Kárpátok Alapítvány RomaNet Program Értékelo˝ Tanulmány 2006
M A G YA R O R S Z Á G • L E N G Y E L O R S Z Á G • R O M Á N I A • S Z L O VÁ K I A • U K R A J N A
Konzultánsok:
Radu Florea Ghica Gheorghiu Adrian Sorescu Dušan Ondrušek Andrea Chorvathova
Tartalom 1. Bevezető 2. RomaNet Program a Kárpátok régióban 2.1 RomaNet Program Magyarországon — Tények áttekintése — A Kárpátok Alapítvány magyarországi projektjeihez kapcsolódó főbb észrevételek és javaslatok 2.2 RomaNet Program Romániában — Tények áttekintése — A Kárpátok Alapítvány romániai projektjeihez kapcsolódó főbb észrevételek és javaslatok 2.3 RomaNet Program Szlovákiában — Tények áttekintése — A Kárpátok Alapítvány szlovákiai projektjeihez kapcsolódó főbb észrevételek és javaslatok 2.4 RomaNet Program Ukrajnában — Tények áttekintése — A Kárpátok Alapítvány ukrán projektjeihez kapcsolódó főbb észrevételek és javaslatok
4
7 8 10 11 13 14 16 17
3. Következtetések és javaslatok 3.1 Következtetések 3.2 Jelentős indikátorok 3.3 Javaslatok
20 22 23
4. Esettanulmányok
25
RomaNet Program
4
Rövid áttekintés Az etnikai kisebbség jogainak támogatása, és az őket érintő változások elősegítése – pénzügyi támogatáson és kapacitás-építő programokon keresztül – összetett és bonyolult törekvés, melynek következetessége és végső sikere megfelelő jövőkép, stratégia és ötlet meglétét feltételezi. Olyan ez, mint dominók sorát felállítani, miközben a sakk filozofikus higgadtságával különböző alternatívákról elmélkedünk. Ledöntöd az első elemet, és ami az utolsóval történni fog, az az a bizonyosság, hogy az előre látható esemény be fog következni. Ezért, egy folyamat kezdetének válaszd meg azt, amelyik a lehető legátfogóbb hatással bír majd. Az, amire a sakk megtanít minket: üljünk nyugodtan és elmélkedjünk azon, hogy a kiválasztott lehetőség helyes-e, illetve van-e másik, jobb alternatíva. A négy országban élő roma népesség száma, beleértve a Kárpátok Eurorégiót is: § Magyarország – kb. 550.000 – 600.000 § Románia – kb. 2.000.000 – 2.500.000 § Szlovákia – kb. 500.000 § Ukrajna – kb. 80.000 – 100.000 Figyelembe véve az egyes országok összlakosságát, Magyarország, Románia és Szlovákia népességi megoszlásában jelentős arányt képvisel a roma kisebbség, míg az Ukrajnában élő roma kisebbség száma elenyésző. Tekintet nélkül a roma lakosság méretére, mind a négy országban egyaránt jellemzi a roma lakosságot az őket érintő diszkrimináció, az alacsony képzettségi szint, a magas munkanélküliség, az orvosi ellátáshoz való hozzájutás nehézsége (vagy hiánya), a szegényes lakhatási feltételek. Diszkrimináció tekintetében a legsúlyosabb helyzet Szlovákiában áll fenn, ahol Vladimir Meciar nacionalista politikájának hatása a mai napig érzékelhető. A roma kisebbség nemcsak más etnikai csoportok magatartásától szenved, hanem a közalkalmazottak, közigazgatásban dolgozók hozzáállásától is. A Romániában élő romáknak a lakosság nagy részéről feléjük irányuló súlyos diszkriminációval kellett szembesülniük, mely a ’90-es évek elejére vezethető vissza. A beszámoló a Kárpátok Alapítvány (továbbiakban KA) 2002-2005 között folytatott RomaNet Programjáról készült, és azokat a tényeket, következtetéseket és javaslatokat tartalmazza, amelyeket egy külső, független elemző-értékelő csoport tárt fel és dolgozott ki a programmal kapcsolatban. 2002-2005 között, a Kárpátok Alapítvány 54 RomaNet Projektet támogatott Magyarországon, Romániában, Szlovákiában és Ukrajnában összesen 166.782 USD összeggel. Az értékelés 2006. február-április időszakban készült abban a négy országban, ahol a RomaNet Program megvalósult (Magyarország, Románia, Szlovákia, Ukrajna). Az alábbi módszerek alkalmazásával gyűjtött adatokon alapul a tanulmány:
a) A Kárpátok Alapítvány RomaNet Programjához kapcsolódó meglévő dokumentumok (a kedvezményezettek szakmai, pénzügyi beszámolói, promóciós anyagok, egyéb dokumentumok, melyek a végrehajtás során ill. után készültek – a programmal, valamint a kapcsolódó projektekkel szorosan összefüggően); b) Egyéb szervezetek ill. személyek által készített, regionális és országos szintű beszámolók és egyéb anyagok elemzése, melyek kapcsolódnak a RomaNet Programhoz, valamint más, a fent nevezett országban zajló roma közösségekhez; c) RomaNet kedvezményezettekkel, valamint a KA (Magyarország, Románia, Szlovákia, Ukrajna) irodáiban dolgozó alkalmazottakkal készített személyes interjúk; d) kedvezményezettek által kitöltött kérdőívek alapján gyűjtött kvantitatív adatok; e) az értékelő csoport tagjainak személyes megfigyelése és véleménye. A Kárpátok Alapítvány RomaNet Programja jelentős, nagy tapasztalatokkal bíró program, mely figyelemre méltó eredményeket ért el. Ezért nem kétséges, hogy a KA RomaNet Programja, általában véve, megfelelt a – Kárpátok Eurorégióban a roma kérdésekkel kapcsolatban érintett – roma szervezetek közötti határon átnyúló együttműködést ösztönző célkitűzésnek. Köszönhetően annak, hogy a KA adományozás során alkalmazott módszertan (a KA politikájának következtében) meglehetősen egyszerű, a program sok non-profit szervezet részére – legalább tevékenységük kezdetén – biztosította a forráshoz való hozzájutást, mely a RomaNet Program egyik legfontosabb eredményének tekinthető. A RomaNet Program részeként megvalósult projektek eredményei a legtöbb esetben jelentősek. A projektek megvalósulása során tanúsított rugalmasságot és segítőkészséget szinte mindegyik kedvezményezett nagyra értékelte. Másrészről, a KA támogatási program könnyű elérhetősége olyan projektek számára is lehetővé tette a támogatáshoz való hozzáférést, melyek nem túl hatékony vagy nem igazán logikus terv alapján készültek. Például a program keretében olyan projektek is nyertek támogatást, melyek egymáshoz általában nem kapcsolódó tevékenységeket ötvöztek. A Kárpátok Alapítvány RomaNet Programja keretében alkalmazott, roma non-profit szervezetekhez és programjukhoz kapcsolódó stratégiája logikus és egyértelmű. A KA kedvezményezettek többször is elismerték a KA részéről irányukba tanúsított pozitív hozzáállást, segítségnyújtást. Összegezve, nagyra értékeljük a Kárpátok Alapítvány tevékenységét, ugyanakkor felhívjuk a figyelmet a jelen beszámolóban közzétett tényeketre, következtetéseketre és javaslatokatra.
Tanulmány
5
RomaNet Projektek Magyarországi RomaNet projektek
RomaNet projektek Romániában
(A teljes támogatás összege Magyarországon 50.730 USD)
(A teljes támogatás összege Romániában 34.005 USD)
02 10 01 03 11 04 13 14
12
16
05
08
06 01 03 02
07
15 09
08
04
07 11
15
14
12 13 05 06
10 09
1.
Ózdi Kék Sirály Zenei Egyesület
1.
„Ózdi Kék Sirály Zenei- és Táncfesztivál” 2.
Ózdi Cigányok Szövetsége és Ózdi Cigány Kisebbségi Önkormányzat
2.
„Ózdi Nemzetközi Cigány Kulturális- és Sportfesztivál “ 3.
3. 4. 5.
7.
6. 7.
Múzeumok Barátai Egyesület
„Romák integrációjának aktív módszere a Kárpátok Eurorégióban”
Cigány Vezetők Szakmai Egyesülete – Bagaméri Tagszervezete
„Együtt a szegénység ellen – RomaNet program” 9.
Lingurarii Egyesület
„Romák a 3. évezredben”
EU-Roma Országos Egyesület
„HUN-ROM” Együtt a helyi demokráciák megszilárdításáért és megteremtésért” 8.
Lingurarii Egyesület
„Egy jobb világban”
Amaro Trajo- Életünk Roma Kultúráért Alapítvány
„Glinda Vándor Tanodája” (projekt 2.)
Szalárdi Iskola és Városháza
„Romák szocializációja a vidéki oktatásban”
Amaro Trajo- Életünk Roma Kultúráért Alapítvány
“Glinda Vándor Tanodája” (projekt 1.) 6.
Szociális Közösségi Hivatal
„Roma Közösségek Forrásközpontja”
Ózd – Táblai Általános Iskoláért Alapítvány
„Szív, lélek, nyelv határokat nem ismer” 5.
Szociális Közösségi Hivatal
„Roma vezetők román- magyar határon átnyúló együttműködése”
Ózdi Cigányok Szövetsége és Ózdi Cigány Kisebbségi Önkormányzat
„Kapocs” 4.
Ruhama Alapítvány
„Új jövőkép – Jobb élet”
8.
LADO Szatmárnémeti
„Vezető a roma közösségnek”
Kárpátia 2000 Kulturális Egyesület
„Képzett romákkal a 3. évezredben”
9.
„G” Egyesület
„Viselkedési modell a multi-kulturális értékek megőrzéséért”
10. Borsodbótai Cigány Kisebbségi Önkormányzat
„Olvasótábor”
10. Artera Alapítvány
11. Erdőkövesdi Cigány Kisebbségi Önkormányzat
„Roma sokadalom”
„I. Észak Heves – Gemer Kulturális Napok”
11. Szilágycsehi Városháza
12. Sátoraljaújhelyi Hagyományőrző Cigány Egyesület
„VIII. Nemzetközi Cigány Táncfesztivál” 13. Az Állástalanok, Hátrányos Helyzetűek Szervezete Ózd és Vonzáskörzetében
„Roma fiatalok ruhakészítő képzése Mutos községben” 12. ADC Interaktív Borcoi Cornel Ioan
Érdekvédelmi
„Roma gyerekek képzéséért folyatatott„Mentor”és„Pedellus” program gyakorlati alkalmazása során kifejlesztett tudás-és kapacitásfejlesztő módszertan átadása” 14. Ózdi Pályaorientációs Alapítvány
„Művészet Határok nélkül” 15. Cigány Fiatalok Kulturális Egyesülete
„Cigány Közösségi Ház” 16. “Iránytű” Gazdaságfejlesztő Klub
„Jó Megoldások”látóút és tréning program, „Határok nélkül nemzetközi Művészeti Alkotótábor” és a„RomaSztár” zenei és kézműves nyári tábor
„Közösség-építő Karaván” 13. Közösségi Biztonságot Támogató Egyesület
„Állampolgárok Tanácsadó Központja” 14. Gura Humorului Városháza
„Roma Információs és Tanácsadó Központ” 15. Micu Mărgăritar Alapítvány
„Közösen egy jobb világért”
RomaNet Program
6
RomaNet projektek Szlovákiában
RomaNet projektek Ukrajnában
(A teljes támogatás összege Szlovákiában 47.387 USD)
(A teljes támogatás összege Ukrajnában 34.660 USD)
06 03 02 01
10 04 02 05 07 11 01 06 03 09 08
1.
ETP Szlovákia
05
1.
„Romák gazdasági tevékenységének támogatása és fejlesztése “ 2.
LUCIA Roma Nők Egyesülete Buzita Község Önkormányzata
2. 3.
4.
Amare Roma – A mi Romáink
5.
„Megcsináljuk!” 7. 8.
6.
Roma Tisztelet Civil Egyesület
7.
„Arany gyöngyök” 8.
„Bachtalo Drom” Civil Szervezet
„Fiatal romák szakmai képzése “
11. Roma Kulturális-képzési Szervezet – Sajógömör
„Kárpátok roma társasága”
“Bachtalo Drom” Civil Szervezet
„A Kárpátok Eurorégió roma közösségeinek szociális-gazdasági fejlődésének ösztönzése”
10. Nap Gyermekei – Čhave Kamoro
„Nap gyermekei”
„Romani Yag” Kárpátaljai Roma Kulturális-oktatási Egyesület
„Kerek-asztal találkozó a roma médiában aktív ukrán, szlovák és magyar újságíróknak”
Projekt Schola
„Szétmorzsolódás és képzésben résztvevő romák pártfogása” 9.
„Romani Yag” Kárpátaljai Roma Kulturális-oktatási Egyesület Civil Szervezete Ungvár térségben
„Rumelay, Kárpátalja első, roma népi zenekarának újjáélesztése”
Szlovákiai Roma Fiatalok és Gyerekek Szövetsége
„Rólunk, velünk”
Munkács Város Kulturális-oktatási Roma Szervezet
„Vasárnapi iskola és stadion a roma gyerekeknek Munkács körzetben”
TRIVAL Civil Egyesület
„Rodas peskero drom – Keressük az utunkat” 6.
„Romani Zor” Kárpátaljai Regionális Cigány Egyesület
„Órások – mint hagyományos roma foglalatosság – képességfejlesztése a Kárpátok Eurorégió roma közösségeinek gazdasági fejlődése érdekében “
Fiatalok Jövője Civil Egyesület
„Munkalehetőségek romáknak” 5.
„Romani Zor” Kárpátaljai Regionális Cigány Egyesület
„Roma erő”
„Buzita-Krasznokvajda – határon átnyúló együttműködés a roma kisebbség problémájának megoldásáért” 4.
„Rom Som” Roma Non-profit Szervezet
„Első nemzetközi „Rom Som” roma művészeti konferencia és fesztivál fiataloknak “
„Egyesületi tagok képességeinek és munkájának fejlesztése” 3.
07 08 09 11 12 10 04
9.
„Pralipe” Kárpátaljai Roma Kongresszus
„Roma közösségi kezdeményezések kidolgozása, roma önkormányzatok létrehozása a roma telepeken” 10. „Romano Drom” Roma Kulturális-oktatási Egyesület Szepsi térségben
„Roma Egészségügyi Tanácsadó Központ létrehozása” 11. „Dolya” Kárpátaljai Árvák Ifjúsági Regionális Egyesület
„Roma tanyák a turistaúton” 12. „Romani Bakht” Kárpátaljai Roma Ifjúsági Regionális Egyesület
„Roma vasárnapi iskola Syurte községben, Ungvár területén”
Tanulmány
7
RomaNet Program Magyarország Tények áttekintése
Magyarországon, ugyanúgy, mint Romániában, Szlovákiában és Ukrajnában, a roma népességre vonatkozó adatok nagyon eltérőek, attól függően, milyen forrásból származnak. Az 1990-es népszámlás szerint a roma lakosság száma 143,000, míg más becslések alapján ez a szám 250,000 és 800,000 között mozog, ugyanakkor roma forrásoknak megfelelően 400,000 és 600,000 között ingadozik a roma emberek száma. Magyarország Európai Unióba történő gyors integrálódása, valamint a funkcionális piacgazdaság irányába történő elmozdulás az ipari szektor egyes ágazataiban – elsősorban a bányászatban és építőiparban – bekövetkezett katasztrófához vezetett. Ezek voltak azok az ágazatok, melyekben a legtöbb roma talált munkát (többnyire mint betanított munkás, segédmunkás). A magyarországi romák, csakúgy, mint a szomszédos országokban élők - bár kisebb mértékben - komoly problémákkal szembesülnek mind a mai napig, az alábbi négy területen: § Oktatás – szegregáció és diszkrimináció az iskolákban, iskolából történő kimaradás, szellemi fogyatékosnak (félre)diagnosztizált gyerekek; § Foglalkoztatás – alacsony iskolai végzettség és képzettségi szint, illegális munkavállalásban tapasztalatokkal rendelkező munkavállalók, munkavállalói potenciált növelő képzések hiánya, széles körben terjedő roma sztereotípiát („bűnöző”, „munka-szégyen”) erősítő társadalmi előítéletek; § Lakáskörülmények – diszkrimináció a lakáshoz való hozzáférhetőség terén, szegénység, extrém szegénység (roma telepek, nyomornegyed hangulatú építmények); § Egészségügy – az oktatás hiányának, a szegénységnek és az extrém szegénységnek köszönhető diszkrimináció; megemlítendő a születéskor várható átlagos élettartam, mely más etnikai csoportokhoz viszonyítva a romák esetében a legalacsonyabb. A kommunizmus bukása pozitív és negatív hatással is bírt a magyarországi roma lakosságra. Pozitív értelemben, a roma lakosság – csakúgy, mint a többi magyarországi lakos – most politikai és gazdasági szabadságnak örvendhet. Másrészt, az új szabadságnak köszönhetően, a roma ellenes előítéletek sokkal erőteljesebben kerülnek kinyilvánításra. Ezek az alábbi módon jelennek meg: graffitik a falakon, rasszista irományok, gyűlölködő csoportok támadásai, beleértve a bőrfejűeket, valamint politikai szereplők rasszista kijelentései. A kormány azon tevékenységét, hogy a helyzetet kezelje, költségekre hivatkozva más magyarok nehezményezik akkor, amikor magas a munkanélküliség és az állami szociális programok megszorításra kerülnek. A gazdasági szektorban a munkanélküliek legmagasabb arányát a roma lakosság adja.
