Katolikus Ifjúsági és Felnőttképzési Szövetség Szeged Pont TE kellesz! Szakmai kiadvány az ifjúsági szolgáltató munkatársak számára

Katolikus Ifjúsági és Felnőttképzési Szövetség | Szeged | 2012

Pont TE kellesz!

Szakmai kiadvány az ifjúsági szolgáltató munkatársak számára

Impresszum

PONT TE KELLESZ!

SZAKMAI KIADVÁNY AZ IFJÚSÁGI SZOLGÁLTATÓ MUNKATÁRSAK SZÁMÁRA

Képzési segédanyag | Kereskedelmi forgalomba nem hozható! Minden jog fenntartva! Jelen kiadványt vagy annak részeit a jogtulajdonosok vagy a kiadó engedélye nélkül tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel – elektronikus, fényképészeti úton vagy más módon – közölni. ©Katolikus Ifjúsági és Felnőttképzési Szövetség ©HELPI Kecskeméti Ifjúsági Iroda és Fejlesztő Műhely Szerkesztette: Kecskés-Szabó Gabriella Szakmai segítséget nyújtott: Szabó Csaba (HELPI) Nyelvi lektor: Bustya Júlia Design és kivitelezés: Török Judit Nyomdai kivitelezés: Innovariant Nyomdaipari Kft. Kiadja: Katolikus Ifjúsági és Felnőttképzési Szövetség

www.kife.hu Felelős kiadó: B. Balogh Edit, ügyvezető igazgató Első kiadás | Készült 100 példányban A TÁMOP 5.2.5.-B-10-2-2010-0147 azonosító számú, Pont Te kellesz! Ifjúsági közösségfejlesztés városon és vidéken című projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség www.ujszechenyiterv.gov.hu 06 40 638 638

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

2

ELŐSZÓ

ELŐSZÓ Kiadványunk elkészítésére, melyet kezében tart az Olvasó, a „Pont Te kellesz! Ifjúsági közösségfejlesztés városon és vidéken” című projektünk keretében nyílt lehetőség, és nemcsak e kiadvány szerkesztésére és nyomtatására. Egyúttal egy rendkívül izgalmas és értékes segítői munkát ismerhetünk meg egyre közelebbről, melynek a Katolikus Ifjúsági és Felnőttképzési Szövetség és három tagszervezetének munkatársai lehetnek részesei. Az ifjúsági munka Magyarország három régiójában, a nyugat-dunántúli, a közép-dunántúli és az észak-magyarországi régióban fog megvalósulni, a régiók nagyvárosaiban, Szombathelyen, Székesfehérváron és Egerben egy-egy ifjúsági információs központ várja a 12-29 éves fiatalokat 2012 júniusától, valamint 4-4 kisebb vidéki településen keresheti fel a helyben élő ifjúság a mobil információs pontjainkat. Ezzel a sok „ponttal” nem az a célunk, hogy egymástól elszigetelt, üres irodákat hozzunk létre és tartsunk fenn éveken keresztül, hanem hogy élő, jól működő partnerségekben a várost és a vidéket egymáshoz kapcsolva, a helyi igényekhez igazodva a fiatalok problémáira, szükségleteire együtt tudjunk koncentrálni, és közösen próbáljuk boldogulásukat elősegíteni. Irodáink alacsony küszöbű, vagyis mindenki számára ingyenesen, könnyen elérhető szolgáltatásait igyekszünk a különböző korosztályok számára a sajátosságaikhoz igazodva úgy kialakítani, hogy ezáltal a koncepciónkban megfogalmazott üzenet „megérkezzen” a fiatalokhoz:

3

Fedezd FEL a környezetedet, ismerd FEL az értékeidet, és keresd FEL azt a helyet, ahol „PONT Te kellesz”! Számos helyzetben a tájékozatlanságunk, információhiányunk, a saját környezetünk és értékeink nem ismerete a felelős azért, hogy nem találjuk a helyünket a társadalomban. A fiatalokat e tekintetben fokozott veszély fenyegeti, melyben nagy szerepet játszhatnak a gyökértelenségből, értékvesztésből, a támogató háttér hiányából, hátrányos helyzetből fakadó problémák. Küldetésünknek érezzük, hogy egymás tapasztalataiból merítve, és összetéve azt, amink „van”, felkínáljuk a lehetőséget a kiválasztott településen élő fiatalok számára a kiteljesedéshez, mely nemcsak a maguk és magunk, hanem az egész magyar társadalom épülésére szolgál. Ezekkel a gondolatokkal kívánunk az Olvasónak a kiadványunkból hasznos szemezgetést, és munkájához meg nem szűnő és el nem fogyó lelkesedést, elhivatottságot! Kecskés-Szabó Gabriella szakmai szerkesztő 4

TARTALOM

II. „Z” generáció, avagy a mai 15-18 éves korosztály

27

III. Elvirágzó gyermekkor

30

Általános iskolai felső tagozatosok, 12-14 évesek jellemzése

30

33 ESÉLYEGYENLŐSÉG 33 I. Magyarország hátrányos helyzetű fiataljai

Tartalom

A Magyarországon élő roma csoportok

37

A gyermekotthonok gyermekei

39

2

II. A munkanélküliség mint hátrányos helyzet

ELŐSZÓ

3

FIATALOK A PSZICHOLÓGUS SZEMÉVEL

TARTALOM

5

II. Krízishelyzetek, devianciák

IFJÚSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS AZ IFJÚSÁGI INFORMÁCIÓS IRODA

7

II. Az ifjúsági információs központ küldetése és szolgáltatásai II.1. Küldetés

8

9 9

I. Serdülőkor, fiatal felnőttkor, életkori feladatok

41

45 46 47

FIATALOK A JOGÁSZ SZEMÉVEL

51

AZ INTERNET FOGSÁGÁBAN, VAGY ÉPPEN SZABADSÁGÁBAN?

57

A gyermekjogok hazai szabályozásának keresztmetszete

52

58

Önmeghatározási folyamat

9

Az internetes és virtuális terek közösségi használata

Melyek a változó és változatlan tényezők?

9

Mankónk az ifjúsági információs szolgáltatások kifejlesztéséhez

61

Amikor a nyúl viszi a puskát

63

TEMATIKUS LINKGYŰJTEMÉNY

65

II.2. Szolgáltatások

13

15

Információs szolgáltatás

Tanácsadás

17

Iii. Az ifjúsági információs és tanácsadó szolgálat ügyfélszolgálati protokollja

19

Iv. Az ifjúsági információs központ helyiségei, megjelenése

21

A FIATAL KORCSOPORTOK SAJÁTOSSÁGAI I. Személyiségfejlesztés és értékmentés

„A mentés helye”: 18-26 éves egyetemi ifjúság 5

36

A roma fiatalok sajátosságai

IMPRESSZUM

I. Mi az iroda?

34

23

25 25 6


IFJÚSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS AZ IFJÚSÁGI INFORMÁCIÓS IRODA A fiataloknak hétköznapi problémáik megoldásában, életútjuk, jövőjük tervezésében és sorsukat befolyásoló döntéseik meghozatalában csakis akkor van valódi szabadságuk, ha széles körben rendelkeznek információkkal az őket körülvevő világról. HAYICO Szakmai-etikai Kódex Ez a fejezet a HELPI Kecskeméti Ifjúsági Iroda és Fejlesztő Műhely módszertani fejlesztése, az ERYICA – Európai Ifjúsági Információs és Tanácsadó Ügynökség és az ISZOSZ – Ifjúsági Szolgáltatók Országos Szövetsége ajánlásai alapján.

7

„Mi az iroda?” – a szolgálattal kapcsolatban talán ez a legtöbbször elhangzó kérdés. Ezt kérdi a betérő fiatal, ezt firtatja a fenntartó, erről érdeklődnek a szakmai partnerek… mégis, valószínűleg az ifjúsági információs és tanácsadó iroda munkatársai azok, akik a legtöbbet felteszik ezt a kérdést – maguknak. Még ma is! Bizonyos értelemben persze nem kérdés, hogy mi az iroda. Kevés is az olyan hazai humánszolgáltató, melynek annyira kimunkált szakmaietikai kódexe van, mint a magyarországi ifjúsági információs és tanácsadó irodáknak. A szabályzóknak azonban esetükben nem a szolgáltatás kereteinek és módszereinek merev körülhatárolása a célja, hanem kapaszkodók biztosítása éppen ahhoz, hogy az irodák/szolgálatok folyamatosan a sodorban maradhassanak, a mindig megújuló igényekhez igazodva változhassanak… és újra feltehessék (fel kelljen tenniük) a kérdést maguknak: „mi MA az iroda?”

Mert az irodák/szolgálatok lényegi része mégiscsak ez: a változás!


I. MI AZ IRODA? A megjelenő igényekhez, a valós szükségletekhez igazított szolgáltatások. Csak így tudnak ugyanis célcsoportjuk, a mindig más, a megújuló és az új dolgokra leginkább fogékony fiatalok közelében maradni. Munkájukra emiatt mindvégig jellemző volt az „első”-ség, az „úttaposás”, az addig ki nem próbált szolgáltatási formák, technikák bevezetése, módszertanuk kidolgozása és lehetőség szerinti terjesztése – de soha sem öncélúan, hanem a felbukkanó, új típusú igényekre válaszul. Belső, szakmai körökben el is terjedt a szállóige, miszerint „az irodák vagy olyasmit csinálnak, ami tiltott, vagy olyat, amit még senki sem!” Különösen fontos, hogy a fentiek már a legelső iroda (illetve a későbbi irodahálózat) létrehozásakor tudatosultak a szolgálat(ok) munkatársaiban, így ez a fajta, innovatív megközelítés következetesen végigkísérte a szakma húsz éves hazai történetét. Ugyancsak kulcsfontosságú volt annak felfedezése, hogy a szolgáltatás újszerűsége nem annyira az egyes funkciók egyediségéből fakad, hanem abból, hogy a tevékenységek egy helyen koncentrálódnak: vagyis nem egyedi szolgáltatásokban, hanem azok rendszerében kell gondolkodni. E felismerésnek köszönhető, hogy Magyarországon – a nemzetközi gyakorlathoz képest is – nagyobb hangsúlyt kap az információs és tanácsadó tevékenység összekapcsolása.

8

tényezők hatására a fiatalok egyre idősebb korban érik el életútjuk fontos állomásait: a formális tanulási időszak végét, a munkába lépést, a családalapítást. Másodszor, az életutak nem-lineárissá válnak. Manapság különböző szerepeink az élet színpadán összekeverednek: lehetséges, hogy valaki egyszerre diák, felelős a családjáért, állása van és állást keres, és a szüleivel él. A fiatalok egyre gyakrabban mozognak ezek között a szerepek között, mivel a társadalom már nem tud olyan garanciákat nyújtani, mint korábban (biztos állás, társadalombiztosítási juttatások stb.).

II. AZ IFJÚSÁGI INFORMÁCIÓS KÖZPONT KÜLDETÉSE ÉS SZOLGÁLTATÁSAI II.1. KÜLDETÉS Az ifjúsági információs központ (IIK) alapvető és lényeges küldetése az, hogy egy helyen tegye elérhetővé az információk széles skáláját, alkalmazkodva a helyi közösség fiataljainak szükségleteihez. Az IIK szerepe azonban ritkán szűkül le a szigorúan vett információszolgáltatói funkcióra. ÖNMEGHATÁROZÁSI FOLYAMAT Egyidejűleg nagyszerű kihívás és gyötrő feladat állandóan felülvizsgálni, a változó igényekhez igazítani egy szolgáltatási rendszert; amikor pont az intézményi stabilitást segítő rutinokkal, a megszokott, máshol jól/rosszul bevált „megoldáspanelekkel” szemben kell – a környezet kihívásaihoz folyamatosan igazodva – kitalálni valami mást, valami újat, hatékonyabbat. Az iroda szolgáltatási felülete, „arca” a fentieknek megfelelően tehát folyamatosan változik, alapelvei, módszerei azonban változatlanok – gyakorlatilag a kezdetek óta. A szolgáltatás ma is érvényes alapelveit a legelső iroda (még 1984-ben) az alábbiak szerint fogalmazta meg:

9

1. Mindenki bejöhet! 2. Minden kérdést fel lehet tenni! 3. Szolgáltatásaink díjtalanok! 4. Személyes ügyekben titoktartás! 5. Speciális ügyekben szakemberekhez irányítás! Ez volt a „kiinduló képlet”, mely folyamatosan bővült, és közel egy évtizedes műhelymunka, valamint a gyakorlati tapasztalatok eredményeként 1995 januárjára a Magyarországi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetsége Szakmai-etikai Kódexévé, a magyarországi szolgáltatás Alapdokumentumává teljesedett ki. MELYEK A VÁLTOZÓ ÉS VÁLTOZATLAN TÉNYEZŐK? 1. A változó fiatalok A fiatalok társadalmi, gazdasági és kulturális jellemzői jelentősen módosultak a demográfiai változások, a társadalmi környezet, az egyéni és kollektív viselkedés, a családi kapcsolatok és a munkaerőpiaci helyzet változásának eredményeként. Először is, a fiatalkor tovább tart. Demográfiai kutatók megfigyelték, hogy gazdasági (foglalkoztathatóság, munkanélküliség stb.) és szocio-kulturális

Harmadszor, a hagyományos közösségi modellek fokozatosan teret vesztenek, miközben az egyéni életutak egyre individuálisabbá válnak. Az egyén családi kapcsolatai, házassága és karriertervei már nem sablonokhoz igazodnak. Ez különösen a közigazgatás politikai irányvonalaira van nagy hatással.

A fiatalok közéleti szerepvállalása Az európai fiatalok általában lelkesen támogatják a demokráciát és szívesen vesznek részt működésében. De az intézményi struktúrák iránt nagymértékben megrendült a bizalom. A fiatalok manapság sokkal kevésbé kötelezik el magukat a politikai és társadalmi cselekvés hagyományos struktúrái mellett (pl. pártok, szakszervezetek), és a demokratikus párbeszédben is csak kismértékben vesznek részt. Az ifjúsági szervezetek is érzik ennek hatását, és felismerik, hogy át kell alakulniuk. Ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy a fiatalokat nem érdekli a közéletben való részvétel. Legtöbbjük világosan kimondja, hogy szeretne részt venni, szeretné befolyásolni a társadalom döntéseit, de mindezt a régi részvételi struktúrákon és mechanizmusokon kívül, egy egyénibb, egyszeri alakalomra szóló részvételi formában képzelik el. A közigazgatás feladata, hogy áthidalja a szakadékot, ami a fiatalok lelkesedése, kifejezési vágya és a társadalom által kínált módszerek, és struktúrák között tátong. Ennek hiányában felléphet az „állampolgári deficit”, vagy rosszabb esetben tiltakozásra kerülhet sor. Részlet az Európai Bizottság Fehér Könyvéből

2. Eltérő profilok Magyarországon az irodák többsége eleve információs és tanácsadó irodaként jött létre. Az „első vonalas” irodák a kezdetektől fogva kapcsolatban állnak egymással, így alapelveik, alapszolgáltatásaik és módszereik megegyeznek. Az eltérések elsősorban személyi és környezeti okokra vezethetők vissza. Befolyásoló lehet a vezető és a munkatársak szakmai orientációja: ha egy iroda vezetője közművelődési szakember, akkor nagy valószínűséggel a különböző kulturális programoknak igen megbízható, akár országosan is használható forrása az iroda, esetleg maga is belefog ilyen programok szervezésébe. Amennyiben azonban a vezető (például) pszichológus, akkor irodája a mentálhigiénés tanácsadásokban, a problémás fiatalokkal való foglalkozásban járhat az élen. Hasonló a helyzet a környezeti hatásokkal: egy egyetemi nagyvárosban, vagy a főváros egyes kerületeiben mind a betérő fiatalok, mind a „kínálat” jelentősen eltérhet egy munkanélküliségtől erősen sújtott területen lévőétől. 3. Tevékenységek A tevékenység egyik legfőbb erénye a rugalmasság és a gyors alkalmazkodás. Hiszen az iroda az információk teljes skálájával nem rendelkezhet, viszont képesnek kell lennie arra, hogy az igényelt információkat rövid időn belül megszerezze, a szükséges útmutatást, segítséget megadja. Az irodáknak széleskörű kapcsolatokkal kell rendelkezniük a település határain messze túlmutatóan, hiszen működésüknek ez is az egyik alapja. Az ifjúsági iroda mint intézménytípus nemcsak szervezeti formájában, céljaiban, feladataiban, hanem tényleges tevékenységében is magában hordozza újszerűségét, amely a következőkben foglalható össze: › Tevékenységével egy helyre koncentrálja mindazokat a lehetséges információkat, amelyek külön-külön megtalálhatók ugyan, de beszerzésük, a köztük való eligazodás sok időt és energiát igényel. › Felerősíti mindazoknak a szervezeteknek, információs hálózatoknak a tevékenységét, amelyekkel kapcsolatba kerül. › A hozzá fordulóktól igényeket, jelzéseket gyűjt, ezeket továbbítja az érintett szervezetek felé, segítve ezzel munkájukat. 10


IFJÚSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS AZ IFJÚSÁGI INFORMÁCIÓS IRODA | AZ IFJÚSÁGI INFORMÁCIÓS KÖZPONT KÜLDETÉSE ÉS SZOLGÁLTATÁSAI | Küldetés | ÖNMEGHATÁROZÁSI FOLYAMAT

Az ifjúsági iroda közvetlen légkörével, személyes viszonyával hozzájárul a kölcsönös tiszteleten alapuló felnőtt-fiatal, illetve a kortárs kapcsolatok kialakulásához, a szociális készség fejlesztéséhez. Ezen kívül teret ad ifjúsági kezdeményezéseknek, összehozza azokat, akik egymást segíthetik. 9. Alapelvek

4. Szolgáltatási rendszer Az ifjúsági irodák szolgáltatási rendszerét szemlélve (információnyújtás, tanácsadás, valamint azokat kiegészítő segítői szolgáltatások) megállapítható, hogy az intézmény hiánypótló szereplő, hiszen a fiatalok számára nem áll rendelkezésre más olyan szolgáltató rendszer, amely ilyen komplex formában kínálna megoldást az iskolán illetve munkahelyen kívüli, valamint az ott nem megoldható problémákra, nem megválaszolható kérdésekre. Ennek a hármas tevékenységi körnek a feladatait horderejük, jelentőségük, időigényességük, szervezési kívánalmaik miatt más, nem kizárólagosan e tevékenységgel foglalkozó szolgáltató nem képes ellátni, csakis egy ilyen sajátos működésű, e feladatok megfelelő szakmai színvonalon történő ellátására felkészült intézmény, mint az ifjúsági iroda. Tekintettel arra, hogy az információhoz való jog alapvető emberi és állampolgári jog, kijelenthető az is, hogy az ifjúsági iroda egy olyan humánszolgáltató intézmény, mely alapellátás jellegű szolgáltatást nyújt a fiatalok számára. 5. Alapvető célkitűzések A szolgáltatás elsődleges célja, hogy segítséget nyújtson a fiatalok számára a mindennapi életük során felmerülő problémáik megoldásában, információs igényeik kielégítésében Az iroda információs és tanácsadó tevékenységén keresztül segíti a fiatalok autonómiájának kialakulását; azt, hogy felelősséget vállalhassanak önmagukért.

11

6. Társadalmi integráció Elősegíti az egyének és a szolgáltató intézmények összetalálkozását. Segíti a fiatalokat abban, hogy megtalálják a nekik megfelelő helyet a társadalomban, és hozzájárul az életkorukból és élethelyzetükből adódó esetleges hátrányaik csökkentéséhez. Mindezeken túl az irodák segítik a társadalmi folyamatok megértését és az azokba való aktív bekapcsolódást, valamint azt, hogy a fiatalok személyes fejlődésük lehetőségeiről tájékozottak legyenek. 7. Alapfeladatok Az irodának a fiatalok várható problémáinak megelőzéséért, illetve csökkentéséért, a helyi igényekhez igazodva kell alakítania és működtetnie a céljainak és feladatainak megvalósításához szükséges információs és tanácsadó szolgáltatásait. A fiataloknak sajátos szükségleteiknek, kérdéseiknek megfelelően kell információt és tanácsokat adnia. A működés által érzékelt és felvetett problémákat vissza kell csatolnia, közvetítenie kell a helyi önkormányzatnak, szakmai nyilvánosságnak és célcsoportjainak, ezáltal kedvezően befolyásolva a tevékenységüket, együttműködésüket, a fiatalokat érintő társadalmi folyamatokat, döntéseket. 8. Felkarolás Az intézmény munkatársai információkkal, tanácsokkal segítik azokat a fiatalokat, akik hátrányos helyzetűek, akik önállóan próbálnak segíteni saját vagy társaik problémáinak megoldásában, akik az átlagosnál, a kötelezőnél többet akarnak tenni.

Az Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda minden egyházi és pártpolitikai szervtől függetlenül kell, hogy működjön. Nem veheti át a már meglévő intézmények, szolgálatok feladatait, hanem szükség esetén információs és tanácsadó szolgálataival kiegészíti azokat új módszerek, modellek, kísérletek kialakításával, adaptálásával. Az információ megbízható, a szolgáltatás minden magánszemély számára diszkrimináció nélkül hozzáférhető és ingyenes – az alapszolgáltatások nem lehetnek üzleti jellegűek. Az irodába bármely fiatal bejöhet, bármilyen problémával – az iroda munkatársainak azonnal, várólista nélkül kell segítséget nyújtaniuk, amikor a fiatal a problémájával megjelenik. A nyitva tartás a tanuló és dolgozó fiatalok szabadidejéhez igazodik. Az iroda és a működtetésben résztvevő személyek tiszteletben tartják a fiatalok anonimitását, a szakmai titoktartás kötelező. A fiatalok függetlenségét segítve egyenrangú félként kell kezelni őket. Tiszteletben kell tartani a fiatalok autonómiáját és jogukat a szabad választáshoz. Az információ és a tanácsadás az iroda elsődleges tevékenysége, de az információs és tanácsadó szolgáltatások integráltan jelennek meg és egyenlő súlyt képviselnek. Bár az információs és tanácsadó szolgálat valamennyi hozzá forduló személy számára nyitott, a fiatalok az elsődleges csoport, melynek érdekében az iroda működik. 10. Módszertan Az iroda legyen rugalmas, sokoldalú, a források sokfélék, és a kérdésekre adott válaszok jól érthetőek.

