Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. február 20. (OR. en) 5510/15 JURINFO 3 PARLNAT 10 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Előző dok. sz.: Tárgy:
I.
az e-jogi munkacsoport (e-jog) a Coreper / a Tanács 15184/2/14 REV 2 JURINFO 52 Jelentés a jog megismerhetőségéről
BEVEZETÉS „Ignorantia juris non excusat”
1.
Az európai uniós jog a Szerződések által létrehozott kereteken belül az intézkedések széles körére terjed ki. Nem csupán olyan általános kérdésekkel foglalkozik, mint az EU és működése kereteinek meghatározása, hanem az európai polgárok és vállalkozások mindennapi életének számos vetületére is hatással van. Például a válásnak, valamint a tartási kötelezettséggel, illetve öröklési ügyekkel kapcsolatos határozatoknak az elismerésére vonatkozó szabályok alapvetően fontosak a tagállamokban élő polgárok számára. A vállalkozások számára pedig hasonlóan fontos a társasági jog, a belső piac működésére vonatkozó szabályok vagy a fizetésképtelenségi eljárás.
5510/15
DG D 2A
tk/KN/kb
1
HU
2.
A fentiek okán alapvetően fontos, hogy a jog megismerhető legyen. A Tanács e-jogi munkacsoportja szakmai megbeszéléseket tartott erről a kérdésről. A munkacsoport a 28 tagállamnak, a Kiadóhivatalnak, a Bizottságnak és a Tanács Főtitkárságának a képviselőiből áll. Munkájához az Európai Unió Bíróságának képviselői is hozzájárulnak. A munkacsoport a jogi adatok terjesztése javításának és az alkalmazott technikai eszközök összehangolásának kérdésével foglalkozik, azt a célt szem előtt tartva, hogy a lehető legkönnyebben lehessen megismerni mind az európai jogot, mind pedig az európai jogszabályok végrehajtásához szükséges tagállami jogszabályokat.
3.
E jelentés az európai jog és a nemzeti jogszabályok megismerhetősége terén elért főbb eredményeket tárgyalja, valamint annak lehetőségét, hogy harmadik országok joga is megismerhető legyen, amennyiben ez az Európai Unió vagy a tagállamok érdekét szolgálja.
II.
A jog megismerhetősége
4.
A Szerződések által az Európai Unióra ruházott hatásköröket az intézmények rendeletek, irányelvek, határozatok, ajánlások és vélemények kibocsátásával gyakorolják. A rendeletek általánosan alkalmazandók. Teljes egészükben kötelezőek és közvetlenül alkalmazandók valamennyi tagállamban. Éppen ezért fontos azonnali hozzáférést biztosítani ezekhez a jogszabályokhoz, amelyek automatikusan beépülnek a tagállamok jogrendszereibe, és joghatással bírnak anélkül, hogy további jogi aktusokra lenne szükség.
5.
Az irányelvek az elérendő célokat illetően minden címzett tagállamra nézve kötelezők, azonban a forma és az eszközök megválasztását a nemzeti hatóságokra hagyják. Az irányelveket nemzeti jogszabályok útján kell átültetni a tagállami jogrendszerekbe. Az uniós jog és a nemzeti jogrendszerek ezen a sajátos módon kapcsolódnak egymáshoz.
6.
A határozatok teljes egészükben kötelező erejűek. Kötelező erejük azonban csupán a címzettjeikre vonatkozik. Az ajánlások és a vélemények nem rendelkeznek jogi kötőerővel.
5510/15
DG D 2A
tk/KN/kb
2
HU
III.
A JOG MEGISMERHETŐSÉGE UNIÓS SZINTEN 1.
7.
EUR-Lex
A jog megismerhetőségét biztosító, igen értékes eszköz az EUR-Lex internetes oldal, amely az Európai Unió egyik legfontosabb és legrégebbi produktuma. Az eurlex.europa.eu címen elérhető webhely részletes információkat tartalmaz az uniós jogról és a nemzeti jogrendszerekről, olvasható rajta az Európai Unió Hivatalos Lapja, és bőséges tájékoztatást nyújt a jogalkotási eljárásokra, az előkészítő aktusokra és az uniós ítélkezési gyakorlatra vonatkozóan.
8.
A folyamatosan fejlődő és a polgároknak a jogi információkhoz való hozzáférésére különös hangsúlyt helyező EUR-Lex fokozatosan újabb és újabb tartalmakkal egészült ki, amelyek később alapvetően fontosnak bizonyultak. Például míg a webhely korábbi változatai kizárólag „európai” tartalmakat foglaltak magukban, az N-Lex portálon keresztül immár a tagállami jogszabályok is elérhetők. A webhelyen egyre hatékonyabb és részletesebb keresőszolgáltatások is igénybe vehetők, amelyeket a polgárok és a jogi szakemberek igényeinek figyelembevételével alakítottak ki.
9.
Az EUR-Lex webhelyet az Európai Unió Kiadóhivatala kezeli, amelyet pedig egy, az EU különböző intézményeit képviselő irányítóbizottság vezet. A Kiadóhivatal munkáját az intézményközi lex-munkacsoport (ILWP) is segíti. 2.
10.
