H O RVÁT H A
GYÖ N GYÖS I
LÁS Z LÓ
Z SID ÓSÁG
tsH-BAN
Hor"áth LtÚzló
A gyiingyo"di uÚ)ódág 1848-ban
Ke,
megyében az i".etitál hagyományo,
központja Gyöngyös volt. A zsidóság jelenléte a városban a XV. századtól folyamatosnak mondható, de nem zavartalannak. Ezzel együtt is meglepő az a példaértékű kapcsolat és viszony a város felekezetei között, mely a forradalom és szabadságharc idején volt tapasztalható. A korabeli zsidó források szerint is a város mintapéldája volt a forradalmi időszak felekezeti békéjének. Egy pesti német nyelvű izraelita újságban 1848 májusában a gyöngyösi rabbi lelkendezve így számolt be a helyi eseményekről: "Mialatt országszerte a spanyol inkvizícióra emlékeztető zsidóüldözések folynak, addig Gyöngyösön valóban helyesen értelmezik a szabadság, egyenlőség, testvériség jelszavait. Az egész Gyöngyös keresztény lakossága vállvetve iparkodik ledönteni azokat a válaszfalakat, amelyeket az előítélet állított a haza fiai közé, s ezért minden nemesen gondolkozó ember dicséretét megérdemli a gyöngyösi nép példás viselkedése ... Gyöngyösön általában nagy a rokonszenv a zsidók iránt, csak a bevándorolt polgárság mutat ellenszenvet irántuk. .. "1 Hosszú utat tett meg a gyöngyösi zsidóság eddig a kijelentésig. Hosszú, de az összes akadályoztatás ellenére sikereset. Minden küzdelem és nehézség ellenére is a városban viszonylagosan tűrhető állapotok uralkodtak az izraelitákkal kapcsolatosan. A régióban ez annál is inkább igaz, mert a környeA "ré,I", kl.ssllclst. Isln.,ó,•• ,y sdl.dfordulós kép.sl.pon. MM. Lev.l.p Gyűjt. 73.1.140.
ző városokban korábban sokszor csak a településekkel szomszédos falvakban húzódhattak meg a zsidók. Így laktak a "kassai" zsidók Rozgonyban, a "jászberényiek" Hevesen, vagy az "egriek" többek között Verpeléten.2 A török kiűzése után Gyöngyösre nagyobb számban a környező nagybirtokosok hívására és telkére érkeztek izraeliták. Az Orczy család járt élen a zsidóság gyöngyösi letelepítésében, jelentős azonban az Esterházy, Grassalkovich, Brudern, Forgács, Wimpfen családok ilyen irányú tevékenysége. 3 Míg a zsidók csak az uradalmak terményeinek felvásárlását, bizománybavételét és forgalmazását intézték, viszonyuk békésnek mondható a gyöngyösiekkel. Az állandó ütközések ideje akkor következett el - nagyjából a XVIII. század utolsó harmadától - , mikor kereskedelmi tevékenységük létszámuk növekedésével, vagyonosodásukkal kezdett túlnyúlni a nagybirtok keretein. A település Chevra Kadisa Egylete l79S-ös alapítású. 4 A Magyar Zsidó Múzeum kiállításában is szerepeltet egy Chevra-emléklapot, mely Gyöngyösön l800-ban készült, 16 képben bemutatva a rituális sírbatételt. 5 l 797-től a zsidók megújuló rohamokkal bombáz zák zsinagógaállítási kérelmükkel a várost, a megyét, az egri püspököt. A ma is álló klasszicista zsinagógát végüli816-ban, RabI Károly neves helybéli építőmester tervei alapján felépítették, de tíz év múlva a hitközség növekvő létszáma miatt már bővíteni kellett. 6 A XVIII. századtól használatos temetőjük betelvén, l837-ben a város nyugati határában a mai Magyarország egyik legnagyobb vidéki izraelita sírkertjét nyitják meg. 7 l839-től talmud-tóra iskola, majd vágoda létesült, sőt hamarosan kórház is működött a hitközség mellett.8 Legjelentősebb vívmányuk talán mégis az, hogy meglehetősen korán, l8lS-től kiharcolták a városi ingatlanszerzés lehetőségét. 9 A gyöngyösi zsidóság első összeírását l797-ből ismerjük. lo Ez azonban csak a családfők regisztrálására törekedett, így a betelepült izraeliták megközelítő létszámára csak következtethetünk. A hoz-
