Kazincbarcikai Kodály Zoltán Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Program 2016 Helyi tanterv Képző- és iparművészeti ág

Kazincbarcikai Kodály Zoltán Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Program 2016 Helyi tanterv – Képző- és iparművészeti ág

KAZINCBARCIKAI KODÁLY ZOLTÁN ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAM 3. FEJEZET HELYI TANTERV

KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI ÁG

2016.


KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI ÁG Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység – nyitottság, igényesség, ízlés, erkölcsi fogékonyság – alakítása mellett a látás kiművelésére és tudatosítására, bővítve a képi műveltséget a képi emlékezetet és képzeletet. A tervező, konstruáló, anyagformáló, eszközhasználó, tárgykészítő és környezetalakító tevékenységek gyakorlata nemcsak a kézügyességet, technikai érzékenységet fejleszti, hanem kialakítja a képességet a gondolatok, érzések, elképzelések, tapasztalatok vizuális eszközökkel való megjelenítésének gyakorlatára. A képző- és iparművészeti nevelés alkalmat ad a képző- és iparművészeti tevékenységek iránt érdeklődő és vonzódó tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző művészeti szakterületeken való jártasságok megszervezését és gyakorlását. A képzés széles körben segíti a vizuális kultúra iránt fogékony tanulók fejlődését. Figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, vizuális tapasztalataira építve gyarapítja ismereteiket, fejleszti képességeiket és alakítja készségeiket. Az alapfokú és továbbképző évfolyamokon a tanulók képességeiktől és szorgalmuktól függően fejleszthetik vizuális műveltségüket és a különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot. A képző- és iparművészeti oktatás célja a vizuális kultúra ágainak, a műfaj sajátosságoknak, a művészi kommunikáció megjelenítési módjainak megismertetése a tanulókkal, valamint a múlt értékeinek megszerettetése és továbbéltetése, hagyománytisztelet megteremtése és a tanulók életkorának megfelelő vizuális műveltség kialakítása.

Az alapfokú művészetoktatás 12 évfolyamán résztvevő tanulók számára a program a következő cél- és feladatrendszert határozza meg:    

     

A látás és látványértelmező képesség fejlesztése, A látványértelmezésben szerepet játszó tényezők tudatosítása, A megjelenítő és kompozíciós képesség fejlesztése, A vizuális gondolkodás képességeinek fejlesztése:  Az elemzés,  Az elvont gondolkodás,  A képi gondolkodás  A képzettársítás és a szintetizálás (sűrítés), Jártasság a térábrázolásban és a geometria alapelemeiben, Jártasság kialakítása az anatómiai ismeretekben, A plasztikai és síkművészeti technikák készségszintű elsajátítása, Az egyes festői és szobrászi technikák, valamint a médiaművészet (intermédia) megismerése, alkalmazása, A művészettörténet nagy korszakainak ismerete, A vizuális kifejező készség fejlesztése.

2


I. ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK Irányítsa a tanuló figyelmét:  az emberi és a természeti környezet esztétikumára, szépségére. Ismertesse meg a tanulóval:  az egyetemes emberi kultúra, az európai műveltség, a nemzeti hagyományok értékeit, az értékmegőrzés formáit.  a kommunikáció művészi formáit, a képző- és iparművészet műfaji sajátosságait. Ösztönözze a tanulót:  az önkifejezés eszköztárának gazdagítására és készítse fel a tanult művészi kifejező eszközök alkalmazására. Készítse fel a tanulót:  a látvány megfigyelésére, értelmezésére, analízisére,  a vizuális információk, közlemények megértésére,  a képi gondolkodásra, a vizuális absztrakcióra,  a tapasztalat, képzelet, emlékezet utáni ábrázolására,  a legfontosabb kifejezési eszközök, kompozíciós eljárások ismertetésére,  a kifejezési eljárások használatára,  az élmények, gondolatok érzelmek vizuális kifejezésére,  a képi nyelv kifejezési szándék szerinti megválasztására,  a média által közvetített üzenetek befogadására, értelmezésére,  a vizuális önkifejezésre, alkotásra,  tanulmányok, szabadkézi vázlatok, makettek, modellek készítésére,  tervezésre, konstruálásra,  a kifejezési technikák, a tárgykultúra anyagainak ismeretére,  eszközhasználatra, anyagalakításra,  tárgykészítésre, környezetformálásra,  a kézműves tevékenységek gyakorlására,  a jelentés, az esztétikum felismerésére, értelmezésére,  a rendeltetés – a szerkezet, a tartalom és a forma összefüggéseinek felfedezésére,  a mindennapok, a természet szépségének, a művészetek, a műalkotások befogadására,  a vizuális művészetek, a környezet- és tárgykultúra megismertetésére,  a műelemzési eljárások alkalmazására,  a baleset- és munkavédelmi előírások betartására. Tegye lehetővé a tanuló számára:  a néphagyomány, a népi kultúra élményszerű megismerését Alakítsa ki a tanulóban:  az esztétikum iránti igényt,  az esztétikai élményképességet,  az alkotó magatartást és az ehhez tartozó pozitív beállítódásokat, szokásokat.

3


Fejlessze a tanuló:  a teremtő képzelet és az improvizáció készséget II. A KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI KÉPZÉS TANSZAKAI, A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA, ÓRATERVE KÉPZŐMŰVÉSZET  grafika  festészet MÉDIA  fotó IPARMŰVÉSZET  fatárgykészítő  kerámia  kézműves  textilműves  tűzzománckészítő

A képzés ideje: Évfolyamok száma:

12 év 12 év ÉVFOLYAMOK

TANTÁRGYAK Főtárgy - vizuális alapismeretek

Előképző 1. 2. 1. 4

2.

Alapfok 3. 4. 5.

6.

Továbbképző 7. 8. 9. 10.

4

- műhelyelőkészítő

2

2

- műhelygyakorlat

2

2

2

2

2

2

2

2

Kötelező tárgy - rajz-festés-mintázás

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Szabadon választható (művészettörténet vagy népművészet)

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Szabad sáv

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Összesen

4

4

4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6

4


A főtárgy (műhelyelőkészítő, műhelygyakorlat) és a kötelező tárgy (rajz-festés-mintázás) óraszáma átcsoportosítható 1-3, vagy 3-2 arányban. Az előképzőt a tanulónak nem kötelező elvégezni. A műhelyelőkészítő és a műhelygyakorlat már a választott tanszakon történik. A képzés tantárgyai Főtárgy:  vizuális alapismeretek (az előképzősök komplex művészeti tantárgya)  műhelyelőkészítő  műhelygyakorlat 1. képzőművészet tanszakon  grafika  festészet 2. média tanszakon  fotó 3. iparművészet tanszakon  fatárgykészítő  kerámia  kézművesség  textilműves  tűzzománckészítő Kötelező tárgy:  rajz-festés-mintázás Szabadon választható tantárgyak:  művészettörténet  népművészet Szabad sáv:  a szabadon választható tantárgyak vagy a műhelygyakorlatok bármelyike

III. OKTATÁSI KÖVETELMÉNYEK Követelméynek az alapfok elvégzése után A tanuló ismerje:  A rajz-festés-mintázás alapelemeit,  A vizuális gondolkodás formáit és nyelvezetét,  A tervezéstől az alkotásig tartó kreatív folyamat részeit,  A plasztikai, rajzi, festészeti technikák alkalmazásának módjait,  A sík és tér törvényszerűségeit a képzőművészet világában.

5


Legyen képes:  A látványt értelmezni,  A kompozíciós ismereteket alkalmazni,  A síkban és térben alkotásokat létrehozni,  A művészettörténet nagy korszakait ismertetni. Követelmények a továbbképző elvégzése után A tanuló ismerje:  A vizuális nyelv kifejezőeszközeit,  Azok jel-, és jelentésrendszerét,  A sík és térábrázolás szabályrendszerét,  Az ábrázoló geometria alapelemeit,  A rajzi, festészeti és plasztikai ábrázolás leggyakrabban használt eljárásait,  A médiaművészet (film, videó, animáció) kifejezőeszközeit és azok jelrendszerének alapjait,  A képi konvenciók, a kompozíció jelentéshordozó elemeit,  Az anatómia alapvető törvényszerűségeit és azok ábrázolási konvencióit,  A művészettörténet nagy korszakait. Legyen képes:  A tanár által, vagy önállóan kijelölt témák (korrektúra segítségével történő) feldolgozására,  A művészeti alkotómunka különböző elemeinek egyidejű alkalmazására,  Sík-, és térbeli műveletek létrehozására,  Konkrét és elvont képi megjelenítések elemző értelmezésére, sokrétű feldolgozására (tanári segítséggel),  A nagy művészettörténeti korok eredményeit saját alkotómunkája során felhasználni,

Minden tanszakon és minden évfolyamon kiemelt szerepet kap a baleset-, munka- és környezetvédelmi ismeretek alkalmazása.

IV. ÉRTÉKELÉS A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli. A félévi és év végi osztályzatokat az érdemjegyek alapján szükséges meghatározni. A tanév során a bemutatókon, pályázatokon, kiállításokon való szereplés is értékelhető. Az elméleti tárgyak számonkérési módja szóbeli és írásbeli forma. A tanulók munkáját félévkor ellenőrzőben, az év végén bizonyítványban osztályzattal kell minősíteni. Az értékelésre vonatkozó javaslatok az egyes tantárgyak, illetve tanszakok anyagában találhatók.

6


A vizsga anyagát a szaktanár állítja össze. A minősítésre a szaktanár tesz javaslatot, amelyről bizottság szótöbbséggel dönt.

A TANSZAKOK TARTALMI SZABÁLYOZÁSA VIZUÁLIS ALAPISMERETEK BEVEZETÉS Az életkori sajátosságoknak megfelelően, vizuális tapasztalatok megszerzésével történik a képző- és iparművészet minden tanszakán az alapozás: az ismeretek gyarapítása, a képességek fejlesztése, a készségek alakítása. A vizuális alapismeretek tantárgy minden tanszak előképző 1-2. évfolyamán azonos. I. OKTATÁSI KÖVETELMÉNYEK A vizuális alapismeretek tanításának célja az előkészítő szakasz munkafeltételeinek kialakítása, a tanulók kreatív képességeit fejlesztő program beindítása, az általános vizuális alapismeretek elsajátítása és az ezekkel való célszerű tevékenységsorok munkafolyamatainak kialakítása a tanulókban. Annak az igénynek a kifejlesztése, mely az örömteli munkát és a környezetükben fellelhető esztétikai minőségeteket egyaránt felfedezi. Fontos feladata a programnak, hogy célként tűzze ki a gyerekek és tanárok közös tevékenységének, a tanári korrektúra elfogadásának igényét, az alkotó jellegű tevékenységek folyamatainak széles körű megismerését, vagyis az alkotásra nevelés folyamatának megalapozását. A tantárgy tanításának feladatai:  a kreatív munkára és a kreatív gondolkodásra nevelés,  az általános vizuális alapismeretek, és az ezekkel való munkálkodás elsajátíttatása,  a színek, formák, felületek és tömegek alapvető törvényszerűségeinek megismertetése és játékos módon való feldolgozása,  az alapvető formaelemzés gyakoroltatása,  a rajzi eszközökkel, képzőművészeti anyagokkal való ismeretek mélyítése,  az arányok, a kompozíció, a tér és sík alapvető fogalmi ismerete és az ezekkel való alkotó-játékos munka kialakítása,  az egyéni és csoportos alkotómunka alapelemeinek jártasságszintű elsajátítása,  az örömteli alkotómunkára való felkészítés.

II. A KÉPZÉS ÓRASZÁMA

7


A képzés ideje: Évfolyamok száma: Óraszáma:

2 év előképző 1-2. év heti 4 óra

Az előképzőt a tanulónak nem kötelező elvégeznie.

III. TANANYAG Előképző 1. évfolyam (heti 4x45 perc) Ismerkedés a tanulókkal:  élményrajzok alapján készségszintjéről.

tájékozódás

a

tanulók

előzetes

ismereteiről,

Élménykifejezés:  érzelmek kifejezése Ismerkedés a képi kifejezés alapelemeivel:  műalkotások bemutatása Ismerkedés a kiemeléssel, a lényegmegragadással:  karakter, hasonlóság, azonosság, különbözőségek, jellemvonások A tér felfedezése:  téri szituációs feladatok, irányfelismerés A tér ábrázolása:  szituációk és arányok ábrázolása saját élmény alapján

Bábkészítés – bábjátszás A színek világának felfedezése Kiállítás, múzeumlátogatás

Az 1. évfolyamban ajánlott technikák, eszközök:  zsírkréta, színes ceruza, filctoll, grafit, tus, tempera, fapác, plasztika (agyag) stb.  papírtépés, monotípia, akvarell, mozaik

8

rajzi


Minimumkövetelmények:  a vizuális alapelemek összefüggéseinek felismerése,  az alapelemek alkalmazása,  rendelkezzen alapvető jártassággal a színkeverésben,  jártasság szintjén ismerje a csoportos munka alapelemeit.

Előképző 2. évfolyam (heti 4x45 perc) Az előző évi ismeret felmérése:  mérések, arányok megértése, felismerése,  a tér érzékeltetése (takarások),  szubjektív színhasználat. Meseillusztráció készítés:  leporelló- kollektív munkával A szerkezet felfedezése:  szerkezettel kapcsolatos feladatok (rész-egész, folyamat, kezdet, vég, sorrend) gyakorlati alkalmazása tematikus munkán (pl. szüret) Portré és alakrajz:  önarckép készítése, szüleim portréja, többalakos kompozíció alkotása A sík és tér:  sík és tér fogalmának gyakorlati megismerése,  maszk rajz, maszk készítése, Témakör: farsangi népszokások (busójárás),  a külső tér megfigyelése séta során (vázlatok készítése épületekről),  játékos épülettervezés (papírplasztika, makett készítése). A színek kifejező ereje Kiállítás, múzeumlátogatás Az 2. évfolyamon ajánlott technikák, eszközök:  filctoll, grafit, zsírkréta, pasztellkréta, tempera, (agyag), papírdúc stb.  papírvágás, papírragasztás, kollázs Minimumkövetelmények:  a vizuális alapelemek (pont, vonal, sík, folt, felület irány, tér kontraszt) felismerésére és alkalmazására,  a megfigyelések, élmények egyszerű formában való megörökítésére (tárgyak, rajzok, festmények),  a színek hangulatkeltő erejének alkalmazására.

9


Ismerje és legyen képes alkalmazni:  a kiemelést,  az anyag, forma, funkció összefüggéseit,  az időbeli képi kifejezések néhány lehetőségét,  önállóan (tanári korrektúra mellett) a megismert technikákat. Legyen képes a megismert műalkotásokról és a környezetükben lévő tárgyakról (tanári segítséggel) véleményt mondani.

RAJZ-FESTÉS-MINTÁZÁS BEVEZETÉS A tantárgy segítségével a tanulók képességeiktől és szorgalmuktól függően vizuális műveltségüket továbbfejlesztik és a szakirányú területen a megszerzett ismereteket alkalmazzák. A rajz-festés-mintázás minden tanszak alapfok 1-6. és továbbképző 7-10. évfolyamán azonos.

I. OKTATÁSI KÖVETELMÉNYEK Követelmények az alapfok 1-2. évfolyam elvégzése után A tantárgy célja megismertetni a tanulókkal:  a vizuális nyelvrendszer alapjait,  az ábrázolás alapvető törvényszerűségeit,  az ábrázolási konvenciókat,  a művészettörténet néhány fontos (kezdeti) korszakát és e korszakokban alkalmazott alkotó módszereket. A tantárgy tanításának feladatai: Ismertesse meg:  az egyes témák, témacsoportok anyagokkal történő változatos feldolgozását,  a képzőművészet nyelvi, kifejezési módjainak néhány törvényszerűségét. Segítsen ismereteket szerezni:  az absztrakció fogalmáról, a vizuális kommunikáció (képi jel-jelentés) összefüggéseiről és alkalmazásáról Alakítsa ki a tanulókban:  a tárgykultúra és a művészeti alkotások értékeit felismerő képességét,  az igényt az önálló alkotómunkára.

10


Követelmények az alapfok 3-6. évfolyam elvégzése után A tantárgy célja megismertetni a tanulókkal: Megismertetni a különféle képzőművészeti technikák gyakorlásához szükséges eszközök és anyagok használatát. Alakítsa ki a tanulókban:  a rajzi, képi, plasztikai nyelv segítségével gondolataik önálló, alkotó módon történő kifejezését,  a csoportos és egyéni kreatív tevékenységek számos formáját,  a kritikai véleményformálás igényét és képességét, mely a saját és mások alkotásainak megítélésében segítségükre válhat,  a művészet iránti érdeklődést. Feladatai:  a látvány értelmezésének fejlesztése,  az ebben szerepet játszó tényezők (formai és tartalmi elemek) megismerése,  az elvont gondolkodás (absztrakció) szerepének felismerése és alkalmazása munkáikban,  a sűrítés, és felbontás, mint alkotói (komponálási) eszköz ismerete és alkalmazása,  a képi kifejezés összefüggéseinek felismerése és alapszintű alkalmazása,  a művészettörténeti ismeretek tudatos beépítése az alkotó tevékenységbe.

Követelmények a továbbképző elvégzése után A tantárgy célja: A korábbi években – illetve a műhelymunka során – elsajátított technikai és formai eszközök széles körű alkalmazása, az ezekben való jártasság elmélyítése a tanulók számára. A továbbképző évfolyamain a rajzi, színbeli, illetve sík- és térbeli tevékenységek széles körű alkalmazása, gyakorlása lehetőséget adhat a tanulóknak a teljesebb önkifejezésre és a szakirányú továbbtanulásra. A továbbképző feladatai:  Az önálló alkotómunka elemeinek kialakítása, azok sokrétű használata,  Az látványértelmezésben szerepet játszó tényezők tudatosítása,  A látás és látványértelmező képesség, a megjelenítő képesség, a kompozíciós készség, az elvont gondolkodás (absztrakció és elvonatkoztatás, redukáló képesség) és az elemző képesség fejlesztése,  Jártasság kialakítása a térábrázolásban és a geometria alapelemeiben, valamint az anatómiai ismeretekben,

11


 

Az egyes festői és szobrászi technikák, valamint a médiaművészet megismertetése, alkalmazása, A művészettörténet nagy korszakainak, s az azok ismerete alapján levonható tapasztalásoknak, összevetéseknek tárgyilagos, elemző ismerete.

II. A KÉPZÉS ÓRASZÁMA A képzés ideje: Évfolyamok száma: Óraszáma:

2 év alapfok 1-2. év heti 4 óra III. TANANYAG Alapfok 1. évfolyam (heti 2x45 perc)

Formai felfedezések:  a természeti és ember alkotta környezet esztétikai szempontú vizsgálata,  motívumgyűjtés,  a forma egészének és részeinek kapcsolata,  jellemző nézetek, karakter vonalképző eszközökkel,  kiemelés, sűrítés alkalmazásával (lavírozott tus, - pác eljárás),  műalkotások elemzés. Mintázás:  kollográfia készítése Színek kölcsönhatása:  művészi élmények feldolgozása,  saját élmény kifejezése. Forma és mozgás:  karakter ábrázolása,  mozgásváltozás, mozdulat, egyszerű mozgássor elemzése, megjelenítése. Szobrászati alkotások elemzése:  kiállítás látogatása,  több figurás kisplasztika mintázása ünnepkörhöz kapcsolódóan,  játékkonstruálás. Ember és terek:  síkjellegű városképi kompozíciók,  tus és szénrajzok. Az 1. évfolyamon ajánlott technikák, eszközök:  kerámia, tus, szén, anyag stb.

12




kollográfia

Minimumkövetelmény: A tanuló ismerje és legyen képes alkalmazni:  a síkbeli ábrázolás alapvető elemeit,  a különböző rajzi és festészeti technikákat (tus, szénrajz, vízfestés, tempera) Legyen képes vizuális élményeit megörökíteni.

Alapfok 2. évfolyam (heti 2x45 perc) Természeti motívumok:  életfa motívum megjelenítése,  növény és állat tanulmányok, illusztrációk mesék alapján. Kép, jel, jelkép, szimbólum:  viselhető maszk vagy jelmez vagy testfestékezés Forma, tér, szerkezet:  konstruálás csoportmunkában nagy méretben Az 2. évfolyamon ajánlott technikák, eszközök:  színes ceruza, kréta, színes tus, agyag, gipsz, papír, drót, pálca stb.  akvarell Minimumkövetelmény:  A tanuló rendelkezzen alapvető formaismerettel.  Tudja alkotó módon alkalmazni ismereteit a képi, rajzi, plasztikai kifejezésmódokban.  Ismerje és alkalmazza a síkbeli ábrázolás alapelemeit.  Legyen képes egyszerű rajzi, festészeti technikák alkalmazására.  Tanári segítséggel legyen képes egyszerű beállítások, képi, plasztikai bemutatására: a mesék, történetek, irodalmi művek képi megfogalmazására. Alapfok 3. évfolyam (heti 2x45 perc) A síkből a térbe  a vizuális alapismeretek Térábrázolási rendszerek  feldolgozása a művészettörténet nagy korszakain keresztül

13


Tér és idő feldolgozása  saját élmény, munkafolyamat megjelenítése képsorozattal Tér és idő feldolgozása  saját élmény, munkafolyamat megjelenítése képsorozattal Statika és dinamika  alá-fölészervezés, nagyságrendi kiemelések,  kompozíciós elemek szerepe. Vonal, folt, szín  formaképző szerepének vizsgálata,  hagyományos népi életmód eseményeinek feldolgozása. Archaikus kultúrkincs  képi, plasztikai és grafikai feldolgozása,  teremtésmítoszok stb. Az 3. évfolyamon ajánlott technikák, eszközök:  tempera  tollrajz, festés, kollázs, nyomat, plasztika stb. Minimumkövetelmény:  A tanuló ismerje és használja a sík és tér alapelemeinek rendszerét.  Tudjon bánni a grafikai eszközök közül a tollal, krétával.  Ismerje a 12 fokú színskálát és tudja azt képek elkészítésénél alkalmazni.  Ismerje az emberiség mítoszainak néhány fontos művét és legyen képes ezzel kapcsolatos művek elkészítésére.  Tudja és ismerje a vonal, folt, szín képalakító szerepét.

