Szeged gyõzött, az ország nyert

2014. FEBRUÁR

A

V Á R O S

K Ö Z É R D E K Û

I N F O R M Á C I Ó S

L A P J A

Lerakták az ELI alapkövét

„Szeged gyõzött, az ország nyert”

Február 6-án ünnepélyesen lerakták az ELI alapkövét a volt szovjet laktanyában. Február 6-án ünnepélyesen lerakták az ELI alapkövét a volt szovjet laktanyában. A szegedi lézerközpont építése heteken belül elindul. A közvetlenül mintegy négyszáz, közvetve akár négy-ötezer embernek is munkát adó lézerközpont kialakításának elsõ fázisában a kutatóközpont épülete és a lézertechnológia egy része készül el – erre 85 százalék-

ban uniós, 15 százalékban hazai forrásból 37 milliárd forint fordítható. Az ünnepélyes alapkõletételen Orbán Viktor miniszterelnök beszédében Botka Lászlót, Szeged polgármesterét dicsérte az elmúlt évek fejlesztéseiért. Elmondta: 6,5 év alatt Szegedre 293,4 milliárd forint uniós fejlesztési pénz érkezett. Szabó Gábor, a Szegedi Tudomány-

egyetem rektora elmondta: ez az a beruházás, amellyel Európa fölzárkózik a világhoz. Botka László polgármester azt hangsúlyozta: a lézerközpont építésével Szeged gyõzött és Magyarország nyert. ELI – Lézerközpont: egyedülálló európai tudományos kutatóintézet, amely a szegedi öthalmi laktanya

Szeged pénzügyileg talpon maradt Míg 2010-ben 71,4, addig idén már csak 32,9 milliárd forintból gazdálkodhat Szeged városa. Hiába vette át a kormány Szeged 25 milliárdos adósságát, ha ezzel együtt bevételeinek kétharmadától is megfosztotta – mondta Botka László polgármester. Szegeden a nyilvántartott álláskeresõk aránya alig haladja meg a 6 százalékot, szemben a debreceni 9,2 vagy a miskolci 9,4 százalékkal. Részletek a 2. oldalon

területén épül. A 11 hektáros területen létrehozandó 24 ezer négyzetméteres épületkomplexumban a fény és anyag kölcsönhatását a világon a legnagyobb intenzitással lehet majd vizsgálni. A beruházás európai óriásprojekt, társvárosai Prága és Bukarest, de a legértékesebb, mintegy 245 millió euróba kerülõ része Sze-

gedre kerül. A létesítmény fölhelyezi Szegedet a világ tudományos térképére, közvetlenül nagyjából ezer, míg a köré tervezett, 70 hektáros Tudásparkkal együtt körülbelül ötezer álláshelyet teremt. Szakértõk szerint évi húszmilliárd forintos többletjövedelmet generál a régióban. Bõvebben a 3. oldalon

Ön is segítheti a város fejlõdését Az elmúlt években sokszor megtörtént, hogy Szeged város vezetése megkérdezte lakóinak véleményét bizonyos, mindnyájunkat érintõ kérdésekben. Most ismét számítunk véleményükre! Döntsük el együtt, mi legyen a legfontosabb építkezés, és mi várathat magára. Ehhez szolgál segítségül a 6. oldalon található kérdõív.

A villamost is a városlakók színezték ki.

2 Szegedi Tükör

2014. február

●

Zajlik az önkormányzatok kifosztása, de

Szeged talpon maradt és fejlõdik

Míg 2010-ben 71,4, addig idén már csak 32,9 milliárd forintból gazdálkodhat Szeged városa. Hiába vette át a kormány Szeged 25 milliárdos adósságát, ha ezzel együtt bevételeinek kétharmadától is megfosztotta – mondta Botka László polgármester. Botka László a hagyományoknak megfelelõen elõször a város legnagyobb adózóinak, a meghatározó gazdasági társaságok vezetõinek mutatta be Szeged idei költségvetését, és ismertette a fejlesztési elképzeléseket.

Szegedtõl 4,2 milliárddal többet vettek el A polgármester elõadásában elmondta: az idei költségvetés 32,9 milliárd forintjából 75 százalékot mûködésre, 25 százalékot pedig fejlesztésre fordítanak. Elhangzott: 4 év alatt 54 százalékkal csökkent a város önkormányzatának költségvetése, ami 2010-ben még 71,4 milliárd forint volt. Botka László hangsúlyozta, 2010 után lebontotta a kormány az európai szintû önkormányzati rendszert, ami mára gazdasági szinten is jelentkezett. – Miközben a kormány azt mondja, hogy az önkormányzatok megmentése zajlik, a valóságban az államosításkor átvállalt feladatoknál jóval több forrást vontak el az önkormányzatoktól, amelyek így komoly anyagi gondokkal küszködnek. Szegedtõl 4,2 milliárd forinttal több pénzt vettek el, mint amennyibe az államosított feladatok kerültek. A gépjármûadó 60 százalékát vitte el a kormány. A személyijövedelemadó- és a járulékbefizetésekbõl pedig egyetlen fillért sem kap vissza a város. Ez összességében 1,6 milliárd

forint mínuszt jelent – mondta a polgármester. Idén a rezsicsökkentés és a Fidesz-kormány által bevezetett új adók a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft.-nél 883 millió, a szegedi vízmûnél 906 millió, a hõszolgáltatónál pedig 510 millió forintos pluszterhet jelentenek, amit a szegedi adófizetõknek kell kifizetniük.

A hazai városok között a legjobb arány A város adósságállományának átvállalásáról Botka László hangsúlyozta, hamis az a kormányzati kommunikáció, amely az önkormányzatok megmentésérõl szól. – 2010-ben a 71,4 milliárdos

költségvetésünkbõl 1,5 milliárd forint volt az adósságszolgálat. Ez olyan, mintha valakinek a 71 ezer forint jövedelmébõl 1500 forintot kell törlesztenie a banknak. Ez olyan megmentés, mintha a devizahitelest úgy mentenének meg, hogy elveszik a hitelét, de elveszik a jövedelme kétharmadát is. Ez történt Szegeddel is – mondta a polgármester. Elhangzott, idén 10,1 milliárd forint helyi adót kíván beszedni az önkormányzat, amibõl 7,5 milliárd az iparûzési, 2,5 milliárd az építmény- és 110 millió forint az idegenforgalmi adó. Ez a szegedi költségvetés egyharmada, és a hazai nagyvárosok között az egyik legjobb arány, ráadásul úgy – tette hozzá a polgármester –, hogy továbbra sem adóztatják a helyi lakosságot: Szegeden ugyanis nincs ingatlanadó.