„kliens-központú”, mint „módszer-központú”, azaz a fiatalok igénye kell, legyen a kulcs a megfelelő módszer kiválasztásához. Kliensközpontú megközelítésben a fiatallal közösen, őt erősítve oldja meg a problémát, illetve segíti a fiatalt abban, hogy saját maga képes legyen megoldani az életben felmerülő problémákat. Harmadik személlyel való kapcsolatfelvételhez a fiatal beleegyezését kéri. Az ifjúsági információs és tanácsadó iroda céljai és feladatai megvalósításához az eszközök, módszerek és technikák lehető legszélesebb körét alkalmazza: az önkiszolgáló rendszerű információ hordozóktól egészen a személyes és speciális egyéni tanácsadásig. Az információs és tanácsadó munka nem mindig különül el szükségszerűen egymástól. A munkatársnak, aki a fiatallal a kapcsolatot felveszi, több lehetősége is kínálkozik személyre szabott segítségnyújtásra: › Maga nyújt segítséget, szem előtt tartva saját kompetenciájának határait. › Az irodán belül a területet jól ismerő szakemberek segítségével jogi, életvezetési illetve egyéb egyéni problémákban személyre szóló tanácsadást ajánl fel a fiatalnak. › Külső szakemberhez ajánlja (sohasem egy intézményt ajánl, hanem egy meghatározott személyt; a munkatárs marad a felelős a fiatalért akkor is, amikor szakemberhez ajánlja, mivel megállapodás szerint a fiatalt őhozzá ajánlják vissza) – ezzel elkerülhető, hogy a fiatal „elvesszen”, illetve az iroda egyszerű diszpécser szerepet vegyen fel. › Folyamatosan kapcsolatot tart mentálhigiénés szolgálatokkal, népszerűsíti tevékenységüket. 11. Innováció, terjesztés Az iroda a helyi igényekhez igazodó speciális szolgáltatásokat alakít ki, illetve végez. Új modelleket, kezdeményezéseket adaptál, kapcsolatot tart azok működtetőivel, segítséget nyújt elindulásukhoz. Támogatja a problémakezelő (sporadikus) modellek elterjesztését.

Az iroda a teljes emberrel foglalkozzon, de legyen tudatában annak, hogy önmaga nem tud minden problémán segíteni, sokkal inkább 12


IFJÚSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS AZ IFJÚSÁGI INFORMÁCIÓS IRODA | AZ IFJÚSÁGI INFORMÁCIÓS KÖZPONT KÜLDETÉSE ÉS SZOLGÁLTATÁSAI | Küldetés | Melyek a változó és változatlan tényezők?

II.2. SZOLGÁLTATÁSOK Az „ifjúsági információs munka” ma széles körben elismert része az ifjúsági munkának, szerte Európában. Az Európa Tanács 1990-ben fogadta el az R(90)7 számú ajánlást, amelyben javasolja tagállamainak, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet a fiatalokat érintő információszolgáltatásra és tanácsadásra. E munka személyes dimenziójának fontosságát az a tény is jelzi, hogy a szolgáltatásokat olyan szakemberek működtetik, akik speciálisan erre a területre kaptak felkészítést, szereztek szakmai képesítést. A munkatársak által megtestesített személyességet pedig nem lehet pótolni sem az internettel, sem egy önmagában jól sikerült kiadvánnyal, de még egy hasznos dokumentumokkal telerakott információgyűjteménnyel sem. Európában a legkorábbi kezdeményezés ilyen „általános” ifjúsági információs szolgáltatás kialakítására 1960-ban történt. Ezt az egyedi szolgáltatási formát a szükségletek hívták életre. Egy helyre koncentrált szolgáltatási rendszerének köszönhetően számos kérdést volt képes úgy megválaszolni, hogy elkerülte az akkori gyakorlatot, amikor is a fiatalt egyik szolgálattól a másikig küldték anélkül, hogy pontosan megismerték volna, valójában mit is szeretne. Az új rendszer működési gyakorlatává vált, hogy amikor nem képes egymagában megválaszolni a kérdéseket, kapcsolati hálóját használva ügyfelét olyasvalakihez irányítja, aki az adott terület szakértője. Az „általános” ifjúsági információs központok (irodák, szolgáltatók) speciális formáját valósítják meg a beavatkozásnak, tevékenységük 13

legfontosabb alapelve, hogy a fiatal informálását csupán eszköznek tekintik: a hangsúlyt arra helyezik, hogy növeljék a fiatalok lehetséges választásainak számát, részvételüket, felelősségüket és önállóságukat. Az ilyen szolgáltatás egy a sok információforrás közül, amely a fiatal számára elérhető: mint például az ő személyes és hivatalos kapcsolatai, a média, a hivatali adminisztrációs, illetve valamely témában specializálódott információs központok (egészség és szexualitás, jóléti jogok, európai lehetőségek, stb.). Az információ, mint a részvétel előfeltétele Az utóbbi években – a következetes és átfogó ifjúságpolitikai megoldásokat keresve – sok európai ország fektet nagyobb hangsúlyt arra, hogy szorgalmazza a fiatalok és szervezeteik bevonását az ifjúságpolitika meghatározásába, valamint a fiatalokat megcélzó szolgáltatások és programok szervezésébe és működtetésébe. Ezen a területen is széleskörű egyetértés van: csak akkor lehet hatékony a részvétel, ha a fiatalok megfelelő tájékoztatást kapnak azon lehetőségekről, amelyek számukra elérhetőek helyi, regionális, nemzeti, európai szinten, illetve globálisan. A fiatal nem tud használni olyan szolgáltatást, illetve nem tud részt venni olyan tevékenységben, amelyről nem tudja, hogy létezik. Vagyis: ha nem megfelelően informált, a fiatal nem tudja gyakorolni jogait és kötelességeit:

› sem állampolgárként, › sem fogyasztóként, › sem szülőként, › sem vezetőként, › sem dolgozóként, › sem állásnélküliként. A fiatalok szükségletei és az IIK küldetése Tartsuk szem előtt, hogy amikor egy IIK nem sikeres (vagyis néhány hónappal megnyitása után bezárja kapuit), az gyakran azért van, mert a tervezési folyamat és az IIK küldetésének tisztázása nem volt eléggé alapos. Teljes és nyitott vita szükséges az IIK céljairól, ahogy arról is, pontosan milyen szolgáltatásokat fog kínálni. Mindemellett a helyi fiatalok információs szükségleteinek felmérése is szükséges. A szolgáltatások összességének meghatározása A szolgáltatási kör, amit az IIK fog nyújtani, jelentős mértékben változhat attól függően, hogy milyen ifjúsági szolgáltatás létezik már a helyi közösségben. Befolyásoló tényező lehet az is, hogy milyen különleges szükségleteket jeleztek a fiatalok, és az is, mit lehet nyújtani a rendelkezésre álló erőforrásokkal. Amikor a szolgáltatási kínálatról döntünk, hasznos lehet, ha legalább két (de inkább több) ütemben tervezzük a megvalósítást: 1. (első szakasz) az elsődleges szolgáltatások, melyeket az IIK alapvetően nyújtani kíván

Az alábbi lista támpontot adhat azon szolgáltatások meghatározásához, amelyeket az ifjúsági információs és tanácsadó központ nyújthat: 1. Gyakorlati információk: a helyi, fiataloknak szóló szolgáltatásokról és lehetőségekről, közérdekű címek, kedvezményt biztosító kártyák, helyi szórakozás, kulturális és szabadidős lehetőségek, szállások 2. Fiatalok jogai: szociális ellátások, jogok az iskolában és a családban, változások a fiatalokat érintő törvényekben 3. információs hozzáférés biztosítása más szolgáltatók szakterületeihez (egészség és szexualitás, ifjúsági kezdeményezések és ifjúsági csereprogramok, európai lehetőségek fiataloknak, jogi tanácsadás) 4. információk tanulási lehetőségekről, tréningekről, karrierről, végzettségekről 5. időszakos munka ajánlatok, és/vagy munkakeresésben (önéletrajzírás, interjú készségek)

segítség

a

6. egyéni tanácsadás a személyes vagy családi problémák tekintetében 7. Internet-hozzáférés 8. dokumentumok gyűjteménye, amelyet a felhasználó szabadon tanulmányozhat (a személyzet vagy központ bármiféle hozzájárulása nélkül) többféle témában, vagy megjelölt területeken, mint a foglalkoztatás és karrier, külföldi országok, vagy drog és szexualitás 9. Infrastruktúra, amelyet egyéni felhasználók és fiatalok csoportjai ingyenesen vagy minimális költséggel használhatnak (konferenciaterem, videó stb.) 10. jegyeladás (koncert, kulturális események, olcsó utak stb.) és engedményeket kínáló kártyák árusítása

2. (további szakaszok) másodlagos szolgáltatások, amelyeket az IIK nyújt (megfelelő erőforrások esetén) annak érdekében, hogy teljessé tegye a működését. 14


IFJÚSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS AZ IFJÚSÁGI INFORMÁCIÓS IRODA | AZ IFJÚSÁGI INFORMÁCIÓS KÖZPONT KÜLDETÉSE ÉS SZOLGÁLTATÁSAI | Szolgáltatások

› Valamennyi fiatal számára nyitottak, az igénybevételhez előzetes egyeztetés nem szükséges. › Széles körben nyújtanak információt, különböző módszereket alkalmaznak, felkészülve a fiatalok szokványos, és különleges szükségletekkel rendelkező csoportjaira egyaránt. › Az általuk nyújtott információ praktikus, sokféle, pontos, hiteles és rendszeresen frissített.

Tanulni a már létezőtől Az ifjúsági információs munka sok európai országban elismert része az ifjúsági munkának. Ha nincs ifjúsági információs központ a régióban, biztosan van a szomszédban. Érdemes egy vagy két látogatást tenni már létező, különböző formában, megközelítésben működő IIK-hoz. (Magyarországon a HAYICO módszertani központjai is segítik az induló kezdeményezéseket.) Érdemes beszélgetni a szolgáltatásban dolgozó szakemberekkel: ezzel tesztelhetjük ötleteinket és valószínűleg sok újabb kérdést is kapunk, amelyek előrébb vihetik gondolatmenetünket. Látogatásaink – azon alkalmak, amikor működni láthatjuk az általunk is tervezett projektet – fenntarthatják, újjáéleszthetik lelkesedésünket olyan időszakban is, amikor helyben esetleg kicsit nehezebben alakulnak a dolgok. 1. Információs szolgáltatás Mi is az „általános ifjúsági információ”? Az „ifjúsági információ” szakkifejezést az információs szereplők széles köre által végzett különböző tevékenységek egységes leírására használjuk. Az „általános” ifjúsági információs munka egyedi vonásait az ERYICA tagszervezetei részéről elfogadott, 1960 óta kipróbált megközelítés szerint körvonalazzuk. Felhasználó-központúság Ez azt jelenti, hogy az ifjúsági információs szolgáltatás a felhasználó fiatal kérdéseit és szükségleteit használja kiindulópontként. E megközelítésben 15

a felhasználóval folytatott interakció a kérdések és problémafelvetések széles skáláját öleli fel, melyekre komplex módon válaszol az intézmény (ezért az „általános” kifejezést a szakosodott információszolgáltatók – karrier-tanácsadók, egészségügyi szolgáltatók, stb. – ellentéteként használjuk), vagy továbbküldi a felhasználót másik szolgáltatóhoz, amelyik az érintett területen adekvát segítséget nyújthat. Az ifjúsági információs központ, alapvető információs és tanácsadó szerepe mellett más, kiegészítő szolgáltatásokat is nyújthat, amennyiben azok nem ellentétesek alaptevékenységével (pl. ifjúsági kártya-értékesítés, szálláshelyek, olcsó közlekedési eszközök és egyéb felszerelések bérbeadása az ifjúsági aktivitás támogatása érdekében, segítség ifjúsági projektek szervezésében). Készíthet továbbá kiadványokat azon források széles skálájáról (hivatalok, egyesületek, kereskedelmi szolgáltatók), amelyek elősegítik az aktivitást, és a fiatalokat célozzák meg. E kiegészítő tevékenységek szervezésekor azonban szem előtt kell tartani, hogy az IIK-nak az elsődleges dolga az egyéni felhasználók kéréseinek, szükségleteinek kielégítése, függetlenül más, külső forrásból történő megkeresésektől. Az IIK törekszik arra, hogy mindezt olyan módon tegye, amelynek eredményeként valamennyi választási lehetőség birtokába kerül a fiatal, mindamellett tiszteletben tartja az egyén autonómiáját és anonimitását. Az „általános” ifjúsági információs és tanácsadó szolgáltatók a következő sajátos jegyeket viselik (melyeket az Európai Ifjúsági Információs Charta, a nemzeti alapelvek, vagy saját alapító okiratuk határoz meg számukra): › Kifejezetten arra alakultak, hogy választ adjanak a fiatalok kéréseire, igényeire.

› Olyan módon működnek, hogy személyesen fogadnak minden felhasználót, tisztelik bizalmas közléseit és önállóságát, valamint a választási lehetőségek lehető legszélesebb körét nyújtják. › Amikor szükséges, továbbküldik a felhasználót a megfelelő szolgáltatóhoz.

3.3 meg kell szerveznie, ápolnia kell a kapcsolatot és együttműködést más, fiatalokkal kapcsolatban álló szolgáltatókkal és releváns információforrásokkal. Amikor az információt gyűjti és dokumentálja, az IIK megkülönböztetett figyelmet kell, hogy fordítson: 3.3.1. a források sokféleségére – annak érdekében, hogy a felhasználónak valós esélyt biztosítson a választásra, 3.3.2. a források valódiságára, 3.3.3. a források függetlenségének megőrzésére – ideológiai, vallási és gazdasági érdektől, 3.3.4. információinak és dokumentációjának naprakész frissítésére.


IFJÚSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS AZ IFJÚSÁGI INFORMÁCIÓS IRODA | AZ IFJÚSÁGI INFORMÁCIÓS KÖZPONT KÜLDETÉSE ÉS SZOLGÁLTATÁSAI | Szolgáltatások | Információs szolgáltatás

Szükséges feladatok Az IIK feladatai a következők lehetnek: 1. előzetes bejelentkezés nélkül, azonnali válaszadás különböző kérdésekre a témák széles körében, amelyet a különböző felhasználók vethetnek fel, 2. ha az IIK maga nem rendelkezik a szükséges, illetve kielégítő információval, a felhasználó továbbküldése az igénybe veendő szolgáltató és szolgáltatás megjelölésével, ahol az információ elérhető, 3. abban az esetben, ha a megkeresés részletesebb és bonyolult választ igényel, megnevezni a szervezetet (vagy személyt a szervezetben), amely képes adekvát választ adni a kérdésre. Annak érdekében, hogy ezt a három funkcióját teljesítse, az IIK: 3.1. a szolgáltatások széles körében kell, gyűjtse és rendszerezze az információkat, 3.2. meg kell bizonyosodnia, hogy az IIK valamennyi munkatársa, aki kapcsolatba lép az ügyfelekkel, tájékoztatást kapott a törvények változásaiban, és egyéb olyan nagyobb témákban, amelyek a fiatalokat érintik, valamint arról, hogy ezek a munkatársak hozzáférnek a naprakész információhoz, erőforrásokhoz, 16

A tanácsadás a fiatalnak azt a lehetőséget ajánlja fel, hogy egy jól definiált tanácsadó-kliens kapcsolatban vizsgáljanak, derítsenek fel témákat, kérdéseket. A tanácsadáshoz gondoskodni kell a megfelelő környezetről, amely támogatja az önfeltárást és a változást. Ez a gondoskodás kiterjed a megfelelően kiképzett és szupervízión részt vevő tanácsadók alkalmazására, a tanácsadók elvárásaira, a külön tanácsadó helyiségre, a tanácsadás rendszeresessé tételére, tanácsadói alkalmakra. Néhány ifjúsági szolgáltató kihelyezi tanácsadói tevékenységét más területekre is, pl. iskola, kollégium, ifjúsági klub. Ez utóbbi helyzetekben feltétlenül szükséges megegyezni (szerződést kötni) a vendéglátó szervezettel, hogy kellően biztosítható legyen a tanácsadás megbízhatósága, intimitása és biztonsága. Az ilyen tanácsadások számos területet lefedhetnek:

• jogi tanácsadás

• általános egészségügyi tanácsadás

• fogyasztói és ifjúsági jogok

• drogok

• családi és kapcsolati problémák

• európai ifjúsági programok és lehetőségek

• szexuális tanácsadás

• szálláskeresés

• szociális biztonság

• emigránsok és kisebbségek segítése

• karrier tanácsadás

• más, különleges segítséget igénylő csoportok segítése

• segíteni a fiataloknak a munkakereséskor felmerülő nehézségek leküzdésében 17

A tanácsadó munkához egy csendes helyre van szükség, valamint egy munkatársra, aki megfelelő kapcsolatot képes kialakítani a fiatalokkal, hogy segítse őket a problémás helyzetekből való kilépésben. Továbbá a tanácsadó munkához szükség van arra a tudásra és azokra a készségekre, amelyek segítségével a tanácsadó a megfelelő információt és választási lehetőséget képes ajánlani, illetve, amelyekkel támogatja a fiatalt a döntés meghozatalában és kivitelezésében. Néhány fiatalnak szüksége van a további segítségre úgy, hogy a tanácsadót felkéri képviselőjének (pl. járjon el a nevében, telefonáljon, levelezzen vagy képviselje őt). Minden ifjúsági szolgáltatónak (központnak) szüksége lesz világos határok megállapítására a tanácsadás és információs munka terén. A fejlesztésnek tartalmaznia kell, hogy hol lesz a szolgáltatás: csak a helyszínen, vagy a fiatal otthonában, vagy más területen. Szabályozni kell a kapcsolat gyakoriságát, a kapcsolat területeit (szórakozás, vásárlás, beszélgetés) is. Az különösen fontos, hogy amikor a fiatal saját személyes kérdéseit és problémáit veti fel, az IIK tiszteletben tartsa anonimitását (a vonatkozó törvények szerint) és bizalmasan kezelje az így kapott információkat (lásd az Európai Ifjúsági Információs Charta iránymutatásait). Egyéb szolgáltatások között megjelenhet a közösségi programok szervezése, közösségek generálása, építése, online tanácsadási szolgáltatások különböző tématerületekben, táborok szervezése, önkéntes tevékenységek, akciók lebonyolítása stb.


IFJÚSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS AZ IFJÚSÁGI INFORMÁCIÓS IRODA | AZ IFJÚSÁGI INFORMÁCIÓS KÖZPONT KÜLDETÉSE ÉS SZOLGÁLTATÁSAI | Szolgáltatások | Tanácsadás

• támogatás ifjúsági szervezetek létrehozásában 18

III. AZ IFJÚSÁGI INFORMÁCIÓS ÉS TANÁCSADÓ SZOLGÁLAT ÜGYFÉLSZOLGÁLATI PROTOKOLLJA A ( jellemzően) 14-30 éves korosztályba tartozó ügyfél személyesen keresi fel kérésével, kérdésével az ifjúsági információs iroda ügyfélszolgálatát. Az ügyfélszolgálatot teljesítő munkatárs várólista nélkül fogadja az utcáról betérő fiatalt, aki: › maga kíván tájékozódni a helyszínen fellelhető anyagokból (öninformációs tevékenység), › vagy információt kér, › vagy tanácskozni (konzultálni) akar egy kérdésről/problémáról, › vagy konkrét szaktanácsadásra érkezik, › vagy ügyintézéshez kér segítséget, › vagy „csak” érdeklődő, aki ›› konkrét elképzelés nélkül érkezik (szétnéz, újságot olvas, leül és beszélget), vagy ›› megfelelő alkalomra, bizalmi légkörre vár kérdésének, kérésének feltevéséhez. Az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatások egymásra épülő rendszerben hozzáférhetőek, a fiatalok számára érzékelhetően nem különülnek el egymástól. Öninformációs tevékenység esetén az ügyeletes munkatárs az ügyféltérben lehetőség szerint várakozási idő nélkül biztosítja a hozzáférést az interneten fellelhető adatbázisokhoz és az intézmény 19

számítógépes vagy kézi dokumentációs rendszeréhez. Eközben figyelemmel kíséri a fiatal tevékenységét, és alkalom adtán felajánlja segítségét. Amennyiben ezt elfogadja az ügyfél, átlép a következő protokollba: információt kér. Amennyiben nem fogadja el, illetve nem kér segítséget, az aktív kapcsolat ezen a szinten megáll. Feltételezhető, hogy az ügyfél önállóan megtalálja a számára megfelelő információt (szálláshely, pályázat, program, egyéb…). Információkérés esetén az ügyeletes munkatárs a fiatallal együtt lehetőleg várakozási idő nélkül, az ügyféltérben keresi a választ, illetve segít konkretizálni a kérdést (a szűkített válaszkereséshez). Komplexebb témák esetében (álláskeresés, továbbtanulás, hivatali ügyintézés, stb.) igyekszik minél szélesebb körben körüljárni a kérdést, hogy valóban a legadekvátabb választ, problémamegoldási folyamatot választhassa ügyfele. A beszélgetés során törekszik arra, hogy minél gyorsabban és pontosabban mérje fel ügyfele kérdését és az a mögött húzódó, esetleges mélyebb, valódi problémát. A beszélgetés elmélyülése esetén felajánlja a négyszemközti beszélgetés lehetőségét a tanácsadó/konzultációs helyiségben. Amennyiben ezt elfogadja az ügyfél, átlép a következő protokollba: tanácsot kér, konzultál. Amennyiben nem fogadja el, illetve nem kér segítséget, az aktív kapcsolat ezen a szinten megáll. Feltételezhető, hogy az ügyfél megtalálja a számára megfelelő információt, választ. Konzultáció esetén az ügyeletes munkatárs a fiatallal együtt a tanácsadó helyiségben, bizalmas légkörben folytat beszélgetést. Az ügyeletes munkatárs a kommunikációban a saját személyiségével dolgozik,

kliensközpontú megközelítésben a fiatallal közösen, őt erősítve segít ügyfelének, hogy maga legyen képes megoldani a felmerülő problémát, illetőleg maga legyen képes lépéseket tenni annak megoldására. Az ügyeletes munkatárs segítői kompetenciája a probléma valós feltérképezésére, annak pontos megfogalmazására, illetve a megoldásához vezető út közös meghatározására terjed ki. Ezt követően – amennyiben a beszélgetésből kiderül annak szükségessége – az ügyeletet teljesítő munkatárs az általános konzultáció helyett szaktanácsadói segítségnyújtást ajánl fel. Ha az érintett területnek ő maga is szaktanácsadója (pályaorientáció, jog, párkapcsolat, életvezetés, nemzetközi ifjúsági mobilitás stb.) saját, egyéni tanácsadói kompetenciában felajánlja a specifikus szaktanácsadást. Amennyiben az ügyeletet teljesítő munkatárs saját kompetenciában nem vállalhatja az ügyet, az intézmény saját humánerőforrásából vagy a rendelkezésre álló segítői hálózatból, intézményi kapcsolatokból választja ki a megfelelő szakembert, s annak segítségét ajánlja fel az ügyfélnek. Amennyiben ezt a segítséget elfogadja az ügyfél, átlép a következő protokollba: szaktanácsadás. Amennyiben nem fogadja el, illetve nem kér segítséget, az aktív kapcsolat ezen a szinten megáll. Feltételezhető, hogy az ügyfél a beszélgetés és a rendelkezésre álló információk alapján önállóan megoldja a szóban forgó problémát.

