott témáról egy összefoglalót és tájékoztatót tartalmaz a pedagógus részére. Az elektronikus változat letölthető formában megtalálható a www.szakma.hu oldalon is! (letölthető anyagok) 2. A teljes anyag a CD-n (és a letölthető anyagban) található meg, amely a következő mappákat tartalmazza: a. Tanári mappa - tartalmazza az összes olyan anyagot, amely szükséges az anyag feldolgozásához. Tartalmazza azt a három összefoglaló- folyamatot bemutató anyagot, amely részletes útmutatást ad az eredményes munkához. Ezek a következők: 1
Tanári kézikönyv a téma projekthez- 1.számú melléklet
Lásd részletesen a Fejlesztő feladatok gyűjteménye 1. kötetének bevezető részében
3
-
Téma-projekt javasolt időbeosztása – 2. számú melléklet
-
Egy téma-projektegység részletes munkaterve – 3. számú melléklet
b. Tanulói mappa – tartalmazza a tanulók számára készített feldolgozásra szánt anyagokat, előzetes feladatokat, házi feladatokat és az önértékelésre készített kérdőívet is. c. Képek mappa – a témához kapcsolódó képeket d. Ppt-k és animációk mappa – tartalmazza IKT alapú tananyagokat, amelyek színessé, érdekessé teszik a feldolgozást. e. Zenei mappa – amennyiben kapcsolható a témához zenei anyag, akkor itt került elhelyezésre. Eszközigény Célszerű lenne, hogy a természetismeret foglalkozások mindig egy olyan teremben legyenek, ahol van legalább egy számítógép, laptop, projektor, és Internet elérés. A leghatékonyabban az segíti a közös munkát, ha a csoportoknak is lenne egy-egy számítógép, Internet eléréssel. Az egyes témákhoz kapcsolódó egyéni eszközigényekről az 1. számú a Tanári kézikönyv a projekthez részben lehet olvasni. Feldolgozás A kidolgozott 50 projektből 3-nak a helye rögzített, ezek a következők: „Egy a természet- a természet egy”- bevezető téma (javasoljuk, hogy ezzel az alapozó téma-projekttel indítsuk a sorozatot.) „Átváltások” – kezdő téma (javasoljuk, hogy ez a téma legyen a sorozat második eleme, mivel úgy látjuk, hogy a mértékegységek és átváltásuk a későbbi anyagok feldolgozását nagy mértékben segítheti) „Magyar természettudósok, felfedezők” – záró téma
4
(javasoljuk, hogy a ez a téma-projekt „koronázza meg” a két éves projekt-sorozatot, amivel egyben tisztelgünk az egyetemes természettudomány magyar szereplői előtt is..) Az első kettőt 9. évfolyam elején kell elvégezni, míg az utolsót 10. évfolyam végén. Az 50 projektből célszerű mind 9. évfolyamon, mind 10. évfolyamon 25-25 témát feldolgozni. A fennmaradó évi 12 alkalommal mindenki maga dönthet arról, hogy hogyan szervezi meg a természetismeret foglalkozásokat, mit és hogyan tanít meg, rendszerez a diákokkal. A tervezéshez segítséget nyújt a 2. számú melléklet, amely az előzetes, a folytatandó és a kapcsolódó témákat mutatja be. Nem minden esetben jelennek meg a betűjelek itt, ami azt jelenti, hogy vagy nem kapcsolódik szervesen egyik témához sem és így a projekt bárhova tervezhető. Több esetben megjelennek az előzetes és a folytatandó témák köre, így ezek megkönnyítik a tervezési folyamatot. A témák időkerete a legtöbb esetben 3*45 perc. Ez azt jelenti, hogy a heti egy napon megtartott három órás (egyes iskolákban négy órás) természetismeret projekt órák anyagához adunk legalább háromszor 45-perces „anyagot”. Van azonban néhány olyan téma, amit nem lehetett feldolgozni a fenti időkeretben, így ezek a témák 6*45 percben kerülnek feldolgozásra, azaz a téma-projekt két egymás után következő héten végzendő el. Ezek a következők: - A tojás - Faló világ - Háló - Katasztrófák - Megy az autó - Nyugalom a hosszú élet ritka Szervezési feladatok vagy mire figyeljünk az előkészítéskor: -
a csoportos feladatmegoldáshoz figyeljünk oda a térszervezésre, padok, székek elrendezésére
5
-
minden esetben nézzük át, hogy a feldolgozáshoz szükséges anyagok a megfelelő számban rendelkezésre állnak-e?
-
célszerű a tanév elején „szerződést” kötni a tanulókkal, hogy a közös munka megfelelő keretek között és hatékonysággal történjen. Ebben lehet tisztázni a szerepeket, a felelősségi és hatásköröket és a legfontosabb szabályokat, egyezményes jeleket.
-
a feladatok kiosztása után, minden csoporttal röviden értelmezzük a feladatot
-
tisztázzuk, hogy mit is várunk a közös munkától, mi a sikerkritériuma a 3*45 percnek
-
a közös munka értékeléséhez készítsünk feljegyzéseket a tanulói egyéni és a csoporton belüli tevékenységéről
-
az értékelésnél törekedjünk a fejlesztő értékelésre
-
hagyjunk időd a tanulói önértékelésre is.
Segítség a háttérből Kedves Kollégák! Tudjuk, hogy ezzel a kezdeményezéssel nagy „port” kavartunk a természetismeret terület tanításánál. Ezért ennek az anyagnak a 3. számú mellékletében a projektek kidolgozóinak a nevét olvashatják, akiktől segítséget kérhetnek a megadott e-mail címen. Néhány gondolat zárszóként Eddig ilyen típusú kezdeményezés még nem volt a szakképzés terén, így ez komoly szemléletváltozást vár el mindenkitől. Bízunk abban, hogy az elkészített anyagok, tájékoztatók segítenek a kezdeti nehézségek leküzdésében és sikeres évet zárhatunk együtt 2009. júniusában. Budapest, 2008. augusztus 24.
A természetismereti munkacsoport tagjai
6