Gyerekekkel foglalkozó önkéntes a mátészalkai “Glinda vándoriskola” program keretében Hajdúhadházi Általános Iskola, Magyarország
Ők azok, akiket először bocsátanak el, és utoljára vesznek fel. Hasonlóan a régióban tapasztalható helyzethez, számos történelmi hátránytól, hivatali diszkriminációtól és társadalmi előítélettől szenvednek. A romák továbbra is az ország legszegényebbjei közé tartoznak. A születések száma jóval magasabb, míg a születéskor várható átlagos élettartam jelentősen alul marad az országos átlagnál. Jelenleg a munkanélküliségi arány a romákat illetően 60-70%-os, és számos jelentés érkezik diszkriminációról munkahelyi felvétel ill. elbocsátás esetén. Az oktatásban is nyílt diszkrimináció érzékelhető. Sok roma lakosú községben nincs iskola, egészségügyi ellátás vagy önkormányzati szolgáltatás. Folyamatosan növekszik a roma szegénységi probléma akkor, amikor a kormány is megszorító lépéseket tesz a szegénységet érintő programokat illetően. Sok vállalkozói munkalehetőséghez – pl. kocsma üzemeltetése – való hozzáférésük is korlátozott, s jelentős diszkrimináció érvényesül a lakásügyekben is. A jobb, diszkrimináció-ellenes jogi szabályozás ellenére is jelentős akadályokat kell leküzdeniük jogaik érvényesítése érdekében. A roma vezetők panaszkodnak a romák ellen irányuló rendőri túlkapásokról, melyek esetenként súlyos testi sérüléssel járnak. Ezen fejlemények tükrében a csoport részére a legfontosabb a rasszista megmozdulások elleni fizikai védelem. Továbbá igénylik gazdasági lehetőségeik kiterjesztését is, az oktatás előmozdítását, a magasabb munkahelyi státuszok elérésének lehetőségét, a jobb életszínvonalat. A romák számára hozzáférhető magasabb színvonalú kulturális- és oktatási lehetőségek is gyakran az igényeik között szerepelnek. A magyarországi romák érdekképviseletét számos, hagyományos értelemben vett politikai párt és szervezet biztosítja, beleértve a Roma Koalíciót (amely 19 roma szervezetből áll) és a Magyarországi Cigányok Független Érdekvédelmi Szervezetét stb. Az 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól biztosítja a Magyarországon élő 13 történelmi kisebbségi csoport részére helyi és nemzeti önkormányzati társulások létrehozását. A törvény értelmében a kisebbségi csoportok testületet választhatnak annak
8
érdekében, hogy helyi és országos szinten érdekeiket képviseljék, és részt vegyenek a kormányzatban. Ezen roma önkormányzatok elsődlegesen az oktatás és kultúra területén játszanak jelentős szerepet. A jó szándék ellenére számos szervezeti és pénzügyi természetű problémával jellemezhető a roma önkormányzati rendszer. Roma politikusok szerint a jelen rendszer nem tükrözi megfelelően a cigány társadalom sokszínűségét, mert a jelenlegi választási szabályok lehetővé teszik, hogy egy szervezet politikailag homogén, országos önkormányzatot hozzon létre, kizárva belőle kicsi, de jelentős befolyással rendelkező szervezeteket. Valójában néhányan azt vitatják, hogy a rendszer kiélesítette az ellentéteket a nagy elismertséggel bíró roma szervezetek és azon szervezetek között, melyek élén bár karizmatikus vezető áll, azonban csak az értelmiségiek egy szűk rétegének támogatását élvezik. Bár Magyarországon kb. 200-300 roma civil szervezet található, tevékenységüket a pénzügyi nehézségek jelentősen hátráltatják. Számos támogató bonyolított le programokat a roma ügyek érdekében. Ezek között megemlítendők a nemzetközi és magán szervezetek (Világbank, Európai Bizottság, ENSZ Fejlesztési Program, Soros Alapítvány, Autonómia Alapítvány, Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány – DemNet), valamint a kormányzati alapok (minisztériumok, Közoktatási Modernizációs Közalapítvány, Országos Foglalkoztatási Közalapítvány – OFA, Nemzeti Egészségvédelmi Intézet – NEVI, NEKH, országos közalapítványok stb).
RomaNet Program 2003-ban Kelet-Európában Magyarország a „Roma Évtized” házigazdája és legaktívabb résztvevője – nyilatkozta Soros György és az „Open Society Institute” hálózata – együttműködésben a Világbankkal (amelynek célja a romák helyzetének javítása a munka, a lakókörnyezet, az egészségügy és az oktatás területén). A magyarországi romák helyzetének, oktatási és munkaerő-piaci lehetőségeinek javítására jelentős támogatást nyújtott az EU a PHARE programon keresztül. Például 2003-ban a „Romák Szociális Integrációja támogatás” a PHARE program keretében 3,350,000 euró összeget tett ki. A hazai társfinanszírozás mértéke elérte a 850,000 eurót. A fenti támogató szervezetek alkalmazott eljárásrendjéhez viszonyítva, a RomaNet kedvezményezettek véleménye alapján elmondható, hogy a Kárpátok Alapítvány pénzügyi és adminisztrációs folyamatai felhasználó-barát és rugalmas folyamatok. A kutatómunka és a helyszíni szemlék során egyértelművé vált, hogy a jövőben a roma kérdéssel kapcsolatos pénzügyi és szakmai segítségnyújtásnál elengedhetetlen az alábbi kérdések figyelembe vétele: § Előreláthatóság és fenntarthatóság (sok múltbéli roma projekt bukott el fenntartható pénzügyi háttér hiányában – nemcsak intézményi támogatóktól); § A támogatás mértéke (a korábbi és a jelenlegi projektek is inkább kisebb méretűek; úgy tűnik, a támogató szervezetek ragaszkodnak ezen megközelítéshez); § Szakmai megközelítés – különös tekintettel az értékelésre (a támogató szervezetek szigorú normáitól eltérően a korábbi projektek esetében nem voltak jellemzőek az előill. utóértékelések); § Politikai relevancia (a korábbi projektek ad-hoc jellegűek voltak, nem kapcsolódtak a Magyarországon rendszerszinten végbemenő reformokhoz, politikai keretekhez); § Nemzetközi jelleg (létrejöhet az országok közötti tapasztalatcsere, a jó tapasztalatokat megfelelő módosítást követően több más ország átveheti, ezen kívül több ország együttműködésére is sor kerülhet); § explicit és implicit képviselet (a megfelelő politikai környezethez illő hatékony működés).
A Kárpátok Alapítvány magyarországi projektjeihez kapcsolódó főbb észrevételek és javaslatok Észrevételek Magyarországon mindegyik KA kedvezményezettnél látogatásra és interjús megkérdezésre került sor, vagy az értékelő folyamat során, vagy előtte. A RomaNet Program keretében a Kárpátok Alapítvány sokat tett a magyarországi kultúra fejlődése területén. Egyértelmű, hogy a kultúra – beleértve a roma hagyományok megőrzését és életre keltését a roma fiatalok körében – azon területek egyike, ahol a pénzügyi támogatás igénye jelentős. A pénzügyi támogatásnak köszönhetően megrendezett kulturális eseményeknek nagy hatása volt, főként akkor, ha a média is bevonásra került, és nagyszámú közönség vett részt az ese-
Tanulmány ményeken, vagy legalább hallott róluk. Azonban, egy évenként egyszer megrendezésre kerülő esemény támogatásának hatékonysága vitatható, tekintettel a támogatási összeg összköltséghez viszonyított alacsony százalékos arányára. Ilyen jellegű támogatások hozzájárulnak az adott esemény megrendezéséhez, azonban sem az évről évre történő fejlődést, sem a szervezeti, és szerkezeti fejlődést, sem a rendező szervezet fenntarthatóságának javulását nem tudják indukálni. Ez történt a Sátoraljaújhelyi Hagyományőrző Cigány Egyesület esetében, amely az évenként megrendezésre kerülő Nemzetközi Cigány Táncfesztivál szervezője (amely esemény egyébként egy nagyon látványos, elismert rendezvény), és ami a 2002-ben megrendezésre került fesztivál költségeinek részbeni fedezésére kapott támogatást. Az Ózdi Kék Sirály Zenei- és Táncfesztivál is egy hasonló példa, habár ebben az esetben a Kárpátok Alapítvány támogatásán keresztül a költségekhez való hozzájárulás mértéke jelentősebb volt (összehasonlítva a fentebb említett Nemzetközi Cigány Táncfesztivállal). A következtetések egyike – az interjúk és kérdőívek alapján gyűjtött információk és adatok alapján – az, hogy a kedvezményezettek többsége a pályázatban benyújtottaknak megfelelően valósította meg projektjét, mind a tevékenységek, mind pedig a költségvetés tekintetében, ami nagyon pozitívnak tekintendő. A Kárpátok Alapítvány magyarországi irodájának kedvezményezettjei nagyra értékelték az alapítvány munkatársainak rugalmasságát és segítőkészségét, melyet a pályázat készítése során, a szerződések kidolgozása idején, ill. a szerződéskötést követően irányukban tanúsítottak. Javaslatok Figyelembe véve azon támogatási programok szerkezetét, amelyek a roma közösségeket célozzák meg, valamint azt, hogy egyre jelentősebb lehetőségek nyílnak a roma közösségek helyzetének javítását előmozdító szervezetek részére Magyarország uniós tagsága óta; az alábbi javaslatokat tesszük az állami ügynökségek és más intézményi testületek segítségnyújtási akcióival kapcsolatban: § A fiatal és kevesebb tapasztalattal rendelkező szervezetek részére (főleg akik nagyon szegény közösségekben tevékenykednek) a programokról szóló eligazítást fenn kellene tartani a pályáztatási folyamat rugalmasságán keresztül. Másrészt, ha a KA számára továbbra is célkitűzés a fiatal szervezetek fenntarthatóságának segítése, akkor a részükre nyújtott pénzügyi támogatás célzottabban irányuljon az intézményi fejlesztéseket ösztönző programok felé: a.
Képzések: - A (potenciális) kedvezményezett vezetősége és szervezeti menedzsmentje részére; - Tagok, alkalmazottak készségfejlesztése stratégiaés projekttervezés, pályázatírás, PR és kommunikáció, ill. átfogó non-profit menedzsment terén - Állampolgári/ közösségi részvétel, köz- és magán együttműködések kidolgozása és hálózatépítés;
9
Roma tánc fesztivál Ózdon
b. Szakmai segítségnyújtás: - Stratégia- és projekttervezés; - Társadalmi lelkesítés; - Helyi közhivatalokkal és állami intézményekkel történő kapcsolati és partnerségi potenciál ösztönzése; - Helyi és intézményi szinten történő adománygyűjtés terén. c. Logisztikai fejlesztés: (pl. a kedvezményezettek közül csak kevesen rendelkeznek irodával). § A KA képes hosszabb távon is támogatni egyes szervezeteket, ennek ellenére kérhetné tőlük, hogy a KA-tól kapott minden egyes dollár mellé szerezzenek más forrásokból is adományt. Ily módon az alapítvány hozzájárulhatna a szervezetek önfenntartásához. Úgy tűnik, hogy a roma területen ténykedő non-profit szervezetek (beleértve a nem-roma szervezeteket is) ezt a folyamatot sokkal könnyebben kezelnék, mint a másik három ország hasonló szervezetei – figyelembe véve az alkalmazható jogi eszközöket, az ország gazdasági helyzetét, valamint fejlettségi szintjét. § A Kárpátok Alapítványnak figyelembe kell vennie partnerség kialakításának lehetőségét olyan esetekben, amikor ugyanazon területen hasonló események megrendezésére van javaslat (pl. három ózdi szervezet esetén, amelyek ugyanazt a projektet dolgozták ki - roma hagyományőrző fesztivált, csak eltérő formában) A különböző szervezetek által szervezett hasonló események csökkentik a hatásfokot, s a szükséges források összege is dramatikusan megemelkedik. Ugyanakkor, egy szoros partnerségi együttműködés elősegítené a helyi állami szervek, önkormányzatok bevonását illetve, a társadalmi támogatottság növelését.
RomaNet Program
10
RomaNet Program Romániában Tények áttekintése
A Romániában élő roma lakosságra vonatkozó számadatok nem egyértelműek. Míg egyes adatok szerint számuk 409,723 (1992 népszámlálás), más adatok 1-2,5 millióra becsülik számukat. A romániai roma lakosságnak számos problémával kell szembesülnie. Ezek között említendő a szegénység, kimaradás az oktatásból, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés hiánya, a magas munkanélküliségi arány, a lakáskérdés, a diszkrimináció stb. Romániában a kommunizmus bukása után végbement változásokat követően új lehetőségek nyíltak meg a lakosság számára, beleértve a roma populációt is, ugyanakkor az életszínvonal általános csökkenése következett be. Statisztikai adatok szerint a romák jártak a legrosszabbul: míg a románok 24.4%-a szegénység, 9.3%-a pedig extrém szegénység által sújtott, addig a romák 75.1%-a szegénységben, 52.2%a extrém szegénységben él. Romániában, 1990 óta alakultak roma non-profit szervezetek, melyek célja a roma közösségek életkörülményeinek javítása valamint politikai akciók során különböző jogok, érdekek képviselete. A politikai tevékenységek szegényes eredményeivel való elégedetlenség vezetett oda, hogy egyre több, roma személy által alapított non-profit szervezet jött létre. Számos roma szervezett alakult meg, de sokan közülük az együttműködés helyett versengtek egymással. Sok ambiciózus projekt indult, melynek céljai között szerepelt a roma non-profit szervezetek hálózatának kiépítése, amelyek azonban kevés sikerrel jártak, vagy elbuktak. 1990 óta a roma kérdéssel számos adományozó szervezet foglakozott. Közülük legfontosabbak az Európai Unió, az Open Society Institute - Románia, az ENSZ Fejlesztési Program, az ENSZ Menekültügyi Bizottság, a Charles Stewart Mott Alapítvány, a román kormány (a roma helyzet javításához való hozzájárulás az uniós pénzeknél kötelezően előírt hozzájárulás formájában jelentkezik), a Menekültek Nemzetközi Szervezete ( - az igazolványok hiánya komoly kérdés Romániában – a roma, ha nem tudja igazolni magát papírok hiánya miatt, de facto menekültnek számít). A roma kérdés kezdetben a civil szervezeteknek tervezett programok keretén belül jelent meg a támogató szervezetek részéről, később fókuszált csak a romákra és a hátrányos helyzetűekre (a roma lakosság a leghátrányosabb helyzetű). Számos, a régióban működő donor szervezet pályázati működésének összehasonlítása vezetett ahhoz a felismeréshez, hogy a folyamatok közötti különbség alapvető oka a támogatás forrása. Abban az esetben, ha a tőke közalapból származik, a rendkívül bürokratikus rendszer eredménye egy meglehetősen bonyolult és merev folyamat – legjobb példa erre az EU-s alapok. A magánszektorból származó támogatások esetén a folyamat sokkal rugalmasabb. A Kárpátok
Alapítvány a RomaNet Program során a legegyszerűbb eljárásrendet alkalmazta. A program kiértékelése során ez az elem volt a legpozitívabb. Továbbá lehetővé tette olyan kis szervezetek számára is, hogy támogatáshoz jussanak, amelyek ritkán, vagy eddig talán még soha nem részesültek támogatásban, az adományozott összegek mértéke lehetővé tette számos szervezet támogatását, a monitorozás azonban nehézséget jelentett (idő- és költséghatékonyság tekintetében). A potenciális pályázók számos forrásból juthattak a RomaNet Programról szóló információkhoz: internet (a Kárpátok Alapítvány weboldala és más oldalak), sajtó (a Kárpátok Alapítvány által támogatott tevékenységekről szóló cikkek), szaklapokban megjelent publikációk, támogató szervezetektől és a KA munkatársaitól származó közvetlen tájékoztatás stb. Kívánatos lett volna információs napok szervezése, annak érdekében, hogy a potenciális pályázók körét felmérjék, és a jelentkezési folyamattal kapcsolatos kérdéseket, problémákat a helyszínen megválaszolják. A legtöbb romániai program, amelynél látogatásra került sor, a RomaNet Program releváns kérdéseit célozta meg: tanulmányutakat szerveztek a roma kezdeményezések és modell-értékű projektek terjesztése érdekében a Kárpátok Eurorégió országaiban, lehetővé téve más szervezeteknek a kezdeményezések elsajátítását és saját országukban alkalmazásását, (ld. a Szalárdi Gimnázium projektje), közös határon átnyúló eseményeket, programokat szerveztek, és a gazdasági fejlődést ösztönözték (ld.„Roma vezetők román – magyar határon átnyúló együttműködése”, amelyet a Szociális Közösségi Hivatal dolgozott ki – ASCO, Nagyvárad). Az értékelő csoport minden KA kedvezményezettet elért és meglátogatott, egyet kivéve – a székelyudvarhelyi „G” Egyesületet. Az első fontos következtetés, amelyet az értékelés során levontunk az, hogy míg a projektek többsége logikus, jól kidolgozott tervre épült (LADO, Ruhama Alapítvány programjai), volt néhány projekt, amely csak egy tevékenységből állt (pl. kulturális, történelmi hely megtekintése – a Múzeumok Barátja Egyesület programja). A projektek hatékonyan, a terveknek megfelelően kerültek lebonyolításra, a költségvetés keretein belül, szükség esetén kiegészítő támogatás bevonásával. A projektek közösségre gyakorolt hatása nagymértékben függött a támogatás mértékétől és a pályázat céljától. Azokat a projekteket sokkal jobban ösztönözte a cél elérése és a probléma megoldása, amelyek egy konkrét, jól meghatározott problémát tűztek ki célul (pl. romák szocializációja a vidéki oktatási folyamatban, Szalárdi Gimnázium). Természetesen voltak olyan projektek is, amelyek sokkal általánosabb, nem konkrét közösségi igényen alapuló célt tűztek ki (ld. „Roma vezetők román - magyar határon átnyúló együttműködése” – ASCO, tanulmányút – Szalárdi Gimnázium), vagy ami ennél rosszabb, olyan célt, amelynek egyáltalán nem volt alapja (Roma Közösségek Forrásközpontja – ASCO). A projektek lebonyolítása során több alkalommal alakult ki határon átnyúló összefogás. Ez történt a Szalárdi Gimnázium projektjének esetében is, ahol, bár a partnerek közötti kapcsolat megszakadt, a polgármesterek közötti együttműködés folytatódott. A projektek leggyengébb pontja – melyet a program nagymértékben tükröz – a fenntarthatóság. A RomaNet Program egyik erőssége, hogy rugalmasságának köszönhetően a kevés projektvégrehajtási tapasztalattal rendelkező, kis szervezetek is részesülhettek támogatásban (cél volt lehetőséget
Tanulmány
11
adni kisebb méretű/kevés tapasztalattal rendelkező szervezeteknek). Ugyanakkor ez hátrányt is jelent, mert ezen szervezeteknek nincs kapacitása arra, hogy egy fenntartható projektet dolgozzanak ki, vagy hogy a tevékenység folytatása érdekében történő adománygyűjtés során felmerülő nehézségeket kezeljék, valamint a partnerkapcsolatok és a hálózatépítés terén is nehézségeik vannak.