Krízishelyzet (szociális krízis, drogelvonás,

szuicid gondolatok, pánik, összeroppanás, stb.) esetén nem fogadható el az

ügyfél visszautasító magatartása, mindenképp szükséges a határozott, adott cselekvéssorra utasító fellépés és a direkt beavatkozás!

Szaktanácsadás Helyben: Jó esetben az ügyeletes ifjúságsegítő, vagy az intézményben alkalmazott munkatársak valamelyike azonnal, várólista nélkül, saját kompetenciában maga nyújt szakszerű segítséget a tanácsadó helyiségben. Amennyiben ez nem megoldható, időpont-egyeztetéssel, vagy az információs és tanácsadó szolgálatnál meghatározott időpontban tartott fogadóóráján egy intézményi alkalmazott (munkatárs vagy megbízott tanácsadó) fogadja az ügyfelet és nyújt szakszerű segítséget. Külső helyszínen: Amennyiben helyben, vagy saját kompetenciában nem megoldható szaktanácsadásról van szó, az ügyeletet teljesítő munkatárs „külső”, az adott területen jártas, az intézmény által ismert és leinformált szakemberhez irányítja a fiatalt. Szükség esetén az időpont-egyeztetésben és kapcsolatfelvételben közvetlen segítséget nyújt az ügyeletet ellátó munkatárs (telefonálás, elkísérés), azonban törekedni kell arra, hogy a fiatal lehetőség szerint maga járjon el ügyében! A harmadik személlyel való kapcsolatfelvétel minden esetben kizárólag a fiatal beleegyezésével és anonimitásának tiszteletben tartásával történhet! Külső szakember bevonása esetén az ügyeletet teljesítő munkatárs mindig felajánlja annak lehetőségét, hogy ha a tanácsadó „nem vált be”, együtt további lehetőség után kutathatnak. Az ügyeletes ifjúságsegítő ezzel is próbálja elkerülni, hogy csupán diszpécser szerepben legyen: tudatosítja, az ügyfél ügye nála marad, csak a kérdés megoldásának jelen stádiumban valaki más hatékonyabb segítséget tud nyújtani! Ügyintézésben nyújtott segítség lehet: hivatali telefonálás és faxolás, online ügyintézés, hivatalos dokumentum fénymásolása, nyomtatása, szkennelés, dokumentumok, képek szerkesztése, irodai szoftverek használata ( jellemzően kérelem, pályázat, dolgozat vagy önéletrajz elkészítéséhez). A tevékenység lehetőség szerint várólista nélkül, az intézmény tanácsadó helyiségében, bizalmas légkörben zajlik.

20


IFJÚSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS AZ IFJÚSÁGI INFORMÁCIÓS IRODA | AZ IFJÚSÁGI INFORMÁCIÓS ÉS TANÁCSADÓ SZOLGÁLAT ÜGYFÉLSZOLGÁLATI PROTOKOLLJA

IFJÚSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS AZ IFJÚSÁGI INFORMÁCIÓS IRODA | AZ IFJÚSÁGI INFORMÁCIÓS KÖZPONT HELYISÉGEI, MEGJELENÉSE

Fontos bevonni a fiatalokat az IIK megjelenésének és bútorozásának tervezésébe. Sok fiatal, – jellemzően, akiknek leginkább szükségük lenne rá – nem keresi és látogatja a (nem hivatalos és hivatalos) szolgáltatókat. Azáltal, hogy az IIK vonzó és barátságos hangulatú, megkönnyíti a fiatal számára a kritikus első lépés megtételét. Ugyanakkor fontos elkerülni azt a csapdát, hogy túlságosan divatosan próbáljuk berendezni a helyet, hisz a felhasználóknak ez csak egy bizonyos csoportját vonzza.

Mindez olyan tevékenység, mely módszerekkel nehezen körülírható, itt valóban a segítő személyiségén, mint legfontosabb munkaeszközén van a hangsúly! Az érdeklődő ügyféllel való kapcsolat szükség szerint átlép a következő protokollokba:

információkérés, konzultáció, szaktanácsadás. Az ügyféllel végzett folyamat valamennyi eleménél a fiatal együttműködési hajlandósága, a rendelkezésre álló információk aktualitása, teljeskörűsége, illetve a segítő felkészültsége, hatékony közreműködése a döntő. Ha mindezen körülmények adottak, feltételezhető, hogy

AZ ÜGYFÉL ELÉGEDETTEN TÁVOZIK. 21

IV. AZ IFJÚSÁGI INFORMÁCIÓS KÖZPONT HELYISÉGEI, MEGJELENÉSE Az ifjúsági információs központ (szolgáltató) elhelyezkedése, mérete és a rendelkezésre álló tér meghatározó befolyást gyakorol azokra is, akik használják, de arra is, hogy milyen szolgáltatást tud nyújtani, illetve kifejleszthet-e új szolgáltatásokat az intézmény. Ideális esetben a helyiségnek olyan központi helyen kellene lennie, amely kedvelt a fiatalok körében és általuk könnyen meg is közelíthető (az IIK tömegközlekedéssel és egyéb járművel is könnyen megközelíthető helyen kellene, hogy legyen!). Fontos, hogy az IIK önálló helyiséggel rendelkezzen (ne osztozzon más szervezettel a területén), identitása világosan meghatározott legyen, és a fiatalok érezzék: értük van az intézmény. Tudatában kell lenni annak, hogy a központ több fiatalt vonz, ha fizikailag és működésében független más intézményektől (iskola, művelődési ház, polgármesteri hivatal). Az ügyfélmunka területe (fogadótér) az IIK legfontosabb egysége, amit minden felhasználó lát és használ. Barátságosnak, közvetlennek, átláthatónak és könnyen használhatónak kell lennie. Székekkel, asztalokkal, elvihető kiadványok számára kialakított állványokkal kell felszerelni. Legyenek jól rendszerezett polcok a dokumentumoknak, és szükséges külön asztal az IIK ügyeletet ellátó munkatársainak. Itt – vagy külön szobában – legyen elhelyezve egy vagy két, mindenki által használható számítógép.

Ha azonban az IIK első látásra például egy kávézónak tűnik, megkönnyíti az először odalátogató fiatalok beilleszkedését.


Érdeklődő ügyfelek esetében az újságolvasás, a beszélgetés, időtöltés sokszor csak afféle puhatolózás: annak felmérése, hiteles-e a segítő, alkalmasnak találja-e az ügyfél arra, hogy a problémáját, kérdését megossza vele. Éppen ezért nagyon fontos tevékenység a látogató fiatalok „megnyerése”, szóval tartása: ez az út a bizalmuk elnyeréséhez.

A fiatalok bevonása a kinézet-bebútorozás döntésének meghozatalába segíthet megtalálni az egyensúlyt, amely ahhoz szükséges, hogy a szolgáltató hely mindenféle közönséget vonzzon. Amikor a központot eszközökkel látjuk el, fontossági sorrend szükséges mind a stáb, mind a felhasználók tekintetében, azaz a fiataloknak megfelelő arányban minden esetben hozzá kell férni azokhoz az eszközökhöz, melyeket az alábbiakban kiemelünk: 1. telefon, kapcsolattartásra pl. a lehetséges munkáltatókkal és jóléti intézményekkel, 2. fénymásoló, a dokumentumok sokszorosításához, 3. számítógép, pl. munkára jelentkezéshez és önéletrajzírásra, 4. szélessávú internet-hozzáférés. Az ifjúsági információs központ berendezései, megjelenése legyen fiatalos, vagyis otthonos, színes és modern, illetve minél inkább felszerelt, azért, hogy a fiatal hozzá tudjon férni a számára szükséges információkhoz, valamint az idejének hasznos eltöltéséhez is könnyen találjon eszközöket.

22

A FIATAL KORCSOPORTOK SAJÁTOSSÁGAI


A FIATAL KORCSOPORTOK SAJÁTOSSÁGAI A mai fiatalokról... Mit hallunk ma nap mint nap a fiatalokról? Például efféle kiábrándult nyilatkozatokat: „Fiatalságunk [...] rosszul nevelt, fittyet hány a tekintélyre és semmiféle tiszteletet nem tanúsít az idősek iránt. Manapság fiaink [...] nem állnak fel, amikor a helyiségbe belép egy idős ember, feleselnek a szüleikkel és fecsegnek ahelyett, hogy dolgoznának. Egyszerűen kiállhatatlanok.” „Nem táplálok többé semmiféle reményt országunk jövőjét illetően, ha holnap a mai fiatalság kerül hatalomra, mert ez a fiatalság kibírhatatlan, nem ismer mértéket, egyszerűen rettenetes.” „A világ válságos helyzetbe került. A gyermekek nem hallgatnak többé a szüleikre. Nem lehet messze a világ vége.”

„A fiatalság velejéig romlott. A fiatalok elvetemültek és semmirekellők. Sohasem lesznek olyanok, mint a régi idők fiatalsága. A mai fiatalok nem lesznek képesek megőrizni kultúránkat.” Mintha a legfrissebb újságcikket olvasnánk. Azonban az első idézet Szókratésztől való (Kr. e. 470-399), a második Hésziodosztól (Kr. e. VII. sz. első fele), a harmadik egy egyiptomi szerzetestől (2000 éve), az utolsó pedig több mint 3000 éves, Babilon romjai között találták egy égetett agyagtáblán. J. M. Petitclerc, szalézi pap, fiatalok evangelizációjáról szóló könyvéből

Fejezetünkben a fiatalok egyes korcsoportjaival foglalkozó szakemberek kérésünkre írt összefoglalójával találkozhat az Olvasó, mellyel célunk, hogy rávilágítsunk a fiatalokban rejlő különféle energiák forrásaira, az eltérő viselkedések, igények és kommunikációs stílusok okaira, kapjunk egy kis ízelítőt azokról a fejlődési szakaszokról, melyeken egykor mi is keresztülmentünk. Tapasztalt szakembereink segítségével járjuk be gondolatban (a teljesség igénye nélkül) újra ezeket az életszakaszokat, mely „utazás”, reméljük, segítséget nyújt az ifjúság szolgálatához. a szerkesztő

Keszeli Sándor jegyzetéből 23

24

Személyiségfejlesztés és értékmentés

tánc műhely; turizmus műhely (túravezető képzés); „Felrázás” műhely (ifjúságpasztorációs képzés).

„A mentés helye”: 18-26 éves ifjúság

Mindezen képzések, tréningek mellett alapfeltétel az önképzés és az öntevékenység is a fiataloknál, amely során (akár egy vegyes korcsoportú közösségben) szinte bármilyen munkafolyamat elvégzését rájuk lehet bízni (az egyik legjobb motivációs eszköz a bizalom, illetve az önkormányzatiság biztosítása), de ezekben az esetekben is fontos az alapvető célokat meghatározni (mi kik vagyunk, és mit akarunk), azokat hangsúlyozni feléjük.

A szegedi Szent Imre Szakkollégium lakói, hallgatói bár felnőtt életkorúak – azaz felnőtt tanulóknak számítanak – de több esetben a felnőttség egyes kritériumainak nem felelnek meg még, így a megfelelő kompetenciaalapú képzések és módszerek alkalmazásával, valamint értékeink és hagyományaink szem előtt tartásával célunk a 18-26 éves korcsoportba tartozó egyetemi ifjúság személyiségfejlesztése. A felsőoktatásba való bekapcsolódásuk során a fiataloknál többek között a következő problémákkal találkozhatunk: időhiány, szétszórtság, életvezetési problémák, tanulásmódszertani problémák, az önállóság hiánya, az „együttélés” problémái (az alkalmazkodás hiánya, az egészséges családmodell hiánya), előítéletesség, kommunikációs hiányosságok és problémák, az „információs társadalom” problémái (információáradat, a szelektálás hiánya), a közéleti érdeklődés hiánya, az önszerveződés és az önálló kezdeményezések hiánya, túlzott feladatvállalás, a hívatás krízise stb. Látva a fentieket - a korábbi, egy-egy tudományterülethez köthető képzéseink mellett – évek óta szervezünk olyan képzéseket, műhelyeket is, amelyek fejlesztik az adott kompetenciákat. Ilyen műhelyeink, illetve tréningjeink voltak például: tudatos életvezetés műhely (életvezetés, személyes időgazdálkodás, időmenedzsment); „karrier” műhely (pályaorientációs és karrierprogram képzés); pályázatírás műhely; dráma, avagy színjátszó műhely (drámapedagógia); újságírás műhely; 25

Programlehetőségek, amelyek az öntevékenységben, önképzésben segíthetik a fiatalokat: Filmklub, sportlehetőségek (széles választékkal), komplex kirándulások, bálok, táncházak, színjátszó kör, közéleti teaház, tudományos ismeretterjesztő előadások, társasjáték est, zenei est (ahol a fiatalok zenei tehetségüket bemutathatják), énekkar, kézműves foglalkozások (karitatív jelleggel is), saját kiadványok szerkesztése, hagyományőrző ünnepségek, tematikus bulik, ökológiai tevékenységek, szociális és karitatív tevékenységek, kulturális programok (pl. múzeumlátogatás, kiállítások, fotóverseny, irodalmi est stb.), gasztronómiai programok (pl. borkultúra megismerése). Mi érdekli igazán a fiatalok e korcsoportját? Olyan témák érdeklik őket elsősorban, ahol építhetnek sikerélményeikre, előzetes tudásukra, szakmai és élettapasztalataikra. Ugyanakkor több esetben megfigyelhető az is, hogy igen nagy belső motivációt éreznek az

olyan témák iránt is, amit valamilyen okból kifolyólag nem állt módukban korábban megismerni. A legnagyobb motivációt nem feltétlenül az jelenti, ha megmondjuk, hogy mit és hogyan csináljanak a fiatalok, hanem „csak” biztosítjuk számukra a támogató légkört, a megfelelő szociális és tanulási környezetet, valamint a különböző programok megvalósításához a szükséges eszközöket és segédanyagokat (akár kölcsönzési formában is). Viszont ezekben az esetekben is elengedhetetlen a folyamatos háttérfelügyelet (a programtervezéstől kezdve), valamint a gyors és személyre szabott visszajelzés.


A FIATAL KORCSOPORTOK SAJÁTOSSÁGAI | Személyiségfejlesztés és értékmentés | „A mentés helye”: 18-26 éves egyetemi ifjúság

Kommunikáció a fent nevezett korcsoport irányába: A személyes kapcsolattartáson túl (ez a legfontosabb) szükség van mind a különböző elektronikus (e-mail, facebook stb.), mind a papíralapú közvetítő, információs csatornákra is. (A hirdetményeknél lényeges szempont a fokozatos közzététel, illetve a lényegretörő és figyelemfelkeltő tartalom. Továbbá szükség lehet tömör, összegző kiadványokra, amiket bármikor elő lehet venni, ha szükség van rá.) Írásom befejezéseként idéznék egy részt a régi szegedi Szent Imre Kollégium História Domusából, amit munkám iránymutatójának, mottójának tartok: „1931. március 1. A Szent Imre Klub gyűlésének keretében a megyés főpásztor (Glattfelder Gyula) szózatot intéz az ifjúsághoz. Rámutatott azokra a nehézségekre és akadályokra, amelyek napjainkban az ifjúság elé tornyosulnak. Ezek leküzdése csak úgy fog sikerülni, ha az ifjúság a sablonon felülemelkedve, a minőségileg és mennyiségileg jobbra, értékesebbre törekszik. Majd további programul megjelöli az önnevelés és önképzés munkáján túl a vallásnak és nemzeti művelés eszméjének minél szélesebb rétegekben való terjesztését.” Kordás Attila a Szent Imre Szakkollégium nevelőtanára

26

„Z” generáció, avagy a mai 15-18 éves korosztály „Légy vidám, tedd a jót, a verebeket meg hagyd csiripelni.” Don Bosco

Fiatal tanárként, nevelőtanárként, médiában dolgozó szakemberként, testközelből tapasztaljuk mit jelent ma felvenni a „harcot” a rendkívül okos, gyakorlatias, több médium felhasználását űző, gyakran felületes, és megosztott figyelmű kamaszokkal, az ún. „Z” generációval. Szoktuk mondani, ők már nem olyanok, mint amilyenek mi voltunk. A technológia és a média a valóság és a fantázia határán mozog, 10 évesen website-okat készítenek, és ha nem vesszük fel az ő sebességüket, tanulási folyamataikat, lemaradunk mögöttük. Hogyan is jellemezhetnénk a mai kamaszokat? › a média által szocializálódnak › döntéshozóként gyakran befolyásolják szüleik vásárlási szokásait, kiadásait › céljuk, hogy kifejezzék önmagukat és egy választott csoporthoz való tartozásukat › fontos számukra a szabadidő, melyet legnagyobb részben a barátaikkal, illetve hasonló korú társaikkal töltenek el › a reklámok által könnyen befolyásolhatóak (médiafüggőség) › nyitottak az újdonságokra › rugalmas problémamegoldók › kiváló kommunikációs készségűek 27

Mi az, amire fel kell figyelnünk, ami visszatérő, figyelmeztető, vagy éppen sérülés jeleit mutatja a fiatal lelki világában, és amelyben segítséget kell nyújtanunk? 1. a kamasz magába zárkózik, társaitól elfordul, 2. viselkedése rövid idő alatt megváltozik, bizarr lesz, 3. hangulatváltozásai érthetetlenné válnak önmaga és környezete számára, 4. tartós, súlyos teljesítményromlás, koncentrálási képtelenség zavara, 5. szokatlan indulatkitöréseit öngyilkossági gondolatok, az élet értelmetlenségének hangoztatása kísérik, 6. súlyos szorongások, irreális félelmek, kényszerűen ismételt cselekvések jelentkeznek, 7. étkezési zavarok súlyos fogyással, hízással, 8. ismétlődő, szervi ok nélküli panaszok: fejfájás, gyomorpanaszok, alvászavar, 9. magatartása agresszív, kötözködő, miközben érzelmeinek megfogalmazására képtelen.

