Gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok
UKRAJNA
2005. május 31.
Ukrajna gazdasági helyzete Az ukrán gazdaságot az elmúlt 3-4 évhez hasonlóan 2004-ben is magas fejlődési ütem, alacsony költségvetési hiány, alacsony infláció, megjavult fizetési mérleg jellemezte. Ma az ukrán gazdaság a gyorsan fejlődő FÁK-országok között az egyik legdinamikusabb. Az elmúlt 4 évben az éves növekedési ütem átlaga meghaladta a 7%-ot. Az ukrán valuta árfolyama évek óta stabil. A fizetési mérleg javulása eredményeképpen Ukrajna nagy valutatartalékokat halmozott fel. Ugyanakkor Ukrajnának jelentős gazdasági problémákat kell leküzdenie. Az egy főre jutó hazai termék közel 1000 dollár, az oroszországinak mindössze 40%-át teszi ki. Ez az érték az 1991-es adatok 50%-a. Az 1991. évi szint eléréséhez Ukrajnának a jelenlegi gyors gazdasági fejlődési ütem fenntartása mellett is legalább 7 évig 10%-ot meghaladó GDP-növekedést kellene produkálnia. Az ukrán ipari termelés többnyire még mindig elavult, korszerűtlen technológiával működik. Megújítása elsősorban külföldi tőke bevonásával képzelhető el. A korszerű technológiát képviselő befektetések iránti igény a fizetőképesség hiánya ellenére óriási. A korrupció az új kormány szándékai ellenére egyelőre tovább virágzik. Az árnyékgazdaság Ukrajnában jóval magasabb arányú, mint a többi FÁK-országban: aránya közel 50-60%-os. A látványos gazdasági fejlődés ellenére a FÁK tagországok között ma Ukrajnában a legalacsonyabbak a fizetések és a nyugdíjak. 2004-ben Ukrajnában GDP 12,4%-kal nőtt az előző évhez képest. Ez a növekedés a korábbiakban szintén magas, 2003-ban 7,7%, 2002-ben 5,2% volt. A legnagyobb növekedést az építőiparban (23,9%), a mezőgazdaságban (19,1%), a nagy- és kiskereskedelemben (18,8%), a feldolgozóiparban (15,5%) és a közúti közlekedésben (9%) lehetett mérni. Az infláció 2004-ben 12,3%-ot tett ki az előző év 8,2%-ával szemben. Az ipari termelés növekedése 2004-ben 12,5%-ot tett ki (2003-ban 15,6%). 2004. január 1-től az egységes személyi jövedelemadót 13%-ban határozták meg, a vállalatok jövedelemadója 30%-ról egységesen 25%-ra csökkent, ennek ellentételezésére azonban nőtt az alkohol, a benzin, a cigaretta és a földadó. A nagy jövedelmek után fizetendő személyi jövedelemadók a nyugat-európai adók mintegy egyharmadát teszik ki. A regisztrált munkanélküliek aránya a munkaképes lakosság 3,4%-át teszi ki.
Ukrajna gazdaságának főbb mutatói 2004. évi tényleges GDP összesen, millió UAH Realizált ipari termék (munka, szolgáltatás) volumene, millió UAH Ipari termelési index Mezőgazdasági termelés összesen, millió UAH Építőipari termelés, millió UAH Áruexport, millió USD Áruimport, millió USD Egyenleg (+, -) Kiskereskedelmi áruforgalom, millió UAH Lakossági jövedelem nominális, millió UAH Nettó reálbér,%-ban Lakossági fogyasztás, millió UAH Bruttó átlagbér, UAH Nettó reálbér,%-ban Regisztrált munkanélküliek száma a periódus végére, ezer fő Ipari termelői árindex Fogyasztói árindex 1
Január-november közötti időszak adatai szerint; -ban, 2004. novemberben 2004. októberéhez viszonyítva; 3 %-ban 2004. novemberben 2003. novemberéhez viszonyítva; 4 December 1-i adatok szerint; 5 %-ban decemberben az előző év decemberéhez képest. 2%
1
2004 / 2003 1
294239,4
83500 31499,2 29482,71 26070,31 3412,41 114086,4 2338251 2224121 589,63 981,8
112,4 х 112,5 119,1 118,4 142,71 128,21 х 118,9 121,71 116,21 124,41 127,6 123,8 х 124,15 112,35
Kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok Ukrajna a magyar export egyik legdinamikusabban fejlődő piaca. Az áru és szolgáltatásforgalom évek óta egyenletes, töretlenül bővül, volumene mind 2003-ban, mind 2004-ben meghaladta az 1 Mrd. USD-t. Exportunk és importunk szerkezete tükrözi a két ország gazdaságában rejlő lehetőségeket és különbségeket. Ukrajnába irányuló exportunk összetételét olyan áruféleségek jellemzik, amelyek szállítását nem veszélyeztetik a fogyasztási piac éles ingadozásai. A növekvő ukrán beruházások ugyanakkor stabil piacot jelentenek a magyar gépipari beszállítások számára. Exportunkat a kis volumenű és egyszeri szállítások nagyobb részaránya és széles spektruma jellemzi, többek között a növényvédőszerek, gyógyszeripari készítmények, közlekedési eszközök, feldolgozó- és gépipari termékek teszik ki. Importunk főbb elemei a nyers- és alapanyagok, gépek és berendezések, vaskohászati termékek, szerves kémiai, vegyipari, ásványi anyagok, valamint fa és faáruk. Európai Uniós tagságunkkal a közös kereskedelempolitika részeseivé váltunk, a várakozásokkal ellentétben ez nem terhelte meg kétoldalú kapcsolatrendszerünket, melyet alátámaszt a magyar-ukrán kereskedelmi forgalom alakulása is.