Alapfok 4. évfolyam (heti 2x45 perc) Szín- világ  monokróm,  főszínre hangolás, tiszta színekből és szürkéből építkező kép,  színkontraszt, színezet kontraszt,  komplementer színpárok. Spirál és hullám  képi, grafikai, plasztikai feldolgozás Műalkotás elemzés Életképek  ünnepek, hétköznapok

14


Mondák, eposzok  illusztrációs feldolgozása, képi megjelenítése főhős és mellékszereplő viszonyának A 4. évfolyamon ajánlott technikák, eszközök:  tempera, gipsz, agyag stb.  olajpasztell, montázs, kollázs, metszet, tollrajz Minimumkövetelmény:  a tanuló ismerje a szín téralakító szerepét és monokrómiától a komplementerig,  legyen képes mesterséges és természetes formák szerkezeti rajzának elkészítésére, a bennük rejlő dinamika felismerésére,  legyen képes illusztrációs munkák készítésére. Alapfok 5. évfolyam (heti 2x45 perc) Szerkesztések Test-modellek  egyszerű, összetett, zárt, nyitott testek Drapériák, egyszerű csendéletek  színproblémák  megvilágítási feladatok A reneszánsz, a barokk, a klasszicizmus és a romantika Az 5. évfolyamon ajánlott technikák, eszközök:  ceruza  szénrajz, festés, fotó, portré, csendélet, tájkép stb. Minimumkövetelmény:  A tanuló ismerje a vetületi, axonometrikus és perspektívikus ábrázolás alapelemeit, tudjon azok segítségével egyszerű és bonyolult testcsoportokat ábrázolni.  Legyen képes a színdinamikai ismeretei felhasználásával önálló képek elkészítésére.  Ismerje és tudja alkalmazni önálló munkáinál a plasztikai szabályokat, negatív-pozitív formákat.

Alapfok 6. évfolyam (2x45 perc) Nézőpontváltás  természeti formák és drapériák együttes megjelenítése, kompozíciós rendezése

15


A portré  szerkezeti és arányrend Az emberi alak  arányai, térbeli helyzetének, mozgásának felismerése,  szerkezeti rajz, résztanulmányok. Játék a műalkotással (összevetések)  izmusok, avantgarde, neoavantgarde kreatív feldolgozása Szintézis - Mestermunka Önálló alkotás létrehozása személyes vagy irodalmi élmény alapján tetszés szerinti technikával az eddig megismert képzőművészeti témák, feladatok és technikák segítségével. A 6. évfolyamon ajánlott technikák, eszközök:  ceruza, kréta, toll, szén, tempera  akvarell, montázs, pasztell, plasztika stb. Minimumkövetelmény:  A tanuló ismerje és használja a jártasság szintjén a képi, plasztikai, grafikai technikák alapelemeit.  Sajátítsa el és használja az ábrázolási konvenciók alapformáit.  Legyen képes önállóan a klasszikus emberábrázolás szabályainak alkalmazására (képi, plasztikai feldolgozás).  Ismerje a művészettörténet nagy korszakait, legyen jártas a műalkotások elemzésében.

Továbbképző 7. évfolyam (heti 2x45 perc) A 7-10. évfolyam lényegét az alkotó és stúdium jellegű feladatok váltakozása adja. A 7. évfolyamban a tananyag egy jelentős része az előző években megismert és alkalmazott rajzi, festészeti és mintázási alaptechnikák alkalmazását és azok továbbfejlesztését tartalmazza. A síkbeli és térbeli ábrázolás és kifejezés eszközrendszerének az önálló alkotófolyamatok megismerése és alkalmazása fontos feladata ennek az évnek. Az egyes feladatokra tervezett időmennyiség az adott téma időigényességét jelzi, de csoportra vagy egyénre méretezve átrendezhető. Feladatok a térre- síkban  perspektíva, táj, interieur kiemelések,  szerkezeti rajz, tónusos rajz. Feladatok a térre- térben 16


  

agyagszobor, agyagplakett, mintázás, pozitív-negatív formák, a tananyaghoz kapcsolódó szemléltetés.

Feladatok a térre  a drapéria,  fríz mintázása, gipszfaragás, gipszöntések,  a tananyaghoz kacsolódó szemléltetés. A portré  szerkezeti rajzok,  koponya ceruzarajza,  karakter, karikatúra, önarckép,  gömb mintázása,  a tananyaghoz kapcsolódó szemléltetés. Rajzi és plasztikai tanulmányok „segédanyagai” Vázlatok készítése A vonallal való rajzolás módozatai pontozott, rácsozott, satírozott rajz- és foltképzés, (nagyítás és kicsinyítés rajz segítségével) vonalhálós rajzolás, faktúrák, a mintázásban testrészek, fejrészek rajzolása és mintázása, esetleg gipszöntvény alapján. Fotóhitelességű és expresszív résztanulmányok, krokik. A tananyaghoz kapcsolódó szemléltetés. Ábrázolás és szerkesztés  perspektíva a művészi ábrázolásban,  kétpontos perspektíva, axonometria és monge szerkesztéssel,  a tananyaghoz kapcsolódó szemléltetés. Nagy méret, kis méret  a méretváltásból adódó kompozíciós problémák kielemzése A 7. évfolyamon ajánlott technikák, eszközök:  bármilyen az eddigiekben elsajátított technika, illetve eszköz, valamint linómetszet, olajfesték. Minimumkövetelmény:  a tanuló legyen jártas a vizuális nyelv kifejezőeszközeinek alkalmazásában,  a látvány, illetve annak képi megjelenítésének értelmezésében,  a sík és térbeli művek önálló alkotó létrehozásában,  ismerje a sík és térábrázolások leggyakoribb formáit, az ábrázoló geometria és a szerkesztő térábrázolás szabályait.

17


Továbbképző 8. évfolyam (heti 2x45 perc) A 8. évfolyam feladatai a komponálás, az önálló munkaszervezés, beállítás elkészítés és a feladatok korrektúra mellett való többletértelmezésű feldolgozása körül rendeződnek. A tanulók jártasság szinten kell, hogy ismerjék a tárgyi világ és annak vizuális leképezése során előforduló eljárási fázisokat, a szakmai, technikai megoldások között önállóan tudjanak választani. Fontos célkitűzése az évnek az egyéni korrektúrával történő fejlesztés, melynek során az alkotómunka egyes fázisai a tanulók számára is markánsan kirajzolódnak. A tanulók az év során bejárhatják a stúdium jellegű feladatmegoldásoktól az egyedi témaválasztásokon keresztül a kreatív képzőművészeti tevékenységek, feldolgozások sorát. Az adott témaegységekre előirányzott óraszámok a csoport képességeinek és haladás irányának megfelelően alakíthatóak. Az alak  krokik az állatkertben,  csontváz rajza,  a tananyaghoz kapcsolódó szemléltetés. Figura a térben  beállítás interierben,  plain air és embercsoport,  a tananyaghoz kapcsolódó szemléltetés. Átváltozások  az eddig készített munkák feldolgozása más anyagokkal, más méretben,  a tananyaghoz kapcsolódó szemléltetés. Változatok művészettörténeti alkotásokra Másolatok készítése, hagyományos festészeti, plasztikai és grafikai eljárásokkal, belerajzolások, átfestések, stílusparódiák, híres festmények megmintázása, méret- és elemváltozások A természetben  vázlatok és festmények készítése a természetben,  a tananyaghoz kapcsolódó szemléltetés. A szerkesztett és az illuzórikus tér  díszlettervek,  a tananyaghoz kapcsolódó szemléltetés. A 8. évfolyamon ajánlott technikák, eszközök:  Bármilyen az eddigiekben elsajátított technika, illetve eszköz, valamint linómetszet, olajfesték.

18


Minimumkövetelmény:  A látványértelmezésben szerepet játszó tényezők (fény-árnyék, folt, elrendezés, stb.) tudatos alkalmazása az alkotó munkában.  A megjelenítés intenzitásának befolyásolása az önálló tevékenységekben.  A vizuális nyelv jelentésrendszerének ismerete, elemzőképesség.  Az anatómia alapvető törvényszerűségeinek ismerete.  A képi konvenciók ismerete.  A rajzi, festészeti és plasztikai ábrázolás leggyakrabban használt eljárásaiban való jártasság.

Továbbképző 9.évfolyam (heti 2x45 perc) A 9. évfolyam tananyaga átmenetet képez a 8. és a 10. évfolyam elemző és alkotó újraértelmező feladatai között. Megjelennek az átírással, az alkalmazott feladatokkal kapcsolatos tevékenységek, miközben egyre hangsúlyosabbá válik a korrektúra nélküli munkavégzés kialakítása, a művészettörténeti, néprajzi ismeretek alkalmazása, beépítése a saját alkotásokba. A vizuális kommunikáció alaposabb megismerése, illetve a mozgókép bekapcsolása a tevékenységkörökbe a korszerű képzőművészeti szellem kialakítása segítheti elő. Átírás és alkalmazás  plakátok, naptárak, arculatok tervezése,  smink és karakter,  a tananyaghoz kapcsolódó szemléltetés. Játék a színekkel  színsorok készítése,  színperspektíva,  színviszonylatok,  monokrómia, monotónia,  a tananyaghoz kapcsolódó szemléltetés. A térplasztika  szobortervek,  absztrakt formák,  természetes formák,  a tananyaghoz kapcsolódó szemléltetés.

19


A filmvilág  filmtervek készítése adott témára Népművészet és természet  természet közeli technikák beépítése alkotásokba,  ismerkedés a magyar népviselet- és tárgykultúrájával,  a tananyaghoz kapcsolódó szemléltetés. A 9. évfolyamon ajánlott technikák, eszközök:  bármilyen az eddigiekben elsajátított technika, illetve eszköz, valamint linómetszet, olajfesték. Minimumkövetelmény:  Az elvont gondolkodás (absztrakció, redukáló és átíró képesség) kialakítása és gyakorlati alkalmazása.  Az elemző képesség jártassági szinten történő alkalmazása.  Az ábrázoló geometria és alkalmazásának ismerete.  A vizuális kommunikáció jel- és jelzésrendszerének alkalmazása.  Az önálló alkotómunkára való törekvés kialakítása és gyakorlása. Továbbképző 10.évfolyam (heti 2x45 perc) A tananyag a 10. évfolyamban természetszerűleg az utolsó három évben megismert és megtanult eljárások összefoglalása. A tanulók ebben az életkorban már képesek önálló módon megszervezni alkotó tevékenységüket. Az ismétlő jellegű feladatok egy-egy összefoglaló munkában is megjeleníthetők (erre tesz javaslatot a tantervi program is), de sok kisebb feladat megvalósítására is mód nyílhat. Egyetlen új témakör a médiaművészet megismerése, videó, számítógép használata a képzőművészeti kultúrában. Feladatok a festészeti alapismeretek összefoglalására  szabadon választott témában tempera vagy olajfestmény készítése Feladatok a szobrászati alapismeretek összefoglalására  köztéri szoborterv elkészítése Feladat a grafikai technikák alapszintű ismereteinek összefoglalására  egy alkalmazott, vagy sokszorosított technikájú grafikai lap készítése Reklám  a tömegkommunikációs eszközök, sajtó, Tv, rádió működésének megismerése,  tananyaghoz kapcsolódó személtetés. Médiaművészet  alapszintű ismeretek elsajátítása a videós és számítógépes grafikai, művészeti kifejező módokban,  a tananyaghoz kapcsolódó szemléltetés.

20


Minimumkövetelmény: A tanuló ismerje:  a vizuális nyelv kifejezőeszközeit,  azok jel- és jelentésrendszerét,  a sík és tárábrázolás szabályrendszerét,  az ábrázoló geometria alapelemeit,  a rajzi, festészeti és plasztikai ábrázolás leggyakrabban használt eljárásait,  a médiaművészet kifejezőeszközeit és azok jelrendszerének alapjait,  a képi konvenciók jelentéshordozó elemeit,  az anatómia alapvető törvényszerűségeit és azok ábrázolási konvencióit,  a vizuális nyelv kommunikációs eszközrendszerét,  a művészettörténet nagy korszakait.

A tanuló legyen képes:  a tanár által, vagy önállóan kijelölt témák önálló (korrektúra segítségével történő) feldolgozására,  a művészeti alkotómunka különböző elemeinek egyidejű alkalmazására,  sík- és térbeli művek létrehozására,  konkrét és elvont képi és plasztikai gondolatok megjelenítésére,  a látvány, illetve az abból történő absztrakció elemző értelmezése, sokrétű feldolgozására (tanári segítséggel),  a művészettörténeti korszakok megismert értékeit kreatív módon alkalmazni, adaptálni saját alkotómunkájában. Javasolt értékelési mód: A félévi, valamint az év végi osztályzás során figyelembe vehető a tanuló műalkotáselemzéseknél, illetve a múzeumi, vagy egyéb kulturális programokban való aktivitása.

21


KÉPZŐMŰVÉSZET GRAFIKA TANSZAK BEVEZETÉS A grafika tanítás célja, az egyedi és sokszorosított grafikai eljárások megismerése. A grafika két fő területének a képgrafikusi és az alkalmazott grafikai tevékenységek megismertetése. A grafikai műhelygyakorlat célja, hogy a vizuális neveléssel párhuzamosan a tanuló:  ismerkedjen meg a szükséges elméleti és gyakorlati tudnivalókkal,  sajátítsa el a grafikai munkához szükséges technikai eszközök használatát,  ismerkedjen meg a grafika lehetőségeivel és korlátaival (sokszorosítható grafikák, illusztráció, reklámgrafika…),  tudja kiválasztani és alkalmazni az egyéniségének megfelelő grafikai technikát,  ismerje a szaknyelvet,  legyen tájékozott a grafika művészettörténetében,  tevékenységének végzésében váljon önállóvá,  legyen nyitott az új médiumok megismerésére (számítógép),  felkészültsége legyen alkalmas arra, hogy tanulmányait szakirányban tovább folytathassa.

22


A grafikai műhelyelőkészítő és műhelygyakorlat feladata, hogy a vizuális neveléssel párhuzamosan a tanulót ismertesse meg:  a grafikai tevékenységhez szükséges technikai anyagok, eszközök, szerszámok működésével, kezelésével,  a grafikai művészet egy-egy kiemelkedő képviselőjével,  a segédanyagok tulajdonságaival, használatával,  a szabványokkal, méretekkel, az installálási törvényekkel,  a szakma rövid történetével,  a képzőművészeti gyakorlatban, a feladatokban felhasználható művészeti elemekkel (pont, vonal, szín…),  a képépítés törvényszerűségeivel,  a színelmélet alapjaival. A grafikai műhelyelőkészítő és műhelygyakorlat feladata, hogy a tanulóban:  fejlessze ki a feladatok elvégzéséhez szükséges önálló, kreatív, alkotói módszert,  alakuljon ki véleménynyilvánítási igény és képesség,  alakuljon ki a készített mű esztétikus megjelenítésének képessége.

I. OKTATÁSI KÖVETELMÉNYEK Követelmények az alapfok elvégzése után A tanuló ismerje:  a képépítés alapvető szabályait,  a tanul grafikai technikákat, ezek továbbfejlesztési lehetőségeit és korlátait,  az egyedi és sokszorosított grafika – különösen a megismert magasnyomási eljárások – sokszintű technikai lehetőségeit,  a grafika történeti és technikai sajátosságait,  a nyomtatásra és dúckészítésre alkalmas papírfajtákat, linó és fém anyagokat. Legyen képes:  az eddig megismert grafikai technikák alkalmazására,  vázlatkészítésre, motívumgyűjtésre, feldolgozásra, átírásra, dúcra dolgozásra,  az egyedi és sokszorosított grafika – különösen a megismert magasnyomási eljárások – sokszínű technikai lehetőségek alkalmazására,  esztétikus képi megjelenítésre.

Követelmények a továbbképző elvégzése után

23


A tanuló ismerje:  a legújabb nemzetközi és hazai sokszorosított grafikai törekvéseket és azok képviselőit,  a hazai kortárs grafika eredményeit. Legyen képes:  önálló kifejezőkészségre és grafikai komponálásra,  technikailag tiszta és kevert technikájú lapok létrehozására,  képi megfogalmazásait az iparban használatos reklámhordozókon (könyv, lemezborító, plakát) is alkalmazni,  klasszikus sokszorosított grafikai faximile reprodukció készítésére,  önálló gondolatokkal és képi világgal bíró illusztrációk létrehozására,  kiállításra alkalmas munkák alkotására.

II. A TANSZAK TANTÁRGYAI ÉS ÓRASZÁMAI A képzés ideje: Évfolyamok száma:

12 év 12 ÉVFOLYAMOK

TANTÁRGYAK Vizuális alapismeretek. Rajz-festésmintázás. Grafika műhelyelőkészítő Grafika műhelygyakorlat Összesen

Előképző 1. 2. 4

4

Továbbképző 8. 9. 10.

1.

2.

Alapfok 3. 4.

5.

6.

7.

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

3

3 3

3

3

3

3

3

3

3

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

24


III. TANANYAG MŰHELYELŐKÉSZÍTŐ Alapfok 1-2. évfolyam (heti 3x45 perc) Monotípia  az egyedi rajz és sokszorosítás kezdetei,  pozitív negatív nyomat,  jelhagyás tárgyakkal (újjal, fésűvel…),  több szín felhengerlése,  a vonal és folt szerepe,  ritmus-ösztönösség-automatizmus-szerkesztettség. Frottázs  anyagnyomatok- „kopírozás”,  különböző fakturális tárgyak nyomatai (bársony, vászon),  kisebb méretű tárgyak lenyomtatása (gomb, papír zsebkendő, levél),  tárgypecsét- kedvenc, jellemző tárgy nyomata – mappákon, füzeteken… Papírmetszet  egyszerű papírmetszet készítése,  vágás, tépés kartonból, alakítás, képépítés,  játékosság. A 1-2. évfolyamon ajánlott technikák, eszközök:  tus Minimumkövetelmény A tanuló tudjon gyakorlatban és elméletben különbséget tenni az egyedi és a sokszorosított grafikai eljárások között. Ismerje fel és alkalmazza azt. MŰHELYGYAKORLAT Alapfok 3. évfolyam (heti 3x45 perc) Elmélet A grafika  a grafika fogalma,  a rajz szerepe a képzőművészetben,  történeti áttekintés,  alkalmazott – és képgrafika különbözősége,  a grafika anyagai, eszközei,  a papírok különbözőségének megismerése,  a grafikai technikák műfaji követelményei,

25


   

a rajz egyedisége, műfaji kritériuma, az eszközök műfajkijelölő szerepe (ceruza, ezüstceruza, szén), a képzőművészet alapfogalmainak szerepe a grafikai munkában, ritmus, felület, vonal, folt kompozíció, szín, méret.

Vonalkarakter játék  a vonal pszichikai kifejezőereje,  az egyéniség megjelenítése,  a kifejezés, alkotás eszközrendszerének megismerése,  az elemek elrendezése,  az alkotás technikája. Gyakorlat, feladtok  a vonal ritmust kifejező hatása,  a vonal karaktermegjelenítő szerepe,  a jelrendszer szerepe,  az illusztráció,  az egyedi nyomtatás – a monotípia,  az alkalmazott grafika,  organikus képalkotás. A 3. évfolyamon ajánlott technikák, eszközök:  tus Minimumkövetelmény A tanuló tudjon gyakorlatban és elméletben különbséget tenni az egyedi és a sokszorosított grafikai eljárások között. Ismerje fel és alkalmazza azt. Alapfok 4. évfolyam (heti 3x45 perc) Elmélet A nyomtatás fogalma  természetes nyomatok tanulmányozása,  nyomtatott kép létrehozása. Grafika történet  történeti áttekintés,  a betű, a könyvnyomtatás,  az alkotás technikái. Gyakorlat, feladatok  Különböző színű és felületű papírra különböző tárgyakkal nyomatok készítése.  A dúc fogalma- az alakítható anyagok.  A folt szerepe a vizuális nyelvben.  Sokszorosítás- egy forma több nyomata.  Ritmus, ismétlés, pozitív- negatív forma, eszközhasználó készsége, tervezőképesség, -képességek kialakítása: 26


o o o o o o o o o

nyomhagyási kísérletek, nyomtatás tárggyal, piktogram, textilnyomatok, krumplinyomat, papírmetszet, variációk papírmetszetre, papírpecsét, játék a fénymásolóval.

A 4. évfolyamon ajánlott technikák, eszközök:  tus  frottázs, monotípia Minimumkövetelmény: A tanuló ismerje a forottázs és monotípia fogalmát, ismerje fel technikai különbözőségeiket. Tudjon róluk beszélni.

Alapfok 5. évfolyam (heti 3x45 perc) Elmélet Természeti formák célirányos megfigyelése, forma és színredukció Grafika történet  történeti áttekintés,  magyar linómetszők. Technikai ismeretek, sajátosságok  az átírás, egyszerűsítés lehetőségei,  a linó sajátosságai,  a megtervezés szükségessége. Gyakorlat, feladatok  ismerkedés a linókészítéssel,  pecsételőhenger készítése,  exlibris,  linókészítés, 27


  

a színek szerepe a magasnyomásban, a színes sokszorosítás, sorozatkészítés amorf keretű linódúcokkal.

Az 5. évfolyamon ajánlott technikák, eszközök:  tus  linómetszet, papírmetszet Minimumkövetelmény A tanuló a gyakorlatban tudjon – feladatának – megfelelően választani a magasnyomási eljárások között. Ismerje fel a papírmetszet és a linómetszés műfaji szabályait és a dúc fogalmát.