A Kárpátok Alapítvány romániai projektjeihez kapcsolódó főbb észrevételek és javaslatok Észrevételek Az első fontos konklúzió, melyet a tanulmány során az értékelő csoport levont, hogy míg a projektek többsége logikus, jól kidolgozott tervre épült (LADO, Ruhama Alapítvány, Szalárdi Gimnázium), addig volt néhány projekt, amelyek csak egy tevékenységből álltak (pl. kulturális vagy történelmi hely megtekintése – a Múzeumok Barátja Egyesület programja). Voltak olyan projektek is - az Oneaga-i (Botoşani)“Lingurarii”Egyesület által kidolgozott két program egyike ilyen -, amelyek bár nagyon hasznos szolgáltatást irányoztak elő a roma közösség tagjai részére, hatékonysági szempontból hiányosak voltak. További példaként szolgál a „Romák a 3. évezredben” Lingurarii Egyesület másik projektje, melynek célja a szervezet munkaerő-kapacitásának növelése (az egyesületi tagok számítástechnikai képességének fejlesztésén keresztül) és a roma hagyomány ápolása. Ebben az esetben tulajdonképpen két különálló projektről beszélhetünk (bár egy közös költségvetésről van szó), hiszen a két cél között semmilyen szoros kapcsolat nem áll fenn. A Romániában megvalósított projektek közül az egyik projekt mintaprojekt értékű, azonban a RomaNet keretprogramhoz való relevanciája sajnos csekély, és a pályázatban beadott tartalomhoz képest sem teljesített jól, a megvalósítás során teljesen összekuszálódott. A „Forrásközpont a roma közösségeknek” kezdeményezés (Nagyváradi Városháza és a Szociális Közösségi Hivatal projektje - ASCO) a RomaNet Program szemszögéből nem tartalmazott releváns tevékenységet, sőt, a projekt lebonyolítása nem a terveknek megfelelően történt. A célcsoport szempontjából nem járt haszonnal, valamint fenntartható fejlődéshez sem vezetett. A Romániában megvalósított RomaNet projektek leggyengébb pontja a fenntarthatóság kérdése. A Kárpátok Alapítványtól származó támogatást követően csak nagyon kevés projekt folytatódott. Akadtak olyan kedvezményezettek, akik a RomaNet Program befejezését követően folytatták tevékenységeiket (LADO, Szalárdi Gimnázium), bár nem a korábbi projektek területén. Voltak azonban olyan szervezetek is, amelyek gyakorlatilag a KA támogatás kimerülését követően felhagytak tevékenységeik gyakorlásával. Nem voltak képesek (vagy egyszerűen már nem állt érdekükben) adományokat szervezni vagy más forrásokat találni. A “Lingurarii” Egyesület nagy elhivatottságról tett tanúbizonyságot a kedvezményezettjeinek nyújtott szolgáltatások további biztosítása terén. Azonban további képzésre és szakmai segítségnyújtásra van szükségük annak érdekében, hogy más forrásokat azonosítani és fogadni tudjanak. Egy másik példa ennél sokkal szomorúbb: az ASCO által kidolgozott projekt esetében – a megkérdezettek válaszai alapján – már a kezdetektől hiányzott a projekt folytatására vonatkozó tervezés.
Azonban, az interjúkból és kérdőívekből származó információk szerint, valamint a személyes megfigyelések alapján, a kedvezményezettek többségét illetően kijelenthető, hogy a KA-hoz benyújtott pályázatoknak megfelelően történt a projektek megvalósítása, nemcsak a kidolgozott, megtervezett tevékenységeket, hanem a költségvetést illetően is, mely egy nagyon pozitív szempont. Minden romániai kedvezményezett nagyra értékelte a Kárpátok Alapítvány irányukba tanúsított rugalmasságát, mind a pályázatírás, mind a szerződéskötés idején. Az alapítvány által nyújtott támogatás túlhaladt a szerződéses kapcsolat pénzügyi aspektusán. Mint az már korábban említésre került, a RomaNet Program keretében nyújtott alacsony összegű támogatások kiváló alkalmat biztosítottak a kis szervezetek számára is. A roma közösségek helyzetének javítása során lehetőségük nyílt (néhányuknak) értékes tapasztalatok megszerzésére, mind a projekttervezés, a kidolgozás, a potenciális kedvezményezettek és a célcsoportok meghatározásának tökéletesítése során, mind pedig a tevékenységek, a célcsoport számára tervezett szolgáltatások elindításakor. Figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a kedvezményezettek közül sokan kevés tapasztalattal rendelkező, vagy éppen tevékenységük kezdetén lévő fiatal szervezetek, melynek következtében más forrásokból nem igazán részesülhetnek támogatásban. A panelben részt vettek olyan szervezetek is, melyek rendelkeztek kellő tapasztalattal (“Ruhama” Alapítvány, LADO), s a RomaNet által felkínált lehetőséget tevékenységeik kiterjesztésére, valamint a projektek forrásainak kiegészítésére használták. Azonban, figyelembe kell venni azt, hogy a Kárpátok Alapítvány legfontosabb célja a RomaNet Program tükrében a szervezetek fenntarthatóságának javítása volt. A projektek alacsony költségvetése, a kapcsolódó fogalmi és tervezési aspektusokkal társítva, nem járult hozzá a szervezetek fenntarthatóságának növeléséhez. A legtöbb esetben a támogatásokból vagy események kerültek megrendezésre, vagy a szervezetek kedvezményezettjei számára nyújtott szolgáltatások kerültek finanszírozásra, azonban magára a szervezet fejlesztésére csak kevés összeget fordítottak.
RomaNet Program
12
Javaslatok
-
Figyelembe véve a Romániában roma közösségek számára elérhető pályázati programokat, valamint a Kárpátok Alapítvány mint támogató szervezet profilját, az alábbi egyedi javaslatokat kellene figyelembe venni:
-
§ A programoknak továbbra is fiatal, kevés tapasztalattal rendelkező szervezeteket kell megcélozniuk (főleg a szegény régiókban működőket). Másrészt, az ilyen szervezeteknek nyújtott pénzügyi támogatásnak sokkal célzottabban kellene intézményi fejlesztésekre irányulniuk, melyek az alábbiakból állnak: a) Képzések: - A (potenciális) kedvezményezett vezetőségének és szervezeti menedzsmentjének részére; - Tagok, alkalmazottak készségfejlesztése stratégia- és projekttervezés, pályázatírás, PR és kommunikáció, átfogó non-profit menedzsment, valamint működés terén b) Szakmai segítségnyújtás: - Stratégia- és projekttervezés; - PR és marketing; - Helyi közhivatalokkal és közintézményekkel történő kapcsolatépítés erősítése;
Helyi közhivatalokkal és közintézményekkel történő együttműködés ösztönzése; Adományszervezés helyi szinten
c) Logisztikai fejlesztés § Fejlesztéseket célzó támogatásokat illetően a pályázókat kérni kell (és szükség szerint segíteni) hogy átlátható és egyértelmű célokat tűzzenek ki, melyek mérhetőek és világosak, valamint a meghatározott céloknak megfelelő átlátható, kellően részletes cselekvési tervet állítsanak össze. § A Kárpátok Alapítvány tartsa szem előtt azt a lehetőséget, hogy – különösen a megfelelő tapasztalattal rendelkező szervezetek esetében (pl.: LADO, Ruhama Alapítvány) – nagyobb összegű támogatást nyújtson, tekintettel arra, hogy nem nagy a valószínűsége annak, hogy a 2,000-3,000 dollár költségvetésű projektek hatással lennének a célcsoportra, a kedvezményezettek csoportjára. A projektek fenntarthatóságára vonatkozóan is biztosítékot kellene kérni a pályázóktól. Bár a Kárpátok Alapítvány hosszú távon továbbra is támogathat néhány szervezetet, arra azonban fontos odafigyelnie, hogy ezen szervezetek ne váljanak függővé az alapítvány támogatásától, és ezt a szervezetekben tudatosítsa. Jó megoldás lenne, ha más forrásokból származó támogatások keresésére ösztönözné őket.
Tanulmány
RomaNet Program Szlovákiában Tények áttekintése
Annak ellenére, hogy a szlovákiai roma populáció bizonyos rétegeinek helyzete eltérő, általánosságban véve a népesség leghátrányosabb helyzetű és alkalmanként a legtöbb diszkriminációt elszenvedő csoportja a romák csoportja. A Szlovákiában élő romák számát a becslések kb. 350,000 - 400,000 teszik (a hivatalos népességszámlálási adatok szerint a magukat romának tartó személyek száma kb. 80,000). A romák kb. háromnegyede városokban és községekben, más etnikummal közösen, míg egynegyedük elszigetelt telepeken, szegényes lakhatási, és infrastrukturális körülmények között él. Ezeken az elszigetelt telepeken élő roma családok többsége fejlődésüket rendszeresen gátló akadályokkal szembesül. Ezek az akadályok: a munkanélküliség, a súlyos szegénység, a hiányos piacképes tudás, a gazdasági kizsákmányolás, az állami segélytől való függőség, az oktatásban tapasztalható szegregáció – ehhez kapcsolódóan – az alacsony képzettségi színvonal, a megfelelő egészségügyi ellátás hiányában kialakuló megromlott egészségügyi állapot, és a gyermekek esetében az alultápláltság, a közéleti és politikai eseményekből való kizárás, a rendőri túlkapások, a társadalomból való szociális és politikai kirekesztettség. A romák lakhatási körülményei gyakran szegényesek, jellemző a rossz infrastruktúra és a lakáshiány. A mindennapok problémáját súlyosbítja a roma csoportok közötti politikai kohézió hiánya, melyet sokszor kihasználtak már a múltban. Az utóbbi években az EU részéről tanúsított fokozott érdeklődés és kritika arra kényszerítette a szlovák kormányt, hogy a romák integrálásának ösztönzése érdekében hatékonyabb szociális, egészségügyi és oktatási politikát folytasson. S bár jelentős hazai és külföldi segítség érkezett a roma integrációt illetően, továbbra is szükség van az integráció mélyítésére, a romák intenzívebb, mélyebb bevonására az integrációs kérdéseket érintő helyi és országos szintű politika meghatározásánál. A főbb hiányosságok oka a megfelelő tudás és struktúra hiánya, mely az integrációs kezdeményezések hosszútávú eredményességét biztosítja. További problémát jelentenek a közösséget destabilizáló és a közös célért való együttműködést lehetetlenné tevő megbújó etnikai sztereotípiák és feszültségek, illetve az ezt megoldani kívánó intézményesített megközelítés hiánya. Szlovákiában hozzávetőlegesen 250 regisztrált roma non-profit szervezet van, melyek közül negyven folyamatos vezetéssel rendelkezik és – többé-kevésbé – rendszeres tevékenységet folytat. A legfőbb probléma a szervezetek közötti együttműködés hiánya, a fenntartható hálózat kialakításának, valamint a szektoron belüli ill. szektorok közötti együttműködésnek a hiánya. A jövőre nézve a programok sikerességének és a közösség működőképességének alapfeltétele a különböző roma és nem-roma csoportok és szervezetek szoros együttműködő-készsége.
13
A Kárpátok Alapítvány RomaNet Programja mellett számos más, a roma kérdésre fókuszáló támogató volt jelen az országban. Az OSF több, mint 10 éves munkássággal; az ETP és Ekopolis – a Te Országod program része, melyet az USAID alapított, a Kelet-Közép Európai Társadalmi Alap, a Pontis Alapítvány stb. Ugyanakkor megnövekedett a közösségi intézményektől és állami szervektől származó támogatás is (mint pl. a Szlovák Kormány, vagy az EU Bizottság támogatása a PHARE programon keresztül, a Szociális Fejlesztési Alap, az ENSZ Fejlesztési Program, és a Világbank támogatása). Csak az utóbbi években került sor egy rendszerezettebb intézkedés bevezetésére, annak érdekében, hogy ezen beruházások hatékonyságát nyomon kövessék. Az áttanulmányozott beszámolókból egyértelműen kiderül, hogy olyan esetekben, amikor a támogatás felhasználásánál nem volt szektorok közötti együttműködés (megállapodás non-profit, vagy a helyi roma közösség és az önkormányzat között) az intézkedések hatásai nem voltak fenntarthatóak, vagy minimális hatásuk volt. A médiában keményen vitatják a roma ügyeket, és egyre nagyobb erőfeszítéseket tesznek azért, hogy a roma szervezetek tevékenységeiről folyamatosan tájékoztassanak. Erre lehetőséget teremt a szlovák köztelevízió rendszeres heti műsora, az eperjesi helyi rádió műsora, valamint a non-profit szervezetek információs hálózatai, mint például a Roma Hírügynökség, a ChangeNet portál, ill. a roma újságok, mint a Romano Nevo Lil és más sajtótermékek. Az esélyegyenlőségi politikát deklarálták, helyi és országos szinten érvényesül, azonban a végrehajtás hiányos és nem kellően hatékony. Alacsonyabb szinteken sokkal jobb a helyzet. A roma közösségek képviselői úgy vélik, hogy a helyi önkormányzatok, különösen a mindennapi túlélés kérdéseiben jobban képviselik őket. Az innovatív megoldásokhoz kiegészítő állami segítséget kapni meglehetősen nehéz. Fenntartható részvételt biztosító mechanizmusok - békéltető bizottság, kerekasztal beszélgetések és közös kezdeményezések – kialakítása során keresztülvittek egy meglévő, de gyakorlatban még nem alkalmazott politikát – mely hasonlít a magyarországi Cigány Kisebbségi Önkormányzat, ill. a cseh Roma Tanácsadó pozíció modelljéhez. A megkérdezettek leggyakrabban a következő tényezőket említették, amelyek megoldása nélkülözhetetlen annak érdekében, hogy a szlovákiai romák helyzete javuljon § Kevés lehetőség van jó és bevált mintaprojektek folytatására, a non-profit szervezetek egyre csak újabb projekteket dolgoznak ki, ahelyett, hogy a jól beváltakat folytatnák, illetve terjesztenék, továbbadnák; § Növekvő a szegénység a Szociális- és Munkaügyi Minisztérium új szociális politikája következtében, mely a régi problémák kiélesedéséhez ve-
RomaNet Program
14
zet különösen az elszigetelt telepeken élő roma lakosság körében; § Sok, uniós (a strukturális és közösségi alapokból származó) támogatási program elérhetetlen a hagyományos roma non-profit szervezetek nagytöbbségének. A Pozsonyból érkező információk megkésettek és hiányosak, hiányoznak olyan köztes támogató programok, melyek információval látják el a roma szervezeteket. Amíg az országban jelen voltak magántámogatók (OSF, Charles Stewart Mott Alapítvány), de akár kisebb, nemzetközi intézmények által támogatott kormányzati programok is, (mint az Amerikai Nagykövetség programjai, az NPOA programok, a holland Matra program stb) addig a kis-és középes méretű non-profit szervezetek helyzete könnyebb volt; § A romák szegregációjának növekedését tapasztaljuk, (roma iskola – nem-roma iskola; iskolán belül szegregáció: roma osztály - nem-roma osztály), a roma gyerekek egyre inkább kirekesztetté válnak. A többségi városi lakosság érdekeinek következtében a roma populáció gyakorlatilag egyre inkább a városon kívülre szorul (távol a városok központjaitól), olcsó, rossz minőségű lakáskörülmények biztosítottak részükre távoli helyeken. Mindezek egyre súlyosabb elszigeteltséghez és egyre komolyabb problémákhoz vezetnek a jövőben; Az önkormányzati képviselők sokat beszélnek a romák támogatásának fontosságáról, a valóságban azonban nem sokat tesznek a Kárpátok régió városaiban és községeiben élő romákért.