HORVÁTH A
GYÖNGYÖS I
LÁSZLÓ
ZSIDÓSÁG
18H-BAN
A gyöngyösi zsid6ság létszámának alakulása az egyházi schematizmusok adatainak tükrében II Év 1816 1819 1825 1830 1831 1832 1835 1840 1844 1851
Összlakosság
Zsidó
Lakosság %-ában
II 103 11816 12812 14870 14938 14364 13737 14849 14891 15445
236 240 308 385 417 370 429 604 648 1003
2.13 2.03 2,40 2.59 2.79 2.58 3.12 4.07 4.35 6,49
závetőleges pontos adatok 1816-tól állnak a helyi zsidóság létszámáról rendelkezésünkre. Az Egri Érseki Egyházmegye Schematizmusai ekkortól évente közlik az egyházmegyéhez tartozó települések népességadatait. Gyöngyösön 1848. januárjában már összecsaptak az érdekelt felek a szokásos piacügy kapcsán. 12 A vádak repertoárja ismét bővült. Ez évben a fő vád az volt, hogy a zsidó kereskedők a vasárnapi munkaszünetet nem tartják meg. 13 A város iparosait, mesterembereit még egy tavalyi "ügy" foglalkoztatja. A bőrkereskedelemmel amúgy is rendszeresen foglalkozó zsidók egyik vezetőjét, Braun Mózest vette három céh is össztűz alá 1847-ben (a közelről érintett szíjártó-, csizmadia- és tímárcéhek). Végül a kiküldött városi vizsgálóbizottság a tilalom ellenére kontárkodó Braun házánál 50 ökörbőrt, 50 tehén bőrt, 300 metszett borjú bőrt, boltjában és a padláson 400, csaknem teljesen elkészült vegyes bőrt, a patakba beáztatva 25 ökörbőrt, a kádban cserzés alatt 55 ökörbőrt olvasott össze. A nagy tömegben felhalmozott juh- és lóbőrt pedig meg sem tudták számolni. A jelenség azért figyelemre méltó, mert bár a forrás "kontárnak" definiálja Braun Mózest, voltaképpen a bőrkikészítéshez egyáltalán nem ért. Ó a tőkepénzes vállalkozó prototípusa. Pénzt fektet a bőrösszakmába, s a korábban tönkrement tímárokat, csizmadiákat stb. dolgoztatja napszámban telepén. 14 Ez is igazolja, hogy a zsidó és nem zsidó iparosok közötti viták hátterében voltaképpen a feudális eredetű céhrendszer halódása állt. A fölhalmozott nagy mennyiségű alapanyag pedig következtetni enged arra, hogy a viták súlypontja a kiváltságos céhes iparos és a
kontár közötti harcról áthelyeződött a hagyományos céhes ipar és a modernebb kézműipari termelés közé. Tehát a forradalom évének beköszöntekor semmi nem jelezte a radikális változások oly közeli eljövetelét. Az 1848. március 15-i pesti forradalom kitörésekor mégis úgy tűnt, országosan is eljött az emancipáció régóta várt pillanata. A 12 pont negyedike ugyanis polgári és vallási tekintetben is a törvény előtti teljes egyenlőséget követeli. Amikor viszont Pozsonyban az országgyűlés megszavazta az új törvényt, amely valláskülönbség nélkül ad választójogot a polgároknak, a diéta városában föltámadt a középkor. Március 19-én a főként iparosokból álló tömeg megtámadta a pozsonyi zsidó házakat. Az országgyűlés követei annyira megrémültek a zavargásoktól, hogy a már elfogadott törvényt a diéta megváltoztatta. Csak a "törvényesen bevett vallásúak körére" szűkítik le. 15 Ez a hirtelen támadt és új tápot kapott zsidóellenesség Heves megyében is jelentkezett. Egerben a tömeg egyszeruen ki akarta kergetni a városból a zsidókat. Itt egy ügyvéd tüzelte a polgárságot, arra szólítva fel a háziurakat, hogy házaikban zsidót semmilyen körülmények között ne tűrjenek meg. Egerben azonban alig 7 éve laktak zsidók. Nem alakult ki még az együttélés legtöbb szabálya és gyakorlata. Tudatos hangulatkeltéssel a forradalmi lelkesedésnek, tettvágynak ellenük hangolása nem volt nehéz feladat. 16 Gyöngyösön azonban a hangulat kifejezetten nyugodtnak volt mondható. Sőt, a lakosság figyelme érdeklődve a zsidók felé fordult, mert csak ők tudták követni a városban a március 15-e utáni