Alapfok 6. évfolyam (heti 3x45 perc) Elmélet A képi megjelenítés eszközrendszere  a kifejezés, a látvány, az élmény és az eszköz egysége, egységesítése,  az egyén kifejezőeszközeinek megtalálása,  a látvány értelmezésének műveletei. Gyakorlat, feladatok  a fém alapú sokszorosított dúcok, lehetőségek megismerése,  aláírás, paszpartuzás, intallálás,  a hidegtű,  nyomtatási gyakorlatok,  szabad asszociációk: - különböző alakúra vágott dúcformák, - tudatos komponálás.  színes hidegtű vagy pusztafű,  a savak szerepe a nyomtatásban:

28


- a savak, - hordozóanyag, - papírok, - vízjelek, - magas- és mélynyomás.  felületgazdagítás,  komplex feladat. A 6. évfolyamon ajánlott technikák, eszközök:  tus  nyomatok Minimumkövetelmény:  A tanuló tudjon különbséget tenni a magas- és mélynyomás között.  Ismerje fel a nyomatokon az erényeket és a hibákat.  Tudjon értékelni, művészettörténetileg meghatározni, technikai kritikát mondani.  Legyen képes munkáját esztétikusan tálalni.

Továbbképző 7. évfolyam (heti 3x45 perc) Elmélet Grafikai ismeretek  a tanultak összegzése,  rézkarc és a rézmetszés. Gyakorlat, feladatok Rézkarckészítés Az anyagok gyakorlati megismerése  kemény, félkemény, lágy Az anyagelőkészítés műveletei  fazettálás, polírozás, alapozás, kormozás, kitakarás, hátlap Egymaratásos rézkarc készítése

29


Másolás  egy a művészettörténetből vett példa tanulmányozása Stílustanulmány  próbalemezek, próbanyomatok készítése Javítási lehetőségek  a kész lemez vagy az elrontott lemez javításának lehetőségei A másolat tökéletesítése Variálás A pszeudo fogalma A 7. évfolyamon ajánlott technikák, eszközök:  nyomatok, rézkarc Minimumkövetelmény:  a tanuló ismerje a hidegtű és a rézkarc közti különbségeket,  ismerje fel ezeket a nyomatokon, tudjon róluk beszélni,  használjon egy-két rézkarcgazdagító eljárást.

Továbbképző 8. évfolyam (heti 3x45 perc) Elmélet Az egyediség kritériumai  az egyéniség kialakíthatósága,  klasszicitás – mondernség, korhűség – eredetiség. Gyakorlat, feladat  Önálló tevékenység – döntéshozatal.  Önálló munkavégzés.  Szabadon választott téma rézkarcban.  Adott témára való komponálás.  Illusztráció készítése vershez.  A betű és kép összeépítése: - könyvborító, hangversenyplakát tervezése, - alkalmazott grafikai ismeretek.

30


A 8. évfolyamon ajánlott technikák, eszközök:  foltmarás Minimumkövetelmény: A tanuló ismerje fel és tudja alkalmazni a grafikai sorozatok ismétlődő műfaji, stiláris eszközeit, a foltmarási és foltlétrehozási eljárásokat. Továbbképző 9. évfolyam (heti 3x45 perc) Elmélet A kortárs grafika és a hazai törekvések megismerése Gyakorlat, feladat A képi megjelenítés eszközrendszere: Az elmélet és önmagunk, valamint a technika során megismert vizuális szaktörténeti és grafikai ismeretek segítségével a műfaj keretéhez igazodó tervezési munkával – igényes mappa sokszorosítás grafikai sorozat készítése. Célkijelölés  a tervezés fázisainak megismerése Vázlatkészítés  egységes nézeti kép Lemez előkészítés Nyomtatás

A 9. évfolyamon ajánlott technikák, eszközök:  rézkarc, rézmetszés Minimumkövetelmény:  A tanuló legyen tisztában a grafika – különösen a rézkarc és a rézmetszés – történetével.  Tudja megnevezni a nagy művészettörténeti stílusok egy-egy grafikai egyéniségét és azok munkáját.  Legyen tisztában a képgrafika és az alkalmazott grafika összeépítésének lehetőségeivel.

Továbbképző 10. évfolyam (heti 3x45 perc)

31


Elmélet A sokszorosított grafikai eljárások megújításának lehetőségei  a XX. század új technikájának megismerése,  a klasszikus grafikai lapok. Gyakorlat, feladat  a szitanyomás és a litográfia megismerése,  offszett eljárások, fotómechnikus eljárások, nyomdai eljárások,  klasszikus rézkarc, linó manipulálása,  megújítási lehetőségek keresése: - új kifejezési eszközök keresése  akciók létrehozása: - performance – közös csoportmunkában  tapasztalatcsere,  a számítógépes grafika lehetőségei. A 10. évfolyamon ajánlott technikák, eszközök:  szitanyomás, litográfia Minimumkövetelmény:  A tanuló ismerje és alkalmazza a modern XX. századi grafikai törekvések egyes eredményét, érdekességét.  Ismerje a grafika történetét, fő törekvéseit, törvényszerűségeit és alapfokon legyen tájékozott a komputer grafikai használhatóságával. A számonkérés formája: A tanulók minden évfolyamon félévi és év végi vizsgaanyagot adnak le. A vizsga anyagát a szaktanár állítja össze. A minősítés érdemjeggyel történik. Az év végi osztályzatnak döntően az év közbeni munkán kell alapulnia.

FESTÉSZET TANSZAK BEVEZETÉS A festészet műhelymunka célja, hogy a tanuló ismerje meg:  azokat az anyagokat és eljárásokat, amelyek a festői munka legfontosabb elemei,  a színtan egyes alapvető problémáit s azok alkalmazását a festészetben,  a festészeti technikákat, kifejezési (nyelvi) eszközeit,  a szín és fény alapvető összefüggéseit,  a sík és a szín, a tér és a szín látványban és alkotásban jelentkező összefüggéseit,  a legkorszerűbb festészeti eljárások alapjait,  a festészet határát kitágító képzőművészeti eljárásokat. A festészet műhelymunka feladata, hogy a tanuló:

32


 

sajátítsa el a festészeti technikákat, eljárásokat, szerezzen ismeretet a festészet, mint a képzőművészet egy műfaja jelentőségéről és történetéről.

A tanuló legyen képes:  Festészeti ismeretek elsajátításával az adott műfaj sokféleségében eligazodni.  Önálló alkotásokat készíteni.

I. OKTATÁSI KÖVETELMÉNYEK Követelmények az alapfok elvégzése után A tanuló ismerje:  a hagyományos festészeti technikákat,  a technikák alkalmazásának módozatait,  a festészet történetének nagy korszakait,  a festészeti technikák határeseteit (pl. montázs, kollázs, manipulált fotó, festett síkplasztikák),  a fotó, film, videó, számítógép színalkotó és – visszaadó szerepét. Legyen képes:  a megismert festészeti technikákkal műveket készíteni,  figurákat, tájakat, tárgyakat ábrázolni,  vázlatokat készíteni és azok után festményeket alkotni,  síkban és térben, beállítás után és szabadon festményeket készíteni,  a festészet határeseteit jelentő műveket (montázs, kollázs, fotómanipuláció, computergrafika) alkotni,  véleményt alkotni a festészet történetének jelentős műveiről.

Követelmények a továbbképző elvégzése után A tanuló ismerje  a festészet technikai eljárásait,  a technikai eljárások alkalmazását különböző feladatokban,  a kompozíció törvényeit,  a szabadon értelmezett, de a festészet műfaját nem meghaladó eljárásokat (videofestészet, computerfestészet),  a színház és képzőművészet találkozását jelentő színpadi festészetet (díszletet),  a festészettörténet nagy alkotásait,  a festészetnek a művészettörténetben elfoglalt helyét,

33




azokat a szakkifejezéseket, melyekkel egy festészeti alkotást jellemezhet, értelmezhet, elemezhet.

Legyen képes:  önálló festészeti alkotások, festmények és színes dekoratív művek tervezésére és létrehozására,  saját alkotó tevékenységének következetes nyomonkövetésére és dokumentálására (portfolió készítése),  a megismert festészeti technikák változatos és szakszerű alkalmazására,  önálló véleményformálásra saját és mások műveit illetően,  véleményének szakszerű kifejezésekkel való interpretálására.

II. A TANSZAK TANTÁRGYAI ÉS AZOK ÓRASZÁMAI A képzés ideje: Évfolyamok száma:

12 év 12

ÉVFOLYAMOK TANTÁRGYAK

Vizuális alapismeretek.

Előképző 1.

2.

4

4

Festészet. Festészet műhelyelőkészítő Festészet műhelygyakorlat Összesen

4

4

Továbbképző

Alapfok 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

3

3 3

3

3

3

3

3

3

3

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

III. TANANYAG MŰHELYELŐKÉSZÍTŐ Alapfok 1-2. évfolyam (heti 3x45 perc) Festések kis és nagy méretben  csoportos és egyéni spontán festési gyakorlatok A színes világ

34


 

színkeverések az elsődleges és másodlagos kevert színek

Az ecset és a papír A tervezett kép  egy saját élmény megfestése vázlatkészítéssel nagy méretben A természeti színei Színkompozíciók  színdinamika, színkontraszt  csoportos és egyéni feladatok Az ünnepek  a különböző ünnepek színvilágának megismerése, kifejezése Kis színtér  csoportmunka MŰHELYGYAKORLAT Alapfok 3. évfolyam (heti 3x45 perc) A fekete szín  árnyalatok kialakítása A körvonal  a színek hangsúlyozása A festészet története I.  a barlangrajztól a középkorig  festészettechnikai és történeti áttekintése Vázlatok a szabadban  a gyors könnyed festés technikájának elsajátítása A festett rajz  a ceruzarajz technikájának a festéshez való alkalmazása Minimumkövetelmény  A tanuló ismerje a tónus, a telítettség, a színezettség fogalmát.  Legyen képes ezeket a fogalmakat festői gyakorlatában alkalmazni, színárnyalatokkal dolgozni.  Tudjon önállóan ecsetrajzokat készíteni, ismerje a tusrajz, az akvarell technika sajátosságait.

35




Legyen képes képzőművészeti alkotások színproblémáit felismerni, azokról saját szavaival beszélni.

Alapfok 4. évfolyam (heti 3x45 perc) A sötéttől a fényig  kompozíciók készítése Ez én vagyok  portré vagy önarckép készítése,  pasztell technika,  a színek keverése. Ez kedves hely/szín szoba/  csoportmunkával Illusztráció  10 kisméretű illusztráció készítése irodalmi műhöz,  az illusztráció technikája. A festészet története II.  a reneszánsztól a romantikáig,  a festészeti eljárások, technikák megismerése,  a falfestészet,  az illuzionizmus. Minimumkövetelmény:  A tanuló ismerje a 24-es színkört, a színek hőfokhatását, a fény-árnyék-szín összefüggéseit.  Ismerje és alkalmazza a gouache és pasztell technikák alapjait.  Használja tudatosan kompozícióiban az eddig tanult színproblémákat.

Alapfok 5. évfolyam (heti 3x45 perc) Két arckép  zenére Kontrasztok  kisméretű sorozatok, színes ragasztott képek készítése,

36




színkontrasztok, hideg-meleg komplementek alkalmazásával.

A festészet története III.  a realizmustól a posztimpresszionizmusig,  elemezések a festés módszeréről, a színhasználatról, az anyagokról. Reggeli a szabadban – avagy a majális Mostan színes tintákról álmodom  színes tus és filctollrajzok, dekoratív, díszletjellegű megoldások Minimumkövetelmény:  A tanuló ismerje és tudja alkalmazni a szín modulációkat, a színkontrasztokat, a színönkontrasztot, a hideg-meleg kontrasztot, a komplementer kontrasztot, a lokál és valőr színeket.  A tanuló legyen képes önállóan nagyobb méretű, több tárgyat magában foglaló, színes kompozíció tervezésére és kivitelezésére. Alapfok 6. évfolyam (3x45 perc) A secco és a mozaik  a dekoratív (murális) festészet egyes technikáinak megismerése,  elméleti ismerkedés a freskó és sgraffito technikával. A festészet története IV.  a XX. század a századelőtől Matisse haláláig A „mestermű”  önálló nagyméretű festmény készítésével (vázlatokat – portfóliót – kell mellékelni) Minimumkövetelmény:  a tanuló ismerje és tudja alkalmazni az előző években a műhelymunka során elsajátított ismereteket,  legyen képes önálló tervező munkára,  tudjon dekoratív, illusztratív, vagy tanulmányszerű (beállítás utáni) festményeket készíteni,  ismerje a freskó, secco, mozaik, sgraffito technika alapelemeit,  használja tudatosan a színtan általa megismert fogalomköreit (keverések, színdinamika, kontraszthatások),  legyen képes elemezni a festészet történetének a XX. sz. közepéig terjedő időszakát, annak jelentős alkotásait, a képzőművészet (festészet) kifejezéseivel megfogalmazni elemzésének tárgyát,  legyen ismerete az alkotó folyamatok szakmai és lelki tényezőiről,  tudja és ismerje fel (kritikusan és önkritikusan) saját és társai alkotásainak erényeit és hibáit.

37


Továbbképző 7. évfolyam (heti 3x45 perc) A beállítás I.  csendélet ill. portré beállítása,  a drapéria, a tárgy, a tér színbeli viszonyai. A beállítás II.  a tárgy (portré) feldolgozása, átírása más anyagokkal,  különböző művészeti stílusokkal stílusgyakorlatok. A plakát  tetszőleges reklámtéma feldolgozása színdinamikai szempontok alapján,  a fotó és a szín egymásra hatása. A színtan  a színek tudományos vizsgálata, a szinoid gömb,  szinoidkészítés. Minimumkövetelmény: A tanuló ismerje és a gyakorlatban alkalmazza a színtani ismereteit a szinoid színeinek alapján, a színek érzelmeket alakító hatását saját festményein, az alkalmazott grafika és a szín reklámpszichológiai törvényeit és összefüggéseit, a tanulmányszerű portré és csendélet valamint tájfestés néhány problémáját.

Továbbképző 8. évfolyam (heti 3x45 perc) A figura  megfestése A táj 

festés szabadban akvarellel, temperával

Az olajfestés titka  az olajfestés technikájának alapjai A színes film  a színek játéka A személyes szín-tér Minimumkövetelmény:  A tanuló legyen képes önálló alkotó tevékenységre a festészet határterületein (kollázs, montázs, manipulált fotó),

38


  

tudjon véleményt formálni a festészet történetének jelentős alkotásairól; különböző anyagokkal színes alkotásokat létrehozni, azokat egyéniségének megfelelő tartalommal megtölteni, legyen képes figura megfestésére a térben; tájkép festésére a természetben, vázlatok alapján műteremben, ismerje a fotó, a film, a videó illetve, a számítógép színalkotó és visszaadó szerepét; az olajfestés technikájának alapjait.

Továbbképző 9. évfolyam (heti 3x45 perc) Stíluskalandok  azonos témára fotórealista, tassiszta, gesztusképek készítése A díszlet  szabadon választott színpadi mű Az olajfestés Minimumkövetelmény:  A tanuló ismerje és tudja személyes véleménye alapján elemezni a XX. század második felének különböző stílusirányzatit, azok ismeretében önálló alkotásokat készíteni.  Tudjon olajfestési technikával szabadon választott művet alkotni.  Legyen képes az általa választott színpadi műhöz szcenikai tervet, díszlettervet készíteni.

Továbbképző 10. évfolyam (heti 3x45 perc) Az emlékmás 39


 

filmdíszletszerű, nagyméretű színes figura és tér megalkotása, forgatókönyv megtervezése, elkészítése,

A portréfilm  forgatókönyv, fotódokumentáció A mestermű Minimumkövetelmény:  a tanuló legyen képes bonyolultabb festészeti feladatok önálló megértésére és elvégzésére, szabad alkotó munkára; az eddig megismert tananyagot felhasználva térben és síkban egyaránt színbeli, festészeti problémák megoldására,  rendelkezzen önálló kritikai véleménnyel a kortárs művészet hazai és külföldi mestereinek munkásságával kapcsolatban,  ismereteiről tudjon nagyméretű tervezett alkotásban számot adni. Javasolt értékelési mód A félévi, valamint az év végi osztályzás során figyelembe vehető a tanuló műalkotáselemzéseknél, illetve a múzeumbeli, vagy egyéb kulturális programokban való aktivitása.

MÉDIA

40


FOTÓ TANSZAK BEVEZETÉS A fotó műhelymunka célja, hogy a vizuális neveléssel párhuzamosan a tanuló:  ismerje meg a fényképezés történetét, az amatőr célokra ma használatos fotó eszközöket, azok működését és alkalmazásuk lehetőségeit,  sajátítsa el az emlékképek és felvételek készítéséhez elengedhetetlen minimális ismereteken túl, a kreatív munkához szükséges ismereteket és gyakorlati fogásokat,  igazodjon el a fotográfia sajátos formanyelvén, tudjon önálló elképzelés alapján fotóillusztrációkat készíteni. A fotó műhelymunka feladata, hogy a vizuális neveléssel párhuzamosan a tanuló:  ismerje meg a fényképezés hagyományos eszközeit (fényképezőgépek, objektívek) anyagait (filmek, nagyítópapírok, kidolgozó vegyszerek, laborfelszerelések), és a digitális fényképezés felszereléseit (digitális fényképezőgépek, számítógépek, fotómódosító szoftverek, adatátviteli eszközök, képkidolgozók, nyomtatók),  legyen fogalma a fotók felhasználásának módjairól,  tájékozottság szintjén ismerje a legmodernebb információrögzítési-, tárolási-, és továbbítási rendszereket (pl. digitális mágneses képrögzítés CD-re, műholdas képtovábbítás és vétel, Internet),  ismerje és alkalmazza az állókép létrehozásához szükséges optikai és világítástechnikai alapismereteket, elsősorban azonban ismerje meg a saját maga által használt kamerát,  tudja önállóan a helyes nézőpontot kiválasztani, az expozíciót meghatározni és komponálni,  tudja alkalmazni a kép felvétel közbeni és utólagos átalakításának fogásait (fotó: alulés túlexpozíció, szűrőzés, többes expozíció, rávilágítás, kitakarás, digitális képmódosítás). I. OKTATÁSI KÖVETELMÉNYEK Követelmények az alapfok elvégzése után A tanuló ismerje meg és alkalmazza:  a következő labortechnikai eszközöket és eljárásokat: nagyítógép, a fekete-fehér nagyítás kidolgozó eszközei és vegyszerei,  a kész negatív értékelését,  az egyszerű fekete-fehér nagyítás készítését,  a fényképszárítást, fényesítést,  a színes negatív-pozitív eljárás hozzáférhető technológiáját (tanulmányozza a színes mini labort működés közben,  az optikai leképezés alapfogalmait,  a kompozíció alapelemeit (pont, vonal, folt, tér, forma, szín),  a digitális fényképezés alapelemeit, eszközeit,  a digitális kép módosításának lehetőségeit és a digitális kép megjelenítési formáit,  a digitális képkidolgozást. Legyen jártas:

41




a csendélet, a csoportkép, a tájkép, a városkép és az életkép készítésében és értékelésében.

Legyen képes:  biztonságosan és tudatosan használni a fényképfelvételek készítéséhez szükséges alábbi eszközöket: hagyományos és digitális kamera, számítógép, adathordozó lemezek, fekete-fehér és színes negatív filmek, állvány, világítási eszközök (lámpák, villanó). Követelmények a továbbképző elvégzése után A tanuló ismerje a felvételi területek közül:  a portrét, a sport- és akciófotót, a közel felvételeket, a fotóriportot, az esszét és az illusztrációt. Legyen jártas az alapozó szakaszban tanultakon túl a következőkben:  A felvételezés: a tükörreflexes kamera használata, digitális kamera használata, a csereobjektívek és sajátosságaik, megvilágítás-mérés, a felvételi segédeszközök (szűrők, előtétek, közgyűrűk) alkalmazása, összetettebb világítási szituációk és a derítés alkalmazása. 

Labortechnika: alkalmazza rendszeresen az exponáló órát, tudjon kiegyenlített fekete-fehér negatívot hívni, mindig készítsen csíkmásolatot, legyen képes igényesebb, nagyméretű (maximum 30x40 cm) ff nagyítás készítésére és kisebb retusálására, tudjon lényegesebb képrészletet kiválasztani, részletnagyítást készíteni, alkalmazza tudatosan a képlágyítás-keményítés, valamint a rávilágításkitakarás fogásait a jobb képminőség elérése érdekében, tanuljon meg képet keretezni (paszpartu), képes legyen digitális képek letöltésére, képmódosító szoftverek alapvető használatára, digitális képek kidolgozására.



Fotóelmélet és esztétika: Ismerje a fényértéket és feketedési görbét, legyen tisztában a túl- és alulexpozíció jelentőségével, alkalmazza tudatosan a mélységélességet, tudja befolyásolni a kép kontrasztját, ismerje és alkalmazza a kompozíciós rendszereket (aranymetszés, szimmetria-aszimmetria, átlós elrendezés, nyitott- és zárt kompozíciók), ismerje fel és alkalmazza a lényeg kiemelésének eszközeit (élesség, tértagolás, elhelyezés, képkivágás).

Legyen képes:  A felvételi tervet és ahhoz illeszkedő vázlatot készíteni, kritikus elemzésre és önértékelésre.

42



12 év 12

ÉVFOLYAMOK TANTÁRGYAK

Vizuális alapismeretek. Rajz-festésmintázás Fotó műhelyelőkészítő Fotó műhelygyakorlat Összesen

Előképző 1.

2.

4

4

4

Továbbképző

Alapfok

4

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

3

3 3

3

3

3

3

3

3

3

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

III. TANANYAG MŰHELYELŐKÉSZÍTŐ Alapfok 1-2. évfolyam (heti 3x45 perc) CAMERA OBSCURA  készítése és használata Lyukkamera  készítése és használata Játék a nagyítógéppel – fotogramok Játék a számítógép képmódosító programjában Fotogramok továbbalakítása  fénymásolással, nagyítással-kicsinyítéssel (árnyékképek, fekete-fehér fény és árnyék ritmusok Látogatás színes fotólaborban

43


MŰHELYGYAKORLAT Alapfok 3. évfolyam (heti 3x45 perc) 

Ismerkedés a fényképezőgépekkel: - egyszerű box gép működésének tanulmányozása - egyszerű digitális gépek és működésük



Az optikai kép születése: - a hagyományos és digitális képalkotás azonosságai és különbségei



Felvételek barátunkról vagy padtársunkról: - filmbefűzés, helyes géptartás, a zárkioldó működtetése, a kereső helyes használata, - adatrögzítő lemez behelyezése.