Magyar-ukrán árucsere-forgalom alakulása EXPORT Árufőcsoport
Élelmiszer, ital, dohány Nyersanyagok Energiahordozók Feldolgozott termékek Gépek, gépi berendezések Összesen
2002
2003
2004/200 3
2004.
M USD 32,5
% 11,8
M USD 45,5
% 10,3
M USD
% 9,0
2,4 1,2 166,9
0,9 0,4 60,7
3,3 1,2 227,3
0,7 0,3 51,5
6,0 1,5
72,1
26,2
164,2
37,2
197,2
32,2
120,0
275,1
100, 0
441,4
100, 0
613,3
100, 0
138,9
55,3
1,0 0,2 57,6
353,3
% 121,5 181,8 125,0 155,4
IMPORT Árufőcsoport
Élelmiszer, ital, dohány Nyersanyagok Energiahordozók Feldolgozott termékek Gépek, gépi berendezések Összesen
2002
2003
2004/200 3
2004.
M USD 5,5
% 1,2
M USD 4,3
% 0,8
54,8 137,9 248,9
12,0 30,1 54,3
71,6 191,4 265,6
12,6 33,7 46,8
M USD 7,7 92,5 197,8
% 1,2 14,3 30,7 44,9
289,3
% 179,0 129,2 103,3 108,9
11,3
2,4
34,3
6,0
57,4
8,9
167,3
458,4
100, 0
567,3
100, 0
644,8
100, 0
113,7
2
Befektetési kapcsolatok Ukrajna befektetései 1992. óta mintegy 90 ezer céget magánosítottak Ukrajnában az egészen apró üzletektől a hatalmas nagyvállalatokig. A korrupcióellenes kampányt meghirdető új kormány fölül kívánja vizsgálni több száz magánkézbe adott ipari vállalat privatizációjának törvényességét, mivel sok vállalat irreálisan alacsony áron került az előző kormányhoz közeli vállalkozókhoz. (Viktor Juscsenko elnök mindössze 30-40 ellenőrzendő nagyvállalatról tett említést). A privatizációs felülvizsgálat első számú célpontja a világ egyik legnyereségesebb acélipari vállalkozása. a Krivorozssztal acélgyártó vállalat. A reprivatizációs lista – amely sokak által egy széleskörű újraállamosításként is felfogható – tovább rombolná a külföldi befektetők amúgy is törékeny bizalmát Ukrajna iránt. Az ukrán Állami Vagyonügynökség adatai szerint 2004-ben 5200 objektum került privatizálásra, ennek 21,3%-a állami tulajdon volt, 78,7%-a közösségi tulajdonból került magántulajdonba. A privatizációs bevételek 1,8 Mrd. USD költségvetési bevételt jelentettek. Termelési tényezők vonatkozásában Ukrajna kedvező helyzetben van. Az alacsony munkabérek, a képzett munkaerő sok külföldi vállalatot csábít arra, hogy Ukrajnába helyezze át a termelését, de a beruházások körüli instabilitás, a jogi szabályozás tökéletlensége többnyire elriasztja őket. Az új kormány elsősorban a befektetési klímán ígér változtatni. A gazdaságot szabályozni hivatott, gyakran változtatott törvények hűen tükrözik a belső gazdasági erőviszonyok és az érdekek változásait. Csak a helyi viszonyokat jól ismerő, ezekhez alkalmazkodni tudó üzletemberek tudnak eredményesen működni. 2004. végéig az ukrán gazdaságba összesen 8353,9 millió USD közvetlen külföldi befektetés érkezett, mely egy lakosra vetítve 177 USD-t tesz ki. 2004-ben a közvetlen külföldi beruházások értéke az előző évihez viszonyítva 23%-kal nőtt. 2004 év folyamán összesen 1930,3 millió USD volt az ország gazdaságába invesztált közvetlen befektetés, a tőkekivitel ez idő alatt 472,7 millió USD volt. A befektetések túlnyomó többsége (61,9%-a) pénzeszközökben (1195 millió USD) valamint ingóságokban és ingatlan formájában valósult meg (566,7 millió USD, ami 29,4%-os részarányt jelent). Az Ukrajnába irányuló közvetlen külföldi befektetések a világ 117 országából származtak.