H O R VÁ TH A
GYÖNGYÖS I
L ÁS ZL Ó
Z S ID Ó S ÁG
kaotikus, naponta változó pozsonyi, bécsi, pesti helyzetet. A jól szervezett, kereskedelmi kapcsolatokkal az ország, sőt a birodalom minden pontján rendelkező izraeliták folytonosan friss és hiteles hírekkel látták el a várost. 17 A márciusi események forradalmi lelkesedése és az izgalom amúgy is kedvező légkört teremtett: nemcsak a földesúr és jobbágy, a nemes és nem nemes közötti válaszfalak látszottak leomolni, hanem a keresztények és zsidók közöttiek is. Április hónap az egyenlőség jelszavának jegyében telt. Amikor április 30-án a városban hála-istentiszteletet tartottak, több előkelő gyöngyösi polgár a zsidókat is felszólította, hogy tegyék meg ugyanezt ők is a zsinagógában. A pompásan feldíszített imaházban a kórus énekelt, W. Lippe rabbi lelkesítő beszédet mondott, melyet sok nem zsidó is könynye zve hallgatott végig.18 A lelkesedés a városban akkora, hogy bár eredetileg nem szándékoztak a nemzetőrség soraiba zsidókat bevenni, végül mégis beengedik őket a szervezetbe. Sajnos, az 1848. április-május hóban készülő "A' Gyöngyös városi Nemzeti őrseregnek öszve írása" épp az egyenlőség jewében nem tünteti föl a felekezethez tartozást. Igy csak a nevek ismeretében annyi bizonyos, jó pár izraelita lépett be a gyöngyösi nemzetőrségbe. 19 Amikor aztán az országgyűlés augusztus 26-án az ország védelmére megajánlotta a 200 OOO újoncot, s Gyöngyösnek ténylegesen honvédeket kellett állítania, a valósággal katonai szolgálatra vállalkozó gyöngyösi önkéntesek száma már csak 141 fő. Ezen csapat jegyzékén sem egyértelmű a felekezethez tartozás. Legkevesebb II zsidó azonban ténylege-
18 4 8- BAN
sen kimegy a csatatérre, ami körülbelül arányos a városban betöltött szerepükkel. 20 Ebben az évben Gyöngyös elrendelte a város zsidóságának minden korábbinál teljesebb összeírását. A mögöttes szándék az volt, hogy a talán már évtizedekkel korábban beszivárgottak jelenlétét is föltárják, pontos képet kapjanak az összlétszámról. Az eddig illegálisan ott-tartózkodóknak pedig a kedvező légkörben lehetőségük nyílott gyöngyösi tartózkodásuk legalizálására. A korábbi összeírásoknál az 1848. évi felmérés már csak azért is teljesebb, mert ez nemcsak a családfők körére terjedt ki, hanem az összes férfira. 21 A jegyzék feltüntette a születési helyet és a foglalkozást is. ,A Szabad GyiJngyÖJ VároJában létezőIzraeLitaJágnalc öJzveÚ'áJi Jegydlce 28 Maj 1848"22 224 zsidó háztartást tárt föl. A 224 családban 541 férfi élt, ebből 252en 16 év alatti fiúgyermekek. Ezek az adatok legalább egy 1000-1100 fős városi zsidó népességet igazolnak 1848-ban. A születési helyek vizsgálatakor csak a családfők származását kutattam, mert a nagyszámú kisgyermek java része már nyilván Gyöngyösön született, tehát az ő adataik torzították volna a képet. A 224 családfőből 93 Heves megyében született (42%, ezen belül is született gyöngyösi 77 fő, azaz 34%). A régióból Pásztó emelkedik még ki 6 fővel (3%). A szomszédos megyékkel együtt még mindig közeI70%-a a zsidóságnak a környékről való. Pest megyében 30 fő (13%), Nógrádban 16 fő (7%) és Borsodban 12 (5%) született. Külföldön mindössze 18-an születtek: 6-an Morvaországban, 4-en Lengyelországban. A korábbi irodalomban oly sokat emlegetett galíciai beszivárgást 2 fő "képviselte", de
Gy6nly6. 16tk'pe, 1846. Fuch.th.ller A.• c.lmet.zete
HO RVÁ TH A
C,YÖNGYÖS I
LÁSZ LÓ
ZS I DÓSÁG
Ji. ,Gy6nly6si Izreelite Kultúrelylet német nyelvű pecsétnyomó je. MM. Pol.-Közll. Gyűjt. 91.i1.1.