A városban mûködõ cégek jól teljesítenek, a komoly adóbefizetés mellett a munkanélküliség is alacsony szinten van: míg az országos átlag 8 százalék, addig Szegeden a nyilvántartott álláskeresõk aránya alig haladja meg a 6 százalékot, szemben a Debreceni 9,2 vagy a miskolci 9,4 százalékkal. Botka László kritikusan szólt az önkormányzati cégek – különösképpen a Szegedi Ifjúsági Ház Nonprofit Kft., a Szegedi Vásár és Piac Kft. és a SZINT Kft. – gazdálkodásáról. Elmondta: míg 2010-ben 5,1 milliárd forinttal kellett támogatni a városi cégeket, addig idén 6,9 milliárdot igényelnek ahhoz, hogy a közfeladatokat ellássák – a szolgáltatások színvonala azonban nem nõtt, miközben

László elmondta, Szeged a legnagyobb nyertese ennek az idõszaknak. Hét év alatt 289 milliárd forint támogatás érkezett a városba, ami a többi vidéki nagyvároshoz képest kiugróan magas: kétszer annyi, mint például Gyõr esetében. Minden egyes szegedi lakosra 1,7 millió forint uniós támogatás jutott. Az idei fejlesztésekrõl szólva elmondta, 2014-ben befejezõdik a közel 30 milliárdos tömegközlekedési nagyprojekt, folyamatosan érkeznek a város új trolibuszflottájának jármûvei. Felújítják a belvárosi partfalat, tavasszal megkezdõdik a gyógyító munka az újonnan épített 265 ágyas új klinikai tömbben, és napokon belül elkezdõdik a szegedi szuperlézerközpont, az ELI építése is.

a reklámkiadások, az ügyvédi és szakértõi díjak többszörösére emelkedtek a cégeknél.

A jövõrõl szólva a polgármester elmondta, a város stratégiai együttmûködést kötött az egyetemmel, szakmai együttmûködést a megyei önkormányzattal és Hódmezõvásárhellyel. Botka László felsorolta a most kezdõdõ hétéves uniós ciklusra tervezett kiemelt szegedi programokat is: ilyen többek között a Tisza belvárosi szakaszának felújítása, a déli Tisza-híd felépítése, az új klinikai tömb melletti biopoliszpark megvalósítása, a Széchenyi tér felújítása, új buszpályaudvar építése, szociális városrehabilitáció Újszegeden, a dorozsmai vasúti felüljáró építése vagy a kerékpárút-hálózat fejlesztése. A lista nyitott – mondta a polgármester, egyben bejelentette: a következõ közgyûlés elé terjeszti egy új, szegedi fedett uszoda felépítésének tervét. Hangsúlyozta, a 2014–2020 közötti uniós fejlesztési ciklusban is mindent megtesznek, hogy Szeged legyen a legsikeresebb magyar város.

Hét év alatt 289 milliárd forint támogatás A 2007–2013 közötti uniós fejlesztési ciklusról Botka

2014. február

Szegedi Tükör 3 ●

Lerakták az ELI alapkövét

„Szeged gyõzött, az ország nyert” Február 6-án ünnepélyesen lerakták az ELI alapkövét a volt szovjet laktanyában. A szegedi lézerközpont építése heteken belül elindul. Az ELI közvetlenül mintegy négyszáz, közvetve pedig akár négy-ötezer embernek is munkát ad majd Szegeden. ELI – Lézerközpont: egyedülálló európai tudományos kutatóintézet, amely a szegedi öthalmi laktanya területén épül. A 11 hektáros területen létrehozandó 24 ezer négyzetméteres épületkomplexumban a fény és anyag kölcsönhatását a világon a legnagyobb intenzitással lehet majd vizsgálni. A beruházás európai óriásprojekt, társvárosai Prága és Bukarest, de a legértékesebb, mintegy 245 millió euróba kerülõ része Szegedre kerül. A létesítmény fölhelyezi Szegedet a világ tudományos térképére, közvetlenül nagyjából ezer, míg a köré tervezett, 70 hektáros Tudásparkkal együtt körülbelül ötezer álláshelyet teremt. Szakértõk szerint évi húszmilliárd forintos többletjövedelmet generál a régióban.

2010. június 24. „Kérdezem a tisztelt államtitkár urat: támogatja-e és miként támogatja az új kormány a lézerközpont megépítését, és mikor várhatjuk, hogy az elõkészítéshez szükséges támogatási szerzõdést alá fogják írni?” (Botka László, parlamenti interpelláció) 2010. július A támogatást biztosító szerzõdést a kormány nevében nem írták alá. 2010. augusztus A támogatást biztosító szerzõdést a kormány nevében nem írták alá. 2010. szeptember 17.

FIDESZ: AZ EGÉSZ CSAK SZÉLHÁMOSSÁG!

2007 Megkezdõdnek az elõkészületek, a tervezés, a projektért versenyeznek az angol, francia, svéd nagyvárosok is.

SZEGED GYÕZÖTT, AZ ORSZÁG NYERT Megszületett a brüsszeli döntés. Az eredményt közös sajtótájékoztatón jelenti be Bajnai Gordon miniszterelnök, Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora és Botka László polgármester.

2010. október–november A támogatást biztosító szerzõdést a kormány nevében nem írták alá.

„…az elnyert egymilliárd forintos uniós támogatásból megkezdõdhet a projekt elõkészítése”. (Lippényi Tivadar, az ELI-HU Kft. ügyvezetõje) 2010. május 29. Megalakul a 2. Orbán-kormány. NEM ÍRJÁK ALÁ

A támogatást biztosító szerzõdést a kormány nevében nem írták alá.

„Ezekben a percekben van Párizsban a lézerközpont irányító testületének évzáró konferenciája, ahol sajnos Szeged nincs jelen. Nem vállalták a részvételt azok a szegedi tudósok, a rektor és a pályázat elõkészítésében részt vevõ szakemberek, hiszen nem tudnak hivatalos magyar álláspontot képviselni.” (Botka László, Szeged Megyei Jogú Város Közgyûlése, 2010. december 10.)

„Ez egy milliárdos európai uniós gigaprojekt három ország részvételével és ennek megfelelõ jogi szabályozással. Ez azért nem úgy megy, hogy majd beszélek a Tamással…” (Nagy Sándor képviselõ, Szabad Város Egyesület, Szeged Megyei Jogú Város Közgyûlése, 2010. december 10.) „Az egész ELI meg lézerközpont csak szélhámosság. A kormány átverte a szegedieket, ehhez asszisztált Botka. Az EU semmilyen támogatást nem ad a szuperlézer megépítéséhez... Különben sem szuperlézer kell ide, hanem élhetõ város meg munkahelyek.” (Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke B. Nagy László polgármesterjelölttel és Gyimesi Lászlóval közös sajtótájékoztatóján.)

2010. április 7.