A Kárpátok Alapítvány szlovákiai projektjeihez kapcsolódó főbb észrevételek és javaslatok Szlovákia EU-s csatlakozásának következményei a roma non-profit szervezetek és projektjeik tükrében A hivatalos szlovák napirenden egyre fontosabb kérdés a kisebbségi politika, az anti-diszkriminációs rendelkezések, valamint a szociálisan kirekesztettek ügye. Ezekre a területekre jobban odafigyelnek, és a kormányzat kijelentése szerint előrehaladó lépéseket szándékoznak tenni ezeken a területeken. A mai valóság-show műsorok elemzése szerint a roma non-profit szervezetek gyakran nem rendelkeznek információval ezekről a kisebbséget érintő intézkedésekről, és részben nem is felkészültek arra, hogy a hatalmas mennyiségű adatot és az olyan meglehetősen bonyolult adminisztrációs folyamatokat átlássák, mint pl. az Európai Szociális Alap (ESZA) támogatási rendszere. A roma non-profitok jövőbeni helyzete jelentős mértékben attól függ, képesek-e nagyméretű, a szlovák kormányzati ügynökségek által, és más EU-s alapból támogatott, hosszú távú programokban résztvenni. A Kárpátok Alapítvány RomaNet Programja, hatókörénél fogva, nem képes e jelentős infrastrukturális szükségletek, és a nagymértékű változást igénylő követelmények kielégítésére.
Mégis, a RomaNet Program jelentős közvetítő vagy katalizátor szereppel bírhat a roma non-profit szervezetek támogatásában, hogy azok a jelenlegi körülmények között megfelelő helyzetbe kerüljenek. Javaslatok § A Kárpátok Alapítványtól származó támogatás egy része oly módon kerülhetne kiosztásra, hogy az alapítványtól származó támogatáshoz más adományozó szervezet hozzájárulását is előírják mint szigorú feltételt a projekt fenntarthatósága érdekében. Például a szervezet csak akkor részesül támogatásban a KA-tól, amennyiben 20-40%-os hozzájárulást tud biztosítani a projekthez vagy önkormányzati, vagy közhivatali, vagy magán támogatói (pl. Ekopolis, Közösségi Alapok, Kelet-Közép Európai Civil Társadalmi Alap stb.) forrásból. Ezen elvárások teljesítése 4-5 évvel ezelőtt nem volt reális, tekintettel az akkori szlovák körülményekre, most azonban egyre inkább célszerűvé és elérhetővé válik. § Szlovákiai roma non-profit szervezetek a legtöbb esetben túl kicsik, és túl kevés tapasztalattal rendelkeznek a bürokratikus folyamatokról ahhoz, hogy az ESZA által támogatott projekteket menedzseljenek. Ugyanakkor nagy előny számukra, hogy a projektek előfeltétele az EU-s és nem EU-s tagországokból származó non-profit szervezetek közötti nemzetközi együttműködés. Valószínűleg a legtöbb korábbi KA kedvezményezett nem rendelkezik ilyen projektek lefolytatásához szükséges adminisztratív kapacitással. Mindezek ellenére, egy, a KA kedvezményezettjeiből álló hálózat (konzorcium) a KA szakmai támogatásával képes lenne az együttműködés megvalósítására. A Kárpátok Alapítvány nagyon jelentős katalizátor szerepet tölthetne be ilyen esetekben (pl. kerekasztal-beszélgetés összehívása a KA kedvezményezettek részére a fentiek megvitatására; kinevezhetne egy tanácsadót, hogy 3-4 ország non-profit szervezetei közötti együttműködést segítse, és közös projektek előkészítését támogassa). Egyike a legtapasztaltabb magyarországi vagy szlovák roma szervezetnek vállalhatná a vezető szerepet ebben a folyamatban. § A KA RomaNet Programjának eredményeként, képzett vezetők és szép jövőbeli kilátásokkal rendelkező szervezetek „találtak egymásra” a múltban. Ezért ilyen intézkedés nem szükséges a jövőben a kezdő roma non-profitok megerősítésére. Egy haladóbb fázisnak kell jönnie. Egy olyan projekt, amely a roma szervezetek hálózatépítését, partneri kapcsolatok kialakítását, tudásuk-tapasztalatuk megosztását tenné lehetővé, elsőbbséget élvezhetne. Olyan speciális programok, melyek képzésre, átképzésre, oktatásra, munkaerőpiaci lehetőségek teremtésre koncentrálnak, továbbra is szükségesek. Azonban a Kárpátok Alapítványnak következetesen tartania kell magát ahhoz, hogy csak olyan projekteket támogasson, amelyek a hálózatépítés (networking) és az információcsere elemeit már alkalmazták.
Tanulmány § Néhány szlovákiai roma non-profit szervezet (hasonlóan a magyarországiakhoz) megfelelő tapasztalattal rendelkezik a médiával történő professzionális együttműködés ill. önkormányzati szervekkel történő partnerségi kapcsolatépítés terén. Ezeket a tapasztalatokat meg lehetne osztani főként az Ukrajnában található roma társszervezetekkel. A „Tudástranszfer” jellegű projektek támogatást élvezhetnek mind a média, mind az önkormányzati együttműködések terén. § Szlovákiában még mindig fontos a jó projektek és a megbízható roma szervezetek megtalálása. Szükséges a roma non-profitok képzése a fenntarthatóságot illetően. A Kárpátok Alapítvánnyal való együttműködés hitelességet biztosít a roma szervezeteknek, továbbá, segíti őket abban, hogy jövőbeni forrásokat és lehetséges együttműködő partnereket találjanak. § A kis összegű támogatások a kisebb, vidéki szervezeteknek jelentenek segítséget abban, hogy néhány jó ötletüket megvalósítsák a közösségben. Ugyanakkor a Kárpátok Alapítvány kezdeményező szereppel bírhat, hogy a jó ötletek más közösségekben is megvalósulhassanak. § A Kárpátok Alapítvány fontos, határon átnyúló tapasztalatcseréket valósít meg. Ezt a tevékenységet Szlovákiában csak a KA végzi. A szlovákiai roma non-profit szervezetek körében sok új ötlet merülne fel az egyes programok öszszekapcsolása és a határon átnyúló együttműködési programok összekapcsolása során. Különösen a magyarországi tapasztalatok átültetésére lenne szükség Dél-Szlovákia térségében. § Valószínűleg a Kárpátok Alapítvány az egyetlen olyan támogató szervezet, amely elfogad kézzel írott pályázatokat. Ez is segíti az alacsonyabb szintről jövő ötleteket és aktivistákat. § Jó ötlet lenne a támogatást illetően, ha lennének nyitott témák és területek, azaz a pályázók nem olyan programokat írnának, melyek az irodai kutatómunka alapján, annak megfelelően születnek, hanem inkább alulról jövő ötletek alapján kerülnének a projektek kidolgozásra. A roma non-profit szervezetek együttes érdekvédelmének szükségessége a nem-roma non-profit szervezetekkel együttműködésben Néhány korábbi szlovákiai program nem volt olyan hatékony, mint az elvárt volt (ld. OSI kezdeményezések, NDI munka roma politikai vezetőkkel). Ezekhez a programokhoz túl sok politikai tényező kapcsolódott, csak konfrontációs megközelítést alkalmaztak, és más nem-roma szervezetek tevékenységétől elszigetelten folytak. A Kárpátok Alapítvány befolyásoló és presztízs-növelő értékkel bírhat abban az esetben, ha a roma non-profitok sokkal hatékonyabb úton próbálnának meg hatással lenni a közérdekre és a szabályozásokra. Országos szinten a kooperációs mechanizmus ötvöződhetne az érdekvédelmi stratégiával. Egy sokkal átfogóbb akcióra lenne szükség a romák helyzetének médiában történő konstruktív bemutatásához, a lakosság tudatosságának felébresztéséhez a romák helyzetét és a körülményeik javítása érdekében folyó programokat illetően. Az
15
érdekvédelmi programok nem hatékonyak, ha nem társul hozzájuk kooperatív tervezés, és a roma non-profitok szélesebb körben történő bevonása - már a tervezési szakaszban. A sikeres projektek – a helyi, regionális és központi forrásokból támogatott mintaprojektek - akkor igazán hatékonyak és befolyásolóak, ha más közösségek is átveszik és megvalósítják őket. A Kárpátok Alapítvány jó munkát végzett a tájékoztatás terén, hogy az országos szerveket, közösségeket informálta arról, mi folyik a Kárpátok régió megyéiben. Szlovákiában ez tekinthető a program egyik legfontosabb eredményének. A Kárpátok Alapítványnak továbbra is ösztönöznie kell a tapasztalatcserét a roma non-profit szervezetek összefogott, együttes érdekvédelme tekintetében és a más országok nem-roma nonprofit szervezeteivel való együttműködés terén.
Javaslatok § A KA szervezhetne határon átnyúló kooperatív érdekvédelmi képzéseket, ahol a vezető országos roma szervezetek megoszthatják tapasztalataikat arról, hogyan szervezték meg érdekvédelmi kampányaikat más szereplőkkel együttműködve; § A KA ösztönözhetné – szlovák, román és magyarországi mintát követve – Nemzeti Kerekasztal létrehozását a főbb kérdések megvitatására (lakáskérdés, diszkrimináció stb). A résztvevők között lehetnének magas tisztséget betöltő regionális ill. országos hivatali szervek képviselői, roma ill. nemroma helyi vezetők. Ezek a kerekasztal-események szolgálhatnának bázisként a Kárpátok Alapítvány tapasztalatainak rendszeres értékelésére és a RomaNet Program eredményeinek továbbadására; § Helyi alapítványokkal és kelet-szlovákiai non-profit szervezetekkel közösen tervezett stratégiák hozzájárulhatnak megfelelő helyi programok és tevékenységek kidolgozásához
RomaNet Program
16
RomaNet Program Ukrajnában Tények áttekintése
Hasonlóan más egykori szovjet nemzetekhez, Ukrajna is egy politikailag bizonytalan változáson megy keresztül. A piacgazdaság és valós többpárti politikai rendszer bevezetése súlyos szociális és gazdasági hanyatlással jár együtt. A korábbi stabil rendszer felbomlása előre meg nem jósolható növekedést eredményezett a szegénység, szociális különbségek, munkanélküliség és bűncselekmények terén. A változások nincsenek ugyanolyan hatással a társadalom különböző rétegeire, és mint a szomszédos országokban is, a romák a népesség más részéhez viszonyítva sokkal inkább kirekesztettek. Csak keveset tettek annak érdekében, hogy ehhez az új, szokatlan környezethez való alkalmazkodást az Ukrajnában élő romák részére könnyebbé tegyék. A helyzet az ukrán területeken nagyon eltérő, a nagyobb városoktól a hátrányos vidéki településekig más és más. A romák közül kevesen bár, de alkalmazkodtak az új, informális szabályokhoz, bár filozófiájuk és alaphozzáállásuk nem tud mit kezdeni a szabályokkal, ellenőrzésekkel. A romák nagytöbbsége elkülönített telepeken él, hátrányos közösségekben, óriási nyomásnak kitéve. Az ukrán társadalom legsérülékenyebb társadalmi rétegévé váltak. Ukrajnában a szociális támogatásoknak a szociálisan rászorultakhoz történő eljuttatása nem igazán működik. Ennek következtében a roma népesség nagy hányada nem kapja meg a támogatásokat – a hiányzó dokumentumok, a nem megfelelő (vagy hiányzó) jóléti rendszer, s a rendszertelen, gyakran változó szabályozás miatt. A kárpátaljai romák különböző csoportjai között húzódó választóvonal (magyar roma, szlovák roma, oláh roma), más roma kisebbségi tevékenységtől és roma önszerveződésektől való elszigeteltségük (mely főleg közép-Ukrajna területén jelentős) a szomszédos országokhoz viszonyítva sokkal szembetűnőbb. Nagyon nehéz olyan körülmények között dolgozni, ahol az általános helyzetértékeléshez szükséges alapadatok is hiányoznak, pl. az Ukrajnában élő roma populáció száma (néhány hivatalos statisztikai adat alapján) 40.000-től, (néhány nemzetközi non-profit szervezet becslése szerint) 400.000-ig terjed – Kárpátalján kb. 14000 roma él. Hasonlóan, a regisztrált roma non-profit szervezetek számát illetően sincs megbízható hivatalos adat, ezért a becslések min. 22-24 és max. 80-ra teszik ezek számát. A Kárpátok Alapítvány RomaNet Programja mellett kevés külföldi, szervezet foglakozik a roma kérdéssel, hazai szervezet pedig alig. A külföldi szervezetek közül a Soros program, a holland kormányzati és magán támogatások rendelkeznek a legnagyobb befolyással hosszú távon. Néhány, viszonylag elszigetelt német alapítvány ad kisebb mértékű támogatásokat; az USAID, a UNDP, és a Világbank pedig többnyire nagy társadalmi kérdésekre fókuszál – mint pl. szegénység, AIDS megelőzés, kényszerített prostitúció, környezeti témák. A Menekültek Nemzetközi Szervezete megvalósított néhány
értékes, a holokauszt áldozatok leszármazottainak nyújtott humanitárius programot. A közintézményektől, a helyi önkormányzatoktól érkező támogatás csekély, a helyi gazdaság sem érdekelt ilyen jellegű tevékenységben. A médiában a romákról szóló híreket elferdítik – a romákat érintő ügyekben általában nem közvetítenek beszélgetést, amely az érdekelt roma közösségen kívül zajlott volna. Igénytelen és kevésbé komplex vitákról ad hírt az egyetlen rendszeres roma folyóirat, a Romano Yag. Egyértelművé vált az is, hogy a köztestületek és politikusok csak választásokat megelőzően fordítanak figyelmet a romákra. A megkérdezettek leggyakrabban a következő tényezőket említették, amelyek megoldása nélkülözhetetlen annak érdekében, hogy az Ukrajnában élő romák helyzete javuljon § Növekvő munkanélküliség; a fiatalok és a nők számára szinte lehetetlen munkát találni § Növekvő szegénység – különösen az elszigetelt telepeken élő romák körében; § A roma fiataloknak nincs lehetőségük gyakorlati/szakmai képzés megszerzésére (tanonckodni, iparos tanulónak elmenni) § Civil jogok megsértése, főleg a rendőrség és a jog részéről (indokolatlanul vesznek romákat őrizetbe, bizonyítékok nélkül; őrizetben lévők megalázása; rendőri korrupció) § A roma fiatalok megromlott egészségi állapota, többnyire higiéniai hiányosságok, alultápláltság, hiányzó egészségügyi felvilágosítás (ennek következtében rohamosan terjedő tuberkulózis, HIV fertőzés, és más szexuális úton terjedő nemi betegségek) jellemző a roma telepeken; § Növekvő drogfüggőség, főleg a fiatal romák körében § Egészségügyi szolgáltatás alacsony színvonala; megvesztegetés az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás érdekében (korrupció és a romák kizárása a betegkörből, az egészségügyi rendszerből); § Alacsony képzettségi színvonal; főleg a roma gyerekek oktatási intézményeinek hiányos infrastruktúrája miatt; § Vízum és vámkorlátok, melyek elszigetelik, és szinte teljesen megakadályozzák a szomszédos országokba történő utazást, melynek célja munkavállalás, információ- és árucsere. Meglepő módon voltak más felismert problémák is, melyeket azonban nem említettek olyan gyakran2: § Korlátozott hozzáférés az információkhoz és a szomszédos, fejlettebb országokkal való kapcsolatokhoz, kevés információ az EU programokban megjelenő kisebbségi jogokat érintő szabályozásokról; § Túl sok a roma képviselő, aki politizál (a politikai pártok és a non-profit szervezetek szerepének az összekeverése) § A közösségek hagyományos hierarchikus rendszerben
Tanulmány
működnek – inkább a vezető személyek kapcsolatait aknázzák ki, minthogy megosszák az információkat egymással, és egymástól tanuljanak; § Tarthatatlan lakhatási körülmények; a közvetlen vagy közvetett kormányzati támogatás hiánya a lakhatás és az életkörülmények javítása érdekében; § Gyenge és széthullott roma non-profit szervezeteket találunk, érdekvédelmi befolyás nélkül, az együttműködés, az alapvető tudás hiánya miatt (pl. koalícióépítés, hatékony kommunikáció, vezetés, csoportdialógus kezdeményezése, konfliktus menedzsment, hálózatépítés stb.)
A Kárpátok Alapítvány ukrán projektjeihez kapcsolódó főbb észrevételek és javaslatok A non-profit szervezetek és projektjeik fenntarthatósága A legfontosabb kérdés a RomaNet által támogatott ukrán nonprofit szervezetek illetően a pénzügyi fenntarthatóság. A kis szervezetek többségének a KA támogatás volt az egyetlen forrása, és pénzügyileg teljes mértékben függővé váltak a KA támogatásoktól. A nagyobb szervezeteket illetően, melyek más forrásokból is részesültek támogatásban, a forrásokat nem tudták egymást kiegészítően felhasználni, és nem tudtak tervezni a jövőt illetően.