ugyanennyien jöttek Cseh- és Erdélyországból. Horvátország és Németország l-l családfőnek volt szülőhelye. 23 A felnőtt férfiak foglalkozását vizsgálva kimutatható, hogy a kereskedő foglalkozás dominál, 110 család megélhetési forrása ez. Kiemelkedik a "boltbeli kereskedő" 21 fővel, a bőrkereskedő 18, házaló 16. De találunk közöttük vászonkereskedőt 9-et, gyapjúkereskedőt 7-et, vegyeskereskedőt és "hajhászt"244-et, lókereskedőt, pálinkakereskedőt, pántlikást, divatáru-kereskedőt kettőt-kettőt. A sort az egy-egy hal-, liszt-, ócskavas-kereskedő zárta. A kereskedelemből élők közé soroltam a kis-, közép- és nagykereskedőt, csakúgy, mint a házalót, szatócsot, alkuszokat. A forrásokban a legritkább esetben lehet egyértelműen elkülöníteni őket. Míg a német nyelv, a német nyelvű források különbséget tesznek leaufmann (nagykereskedő), hanoeúman (kereskedő ember = közép) és haLMlerer (házaló) között, addig a magyar nyelvű források ezt az elkülönítést nem teszik lehetővé. Az iparosok tábora szűkebb, összesen 50 fő. Pálinkafőzés II embert foglalkoztat, szabó 8, sapkacsináló 6, tajtékpipa-faragó és pipacsiszoló 5. 4-4 suszter, üveges és mészáros, 3-3 tímár és szobafestő, 2-2 szappanos, "vata tsináló", bádogos, "etzet gyártó", gombkötő. A ritkább mesterségeket pedig egy-egy fővel a serfőző, órásmester, ötvös, "virslicsináló", "gyufa csináló" képviseli. (A legtöbb külföldi születésű egyébként az ő körükben találtatott.) A hitközség eltartotta 5 szegény család
18H - BAN
mellett az egyház még másoknak is biztosította a jövedelmet. A zsidó oktatás súlyát jelzi, hogy már l848-ban 7 tanítót tartottak. A hitközség alkalmazásában még további 9 ember állott. 4 egyházfi, 2 sakter, 2 kántor és egy ,jő rabbinLM" (Lippe Farkas, kinek nevét németesen Wolf Lippének is írták a források). A sort 3 vendéglős, 6 korcsmáros, két sebész és két orvos teszi teljessé. Figyelemre méltó, hogy ekkorra megjelentek a zsidó napszámosok, 5 fővel. A hadsereg pedig már alkalmaz katonaként izraelitákat, mert egy katona is szerepel az összeírásban. Ekkor még csak egyetlenegy személy jövedelemforrása a háza utáni árenda. A "megjegyzések" is fontos részleteket árulnak el a zsidóság helyzetéről. 6 tanácsos és 3 elöljáró található a zsidók körében. Egy bőrkereskedő már ekkor Bécsben járatja orvosi egyetemre, egy másik bőrös pedig Pesten mérnöki tanulmányokra taníttatja a fiát. Az egyházi szervezeteket komolyan vették, a templom gondnokai vagy például a halotti társaság gondnoka is gazdag és tekintélyes emberek voltak (vendéglősök). Az összeírás igazán régi szabálytalanságokat is feltárt. A megjegyzés rovatban szinte minden második-harmadik családfő mellett megtalálhatjuk annak a bejegyzését, hogy évekig engedély nélkül tevékenykedett, lakott a városban. Az ekkor feltárt visszaélések csúcstartója minden bizonnyal Svajtzer Lázár, aki ,S2 év óta laleile engeoelem nélleül Gyöngyö·Jön ", valamint V aizer Károly, aki ,,50 év áltaL laleile Gyöizgyö".Jöiz engeoelem néLIeü/". Epp az ilyen évtizedek óta fennálló állapotok felderítettsége sugallja, hogy egy aránylag precíz és naprakész nyilvántartás készülhetett el 1848 májusában. Ez a statisztika röpke