A támogatást biztosító szerzõdést a kormány nevében nem írták alá.

Én bízom abban, hogy a kormány hamarosan meghozza bölcs döntését. Nem vagyunk lekésve semmirõl. De ha úgy is lenne, majd beszélek a Tamással, hogy kérjen halasztást”. (Bohács Zsolt képviselõ, Fidesz, Szeged Megyei Jogú Város Közgyûlése, 2010. december 10.)

2009. október 1.

„Történelmi nap a mai. Szeged gyõzött, de egész Magyarország nyert. Ez lesz a következõ évtized legnagyobb beruházása a térségben.” (Botka László) „A magyar kormány teljes pénzügyi garanciát vállalt a projektre, nemcsak a központ megépítésére, hanem 25 évig történõ üzemeltetésére is.” (Bajnai Gordon) „Szent-Györgyi Albert Nobel-díja idején, hetven éve volt utoljára ennyire fontos tényezõ a tudomány világában Szeged és az egyetem.” (Szabó Gábor)

2010. december

Szalagcímek a korabeli médiából: „Elveszíthetjük a szuperlézert” „Szégyenpad várhat Magyarországra” „Lézerközpont: elvágjuk magunkat?” „Szuperlézer vagy szuperblama?”

„A csehek már a nyáron beadták a kész pályázatot, a románok is gyakorlatilag készen vannak. Nem szívesen latolgatom, hogyan néz ki egy európai uniós elnökség, amely leállít egy rendkívül fontos innovatív, tudományos projektet, és netán két másik ország beruházását is megtor pedózza…” (Szabó Gábor fizikus, az SZTE rektora) 2010. november 15. „Ön, államtitkár úr, júliusban azt mondta nekem, hogy a kormány támogatja, kért néhány hónapot szeptember közepéig. Szeptember elmúlt. Október elején a miniszterelnök úr a szegedi látogatásán megerõsítette, hogy a kormány támogatja a projektet. Szeretném megkérdezni, hogy mikor tervezik a támogatási szerzõdés aláírását.” (Botka László, parlamenti interpelláció)

2011. január 14. NEMZETKÖZI BOTRÁNY LENNE

„A kormány az Új Széchenyi Terv kiemelt projektjeként kezeli a szegedi szuperlézert.” (Fellegi Tamás államtitkár) „A kormány rádöbbent, hogy hatalmas nemzetközi botrány lenne belõle, ha Magyarország viszszalépne a 2009 végén elnyert történelmi lehetõségtõl, amely szerint Szegeden épülhet az Európai Unió nagyberuházásaként az ELI lézerközpont.” (Botka László polgármester, MTI) 2012. december 12. Befejezõdött a szegedi lézerközpont elõkészítésének elsõ fázisa: elkészült a nagy projektbenyújtásához szükséges valamennyi dokumentáció. (Lehrner Lóránt, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezetõ igazgatója, MTI) 2014. január 17. FIX PONT, AHOVÁ A LÉTRÁT LE LEHET ÁLLÍTANI

A lézerközpont-beruházás Csongrád megye Mercedes-projektje. Ez az a fix pont, „ahová a létrát le lehet állítani”. A jövõben az ELI-projekt köré kell csoportosítani az erõforrásokat. (Nemesi Pál elnök, Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara évadnyitó ülése) 2014. február 6. Ünnepélyes alapkõletétel

SZEGED GYÕZÖTT, AZ ORSZÁG NYERT

4 Szegedi Tükör

2014. február

●

Kész felüdülés, amikor átszállunk az új trolira – mondják az utasok

„Piroska” csendes és kényelmes Kényelmes és tiszta utastér, akadálymentesített, alacsonypadlós karosszéria, csendes és biztonságos közlekedés – ez jellemzi leginkább az utasok szerint a Szegeden futó új, piros trolikat. A Szegeden futó új, piros trolik a legkorszerûbb, európai színvonalú jármûvek: alacsonypadlósak, légkondicionáltak, önjárók. Ennek az utasok és a trolivezetõk is nagyon örülnek. Az egyik sofõr, aki tizenöt éve vezet különbözõ SZKT-jármûveket, azt

mondja: az új trolinál kényelmesebb és vezetéstechnikai szempontból is biztonságosabb jármûvön még nem dolgozott. Jelenleg éppen hat új troli fut Szeged utcáin. Az Európai Unió támogatásával, magyar és cseh együttmûködésben készült 13 új jármû

mindegyike megérkezik õszig a városba. – Az önjáró rendszer nemcsak nekünk, de az utasoknak is nagy öröm, hiszen biztosan sokan megélték már, amikor a régi troliknak valamilyen okból kiakadt az áramszedõjük, vagy egyéb meghibásodás miatt még a következõ megállóig sem tudtunk elmenni. Az új trolinál ez nem fordulhat elõ, mert meghibásodás vagy áramszünet ese-

Kényelmes, tágas, tiszta utastér az új, piros trolikon.

Félpályás útzárral kezdõdött a partfalépítés

Megújul a védmû A Korányi fasor köztéri szobrainak elszállításával és az alsó rakparton félpályás útzárral kezdõdött el a szegedi belvárosi partfal rekonstrukciója. Lapis András Kalap alatt címû szobra mellett bontották meg a kövezetet január végén a Korányi fasoron: ezzel elkezdõdött a 2015. május végéig tartó, 2,2 milliárd forintos partfalberuházás. Borza Tibor, az Ativizig árvízvédelmi és folyamszabályozási osztályának vezetõje elmondta, a rekonstrukcióval 3 feladatot oldanak meg: magasabb lesz a védmû, rés- és köpenyfallal akadályozzák meg a szivárgásokat, valamint létrehoznak egy árokszivárgót is, hogy a város felõl a folyóba igyekvõ vizeket átemelhessék a Tiszába. A munkálatok során elõször a résfalat építik meg: ehhez le kell bontani a jelenlegi betonfalat. Ez a szivárgásgátló fal az út szintjéhez képest 3-4 méteres mélységig leér majd, a régi támfal elõtt pedig teljesen új, vasbeton köpenyfalat alakítanak ki. A beton mellvédet