17
Ezen szervezetek szervezetfejlesztési elmélete abból állt, hogy egyik támogatást a másik után pályázták meg, anélkül, hogy a támogatás nélküli időszak gondolata akár csak felmerült volna, amikor is megszűntek a szervezetek. Ezeknél a szervezeteknél a stratégiai tervezés vagy hiányzik, vagy nem haladja meg az 1 éven túli tervezést. Különböző szervezetektől kaptuk kérdésünkre ugyanazt a mormogós választ: „a támogatás az adományozótól függ….”, „nem tudjuk mi fog történni a választások után…”, „kérlek, mondd meg az adományozóknak, hogy…” stb. Az egyik esetben a Kárpátok Alapítvány úgy döntött, hogy egy kisebb alszervezet által megpályázott projektet támogat, azonban a kedvezményezett anyaszervezete úgy döntött, hogy a projektet ő irányítja – a KA ennek ellenére mégis támogatta őket. Másik két esetben a projektek vezetőit cserélték le. Bár ezek az akciók vitathatóak egy projekt során, általában a KA elfogadta a helyzetet a nem túl jól kiépített roma non-profit hálózatban. Két szervezet kivételével senki nem részesült jelentős önkormányzati támogatásban, bár ezek a támogatások bizonyos hivatalnokokkal való korábbi jó kapcsolaton múltak. Néhányszor említették azt a szót, hogy partnerség, azonban nem tapasztaltuk valódi tanújelét non-profit szervezetek és önkormányzatok közötti igazi partnerségnek. A Kárpátok Alapítvány roma szervezetekhez és program-
18
jaikhoz kapcsolódó RomaNet Program keretében alkalmazott stratégiája érthető. A KA kedvezményezettek állandó jelleggel ismételték, mennyit segített nekik az elmúlt időszakban a KA-tól kapott támogatás, hogy álmaik egy részét megvalósítsák. Forrongó időszakban, meglehetősen gyenge lábakon álló non-profit szektor esetén nincs más lehetőség, mint hogy a régebbi, több tapasztalattal rendelkező szervezeteknek ítélnek oda támogatást, annak érdekében, hogy biztosítva legyen a hálózati együttműködés, a partneri támogatás és a szervezetek fennmaradása. Ha a RomaNet Program következő célkitűzése a fenntarthatóság erősítése, lenne néhány javaslatunk a partnerségi kapcsolat támogatására, a kapacitásépítésre és a támogatási jogosultságra vonatkozóan.
RomaNet Program A roma szervezetek kapacitása, működése
A RomaNet Program keretében elért eredmények az esetek többségében jelentős hatással bírnak. Szükség van segítségre a gyermekügyek, a roma fiatalok oktatása, és a kulturális identitás erősítése terén. Gyakran említették mint jelentős segítséget az elmúlt években a KA helyi koordinátorainak4 információs segítségnyújtását. Ez a támogatás, mely nagyon fontos volt a szervezeteknek, alapvetően személyes látogatások formájában és rendszeres kapcsolattartásban nyilvánult meg. Fontos kihangsúlyozni, hogy ezeknek a roma szervezeteknek a kapacitása és szakmai háttere más ukrán szervezetekhez viszonyítva jóval az átlag alatt van. Javaslatok A legtöbb KA által támogatott roma szervezetnél hiányzott a pro§ Átláthatóbb és változatosabb stratégia szükséges a fiatal jektek dokumentációja (beszámolók, sajtóanyagok, projekt ered(induló) és az öregebb, több tapasztalattal rendelkező mények írásos bizonyítékai, fontosabb események jelentései stb). non-profit szervezetek támogatására. A „tapasztaltabb” Elképzelhető, hogy nem vesztek el, de a projekt koordinátoroknak szervezeteket illetően a támogatással kapcsolatos egyik rendszerint nehézséget okozott ezeknek a dokumentumoknak a cél, hogy ne növeljük a KA-tól kapott támogatástól való megtalálása. Hasonlóan, a szervezetek közül sokan állították, hogy függőséget, mely megfelelő szabályokkal kezelhető. számos alkalmazottal dolgoznak, és sok önkéntesük van, akik a Például a szervezet a korábbi évben kapott támogatás szervezet munkáját rendszeresen segítik, ami sok esetben túlzásösszegének max. 50% -ára pályázhat; ösztönözni kell a nak tűnt. Pozitívum, hogy jó képzettséggel rendelkező nem-romák szervezeteket, hogy más forrásokat is keressenek stb. is részt vesznek a szervezetek munkájában, bár egyes tevékeny§ A szervezetek számára az önfinanszírozó megközelítést séget roma fiatalok is végezhetnének ezek közül. Meglepő, hogy közvetlenebb módon kellene ösztönözni (kerekasztal be- ezeknek a fiatal aktivistáknak a projektbe való bevonása szokatlan szélgetések; kis összegű hitelprogramok, melyek segítik dolognak számít. A KA kedvezményezettek többsége nem alakía szervezet tevékenységét; más nem-roma non-profitok- tott ki hosszú távra szóló tervet. Néhány szervezet nincs tisztában kal közösen az önfinanszírozás lehetőségeire vonatkozó az adományozó szervezetek (mint pl. a Kárpátok Alapítvány) műképzések szervezése). Valószínű, hogy a szervezetek túl ködésével, a kritériumokkal, melyeknek meg kell felelnie a pályázókorainak tartanák ezt az ötletet. Mégis, vannak jelei an- nak, a számviteli alapelvekkel stb. A vezetők egyike panaszkodott nak, hogy hasonló dolgok történnek más ukrán szerve- egy alapítvány képviselőjének igazságtalan hozzáállására (nem a zeteknél, és ha az önfinanszírozás irányába nem teszik KA részéről). Valójában a támogatási összeget másra használta fel, meg az első lépéseket, pár év múlva már túl késő lesz. A mint amire megnyerte (gyermekkórus létrehozása helyett – ami szomszédos országok értékes tapasztalatait és segítségét a projekttervben szerepelt – élelmiszert vásárolt a gyerekeknek, is példaként lehet követni. (ld. a magyarországi NESsT3 mert ez számára jobb megoldásnak tűnt). Az alapítvány ezért kezdeményezés) nem támogatta tovább szervezetét. Az illető nem értette, hogy § Fiatal roma szervezetek esetében túl nagy a roma ve- mi volt a gond azzal, amit tett és meglepődött azon, ami történt. zetőktől való függőség Ungvár térségében. Munkács, Megpróbált minket meggyőzni arról, hogy „az adományozó az, aki Vinohragyiv térségében a roma vezetőkre tett panaszok befolyásolja, mire jusson pénz, és nem a kedvezményezett.” gyakoriak voltak – csak akkor kaptak a szervezetek támo- A legtöbb roma non-profit szervezet nem tudta meghatározni külgatást, ha a befolyásos munkácsi roma vezető azt jóvá- detését és céljaikat. Megkértük egy roma szervezet munkatársait hagyta. Gondolkodni kellene speciális (a szlovákiai „Te (2-3 fő), hogy osszák meg velünk szervezetük prioritásait, melyre országod” - EKOPOLIS programhoz hasonló), fiatal veze- a válasz (gyakran más szervezeteknél is ugyanez volt): „Gyermekek tőket támogató programról. oktatása, de fiatalok és felnőttek képzése is, higiéniai és egészség§ Támogatni kellene a speciális roma non-profit szervezetek ügyi felvilágosítás, átképzési programok, ügyvédi munka és lobby egyedi programjai mellett a hálózatépítést, a kölcsönös tevékenység a jog módosítására és a nő-kérdések terén, a lakásköinformációáramlást és a koalíciós tevékenység kiépítését, rülmények javítása és a roma kultúra terjesztése, ... bármire képevalamint a roma szervezetek jövőbeni képzését. Abban az sek vagyunk, amit az adományozó támogat…”. esetben, ha nem található olyan roma szervezet, mely a többiek szemében informális hatalommal rendelkezik és Javaslatok elfogadott, akkor ezt a szerepet a Kárpátok Alapítványnak kellene felvállalnia (ebben az esetben a KA az elkövetkező § A meglátogatott kedvezményezettek többsége alulérté2-3 évben facilitátor szerepét töltené be a roma non-prokelte a jövőbeni képzés, oktatás, non-profitok költségvefitok körében, vagy pedig ezt a feladatot kiszerződtetheti tésének tervezését, a projektmenedzsment és stratégiai egy ukrán tanácsadó szervezetnek). tervezés jelentőségét. Bár a képzések iránti fásultság ért-
Tanulmány
§
§
§
§
-
hető (szociológiai aspektusból), a KA programjaiban résztvevőknek felkészültebbnek kell lenniük. A gyakorlati tréningeken való részvétel (stratégiai tervezés, költségvetés, projektmenedzsment) további támogatási előfeltételként kellene, hogy szerepeljen. A tanulmányutak szervezését, a magyar, szlovák, román és lengyel szervezetek látogatását folytatni ill. növelni kellene. A tanulmányutak során szerzett tapasztalatok nagyon hasznosnak bizonyultak. A Kárpátok Alapítványnak továbbra is hangsúlyoznia kell, hogy infrastrukturális programok támogatására nincsen kapacitása. A KA támogatások jó alapul szolgálhatnak más támogatók által finanszírozott nagyobb programokhoz. Bár a KA munkatársai ezt folyamatosan ismételték, a kedvezményezettek többsége még mindig nem érti meg. A legjobb eredményeket a kis összegű projektek érték el. Egyértelmű, hogy három kis összegű, egyedi projekt ($1, 000-ig terjedő) fenntarthatóbb és nagyobb hatással lehet, mint sok nagyobb összegű ($4, 000-ig terjedő) projekt. Az elkövetkező években a támogatási program jelentős részében továbbra is kisebb összegű, de reális, jól meghatározott, mérhető célokat kitűzött projekteket kell segíteni. Nehéz hosszú távú stratégiát kialakítani a roma non-profit szervezetek hálózatában, ha alapvető adatok hiányoznak. Egyre több roma szervezet állítja, hogy rendelkezik a legfrissebb statisztikai adatokkal a roma populációt, a szociális kérdéseket, a telepeken élők egészségügyi, lakás- és oktatási helyzetét illetően, azonban mikor összegző statisztikai adatokra kerül a sor, nehéz megbízható forrásból származó adatot találni. Tanácsadó jellegű intézmény vagy program egyértelműen hiányzik a térségben. A KA élhetne azzal a lehetőséggel, hogy tanácsadó intézményeket, vagy független tanácsadók szolgáltatásait veszi igénybe, és szisztematikusan frissítené a Kárpátalja régióra vonatkozó on-line adatokat (vagy alternatív megoldásként támogathatna egy összehasonlító tanulmányt, mely a Kárpátok területén élő romák helyzetét elemezné). Az alábbi témák kaphatnának jelentős figyelmet: Milyen szociálpolitikát alkalmaztak a romákkal és szociálisan kirekesztettekkel kapcsolatosan a múltban a Kárpátok régió országaiban (sikerek, bukások); A roma politikai jelenlét milyen módon befolyásolja a romák társadalomban betöltött szerepét (tapasztalatok); A roma telepek valós száma, a telepeken élő gyerekek és felnőttek jelenlegi helyzete (felhasználható lenne az ENSZ Fejlesztési Program által készített összehasonlító tanulmány, vagy a Szlovákiában a Világbank által készített
19
-
kutatáshoz hasonlót lehetne folytatni a Kárpátaljai régióra vonatkozóan is); Melyek azok a nemzetközi vagy hazai támogatásokban alkalmazott eszközök, intézkedések, melyek hatással lehetnének az ukrán állami hivatalok, ügynökségek roma ügyekhez való hozzáállására, azért, hogy támogatottabbá váljanak a roma programok (Magyarországi tapasztalatokból tanulva - kb. 15 évvel ezelőttről).
RomaNet Program
20
Következtetések és javaslatok Következtetések
A Kárpátok Alapítvány kis szervezetek támogatását célozta meg a romáknak nyújtott alacsony összegű fejlesztési programokon keresztül, melyek céljai: § A szervezetek egyes programjainak támogatása (reagálva a roma közösségek szükségleteire) § A szervezetek fenntarthatóságának növelése. Köszönhetően annak, hogy a KA által alkalmazott módszer meglehetősen egyszerű (ami a KA politikájából következik) sok non-profit szervezet számára (legalább tevékenységük kezdetekor) elérhetővé vált, hogy támogatáshoz jusson, mely a RomaNet Program legfontosabb eredményének tekinthető. Továbbá, szinte minden kedvezményezett nagyra értékelte az irányukba tanúsított rugalmasságot és segítőkészséget a projektek kidolgozása idején. Másrészt, a KA támogatások hozzáférhetősége lehetővé tette olyan projektek megvalósulását is, melyek nem túl hatékony vagy logikus tervre épültek. Például támogatást kaptak programok, ahol olyan tevékenységeket kapcsoltak össze egy projekten belül, amelyeknek nem túl sok köze volt egymáshoz (roma hagyományok felélesztése és fiatal romák számítástechnikai képzése). A Kárpátok Alapítvány és a kedvezményezettek közötti kapcsolat a kedvezményezettek véleménye szerint kiemelkedően jó volt, köszönhetően a KA rugalmasságának. Annak ellenére, hogy a KA egyik célja a kedvezményezettek fenntarthatóságának növelése volt, a RomaNet Program gyenge pontja a projektek folytatása. Csak kevés kedvezményezett tudta bemutatni, hogy a RomaNet Program keretében elindított program haszonnal bírt vagy folytatására került sor. Figyelembe véve, hogy a projektek megvalósításához nem volt szükség egyéb forrásra, a projektek többségét helyi hivatalok vagy közösségek támogatásán keresztül folytathatták volna. Fenntartható projektre kevés példa van a négy országban, melynek okai az értékelő csoport véleménye szerint a következők: a „rugalmasság” és a gyors, egyszerű elbírálási folyamat, valamint a monitoring eszközök és intézkedések hiánya (a projekt indulása előtt, folyamatában és a projektet követően, ill. az egyedi események alkalmával) A projektek és a szervezetek pénzügyi fenntarthatósága a legkényesebb kérdés. A szervezetek többsége nem alakított ki hosszú távú fejlesztési terveket, másrészt egyesek tényleg nincsenek tisztában azzal, hogyan működik egy alapítvány. Nem értették meg azokat a kritériumokat, amelynek meg kell felelniük, hogy pályázhassanak ill. nincsenek tisztában a számviteli alapelvekkel. A legtöbb kis szervezet esetében a KA támogatás ideje alatt az volt az egyetlen forrásuk, és így teljesen függővé váltak abban az idő-
szakban a KA adományától. Ha a fenntarthatóság lenne a RomaNet Program egyik fő célja, a partnerségi kapcsolatok kiépítésére, a támogatásra való jogosultságok meghatározására és a kapacitásépítésre vonatkozó javaslatokat kellene alkalmazni a jövőben. A Kárpátok Alapítványnak a RomaNet Program keretében alkalmazott roma szervezetekhez és programjaikhoz kapcsolódó stratégiája érthető. A KA kedvezményezettek állandó jelleggel ismételték a KA-tól kapott támogatás jelentőségét. A RomaNet Program keretében megvalósított projektek eredményei az esetek többségében kiemelkedőek voltak. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról a tényről, hogy a roma szervezetek kapacitása és szakmai felkészültsége elmarad más hasonló szervezetekétől. Az ukrán példa jól reprezentálja ezt: a projektre vonatkozó általános dokumentáció (jelentések, beszámolók, újságcikkek, projekteredmények írásos bizonyítékai stb.) már a projekt befejezését követő 1-2 évben hiányzik. A szervezeteknél dolgozó személyek és önkéntesek száma (a szervezetektől származó információk alapján) a valósághoz képest túlzottnak tűnik. A roma szervezetek munkájában nem-roma, jól képzett személyek is részt vesznek – mely pozitívum – bár a tevékenységek egy részét fiatal romák is elláthatnák. A tervezésbe és megvalósításba való bevonásuk nem jellemző. A RomaNet Program a romáknak nyújtott strukturális segítség tükrében A KA kedvezményezettjeivel és munkatársaival végzett interjúk és a roma közösségek, szervezetek és programok helyzetét bemutató adatok elemzését követően arra a következtetésre jutottunk, hogy a romákat sújtó legnagyobb probléma a szegénység. Az európai roma népesség kb 7-9 millióra tehető. Romániában él a legtöbb roma, számuk 1-2 millió között mozog (egyes becslések szerint eléri a 2.7 milliót). A roma népesség 80 %-a a csatlakozásra váró és az újonnan csatlakozott EU-s országokban él. Magyarországon és Romániában élő romák 4-10-szer szegényebbek, mint az adott ország nem-roma lakossága (a romániai romák csaknem 40%-a kevesebb, mint $2.15-ból él meg naponta). A roma szegénység sokrétű: megfosztottak annak a lehetőségétől, hogy megfelelő lakhatási körülményeik legyenek; hogy képzésben, oktatásban részt vegyenek; hogy a munkaerő-piacon megjelenjenek; hogy szociális-és egészségügyi ellátásban részesüljenek; hogy a társadalom teljes értékű tagjává váljanak. A szegénység foka országonként, városi és vidéki területenként, valamint roma közösségenként eltérő, csakúgy, mint a kiváltó okok. Megfigyeléseink alapján általános problémának és így közös ügynek tekintendő: az oktatás, az egészségügy, a lakáskérdés. Sok támogató szervezet, tekintettel a leghátrányosabb kisebbségi csoportra, a probléma kezelését adományozással kezdte. Sok hasonlóság van a roma kérdést célzó támogatási programok között azokban az országokban, ahol a RomaNet Program megvalósult, melyek tekintetbe veszik az egyes országok egyedi sajátosságait, mint a tanulmány országonkénti áttekintéséből kiderül. Egy kivétel van, Ukrajna esete, ahol csekély számú külföldi támogatás volt elérhető a romák számára, az állami támogatás pedig nem volt jellemző. Ukrajna esetében a RomaNet Program úttörő jelleggel bírt,
