Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. június 8. (OR. en) 10044/17
Intézményközi referenciaszámok: 2016/0370 (CNS) 2016/0372 (NLE) 2016/0371 (CNS)
FISC 131 ECOFIN 505 UD 146
FELJEGYZÉS AZ „I/A” NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: Címzett:
az elnökség az Állandó Képviselők Bizottsága/a Tanács
Biz. dok. sz.:
14820/16 FISC 207 ECOFIN 1111 IA 126 14821/16 FISC 208 ECOFIN 1112 IA 127 14822/16 FISC 209 ECOFIN 1113 IA 128
Tárgy:
−
Javaslat – A Tanács irányelve a 2006/112/EK irányelvnek és a 2009/132/EK irányelvnek a szolgáltatásnyújtásra és a termékek távértékesítésére vonatkozó bizonyos hozzáadottértékadó− kötelezettségek tekintetében történő módosításáról
−
Javaslat – A Tanács végrehajtási rendelete a közös hozzáadottértékadó−rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv végrehajtási intézkedéseinek megállapításáról szóló 282/2011/EU végrehajtási rendelet módosításáról
−
Javaslat – A Tanács rendelete a hozzáadottérték−adó területén történő közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről szóló 904/2010/EU rendelet módosításáról = Jelentés az elért eredményekről
I.
HÁTTÉR
1.
A Bizottság 2016. december 1-jén elfogadta az elektronikus kereskedelem héaszabályozásáról szóló csomagot, amely a következőkből áll: a 2006/112/EK tanácsi irányelvnek és a 2009/132/EK tanácsi irányelvnek a szolgáltatásnyújtásra és a termékek távértékesítésére vonatkozó bizonyos hozzáadottértékadó-kötelezettségek tekintetében történő módosítása (14820/16), a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv végrehajtási intézkedéseinek megállapításáról szóló 282/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelet módosítása (14821/16), valamint a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről szóló 904/2010/EU tanácsi rendelet módosítása (14822/16).
10044/17
hs/GU/kb DG G 2B
1
HU
2.
A csomag általános célkitűzése a belső piac zavartalan működésének, az uniós vállalkozások versenyképességének és a digitális gazdaság tényleges adóztatásának a biztosítása. A csomag összhangban van a héa tekintetében a rendeltetési hely elvének jövőbeli alkalmazásával, amint az a héára vonatkozó közelmúltbeli, a Tanács által támogatott cselekvési tervben 1 szerepel. A csomag emellett a digitális egységes piaci stratégia 2, az egységes piaci stratégia 3 és az e-kormányzati cselekvési terv 4 egyik alapvető kezdeményezése is.
3.
A javaslat fő rendelkezései a következők: a)
a Közösség egészére kiterjedő közös egyszerűsítési intézkedések, többek között az elektronikus kiskereskedelmet folytató induló innovatív vállalkozások segítése érdekében a termékek és az elektronikus szolgáltatások Közösségen belüli távértékesítésére vonatkozó héa-értékhatár (10 000 EUR) bevezetése, valamint a fogyasztók azonosítása tekintetében egyszerűsített szabályok bevezetése;
b)
a meglévő szűkített egyablakos ügyintézés kiterjesztése tárgyi eszközök és elektronikus szolgáltatásoktól eltérő szolgáltatások Közösségen belüli távértékesítésére, valamint harmadik országokból származó, a 150 eurót meg nem haladó tényleges értékű termékek távértékesítésére;
c)
a Közösségen belüli távértékesítésre vonatkozó, az egységes piacon belül torzulást okozó, meglévő értékhatárok megszüntetése;
d)
az uniós értékesítők számára annak lehetővé tétele, hogy a székhely szerinti ország szabályait alkalmazzák például a számlázás és a nyilvántartások vezetése területén;
e)
a kisebb csomagok harmadik országbeli értékesítőktől történő behozatalára vonatkozó, az uniós értékesítőket hátrányos helyzetbe hozó, meglévő héamentesség megszüntetése;
1 2 3 4
http://www.consilium.europa.eu/en/press/press-releases/2016/05/25-conclusions-vat-actionplan/ 8672/15. 13370/15. 8097/16.
10044/17
hs/GU/kb DG G 2B
2
HU
f)
a végső fogyasztóknak szánt termékek importőrei számára a behozatali héa általános bevallására és befizetésére vonatkozó egyszerűsített rendelkezések bevezetése, amennyiben a héát nem a szűkített egyablakos ügyintézés keretében fizették be; és
g)
a magas megfelelési arány biztosítása érdekében fokozottabb koordináció a tagállamok között a héa hatálya alá tartozó, határokon átnyúló vállalkozások ellenőrzése során.