100 méterenként zárnak le egy-egy szakaszt az alsó rakparton. részben visszabontják, és a megmaradó szerkezet tetejére árvíz idején a 24 óra alatt összeszerelhetõ, 60 és 120 centiméter magas mobil gát kerül. Februárban 100 méterenként zárnak le egy-egy szakaszt az alsó rakparton, ahol jelzõlámpák irányítják majd a forgalmat. A kivitelezõk bíznak az idõjárásban, a Tisza

alacsony vízállásában. 580 centiméter az alsó rakpart szintje, csak ennél magasabb vízállásnál kell arra felkészülni, hogy a hullámtérben leállítsák a munkát. Ideiglenes árvízvédelmi terv is készült a kivitelezés idejére, amely elõírja, hogy a partfal egyes szakaszait legfeljebb 25 méter hosszan lehet megbontani. A kivitelezõk nyújtott mûszakban, de este 7-nél tovább nem dolgoznak. A legkorszerûbb gépeket vetik be, hogy minél kisebb zajjal járjon az építkezés, és a lehetõ legkevésbé zavarják a klinikán lévõ betegeket. A beruházó, egyben az 1,5 milliárd forintos uniós pályázati támogatás nyertese az önkormányzat, a kivitelezõ a Szeged S-H-K 2013 Konzorcium – tagjai: Swietelsky Magyarország Kft., a Hídépítõ Special Kft. és a KÖTIVIÉP'B Kft. –, az Ativizig a kivitelezés szakfelügyelõje. A pályázati pénzhez a város 700 millió forintot tett hozzá. A partfalat a szegedi belváros 2,1 kilométeres gátszakaszán erõsítik meg, az Árvízi emlékmû és a Bertalan híd között.

tén akár 7 kilométert is képes megtenni felsõvezeték nélkül – magyarázta a trolisofõr. Miközben a sofõrrel az új troliról beszélgetünk, egészen különleges „tehetségét” mutatja meg az Ikarus–Škoda Tr187-es jármûnek. Amennyiben a vezetõ a külsõ kamerák segítségével úgy látja, hogy akár mozgássérült kerekes kocsival, akár babakocsival szeretne valaki felszállni, és a járdasziget alacsonyabban van, mint a jármû padlója, és nehézkes lenne a felgurulás, egyetlen gombnyomással a teljes karosszériát meg tudja dönteni, és ezzel segíti a felszállást. – Én ezt már ki is használtam – kapcsolódik be a beszélgetésbe egy babakocsis kismama. – Sokat utazunk a kicsivel trolin és villamoson. Nem mindig egyszerû dolog feltolni a babakocsit a jármûre, bár legtöbbször van, aki segít. Az új trolin viszont ezt egyedül is meg tudom oldani. A kettes ajtón szoktam felszállni, amellyel szemben mindjárt ott van a babakocsinak kijelölt hely, sõt még biztonsági övvel is tudom rögzíteni a kocsit. Bárcsak minél

több új troli lenne már – mondja Szõkéné Ildikó. – Mi is nagyon szeretjük az új trolit – mondja az algyõi Bakó házaspár a Víztorony téri végállomáson. – Kész felüdülés, amikor az algyõi buszról átszállunk a Piroskára. A férjem nevezi így, mert azt mondja, hogy a 10-es vonalon futó új troli olyan halk és kényelmes, mint egy jófajta menyecske. Tudja, nagyon sokan mennek vele a Klinikákhoz, mi is oda járunk, van, hogy hetenként kétszer is. Tudom, hogy mostanában már nincs ilyen, de régen, fiatal koromban sokszor láttam a vasútállomáson, hogy az idõs emberek sámlival jöttek, és arról léptek fel a vonatra. Na, itt aztán még a lábunkat sem kell nagyon felemelni! Ha tehetem, és nem sietek, meg szoktam várni, hogy piros troli jöjjön, a zölddel már nem szívesen utazom – mondja Bakóné Magdi néni. Az újonnan érkezett jármûvek már túl vannak a kötelezõ mûszaki vizsgákon, majd az 1000 kilométeres próbafutást követõen folyamatosan állnak munkába. Az utolsó trolik a tervek szerint szeptemberben érkeznek meg Szegedre.

Friss turisztikai kiadványok Szegedrõl

Szabó Sándor kabinetvezetõ és Ács Szilvia, a Tourinform-iroda vezetõje mutatta be az új turisztikai kiadványokat. Megjelentek Szeged friss turisztikai kiadványai, amelyeket a városházán mutatott be Szabó Sándor kabinetvezetõ és Ács Szilvia, a Tourinform-iroda vezetõje. A Szeged nevezetességeit bemutató Látnivalók összesen 26 ezer példányban, a szolgáltatókat összegyûjtõ Információk 9000-ben, az éves Programajánló 8000 példányban készült. A Látnivalókat 12 nyelvre fordították le. Szabó Sándor elmondta, világszerte húzóágazat a turizmus, amelynek jövedelemtermelõ hatása egyre inkább érezhetõ. Tavaly 110 millió forint idegenforgalmiadó-bevétel folyt be Szegeden, 2010-ben még csak 76 millió – hangsúlyozta Szabó Sándor. Szeged jelenleg nagyjából a 10. helyen van a hazai turisztikai célpontok között, és a KSH adatai szerint 2010-tõl nõ a vendégéjszakák száma. Ács Szilvia elmondta, megújult a város turisztikai honlapja. A www.szegedtourism.hu címen elérhetõ oldal megjelenése immár színesebb, fotókkal gazdagon illusztrált. Jelenleg magyar és angol nyelvû verzióban látható, de az év során német, francia, román és szerb nyelvre is lefordítják.

2014. február

Szegedi Tükör 5 ●

Beszámolt a polgármester a város elmúlt négy évérõl és jövõbeli terveirõl

Botka László: Szeged vagy építkezik, vagy lemarad A lézerközpont-beruházással Szeged gyõzött és Magyarország nyert – mondta Botka László polgármester a Közéleti Kávéház február 6-i évadnyitó estjén a városházán. A politikus elmondta: Szegedben óriási lehetõség van, és õt motiválják a város elõtt álló feladatok, így ha a szegediek megtisztelik a bizalmukkal, marad polgármester. Zsúfolásig megtelt a városháza díszterme február 6-án a Közéleti Kávéház évadnyitó estjén, amelyen a hagyományoknak megfelelõen beszámolt a polgármester Szeged elmúlt évérõl és jövõbeli terveirõl, valamint cikluszáró év lévén visszatekintett az elmúlt négy esztendõre. Botka László elõször méltatta az idén 30 éves Közéleti Kávéházat, mondván, estjein sokféle vélemény elhangzik és megfér egymással. Úgy vélte, ez hiányzik a közéletbõl. Szerinte Magyarország legnagyobb baja, hogy nincs párbeszéd, csak vitatkoznak, kiabálnak egymással a felek.