Tanulmány ami a romák kritikus helyzetén segítő programok szükségességét jelzi. Magyarországon, számos más szervezet által támogatott program is megvalósult, közülük a Világbank, az Európai Bizottság, az ENSZ Fejlesztési Program, a Soros Alapítvány, az Autonómia Alapítvány, a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány (DemNet) programjai, valamint kormányzati alapok, minisztériumok, a Közoktatási Modernizációs Közalapítvány, az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány – OFA, a Nemzeti Egészségvédelmi Intézet – NEVI, NEKH, és az országos közalapítványok programjai. Romániában, 1990 óta a roma kérdéssel számos adományozó szervezet foglalkozott. Közülük megemlítendő az Európai Unió, OSI Románia, az ENSZ Fejlesztési Program, az ENSZ Menekültügyi Bizottsága, a Menekültek Nemzetközi Szervezete, a Charles Stewart Mott Alapítvány, továbbá a Román Kormány. A támogató szervezetek részéről a roma kérdés kezelése kezdetben a civil szervezeteknek tervezett programokon belül jelent meg, csak később fókuszált kifejezetten a romákra és hátrányos helyzetűekre. Szlovákiában viszonylag nagy számú, a roma kérdésre fókuszáló adományozó szervezet volt jelen: az Open Society Foundation, az ETP és Ekopolis – a Te Országod program része, melyet az USAID alapított, a Kelet-Közép Európai Társadalmi Alap, a Pontis Alapítvány stb. Ugyanakkor megnövekedett a közösségi intézményektől és állami szervektől származó támogatás is (pl. a szlovák kormány, az EU Bizottság támogatása a PHARE programon keresztül, a Szociális Fejlesztési Alap, az ENSZ Fejlesztési Program, a Világbank támogatása). Ukrajnában a Kárpátok Alapítvány RomaNet Programja mellett csak nagyon kevés külföldi szervezet foglakozik a roma kérdéssel (a Soros Alapítvány programjai, a holland kormányzati támogatások és magánadományok hosszú távon a legfontosabbak, mellettük néhány viszonylag elszigetelt német alapítvány ad kisebb mértékű támogatásokat; ill. az USAID, a UNDP, a Világbank, és az IOM). Hazai szervezet alig foglalkozik a romák támogatásával, s a közintézményektől, helyi önkormányzatoktól érkező támogatás is igen csekély. Számos, a régióban működő donor szervezet pályázati működésének összehasonlítása vezetett ahhoz a felismeréshez, hogy a pályázati folyamatok közötti különbség alapvető oka a támogatás forrása. Abban az esetben, ha a tőke közalapból származik, akkor a bürokratikus rendszer eredménye egy meglehetősen bonyolult és merev folyamat – legjobb példa erre az uniós alapok. A magánszektorból származó támogatás esetén a folyamat sokkal rugalmasabb. A Kárpátok Alapítvány a RomaNet Program során a legegyszerűbb eljárásrendet alkalmazta. A program kiértékelése során ez az elem volt a legpozitívabb. Továbbá hozzáférhetővé tette kis szervezetek számára is, hogy támogatáshoz jussanak (melyek ritkán, vagy eddig talán még soha nem részesültek támogatásban), az adományozott összegek mértéke lehetővé tette nagyszámú szervezet támogatását, az ellenőrzés azonban nehézséget jelentett (idő- és költséghatékonyság tekintetében). A RomaNet Program, gyengeségeivel együtt, jól kiegészítette a nagyobb volumenű támogatási programokat azáltal, hogy a kicsi szervezetekben és elmaradott közösségekben bizalmat ébresztett,
21
pozitívan befolyásolta a kedvezményezettek önkormányzatokkal való együttműködési készségét, és a más roma szervezetekkel és közösségekkel történő tapasztalatcserét. Néhány projekt katalizáló hatással volt a nagyobb helyi közösségek országok közötti együttműködésére. Ezt az aspektust fontos kihangsúlyozni, hiszen a nagy volumenű programok a roma problémákat makro-szinten célozzák meg, a közösségi szintre kevésbé figyelnek. Ez a nagyobb programok hátulütője, mely akadályozhatja a kívánt hatás elérését. Figyelemmel kísérve számos programot és a bonyolult elbírálási folyamatokat a célországokban (főleg közpénzek pályázata esetén) a támogató szervezet nem tud hatékonyan odafigyelni a kis, fejletlen szervezetekre, melyek így a kiválasztási folyamatban csak esetlegesen választható elemekké válnak, negatívan befolyásolva az egyenlő és méltányos partnerségi és fenntarthatósági mutatókat (a folyamat nincs tekintettel a kis ill. a fiatal szervezetekre, nem fejleszti a szakértelmüket, és gyakran a közösség és a helyi bürokrácia közötti feszültség kialakulásához vezet). A Kárpátok Alapítvány RomaNet Programja, rugalmasságának és sajátos jellegének köszönhetően, abban az esetben, ha folytatódik, növelhetné a kis szervezetek kapacitását, feltéve, hogy folytatódik, és a programot tökéletesítik az elbírálási folyamat, a kapacitás-fejlesztés, és a hatásértékelés terén, valamint fenntarthatóságot biztosító intézkedések kerülnek bevezetésre. A határon átnyúló együttműködés is egy világos eleme volt a Kárpátok Alapítvány RomaNet Programjának, mely megkülönbözteti más támogató szervezetek programjaitól. A roma kérdést illetően ezt az elemet más szervezetek figyelmen kívül hagyták. A határon átnyúló együttműködés az országok közötti tapasztalatcsere folyamatára is nagyon ösztönzően hatott. Ez a gyakorlat néhány esetben fontos eredményekhez vezetett, melyet a jövőben továbbra is ösztönözni kell. A jövőben számolni kell a tapasztalatcserékkel, mely által a programok hatékonysága növelhető. Fontos elem, mely jelentősen csökkentette a roma populációt érintő programok hatását, a programok közötti korreláció hiánya. Ez oda vezetett, hogy átfedések voltak támogatások között, csökkentve a korábbi támogatások fenntarthatóságát (a kedvezményezettek kevésbé koncentráltak előző programokra) a támogatók csak később vették észre ezt a problémát, és megpróbáltak megfelelő korrekciós eszközöket alkalmazni (lásd pl. a Romániai Érdekvédelmi Fórum, a „Roma Évtized” kezdeményezés).
RomaNet Program
22
Jelentős indikátorok Projektek területenkénti megoszlása
Megjegyzés: mindegyik projekt csak egy területhez kapcsolódik
Terület Gazdaság-fejlesztési programok Képzési, kulturális programok Összesen
Magyarország 1 14 15
Románia 4 5 9
Gazdaság-fejlesztési programok
I2
Ukrajna
1 0 2 4 7
megszűnése
dése és előítéletek
Önbecsülés növeke-
beli partnerség
szomszédos ország-
lat helyi hivatalokkal/
I6
1 1 4 4 10
I2 6 3 2 2 13
I3 1 3 0 1 5
I4 9 2 4 4 19
I7 0 3 0 0 3
1 3 0 0 4
Terület Gazdaságfejlesztési projektek Képzési és kulturális projektek Gazdaságfejlesztési projektek Képzési és kulturális projektek Gazdaságfejlesztési projektek Képzési és kulturális projektek Gazdaságfejlesztési projektek Képzési és kulturális projektek
11% 14%
32%
30% 27%
megszűnése
dése és előítéletek
Önbecsülés növeke-
beli partnerség
szomszédos ország-
I6 3 0 1 2 6
42%
27%
17%
Hosszú távú kapcso-
I5 3 4 0 4 11
(célcsoport magatartásának változása társadalmi szinten, politikai hatások stb.) lat helyi hivatalokkal/
civil szféra terén
kiépítése képzés és
Roma struktúrák
növelése
való hozzáférésének
Romák szociális
projektek
szolgáltatásokhoz
Mennyiségi indikátor (közvetlen hatás előnyei) részvételével lezajlott
Fiatalok és nők
hajtott projektek
Hátrányos vidéki
workshopok
területeken végre-
Mennyiségi indikátor (közvetlen hatás)
Képzések és
Szlovákia
Hosszútávú kapcso-
I5
0 0 2 0 2
Projektek országonkénti és területenkénti lefedettségének megoszlása
Románia
Hatásindikátor (célcsoport magatartásának változása társadalmi szinten, politikai hatások stb.)
Megjegyzés: mindegyik projekt csak egy területhez kapcsolódik
I1
Magyarország
Összesen 14 34 48
Hatásindikátor
Projektek országonként
Ország
ségek)
indukáló tevékeny-
kialakítása (bevételt
Roma struktúrák
I4
0 3 0 1 4
Képzési és kulturális programok
Magyarország [40] Románia [13] Szlovákia [16] Ukrajna [25] Összesen
se romák részére
Munkaerő-piaci
projektek
I3
1 0 4 2 7
lehetőségek növelé-
Mennyiségi indikátor (közvetlen hatás előnyei) részvételével lezajlott
Fiatalok és nők
hajtott projektek
Hátrányos vidéki
területeken végre-
workshopok
I1 Magyarország [4] Románia [10] Szlovákia [12] Ukrajna [11] Összesen
Ukrajna 5 8 13
Megjegyzés: mindegyik projekt csak egy területhez kapcsolódik
Mennyiségi indikátor (közvetlen hatás)
Képzések és
Projektek országonként
Szlovákia 4 7 11
I7 8 1 3 4 16
10 2 6 8 26
Tanulmány
23
Indikátorokhoz kapcsolódó megjegyzések
Javaslatok
Az indikátorokat a RomaNet Program kedvezményezettjeitől érkezett kérdőívek és interjúk adataiból alakítottuk ki az értékelési folyamat adatgyűjtési szakaszában. Következtetéseink tárgyilagosak, a program mérhető eredményeit, egyedi jellegét független szakmai szempontból elemeztük. Az első táblázatból, mely a RomaNet Program célországaiban végrehajtott programok eloszlását mutatja, egyértelműen látszik, hogy a legtöbb tevékenység célja képzési és kulturális volt (elsősorban Magyarország és Románia esetében), míg gazdasági fejlődést ösztönző programok inkább Szlovákia és Ukrajna területein voltak jellemzőek. Ez közvetlenül tükröződik a projektek fenntarthatóságában, mely meglehetősen alacsony volt, vagy nem volt. Szlovákia és Ukrajna az a két ország, ahol az intézményi kérdések kevésbé problematikusak, ez kiderül a gazdasági fejlődést ösztönző projektek nagyobb számából. A második táblázatban szereplő adatok – a gazdasági fejlődést ösztönző projektek – elemzése során megfigyelhetjük, hogy nagyszámú projekt került lebonyolításra, melyek a romák munkaerő-piaci lehetőségeinek növelésével, valamint roma struktúrák kialakításával foglalkoznak (amely figyelemre méltó eredménye a RomaNet Programnak). Másrészt, a hosszútávú önkormányzati partnerségi kapcsolatok kialakítását tervező, vagy a kapcsolatok (tartós) kiépítésével végződő projektek szűkös száma jelzi, hogy a roma struktúrák nem alkalmasak, nem képesek helyi állami források kiaknázására (kivételt képez három romániai projekt). A mutatók szerint a fiatalok bevonása a kedvezményezettek tevékenységi körébe nem jellemző. A harmadik táblázat – képzési és kulturális projektek bemutatása – a projektek különböző eloszlását mutatja a korábban már említett kategóriákban. Az adatok alapján kijelenthető, hogy a projektek többsége ösztönzően hatott az önbecsülés emelkedésére és az előítéletek megszűnésére – a képzési és kulturális projektek nagymértékben képesek ezeket befolyásolni. Úgy tűnik, hogy a fiatalok is jobban kedvelték ezeket a tevékenységeket – hiszen számos ilyen projektben vettek részt fiatal romák. Mégis, a struktúra kialakítása – amely a projekt hosszú távú folytatását tenné lehetővé – meglehetősen nehéz feladatnak tűnt a kedvezményezettek számára. Hátrányos vidéki területeken alig valósítottak meg projekteket. A helyi hatóságokkal történő partneri kapcsolatok kialakítása könnyen ment, hiszen ennek kialakítása helyi események keretében egyszerűen megoldható. Az utolsó táblázat a projektek országonkénti és területenkénti lefedettségét mutatja. A RomaNet Programok legkiegyensúlyozottabb megoszlása Ukrajnában volt tapasztalható, míg más országokban ez az arány a képzési és kulturális programok irányába tolódott el (Magyarország), vagy ellenkezőleg, a gazdaságfejlesztés ösztönző projektek irányába (Szlovákia, Románia). Bár erre a RomaNet Program csak közvetett hatással bírt, a hálózatépítés és a tapasztalatcsere jó kiindulópont lehet későbbi kezdeményezésekhez (közvetett hatás). Végezetül, az értékelő csoport véleménye szerint, az indikátorok a RomaNet Program átgondolására ösztönöznek. A roma közösséget érintő, különböző területeken megvalósult projektek száma jelzésértékű (hány projektet valósítottak meg egy adott tevékenységterületen – ld. a négy táblázat adatait), mely alapján önálló elemekből álló programokat vagy kiválasztási kritériumokat lehetne megfogalmazni.
§ A jövőre nézve, a Kárpátok Alapítványnak figyelembe kell vennie azt a lehetőséget, hogy nagyobb összegű támogatásokat ítél meg, s ennek megfelelően csökkenti a kedvezményezettek számát. Ily módon az alapítvány hatékonyabban járulhat hozzá nagy jelentőséggel bíró, fenntartható és átlátható projektek megvalósításához. A kis összegű támogatások elsősorban a hátrányos vidéki területeken működő, kisméretű non-profit szervezeteknek segítenek abban, hogy ötleteiket megvalósítsák, ezért ez a fajta támogatás sem hagyható figyelmen kívül, azonban fontos, hogy a továbbiakban ne ezek legyenek többségben. § Bár, mint azt már korábban említettük, a programnak továbbra is elérhetőnek kell lennie fiatal, kevés tapasztalattal rendelkező roma non-profit szervezetek részére, azonban a pályázatok elbírálásának folyamata során magasabb színvonalat kell meghatározni. A pályázókat kérni kell, hogy a projektek fenntarthatóságát hitelesen igazolják (ne a Kárpátok Alapítványtól várják az újabb forrást, a támogatás felhasználását követően). § Ha a szervezetek részére képzéseket szerveznek, vagy tanácsadói szolgáltatást biztosítanak, megoldható, hogy továbbra is támogassanak fiatal, kevés tapasztalattal rendelkező szervezeteket, valamint a pályáztatási folyamat és elbírálás során emeljék a színvonalat. § A Kárpátok Alapítványtól származó támogatás egy részét lehetne más támogató által is finanszírozott programoknak odaítélni, hozzájárulva ez által a program fenntarthatóságához (pl.: csak az a program részesülhet támogatásban, melynél a költségek 20-40%-a önkormányzatok, közösségi intézmények, vagy magán támogatók által biztosított). Az önkormányzatokkal való együttműködést is ösztönözni kellene. § Helyszíni szemle, monitoring ajánlott. A kockázati tényezőket nagymértékben le lehetne csökkenteni, ha minden támogatásban részesült projekt esetében ex-ante (előzetes) értékelést és helyszíni szemlét tartanának. Így elkerülhető lenne, hogy olyan projektek részesüljenek támogatásban, melyek nem járulnak hozzá a kedvezményezett körülményeinek javulásához, vagy amelyeket csak mint pénzszerzési lehetőséget dolgoztak ki, s nem valós igényen alapulnak. A roma non-profit szervezetek, mind a négy ország esetében, a legtöbb esetben túl kicsik, és túl kevés tapasztalattal rendelkeznek a bürokratikus folyamatokat illetően ahhoz, hogy EU-s alapok által támogatott projekteket menedzseljenek. Ugyanakkor nagy előny számukra, hogy ezen alapok előfeltétele az EU-s és nem-EU-s tagországokból származó non-profit szervezetek közötti nemzetközi együttműködés. Valószínűleg a legtöbb korábbi KA kedvezményezett nem rendelkezik ilyen projektek lefolytatásához szükséges adminisztratív kapacitással.