A lelki sérülések, a megoldatlan problémák szinte automatikusan magukkal vonják, hogy könnyen alkalmazkodnak új, számukra vonzó, de szélsőséges irányt mutató eszmékhez és ideológiákhoz. Ennek viszont a következő súlyos következményeivel kell szembenézni. Új betegségek: › bulemia nervosa: falási rohamok és az azokat követő hánytatás › anorexia nervosa: kóros soványság › obesitas: kóros kövérség › ortorexia: csak szerinte egészséges ételek, italok fogyasztása › exorexia: túlzásba vitt edzés (sustanol) › drunkorexia: egész napi koplalást alkoholfogyasztással „kombinálják” › függőségek (dohányzás, alkohol, drog) De ne gondoljuk azt, hogy ez örökre így marad, hiszen valahogy mi is felnőttünk, mi is túléltük, és a szüleink is szellemileg-lelkileg épek maradtak mellettünk. Mégis sokszor nem könnyű észrevenni a jeleket, és csak az utolsó előtti pillanatokban látjuk meg, hogy mire lett volna szüksége, vagy mit kellett volna másképp csinálnunk, hogy ne jusson ide a fiatal. „Egy mai kamasz akkor figyel, ha érdekeset hall, tiszteletet akkor mutat, ha hiteles számára a felnőtt.” Honnan merítünk erőt, ötletet, hogy lendületesek, fiatalosak, hitelesek lehessünk minden korosztály, főleg a kritikus kamasz számára, aki sokszor hátrányos helyzetű, kisebbségben élő, értelmi-testi fogyatékkal küzdő? Mi a megelőző (preventív) módszert használjuk, ami nem más, mint szeretet-pasztoráció, és jellemzője a fiatalos alkotóvágy. Ez a szeretetpasztoráció teremti meg a megfelelő nevelői kapcsolatot a kamaszokkal, fiatalokkal; a gyümölcse annak a meggyőződésnek, hogy minden élet magában hordozza a boldogság magját. A megelőző módszer egy olyan pedagógiai módszertan, amit meghatároz: › a fiatalok közötti állandó jelenlét („lenni akarás”), osztozva velük életükön, szimpátiával nézve világukat, odafigyelve valós szükségleteikre és értékeikre;

› a feltétel nélküli elfogadás, mely állandó előrevivő erőt teremt az emberben és képességet a fáradhatatlan párbeszédre; › a megelőző szempont/kritérium, amely hisz a minden fiatalban jelenlévő jó erejében, és próbálja fejleszteni azt a jó pozitív tapasztalatainak segítségével; › az igények és normák ésszerűségen való megteremtése, rugalmasság és meggyőző erő a javaslatokban; › a személyes kapcsolatokkal átszőtt pozitív környezet; a nevelők és fiatalok állandó szerető és szolidális, buzdító és céltudatos jelenlétével. A módszer alapján milyenek is vagyunk? › Odafigyelünk a pozitív aspektusokra, értékekre és az újrakezdés lehetőségére; › meghallgatjuk a fiatalokat, s mindig készek vagyunk a dialógusra. › Ezért a valóság megvizsgálásában odafigyelünk: ›› a szegénységre és a szociális kirekesztettségre, hiszen ezek súlyosan veszélyeztetik neveltetésüket; ›› a nevelési intézményekre és a fiatalokkal való kapcsolat megszilárdítására: a család helyzete és annak nevelői kapacitása, a nevelői módszer és minősége annak a formációnak, amit ez megkíván (szociális kommunikációs eszközök stb.); ›› azokra a szociális aspektusokra, melyek hatással vannak az ifjúság helyzetére, mint pl. a felkínált munkalehetőség minősége vagy különböző lehetőségek a szabadidő kitöltésére stb.; ›› a vallás megjelenésére az adott környezetben, az Egyház jelenlétére és tevékenységére; más vallások jelenlétére; ›› az adott környezetben élők valós kulturális helyzetére, együtt azokkal az értékekkel és határokkal, tapasztalatokkal, nyelvezettel és szimbólumokkal, amelyek formálják mentalitásukat és érzékenységüket; ›› az ifjúság helyzetének főbb jellegzetességeire és azokra a veszélyekre, amelyek ebből emelkednek ki. 28


A FIATAL KORCSOPORTOK SAJÁTOSSÁGAI | „Z” generáció, avagy a mai 15-18 éves korosztály

Magyarországon és külföldön egyaránt tapasztalatokat szerezhettünk Don Bosco megelőző módszere kapcsán. Itthon több intézmény tartozik a szalézi rendhez, amely Don Bosco nevelési céljait alkalmazva közelít a fiatalok felé. A közös játékok, kiscsoportos beszélgetések, az idősebbek ösztönzése, hogy a fiatalabbak segítségére legyenek, segítettek abban, hogy megismerjük a fiatalokat, a rendszeres találkozások által pedig folyamatos jelenlét alakult ki az érdeklődő kamaszok között. A szociális készségek fejlesztésére a társintézmények rendszeres látogatásával, a helyi karitatív és szociális munkába való bekapcsolódással együttműködést mozdítunk elő a fiatalok között. A közös, jótékony cél közösségteremtő erővel bír, mély baráti kapcsolatok és hosszú távú közös gondolkodás, jövőtervezés lehet az eredménye. A környezet, ahol eddig tevékeny munkával jelen voltunk, mindig törekedett az otthonos, családias légkör kialakítására. Úgy képzeljük el az Információs Ifjúsági Pont működését, hogy egy HÁZ legyen, amely befogad, ISKOLA, amely életre nevel és UDVAR, ahol barátként vidáman lehetünk. Sándor Bernadett a Szent Hedvig Kollégium nevelőtanára Dankó Zsuzsanna hittan-történelem szakos középiskolai tanár

29

Felhasznált irodalom: › www.budapestedu.hu/data/cms47443/okopannon_tari.pdf › patikapedia.hu/drunkorexia › www.slideshare.net/pedmie2011osz/ygenerci-ppt › www.veszpremhittan.hu/okuizsodora.htm › nyergesanim.hu/kepzes/szip.doc › Tari Annamária: Y generáció, Jaffa Kiadó, 2010 › Tari Annamária: Z generáció, Tericum Kiadó, 2011 › Riccardo Tonelli: Fiatalokból felnőtt keresztények, Don Bosco Kiadó, 2002 › Sabino Palumbieri: Felelős és szolidáris polgárok nevelése, Don Bosco Kiadó, 2002 › Kulcsár Éva: A serdülőkori fejlődés pszichológiai jellemzői, Trefort Kiadó, 2005

Elvirágzó gyermekkor Általános iskolai felső tagozatosok, 12-14 évesek jellemzése A „kiskamaszok” A fejlődéslélektan szerint a serdülőkor 8-10 éves időszakát a prepubertás (kb. 10-től 13 éves korig) és pubertás (13-tól 15-ig) szakaszok vezetik be. A hétköznapi nyelvben kiskamaszoknak is nevezett gyerekek ekkor élik át talán a legtöbb változásból adódó feszültséget. Lányoknál kicsit előbb, fiúknál kicsit később, a hormonális változások elindítják a biológiai érést. A serdülőkor pszichés értelemben a tőlünk lényegesen eltérő kultúrájú természeti népeknél nem létezik. A serdülőkor mint krízis tulajdonképpen társadalmi jelenség, amely abból fakad, hogy a biológiai érés jóval megelőzi a pszichés és szociális felnőtté válást. Így egy serdülőnek nem csak a saját biológiai változásaival van dolga, hanem azzal is, hogy a szűkebb és tágabb szociális környezetében az évek alatt egyre jobban felnőtté küzdje magát. Prepubertás korú fiúk és lányok viselkedése és problémái A prepubertás korú fiúk érdeklődése feltámad a „felnőttes, férfias”, de számukra még tiltott dolgok iránt: obszcén szavak, erről való beszélgetés, fantáziálás, maszturbáció. A szexuális fantáziák már a másik nemre irányulnak, de sokszor szadisztikusak, ez utalhat a férfiszerep túlzó mértékű gyakorlására. A „piszkos” fantáziák ebben a korban lelkileg inkább távol tartják a fiúkat a lányoktól, és inkább bandákba verődnek össze, mert

A prepubertás korban lévő lányok viselkedése rendezettebb. Ebben az életkorban vetélkednek a fiúkkal, viselkedésük sokszor fiús. A szexuális érdeklődés a fiúkéhoz képest rejtettebb, de hasonlóan nagy feszültségekkel jár. Ők is inkább lányos társaságba oldódnak fel, és az idő múlásával egyre többet foglalkoznak a nőies küllem, viselkedés kialakításával. Az esetleg korán – idősebb fiúk közreműködésével – megkezdett szexuális élet válságtünet, amely a kislány női szerepben való bizonytalanságát fejezi ki, és ezzel akar saját maga számára is bizonyítani. Az anyáról való leválás a fiúkéhoz képest más úton történik, a lány inkább azonosul a női szereppel, és a tápláló, gondoskodó anya képével. Szociális viselkedésük Az általános iskolai korosztályra és a felső tagozatosokra különösen jellemző az iskolán és főleg az osztályon belüli szociális hierarchia tudattalan létrehozása. A hierarchia általában három-négy tengely mentén képződik: az egyik a tanulásban való jó teljesítés, a másik a modern, fogyasztói társadalom emberképe alapján a „menő”, divatos megjelenés, öltözködés (amelyet általában a tehetős családi háttér tesz lehetővé), a harmadik az ideális alak és arc-szépség, és végül a devianciában, rendbontásban való kiemelkedés. Az „osztályhierarchia” csúcsán lévők legalább egy, de általában két-három tengelyen is kiemelkedőek. Így, nagy általánosítás alapján mondhatjuk a „menő” lány vagy „menő” fiú jó tanuló, divatos (vagány, sportos, tehetős) és jó küllemű (és semmiképpen nem lehet duci vagy dagi), vagy divatos és jó küllemű, de a stréberekkel szembehelyezkedve deviáns viselkedésű; és sorolhatnánk még. Például egy dagi és gyenge tanuló, ha nem szeretne a „lúzer” szerepében maradni, vagy valamelyik menő személy holdudvarában „hódolni”, és nem is tehetős, akkor a kiemelkedéshez 30


ott ezek kibeszélése által oldódhatnak a feszültségek. Ezek a késztetések ebben a korban már beleütköznek a megerősödött lelkiismeret normáiba, így a lelkiismereti szorongás elhárításaként a fiú bandában megélt féktelen viselkedést, bandázáson kívüli helyzetben a túlzott félénkség, rendesség válthatja fel. A feszültség levezetésére a csoportos rendbontás is alkalmas, mivel ez esetben a felelősség megosztható. Otthoni körülmények között a gyermek még vágyik az anyai babusgatásra, de egyre jobban úgy érzi, hogy ez őt akadályozza a férfivá válásban. Az elszakadásra irányuló tudatos vagy tudattalan törekvés eredményezi a néha megbotránkoztató viselkedést.

A FIATAL KORCSOPORTOK SAJÁTOSSÁGAI | Elvirágzó gyermekkor | Általános iskolai felső tagozatosok, 12-14 évesek jellemzése

általában kénytelen a devianciához folyamodni, így ő lesz az első, aki a „menő” személyt is megelőzi az első cigaretta elszívásában vagy az obszcén beszédben. Ilyenkor fontos, hogy rádöbbentsük a gyereket a valódi értékeire, amelyek most még csak a felnőttek körében találnak megbecsülésre, de néhány év múlva a csoportján belül is azzá válnak. Vannak olyan esetek is, akik pont emiatt állandóan a felnőttek társaságát keresik és elszigetelődnek a saját korosztályuktól, ahol semmilyen megbecsülést nem kapnak. Őket segíteni kell az arany középútra. A „menő” fiú vagy lány a csoportban általában vezető pozícióba kerül. Az ilyen „főkolomposok” köré klikkek alakulnak, amelynek tagjaira a „vezető” legtöbbször tudattalanul is erős befolyást gyakorol érzelmileg, stílus és viselkedés tekintetében, sőt a klikk tagjain kívül álló egész csoportra is hatással van. Például ha az osztályhierarchia csúcsán lévő személy a tanulásban deviáns, akkor könnyen előfordul, hogy a többieknél szintén a „nem tanulás” lesz a trendi. Amikor viszont hazaérnek a gyerekek, minden megváltozik, hiszen a prepubertás korban a család hatása még nagyon erős: akármilyen helyet is foglal el a hierarchiában, otthon ő még mindig „anya kisfia” és „apa kislánya”. Ha meg akarunk fogni egy csoportot, akkor jó taktika, hogy a „vezetőt” próbáljuk becserkészni és megnyerni magunknak úgy, hogy közben úgy teszünk, mintha nem tudnánk, hogy ő a „menő”. Mert ha megneszeli, hogy mi is annak tartjuk, akkor előfordulhat, hogy a helyzetet a saját nárcizmusának kielégítésére igyekszik felhasználni. Hasznos, ha következetesen a csoport minden tagjával azonosan bánunk, hogy éreztessük a „menőkkel”: ők sem lehetnek kivételek vagy protekciósok, de vigyázzunk, hogy ne alázzuk meg, inkább a valódi lelki, szellemi értékeiket igyekezzünk kiemelni. 31

Kommunikáció A Piaget-féle kognitív fejlődéselmélet szerint a gyerekek pont ebben a korban érik el az úgynevezett formális műveleti fázist, vagyis megtanulnak elvonatkoztatni, elméleti síkon gondolkodni. Nagyon sok dolgot befogadnak és megértenek, viszont a kisiskoláskori, mindenre nyitott, széleskörű érdeklődés itt leszűkül egy sajátos érdeklődési körre. Másrészt a figyelmüket a serdülőkori feladatok és az ezzel kapcsolatos témák kötik le, amelyeket már fentebb említettünk. A velük való kommunikáció szempontjából fontos megjegyezni, hogy többnyire nem tudják magukat kifejezni. Természetesen személyiségtípustól és egyéni lelki érettségtől függ, de nagy általánosságban elmondható, hogy még a befogadott és megtanult dolgokat sem tudják sokszor hatékonyan visszaadni, nemhogy saját magukról, főleg az érzelmeikről beszéljenek. Az érzelmeik tudatos, artikulált kommunikációjának képessége kb. 16-18 éves korban jelentkezik. Ebben a korban, a fent említett félénkség miatt is, a nondirektív kommunikáció (hagyom, hadd beszéljen ő magáról) nem igazán használható. Egy segítő beszélgetésben inkább meg kell próbálnunk a legjobb tudásunk, odafigyelésünk és empátiánk segítségével kitalálni az ő érzéseit, problémáit, mintsem hogy hosszú és kínos csendben várjuk, hogy ő megszólaljon. A találgatásnak viszont az a hátránya, hogy egy a serdülő által kínosnak megélt segítőbeszélgetésben előfordulhat, hogy a gyerek csak azért mondja azt, hogy „igen, azt érzem, gondolom, amit tetszett mondani”, mert minél előbb túl akar lenni a szituáción, vagy nekünk akarja megkönnyíteni a munkánkat, és nem akar csalódást okozni azzal, hogy az ő zavaros érzéseinek a „ki nem találása” miatt mi ne érezzük magunkat okosnak. Ilyenkor úgy érezheti, hogy az ő problémája szóra sem érdemes egy felnőttnek.

Természetesen a serdülőkkel való mély kommunikáció alapja a maximális bizalom kiépítése, ami sok időt és energiát vehet igénybe. Nehéz beférkőzni az ő világukba, de ez azért is van, mert ők a saját prepubertás korukat nem tartják arra érdemesnek, hogy egy felnőtt „lealacsonyodjon” hozzájuk, hiszen inkább ők akarnak egyre inkább felnőttekké válni. Sokkal fontosabb tehát, hogy a fiatalos segítő valahol a gyerek saját világa és a – szülők által képviselt – felnőttek világa között helyezkedjen el, de ne próbáljon kamaszos lenni csak azért, hogy megnyerje őket, hanem felnőttként viselkedjen, hogy akár példaképként gondolhassanak rá. Annál is inkább, mert miután a bizalmukat megnyertük, a határok tartására kell figyelnünk. Az összetegeződés és sok közös játék, nevetés után az erősebb személyiségű gyerekek a segítő fejére nőhetnek. Ennek megelőzésére a keretek felállítása és a következetes, ámde nem ostoba és túlzottan merev betartatása fontos. A prepubertás fiatalok még gyerekek és nem felnőttek, tehát a határtartás, a keretek megszabása és betartatása a felnőtt felelőssége, de ugyanakkor a felelősségérzetet és a felelősségvállalást is nevelni kell bennük, elsősorban jó példával. Demokratikus döntési lehetőségeket is inkább csak nevelő célzattal érdemes felkínálni. Annál is inkább, mivel sokszor döntésképtelenek: ők még vagy nem tudják, hogy mit akarnak, vagy nem tudják, hogy mi az igazán jó nekik, vagy amit ígérnek, azt nem tudják felelősséggel betartani. A prepubertás fiatalok éppen a gyerekkori énjük szétesésének korszakát (szerepdiffúzió) élik, és még sok-sok év választja el őket a felnőtt identitásuk megszilárdulásától, ezért jellemző rájuk, hogy „álarcokat”, szerepeket, stílusokat próbálgatnak, és ezeket szituációtól függően váltogatják. Viselkedésüket általában az befolyásolja, hogy éppen milyen társaságban, környezetben vannak. Ezért előfordul, hogy egy otthoni környezetben aranyosnak, négyszemközti beszélgetésben szelíd és félénk jelleműnek tűnő gyerek a korosztálybeli haveri társaságban hirtelen a legtrágárabbul beszélő, „égetni való” vagy épp laza és „szétcsúszott” kamasszá válik. Persze ez csak álarc. Ezért, ha iskolai, vagy más szigorúan körbehatárolható környezeten kívül, komoly dolgokról szeretnénk beszélgetni ezekkel a gyerekekkel, akkor azt ne a kötetlen haveri társaságban tegyük, mert a komoly dolgok hamar obszcén viccek kereszttüzében fognak a nevetségességbe süllyedni. A csoportos együttlétek alkalmával ugyanis a csordaszellem igen erős, sőt egymásra licitálnak a „hülyeségben” élenjárók. „Lelkizni” velük inkább csak négyszemközt érdemes. Ott is csak sokára alakul ki a tettetés nélküli valódi őszinteség. A csoport komolytalanságát inkább egy, a csoporton belüli tag

kinyilvánított komolysága tudja megtörni. Esetleg mi is próbálkozhatunk valami nagyon megdöbbentő vagy megrendítő dologgal. Bevonás, bevonódás A prepubertás fiatalokat, mivel még gyerekek, határozott felnőtt fellépéssel jól lehet irányítani – persze nem érzelmileg. Iskolán kívüli plusz dolgokra, feladatokra motiválni már kicsit bonyolultabb feladat. Ha már kialakult a velük való együttműködés során egy egészséges egyensúly a kötöttségek, követelmények és a szabadság, lazaság és engedmények között, akkor ennek fényében jól érzékelhető lesz, hogy mit és mennyit várhatunk el tőlük úgy, hogy a feladatot ne tehernek, hanem kihívásnak érezzék. Általában megtisztelő kihívásnak érzik azt, ha valami felnőttes, bizonyos felelősséggel járó feladattal látjuk el őket. A cserkészetben jól bevált modell, hogy a 18-20 éves cserkésztiszt felügyelete alatt működnek a 13-14 éves örsvezetők, akikre 8-10 éves gyerekek vannak bízva. Ez a felelősségvállalás nagyon sokat segít a serdülő helyes önértékelésének és felnőtt identitásának fejlődésében. Érdemes tehát felelősségteljes, de nem túl megterhelő feladatokkal bevonni a serdülőt, ezekben biztonságos hátteret nyújtva végigkísérni és bátorítani őt. Áldott munkálkodást kívánok!

„Bizony mondom nektek: amikor megtettétek ezt egynek e legkisebb testvéreim közül, nekem tettétek.” (Mt 25,40) Kecskés László hittanár Felhasznált irodalom: › Frenkl Sylvia – Rajnik Mária: Életesemények a fejlődéslélektan tükrében, in: Mentálhigiénés Kultúra I., SEMI és Párbeszéd (Dialógus) Alapítvány, Budapest, 2007.

32


A FIATAL KORCSOPORTOK SAJÁTOSSÁGAI | Elvirágzó gyermekkor | Általános iskolai felső tagozatosok, 12-14 évesek jellemzése

Társadalmi környezet

ESÉLYEGYENLŐSÉG

“Szép dolog kifaragni egy szobrot és életet adni neki; de még szebb kiformálni egy emberi lelket és megtölteni igazsággal.” (Victor Hugo)

A család alacsony jövedelemmel rendelkezik

I. Magyarország hátrányos helyzetű fiataljai Magyarországon a fiatalok alábbi csoportjait nevezzük hátrányos helyzetűnek: az állami gondozottak, a szociális és gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő fiatalok, a munkanélküli fiatalok, a fogyatékkal élő fiatalok, kisebbségek (roma fiatalok), az iskolarendszerből kikerült fiatalok, a szenvedélybeteg fiatalok, a fiatalkorú bűnözők, hátrányos településen élő fiatalok, egyszülős családok gyermekei, és munkanélküli vagy fogyatékos szülők gyermekei. Vegyük sorra a hátrányos helyzetet kiváltó tényezőket. Települési környezet A hátrányos helyzet kialakulásában fontos szerepet játszik a települési környezet. A települési környezet kialakítása függ az önkormányzat anyagi helyzetétől, a képviselő-testület döntéseitől, oktatáspolitikájától, a település gazdasági helyzetétől, demográfiai mutatóitól, az oktatási egységek tárgyi felszereltségeitől és a humánerőforrástól. Kistérségi szinten, a falun élő emberek hátrányosabb helyzetben vannak a városban élőknél. Az oktatási, művelődési, egészségügyi, kereskedelmi ellátottság magasabb színvonalú a városokban, mint a falvakban. A falvak viszonylag kevés embert tudnak foglalkoztatni, így a munkanélküliség ezeken a településeken ölti a legnagyobb méreteket. Nagyban befolyásolhatja azonban a falu helyzetét a város, nagyváros közelsége. A városon belül is meg kell különböztetni a központi, centrumban élő emberek helyzetét, lehetőségeit, valamint a periférián, a külterületeken élő emberek helyzetét, lehetőségeit.