Politikai alapon kinevezett cégvezetõk Hogyan kezdõdött a ciklus? – 2010-ben úgy döntöttek a szegediek, hogy senkinek se legyen többsége a 29 fõs közgyûlésben. Felajánlottam, hozzunk létre egységes városvezetést. Fideszes képviselõket kértem fel alpolgármesternek, akik ezt visszautasították. Helyette az egyetlen jobbikos képviselõvel összefogva, indoklás nélkül váltottak le és hurcoltak meg városi cégvezetõket, köztük olyanokat, akik 16-18 éve irányítottak önkormányzati gazdasági társaságokat. A leváltott cégvezetõk helyére politikai alapon neveztek ki

Zsúfolásig megtelt a városháza díszterme a Közéleti Kávéház évadnyitó estjén, amelyen Botka László polgármester beszélt Szeged elmúlt négy évérõl és jövõbeli terveirõl. hozzá nem értõ embereket. A takarítócég élére történészt, a temetkezési cég élére pedig ügyvédet – mondta Botka László. Szerinte emiatt történhetett meg, hogy az önkormányzati cégeknél pazarló gazdálkodás folyt, többszörösére emelkedtek a különbözõ szolgáltatások díjai.

Megvédett fejlesztések Botka közölte, többször elmondta már a politikai ellenfeleinek, hogy õt nem legyõzni, hanem meghaladni kell. Elmondása szerint többször kérte, abban versenyezzenek, ki tett többet Szegedért, de a fideszesek

Botka László: 2010-ben felajánlottam, hozzunk létre egységes városvezetést, de ezt visszautasították a fideszes képviselõk.

nem akartak ebben versenyezni. – Úgy tûnik, a fideszeseket nem érdekli a város fejlõdése. A Fidesz egyetlen javaslatot sem tett a ciklusban a város fejlesztésére, parlamenti képviselõi sem lobbiztak Szegedért, sõt inkább akadályozták a beruházásokat, például a trolibeszerzés ügyében – mondta a polgármester, aki szerint a városvezetés energiájának nagy része arra ment rá az elmúlt négy évben, hogy megvédje a fejlesztéseket, beruházásokat. Ez történt a szegedi lézerközpontnál is, aminek megpályázásáról még 2008-ban döntött a Gyurcsány-kormány, majd határozott az Unió a támogatásról, a Bajnai-kormány pedig forrásokat csoportosított át. 2010-ben azonban Kósa Lajos szélhámosságnak nevezte az ELI-t, az Orbán-kormány pedig leállította a projektet, amely két év elteltével indult újra – Brüsszel nyomására. – Február 6-án leraktuk az ELI alapkövét, amivel Szeged gyõzött és Magyarország nyert. A lézerközpont megépítésével Magyarország és Szeged lesz a lézerfizika központja a világon – hangsúlyozta a polgármester, aki szerint egy város két dolgot tehet: vagy folyamatosan építkezik, vagy lemarad.

Rangsorolt beruházások Botka László szerint a 21. század Európájában azok a leggazdagabb települések, ahol a szolgáltatói szektor a legerõsebb, ami persze nem azt jelenti, hogy nem kell az ipart fejleszteni. Elhangzott: erõs a szegedi gazdaság, amit az iparûzésiadó-bevételek is mutatnak. – A Matolcsy-féle gazdaságpolitika miatt menekülnek a befektetõk Magyarországról – mondta a polgármester, aki szerint Szeged legfontosabb adottsága a sokszínû iskolarendszere. Ez azonban az államosítással veszélybe került, mert egy platformon van a Radnóti-gimnázium és egy Nógrád megyei kistelepülés általános iskolája. Az elkövetkezõ 7 év fejlesztésérõl szólva Botka László kérte, rangsorolják a szegediek, milyen beruházásokat tartanak a legfontosabbnak. Erre vonatkozóan minden szegedi postaládába bekerül a kérdõív. (Ezt a lapunkban is megtalálja – a szerk.) Elhangzott, gyakran támadták Botkát a látványberuházásoknak nevezett városrehabilitációs projektekkel, mint például a Reök-palota elõtti tér, a Gutenberg utca vagy a Dugonics tér felújításával. – Ezeknek gazdaságélénkítõ hatásuk is van, és egyébként is, hogyan nézne ki Szeged, ha ezeket

nem végeztük volna el? Egy ütött-kopott város lenne – magyarázta a polgármester.

A polgármester Szeged szolgálatáról Botka László elmondta, sportcélú fejlesztéseket eddig nem támogattak az Európai Unióban, de ez változni fog az új uniós fejlesztési ciklusban. A megyei jogú városoknak elkülönített 20 milliárd forintos uniós keretbõl fel lehet építeni egy új, fedett uszodát az Etelka soron. Szeged adósságátvállalásáról szólva hangsúlyozta, átveszi ugyan a kormány a város 25 milliárd forintos hitelét, de az önkormányzat bevételeinek közel kétharmadát is elvette. Szerinte így mentette meg az Orbán-kormány a magán-nyugdíjpénztári és takarékszövetkezeti tagokat, valamint a trafikosokat és a gazdákat. – Ezért csak azt tudom javasolni, meneküljön, akit a kormány meg akar menteni – közölte a polgármester. A jövõjét firtató „megy vagy marad” – vagyis országgyûlési képviselõként vagy polgármesterként kíván dolgozni – kérdésre Botka László elmondta: Szegedben óriási lehetõség van. – Motiválnak a város elõtt álló feladatok, és nagy megtiszteltetés számomra, hogy Szegedet szolgálhatom – hangsúlyozta.

6 Szegedi Tükör

2014. február

●

Hagyományteremtõ böllérnapot rendeztek Petõfitelepen

Jó falatokkal a közösségért Hagyományteremtõ szándékkal rendeztek böllérnapot Petõfitelepen. A jó hangulatú mulatság szervezõi és a résztvevõk a közösség fontosságát hangsúlyozták. – Az összetartozás élménye a közösségben van. Egy ilyen közösség pedig arra is alkalmas, hogy mindenki megmutathassa a tehetségét. Most a kolbásztöltés tudományát kell a résztvevõknek bemutatniuk – nyitotta meg az elsõ, ha-

gyományteremtõ szándékkal megrendezett petõfitelepi böllérnapot Szabó Sándor, a polgármesteri hivatal kabinetfõnöke, a rendezvény fõvédnöke február elején a helyi mûvelõdési ház udvarán. A 18 csapat négy-négy kiló húst és belet kapott, amelybe kolbászt és hurkát kellett tölteni. – Többen javasolták, hogy legközelebb vágjunk le egy disznót, vagy állítsunk tábortüzet, ahol megmelegedhetnek az emberek. Azért készítünk most csak kolbászt és hurkát, hogy legyen a rendezvénynek fejlõdési lehetõsége – mondta Szabó Sándor. Míg fõzés közben a csapatok Kóstol a zsûri. Szénási Róbert és Szabó forralt borral és Sándor. pálinkával kínál-