      

Képértékelés (előre kitűzött szempontok alapján), Számítógépes képnézegető programokkal való ismerkedés Felvételek készítése lyukkamerával, Egyszerű fotogramok készítése, Események fényképezése hagyományos és digitális fényképezőgéppel, Közös képértékelés, Csoportképek készítése iskolatársakról.

Minimumkövetelmény Az egyszerű box és egyszerű digitális gép alapvető ismerete és használata. Alapfok 4. évfolyam (heti 3x45 perc) Ismerkedés a fényképezőgépekkel I.  a távolság (élesség) állítás lehetőségei,  a zárszerkezet és a rekesz. Ismerkedés a fényképezőgépekkel II.  a film befűzésének és kivételének gyakorlása,  a gép kezelőszerveinek alapos begyakorlása,  a kamera tárolása, tisztítása és szállítása,  az engergiaforrás és tárolólemez behelyezése,  a képek letöltése számítógépre. Csendéletek fényképezése  az állványhasználat,  az élességi viszonyok változtatása rekeszeléssel, élességátállítással,  telifényes és oldalfényes felvételek.

44


Képértékelés Világítástechnika  az oldalfény és az ellenfény,  a derítés fontossága. Bonyolultabb fotógramok készítése A tájképfelvétel és kiértékelése Minimumkövetelmény: Saját kamera alapos ismerete, a felvételi motívumok és a nézőpont tudatos kiválasztása.

Alapfok 5. évfolyam (heti 3x45 perc) Ismerkedés a fényképezőgépekkel  a távmérő működése és alkalmazása,  automata fénymérés. Felvételek összehasonlítása  színes és ff felvételek összehasonlítása,  hagyományos és digitális felvételek összehasonlítása. Világítástechnika  a kétlámpás megvilágítás,  a különböző világítási változatok hatása tárgyfelvételeken,  a fehéregyensúly szerepe digitális felvételeknél. Szándékos felvételi hibák Hibacsoportok  elemzése A nagyítógép  a nagyítógép működési elve Nagyítás Számítógép  ismerkedés a számítógéppel,  képmódosító és képnézegető programok megismerése.

Minimumkövetelmény: Éles felvételek készítése kézből, a nagyobb felvételi hibák önálló felismerése.

45


Alapfok 6. évfolyam (heti 3x45 perc) Ismerkedés a fényképezőgépekkel  különféle tükörreflex,  állványhasználat. Emberalakos csoportfelvételek  spontán és rendezett fotók Csoportfelvételek nagyítása, képmódosítás számítógépen, képek CD lemezre írása Képelemzés  kontraszt A villanófény  felépítése és működése A fényképek szárítása és tárolása Életképek  spontán és megtervezett élethelyzetek Képértékelés, zárókiállítás Minimumkövetelmény: Papírnagyítások és digitális képek önálló készítése és értékelése.

Továbbképző 7. évfolyam (heti 3x45 perc) Ismerkedés a fényképezőgépekkel  cserélhető objektíves, tükörreflexes gép,  a normál objektív szerepe,  kiemelés teleobjektívvel,  a nagylátószögű objektívek szerepe,  a zoom objektívek. Az expozíció  fogalma, szerepe, jelentősége Laborgyakorlat  a film előhívás vegyszerei,

46




eszközök használata.

A számítógép és a képmódosító programok használata  digitális képek letöltése,  könyvtár kialakítás,  képmódosítás,  különböző állományokba való elmentések. A filmek kiértékelése Nagyítástechnika I.  az exponáló óra működése Portréfényképezés Minimumkövetelmény: Felvételi gyakorlatok tükörreflexes, csereobjektíves géppel, fekete-fehér film önálló előhívása. Digitális képek önálló alkotása.

Továbbképző 8. évfolyam (heti 3x45 perc) Ismerkedés a fényképezőgépekkel  az autófókuszos kamerák Az expozíció  expozíciós sorozatok (idő-rekesz értékpárok) Megvilágításmérés  szabadban,  műteremben. Színes technika  a színes minilabor működése Sportfotózás és képértékelés Emberi alak fényképezése  egész- és félalakos felvételek Képi utómunkálatok  a retusálás,  a képmódosítás.

47


Minimumkövetelmény: A pontos megvilágításmérés gyakorlata és alkalmazása, tudatos komponálás. Továbbképző 9. évfolyam (heti 3x45 perc) Nagy- és síkfilmes kamerák Felvételi segédeszközök:  a fekete-fehér fényképezés felvételi szűrői,  a színes fényképezés szűrői. A színes fordítós film (diafilm) Diakeretezés és vetítés Hangosított diasorozat Nagyítástechnika Képkompozíció A fotóriport Minimumkövetelmény: Fényképezés színes fordítós filmre, a kész fotók önálló értékelése, keretezése és vetítése.

Továbbképző 10. évfolyam (heti 3x45 perc) Megvilágítás mérés Felvételtechnika  a mélységélesség fogalma Labortechnika  alacsony érzékenységű film előhívása és kiértékelése Képszínezés, barnítás  halványítás Képmódosítás számítógépen Fotótörténet (esszé) fényképezése, összeállítása A fotóművészet nagy alakjai Kiállítások és pályázatok Minimumkövetelmény: Hat képből álló fotótörténet készítése saját témaválasztással, a tanult technikák tudatos, kreatív alkalmazásával.

48


Javasolt értékelési mód: A félévi, valamint az év végi osztályzás során figyelembe vehető a tanuló műalkotáselemzéseknél, illetve a múzeumbeli, vagy egyéb kulturális programokban való aktivitása.

IPARMŰVÉSZET FATÁRGYKÉSZÍTŐ TANSZAK BEVEZETÉS A tantárgy tanításának célja, hogy a vizuális neveléssel párhuzamosan a tanuló:  széleskörű elméleti és gyakorlati ismeretekre tegyen szert a fa megmunkálása terén,  sajátítsa el azokat az alapozó és speciális ismereteket, készségeket melyek képessé teszik a műhelygyakorlaton előforduló feladatok átlátására, kivitelezésére,  ismerje meg a famíves tárgyak sokféle funkcióját és azon túlmutató humán értékeiket,  szerezzen olyan alapismereteket és készségeket, hogy később el tudjon készíteni saját magának és szűkebb környezetének fatárgyakat,  legyen képes felelősségteljes, pontos munkavégzésre, kitartó összpontosítására, az általa készített tárgy, tárgycsoport, a hozzá kapcsolódó dokumentáció esztétikus megjelenítésére,  pályaválasztását, továbbtanulását elősegítse,  alkotó gondolkodását megalapozza és kialakítsa. A tantárgy tanításának feladata, hogy a vizuális neveléssel párhuzamosan a tanuló:  ismerje meg a faművesség jelentőségét a szerves kultúrában, lehetőségeit a mai városi polgári kultúrában,  szerezzen tapasztalatot a leghasználatosabb hazai fafajták tulajdonságait, megmunkálhatóságát illetőben,  ismerje meg a tárgykészítéshez szükséges szerszámok, eszközök, berendezések működését, használatát, kezelését,  ismerje a tárgyformáláshoz kapcsolódó tervezési, dokumentációs rajzkészítési módszereket, megközelítési módokat, szemléleti elvárásokat,  ismerje a készítési eljárások alapműveleteit,  ismerje a tárgykészítési eljárások alapműveleteit,  ismerje a tárgykészítési műveletek célját, folyamatát, különböző módjait,  legyen képes használni a tárgyalt témákhoz, a készített tárgyakhoz kapcsoló szakirodalmat,  életkori szintjének megfelelően alakuljanak ki mindazok a tervező, átíró, tárgyalkotó teremtő, anyagformáló, munkaszervező képességek melyek az igényes alkotómunkához szükségesek,  ismerje a tűz- és baleseti veszélyforrásokat, elhárításuk módjait, szabályait.

49


I. OKTATÁSI KÖVETELMÉNYEK Követelmények az alapfok elvégzése után A tanuló ismerje:  a fa általános műszaki tulajdonságait,  a fa szerkezetét, a leghasználatosabb puha- és keményfa jellemző tulajdonságait,  a magyar pásztorélet szokásait, jellegzetességeit,  a pásztorfaragások jellemzőit,  a paraszti ülőalkalmatosságok közül a széket, kupásszéket, a felvidék néhány áttört faragású ülőbútorát,  a faipari szerszámok, gépek működési elvét, veszélyforrásait,  a fakötések, illesztések néhány változatát,  a népi építészet boronaépítkezéses változatát,  az ácsolt láda szerkezetét, funkcióját,  az intarziakészítés elvét,  az asztalos-, a bognár- és a kádármesterség főbb jellemzőit,  néhány fából készült népi hangszer elkészítésének elvét. Legyen képes:  egyszerű vesszőfonási műveletre,  helyes, biztonságos szerszámfogásra,  derékszögű, sima felületek kialakítására,  szögelésre,  diófa pácolására,  viasz- és olajbevonat készítésére,  karcolozás, spanyolozás, domborfaragás egyszerűbb változatainak kivitelezésére,  fakanál, kupásszék létrehozására vájó szerszámokkal,  sarokollós csapolású szögtengely mentén nyitható fedelű doboz készítésére,  végtagjait mozgató, rétegelt lemezfigura készítésére,  gurulós fajáték kialakítására,  ácsolt láda, vagy ládika készítésére,  támlás paraszti szék készítésére,  szétszedhető kecskelábas asztal (vagy modelljének) elkészítésére,  több rekeszes játékbútor létrehozására (nem csapolásos illesztéssel),  vésett geometriai díszítések,  áttört faragások és,  egyszerű intarzia megalkotására.

50

igényes


Követelmények az továbbképző elvégzése után A tanuló ismerje:  a Kapoliak munkásságának lényegét,  az asztalos-, a bognár- és a kádármesterség főbb jellemzőit,  a fából készült népi hangszerek készítésének elvét,  a paraszti gazdálkodás néhány fontos faeszközét,  a magyar népművészet formáit, jeleit, szimbólumait,  a busójárást, mint népszokást,  a kéregedény készítés elvét,  a népi építészet főbb jellemzőit,  az erdélyi köríves nyilatú kiskapuk némelyikét,  az intarziakészítés több változatát,  festett erdélyi, dunántúli parasztbútorokat,  a földfestékes túróenyv-kötőanyagú festésmódot,  a Szórakaténusz Játékmúzeum jelentőségét,  az esztergályozás elvét. Legyen képes:  mozgatható karú-lábú fabábu elkészítésére,  deszkából kivágott hiányzó részek összeforgatásból formák megjelenítésére, faálarc létrehozására,  kerepelő hangszer készítésére,  ivócsanak vagy sótartó vájószerszámokkal való előállítására, egyéb pásztorkészség tartozékainak előállítására a pásztorművészet technikai eljárásaival,  domborfaragású bot, tükörkeret megalkotására,  asztalka, szék kifűrészelésére (egy fahasábból játék céljaira),  asztal (vagy modelljének) elkészítésére,  több fiókos kisszekrény (vagy modelljének) létrehozására,  talicska (vagy modelljének) elkészítésére,  ácsolt kiskapu összeállítására,  igényes intarzia munka megalkotására,  bölcső vagy szekrény készítésére, földfesték alapú túróenyv kötőanyagú festésére hagyománykövető jelekkel.

51



12 év 12

ÉVFOLYAMOK TANTÁRGYAK Vizuális alapismeretek. Rajz-festésmintázás Fatárgykészítő műhelyelőkészítő Fatárgykészítő műhelygyakorlat Összesen

Előképző 1.

2.

4

4

4

4

Továbbképző

Alapfok 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

3

3 3

3

3

3

3

3

3

3

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

III. TANANYAG MŰHELYELŐKÉSZÍTŐ Alapfok 1-2. évfolyam (heti 3x45 perc) Forma- és anyagfelismerés A fajátékok sokfélesége  a fajátékok néhány fajtájának megismerése,  játékok konstrukciós faépítőkkel, építőkockából. Fatárgyak a mindennapi környezetben  a fatárgyak csoportosítása A fatárgyak díszítése  életfa a szerves kultúrákban

52


Nagyítás, kicsinyítés  méretfelviteli gyakorlatok rajz alapján lécekre Egyszerű fajátékok konstruálása  vesszőkonstrukciók készítése madzagrögzítéssel MŰHELYMUNKA Alapfok 3. évfolyam (heti 3x45 perc) Elmélet  a fa növekedése Gyakorlat  kirándulás az erdőbe,  fajfelismerés. A fa biológiai tulajdonságai Elmélet  munka- és balesetvédelmi oktatás,  a fa szerkezete,  a kéreg, háncs, fatest, kambium, bélszövet elhelyezkedése, az évgyűrűk keletkezése,  bütümetszet, sugármetszet, húrmetszet,  a geszt (fatest), a szijács (háncstest) tulajdonságai,  példafajok,  a hazai fafajok jellemzése. Gyakorlat  fafajták felismerése,  példák az azonos fajtájú fák színbeli eltéréseire,  a különböző fajtájú fák csiszolhatósága,  a puha és keményfa megtapasztalása. A fa műszaki tulajdonságai Elmélet  a fa műszaki tulajdonságainak megismerése Gyakorlat  vesszősövény, vesszőkunyhó modellezése deszka lyukakba állított karók vesszővel való körülfonásával,  a legegyszerűbb famegmunkáló műveletek (vesszőhantolás,- hegyezés,- behasítás, kötés fonallal, árkolás, rovátkolás, illesztés, beágyazás, hosszabbító kötések, kötéslapátolással) kipróbálása.

53


A fakitermeléstől a fűrészáruig Elmélet  fűrészelési módok megismerése,  a fa hasítása régen,  a fa felhasználási területeinek megismerése.

Gyakorlat  egyszerű famegmunkáló kézi eszközök, szerszámok, bemutatása, karbantartása,  kézi szerszámok kipróbálása,  gyümölcsláda készítése,  méretek bejelölése a lécen asztalos derékszög segítségével. A fa darabolása, felületkezelése Elmélet  Melyik fa mire való?  a pácolás technikája,  a viaszolás technikája,  az olajbevonat készítés módja. Gyakorlat  szabályos kocka kialakítása,  aprófogú fűrész, derékszögű vonalzó, ráspoly, reszelő, csiszolófa és csiszolópapír helyes használata,  pácolás, viaszolás. Minimumkövetelmény:  a tanuló ismerje a fa szerkezetét, általános műszaki tulajdonságait, a fontosabb fafajták műszaki tulajdonságait, a fa felhasználási területeit,  legyen képes egyszerű vesszőfonási műveletre, helyes, biztonságos szerszámfogásra, csiszolásra, derékszögű sima felületek kialakítására, diófapácolásra, viaszolásra, szögelésre. Alapfok 4. évfolyam (heti 3x45 perc) A szerves kultúrák alapjelei. A forma és tartalom viszonya: Elmélet  a díszítés alapmotívumai,  az alapmotívumokból forgórózsa, életfa, egyéb növényszármaztatása,  a faragás fogásainak megismerése. Gyakorlat  fejfák mintájának gyűjtése,

54

és

állatalakzatok




„virágkaró” – mint életfa – faragása.

Magyar pásztorfaragások Elmélet  pásztorélet a XIX: sz. – XX. sz. elején,  dunántúli pásztormunkák,  múzeumi vizsgálódás,  karcolozás, ékrovás, spanyolozás. Gyakorlat  késfenési gyakorlatok,  gyufatartó készítése karcolással,  vonalfűrész használata,  a fadarab rögzítése, befogása,  ráspoly használat,  tisztázás, simítás,  a minták bekarcolása,  sulyok faragással való díszítése,  az ékrovásos mintarend kialakítása. Tükrös díszítése spanyolozással  a spanyolozás több lépcsős kivitelezése Fa evőkanál és kanáltartó Elmélet  vájással készült eszközök a népi kultúrában Gyakorlat  evőkanál faragása,  kanáltartó készítése fűrészeléssel, fúrással, csapolással, ragasztással, szögeléssel. A gyalogszék Elmélet  ülőalkalmatosságok a paraszti kultúrában Gyakorlat  vájt ülőkéjű gyalogszék (kupás szék) készítése,  balesetvédelmi szempontok betartása. Minimumkövetelmény:  a tanuló ismerje a magyar pásztorélet és a magyar pásztorfaragások jellemzőit.,  legyen képes a faragókés balesetmentes használatára,  a karcolozás, ékrovás, spanyolozás egyszerűbb változatainak kivitelezésére  a sarokollós csapolás megoldására,  a kanálvájó görbekés használatára, 55




a kanál, kupás szék létrehozására.

Alapfok 5. évfolyam (heti 3x45 perc) Amit a fonalfűrész tud Elmélet  a faipari géphasználat,  a rétegelt lemez előállítása, Gyakorlat  kezét-lábát mozgató figura készítése rétegelt lemezből,  karácsonyfadíszek készítése. Fűrészgépek, fűrészelés, kisbútor Elmélet  a faipari gépek (dekopír fűrész, körfűrész, szalagfűrész) jellemzői,  a ragasztás technológiája, Gyakorlat  ragasztással illesztett rekeszes játékbútor,  szabás fonalfűrész vagy dekopír fűrész igénybevételével. Fakötések Elmélet  a fakötések különböző módjainak megismerése Gyakorlat  doboztető faragással faló díszítése,  műszaki rajzának elkészítése,  a nyithatóság megoldása,  a fedél hagyománykövető motívumokkal, faragásmódokkal való díszítése. Boronaépítkezés modellezése Elmélet  népi építészet

56


Gyakorlat  faház kialakítása,  ajtó és ablaknyílás keretek összeállítása  gerendák beilleszkedése,  a födémszerkezet kialakítása,  a tetőszerkezet megoldása.

Puzzle figurák Elmélet  pozitív-negatív formák bemutatása Gyakorlat  puzzle figurák készítése,  tisztázás, pácolás, olajozás. Minimumkövetelmény:  a tanuló ismerje a faipari gépek működési elvét, veszélyforrásait, a fakötések néhány változatát, a népi építkezés boronaépítkezéses változatát,  legyen képes kezét-lábát mozgató rétegelt lemezfigura tervezésére, kivitelezésére, sokrekeszes játékbútor készítésére (csapolás nélkül), sarokollós csapolású doboz összeállítására, domborfaragás kivitelezésre, puzzle figurák tervezésére, kivitelezésére. Alapfok 6. évfolyam (heti 3x45 perc) Gurulós fajátékok Elmélet  régi népi és polgári fajátékok Gyakorlat  gurulós vonat készítése,  a vonat kifűrészelése, összeállítása,  tengelyszerkezetének kialakítása,  a mozdony és a vagon közti összekapcsolás megoldása,  festés, olajozás,  kocsihoz páros állatfigura készítése. Népi bútorok – ácsolt faláda Elmélet  népi bútorok megismerése,

57




ácsolt láda.

Gyakorlat  kecskelábas asztal készítése csapolással,  ácsolt láda kicsinyített modelljének elkészítése,  geometriai díszítése.

Intarzia Elmélet  az intarzia készítés módjai Gyakorlat  színben, erezetben eltérő fa felhasználásával intarzia készítése Áttört fafaragás Elmélet  felvidéki munkák Gyakorlat  áttört faragású szék készítése Minimumkövetelmény:  a tanuló ismerje a szétszedhető-összerakható kecskelábas asztal és az ácsolt láda szerkezetét, az áttört népi bútorok fajtáit, az intarzia készítés elvét, gurulós fajátékok tengelykapcsolódását,  legyen képes fatengelyes gurulós fajáték készítésére, ácsolt láda modelljének vésett geometriai díszítésére, szétszedhető-összerakható kecskelábas asztal és szék modelljének összeállítására, áttört faragására, egyszerű intarzia elkészítésére.

Továbbképző 7. évfolyam (heti 3x45 perc) Bot és tükörkeret faragás Elmélet  a kapoliak munkássága,  a tárgyi és a szellemi kultúra összefüggése. Gyakorlat  domborfaragású bot készítése,

58




tükörkeret készítése domborfaragással.

Tudnivalók az asztalosságról Sokfiókos kisszekrény Elmélet  gyalulási műveletek, gyalufajták Gyakorlat  puhafa deszka gyalulása kézi gyaluval,  fogazással kapcsolódó fiókos szekrényke készítése. Az ácsmesterség megismerése Elmélet  az ácsmesterség megismerése Gyakorlat  deszkák rögzítése,  az ácsmesterségről tanultak alapján kutyaól összeállítása. Népi hangszerek Elmélet  fából készült népi hangszerek Gyakorlat  bordás kerepelő készítése,  csillagborda pontos kialakítása. Minimumkövetelmény:  a tanuló ismerje a Kapoliak munkásságának lényegét, az asztalos- és ácsmesterség főbb jellemzőit, a fából készült népi hangszerek elkészítésének elvét,  legyen képes domborfaragású botot kialakítani, tükörkeretet összeállítani, és a keretet megfaragni, asztalosmesterség szakmai igényével asztalt, fiókos kisszekrényt létrehozni, bordás kereplő hangszert csinálni.