A Hivatalos Lap elektronikus közzététele
A Tanács 2013. március 7-én elfogadta az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus közzétételéről szóló 216/2013/EU rendeletet. A 2013. július 1-jén hatályba lépett rendelet értelmében a Hivatalos Lapot elektronikusan közzé kell tenni az Európai Unió intézményeinek hivatalos nyelvein. Csak az elektronikus formában közzétett Hivatalos Lap minősül hivatalosnak és jár joghatással.
5510/15
DG D 2A
tk/KN/kb
3
HU
11.
Rendkívüli helyzetben előfordulhat, hogy a Hivatalos Lap elektronikus kiadásának közzététele a Kiadóhivatal informatikai rendszerének előre nem látható és kivételes zavara miatt nem lehetséges. Ilyen esetben csak a Hivatalos Lap nyomtatott változata minősül hivatalosnak és jár joghatással.
12.
A Hivatalos Lap elektronikus kiadása fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott, és határozatlan időtartamra, el nem avuló formátumban teszik elérhetővé a nyilvánosság számára az EUR-Lex webhelyen. A Hivatalos Lap elektronikus kiadása díjmentesen olvasható.
13.
Az említett rendelet elfogadása igen fontos lépés volt az uniós jog megismerhetőségének biztosítása terén: a rendelet jogbiztonságot teremtett, valamint egyszerű, közvetlen és felhasználóbarát hozzáférést tett lehetővé a polgárok, a vállalkozások és az intézmények számára. 3.
14.
Fordítások
Az Európai Gazdasági Közösség 1. rendelete, amely 1958. október 6-án jelent meg a Hivatalos Lapban, és amelyet az új tagállamok csatlakozásával rendre módosítottak, meghatározza azokat a nyelveket, amelyeken az Európai Unió által elfogadott jogszabályoknak meg kell jelenniük. Jelenleg az összes jogi aktus hozzáférhető az uniós intézmények 23 nyelvén, valamint a Tanács és az Európai Parlament által rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott jogszabályok esetében egy 24. nyelven is. Mindez biztosítja, hogy az uniós szinten elfogadott jogszabályok teljes mértékben érthetők és hozzáférhetők legyenek, és azokat a tagállamok kultúrájának teljes körű tiszteletben tartása mellett, az Európai Unió összes nyelvén egyidejűleg tegyék közzé.
5510/15
DG D 2A
tk/KN/kb
4
HU
4. 15.
Uniós glosszáriumok – Eurovoc
Az uniós jogi aktusok nagyfokú szakmai részletességgel szabályoznak, és ezért nagyszámú fogalmat használnak, ami hamar szükségessé tette az ezen fogalmak katalogizálására szolgáló eszközök létrehozását. Az uniós jog olyan rendelkezéseit, amelyek a jelentést és a hatályt illetően nem hivatkoznak kifejezetten a tagállami jogrendszerekre, az Európai Unió egészében önállóan és egységesen kell értelmezni, figyelembe véve a rendelkezés összefüggéseit és a kérdéses szabályozás célját 1.
16.
Ezt szem előtt tartva az Európai Unió létrehozta az Eurovoc fogalomtárat, amely az uniós jog valamennyi területén használt kifejezéseket tartalmazza. A felhasználói igényekre és az Európai Unió jellegére tekintettel a fogalomtár az összes uniós nyelven olvasható. A valamely fogalommal kapcsolatos információkat kereső felhasználók a glosszáriumoknak köszönhetően az adott fogalom egyéb nyelvi változatait is kikereshetik. 5.
17.
Metaadat-szabványosítás
A metaadatok szabványosítása automatikusan elősegíti a hatékonyabb online információterjesztést. Ezzel a céllal az európai intézmények létrehozták a metaadatok kezelésével foglalkozó intézményközi bizottságot, amelynek feladata közös metaadatoknak, az információcserére vonatkozó szabályoknak és protokolloknak, valamint egy minimális metaadat-csomagnak a meghatározása. Ezzel összefüggésben az uniós intézmények és egyes tagállamok az európai jogszabály-azonosító (ELI) megvalósításán is dolgoznak (lásd lentebb).
18.
A metaadatok ily módon történő szabványosításával az EU arra törekszik, hogy javítsa az online elhelyezett információkhoz való hozzáférést, és általánosságban javítsa a jogról való tájékoztatást és a jog megismerhetőségét.
1
Lásd a C-467/08. sz. Padawan-ügyben a Bíróság által hozott ítélet (ECLI:EU:C:2010:620) 32. pontját.
5510/15
DG D 2A
tk/KN/kb
5
HU
6. 19.
Egységes szerkezetbe foglalás és kodifikáció
Uniós szinten különbséget kell tennünk az egységes szerkezetbe foglalás és a kodifikáció fogalma között. Ez a két kifejezés a tagállamok jogrendszereiben más-más értelemben is használatos lehet. a)
20.
egységes szerkezetbe foglalás
Az egységes szerkezetbe foglalás azt az eljárást jelenti, melynek során egy alap-jogiaktus rendelkezéseit és későbbi módosításait egyetlen szövegbe foglalják. Az egyetlen szövegbe foglalás csak a rendelkező részre vonatkozik (az egységes szerkezetbe foglalt jogi aktusban az alap-jogiaktus preambulumbekezdései szerepelnek). A cél az, hogy az uniós jogi aktusok könnyebben olvashatók legyenek a polgárok számára. Az egységes szerkezetbe foglalás tehát jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy az uniós jog könnyebben hozzáférhető és megismerhető legyen.