bepillantást engedélyez egy csonka társadalomba. Mutatja, hogy ez az etnikai-vallási csoport már a jogi emancipáció előtt kivívta, megtalálta a helyét a feudális gyöngyösi társadalomban. Nem minden súrlódás nélkül per sze, de a kereskedelemben és a kézműiparban is leginkább a helyi társadalom szerkezetében lévő üres helyeket töltötték be. A másik tanulság, hogy nem találtam azoknak a betelep ült tudatlan és primitív keleti zsidóknak a tömegeit, akikkel Dezséri Bachó László és mások riogatták alakosságot.25 A nem Magyarországon születettek a r ánya elenyésző. Ráadásul zömük olyan keresett és ritka mesterség képviselője, mely eladdig hiányzott a város életéből. Hogy Gyöngyösre milyen kis számban juthatott a keleti, hagyományos ruházatú, feudális hátterű, galíciai zsidó,
HORVÁTH A
GYÖNC,YÖSI
LÁSZLÓ
ZSIDÓSÁG
arra későbbiekben a legékesebb bizonyítékot nyújtja majd a zsidók országos kongresszusa 1868-ban, ahol Gyöngyöst a haladóbb irányzat képviselője ként könyvelték el, szemben az ortodox településekkel. Átvizsgáltam az Israelita Halotti Anyakönyveket. Egy generációval később, 1872-ben 63 elhunytból 3 volt külföldi születésű (2 fő Galícia, l fő Graz). 1873-ban 119 halottból 3 külföldi (2 fő Galícia, l Neustadt), míg 1874-ben a 84 halottból4 külföldi (ebből csak l galíciai). 1876-ban 44 elhunytból l külföldi (Galícia), 1877-ben 79 halottból l született Csehországban (Pohau), végül az 1878-ban elhunyt 83 halottból 3 külföldi születésű volt (2 Galícia, l Lengyelország [Kortin]).26 A születési anyakönyvek nagy tanulsága is az, hogy a XIX. században a gyöngyösi zsidóság lélekszámnövekedését jóval inkább a nagy népszaporulatnak, aránylag alacsony halálozási rátának köszönhette - lásd 2-2 orvos és sebész! -, mintsem valamiféle galíciai benyomulásnak. 27 Az 1848/49. évi lelkesedés Gyöngyösön mintha egy csapásra elsöpörte volna az ellentéteket. Sok más hadszíntér mellett, a délvidéken harcoló gyöngyösi nemzetőrök soraiban is ott menetel néhány zsidó. 28 A honvédseregben az alábbi gyöngyösi zsidók küzdöttek jelesen és kiemelkedően: Veisz Antal főhadnagy, őrmesteri rendfokozattal Bogdán Jónás szeszgyáros, Gutman Sándor tanító és Klein Ferenc házaló. Közhonvédként Pick Herman és Trepper Mór házalók, valamint Deutsch József későbbi fényképész. 29 Bona Gábor utóbbi évekbeli kutatásai alapján Pserhofer Dávid (Mór) főhad nagy,30 Schönberger Sándor, Svarcz Móricz, Jelenik Ferenc, Deutsch Mózes honvédek, Neufeld Józsefhuszár, Kohn Károly, Holezer János, Netter Tevel, Netter Sándor (Izsák), Grünwald Samu, Halbweisz András, Deutsch Ignátz tüzérek. A gyöngyösi kereskedők is jó szolgálatot tettek. Weiser Leopold gyöngyösi izraelita szállítja a honvédség részére a zabot, egy Schwarzkopf nevű vállalkozó pedig Pest és Gyöngyös között szervezett futárszolgálatot. 31 A nemzeti ügynek számtalan mára már névtelen kereskedő és utazó tett jó szolgálatot azzal, hogy a hadseregszállítás mellett hírszerzéssel is foglalkozott. 1849 januárjában Windischgratz a zsidóság hírszerző tevékenységét egy kiáltványban ítéli el, s sokan életük és vagyonuk kockáztatásával szállítják továbbra is a híreket az ekkor defenzívában lévő magyar erőknek.