Továbbképző 8. évfolyam (heti 3x45perc) A bútor történelme Elmélet  a bútorkészítés technikája Gyakorlat

59




egy tömbből kifűrészelt, játékbútor készítése

Fatárgyak, a faeszközök a paraszti kultúrában Elmélet  a paraszti munka faszerszámai Gyakorlat  talicska vagy modelljének elkészítése Stilizált formák a népművészetben Elmélet  a népművészet, szimbólumainak áttekintése Gyakorlat  ivócsanak vagy sótartó vájással, faragással való előállítása,  spanyolozott díszítésű, egy tengely mentén elmozdítható felületű borotvatartó tok vagy tükrös alkotása. Faálarc és hagyomány Elmélet  a kéregedények Gyakorlat  busó vagy más faálarc faragása-, véső, fakalapács, faragókés használatával Minimumkövetelmény:  A tanuló ismerje a paraszti gazdálkodás néhány fa eszközét, a magyar népművészet formáit, jeleit, szimbólumait, a kéregedény készítés elvét, a busójárást, mint népszokást, a  tanuló legyen képes asztalt és széket kifűrészelni egy fahasábból, talicska modelljének elkészítésére, ivócsanak vagy sótartó vájószerszámmal való előállítására, egyéb pásztorkészség tartozékainak elkészítésére a pásztorművészet technikai eljárásaival, fa álarc létrehozására. Továbbképző 9. évfolyam (heti 3x45 perc) Tornácok, oromfalak Elmélet  népi építészetünk Gyakorlat  deszkából fűrészelt tornácmellvéd kialakítása Templomok, haranglábak, sírjelek 60


Elmélet  kazettás mennyezetű falusi templomok  haranglábak, sírjelek Gyakorlat  tanulmányrajzok készítése

Kapuk Elmélet  marosvásárhely környéki gyalog kapuk Gyakorlat  keresztpántos ajtó elkészítése Intarziakészítés Elmélet  az intarziakészítés módozatai Gyakorlat  dönthető asztallapú dekopír fűrésszel való vágás,  homokba égetés. Minimumkövetelmény:  a tanuló ismerje a népi építészet főbb jellemzőit, a pozitív-negatív forma összefüggésének játékát a palóc deszka tornácok, deszka oromfalak tükrében, az erdélyi köríves nyilatú kiskapuk egynémelyikét, az intarziakészítés több változatát,  legyen képes deszkából kivágott hiányzó részek összeforgatásából formák megjelenítésére, ácsolt kiskapu összeállítására, igényes intarzia munka megalkotására.

Továbbképző 10. évfolyam (heti 3x45 perc) Festett népi bútorok Elmélet  festett népi bútorok  Erdély, Dunántúl paraszti bútorai  a földfestékes túróenyves kötőanyagú festéstechnika tudnivalói Gyakorlat  bölcső míves kivitelezése Szórakaténusz Játékmúzeum Elmélet  a kecskeméti Szórakaténusz Játékmúzeum bemutatása

61


Gyakorlat  mozgó karú-lábú testes, öltöztethető fababa faragása Esztergályozási tudnivalók Elmélet  a fa esztergályozása Gyakorlat  az esztergályozási műveletek megismerése

Kézművesség a XX. század végén Elmélet  a közép-európai kézművesség értékei Gyakorlat  fa tárgy készítése, melyen mérhető a jelhasználat és díszítés igényessége,  év végi kiállítás Minimumkövetelmény:  a tanuló ismerjen festett erdélyi, dunántúli parasztbútorokat,  ismerje a túróenyves kötőanyagú földfestékes festési eljárást és legyen képes alkalmazni ezt a technikát,  legyenek ismeretei a festett népi bútorok jellemzőbb motívumait illetően,  legyen fogalma a népi játékkészítés országos szellemi központjának tekinthető, kiemelkedően értékes nemzetközi anyaggal rendelkező kecskeméti Szórakaténusz Játékmúzeumról.  ismerje az esztergályozás elvét, veszélyforrásait,  legyen képes bölcső vagy szekrény (modelljének) megalkotására, testhez mozgatható karral-lábbal kapcsolódó öltöztethető fabábú elkészítésére. Javasolt értékelési mód: A félévi, valamint az év végi osztályzás során figyelembe vehető a tanuló műalkotáselemzéseknél, illetve a múzeumbeli, vagy egyéb kulturális programokban való aktivitása.

62


KERÁMIA TANSZAK BEVEZETÉS A tantárgy tanításának célja, hogy a vizuális neveléssel párhuzamosan:  Tegyen szert a tanuló alapvető mesterségbeli tudásra,  Rendszerezze és közvetítse azokat az ismereteket, melyeknek birtokában a tanuló számára lehetségessé válik a művészeti szakközépiskolára való felkészülés. A tantárgy tanításának feladata, hogy a tanulót ismertesse meg:  a kerámiaművészet sajátos nyelvével, kifejező eszközeivel, formakincsével, megnyilvánulási formáival,  a tárgyformálás anyagaival, eszközivel,  egyes technológiai eljárások kivitelezésével és azok alkalmazási területével,  kerámiatárgyak készítésének folyamatával a tervtől a kész munkáig,  a kerámiakészítés környezet-, tűz- és balesetvédelmi szabályaival.

I. OKTATÁSI KÖVETELMÉNYEK Követelmények az alapfok elvégzése után A tanuló ismerje:  a kerámiakészítés alapjai –a felhasznált anyagok tulajdonságait, a készítés technológiáját,  a forma és díszítmény összhangjára vonatkozó esztétikai követelményeket,  a kerámiatörténet fontosabb állomásait,  a legfontosabb munkavédelmi tudnivalókat. Legyen képes:  a tárgyalkotás folyamatában a forma és díszítmény összhangját megteremteni,

63


     

elképzeléseit rajzban rögzíteni, ezeket igényesen megoldani, a helyes munkamenetet betartani, tapasztalatait, ismereteit – életkori szintjének megfelelő önállósággal – a tárgykészítés folyamatába beépíteni, műalkotások értő befogadására, felismerni környezetében a pozitív esztétikai minőséget, a megismert munkavédelmi szabályok következetes betartására.

Követelmények a továbbképző elvégzése után A tanuló ismerje:  a kerámia alapanyagait, azok tulajdonságait és felhasználási területét,  egyes tárgytípusok formái és rendeltetése közötti összefüggéseket,  a forma és díszítmény összhangjának jelentőségét,  a kerámiatörténet fontosabb állomásait,  alegfontosabb munkavédelmi tudnivalókat. Legyen képes:  önálló tervezésre a forma és funkció szoros kapcsolatának szem előtt tartásával,  terveit látványszerű és formaértelmező rajzokban igényesen megjeleníteni,  megszerzett ismereteit a tárgykészítés folyamatába beépíteni,  a szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek birtokában a tervet megvalósítani,  a cél és az eredmény összevetésére. A rendeltetés, forma és díszítmény szempontjai szerint a műtárgyak elemzésére,  a megismert munkavédelmi szabályok következetes betartására.

A TANSZAK TANTÁRGYAI ÉS AZOK ÓRASZÁMAI A képzés ideje: Évfolyamok száma:

12 év 12

ÉVFOLYAMOK TANTÁRGYAK Vizuális alapismeretek. Rajz-festésmintázás Kerámia műhelyelőkészítő Kerámia műhelygyakorlat

Előképző 1. 2. 4

5.

6.


1.

2.

Alapfok 3. 4.

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

3

3 3

3

3

3

3

3

3

3

4

64


Összesen

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

III. TANANYAG MŰHELYELŐKÉSZÍTŐ Alapfok 1-2. évfolyam (heti 3x45 perc) Az alapfok első két évfolyamán fél-fél éves váltásban az intézmény személyi-, tárgyi feltételeitől függően más-más szakterület megismerésére kerül sor. Ennek célja a tanuló helyes műhelyválasztásának elősegítése. Az agyaggal való ismerkedés  plasztikus anyagok összehasonlítása,  alakítási lehetőségek. Színes agyagok  színes masszák Felületdíszítés, színekkel Felületdíszítés alkalmazása tárgyakon  síklapokból készített egyszerű tárgyak festése Pozitív-negatív  gipsznegatív öntése,  ellentétpár öntése,  monogrampecsét faragása. Figurális kerámia  kisméretű karakteres állatfigurák, gyermekjátékok

MŰHELYGYAKORLAT Alapfok 3. évfolyam (heti 3x45 perc) Elmélet Technológia  az agyag legfontosabb tulajdonságai,  kerámiatárgy készítésének fázisai, mázazás munkarendje,  formák összeragasztásának hibaforrásai,  edényvastagság,  engofelhordás, 65


 

gipszöntés, baleset-, munka- és környezetvédelmi ismeretek.

Szaktörténet  Mezopotámia és Egyiptom fazekassága,  Európa kőkori fazekassága. Gyakorlatok, feladatok  az agyag kevés szerszámot igénylő formálása, díszítése, földfestékkel Szabadon formálható kerámia  agyagplasztikák földfestékkel való díszítése Felületalakítás  masszagyúrás, lapnyújtás, méretre vágás,  kör és szögletes síkfelület tagolása engobbal. Edénykészítés I.  szétnyomkodással Edénykészítés II.  formára és formába való döngöléssel Pecsétnyomó készítés  gipszpecsét faragása A 3. évfolyamon ajánlott technikák, eszközök: Agyag, engrób, sodrófa, vonalzó, ecsetek, tégelyek, gipsz, kések, deszka-munkalap, szivacsok stb. Minimumkövetelmény: A tanuló legyen birtokában az alapvető technológiai és szaktörténeti ismereteknek. Legyen képes a megismert technikákat úgy alkalmazni, hogy lehetőleg repedésmentes plasztikát illetve tárgyat hozzon létre.

Alapfok 4. évfolyam (heti 3x45 perc) Elmélet Technológia  relief és negatívja,  színes agyagok és masszaszínezés,  kézikorongon korongozási alapismeretek,  baleset-, munka- és környezetvédelmi ismeretek. Szaktörténet  a görög és római kerámia,

66


 

középkori edénytípusok, kályhák, kályhacsempék, reneszánsz kerámia.

Gyakorlat és feladatok Reliefkészítés, szabadformálású és felrakott edények készítése. A korongozás alapfogásai. Pozitív, negatív, relief  gipszlap öntése, karcolás, felületképzés,  negatív ellenpár készítése. Edénykészítés I.  díszítése nyomhagyással Edénykészítés II.  formára vagy formába rakott intarziaedény Edénykészítés III.  kézikorongon történő edényfelrakás Korongozás  ismerkedés a korongozással, alapfogások elsajátítása,  nyomhagyásos és plasztikus díszítés. A 4. évfolyamon ajánlott technikák, eszközök: Agyag, engrób, sodrófa, vonalzó, ecsetek, tégelyek, gipsz, kések, deszka-munkalap, szivacsok, kézikorong, lábkorong, gépkorong (korongozáshoz szükséges segédeszközök) stb. Minimumkövetelmény: A tanulónak legyen alapvető technológiai és szaktörténeti ismerete. Birtokolja alapszinten az elsajátított tárgykészítési technikákat. Legyen képes egyszerű edényeket felrakással elkészíteni és díszíteni.

Alapfok 5. évfolyam (heti 3x45 perc) Elmélet Technológia  szögletes formák, vetemedés, zsugorodás,  fedőkialakítási variáció,  máztípusok,  kemencetípusok,  baleset-, munka- és környezetvédelmi ismeretek. Szaktörténet

67


 

a habán kerámia, a török kerámia hatása.

Gyakorlat és feladatok  fedeles szögletes edény készítése és díszítése,  egyszerű korongozott formák, azok díszítése. Felületalakítás I.  nyomhagyásos gyakorlatok Felületalakítás II.  síkfelület tagolása engobbal Felületalakítás III.  síkfelület kialakítása színes masszák segítségével Edénykészítés  egyszerű fedeles tárgy készítése, díszítése a ritmus gyakorlatok alkalmazásával Korongozás  egyszerű alapformák, díszítése a ritmusgyakorlatok alkalmazásával 5. évfolyamon ajánlott technikák, eszközök: Agyag, engrób, sodrófa, vonalzó, ecsetek, tégelyek, gipsz, kések, deszka-munkalap, szivacsok íróka, színes masszák stb. Minimumkövetelmény:  a tanulónak legyen alapvető technológiai és szaktörténeti ismerete.  tudjon a megismert tárgyalakítási eljárás birtokában ép tárgyat létrehozni,  legyen képes egyszerű korongozott tárgyakat készíteni és engobozással díszíteni.

Alapfok 6. évfolyam (heti 3x45 perc) Elmélet Technológia  ipari sorozatgyártás,  alacsony- és magastűzű masszák,  oxidáló és redukáló égetés, kemencék,  baleset-, munka- és környezetvédelmi ismeretek. Szaktörténet  a magyar népi kerámia tájegységei,  nagy kőedénygyárak és porcelángyárak,  kortárs kerámia. Gyakorlat, feladatok Korongozott füles edény és annak díszítése.

68


Korongozott fedeles edény és annak díszítése. Anyaggyűjtés  edényformák rajzolása, díszítmények másolása, elemzése Korongozás I.  egyszerű hengeres formák felhúzása, a felület tagolása engobbal Korongozás II.  egyszerű edényformák korongozása különféle peremmegoldással,  fenékszög esztergálása,  fedő kialakítása. Fülezés  felhúzás, felragasztás Mázas edénykészítés  mázazási, kemencerakási gyakorlatok,  az égetés figyelemmel kísérése.

A 6. évfolyamon ajánlott technikák, eszközök: Agyag, engrób, sodrófa, vonalzó, ecsetek, tégelyek, gipsz, kések, deszka-munkalap, szivacsok, esztergakések, mázak Minimumkövetelmény A tanuló legyen képes hengeres formát korongozni és fülezni. Tudjon megfelelő falvastagságú mázas edényt készíteni. Birtokolja alapszinten az elsajátított tárgykészítési technikákat.

Továbbképző 7. évfolyam (heti 3x45 perc) Elmélet Technológia  az anyag összetétele, anyagszerkezete, előfordulása, bányászata,  kerámiatárgy készítésének munkafolyamata,  a technológiai fegyelem,  edénykészítési technikák az őskorban és ókorban,  égetési alapismeretek,  beleset-, munka- és környezetvédelmi ismeretek. Szaktörténet  Mezopotámia és Egyiptom fazekassága,  Európa kőkori fazekassága,  Görög és római kerámia.

69


Gyakorlatok, feladatok Figura és edény kapcsolata. Szabad és kötött formálás összekapcsolása Figurális anyagplasztika kézikorongon felrakott edény részeként való alkalmazása. Anyaggyűjtés – téma megjelenési formái a kerámiatörténetben. Tervezés és anyaggyűjtés látványszerű rajz segítségével. Forma és díszítmény együttese Korongozott öblös edény, annak engobos tagolása geometrikus, vagy antropomorf jelleggel. Mázazás, kemencerakás. Tárgyelemzés A tananyaghoz kapcsolódó kerámiatárgy elemzése, történeti, művészettörténeti keretbe foglalva. A funkció, forma, szerkezet, díszítmény megjelenési formáinak értelmezése. A 7. évfolyamon ajánlott technikák, eszközök: Agyag, engrób, sodrófa, vonalzó, ecsetek, tégelyek, gipsz, kések, deszka-munkalap, szivacsok stb., szakirodalom, diaképek.

Minimumkövetelmény:  a tanulónak legyen alapvető technológiai és szaktörténeti ismerete,  birtokolja alapszinten az elsajátított tárgykészítési technikákat,  legyen képes rajzi gyűjtés nyomán tervet, vázlatot készíteni és felrakással vagy korongolással öblös tárgyat (tárgyakat) elkészíteni.

Továbbképző 8. évfolyam (heti 3x45 perc) Elmélet Technológia  középkori edénytípusok,  padlócsempék, kályhaszemek, kályhák készítése,  az ólom-, ón- és sómáz jellemzői,  a fajansz, kőedény és lüsztermáz legfontosabb ismérvei,  mázazási eljárások,  baleset-, munka- és környezetvédelmi ismeretek. Szaktörténet  a középkori edénytípusok, kályhacsempék és kályhák kialakulása,  reneszánsz kerámia,  Mátyás budai műhelye.

70


Gyakorlatok, feladatok Síkfelület és plasztika kapcsolata. Felületkialakítási gyakorlatok  anyaggyűjtés, díszítménymásolás, elemzés,  tervezés anyagban, szabad illetve kötött rendszerű plasztikus tagolás,  pozitív és negatív viszonylatok kihasználása. Plasztikus padlócsempe  mintaszervezés, sorolható és terülő díszítmények,  tárgykészítés gipsznegatív segítségével. Egyedi relief  egyedi megjelenésű dombormű tervezése és készítése szabadon választható funkcióra Korongozott edény és plasztika  korongon készült edény egyedi, sorolt vagy terülő plasztikus tagolása Tárgyelemzés  a funkció, forma, szerkezet és díszítmény megjelenési formáinak értelmezése A 8. évfolyamon ajánlott technikák, eszközök: Agyag, engrób, sodrófa, vonalzó, ecsetek, tégelyek, gipsz, kések, deszka-munkalap, szivacsok stb., szakirodalom, diaképek. Minimumkövetelmény: A tanulónak legyen alapvető technológiai és szaktörténeti ismerete. Birtokolja a elsajátított tárgykészítési technikákat alapszinten. Legyen képes a tárgykészítés során eltérő mintaszervezési megoldások alkalmazására, sorolható csempék és reliefek elkészítésére.

Továbbképző 9. évfolyam (heti 3x45 perc) Elmélet Technológia  a gipsz, mint segédanyag,  öntési alapismeretek, önthető massza jellemzői,  öntéssel és korongon készül edény összehasonlítása,  korongolt fazekasedény díszítésének lehetőségei,  baleset-, munka- és környezetvédelmi ismeretek. Szaktörténet A habán kerámia. A magyar népi kerámia, tájegységek jellemzői, fazekasközpontok. Gyakorlatok, feladatok

71




edény és festett felülete

Felületdíszítési gyakorlat  díszítőtechnikák gyakorlása,  a begyakorolt technikák valamelyikének alkalmazásával önálló vonal-, folt, ritmusok kialakítása síkfelületen. Szögletes edény és díszítménye  szögletes edényegyüttes kialakítása összeépítéssel, díszítése a fenti technikák alkalmazásával Korongozott edény és díszítménye  korongolt tálféleségek készítése, díszítése festéssel, mázazással,  kompozíciós alapesetek rajzos elemzése. A 9. évfolyamon ajánlott technikák, eszközök: Agyag, engrób, sodrófa, vonalzó, ecsetek, tégelyek, gipsz, kések, deszka-munkalap, szivacsok stb., szakirodalom, diaképek. Minimumkövetelmény:  a tanulónak legyen alapvető technológiai és szaktörténeti ismerete,  birtokolja az elsajátított tárgykészítési technikákat alapszinten,  legyen képes formákat korongozni, szakszerűen mázazni. Továbbképző 10. évfolyam (heti 3x45 perc) Elmélet Technológia  az ipari szériagyártás technológiái,  egyedi kortárs kerámiakészítési eljárások elemzése,  kemencék,  a redukció különböző formái,  baleset-, munka- és környezetvédelmi ismeretek. Szaktörténet  kőedény- és porcelángyárak kialakulása, fejlődése,  a formatervezés jelentősége,  egyedi kortárs kerámia,  anyag- és hagyománytisztelet megnyilvánulásai. Gyakorlat, feladatok  edénycsoport Edényrészek kialakítása  préselt fül készítése,  korongozott csőr összeépítése az edénytesttel, a fül felragasztása,

72




értelmező rajzok készítése, pl. kiöntőedény esetére.

Díszítményvariációs gyakorlat  azonos formájú és méretű korongozott tárgysorozat díszítési variációi Tárgy együttes készítése  harmonikus tárgy együttes tervezése, elkészítése kézműves eszközökkel,  látványszerű megjelenítése rajzban. Kiselőadás  Kedvenc korszak vagy jelenkori alkotó munkáinak bemutatása, elemzése  Miért tetszik? Kit választanál példaképnek és miért? A 10. évfolyamon ajánlott technikák, eszközök: Agyag, engrób, sodrófa, vonalzó, ecsetek, tégelyek, gipsz, kések, deszka-munkalap, szivacsok stb., szakirodalom, diaképek. Minimumkövetelmény:  a tanuló szerezzen alapvető technológiai és szaktörténeti ismereteket és legyen képes azokat szakszerűen alkalmazni,  ismerje a használati funkcióra tervezett tárgyak részeinek jelentőségét, ezen ismeretek felhasználásával legyen képes jól használható tárgyakat, tárgyegyütteseket készíteni. Javasolt értékelési mód: A félévi, valamint az év végi osztályzás során figyelembe vehető a tanuló műalkotáselemzéseknél, illetve a múzeumbeli, vagy egyéb kulturális programokban való aktivitása.

KÉZMŰVES TANSZAK BEVEZETÉS A tantárgy tanításának célja a kézműves tevékenységek megismertetésével a hagyományos népi kultúra ezen területének átörökítése, a múlt értékeinek beépítése a mai tárgykultúrába, tárgyalkotó tevékenységébe. A természetes anyagok felhasználásával a természet közeli személet kialakítása és megerősítése, a környezet harmonikus életvitel, a környezetalakítás képességének megalapozása, az értékteremtés és megőrzés igényének létrehozása. A tantárgy tanításának feladatai:  a manuális és konstruáló képesség, a kreativitás fejlesztése, az esztétikai érzékenység mélyítése,  a hagyományos kézműves tevékenységek iránti nyitottság kialakítása,  a hagyományos tárgyi és szellemi kultúra összekapcsolódásának bemutatása,  a hagyományok megismertetésével múltunk, népi örökségünk megbecsülése, megszerettetése, a hovatartozás-tudat mélyítése,  a hagyományos kézműves tevékenységek szerepének és alkalmazási lehetőségeinek feltárása a mindennapi életben és a modern viszonyok között,  a tárgy, a környezet, a létrehozó és használó ember viszonyának, harmóniájának felfedeztetése tárgyelemzéseken és a tárgyalkotó tevékenységen keresztül,

73


     

a természethez, környezethez való kötődés mélyítése élmény-, ismeret- és tapasztalatszerzés által, azoknak az elméleti és gyakorlati ismereteknek a nyújtása, melyek a tervezéstől a kivitelezésig biztosítják a meghatározott célú alkotómunka elvégzését, az önkifejezést, az önmegvalósítás lehetőségének felfedeztetése a kézműves tevékenységen keresztül, a felhasznált anyagok megfigyelése, elemzése, az alakításukhoz szükséges eszközök megismerése, jártasság kialakítása balesetmentes használatukban, a kézügyesség, a technikai érék, a tervező- teremtő fantázia fejlesztése, a értékteremtésen és – megőrzésen keresztül a munkára nevelés.