33

A család transzferjövedelmekből (GYES, álláskeresési támogatások, szociális segély), rokkantsági nyugdíjból, alkalmi munkákból él. Ezeknél a családoknál jellemző a tartós munkanélküliség, a tartós alacsony jövedelem miatt a család szűkölködik, nélkülözik, ami testileg is és lelkileg is megviseli a családtagokat. A transzferjövedelmekből élő családok szegénységi csapdába is esnek, melyből nem is akarnak kilépni. A minimális, de alacsony jövedelem biztosítja számukra a megszokott megélhetést. Helyzetüket elfogadják, és nem is akarnak többet, nem is vágynak többre. 3 vagy több gyermeket nevelő családok Azokban a családokban, amelyek 3, vagy annál több gyermeket nevelnek, még ha mindkét szülő dolgozik is, és átlagos fizetést kap, az 1 főre jutó jövedelem alacsony. Minél több kiskorú, nem munkaképes gyermek ellátásáról kell gondoskodni, annál kevesebb pénz jut egy gyermek, egy családtag ellátására. A rossz lakáskörülmények Huzamos ideig alacsony jövedelemből gazdálkodó családok lakásfelújítást, lakásbővítést nem tudnak végrehajtani, és otthonuk folyamatosan rosszabb és rosszabb állapotba kerül. A rossz lakáskörülmények miatt egészségiállapot-romlás is bekövetkezhet (nedves, dohos, gombás, fűtetlen lakás). A szülők alacsony iskolai végzettsége A hátrányos helyzetű gyermekek szülei 8, vagy annál kevesebb osztállyal rendelkeznek, de vannak olyan szülők is, akik rendelkeznek ugyan szakmunkás bizonyítvánnyal, de szakmájuk elavult, nem tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon. A tanulásból már régen kiestek. Nem éreznek magukban elég kitartást, hogy felnőttképzésben, átképzési 34

ESÉLYEGYENLŐSÉG

ESÉLYEGYENLŐSÉG

A települési környezet mellett a társadalmi környezet is nagyban befolyásolja a hátrányos helyzet kialakulását. A gyermek születésétől kezdve egy család tagja. Az a család, melyben él, irányítja és vezeti, szocializálja. A legfontosabb befolyásoló tényezők a hátrányos helyzetű tanulók társadalmi környezetében az alábbiak:

ESÉLYEGYENLŐSÉG | A Magyarországon élő roma csoportok

attól a részétől származnak, akik megőrizték a roma nyelvet. A másik részük a 18. században a magyar nyelvre tért át (magyarcigányok). A kárpáti cigányok önmagukra a romungrók („magyar romák”) megnevezést használják. Ők voltak az úgynevezett netoti cigány rabszolgák.

programban részt vegyenek. Helyzetük kilátástalan, munkaviszonyuk nincs, vagy minimális, nyugdíjra való jogosultságot nem szereznek. Deviáns környezet, hiányos szocializáció A hátrányos helyzetű családokban gyakori, hogy általában az édesapa, de sajnos előfordul, hogy az édesanya is alkoholista. A családi bevételek nagy része alkoholra megy el. Az állandóan alkohol befolyása alatt lévő szülő(k) deviáns, a megszokottól eltérő családi környezetet biztosít(anak) gyermekeiknek, mely párosul a hiányos szocializációval is. A gyermek nem lát a megfelelő élethez szükséges apai és anyai mintákat. A család kilátástalan helyzete miatt nem várható a szülő(k) részéről a deviáns magatartás megváltozása. Ezáltal a gyermek nem tanulja meg azt, hogy milyen egy harmonikus, jól működő család, és nagy a valószínűsége, hogy ő is ugyanezt a deviáns magatartást tanulja meg, és követi. Család hiánya (állami gondozott gyermekek) Az állami gondozott gyermekek helyzete a legnehezebb. A családi szocializációs folyamatokból teljesen ki vannak rekesztve. A minta hiányával kell felnőtté válniuk, és nincs semmilyen példa előttük, melyet követni tudnának. Vannak azonban pozitív példák is. A diákotthonokban a lelkiismeretes, gyermekszerető gyermekfelügyelők próbálják pótolni a szülői szeretetet. Korlátozott képességű szülők, akik nem képesek gyermekeik ellátására Hátrányos helyzetű gyermek, akinek egyik, vagy mindkét szülője korlátozott képességű, mozgáskorlátozott vagy szellemileg fogyatékos. Ezek a szülők sok esetben még saját maguk ellátására is képtelenek. 35

Etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek (cigányok) A cigányság mint etnikai kisebbség hátrányos helyzetét a negatív diszkrimináció, a szegregáció, előítélet fogalmakkal lehet jelölni. Valakit származása miatt különböztetnek meg, közösítenek ki, így hátrányt szenved, a gyermekek az iskolában, a felnőtt munkavállalók pedig a munkahelyeken. A többségi társadalom hajlamos arra, hogy sztereotipizáljon. Az összcigány társadalmat felruházza a cigányság egy-egy deviáns csoportjának tulajdonságaival, és minden cigány származású emberrel szemben lesz előítéletes.

A Magyarországon élő roma csoportok Magyarországon több roma csoport él, amely csoportoknak más-más szokásrendszere, babonarendszere, nyelve (magyar, beás cigány, lovári cigány, román cigány) van. 1. Romungrók A Kárpát-medence legrégebbi cigány népcsoportja. Két alcsoportjukat az különbözteti meg, hogy a magyarcigányok a cigány nyelvet már nem beszélik, anyanyelvük a magyar. Az úgynevezett kárpáti cigányok pedig a magyar (és esetleg szerb, román, ukrán vagy szlovák) mellett beszélik a romani (cigány) nyelv – az oláhcigánytól némileg eltérő – dialektusát. Ez a felosztás inkább tudományos jellegű, az említett csoportok a gyakorlatban – különösen a szomszédos országokban – nem feltétlenül ez alapján határozzák meg magukat. 1.1. Magyarcigányok A magyarcigányok jellemző hagyományos mestersége a cigányzenekarokban való zenélés („muzsikus cigányok”). A másik jellemző hagyományos foglalkozásuk a régiség-, ékszer- és használtcikkkereskedelem (például régiségüzletek). 1.2. Kárpáti cigányok A kárpáti cigányok (roma nyelvű romungrók, ősi nevükön paibánók) a legrégebben Magyarországon élő hagyományos roma csoport, őseik a 15. században érkeztek. A mai kárpáti cigányok a régi magyarországi romáknak

A szintók mind kulturálisan, mind nyelvi szempontból nagyon közel állnak a kárpáti cigányokhoz. A szinti nyelvjárást beszélik, amely a cigány nyelv kárpáti cigány dialektusának egy változata. A romungró nyelvjárástól abban különbözik, hogy számos német eredetű szót és németes nyelvtani elemet használ. A csoport tagjai önmagukat szintónak (sinto) vagy szintó romának (sinto rom) nevezik. A szintók általában ideiglenesen fordulnak meg Magyarországon, mint vándorcirkuszosok, valójában ugyanis egyes nyugat-európai országok (például Németország, Olaszország) állampolgárai. 3. Oláhcigányok A többi fő csoporttal szemben az oláhcigányok nem egységesek, hanem tíz-tizenkét egymástól kulturálisan és nyelvjárásváltozat szerint is elkülönülő csoportjuk van, például lovárik, csurárik, kelderások. Ezek a csoportok hagyományosan egy-egy mesterség művelőit is jelentették. (Például a lovárik a magyarországi lókereskedelemmel foglalkoztak.) Az „oláhcigány” kifejezés inkább a történeti és nyelvi rokonság alapján használt összefoglaló név, ugyanis ezek a roma csoportok Havasalföld román („oláh”) fejedelemsége irányából érkeztek Magyarországra a 19. században, és a roma nyelv különböző oláhcigány nyelvjárásait beszélik. Önmagukat romának nevezik (a saját nyelvükön rom). Hagyományaik, értékrendjük sok esetben társadalmi feszültség forrása. Az ország minden részén élnek oláhcigányok. 4. Beások A beások anyanyelve a román (archaikus román dialektus). Önmagukat beásnak vagy cigánynak nevezik, a roma megjelölést általában kifejezetten elutasítják. Fő foglalkozásuk a famegmunkálás (fakanál, teknő stb. készítése) volt. A hagyományos mesterségek kiszorulása 36

ESÉLYEGYENLŐSÉG

2. Szintók

óta többnyire mezőgazdasági segédmunkások lettek, illetve a férfiak jellemzően az építőiparban dolgoznak. Három fő csoportjuk van: 4.1. Árgyelánok Leginkább Somogy, Tolna, Baranya megyék területén, ahol ők a cigányság „zöme”. Jellemző vezetékneveik a Bogdán, Ignácz, Kalányos és Orsós. 4.2. Muncsánok Alsószentmárton és környéke. Gyakori vezetéknevük: Csinos, Morás. 4.3. Ticsánok Leginkább Füzesabonyban, Tiszafüreden és általánosságban az ÉszakAlföldön élnek. Leggyakrabban román neveket viselnek: például Nyerlucz, Serbán, Lingurár. (Az árgyelán és muncsán közösségekkel ellentétben ők mára leginkább – olykor kifejezetten jómódú – kereskedőkké lettek. A Füzesabonyból – a Hortobágyon át – Debrecenbe vezető 33-as úton oly sűrűn látható kosár- és üstárus cigányok kivétel nélkül e közösséghez tartoznak). 5. Román cigányok A magyarországi román cigányok kis lélekszámú csoport, akik a román határ mentén, néhány románok lakta faluban (például Méhkerék) élnek. Anyanyelvük a román köznyelv (szemben a beások archaikus nyelvjárásával). Rajtuk kívül gyakran jönnek át román cigányok Romániából is Magyarországra. Közülük kerülnek ki a magyarországi városokban kolduló roma asszonyok és gyerekek; a férfiak különböző portékákkal próbálnak házalni. Önmagukat általában románoknak mondják. 37

A roma fiatalok sajátosságai Milyen módszerrel, hogyan lehet a roma fiatalokat megszólítani? A roma fiatalok megszólítása mindig nehezebb, mert soha nem lehet tudni, milyen visszajelzést kapunk. Ezért fontos először megismerni azokat a fiatalokat, akikkel kapcsolatba lépünk. A legtöbb roma fiatal hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, szegény családból, ingerszegény környezetből származik. Nagy valószínűséggel ezzel ő is tisztában van, és az iskolában már több alkalommal gúnyolták, bántották ezért. Ennek elhárítására két lehetséges viselkedés alakulhat ki (attól függően, hogy milyen habitusa, természete van): vagy magába húzódik, bezárkózik és fél kommunikálni, megnyilvánulni; vagy ellenséges és mindennemű közeledésre, kommunikációs kísérletre, kapcsolatra agresszív, támadó viselkedést produkál. Mindkét viselkedés a hátrányos helyzete, roma származása miatti kisebbségérzés miatt alakul ki. Az iskolában, közösségekben mindig kisebbnek, kevesebbnek érezte magát – ezért el sem hiszi, hogy ő is értékes lehet. Az első és legfontosabb a célcsoport megismerése, honnan jött, melyik roma közösség tagja, milyen anyagi körülmények között él stb. Miután megismertük a helyzetét, ezután a kapcsolat (bármely kapcsolat) alapja a feltétel nélküli elfogadás.

Hogyan érdemes velük kommunikálni?

Értékrendszerükről…

A kommunikáció alapja, hogy legyen adó, vevő, és a kettő közötti kommunikációs csatorna. A tanodában megfigyelhető volt, hogy a roma származású tanulók felszabadultabbak voltak, mivel hasonló helyzetű gyerekekkel töltötték el együtt a délutánokat. Az iskolában sokkal zárkózottabbak (vagy agresszívabbak) voltak. Az biztos, hogy azokkal a gyerekekkel, akik hasonló helyzetben vannak, sokkal könnyebben alakítanak ki barátságot. A kommunikáció mindenképpen az elfogadáson, megértésen, meghallgatáson kell, hogy alapuljon.

Az értékrendszerük teljesen eltér a többségi társadalom értékrendszerétől. Főként a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknál lehet ezt megfigyelni. A tanulás, a munka egyáltalán nem érték számukra. A helytelen szocializáció, a családban látott apai és anyai minták nagyban befolyásolják és rontják a helyes értékrendszer kialakulását. Az iskolai szocializáció nagyon nehezen tudja ezt korrigálni. Ezeknek a gyerekeknek az iskolai pedagógus nem vonatkoztatási személy, nem minta, így a tanácsokat sem fogadják meg. Nyilván ez elsősorban abból adódik, hogy az iskolába nem szeretnek járni, ott senki sem szereti őket, csak azért járnak, mert „muszáj”. A tanoda azért jó, mert oda szeretnek járni, ott sikerélményeik vannak, a programokat ők szervezik, fontosnak érezhetik magukat.

Hogyan lehet hosszabb távú kapcsolatot kialakítani velük? Hogyan lehet programokba bevonni, aktivizálni őket? 1. Az ő életének megismerése (merjen beszélni, merje elmondani) 2. A közösség, csoport minden tagja beszéljen – a nem roma is 3. Egymás meghallgatása 4. A bizalom kiépítése 5. Közös foglalkozások, játékok (olyanok, melyekben van, és fontos az egymásra utaltság) 6. Jutalmazás (csoki) Mire kell az esetükben különösen odafigyelni? A legfontosabb, hogy érezzék, hogy fontosak, rájuk is számítanak. Segíteni kell nekik, hogy a kisebbségérzésüket le tudják küzdeni. Érdemes-e külön csoportokat létrehozni számukra egy képzésen, vagy nyugodtan lehet egy vegyes csoportot is működtetni? Véleményem szerint nem jó, ha teljesen elkülönítjük őket, közös csoportokban fog a kisebbségérzésük elmúlni, a szegregáció semmilyen esetben sem vezethet pozitív eredményhez.

Az egyes élethelyzeteket miben élik meg másként, mint egy nem roma származású fiatal (pl. párkeresés, házasság, család, munka, stb.)? Mindent másképp élnek meg. A párválasztásuknál két irányt látok. 1. Csakis saját közeli közösségükben keresnek párt (a szokásokat, hagyományokat átörökítik, átadják a saját családjuknak, gyerekeiknek). 2. Kizárólag magyar származású párt választanak (társadalmi mobilitás), feljebb szeretnének kerülni a házasságuk révén. A roma fiatalok iskolázottsága befolyásolja a munkalehetőségeket is. A jobb módú családok gyermekei már végeznek főiskolát, és ha nehezen is, de el tudnak helyezkedni a tanult szakmájukban. Vannak olyan roma családok is, amelyek anyagilag jó helyzetben élnek, kereskedelemmel, mezőgazdasággal foglalkoznak, ezzel teremtik meg az anyagi biztonságukat, azonban a tanulás nem érték számukra, mivel azt látják, hogy a roma ember hiába tanul, nem becsülik meg, nem tud elhelyezkedni sehol sem. Romának lenni nem könnyű helyzet a mai világban sem, annak ellenére, hogy a mindenkori kormány próbál minden eszközt bevetni boldogulásuk érdekében. Nagy Róbertné Lakatos Julianna Marosmenti Cigányok Integrációját Segítők Szövetsége 38

ESÉLYEGYENLŐSÉG

ESÉLYEGYENLŐSÉG | Magyarország hátrányos helyzetű fiataljai | A roma fiatalok sajátosságai

A gyermekotthonok gyermekei A gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő gyermekekre nagyon jellemző a lázadás, vagy annak ellenkezője, a túlzott csend, visszahúzódás – tulajdonképpen ez is egyfajta lázadás. Ez ellen lehet harcolni, lehet elfojtani, de a nem megfelelő reakció nagy károkat okozhat a fiatalban, elősegíti az elfojtott agresszió felhalmozódását, ami később önpusztító vagy másra ártalmas viselkedést idézhet elő. Van azonban más forgatókönyv is. A lázadást – aminek rengeteg oka, mély gyökerei vannak – építő potenciálként is fel lehet fogni. A jobbító szándék lendülete is lehet a pusztítás helyett. Aki lázad, abban van akarat és remény. Ahhoz, hogy ezeket megfelelően kezeljük:

1. meg kell tudnunk szólítani a fiatalokat; 2. fenn kell tudnunk tartani a figyelmüket; 3. be kell tudni vonni őket a különböző programokba aktív résztvevőnek; 4. meg kell tanítani a felelősségteljes cselekvés elvonatkoztatását, hogy az életük minden területén alkalmazni tudják. Amit azonban ezek a gyerekek nem, vagy csak hiányosan tanulnak meg, az az, hogy valaki számára igazán fontosak. 39

Az első és legfontosabb dolog a láthatóság, információáramlás. A gyermek csak olyan program iránt fog érdeklődni, amelyikről tudja, hogy mire számíthat vele kapcsolatban. Ismeri minél több munkatársát, minél kevesebb idegen veszi körül, és tudja, hogy figyelmet és megértést kap. Lázadó gyermekeknél e kettő különösen hiánycikk. Ha lehetőség van rá, akkor jó, ha személyesen látogatnak el a projekt munkatársai intézményekbe, iskolákba, ahol gyermekeket akarnak megszólítani – természetesen az intézmények vezetőivel való egyeztetés után. Fontos, hogy időt töltsenek el a gyermekekkel, hogy igényük legyen máskor is találkozni. Amikor találkoznak a gyermekekkel, nagyon fontos az elfogadás. Fontos tudatni a gyermekkel (nem feltétlenül szóban), hogy megértik az érzéseit, amiket jó esetben elmond néhány (egyre több) dologgal kapcsolatban, elfogadják úgy, ahogy van, még ha nem is értenek egyet sok dologban. Később, amikor már bensőségesebb viszony alakul ki, megfelelő körülmények között lehet csiszolni a gyermek véleményét, szélesíteni a látókörét stb. Tudnunk kell, hogy ezeknek a gyermekeknek sok lelki harcot kell vívniuk. Leginkább a pozitív önértékelés hiánya, a reménytelenség és a jövővel kapcsolatos bizonytalanság jellemzi őket. Olyan gyerekekről van szó, akiknél a problémák és az igények között erős összefüggés mutatkozik. Egészen leegyszerűsítve: az igényeik a problémáik megoldása. Míg mások a sikerért küzdenek, ők az elfogadásért.

kibontakoztatásának lehetőségével. Ilyenek pl. a rap- vagy graffiti csoportok, karaoke, élő zene, modern táncok (break, newstyle…), foci stb. A kapcsolat fenntartása ideális esetben egy generációváltásról szól. Egy csoport gyermeket megtalál a projekt, de folyamatosan jönnek újak, akiket egyrészt szintén meg kell találni, másrészt támogatni és tanítani kell. A gyermekek, minél régebb óta vannak kapcsolatban a projekttel, annál inkább aktív, építő, formáló részeseivé tudnak válni. Ez nagyon fontos a számukra. Egyrészt azért, mert a (tudatos vagy tudattalan) alapfeltételezés önmagukkal szemben az, hogy rosszak, semmirekellők. Ezzel lehetőségük van bizonyítani az ellenkezőjét – legfőképpen önmaguk előtt. Másrészt pedig tapasztalatot szereznek azzal kapcsolatban, hogy milyen egy csapatban dolgozni, mit jelent felelősséget vállalni egy-egy feladatért, esetleg más gyerekekért. „Mert végső soron minden gyermek vágya, hogy felnőtt korára hasznos, építő tagjává váljon a környezetének és a társadalomnak. A lehetőséget, hogy ezt megtanulják, mindenképpen meg kell adni!”

ESÉLYEGYENLŐSÉG

ESÉLYEGYENLŐSÉG | A gyermekotthonok gyermekei

Szekeres Bertold gyermekotthoni nevelő

Ebből következően, számukra nagyon fontos, hogy újra és újra felfedezzék és megmutassák az értékeiket. Olyan szerteágazó programot kell nyújtani, amelyben lehetőleg mindenféle művészet és sport megtalálható. Érdemes azonban olyan aktivitásokban gondolkodni, ahol az újdonság, illetve a lázadás, a szubkultúrák találkoznak az értékeik, tehetségük 40

II. A MUNKANÉLKÜLISÉG MINT HÁTRÁNYOS HELYZET Mit érdemes tenni „munkanélküliség” esetén? Ahhoz, hogy az álláskeresőt az egyes támogatások megillessék, illetve alkalmazása esetén munkáltatója támogatást igényelhessen foglalkoztatásához, álláskeresőként történő regisztrálását kell kérnie az illetékes munkaügyi kirendeltségnél. Ki tekinthető álláskeresőnek, és mi illeti meg? Álláskereső az a személy, aki munkaviszonyban nem áll, és az egyszerűsített foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével egyéb keresőtevékenységet sem folytat, oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban, rehabilitációs ellátásban nem részesül, munkát akar és tud vállalni, a mielőbbi elhelyezkedés érdekében a munkaügyi kirendeltségen nyilvántartásba veteti magát, és a kirendeltséggel együttműködik. Az együttműködés keretében az álláskereső rendszeresen, a kirendeltség által megadott időpontban személyesen felkeresi a kirendeltséget, elfogadja a felajánlott munkát, képzési lehetőséget, munkaerőpiaci szolgáltatást, munkaerőpiaci programban való részvételt, és önállóan is aktívan keres munkát. A felajánlott munkahely akkor megfelelő, ha › Egészségi állapota szerint az álláskereső a munka elvégzésére alkalmas. 41

› A várható kereset az álláskeresési járadék, illetőleg – amennyiben az álláskeresési járadék összege a kötelező legkisebb munkabérnél alacsonyabb – a kötelező legkisebb munkabér összegét eléri. Ez a feltétel azonban csak azokra az ügyfelekre vonatkozik, akik álláskeresési támogatásban részesülnek. › A munkahely és a lakóhely közötti naponta – tömegközlekedési eszközzel – történő oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a két órát nem haladja meg. › Az álláskereső foglalkoztatása munkaviszonyban történik. Az olyan álláskereső esetében, aki sem álláskeresési járadékra, sem nyugdíj előtti álláskeresési segélyre nem jogosult – ide értve a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személyeket –, az előbbi feltételeken túl a munkahely abban az esetben is megfelelő, ha a foglalkoztatás közfoglalkoztatási jogviszonyban történik. A közfoglalkoztatási jogviszony keretében történő foglalkoztatás esetében a munkahely megfelelő, ha › a munkavégzés helye és a közfoglalkoztatott lakóhelye között naponta történő oda- és visszautazás ideje tömegközlekedési eszközzel › a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a két órát meghaladja, és a munkavégzés helyére és onnan a közfoglalkoztatott lakóhelyére történő térítésmentes szállításról, vagy › a négy órát meghaladja, és a munkavégzés helyétől számított 20 km-es távolságon belül az illetékes és megyei kormányhivatal

népegészségügyi szakigazgatási szerve által kiadott engedélynek megfelelő térítésmentes elhelyezésről, tisztálkodási és étkezési lehetőségről a foglalkoztató gondoskodik. Ha a közfoglalkoztatási jogviszony keretében történő foglalkoztatás esetében a napi pihenő idő eltöltésére a lakóhelytől különböző településen kerül sor, az álláskereső csak abban az esetben köteles a felajánlott munkahelyet elfogadni, ha az családi körülményeire (különösen kiskorú gyermek gondozása, közeli hozzátartozó ápolása stb.) tekintettel hátrányos következményekkel nem jár. Ebben a kérdésben a lakóhelye szerinti települési önkormányzat jegyzőjének nyilatkozata az irányadó. A megváltozott munkaképességű álláskeresők esetében az utazási feltételeket eltérően szabályozza a törvény. Ezen szabályok szerint a munkahely akkor megfelelő, ha a megváltozott munkaképességű álláskereső által igénybe vehető közlekedési eszközzel történő lakóhely és munkahely közötti oda- és visszautazás ideje a két órát nem haladja meg. Az álláskereső részére a fenti feltételeknek megfelelő, rövid időtartamú munkalehetőség is felajánlható. Ez a rövid időtartamú munkalehetőség olyan álláskereső esetén, aki nem részesül álláskeresési ellátásban, közfoglalkoztatás keretében is megvalósulhat. A kirendeltség az együttműködés keretében vizsgálja, hogy szükség van-e az elhelyezkedéshez munkaerőpiaci szolgáltatás igénybevételére. Munkaerőpiaci szolgáltatás lehet például információ nyújtása, pszichológiai-, pálya-, álláskeresési-, munkatanácsadás. A fiatal álláskereső, amennyiben a jogszabály által előírt feltételek megvannak, jogosult lehet álláskeresési ellátásra – álláskeresési járadékra, munkaerő-piaci képzés és humánszolgáltatás igénybevételére. Az álláskereső elhelyezkedése esetén a munkáltató támogatást kaphat a foglalkoztatáshoz. A foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, az álláskeresési ellátásokról és a humánszolgáltatásokról külön tájékoztatók állnak rendelkezésre, melyek a www.munka.hu weblapról letölthetők.