Választási tudnivalók Április 6-án rendezik az országgyûlési választásokat, amely már csak egyfordulós. A választási rendszer egyik legfõbb változása, hogy két forduló helyett már csak egy fordulót tartanak. Csökken a parlament létszáma. Így Szegeden három helyett már csak kettõ egyéni országgyûlési választókerület van. A névjegyzékbe való felvételrõl szóló értesítést február 7-e után kézbesítik a választóknak. Aki nem kapja meg az értesítõt, a helyi választási irodában kérheti. Az új választási rendszerben már nem az úgynevezett kopogtatócédulát, hanem a választók aláírásait gyûjtik a jelöltek. Ha önt felkeresi az aláírásgyûjtõ ívvel egy jelölt, akit alkalmasnak talál – nyugodtan írja alá a papírt. Ha önnek egy másik jelölt is rokonszenves, az õ ívét is aláírhatja. Ez újdonság, ilyen még nem volt. A lakásába senkit sem köteles beengedni. Számítson azonban rá, hogy az aktivisták személyesen is felkeresik majd – az ajtóban, kapuban meg is hallgathatja õket, és arra is nyugodtan megkérheti õket, hogy távozzanak. A jelöltek és az aktivisták március 3-áig gyûjthetik az ajánlásokat az aláírásgyûjtõ íveken. Április 6-án egyéniképviselõ-jelöltre és pártlistára szavazhat. Nagyon sok szórólapot, ismertetõt talál majd a postaládájában – ilyet nem tilos bedobni. Sõt. Jó, ha ezeket legalább átlapozza, ezzel is a saját tájékozódását segíti.

ták egymást, Szénási Róbert, a rendezvény fõszervezõje elmondta, 34 éve él Petõfitelepen, ide járt óvodába és általános iskolába, itt nõtt fel, és itt is dolgozik. – Ez nagyon összetartó kis közösség, amit a mostani rendezvény sikere is jól mutat. Jövõre kétszer ennyi csapatot várunk – mondta Szénási Róbert. Sokan táncra perdültek fõzés közben, hogy ne fázzanak. A versenyzõknek az idõnként viharossá váló jeges szél és a csepergõ esõ sem szegte kedvét. – Nekünk ez nem gond. Kint nõttünk fel. Emlékeimben él, amikor hóviharban pörköltük a disznót. Annak is megvan a varázsa. Imádom a disznóvágást, jó buli – mondta mosolyogva a fagyos szélben Pál István. – Csak megsúgom, vannak, akik bent a konyhában sütnek, mi meg itt fagyoskodunk. Szerintem diszkvalifikálni kellene õket – viccelõdött a csapat másik tagja, Anita. A mûvelõdési ház konyhájában a Petõfitelepi Szépkorúak Nyugdíjas Egyesületének tagjai szorgoskodtak. Virág Istvánné, az egyesület

Vidám társaság a böllérnapon. Együtt sütik ki. vezetõje elmondta, elõzõ nap õk gyúrták, ízesítették a töltött káposztának való húst. Az udvaron, az egyik szélvédett sarokban ugyanis a 16 kiló húsból készült 335 darab töltött káposzta rotyogott két hatalmas bográcsban. A szakács, Simon József szerint nincs különösebb titka az ételnek. – A hús mellett az ember szívének és lelkének is benne kell lennie az ételben – mondta. Rédai Sándoréknál a hurka-kolbász mellett sült vér és pecsenye is készült. Az elsõ petõfitelepi böllérnapra kilátogatott Botka László polgármester is, aki a

Kedves Olvasónk! Az elmúlt években sokszor megtörtént, hogy Szeged város vezetése megkérdezte lakóinak véleményét bizonyos, mindnyájunkat érintõ kérdésekben. Így az Önök szavazatai alapján lett a fürdõ Napfényfürdõ, Önök nevezték el a város új hídját Móra hídnak, és Önök „színezték ki” az új közösségi jármûveket – a villamosokat sárgára, a trolikat pirosra. De föltettük már a kérdést arról is, mit tartanának Szeged legfontosabb beruházásának, vagy mi a legsürgetõbb, megoldandó feladat lakókörzetükben. Most ismét számítunk véleményükre! Köztudomású, hogy az Európai Unió új, hétéves fejlesztési ciklusa az

zsûri tagjaként kóstolta végig a sült kolbászokat és hurkákat. Az öttagú zsûri – Botka László polgármester, Szabó Sándor kabinetvezetõ, Gila Ferenc önkormányzati képviselõ, Szénási Róbert fõszervezõ és Kocsis Savanya Sándor hentes – sorra járta a sátrakat. – A petõfitelepiek mindig összetartó közösséget alkottak, ami látszik a mostani rendezvény sikerén is, ezért kötelezõ a folytatás – mondta Botka László polgármester. Az I. Petõfitelepi Böllérnapon az elsõ díjat, a böllérnap vándorkupáját a Kiss Kónya Csapat vehette át.

idén, 2014-ben kezdõdik, ami új pályázatokat, új pénzforrásokat jelent. Döntsük el együtt, mi legyen a legfontosabb építkezés, és mi várathat magára. Ehhez szolgál segítségül a mellékelt kérdõív, amelynek mását a napokban a postaládájában is megtalálhatta. Ha az elveszett vagy nem szentelt neki figyelmet, most megteheti: értelemszerûen töltse és vágja ki ezt, majd dobja be a városháza portáján elhelyezett gyûjtõládába! (A postán kapott kérdõívvel nem kell elmennie, csak a legközelebbi postaládához, az ugyanis válaszlevélként is szolgál.) Köszönjük a segítségét, építsük együtt Szegedet továbbra is!

2014. február

Szegedi Tükör 7 ●

Solymos László: A kultúra nem bekebelezhetõ, nem kisajátítható

Díjazták a kultúra legjobbjait A kultúra nem bekebelezhetõ, nem kisajátítható és legfõképpen nem irányítható – fogalmazott a kormányt kritizálva a magyar kultúra napján Solymos László alpolgármester. Elismeréseket adtak át a szegedi kulturális élet kiemelkedõ képviselõinek. Szeged Kultúrájáért díjat kapott Beliczai Mária, Balog József és Nagy Imre Erik. – Szeged példája, szimbóluma annak, hogy egy település kulturális öröksége annál értékesebb, szebb és gazdagabb, minél sokszínûbb – fogalmazott Solymos László alpolgármester a városháza dísztermében, a magyar kultúra napján szervezett ünnepségen. – Nem hittük, hogy 2013-ban Európa közepén közpénzen hivatalos kultúrát épít magának a kormány, és képes mûvészeket, önálló alkotó egyéniségeket, hozzá lojális és nem lojális, enyém-tiéd alapon széthasogatni, állami intézményeket a kiszolgáló, hozzá hû kulturális szervezet tulajdonába adni. A kultúra nem bekebelezhetõ, nem ki-

sajátítható. Meg kell õriznünk mindazt az alkotói szabadságot, amit európai, magyar és szegedi kultúrának nevezünk – hangsúlyozta Solymos László alpolgármester. Szeged Kultúrájáért díjat vehetett át Balog József újságíró, színész, rendezõ, Beliczai Mária szobrászmûvész, tanár, valamint Nagy Imre Erik zeneszerzõ, karmester. – Természetesen az elsõ reakcióm az öröm volt. Szeretném hangsúlyozni, hogy a város érzékenységét és figyelmét is jelenti a díj „a nemzet napszámosainak”, mint amilyen én is vagyok. Úgy gondolom, az ilyen alkotók ritkán teszik magukat kirakatba, viszont talán a helytállásukról