I. OKTATÁSI KÖVETELMÉNYEK Követelmények az alapfok elvégzése után A tanuló:  ismerje meg a hagyományos kézműves tevékenységek minél szélesebb körét,  alakuljon ki benne a kézművesség iránti nyitottság, érdeklődés,  tudjon pozitívan viszonyulni a természethez és a múlt értékeihez. Rendelkezzen ismeretekkel:  a természetes anyagokról és felhasználási lehetőségeikről,  a tárgyalkotás szerepéről, területeiről, szempontjairól. Legyen jártas:  a kézművesség eszközeinek segítségével elképzelései, ötletei megvalósításában,  egyszerű technológiájú tárgyak készítésében,  a felhasznált anyagok megfigyelésében,  a kézműves munkafolyamatok alkalmazásában (tervezés, anyag- és technikaválasztás, kivitelezés, díszítés),  a gazdaságos munkavégzésben,  a munkafolyamatokhoz szükséges eszközök megfelelő, balesetmentes használatában,  a tárgyak elemzésében. Legyen képes:  a megszerzett elméleti és gyakorlati ismeretek alkalmazására,  az önálló tárgyalkotásra, esztétikus, igényes kivitelezésű termékek létrehozására. Fedezze fel:  a tárgyakban rejlő esztétikumot,  a hagyományos kézművesség szerepét a modern körülmények között és saját életében.

74


A TANSZAK TANTÁRGYAI ÉS AZOK ÓRASZÁMAI A képzés ideje: Évfolyamok száma:

12 év 12

ÉVFOLYAMOK TANTÁRGYAK Vizuális alapismeretek. Rajz-festésmintázás Kézműves műhelyelőkészítő Kézműves műhelygyakorlat Összesen

Előképző 1.

2.

4

4

4

4

Továbbképző

Alapfok 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

3

3 3

3

3

3

3

3

3

3

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

III. TANANYAG MŰHELYELŐKÉSZÍTŐ Alapfok 1. évfolyam (heti 3x45 perc) Ábrázolás emlékezet után Elmélet  természetes anyagok,  a színek világa, a színek felmérése a környezetünkben. Gyakorlat  termések gyűjtése,  termésbábok. Ünnepeink Elmélet  téli ünnepkör (mikulás, karácsony)

75


Gyakorlat  fenyődíszek Kompozíció Elmélet  formák rendje,  oldalnézet, előlnézet, szimmetria. Gyakorlat  álarcok, kisebb bábok varrása

Alapfok 2. évfolyam (heti 3x45 perc) Színek világa Elmélet  egyenértékű tiszta színek,  alapszínek. Gyakorlat  ötletkeresés megoldások (csuhé, csutka, góré) Ünnepeink Elmélet  ünnepek és hétköznapok,  a család ünnepei. Gyakorlat  fenyődíszek készítése, termések anyagokból Tartalom és forma egysége Elmélet  a tér, belsőtér Gyakorlat  papírmasé, álarcok készítése,  dobozokból belső, külső terek képzése. Minimumkövetelmény az alapfok 1-2. évfolyam befejezése után:  Alakuljon ki a tanulóban a kézműves tevékenységek iránti érdeklődés.

MŰHELYGYAKORLAT

76


Alapfok 3. évfolyam (heti 3x45 perc) A környezet anyagai Elmélet  a környezet anyagainak megfigyelése: természetes (ásványi, növényi, állati eredetű) és mesterséges anyagok. Gyakorlat  tanulmányi séta, anyagok gyűjtése,  játékeszközök és –figurák készítése. Az ember tárgykészítő tevékenysége Elmélet  ismerkedés az ember tárgykészítő tevékenységével, a tárgykészítés szerepével, területeivel. Gyakorlat  egyszerűbb papírhajtogatások Textilmunkák Elmélet  a tárgyak csoportjai – pl.: alapanyag szerint Gyakorlat  egyszerű fonástechnikák,  textilfestés (pl. mintázás nyomhagyással),  rongybabakészítés. A család ünnepei Elmélet  ünnepek és hétköznapok,  a család ünnepei. Gyakorlat  gyöngyfűzési technikák,  tárgykészítés az ünnepekhez kapcsolódóan,  különféle báb- és babakészítési lehetőségek. Egész éven át végigvonuló feladatok  a természet és mesterséges környezet megfigyelése, esztétikumának befogadása,  baleset-, munka- és környezetvédelem. Minimumkövetelmény:  alakuljon ki a tanulóban a kézműves tevékenységek iránti érdeklődés,  próbálja ki a bemutatott kézműves technikákat,  szerezzen jártasságot legalább egy technika alkalmazásában.

77


Alapfok 4. évfolyam (heti 3x45 perc) A természeti környezet Elmélet  a természeti környezet megfigyelése,  népköltészeti alkotások, hiedelmek. Gyakorlat  növényi részek gyűjtése,  játékkészítés a gyűjtött anyagokból. Az anyagmunka alapjai Elmélet  tartalom és forma kapcsolata tárgyakon,  az agyag tulajdonságai,  a fazekasság munkafolyamatai. Gyakorlat  agyagplasztika,  edénykészítés,  díszítés. A szövés- fonás alapjai Elmélet  a szövés – fonás anyagai, megfigyelésük

Gyakorlat  a körmönfonás technikái,  többszálas fonástechnikák,  a szövés alapjai képkereten. Papírmunkák Elmélet  a papír felhasználása, tulajdonságainak megfigyelése Gyakorlat  papírhajtogatások,  figurák készítése,  sárkánykészítés. Ajándéktárgyak Elmélet  az ajándék szerepe, ajándékozási szokások

78


Gyakorlat  ünnepekhez kapcsolódó tárgyalkotás választott anyagokkal Egész éven át végigvonuló feladatok:  a felhasznált anyagok megfigyelése,  tárgyak elemzése adott szempontok szerint,  a tárgyakban esztétikum felismertetése,  az eszközök helyes használata,  baleset-, munka és környezetvédelem. Minimumkövetelmény:  a tanuló rendelkezzen ismeretekkel a természethez fűződő hagyományokról, a tárgyakban a tartalom és a forma kapcsolatáról,  szerezzen jártasságot a szövés – fonás alapvető technikáiban, az anyag egyszerű formázási lehetőségeiben.

Alapfok 5. évfolyam (heti 3x45 perc) A népmesék világa Elmélet  a népmesék világa, a mesék szereplői Gyakorlat  népmesei jelenetek ábrázolása,  felhasználásra javasolt anyagok: anyag, növényi részek, textil. A varrás alapjai Elmélet  a varrás szerepe,  a varrás és hímzés anyagai. Gyakorlat  szegő és díszítő varrások,  lapos-, kereszt- és láncöltések alkalmazása,  mintaterítő készítése. Népszokások Elmélet  a tél és tavaszi népszokások Gyakorlat  jeles napokhoz kapcsolódó tárgykészítés,

79




a madzagszövés technikája.

Az emberélet fordulóinak tárgyai Elmélet  az emberélet fordulóinak fontosabb eseményei Gyakorlat  báb- és rongybabakészítés,  gyöngyfűzés. Népi hangszerek Elmélet  hangszerek fajtái, szerepük a népéletben, népszokásokban Gyakorlat  hangadó játékok és hangszerek készítése Egész éven át végigvonuló feladatok:  tárgyak csoportjai: ünnepi és hétköznapi használat, használati és ajándéktárgyak,  a felhasznált anyagok megfigyelése,  tárgyelemzések a témakörökhöz kapcsolódóan,  esztétikum befogadása,  ötletgazdag, fantáziadús tárgyak létrehozása,  baleset-, munka- és környezetvédelem. Minimumkövetelmény:  a tanuló rendelkezzen alapvető ismeretekkel a népi kultúra tárgyalt területeiről, a népmesék világáról,  a fontosabb téli és tavaszi népszokásokról,  az emberélet fordulóinak nagyobb ünnepeiről,  legyen jártas az egyszerűbb varrási technikák alkalmazásában,  a madzagszövésben, a gyöngyfűzésben és a bábkészítésben. Alapfok 6. évfolyam (heti 3x45 perc) Szálasanyagok Elmélet  a szalma, szizál és rafia felhasználási lehetőségei,  :az anyagok megfigyelése. Gyakorlat  a szalma előkészítése,  szalmafonattal készített tárgyak,  rafiafonatok összevarrásával készített tárgyak,  egyéb szalma-, szizál- és rafiadíszek, figurák. Népi gyermekjátékok 80


Elmélet  a gyermekjátékok szerepe – felkészítés a felnőttkorra Gyakorlat  játékmunkaeszközök készítése,  felhasználásra javasolt anyagok: kukoricaszár, csutka, csuhé, agyag. A nemezelés Elmélet  állati eredetű alapanyagok,  a gyapjú megfigyelése, tulajdonságai, alkalmazási módjai. Gyakorlat  a nemezelés technikája, mintázási lehetőségek,  nemeztárgyak készítése. A bőrmunka alapjai Elmélet  állati eredetű alapanyagok,  a bőr megfigyelése, tulajdonságai,  a bőrös munka eszközei. Gyakorlat  kisebb bőrtárgyak alkotása: lyukasztás, egyszerű fűzések, fonások alkalmazása Népi építészet Elmélet  a népi építkezés – anyagai, technikái,  a parasztház alaprajza, berendezése. Gyakorlat  makettkészítés – település, porta, házbelső,  felhasználásra javasolt anyagok: agyag, vessző, kukoricaszár, csuhé, szalma… Egész éven át végigvonuló feladatok:  funkció – forma – díszítés harmóniája a tárgyakon,  a felhasznált anyagok megfigyelése,  tárgyelemzések,  esztétikum felfedezése,  saját ötleteik, elképzeléseik megjelenítése,  az alkalmazott eszközök balesetmentes használata,  baleset-, munka- és környezetvédelem. Minimumkövetelmény:  a tanuló rendelkezzen alapvető ismeretekkel a felhasznált anyagok tulajdonságairól, alkalmazási lehetőségeiről, a népi gyermekjátékok szerepéről, a népi építkezés néhány jellemző vonásairól.

81




legyen jártas a tanult kézműves tevékenységek alapvető munkafolyamatainak alkalmazásában.

Továbbképző 7. évfolyam (heti 3x45 perc) Famunkák Elmélet  a fa felhasználási területei Gyakorlat  fafaragási technikák kipróbálása,  a munkafolyamatokhoz szükséges eszközök és használatuk. Vesszőmunkák Elmélet  a vesszőből készült tárgyak köre, szerepük mindennapi életben Gyakorlat  a vessző előkészítése Háncs- és gyékénymunkák Elmélet  a háncs- és gyékényfonás alkalmazási területei Gyakorlat  kisebb használati tárgyak készítése rámán és összevarrással,  egyéb háncs- és gyékényfigurák készítése. Népi kerámia Elmélet  kerámiák a lakáskultúrában,  kerámiával közvetített jelentéstartalom. Gyakorlat  tárgykészítés felrakással és lapok összeillesztésével,  rátétes, mélyített és áttört díszítés. Bőrmunkák Elmélet  a bőr felhasználási területei,  a bőr fontosabb munkatulajdonságai. Gyakorlat  használati tárgyak létrehozása bőrből,  díszítési lehetőségek megismerése – szironyozás, domborítás, rátétvarrás.

82


Egész éven át végigvonuló feladatok:  a tervezés szempontjai, folyamata,  a felhasznált anyagok megfigyelése,  a tárgyakkal kifejezett jelentés tartalom megfigyelése, a népművészet motívumrendszere,  a tárgyelemzések adott szempontok szerint a témakörökhöz kapcsolódóan,  a tárgyak esztétikumának megfigyelése,  a használt eszközök balesetmentes alkalmazása,  baleset-, munka- és környezetvédelem. Minimumkövetelmény:  a tanuló rendelkezzen ismeretekkel a fa, a vessző, a háncs – gyékény, a kerámia és a bőr alkalmazási területeiről, az anyagok fontosabb munkatulajdonságairól, a tárgyak jelző értékéről,  legyen jártas a tanult kézműves területekhez kapcsolódóan egy-egy technika alkalmazásában.

Továbbképző 8. évfolyam (heti 3x45 perc) Szövés Elmélet  a szövőkeret felépítése,  a szőttesek mintakincse. Gyakorlat  felvetés szövőkeretre,  a szövés munkafolyamata,  mintakendő készítése. Hímzés Elmélet  hímzések a népviseletben és a lakástextileken,  a régi és új stílusú hímzések összehasonlítása. Gyakorlat  saját tájegységhez kötődő szabadrajzú hímzés,  szálvonásos technika kipróbálása. Batikolás Elmélet  a textilfestés anyagai, munkafolyamata Gyakorlat  viaszolt és csomózott batikolási technikák Ékszerkészítés

83


Elmélet  a népi ékszerek fajtái, az ékszerekkel közvetített jelentéstartalom Gyakorlat  öltözet kiegészítők, ékszerek készítése,  gyöngyszövés. Népviselet Elmélet  a népviselet elemei, a viselettel közvetített jelentéstartalom Gyakorlat  viseleti babák tervezése, készítése a tanult technikák alkalmazásával A népművészet továbbélése Elmélet  a népművészet továbbélési lehetőségei Gyakorlat  tárgykészítés választott technikával Rendszerezés Elmélet  kézművességről tanultak áttekintése, rendszerezése Gyakorlat  önálló tárgykészítés választott technikával Egész éven át végigvonuló feladatok  önálló alkotó munka: tervezés, munkafázisok megállapítása, kivitelezés,  a tanult technikák komplex alkalmazása,  irányított megfigyelések, gyűjtőmunkák,  a tárgyak esztétikumának megítélése,  eszközök balesetmentes használata,  baleset-, munka- és környezetvédelem. Minimumkövetelmény:  a tanuló rendelkezzen ismeretekkel a népi szőttes és a hímzés jellemzőiről, az ékszerek és a viselet jelentéstartalmáról, a népművészet továbbélési lehetőségeiről,  legyen jártas a tanult kézműves területekhez kapcsolódóan egy-egy technika alkalmazásában.  legyen képes az önálló alkotómunkára, esztétikus, igényes tárgyalkotásra.

Továbbképző 9-10. évfolyam

84


(heti 3x45 perc) A korábbi évfolyamokon tanultak összegzése. Az előző évfolyamokon elsajátított tananyag elmélyítése. A kivitelezés szépítése. Tárgy együttesek készítése  Azonos formavilágú, harmonikus tárgy együttesek tervezése, elkészítése a tanult kézműves eszközökkel (használati – és dísztárgyak) Minimumkövetelmény:  Az alapvető technológiai ismeretek szakszerű, alkalmazása,  jól használható tárgy együttesek készítése.

A számonkérés formája: A tanulók minden évfolyamban félévi és év végi vizsgaanyagot adnak le. A vizsga anyagát a szaktanár állítja össze. A minősítés érdemjeggyel történik. Az év végi osztályzatnak döntően az év közbeni munkán kell alapulnia.

TEXTILMŰVES TANSZAK BEVEZETÉS Cél: az alkotás örömének felkeltése, fokozása, beépítése mindennapjainkba. A tantárgy tanításának célja, hogy a tanuló:  A megismert műfaji lehetőségeket egyéniségének megfelelően tudja használni, alkalmazni,  Tudjon bánni a megszerzett ismeretekkel, anyagokkal, technikákkal, 85


 

Legyen képes a tervezési feladat megoldására (rajz, szín- és formaismeret, kompozíciós készség) és a terv kivitelezésére, Legyen képes textiles feladatok elkészítésére, kivitelezésére, esztétikus megjelenítésére.

A tantárgy tanításának feladata feladata, hogy ismertesse meg a tanulóval:  A textilt, mint anyagot,  A textil felhasználhatóságának sokszínűségét,  A textil sajátosságait,  A természetes és a mesterséges szálas anyagokat,  Az őstextileket,  A szövést előkészítő műveleteket (felvetés, leszövés, szövés stb.),  A textilnyomás technikáját (dúcnyomás, filmnyomás, sablonkészítés, hengernyomás),  A gobelinszövést,  A varrás és a hímzés fajtáit, alkalmazási lehetőségeit,  A rátétkészítést, a textilplasztikát,  A vegyszereket, festékeket,  A gépi és kézi varrást,  A textil történetét az őskori textilemlékektől a mai modern – hazai és külföldi – textilművészeti törekvésekig.

I. OKTATÁSI KÖVETELMÉNYEK Követelmény az alapfok elvégzése után A tanuló ismerje:  a tanult egyszerűbb textiltechnikákat,  az eszközöket, anyagokat,  a textiltörténet jelentősebb állomásait a művészettörténet folyamatában,  a textil felhasználásának sokszínűségét,  a szövés alapjait.

Legyen képes:  alkalmazni a tanult technikákat,  a művészettörténeti, múzeumi, népművészeti anyagra támaszkodva tervezési feladatok megoldására,  esztétikai minőségek felismerésére,  önálló munkák létrehozására.

86


Követelmények a továbbképző elvégzése után A tanuló ismerje:  az anyag, forma, funkció összefüggéseit,  a szövési technikákat,  a szövéshez használt eszközöket, fogalmakat,  a XX. századi magyar és külföldi textil törekvéseket. Legyen képes:  a tíz év során szerzett elméleti és gyakorlati ismeretanyag feldolgozására és alkalmazására,  önálló gondolatok kifejezésére és megvalósítására,  tervek készítésére,  művészi érték létrehozására,  saját képek, szőnyegek elkészítésére,  a textil és más anyag „ötvözésére”, egymással való alakítására,  társai és saját munkáit, művészi alkotásokat elemezni, véleményezni. Alakuljon ki a tanulóban:  A teremtéshez, alkotáshoz szükséges készség,  Az igényesség és a mesterségbeli alázat.


12 év 12

87


ÉVFOLYAMOK TANTÁRGYAK Vizuális alapismeretek. Rajz-festésmintázás Textilműves Műhelyelőkészítő Textilműves Műhelygyakorlat Összesen

Előképző 1.

2.

4

4

4

4

Továbbképző

Alapfok 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

3

3 3

3

3

3

3

3

3

3

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

III. TANANYAG MŰHELYELŐKÉSZÍTŐ Alapfok 1-2. évfolyam (heti 3x45 perc) Ismerkedés a textillel Elmélet  ismerkedés a textilhez kapcsolódó, a textilt alakító eszközökkel,  anyagismeret: len, kender, pamut, gyapjú, selyem, műszálak,  ősi textilmaradványok a művészet története során. Gyakorlat  fonalvezetés papíron ragasztással, varrással,  textil foltkollázsok készítése, képek létrehozása ragasztással, varrással. Ismerkedés a textil alapanyagaival Elmélet  a természetes anyagok felhasználása a termesztéstől a feldolgozásig,  a len gerebenezése, tilolása,  gyapjúfajták, nyírás,  növényi és állati eredetű festékek. Gyakorlat  festőnövények gyűjtése,  gyapjú és pamutfestés,  képek készítése,  a megfestett fonallal „írott kép” létrehozása (hímzés, öltés).

88


Ismerkedés a textilnyomatokkal Elmélet  ismerkedés a népviselet kialakulásával,  látogatás a néprajzi múzeumban,  a textilkészítésben alkalmazott eszközök. Gyakorlat  világos, egyszínű anyagra nyomat készítése,  nyomódúc készítése,  terítő készítése nyomtatással,  geometrikus formák tervezése. Fatúra és textúra játékok Elmélet  ismerkedés a textilek szerkezetével: szálszerkezet, anyagtan, anyagismeret (filc, selyem, vászon, gyapjú vizsgálata),  tömör, laza, sűrű, lukacsos, szőrös, érdes, sima, bársonyos anyagok felületeinek vizsgálata. Gyakorlat  faktúra és textúra készítése, a megismert anyagok lenyomatai, frottázs készítése Minimumkövetelmény: A tanulóban alakuljon ki a textilműves tevékenység iráni érdeklődés, alaptechnikák megismerése.

MŰHELYMUNKA Alapfok 3. évfolyam (heti 3x45 perc) A batik I. Elmélet  a batik szó jelentése,  a jávai batik, a néger batik, az ikat története. Gyakorlat  a batiktechnika megismerése,  eszközeinek ismerete,  kötözött batik készítése. A batik II. Elmélet  a batik hazai rokonsága,  tojásfestés, viaszolás textilekre,  a viaszolás készítésének tanulmányozása.

89


Gyakorlat  batikolás, selyemre, vászonra, viasszal,  több szín alkalmazása,  a színtartósság növelése. Textilfestés Elmélet  az új technikai eszközök (festészet, grafika) technikáinak megjelenési lehetőségei a textilen, Gyakorlat  textilfestés ecsettel különböző anyagokra,  textilfilc használatával mini textilek készítése,  baleset-, munka- és környezetvédelem. Minimumkövetelmény:  a tanuló ismerje és tudja alkalmazni az év során tanult batikolási lehetőségeket, a textilfestést és a textilfilc használatát,  rendelkezzen életkorának megfelelő színtani ismeretekkel.

Alapfok 4. évfolyam (heti 3x45 perc) A szövés alapismeretei Elmélet  a szövést segítő eszközök megismerése Gyakorlat  felvetés, csíkok, színváltások alkalmazása kisméretben,  karkötők, könyvjelző, tarisznya, hajpánt, öv készítése szádfán. Textilbáb készítése I. Elmélet  bábok a művészetben,  kínai bábok,  Schéner Mihály, Anna Margit bábfigurái. Gyakorlat  ujjbábok készítése Textilbáb készítése II. Elmélet  bábszínház, színház, színháztörténet

90


Gyakorlat  karaktert hangsúlyozó bábfigurák kialakítása Textilbáb készítése III. Elmélet  egy választott kor stílusának megismerése Gyakorlat  a megismert stílusjegyek alapján báb készítése,  mozgatható marionettbáb, vagy ember nagyságú textilbáb készítése. Textilbáb készítése IV. Elmélet  kultúrtörténet, divattörténet, lakáskultúra Gyakorlat  bábfigura tetőtől talpig való felöltöztetése korhű öltözékbe szőtt anyagok felhasználásával,  a bábfigura berendezett térbe helyezése,  textilek tervezése,  baleset-, munka- és környezetvédelem. Minimumkövetelmény:  a tanuló rendelkezzen alapvető varrási, applikálási és szövési ismeretekkel,  tudja a textil bábkészítés alapismereteit,  alkalmazza a varrási és szövési ismereteit a textilbáb készítése során. Alapfok 5. évfolyam (heti 3x45 perc) Nemezelés, nemezkészítés I. Elmélet  a gyapjú tulajdonsága, alakíthatósága,  motívumkincsek gyűjtése. Gyakorlat  a gyapjú festése,  használati tárgyak tervezése,  kis nemeztárgyak készítése. Nemezelés, nemezkészítés II. Elmélet  honfoglaláskori sátrak, jurták megismerése,  múzeumlátogatás. Gyakorlat  nemezlabda készítése,  nemezplasztikák készítése, összeépítése fémmel, fával, fémszállal.