24
Az értékelő csoport tagjai munka közben
Mindezek ellenére, egy a KA kedvezményezettjeiből álló hálózat (konzorcium) a KA szakmai támogatásával képes lenne ennek megvalósítására. A Kárpátok Alapítvány nagyon jelentős katalizátor szerepet tölthetne be ilyen esetekben (pl.: kerekasztal-beszélgetés összehívása a KA kedvezményezettek részére a fentiek megvitatására; tanácsadó kinevezése, hogy 3-4 országbeli non-profitok közötti együttműködést segítse; tanácsadás, hogy melyik roma szervezet vállalja a vezető szerepet a közös projektben). Tekintettel arra, hogy mind a négy országban megfelelő számú, képzett vezető található a roma non-profit szervezeteknél, ezért a továbbiakban nem szükséges a roma non-profitok tevékenységének megalapozására fordított erőfeszítés. Tovább kell lépni, egy haladóbb fázisnak kell jönnie. Egy olyan projekt, amely a roma szervezetek hálózatépítését, partneri kapcsolatok kialakítását, tudásuk és tapasztalatuk megosztását tenné lehetővé, elsőbbséget élvezhetne. Olyan speciális programok, melyek képzésre, átképzésre, oktatásra, munkaerő-piaci lehetőségek teremtésre koncentrálnak, továbbra is szükségesek, azonban a Kárpátok Alapítványnak ragaszkodnia kell ahhoz, hogy csak olyan projekteket támogasson, amelyek a hálózatépítés (networking) és információ-csere elemeit már alkalmazták. A kis szervezetek kapacitásépítésének ösztönzésére más lehetséges alternatívát is figyelembe kell venni (szervezeti menedzsment közvetlen segítése, adományszervezés, közösségi részvétel, partnerségi kapcsolatok építése, hálózatépítés, önfenntartó tevékenységek stb). Egyes roma non-profit szervezetek (beleértve néhány RomaNet és más programok kedvezményezettjeit), megfelelő tapasztalattal rendelkeznek a médiával történő professzionális együttműködés ill. önkormányzati szervekkel történő partnerségi kapcsolatépítés terén. A tapasztalatok megosztása javasolt – főként más roma szervezetekkel. Ezért a „Tudástranszfer” jellegű projekteket (mind a média, mind az önkormányzati együttműködések terén) támogatni és ösztönözni kellene. Szükséges a roma non-profit szervezetek képzése a fenntarthatóságot illetően. A Kárpátok Alapítvánnyal való együttműködés nagymértékben hozzájárul a roma szervezetek hitelességéhez. Továbbá segíti őket abban, hogy jövőbeni forrásokat és lehetséges együttműködő partnereket találjanak. A Kárpátok Alapítvány kezdeményező szerepet játszhat
RomaNet Program sikeres mintaprojektek más országokban, közösségekben történő megvalósításában. Ezzel kapcsolatosan érdemes elgondolkodni egy speciális program (alprogram) kialakításán. A Kárpátok Alapítvány fontos, határon átnyúló tapasztalatcseréket valósít meg. A roma non-profit szervezetek körében sok új ötlet merülne fel az egyes programok összekapcsolása és a határon átnyúló együttműködési programok összekapcsolása során. Különösen a magyarországi, valamint egyes romániai tapasztalatok átültetése lenne szükséges (például Dél-Szlovákiában). Valószínűleg a Kárpátok Alapítvány az egyetlen olyan támogató szervezet, amely még elfogad kézzel írott pályázatokat. Ez is segíti az alacsonyabb szintről jövő ötleteket. Jó ötlet lenne a támogatást illetően, ha lennének nyitott támogatási témák és területek területek, azaz a pályázók nem olyan programokat írnának, melyek egyes szakemberek ötleteinek felelnek meg, hanem alulról jövő ötletekre, igényekre reagálna az alapítvány. A Kárpátok Alapítványnak feladata, ha lehetséges, hogy a szükségletek kielégítésének folyamatát segítse, és azonos területen megvalósuló azonos projektek finanszírozását elkerülje (mint az a magyarországi ózdi, és az ukrán ungvári projekt esetében történt). E helyett a partnerségi kapcsolatok kialakítását kell ösztönözni. A projekt-előkészítés és megvalósítás során a kedvezményezettek igénylik a támogatást, segítséget. A Kárpátok Alapítványnak tovább kell fejlesztenie a támogatások odaítélésének körülményeit, megfontoltabbnak kell lennie a pályázati tervezet egészét illetően. A kis összegű, egyedi projektek támogatása átértékelést igényel. Vagy a projektértékelést megelőzően, vagy azt követően, kérnie kell a romákat érintő szükségletek részletesebb, pontosabb bemutatását. A roma szervezetek érdekvédelmi tevékenységének ösztönzése érdekében külön segítség, támogatás szükséges. Számos roma szervezet alakult meg az utóbbi években a célországokban, úgy tűnik azonban, hogy együttműködés helyett inkább egymás ellen küzdenek. Sok, sikerrel kecsegtető projekt indult el, melynek céljai között szerepelt a roma non-profit szervezetek hálózatának kiépítése, azonban nem születtek érdemleges eredmények. A Kárpátok Alapítvány rendelkezik a szükséges forrásokkal és információkkal, segíthetné a partnerség más módon történő megközelítését - kapacitásépítésen keresztül – annak érdekében, hogy a partnerség helyi és országos szinteken megvalósuljon. Az alapítvány fokozhatná a törvényjavaslatok és/vagy a roma kérdést érintő politikai döntések előkészítésében való részvételét, mely Ukrajna esetében hangsúlyozottan javasolt.
Tanulmány
25
Esettanulmányok
Négy esettanulmány került kielemzésre az értékelés során: § Amaro Trajo Roma Kulturális Egyesület – „Glinda Vándoriskola” (Magyarország) § Ruhama Alapítvány - „Új jövőkép – Jobb élet” (Románia) § Amare Roma/A mi romáink - „Megcsináljuk!” (Szlovákia) § Bachtalo Drom Civil Szervezet – „Fiatal romák szakmai képzése” (Ukrajna) Az esettanulmányok a mélyreható vizsgálatok és az információgyűjtés során alkalmazott módszertan eredményei. A magyar esettanulmány a legsikeresebb magyarországi RomaNet Programot mutatja be, melynek célja egy tanárokból álló mobil, mozgó csoport létrehozása, melyek kiválasztott magyar és ukrán iskolákat látogatnak meg, elterjesztve egy jó gyakorlatot (best practice) az oktatásban a roma fiatalok között, segítve őket egy átfogó világkép kialakításában, és saját jövőbeni helyzetük felmérésében.
A romániai esettanulmány egy olyan projektet mutat be, melynek célja határon átnyúló együttműködés és tapasztalatcsere ösztönzése, felgyorsítása romániai és szlovák, hátrányos vidéki közösségekben élő romák között. Az ötlet és a megvalósítók elkötelezettsége felejthetetlenné tette a projektet, mely példát mutatott a résztvevő közösségeknek jövőbeni fejlődésüket illetően. A szlovákiai esettanulmány jó példa a roma közösségek képviselői, az állam és az önkormányzat közötti együttműködésre. A projekt eredményeként Szepsiben roma városőrség jött létre. Az ukrán esettanulmány bemutatja, hogy a KA által támogatott projekt keretében egy roma kézműves látogatást tett egy szlovákiai roma non-profit szervezetnél. Ennek későbbi eredményeként kifejlődött a „cipészek kezdeményező csoportja”, mely később bejegyzésre került, mint „Bachtalo Drom” Roma Egyesület.
26
RomaNet Program
Esettanulmány 1. Amaro Trajo Roma Kulturális Alapítvány, Mátészalka, Magyarország
Projekt címe: „Glinda Vándoriskola” A „Glinda Vándoriskola” egyike volt azoknak a RomaNet Programoknak, amely elé nagy elvárással tekintettünk. Az értékelő csoport alig várta, hogy találkozhasson az utazó tanárokkal és tanuljanak tapasztalataikból, ötleteikből. Sajnálatos módon azonban, nem a kezdeti elvárásoknak megfelelő eredményeket tapasztaltunk, bár a projektben résztvevő emberekkel való találkozás nagy örömünkre szolgált. A projekt fő célja a „Glinda Vándoriskola” létrehozása volt, mely roma tanárok csoportjából állt. A csoport a régión belül több kiválasztott magyar és ukrán iskolát látogatott meg, ahol segítették a gyerekeket egy átfogó világkép kialakításában és saját jövőbeni helyzetük felmérésében. A résztvevő iskolák többnyire elszigetelt községekben és kizárólag romák által lakott telepeken találhatók. Az órákon kézművességgel (pl.: aranyművesség), modellezéssel, gyöngyfűzéssel foglakoztak, társasjátékoztak, videóztak, főztek-sütöttek stb. Ugyanakkor, a projektcsoport kiadta a Glinda (Tükör) Magazint is, mely negyedévente megjelenő, roma és nem-roma 6-16 év közötti gyerekeknek (főleg általános iskolásoknak) szóló kisegítő oktatási anyag. A projekt kezdeményezője – a mátészalkai Amaro Trajo Roma Kulturális Egyesület – sok változáson ment keresztül a projekt kezdete óta. Azok, akik a szervezetet létrehozták tehetséges tanárok és kézművesek. Egyértelmű volt, hogy eljön majd az a pont, amikor dönteniük kell, vagy az egyesületet fejlesztik tovább (a fenntarthatóság érdekében), vagy máshol kamatoztatják tudásukat. Erika önkéntesként dolgozik a szervezetnél. Sose hitte volna, hogy a Vándoriskola egyszer véget ér. „Nincs. Nem is lesz. De tudjuk, hogy a tapasztalatok és a projekt nyitottságának és közös értékének örökségét tovább kell adni a többi magyarországi iskolának!” Erika nem vett részt az eredeti projektben, ő a mesélő és egyike azoknak a személyeknek, akiket ez a projekt nagyon megérintett. Egy furcsa, az egykori projekt szellemiségét magában hordozó találkozót hívtunk össze a kevés hajdúhadházi általános iskolák egyikében, elkötelezett önkéntesekkel és roma gyerekekkel. A kézműves óra középére érkeztünk meg, a gyerekek kicsi, de mutatós nyakláncokat fűztek, felhasználva mindenféle újrahasznosítható és nem újrahasznosítható anyagot. A gyerekek, szégyenlős nevetésük és a fiatalokra oly jellemző lelkesedésen túl, frissek és élettel teliek. Újraélesztették a Vándoriskola szellemiségét. Boldog gyülekezetük, kérdéseinkre adott vicces válaszaik életre keltették a Glinda órák vidám és heves légkörét. „Állandóan veszekszünk, és a tanár gyakran megbüntet minket. Nem szeretjük a sulit, mert sokat kell tanulni. Inkább
énekelnénk és táncolnánk tanulás helyett. Szeretünk rajzolni és nyakláncot csinálni is.” Másrészt: ... „jók a jegyeink, és csak akkor maradunk otthon, ha betegek vagyunk.” „Nagyon szerettük a tanárt (Glinda), mert hosszú haja volt. Úgy nézett ki, mint mi. Sok szépet és érdekeset tanított nekünk, és tényleg szeretnénk, ha visszajönne. Sose büntetett meg minket. „. „Azt is szerettük, hogy angolul tanulunk. És most, Erikával szép nyakláncokat csinálunk és festjük a saját dolgainkat, itt a suliban. „. Több hónappal később is, a gyerekek a Glinda iskola és tanárai felől érdeklődtek. Ma a Glinda iskola csak az interneten létezik, és klubszerűen működik. A weboldalt azoknak ajánlották, akik a projekt létrejöttét lehetővé tették, s akiknek az önkéntesség szellemisége is köszönhető. Az emberek újra összefoghatnak, és akármikor újra kezdhetik a projektet, csak egy e-mailbe kerül. Ez jelzi milyen erős kapcsolatot teremtett a projekt, és hogy milyen könnyen újra lehet kezdeni. Talán nemcsak kézművesség, hanem színház, zene és még sok más érdekes dolog tanítása is folytatódhat. Ami igazán fontos, hogy bár az iskola már nem létezik és a tanárok az ország különböző pontjain élnek, ugyanakkor a projekt résztvevőiben még mindig él a szellemiség és az elhivatottság. És DÜBÖRÖG!
Tanulmány Esettanulmány 2. Ruhama Alapítvány, Nagyvárad, Románia
Projekt cím: „Új jövőkép – Jobb élet” Bihar megye Románia egyik legsajátságosabb területe a roma közösség helyzetét tekintve. Bár azon kevés román megyék közé tartozik, ahol a legalacsonyabb a munkanélküliség és a legmagasabb a fejlődési ráta, a helyi lakosság szociális helyzete nem túl fényes. Bár a felgyorsult gazdasági fejlődésnek jelentős előnye van, mégis, hátrányai közül az egyik a szakképzetlen munkaerő egyre jobban érzékelhető kirekesztettsége. Az egyik leglehangolóbb látvány, amit bárki megtapasztalhat mikor átutazik a megyén, a községektől 1-2 km-re elterülő roma gettók sokasága, a bádoglemezből épített tákolmányok víz, villany és fűtés nélkül. Feketebátor és Tenke azok közé a községek közé tartoznak, melyek nem képeznek kivételt a fent említettek tekintetében. Néhány szervezet és helyi aktivista erőfeszítései ellenére, egyelőre nincs terv és megoldás arra vonatkozóan, hogyan lehetne változást elérni a térségben. Románok, magyarok és cigányok - mind ugyanazt élik át: az alapvető gazdasági fejlődés hiányát, a szerkezeti és magatartásbeli változás lassúságát, ami a társadalmi fejlődést segítené elő. A roma közösség tapasztalata mind közül a legfájdalmasabb és legkilátástalanabb. Bármelyik kísérleti projektnek/akciónak/programnak – legyen az helyi, állami vagy magán szférából kiinduló – ugyanazokkal a nehézségekkel kell szembesülnie, a közömbösséggel és a hihetetlen bürokráciával a közigazgatásban. A problémát nem kell meghatározni, a közösségek látogatás nélkül is egyértelműen meghatározhatók, az érintett személyek magatartásából érzékelhető a pesszimizmus, és amit minden és mindenki sugall: hogy nincs holnap. A jövőkép hiánya vagy a közösségen belüli más életmodell hiányán túl vannak más problémák is. A megoldatlan problémák zűrzavaros helyzetében, magára maradottan küzdő roma és nem-roma vezetők képtelenek kidolgozni egy koherens fejlesztési programot, mely a jelen életkörülmények, tényezők javítását eredményeznék. A helyzet, mely a jövőben komoly társadalmi következményekkel járhat, kb. 4000, Bihar megye dél-nyugati részén élő embert érint. A „Ruhama” Alapítvány célul tűzte ki a roma kérdés megoldását, és valószínűleg az egyetlen aktív szervezet a térségben, amely stratégiát alakított ki. Ők az egyike azon kevés roma non-profit szervezeteknek, mely 2003-ban egy határon átnyúló együttműködést és tapasztalatcserét ösztönző programot dolgoztak ki. A szlovák „Spolnoc Minoritas” szervezettel Egerben, egy a Kárpátok Alapítvány által szervezett konferencia alkalmával alakítottak ki partnerségi kapcsolatot. A „Spolnoc Minoritas” szervezet sikeres szociális, egészségügyi és gazdasági tevékenységet végez Szinye hátrányos vidéki területein (Dél-Szlovákia). Programjuk célcsoportja a község 650 roma lakosa. Mára jelentős eredményeket értek el a szegénység és analfabetizmus csökkentésében a fent említett területeken.