II.
A JELENLEGI HELYZET
4.
A máltai elnökség alatt az adóügyi munkacsoport 2017. január 11-én, február 8-án, február 22-én, március 8-án, március 24-én, április 4-én és május 19-én, a magas szintű adóügyi munkacsoport pedig június 6-án vizsgálta szakértői szinten a héairányelv és a tanácsi végrehajtási rendelet módosításait.
5.
Az adóügyi munkacsoport két ülésére meghívta a vámunió-munkacsoport szakértőit is, hogy részt vegyenek az importszabályozásról folytatott vitában és a Bizottságnak szóló kérdések kidolgozásában. Az esetleges lezáratlan operatív kérdések rendezéséhez még szükség lesz a vámszakértőkkel való koordinációra.
6.
Az elnökség a delegációk észrevételei alapján többféle megközelítésben is elkészítette a két javaslatra vonatkozó lehetséges kompromisszumos szöveget. A jelenlegi helyzetet a hatodik elnökségi kompromisszumos szöveg (10043/17 FISC 130 ECOFIN 504 UD 145) tükrözi.
7.
A Bizottság javaslatát elvben a legtöbb delegáció támogatta, így az elnökség annak általános felfogását nem változtatta meg a kompromisszumos szövegben. Egy delegációnak azonban még politikai fenntartása van a szűkített egyablakos ügyintézés kiterjesztésével, a székhely szerinti ország szabályainak alkalmazásával és a 150 eurót meg nem haladó tényleges értékű termékek importszabályozásának bevezetésével kapcsolatban.
8.
Egyes delegációk azt javasolták, hogy bontsák a csomagot több részre annak érdekében, hogy mielőbb el lehessen fogadni annak egyes intézkedéseit, a legtöbb delegáció azonban ellenezte ezt, és ragaszkodott hozzá, hogy a csomag egészére vonatkozóan folytassák a munkát.
10044/17
hs/GU/kb DG G 2B
3
HU
9.
Bár a javaslatok tartalmára vonatkozóan továbbra is vannak még fenntartások, a tárgyalások során a javaslatok nagyobb részéről általában véve sikerült megállapodni, de az elnökség úgy véli, hogy az alábbi öt kérdés még további szakértői szintű megbeszéléseket igényel: a)
10 000 eurós értékhatár bevezetése a távközlési, műsor- vagy elektronikus úton nyújtott
szolgáltatásokra A Bizottság azt javasolja, hogy 2018-tól vezessenek be egy 10 000 eurós éves értékhatárt a távközlési, műsor- vagy elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokra. Ezen értékhatár alatt a teljesítési hely továbbra is a szolgáltató tagállama lenne. Ez összhangban lenne a meghatározott értékhatár alatti távértékesítésre vonatkozó teljesítésihely-szabályokkal. 2021-től pedig a távértékesítésre meghatározott értékhatárt igazítanák a fent felsorolt szolgáltatásokra vonatkozó értékhatárhoz, azaz 10 000 euróra csökkentenék. Ez az intézkedés egyszerűsítené a kkv-k kötelezettségeit, mivel a székhely szerinti tagállam szabályait alkalmazhatnák, amennyiben éves árbevételük a meghatározott értékhatár alatt van. Ezáltal tehát megszűnne az olyan kis szolgáltatókra nehezedő teher, amelyeknek ma az első szolgáltatásnyújtástól kezdve regisztráltatniuk kell magukat a szűkített egyablakos ügyintézés keretében. Két delegáció elvben még mindig nem ért egyet a távközlési, műsor- vagy elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokra újonnan bevezetendő értékhatárral, mivel úgy vélik, hogy az egyszerűsítés nem értékhatárok megállapításával valósítható meg a legmegfelelőbben. Egy további delegációnak pedig politikai fenntartása van azzal kapcsolatban, hogy a távértékesítésre vonatkozó értékhatár 10 000 euróra csökkenjen. Az elnökség véleménye szerint a javaslat céljának eléréséhez alapvetően fontos, hogy megállapodás szülessen erről az értékhatárról, mert ez lényeges eleme a vállalkozásokat szolgáló egyszerűsítésnek, és az internetes kereskedelemre is ösztönzőleg hatna.