91


Nemezelés, nemezkészítés III. Elmélet  a mai nemezművészet megismerése Gyakorlat  közös alkotás létrehozása az eddig ismert eljárásokkal Szövés és nemezkészítés Elmélet  a hazai textilművészek munkáinak tanulmányozása Gyakorlat  nemezelt és szőtt anyagokból kiegészítők összeépítése,  baleset-, munka- és környezetvédelem. Minimumkövetelmény:  a tanuló ismerje a gyapjú tulajdonságait,  a nemezkészítés eljárásait,  a szövés alapjait. Alapfok 6. évfolyam (heti 3x45 perc) Térplasztika-, szobrászat, festészet, iparművészet elemeinek variálása I. Elmélet  a plasztika fogalma, plasztikus alkotások a művészetben,  háromdimenziós műalkotások. Gyakorlat  anyagok, technikák tetszőleges felhasználásával kis textilplasztika tervezése, kivitelezése Térplasztika-, szobrászat, festészet, iparművészet elemeinek variálása II. Elmélet  síkból kiemelkedő plasztika, a dombormű fogalma,  dombormű a művészetekben. Gyakorlat  dombormű létrehozása textilből Térplasztika-, szobrászat, festészet, iparművészet elemeinek variálása III. Elmélet  textilplasztikák, térformák felkutatása a XX. századi képző- és iparművészetben,  egy-két alkotó textilplasztikák tanulmányozása. Gyakorlat

92




térbe helyezett plasztika tervezése és kivitelezése kötelek, fonott zsinórok, kender, spárga felhasználásával, a tér figyelembevételével.

Térplasztika-, szobrászat, festészet, iparművészet elemeinek variálása IV. Elmélet  talált tárgyak felhasználása a XX. századi művészetben, lásd ready-made,  textil és a talált tárgyak, anyagok kölcsönhatása. Gyakorlat  talált tárgyak beépítése a textilplasztikába,  baleset-, munka- és környezetvédelem. Minimumkövetelmény:  a tanuló értse a tér-forma összefüggéseit,  rendelkezzen alapvető plasztikai ismeretekkel és téralakítási képességekkel.

Továbbképző 7. évfolyam (heti 3x45 perc) Szövés- alapismeretek, technikák I. Elmélet  szálas anyagok,  a szövés eredete,  a szövés történeti áttekintése. Gyakorlat  felvetés elkészítése,  a szövőszék megismerése a gyakorlatban. Szövés- alapismeretek, technikák II. Elmélet  az Iparművészeti Múzeum textilgyűjteményének megtekintése,  tervezés- másolási feladat múzeumi gyűjtés alapján. Gyakorlat  szőnyegszövési technikák, csíkritmusok, egyszerű minták elkészítése Szövés- alapismeretek, technikák III. Elmélet  napi szövőműhely felkutatása,  szövőszék megtekintése,  fekvő és álló szövőszék közötti különbség megismerése. Gyakorlat  szövés szövőkereten, szabadon választott technikával

93


Szövés- alapismeretek, technikák IV. Elmélet  az erdélyi festékes szőnyegek fajtái,  az erdélyi szőnyegek motívumkincse. Gyakorlat  motívumkincs gyűjtése,  a szélek és a méret tartása,  baleset-, munka- és környezetvédelem. Minimumkövetelmény:  a tanuló ismerje az alapvető szövési technikákat (torontáli, szumák, ógobelin és erdélyi festékes),  tudja a szőnyeg kezelésével kapcsolatos alapvető ismereteket. Továbbképző 8. évfolyam (heti 3x45 perc) Gobelinszövés I. Elmélet  a gobelinszövés története az ókortól napjainkig Gyakorlat  gyapjúfestés,  saját terv elkészítése álló szövőszéken. Gobelinszövés II. Elmélet  mai textilművészeti törekvések Gyakorlat  kisméretű gobelin elkészítése Szövés – alapismeretek, technikák Elmélet  keleti csomózott szőnyegek fajtái,  a csomózás technikája,  a keleti szőnyegek motívumkincse. Gyakorlat  csomózott szőnyeg készítése,  keleti szőnyeg egy kis részletének lemásolása,  baleset-, munka- és környezetvédelem. Minimumkövetelmény

94


A tanuló sajátítsa el a gyapjúfestési ismereteket. Ismerje és alkalmazza a gobelinszövés és csomózás technikáját. Továbbképző 9. évfolyam (heti 3x45 perc) Divat, ruhák, kiegészítők I. Elmélet  Divattörténet, mi a divat?  egy kiemelt kor öltözködési kultúrájának megbeszélése,  könyvtári, múzeumi gyűjtés. Gyakorlat  egyszerűen kivitelezhető ruha tervezése papíron,  anyag és színek megválasztása, megvarrása. Divat, ruhák, kiegészítők II. Elmélet  divat egy adott korban, festmények, zene tanulmányozása Gyakorlat  elegáns báli ruha tervezése, fantáziadús anyaghasználattal Divat, ruhák, kiegészítők III. Elmélet  a kiegészítők divattörténete Gyakorlat  kiegészítő kivitelezése saját használatra Divat, ruhák, kiegészítők IV. Elmélet  a viselkedéskultúra és illemtan kapcsolata a divattal Gyakorlat  jól sikerült modellek bemutatása házi divatbemutatón,  baleset-, munka- és környezetvédelem. Minimumkövetelmény:  a tanuló rendelkezzen alapvető divattörténeti ismeretekkel,  értse a ruha és a kiegészítők kapcsolatát,  sajátítsa el a szabászat és varrás alapismereteit.

95


Továbbképző 10. évfolyam (heti 3x45 perc) Lakáskultúra I. Elmélet  a lakás kultúrtörténete Gyakorlat  rajzok készítése a lakás részeiről, nyílászárókról, bútorokról,  valamely részlet kidolgozása makettban,  kivitelezés, berendezés „textillel felöltöztetés”. Lakáskultúra II. Elmélet  népművészeti gyűjtés,  babaházak, gyermekjátékok. Gyakorlat  babaházak harmonikus berendezése, játékbaba felöltöztetése és enteriőrbe helyezése Lakáskultúra III. Elmélet  folyóiratok tanulmányozása Gyakorlat  szabadkézi rajzok, színtervek, színvázlatok készítése,  a lakásban textilek tervezése,  a kész munka elemzése, megvitatása, kiállítása az iskolában,  baleset-, munka- és környezetvédelem. Minimumkövetelmény:  a tanuló rendelkezzen alapvető lakás-kultúrtörténeti ismeretekkel,  értse az anyag-forma-funkció összefüggéseit,  legyen képes funkcionális textilek tervezésére. A számonkérés formája: A tanulók minden évfolyamon félévi és év végi vizsgaanyagot adnak le. A vizsga anyagát a szaktanár állítja össze. A minősítés érdemjeggyel történik. Az év végi osztályzatnak döntőben az év közbeni munkán kell alapulnia.

96


TŰZZOMÁNCKÉSZÍTŐ TANSZAK BEVEZETÉS A tantárgy tanításának célja, hogy a vizuális neveléssel párhuzamosan, összetett tevékenységrendszerével fejlessze:  mindazokat a megjelenítő, ábrázoló, konstruáló, tárgytervező képességeket, amelyek nagy szerepet játszanak a látás, a kézügyesség, a technikai érzékenység, az ízlés és a vizuális műveltség kialakításában,  problémamegoldó feladataival szolgálja a kreativitás fejlődését. A tantárgy tanításának feladata, hogy a vizuális neveléssel párhuzamosan a tanulót ismertesse meg:  a zománcművészet sajátos nyelvével, kifejező eszközeivel, formakincsével, konvencióival, műfajaival, esztétikai törvényszerűségeivel,  a képalkotás, tárgyformálás anyagaival, eszközeivel,  a technika munkafogásaival, alkalmazási lehetőségeivel,  a tűzzománcozott dísz- és használati tárgy készítésével,  a zománckészítés, környezet-, tűz- és balesetvédelmi szabályaival.  alakítsa ki mindazokat a tervező, átíró, kifejező, tárgyalkotó, teremtő, szerszámhasználó, díszítő, anyagformáló, munkaszervező képességeket, amelyek az igényes alkotómunkához szükségesek.

I. OKTATÁSI KÖVETELMÉNYEK Követelmények az alapfok elvégzése után A tanuló ismerje:  a zománcművészet példáit,  a tervezés fázisait, munkafolyamatait,  a zománcozás alapismereteit, a zománcanyag és a zománcozható fém tulajdonságait, a tűzzománcozás technikai feltételeit, a zománcbevonás, díszítés technikáit, a szárítás, égetés műveleteit, a zománcozás munkavédelmi előírásait. Legyen képes:  zománcozási műveletek végzésére: a fémek, a zománcok előkészítésére, a fémek formára alakítására, a fémek zománccal való bevonására, homogén és bolygatott felületek kialakítására, textúra és faktúra képzésére, kitakarására, lefedésére,

97


visszakaparásra, ráfestésre, zománcgrafika kialakítására, játékos zománcdíszek, táblák, muráliák készítésére.

Követelmények a továbbképző elvégzése után A tanuló ismerje:  a tervezéshez, gondolatai képi-plasztikai megjelenítéséhez szükséges eszközrendszert: a sík és térábrázolás, alakítás törvényszerűségeit, a színelmélet alapjait, a színtervezés lehetőségeit, a betűírás, alakítás módjait, a stilizálás, ornamentikaképzés formai követelményeit, az átírás, komponálás gazdag variációit, a vonal, folt, szín, ritmus, méretarány kiemelő, kifejező szerepét,  a zománcművészet fogalmát, díszítő szerepét, a zománcművészet legjelentősebb tárgyi emlékeit, alkotóit, műhelyeit, a zománcművészet fejlődési szakaszait, technikai vonulatait, stíluskorszakait, a zománcművészet kifejező eszközeit, az ipari és iparművészeti zománctechnikát,  a zománcozáshoz szükséges tudnivalókat: a zománcozás anyagait, a zománcműhely berendezéseit, a zománcozás gépi és kézi eszközeit, szerszámait, a fémalakítás, megmunkálás műveleteit, a fémek vegyi kezelését,  a zománcozás műveleteit: a különböző zománctechnikákat, technológiákat (a zománcfestészet, a rekesz-, sodrony-, süllyesztett-, mélyvágású- és azsúrzománc technikáit), a zománckészítési módokat (az egyedi és az ipari sokszorosító díszítés eljárásait), a felhordott zománcalkotás feldolgozásának kívánalmait. Legyen képes:  a megszerzett ismereteket zománckészítő munkájába beépíteni,  a zománckészítő feladathoz kapcsolódó tér, forma, színtanulmányokat, betű, ornamentika és zománcterveket, maketteket, magyarázó és műszaki rajzokat készíteni,  a forma-funkció, a forma-díszítmény összhangjának megteremtésére,  a zománcozási művelet előkészítésére: a zománchoz szükséges anyagok mennyiségének, méretének kiszámítására, a szükséges anyagok, technológiai megválasztására, a fémek zománcozására való előkészítésére (méretre-, formára vágására, fűrészelésre, fúrásra, a felület széleinek eldolgozására, a felület egyengetésére, csiszolására, polírozására, a fém lágyítására, edzésére, a felület tapadó képességének kialakítására, rekesz és sodronykészítésre),  a zománcozás eszközeinek balesetmentes használatára,  alkalmazott zománcművek, cégérek, címerek, épületdíszek, lakberendezési tárgyak, ruhakiegészítők, ékszerek készítésére,  a tervszerű, igényes munkavégezésre.

98



12 év 12 ÉVFOLYAMOK

TANTÁRGYAK Vizuális alapismeretek. Rajz-festésmintázás Tűzzománc műhelyelőkészítő Tűzzománc műhelygyakorlat Összesen

Előképző 1. 2. 4

4

5.

6.


1.

2.

Alapfok 3. 4.

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

3

3 3

3

3

3

3

3

3

3

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

III. TANANYAG MŰHELYELŐKÉSZÍTŐ Alapfok 1-2. évfolyam (heti 3x45 perc) Ismerkedés a zománc alkalmazási formáival  használati és dísztárgyak,  zománcművészet műfaji sajátosságaival, ágaival. Bepillantás a zománcműhely munkájába  alapberendezéseinek, legalapvetőbb (fémelőkészítés, zománcozás) műveleteinek megismerése A zománcfelvitel megtapasztalása  zománcporral való díszítés, zománciszap felhordása,  visszakaparással való díszítés, 99


 

üvegdarabkákkal való díszítés, csurgatással, összefolyatással való díszítés.

Az alapozás megtapasztalása  fémelőkészítés,  alapzománccal való bevonás,  díszítése üveggyöngyökkel. MŰHELYGYAKORLAT Alapfok 3. évfolyam (heti 3x45 perc) Elmélet Zománctechnikai ismeretek  a zománc fogalma,  a tűzzománc készítés technikai feltételei,  folyamata,  a legegyszerűbb zománcdíszítési technikák,  a szárítás, égetés műveletei,  hibalehetőségeinek számbavétele,  a zománcjavítás módjainak megismerése. A képi megjelenítés ismeretei  élmény és információszerzés,  a szín szerepe,  a zománcszínek tulajdonságai,  a struktúra, faktúra és textúra szerepe a képalkotásban. A kifejezés, alkotás eszközrendszere:  a lényegkiemelés, figyelemvezetés,  az elemek elrendezése,  az alkotás technikáinak megismerése. Gyakorlat, feladatok  homogén felületek kialakítása,  homogén felületekkel komponálás,  rusztikus felületek kialakítása,  zománctextúra képzése,  textúrális hatások felhasználása,  zománcfaktúra képzés,  a fakturális hatások felhasználása a zománcalkotásokban. Minimumkövetelmény: A legegyszerűbb felületdíszítési és zománcbevonási technikák ismerete és alkalmazási képessége. Alapfok 4. évfolyam (heti 3x45 perc) 100


Elmélet Zománctechnikai ismeretek A zománcozási anyagai, technikái:  a zománcpúder vagy zománcpor,  a zománcfelszitálás művelete,  sablonzománc,  visszakaparásos zománctechnika. A képi megjelenítés ismeretei  a pont, vonal, folt és szín szerepe a képalkotásban Az alkotás technikái  visszaszedés- ráfestés,  kitakarás – lefedés,  ráégetés – átégetés, A zománc sgraffito rokonsága az egyedi- és sokszorosító grafikával. Gyakorlat, feladat Zománciszap felfújásával, zománcpor felszitálásával, fedőzománc felvitele. A fedőzománc díszítése. A vizuális nyelv, az ábrázolás elemeinek, a kifejezés eszköztárának alkalmazásával, visszakaparással, ráfestéssel, kitakarással, lefedéssel díszítő zománcbetétek, faliképek, térkonstrukciók készítésével a legalapvetőbb zománcozási ismeretek, eszközhasználó készségének, tervező-alkotó képességek kialakítása. Feladat:  a pont, mint vizuális elem, kifejezőeszköz,  a vonal, mint vizuális elem, kifejezőeszköz,  a vonal, mint jel,  a vonal formaképző, képalkotó szerepe,  a folt, mint díszítőelem,  a folt, mint forma jele,  a szín térhatása,  a vonal, folt és szín figyelemfelhívó szerepe,  a vonal, folt és szín, mint kifejezőeszköz. Minimumkövetelmény: Az alapvető eszközhasználó és zománcdíszítő ismeretek, jártasságok megléte.

Alapfok 5. évfolyam (heti 3x45 perc) Elmélet Zománctechnikai ismeretek  sablonzománc,  sgraffito-technika,

101




egyszerű rekeszzománc.

Gyakorlat, feladat A közvetlen környezetükben található sík és testes, tagolt és tagolatlan, szabályos vagy szabálytalan természetes és mesterséges formák elemzéséből kiinduló, a zománctechnika műfaji határait, követelményeit figyelembe vevő, a feladat, a kifejezési szándék céljainak megfelelő átírásokkal zománctervek készítése. Gyárilag alapozott acéllemezre, zománciszap, zománcpor felhasználásával sablon, sgraffito, glicerines és vegyes zománctechnikával képlemezek, zománcbetétek készítése. Feladatok:  a forma foltja,  a forma tömege,  a forma színe,  a forma felülete,  a forma felépítése,  a forma mozgása,  a forma helye a térben,  formaasszociációk. Minimumkövetelmény: Alapvető átíró, képalkotó ismeretek megléte. A tanul zománcdíszítési technikák alkalmazási képessége.

Alapfok 6. évfolyam (heti 3x45 perc) Elmélet A zománctechnikai ismeretek  az acéllemez zománcozási ismeretei: - a lemez tulajdonságai, - fémelőkészítés, - az alapozás, - a felhordás eszközei, módjai. Gyakorlat, feladat A gyermek képi kifejezésében gyakran szereplő formák gazdagításával, a személyes élmények, fantáziavilág kivetítésével, a tűzzománc műfaj követelményeihez igazodó átírási, képalkotási, kompozíciós eljárásokkal a megismert zománctechnikai műveletekkel, a megszokott képi elemek változatosabb megfogalmazásával, szerepeltetésével sokszínűbb gondolatközlés, képi kifejezés megvalósítása. Feladatok  lepkék, szitakötők,  virágok, fák,  halak,

102


    

madarak, négylábúak, ember, játék, kép, ház, vár.

Minimumkövetelmény:  Az alapvető anyag, és eszközhasználó- alakító ismeretek, készségek megléte.  A zománcműfaj formai, technikai, alkalmazási követelményeit figyelembevevő tárgyalkotó képesség kialakulása. Továbbképző 7. évfolyam (heti 3x45 perc) Elmélet A zománctechnikai ismeretek A vörösréz zománcozása  kémiai és fizikai tulajdonságai,  előkészítés műveletei,  a szárítás, égetés, utókezelés fizikai, kémiai, folyamatai,  a vegyi kezelés anyagai, műveleti sorrendje,  díszítési eljárások festői jellegű zománcok: - sablonzománc, - sgraffito-technika, - festőzománc, ötvös jellegű zománcok: - rekeszzománc  a zománcozás műveleti sorrendje Gyakorlat, feladatok A gondolati tartalmaknak megfelelő méretű és formájú réz vagy acéllemezek kivágásával, kifűrészelésével, azok alapzománccal való bevonásával díszítőzománcozására alkalmas felületek kialakítása. A zománcműfaj képnyelvével, tér, idő, változás, gondolat, érzelem, esemény, történés megjelenítése. Feladatok  mikrovilág,  makrovilág,  mozgás- változás-idő,  történés, folyamat,  jelenség,  érzelem, hangulat,  gondolat, fogalom. Minimumkövetelmény: A rézlemez zománcozásra való előkészítésének (formára vágás, feldurvítás, zsírtalanítás) és zománcozásának ismerete, alkalmazási képessége.

103


Továbbképző 8. évfolyam (heti 3x45 perc) Elmélet A képi megjelenítés eszközei Az alkalmazott zománcalkotások szükséges kiegészítő ismeretek:  betű, mint jel,  a stilizálás,  a heraldika szerepe,  a színtani ismeretek bővítése,  a rajzosság, festőiség meghatározó jegyei. Az alkalmazott zománc területei  zománcalkalmazások megismerése Gyakorlat, feladatok Zománcozásra alkalmas összetételű acél, vagy vörösréz lemezekből külső és belső térbe helyezhető épületdíszek, lakberendezési tárgyak, ruhakiegészítők, ékszerek tervezése, készítése, az alkalmazott iparművészet műfajai követelményeinek betartásával, a megismert zománcdíszítési technikákkal. Feladatok:  próbalemezek, színminták, technikai kísérletek,  ékszerek tervezése, készítése,  ruhakiegészítők tervezése, készítése,  cégérek, címerek, emblémák tervezése, készítése,  utca és házszámtáblák tervezése, kivitelezése,  lakberendezési zománcdíszek tervezése, kivitelezése,  belső tereket díszítő zománcalkotások,  külső teret díszítő zománcmunkák. Minimumkövetelmény:  Az alkalmazott zománcműfaji követelmények ismerete.  Alkalmazott zománcok készítésének képessége.

Továbbképző 9. évfolyam (heti 3x45 perc) Elmélet Zománctechnika ismeretek A rekesz- és filigránzománc készítéséhez szükséges anyagok, eljárások megismerése:  az ékszerzománc  a csiszolás, polírozás  a forrasztás, hegesztés szerepe  a lemez és huzalhengerlés

104


A képi megjelenítés eszközrendszere A rekesz és filigránzománc technika műfaji, stiláris követelményeit segítő vizuális ismeretek  az ornamentika,  az ikon,  a népművészet,  a naiv művészet,  az alkotást kifejezést segítő zománcművészeti emlékek megismerése a történelem tükrében.

Gyakorlat, feladat Az elmélet során megismert, vizuális-, szaktörténeti és zománctechnológiai ismeretek segítségével, a műfaj követelményeihez igazodó tervezési munkával, zománcozási, fémalakítási tapasztalatokkal igényes huzal-, borda-, filigrán- és rekeszzománc technikával készített alkotások kivitelezése. Feladatok  próbalapok, színminták készítése,  huzal vagy drótzománc tervezése, készítése,  bordázott zománc tervezése, készítése,  filigránzománc díszítéssel ékszergarnitúra tervezése, készítése,  rekeszzománc ikon készítése,  egyéni tervezésű rekeszzománc készítése: - profán ikon tervezése, - összeépítés, keretezés fontossága, megtervezése. Minimumkövetelmény:  Alapvető szaktörténeti, zománctechnológiai ismeretek.  Rekesz- és filigránzománc tervezési, kivitelezési, ismeretek, képességek.