Ausztria Belgium Bulgária Ciprus Csehország Dánia Egyesült Királyság Észtország Finnország Franciaország Görögország Hollandia Izland Írország Lengyelország Lettország Lichtenstein Litvánia Luxemburg Málta Németország Norvégia Olaszország Portugália Románia Spanyolország Svájc Svédország Szlovákia Szlovénia

ESÉLYEGYENLŐSÉG

ESÉLYEGYENLŐSÉG | A MUNKANÉLKÜLISÉG MINT HÁTRÁNYOS HELYZET

A következő országok munkaerőpiacára való bejutás a magyar munkavállalóknak korlátozások nélküli (nincs szükség munkavállalási engedélyre): 42

ESÉLYEGYENLŐSÉG | A MUNKANÉLKÜLISÉG MINT HÁTRÁNYOS HELYZET

43

• Foglalkozási Információs Tanácsadó (FIT) A FIT öninformációra épülő, komplex szolgáltatást nyújtó hely, amely elsősorban a pályaválasztás, pályakorrekció előtt álló személyek széles körű tájékoztatását, helyes döntését segíti elő. A FIT-ben lehetőség nyílik az önismeret fejlesztése érdekében kérdőívek kitöltésére, a pályaismeret bővítését célzó szakmaismertető mappák, filmek tanulmányozására. Lehetőség nyílik egyéni pályaorientációs beszélgetésre, melynek célja a személy számára megfelelő pályaterv kialakítása. • EUROFIT • EURES tanácsadás • Foglalkoztatási Információs Pontok (FIP-ek) • ePálya

ESÉLYEGYENLŐSÉG

A munkaerőpiaci szolgáltatások: • Munkaközvetítés A közvetítés célja a munkaadók munkaerőigényének mihamarabbi kielégítése, illetve az álláskeresők mielőbbi munkához juttatása. • Munkaerőpiaci és foglalkoztatási információ nyújtása Az álláskeresők és a munkaadók információkat kaphatnak a munkavállalás, illetve az üres álláshelyek betöltésének elősegítése érdekében. • Tanácsadások • Mentori szolgáltatás Mentori tevékenység hátrányos helyzetű személy segítése érdekében. A mentor az általa segített hátrányos helyzetű, személyes segítségnyújtásra rászoruló személyt információkkal látja el, motiválja, támogatja az együttműködéshez szükséges kapcsolati rendszer kialakításában és fenntartásában, személyesen segíti a munkahelykeresés, a megfelelő képzés kiválasztása, a képzés eredményes elvégzése, az elhelyezkedést követő beilleszkedés, munkahely megtartása terén. A munkaerőpiaci szolgáltatások nyújtásának speciális helyszínei, adatbázisai: • Rehabilitációs Információs Centrum (RIC) A megváltozott munkaképességű, egészségi problémával rendelkező személyek számára széleskörű információt nyújtó hely. Az ügyfelek – a fizikai és kommunikációs szinten is akadálymentes környezetben – a rehabilitációs tanácsadó segítségével szerezhetnek információt a rehabilitációs foglalkozásokról, a foglalkozások egészségügyi tényezőiről, rehabilitációs foglalkoztatókról, célszervezetekről, munkahelyekről, munkaerő-piaci, jogi, szociális, érdekvédelmi stb. szabályokról.

Forrás: www.munka.hu

44


„Bennem van most is, csak már nem úgy, mint anno, Én nem voltam depressziós, csak hát ismerős a padló...” Rico: „Én és én…” (dalszöveg részlet) 45

I. Serdülőkor, fiatal felnőttkor, életkori feladatok A társadalomban ma azt figyelhetjük meg, hogy a korábban ismertekhez, tanultakhoz képest megváltoztak az egyes fejlődési szakaszok életkori határai. Korábban például a serdülőkort a 13-18 év közötti időszakra értettük, ma a serdülőkor kezdete egyre korábbra tevődik, 10-12 éves korra, míg a lezárulása egyre későbbi életkorra, nem ritka a 25 éves életkor sem. Ehhez kapcsolódóan új szakmai elnevezés jelent meg a 30-as tinédzserek jelölésére a twit (teenage woman in her thirties) mozaikszóval. Megtekintve az alábbi listát a serdülőkor fejlődési feladatairól, igen sok olyan 20 év fölötti fiatal juthat eszünkbe, akiknek még nem sikerült ezeket teljesíteniük. Minden újabb fejlődési fázis, így a soron következő fiatal felnőttkor is az előző szakaszban elért fejlődési eredményekre épít. Ha például nem sikerült a szülőkről való megfelelő leválás, a tőlük való megfelelő közelség és távolság kialakítása, akkor problémássá válhat a stabil partnerkapcsolat kialakítása. A serdülőkor fejlődési feladatai: Fokozatos leválás a szülőkről Nemi identitás kialakítása Énidentitás, felnőtt identitás kialakítása A végső szexuális szerveződés (Freud) A saját test tulajdonjoga A testi én problematikája (testkép- és evészavarok serdülőkorban) A fiatal felnőttkor fejlődési feladatai: Felnőtt személyiség kialakítása Önálló lét megkezdése Egzisztencia megteremtése Elköteleződés Párválasztás

Hazai kutatások felhasználásával (HBSC 2010) nézzünk néhány adatot arról, hogy a fiataloknak milyen az általános lelkiállapotuk, közérzetük. A HBSC (2010) kutatást egy szakmai csoport végzi a magyar fiatalságra nézve reprezentatív méretű mintán, a minta 8000 fő 11,5-17,5 év közötti fiatalból állt. Ennek a kutatásnak nézzük néhány eredményét. A közérzetet, az ún. szubjektív jóllétet különböző mérőeszközök segítségével vizsgálták, melynek eredménye szerint a fiatalok 20%-ára jellemző egyfajta kedvetlenség, valamint ingerlékenység, 30%-ukra idegesség; a fáradtságot mint tünetet a tanulók 40%-a említette. A tanulók 15-20%-a említette, hogy nehézségei vannak az elalvással. Depresszív hangulat (nem depresszió!) a fiúk 20%-ára, míg a lányok negyedére, 25%-ukra jellemző. Fontos, figyelemfelhívó vizsgálati eredményeket az önértékelés, és az élettel való elégedettség jellemzői mentén kaptak. A fiúkra jelentősen (statisztikai elemzéssel kimutatható, szignifikáns különbség) nagyobb önértékelés jellemző, mint a lányokra. Az élettel való elégedettség pedig az életkorral haladva csökkenő tendenciát mutat, e változó mentén nem találtak lényeges, számszerű nemi különbséget. Míg a 11 évesek a 9 fokú létrán 8-as értékű élettel való elégedettséget adtak, a 17 éveseknél ez az érték már csak 6,5. A saját bőrünkben való jól-léthez fontos tényező a testünkkel való elégedettség, az, ahogy gondolkodunk az alakunkról, testtömegünkről. A vizsgálat megerősítette azt az ismert tényt, hogy a tápláltsági állapot és a testtömeggel való elégedettség gyakran nincs összhangban egymással. A BMI alapján alultáplált fiúk mintegy 50%-a tartja magát soványnak, míg 3%-uk kifejezetten kövérnek gondolja magát. Ugyanezek az arányok a lányoknál 44,5% és 8,8%, vagyis a nagyon sovány lányok majd 10%-a kövérnek gondolja magát. A normál testsúlyúakra is jellemző ez a fajta torzítás, 20%-uk soványnak, 15%-uk pedig kövérnek véli testalkatát. Normál testalkatú lányokra a fiúkénál erősebb torzítás jellemző: 10%-uk soványnak, míg 40%-uk kövérnek látja magát. A fiatalok, a felnőttekhez hasonlóan, napjuk jelentős részében feladathelyzetben állnak, teljesíteniük kell, és teljesítményüket megítélik. Az iskolai feladatok, terhek nem egyformán nyomasztják a diákokat, az iskola típusa fontos befolyásoló tényező. Szakiskolások között kissé nagyobb azok aránya, akiket egyáltalán nem nyomasztanak 46



A serdülőkor életkori sajátosságait figyelemben tartva a legjellemzőbb serdülőkori krízisek az alábbiak: › Autoritáskrízis, tekintélyszemélyek elfogadásának krízise

A normaszegő viselkedés fokozatos súlyosbodása, a deviancia kialakulásának folyamata, a környezettel, a társadalommal való egyre komolyabb szembekerülés, lelki betegségekre való hajlam kialakulása.

› Pszichoszexuális krízis › Félelem a felnőtté válástól

Az életkor növekedésével szignifikánsan nő azoknak a tanulóknak az aránya, akiket eléggé vagy nagyon nyomasztanak az iskolai feladatok. Sajnos a vizsgálatok nem terjednek ki a munka világában élő felnőttekre, de ha azt feltételezzük, hogy a nagyobb észlelt teher mögött valóban nagyobb teher van (érettségi, pályaválasztás, közeledő munkakeresés), akkor joggal feltételezzük, hogy ez az összefüggés a fiatal felnőttekre (párválasztás, munkahely, egzisztencia) is jellemző marad, vagyis közülük is többen számolnának be nyomasztóbb terhekről. Mindezen adatok (testi tünetek, lelkiállapot, élettel való elégedettség) alapján elmondható, hogy nagyarányú azon fiatalok száma, akik valamilyen módon nem érzik egészen jól magukat a bőrükben, vagy valamilyen alapvetően pszichoszomatikus jellegű testi tünetük (pl. fejfájás) van, vagy nyíltan lehangoltak, kedvetlenek, terhek nyomasztják őket. Az elégedetlenségek, lehangoltság hátterében természetesen állhat életkori krízis is, az életkorból eredő feladatok megoldása, mely sokszor nehézséget jelent mind a serdülőkorúaknak, mind a fiatal felnőtteknek, valódi krízist okozva számukra, annak tüneteivel, hangulatával együtt. A krízis mindig magában hordja a sikeres megoldás, de a bukás lehetőségét is. Most nézzük pontosabban a krízis fogalmát, tüneteit, kimeneti lehetőségeit.

II. Krízishelyzetek, devianciák Krízis A krízis mindig valamilyen fordulópont, válság, döntés, változás, válsághelyzetre adott megváltozott viselkedésválasz. Tartós lelki feszültség vagy konfliktus felszínre kerülése, rendszerint heves tünetekkel jár együtt. A kínai nyelvben a veszély és esély jelekből tevődik össze, ami jelzi a krízis leglényegesebb pszichológiai jellemzőit. Pszichológiai értelemben olyan veszélyhelyzet, amelyben a veszély ténye mindennél fontosabb a krízisben lévő személy számára. Ugyanakkor abban a helyzetben a személy az aktuális személyiség-konstellációjával a veszélyt nem képes sem elkerülni, sem a már meglévő problémamegoldó képességeivel megoldani. A megoldáshoz szükséges lelki energiái nem elégségesek. Az átélt élmények miatt kizökken az időből, térből, énintegritásából. A veszélyt a kialakuló és mélyülő regresszív spirál jelentheti.

Alapvető szükségletek elvesztéséhez kapcsolódó Fejlődési krízisek Traumatikus stressz okozta, valamint áldozatkrízis Pszichopatológiából fakadó krízis

47

A pubertáskrízis lehetséges tünetei:

Létezik a deviáns kultúra fogalma is, a megszokottól eltérő, a társadalom számára elfogadhatatlan kultúra.

› Tanulási nehézségek, teljesítménygátlás › Szociális, beilleszkedési zavarok

1. Serdülőkori devianciák

› Érzelmi-hangulati zavarok › Disszocialitás (iskolakerülés, csavargás, lopás) › Acting out, szuicidum, öngyilkosságra való késztetés (Acting out: Hatalmas erejű, mély érzések által vezérelt kiszámíthatatlan viselkedés, jellemző megjelenési formája a dühkitörés) › Vegetatív, testi tünetek (pl fejfájás, szédülés) pszichoszomatikus tünetképzés következményeképp

megjelenése

A serdülőkori krízis kedvez a devianciák kialakulásának. Deviancia Az adott társadalom, közösség normáitól eltérő viselkedés, attitűd és értékkészlet egyes személyek vagy csoportok esetében. Típusai:

A krízis fajtái a kiváltó tényezők alapján:

Az átlagostól, megszokottól eltérő viselkedésű személy, akinél a deviáns normák rögzültek, és egész életét ehhez igazítja. Deviáns karrier:

› Identitáskrízis

ezek a terhek, az érettségit adó iskolák tanulói között pedig azoké, akiket eléggé nyomasztanak az iskolai terhek.

Deviáns karakter:

› Bűnözés, kriminalitás minden formája: lopás, életellenes bűncselekmények, társadalomellenes bűncselekmények, prostitúció. › Alkoholizmus › Drog- és kábítószer-fogyasztás › Öngyilkosság › Pszichiátriai betegségek

A deviáns viselkedés speciális változata, amely a fiatalok körében alakul ki a különféle beilleszkedési és alkalmazkodási problémák megoldására. A fiatalkori devianciák jellemzője a csoporton kívüli személyek tulajdonjogainak megsértése és az ellenük irányuló agresszió legitimálása. A fiatalkorú bűnözések jellemzője a csoportosan elkövetett bűncselekmények, ahol kölcsönösen ösztönzik egymást olyan dolgok megtételére, amire egyenként nem lennének képesek. Ily módon kölcsönösen függő viszony alakul ki a tagok között, akik védelmet nyújtanak egymásnak mind a rendőrséggel, mind más bandákkal szemben. Hazai kutatások felhasználásával (HBSC 2010) nézzük néhány adatot arról, hogy fiatalok körében milyen gyakorisággal jelennek meg a különböző rizikómagatartások. A HBSC (2010) kutatás eredményeiből: Alkoholfogyasztás gyakorisága Többféle kategóriát vizsgáltak, itt mi most csak a nagymértékű, részegséggel járó alkoholfogyasztást vizsgáljuk. A 2010-ben vizsgált mintán kapott eredmény alapján elmondhatjuk, hogy a 15 éves fiúk fele nemhogy túl van már első lerészegedési élményén, hanem saját bevallása alapján már többször is volt részeg. 48


FIATALOK A PSZICHOLÓGUS SZEMÉVEL | Krízishelyzetek, Devianciák

FIATALOK A PSZICHOLÓGUS SZEMÉVEL | Krízishelyzetek, Devianciák

Krízisintervenció Lelki krízisben lévők pszichoterápiás segítése. A krízisintervenció és a krízisterápia a pszichoterápia elemeit korlátozott módon alkalmazó segítő beavatkozás, olyan technika, ami a pszichoterápia meghatározásának csak részben felel meg.

A vizsgálatban olyan változó is szerepelt, amely az elmúlt hónap alkoholfogyasztási szokásaira kérdezett rá, ez a változó mutatja leginkább a fiatal aktuális hozzáállását az alkoholfogyasztáshoz. Az eredmények azt mutatják, hogy a 17 évesek közel fele volt részeg az elmúlt időben, jelentős nemi különbség nem áll fenn, a fiúk 16%-a többször is volt részeg a vizsgált intervallum alatt.

alatti 2007-ben. 14 és 18 év közötti elkövetői korcsoportban, 2003 óta minden évben 11% feletti értéket találunk. Az ifjúkori bűnözéssel legkevésbé érintett Vas megye, ahol a gyermekkorúak részvétele a megyei összbűnözésben öt év óta nem emelkedik 2% fölé, a fiatalkorú elkövetők aránya pedig 1,84 és 2,41% között mozog.

Iskolatípust is vizsgálva az látható, hogy a szakiskolás, szakmunkástanulók részegségi adatai lényegesen rosszabbak az érettségit is adó középiskolába járók adataihoz képest.

2. A krízis kezelése, krízisterápiák A krízis megoldása esetén a személy önbizalommal, az élet értelmének újbóli megtalálásával, lelki egyensúllyal gazdagabban folytathatja életét. A krízis kezelése során elsősorban a krízisben lévő személyre koncentrálunk, a krízisben lévő személyeknek van néhány közös jellemzője. › Figyelme elsősorban a problémára irányul, a „nagy problémán” belül, és annak valamely apró részletére. › Válságban lévő személy furcsán kevert benyomást kelt, olyan emberét, aki a krízishelyzeten, annak magyarázatán, megoldásán tűnődik, ugyanakkor elgyötört, félelmek, szorongások kínozzák. › Érzelmi reakcióit csak kismértékben képes kézben tartani, kontrollálni, rendkívül impulzív. › Mindennapi tevékenysége alacsony hatásfokú. › Az emberekhez fűződő kapcsolata megváltozik. Másokat annak függvényében ítél meg, hogy kap-e tőlük segítséget. › A tájékozódó attitűdök rendszere összeomlik. A válságban lévő embernek nincs önmagára vonatkozó jövőképe. › Sok mindent tud a problémáról, de ismereteit nem tudja rendszerezni, átgondolni.

Illegális szerek fogyasztása A vizsgált mintában a 15 évesek 30%-a és a 17 évesek közel 40%a próbált ki élete során valamilyen illegális szert, leggyakrabban a kannabiszféléket, amfetaminokat. Általában elmondható, hogy a fiatalok többsége csak kipróbálja ezeket a szereket. Kannabiszfélék használatának hátterében rejlő motivációk: általában társas, rekreációs okok vannak. Szakmunkásképzőbe, szakiskolába járók körében általában kétszeres a kipróbálási arány, mint a gimnáziumokba járók körében. Bűnelkövetés (Forrás: www.police.hu/ideiglenesek/elemzesek/bunuldozes/orf_080213_01. html?pagenum=1) Az elkövetői oldalon a vagyon elleni bűncselekmények határozzák meg a kiskorúak kriminalitását. Az ifjúkori bűnözéssel leginkább érintett megye 2003 óta Borsod-Abaúj-Zemplén, itt az összes elkövető 12,99%-a volt 14 év 49

krízis-támogatás

krízisintervenció

(heti 1-2 alkalom, 6-8 héten keresztül)

(< 6 alkalom, max. 10)

• tünetek megszüntetése

• jövőbeli hasonló helyzetek jobb kezelése

• érzelmi támogatás • stressz módosítása, megszüntetése

• érzelmi támogatás

dinamikus rövid terápia

• mögöttes konfliktushelyzet megoldása • megoldási technikák módosítása • alkalmazkodó képesség fokozása

Összességében elmondható, hogy az ifjúsági információs és tanácsadó irodákban dolgozó munkatársak számára a kríziskezelési módszerek közül elsősorban a krízis-támogatás módszer áll rendelkezésre, mely nem szakmai tudást, hanem az empátiás elfogadás képességét igényli a segítséget nyújtani kívánó személytől. A betérő fiatalok krízisének kezelése során elsősorban azonnali segítséget kell nyújtania a munkatársnak érzelmi támogatás formájában, hangsúlyozva, hogy a krízisben lévő személynek elsősorban nem jótanácsokra, okos gondolatokra, hanem elfogadásra van szüksége. Az érzelmi támogatás mellett abban kell segítséget kapnia, hogy a problémájától tudjon egyfajta távolságot venni, tudja távolabbról, esetleg más szögből szemlélni, de még mindig nem megoldási javaslatok formájában.