10044/17
hs/GU/kb DG G 2B
4
HU
b)
A székhely szerinti ország szabályainak alkalmazása a számlázásra és a nyilvántartások
vezetésére A Bizottság azt javasolja, hogy az uniós értékesítők a székhely szerinti ország szabályait alkalmazhassák például a számlázásra és a nyilvántartások vezetésére. Ez az egyszerűsítés megszüntetné a szolgáltatók azon terhét, hogy akár 28 fogyasztás helye szerinti tagállam szabályait kelljen alkalmazniuk. Nem született megállapodás a nyilvántartások vezetéséről szóló javaslattal kapcsolatban, ezért az elnökség a jelenlegi tízéves harmonizációs időszak megtartását javasolta. Néhány delegáció azonban nem volt elégedett ezzel a megoldással, mivel elveszi a vállalkozásokat szolgáló egyszerűsítés egyik lényeges elemét. A székhely szerinti ország szabályainak a számlázásra való alkalmazásával kapcsolatban az egyik delegáció politikai fenntartással élt, egy másik pedig inkább a minimális harmonizációt biztosító szabályok lehetőségét vetette fel. c)
A szűkített egyablakos ügyintézés kiterjesztése A Bizottság azt javasolja, hogy a szűkített egyablakos ügyintézést 2021-től terjesszék ki a tárgyi eszközök és az elektronikus szolgáltatásoktól eltérő szolgáltatások nem adóalanyok részére történő távértékesítésére, valamint harmadik országokból importált, a 150 eurót meg nem haladó tényleges értékű termékek nem adóalanyok részére történő távértékesítésére. Egy delegációnak még politikai fenntartása van a szűkített egyablakos ügyintézés kiterjesztésével kapcsolatban.
d)
A kisértékű behozatal szabályozása A Bizottság azt javasolja, hogy szüntessék meg a 22 eurót meg nem haladó értékű kisebb küldemények héamentességét. Emellett annak érdekében, hogy kezelhető legyen a megnövekedett számú kisebb küldeményhez kapcsolódó héafizetés, a javaslat egy különös szabályozást is tartalmaz a harmadik országokból vagy harmadik területekről importált, 150 eurónál nem nagyobb értékű termékek távértékesítésére vonatkozóan. Ez a többi szűkített egyablakos ügyintézési rendszerrel megegyező elveken alapulna.
10044/17
hs/GU/kb DG G 2B
5
HU
Az egyik delegáció politikai fenntartással él az importra vonatkozó mentesség megszüntetésével kapcsolatban, három delegáció pedig politikai / vizsgálati fenntartást jelentett be a 150 eurónál nem nagyobb értékű, importált termékekre vonatkozó különös szabályozás (különös szűkített egyablakos ügyintézési rendszer) alkalmazása miatt. Amint már említettük, a javaslatnak ez a része még további szakértői vizsgálatot igényel a vámszakértők bevonásával, ugyanis a delegációknak még számos megválaszolatlan kérdése van. e)
A hatály kiterjesztése az internetes platformokra és a webshop-logisztikai központokra A Bizottság ezt az esetleges kiterjesztést nem javasolta, de széles körű az egyetértés egyrészt azzal kapcsolatban, hogy foglalkozni kell a kérdéssel, másrészt azzal az elvvel kapcsolatban, hogy az elektronikus interfészt (pl. piactereket, platformokat, portálokat és hasonlókat) alkalmazókat és a (különösen harmadik országbeli szolgáltatók számára a távértékesítéshez raktározást és szállítást biztosító) webshop-logisztikai központokat kell kijelölni a héa beszedésére. Ez egyszerűsítené a héa beszedését, ugyanis a platformok és webshop-logisztikai központok száma jóval kisebb és könnyebben kezelhető, mint a harmadik fél szolgáltatók száma. Emellett megkönnyítené a héabeszedés szabályainak betartatását is. További szakértői szintű megbeszélésre van még azonban szükség annak eldöntéséhez, hogy mindezt milyen módon és milyen mértékben lehetne megvalósítani. Az EU-n kívül székhellyel rendelkező szolgáltatókkal, ezen belül különösen a webshoplogisztikai központokat igénybe vevő szolgáltatókkal kapcsolatban az elnökség sajnálattal állapítja meg, hogy a végrehajtás e területen hiányos, többek között azért, mert nehéz rákényszeríteni a szolgáltatókat arra, hogy héa-nyilvántartásba vetessék magukat az EU-ban. A fent leírt intézkedésekkel azonban orvosolni lehetne a helyzetet.
III. KÖVETKEZŐ LÉPÉSEK 10.
A fentiek alapján felkérjük az Állandó Képviselők Bizottságát, hogy javasolja a Tanácsnak (ECOFIN), hogy a következő, 2017. június 16-i ülésén az elért eredményekről szóló ezen jelentés alapján nyugtázza az ismertetett helyzetet.
10044/17
hs/GU/kb DG G 2B
6
HU