27
Bihar megye dél-nyugati területein sorakozó községek (beleértve Tenke és Feketebátor községét is) nyolc vezetője és jeles roma közösségi tagok élhettek azzal a lehetőséggel, hogy meglátogassák szlovák partnerüket és hálózatot építsenek ki azért, hogy a roma választókerületekben projekteket és programokat tudjanak kezdeményezni a későbbiekben. A szlovákiai látogatás lehetőséget adott arra, hogy megtapasztalják, más szervezetek hogyan veszik fel a harcot a nehéz szociális problémákkal, az infrastruktúra hiányával és a különböző életmódokkal. Az eredmények, melyek a saját lehetőségeikben való bizalmat is növelték, távolabb mutatnak a mérhető indikátorokon - amint azt ez az esettanulmány is bemutatja. A szlovák romáknak ugyanazok a problémáik és a szükségleteik a helyi gazdasági fejlődést tekintve, mint a Romániában élőkéi. Másrészről azonban, mások a hatásmutatóik: Szlovákiában áttekinthető a lakáspolitika a roma családokat illetően, törekvés van az analfabetizmus csökkentésére, a hagyományos értékek ápolását a közösség elismeri, létezik romákból álló polgárőrség stb. Ezek olyan eredmények, melyektől a romániai aktivisták még messze vannak. „A romák diszkriminálva voltak, diszkriminálva vannak, és ez ellen nincs mit tenni.” „A fiatalok előtt még ott a lehetőség...van energiájuk és erejük, hogy újra kezdjék. Az öregebb generáció, az én generációm, reménytelen. Mi nem tudunk változtatni, és nem tudunk változni. Más lehetőséget sem ismerünk, a rendszer beleragadt ebbe a helyzetbe és nincs olyan eszköz, ami kimozdítaná ebből. Az emberek elmenekülnek vidékről, tudják, hogy itt már nincs mit tenni.” Tenkén, az iskolába járó roma gyerekeket illetően egyedi helyzet áll fenn. Míg más szomszédos közösségekben (pl.: Fugyivásárhely vagy Bors) a roma gyerekek szociálisan kirekesztettetek, a tenkei roma nebulók esetében a többi gyerek, a szülők és még a tanárok részéről is pozitív diszkrimináció tapasztalható. Saját, 20 gyerekből álló osztályuk van. Húszból tíz gyerek rendszeresen jár iskolába. Az érdekesség az, hogy ezt az osztályt magánjellegű támogatásból hozták létre, a tanárok fizetését és más költségeket pedig az adományokból finanszírozták. Az adomány azonban nem tart örökké, és a tanárok önkéntesként folytatják majd tovább. A tanárok erőfeszítése nem volt elég arra, hogy a roma gyerekeket kimozdítsák helyzetükből, ezért a tanárok az iskolaév vége felé közeledve „guruló - falatkák” büfét találtak ki, hogy a gyerekek járjanak iskolába. Az osztály nagyon egyedi volt –1. és 4. osztály között minden korosztályból vegyesen – s a tanár célja egyértelmű volt: analfabéta tanuló nem kerülhet felsőbb osztályba. Csodálatos látni, hogy ilyen névtelen kezdeményezések, melyek a közvélemény előtt örökre láthatatlanok maradnak, mégis kiemelkedő eredményeket érnek el Bihar megye szegény szociális helyzetű területein, s tovább öröklődnek egy kismértékű beavatkozás eredményeként (mint pl.: a Ruhama Alapítvány projektje). Így jön létre a különböző országokban élő, de ugyanazokkal az igényekkel
RomaNet Program
28
Esettanulmány 3. Amare Roma – A mi romáink, Szepsi, Szlovákia
Projekt cím: „Megcsináljuk!” élő emberek közötti kapcsolat, a folyamatos tapasztalatcsere és természetesen a közös értékek ápolása (melyek nem igényelnek különösebb támogatást). Az önkéntes tanárok tapasztalatán túl azért ott van a félelem, hogy mindez hiábavaló; hogy nem tudni, hol kell elkezdeni, és mikor kell befejezni. Az eperjesi látogatás során az emberek teljesen elképedtek a lakóházaktól, a kapcsolódó lakásprogramtól és oktatási programtól. Míg Romániában továbbra is jellemző az elszigeteltség a helyi fejlesztési terveknél (az önkormányzatok számos romát kilakoltattak a városok, községek történelmi központjaiban található épületekből), azonban a szlovákoknál tapasztalt együttműködés öröme és a normális emberi kapcsolat a romák valamint a Habitat for Humanity szervezete között (amely támogatta a lakóházak építését), lelkesítette a csoportot. A lehetséges megoldások hiánya, melyeket a romániaiak átvehetnek - mint a szlovákiai látogatás során szerzett tapasztalatok és megfigyelések eredményeit - sajnos aláássák az aktivisták erőfeszítéseit. Megoldást könnyű találni, a szükséges támogatás azonban kérdéses. Tenkén egy beruházást hajtottak végre, melynek eredményeként folyóvíz került bevezetésre a romák szerény hajlékaiba. Egy évvel később elzárták a vizet, mert a romák nem tudták fizetni a számlákat. Másrészt, ha egy roma megpróbál munkát találni, vagy elutasítják, vagy a legrosszabban fizetett és legkevesebb tudást igénylő munkát kapja meg. A másik lehetőség: otthon maradni és semmit sem csinálni, és várni a havi szociális segélyt (mely néha meghaladja a felajánlott munkák által megkereshető összeget). Esetleg az átképzés lenne a megoldás? A képzés az, ami segítene? Számolhatnak-e a romák azzal a jövőben, hogy elfogadható életet alakíthatnak ki, hogy könnyebben kaphatnak munkát? Ezek a dilemmák valóságosak, és megyei, sőt regionális szinten is közösségi korlátokká váltak. Egy lehetséges válasz ezekre, mely segíthet a megoldások kidolgozásában, az aktivisták felől érkezhet. A Bihar megyei roma gettók ugyanúgy néznek ki, mint két évvel ezelőtt. Itt az ideje, hogy képzett és elkötelezett emberek lépjenek akcióba, hogy támogassuk a romákat, és végre megértsük elégedetlenségüket. Egyszóval, a tapasztalatszerző projektek fontosak voltak, olyanok, melyekre emlékezni kell, a problémák megoldása azonban még várat magára. Fókuszcsoport résztvevők: Marian Daragiu, igazgató, „Ruhama” Alapítvány, Nagyvárad Mircea Badea, szociális referens, Tenke, Városháza Dănuţ Covaciu, feketebátori lakos Ghiţă Fekete, feketebátori lakos
Ez a projekt jól reprezentálja a roma közösségek képviselőinek valamint az állami és önkormányzati szervek hivatalnokainak együttműködését, mely más önkormányzatok számára is követendő példának tekintendő. Kezdetben csak egy ötlet volt, hogy rendszeres ellenőrzés legyen a roma közösségben, Szepsin. Létrehozták a Roma Polgárőrség csoportját. A szepsi rendőrség vezetője akkor azt nyilatkozta: „a roma sose fogja komolyan venni az elnyomást, de ha ez a közösségen belülről indul, az nem számít diktatúrának”. Később a járőrök már a roma közösség mindennapos problémákkal kapcsolatos tanácsadói szerepét is ellátták. A helybeliek azt mondták, ők azok, akik megoldják a szomszédok közötti kisebb-nagyobb összezördüléseket. Később, a közösségben élő gyerekekre is odafigyeltek. Egyre szorosabbá vált az iskolával való együttműködés is, hogy a lógásokat felszámolják. Az iskolával és Jekhetane roma non-profit szervezettel együttműködve higiéniai képzési programot és a kisgyerekek szocializációját elősegítő oktatási programot indítottak. Segítettek a helyi kórháznak, hogy a gyerekek megkapják a kötelező oltásokat. Az egyik legnagyobb eredmény, hogy az utcákon csellengő gyerekek száma drasztikusan lecsökkent. Elkezdtek együtt dolgozni a roma közösség új szociális munkásával. Megoldottak számos nagyon súlyos problémát pl.: gyerekek zaklatása. Az egész városban és főként a roma lakta részekben szemmel látható a tisztaság. 2004-ben a város kis kerteket adományozott néhány roma családnak. A Roma Polgárőrség segítségének köszönhetően jó termést takaríthattak be az elmúlt évben. 2005-ben a Roma Polgárőrség munkájának eredményeként a Szepsiben tapasztalt vétségek, rendbontások száma százhússzal csökkent. A program a környező, ugyancsak nagy roma populációval rendelkező községek (Somodi, Torna, Jászó) számára is követendő példává vált, jelenleg Szepsin és Jászóban folytatódik, ahol a Roma Polgárőrség a helyi önkormányzattól és a rendőrségtől is jelentős támogatást kap. Grulyo úr, az Amare Roma szervezet igazgatója, amely elindította a projektet, azt nyilatkozta, hogy már felhívták más szlovákiai városokból is, hogy segítsen Roma Polgárőrség kialakításában. Szepsiben, minden reggel 8 órakor a polgárőrség – mely jelenleg 4 főből áll – megjelenik a rendőrségen. Ott megbeszélik, mi az aznapi teendő. A rendőrök tisztában vannak vele, milyen fontos a roma járőrök szerepe. Pár nappal a találkozásunkat követően részt vettek egy vétkes elfogásában (lopás). Mindig a rendőrséggel együtt dolgoznak. Rendszeres képzéseken vesznek részt, ahol elsajátítják, hogyan kezeljék az embereket, hogyan kommunikáljanak. A városi rendőrség rendszeresen ellenőrzi tevékenységüket. „Láthatjuk, hogy tényleg megbecsülik őket. Gyakran hívják őket a lakosok is,
Tanulmány
29
Esettanulmány 4. „Bachtalo Drom” Kárpátaljai Regionális Roma Egyesület, Ungvár
Projekt címe: „Fiatal romák szakmai képzése” ha segítségre van szükségük. Nem úgy viselkednek, mint a népbírók. Az emberek tisztelik őket.” – nyilatkozta Rigó úr, a Szepsi Rendőrség vezetője. A Roma Polgárőrség tagjainak kiválasztásánál fő szempont nem az erő, hanem a kommunikációs készség, az, hogy mennyire tudnak bánni az emberekkel, és az, hogy ki az, aki igazán akar segíteni az embereknek. A Roma Polgárőrség program 2002-ben indult, a Munkaügyi Hivatal pénzügyi támogatásával, 2004-ben pedig a Kárpátok Alapítvány segítségével tovább erősödött. A projekt fenntarthatóságában jelentős szerepet játszott a Belügyminisztérium, a Munkaügyi Hivatal és a Kormányzati Hivatal. Sajnos a mai napig problémát jelent rendszeres pénzügyi támogatást biztosító donort találni. Fontos, hogy a romák, akik egyébként is részesei a programnak, érdekeltek a projekt folytatásában, még akkor is, ha csak szerény javadalmazásban részesülnek. Ebben az évben a díjazás tovább csökkent (a polgárőrség tagjai otthon, saját maguk mossák szolgálati ruháikat, az ebédjüket maguk finanszírozzák). Az Amare Roma szervezet (a projektgazda), biztosítja a szolgálati ruhát és cipőt (a cipőket a szó szoros értelmében egymásnak adják tovább). Mindezek ellenére akarják a program folytatását, sőt nagy részük főiskolára is beiratkozott. Jelenleg 30 személy van, aki részt vett a programban, és hárman közülük már lediplomáztak. Az Amare Roma szervezet nagy elismertséget élvez a városban. Elindítottak egy főzési tanfolyamot és egy olyan kurzust, ahol a pénzügyek gazdaságos kezelését oktatják asszonyoknak. Az iskolával és a rendőrséggel közösen iskolai-előkészítő képzést és speciális, fiataloknak kidolgozott képzést (célja a bűncselekmények további csökkentése) szerveznek. A bűnesetek megelőzése érdekében szórólapokat terjesztenek. Grulyo urat, az Amare Roma igazgatóját, a Bizottság tagjává választották, ő Szepsi roma problémáinak megoldásáért felelős személy.
Ez a projekt jó példája annak, amikor a fenntarthatóságot nem külső támogatások biztosítják, hanem a projektet megvalósítók szabad akarata. A résztvevők meghajolnak sorsuk előtt és az alulról jövő kezdeményezések a mozgatórugók. Több, mint húsz évvel ezelőtt Pap Zoltán egy egyszerű, átlagos roma fiatalember volt, aki a szovjet-rendszer idején kitanulta a cipőkészítés és -javítás mesterségét. Abban az időben biztosnak tűnt, hogy az állam biztosítja a munkalehetőséget. Az életszínvonal alacsony, de elviselhető volt, mindenki számára egyenlő. Egy állami tulajdonú szolgáltató szövetkezetnél – „Dom Byta” - kezdett el dolgozni, mint cipőjavító. Az első évet követően társadalmi változás ment végbe, mely az ő helyzetét is befolyásolta. A szövetkezetet privatizálták, és az új tulajdonos azzal kezdte, hogy mindenkit elbocsátott. Ennek az lett az eredménye, hogy az emberek függővé váltak az állami segélyektől, elszegényedtek és szociálisan egyre lejjebb süllyedtek. Ebben az esetben nem így történt. Zoltánban akkor még nem fogalmazódott meg az ötlet, hogy mesterekkel és tanoncokkal megalapíthatná saját vállalkozását, mely független lenne az államtól és más intézményi szervektől. Volt kollégáinak többsége épp csak elgondolkozott ezen a lehetőségen, és már fel is adta. Mindenről csak panaszkodva beszéltek (a Gallup 1990-es közvélemény-kutatás szerint az ukránok legtipikusabb jellemzője – a megkérdezettek 42%-nak esetében – a passzivitás volt). Zoltán szólt három volt munkatársának, hogy hagyják abba a sopánkodást és az álmodozást, és meggyőzte őket, hogy ahelyett, hogy külső segítséget várnának, induljanak el és vágjanak bele. A város központjában található nagyáruházban találtak egy olyan helyiséget, ami még üres volt. Gondosan megtervezték, milyen alapvető eszközökre van szükségük, hogy elindítsák a cipészműhelyt. Figyelték, milyen hasonló, ösztönző vállalkozás indul, de abban az időben nem volt ilyen jellegű tevékenység a városban. Nem volt senki, aki tanácsot tudott volna adni. Zoltán ekkor eldöntötte, hogy felkeresi az alapítványt (a számára akkor még ismeretlen Kárpátok nevű alapítványt), és előadja ötletét, hogy független szeretne lenni és egy kis vállalkozást akar elindítani. Nem tudott semmit a pályázatírásról, fogalma sem volt, hogyan, milyen szabályok és elvek alapján működik egy alapítvány. Az első találkozás után azt tapasztalta, hogy végre van valaki, aki odafigyel arra, amit mond, és nem utasítja el. Kérdések tömkelege után megkérték, hogy ötletét vesse papírra és
RomaNet Program
30
mutassa be. Hitt abban, hogy az ötlete, egy saját műhely felállítása, megvalósítható. Tanonckodás idején nem tanították meg neki, hogyan kell pályázatot írni, üzleti tervet készíteni és meggyőzni az adományozókat. A Kárpátok Alapítvány felajánlotta neki, hogy látogasson meg egy szlovákiai non-profit szervezetet Rozsnyóban, valamint továbbította neki egy hasonló tevékenységet (közszolgáltatást) folytató, magyarországi roma non-profit szervezet információit. A legfontosabb tudás, amihez hozzájutott, nem annyira a munka szakmai részére vonatkozott, hanem az volt, hogy megértette, hogy egy önfenntartó projekt, mely fiatal romák tanoncképzését is tartalmazza, megvalósítható. Zoltán beadta első pályázatát, és – nagy meglepetésére – nyert. Minden második nap két, fiatal romákból álló csoport jött, hogy elsajátítsa a cipőkészítés- javítás tudományát. A projekt ideje alatt kiépített egy osztálytermet és egy cipészműhelyt, ahol 12 fiatal (14-26 év közöttiek) tanulta ki a mesterséget. A tanoncok legtöbbje családos és munkanélküli volt. A szakma megszerzése volt számukra az első lépés, hogy állandó munkát találjanak és eltartsák családjukat. A két legjobb tanuló állást kapott a műhelyben, további öten más cipészműhelyben találtak munkát Ungváron, hárman pedig a térségben helyezkedtek el. Néhányan saját kis cipőjavító standot nyitottak. Két volt tanuló idénymunkát végez Magyarországon, és a szezon végeztével bedolgoznak a „Bachtalo Drom”-nál. Zoltán viccelődve beszél volt tanoncairól: „Remélem, hogy a „Bachtalo Drom” (Vidám Utazás) féle életstílust veszik át, és
nem a „Bakalo Drom” (Iszákos Utazás) stílust. Ezért teszem, amit teszek. És sok roma fiú van még, akik tanulni akarnak és rendesen dolgozni.” A cipészműhelyt sokan látogatják, romák és nem-romák. A kuncsaftoknak tetszik a kiszolgálás és örülnek a gyors szolgáltatásnak. Zoltán kapott már megrendelést az Operától 100 pár egyedi, bőr tánccsizma elkészítésére a tánckar részére. Hasonló megbízásról jelenleg is tárgyalnak. Zoltán megjegyzése: „Szerintem a vállalkozás fennmarad. Kezdetben gondot okozott a bőr és más egyéb nyersanyag, eszköz beszerzése. Szükség volt bátorságra is. E nélkül aligha tudtuk volna elkezdeni. Ma már nem függünk annyira külső támogatástól. A bevételek biztosítják a fennmaradást és tervezzük újabb tanonc-csoport elindítását is. A Kárpátok Alapítvány kezdeti támogatása nélkül ma nem tartanánk itt.” A projekt sikere arra ösztönzött másokat is a szervezetből, hogy elindítsa a saját vállalkozását. 2003. decemberében megalakult a „cipészek kezdeményező csoportja” - mely később „Bachtalo Drom”, Kárpátaljai Regionális Roma Egyesület név alatt bejegyzésre került. A „Bachtalo Drom” Civil Egyesület pedig átalakult női szervezetté. A „Bachtalo Drom” Kárpátaljai Regionális Roma Egyesület továbbra is „cipészkedik”, míg a szervezet más tagjai fiatal roma lányokkal és roma nőkkel foglakoznak. Létrehoztak egy csoportot, amelyik roma telepeket látogat és egészségügyi felvilágosítást és képzéseket tart.
Jegyzetek 1 Jonathan Fox, Zuzana Jelokova: Minorities at Risk (2005) 2 Nem egyértelmű, hogy azért, mert nem mindehol alapvetőek e problémák, vagy pedig azért, mert nem teljesen elfogadottak. 3 Non-profit Vállalkozás és Önfenntarthatóság – nem állami szervezet; célja a tartós szegénység és a társadalmi igazságtalanságok felszámolása, megoldások kidolgozása a szociális küldetéstudattal rendelkező vállalkozások fejlesztésével, melyek hozzájárulhatnak a pénzügyi fenntarthatósághoz és a civil szervezetek társadalmi változásokra gyakorolt hatásához. 4 A kedvezményezettek gyakran említették Igor Ilko és Elena Parfenova konzultációs segítségét.
A szerzők köszönik, és hálájukat fejezik ki az alábbi személyeknek, kiknek munkája és segítsége nélkül ez a tanulmány nem készülhetett volna el: Pavol Makyš, Bata Boglàrka, Iulia Dezsö, Rareş Beuran, Szabó István, Florin Moisă. A tartalomjegyzék előtt található kép címe „A tangóharmonikás”. A kép nyomtatott vagy elektronikus formában megtalálható: www.roboot.de, © Ciprian Dinică, 2005. Sokszorosítás csak a szerző írásos engedélyével. A tanulmányban található térképek forrása: © Perry-Castañeda Library Map Collection, University of Texas, Austin. A térképet az értékelő csoport módosította. Sokszorosítás csak a tulajdonosok írásos engedélyével.
K á r p á t o k A l a p í t v ány — Ö t ország, egy közösség Központi iroda – Eger, Magyarország Szarvas tér 1, 3300 Eger, Magyarország telefon/fax: +36 36 516 750, telefon: +36 36 515 182, 515 183 email:
[email protected] Kárpátok Alapítvány – Magyarország Szarvas tér 1, 3300 Eger, Magyarország telefon/fax: +36 36 516 750 email:
[email protected] Kárpátok Alapítvány – Lengyelország ul. Franciszkanska 5/1 38-500 Sanok telefon: +48 134630208 telefon/fax: +48 134641369 email:
[email protected] Kárpátok Alapítvány – Románia 410499 Bumbacului 42, X 48, Ap 3 Oradea, Bihor Bihor, Románia telefon/fax: +40 2 59 419758 email:
[email protected] Kárpátok Alapítvány – Szlovákia Letná 27, 040 01 Košice, Szlovák Köztársaság telefon: +421 55 6221152 fax: +421 55 6221150
Kárpátok Alapítvány – Ukrajna 88008 Uzghorod, Narodna Sq. 5, room 42, Ukrajna telefon: +380 3122 36247 fax: +380 3122 34129 email:
[email protected]
www.carpathianfoundation.org
created by factory creative studio • www.netfactory.hu
email:
[email protected]