18+8~BAN
A trónfosztás hírére, 1849. május 17-én a gyöngyösi zsinagógában is megtartották a "függetlenségi ünnepélyt".32 Megkésve ugyan, de 1849. július 28án az akkor már Szegedre menekült magyar országgyűlés kimondta a zsidók teljes egyenjogúsítását. Elismerése volt ez annak a lelkes szolgálatnak, melyet a zsidóság a csatamezőn tett a közös ügyért. Bár a törvény gyakorlati jelentősége csekély, annál fontosabb volt az üzenet, amit hordozott. A fegyverletételt követő megtorlás zsidót, magyart egyként sújtott. Az osztrák elnyomó szervek a magyarországi zsidókat mint a forradalom híveit példásan megbüntették. 1849 októberében Haynau "A rabbi". Gergely Tibor
festőmŰYész illusztrációja.
Hatvany Lajos Múzeum
HORVÁTH A
GYÖNGYÖS I
LÁSZLÓ
ZSIDÓSÁG
táborszernagy a pesti zsidókat 2 300 OOO forint hadisarccal sújtotta, mert mint hadseregszállítók szolgálatot tettek a honvédseregnek. Később ezt a sarcot - a pesti zsidóság nem tudta kifizetni a rárótt terheket - az egész magyarországi zsidóságra kiterjesztették. A gyöngyösi zsidók 3375 forintot adtak. A tekintélyes összeget még a gyűjtés előtt Weizer Jeremiás, a Chevra Kadisa akkori elnöke a sajátjából megelőlegezte. l-2 nap múlva már vissza is kapta. 33 Az anyagi terheken túl. a zsidóság intézményeit is a felszámolás veszélye fenyegette. A forradalom napjaiban, a szabadságharc alatt a lelkesedés tartott össze, kovácsolt egybe keresztény és izraelita gyöngyösit, később pedig a mindenkit egyként sújtó elnyomás. A Bach-korszakban a hitközség autonómiáját felfüggesztették, a cs. és kir. kormánybiztos nevezte ki az elöljárókat. 185l-ben a zsidó iskolát is veszély fenyegette. Semmi sem segítette annyira az izraeliták emancipációját a városban, mint a közös ellenség.
IRODALOMJEGYZÉK Rövidítések: GYVL = Gyöngyös Város Levéltára HML = Heves Megyei Levéltár MM. = Mátra Múzeum, Gyöngyös TA. = Történeti Adattár Tört. Dok. Gyűjt. = Történeti Dokumentum
Gerő
tH s-BAN
László (szerk.)
1989. Magyarordzági uina.qógák. Budapest
Gonda László 1992. A uwódág Magyarordzágon 1526-1945. Budapest
Hajagos József 1996. A Heved vármegyei 26. honvlJzá.JzLóaLj tö"rténete 1848-1849-ben. In.: Horváth László (szerk): Tavadz hadjárat. Hatvan, 103-144.
Hermann Róbert 1995. MegtorLM Heved éd Küúő-SzoLnok vármegyében, 1849-1851. In.: Horváth László (szerk.): Mátrai TanuLmányok, Gyöngyös, 121-160.