21.
Az egységes szerkezetbe foglalás azonban nem jár új jogi aktus elfogadásával, ezért joghatása sincs. Az egységes szerkezetbe foglalást a Kiadóhivatal végzi, amely az egységes szerkezetbe foglalt szövegeket feltölti az EUR-Lex adatbázisba.
22.
A Kiadóhivatal napi feladatai közé tartozik, hogy az uniós jogi aktusokat minden hivatalos nyelven egységes szerkezetbe foglalja. A rendeletek, irányelvek és határozatok egységes szerkezetbe foglalt változatait szisztematikusan frissítik minden nyelven, amint az adott jogszabályt módosító jogi aktus jelenik meg az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Ezenkívül az egységes szerkezetbe foglalás jelenti a kodifikáció és az átdolgozás alapját is.
23.
2014 végén több mint 3 650 olyan jogi aktus volt hatályban, amelyeket rendszeresen egységes szerkezetbe foglaltak (egységes szerkezetbe foglalt jogszabálycsaládok), ezek összesen mintegy 15 000 külön jogszabályt jelentenek. Ezek a jogszabálycsaládok nem azonosak az uniós vívmányok egészével, mivel egyes jogi aktusokat sohasem módosítottak, a rövid ideig alkalmazandó jogi aktusokat pedig eleve nem foglalják egységes szerkezetbe.
5510/15
DG D 2A
tk/KN/kb
6
HU
24.
Az elmúlt években az átlagos szövegmennyiség 1 000 000 oldal volt pdf-formátumban, az Unió valamennyi hivatalos nyelvén. b)
25.
kodifikáció és átdolgozás
A kodifikációs eljárás célja a kodifikálásra kiválasztott jogi aktusok hatályon kívül helyezése és azok egyetlen jogi aktussal való, a szöveg érdemi módosítása nélküli felváltása.
26.
A kodifikációt ezért azok az intézmények végzik, amelyek az eredeti jogi aktust a Szerződésekkel összhangban elfogadták. A kodifikáció eredményeképpen létrejött jogi aktusok jogi érvényességgel bírnak, és azokat közzéteszik a Hivatalos Lap L sorozatában.
27.
Az átdolgozás egy olyan új jogi aktus elfogadását jelenti, amely egyetlen szövegbe foglalja a korábbi jogi aktuson végrehajtott érdemi módosításokat és a jogi aktus változatlan rendelkezéseit. Az új jogi aktus a korábbi helyébe lép, és hatályon kívül helyezi azt.
28.
Még jobban kellene törekedni a már létező jogi aktusokat módosító kodifikált, illetve átdolgozott változatok elfogadására, mivel ezáltal elkerülhető számos különálló módosító jogi aktus elfogadása, amelyek megnehezítik a jogszabályok értelmezését.
29.
Különösen fontos e tekintetben, hogy 2001. november 28-án az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság intézményközi megállapodást fogadott el a jogi aktusok strukturáltabb átdolgozási technikáira vonatkozóan (HL C 77., 2002.3.28., 1. o.).
5510/15
DG D 2A
tk/KN/kb
7
HU
30.
A közelebbi múltban az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság első alkalommal állapodott meg abban, hogy a jogalkotási eljárás keretében hajt végre átdolgozást; ez a megállapodás egy olyan határozat formáját öltötte, amelyet az Európai Parlament és a Tanács közösen, a Bizottsággal egyetértésben fogadott el. Az érintett javaslat a fizetésképtelenségi eljárásról szóló 1346/2000/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletjavaslat volt, amelyet átdolgozási javaslatra változtattak.
31.
Az átdolgozási eljárás gyakoribb használatával, illetve a módosító jogi aktusok elfogadásukkor való kodifikálásával biztosítható lenne a polgárok számára, hogy teljes, joghatással rendelkező és könnyen értelmezhető jogszabályszövegeket olvashassanak.
IV.
32.
NEMZETI JOG a)
jogszabályok
i.
N-Lex
A 2006-ban elindított N-Lex webhely célja, hogy tájékoztatást nyújtson az összes uniós tagállam nemzeti jogszabályairól.
33.
Az N-Lex valamennyi nyelven egységes keresőfelületet tartalmaz, amely a tagállami adatbázisokból jelenít meg találatokat. Ennek a rendszernek az Eurovoc-kal együttesen történő használva lehetővé teszi a polgárok számára, hogy saját nyelvükön, illetve az adott nemzeti rendszerből általuk nem ismert fogalmakra keressenek rá.
5510/15
DG D 2A
tk/KN/kb
8
HU
34.