Természetesen a nyújtott segítség formája nagyban függ az iroda munkatársának képzettségétől, másrészt viszont még egy jól felkészült munkatárs sem vállalhat fel még rövid terápiát sem az iroda tevékenységi jellege, profilja miatt. Az ifjúsági információs és tanácsadó irodának nem kompetenciája terápia végzése, még akkor sem, ha az hosszát tekintve rövidnek minősíthető (vagyis nem haladja meg a három hónapot). Kovács Krisztina egészségfejlesztő szakpszichológus

50


Krízisterápiák összehasonlítása (a terápiás fókusz alapján)


„Senki sem születik jó állampolgárnak, ahogy egyetlen államban sincs magától értetődő demokrácia. Sokkal inkább igaz az, hogy mind a kettő folyamat, amely egy életen át tart és fejlődik. A fiatalokat születésüktől kezdve be kell vonnunk ebbe a folyamatba” Kofi Annan 51

A gyermekjogok keresztmetszete

hazai

szabályozásának

Ellen Key svéd tanítónő 1900-ban publikálta „A gyermek évszázada” című művét, amellyel nem csak a modern pedagógia alapjait fektette le, de radikálisan átértelmezte a gyermekek helyzetéről kialakult több évszázados társadalmi képet is. A könyv egyik vezérgondolata, hogy a gyermekek egyenlőtlen helyzete a modern világban tarthatatlan, így a 20. század egyik nagy feladata, hogy megadja számukra a megfelelő elismertséget, ezzel együtt pedig a hiányzó jogaikat is. Ez az akkoriban utópisztikus, sőt szélsőségesnek tartott vízió mára valósággá vált: a társadalom felismerte és elfogadta, hogy a gyermekek és fiatalok emberi méltóságuk következtében, a felnőttekhez hasonlóan az emberi jogok teljes jogú alanyai, nem lehet őket kizsákmányolni, munkára fogni, megalázni vagy testi fenyítést alkalmazni velük szemben. A gyermekek védelmének emberiességi és elvont jogi szempontjai mellett azonban egy merőben gyakorlatias megközelítés is kialakult: a gazdasági racionalitás. A következő generáció tagjai nem csak a társadalmi hagyományok és struktúrák továbbéltetői, de termelési tényezők is, akik felnőve, a megelőző és az őket követő generációk számára is megteremtik majd a gazdasági-anyagi jólétet. Természetesen a gazdaság szempontjából egyébként is fontos tényezők, hiszen szüleik közvetítésével meghatározó vásárlói célcsoportot is képeznek. Látható, hogy a gyermekek egy nemzet számára minden szempontból „stratégiai tényezők”, a jövő megteremtői. Ezt csak erősíti, hogy a jóléti demokráciákban a rohamosan csökkenő gyermekszám „ritkasági javakká” teszi a fiatalokat, a fejlődő világban pedig a nagy számuk miatt válnak a gyermekek megkerülhetetlenül speciális címzettekké a gazdaság, a jogalkotás és a jogalkalmazás számára. A felnőtteknek nem kevesebbet kell tenniük, mint megvédeni őket a fizikai és lelki bántalmazástól, valamint a média és a virtuális világ erőszak-kultuszától, miközben garantálják a kiegyensúlyozott testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésüket, valamint az egészséges felnevelkedésüket és jólétüket biztosító, saját családi környezetben történő nevelkedés lehetőségét. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a kor mint közös ismérv mellett az érintett fiatalok számtalan tulajdonságukban is különbözhetnek (lehetnek például árvák,

fogyatékkal élők, menekültek), így további speciális védelem és segítség is jár nekik. A „gyermek évszázadát” néhány haladó szellemiségű nyugat-európai állam ösztönzésére a nemzetközi szervezetek keretein belül kezdték kiteljesíteni. Az 1924-ben, a Népszövetségi kezdeményezésére elfogadott Genfi Deklaráció, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, és az 1959es gyermeki jogokra vonatkozó ENSZ-nyilatkozat ugyan csak elveket és iránymutatásokat tartalmaztak, ám egyértelműen megrajzolták a jogok kiteljesítésének útját. Az első olyan nemzetközi dokumentum, amely már nem csupán ajánlásokat fogalmaz meg, de kötelezi is a részes államokat a benne foglaltak betartására és betartatására, az 1989. november 20-án New Yorkban elfogadott, Gyermek Jogairól szóló Egyezmény. A gyermekjogok „nemzetközi törvénykönyvének” tekinthető dokumentum a gyermek érdekét mint mindenek felett álló értéket határozza meg, és tartalmazza az emberi jogok széles skáláját, kizárva mindenfajta diszkriminációt a jogérvényesítésben. Az egyezmény célja, hogy aktív szerepvállalásra késztesse az államokat a gyermekek jólétének biztosításáért, továbbá összefogja a különböző nemzetközi jogi szerződésekben elszórtan felbukkanó gyermekjogokat. Ma ez a világ legszélesebb körben elfogadott emberi jogi egyezménye, rendelkezéseit két kivétellel – az Amerikai Egyesült Államok és Szomália – a világ összes országa magára nézve kötelezőnek ismerte el. A Magyar Köztársaság Országgyűlése 1991 őszén ratifikálta a gyermekjogi egyezményt, amelyet az 1991. évi LXIV. törvénnyel hirdettek ki. Hasonló fejlődésen ment át a kontinensünk országait érintő (európai és európai uniós) jogalkotás is, megteremtve a gyermekvédelem fentiekre épülő, de részben speciális – és hazánk számára ugyancsak kötelezően alkalmazandó – elveit és szabályrendszerét. A nemzetközi és európai gyermekjogi szabályozás a három „P” pilléreire épül fel: ezek a védelem (protection), ellátás (provision) és a részvétel (participation). Ahogy arról már szó esett, a gyermekek kiemelt védelemre tarthatnak igényt a jogállamban, hiszen érdekérvényesítésük gyenge, rendszerint mások jóindulatára és segítségére szorulnak. Ehhez kapcsolódik a számukra kiépített és fenntartott infrastruktúra, amely – közvetett módon vagy közvetlenül beavatkozva – stabil hátteret jelent 52

FIATALOK A Jogász SZEMÉVEL


jogaik érvényesítéséhez, illetve kötelezettségeik teljesítéséhez. A jogok érvényesülésének legmagasabb szintje a törvények adta lehetőségek önálló használata, sőt, a szabályozás tevőleges alakításának joga a döntésekben való részvétel által. Számos példa alapján elmondható, hogy a gyermekek – a valós, vagy akár a virtuális világban létrejövő – önszerveződő közösségei, érdekképviseleti fórumai egyre komolyabb erőt jelentenek napjainkban. Hazánk a nemzetközi szabályozás nyomán modern gyermekjogi rendszert épített ki a rendszerváltást követően, amely napjainkban a következő elemekből áll. Azt, hogy a gyermekek esetében a társadalom legértékesebb, egyben legkiszolgáltatottabb csoportjáról van szó, az is jelzi, hogy a gyermeki jogoknak – illetve azok garanciáinak – jogszabályi alapját hazánkban a legmagasabb szintű jogforrás, a 2012. január 1-jén hatályba lépett Alaptörvény teremti meg. A Szabadság és felelősség című fejezet az alapjogok széles katalógusát adja meg, amelyek közül a gyermekeket valamennyi megilleti, figyelmet kell azonban fordítani arra a sajátosságra, amely szerint a (személyes) joggyakorlás lehetősége a következményeket átfogó döntési képesség kibontakozásával együtt – azaz a növekvő korral – lesz csak egyre szélesebb. Az Alaptörvény a mindenkit megillető alapjogok mellett a gyermekek és családok helyzetéről külön is rendelkezik. Ennek keretében számos általános célt fogalmaz meg, így például a családok védelmét és a gyermekvállalás támogatását, másrészt kifejezetten konkrét szabályokat is rögzít (a gyermekek foglalkoztatásával, a gyermek nevelésének megválasztásával vagy az árvasággal kapcsolatban stb.). Ez utóbbi kategória legfontosabb rendelkezése szerint minden gyermeknek joga van 53

a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz [XVI. cikk (1) bekezdés]. Bár a korábbi Alkotmánytól eltérően az Alaptörvény csak a szülőket jelöli meg fentiek felelőseiként, a XV. cikk alapján – amely szerint a gyermeki jogok érvényesülését Magyarország is köteles biztosítani külön intézkedésekkel – a korábbi alkotmánybírósági jogértelmezés változatlanul használható. Eszerint a gyermeknek elsődlegesen a családjától kell a szükséges védelmet és gondoskodást megkapnia, és ezt egészíti ki – rosszabb esetekben pedig pótolja vagy helyettesíti – az állam gyermekvédelmi kötelezettsége és a társadalom felelősségvállalása. A fentiek kapcsán kell néhány szót szólni a gyermekkel kapcsolatos állami feladatok kategorizálásáról. A tevékenységek köre felosztható az anyagi biztonsághoz szükséges feltételek megteremtésére, elsősorban a szociális ügyek körébe tartozó kérdésekre; a gyermek veszélyeztetettségét megelőző, a veszélyeztetettséget feltáró és megoldó, alapvetően a gyermekés ifjúságvédelem körébe tartozó ügyekre; illetőleg a gyermek nevelésével, oktatásával összefüggő, alapvetően a nevelési-oktatási rendszer kérdéskörébe tartozó ügyekre. Nyilvánvaló, hogy az Alaptörvény általános deklarációi önmagukban képtelenek volnának lefedni a szerteágazó területeket, így az egyes kérdéseket alsóbb szintű, részletesebb jogszabályoknak kell kibontaniuk. A jogtudomány szinte minden ágában (közigazgatási jog, családjog, polgári jog, büntetőjog, eljárásjogok, szociális jog) megtalálhatóak a gyermekek egyedi helyzetére, jogaira vonatkozó speciális szabályok is. Ilyenek például a munkavállalásra vonatkozó előírások és korlátozások, a cselekvőképességgel és a vétőképességgel kapcsolatos polgári jogi

szabályok, vagy a fiatalkorú elkövetők helyzetét rendező büntetőjogi rendelkezések. Fontos körülmény, hogy az ebbe a körbe tartozó jogosultságok és korlátok nem önmagukban léteznek, tulajdonképpen a „felnőtt jogok” alóli kivételek, speciális szabályok. Eredetükből adódóan nem képeznek egységes rendszert, illetve csak az élet egyik területére – a társadalmi kapcsolatok rendszerére – vonatkoznak. Szükséges tehát, hogy legyenek kifejezetten a gyermekek helyzetét leképező jogszabályok is, például a gyermekek védelmével, a neveléssel-oktatással vagy a családjogi jogviszonyokkal kapcsolatban. Hazánkban a gyermeki jogok legszélesebb katalógusát A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) tartalmazza. A jogszabály rendkívül komplex, magában foglal egy „kis gyermekjogi törvényt” (a gyermekek alapvető – szociális – jogainak szabályozását), egy „kis szociális törvényt” (a gyermeket megillető pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások szabályait), egy a hatósági gyermekvédelmet szabályozó törvényt (a korábbi, ún. kiskorúakról való állami gondoskodás új szabályait), és egy gyámügyi törvényt (a gyermekvédelmi és azon túli gyámügyi igazgatás szervezeti és eljárási kérdéseit). Tájékoztatónk keretében csak a legfontosabb résznek, a gyermeki jogoknak az elemzésére nyílik mód, de a részletes szabályok a törvényben, illetve a kapcsolódó kormányrendeletekben megtalálhatóak. A Gyvt-ben meghatározott, „minden gyermeket” megillető jogok katalógusa két csoportra osztható. Az első kategóriába azokat a jogokat sorolhatjuk, amelyek minden embert – így a gyermekeket is – megillető alkotmányos alapjogok, de a gyermekekre vonatkozóan sajátos többlettartalmat kapnak. Ilyen az emberi méltósághoz való jog keretein belüli védelem a bántalmazás és elhanyagolás ellen, a tájékoztatáshoz és szabad véleménynyilvánításhoz való jog, a művelődéshez való jog és a jogvédelemhez való jog (panaszjog). A másik csoportot azok a jogok jelentik, amelyek csak közvetve alapulnak az Alaptörvény előírásain, és kifejezetten ahhoz a tényhez kapcsolódnak, hogy a jog alanya – fokozott védelemre, esetenként különleges ellátásra szoruló – gyermek. A fokozott védelemhez való jog, a családban nevelkedés joga, a helyettesítő védelemhez való jog és a kapcsolattartáshoz való jog mind ebbe a kategóriába sorolhatóak.

Napjainkban sokan a gyermekek jogainak sorát látva az egyensúly felbomlásáról beszélnek a jogok és a kötelességek között. A gyermekek elmúlt évszázadokban elfoglalt hátrányos helyzetét figyelembe véve ez túlzó megállapításnak tekinthető, hiszen az érintettek olyan hátrányokkal indulnak el az életbe (így például fizikai és érzelmi kiszolgáltatottság, gyenge érdekérvényesítési képesség), amelyek bármely más társadalmi csoport esetében is elegendőek lennének a fokozott védelemhez. A Gyvt. éppen a fentiekre tekintettel nem önkényes, hanem a gyermek jogainak érvényesülését és érvényesítését elősegítő kötelezettségeket ír elő. A törvény példálózó felsorolása alapján a gyermek kötelessége többek között, hogy: › gondozása és nevelése érdekében szülőjével vagy más törvényes képviselőjével, gondozójával együttműködjön, › képességeinek megfelelően tegyen eleget tanulmányi kötelezettségének, › tartózkodjék az egészségét károsító életmód gyakorlásától és az egészségét károsító szerek használatától. A szülői jogok és kötelességek – jellegükből adódóan – szorosan kapcsolódnak a gyermeki jogokhoz, hiszen a szülői jogok mindegyike közvetlen összefüggésben van a gyermek sorsát érintő lényeges körülményekkel. Sőt, a szülői jogok természetes korlátját jelentik a gyermeki jogok: ha ugyanis a szülők jogaikkal visszaélnek, és nem védelmet, gondoskodást nyújtanak gyermeküknek, hanem – esetleg felróható magatartással – őket súlyosan veszélyeztetik, az államnak a szülővel szemben is védelmeznie kell a gyermeket. A szülő jogosult arra, hogy a gyermeke nevelkedését segítő ellátásokról tájékoztatást, neveléséhez segítséget kapjon. A gyermek szülője jogosult és köteles › arra, hogy gyermekét családban gondozza, nevelje és a gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételeket – különösen a lakhatást, étkezést, ruházattal való ellátást –, valamint az oktatásához és az egészségügyi ellátásához való hozzájutást biztosítsa, valamint › arra, hogy – ha törvény másként nem rendelkezik – gyermekét annak személyi és vagyoni ügyeiben képviselje. 54


FIATALOK A JOGÁSZ SZEMÉVEL | A gyermekjogok hazai szabályozásának keresztmetszete

A szülő köteles továbbá: gyermekével együttműködni, és emberi méltóságát tiszteletben tartani, gyermekét az őt érintő kérdésekről tájékoztatni, véleményét figyelembe venni, gyermekének jogai gyakorlásához iránymutatást, tanácsot és segítséget adni, gyermeke jogainak érvényesítése érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni, a gyermeke ellátásában közreműködő személyekkel és szervekkel, továbbá a hatóságokkal együttműködni.

55

A fenti jogok és kötelességek érvényesülését hazánk komplex gyermekvédelmi rendszere pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokkal, illetve gyermekvédelmi szakellátásokkal, valamint speciális hatósági intézkedésekkel biztosítja. Ezen belül a családok gondozásában, a gyermekeket veszélyeztető helyzetek kialakulásának megelőzésében, megszüntetésében, az ágazatközi (oktatási, egészségügyi, gyermekjóléti) együttműködés megszervezésében kitüntetett szerepe van a gyermekjóléti szolgálatoknak, amelyekre egyébként napjainkban egyre nagyobb teher hárul. A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia Helyzetelemzése a gyermekekkel kapcsolatban megdöbbentő adatokat közöl. A dokumentum szerint Magyarországon 2009-ben a gyermekek 21%-a, mintegy 380 ezer gyermek élt szegénységben. Annak ellenére, hogy a társadalmi juttatások szegénységcsökkentő hatását tekintve uniós összehasonlításban hazánk igen jól áll, az Európai Unióban azon öt ország közé tartozunk, amelyekben a legnagyobb a távolság a népesség és a gyermekek szegénysége között, utóbbiak rovására. A gyermekek 11%-át (198 ezer főt) veszélyeztetettként tartják nyilván a gyámhatóságok, túlnyomó többségüket anyagi okok miatt, de évek óta erőteljesen emelkedő tendenciát mutat a magatartási okokból veszélyeztetettek száma, amelynek hátterében sok esetben iskolai kudarcok, súlyos krízisekkel, konfliktusokkal terhelt családi körülmények állnak. A megoldás egyik alapvető színtere az óvoda és az általános iskola lenne, ám a köznevelés és oktatás jelenlegi rendszere nem képes csökkenteni a családi körülmények miatt meglevő hátrányokat. Ugyancsak a helyzetelemzés állapítja meg, hogy napjainkban az óvodás gyermekek 11%-a, az általános iskolások 13,7%-a, a középfokú oktatásban részesülők 4%-a halmozottan hátrányos helyzetű. Ezen tanulók egy része a helyben elérhető oktatási szolgáltatásokat sem tudja teljes mértékben igénybe venni, ami csak fokozza az oktatási kirekesztést és kirekesztődést. Összefoglalva elmondható, hogy hazánk a gyermekek jogainak érvényesülése szempontjából a világ élvonalába tartozik, ám látva a továbbra is fennálló – sőt erősödő – egyenlőtlenségeket a jogok érvényesülésében, a kiterjedt gyermekszegénységet hazánkban és a világban, az oktatás és nevelés gyakori kudarcait, világos, hogy további nehéz feladatok várnak a felnőttek társadalmára. dr. Török Tamás jogász

Az ismertető elkészítése során felhasznált források: › Prof. Dr. Szabó Máté: A lilliputiak jogai Gulliver országában. ÁJOB projektfüzetek – Gyermekjogi projekt (2008). Budapest, 2009. › Dr. Rózsás Eszter: A gyermekjogok tartalma, érvényesülése és védelme – PhD értekezés. Pécsi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar. Pécs, 2008. › Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia – Mélyszegénység, Gyermekszegénység, Romák (2011–2020); Helyzetelemzés. KIM, Budapest, 2011.


FIATALOK A JOGÁSZ SZEMÉVEL | A gyermekjogok hazai szabályozásának keresztmetszete

56


„Az olyan ember, aki nem ért a számítógéphez, a XXI. században analfabétának fog számítani.” Teller Ede

57

Az internetes és virtuális terek közösségi használata Az összegzés alapvetően két kérdéskörrel foglalkozik: egyrészt igyekszik bemutatni azokat az online trendeket és alkalmazásokat, amelyek jelenleg a leginkább meghatározóak az interneten. Másrészt igyekszik rávilágítani azokra a potenciális problémaforrásokra, melyek a digitális eszközök használatából, az online tartalmak szerepnövekedéséből erednek – különös tekintettel a fiatalabb generációkra (Y és Z generáció). A kiemelt alkalmazások világszerte számos felhasználót vonzanak (magánemberek, szervezetek, cégek) és óhatatlanul hatással vannak a kortárs kultúrára. A digitális technológiák használatával nem pusztán más csatornákat használunk, hanem máshogyan is kommunikálunk; megnövekedik a vizualitás szerepe, valamint az írott és a beszélt nyelvi formulák keverednek. A jelenlegi trendeket tekintve tény és való, hogy a magyarországi helyzet nem feleltethető meg az amerikai, svéd, vagy akár német tapasztalatoknak, de minden esély adott arra, hogy a „távoli” események nagyon hamar nagyon is „közelivé” váljanak. Az ezredfordulót követően szemléletváltás történt, és az internet már nem csak valamiféle passzív médiafelület, hanem közösségi helyként is funkcionál. A felhasználók aktívvá váltak, tartalmakat szolgáltattak és osztottak meg. Az utóbbi négy évben egyre inkább közösségi médiáról (social media) beszélhetünk, mely a hangsúlyt az egyes felhasználók összekapcsolására helyezi. Míg ezt megelőzően a változások legkiemelkedőbb példái a blogok és tartalommegosztó portálok (pl. YouTube, Flickr, Indavideo) voltak, addig a közösségi média legmarkánsabb képviselői a közösségi oldalak (pl. Facebook, Iwiw), illetve a mikroblogok (pl. Twitter, Tumblr). Az internetes trendek vezetői manapság mindenképpen azok a közösségi oldalak, melyek részben a felhasználók közötti kapcsolattartást, tartalommegosztást, részben pedig az új közösségek / csoportok létrehozását, szerveződését hivatottak segíteni. Amellett, hogy ezen oldalak egyre nagyobb szerepet töltenek be a marketingben is, döntően befolyásolják a felhasználók világképét, és rányomják a bélyegüket a kultúrafogyasztásra is – különösen a fiatalabb generációk esetében. A

2004-ben alapított Facebook (http://www.facebook.com) közösségi portál elsődleges célja a valós (offline) kapcsolataink online leképezése volt. Magyarországon 2010-ben vált népszerűvé igazán és mára az internet második leglátogatottabb oldala (mindössze a Google keresője előzi meg). A készítők arra törekednek, hogy a felhasználó minél több időt töltsön el az oldalaikon, jelenleg csaknem 4 millió hazai felhasználója van. Bár a statisztikák szerint a Facebook hazai felhasználóinak száma még mindig nem éri el a 2002-ben indult magyar közösségi oldal, az Iwiw látogatóinak számát, ez utóbbi esetében folyamatosan csökken a látogatások száma. A legnépszerűbb online alkalmazások másik vonulatát az úgynevezett mikroblogok képezik. Ezek alapvetően rövidebb szövegek, képek, multimédiás tartalmak közzétételére, megosztására alkalmasak, és rendelkeznek korlátozott közösségi funkciókkal is (pl. követhetünk, kereshetünk más felhasználókat, interakciót folytathatunk velük). A hagyományos blogokkal ellentétben – melyeket még inkább a személyes naplóírás, vagy az amatőr (újság)írás hagyományai jellemezték – ezen online alkalmazások inkább a rövid tartalmak gyors megosztását támogatják. A 2006-ban alapított mikroblog, a Twitter (http://twitter.com) esetében a felhasználók rövid (maximum 140 karakteres) üzeneteket tehetnek közzé a rendszerben, melyet az őket követő ismerősök, érdeklődők, rajongók saját főoldalukon olvashatnak. Jelenleg a 9-10. leglátogatottabb oldal az interneten, idehaza jóval kevésbé népszerű. A Tumblr (http://www.tumblr.com) egy 2009-ben létrehozott mikroblog szolgáltatás, mely ugyan nem büszkélkedhet különösebben kiemelkedő látogatottsággal, azonban meglehetősen nagy hatása van a kortárs populáris kultúrára – elsősorban az internetes mémek (valamilyen szempontból érdekes, humoros alkotások, melyeket a felhasználók átdolgoznak, tovább terjesztenek) születésének és terjedésének szempontjából. A közösségi oldalak és mikroblogok mellett mindenképpen meg kell említeni néhány további online alkalmazást is, melyeknek láthatóan hatalmas lendületet adott az okostelefonok terjedése. Ezek közül elsősorban a Foursquare (http://foursquare.com) emelendő ki, mely a közösségi oldalakat különböző térképes és információs funkciókkal ötvözi. Az alkalmazás lényegében egy helymeghatározás-alapú szolgáltatás, melyen a térképi elemekhez (pl. boltok, egyetemi épületek, mozik, múzeumok, kocsmák) információk és értékelések rendelhetők. 58



AZ INTERNET FOGSÁGÁBAN, VAGY ÉPPEN SZABADSÁGÁBAN? | Az internetes és virtuális terek közösségi használata

59

vizsgálódások első szakasza az egyetemisták, a második szakasz pedig a tinédzserek körében igyekezett tapasztalatokat gyűjteni. Az eredmények nem csak azt mutatják, hogy fiatalok figyelmének fókuszáltsága, fenntarthatósága, a kutatás résztvevőinek emlékezőképessége elmarad a korábbi generációkban megszokottaktól, de a tinédzserek esetében az is kimutatható volt, hogy bizonyos érzelmi és kommunikációs készségek nem alakulnak ki, mivel szociális kapcsolataikat elsősorban digitális eszközökön keresztül ápolják. Az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a felnövekvő generációk kommunikációs szokási, kulturális fogyasztása egyre változékonyabb, egyre nehezebben követhető. Az egyes korcsoportokon belül is eltérő preferenciákra és szokásokra lettek figyelmesek, ami jócskán megnehezíti a pontos helyzetfelmérést. Az így kialakult zártabb kommunikációs terek megnehezítik a gyerekek szélesebb társadalomba való integrálódását (egy-egy korcsoport kvázi „önmagába záródik”) és nehezítik a kívülről történő ellenőrzést és szabályozhatóságot is. A jelenleg rendelkezésre álló adatok, tapasztalatok alapján nem vonhatunk le messzemenő következtetéseket azzal kapcsolatban, hogy hosszú távon milyen változásokat okozhatnak a jelenlegi trendek a társadalom működésében és nem szabad megfeledkeznünk a lehetséges előnyökről sem. Az új digitális technológiák nagyobb teret engednek a gyerekek kreativitásának, és megfigyelhető, hogy sokkal jobban boldogulnak az információk keresésével és rendszerezésével, mint az idősebbek.