Továbbképző 10. évfolyam (heti 3x45 perc) Elmélet Zománctechnika ismeretek  a magyar sodronyzománc-technika jellemzői,  az erdélyi zománctechnika jellemzői,  az azsúrzománc jellemzői,  az azsúrzománc készítés műveletei. A képi megjelenítés, tervezés eszközrendszere  a műszaki rajz szerepe az elgondolások, tervek szabadkézi illetve szerkesztett megjelenítésében,

105




az alkotást, kifejezést segítő zománcművészeti emlékek megismerése.

Gyakorlat, feladat Más-más kifejezési, díszítési céllal, az elsajátított zománctechnikai ismeretekkel tárgyra – szerelhető sodronyzománc, vagy keretes (erdélyi) zománcalkotások készítése. Azsúrzománc dísztárgyak, betétek készítése rekeszekkel és kifűrészelt bordákkal. Feladatok  fémdoboz fedelének díszítése kazettába illeszthető erdélyi zománccal,  technikai kísérletek,  gótikus rózsaablak mintájára rekeszekkel tagolt mérműves azsúrzománc alkotás tervezése,  szecessziós azsúrzománcok példájára zománcékszerek tervezése,  figurális azsúrzománc tervezése, készítése transzparens és opál zománcokkal,  a funkció, forma, díszítés összhangjára épülő azsúrzománc díszítésű tárgy tervezése műhelyrajzokkal. Minimumkövetelmény:  Alapvető szaktörténeti és műszaki rajzi, tervezői ismeretek.  Sodrony és azsúrzománc kivitelezési képesség. Javasolt értékelési mód: A félévi, valamint az év végi osztályzás során figyelembe vehető a tanuló műalkotáselemzéseknél, illetve a múzeumbeli, vagy egyéb kulturális programokban való aktivitása.

106


MŰVÉSZETTÖRTÉNET BEVEZETÉS A program célja, feladatai: a művészettörténet oktatás szorosan kötődik a művészeti képzés programjához, a rajz-festésmintázás órákon, valamint a műhelyekben folyó elméleti és gyakorlati tudnivalók elsajátításával párhuzamosan nyújt ismereteket, ugyanakkor igyekszik kapcsolatot találni a társművészetek felé is. A tantárgy tanításának célja, hogy:  keltse fel a tanuló érdeklődését, tegye érzékennyé és nyitottá a műalkotások által nyújtott vizuális élmény befogadására,  a tanuló sajátítsa el a vizuális nyelv alapelemeit, tanuljon meg olvasni a műalkotásokból,  a közösen végzett egyéni műelemzéseken keresztül ismerje meg az egyes korokra jellemző legfontosabb stílusirányzatokat,  a már megismert művészettörténeti korokat új összefüggésbe helyezze, vizsgálja azok formanyelvét és stílusjegyeit,  kiemelten foglalkozzék a korok-korszakok kapcsolataival, a kölcsönhatásokkal, egymásra épülésekkel, ellentétekkel, szakításokkal az összehasonlító elemzések során,  biztosítsa az eligazodást a művészettörténet emlékanyagában, valamint az ismeretek beépülését, felhasználhatóságát a tanuló életébe és munkájába,  az ábrázolási és kifejezési módok tanulmányozásával, az anyagok, műfajok, technikák, eljárások megismerésével váljon képessé az önálló alkotó jellegű műelemzésre. A tantárgy tanításának feladata, hogy:  nyújtson művészettörténeti, művészetelméleti és műfaji ismereteket az őskortól napjainkig,  foglalkozzék a világkép és a képzőművészet viszonyával,  mutassa be a művészet folytonosságát a korról korra változó jellegét,  mutassa be a művészeti ágak kapcsolatát,

107


    

ismertesse a művészettörténet nagy alkotóit és jellemző alkotásait az őskortól napjainkig, végezze el az egyes művészettörténeti korok jellemző stílusjegyeinek összehasonlítását, értelmezze a kortárs művészet hagyományokhoz való viszonyát, foglalkozzák a tárgy- és környezetkultúra történetével, ismertesse a tárgy- és környezetkultúra alkotásait a művészettörténeti korokban, a népi kultúrákban és a városi folklórban.

A tanulóval ismertesse meg:  a művészetek formanyelvének alapvető elemeit,  a művészet ábrázolás- és kifejezésbeli sajátosságait,  a legjellemzőbb kifejező eszközöket és komponálásmódokat a műalkotásokban,  a tárgyi környezet elemeit és az esztétikai minőségek kifejeződését a látványokban. Alakítsa ki a tanulóban:  az önálló tájékozódás, ismeretszerzés igényét, képességét jelentős műemlékek, múzeumok, gyűjtemények felkeresésével, kiállítások látogatásával,  értelmezze a művészet helyét a kultúrában és a társadalomban,  fejlessze a képi-plasztikai önkifejezés képességét a megismert alkotó eljárások igénybevételével,  használja a legkülönbözőbb és legkorszerűbb művészeti médiumokat,  érzékeltesse a műfajhatárok elmosódását,  ismertesse a műfajok közötti közlekedés lehetőségeit.

I. OKTATÁSI KÖVETELMÉNYEK Követelmények az alapfok elvégzése után A tanuló ismerje:  az elemi kifejezési eljárásokat és ábrázolási módozatokat (konvenciókat), s ismerje fel azokat konkrét műalkotásokban,  a művészettörténeti korok (korszakok), irányzatok főbb stílusjegyeit és legkiemelkedőbb alkotóit, alkotásait. Tudjon:  műalkotásokat olvasni a témák és stíluselemek szempontjából,  eligazodni és szelektálni a tárgy- és környezetkultúra világában,  a megismert stílusjegyeket az egyéni alkotó munkában felhasználni, az egyes művészettörténeti korokra jellemző kifejezésmódok, utánzások alkalmazásával. Legyen képes:  az egyes művészettörténeti korokra jellemző stílusjegyek felismerésére,  a művészeti, esztétikai élmények kifejtésére szóban, írásban és kompozíciós vázlatokban,  a megismert művészettörténeti korok időrendi áttekintésére, 108


   

a művészettörténeti ágak kapcsolatainak, kölcsönhatásainak felismerésére, a környezet és a mindennapok vizuális hatásainak feldolgozására, műalkotások értelmezésére, elemzésére egyéni véleményalkotással, a tanult kifejezési formák és ábrázolásmódok alkotó alkalmazására.

Követelmények a továbbképző elvégzése után A tanuló ismerje:  a művészettörténeti korok lényeges sajátosságait a legfontosabb alkotók és legjellemzőbb alkotások tükrében,  és tudja olvasni, elemezni a tanult műalkotásokat,  és értse meg a természeti és mesterséges környezet viszonyát és azok kölcsönhatásait. Tudjon:  összehasonlító elemzéseket végezni jellemző példák, műalkotások segítségével,  alkotó módon használni megismert kifejezési eljárásokat és ábrázolási konvenciókat személyes élmények kifejezésére,  reálisan értékelni – önmaga és mások munkáját, eredményeit. Legyen képes:  összefüggések megértésére a kor és a műalkotások kapcsolatában,  tájékozódni a művészettörténet nagy korszakaiban,  ismertetni az adott kor kiemelkedő alkotóinak munkásságát és elemezni alkotásaikat,  észlelni és megítélni esztétikai minőségeket tájban, épített környezetben és tárgyakban,  felismerni koronként jellemző alkotásokat a tárgy- és környezetkultúra világából,  önállóan dönteni az alkotó munkában alkalmazandó technikák, anyagok és eszközök megválasztásában. A tanulónak alakuljon ki önálló, alkotószellemű műelemző készsége a vélemények ütköztetésével, a vitakészség fejlesztésével.

III. TANANYAG Alapfok 1. év (heti 1x45 perc) Bevezetés  a művészettörténet alapfogalmai,  helye és szerepe,  a művészet vizuális nyelve,  a képző- és iparművészet ágai, műfajai, jellemzői, kapcsolatuk, kölcsönhatásaik.

109


A művészettörténet korszakainak nagy alkotói, jellemző alkotásai:  őskor,  Mezopotámia,  Egyiptom,  a Kínai Birodalom,  Japán művészete,  India művészete,  Afrika művészete,  a prekolumbiánus művészet,  Kréta és Mükéné,  Görög művészet,  a hellenizmus kora. Minimumkövetelmény:  a tanuló ismerje a művészettörténet fogalmát, a képzőművészeti ágakat és műfajokat,  legyen képes a vizuális nyelv alapelemeinek használatára, néhány tanult műalkotás felismerésére. Alapfok 2. év (heti 1x45 perc) A művészettörténet korszakainak nagy alkotói, jellemző alkotásai:  az etruszkok,  római művészet,  késő római és bizánci művészet,  a népvándorlás korának művészete,  az Iszlám Birodalom művészete,  a román kor művészete,  a gótika. Minimumkövetelmény:  a tanuló ismerje az építészet, a festészet, a szobrászat és a grafika műfaji sajátosságait,  legyen képes a műalkotásokról vélemény formálására és megfogalmazására, a látott műalkotások egy részének felismerésére, megnevezésére.

Alapfok 3. év (heti 1x45 perc) A művészettörténet korszakainak nagy alkotói, jellemző alkotásai:  a reneszánsz előzményei – trecento,  a korai reneszánsz – quattrocento,  az érett reneszánsz – cinquecento,  a reneszánsz alkonya – manierizmus,  a barokk művészet, 110


   

a rokokó művészete, a klasszicizmus, a romantika, a realizmus.

Minimumkövetelmény:  a tanuló ismerje az alkotás létrejöttének folyamatát a látható világtól a művészi tükrözésig,  legyen képes stílusjegyek felismerésére műalkotások és tárgyak alapján, a tanult művészeti technikák felismerésére, megkülönböztetésére műalkotásokon.

Alapfok 4. év (heti 1x45 perc) A művészettörténet korszakainak nagy alkotói, jellemző alkotásai:  az impresszionizmus,  posztimpresszionizmus,  a századforduló építészete és képzőművészete,  XX. század,  művészet a két világháború között,  művészet 1945-től napjainkig. Minimumkövetelmény:  a tanuló ismerje a nagy művészettörténeti korok stílusjegyeit, legfontosabb alkotóit és alkotásait,  legyen képes műalkotások önálló elemzésére, néhány alkotás összehasonlítására formai jegyek alapján.

Alapfok 5. év (heti 1x45 perc) Ősművészet, primitív népek művészete, népművészet, naiv művészet, városi folklór, mindennapok művészet. A népművészet és a magas művészet viszonya.    

primitív művészet egykor és ma, a primitív művészet hatása a magas művészetre, népművészet, a városi folklór,

111




a naiv művészet.

Minimumkövetelmény:  a tanuló ismerje a népművészet fogalmát, főbb területeit, a megközelítés eszközeit, módszereit,  legyen képes összefüggéseket felismerni, értelmezni különböző korok művészete, valamint életmód és művészet között,  a megismert műalkotások összehasonlító elemzésére.

Alapfok 6. év (heti 1x45 perc) A művészettörténet korszakainak nagy alkotói, jellemző alkotásai:  az antikvitás és hatásai a művészettörténetben,  a görög művészet gyökerei,  az archaikus, a klasszikus és a hellenisztikus művészet,  etruszk művészet,  római művészet,  a reneszánsz, mint az antikvitás újjászületése,  a klasszicizmus,  az antik hagyományok hatása a XX. századi művészetre. Minimumkövetelmény:  a tanuló ismerje a műalkotások létrejöttének, történelmi, szellemi hátterét,  legyen képes felismerni a művészet állandóságát és korról-korra változó jellegét,  legyen képes műalkotások meghatározására stílusjegyek alapján.

Továbbképző 7. év (heti 1x45 perc) Hiedelemvilág-művészet; vallás-művészet; ideológiák-művészet; ezek korszakai:  Egyiptom hiedelemvilága, életmódja, kultúrája és művészete,  Mezopotámia művészete,  a Közép-kelet művészete,  az iszlám művészete,

112


               

az ókori és a klasszikus India kultúrája és művészete, Délkelet-Ázsia művészete, Kína művészete, Japán művészete, Zsidó művészet, a keresztény művészet, a kereszténység és az állam, a keresztény Európa a román kor idején, a keresztény Európa a gótika idején, pogány motívumok a keresztény világban, a reformáció hatása a művészetre, a katolikus egyház diadala, keresztény szellemiségű művészet a barokktól napjainkig, a felvilágosodás művészete, művészet az ideológiák szolgálatában, ideológiák napjaink művészetében.

Minimumkövetelmény:  a tanuló ismerje az emberi élet alapkérdéseit, a világmagyarázatok tükröződését a művészetben,  legyen képes tolerálni a másságot különböző kultúrák, népek, népcsoportok művészetében,  legyen képes hitbéli, világnézeti különbségek értelmezésére a tanult műalkotásokon.

Továbbképző 8. év (heti 1x45 perc) Hagyomány és haladás, hivatalos művészet és avantgarde:  a realizmustól az impresszionizmusig,  az impresszionizmustól a fauvizmusig,  az építészet és az ipari forradalom,  a szecesszió,  az avantgarde irányzatai és a hivatalos művészet,  úttörők és epigonok,  művészet és társadalom,  művészet és kommunikáció,  kortárs művészet. Minimumkövetelmény: a tanuló ismerje a művészettörténeti korszakok és a kortárs művészet gyökereit, legyen képes műalkotások szemlélésére és értő befogadására.

113


Javasolt értékelési mód: A tanulói teljesítmény minősítése osztályzattal történik félévkor és év végén. Az év végi osztályzatnak döntően az év közbeni munkán kell alapulnia. A tanuló teljesítményében döntően a művészetek iránti érzékenysége, a kialakult stílusismeret, a szakmai szókincs és fogalomkészlet a meghatározó. A félévi, valamint az év végi osztályzás során figyelembe vehető a tanuló műalkotáselemzéseknél, illetve a múzeumbeli, vagy egyéb kulturális programokban való aktivitása. A tanórákon a beszélgetés, a tanulói véleményalkotás, egyéni véleménynyilvánítás és a különböző vélemények ütköztetése rendkívül szükséges és elengedhetetlenül fontos.

NÉPMŰVÉSZET BEVEZETÉS A tantárgy tanításának célja a népi kultúra átfogó rendszerének megismertetése, a múlt öröksége iránti tisztelet, megbecsülés kialakítása. A hagyomány értékeinek bemutatásával a múlt és a jelen összefüggéseinek felfedeztetése, mindezzel a személyiség formálódásának pozitív irányba terelése. A tantárgy tanításának feladatai:  a tárgy iránti nyitottság kialakítása, a hagyományos világszemlélet, a másként gondolkodás elfogadtatása,  a népi kultúra komplex rendszerének, az élet minden területét átfogó összhangjának példaként állítása a tanuló elé,  a mindennapi élet kérdéseire, problémáira való válaszkeresés, a régi és a mai szemlélet egymás mellé állításával,  az ember és a természet, az ember és a társadalom kapcsolatának elemzése, az egyén helyének, szerepének tudatosítása,  a hagyományos kultúra és értékrendszer bemutatásával a közösségi érzés mélyítése, a humánus magatartás, az elfogadás, a tolerancia kialakítása, fejlesztése,  a általános néprajzi ismeretek átadása mellett saját környezetük, lakóhelyük hagyományainak vizsgálata, tanulmányozása, ezáltal a hovatartozás-tudat, a szülőföldhöz való kötődés erősítése,  élményszerű megismerés, tapasztalatszerzés a tananyaggal kapcsolatban (pl.: gyűjtés személyektől, szakirodalomból, múzeum- illetve tájházlátogatások),  értelmi és érzelmi ráhatással a személyiség fejlesztése, az esztétikai élmény- és ítélőképesség mélyítése.

114


I. OKTATÁSI KÖVETELMÉNYEK Követelmények a program elvégzése után A tanuló ismerje:  a néprajz fogalmát, területeit,  az egyén és a közösség viszonyát, a hagyomány fogalmát,  a tárgyi és a szellemi kultúra kapcsolatát,  a népművészet mibenlétét, ágait, a népi tárgyalkotás területeit,  a magyar népművészet táji, történeti tagolódását,  a díszítőművészet eszközrendszerét,  az alapvető néprajzi szakirodalmat. Legyen képes:  a népművészet tárgyainak vizsgálatára, elemzésére adott szempontok szerint,  az egyes tárgyak funkcióját, helyét a népéletben meghatározni,  megadott szempontok alapján önálló gyűjtőmunkára,  az empátiára, a sajátjától eltérő kultúra, gondolkodásmód elfogadására. II. TANANYAG 1. év (heti 1x45 perc) Általános tudnivalók  a néprajz fogalma,  a néprajz kutatásának tárgya,  a népi kultúra és a nemzeti kultúra,  a hagyomány, a hagyományozódás kérésköre. Népköltészet, néphit  a mese,  népmondák,  eredetmondák,  közmondások, találós kérdések, mondókák,  népdalok. Népszokások  hétköznapok és ünnepek,  karácsonyi ünnepkör,  húsvéti ünnepkör,  pünkösdi ünnepkör,  a jeles napokhoz kapcsolódó népköltészeti alkotások,  az ünnepek szokástárgyai,  az ember életének fordulói, 115




élmény- és tapasztalatszerzés s környezetből – az ünnepek megfigyelése.

Minimumkövetelmény:  a tanulóban alakuljon ki a téma iránti nyitottság,  rendelkezzen ismeretekkel a népköltészeti alkotásokról, a népi hitvilágról, világképről.  ismerje a karácsonyi, húsvéti, pünkösdi ünnepkör alapjait, fontosabb jeles napjait, az emberélet fordulóinak néhány szokását.

2. év (heti 1x45 perc) Népi gazdálkodás  zsákmányolás, gazdálkodás,  a társadalmi viszonyok, a technikai, technológiai fejlődés befolyásoló szerepe,  a hagyományos és a mai gazdálkodás,  önellátás – árutermelés,  a munka szerepe,  gyermekjátékok a felnőttkori szerepekhez kapcsolódóan,  természetközeli, természetharmonikus életmód, népi természetismeret,  földművelés,  állattartás,  a gazdálkodáshoz, munkaalkalmakhoz kapcsolódó népköltészeti alkotások, népszokások. Népi építészet  az építkezés történeti alakulása,  lakóházak és közösségi épületek,  a falu és a város kialakulása, elkülönülése,  népi építkezés,  a paraszti lakóház berendezése, bútorai, a kialakított belső terek funkciói. A hagyományos tárgyalkotás  az ember tárgykészítő tevékenysége, a tárgykészítés szerepe, területei,  természetes anyagok felhasználása,

116




funkció-forma-díszítés harmóniája.

Minimumkövetelmény:  a tanuló rendelkezzen ismeretekkel a hagyományos gazdálkodás formáiról, a népi építészet jellemzőiről, a hagyományos tárgyalkotás szempontjairól, területeiről.  ismerjen a gazdálkodáshoz, építészethez, tárgykészítéshez fűződő hagyományokat. Legyen jártas az összefüggések felismerésében, saját környezetének tananyaggal kapcsolatos megfigyelésében.

3. év (heti 1x45 perc) A népművészet  a népművészet fogalma,  kollektív művészet,  önellátás, házi ipar, kézművesség,  funkció-forma-díszítés, anyag-méret-technika összefüggései,  a népművészet motívumrendszere – geometrikus és természetes motívumok,  a népművészet korszakai. Famunkák  a famunkák kialakulása, története, elterjedése,  a parasztfaragás,  a bútorkészítés. Népi kerámia  a fazekasság kialakulása, története,  a kerámiakészítés munkafolyamata,  fazekasok, korsósok, tálasok,  edényformák,  a kerámia funkciói, helyük a lakásban, a mindennapi életben. Egyéb kézműves tevékenységek

117


   

vessző-, sás-, gyékény- és háncsmunkák, bőrmunkák, mézesbábosság, tojásfestés.

Minimumkövetelmény:  a tanuló rendelkezzen ismeretekkel a népművészet mibenlétéről, motívumrendszeréről, korszakairól, a famunkák és a népi kerámia jellemzőiről, alkalmazási területeiről,  ismerjen a bemutatott tárgyalkotási körökhöz kapcsolódó hagyományokat,  legyen jártas a tárgyelemzésben, a népi tárgykultúra és a saját tárgyi környezetének megfigyelésében.

4. év (heti 1x45 perc) Népi textíliák  a szövés – fonás kialakulása, története,  a népi hímzések,  a kékfestés,  lakástextíliák a népi és a mai lakáskultúrában. Népviselet  a népviselet fogalma, megoszlása,  a női és a férfi viselet elemei,  a viselet, mint jelrendszer,  öltözködési kultúra napjainkban. Tájegységek népművészete  a népi kultúra táji tagolódása,  Dunántúl, Alföld, Felföld, Erdély fontosabb tájegységei. A népművészet továbbélése  a népi iparművészet kialakulása a városi igények figyelembevételével Összegzés, a népművészetről tanultak áttekintése.

118


Minimumkövetelmény:  a tanuló rendelkezzen ismeretekkel a népi textíliák és a népviselet jellemzőiről, a magyar nyelvterület fontosabb tájegységeiről, valamint szerezzen alapvető ismereteket saját tájegysége népművészetéről,  legyen jártas a tárgyelemzésben és az irányított gyűjtőmunkák végzésében, váljon árnyaltabbá esztétikai ítélőképessége,  rendezze a népi kultúráról szerzett ismereteit, fedezze fel a múlt örökségének jelentőségét a saját életében. Javasolt értékelési mód: A tanulók munkáját év közben folyamatosan figyelemmel kell kísérni. A tanulói teljesítmény osztályzattal történő értékelése:  témazáró dolgozatok (minden téma után),  írásbeli feleletek (egy-egy jelenség értelmezése, összefüggéseinek feltárása),  kiselőadások, beszámolók (önálló szóbeli szereplés), 

tanórán kívüli írásos feladatok – előre kiadott témák feldolgozása: - könyvtári gyűjtések, - néprajzi gyűjtések, - tárgyelemzések készítése  tanórán kívüli írásos feladatok órán való bemutatása.

119

Kazincbarcikai Kodály Zoltán Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Program 2016 Helyi tanterv Képző- és iparművészeti ág

Recommend Documents