Horváth László 1995. Adatok a gyöngyöJi uwódág újkori történetéhez. In.: Horváth László (szerk.): Mátrai Tanulmányok, Gyöngyös, 67-94. 1996/a Adatok a gyö'ngyöJi temetők kuLtúrhiltóriájához. Petercsák Tivadar-Szabó J. J ózsef (szerk.): Agria, XXXI-XXXII., Eger, 187-218. 1996/b Bevezető. In.: Horváth László (szerk.): Tavadzi hadjárat. Hatvan, 5-9. 1997. A gyöngyödi uwódág a XX. dzázadban a védzkordzakig. In.: Horváth László (szerk.): Mátrai TanuLmányok, Gyöngyös Lőrincz
Melinda
1994. A gyö'ngyöJi uwódág története. In.: Králl Csaba (szerk.): HoLocaUdt-emLékkönyv. A vidéki uwódág deportáLtúának 50. évfordulója alkaLmábóL. Budapest
Gyűjtemény
Pol.-Közig Gyűjt. = Politika-Közigazgatási Gyűjte mény, Gyöngyös Lev.Lap Gyűjt. = Képeslevelezőlap Gyűjtemény, Gyöngyös Bachó László, Dezséri 1939. Gyöngyöd várOd története 1848/49-ben. Gyöngyös 1941. A uidódág térfoglaLáda Gyö'ngyöJö'n 1919-ig.
Gyöngyös 1942. A uwódág térfoglalMa Gyöngyödö'n 1919-tőL napjainkig. Gyöngyös
Bona Gábor 1996. Az 1848/49-u honve'ddereg Hevu megyei dzárrnazá.Jú tilztjei. In.: Petercsák Tivadar-Szabó J. József (szerk.): Agria XXXI-XXXII., Eger, 155-186.
Scheiber Sándor 1984. FoLklór éd tárgytö"rténet III., Budapest
Szabó László, Bártfai 1913. Agyöngyödi önkéntuek néVdora 1848-bóL. In.: Stiller János (szerk.): GyöngyöJi KaLenoárium 1913. évre, Gyöngyös, 66-69.
Újvári Péter (szerk.): 1929. Z1wó Lexikon. Budapest Venetiáner Lajos 1986. A magyar uwódág története. (Reprint) Budapest
JEGYZETEK
Gazda Anikó 1989. A uwók elhelyezkedéde a teLepüLé.Jben. In.: Gerő László (szerk.): Magyarordzági uinagógák. Budapest, 1989. 48-53.
l Der Ungarilche üraeLit 1848. május 20. 4. W/olf/. Lippe gyöngyösi rabbi beszámolója. 2 Venetiáner Lajos 1986. 64.
H O R VÁ TH A
G Y ÖNG Y ÖS I
LÁS ZL Ó
ZSID ÓSÁG
3 Horváth László 1995. 70. 4 Újvári Péter 1929. 331. 5 Többek között fényképpel, leírással közli Scheiber Sándor 1984. 427. 6 Horváth László 1995. 77., ill. Gazda Anikó 1989. 153. 7 Horváth László 1996/a 196., valamint HML. GYVL. V-I0l/b/23. Zsidó temetőről szóló szerződés (1837.) A sírkert jelenlegi állapota egyébként gyalázatosnak mondható. 8 Újvári Péter 1929.331. 9 Horváth László 1995. 78., HML. GYVL. V-IOl/b/24. XXXI/72. 10 HML. GYVL. V-l Ol/b/46. LIII-52. Zsidók kimutatása (1797), elemzi Horváth László 1995. 73-74. II Körülbelül ötéves metszeteket adok meg. A schematizmusok adatainak forrásértékéről a szakmában is komoly vita folyt. Véleményen a gyöngyösi, megyei kutatás után az, hogyha abszolút számokban található is időnként vitatható adat, magát a trendet és a nagyságrendet, a végbe menő demográfiai változásokat a forrás jól tükrözi. A schematizmus adatainak forrása HML. IV-417/46. Letétek, 2438. Heves és Külső Szolnok vármegye zsidó lakosságának megoszlása. 