A felhasználó mobiltelefonja segítségével „be tud jelentkezni” az egyes helyekre, és ezt automatikusan meg is osztja a Facebookon és a Twitteren. Így a felhasználók által egy információkkal ellátott térkép jön létre, mellyel például könnyebben megtalálhatóak az egyes szolgáltatások. A fentiek mellett a kortárs kultúra szempontjából kiemelt szerepe van még a YouTube-nak (http://youtube.com) is. A legnagyobb online videómegosztó portál kiváló lenyomatát adja a kortárs fogyasztói kultúra vizualitás-központúságának, és működése kapcsán értékes tapasztalatok szerezhetők arról, hogyan befolyásolja a médiafogyasztás a fiatalabb generációk önreprezentációs törekvéseit, kreativitását. A fentebb felsorolt online alkalmazásokban számos közös jellemzőt találunk, melyek a kortárs digitális kultúra jellemzői. Ezek a kölcsönös összekapcsoltság (az egyes alkalmazások egymással is kommunikálhatnak), a vizualitás megnövekedett szerepe, a platformfüggetlenség (az egyes online alkalmazások használatához nem feltétlenül van szükségünk hagyományos számítógépek használatára), a felhasználók által létrehozott, vagy megosztott tartalmak túlsúlya. Ezek az alkalmazások ugyan sok esetben megkönnyíthetik mindennapjainkat, és meglehetősen szórakoztatóak lehetnek, ugyanakkor számos potenciális probléma forrását is jelenthetik a jövőben. Az elmúlt négy évben érezhetően megnőtt azoknak a kutatásoknak a száma, melyek ezen technológiai újítások hatásait igyekeznek felmérni a gyerekek, illetve a fiatal felnőttek körében. Például a Stanford Egyetemen az elmúlt négy évben olyan kutatássorozatot folyattak le, mely a fiatalok figyelemmegoszlásával foglalkozott. (Az angolban a több párhuzamosan végzett tevékenységre a multitasking kifejezést használják.) A kutatások azt igyekeztek kideríteni, milyen hatásai lehetnek az úgynevezett „erős multitasking”-nak a figyelemre, a munkamemóriára, vagy éppen a szociális kapcsolatokra. A

Mátyus Imre az SZTE Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék tanársegéde

60

Mankónk az ifjúsági információs szolgáltatások kifejlesztéséhez

Mankónk az ifjúsági információs szolgáltatások kifejlesztéséhez Projektünk kezdetén, 2012. január-február hónapban megtettük az első lépéseket az egri, a szombathelyi és a székesfehérvári ifjúsági információs pontok kialakítására, valamint a környező kisebb településeken megvalósuló roadshow-szerű mobilszolgáltatások beindítására vonatkozóan. A lelkesedés és a személyes motivációk megléte elengedhetetlen, de sok esetben mégsem elegendő ahhoz, hogy a fiatalok széles korosztályát megszólítsuk. Ilyenkor ott lebeg a szemünk előtt az a két kérdés, hogy

HOGYAN és MIVEL?

A kérdések megválaszolásához régiónként 200 db, a szolgáltatásainkra vonatkozó szükségletfelmérő kérdőív megválaszolásán keresztül magukat a fiatalokat hívtuk segítségül. Az eredmények, a viszonylag kisszámú és emiatt néhol teljes mértékben nem reprezentatív mintavétel ellenére, kimutatták az ifjúság körében megjelenő főbb tendenciákat. Ez többnyire alátámasztja a valóságot nagyjából leképező kezdeti meglátásainkat a különböző korosztályok igényeire, szocializálódására, életvitelére vonatkozóan. Mindez azonban túlzottan hosszú távú következtetésekre nem ad okot, sőt sok esetben inkább igen elgondolkodtató, mert a mi „régimódibb”, igazán értékesnek és hitelesnek gondolt világunkhoz képest az újonnan megjelenő, és első ránézésre meglepően MÁS szokások és attitűdök mögött sokszor az emberiség ugyanazon igényei és vágyai rejlenek, csak más formákat, ruházatokat öltve. Tehát változik a minket 61

körbevevő világ, változnak a technológiák, melyek nem minden esetben jelentenek negatív tendenciákat, ellenben melyekhez nekünk is bizonyos mértékben alkalmazkodnunk szükséges, amennyiben szeretnénk a tempót felvenni a változásokra nyitott fiatal generációkkal. Melyek ezek a legfőbb vonások, melyekre a kérdőívek is rávilágítottak? Konkrétan a felkínált szolgáltatásaink közül melyek lesznek várhatóan azok, amikre tényleg szüksége van ma egy városi, vagy kisebb településen élő fiatalnak? Az igények persze korosztályonként változnak, és mivel a megkérdezettek köre 12–29 éves, ráadásul kicsi országunk eltérő régióiban, településein élnek, ezért egyértelmű, hogy némely kérdésben számottevő különbségek fedezhetőek fel. A szükségletfelmérés alapján tett egyik legfontosabb felismerésünk, hogy az ilyen típusú ifjúsági információs és ifjúságfejlesztő szolgáltatások iránt leginkább a kisvárosok tanúsítottak érdeklődést, meglepően magasabb arányban, mint a nagyvárosokban és a falvakban, mind a három régió esetében. Talán ez azt bizonyíthatja, hogy ezek a kisvárosi települések nem elég kicsik ahhoz, hogy a helyi közösség „megtartsa”, terelgesse a fiatal korosztályt, és a várostól sok esetben eltérő életformából fakadóan a falun élők igényei például elsősorban nem a tábor, a kirándulás vagy szabadtéri programok irányába dőlnek. A másik oldalról pedig a kisvárosok mégsem olyan nagyok és urbanizáltak, hogy a fiatalok megcsömörlenének a programok és a mindenféle szolgáltatások túlkínálatától, sőt az egyes programok körülményeit, technikai hátterét tekintve is alacsonyabbak az

igényeik. Úgy tűnik a felmérés alapján, hogy az ifjúsági szolgáltatásokat érdemes a kisvárosokra koncentrálni. Érdekes lehet, hogy a lányok és fiúk érdeklődési körében nem adódtak olyan mértékben eltérések, mint ahogy azt elsőre gondoltuk volna. Mind a két nem összesített prioritási sorrendjében az első három helyet a szabadidős és kulturális tevékenységek, a tanulási lehetőségek, és az álláskeresés témája foglalta el. A sorrend ettől jelentősen csak az északmagyarországi régióban tért el, ahol a megkérdezettek az álláskeresést tették az első helyre, a körülményeket ismerve nem meglepő módon. A felmérésből egyértelműen kiderült, mely információforrásoknak érdemes minden szervezetnek figyelmet szentelnie. Ugyanis a fiatalok körében a legjellemzőbb információs forrásokat a barátok (toronymagasan!), a család és a közösségi oldalak jelentik. Az internet egyéb alkalmazásai és az e-mailes levelezőlisták (a szórólapokkal és a plakátokkal együtt) kezdenek elavult információforrásokká válni, inkább csak a dolgozó fiatal felnőttek esetében hatékony még ez a módszer. Mindenesetre, érdemes a fontosabb információkkal a jelenleg használt közösségi oldalakon jelen lennie minden szervezetnek. Ezen technika térhódítása ellenére úgy tűnik mégsem igaz az a sztereotípia, miszerint a legfiatalabb generációk interneten való „csüngése” a személyes kapcsolataik minőségének és mennyiségének romlását okozná, hanem ellenkezőleg, több kérdésből is kiderült, hogy nagyon is fontosak számukra a személyes találkozások és kapcsolattartások, a baráti körök. Ezt a megállapítást az is alátámasztja, hogy a fiatalok több mint 50 százaléka legszívesebben egymás lakásán találkozik, a kedvelt találkozási helyek sorrendjében a következők a presszók, vendéglátó egységek, közterületek, parkok, egyéb közösségi terek. 60 százalék feletti azoknak a fiataloknak az aránya, akik mögött van egyfajta baráti kör, és körülbelül 30 százalékuk vesz részt egyéb közösségi életben, csupán 5-8 százalékuk nem tartozik semmilyen közösséghez.

témák közül a legvonzóbbak a pályaválasztásra, az önismeretre, a konfliktuskezelésre és az álláskeresési technikák elsajátítására vonatkozóak. Az online tanácsadóink közül a legtöbb kérdés valószínűleg a pályaválasztási tanácsadónkhoz fog beérkezni. Önkéntes lehetőségekben, akciókban körülbelül 40-50 százaléka venne részt szívesen a fiataloknak, de valószínűleg a tanulmányi és egyéb leterheltségek, időhiány miatt heti 1-2 óránál, vagy havi 1-2 óránál több időt erre nem tudnának rászánni. Ezek alapján bizakodhatunk abban, hogy a projektünk során sok fiatalt el tudunk érni, egy kis ügyességgel, hitelességgel, és a megbízható, segítő szándékú munkatársaink, önkénteseink, kortárssegítőink segítségével hatékonyan be is tudjuk őket vonni a programjainkba. Reméljük, hogy az igényeiknek megfelelően berendezett színes, modern, otthonos információs irodáink nyüzsögni fognak az élettől. Illetve abban is bízunk, hogy az elért eredményeket sikerül hosszú távon is fenntartanunk, és az ifjúsági információs pontok később önműködően is megállják a helyüket a társadalomban, kitöltve sok esetben a társadalom rendszereiben tapasztalható hiányterületeket. Kecskés-Szabó Gabriella a projekt szakmai vezetője

A tervezett programjaink közül a fiúkat leginkább a mozi, filmvetítés, a sportrendezvények és a táborozás mozgatná meg, a lányokat pedig a mozi, filmvetítésen kívül a tánctanulás, természetjárás, kézműveskedés, előadássorozatok tudnák a leginkább lefoglalni. A szemináriumi 62

Amikor a nyúl viszi a puskát

Amikor a nyúl viszi a puskát (Egyéves tanácsadás a védőnőnél...) – Ugye eszik már szilárd ételt? – Igen, persze, egy csomó mindent megkóstoltattam vele. – Még csak kóstolgat? Ennyi idősen egy gyerek 200-250 grammnyi szilárd ételt megeszik. Naponta ötször. – Igen, persze, tudom, 7-kor, 10-kor, 13-kor, 16-kor és 19-kor. Én is olvastam régi szakkönyveket... Anyukám még a kommunizmusban élt, akkor az volt a lényeg, hogy már a csecsemő is rendre szokjon. De a WHO, és az ez alapján készült magyar gyerekorvosi ajánlás szerint a gyermek 1 éves koráig jó, ha meghatározó szerepű az anyatej. Nem olvasta még? – De-de, persze, hallottam én is már róla, csak hát mi még úgy tanultuk a főiskolán, hogy 3-4 hónaposan kell hozzátáplálni. – Hát, igen, a kommunizmusban nem volt túl népszerű a szoptatás, mert úgy nehezebb volt a bölcsődébe szoktatni a babákat. De az én fiam nem bölcsis, és még nem is lesz egy darabig. – Ezen még nem gondolkoztam. Tényleg olvastam már róla, hogy régen sokáig szoptattak a nők, a szegényeknél az édesanya, a gazdagoknál a dajka. – Bizony, ezen és ezen az oldalon utána tud olvasni, hogy az a gyakorlat, amit Ön javasolt, nem a jól szopó csecsemőkre íródott. Ajánlom még ezt és ezt az irodalmat, érdemes elolvasni. – Köszönöm. 63

Kedves Olvasó! Ugye a beszélgetés vége felé már nehéz eldönteni, vajon ki is volt az, aki tanácsot ad a másiknak? Úgy gondolom, hogy a védőnői hivatás csodálatos és hasznos, ahogy minden segítőtanácsadó hivatás az, de könnyen el lehet veszíteni a tanácsadóba vetett bizalmat. A fenti beszélgetés persze elferdített, de jól lehet vele azt a problematikát szemléltetni, amely a mi munkánk során is előfordulhat. Aki tanácsot ad, annak kifejezetten kínos tud lenni, ha az alany jobban tájékozott nála. Akár azért, mert már igencsak kénytelen volt utána olvasni különböző irodalmakban, vagy azért, mert neki az adott életszituációban már nagyobb a tapasztalata (hogy a példánál maradjunk, egy gyakorló anyukának annál a védőnőnél, akinek még nincs saját gyermeke). Vannak, akik ezt jól tolerálják, de tételezzük fel most, hogy van, aki nem. Ők bizony elkönyvelik, hogy ide nem volt értelme betérni. Összegyűjtöttem (a teljesség igénye nélkül) egy-két területet, amelyeken egy fiatal inkább képben lehet, mint egy ifjúságsegítő.

Ekkor ő már nagy valószínűséggel 3 különböző forrásból kapott információkat (felvi.hu-ról, tanártól, felsőbb évfolyamról), arról nem is beszélve, hogy nemsokára jön az új NAT, megint mindenki el lesz bizonytalanodva. Nekünk minél hamarabb fel kell dolgoznunk a NAT idevonatkozó részeit, és ha kell, nyomtatásban az adott ponton mutassuk meg az elbizonytalanodott tanulónak, mi vonatkozik rá, magyarázzuk el, milyen szakma eléréséhez mire koncentráljon. Arról nem is beszélve, hogy ma már a nevesebb középiskolákba is felvételizni kell, így már az általános iskolákra kitolódik a pályaválasztási problematika. A másik nehezen követhető terület a különböző ifjúsági programok helyszíne, időpontja. Pl. azok a programok, amelyek egy plébánia vagy művelődési ház üzenőfalára vannak kitűzve, nem (vagy nem feltétlen) találhatóak meg az interneten. Valahogy a fiatalok mindig tudnak olyan programról, amit egyik újságban, internetes felületen, szóróanyagon sem találtunk volna meg. Úgy vélem, ezt a ködöt az általam csak „beépített embereknek” nevezett fiatal önkéntesek hálójával lehetne eloszlatni. Szeretném, ha lenne a telefonkönyvemben minden érdeklődési területről egy-két fiatal, akik lehetőleg persze maguktól, de ha más nem, kérdésre-kérésre informálnának az eseményekről. Egyedül (de hárman sem) lehet ennyi mindenben képben lenni. Úgy vélem, nem szégyen olykor-olykor a tapasztaltabb ifjúságtól segítséget kérni. Horváthné Varga Andrea projekt munkatárs

Mára a középiskolai oktatás elég bonyolult gépezetévé vált az érettségi pontszámítás. Ha egy fiatal komoly választás előtt áll, nem tudja, milyen tárgyból milyen érettségit tegyen, esetleg inkább nyelvet tanuljon, fordulhat segítségért hozzánk. 64


Pályázatok, ösztöndíjak

Családi élet, szexualitás

forrasfigyelo.hu/?palyazat=fiatalok – Forrásfigyelő fiataloknak

www.csalad.lap.hu www.csaladhalo.hu www.pkm.hu – Szívtárs Online Párkapcsolati Magazin www.hazipatika.com – Házipatika www.fogamzasgatlas.hu www.babanet.hu www.koloknet.hu www.csaladinet.hu www.holnaphonlap.hu

ec.europa.eu/youth/index_en.htm – European Commission (Youth) www.eumozaik.hu/hirek/ifjusag – EU Mozaik, európai hírmagazin

TEMATIKUS LINKGYŰJTEMÉNY Továbbtanulás, diákélet www.felvi.hu – Országos Felsőoktatási Információs Központ www.epalya.hu – ePálya www.emmi.gov.hu – Emberi Erőforrások Minisztériuma www.fisz.hu – Felvételi Információs Szolgálat www.sulioldal.hu www.npk.hu – Nemzeti Pályainformációs Központ www.eletpalya.munka.hu

www.bigben.hu – Külföldi nyelvtanfolyamokról, munkalehetőségekről, szakmai gyakorlatról, közép-és felsőoktatási lehetőségekről www.ciee.org – Külföldi tanulás és munkavállalás www.studyabroad.com – Külföldi továbbtanulási lehetőségek adatbázisa www.eurodesk.hu ec.europa.eu/ploteus/portal/ – PLOTEUS, Információ európai képzésekről

Álláskeresés, önkéntesség, vállalkozások világa

www.wekerle.gov.hu – Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíjpályázat Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Wekerle Sándor Alapkezelő

www.munka.hu

www.hook.hu – HÖOK

www.hvsf.hu/evs-projektek.html – Magyar Önkéntesküldő Alapítvány

www.diakigazolvany.hu

www.mobilitas.hu/flp – Fiatalok Lendületben Program

www.diakhitel.hu

www.europass.hu

www.nive.hu – Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet

www.eletpalya.hu – ÉLETPÁLYA Alapítvány

www.karrieradatbazis.hu – Karrier, képzési adatbázis

www.evsdatabase.eu – EVS adatbázis

tavoktatas.lap.hu

europa.eu/epso/ – EPSO, Karrierlehetőségek európai intézményekben

www.tavmunkas.hu www.mobilitas.hu – MOBILITÁS, tanulás külföldön, külföldi önkéntesség 65

www.onkentes.hu – ÖKA-Önkéntes Központ Alapítvány

www.pafi.hu – Pályázatfigyelő www.sff.hu/kategoria.fiatalok – SFF Tender Pályázatfigyelő Portál

Ügyintézés, hivatalok világa www.oep.hu – Országos Egészségbiztosítási Pénztár www.nav.gov.hu – Nemzeti Adó- és Vámhivatal www.apeh.hu – Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal www.elektronikusugyintezes.lap.hu www.biztonsagosinternet.hu www.magyarorszag.hu

Segélyszolgálatok www.nane.hu – NaNe! Nők a nőkért, bántalmazott nőknek és gyerekeknek www.eszteralapitvany.hu – ESZTER Ambulancia, Erőszakot elszenvedettek rehabilitációja www.tasz.hu – Jogsegély, Társaság a Szabadságjogokért www.sos505.hu – Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége KÉK VONAL – Gyermek- és Ifjúsági Telefonszolgálat Tel.: 116-111 www.kek-vonal.hu Lelki Elsősegély Telefonszolgálat Tel.: 06-80-505-505 Drog Stop (0-24) Tel.: 06-80-505-678 www.drog-stop.hu

Esélyegyenlőség, hátrányos helyzet www.neparazz.hu www.meosz.hu – Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége www.akadalymentesito-lakberendezes.hu akadalymentesites.lap.hu www.emea.hu – És Mégis Élni Alapítvány www.vegtag.hu/index.php – Végtaghiányos Gyermekekért Alapítvány www.lifenet.gportal.hu – LIFE – Lisztérzékeny Fiatalok Egyesülete www.kea-net.hu – Kutyával az Emberért Alapítvány www.kerekesszabadsag.hu www.hparalimpia.hu – Magyar Paralimpiai Bizottság parasport.lap.hu www.paratourism.fw.hu www.motivacio.hu/ffriss/ – Motiváció Mozgássérülteket Segítő Alapítvány www.romapage.hu – Roma Page, Roma Művészeti és Kulturális Portál www.soros.hu – Soros Alapítvány honlapja

66


Hasznos oldalak az Európai Unióról www.euvonal.hu – EUvonal, Mindent az EU-ról ec.europa.eu/europedirect/index_hu.htm – EuropeDirect, EU-s háttéranyagok, rendezvények www.pillar.hu – Pillar Alapítvány, Magyarország európai uniós integrációjának elősegítése ec.europa.eu/solvit/site/index_hu.htm – SOLVIT, A belső piaci problémák hatékony megoldása

Egyéb www.civilfiatalok.hu – Civil Fiatalok www.helpi.hu – HELPI – Kecskeméti Információs és Tanácsadó Iroda www.eurodesk.hu/eurodesk_partnerek – ifjúsági információs pontok, irodák ifjusag.lap.hu www.eryica.org – European Youth Information and Counselling Agency www.eyca.org – European Youth Card www.youthforum.org – European Youth Forum www.kamaszpanasz.hu – Kamasz Panasz

67

68

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség www.ujszechenyiterv.gov.hu 06 40 638 638

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Katolikus Ifjúsági és Felnőttképzési Szövetség Szeged Pont TE kellesz! Szakmai kiadvány az ifjúsági szolgáltató munkatársak számára

Recommend Documents