Az Ukrajnába irányuló közvetlen külföldi befektetések (ezer USD) Ország
2004.01.01.
Amerikai Egyesült Államok Ciprus Egyesült Királyság Németország Hollandia Brit Virginiai szigetek Orosz Föderáció Svájc
1060182,51 901921,89 701162,90 451611,03 459918,52 367545,66 388559,42 321637,09
2005. 01.01. 1153692,42 1035624,26 895867,60 631571,34 548335,30 543844,48 457536,64 411263,16
Nyugati gazdasági elemzők szerint a 2004. év végi és 2005. év elejei hatalomváltás következtében a külföldi befektetések Ukrajnába áramlásának növekedése prognosztizálható. A jelenlegi évi közel 1 Mrd. USD értékű közvetlen külföldi beruházások 3-4-szeresére nőhetnek. 2005 elején a „Narancsszínű” forradalmat követően megalakult új kormány szociális intézkedéseit követő költségvetési terhek okozta feszültségek mérsékelésére kézi gazdaság irányítású intézkedésekkel a külföldi beruházásokat negatívan befolyásoló intézkedéseket hozott. A különleges Gazdasági Övezetekben a külföldi befektetőknek korábban biztosított áfa, nyereségadó és egyéb kedvezmények felfüggesztése illetve megvonása, a korábbi privatizációs
3
szerződések felülvizsgálata Ukrajnában jelenleg a reprivatizáció vádjával, a külföldi beruházóknak nyújtott kedvezmények visszamenőleges hatályú megvonása pedig bírósági perek indításának reális veszélyével jár együtt. A gyorsan változó belpolitikai helyzetben minden jel szerint a külföldi befektetők befektetési stratégiájában az óvatos kivárás aktualitása még nem vesztett érvényéből.
Magyar-ukrán befektetési kapcsolatok Magyarországi ukrán befektetések 2003-ban a hivatalos statisztikai adatok, Magyarországon 8 ukrán cég befektetéseit tartják számon 823 ezer USD értékben, ez a külföldre irányuló ukrán befektetések 0,5%-át teszi ki. A magyarországi ukrán befektetők a kohászat, vegyipar, szállítmányozás, személyszállítás, banki tevékenység, szállítóeszközök és mezőgazdasági gépek gyártása valamint a külkereskedelmi tevékenység területén találhatók. A befektetési tevékenységben szerepet játszik Magyarországon a Donbass Ipari Szövetség (Dunaferr), az AEROSVIT Rt. (légi szállítás), a DUNAJSZKOE Parahodsztvo (vízi szállítmányozás), a CHEMOPETROL VV (vegyipari termékek), valamint a kétoldalú külkereskedelmet és befektetéseket elősegítő VABANK és NADRABANK magyarországi képviseletei. A kremencsugi KRAZ Rt. Magyarországon VERTIKUM Kft. néven működtet vegyes vállalatot. A magyar-ukrán határ mellett működő Avtoporti avtoterminali cég a vasúti szállítmányozás, logisztikai tevékenység területén játszik szerepet a két ország közötti forgalomban.
Ukrajnai magyar tőkebefektetések Az Ukrajnában megvalósuló közvetlen befektetések volumene alapján Magyarország 113 ország beruházói közül a 16. helyet foglalja el. Magyar cégek közvetlen tőkebefektetést 309 ukrán cégnél végeztek és 235 közös vállalatot hoztak létre. Kárpátalja megye Magyarországgal határos részein a magyar tőke aktivitása még magasabb. A megyében jelenlevő országok rangsorában Magyarország az Egyesült Államok, Németország és Ausztria mögött a negyedik helyet foglalja el. E régióban 153 cég működik magyar tőke bevonásával. A beruházások összege eléri a 23,7 millió USD értéket. Magyar befektetők számára a legvonzóbb városok Ungvár, Munkács, Beregszász és beregszászi járás. Jelenleg Kárpátalján magyar cégek közreműködésével 13 beruházási projekt van előkészületben.
4