12 Ennek ekkor már évszázados hagyományai vannak a városban. A források alapján egyfajta rituálé jellege volt, bár e téren is a helyi izraeliták erősödése mutatható ki. A XVIII. században még a vásáron, piacon való árusítás jogáért küzdöttek, később a taksa leszállításáért, majd az elárusító helyek kedvezőbb fekvéséért. Részleteiben lásd Horváth László 1995. 13 HML. GYVL. V-I0l/b/24. XXXI/49. Vásár bíró jelentése (1848.) 14 HML. GYVL. V-I0lla Városi jegyzőkönyvek XVII. 266. 15 Gonda László 1992.83. 16 Nemuti Ú;".1ág, 1848. ápr. 16.4. 17 Bachó László, Dezséri 1939. 10. 18 Bachó László, Dezséri 1939.9. 19 MM. TA. 1237.90. A HML-ban őrzött eredeti másolata. 20 Szabó László, Bártfai 1913. 66-69. 21 Az említett legkorábbi - 1797. évi - összeírást
Is. s -B AN
követték a türelmi adó összeírások, melyek több évből is fönnmaradtak. Ezek feldolgozását lásd Horváth László 1995. 22 HML. GYVL. V-101/b/47. LIII-82. Zsidók összeírása (1848) 23 A gyöngyösi zsidóság történetét két kötetben Dezséri Bachó László, közismert fajvédő antiszemita dolgozta föl 1941-ben illetve 1942-ben. 24 hajhász = ügynökök, uzsorások. A XIX. század közepén a magyar társadalom valósággal a zsidó egyéniség megtestesülését látta bennük. A hajhászok tőkét szereztek maguknak és azzal uzsoráskodtak. 25 Dezséri könyvének egy fejezete a Keleti zsidók rohama Gyöngyös meghódítására címet viseli, melyben a" ...gaLLicziai gettóML az orJzágra dzabaoitott, Ni ödztóneilcben féLeLmetu, mohó uiJókróL... "szól. A 40. oldalon: " ..1844-ben é.J 1845-ben qlyik LengyeLuiJó raj a mtÚiIc után érkeutt... "
szögezi le forrásmegjelölés nélkül, hogy aztán az 57. oldalon kijelenthesse: " ...Az ötvenu é.J hatvanad évelcben a gyöngyödi főtér már a gaLiciai várodokra emlékeztet, a várOd központját annyira körülölelték a uiJó kerukeoők ... "
26 MM. TA. Izraelita hitközség anyakönyvei 18461895. (mikrofilmen) 27 Az izraelita anyakönyvezést Magyarországon sajnos csak a XIX. század közepén kezdték meg. A gyöngyösi anyakönyvek szórványosan már 1846-tól rendelkezésre állnak. 28 Bachó László, Dezséri 1939. ll. 29 Bachó László, Dezséri 1941. 51. 30 Bona Gábor 1996. 179. 31 Bachó László, Dezséri 1939. 9. Az izraeli források szerint egyébként közel 20 OOO zsidó vett részt a szabadságharcban a magyarok oldalán. MM. TA. 1557.95. 32 Bachó László, Dezséri 1939.92. 33 HML. GYVL. V-I0l/b/46. LIII/32. Zsidók adója. (1850) A cs. és kir. rendelet a gyöngyösi zsidók esetén arra is kitér, hogy "a Magyar Honi ZJiJók türeLmi Ó""dug kifiuté.Jére cdak a Puti uiJókat kötelezték", és a gyöngyösi zsidók ha erre hivatkozva bármilyen fizetéssel elmaradnának, indokként ezt ne fogadják el tőlük. Más forrás Bachó László, Dezséri 1941. 53., illetve Hermann Róbert 1995. 129., 134.
"BRISZTÓL A BAR MICVÓN Á T BIS HUNDERTUNDZWANZIG" A Bálint Zsidó Közösségi Ház HAVERIM Kávézója vállaja ünnepségek és egyéb rendezvények kóser és nem kóser vendéglátásának bármely helyszínen történő szervezését és lebonyolítását.
Megrendelés és információ: 311 9214 vagy 30 524215