Az Európai Unió többnyelvűsége, bár előnyökkel is jár, nagy kihívást jelent a jog megismerhetőségének biztosítása szempontjából: a jogszabályokat tartalmazó tagállami webhelyekhez való hozzáférés biztosítása csak akkor jár érdemi haszonnal, ha fordítások is rendelkezésre állnak. Megjegyzendő, hogy egyes tagállamok lefordítják nemzeti jogszabályaikat valamely uniós nyelvre annak érdekében, hogy az olvasók megérthessék azokat. Ezenkívül az N-Lex a tervek szerint linket fog tartalmazni egy gépi fordítást nyújtó eszközhöz, amely elkészíti a keresési találatok kért fordításait; ezáltal a felhasználók részletes, hozzáférhető és érthető információkhoz jutnak a tagállamok jogrendszereiről. ii.
35.
Nemzeti végrehajtási intézkedések
A jogi információkhoz való, a polgárok általi optimális hozzáférés nemcsak az európai jogszabályoknak, hanem az uniós jogot végrehajtó nemzeti intézkedéseknek a megismerhetőségét is jelenti. Az EUR-Lex portál az uniós szinten elfogadott irányelvekre vonatkozó információk mellett immár olyan metaadatokat is feltüntet, amelyek az irányelvek átültetése céljából a tagállamok által elfogadott végrehajtási intézkedésekre vonatkoznak.
36.
Felmerült, hogy célszerű lenne összekapcsolni egymással ezt a kétféle információtípust: a Tanács, a Bizottság és a Kiadóhivatal az e-jogi munkacsoport szintjén jelenleg vizsgálja egy erre képes rendszer létrehozásának lehetőségét. Egy ilyen rendszer nemcsak az irányelveket, hanem az azokat átültető nemzeti rendelkezéseket is meg tudná jeleníteni a polgárok számára. Az e-jogi munkacsoport jelenleg is vizsgálja, hogy milyen technikai megoldással biztosítható hatékony, megbízható és naprakész hozzáférés a nemzeti végrehajtási intézkedésekhez, méghozzá oly módon, hogy a nyújtott információk átfedéseinek elkerülése mellett fokozódjon az átláthatóság. Az ELI-vel kapcsolatban jelenleg zajló megbeszélések a nemzeti végrehajtási intézkedésekre való hivatkozás kérdésére is kiterjednek.
5510/15
DG D 2A
tk/KN/kb
9
HU
iii. 37.
Automatizált fordítás
Az a körülmény, hogy az Európai Unió tagállamaiban különböző nyelveket használnak, jelentősen megnehezíti a jogi információkhoz való hozzáférést. A felhasználó csak akkor veszi hasznát a katalogizált információknak, ha megérti azokat.
38.
A nehézségeket csak fokozza maguknak a jogi információknak a természete. Az információk hibás értelmezése csak akkor kerülhető el, ha az olvasó számára teljesen egyértelmű az egyes kifejezések tartalma.
39.
Az Európai Bizottság 2013 júliusa óta automatizált fordítást nyújtó szolgáltatást működtet (MT@EC), amelyet az N-Lex portálon keresést végző felhasználók egy linken keresztül igénybe vehetnek. A szolgáltatást olyan általános információforrásként kell kezelni, amely abban segít a felhasználónak, hogy általános képet kapjon a keresési eredmények tartalmáról, hogy annak alapján szükség szerint szakemberhez fordulhasson. Azt is meg kell jegyeznünk, hogy néhány nyelvkombináció esetében még nem megbízható a fordítás eredménye, ezért további fejlesztésre van szükség. iv.
40.
Tagállami glosszáriumok: Legivoc
Tekintettel az egyes tagállamok jogrendszereiben használt kifejezések összetettségére és arra, hogy a kifejezések az egyes nyelvekben nem mindig felelnek meg egymásnak pontosan, szükségesnek bizonyult egy olyan projekt elindítása, amelynek keretében tagállami jogi glosszáriumok készülnek.
41.
Egy, a tagállamok jogrendszereire vonatkozó glosszárium elkészítése még nehezebb feladat, mint egy európai szintűé. Ennek elsősorban az az oka, hogy a vonatkozó ismeretek több különböző helyen állnak rendelkezésre, így a munka alapja és előfeltétele a jogi szókincs összegyűjtése. Másrészről pedig egy többnyelvű környezetben figyelembe kell vennünk, hogy mivel minden tagállami rendszer különálló, egységes egész, egy hasonló kifejezés két tagállamban két különböző jelentést hordozhat, ugyanakkor különböző kifejezések hasonló vagy kapcsolódó jelentéssel bírhatnak. Ezért a kapcsolódásokat bemutató fastruktúrát kell összeállítani.
5510/15
DG D 2A
kn/TK/kb
10
HU
42.
A francia delegáció által kezdeményezett Legivoc elnevezésű kísérleti projekt eredményeként kialakult az első elképzelés egy tagállami glosszáriumokból összeállított glosszáriumra vonatkozóan. Ez hamarosan megkönnyíti majd az egyes nyelveken használt jogi kifejezések fogalmi összevetését. v.
43.
ELI (európai jogszabály-azonosító)
A Tanács 2012-ben következtetéseket fogadott el, amelyekben felkérte a tagállamokat, hogy önkéntes alapon vezessék be az európai jogszabály-azonosítót (ELI) (HL C 325., 2012.10.26., 3. o.).
44.
A Tanács fontosnak ítélte annak a célkitűzésnek a teljesítését, hogy az EU és a tagállamok jogrendszerével kapcsolatos információk hozzáférhetők legyenek, és az uniós polgárok, a jogi szakemberek és a tagállami hatóságok számára hasznos eszköz jöjjön létre.