Tízen kaptak Kölcsey-érmet Kölcsey-érmet kapott Rácz Mária mûvészeti vezetõ, Molnár Gyula klarinétmûvész, Bene Zoltán író, Pataki Ferenc színmûvész, Szabóné Dancsik Tünde moderntánc pedagógus, Kerek Attiláné mûvészeti vezetõ, Csigér Mariann színházszervezõ, Beslin Anita riporter, Erdõsné Fagler Erika karnagy és Radnóti Tamás közmûvelõdési szakember. Bemutatták A szegedi kórusélet 150 éve címû könyvet is.

Szeged Kultúrájáért díjat kapott Nagy Imre Erik, Beliczai Mária és Balog József. és az áldozatvállalásukról ismerhetõk meg. A városháza díszterme folyosóján rendezett kiállításomnál a környezet alapvetõen meghatározta a mûvek összeválogatását. Magam személyes példával szeretném megmutatni, hogy család és hivatás egymást erõsítõ minõségek lehetnek – fogalmazott Beliczai Mária szobrászmûvész, a Tömörkény-gimnázium tanára. Balog József újságíró, színész, rendezõ a csapatmunkát emelte ki. – A díj a MASZK Egyesületnek és mindazoknak a színházi em-

bereknek szól, akik az elmúlt 23 évben velem együttmûködtek. Jó, hogy olyan emberekkel dolgozhatok – van, akivel már 15-20 éve –, mint Martinkovics Katalin és Bodon Györgyi. Szeged ezek szerint szereti ezt a színházat vagy a színházat úgy általában, mi meg szeretjük ezt a várost – fogalmazott Balog József. Nagy Imre Erik zeneszerzõ, karmester számára igen nagy jelentõségû, hogy attól a várostól kapta az elismerést, ahol született, nevelkedett és tanult. – Nagyon kedves meg-

lepetés volt Szeged kulturális vezetõitõl, hogy a díjátadón a gyõztes Ave Mariám megszólalhatott. Most két vasat tartok a tûzben, a komponálás az elsõ. Összetalálkoztam Csukás Istvánnal, akinek a gyerekoperáján dolgozunk közösen. Amint elkészül, fölveszi mûsorára a Szegedi Nemzeti Színház. Spanyolországban pedig az Öt régi magyar tánclépés címû mûvemmel egyedüli magyarként beválogattak az elsõ körbe. Április közepén derül ki, hogy bejutok-e a legjobb négy mû közé a döntõbe – mondta.

Villanófényben Szobrot kapott Straub F. Brunó a 20. századi Szeged Szeged 100 évét bemutató fotókiállítás nyílt február 6-án a Fekete Házban. A XX. századi Szeged villanófényben címû tárlaton látható többek között a Szegedi Munkás Testedzõ Egyesület lánytagjainak egy csoportja, a Gizella tér – ma Aradi vértanúk tere – építése 1929-bõl, valamint egy új, városi szemeteskocsi 1912-bõl (képünkön). A Móra Ferenc Múzeum 100 ezer darabos gyûjteményébõl minden évtized legjobb 10 fényképfelvételét válogatták ki a szervezõk. – Törekedtünk arra, hogy a politikai, történelmi témájú fotók mellett a mindennapok pillanatai is helyet kapjanak – mondta Medgyesi Konstantin, a Móra-múzeum sajtóreferense. A fotósorozatot az 1990-es évekkel zárják: a kisperegi ikrekrõl 1998 õszén készült a felvétel. A romániai Kisperegrõl származó sziámi ikreket ekkor választották szét a szegedi klinikán. A kiállítás március végéig látható a Fekete Házban.

Születésének 100. évfordulója alkalmából február elején felavatták a Dóm téri panteonban Straub F. Brunó akadémikus, biokémikus mellszobrát, aki a Szegedi Biológiai Kutatóközpont alapító fõigazgatója volt. A bronzalkotás Rieger Tibor Magyar Örökség díjas szobrászmûvész munkája.

Köszöntõjében Ormos Pál akadémikus, az SZBK jelenlegi fõigazgatója elõdjének tudósi és tudományszervezõi érdemeit méltatta, és kiemelte, tevékenysége messze túlmutat Szegeden, hiszen egyebek mellett 1988– 1989-ben az elnöki tanács utolsó elnöke, Magyarország államfõje is volt. Botka László polgármester hangsúlyozta, Straub F. Brunó Szent-Györgyi Albert tanítványa volt. Szegeden vállára vette és folytatta a nyomasztó örökséget, és lélekkel teli intézményt álmodott, amely azóta is zászlóshajója a város tudományos életének. Botka hozzátette, a szegedi lézerközponttal, az ELI-vel újabb

Dudits Dénes, Ormos Pál, Botka László és Szabó Gábor avatta fel a Straub F. Brunó-szobrot a Dóm téri panteonban. esély nyílik, hogy a falakat lélekkel, gondolatokkal, tudománnyal töltsék be. Szabó Gábor, az egyetem rektora az SZBK-alapító szavait ajánlotta mindenki figyelmébe: „Hazánk nemzetközi tekintélyének növekedéséhez azonban és egyben nemzeti önbecsülésünkhöz valós alapot csakis a teljesítmény adhat. Az értéket teremtõ, az értéket termelõ emberi munka”.

Az SZBK korábbi fõigazgatója, az MTA alelnöke, Dudits Dénes felidézte, Straub F. Brunó 1971-ben alapította meg az SZBK-t. Szellemisége ma is élõ példa. Kiemelkedõ tudós, tiszteletre méltó polgár, felelõs vezetõ volt. Felismerte, mennyire fontos a külföldi tapasztalatszerzés, ezért a kezdõ kutatókat segítette világot látni.