45.
A jog megismerhetőségére vonatkozó igényt részben kielégítik a digitálisan elérhető jogi információk és az internet széles körű használata. A jogi információk cseréjét azonban meglehetősen korlátozzák azok az eltérések, amelyek az egyes tagállami jogrendszerek között, valamint a tagállamok által a jogszabályok webhelyen történő tárolására és közzétételére használt technikai rendszerek között mutatkoznak. Mindez akadályozza a tagállami és az európai intézmények információs rendszerei közötti átjárhatóságot annak ellenére, hogy a dokumentumok mind nagyobb számban állnak rendelkezésre elektronikus formátumban.
46.
Az ELI bevezetésének célja ezeknek a nehézségeknek a megszüntetése. Azáltal, ha a hivatalos közlönyökben egyedi azonosítókat, valamint strukturált metaadatokat és ontológiát alkalmaznának a nemzeti jogszabályok megjelölésére, eredményesebbé, felhasználóbarátabbá és gyorsabbá válna az információk keresése és cseréje, és hatékony keresési mechanizmus állna a jogalkotók, a bírák, a jogi szakemberek és a polgárok rendelkezésére.
5510/15
DG D 2A
kn/TK/kb
11
HU
47.
A jogszabályok azonosítása céljára olyan egyedi azonosítót lenne célszerű használni, amely mind az ember, mind a számítógépek számára felismerhető, olvasható és érthető, és megfelel a meglévő technikai szabványoknak. Ezenfelül az ELI egy ajánlott ontológia szerint rendeli a metaadat-elemeket a jogszabályok leírásához. Mindez biztosítaná a megbízható és naprakész jogszabályokhoz való költséghatékony nyilvános hozzáférést. A szemantikus web kialakulóban lévő architektúráját kihasználva, melynek segítségével a számítógépek és az emberek egyaránt közvetlenül feldolgozhatják az információkat, az ELI lehetővé tenné az adatok automatikus cseréjét, és ezáltal az információcsere gyorsaságának, hatékonyságának és kapacitásának növelését.
48.
Az ELI ezért nemcsak a már meglévő tagállami és európai jogrendszer összetettségét és sajátos jellegét veszi figyelembe, hanem a jogi szövegek módosításait is (pl. egységes szerkezetbe foglalt változatok, hatályon kívül helyezett jogi aktusok stb.). Az ELI-rendszer a tervek szerint a strukturált adatokat felhasználó jelenlegi rendszerekre fog rárakódni. Az ELI-t a tagállamok a saját ütemezésüknek megfelelően vezethetik be.
49.
Az európai jogszabály-azonosító (ELI) bevezetése önkéntes. A Kiadóhivatal és több tagállam már jelenleg is használja azt. vi.
50.
Jogalkotási együttműködési hálózat
A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által 2008. december 20-án elfogadott állásfoglalás létrehozta a tagállamok igazságügyminisztériumai közötti jogalkotási együttműködési hálózatot.
51.
2001-ben létrejött egy biztonságos elektronikus platform (www.legicoop.eu), amelyet az Európai Unió igazságügy-minisztériumai használnak. A platform a létrehozása óta több mint 4000 kérdést és választ kezelt, és online archiválja a legfontosabb információkat, ezzel egy egyedülállóan hatékony kommunikációs eszközön keresztül lekérdezéseket és összehasonlító jogi tanulmányokat tesz lehetővé. A hálózatot az egyes tagállamok kapcsolattartói veszik igénybe, akik rendkívül fontos információcserét folytatnak a hatályos jogszabályokról, a jogalkotási és igazságszolgáltatási rendszerekről, valamint a reformtervekről.
5510/15
DG D 2A
kn/TK/kb
12
HU
52.
b)
Ítélkezési gyakorlat
i.
ECLI (európai esetjogi azonosító)
A Tanács 2011-ben következtetéseket fogadott el, amelyekben felkérte a tagállamokat az európai esetjogi azonosító és minimális számú egységes esetjogi metaadat önkéntes alapon történő bevezetésére (HL C 127., 2011.4.29., 1. o.).
53.
A jog megismerhetőségének lehetőségét azért fontos biztosítani, hogy hozzáférhetők legyenek az EU és a tagállamok jogrendszerével kapcsolatos információk, és hasznos eszköz álljon a polgárok, a jogi szakemberek és a tagállami hatóságok rendelkezésére.
54.
Az uniós jog tartalmára és alkalmazására vonatkozó ismeretek nem szerezhetők meg kizárólag az uniós jogforrásokból; figyelembe kell venni a tagállami bíróságok ítélkezési gyakorlatát, többek között az előzetes döntéshozatal iránti kérelmeket, az előzetes döntéshozatalt követő határozatokat, valamint az uniós jogot közvetlenül végrehajtó határozatokat is. Ezen túlmenően a tagállami bíróságok és az Európai Unió Bírósága ítélkezési gyakorlatának határokon átnyúló jobb megismerhetősége segíti az összehasonlító jogi tanulmányok végzését és a különböző jogi kultúrákkal kapcsolatos ismeretek megszerzését is. A Tanács e-jogi munkacsoportja által készített tanulmány 1 azt állapította meg, hogy az
55.
ítélkezési gyakorlat megismerhetőségével kapcsolatos nehézségek oka – a többnyelvűségből fakadó problémák mellett – főként az egységes azonosítók és metaadatok hiánya. Tagállami szinten különböző azonosító rendszerek léteznek; ezek között vannak olyanok, amelyeket a bíróságok alakítanak ki, és vannak olyanok, amelyek szolgáltatóspecifikusak. A különböző tagállamok ítélkezési gyakorlatára vonatkozó lekérdezések célját szolgáló adatbázisok vagy saját azonosító rendszert alkalmaznak, vagy pedig egy vagy több tagállami számozási rendszert követnek. Ez rendkívüli módon megnehezíti az ítélkezési gyakorlatra irányuló kereséseket és hivatkozásokat a különböző tagállamok között, hiszen az egyik rendszer által kibocsátott azonosító gyakran nem kompatibilis a többi rendszerrel.
1
12907/1/09.
5510/15
DG D 2A
kn/TK/kb
13
HU
56.
Ezért mind az ítélkezési gyakorlatra vonatkozó adatbázisok továbbfejlesztése, mind pedig a jogi szakemberek és a polgárok igényeinek való megfelelés szempontjából szükségesnek bizonyult az ítélkezési gyakorlatra vonatkozó azonosítók, hivatkozások és metaadatok egységes rendszerének létrehozása.
57.
A bírósági határozatok azonosítása céljára olyan egységes azonosítót lenne célszerű használni, amely mind az ember, mind számítógépek számára felismerhető, olvasható és érthető, és megfelel a technikai szabványoknak. Ezzel egyidejűleg lehetővé kellene tenni egyrészről azt, hogy a tagállamok ítélkezési gyakorlatának azonosító rendszerei az egységes európai azonosítóval párhuzamosan működhessenek, másrészről azt is, hogy az azt választó országok egyedüli tagállami szabványként az európai azonosítót alkalmazhassák.
58.
Mivel a bíróságok szervezeti felépítése és a bíróságok által használt informatikai alkalmazások nemcsak a tagállamok között, hanem egy-egy tagállamon belül is különböznek, lehetővé kellene tenni, hogy minden bíróság használhassa az azonosító rendszert és a metaadat-rendszert.
59.
A Tanács felkérte a tagállamokat az európai esetjogi azonosító és minimális számú egységes esetjogi metaadat tagállami szinten, önkéntes alapon történő bevezetésére. Mostanra már több tagállam be is vezette nemzeti szinten az ECLI-rendszert. ii.
60.
JURE
A JURE adatbázis az uniós tagállamok – és adott esetben Izland, Norvégia és Svájc – bíróságai, valamint az Európai Unió Bírósága által a következő egyezmények és rendeletek alapján hozott határozatokat tartalmazza: – – – – – –
5510/15
a Brüsszeli Egyezmény (1968) a Luganói Egyezmény (1988) a Brüsszel I. rendelet (2000) a Brüsszel II. rendelet (2000) az új Brüsszel II. rendelet (2003) az új Luganói Egyezmény (2007)
DG D 2A
kn/TK/kb
14
HU
61.
Jelenleg a határozatok csak az eredeti nyelven állnak rendelkezésre.
62.
Emellett minden határozatról összefoglaló található francia, angol és német nyelven is (valamint az eredeti nyelven, amennyiben az érintett ország rendelkezésre bocsátotta azt).
63.
A JURE gyűjtemény az EUR-Lex oldalán érhető el a „Tagállami jogszabályok” szakaszon belül a „JURE” pontban. A gyűjtemény a korábbi JURE adatbázis tartalmát is magában foglalja. A tagállamok rendszeresen frissítik az adatbázist az új határozatokkal. iii.Az Európai Unió Legfelsőbb Bíróságai Elnökeinek Hálózata
64.
Az Európai Unió Legfelsőbb Bíróságai Elnökeinek Hálózata 2004-ben jött létre, és az EU legfelsőbb bíróságai közötti kommunikációhoz biztosít fórumot. A legfelsőbb bíróságok elnökei közötti kapcsolatteremtés a közös érdeklődésre számot tartó kérdésekről folytatandó vita ösztönzése mellett azzal az eredménnyel is járt, hogy 2007-ben létrejött egy, az ítélkezési gyakorlattal kapcsolatos közös portál, amely más keresőrendszerek lekérdezésére is alkalmas keresővel rendelkezik. iv.
Az Európai Unió Államtanácsainak és Legfelső Közigazgatási Bíróságainak Szövetsége
65.
Az Európai Unió Államtanácsainak és Legfelső Közigazgatási Bíróságainak Szövetsége (ACA-Europe) tagjai az Európai Unió Bírósága, valamint az Európai Unió minden tagállamának államtanácsa, illetve legfelső közigazgatási bírósága. Az Európai Unióhoz való csatlakozásról tárgyaló országok bíróságai és hasonló hatáskörrel rendelkező intézményei szintén meghívást kaphatnak megfigyelőként.
5510/15
DG D 2A
kn/TK/kb
15
HU
66.
A szövetség létrehozásának célja az volt, hogy – különösen az uniós jog összefüggésében – a tagok vélemény- és tapasztalatcserét folytathassanak az ítélkezési gyakorlatokról, a szervezeti kérdésekről és a feladataik ellátása során végzett tevékenységeikről – legyen szó akár igazságszolgáltatási, akár tanácsadási tevékenységekről. A szövetség e célból ösztönzi a tagok, a megfigyelők és az uniós bíróságok közötti kapcsolatteremtést és információcserét.
67.
A szövetség létrehozott egy adatbázist, amely főként a tagok által kibocsátott ítéleteket, véleményeket és tanulmányokat tartalmazza. Az adatbázis tulajdonképpen két adatbázisból áll: az első (Dec.Nat.) tagállami határozatokat, míg a második (JuriFast) előkészítő dokumentumokat (az Európai Unió Bíróságának feltett kérdéseket és az azokra adott válaszokat, valamint az adott válaszok alapján tagállami szinten hozott határozatokat), továbbá az uniós jogot értelmező tagállami határozatokat tartalmaz.
V.
NYÍLT HOZZÁFÉRÉSŰ ADATOK
68.
A nyílt hozzáférésű adatok európai uniós portáljának (http://open-data.europa.eu) célja az uniós intézmények, ügynökségek és más szervezetek nyílt hozzáférésű adatainak összegyűjtése és terjesztése. Egy másik kezdeményezés a nyílt hozzáférésű adatok összeurópai portáljának létrehozására irányul. Ez a portál az EU tagállamainak helyi, regionális és országos portáljairól származó nyílt hozzáférésű adatokat gyűjtené össze és terjesztené.
5510/15
DG D 2A
kn/TK/kb
16
HU
69.
Mindkét portál metaadatok katalógusa, és céljuk a szemantikai interoperabilitás lehetővé tétele metaadat-szinten az adatállományok közötti tényleges kapcsolat megteremtése céljából. a)
70.
Nyílt hozzáférésű adatok uniós szinten
A Bizottság a 2011/833/EU határozattal hozta létre a nyílt hozzáférésű adatok európai uniós portálját (http://open-data.europa.eu) a nyílt hozzáférésű adatok nyilvános hozzáférhetőségének elősegítése, további felhasználásuk ösztönzése és a gazdasági tevékenységek támogatása céljából. A portál egyablakos hozzáférést biztosít az Európai Unió intézményei, ügynökségei és más szervei által birtokolt adatokhoz.
71.
A portál létrehozása annak a tágabb stratégiának a része, amelynek célja, hogy európai szinten előmozdítsa a kormányok által vagy kormányok számára előállított információk széles körű, ingyenes hozzáférhetőségét. Az Európai Tanács 2013 októberében egyetértett azzal, hogy el kell mozdulni a nyílt hozzáférésű adatok irányába.
72.
A Bizottság szolgálatai a 2011/833/EU határozat szerinti kötelezettségeiken túl kötelesek feltölteni a számukra vagy általuk előállított adatokat a portálra, és a többi intézmény, ügynökség és szerv is felkérést kapott erre. A portál mindenki számára lehetővé teszi, hogy – akár kereskedelmi, akár más célból – egyre növekvő mennyiségű adatot keressen, töltsön le és használjon fel könnyen és egyszerűen, közös metaadatok katalógusa segítségével; ezzel növeli az uniós intézmények és ügynökségek adatainak láthatóságát és fellelhetőségét, és jelentős mértékben hozzájárul az intézmények és ügynökségek nyitottságához és átláthatóságához.
73.
2014 végén a portál számára adatot szolgáltató szervezetek száma elérte a 43-at (26 bizottsági szolgálat, a Régiók Bizottsága, az Európai Beruházási Bank és 15 uniós ügynökség), ezzel közel 6 650 adatállomány vált hozzáférhetővé.
5510/15
DG D 2A
kn/TK/kb
17
HU
b) 74.
Nyílt hozzáférésű adatok tagállami szinten
Az európai e-igazságügyre vonatkozó, a 2014–2018-as időszakra szóló többéves cselekvési terv (HL C 182., 2014.6.14., 2. o.) egy olyan informális csoport létrehozását irányozza elő, amely a Tanács e-igazságügyi munkacsoportjának nyújtja be a megállapításait. A csoport feladata az igazságügy területére vonatkozó nyílt hozzáférésű adatokkal kapcsolatos módszerek megvitatása és kidolgozása.
VI.
HARMADIK ORSZÁGOK JOGRENDSZEREINEK MEGISMERHETŐSÉGE
75.
Az EUR-Lexen, az N-Lexen és az európai igazságügyi portálon keresztül jelenleg hozzáférhető információk gyakorlatilag az Európai Unió és a tagállamok jogszabályaival és ítélkezési gyakorlatával kapcsolatos jogi információkra korlátozódnak. Kívánatos lehet ugyanakkor, hogy ennél szélesebb körű, harmadik országok jogszabályaira és ítélkezési gyakorlatára kiterjedő jogi információk is hozzáférhetővé váljanak.
76.
Ezért megfontolásra érdemesnek bizonyult az a kérdés, hogy hogyan javítható az Európai Unión kívüli országok jogának és ítélkezési gyakorlatának megismerhetősége. Ez az uniós szinten elfogadott jogi eszközök alkalmazása szempontjából is relevanciával bírhat. A szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról (Róma I.) szóló 593/2008/EK rendelet 2. cikke például előírja, hogy a rendelet hatálya alá tartozó szerződésekre alkalmazandó jog lehet valamelyik tagállam joga, de harmadik ország joga is. Ez azt jelenti, hogy bizonyos helyzetekben a tagállami bíróságnak egy, az üggyel kapcsolatban álló harmadik ország jogát kell alkalmaznia. Ezenkívül a polgárok mindennapi élete, illetve a vállalkozások vagy a jogi szakemberek szakmai tevékenysége során is adódhatnak olyan helyzetek, amelyek szükségessé teszik a harmadik országok jogának megismerhetőségét és bizonyítják annak fontosságát.
5510/15
DG D 2A
kn/TK/kb
18
HU
77.
Egyes tagállamok jogszabályai lehetővé teszik, hogy bíróságaik vagy egyéb hatóságaik információkat szerezzenek be harmadik országok jogára vonatkozóan. A vonatkozó szabályok meghatározzák, hogy mely hatóság jogosult ezen információk beszerzésére, illetve lehetővé teszik szakértők véleményének kikérését is. Majdnem mindegyik tagállam részes fele a külföldi jogról való tájékoztatásról szóló európai egyezménynek is.
78.
Célszerű folytatni annak a feltérképezését, hogy hogyan segíthető elő, illetve hogyan tehető szélesebb körűvé a harmadik államok jogának megismerhetősége. Milyen eredményekre vezettek az ezzel kapcsolatos megbeszélések? i.
79.
A luganói egyezmények részes államai
A luganói egyezményeket aláíró államok (Svájc, Norvégia és Izland) különleges kapcsolatot tartanak fenn az Európai Unióval. Az EU, valamint Svájc, Norvégia és Izland képviselői rendszeres megbeszéléseket folytatnak mindenekelőtt az egyezmények alkalmazását érintő ítélkezési gyakorlatra vonatkozó adatbázisokkal kapcsolatban. Az e konkrét területen folytatott együttműködés alapján a luganói egyezmények részes államai különleges érdeklődést tanúsítanak a Tanács által a szemantikus webbel kapcsolatban végzett munka iránt, és közvetlenül részt vesznek az ELI-ről és az ECLI-ről folytatott megbeszélésekben. Fokozatosan törekedni kell a szemantikus web alapú megoldásokra annak érdekében, hogy az érintett országoknak a jogszabályokkal és az ítélkezési gyakorlattal kapcsolatos oldalai ELI- és ECLI-hivatkozásokat is tartalmazzanak, és így támogassák az uniós és tagállami oldalakon keresztül történő, egyszerű és automatikus hozzáférést. ii.
80.
A Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia
A Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia munkájában nagyszámú állam vesz részt. A Konferencia általános ügyekkel és politikával foglalkozó tanácsa felkérte az Állandó Hivatalt, hogy továbbra is kövesse figyelemmel a harmadik országok jogának megismerésével kapcsolatos fejleményeket.
5510/15
DG D 2A
kn/TK/kb
19
HU
81.
Mivel az Európai Unió kezdeményezésére kidolgozott, szemantikus web alapú eszközöket a rugalmasságuk bármilyen nemzeti rendszerben való alkalmazásra alkalmassá teszi, kapcsolatfelvételekre került sor ezeknek a megoldásoknak az átadása érdekében. Az Európai Unió 2014 áprilisában a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia általános ügyekkel és politikával foglalkozó tanácsában bemutatta ezeket a megoldásokat. Az e területet érintő jövőbeli folyamatokat továbbra is szorosan nyomon fogjuk követni. iii.
82.
Tagállami kezdeményezések
Az EU két tagállam közvetítésével kapcsolatban áll a dél- és közép-amerikai államokat tömörítő iberoamerikai igazságügyi csúcstalálkozóval is. Az említett államok is támogatni kívánják a jog online megismerhetőségét, ezért velük is kapcsolatfelvételre került sor az Európai Unió által kidolgozott,szemantikus web alapú megoldások átadása érdekében.
83.
Egy tagállam révén a munkacsoport tájékoztatást kapott a Marokkóval fennálló ikerintézményi kapcsolatok eredményeiről is, amelyek között egy, az ELI-ről szóló előadás is szerepelt.
VII.
ÖSSZEGZÉS
84.
Az Európai Unió tisztában van a jog megismerhetőségének fontosságával, ezért olyan eszközöket és fórumokat alakított ki, amelyek támogatják és bővítik a jog megismerhetőségének lehetőségeit a polgárok – többek között a jogi szakemberek –, a vállalkozások és az intézmények számára, tagállami és uniós szinten egyaránt. Ez a munka már eddig is eredményeket hozott, ezért a jövőben is folytatni kell.
85.
Ez a jelentés a nyilvánosság körében való terjesztés céljával készült.
86.
A Tanács e-jogi munkacsoportja továbbra is figyelemmel fogja kísérni az e területen folytatott munkát, és javasolja, hogy rendszeresen, legalább ötévenként készüljön jelentés az elért eredményekről.
5510/15
DG D 2A
kn/TK/kb
20
HU