8 Szegedi Tükör

2014. február

●

Hegedûs Csaba, a szövetség olimpiai bajnok elnöke adta át az elismerést

Szeged, a birkózóváros Birkózóvárosi címet kapott Szeged a Magyar Birkózó Szövetségtõl. Az elismerést Hegedûs Csaba, a szervezet olimpiai bajnok elnöke nyújtotta át január végén Szentgyörgyi Pálnak, a sportbizottság elsõ emberének a városházán. – Ez az oklevél az egész birkózótársadalom elismerése Szegednek – mondta a városházán Hegedûs Csaba, a sportági szövetség elnöke annak apropóján, hogy a csongrádi megyeszékhely birkózóvárosi elismerést kapott. – Hatalmas hagyománya van a sportágnak Szegeden, komoly nemzetközi versenyeket rendeztek itt egykor, és jelenleg is kiváló szakmai munka folyik a városban. Bár az olimpiai részvétel kapcsán néhányan megkérdõjelezték a birkózás létjogosultságát, bizonyítottuk, hogy ez egy régi, ezzel együtt modern sportág – tette hozzá az 1972-es müncheni olimpia aranyérmese. A szakember ezután egy hatalmas, bekeretezett

oklevelet nyújtott át Szentgyörgyi Pálnak, a szegedi közgyûlés ifjúsági és sportbizottsága elnökének. A városházi eseményen a Szegedi VSE teljes vezetése jelen volt: Szokol Lajos elnök, Kremser Péter ügyvezetõ és Savanya Ferenc vezetõedzõ mellett a többi tréner és két versenyzõ, Dollák Tamara és ifjabb Kiss Károly is büszke lehetett az oklevélre, amelyet olyan városok kapnak meg, ahol birkózószakosztály mûködik. – Bár örömmel vettem át az elismerést, ki kell emelnem, hogy ez nemcsak a várost, hanem fõként azokat az embereket illeti, akik a birkózósportban dolgoznak, és részt vettek a szegedi sikerekben.

Hegedûs Csaba, a Magyar Birkózó Szövetség elnöke és Szentgyörgyi Pál, a közgyûlés sportbizottságának elnöke. A birkózás olyan sportág, amely az életre nevel, és hivatástudatot tanít, ezért örülök, hogy Szegeden is ûzik – tette hozzá. – Hatalmas megtiszteltetés

Lajtos bizakodó, Kónya meggyógyult

Lajtos Szandra Lajtos Szandra és Kónya Zsófia révén két szegedi gyorskorcsolyázó vesz részt a téli olimpián. Lajtos rutinja sokat érhet, az ötkarikás játékokon debütáló Kónya pedig szerencsére meggyógyult, miután betegen érkezett meg Szocsiba. A tavalyi két kvalifikációs világkupaversenyen három férfi és – a váltó sikere révén – öt nõi olimpiai kvótát szereztek a magyar gyorskorcsolyázók, a keret kihirdetése után pedig kiderült: két szegedi sportoló is ott lehet Szocsiban. Lajtos Szandra – egyszeres Eb-ezüstérmes, háromszoros bronzérmes –, a Szegedi Korcsolyázó Egyesület sportolója már rutinos indulónak számít, hiszen már kétszer szerepelt téli olimpián. 15 évesen, 2002-ben õ volt a legfiatalabb gyorskorcsolyázó Salt Lake

Kónya Zsófia Cityben, majd Vancouverben is lehetõséget kapott. – Én nem tartok az olimpiától, mindenki azt kérdezi, hogy félünk-e. Nem hiszem, hogy kell, a szervezõk mindent megtesznek majd a zavartalan lebonyolítás érdekében, így nem kell semmitõl sem tartanunk. Nagyon bízom benne, hogy sok-sok szegedi sportbarát szorít majd nekünk, büszke vagyok arra, hogy képviselhetem Szegedet a téli olimpián – mondta Lajtos Szandra. Edzõje, Szabó Krisztián szerint a magyar válogatott képes lehet az ötödik hely megszerzésére, azaz arra, hogy ha esetleg a B döntõben fut, akkor ott az élen végezzen. A szegedi származású, de tanulmányai miatt Budapesten szereplõ Kónya Zsófia premierre készül, elõször lesz ötkarikás induló. A tehet-

séges gyorskocsolyázó betegeskedett a téli olimpia helyszínén, de már meggyógyult. – Fájt a mellkasom, köhögtem és kis lázam is volt. Antibiotikumot is szednem kellett, de már sokkal jobban vagyok, az érkezés után három nappal az edzéseket is megkezdtem – mondta rekedtes hangon a 19. születésnapját az utazás elõtt ünneplõ sportoló, aki hozzátette, már betegen érkezett, azaz nem a Fekete-tenger partján lévõ városban támadta meg a szervezetét a vírus. A korábban Európa-bajnokságon és Universiadén is bronzérmet szerzõ korcsolyázó elárulta, az elsõ körök után kissé fáradtnak érezte magát a kihagyás miatt, de már kezdi visszanyerni az erejét, és jól bírja a tréningeket, így erõssége lehet a magyar nõi váltónak.

a díj, és az is, hogy a szövetség vezetõi Szegedre látogattak, hogy ezt személyesen adják át. Csodás múltunk van, amelyre jólesik emlékezni – azért dolgozunk, hogy

egyszer újra régi fényében lássuk a szegedi birkózást. Ígérem, mindent megteszünk ezért – fogalmazott Savanya Ferenc, az SZVSE vezetõedzõje.

Svéd klasszis a Pickben Családjával, spanyol feleségével – Sarával, aki angoltanár – és hét hónapos kisfiával, Liammal érkezett Szegedre a 32 éves Jonas Källman (képünkön), a Pick Szeged férfi kézilabdacsapatának új, 2 méter magas balszélsõje. A svéd klasszis három és fél évre írt alá a Pick Szegedhez. Jonas Källman már az elsõ napokban elmondta, tetszik neki Szeged. Már ideérkezése elõtt hallott arról, hogy kitûnõk a magyar ételek. Elmondta, tudja, hogy a Picknél kiváló játékosok és nagy célok vannak, és ennek elérésében szeretne segíteni. A Szegedre igazolásában Juan Carlos Pastor személye is garanciát jelentett, akit a világ egyik legjobb edzõjének tart. A svéd klasszis 7 évesen kezdett el kézilabdázni. A BL-gyõztes, olimpiai ezüstérmes svéd kézilabdázó a Skövde csapatában lett profi játékos. 21 évesen a spanyol Ciudad Realhoz, a késõbbi Atletico Madridhoz igazolt, ahol hat éven keresztül

együtt játszott Roberto Parrondóval. Elmondása szerint 32 évesen is bõven tud még újat tanulni a sportágban. Hangsúlyozta, nem vándormadár, ha aláír egy csapathoz, ott tervei vannak. Szeretné kitölteni a szerzõdését.

Hírek a városról, a polgármesterrõl még: www.szeged.hu; www.szegedvaros.hu; a Facebookon: www.facebook.com/drbotkalaszlo

SZERKESZTI A SZERKESZTÕBIZOTTSÁG. KIADJA A LAPCOM ZRT. DÉLMAGYARORSZÁG KIADÓ KIADÓIGAZGATÓ: KÓTI ZOLTÁN ALAPÍTÓ: SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA