KÁRPÁT-HAZA FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2030
TERVEZET 1.0 változat
Készült az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK), a Wekerle Terv, a Magyar Nemzetpolitika – a nemzetpolitika stratégiai kerete, valamint kapcsolódó magyarországi és a külhoni tervdokumentumok, továbbá a Kárpát-haza Fejlesztési Rendszer szakmai anyagainak, valamint másodlagos kapcsolódó forrásanyagok szintézisével és felhasználásával
Budapest, 2014. május
ELŐZETES SZAKMAI KONZULTÁCIÓRA SZÁNT VITAINDÍTÓ MUNKAANYAG
Jelen tervdokumentum a Kormány hivatalos álláspontját nem tükrözi!
2
TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ _________________________________________________ 6 KÁRPÁT-HAZA FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2030 _____________________________ 11 1 NEMZETI INTEGRÁCIÓS FEJLESZTÉSI RENDSZER SZÜKSÉGESSÉGE ÉS INDOKOLTSÁGA _________________________________________________________ 12 1.1
Nemzeti Integrációs Fejlesztési Rendszer szükségessége – alapvetések ____________ 12
1.2
Szembenézés, kiengesztelődés és összefogás határokon innen és túl _______________ 14
1.3
Új korszak és új lehetőségek küszöbén 2014–2020 _____________________________ 16
1.3.1 1.3.2
2
1.4
A Kárpát-haza Fejlesztési Rendszer mint a nemzetegyesítés új fejlesztési kerete ___ 19
1.5
Kárpát-medencei fejlesztéspolitikai feladatok ________________________________ 20
TERVEZÉSI KERETEK ________________________________________________ 22 2.1 2.1.1 2.1.2
A Kárpát-medence és a Kárpát-haza _______________________________________ 22 Kárpát-medence mint természetes földrajzi-természeti és együttműködési-fejlesztési tér ______ 22 Kárpát-haza a Kárpát-medencében mint egységes közös magyar fejlesztési tér ______________ 23
2.2
A tervdokumentum funkciója és időtávja ____________________________________ 24
2.3
Magyarországi kiemelt tervdokumentumok __________________________________ 26
2.3.1 2.3.2 2.3.3 2.3.4
2.4 2.4.1 2.4.2 2.4.3 2.4.4
2.5 2.5.1 2.5.2 2.5.3 2.5.4 2.5.5 2.5.6
3
A nemzeti integráció kiteljesítésének első, szimbolikus és közjogi szakasza 2010–2014 ______ 16 A nemzeti integráció kiteljesítésének második, operatív és fejlesztési szakasza 2014–2020 ____ 17
Nemzeti fejlesztés 2030 – OFTK 2014–2020/2030 ___________________________________ Wekerle terv – Kárpát-medencei gazdaságfejlesztés __________________________________ Magyar Nemzetpolitika – A nemzetpolitika stratégiai kerete ____________________________ Kiemelt ágazati tervek __________________________________________________________
26 28 28 29
Külhoni magyar fejlesztési tervek __________________________________________ 31 Erdélyi Mikó Imre Terv ________________________________________________________ Felvidéki Baross Gábor Terv ____________________________________________________ Kárpátaljai Fejlesztési Tervek, Egán Ede Terv _______________________________________ Vajdasági Wekerle Terv ________________________________________________________
31 31 32 32
Európai uniós fejlesztési tervek és kapcsolódások _____________________________ 33 Az uniós jogszabályok révén megnyíló nemzeti integrációs lehetőségek ___________________ Az EU2020 céljaihoz való illeszkedés _____________________________________________ Partnerségi Megállapodás 2014–2020 ______________________________________________ Magyarországi Operatív Programok 2014–2020 _____________________________________ Európai Területi Együttműködési Programok 2014–2020 ______________________________ Központi uniós fejlesztések 2014–2020 ____________________________________________
33 33 34 34 34 35
KÁRPÁT-HAZA FEJLŐDÉSI TRENDEK és HELYZETÉRTÉKELÉS __________ 36 3.1 3.1.1 3.1.2 3.1.3
Külhoni magyarok lakta területek történeti-földrajzi bemutatása________________ 36 Erdély és Partium _____________________________________________________________ 36 Székelyföld és Csángóföld ______________________________________________________ 37 Felvidék _____________________________________________________________________ 39
3
3.1.4 3.1.5 3.1.6 3.1.7 3.1.8
3.2 3.2.1 3.2.2 3.2.3 3.2.4 3.2.5 3.2.6
3.3
Kárpátalja ___________________________________________________________________ Vajdaság ____________________________________________________________________ Burgenland – Őrvidék __________________________________________________________ Muraköz, Muravidék ___________________________________________________________ Drávaköz ____________________________________________________________________
40 40 43 43 44
Fejlődési trendek és helyzetértékelés ________________________________________ 45 Nemzeti integráció és együttműködés a Kárpát-medencében ____________________________ Gazdasági trendek, kihívások és erőforrásaink _______________________________________ Társadalmi trendek, Kárpát-medencei magyar kihívások és erőforrásaink __________________ Környezeti trendek, kihívások és erőforrásaink ______________________________________ Területi trendek, kihívások és erőforrásaink, határ menti térségek ________________________ 2007–2013-as fejlesztési tapasztalatok _____________________________________________
45 47 55 61 65 75
Kárpát-haza SWOT-elemzés ______________________________________________ 77
4 A KÜLHONI MAGYAROK LAKTA TERÜLETEK KÖZÖSSÉGI JÖVŐKÉPEI ÉS STRATÉGIAI CÉLJAI _____________________________________________________ 78 4.1
Erdély és Partium _______________________________________________________ 78
4.2
Székelyföld és Csángóföld _________________________________________________ 81
4.3
Felvidék _______________________________________________________________ 83
4.4
Kárpátalja _____________________________________________________________ 85
4.5
Vajdaság _______________________________________________________________ 88
4.6
Burgenland–Őrvidék_____________________________________________________ 90
4.7
Muraköz, Muravidék ____________________________________________________ 90
4.8
Drávaköz ______________________________________________________________ 90
4.9
Kiemelt külhoni tervdokumentumok, célrendszeri elemzés _____________________ 91
5 KÁRPÁT-HAZA FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2030 CÉLKITŰZÉSEI – A JÖVŐKÉP ÉS A CÉLRENDSZER BEMUTATÁSA ______________________________ 95 5.1
Kárpát-medencei és magyar közösségi jövőkép _______________________________ 95
5.2
A Kárpát-haza Fejlesztési Koncepció célrendszere – 2030 _____________________ 103
5.3
Kárpát-haza hosszú távú, átfogó fejlesztési célkitűzések – 2030 _________________ 104
5.3.1 Új magyar megújulás és gyarapodás ______________________________________________ 105 5.3.2 Erős és patrióta magyar gazdaságon és közösségeken alapuló új, innovatív és kreatív növekedési központ kialakítása __________________________________________________________________ 107 5.3.3 A magyar szülőföld és a nemzeti erőforrások megtartása, közös védelme és gyarapítása _____ 109 5.3.4 Megújuló magyar tudásgazdaság és kreatív európai központ kiépítése ___________________ 111 5.3.5 Kiteljesedő autonómiák és önrendelkező nemzeti közösségek, harmonikusan együttműködő Kárpát-medencei térsége _____________________________________________________________ 113
5.4 5.4.1 5.4.2 5.4.3 5.4.4
Kárpát-haza hosszú távú specifikus célok és fejlesztési prioritások – 2030 ________ 115 A szakrális, egészségi és szociális létalapok megerősítése _____________________________ A szellemi létalapok közös megerősítése __________________________________________ A nemzeti létalapok és együttműködés megerősítése _________________________________ A gazdasági létalapok közös megerősítése _________________________________________
117 120 123 126
4
5.4.5
5.5
A fizikai, infrastruktúrális és környezeti létalapok közös megerősítése ___________________ 129
Horizontális célok és építkezési elvek ______________________________________ 132
5.5.1 A szülőföld és a közösség megtartása, gyarapítása, kiszélesedő önrendelkezés _____________ 5.5.2 Kiteljesedő harmónia, együttműködés és értékmegörzés a Kárpát-medencében ____________ 5.5.3 A nemzet kelméjének újraszövése – kiteljesedő nemzeti együttműködés, hálózatosodás és a nemzeti integráció elmélyítése _________________________________________________________ 5.5.4 Halat és jó hálót ______________________________________________________________ 5.5.5 Folyamatos nemzeti megújulás, a magyarság önazonosság-tudatának erősítése és gyarapodás minden területen ____________________________________________________________________ 5.5.6 A közösség boldogulása az egyén boldogulásának alapja ______________________________ 5.5.7 Fenntarthatóság, öngondoskodás, önfenntartás és kiszélesedő gazdasági autonómia _________
132 133 134 134 134 135 135
6 KIEMELT TERVDOKUMENTUMOK CÉLRENDSZERI KAPCSOLÓDÁSA ÖSSZESÍTÉS ____________________________________________________________ 136 6.1.1 A kiemelt magyarországi és uniós tervdokumentumokhoz való célrendszeri kapcsolódás bemutatása ________________________________________________________________________ 6.1.2 AZ Országos Fejlesztési Koncepcióhoz való célrendszeri kapcsolódás bemutatása __________ 6.1.3 A Nemzetpolitika Stratégiai kerete célrendszeri kapcsolódás bemutatása _________________ 6.1.4 A Wekerle Terv célrendszeri kapcsolódás bemutatása ________________________________
136 137 138 139
7 A KÁRPÁT-HAZA FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2030 – A MEGVALÓSÍTÁS FELTÉTELRENDSZERE, INTÉZMÉNYRENDSZER, ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK _ 140 7.1 7.1.1 7.1.2 7.1.3
7.2 7.2.1 7.2.2 7.2.3 7.2.4
Intézményrendszer _____________________________________________________ 140 A Kárpát-medencei szintű fejlesztési együttműködésekért felelős kormánybiztos kinevezése _ 140 Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI), mint szakpolitikai és szakmai koordinációs szervezet 140 Külhoni Fejlesztési Koordinációs Ügynökségek létrehozása ___________________________ 142
Erőforrások ___________________________________________________________ 144 NSKI saját források ___________________________________________________________ Új költségvetési és intézményi források ___________________________________________ 2014–2020-as uniós források ___________________________________________________ Egyéb források és új fejlesztési alapok ____________________________________________
144 145 145 146
7.3 Nemzetstratégiai és nemzeti integrációs szakmai, tervezési, értékelési és monitoringrendszer szükségessége_______________________________________________ 147
Melléklet – 1. Kárpát-haza FejlesztésI Rendszer – Kárpát-haza Fejlesztési Hálózat és szakértői, partneri adatbázis_________________________________________________ 150 Melléklet – 2. Kárpát-haza FejlesztésI Rendszer – Kárpát-medencei jó gyakorlatok ____ 152 Melléklet – 3. A Kárpát–medence természetföldrajza _____________________________ 154 Ábrajegyzék ______________________________________________________________ 163 Felhasznált irodalom és források ____________________________________________ 166
5
VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1 "Mit erőszakkal nem, csöndben és halkan munkálva véghezvihetünk.” Mikó Imre
2020-ban lesz egy évszázada annak, hogy Magyarország népességének harmada, minden tíz magyar emberből három, idegen államok fennhatósága alá került. A 20. század a magyar nemzetet – történelmi szállásterületeivel együtt – a Kárpát-medence, Európa és a világ számos államába kényszerítette és szórta szét. Magyarország az elmúlt négy évben a nemzeti erőforrások fölött rendelkezni képes új politikai és gazdasági rendszert épített fel. Ennek kiterjesztése a teljes Kárpát-medencei magyar közösségre közös lehetőség és közös felelősség. Az új nemzeti erőforrás-hasznosítás elméleti, valamint gyakorlati módszereinek kidolgozása, rendszerbe foglalása a Nemzetstratégiai Kutatóintézet lehetősége és szakmai felelőssége. A 2013 februárjában megfogalmazott kormányzati szándéknak megfelelően megalkotjuk a Kárpát-medencei magyar nemzetközösség összehangolt fejlesztési koncepcióját és 2014-2020-as nemzetegyesítési fejlesztési programját, melyet uniós fejlesztési alapok, magyarországi költségvetési források és piaci befektetések összehangolt felhasználásával valósítunk meg. Ez a célkitűzés egy egymást segítő és erősítő, összehangolt Kárpát-medencei fejlesztési rendszert feltételez. Olyan nemzeti integrációs fejlesztési koncepciót és stratégiai fejlesztési programot, melyet a 21. század új körülményeihez igazodva kell majd végrehajtanunk. Eljött tehát az ideje annak, hogy egy jövőképközpontú, összehangolt és egy hálózati elvre épülő összmagyar fejlesztési együttműködés jöjjön létre a Kárpát-medencében. A magyarságnak a Kárpát-medencében rendelkezésre álló erőforrásai bőségesek és sokrétűek. Nemzetstratégiai jelentőségű kérdés, hogy ezek az erőforrások közös nagy célok érdekében összekapcsolhatóak legyenek, és a közös célok szolgálatába lehessen ezeket állítani. Ezért mindenek előtt egy közös fejlesztési jövőképre van szükségünk. Mit akarunk? Hova akarunk eljutni? Milyen lépések által akarunk eljutni odáig? A válaszokat pedig össze kell hangolni. Számos fejlesztési kezdeményezés indult már a magyar közösségektől a Kárpát-medencében, azonban ezek nem kapcsolódtak egymáshoz, nem erősítették egymást. Időszerű kérdés most már egy irányba terelni a fejlesztési folyamatokat! Egy, a Kárpát-medence egészére kiterjedő fejlesztési együttműködésnek van tervezési, együttműködési és finanszírozási feltétele. A Kárpát-haza Fejlesztési Rendszer és Hálózat azért jött létre, hogy ennek a feltételrendszernek keretet adjon. A nemzetstratégiai és Kárpát-medencei szintű nemzeti integráció kiterjesztésének feltételrendszere három egyidejű, a nemzeti integráció kiterjesztését szolgáló paradigmaváltás szükségességét feltételezi: 1. stratégiai irányítás, tervezés, fejlesztés, szabályozás 1
A Vezetői összefoglaló egyes szövegrészei kiemelések, melyek természetszerűleg visszaköszönnek és megtalálhatók a Kárpát-haza Fejlesztési Koncepció 2030 vonatkozó fejezeteiben.
6
2. tudatos és célzott együttműködés, hálózatosodás 3. finanszírozási és erőforrás-koncentráció A Kárpát-medencei Gazdasági és Társadalmi Tér kialakítása és megerősítése a Nemzeti Együttműködés Programjának, illetve a Kormány gazdaságpolitikájának is kiemelt részét képezi. A Kormány 2010–2014 között ennek és a Kárpát-medencei gazdasági nyitásnak a szakpolitikai magalapozására elfogadta a Wekerle Tervet, a magyar kormány támogatásával készült el az első külhoni ágazati szakterv az Erdélyi Mikó Imre Terv, s készülnek az NGM támogatásával a külhoni magyar nemzeti közösségek további gazdaságfejlesztési tervdokumentumai is. A magyar nemzetpolitika és nemzeti együttműködés elmélyítésére készült el a Nemzetpolitika Stratégiai Kerete és a Diaszpóra Stratégia. Mindezen tervdokumentumok figyelembe vételével kezdte meg a Nemzetstratégiai Kutatóintézet a Kárpát-haza Fejlesztési Rendszer 2014–2020-as kidolgozását, s ennek részeként két fejlesztési tervdokumentum előkészítését: 1. Kárpát-haza Fejlesztési Koncepció 2030 2. A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programja 2014–2020 A 2012-ben elfogadott stratégiai irányítási rendszert szabályozó jogszabály alapján a jelen tervdokumentum egy 2030-ig szóló fejlesztési koncepció, mely hosszú távon határozza meg a nemzeti integrációs hálózati és külhoni magyar fejlesztések célját és alapelveit. A tervdokumentum, igazodva a Nemzeti Fejlesztés 2020/2030-as Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióhoz (Koncepció), valamint a kapcsolódó kiemelt magyarországi és külhoni részstratégiákhoz, tervekhez a 2014–2030-as időintervallumra határozza meg a Kárpát-medencei magyar nemzeti integrációs és fejlesztési célokat, kiegészítő szakmai jelleggel. Kiemelt cél, hogy a tervdokumentum kiegészítse és elmélyítse a Parlament által 2013. decemberében elfogadott új OFTK-ban megfogalmazott nemzeti és országos célokat, s azokat kiegészítse és összhangba hozza a nemzeti integráció elmélyítését szolgáló célokkal és alapelvekkel, valamint megteremtse a tervdokumentum szintű integrációt és a szintézist biztosító kapcsolatot a magyarországi és külhoni nemzeti jövőkép, átfogó és specifikus célok között. További kiemelt cél, hogy a tervdokumentum a Magyar Kormány által 2014. március 6-án benyújtott Partnerségi Megállapodásban megfogalmazott 2014–2020-as nemzeti és országos fejlesztési célokat kiegészítse és összhangba hozza a nemzeti integráció elmélyítését szolgáló hálózati és külhoni fejlesztésekkel. A Kárpát-medence történelmi-földrajzi-természeti egységének nemzeti integrációs célterülete értelmezésünk szerint a Kárpát-haza, mely a magyarok által lakott területeket jelenti.
7
A Kárpát-haza Fejlesztési Rendszer jövőképe a Megújuló és harmonikusan együttműködő Kárpát-medence, összetartó és gyarapodó magyarság alapgondolaton nyugszik. Gazdasági és infrastruktúra-fejlesztési stratégiai célrendszerének főbb pontjait a Kárpát-medencei fejlesztési integráció elmélyítése, a gazdasági növekedés és patrióta fejlesztés- és gazdaságpolitika adja, míg társadalom- és emberi erőforrás-fejlesztési stratégiai céljai között a Kárpát-medencei magyarság társadalmi megújulásának és összetartásának erősítése érdekében a fejlesztési integráció elmélyítése kap kiemelt szerepet. Kárpát-haza nemzeti jövőképünk szerint 2030-ra
A Kárpát-medencei magyarság évtizedek óta tartó negatív népesedési trendje megáll, sőt megfordul, legnagyobb értékünk, a magyar humánvagyon, újra gyarapodik. A Kárpát-hazában élő magyarság földrajzi elhelyezkedését, nemzeti szétszóratottságát és jelenlegi adottságait tudatosan és stratégiailag is kihasználva, a nemzeti integrációt elmélyítve és kiterjesztve fokozatosan növeli gazdasági, társadalmi és politikai súlyát, a magyarság kiegyensúlyozott és szerteágazó nemzetközi gazdasági kapcsolatokat tart fenn, a térségben betöltött szerepe erős. A Kárpát-medencei magyarság közel két évtizede fenntarthatóan fejlődik, gazdasági teljesítményünk, nemzeti erőforrásaink és piaci részesedésünk, valamint a foglalkoztatás jelentősen bővül. Tudatosan tervezett, fejlesztett patrióta és nemzeti gazdaságpolitika mellett a nemzet gazdasági teljesítménye és GDP-je jelentősen nő, ami helyi és térségi gazdasági közösségek szintjén is fokozatos, mérhető életminőség-javulást eredményez. Kárpát-medencei természeti és kulturális erőforrásaink felelős és hatékony kihasználásával gazdasági fejlődésünkben a stratégiai nemzeti erőforrás közösségi védelme, hasznosítása és az önerő kulcsszerepet játszik. Meghatározó lesz a kreativitás, az innováció és a tudás szerepe, melyben a magyarság Európa számos országához képest versenyelőnnyel rendelkezik. Ennek alapját tudományos és szellemi kapacitásunk, kreativitásunk, valamint európai viszonylatban is színvonalas oktatásunk, felsőoktatásunk képezi, amiben kiemelt figyelmet kapnak a nemzetközi élvonalhoz kapcsolódó kutatási programok, a megszerzett tudás szinten tartása, az egész életen át tartó tanulás, a nyelvtanulás, a piacképes szakképzés, a tanulható alap- és vállalkozói kompetenciák és a kreativitás fejlesztése. A Kárpát-medencei magyar gazdaság stratégiai megújulásával, a nemzeti elérhetőség és a közlekedési kapcsolatrendszer javulásával, valamint a hatékony és célirányos térségi beavatkozásokkal a Kárpát-medencei magyarok lakta térségek területi különbségei nem nőnek tovább. A versenyképesen fejlődő térségek, városok hálózata az eddig leszakadó térségeket ismét bekapcsolja a nemzet vérkeringésébe. Növekszik a nemzeti jólét, a közjó, a magyar öntudat, a nemzeti és társadalmi felelősségvállalás, a társadalmi elégedettség és kohézió. A vidék egy sajátos, vonzó értékekkel rendelkező, értékeinek felismerésével szívesen választott élettér, ahol a fiatalok megtalálják a jövőjüket, boldogulásukat. A Kárpát-haza eltérő társadalmi, gazdasági és környezeti adottságú területei egy sokszínű, ugyanakkor egységes nemzeti területi rendszert alkotnak. 8
A jövőkép elérése érdekében a Kárpát-haza Fejlesztési Koncepció 2030 öt átfogó és öt fő specifikus fejlesztési célt fogalmaz meg:
1. ábra: A Kárpát-haza Fejlesztési Koncepció célrendszere
9
E nemzeti vízió eléréséhez nemzetstratégiai, gazdaság- és társadalomstratégiai, valamint nemzeti integrációs fordulatra, az ebbe az irányba megkezdett közös stratégiai lépéseink folytatására és elmélyítésére van szükség. A 2014–2020-as európai uniós költségvetési ciklus új és történelmi lehetőségeket kínál a magyar nemzet egésze számára. A kétharmados többséggel újraválasztott polgári kormányzat már a források előkészítésének a folyamatában részt tud vállalni. Így lehetővé válik a magyar uniós források de jure transznacionális, de facto magyar-magyar fejlesztési projektek támogatására történő lehívása. A Kárpát-haza Fejlesztési Rendszer kiteljesítése szükséges 2014–2020 között a következő kiemelt területeken: 1. A 2014-2020-as magyarországi operatív programokban közvetlen fejlesztési források biztosítása külhoni fejlesztésekre 2. Szakpolitikai, fejlesztési, kiterjesztése, ösztönzése
hálózati
és
szakmai
együttműködések
tudatos
3. Kárpát-medencei szintű fejlesztési együttműködésekért felelős kormánybiztos kinevezése és az NSKI kijelölése szakpolitikai felelősként 4. Magyarországi költségvetési források biztosítása a külhoni fejlesztésekhez 2015-től – önálló költségvetési soron, önálló célelőirányzattal 5. A külhoni magyar 2014-2020-as forrásfelhasználás növelése érdekében szakmai és pénzügyi támogatás nyújtása i. Kárpát-haza Fejlesztési Ügynökség és fejlesztési projektmenedzsment szervezet(ek) létrehozása ii. Külhoni Magyar Fejlesztési Koordinációs Ügynökségek felállítása iii. Kárpát-haza Fejlesztési Pénzügyi Eszközök létrehozása 6. Közvetlen külhoni uniós forráskoordinációs ügynökség létrehozása 7. Kétoldalú új fejlesztési alapok rendszerének kialakítása A tervhierarchiának való megfelelés biztosítása érdekében a Kárpát-haza Fejlesztési Koncepció 2030 jövőképén, átfogó, specifikus és horizontális célrendszerén nyugszik A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programja 2014–2020-as stratégiai fejlesztési célrendszere és kiemelt fejlesztési prioritásai. A Kárpát-haza Fejlesztési Koncepció 2030 előzetes szakmai véleményezése, hivatalos egyeztetése, véglegesítése, kormányzati benyújtása és annak elfogadása után, illetve avval párhuzamosan második lépésként megkezdi A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programja 20142020-as külhoni és magyarországi hivatalos egyeztetését, társadalmasítását és elfogadtatását is. 10
KÁRPÁT-HAZA FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2030
11
1
1.1
NEMZETI INTEGRÁCIÓS FEJLESZTÉSI RENDSZER SZÜKSÉGESSÉGE ÉS INDOKOLTSÁGA NEMZETI INTEGRÁCIÓS FEJLESZTÉSI RENDSZER SZÜKSÉGESSÉGE – ALAPVETÉSEK
2020-ban lesz egy évszázada annak, hogy Magyarország népességének harmada, minden tíz magyar emberből három, idegen államok fennhatósága alá került. A 20. század a magyar nemzetet – történelmi szállásterületeivel együtt – a Kárpát-medence, Európa és a világ számos államába kényszerítette és szórta szét. Magyarország az elmúlt négy évben a nemzeti erőforrások fölött rendelkezni képes új politikai és gazdasági rendszert épített fel. Ennek kiterjesztése a teljes Kárpát-medencei magyar közösségre közös lehetőség és közös felelősség. Az új nemzeti erőforrás-hasznosítás elméleti és gyakorlati módszereinek kidolgozása, rendszerbe foglalása a Nemzetstratégiai Kutatóintézet lehetősége és szakmai felelőssége. A 2013 februárjában megfogalmazott kormányzati szándéknak megfelelően megalkotjuk a Kárpát-medencei magyar nemzetközösség összehangolt fejlesztési programját, melyet uniós fejlesztési alapok, magyarországi költségvetési források és piaci befektetések egybehangolt felhasználásával valósítunk meg. Ez a célkitűzés egy egymást segítő és erősítő egységes Kárpát-medencei rendszert feltételez. Olyan nemzeti integrációs fejlesztési koncepciót és stratégiai programot, melyet a 21. század új körülményeihez igazodva kell majd végrehajtanunk. Ha a fejlődés irányait vizsgáljuk, akkor szembetűnő, hogy a magyaroknak nincs egységes nemzeti jövőképük és nemzetstratégiájuk. Nem tudjuk, illetve nem is akarjuk tudni, hogy egy újabb generáció felnövekedését követően milyen országot szeretnénk utódainknak örökül hagyni. Úgy látszik, a mának élünk, a jövő nemzedékei iránt érzett különösebb felelősségérzet nélkül. Történelmünket még nem tártuk fel, történelmi kudarcainkat még nem dolgoztuk fel teljesen, kultúránkat és nyelvünket pedig hajlamosak vagyunk feloldani/feloldódni hagyni egy globalizált világkultúrában. Nem tudjuk (vagy elfelejtettük), honnan jövünk, és nem tudjuk, hová megyünk. A Nemzetstratégia választ ad arra a kérdésre, hogy mi a jövőképünk és melyek a nemzetstratégiai céljaink 2020-ra, illetve az egy vagy két új generáció felnövekedését követő időszakra (2035, 2050). Egyúttal számot vet a múlttal és összeköti a jelent a jövővel. Választ ad arra a kérdésre is, hogy „honnan jövünk” és „hová tartunk”. Míg az Alaptörvény az államképet, a Nemzetstratégia azt a nemzetképet határozza meg, amelybe az Alaptörvényben leírt államfelfogásunk helyezendő. A Kárpát-medencei magyarság legértékesebb erőforrása, megelőzve minden természetit és gazdaságit, a humánvagyon: a magyar anyanyelvet beszélő, magyar kultúrkörhöz tartozó emberek. A 21. század első évtizede sem hozott érdemi változást; a 2001–2011 közötti Mozaik Kárpát-medencei Ifjúságkutatás eredményei szerint tíz év alatt mintegy 1,1 millió fővel csökkent a Kárpát-medencében a magukat magyaroknak vallók száma, miközben Magyarország népessége hivatalos statisztikai adatok szerint tízmillió fő alá süllyedt. Az előrejelzések alapján néhány évtizeden belül Magyarország lélekszáma további félmillióval
12
csökkenhet, a külhoni magyarság soraiban – az asszimiláció és a Kárpát-medencéből való kivándorlás miatt – több százezer főre becsülhető veszteség várható. Az új európai berendezkedés a határokon átívelő nemzetegyesítés soha vissza nem térő, történelmi pillanatát hozta el, hiszen a következő évtizedekben rendkívüli módon felértékelődik a közösségeken belüli nyelvi és kulturális homogenitás, mint a társadalmi és gazdasági stabilitás alapvető tényezője. A nemzetegyesítés – azon túlmenően, hogy segít megőrizni és erősíteni a nemzeti identitástudatot – elsősorban a szülőföldön való boldogulást kell, hogy a magyar vagy a magyar kultúrkörhöz tartozó emberek számára megteremtse. Ennek megfelelően kiemelt cél, hogy a 20. század zivataros eseményei miatt a világban szétszóródott és a Kárpát-medence számos országában széttagoltan élő magyarság önazonosságát megőrizve megmaradjon/gyarapodjon szülőföldjén. A siker elengedhetetlen feltétele, hogy a szétszóratott nemzetből világnemzetet, azaz új nemzetközösséget építsünk. Ahhoz, hogy a magyarságnak esélye maradjon megőriznie, jobb esetben ismét benépesítenie ősei szállásterületét, ahhoz a következő évtizedekben a magyar humánvagyon felelős megóvására, gyarapítására van szükség. A második lépés a szakmai és politikai tudatosság megteremtése, illetve az új nemzetpolitikai doktrína megalapozása. Az elmúlt húsz év tapasztalata, hogy a külhoni politikai képviseletek nem tudták megakadályozni a határainkon kívül élő magyar közösségek megfogyatkozását és térvesztését. A paradigmaváltás, illetve a trend megfordítása érdekében szükséges és megkerülhetetlen az országpolitika nemzetpolitikává történő előléptetése. Tekintettel arra, hogy Bukarest, Belgrád, Pozsony és Kijev ellenérdekeltek nemzeti törekvéseinkben, ennek a munkának csakis Budapest lehet a kiindulópontja. A harmadik lépés az így kialakított új nemzeti integrációs stratégia megvalósításához szükséges gazdasági és fejlesztési erő és rendszer megteremtése, amelyhez szemléletváltásra van szükség: olyan Kárpát-medencei összefüggő rendszerekben kell gondolkodnunk, amelyek saját természeti és emberi erőforrásainkon felül európai uniós fejlesztési többletforrások felhasználásával egy fenntartható, tervezett és rendezett magyar gazdálkodást tesznek lehetővé. Ez a Kárpát-haza Fejlesztési Rendszer koncepciójának alapja. A Kárpát-medence és a világ magyarságának megóvása és továbbgondolása abból a felismerésből nyeri létjogosultságát, hogy a jelen történeti szituációban a nemzeti integrációs esélyeknek valószínűleg sokáig vissza nem térő, történelmi pillanata érkezett el a Kárpátmedencében is. A globalizáció megnövekedett eszközrendszere ugyanis lehetőséget kínál arra, hogy a középeurópai hagyomány, értékközösség és történeti emlékezet még élő és szervesen létező kelméjét, a magyarság által lakott teljes földrajzi és működési területén érthetően, vonzóan és hatásosan tudjuk újraszőni.
13
A nemzeti integrációs stratégia – mint valamiféle mögöttes rendező vagy szervező elv – bonyolult törvények és több szintű intézményrendszer felállítása nélkül is irányt szab a külhonban élőknek, jelezve egyfelől a haladás és a fejlődés irányát, másrészt a mindennapok nagy téttel bíró döntéseihez nyújtva támpontot. Természetesen tudjuk, hogy a stratégiák és tervek eszméjét rehabilitálni igen nehéz, mert mára többnyire senki sem bízik bennük. Eljött tehát az ideje annak, hogy egy jövőképközpontú, összehangolt és hálózati elvre épülő összmagyar fejlesztési együttműködés jöjjön létre a Kárpát-medencében. A magyarságnak a Kárpát-medencében rendelkezésre álló erőforrásai bőségesek és sokrétűek. Nemzetstratégiai jelentőségű kérdés, hogy ezek az erőforrások közös nagy célok érdekében összekapcsolhatóak legyenek, és a közös célok szolgálatába lehessen ezeket állítani. Ezért mindenek előtt egy közös fejlesztési jövőképre van szükségünk. Mit akarunk? Hova akarunk eljutni? Milyen lépések által akarunk eljutni odáig? A válaszokat pedig össze kell hangolni. Számos fejlesztési kezdeményezés indult már a magyar közösségekből a Kárpát-medencében, azonban ezek nem kapcsolódtak egymáshoz, nem erősítették egymást. Időszerű kérdés most már egy irányba terelni a fejlesztési folyamatokat! Egy, a Kárpát-medence egészére kiterjedő fejlesztési együttműködésnek van tervezési, együttműködés, és finanszírozási feltétele. A Kárpát-haza Fejlesztési Rendszer és Hálózat azért jött létre, hogy ennek a feltételrendszernek keretet adjon. A nemzetstratégiai és Kárpát-medencei szintű nemzeti integráció kiterjesztésének feltételrendszere három egyidejű, a nemzeti integráció kiterjesztését szolgáló paradigmaváltás szükségességét feltételezi: 1. stratégiai irányítás, tervezés, fejlesztés, szabályozás 2. tudatos és célzott együttműködés, hálózatosodás 3. finanszírozási és erőforrás-koncentráció 1.2
SZEMBENÉZÉS, INNEN ÉS TÚL
KIENGESZTELŐDÉS
ÉS
ÖSSZEFOGÁS
HATÁROKON
A modern nemzetek lényegét először megragadó francia történész, Ernest Renan már a 19. sz. végén úgy vélte, hogy a nemzet legfontosabb ismérve, hogy tagjainak van közös képük a múltról és van közös tervük a jövőre, más megközelítésben, tagjai egyfajta „mindennapos népszavazás” során nyilvánítják ki összetartozásukat a múltban és a jövőben. A történelemben azonban sok esetben felerősödnek azok a dezintegrációs erők, amelyek nem érdekeltek a nemzeti összetartozás lelki, szellemi és fizikai megvalósításában. E közvetlen és közvetett hatások ellensúlyozására, a nemzet lelki, szellemi és fizikai pusztulásának megállítására és megfordítására csak a nemzetstratégiai alapokon megfogalmazott fejlesztési rendszer lehet képes. A nemzeti integráció 21. század elején kijelölhető legfontosabb célkitűzése az elsősorban politikai okokból szétszóratott Kárpát-medencei és diaszpóra magyarság nemzetegyesítése. A
14
magyar nemzet 20. századi tragédiája a trianoni békediktátummal (1920) kezdődött és a 2004. december 5-i, a kettős állampolgárságról szóló népszavazással zárult. Ebben a közel száz esztendőben először csak fizikailag, majd egyre inkább lelkileg, szellemileg szakították szét a magyarságot határon „inneni” és „túli” részekre. A Kárpát-medencei magyar közösség jövőjének tudatos megtervezését a közel százévnyi magyarságerózió tette halaszthatatlanná. A magyarok lélekszáma a szomszédos országokban és a diaszpórában folyamatosan csökken, a felsőoktatásban a magyarok aránya mindenütt alacsonyabb a többségi nemzetekhez tartozóknál; mindenhol a kulturális, az oktatási, a szociális és a gazdasági pozícióvesztés, a fizikai és szellemi ellehetetlenítés tapasztalható. Az EU-csatlakozás néhány reménykeltő következménye ellenére az elmúlt két évtizedben a külhoni magyar közösségek helyzete tovább romlott. A határokon inneni és túli közös szembenézés kiemelt területei
történelmi mulasztásaink és a történelmi emlékezet torzításai politikai és ideológiai megosztottságainak – egység, pluralizmus, kiegyezés nemzeti együttműködés hosszú ideig elmaradó és elégtelen volta, minősége, mélysége és intenzitása külhonnak juttatott nemzeti erőforrások szűkös és elégtelen volta, jellege hiányzó és hiányos külhoni magyar intézményi bázis, tudás, tudástranszfer és szakmaiság külső, belső függés, kiszolgáltatottság, illetve az önrendelkezés hiánya közösségépítés és hiányzó civil erő új szórvány és diaszpóra – új lehetőségek és feladatok velünk élő közösségeink – nemzeti közösségek és kisebbségek anyanemzeteikhez fűződő viszonyának rendezetlensége a nemzet kelméjének újraszövése – a nemzetegyesítés új lehetőségeinek, keretének, eszköztárának és módszereinek újrafogalmazása halat és hálót – erőforrást és szaktudást egyszerre felelősség, szükség és új lehetőség távlatokban és mélységekben – nemzetstratégiában és nemzetben, Kárpátmedencében, Közép-Európában és Európában gondolkodás nemzetpolitika, szomszédságpolitika, nemzeti integrációs politika autonómia, önrendelkezés, nemzetegyesítés kárpát-medencei kiengesztelődés, egymás megismerése, ismerete és új együttműködés
15
1.3
ÚJ KORSZAK ÉS ÚJ LEHETŐSÉGEK KÜSZÖBÉN 2014–2020
A politikai és gazdasági integrációk után a 21. században eljött az ideje az új nemzeti integrációnak is. Az európai közösségi térben nincsenek többé határon inneni és túli magyar ügyek, csak közös magyar ügyek vannak, amelyekben minden magyar felelős minden magyarért. A magyarság szétszakítottságának hátrányai korunkban előnnyé változtathatók, feltéve, ha a szétszabdalt nemzetet képesek vagyunk egy jól működő Kárpát-medencei gazdasági, kulturális hálózattá szervezni. A Kárpát-medence évszázadokon keresztül gazdaság-, társadalom- és kultúrföldrajzi értelemben szerves egységet képezett, ezt csak a politikai status quo változása bontotta meg ideig-óráig. Az egységes tér nemzeti humánvagyonát a magyar nyelvterület népessége biztosította. Ehhez igazodott a mezőgazdasági és az ipari termelés, az út- és a vasúthálózat is. 1920 után nem véletlenül ábrázolták Csonka-Magyarországot egy végtagjait vesztő női alakként, a megcsonkított Hungaria allegorikus alakjaként, hisz egyáltalán nem volt biztos, hogy a nemzet, mint élő szervezet, túléli a csonkítást. Most közel egy évszázados fáziskéséssel kell orvosolnunk a történelem okozta pusztítást azzal, hogy kimondjuk: a Kárpát-medencei méret a legnyilvánvalóbb megoldási kerete hazánk gazdasági, társadalmi és szociális problémáinknak, ezért a magyarság jövője nem a tízmilliós országban, hanem a 15 milliós magyar nemzetben van. 1.3.1 A NEMZETI INTEGRÁCIÓ KITELJESÍTÉSÉNEK ELSŐ, SZIMBOLIKUS ÉS KÖZJOGI SZAKASZA 2010–2014
A siker elengedhetetlen feltétele, hogy a szétszóratott nemzetből világnemzetet, azaz új nemzetközösséget építsünk. Ahhoz, hogy a magyarságnak esélye maradjon megőriznie, jobb esetben ismét benépesítenie ősei szállásterületét, ahhoz a következő évtizedekben a magyar humánvagyon felelős megóvására, gyarapítására van szükség. Az állampolgárság kiterjesztésével, illetve a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtétel törvényével a Kormány – közjogi értelemben – a fentiek irányába az első lépéseket megtette. „Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat, valamint előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal.” Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)
16
Közjogi és szimbolikus szakasz - a nemzeti integráció kiteljesítése érdekében tett eddigi kormányzati lépések – 2010–2014:
Közjogi egyesítés megindítása és kiteljesítése (kiemelten kedvezményes honosítással, választási jog kiterjesztése)
Szimbolikus tettek és lépések (pl. a nemzeti együttműködés rendszere, a Nemzeti Összetartozás Napja, KMKF, Diaszpóra Tanács, ösztöndíjprogramok, diákcsere- és üdülési programok, Nemzetpolitikai Kutatóintézet, Nemzetstratégiai Kutatóintézet létrehozása, nemzetiségi választási listák)
Kárpát-medencei EGTC együttműködések támogatása
Kárpát-medencei gazdasági nyitás (kiemelten Wekerle Terv, Kárpát Régió Üzleti Hálózat)
A 2014–2020-as uniós felkészülés során a nemzeti érdekek képviselete (kiemelten MFF, PM, OP-k, ETE Transznacionális, ETE CBC)
Külhoni magyar közösségek alulról építkező tervezési folyamatainak támogatása (erdélyi Mikó Imre Terv, felvidéki Baross Gábor Terv, kárpátaljai és vajdasági tervezés stb.)
állampolgárság
1.3.2 A NEMZETI INTEGRÁCIÓ KITELJESÍTÉSÉNEK MÁSODIK, OPERATÍV ÉS FEJLESZTÉSI SZAKASZA 2014–2020
A második lépés a szakmai és politikai tudatosság megteremtése, illetve az új nemzetpolitikai doktrína megalapozása. Az elmúlt húsz év tapasztalata, hogy a külhoni politikai képviseletek nem tudták megakadályozni a határainkon kívül élő magyar közösségek megfogyatkozását és térvesztését. Paradigmaváltás szükséges a negatív trend megfordítása érdekében. Megkerülhetetlen tehát az országpolitika nemzetpolitikává történő előléptetése. Tekintettel arra, hogy Bukarest, Belgrád, Pozsony és Kijev nemzetépítési koncepciói a Trianoni határok fölött az új demokratikus európai integráció idején sem hajlandóak nagyobb közép-kelet európai kontextusban látni egymásrautaltságunkat – a térségben a legnagyobb etnikai kisebbségi közösségekkel rendelkező magyarok 21. századi nemzetépítése is az Anyaország fővárosából, Budapestről koordinálható a leghatékonyabban. A harmadik lépés az így kialakított új nemzetstratégia megvalósításához szükséges gazdasági erő megteremtése, amelyhez szemléletváltásra van szükség: olyan Kárpát-medencei összefüggő rendszerekben kell gondolkodnunk, amelyek saját természeti és emberi erőforrásainkon felül európai uniós többletforrások bevonásával egy fenntartható, tervezett és rendezett magyar gazdálkodást tesznek lehetővé. Ez a Kárpát-haza Fejlesztési Rendszer koncepciójának alapja.
17
Nemzeti integrációt kiteljesítő operatív és fejlesztési szakasz – a nemzeti integráció kiteljesítése érdekében szükséges további kormányzati lépések – 2014–2020:
Nemzeti európai parlamenti választási lista összeállítása
Nemzetpolitikai doktrína, mint önálló szakpolitika közigazgatási stratégiai és szervezeti kiteljesítése
A Nemzeti Integráció Fejlesztési Rendszerének a megteremtése és működtetése az NSKI koordinációjával, szakpolitikai felelősségével
Közös nemzetstratégiai válaszok és nemzetstratégiai alternatívák kidolgozása – egyes kiemelt nemzetstratégiai és nemzeti integrációs kérdésekben és területeken
A magyar ágazati és szakpolitikák tervezési, fejlesztési, szabályozási és cselekvésipénzügyi rádiuszának tudatos kiterjesztése a külhoni magyar területek és közösségek felé
Alapos előkészítő munka után a közszolgáltatási akadálymentesítés és a magyar közszolgáltatások külhoni kiterjesztésének megindítása (kiemelten foglalkoztatás, egészségügy, szociális, oktatási-képzési, sport, ifjúsági területek)
A külhoni magyar intézményi hálózat tudatos fejlesztése és megerősítése a magyarok lakta területeken (magyar fenntartású új külhoni intézmények alapítása, fejlesztése)
A nemzeti társadalmi felelősségvállalás és együttműködés kötelezővé tétele a magyar költségvetési finanszírozású, társfinanszírozású intézményekben minimum az éves költségvetés 1%-ig – ilyen tevékenységek és szakmai feladatok finanszírozására
A 2014–2020-as európai uniós költségvetési ciklus új lehetőségeket kínál a magyar nemzet egészének. A két-harmados többséggel újraválasztott polgári kormányzat már a források előkészítésének a folyamatában részt tud vállalni. Így lehetővé válik az uniós források de jure transznacionális, de facto magyar-magyar fejlesztési projektek támogatására történő lehívása. A Kárpát-haza Fejlesztési Rendszer kiteljesítése a következő területeken szükséges 1. a 2014-2020-as magyarországi operatív programokban közvetlen fejlesztési források biztosítása külhoni fejlesztésekre 2. Fejlesztési, hálózati és szakmai együttműködések tudatos kiterjesztése, ösztönzése 3. Kárpát-medencei szintű fejlesztési együttműködésekért felelős kormánybiztos kinevezése és az NSKI kijelölése szakpolitikai felelősként 18
4. A külhoni magyar 2014-2020-as forrásfelhasználás növelése érdekében szakmai és pénzügyi támogatás nyújtása i. Kárpát-haza Fejlesztési Ügynökség és fejlesztési projektmenedzsment szervezet(ek) létrehozása ii. Külhoni Magyar Fejlesztési Koordinációs Ügynökségek felállítása 5. Közvetlen uniós forráskoordináció i. Közvetlen Uniós Források Koordinációs Ügynökségének létrehozása 6. Magyarországi költségvetési források biztosítása a külhoni fejlesztésekhez 2015-től – önálló költségvetési soron, önálló célelőirányzattal 7. Kétoldalú új fejlesztési alapok rendszerének kialakítása
1.4
A KÁRPÁT-HAZA FEJLESZTÉSI RENDSZER MINT A NEMZETEGYESÍTÉS ÚJ FEJLESZTÉSI KERETE
Szemben az eddig alkalmazott széttagolt fejlesztési gyakorlattal, szükséges az összefüggéseiben is egységes, nemzetegyesítést szolgáló, Kárpát-medencei kiterjedésű integrált fejlesztési rendszer kialakítása. A Kárpát-medencei magyar közösség jövőjének tudatos megtervezése, a stratégiai célok kijelölése, majd pedig a stratégiai célokat szolgáló akciótervek következetes végrehajtása mára halaszthatatlanná vált. Ezt indokolttá teszi a külhoni magyarság ma már adatokkal is egyértelműen kimutatható demográfiai, társadalmi, gazdasági helyzetének, pozíciójának romlása. A felelős politikai megnyilatkozások egyértelművé tették, hogy a politikai és gazdasági integrációk korát éljük, eljött az ideje a nemzeti integrációnak is; az egységesülő európai közösségi térben nincsenek többé határon inneni és túli magyar ügyek, csak közös magyar ügyek vannak, amelyekben minden magyar felelős minden magyarért; a magyarság szétszóratásának hátrányai korunkban előnnyé változtathatók, feltéve, ha a szétszabdalt Magyarországot képesek vagyunk egyetlen, jól működő gazdasági övezetté és együttműködési hálózattá szervezni; a Kárpát-medencei méret a legnyilvánvalóbb megoldási kerete a problémáinknak, ezért amikor erről gondolkodunk, akkor nemcsak belső-Magyarországról, hanem egyben külső-Magyarországról is gondolkodnunk kell; az egyéni boldogulás nem lehetséges a közösség boldogulása, gyarapodása nélkül; a magyarság jövője nem a tíz milliós országban, hanem a 15 milliós magyar nemzetben van.
19
A nemzetstratégiai feladat, hogy – a közigazgatással is – megértessük a nemzeti integráció értelmét. Minden nehézségünk ellenére a Nemzeti Összetartozás Tanúságtételéről szóló törvénnyel, illetve a magyar állampolgárság kötelékén keresztül megvan a közjogi lehetőség arra, hogy a szétszóratott világnemzetből új nemzetközösség épülhessen. Megszületett az új Alaptörvény is, melyben a külhoni magyarok iránt a magyar állam felelősségvállalása immár hangsúlyosan jelenik meg. Az „országpolitikát” felváltó nemzetpolitika pedig meg fogja teremteni annak lehetőségét, hogy a Kárpát-medencében és a világban szétszórtan élő magyarok szellemi, érzelmi és gazdasági energiája végre összeadódjon. A Kárpát-medencei térségben különös jelentőséggel bír a külhoni magyar közösségek közötti együttműködés javítása, kihasználva a külhoni nemzetrészek híd szerepét a többségi társadalom és Magyarország között. Különleges lehetőség a külhoni magyarság szállásterületei felé irányuló gazdasági együttműködések elmélyítése. Ebben az anyaországgal közvetlen kapcsolatban álló, tömbben élő magyarság szerepe (pl. Csallóköz, Érmellék, Vajdaság, Muravidék) hangsúlyos. Kiemelten jelentős Székelyföld szerepe kiváló gazdasági és kulturális kapcsolatai és a fejlődési potenciálja miatt. A külhoni (nemcsak a szomszédos országokban élő) magyar közösségeknek a magyarországi és a szomszédos országok (és a befogadó országok) stratégiáival harmonizáló gazdaságfejlesztési stratégiára van szükségük, amelyek egyszerre szolgálják a külhoni magyar közösség, az anyaország és a partner nemzetállamok gazdasági gyarapodását. A külhoni magyarlakta térségekkel való kapcsolatok erősítése ugyanakkor nemzeti kulturális vonatkozásban is jelentős.
1.5
KÁRPÁT-MEDENCEI FEJLESZTÉSPOLITIKAI FELADATOK
A Nemzeti Fejlesztés 2030 fejlesztési tervdokumentum anyaga a következő kiemelt Kárpátmedencei fejlesztési feladatokat fogalmazza meg:2 A határon túli magyar közösségek helyi gazdaság- és társadalomfejlesztési programjai tervezésének és megvalósításának ösztönzése, segítése. Összmagyar gazdasági együttműködések kialakítása, erősítése. Kárpát-medencei vidékfejlesztési, agrár- és élelmiszergazdasági területen megvalósuló együttműködések kialakítása, megvalósítása, a gazdasági integráció erősítése, a vállalkozói együttműködések ösztönzése. A helyi fejlesztési közösségek közötti együttműködések ösztönzése. A szomszédos országokkal való partneri viszony kölcsönös előnyök elvén alapuló elmélyítése, hozzájárulás egyes közpolitikák közös európai szintű képviseletéhez a Kárpát-medencei országokkal, illetve a határon túli magyarsággal.
2
Nemzeti Fejlesztés 2030, 124. oldal
20
A Kárpát-medencei együttműködést segítő térszerkezeti tengelyek és térségek fejlesztése. Törekvés a közlekedési infrastruktúra Kárpát-medencei szintű összehangolt fejlesztésére. Az oktatási, egészségügyi, civil kapcsolatok, valamint a humán-infrastruktúra (különösen, de nem kizárólagosan a határ menti térségekben) összehangolt fejlesztése, a kulturális, közösségi együttműködések támogatása. Nagyvárosok közötti nagytérségi integráció megvalósítása, a határon átnyúló agglomerációk közös kezelésének támogatása. Természetvédelmi, környezetvédelmi, vízügyi és katasztrófavédelmi együttműködések fokozása, törekvés az egységes vízgazdálkodás megvalósítására.
21
TERVEZÉSI KERETEK
2 2.1
A KÁRPÁT-MEDENCE ÉS A KÁRPÁT-HAZA
2.1.1 KÁRPÁT-MEDENCE MINT TERMÉSZETES FÖLDRAJZI-TERMÉSZETI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI-FEJLESZTÉSI TÉR
A Kárpát-medence olyan természetes ökológiai egység Európa közepén, amelynek tájait számos kulturális és történelmi kapcsolat is egybefűzi, és amely a politikai, piaci és közlekedési gátak leomlása után egy Kárpát-medencei együttműködési térség keretében is fejlődhet. Ezek az együttműködések megteremthetik a Kárpát-medencén belüli, országhatárokon átívelő régiók, vonzáskörzetek újraéledését, lehetővé teszik az adott területek, települések gyorsabb ütemű felemelkedését. Mindezen erőfeszítések terén Magyarországnak kiemelkedő szerepet kell vállalnia az EU határ menti és transznacionális, valamint szomszédsági politikájával összhangban. A magyar gazdaság Kárpát-medencei térszervező szerepének alapja az ország centrális elhelyezkedése, a térség gazdasági életében meghatározó Budapest, valamint néhány vidéki nagyváros, növekedési csomópont (hub) szerepe. Ugyanígy fontos a szomszédos országok megerősödő fővárosi és más nagyvárosi térségeinek Magyarország területére kiterjedő növekedés-ösztönző hatása is. Mindez jelentős felzárkózási forrás lehet Magyarország és a térség más államai számára, hasonlóan más európai határokon átnyúló gazdasági integrációkhoz (pl. Elzász és a német Rajna-völgy, Belgium flamand részei és Hollandia). Mivel a Kárpát-medencei méret és keret a legnyilvánvalóbb megoldási kerete a magyarság gazdasági, társadalmi és szociális problémáinak, ezért a Magyarország rendelkezésére álló uniós fejlesztési források felhasználásának lehetőségét ki kell terjeszteni erre a szintre is. A Kárpát-medence kiemelt jelentőségű terület, amely számtalan, eddig kiaknázatlan lehetőséggel és erőforrással rendelkezik, melynek hasznosítása jelentős előnyökkel jár Magyarország és a környező országok régiói, valamint a külhoni magyar nemzeti közösségek számára egyaránt. Magyarország versenyképessége a gazdasági és társadalmi kapcsolatrendszereken keresztül a közép-európai gazdasági térség, valamint a külhoni magyar közösségek társadalmi, gazdasági megerősödésén és sikerességén is múlik. Emellett egyes gazdasági, foglalkoztatási, energetikai, infrastrukturális és környezeti problémák kezelése nem áll meg az országhatárokon, azok gyakran csak a környező országok régióival együttműködve oldhatók meg. A Kárpát-medence olyan természetes földrajzi, ökológiai és gazdasági egység, amely predesztinálja a szoros együttműködést. 3 A Kárpát-medence természetföldrajzi és vízrajzi áttekintő és összesítő bemutatását lásd a III. számú Mellékletben.
3
Nemzeti Fejlesztés 2030, 123.
22
2.1.2 KÁRPÁT-HAZA A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN MAGYAR FEJLESZTÉSI TÉR
MINT
EGYSÉGES
KÖZÖS
A Kárpát-medence földrajzi-természeti egységének része a Kárpát-haza, mely a magyarok által lakott területeket jelenti. Ily módon a tervdokumentum területi hatálya egyszerre kiterjed: I. közvetlenül a magyarok lakta területekre, legyen az a mostani Magyarország egésze, vagy a tömbben élő magyarok külhoni területei, a Kárpát-medencei szórványban élők, vagy diaszpórába szakadtak közösségei;
2. ábra: A Kárpát-medence nemzetiségi összetétele (Forrás: Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal)
II. közvetve a Kárpát-medence egészére mint az egykori Szent Korona országainak, nemzeteinek közös szállás- és lakterületére, mai közös örökségére.
23
A Kárpát-medence ily módon a közös Tündérkert, szülőföld és közös haza is egyszerre, melyért az itt lakó nemzetekkel közösen és együtt felelősök vagyunk.
A Kárpát-medence tehát a természetes és közös legszűkebb természetföldrajzi tér, a történelmi Magyarország tájegységeinek összessége, fejlesztési keret és makro-térség,
míg a Kárpát-haza a magyarok által lakott központi területeket jelenti, egy kulturális és fejlesztési tér, beleértve a pontosan kirajzolódó nyelvhatárokon belüli tömb térséget, illetve a szórványban élőket és a csángó-magyar közösségeket. A TERVDOKUMENTUM FUNKCIÓJA ÉS IDŐTÁVJA
2.2
A Kárpát-haza Fejlesztési Rendszer részeként a Nemzetstratégiai Kutatóintézet koordinációjában és gondozásában két eltérő időtávú és célú tervdokumentum is készül: 1. Kárpát-haza Fejlesztési Koncepció 2030 2. A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programja 2014–2020 A 2012-ben elfogadott stratégiai irányítási rendszert szabályozó, a kormányzati stratégiai irányításról szóló 38/2012. (III. 12.) Korm. rendelet alapján a Kárpát-haza Fejlesztési Koncepció 2030 hosszú távú koncepciónak minősül. A tervdokumentum ez alapján egy 2030-ig szóló fejlesztési koncepció, mely hosszú távon határozza meg a nemzeti integrációs hálózati és külhoni magyar fejlesztések célját és alapelveit. A koncepció kiemelten támaszkodik a Nemzeti Fejlesztés 2030, a Nemzetpolitika Stratégiai Kerete, a Wekerle Terv és kapcsolódó kiemelt nemzeti tervdokumentumokra. A tervdokumentum igazodva a Nemzeti Fejlesztés 2020/2030-as Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióhoz (Koncepció), valamint a kapcsolódó kiemelt magyarországi és külhoni részstratégiákhoz, tervekhez, a 2014–2030-as időintervallumra határozza meg a Kárpát-medencei magyar nemzeti integrációs jövőképet, az átfogó és specifikus fejlesztési célokat kiegészítő szakmai jelleggel. Kiemelt cél, hogy a tervdokumentum kiegészítse és elmélyítse
a Parlament által 2013. decemberben elfogadott új OFTK-ban megfogalmazott nemzeti és országos célokat, s azt kiegészítse és összhangba hozza a nemzeti integráció elmélyítését szolgáló célokkal és alapelvekkel, valamint megteremtse a tervdokumentum szintű integrációt és szintézist biztosító kapcsolatot a magyarországi és külhoni nemzeti jövőkép, átfogó és specifikus célok között.
További kiemelt cél, hogy a tervdokumentum kiegészítse és elmélyítse a Magyar Kormány által 2014. március 6-án benyújtott Partnerségi Megállapodásban megfogalmazott 2014– 2020-as nemzeti és országos fejlesztési célokat, s azt kiegészítse és összhangba hozza a nemzeti integráció elmélyítését szolgáló hálózati és külhoni fejlesztésekkel.
24
A Kárpát-haza Fejlesztési Rendszer koncepció- és programszintű tervdokumentumai közötti legfontosabb különbségeket a következő táblázat szemlélteti: A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programja 2014–2020 Fejlesztési Koncepció Fejlesztési Program Tervdokumentum jellege 2014–2030 2014–2020 Időtávja Alacsonyabb, mely Térhierarchiában elfoglalt Magasabb, mely tervhierarchiában közvetlenül tervhierarchiában közvetlenül helye kapcsolódik az OFTK-hoz illeszkedik a koncepcióhoz Partnerségi Megállapodás Közvetlen kapcsolódó Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció Nemzeti Operatív Programok magyar tervdokumentumok Nemzetpolitika Stratégiai kerete Wekerle Terv Egyéb kiemelt szakágazati tervek ETE programok Külhoni vagy határ menti Mikó Imre Terv (Erdély) Baross Gábor Terv kapcsolódó (Felvidék) tervdokumentumok Wekerle Terv (Vajdaság) Egán Ede Terv (Kárpátalja) EU 2020 EU 2020 Európai uniós EU rendeletek tervdokumentum és Direkt uniós programok szabályozási kapcsolódások o 2030-as célrendszeri o 2014-2020-as illeszkedés Tartalmi fókusza illeszkedés és koherencia és koherencia o Kárpát-haza jövőkép o Stratégiai célok és/vagy o Átfogó célok kitörési pontok o Specifikus célok o Fejlesztési prioritások o Horizontális célok o Kiemelt programok, o Potenciális erőforrások pályázatok, projektek o Szakmai rendszer o Végrehajtási feltételek fejlesztési céljai és o Konkrét erőforrások feltételei o Indikátorok o Monitoring és értékelési rendszer Kiemelt szempontok
A Kárpát-haza Fejlesztési Koncepció 2030
25
2.3
MAGYARORSZÁGI KIEMELT TERVDOKUMENTUMOK
A Kárpát-medencei gazdasági és társadalmi tér kialakítása és megerősítése a Nemzeti Együttműködés Programjának, illetve a Kormány gazdaságpolitikájának is kiemelt részét képezi. A Kormány 2010–2014 között ennek és a Kárpát-medencei gazdasági nyitásnak a szakpolitikai magalapozására elfogadta a Wekerle Tervet, a magyar kormány támogatásával készült el az első külhoni ágazati szakterv az Erdélyi Mikó Imre Terv, s készülnek az NGM támogatásával a külhoni magyar nemzeti közösségek további gazdaságfejlesztési tervdokumentumai is. A magyar nemzetpolitika és nemzeti együttműködés elmélyítésére készült el a Nemzetpolitika Stratégiai Kerete és a Diaszpóra Stratégia. Mindezen tervdokumentumok figyelembe vételével kezdte meg a Nemzetstratégiai Kutatóintézet a Kárpát-haza Fejlesztési Rendszer 2014–2020-as kidolgozását, s ennek részeként két fejlesztési tervdokumentum előkészítését: 3. Kárpát-haza Fejlesztési Koncepció 2030 4. A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programja 2014–2020 2.3.1 NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 – OFTK 2014–2020/2030
A Kárpát-haza Fejlesztési Koncepció szervesen illeszkedik és kapcsolódik az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióhoz, valamint annak Kárpát-medencei kiterjesztéséhez. Az OFTK-ban megfogalmazott átfogó hosszú távú, 2030-as nemzeti fejlesztési célok a következők I. II.
Értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdasági fejlődés Népesedési fordulat, egészséges és megújuló társadalom
III.
Természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezetünk védelme
IV.
Térségi potenciálokra alapozott, fenntartható térszerkezet
Ezek jelentik az alapját a Kárpát-haza Fejlesztési Rendszer fejlesztési törekvéseinek is; azzal teljesen összhangban a gazdasági fejlődésre, gyarapodó magyarságra, fenntartható tájfenntartásra és térszerkezetre mutató célokat fogalmaz meg.
26
3. ábra: Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció 2014–2030-as és 2014–2020-as célrendszere
27
2.3.2 WEKERLE TERV – KÁRPÁT-MEDENCEI GAZDASÁGFEJLESZTÉS
A Wekerle Terv a magyar kormány Kárpát-medencei térséget érintő stratégiai szintű gazdaságfejlesztési dokumentuma, amelynek célja a magyar gazdaság makroregionális léptékű célkitűzéseinek meghatározása, és az e célok elérését szolgáló partnerségi, intézményi és finanszírozási keretfeltételek kijelölése. A Wekerle Terv fő stratégiai célja a magyar vállalkozások Kárpát-medencei pozícióinak erősítése. A fő stratégiai cél megvalósítása érdekében két támogató cél került meghatározásra, melyek minden területen megkönnyítik a vállalkozások közötti, határokon átívelő kapcsolatépítést. Ez a két kiemelt terület a térségi infrastruktúra összehangolása, valamint az egységes munkaerőpiac megteremtése.
4. ábra: A Wekerle Terv célrendszere
Ezek a célok megegyeznek a Kárpát-haza Fejlesztési Rendszer gazdasági célkitűzéseivel, hiszen annak egyik átfogó célja egy megerősödő, bővülő, egységes és versenyképes, patrióta Kárpát-medencei gazdaság megteremtése. 2.3.3 MAGYAR KERETE
NEMZETPOLITIKA
–
A
NEMZETPOLITIKA
STRATÉGIAI
A Magyar nemzetpolitika – A nemzetpolitika stratégiai kerete meghatározza azokat az alapvetéseket és feltételeket, melyek szükségesek ahhoz, hogy a nemzetpolitika elérhesse alapvető stratégiai és szakpolitikai céljait. 1. Sikeres Magyarország – Csak egy erős Magyarország, mely jelentős regionális szerepkörrel rendelkezik, adhat alapot egy sikeres nemzetpolitikához 2. Fejlődés és hagyomány – Az ezeréves hagyományokra alapozva, de modern és kreatív nemzet 28
3. A külhoni magyarság érték – Magyarország áldoz arra, hogy a külhoni magyarság fennmaradhasson és gyarapodhasson 4. Világos elvárások és kölcsönösség – Partnerség, kölcsönös lojalitás és felelősség a külhoni magyar közösségek és a magyar állam között 5. Szülőföldjükön gyarapodó közösségek – A magyar közösségek szülőföldjükön élhessenek és gyarapodjanak 6. Kárpát-medencei régió – a Kárpát-medence egészének fejlesztése a szomszédos országokkal összehangoltan és partnerségben A Kárpát-haza Fejlesztési Koncepció ezeket a szempontokat maximálisan szem előtt tartva és azokat célként megfogalmazva szervesen illeszkedik a nemzetpolitika stratégiai keretéhez. 2.3.4 KIEMELT ÁGAZATI TERVEK
A legfontosabb szakpolitikai stratégiai tervdokumentumok az egészségügyi– és vidékfejlesztéshez, a társadalmi felzárkóztatáshoz és a környezetvédelmi feladatokhoz kapcsolódnak. A Nemzeti Vidékstratégia átfogó célja vidéki térségeink népességeltartó és népességmegtartó képességének javítása. A Kárpát-haza Fejlesztési Koncepció céljai között szintén kiemelt szerepet kap a Kárpát-medencei vidéki térségek fenntartható és önfenntartó gazdaságfejlesztése és ezzel összhangban az vidéki népesség helyben maradását és gyarapodását segítő fejlesztési programok megfogalmazása. A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia átfogó célként fogalmazza meg a szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők arányának csökkentését, a szegénység, szociális kizáródás újratermelődésének megakadályozását és a társadalmi gazdasági javakhoz történő egyenlő esélyű hozzáférés javítását, a társadalmi összetartozás erősítését. Mindezek a törekvések helyet kapnak a Kárpát-haza Fejlesztési Koncepcióban is, hiszen célul tűzi ki, hogy harmonikusan együtt élő, fejlődő és együttműködő Kárpát-medencei magyarság formálódjon, melynek közösségeire az egymás iránt kiteljesedő felelősségvállalás és szolidaritás jellemző. A Semmelweis Terv: Újraélesztett Egészségügy – Gyógyuló Magyarország koncepció nyitó mondata leszögezi, hogy a társadalmi és gazdasági felzárkózás alapfeltétele a lakosság jó egészségi állapota, így az nemzetstratégiai kérdésnek tekinthető. A tervdokumentum ennek a célnak megfelelve mutatja be az egészségügy megreformálásának tervét. A Kárpát-haza Fejlesztési Koncepció szintén alaptézisének tekinti, hogy a demográfiai-társadalmi megújulás csak gyarapodó, egészséges, felelős és összetartó közösségek által valósulhat meg. A Nemzeti Energiastratégia 2030 a magyarországi energiaellátás hosszú távú fenntarthatóságát, biztonságát és gazdasági versenyképességét szem előtt tartva az alábbi törekvéseket fogalmazza meg.
Energiatakarékosság és energiahatékonyság fokozása 29
Megújuló energiák részarányának növelése
Közép-európai vezetékhálózat integrálása és az ehhez szükséges határkeresztező kapacitások kiépítése
Az atomenergia jelenlegi kapacitásainak megőrzése
A hazai szén- és lignitvagyon környezetbarát módon való felhasználása a villamosenergia-termelésben.
Ezek a célok és pillérek jelentős szerepet kapnak a Kárpát-haza Fejlesztési Koncepcióban, illetve a kidolgozott programokban, ahol az energiagazdaság a társadalmi, gazdasági, foglalkoztatási fejlesztésekben kiemelt szerepet kap. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megfogalmazza a nemzet fenntarthatósági politikájának átfogó célját, a folytonosan változó külső, társadalmi-, humán-, gazdasági- és természeti környezethez való alkalmazkodóképesség feltételeinek biztosítását, az ahhoz szükséges kulturális adaptáció minőségi javítását. A fenntarthatóság céljai négy területen jelennek meg: az emberi, a társadalmi, a természeti és a gazdasági erőforrások területén. A Kárpát-haza Fejlesztési Koncepció kiemelt szempontként tekint a társadalmigazdasági és természeti fenntarthatóságra, ez megjelenik minden céljában és helyet kap minden programjában. A 4. Nemzeti Környezetvédelmi Program 20142019 három fő célt fogalmaz meg
Az életminőség és az emberi egészség környezeti feltételeinek javítása.
Természeti értékek és erőforrások védelme, fenntartható használata.
Az erőforrás-takarékosság és a -hatékonyság javítása, a gazdaság zöldítése.
Mindhárom cél megjelenik a Kárpát-haza Fejlesztési Koncepcióban, amelynek egyik kiemelt célja a nemzeti értékek és a természeti erőforrások feletti önrendelkezésen, fenntartható hasznosításon alapuló térségi és helyi fejlődés.
30
2.4
KÜLHONI MAGYAR FEJLESZTÉSI TERVEK
2.4.1 ERDÉLYI MIKÓ IMRE TERV
A Mikó Imre Terv az erdélyi magyarok gazdaságfejlesztési programja. A 2011-ben közel 90 év után elkészült első külhoni magyar gazdaságfejlesztési stratégia. A terv jövőképe Erdélyt mint Kelet Svájcát tűzi ki célul, amelyet az alábbi öt stratégiai cél megvalósításával próbál elérni 1) Versenyképes és megújuló erdélyi magyar gazdaságot 2) Autonóm erdélyi magyar gazdasági közösségeket 3) Munkahelyet és hasznosítható tudást minden magyarnak 4) Összmagyar és nemzetek közötti gazdasági kapcsolatok megerősítése az erdélyi magyarság katalizátor- szerepével 5) Erdélyi magyar társadalom megerősödése és megújulása Az öt cél mindegyike megjelenik a Kárpát-haza Fejlesztési Rendszer céljai között is, meghatároz rá fejlesztési programokat, így a két tervdokumentum illeszkedése célrendszerében koherens. 2.4.2 FELVIDÉKI BAROSS GÁBOR TERV
A Baross Gábor Terv, Dél-Szlovákia/Felvidék regionális gazdasági fejlesztési terve. A Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság és a Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával 2014. május 22én mutatta be a tervet. A terv átfogó célja a gazdaságilag gyarapodó szlovákiai magyarság, a nemzeti összetartozás és az összmagyar együttműködés erősítése, amelyet az alábbi három stratégiai cél megvalósításával próbál elérni 1) Helyi adottságokra alapozó autonóm gazdaságfejlesztés 2) Versenyképes szlovákiai magyar gazdaságfejlesztési környezet létrehozása 3) Szlovákia pénzügyi és üzleti környezetének fejlesztése E három cél mindegyike megjelenik a Kárpát-haza Fejlesztési Rendszer céljai között is, meghatároz rá fejlesztési programokat, így a két tervdokumentum illeszkedése egyértelmű.
31
2.4.3 KÁRPÁTALJAI FEJLESZTÉSI TERVEK, EGÁN EDE TERV
Kárpátalja fejlesztési koncepcióját a megye gazdaságfejlesztési stratégiai terve tartalmazza, mely szorosan kapcsolódik a Wekerle-terv stratégiai céljához, vagyis az egységes Kárpátmedencei szintű gazdaságfejlesztés elvéhez, az összmagyarság Kárpát-medencei szintű lehetőségeinek kiaknázásához. Kárpátalja szempontjából kulcsfontosságú a jövőt illetően, hogy az itt élő magyarság valóban megfelelő híddá tud-e válni Kelet- és Nyugat-Európa között mind gazdasági, mind pedig társadalmi, kulturális szempontból. Ezt természetesen összhangba kell hozni a helyi érdekekkel, hiszen a magyarság csak akkor lesz életképes a szülőföldjén, ha a családok megélhetési lehetőséget találnak itt, s látnak maguk előtt jövőképet. Kárpátalja gazdaságfejlesztési stratégiai tervére épül az Egán Ede Terv,4 melyet május elején mutattak be és bocsátottak vitára, véleményezésre (tehát a végleges verzió 2014.05.13-i állapot szerint még nem került elfogadásra). A két terv közötti eltérés, hogy az Egán Ede Terv lényegesen kevesebb helyzetelemzést tartalmaz, hiszen a korábbi tervvel kapcsolatban ez merült fel kritikaként. 2.4.4 VAJDASÁGI WEKERLE TERV
A Vajdaságról fejlesztési elképzelések és tervek már a rendszerváltás előtti évtizedekben is voltak, azonban az Európai Unióhoz való csatlakozási lehetőségek és igények következtében a tervezési, fejlesztési stratégia alkotásában egyre inkább a nyugati módszertan válik meghatározóvá. A vajdasági magyarság helyzetének javítása céljából számos terv és stratégia látott már napvilágot, melyek legfőképpen az oktatással, nyelvi kérdésekkel, kulturális hagyatékkal, civil szervezetek fejlesztésével foglalkoztak, melyeket gyűjtőnévvel társadalomfejlesztési koncepciónak lehet nevezni. A Vajdaság 2014–2020 közötti gazdaságfejlesztési terve jelenleg előkészítő fázisban áll, melynek legfőbb elemei a magas hozzáadott értékű élelmiszertermelés, turizmusfejlesztés, tudásalapú és innovatív fejlesztés, természeti erőforrások megőrzése, munkaerőpiaci-kínálat egyensúlyba hozása. A még nem nyilvános és hivatalos jóváhagyásra váró Vajdasági Wekerle Tervet 2014. április 23-án mutatták be Újvidéken.5
4 5
A név ugyancsak jóváhagyásra vár. Ehhez lásd még: Badó 2014; Virág és Pataki 2014 Lásd: S.A. 2014
32
2.5
EURÓPAI UNIÓS FEJLESZTÉSI TERVEK ÉS KAPCSOLÓDÁSOK
2.5.1 AZ UNIÓS JOGSZABÁLYOK RÉVÉN MEGNYÍLÓ NEMZETI INTEGRÁCIÓS LEHETŐSÉGEK
A fentiek miatt biztosítani szükséges 2014–2020-as magyarországi fejlesztési forrásokat is ahhoz, hogy a környező országok régióival és a külhoni magyar közösségekkel a gazdasági, társadalmi, energetikai és környezeti ügyekben a fejlesztési együttműködést jelentősen meg tudjuk erősíteni, és ezzel Magyarország közép-európai és Kárpátmedencei pozícióit is javítani tudjuk. A 2014 utáni magyarországi költségvetési korlátok miatt ezekhez elsősorban uniós erőforrások igénybevétele szükséges. A 2014–2020-as programozási időszakban a már elfogadott és kihirdetett uniós jogszabályok lehetővé teszik olyan fejlesztési programok és projektek EU-konform és EU-kompatibilis támogatását, amelyek I. részben vagy egészben az adott programterületen (tagországon) kívül, de az Európai Unió területén belül valósulnak meg. A szabályozás szerint ez megtehető a. az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), a Kohéziós Alap (KA) és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) esetében az adott alapból finanszírozott prioritás 15%-a, b. az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) esetében az adott program 5%-a erejéig (1303/2013 EU rendelet, 70. cikk), c. az Európai Szociális Alap (ESZA) esetében pedig felső korlát nélkül (1304/2013 EU rendelet, 13. cikk). II. Ezek mellett az ESZA esetében az adott program 3%-a erejéig lehetőség van az Európai Unión kívüli projektek finanszírozására is (Vajdaság, Kárpátalja). A finanszírozás legfőbb feltétele, hogy a projektek megvalósulásából adódó kedvező hatások a programterületen (a magyarországi régiókon) belül jelentkezzenek. Ezek a folyamatok és szakpolitikai döntések egyúttal erősítik és szolgálják is a középeurópai és az Európai Unió Duna Régióra vonatkozó stratégiájához kapcsolódó fejlesztési együttműködések kiteljesítését és kibővítését is. 2.5.2 AZ EU2020 CÉLJAIHOZ VALÓ ILLESZKEDÉS
A Kárpát-haza Fejlesztési Koncepció célrendszere kapcsolódik az EU fejlesztési céljaihoz is, így az Európai Unió tízéves stratégiáját képező Európa 2020-hoz is, amelyet az Európai Tanács 2010. június 17-i ülésén fogadtak el a tagállamok. Célja a számos uniós gazdaságot továbbra is kedvezőtlenül érintő válság leküzdése, és az intelligensebb, fenntarthatóbb és inkluzívabb növekedés feltételeinek megteremtése. Mindezek a célok nagy szerepet kapnak a Kárpát-haza Fejlesztési Rendszerben is, hiszen
33
annak fő céljai között is a gazdasági fejlődés, a fenntarthatóság, a modernizáció, a gyarapodás és a kreativitás jelenik meg. 2.5.3 PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁS 2014–2020
A Kárpát-haza Fejlesztési Koncepció céljai koherensen kapcsolódnak a magyar Partnerségi Megállapodáshoz, mely azonosítja Magyarország legfontosabb kihívásait, és kitűzi fő fejlesztési prioritásait a 2014–2020 közötti időszakra. Ez a jogszabályokban foglaltakhoz igazodva 2014. március 7-én benyújtásra került az Európai Bizottsághoz. 2.5.4 MAGYARORSZÁGI OPERATÍV PROGRAMOK 2014–2020
A Kárpát-haza Fejlesztési Koncepció céljai koherensen kapcsolódnak a 2014–2020-as magyar operatív programok fejlesztési prioritásaihoz és intézkedéseihez. A 2014–2020-as magyar külhoni nemzeti integrációt is szolgáló operatív programok közül a legfontosabbak a következők: EFOP, GINOP, KEHOP és VP. További kapcsolódó fontos programok TOP, VEKOP, IKOP és KOP. A kevésbé jelentős OPk közé tartozik a MAHOP. 2.5.5 EURÓPAI TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAMOK 2014–2020
A határon átnyúló együttműködések különböző, a nemzetiségtől független formái (határ menti megyék, Euro-régiók, Európai Területi Társulások) hozzájárulhatnak a határon átnyúló várostengelyek, a településközi és végső soron a Kárpát-medencei kapcsolatok megerősítéséhez, szorosabbra fűzéséhez, a Kárpát-medencei gazdasági tér megteremtéséhez, a határ menti elmaradott térségek fejlesztéséhez, az épített örökség és természeti értékek megőrzéséhez, továbbá az összehangolt környezetvédelmi, turisztikai, kulturális és közegészségügyi, valamint egészségügyi ellátás-szervezési programok megalapozásához.6 A Kárpát-haza Fejlesztési Koncepció céljai kiválóan illeszkednek az Európai Unió ETE programjaihoz. A CBC programok kiemelt célja a gazdasági és társadalmi kohézió erősítése a határtérségekben, míg jelen koncepció ezt felvállalva, és kiteljesítve Kárpát-medencei kohézió erősítését tűzte ki célul. Az európai területi együttműködés (ETE), keretet biztosít a közös fellépések végrehajtására és a szakpolitikai tapasztalatcserére a különböző tagállamok nemzeti, regionális és helyi szereplői között. E célkitűzésen belül háromféle programtípus került meghatározásra: határokon átnyúló, transznacionális és interregionális együttműködések, mely programokon keresztül kívánják előmozdítani az unió területi integrációját, területi kohézióját.
6
Nemzeti Fejlesztés 2030, 14. oldal
34
2.5.6 KÖZPONTI UNIÓS FEJLESZTÉSEK 2014–2020
A közvetlen (direkt) uniós fejlesztések esetén a programok kiírása, végrehajtása (az egyes pályázatok beadása, elbírálása, elszámoltatása) közvetlenül az EU intézményrendszerén keresztül történik, az adott politikáért felelős Főigazgatóság (Directorate General, DG), esetenként EU-ügynökségek által. E programokra uniós szinten kell pályázni, így a pályázók közös piaci szinten, közvetlenül versengenek egymással, nincsenek nemzeti kvóták, egy-egy pályázó az adott uniós programokból annyi forrást tud lehívni, amennyit elnyer (ezért lenne fontos a pályázati lehetőségek minél szélesebb körű kihasználása a magyar szereplők által). Az, hogy ki pályázhat, változó, az adott projekttől, pályázati felhívástól függ. A közvetlen közösségi források általában a kutatás-fejlesztés, innováció, oktatás, közlekedés, környezetvédelem-klíma és energia témaköröket fedik le. Ezek a témakörök kiemelt fejlesztési területenként jelennek meg a Kárpát-haza Fejlesztési Koncepcióban is, így ezen pályázati módhoz, lehetőséghez illeszkedése megfelelő.
35
KÁRPÁT-HAZA FEJLŐDÉSI TRENDEK ÉS HELYZETÉRTÉKELÉS
3
3.1
KÜLHONI MAGYAROK BEMUTATÁSA 7
LAKTA
TERÜLETEK
TÖRTÉNETI-FÖLDRAJZI
3.1.1 ERDÉLY ÉS PARTIUM
Erdélyország, Erdélység (Transsylvania, Ardeal, Siebenbürgen): nagy kiterjedésű földrajzitörténelmi nagytáj a Kárpát-medence délkeleti részén, de azon belül önálló, zárt egységet alkot, azt is mondhatnánk, hogy „kis medenceország”, a legélesebb különbségek hazája. Bonyolult összetételű négy egységből épül fel. Keleten és részben délen az önálló középtájnak számító, a Borsai-hágótól a Törcsvári-hágóig terjedő Keleti-Kárpátok határolják. Délen a Törcsvári-hágó és az Al-Duna között húzódó Déli-Kárpátok zárják le. Nyugaton, a Marostól délre, a szerkezetileg ugyancsak a Déli-Kárpátokhoz sorolható Lokva, Almás, az Orsovaihegység, a Szemenik és a Ruszka-havas, a Marostól északra pedig a Keleti-szigethegység vagy Erdélyi-peremhegyvidék választják el a Partiumtól, illetve az Alföldtől. Erdély központi része az 500–600 méter magas, folyóvölgyekkel tarkított, kősótelepekben gazdag, agyaggal borított medence. A magyarság a 13. századra fokozatosan népesítette be Erdély termékeny folyóvölgyeit és hegyi medencéit, eljutott a magasabban fekvő bükkösök vonaláig, sőt a Székelyföldön a fenyőerdők övébe is behatolt. A Marostól délre eső viszonylag ritkán lakott területre (Királyföld, később Szászföld) a 12–13. század folyamán a magyar királyok szászokat telepítettek. Erdély különböző pontjaira besenyők és kunok is kerültek, a románokat (vlach pásztorokként) 1222-ben Fogaras környékén említik először. A Szent István által létrehozott vármegyék (Désvár, Dobokavár, Kolozsvár, Tordavár, Küküllővár, Fehérvár, Hunyadvár) a 13–14. században nemesivé alakultak át, majd száz évvel később megszilárdult a rendi szerkezet, amely a magyar vármegyék, a székely és szász székek szövetségéből (1437), egyben közigazgatási egységeiből állt 1876-ig. A mohácsi csatavesztést követően Erdély fokozatosan önállóvá vált, melyet 1528/29–1571 között a történészek egy része keleti Magyar Királyságnak, 1571 után Erdélyi Fejedelemségnek nevez. A török kiűzése után közvetlenül Bécsből kormányozták Erdélyi Fejedelemség, majd 1765-től Erdélyi Nagyfejedelemség néven. Területe véglegesen csak a kiegyezéskor került vissza az anyaországhoz. Az Erdély területét fokozatosan kiegészítő Partium elnevezés az 1570. évi speyeri egyezményben fordul először elő János Zsigmond címzésében: „Erdély és a magyarországi
7
Bak 1997, Frisnyák 1995, Kósa és Filep 1978, valamint a Nemzeti Fejlesztés 2030 124–125. oldalai alapján.
36
Részek fejedelme (Transylvaniae ac Partium Hungariae dominus)”. A Partium területe legnagyobb kiterjedésében magában foglalta Máramaros, Kraszna, Közép-Szolnok, Bihar, Zaránd vármegyéket, Kővár-vidékét, valamint a Lugosi és Karánsebesi Kerületet. 1860-ban az Októberi Diploma rendelkezéseivel kapcsolták vissza véglegesen az anyaországhoz, de területét csak 1876-ben osztották fel a környező vármegyék között. A trianoni békediktátum Erdélyt teljes egészében, a Partiumot döntően Romániához csatolta. 1940–1944 között Észak-Erdély és a Székelyföld ismét Magyarországhoz tartozott. Erdély mai magyar lakossága elsősorban a Székelyföldön és az észak-erdélyi városokban, Kalotaszegen, a Barcaságban, a Bányaságban, a Maros, a Szamos, a Kis-Küküllő, a Viza-, a Hideg- és a Hortobágy-patak völgyében, a Mezőségen, Segesvár, valamint Almakerék vidékén, újabban a régi szász városokban él. A korábbi századokat Erdély magyar parasztsága a társadalmi-gazdasági fejlődés különböző lépcsőfokain állva, más-más rétegekre és csoportokra tagolódva érte meg. A klasszikus értelemben vett jobbágyfalvak mellett (pl. a Mezőség) megtalálhatók voltak a szabadalmas, kiváltságolt közösségek (Székelyföld, Hétfalu), a kisnemesi falvak (pl. Hunyad megyei települések), az „iparos” parasztok (Torockó) és a városi parasztpolgárok (Kolozsvár környéki hóstátiak). 3.1.2
SZÉKELYFÖLD ÉS CSÁNGÓFÖLD
Székelyföld: Erdély középtája, a medence délkeleti részén terül el, jellegzetesebb természetföldrajzi elemei közül kiemelhetjük a havasokat (Gyergyói, Csíki, Háromszéki), a hegységeket (Hargita, Bodoki, Baróti, Persányi), az egymástól elkülönülő, nemegyszer zárt medencéket (Gyergyó, Kászon), a messze földön híres tavakat (Medve, Szent Anna). A székelyek a 12–13. században népesítették be, s kialakultak a vármegyéktől független közigazgatási egységek, a székek: Háromszék (Sepsi, Orbai, Kézdi), Csík-Gyergyó testvérszék, Udvarhelyszék vagy anyaszék, Marosszék). Az 1260-as években a kézdi székelyek által betelepített Aranyosszék nyugatabbra, a Székelyföldtől kissé elszigetelten helyezkedik el. A székek különállása 1876-ban szűnt meg, amikor beolvadtak az ekkor kialakított új vármegyékbe. A Székelyföld 1920-ban Romániához került Erdéllyel együtt, és annak sorsában mindenben osztozott (lásd előbb). 1952–1960 között, mint Erdély túlnyomóan magyarlakta része Magyar Autonóm Tartomány, majd 1960–1968 között Maros-Magyar Autonóm és Brassó tartomány néven külön közigazgatási egység volt. Ezt követően – napjainkban is – Maros, Hargita és Kovászna megyékhez tartozik. A Székelyföld igen változatos táj, mert folyók, patakvölgyek, hegyi medencék és hegyvonulatok tagolják, ezért az egykori székek nagyobb területén belül több kisebb táj is található, így a folyók mellett a Nyárád mente, a Nyikó mente, a Homoród mente, a Maros mente, a Szépmező. Természetrajzi elnevezés az Erdővidék, a Sóvidék és Szikonyország (szikony = agyag). Vallási megkülönböztetésre utal a háromszéki és a marosszéki Szentföld. Újabb, kissé tréfás ízű megnevezése a Nyárád mente zöldségtermesztő területének: a Murokország. 37
Fő gazdasági ágazatai közül kiemelhetjük a sóbányászatot, a fafeldolgozást, a pásztorkodást. Legfejlettebb mezőgazdasági vidéke: Háromszék. A Székelyföldre általánosan jellemző a faépítkezés, viseletükre pedig napjainkban is a háziipar által készített anyagok nagyarányú fölhasználása. A földművelés, erdőgazdálkodás és állattartás mellett megélhetésük kiegészítő forrásaként szívesen foglalkoznak különféle háziipari tevékenységekkel, így gazdasági eszközök, faedények faragásával, szalmafonással, szitakéreg- és taplókészítéssel, szénégetéssel, fazekassággal, gyapjúszövéssel stb. Csángóföld: a ’csángók’, a székelyektől különvált népcsoportok összefoglaló neve. A szó valószínűleg egy már elenyészett ’elcsángál’, azaz elvándorol, elszakad jelentésű ige származéka. Így nevezik a Székelyföldről keletre, a Gyimesi-szoros környezetében élő, döntően a Csíkszékből ideköltöző székelyeket: gyimesi csángók. Három községük – Gyimesfelsőlok, Gyimesközéplok és Gyimesbükk – a Tatros folyó 30 km hosszú fővölgyében és annak mellékágaiban, az ún. patakokban terül el. Szűkös termőföldjük miatt főfoglalkozásuk a havasi állattenyésztés és a fakitermelés. Zárt helyzetükből adódóan a székely paraszti műveltség archaikus rétegeit őrizték meg. A Gyimesi-szoroson átfutó Tatros Moldvába, a Keleti-Kárpátok és a Prut közé eső területre ér, mely Etelköz néven a magyarok szállásterületeként is ismert. Itt, a szó szoros értelmében vett Csángóföldön élnek a moldvai magyarok, más néven a csángók vagy moldvai csángók. Döntően úgy vélik, hogy ők a 13–14. század folyamán vándoroltak ki Észak-Erdélyből. Más vélemények szerint egyik alkotóelemük már Árpád magyarjai közül kerülhetett ki, akik itt ragadtak. Ide menekültek a 15. században a magyar husziták is. A csángók számát a szabadságharcok menekültjei, valamint a határőri szolgálat, a nehéz jobbágyszolgáltatások és a nincstelenség elől kivándorló székelyek állandóan gyarapították, azonban a moldvai magyarok száma napjainkban már csak 45–50 000 főre becsülhető. Ma legnagyobb csoportjuk a Keleti-Kárpátokban eredő, az Aranyos-Besztercébe futó kisebb folyók (pl. Uz, Ojtoz, Tázló) völgyeiben él. Népi kultúrájuk az elmúlt századok folytonos székely kivándorlása miatt erős székely hatást mutat (mintegy 40 falu népe), akiket ezért a szakirodalom általában „székelyes csángók”-nak nevez (pl. Pusztina, Frumósza, Lészped, Csügés, Tatros, Diószeg). Másik csoportjuk az Aranyos-Beszterce torkolatvidékén, az ún. Szeretterén vagy Mezőségen Bákó városa közelében lakók, akiket a kutatás „déli csángók”ként tart számon (kb. 30 falu népe, pl. Bogdánfalva, Forrófalva, Klézse). Végül a legrégiesebb nyelvű és kultúrájú „északi csángók” a Moldva folyó Szeretbe ömlése táján laknak (kb. 10–15 falu, pl. Szabófalva, Kelgyeszt, Balusest). Az elzártság miatt a moldvai csángók igen archaikus nyelvjárást és népi kultúrát őriztek meg. A teljes magyar nyelvterületet tekintve napjainkban közöttük a leggazdagabb a népköltészet. Még mindig a székelységhez köthetők, de tőlük teljesen elváltak a dévai csángók, akik a Hunyad megyébe települt bukovinai székelyek egyik csoportját alkották. Az 1888–1892-ben Dévára, 1892-ben Vajdahunyadra, 1910-ben ismét Dévára, illetve Csernakeresztúrra és Sztrigyszentgyörgyre költözők a települések mellett külön „csángótelepeket” hoztak létre. 38
Hosszú ideig földműveléssel foglalkoztak, napjainkban elsősorban a vajdahunyadi iparvidék üzemeiben dolgoznak bejáró ingázókként. Népi kultúrájuk és nyelvjárásuk, korábbi hosszú ideig tartó nyelvi elszigeteltségük folytán, sok archaikus vonást őriztek meg. A hétfalusi csángók feltehetően a 11. századi, a Barcaságban gyepűt őrző magyarok és besenyők leszármazottai. Hétfalu a Brassótól keletre, a Kárpátok lábánál fekvő hét település együttes neve. A Brassóhoz közelebb eső Négyfalu (Bácsfalu, Türkös, Csernátfalu, Hosszúfalu) ma már teljesen összeépült, és Szecsele (románul Săcele) néven várost alkot. A távolabbi Háromfalu (Tatrang, Zajzon, Pürkerec) különálló település. A hétfalusi csángók magukat magyaroknak mondják. A szomszédos székelyek hívják őket sajátos nyelvjárásuk és szokásaik miatt csángóknak. Így nevezik a többi barcasági magyar falu (Barcaújfalu, Krizba, Apáca), valamint a távolabbi Halmágy és Székelyzsombor lakóit is. 3.1.3 FELVIDÉK
Újabb keletű megnevezés, mely a 19. század előtti szóhasználatban csak a szlovákok és ruszinok által lakott északi területeket („tótsági vidékek”) jelentette. A 19. században a Felvidék fogalmát kiterjesztették a Magyar Királyság teljes északi hegyvidéki területére, amit korábban Felső-Magyarország vagy Felföld elnevezéssel jelöltek. A kiegyezés után a Felvidék földrajzi jelentése mellett egyre inkább politikai értelmet is nyert, mert a többségében vagy jelentős részében szlovákok lakta 16 vármegyét sorolták ide (a nyugati Trencsén és Pozsony megyétől a keleti Ungig). Trianon után a Csehszlovákiához került területek egészét kezdték Felvidéknek nevezni, tehát a mai Szlovákia teljes területét és Kárpátalját. Ennek megfelelően a II. világháború előtt visszacsatolt országrészt (DélSzlovákia és Kárpátalja) „az anyaországhoz visszatért felvidéki területnek” nevezték. A Felföld nyugati és északi határát a Kárpátok gerince alkotja, keleten az Ondava, délen a Kisalföld és a Duna, majd ettől keletre az Alföld sík vidéki területe határolja. Itt található a környezetéből szigetként kiemelkedő Magas-Tátra, a Kárpát-medence legmagasabb csúcsával, a Gerlachfalvi- (Ferenc József-) csúccsal. Hasonlóan e nagytájhoz köthetőek a vulkanikus hegyvonulatnak olyan jelentős elemei, mint az ércekben gazdag Selmeci-hegység (Selmeci-Érceshegység, Magyar-Érchegység), a Körmöci-hegység vagy a Gömör-SzepesiÉrchegység (Szlovák-Érchegység). A nagytáj legdélebbi vonulatait a Börzsöny, a Cserhát, a Mátra, a borsodi Bükk, a Zempléni-, illetve korábbi nevén Eperjes-Tokaji-hegység alkotják, amelyek – mai nevén – az Északi-középhegység részei. A Felföld déli területeinek magyarsága honfoglalás kori megtelepedésű, ettől északra fekvő részein szlovákok és ruszinok élnek, de szólnunk kell a Magas-Tátra keleti előterében élő szepességi szászokról (cipszerek) is. A Szepesség a királyi Magyarország legfejlettebb tája volt. A Felföld elsősorban (nemesfém) bányászatával, vasiparával, fafeldolgozásával, hagyományos és havasi állattartásával tűnt ki a Kárpát-medence nagytájai közül. Mezőgazdaságilag legjelentősebb területe az Aranykertnek is nevezett Csallóköz és a borászatáról elhíresült Pozsonyi-Hegyalatt (Hegyalja), illetve a mellette fekvő kiváló gabonatermő vidék, a Mátyusföld volt. 39
A magyarok által lakott, néprajzi vonatkozásban fontos területei közül megemlíthetjük a Palócföldet és a Zoborvidéket. Jelentős központjai közül kiemelhetjük a Buda török kézre kerülése után fővárossá előlépő Pozsonyt, az esztergomi érseknek és az egyetemnek otthont adó Nagyszombatot, a Garam menti bányavárosokat, az állattenyésztéséről és jeles gazdáiról híres Lévát, a szepességi Lőcsét, Késmárkot, a gömöri büszke várat, Krasznahorkát, az Európa első bányászati akadémiájának otthont adó Selmecbányát, Balassi Bálint szülőhelyét, Zólyomot, továbbá a Zrínyi Ilona és II. Rákóczi Ferenc sírját őrző Kassát.
3.1.4 KÁRPÁTALJA
Az Északkeleti-Felvidék Vihorlát, Szinyák, Borló hegységei, a Máramarosi-havasok és a Tisza felső folyása által bezárt politikai-közigazgatási hátterű nagytáj, napjainkban Ukrajna része. A honfoglaló magyarság egyik csoportja e vidéken, az Ung völgyén, a Vereckei-hágón át szállta meg a Kárpát-medencét, a kora Árpád-korban gyepűvidék volt. Eredeti szláv és magyar lakossága mellé szász hospesek, a későbbiek során pedig románok is letelepedtek. A növekvő népesség a mostoha körülményekkel küszködve irtásgazdálkodást, havasi pásztorkodást űzött. A kialakuló nagy erdőuradalmak erősen korlátozták a lakosság anyagi fejlődését, ami felgyorsította az Észak-Amerikába való kivándorlást. Értékes ásványkincsei ellenére nagyfokú iparosodás nem indult meg, viszont fakitermelése és fakereskedelme országos jelentőségűvé vált. Jelentős városai, vásáros központjai (Ungvár, Munkács, Beregszász, Nagyszőlős) a hegyvidék és a síkság találkozásánál fekszenek. Különleges történeti utat jártak be a főleg sóbányászatukról híres ún. koronavárosok (Visk, Técső, Máramarossziget, Huszt, Hosszúmező), amelyeknek német és magyar alaprétegű, egykor kiváltságolt bányászlakossága ma jórészt parasztsorban él. A Kárpátalja fogalmat először 1889-ben használta címként egy munkácsi újság, de bizonyíthatóan a 19. században a Szerednye – Munkács – Nagyszőlős környékén elterülő sík vidéki területet már így emlegették. Az Északkeleti-Felvidék nagyobb területű, keleti tájának megjelölésére a Saint-Germain-i békeszerződésben a Podkarpatska Rus elnevezést használták, amely azután a trianoni békét követően vált közismertté. Az 1920-tól Csehszlovákiához tartozó, e névvel illetett, önálló közigazgatási területet a II. világháborút követően Ukrajnához csatolták, s Zakarpatszkaja Oblaszty névvel jelölték. A Kárpátalja tulajdonképpen a cseh Podkarpatsko/Podkárpátyje szó tükörfordítása.
3.1.5 VAJDASÁG
Teljes nevén Vajdaság Autonóm Tartomány, területe 21 500 km2, mely napjainkban három, földrajzilag a Nagyalföldhöz tartozó középtájból, illetve ezek egy részéből áll: Bácska, Temesi Bánság, Szerémség.
40
Bácska: a Duna–Tisza-közének a Baja–Szeged vonaltól délre eső része, határa továbbá Nyugatról és délről a Duna, keletről a Tisza. A honfoglalás korától magyarlakta vidék, területén két vármegye alakult ki, megközelítőleg a Ferenc-csatornától délre Bács, ettől északra Bodrog, melyeket 1802-ben egyesítettek. Magyar lakossága folytonosan pusztult vagy északra vándorolt és Buda elestétől (1541) a zentai csatáig (1697) tartó hódoltság ideje alatt majdnem teljesen eltűnt a tájról. A magyar telepesek ide érkezése 1733-tól indult meg, így pl. 1750-től jászságiak, majd döntően nagykunságiak duzzasztották föl a kelet-bácskai helységeket. 1849–1860 között Bács-Bodrog megyét a bánsági megyékkel, kamarai kerületekkel, határőrvidékekkel Szerb Vajdaság és Temesi Bánság néven külön közigazgatási egységgé szervezték, és közvetlenül Bécsből kormányozták. Trianon után a terület a szerb királysághoz került, melynek déli vidékeiről nagyszámú telepes vándorolt be. A II. világháború előtt visszakerült területre 1941-ben a magyar kormány a Bukovinából útra kelt székelyeket helyezte el, akik viszont 1944–1945-ben a Dunántúlra menekültek. A Tisza mente a folyó jobb partján Horgostól Titelig húzódó települések területének összefoglaló megnevezése, a Bácska máig leginkább magyarok által lakott vidéke (Ada, Magyarkanizsa, Mohol, Óbecse, Zenta stb.), de ezeken kívül említést érdemelnek mint dohánykertész telepek Horgos és Adorján, melyeket Szeged környékiek népesítettek be. Temesi Bánság (Bánát) a Maros, a Tisza, a Duna és az erdélyi előhegyek által közrefogott, a honfoglalás óta magyarok által lakott vidék. A középkorban síksági részét Temesköznek nevezték. Temesvár eleste (1552) után fokozatosan elnéptelenedett, és a vár visszafoglalásáig (1717) teljesen elvadult az egykor termékeny táj. A török kiűzése után a bécsi kormányzat 11 vidékre osztotta, és Temesi Bánság néven katonailag Bécsből kormányozta. Az első évtizedekben csekély kivétellel csak német római katolikus telepes, döntően invalidus katona, valamint osztrák területekről kitoloncolt bűnöző talált itt otthonra. Számos olasz, spanyol, francia, cseh, szlovák is bevándorolt. Románok már korábban is éltek itt, de a 18. század folyamán a Bánság minden vidékén falvakat alapítottak. Különös színfolt volt a szerb-bolgár határról származó délszláv népcsoport, a krassovánok beköltözése. 1873-ban a határőrvidékeket megszüntették, és a Bánság a korabeli Magyarország telepítési akcióinak majdnem kizárólagos színterévé vált, ennek része volt a bukovinai székelyek (al-dunai székelyek) 1883. évi beköltözése Torontál vármegye területére. A telepítési akciók után a Bánság a Kárpát-medence legtarkább nemzetiségi tájává vált. Szerémség: a Duna és a Száva közötti középtáj, mely már – Sirmium központtal – a római korban értékes mezőgazdasági területnek számított, később a középkori Magyarország egyik legértékesebb vidéke volt, főleg európai hírű szőlészete révén (a szerémi bor nem hiányozhatott a pápák asztaláról). 1229-ben jött létre a szerémi püspökség. A hódoltság ideje alatt magyar lakossága szinte teljesen elpusztult vagy elmenekült, helyükre szerb, horvát német, szlovák, cseh, ukrán telepesek érkeztek. A 18–19. században dunántúli és bácskai kivándorlók hozták létre magyar szórványait (pl. Ürög, Nyékinca, Herkóca). 1779-ben két másik vármegyével (Szerémen kívül Pozsega és Valkó) együtt Fiume városáért cserébe lett akkor még Horvátország része. 41
A Vajdaság nemzetiségi összetétele rendkívül változatos, több mint 25 különböző etnikai csoport teszi ki lakosságának egyharmadát, a tartományban hat hivatalos nyelvet ismernek el. A 2011. évi népszámlálás szerint a magyarság a második helyen állt (13 %), leginkább magyarlakta települései Zenta, Óbecse, Temerin, Szabadka voltak. A vajdasági magyarság számának, helyzetének és elhelyezkedésének együttes tényezői determinálják, hogy hosszú távon milyen fejlesztési elképzeléseik és lehetőségeik adódnak/hatnak szülőföldjükön, melyek legyenek akár gazdaság-, település-, vagy területfejlesztési igények.
5. ábra: Vajdaság etnikai térképe a 2011-es népességszámlálás alapján
A 215 000 km2 kiterjedésű Vajdaság közigazgatásilag hét körzetre oszlik (Nyugat-bácskai, Észak-bácskai, Dél-bácskai, Észak-bánsági, Közép-bánsági, Dél-bánsági, Szerémség). A 2011. évi népszámlálási adatok alapján a terület összlakosságából (1.916.889 főből 251.136), 13% vallotta magát magyarnak (a 2002. évihez viszonyítva mintegy 40 000-el kevesebben!), mellyel a térség második legnagyobb népességű etnikai csoportja. A magyarság elhelyezkedése három formában figyelhető meg. Egyrészt a határ menti tömbmagyarság, melyből magyar többségű területek Szabadka–Topolya–Kishegyes térsége. Abszolút magyar többségű a Magyarkanizsa–Zenta–Ada–Becse környéki Tisza mente. Másrészt a szigetmagyarság, mely már a tömbmagyarságtól távolabb helyezkedik el, de népességszáma meghatározóvá teszi az adott településen. Harmadrészt pedig a szórványmagyarság, melynek száma és aránya dél felé haladva folyamatosan csökken. Látható tehát, hogy a vajdasági magyarság fejlesztési elképzeléseinél számba kell venni, hogy a különböző térségek más és más problémákkal, illetve megoldási elképzelésekkel bírnak, kiváltképp igaz ez a szórványban élők esetében.
42
Vajdaság európai viszonylatban elmaradt területnek tekinthető, ezzel szemben az országon belül nézve a fejlett térségekhez tartozik, mert jó közlekedési, településhálózati, gazdasági, környezeti adottságokkal rendelkezik. A napjainkban egyre inkább felértékelődő turizmus szempontjából jó lehetőségekkel rendelkezik a térség, köszönhetően kulturális sokszínűségének, mivel területén 12 etnikai népcsoport él, közülük hat csoport nyelve hivatalos nyelv Szerbiában. A Vajdaságról fejlesztési elképzelések és tervek már a rendszerváltás előtti évtizedekben is voltak, azonban az Európai Unióhoz való csatlakozási lehetőségek és igények következtében a tervezési, fejlesztési stratégia alkotásában egyre inkább a nyugati módszertan válik meghatározóvá.
3.1.6 BURGENLAND – ŐRVIDÉK
Földrajzilag döntően az Alpokaljához tartozik. A történelmi Magyarországnak a trianoni békeszerződés alapján Ausztriához csatolt területe, önálló tartománya, Moson, Sopron, Vas vármegyék túlnyomóan németek által lakott része. Neve érdekesen alakult ki, mert a monarchia felbomlásakor Ausztria magának követelte azoknak a vármegyéknek a németek lakta területeit, amelyek neve ’burg’-ra végződött (Pressburg–Pozsony, Wieselburg–Moson, Ödenburg–Sopron, Eisenburg–Vas), így jött létre a ’Vierburgenland’ (négyváras tartomány), majd Pozsony vármegyének Csehszlovákiához csatolása után a ’Dreiburgenland’ (háromváras tartomány) elnevezés, mely Burgenlandra rövidült. Lakossága többségében a középkor óta folyamatosan beáramló németekből, valamint a törökök elől menekülő, betelepített horvátokból (ún. gradistyei horvátok) áll. Az Árpád-korban még népes magyarságát a késő középkor óta gyorsuló ütemben fogyó szórványok képviselik, mint a Felsőőrség falvai, valamint Felső- és Közép-Pulya. Burgenland része a Felsőőrség (Felsőőr vidéke), mely a történeti Vas vármegye Rábán túli területén, az egykori gyepű vidékén, a Pinka völgyében fennmaradt magyar településcsoport, nyelvsziget. A 20. század elején Felsőőr, Alsóőr, Őrisziget és Jobbágyi községek tartoztak hozzá. A reformáció során lakossága döntően a protestáns egyházakhoz csatlakozott. Közösségeik jelentős része kisnemes volt. Gazdálkodásuk a sajátos szubalpi környezetben alakult ki, számottevő állattartásuk mellett jelentős irtásos földművelést fejlesztettek ki.
3.1.7 MURAKÖZ, MURAVIDÉK
A Mura és a Dráva folyók, valamint a történeti Magyarország és Ausztria (Stájerország) határa között fekvő, a régi közigazgatási rendszerben Zala vármegyéhez tartozó, nyugati felén dombos, egyébként alföldi és ártéri jellegű terület. Lakossága döntően szlovén és horvát, kisebb számban magyar. Területe a Zrínyiek katonai, politikai tevékenységének bázisa volt, ezért a hódoltság idején gyakran feldúlták, népességének jelentős része elvándorolt. A török 43
kiűzése után lakossága magára talált, és sikeresen kereskedett az osztrák piacokon is. Tágabb környezetéből kiemelkedett jelentékeny szőlőtermesztésével és borászatával. Messze földön híres volt a nagy teherbírású muraközi ló. Társadalmi felépítése, gazdálkodása, népének műveltsége a szomszédos zalai, vasi parasztságéval rokon. Gazdasági és kulturális központja a Zrínyiek egykori székvárosa, Csáktornya. A muraközi magyarokhoz kapcsolódik a Mura-torkolatban fekvő Légrád evangélikus magyarsága, továbbá a szintén Zala vármegyében fekvő Hetés, a Kebele- és a Lendva-patakok között elterülő tizenegy falu vidéke. Tágabb környezetét a Lendva-patakról, illetve Alsólendváról, a táj vásáros központjáról Lendva-vidéknek is nevezik. Adottságai, kultúrája a délnyugatdunántúli szomszédságával azonos.
3.1.8 DRÁVAKÖZ
A Dráva és a Duna közötti területnek a tudományos irodalomban használt azon része, mely a történeti Baránya megye délkeleti részén terült el (Barányai háromszög). Napjainkban Horvátországhoz tartozik, horvát megnevezése. Barányai-löszhát. A legújabb néprajzi szakirodalomban felbukkanó neve: Drávaszög. A hazai latinságban „Tractus Submontanius”-ként (Hegyalatti részek) tűnik elő, s feltehetően innen származhat a régi földrajzi irodalomban használatos Alvidék, illetve a mai élő népi neve: Hegyalja. Az ártér peremén megtelepedett Béllye, Laskó, Daróc, Kopács magyar községek lakói magukat alfalusiaknak nevezik. A Drávaköz Árpád-kori magyarsága közé hamarosan horvát, majd a 18. században német elemek költöztek be. Kiváló szőlőtermesztő terület, élénk halászattal és mocsári gazdálkodással. Lakói döntően reformátusok.
44
3.2
FEJLŐDÉSI TRENDEK ÉS HELYZETÉRTÉKELÉS „…folyamatos félrevert harangok mellett nem lehet családot alapítani, munkát vállalni, gyereket szülni. Abba kellene hagyjuk az állandó pánikolást, nyafogást, siránkozást és merjük kimondani a gyerekeink, fiataljaink előtt, hogy ennyi cipőnk, ruhánk soha nem volt, és őseinknek sem volt az elmúlt ezer év alatt, és azt is mondjuk el, hogy ilyen mennyiségű élelmiszer, információ, luxuscikk soha nem volt még a Kárpát-medencében. Nehéz a magyar ember sorsa? Igen, vagy 10-20 kilóval átlagban valóban nehezebb a kelleténél, és ezért kell fogyókúrázzunk. Ennyi kövér ember, megműveletlen föld, leszüreteletlen almafa, megkapálatlan szőlőtőke soha nem volt itt a Kárpát-medencében! Miért sírunk? Miért űzzük el gyermekeinket, fiataljainkat falvainkból, városainkból??” Böjte Csaba8
3.2.1 NEMZETI INTEGRÁCIÓ ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 9
A különböző térségek növekvő kölcsönös függése miatt egyre nagyobb az igény a szorosabb kapcsolatok iránt közvetlen környezetünkben is. A Kárpát-medence országait közös múltjuk mellett szorosan összeköti hasonló gazdasági fejlettségük, életszínvonaluk, a valamennyiükre jellemző külső gazdasági hatásoknak való erős kitettség, és közösek az elmúlt évtizedben gyorsan növekvő társadalmi feszültségek, valamint az egységes természeti környezettel összefüggő problémák is. Ennek ellenére a Kárpát-medencei gazdaság nem tekinthető egységesnek, az egyes országok közötti kereskedelem bővítésében még jelentős tartalékok vannak, a hasonló adottságok pedig inkább egymás konkurensévé teszik őket a globális versenyben, amit csak tudatos, tervezett együttműködéssel lehet feloldani. A Kárpát-medence országainak szorosan együtt kell működniük számos, elsősorban gazdasági és logisztikai-kereskedelmi területen, jobban ki kell használniuk közös értékeiket, adottságaikat és közös történelmüket, ezáltal növelve a térség fenntartható versenyképességét. Az együttműködést nehezítő, helyi vagy regionális szintű akadályok lebontása segíti a határ menti régiók emberi, kulturális, gazdasági és természeti erőforrásainak jobb kihasználását is, csökkentve e térségek periférikus jellegét és társadalmi kirekesztettségét. A fenyegető globális kihívások, mint az éghajlatváltozás, egyéb környezeti válságok, a demográfiai változások, a migráció, illetve az energiaellátás kérdései is összehangolt cselekvést kívánnak meg. A Kárpát-medencei együttműködés szükségszerűsége a jelentős nemzetbiztonsági kockázatot jelentő külső, uniós határok védelme és ellenőrzése terén is jelentkezik, amely a NyugatBalkán EU-s integrációja után is aktuális marad, tekintettel a Balkánon, majd Közép-Európán áthaladó kábítószer-, fegyver- és embercsempészetre. E téren jelentős terhelés hárul délkeleti határainkra, és emiatt Magyarország ennek az Európai Uniós határ-térségnek kiemelt szereplője. Déli és keleti szomszédjaink európai integrációjának elmélyülése különösen fontos Magyarország számára, hiszen a halványuló határokon átnyúló területfejlesztés lehetőségein túl a magyar kisebbségek jelenléte külön erőforrást jelenthet tágabb régiónk kohéziójának megteremtéséhez.
8 9
http://www.magyarkurir.hu/hirek/bojte-csaba-gondolatai-megmaradasrol Nemzeti Fejlesztés 2030, 13-14. oldal
45
A Kárpát-medencében alakuló együttműködésben a közös, interetnikus érdekeken alapuló, szinergikus kapcsolatkeresés elsődlegessége mellett Magyarországnak különleges lehetősége, egyben feladata van, hiszen a magyarság nyelvével és a teljes térségen átívelő kapcsolatrendszerével a leghatékonyabb összekötő kapocs lehet a térségben. A határainkon túl élő magyarok jelentik azt a mindeddig kevéssé kihasznált erőforrást, amelyen keresztül a magyar gazdaság a legnagyobb eredménnyel hozzá tud járulni ezen együttműködéshez. Az elmúlt közel száz év során sohasem voltak a Kárpát-medencei és közép-európai kooperáció feltételei annyira kedvezőek, mint napjainkban. Ennek érdekében törekedni kell a szomszédos országokkal való partneri viszony kölcsönös előnyök elvén alapuló elmélyítésére és a közösen támogatható fejlesztési programok megvalósítására. Közép- és hosszú távú cél, hogy a Kárpát-medencei gazdasági tér főbb jellemzői között az alábbiak is realizálódjanak:
a térség országai magas szinten integrálódnak a nyugat-európai országok gazdasági erőterébe,
a régión belüli vertikális integráció növelésével, a térségi termékekkel részben kiválthatóvá válik a távoli piacokról származó import,
a helyi és a globális gazdasági szereplők kölcsönös előnyökön alapuló együttműködésével a térség országaira jellemző duális gazdasági szerkezet egyre inkább kiegyensúlyozódik,
a Kárpát-medencei térségben az integrációt segítő összehangolt infrastrukturális és munkaerő-piaci feltételek jönnek létre,
növekszik a magyar vállalkozások szomszédos országokba irányuló kivitele,
a magyar gazdaság növeli a szomszédos országokban befektetett működő tőke mennyiségét,
a magyar gazdaság növekedésének jelentősebb hányada származik a bruttó nemzeti termék növekményéből,
a magyar kis- és középvállalkozások a Kárpát-medencei léptékű erőforrás- és piaci tervezésen keresztül hatékonyan hozzájárulhatnak a munkahelyteremtéshez és a növekvő exporthoz; a magyar gazdaság pozícióinak szomszédos országokban való megerősödése által javulhat a határokon túli magyar gazdasági szereplők helyzete.
46
3.2.2 GAZDASÁGI TRENDEK, KIHÍVÁSOK ÉS ERŐFORRÁSAINK
3.2.2.1 MAKROGAZDASÁGI TRENDEK 10
A Kárpát-medence (Szlovákia, Szerbia, Magyarország, Erdély, Kárpátalja, Muravidék, Kontinentális Horvátország és Burgenland) összesített bruttó nemzeti terméke folyó áron számítva 281 673,2 millió euró volt 2011-ben, ami az Európai Unió teljes GDP-jének 2,21%a. A Kárpát-medence egészének gazdaságára és fejlettségi szintjére jellemző a nyugat-kelet lejtő, ami Magyarország esetében is megfigyelhető. Ezt bizonyítja, hogy az egy főre jutó bruttó nemzeti termék Burgenlandban volt a legmagasabb 24 000 euró/fő és Kárpátalja esetében a legkisebb 1300 euró/fővel.
6. ábra: A Kárpát-medence országainak/régióinak egy főre jutó bruttó nemzeti terméke (saját szerkesztés)
A bruttó hozzáadott érték11 (BHÉ) összetételét tekintve láthatjuk, hogy a szolgáltató szektor BHÉ-hoz viszonyított aránya Burgenlandban és Kontinentális Horvátországban a legjelentősebb (67%–67%), Erdélyben és Szlovákiában a legkisebb (52% és 55%) – és általánosan elmondható, hogy az erős szolgáltató szektor a fejlett gazdaságokat jellemzi. A 7. ábrából azonban az is kiderül, hogy a szolgáltató szektor gyengeségét Szlovákiában és Erdélyben az ipar némileg ellensúlyozza, hiszen ezekben a régiókban a legmagasabb az ipari
10
A fejezethez tartozó statisztikai adatok az egyes országok/régiók statisztikai hivatalainak honlapjáról, kiadványaiból és az EUROSTAT adatbázisából származnak. 11 A bruttó hozzáadott érték összegzi az adott évi mezőgazdasági- és ipari termelést, valamint a szolgáltató szektort. Ehhez hozzáadva a termékadókat és támogatásokat kapjuk az adott évi bruttó nemzeti termék értékét.
47
termelés aránya a GDP-n belül a Kárpát-medencében (42% és 40%). 12 A mezőgazdasági termelés részaránya Kárpátalján a legmagasabb (13%) és Szlovákiában a legkisebb (3%).13
7. ábra: A bruttó hozzáadott értékek szektorális megoszlása a Kárpát-medence országaiban/régióiban (saját szerkesztés)
A rendszerváltással együtt járó gazdasági visszaesés nyomán az 1990-es évek első felében jelentősen átalakult a tágabb közép-európai munkaerő-piac: a rendszerváltást megelőző közel teljes foglalkoztatáshoz képest az 1990-es évek közepén, a mélyponton az aktív korú népesség alig több mint 50 százaléka dolgozott, és a munkanélküliek több mint fele egy éven túl sem talált állást. A Kárpát-medence térségében 1997-től (Magyarország, Szlovákia), illetve 2002/2003-tól (Szlovénia, Szlovákia, Románia) kezdve a foglalkoztatottak aránya lassú növekedést mutatott egészen a globális pénzügyi válságig, ami újabb csökkenést eredményezett.
12 13
Bár ezt némileg módosíthatja az, hogy Erdély esetében csak 2007. évi adatok állnak rendelkezésre A szektorok részletesebb kibontása ajánlott, de ez alaposabb kutatást igényel.
48
8. ábra: A 20–64 éves korosztály foglalkoztatási rátájának alakulása 1998–2011 között (%) (Forrás: EUROSTAT)
A munkaerőpiacot tekintve elmondhatjuk, hogy a Kárpát-medencét is érzékenyen érintette a gazdasági világválság, hiszen 2008–2011 között a foglalkoztatási ráta évről évre csökkent a Kárpát-medence átlagában (45,9%-ról 42,8%-ra), és valamennyi régióban külön-külön (kivéve Szlovákiát és Magyarországot, ahol 2011-ben nőtt 0,3% és 0,4%-kal az előző évhez viszonyítva). A legjelentősebb visszaesés Szerbia esetében figyelhető meg, ahol csaknem 10%-kal csökkent a foglalkoztatási ráta. Bár az 9. ábra szerint Kárpátalján a legmagasabb a foglalkoztatás, ez azonban csupán az ukrán statisztikai hivatal módszertanából adódik.
9. ábra: A foglalkoztatási ráta alakulása a Kárpát-medencében 2008-2011 között (saját szerkesztés)
49
A foglalkoztatási ráta csökkenésével párhuzamosan értelemszerűen nőtt a munkanélküliség a vizsgált időszakban. Kárpát-medencei átlagban a 2008. évi 7,6%-os szinthez képest 2011-re 11,4%-ra nőtt a munkanélküliségi ráta, míg Szerbiában – ahol 2011-ben a legmagasabb volt – 13,6%-tól 23%-ra. A legalacsonyabb munkanélküliségi ráta 2011-ben Burgenlandban mutatható ki 3,6%-kos értékkel.
10. ábra: A munkanélküliségi ráta alakulása a Kárpát-medencében 2008–2011 között (saját szerkesztés)
A Kárpát-medence külkereskedelmét és a tőkebefektetések alakulását Magyarország szemszögéből, és országos szinten érdemes elemezni. A Kárpát-medence a magyar kis- és középvállalatok versenyképessége és nemzetközi piacra jutása szempontjából is rendkívül fontos. Ezt bizonyítja, hogy a magyarországi kivitel 20,9%-a a Kárpát-medence országaiba irányul, míg az import esetében is 15,5%-os részesedésről beszélhetünk.
11. ábra: Magyarország külkereskedelme a Kárpát-medencén belül (Forrás: Antal és Lóránt 2011)
50
A külkereskedelmi egyenleget tekintve Magyarország a térségben rendre jelentős többletet ér el (2008-ban a szomszédos országokat tekintve +4,5 milliárd euró). A 11. ábrából láthatjuk, hogy Magyarország legfontosabb külkereskedelmi partnere a térségben az export terén 2008tól Románia – amiben nyilván jelentős szerepet játszott annak uniós csatlakozása –, Szlovákia és Ausztria, míg az import jelentős része Ausztriából és Szlovákiából érkezik. A térségen belüli árucsere-forgalom szerkezetében a kivitel és a behozatal szempontjából is a gépek és szállítóeszközök, valamint a feldolgozott termékek súlya jelentős (a teljes forgalom 70%– 75%-a).14
12. ábra: Magyarország külkereskedelme a Kárpát-medencén belül (Forrás: Antal és Lóránt 2011)
A Magyarországon jelen lévő külföldi közvetlen befektetések állományának jelentős része származik a szomszédos országokból, azon belül is elsősorban Ausztriából. 2009-ben ez az összeg 7,747 millió eurót tett ki, melynek 97%-a volt osztrák eredetű. A 2005-2010 közötti időszakban a részvénytőke-beáramlást tekintve Románia esetében tapasztalhattuk legkiugróbb értéket a szomszédos országok viszonylatában (természetesen Ausztria kivételével), ahonnan 2009-ben 98,1 millió euró érkezett Magyarországra.
13. ábra: Magyarország külkereskedelme a Kárpát-medencén belül (Forrás: Antal és Lóránt 2011)
14
Forrás: Antal és Lóránt 2011.
51
A magyarországi eredetű FDI-állomány a szomszédos országokban a 2004–2009 közötti időszakban a gazdasági világválság kirobbanásáig folyamatosan nőtt, s 2007-ben elérte az 5239 millió eurót, a rákövetkező két évben azonban csökkent (2009-ben 4411 millió euró). Ezzel párhuzamosan a szomszédos országok részaránya is visszaesett a teljes kihelyezett magyarországi tőkeállományból a 2006–2007-es 50% körüli értékről 33,5%-ra 2009-re. A magyar eredetű tőke, ahogy azt a 13. ábrából is láthatjuk, nem a fejlettebb nyugati szomszédhoz áramlik, hanem a többi szomszédos ország között oszlik meg – ellentétes képet mutat tehát a tőkebeáramlással. A részvénytőke-kihelyezés elmúlt évekbeli alakulását tekintve kiugróan magas értéket Horvátország 15 esetében figyelhetünk meg, ahová 2008-ban nagyságrendileg 900 millió euró érkezett hazánkból.16
3.2.2.2 REGIONÁLIS METSZETEK 17 3.2.2.2.1 SZLOVÁKIA ÉS A FELVIDÉK
Pozsonyi régió: Szlovákia GDP-jének mintegy negyede származik a fővárosból. A vezető szerep az országos átlagot a harmadával meghaladó bérszínvonalban és a kereslet túlsúlyával jellemezhető munkaerő-piaci viszonyokban is megmutatkozik. A régió gazdasága alapvetően az iparra épül, ezen belül is elsősorban a Volkswagen köré szerveződött gépjárműgyártásra. Nyugat-szlovákiai régió gazdasági életére elsősorban a komoly és igen széles spektrumon mozgó ipari üzemek, valamint a főváros földrajzi közelsége gyakorolnak meghatározó és egyben igen kedvező hatást. Közép-Szlovákia átlagos képet mutató térség. A nagy hagyományokkal rendelkező gépgyártás, a vegyipar, gyógyszergyártás és papíripar teszi ki az ipari kibocsátás nagy részét. . A régió idegenforgalmi potenciálja nagy, azonban a turisztikai szolgáltatások alacsony színvonala és a megfelelő marketing hiánya miatt ezen erőforrás nagyrészt kiaknázatlan. A régió déli fele (Losonc és Rimaszombat vidéke) közel egy évtizede a legsúlyosabb tartós munkanélküliségi problémákkal küzd az országban. Kelet-szlovákiai régió gazdaságilag Szlovákia leggyengébben fejlett térsége. A gazdaság nagy részben Kassára koncentrálódik. Ebben a térségben található Szlovákia egyik legeredményesebben működő ipari parkja, a magyar népességű Kenyhec település 300 hektáros ipari parkjában egy tucat külföldi vállalat kétezer embernek ad munkát. 3.2.2.2.2 KÁRPÁTALJA
15
Összefüggésben a MOL közel 22%-os INA-beli részesedésszerzésével (872,66 millió euró) Forrás: Antal és Lóránt 2011. 17 Készült Horváth és Lelkes 2010 (szó szerinti) felhasználásával. 16
52
Kárpátalja a leggyengébb gazdasági teljesítőképességű régió a Kárpát-medencében, az egy főre jutó GDP nem éri el az uniós átlag egynegyedét. Relatív helyzete az ukrán régiók sorában ugyanakkor kedvezőnek tekinthető. Reményt keltő az is, hogy az ukrajnai megyék befektetési vonzerejét értékelő felmérések (a figyelembe vett tényezők: általános gazdasági fejlettség, piaci infrastrukturális viszonyok, pénzügyi szektor, humán erőforrások helyzete, illetve a vállalkozások és a helyi hatalom működése) szerint a leginkább vonzó célpont Kijevet és Lvivet/Lemberget követően Kárpátalja. Szintén kedvező jelzésnek tekinthető, hogy a komplex regionális fejlődési mutató alapján az utóbbi években Kárpátalja volt az egyik legdinamikusabb régió Ukrajnában. A munkaerőpiac megfelelő működése szempontjából ugyanakkor már korántsem minősíthető ennyire kedvező adottságnak az a tény, hogy a vállalkozási aktivitás tekintetében Kárpátalja erősen átlag alatti teljesítményt hoz. Munkács és Ungvár környéke depressziós vonásokat mutat. A külföldi működő tőke szerepe ma még csekély. A magyar határ közelében, Tiszasalamonban működő Škoda és Volkswagen gépkocsikat összeszerelő üzem a régió legnagyobb külföldi befektetése. 3.2.2.2.3 ERDÉLY
Északnyugat régió gazdasága a foglalkoztatottak száma és aránya alapján mezőgazdasági jellegű (a népesség csaknem fele az agráriumot tekinti fő megélhetési forrásának), azonban az országos szinten is jelentős nagy regionális ipari központokban (Kolozsvár, Nagyvárad, Nagybánya és Szatmárnémeti) a könnyű- és nehézipari ágazatok ugyancsak fontos szerepet játszanak. A gazdasági szerkezet miatt a régióban az egy főre jutó GDP valamivel alatta marad a romániai átlagnak, annak ellenére, hogy Kolozsvár és Nagyvárad a legdinamikusabban fejlődő városok közé tartozik az országban. E régió tekinthető a magyar tőkebefektetés fő célpontjának Romániában: Kolozs, Bihar és Szatmár megyében összpontosul annak 43 százaléka. A Nyugat régió fejlettségét tekintve az országos élmezőnyben foglal helyet. A gazdaság nagyon jól profitál a tradicionálisan nyugati orientációból, a történelmileg kialakult és fokozatosan újraéledő gazdasági-térszerkezeti kapcsolatokból, illetve a határokon átívelő, fejlett és jó minőségű közlekedési hálózatokban rejlő lehetőségekből. A közlekedési rendszer különböző elemei (eltérő jellegű vasutak és közutak, nemzetközi repülőtér Temesváron (2008-ban egymillió fős utasforgalommal) a nemzetközi kereskedelem (az EU és az Unión kívüli államok közötti) tranzittérségévé teszik a régiót, és egyben a gazdaság széles körének biztosítanak tág mozgásteret. Ez a régió adja a román export közel egyötödét, aminél magasabb értékkel csak Bukarest büszkélkedhet. A régióba befektetett 2,0 milliárd euró külföldi működő tőke nagyságát tekintve a második az országos rangsorban. Az Erdély szívének nevezett Közép régió a romániai GDP 12%-át állítja elő, az ipar és az építőipar részesedése itt is viszonylag magas, közel 40 százalékos. A gazdasági élet 53
szempontjából összességében megfelelően kiépített közúti és vasúti infrastruktúra, a két üzemelő (Marosvásárhely és Szeben), illetve egy kiépítés alatt álló (Brassó) repülőtér, és a már megfelelően diverzifikált ipari szerkezet elegendőnek bizonyult a mintegy 2,6 milliárd euró (a romániai összérték 7,7 százaléka) működő tőke betelepüléséhez. A Székelyföld ehhez a régióhoz tartozik. Az egy főre jutó GDP alapján a székely megyék a romániai átlag körüli értéket mutatnak, a 41 romániai megye közül Maros a 17., Kovászna a 18., Hargita pedig a 19. helyen áll. 3.2.2.2.4 VAJDASÁG
Szerbiában fejlett területként tartják számon. Az egy főre jutó jövedelmek meghaladják az országos átlagot, a tartomány termeli meg az ország GDP-jének 30 százalékát, innen kerül ki az export 33 százaléka, miközben az ország népességének 27 százaléka él a tartományban. Vajdaság pozíciója és fejlődési potenciálja (nem csupán a jövedelmi viszonyok, hanem a gazdaság szerkezete, a humán erőforrások minősége és az intézményrendszer alapján) viszont nem rosszabb, mint az elmaradott régiók többségéé a Kárpát-medencében, beleértve a fejletlenebb magyar térségeket is. A régión belüli fejlettségi különbségek jelentősek. Nyugat-Bácska a tartomány legfejlettebb körzete. Apatin térségében az egy főre jutó GDP a tartományi átlag két és félszerese, a karlócai kistérségben (Újvidék mellett) pedig csupán az egyharmada. A nagyobb városok környékei a vajdasági átlag másfél-kétszeresét mutatják. Észak-Bácska és Észak-Bánság – a jelentős magyar népességű körzetek – komplex fejlettségi mutatója a vajdasági átlag kétszerese. A foglalkoztatottak 33 százaléka az iparban, 10 százaléka a mezőgazdaságban dolgozik. A tartomány élelmiszeripara a szerbiai piac legfontosabb szállítója, számtalan élelmiszeripari termék 50–80 százalékát a Vajdaságban állítják elő.
54
3.2.3 TÁRSADALMI TRENDEK, KÁRPÁT-MEDENCEI MAGYAR KIHÍVÁSOK ÉS ERŐFORRÁSAINK 18
Az I. világháború utáni szétdarabolódás traumáját mai napig nem tudta az ország feldolgozni. A trianoni békediktátum az ország természetes határainak megszűnését eredményezte. A korábbi – Kárpátok íve, a Duna, Száva folyók, az Adria – határok biztosították az ország egységes térszerkezetét, amely hozzájárult a védhetőséghez, a tartós területi integritás és függetlenség megőrzéséhez. A trianoni döntés ezt az évszázadok alatt kialakult tartós egyensúlyt borította fel, létrehozva olyan határokat, melyek nem vették figyelembe az elcsatolt területek nemzetiségi összetételét, a korábban kialakult infrastrukturális hálózatokat és a környezeti-természetföldrajzi határokat. A békediktátum döntésével a Kárpát-medence területén a korábbi egyetlen állam helyett több ország osztozott, Románia, Csehszlovákia és a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság is hatalmas, míg Ausztria kisebb területeket kapott Nagy-Magyarország területéből. Bár a Trianon előtti Magyarország területéből osztozó szomszédos országok területe azóta is több alkalommal változott, az elcsatolt területeken élő magyar és más kisebbségbe került nemzetiségek helyzete – a hovatartozástól függetlenül – tovább romlott.
14. ábra: Öregedő és fogyó Európa és magyarság (Forrás: OFTK, ESPON)
18
Nemzeti Fejlesztés 2030 vonatkozó részeinek átdolgozásával
55
A Kárpát-medencei magyarság alapvetően hasonló kihívásokkal néz szembe, mint Európa, azzal a különbséggel, hogy bizonyos mutatók (pl. népességfogyás, elöregedő korfa, népegészségügyi helyzet, a sérülékeny társadalmi csoportok) tekintetében sokkal súlyosabb helyzetben van, mint más európai uniós országok. A magyarság népessége már évtizedek óta csökken, melyhez a lakosság elöregedése társul. A Kárpát-medencében élő magyarság száma és részaránya ugyancsak csökken, különösen a szórványterületeken morzsolódik folyamatosan. A társadalmi trendek azt mutatják, hogy az ország az ezredforduló idején az európai térségben, – de különösen a közép-kelet európai országok között – elfoglalt jó pozícióját elvesztette. Társadalmi erőforrásai pedig – az elmúlt tíz év alatt – jelentősen meggyengültek, és sok esetben a kimerülés határára értek. A legfrissebb népszámlálási adatok azt tükrözik, hogy továbbra is jelentős mértékben csökken a Kárpát-medencei külhoni magyarság lélekszáma, és zsugorodik a többségében magyarok által lakott területek nagysága (pl. Székelyföld, Csallóköz, Beregszászi járás). A 2001–2011 közötti Mozaik Kárpátmedencei Ifjúságkutatás eredményei szerint tíz év alatt mintegy 1,1 millió fővel csökkent a Kárpát-medencében a magukat magyaroknak vallók száma, miközben Magyarország népessége hivatalos statisztikai adatok szerint tízmillió fő alá süllyedt. Az előrejelzések alapján néhány évtizeden belül Magyarország lélekszáma további félmillióval csökkenhet, a külhoni magyarság soraiban - az asszimiláció és a Kárpát-medencéből való kivándorlás miatt - több százezer főre becsülhető veszteség várható. A természetes népességfogyás a Vajdaságban a 1960-as években kezdődött, Erdélyben az 1990-es években, Felvidéken pedig 1994-ben.19 Népességfogyás okai az 1990-es években Terület Erdély Felvidék Vajdaság Kárpátalja
Népességszám Természetes Vándorlási Asszimiláció változása szaporodás/fogyás egyenleg -193000 -100000 -106000 8000 -47000 -12000 -2000 -34000 -50000 -30000 -50000 -5000 -4000 -5000 -4000 5000
Népességfogyás okai 2000 után Terület Erdély Felvidék
Népességszám Természetes Vándorlási Asszimiláció változása szaporodás/fogyás egyenleg -194000 -67000 -111000 -16000 -62000 -22000 -5000 -35000
A nemzeti és közösségi identitás annak ellenére gyengül, hogy rendkívül gazdag és egyedi a kulturális örökségünk, beleértve többek között a magyar nyelvet, néprajzi hagyományainkat, a magyarság szellemi örökségét, régészeti és épített örökségünket. A társadalomban a jelentős értékrendi különbségekből fakadóan morális válság figyelhető meg. A hagyományok erősek, de a negatív berögződések is azok. Az oktatás színvonala visszaesett, a fiatalok szakma- és
19
Kiss 2012 alapján.
56
pályaválasztása nem kellően orientált, a pozitív jövőkép, a bizalom nemzeti, helyi és egyéni szinten is gyakran hiányzik. A magas megélhetési költségekkel párosuló alacsony jövedelmek és a viszonylag kevés munkalehetőség következtében folytatódik a potenciális munkaerő kiáramlása. A kommunizmus évtizedei alatt Magyarországon jóformán szó sem eshetett a határon túl ragadt nemzettestvéreink sorsáról, hiszen nagyrészt „baráti országokban” éltek. Mindeközben zajlott szisztematikus és erőszakos asszimilációjuk. Mindezt jól mutatja a magyar nemzetiségűek lélekszámának csökkenése. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy ez a folyamat nemcsak a magyarságra, hanem általában a kisebbségekre volt jellemző – lásd az erdélyi szászok helyzetét. Az 1990-es évek elején a keleti blokk országaiban bekövetkezett rendszerváltás sem javított érdemben a külhoni magyarok sorsán. Tovább folytatódott az asszimiláció, a szomszédos országok demokratikus berendezkedése ellenére sem rendelkeznek a kisebbségek az őket megillető jogokkal. Napjainkban is – mikor a szomszédos országok többsége az Európai Unió tagállama – folytatódnak ezek a tendenciák. Továbbra is érvényben maradtak a Beneš-dekrétumok, a román állam továbbra sem teljesíti a Gyulafehérvári Nyilatkozatban vállalt erdélyi autonómiával kapcsolatos ígéreteit, a Felvidéken és Erdélyben a közigazgatási beosztás indokolatlan átszervezésével nehezítik az ottani magyarok boldogulását. A népesség idősödése és fogyása miatt, különösen a periférikus térségekben és a kis népsűrűségű, aprófalvas területeken egyre inkább csökken az általános iskolák és azok tanulóinak száma, a közép és szakiskolák esetében pedig már a tanulók anyagi okok miatti lemorzsolódása is jelentkezik. Kiemelt külhoni magyar kérdés, hogy a kisebbségek fennmaradását biztosító nemzetiségi oktatás nem kap megfelelő támogatást, a magyar iskolák bezárása pedig már rövidebb távon a magyarság fennmaradását veszélyezteti az adott országban. A nemzetiségek és az adott ország többségi népességének keveredése során egyre nagyobb számban jönnek létre vegyes házasságok, amely a következő generációk magyarságának identitásvesztését eredményezhetik. Adminisztratív akadályok nehezítik a magyar nyelvű ügyintézést még a magas arányban magyar nemzetiségűek által lakott területeken is. A jelentősebb fejlesztések, állami nagyberuházások jellemzően elkerülik a magyarok által magasabb arányban lakott térségeket (lásd Székelyföld megközelíthetősége), ezáltal gazdasági versenyképességük gyenge lesz: a munkahelyek hiánya magas munkanélküliséghez vezet, ami a területekről való elvándorlást eredményezi. A kvalifikált munkaerő hiánya gátolja a működő tőkebefektetéseket, ezáltal a térség olyan spirálba kerül, amelyből saját erőből nem tud kijutni. A szomszédos országokban a magyarság jogaiért való egységes kiállást nehezíti a külhoni magyarság politikai megosztottsága is.
57
Kárpát-medencei magyar társadalmi makrotrendek, kihívások – illeszkedően a Nemzeti Fejlesztés 2030-hoz20 Csökkenő magyarság – a népességcsökkenés közösségi fennmaradásunkat veszélyezteti Migráció: területileg koncentrálódó magyarság Politikai megosztottság Egészségi állapotunk romlása jelentős kockázatokat hordoz A társadalmi értékrend ellentmondásos A társadalmi bizalom és a civil aktivitás erősítésre szorul Közösségi felelősségvállalás hiányosságai, magukra maradt társadalmi csoportok A nemzeti összetartozás lehet az egyik integráló erő A tudás megújulását több tényező nehezíti A lakosság jelentős része társadalmi ellátásban részesül Az oktatási és egészségügyi ellátórendszer megújításra szorul A válság által megtépázott lakáspiac Egyedi, jelentős értéket hordozó Kárpát-medencei kulturális örökségünk fontos érték A közszféra hatékonyságának javítása jelentős hozzáadott értéket képez Demográfiai és társadalmi trendek regionális metszetű összehasonlításban21
20 21
Migrációs trendek: legmagasabb elvándorlási arány: Vajdaság és Erdély. Erdélyben a magyarok elvándorlása ennek ellenére kisebb, mint a románoké, viszonylag kedvezőbb a magyarok korszerkezete. A szórványokból viszont magasabb a magyarok elvándorlási aránya, mint a többségi lakosságé. A szlovákiai magyarság migrációja viszonylag alacsony, Kárpátaljáról pedig továbbra is Magyarország az elsődleges célország. A Ny-Európába elvándorlók közül felülreprezentáltak a felsőfokú végzettségűek és a nagyvárosiak, Magyarországra az alacsonyabb státuszúak igyekeznek. 2001-ben a külhoni magyarok közül a felsőfokú képzettséggel rendelkezők aránya mindössze 5–6% volt. Azóta ez az az arány valószínűleg növekedett, de a szerkezetében túl súlyos a humán és művészeti képzettség. A tercier foglalkoztatottak aránya alulreprezentált valamennyi területen, Vajdaságban a keresők mindössze egyharmada tevékenykedik a szolgáltató szektorban. Erdélyben a magyar közösség falusiassá válása az elmúlt évtizedben is tovább folytatódott, és 44%-uk él rurális területen. A kárpátaljai és szlovákiai magyarok kétharmada él falusi területeken. Vajdaságban ez az arány alacsonyabb, de ott a településhálózatban a kis mezővárosok a meghatározók, amelyek szintén a rurális területek közé sorolhatók.
Nemzeti Fejlesztés 2030 vonatkozó részeinek átdolgozásával. Kiss 2012 alapján.
58
A relatív szegénység (az egy főre eső átlagjövedelem nem érte el az adott népesség átlagjövedelmének felét) 8 százalékponttal magasabb Erdélyben (27,3%), mint Magyarországon, a háromszéki falvakban az arány 40%, a marosszéki falvakban 51%, ezzel szemben Kolozsváron 5%, Marosvásárhelyen 9%. A magyar közösséghez kapcsolódó romák száma és területi elhelyezkedése: o Szlovákia: Becslések szerint a magyar nemzetiségűek 12,5%-a (65.000 fő), a magyar anyanyelvűek 12,9%-a (75.000 fő) valójában cigány nemzetiségű. o Erdélyben 150.000 fő körül lehet a magyarul is beszélő romák száma. A magukat magyarnak vallók között a romák aránya 6,5% lehet. o Becslések szerint a 32.000 fős kárpátaljai cigányság körében 14.000 főre tehető a magyar anyanyelvűek száma, így a magyar nyelvi közösség 9%-a lehet roma származású. o Vajdaságban a romák száma és aránya nem jelentős.
A munkanélküliek, szegények, romák helyzetét illetően a Kárpát-medence és benne Magyarország hasonló problémákkal küzd, mint Európa. Magyarországon azonban ezeknek a társadalmi csoportoknak a helyzetét inkább a tartós, megélhetésükben való veszélyeztetettség jellemzi. Ma a szegénységi kockázatok a háztartás gyerekszámától, a felnőttek iskolázottságától és munkaerő-piaci aktivitásától, valamint a családszerkezettől függenek leginkább. Figyelmeztető jel, hogy a szegények között egyre nagyobb arányban vannak gyermekek: minden ötödik szegény 17 évnél fiatalabb. A szegény háztartások közül a roma háztartások vannak a legrosszabb helyzetben, ezért a becslések szerint ma a roma népesség helyzetének és kilátásainak javítása társadalomstratégiailag az egyik legfontosabb kihívás Magyarországon. Várható élettartamuk jelentősen eltér a többségi társadalom – európai átlagnál alacsonyabb – élettartamától is.
15. ábra: A szegénység kockázatának kitett népesség aránya a teljes népességen belül néhány európai országban (Forrás: EUROSTAT 2010)
59
Társadalmi fejlődésünk kulcsa az a társadalomstratégiai és nemzeti közösségi szemléletváltás, amely a pozitív nemzeti, helyi és egyéni jövőképekre, a versenyképes tudásra, a megélhetést biztosító szakmákra, a magas hozzáadott értéket előállító gazdaságban szükséges munkavállalói készségekre, a gazdasági fejlődéshez igazított szakképzésre és felsőoktatásra, az önfoglalkoztatásra, a jövedelmezőség növelésére, az értékteremtő munkára épül. Ehhez elsősorban népesedési fordulatra, valamint a társadalmi idősödés proaktív kezelésére van szükség, továbbá szükséges a munka- és családbarát társadalmi berendezkedés, a sérülékeny társadalmi csoportokkal való szolidaritás, és elengedhetetlenül fontos a nemzeti és közösségi bizalom megerősítése. A társadalmi kohéziót gyengítő legnagyobb rizikótényező a tartós, veszélyeztetett társadalmi csoportok (munkanélküliek, szegények, fogyatékkal élők, betegek, idősek, romák stb.) iránti szolidaritás erodálódása. A Kárpát-medencei magyarság rendelkezik olyan társadalmi erőforrásokkal, értékekkel, amelyek a társadalom megújulását, az értékteremtő gazdasági fejlődést, növekedést lehetővé teszik, és amelyek erősödése egyszersmind a magyarság globális, nemzetközi, valamint közép-európai és Kárpát-medencei pozícióját is erősítik. Ezen értékek megőrzésével, gyarapításával, valamint átgondolt, összehangolt társadalompolitikával hazánk a sereghajtók közül ismét a régió éllovasai közé emelkedhet. A Kárpát-medencei határon túli magyarság körüli kérdések ugyanakkor nagyon érzékenyek, hiszen a szomszédos országok politikai életét is érintik. A kihívások mellett ugyanakkor nagy lehetőséget is nyújt e magyar közösségek jelenléte, különös tekintettel a szomszédos országokkal való politikai, gazdasági együttműködésre. A Kárpát-medencei határon túli magyarság jelenléte a határok átjárhatóvá válásával a magyarországi kulturális, oktatási, kutatási, közszolgáltató és civil szervezetek számára nagy lehetőségeket nyitott meg. Ugyanez igaz a többnyire a többségi nemzet nyelvét is ismerő magyar népesség gazdasági adottságára. A határon túli magyarlakta térségek gazdasága nagy potenciálokat rejt, biztosíthatja a magyarországi és a szomszédos országokbeli vállalkozások együttműködését, a szomszédos országok piacain való kölcsönös boldogulását. A magyarság nyugati világban élő diaszpóráinak gazdasági ereje is becsatornázható a gazdasági növekedésünkbe, különösen a befektetéseken, tudományos és üzleti kapcsolatokon és innovációkon keresztül.
60
3.2.4 KÖRNYEZETI TRENDEK, KIHÍVÁSOK ÉS ERŐFORRÁSAINK 22
A Kárpát-medence Európa egyik legnagyobb hegységközi medenceegyüttese. A medencét – s benne a mai Magyarországot is – teljes egészében magas hegységkeret veszi körül, mely kiélezi, vagy éppen tompítja a más térségekhez viszonyított éghajlati sajátosságokat. Napjaink legfontosabb környezeti folyamata a természeti erőforrások globális kiaknázásának fenntarthatatlan mértékűvé fokozódása, és ennek következtében a természeti környezet néhány évtizede tapasztalt gyors átalakulása, leromlása. Az egyik ilyen jelentős környezeti változás a globális felmelegedés. Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá válnak az éghajlati, időjárási szélsőségek, a hőhullámok, az áradások, az aszályok és az erdőtüzek, átalakul az óceánok hőháztartása és az éghajlati övek térbeli rendszere. Mindez egyaránt kihat természeti környezetünkre, ezáltal az életfeltételekre, a gazdaságra és a mezőgazdaságra, közvetve és közvetlenül pedig a lakosság egészségi állapotára, valamint életminőségére. Egyre nagyobb mértékben használjuk ki mind a megújuló, mind a fosszilis (nem utánpótlódó, statikus, zárt földfelszín alatti vízlencse) vízkészleteket, a termőterületek talajpusztulása, a fokozódó beépítés és az erdők irtása visszafordíthatatlan módon csökkenti ezeket az erőforrásokat. A természeti környezet degradációjával párhuzamosan pedig kritikus mértékben csökkent a biodiverzitás, aminek egyre súlyosabb közvetlen gazdasági hatásai is érezhetőek például a tengeri halászatban vagy a növénytermesztésben. A Kárpát-medence az éghajlat-változási előrejelzések szerint sérülékeny terület, ahol felmelegedéssel, szélsőséges csapadékeloszlással, az ár- és belvízveszély, valamint az aszályérzékenység növekedésével kell számolni. Felszín alatti készleteink jelentős része a szennyeződéssel szembeni érzékenység szempontjából érzékeny vagy fokozottan érzékeny besorolású, ezért ezen vízkészleteink védelme kiemelt figyelmet igényel. Felszíni vizeink túlnyomó többségét folyóink vízkészlete adja, melyek jelentős része jelenleg határainkon túl ered. A medencehelyzetű fekvésből adódó nehézségeink megoldása napi szintű együttműködést kíván a szomszédos országokkal. A szélsőséges időjárás következtében kiszámíthatatlan mennyiségű és idejű csapadék okozta veszélyhelyzetek és a károk mérséklése új kihívások elé állítja hazánkat. Természeti erőforrásaink egyik legjelentősebb potenciálunkat képezik, kiemelkedő értéket jelentenek talajaink, vízkészletünk és biológiai sokféleségünk. A környezeti állapot javításának kulcsa az a környezetstratégiai paradigmaváltás, amely az erőforrások kiaknázásán túlmutató, az erőforrások mennyiségének és minőségének hosszú távú megőrzését biztosító használatra, a biodiverzitás megőrzésére, a táji működésbe szervesen illeszkedő, tájfenntartó funkciót is ellátó gazdálkodási és települési szerkezetre épül.
22
Nemzeti Fejlesztés 2030 alapján
61
Különösen fontos a mezőgazdaság tájfenntartó, természetmegőrző szerepe, a környezet- és tájgazdálkodás erősítése, fejlesztése. A trianoni békediktátum a környezeti kapcsolatokat, a természeti és földrajzi egységet is megbontotta, továbbá az addigi egységes vízgazdálkodás, erdőgazdálkodás, energiatermelés és ipari termelés sokszereplős irányítás alá került.
16. ábra: NUTS 2 régióknak az éghajlatváltozástól való sebezhetősége (Forrás: OFTK, ESPON)
62
A klímaváltozás az egyik legnagyobb környezeti kockázat, amely a lakosság életmódját, életfeltételeit érheti. Az éghajlat tartós megváltozása, az egyre szélsőségesebb időjárás nemcsak természeti jelenség, hanem számos káros gazdasági, társadalmi és környezeti következménnyel is jár. A különböző földrajzi régiók fejlődését eltérően befolyásol(hat)ja a klímaváltozás, illetve annak hatásai. A hatások területi differenciálódása mellett az egyes régiók klímaváltozással szembeni alkalmazkodási és ellenálló-képessége is markáns különbségeket mutat. Azokban a régiókban, ahol a gazdasági szerkezet nagyobb mértékben épít olyan ágazatokra, melyekben az időjárás szerepe meghatározó (például mezőgazdaság, turizmus), nagyobb sérülékenységgel, több kockázati tényezővel és változatos alkalmazkodási lehetőségekkel szükséges tervezni. A szegényebb térségek – adaptációs kapacitásaik szűkössége miatt – kiszolgáltatottabbak a klímaváltozással és általában a környezeti állapot változásaival szemben. A hátrányos helyzetű térségek, illetve bizonyos társadalmi rétegek (pl. alacsony jövedelmű, idősebb korosztályok) védekezési lehetőségei korlátozottak, így az éghajlatváltozás által okozott hatások bekövetkeztével nőhetnek a térségek közti gazdasági, társadalmi, életmódbeli különbségek. A klímaváltozás Kárpát-medencét is érintő negatív hatásai (aszályosodás, extrém időjárási események gyakoribbá válása, hőhullámok, árvizek stb.) veszélyeztetik a nemzetgazdaság kiemelkedő fontosságú erőforrásait, így a termőföldet és az élelmiszer-termelést, az egészséges ivóvízellátást, illetve a vagyontárgyakat, esetenként az emberi életet is. Az egyre nagyobb árvizek és súlyos hőhullámok már most is komoly károkat okoznak. Közismert és tudományosan is egyértelműen alátámasztott, hogy a Kárpát-medencére, benne a legmélyebb térszíni fekvésű részeket képező alföldekre az időjárási és hidrológiai szélsőségek a jellemzőek. Évről évre egyre igazabbá válik az állítás, hogy a víz vagy túl sok, vagy túl kevés. Akár egy éven belül is nagy lehet a belvízveszély és az aszályérzékenység is ugyanazon a területen. Ennek egyik oka a légköri csapadék igen nagy tér- és időbeni változékonysága, a nagy intenzitású záporok gyakoriságának és súlyosságának a növekedése, a talaj potenciális vízraktározó képességének mérsékelt volta, illetve kihasználatlansága. Az elmúlt 100 év legsúlyosabb aszályos éveinek gyakoriságát vizsgálva megállapítható, hogy 1931–1970 között öt ilyen év volt (12,5%), 1971–2010 között viszont kilenc év (22,5%), azaz gyakoriságuk majdnem megduplázódott. A Kárpát-medence nemzetközi szinten is kiemelkedő sajátos természeti erőforrásokkal, értékekkel rendelkezik. Természeti értékeink megőrzése, erőforrásaink fenntartható használata kiemelten fontos nemzeti érdek, amely a jövőben egyre nagyobb jelentőségűvé válik.
63
17. ábra: Természetvédelmi területek és igazgatóságok hatásterületei (Forrás: Nagy 2009)
Az ásványkincsek és ásványi nyersanyagok (kőolaj, földgáz, kőszén, lignit, arany, ezüst, réz, só, stb.) mellett a megújuló és alternatív energiaforrásokat tekintve is hatalmas potenciált rejt magában a Kárpát-medence. A több országon keresztülhaladó szabad vízfolyások energiája, a napsütéses órák magas száma, az uralkodó nyugatias szelek, a tájazonos növényi kultúrák által kínált biomassza (ipari kender, len stb.), valamint a térség geotermikus adottságai indokolják a politikai határokon átívelő Kárpát-medencei energiagazdálkodást, együttműködést. Szükséges tehát egy Kárpát-medencei egységes törvényi háttér megalkotása, mely kapcsolódik a nemzetközi egyezményekhez. Kiemelten fontos a Duna Stratégiában megfogalmazott három pillérhez (1. a vizek minőségének helyreállítása és fenntartása; 2. a környezeti kockázatok kezelése; 3. a biodiverzitás, a táj, valamint a levegő- és talajminőség megőrzése) való kapcsolódás annak érdekében, hogy ez az érzékeny egység fennmaradjon. Ezen pillérek, célok megvalósulásához számos uniós program is hozzájárul, mint például Horizon 2020, LIFE-program, az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA), nemzeti határokon átnyúló együttműködési programok, az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz (ENPI) több programja, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA), az Európai Halászati Alap (EHA), stb.
64
3.2.5 TERÜLETI TRENDEK, KIHÍVÁSOK ÉS ERŐFORRÁSAINK, HATÁR MENTI TÉRSÉGEK 3.2.5.1 A KÁRPÁT-MEDENCEI MAKRORÉGIÓ RELATÍV HELYZETE
Az előző alfejezetekben bemutatott különböző aspektusok – gazdasági, társadalmi, környezeti tényezők – együttesen térformáló erővel rendelkeznek a Kárpát-medencében, melyeknek hatásai ezzel együtt komplex módon befolyásolják az itt élők életét, lehetőségeit. Jelen alfejezet is a Kárpát-medence egészét mutatja be – mivel tagolatlan földrajzi egységként kezelhető – azonban a magyarság által érintett területek kiemelt fontosságot élveznek. Földrajzi értelembe véve a Kárpát-medence területi helyzetét több szempontból érdemes és szükséges elemezni, melynek egyik kiindulópontja az objektív térszemlélet, amely a külső (elhelyezkedés alapú) és a belső azonos tényezők által behatárolt területeket vizsgálja. Ezen túl fontos vizsgálni az Európában betöltött helyzetét, illetve a területén belüli hasonlóságokat, különbségeket. A Kárpát-medence makrorégió relatív helyzetét, illetve ezzel együtt külső terét tekintve Közép-Európa középső részén helyezkedik el, melyen napjainkban nyolc ország és annak mintegy harminc millió lakosa osztozkodik. Elhelyezkedéséből adódóan elmondható, hogy kedvező potenciálokkal rendelkezik, mivel egyaránt kapcsolatot teremthet a nagyobb földrajzi egységekkel Nyugat-, Kelet-, Dél-, és Közép-Európa többi részével, illetve a makrorégión belüli országokkal. E potenciál kiaknázásra hozható fel az európai fő- és mellékúthálózat nagy aránya, a TEN-T hálózat keleti kiterjesztésével a páneurópai közlekedési folyosók közül öt is érinti a térséget. Ezeknek megvalósulása és fejlesztése elengedhetetlen a térség lehetőségeinek kiaknázásra.
18. ábra (balról–jobbra): Európai úthálózat (Forrás: http://europe.aaroads.com/eroads/eroadssimple.gif); Páneurópai tengelyek (Forrás: http://www.euroastra.info/files/images/Image12_51.preview.jpg); Kárpát-medence helyzetéből adódó kapcsolati lehetőségek (saját szerkesztés)
65
Azonban az előbb említett előnyös elhelyezkedésen kívül szükséges a Kárpát-medence belső területi helyzetét is bemutatni, mely lényegesen árnyalja az előbb említett lehetőséget, mivel ez a térség számos kihívással, nehézséggel küszködik napjainkban, és vélhetően a közeljövőben is.
19. ábra: Közlekedési és nemzetközi térszerkezet (Forrás: NTH)
A különböző gazdasági, és társadalmi mutatók alapján elmondható, hogy egy többszörösen periférikus helyzet figyelhető meg a Kárpát-medencében. Egyrészt Európa nyugati országaihoz képest, másrészt a Kárpát-medencén belül a különböző nemzetállamok határain belül is, mely számos nehézséget tartogat az ott élők számára. Az Európában betöltött előnytelen helyzet magyarázata, hogy a Kárpát-medence legtöbb országában a politikai, gazdasági és társadalmi átmenet csak az 1990-es évek után lassan és nem egységesen következett be. A belső perifériák kialakulása ugyancsak e két tényezőből és a földrajzi elhelyezkedésükből eredeztethető. Ezen országok döntő többségében azonos tendenciák figyelhetőek meg a demográfiai jellemzőkben (népességfogyás, negatív vándorlási egyenleg, születéskor várható alacsonyabb életkor), a gazdaságukban (magas külföldi működő tőke, mely erős függőséget jelent a globális gazdaság változásai során). Ezek együttesen a települési térhálózat átalakulásáért is felelősek voltak, mely a város-vidék kapcsolatát nagymértékben befolyásolta. A vidéki élet leértékelődése következtében belső vándorlás indult a város és vidék között, mely így az ott élő társadalom problémáit csak tovább fokozta. Mindezeket a tényezőket összegezve, megfigyelhető, hogy a területi fejlettség egyrészt nyugatról kelet felé haladva csökken. Másrészt a nemzetállamok határain belül kialakuló belső perifériák, melyek – főleg a
66
makrotérségen belül a nemzetállamok határ menti területeire koncentrálódnak – számos problémával néznek szembe. A Kárpát-medence magyarságának nagy aránya él ezeken a többszörösen periférikus helyzetű, főleg vidékies térségekben. A helyzetet tovább súlyosbította, hogy a rendszerváltás előtti évtizedekben a határ menti elhelyezkedés inkább hátránynak volt tekinthető a fejlesztési elképzelésekben. A térség országainak európai uniós csatlakozásai, már megkezdett előcsatlakozási lépései a Kárpát-medencében élő magyarság számára új lehetőséget jelenthetnek a későbbiekben. Egyrészt a plasztikus határok feloldódásával és légiesedésével a határ menti területek közötti kapcsolatok erősödhetnek a könnyebb átjárhatóság miatt. Másrészt a határ menti együttműködések – mint például ETE, illetve Duna Régió Stratégia – segítségével az azonos természeti, társadalmi, gazdasági jellemzőkkel rendelkező térségek együttes összefogással a meglévő potenciálok felhasználásával helyzetükön lényegesen javíthatnak.
3.2.5.2 TERÜLETI ÉS TÉRSZERKEZETI TRENDEK REGIONÁLIS METSZETBEN 23 3.2.5.2.1 HANYATLÓ TÉRSÉGEK
A depressziós térségek legkiterjedtebb csoportját a nehézipari (bányászati és kohászati) vidékek alkotják. Az 1970-es években a Kárpát-medencében 450 ezer főt foglalkoztatott a bányászat, 2006-ra a munkahelyek száma ebben az ágazatban a negyedére, 114 ezer főre csökkent. Ezek a térségek komoly szerkezeti problémákkal küszködnek: a közlekedési, a kommunikációs és a közszolgáltatási infrastruktúra fejletlen, gyenge minőségűek és erősen szennyezettek a mezőgazdasági területek. Ennek következtében e térségek tőkevonzó képessége alacsony. A bányavidékek közelében sok esetben ércfeldolgozó üzemek és kohászati centrumok találhatók. Depressziós területek nagy számban a Felvidéken (az Ipoly mente, Gömör, Szepesség, Sáros, Bodrogköz, Ung-vidék) és Erdélyben találhatók. A dél- és kelet-szlovákiai hátrányos helyzetű térségekben nagyszámú magyar népesség él. A szlovákiai magyar lakosság 33%-a a legelmaradottabb járásokban található. Dél-Erdélyben egész sor térség (Vajdahunyad, Resicabánya, Oravicabánya, Nándorhegy, Kudzsir és Fogaras) tartozik a hanyatlásban lévő ipari térségek csoportjába. A 160 ezer lakosú Petrozsényi-medencében például 45 ezerről 18 ezerre csökkent a bányászati foglalkoztatottak száma. ÉszaknyugatErdélyben a leginkább érintettek a színesfémércek feldolgozására szakosodott városok, Zalatna és Kiskapus térsége környezeti katasztrófaterületnek minősül. A Székelyföldön mindössze két település tartozik a depressziós kategóriába: a Hargita megyei Balánbánya és a Kovászna megyei Barót. Mindkét városban a bányaipar hanyatlása okozza az átalakulás
23
Horváth és Lelkes 2010 alapján.
67
nehézségét. Az erdélyi depressziós térségek népessége – az erőltetett iparosítással párhuzamosan zajló betelepítések következtében – zömében román nemzetiségű.
20. ábra: Problematikus térségek a Kárpát-medencében (Forrás: Horváth és Lelkes 2010)
3.2.5.2.2 SIKERES TÉRSÉGEK
Találhatók már sikeres térségek is a Kárpát-medence valamennyi régiójában. A Szlovákiai Vállalkozók Szövetségének 2004-ben végzett vizsgálata kimutatta például, hogy a szlovák–magyar határ menti járások közül a legjobb vállalkozási környezetet a Dunaszerdahelyi járás biztosítja. A több, mint 83 százalékban magyar nemzetiség által lakott járás az előkelő 13. helyet foglalja el az ország 79 járása között. A járás az ország számos kiemelkedőnek tekintett térségét (például Kassát és Besztercebányát) is megelőzte. Az egykor agrárjellegű járás mintaértékű megújuláson ment keresztül az elmúlt két évtizedben, napjainkban ipari, kereskedelmi, logisztikai és idegenforgalmi jelleget mutat, aktív részévé vált a Bécs–Pozsony–Győr növekedési térségnek. A járásközpont (a várost 25 ezer ember lakja, azonban a körülötte lévő agglomerációval mintegy 50 ezren tartoznak térségébe) a rendszerváltozás idején is kiválóan használta ki a fejlődési lehetőségeit. Dunaszerdahely szinte töretlenül fejlődik immár fél évszázada, s ennek köszönhetően Dél-Szlovákia egyik legvonzóbb társadalmi és gazdasági központja. A járás kiemelkedő versenyképességéhez hozzájárul a másik két városi rangú település, Somorja (12,5 ezer lakos) és Nagymegyer (kilencezer lakos) is, amelyek szintén sikereket értek el a piacgazdaságra történő átmenetben. A Székelyföld: A közelmúlt innovációi közül a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai és marosvásárhelyi karait lehet említeni. Székelyföldi értelmiségiek ismerték fel azt, hogy a régióban megszerzett tudás biztosabban kamatoztatható a helyi gazdaságok fejlesztésében. A szellemi teljesítmények érezhetőek a gazdaságban is. A régió több pontján kialakulóban vannak modern ipari csoportosulások (nyomda- és konfekcióipari klaszterek), 68
tudományos igényességgel regionális fejlesztési stratégiák fogalmazódnak meg, alakulnak a közösségi tervezés társadalmi fórumai, Székelyudvarhely városfejlesztési koncepciója kiállja az európai összehasonlítás próbáját. 3.2.5.2.3 GYENGE VÁROSHÁLÓZAT
A Kárpát-medence Európa kevésbé urbanizálódott térségének tekinthető. Összesen 59 ötvenezer főnél népesebb nagy- és középvárosa van, amelyből 21 Magyarország, 17 Románia, 11 Szlovákia, öt Szerbia, három Horvátország, kettő pedig Ukrajna területére esik. Az összes NUTS II régió központjának népességszáma meghaladja az ötvenezer főt, s szinte kivétel nélkül a százezer főt is.
21. ábra: A Kárpát-medence 50.000 főnél népesebb városai (Forrás: Horváth és Lelkes 2010)
Közép-Szlovákiának, viszonylag sűrű városhálózata ellenére nincs olyan erős nagyvárosa, amely vezető fejlesztési pólusként lenne kijelölhető (lásd ábra). A négy felvidéki régiónak 138 városa van, ezekben a lakosság több, mint 56 százaléka él. Csak Pozsony (425 ezer lakos) és Kassa (235 ezer lakos) tekinthető európai értelemben nagyvárosnak. 50 és 100 ezer népességű kategóriába csupán kilenc város sorolható. Dél-Szlovákia urbanizációs szintje az országos átlagnál kedvezőtlenebb. Kárpátaljának csak 11 városi jogállású települése van. Településhálózatának alapvető jellegzetessége, hogy Ukrajna középszintű területi egységei között itt a legalacsonyabb a városi lakosság aránya, mindössze 37,0 százalék a 67,5 százalékos országos átlaggal szemben. Románia régiói közül a legsűrűbb városhálózata a Közép régiónak van (57 város), ami a történelmi hagyományoknak köszönhető, annak, hogy a szász népességű területeken már évszázadokkal ezelőtt jól strukturált városhálózat épült ki. Az Északnyugat régióhoz tartozó hat megyében a urbanizációs szint 53,1 százalék. Kolozsvár és Nagyvárad mellett két 100 ezer főnél népesebb város van a régióban, Nagybánya (141 ezer fő) és Szatmárnémeti (115 ezer fő). További kilenc város népességszáma haladja meg a 20 ezret, annál kevesebb lakosa 69
pedig városi jogállású településnek van. A kisvárosok területi eloszlása meglehetősen egyenetlen, 13 Máramarosban, tíz pedig Biharban található, míg a többi megyére mindössze négy–hat város jut. A Nyugat régióban a városi lakosság aránya magasabb az országos átlagnál (64 százalék), a vidéki térségek azonban rendkívül ritkán lakottak. A Vajdaságban az 52 város nagyság szerinti megoszlása egyenletesnek nevezhető, a legnagyobb települést (Újvidék – 191 ezer fő) tartományi léptékben négy, közepes méretű város (Szabadka – 100 ezer, Nagybecskerek – 80 ezer, Pancsova – 77 ezer és Zombor – 51 ezer fő) követi. A kisvárosok helyenként kiemelkedően magas száma ellenére a Vajdaságban nincs ezer főnél kisebb népességszámú városi település. A városi népesség aránya a Vajdaságban magasabb (56,7%), mint Szerbia más régióiban, azonban jelentősen elmarad az európai átlagtól. A nagy- és középvárosok területi eloszlása nem egyenletes, bár elsősorban a hegyvidéki területeken szembetűnő a hiányuk. Az erősebb regionális központok szomszédságában igen ritkán helyezkednek el akárcsak erős megyeközpontok is, ha mégis, az igen kedvező lehet fejlesztési tengelyek kijelölésére (pl. Kassa–Eperjes, Ungvár–Munkács, Temesvár–Arad) az adottságokhoz mérten.
3.2.5.3 HATÁR MENTI TÉRSÉGEK 24
A határ menti együttműködési térségek területi értelemben kiterjedhetnek a határ közvetlen környezetére vagy nagyobb térségekre. Az EU-támogatásból működő határ menti programok hagyományosan a határt érintő megyéket tekintik a fejlesztés földrajzi célterületének. Az alábbiakban összefoglaljuk azokat a főbb vonásokat, amelyek Magyarország hét határszakaszát jellemzik, és amelyek alapján a határ menti és határon átnyúló fejlesztés legfontosabb közös céljai meghatározhatóak. 3.2.5.3.1 MAGYARORSZÁG–SZLOVÁKIA
A Szlovákiában élő magyarok által lakott területsáv legnagyobb része csonka térség. Az államhatárnál megszakadó terület természetes folytatása a határ túloldalán fekszik, csakúgy, mint a természetes gazdasági központok. Ez érvényes sok határ menti településre is, amelyek vonzáskörzetét vagy területét kettévágja az államhatár. A Szlovákiával közös – a hét közül a leghosszabb – határtérségben az egyik legnagyobb kihívást a nem teljes körűen kiépített közlekedési infrastruktúra jelenti. Bár az elmúlt néhány évben a közlekedési és kommunikációs infrastruktúra jelentősen javult mindkét oldalon, a transzeurópai folyosók több eleme is átszeli a térséget, még mindig tapasztalhatók kisebb hiányosságok az észak–déli irányú közlekedési kapcsolatokban: továbbra is szűk keresztmetszetet jelent a határátkelés, különösen a határ nyugati szakaszán, ahol a Duna két oldala közti kapcsolat még nem kielégítő. 24
Nemzeti Fejlesztés 2030, 86–88. oldalak alapján.
70
A határ társadalmi és gazdasági szempontból is mutat egyfajta kettősséget, a határszakasz nyugati és keleti fele jelentősen különböző adottságokkal bír. Rohamosan fejlődő gazdasági központok dinamikusan növekvő, versenyképes vállalatokkal, multinacionális cégekkel, versenyképes kis- és középvállalkozásokkal leginkább a határ nyugati szakaszán találhatók. A magyar–szlovák üzleti kapcsolatok száma ugyanakkor meglehetősen kevés, ami gyengíti a térség versenyképességét.
22. ábra: Szlovákia járási lebontású munkanélküliségi térképe (2013) (Forrás: Munkaügyi, Szociális és Családügyi Központi Hivatal, Pozsony )
A térség rendelkezik több olyan egységes városi területtel (pl. Komárom–Révkomárom, Esztergom–Párkány), amelyek integrált fejlesztése elsősorban a határ menti együttműködés keretében valósítható meg. Szintén integráltan kezelendőek egyes kiemelt fejlesztési övezetek, különös tekintettel a Miskolc–Kassa régióra, amelynek integrált fejlesztése a határszakasz egész keleti, sok problémával küzdő szakaszára húzóerőként hathat. A térség fontos erősségeként könyvelhető el, hogy számos felsőoktatási intézménnyel rendelkezik. Az intézmények minőségi oktatást nyújtanak és a kutatás-fejlesztési tevékenységhez is bázisul szolgálnak. Az egyetemek, valamint az egyetemek és a vállalkozások közötti együttműködés szintje azonban még alacsony. A határtérség természeti környezete kettős képet mutat: egyrészt számos természetvédelmi terület fekszik a határ mindkét oldalán, másrészt azonban a korábbi nehézipari tevékenység következményeként sok a komoly környezeti károkkal sújtott és szennyezett terület is. A határtérség jelentős kulturális örökségi értékkel rendelkezik, amelyek társadalmi és gazdasági erőforrásként való használata még fejlesztendő terület. Magyarország és Szlovákia egyik összekötő kapcsolata lehet ezen a területen a Duna menti kulturális útvonal, valamint a Limes útvonal megvalósulása. A határ mentén fejlett szolgáltató szektor működik (beleértve az egészségügyet is). A kapacitások közös használata azonban csak elvétve tapasztalható, mely elsősorban a finanszírozási és nyelvi akadályok, valamint a szolgáltató intézmények közötti alacsony fokú együttműködés következménye. A határ menti együttműködés intenzitását segíti, hogy a 71
szlovák oldalon a határ mentén tömbben élő magyar kisebbség kettős kapcsolódásával az együttműködés motorjává válhat. A határ menti kapcsolatok élénkítését összehangolt képzési programok, nemzetközi ösztöndíjak és gyakornoki programok szervezése is elősegítené. Az Európai Unióban való tagságot azonban arra kell kihasználni, hogy a természetes régiók újraszerveződhessenek. Erre az Európai Unió fejlesztési alapjai, az EGTC és reményeink szerint a transznacionális alap ugyan teremtenek némi lehetőséget, de mindmáig a kihasználásuk koordinálatlanul, összehangolt elképzelések nélkül zajlik. A koordináció megteremtése lehet tehát ebben egy jövőt szolgáló fontos cél. 3.2.5.3.2 MAGYARORSZÁG–UKRAJNA
A magyar–ukrán határrégió gazdasági struktúrája kiegyensúlyozatlan. Az innováció hiánya, egyes térségekben a magas munkanélküliség, valamint a mezőgazdaság magas aránya komoly akadályokat jelentenek a fejlődés szempontjából. Ugyanakkor a kiváló turisztikai lehetőségek, néhány lendületesen fejlődő város és a rendelkezésre álló munkaerő stabil alapot nyújthatnak a régió gazdasági teljesítményének fokozatos javulásához. Jelentős, főként kelet–nyugat irányú közlekedési forgalom halad át a területen, amely motorja lehetne a növekedésnek, e téren a fejlődés legnagyobb gátja a túlterhelt és elmaradott szállítási infrastruktúra. Az európai színvonalhoz képest a környezeti infrastruktúra is elmaradott. Kiemelendő jelentőségű kitörési pont lehet a Záhony–Csap–Ágcsernyő köré integrálható, három országra kiterjedő logisztikai potenciál. A régió egyedülálló természeti erőforrásokkal rendelkezik, amelyek kihasználása jelentősen hozzájárulhat a turizmus fejlődéséhez. Ugyanakkor a rendszerek sebezhetősége óvatos megközelítést és a fenntarthatósági elvek szigorú betartását igényli. A régióban az egyetemek és beruházások léte alapot adhat a fokozatos integrált gazdaságfejlesztésnek, ám az oktatási rendszer kínálata és a gazdaság szükséglete között az összhang nem megfelelő. Az elöregedő népesség és a vidéki lakosság magas aránya a fejlődés komoly gátja lehet. Ugyanakkor a közös kulturális örökség, a nemzetiségek hagyományosan békés együttműködése és a határ mentén tömbben élő magyar kisebbség híd szerepe egyedülálló lehetőségeket is nyújthatnak. 3.2.5.3.3 MAGYARORSZÁG–ROMÁNIA
A magyar–román határ menti térség soknemzetiségű és ennek következtében multikulturális hagyományokban gazdag terület. Mindez kifejezésre jut a helyi közösségek rendszeres, határon átnyúló együttműködésében, amely megfelelő alapot nyújt a határon átnyúló kapcsolatok további erősítéséhez és a térség integrált fejlesztésének ösztönzéséhez. A legfontosabb városok nagyrészt egymást kiegészítő erősségekkel rendelkeznek, melyet a fejlesztési stratégiáik aktívabb összehangolásának érdekében ki lehetne használni. A térséget – elsősorban a törékeny gazdaságszerkezet következtében – viszonylag fejletlen gazdaság jellemzi. Az átalakulás már megkezdődött, a térségben egyre növekszik a külföldi 72
befektetések mértéke és azon belül is a magyar tőkebefektetések aránya. A már meglévő jól működő kereskedelmi kapcsolatok megfelelő alapot képeznek a kölcsönös előnyökre építő integráltabb gazdaságfejlesztéshez. A határ menti térséget a mérsékelttől a magas szintig terjedő munkanélküliség jellemzi, a régión belül is nagy eltérésekkel. A munkanélküliek iskolázottsági szintje többnyire alacsony, ami korlátozza elhelyezkedési lehetőségeiket. A két oldal közt meglévő jelentős bérszínvonalbeli különbségek mértéke jelenleg olyan magas, hogy azok kizárólag a hazánk irányába történő munkaerőmozgás lehetőségét vetik fel, erre azonban a magyar határszél gyenge munkaerőfelszívó-képessége miatt jelenleg kevés alkalom kínálkozik. 3.2.5.3.4 MAGYARORSZÁG–SZERBIA
A magyar–szerb határ menti terület munkanélküliségi és gazdasági aktivitással kapcsolatos mutatói lényegesen rosszabbak az európai uniós átlagnál. A határszakasz a közeljövőben schengeni határ marad, ahol szigorú határellenőrzés van érvényben, részben emiatt az átmenő áruforgalom viszonylag alacsony. A gazdasági élet szereplői közötti intenzívebb kommunikáció, üzleti partnerkereső lehetőségek, valamint a gazdasági és a kutatásioktatási szektor közötti együttműködés – különösen a kutatás-fejlesztés és az innováció terén – gazdaságélénkítő hatásúak lehetnek. A közös kulturális örökség képezheti a fejlődés motorját, azonban a felújítások nehéz finanszírozása, a közös turistautak és azok marketingjének hiánya következtében ez a lehetőség nincs megfelelően kihasználva. A közösségek a határ mindkét oldalán szorgalmazzák a kapcsolatfelvételt és együttműködést, közvetlen, emberek közötti tevékenységek formájában is. 3.2.5.3.5 MAGYARORSZÁG–HORVÁTORSZÁG
A magyar–horvát határrégió egyszerre küzd munkaerőhiánnyal és magas strukturális munkanélküliséggel. Horvátország uniós csatlakozása határon átnyúló munkalehetőségeket teremthet, ezt a folyamatot azonban fejlett munkaerő-piaci rendszer még nem támogatja. Sok lehetőség rejlik a határon átnyúló üzleti kapcsolatok és beszállítói hálózatok kialakításában, melyet a vállalkozásfejlesztés hatékony hálózatának, illetve az üzleti szereplők és a kutatási, oktatási ágazatok sokkal intenzívebb kapcsolatának is támogatnia kell. A horvát határszakasz esetében a határ túloldala híján van a jelentős térszervező erővel rendelkező központoknak. E helyzet jó alkalmat jelent Pécs pozícióinak javítására. Funkcionális vonzóképességének erősítésével Pécs betöltheti a tágabb térség főközpontjának szerepét. A Mura–Dráva–Duna folyók ökoszisztémája a fejlődés egy fenntartható formájának alapját képezheti a határtérség számára, amit segíthet a turisztikai infrastruktúra kiépítése, és a határtérség egységes termékként történő népszerűsítése. A felszíni és a felszín alatti vizek 73
minőségének védelme és a térségre jellemző árvízveszély is hatékonyabban kezelhető határon átnyúló összefogással. Horvátország uniós csatlakozásával minden út- és vasútvonal, amely a közös határt metszi, vám- és útlevél-ellenőrzéstől mentes nemzetközi határátkelő ponttá vált, ami minden téren növeli az intenzívebb együttműködés lehetőségét. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a határ két oldalán élő közösségek közötti közvetlen személyes együttműködések fontosak és támogatandóak. 3.2.5.3.6 MAGYARORSZÁG–SZLOVÉNIA
A magyar–szlovén határtérség gazdasági szerkezetében hasonló, de jellegében nagyon eltérő régiókból és megyékből áll. Az inkább idegenforgalmi és kulturális térségek (pl. gyógyfürdők), valamint a jellemzően mezőgazdasági területek azonban egyaránt küzdenek azokkal a hátrányokkal, melyek a határok perifériális jellegéből adódnak: öregedő és csökkenő lakosság, a vállalkozói szellem, kezdeményezőkészség, innováció, a gazdasági csoportosulás, hálózatépítés alacsony szintje. A gazdaságok mérete túl kicsi a hatékony termeléshez és a támogatások felhasználásához, a legtöbb gazdálkodó 40 évnél idősebb. Nemzetközileg és határon túlról is rossz a térség elérhetősége, alacsony a közszolgáltatásokat nyújtó intézmények határon átnyúló koordináltsága az egészségmegőrzés, kockázat-megelőzés, az energia-, információs- és kommunikációs technológiák, a közlekedéstervezés területén. Korlátozott a felső- és középiskolai oktatás kínálata, amely nem biztosítja az élethosszig tartó tanulás lehetőségét. A térség fő potenciálját a termál- és ásványvizek, természetvédelmi területek (Goricko Regionális Park, Mura folyó, Őrség Nemzeti Park, szőlőföldek, a Dráva folyó, Pohorjei hegységek), a megújuló energia helyi forrásai, a kulturális értékek gazdagsága (épített örökség, hagyományos mesterségek, művészetek, vallások, etnikai csoportok) jelenthetik. 3.2.5.3.6.1 MAGYARORSZÁG-AUSZTRIA
Az osztrák-magyar határrégió évekkel az EU keleti bővítése után is sok szempontból őrzi az Európa nyugati és keleti része között betöltött híd-szerepet, és az ehhez kapcsolódó prosperitást. Kiemelkedő gazdasági adottságait jellemzi a régióban alapított vállalatok egyre növekvő száma, a dinamikus szolgáltató szektor, a jól képzett munkaerő, az ipari területek valamint az innovációs és technológiai központok nagy száma, a fellendülőben levő gazdasági klaszterek, a határon átívelő hálózati tevékenységek, továbbá a minőségi mezőgazdasági területek. A régió déli része azonban prosperitásban messze elmarad az északi területekétől. A határtérség emellett gazdag természeti erőforrásokban és számos védett ökoszisztémának ad otthont. Itt is jellemző a meleg vizű termál- és gyógyforrások, valamint a közös kulturális emlékhelyek nagy száma.
74
3.2.6 2007–2013-AS FEJLESZTÉSI TAPASZTALATOK 3.2.6.1 2007–2013-AS ÁLTALÁNOS OPERATÍV PROGRAMOK
JOGSZABÁLYI
KERETEK
ÉS
MAGYAR
A 2007-2013-as európai uniós fejlesztési időszak Magyarország számára az első teljes, hétéves tervezési időszakot jelentette, bár a stratégiai tervezés terén már rendelkezett korábbi tapasztalatokkal (a 2004-2006-os tervezési időszak, illetve a korábbi évek előcsatlakozási alapokhoz kapcsolódó tervezése). A hosszabb távú tervezés növekvő feladatterhei, a megnövekedett adminisztráció – a 2004-2006-os időszakhoz képest pl. az operatív programok száma 5-ről 14-re növekedett, az egyetlen regionális operatív program helyett minden régió önállóan készített egyet – a szűkös határidők, valamint a tervezési időszak végén bekövetkezett kormányváltáshoz kapcsolódó tervezési változások összességében határozták meg a fejlesztési keretfeltételeket. A korábbi időszakhoz hasonlóan a külhoni magyarság támogatására nem nyílt lehetőség az operatív programokból, habár az Európai Unió vonatkozó rendeletei ezt lehetővé tették volna. Az ilyen jellegű stratégiai tervezési kezdeményezések nem kaptak politikai támogatottságot, a tervezés a korábban megszokott mederben, az országhatárokon belül, a külhoni magyar szervezetek részvétele nélkül történt. 3.2.6.2 2007–2013-AS EURÓPAI TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAMOK
Magyarország hat szomszédjával kétoldalú határon átnyúló programban vesz részt, míg az Európai Unióhoz nem tartozó és csatlakozási tárgyalásokat sem kezdő Ukrajnával négyoldalú kapcsolatépítésre volt mód a Magyarország-Szlovákia-Románia-Ukrajna ENPI program keretében. A külhoni magyarsággal történő kapcsolatépítést korábban e programok keretében képzelte el a kormányzat, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy e célt a programok nem, vagy csak minimális mértékben tudták szolgálni. Ennek legfőbb oka, hogy az Európai Unió a határon átnyúló programokat abból a célból hozta létre és támogatja, hogy erősítse a határokon átnyúló együttműködést a közös helyi és regionális kezdeményezések útján, a transznacionális együttműködést az integrált területi fejlődéshez vezető, a közösségi prioritásokhoz kapcsolódó intézkedések révén, valamint az interregionális együttműködést és tapasztalatcserét a megfelelő területi szinten. A program tehát nincs tekintettel a Kárpátmedencei magyarságnak – részben éppen az EU alapítói által okozott - területi széttagoltságára, a magyar–magyar kapcsolatépítésekre ezért erre csak minimális mértékben (pl. iskolai, civil együttműködések támogatása esetén) volt lehetőség. A viszonylag kis költségvetésű határon átnyúló együttműködések tehát nemcsak azért nem tudják betölteni a magyar–magyar kapcsolatépítést, mert egyrészt a külhoni Kárpát-medencei magyarság 44%-a a programterületeken kívül (pl. Székelyföldön, Belső-Erdélyben) él. Másrészt azért sem, mert az egyes érintett országokkal közösen meghatározott (és a partnerországban értelemszerűen elsősorban nem a magyar–magyar kapcsolatok élénkítését preferáló) célok nem voltak alkalmasak Kárpát-medencei szintű, 75
fenntartható és további növekedést és kapcsolatépítést gerjesztő magyar–magyar fejlesztések megvalósítására. Mindezek ellenére a tapasztalatok azt mutatják, hogy az ETE programokra szükség volt, a határ menti területeken helyben szinte az egyetlen elérhető fejlesztési forrásnak bizonyult, ráadásul sok esetben olyan elmaradott vonalas és intézményi infrastruktúra fejlesztések valósulhattak meg belőle, amelyekre más forrásból nem lett volna igényelhető támogatás. E beavatkozások azonban legtöbb esetben legfeljebb csak közvetve, pl. a határok átjárhatóságának javulása révén szolgálták a magyar–magyar kapcsolatokat. Ugyanakkor az is megfigyelhető volt, hogy a fejlesztések sok esetben nem a valós igényekre, hanem a pályázati kiírás adta keretekre épültek, aminek eredménye az alacsony hatékonyság, a lassú megtérülés és a kérdéses fenntarthatóság. 3.2.6.3 A 2007–2013-AS KÖZPONTI UNIÓS PROGRAMOK
A közvetlen (direkt uniós) brüsszeli támogatások néhány esetben lehetőséget biztosítottak volna a magyarországi és külhoni magyarság közötti kapcsolatok elmélyítésére annak ellenére is, hogy e programok sem kifejezetten ilyen célból jöttek létre. Tény, hogy a magyar– magyar kapcsolatépítésben érdekelt és érintett szervezetek nagy része a 2007-2013-as időszakban nem állt készen az ilyen pályázatokon történő indulásra, aminek oka nemcsak a szakmai tapasztalatlanság, felkészületlenség hanem sok esetben a szigorú és nehezen teljesíthető pályázati kritériumrendszer, a pályázáshoz szükséges kapcsolatrendszer hiánya, az önrész rendelkezésre (nem) állása vagy éppen az alacsony támogatásintenzitás. 3.2.6.4 A 2007–2013-AS MAGYARORSZÁGI KÖLTSÉGVETÉSI FORRÁSOK
A 2007–2013-as időszakban a külhoniak számára biztosított magyarországi költségvetési források rendkívül alacsonyak voltak. Ennek legfőbb oka az időszak elején fellépő gazdasági világválság, és annak évekig tartó hatása a magyarországi költségvetés egyensúlyára, ami nem tette lehetővé jelentősebb támogatások juttatását a határon túli nemzettestvéreink számára. Az időszak alatt a külhoni magyar közösségeket szolgáló magyar költségvetési támogatások nagysága (évi 10–12 Mrd Ft) végig rendkívül alacsony volt (a magyar költségvetés mindössze kb. 1‰-e), ami nagyrészt a határon túli magyar oktatás és kultúra fenntartását célozta. Összességében megállapítható, hogy a 2007–2013-as időszak magyarországi költségvetési és európai uniós támogatási források legfeljebb minimális mértékben segítették elő a magyarországi és a külhoni magyarság összefogását, összekapcsolását. Ennek legfőbb oka az ilyen fejlesztéseket, hálózatosodást elősegítő koncepció hiányában, valamint a szomszédos országok (és egyes magyarországi döntéshozók) ellenérdekeltségében, szembenállásában is keresendő.
76
3.3
KÁRPÁT-HAZA SWOT-ELEMZÉS
Erősségek
Gyengeségek
földrajzi elhelyezkedés (Európa közepén, tranzitútvonal, összekötő kapocs Kelet- és NyugatEurópa között, nyolc országot foglal magában, a Duna vízgyűjtője az egész terület) gazdag és változatos természeti erőforrások rendelkezésre állása: vízkészletek, termőföld, termálkincs, erdősültség, ásványi kincs kulturális, etnikai, nyelvi sokszínűség a gazdasági versenyképesség szempontjából európai viszonylatban olcsó és szakképzett munkaerővel rendelkezik változatos épített örökség és természeti környezet
a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya alacsony; az idegen nyelvek ismeretének alacsony szintje rossz egészségügyi állapot, alacsony várható élettartam, elöregedő társadalom jelentős társadalmi egyenlőtlenségek és a mélyszegénység terjedése a gazdaság hozzáadott érték termelő képessége alacsony (K+F+I hiány) a külső energiafüggés jelentős határátkelőhelyek száma a belső schengeni határszakaszok kivételével alacsony a közlekedési és intézményi infrastruktúra zömében fejletlen, hiányos tőkehiányos kkv és civil szektor Kárpát-medencei társadalmi- és gazdasági kooperáció hiánya egy-két kivételtől eltekintve ipari termelés és foglalkoztatottság alacsony szintje a vidéki térségekben
Lehetőségek
Veszélyek
egységes Kárpát-medencei gondolkodás, fejlesztés és hálózatépítés (pl. Kárpát-haza Fejlesztési Rendszer) egyszerűsített honosítási eljárás és nemzeti közszolgáltatások kiterjesztése a határon túli magyarság képzettségének (nyelvi, szakképzési és felsőfokú végzettség) javítása pl. egyetemek, szakképző intézetek közötti együttműködés, valamint tudástranszfer révén turisztikai adottságok jobb kihasználása, a kapcsolódó szolgáltatások minőségi és mennyiségi fejlesztése természeti-, társadalmi, gazdasági adottságok jobb kiaknázása (határon átnyúló magyar-magyar kapcsolatok, olcsó munkaerő, természeti erőforrások stb.) a külföldi működő tőke befektetések vonzása és a belső vállalkozói tőke mobilizálása érdekében az EU prioritása a transznacionális és határ menti együttműködések támogatása és jobb kihasználása a 8 ország nyújtotta piaci és hálózati lehetőségek kihasználása az ipari és mezőgazdasági foglalkoztatás és termelés javítása aktívabb civil társadalom történelmi és geopolitikai változások
a magyarság lélekszámának csökkenése – asszimilálódás, elvándorlás, brain-drain a korrupció, a szürke- és feketegazdaság , a nepotizmus, klientúra-rendszer fennmaradása a klímaváltozásból adódó növekvő környezeti kockázatok eltérő közigazgatási és jogi szabályozási rendszer a nemzetállamok Kárpát-medencei érdekektől eltérő fejlesztési elképzelései a határon túli magyar társadalom megosztottsága a nacionalista nézetek erősödése a szomszédos országokban a kisebbségekkel szemben a politikai helyzet instabillá válása a régióban (pl. Ukrajna, Szerbia, Románia) a térség gazdasági változásokra érzékeny (lásd gazdasági világválság) politikai és nemzeti megosztottság fennmaradása és elmélyülése
77
A KÜLHONI MAGYAROK LAKTA TERÜLETEK KÖZÖSSÉGI JÖVŐKÉPEI ÉS STRATÉGIAI CÉLJAI
4
A Kárpát-medence valamennyi magyarok lakta térségében és tájegységében törekedni kell olyan térségi és helyi fejlesztési jövőképek, stratégiai célok kijelölésére, amelyek a magyar népesség fennmaradását, gyarapodását eredményezik, a tömbmagyarság által lakott térségekben és a szórványtérségekben egyaránt.
4.1
ERDÉLY ÉS PARTIUM
Mikó Imre Terv25 A Mikó Imre Terv jövőképe: Erdély mint „Kelet-Svájca” JÖVŐKÉP: „Az erdélyi magyarság az erdélyi polgárokkal karöltve a Kelet Svájcává formálja a kiemelkedő természeti adottságokkal rendelkező, soknemzetiségű és magas kultúrájú Erdélyt, európai mintát adva a kisebbségi önszerveződésre, valamint az anyaországgal és a többségi nemzettel ápolt harmonikus kapcsolatokra. Az erdélyi magyarság számban és javakban is folyamatosan gyarapodik. A gyermekvállalási kedv magas és a kivándorlás nem jellemző, mert a közösség a tagjainak minőségi életet és biztonságos életkilátásokat nyújt: erdélyi magyarnak lenni vonzó életlehetőség!” Kiemelt erdélyi célok 1. Versenyképes és megújuló erdélyi magyar gazdaságot A romániai magyarság gazdasági szervezetei legyenek erősek, korszerűek és fejlődőképesek, oly módon, hogy eközben sikeresen integrálódjanak a romániai és európai gazdasági struktúrába, munkamegosztásba. A romániai magyarság gazdasági lehetőségeinek bővítése, megerősítése által lehet biztosítani azokat a szilárd és fenntartható gazdasági alapokat, amelyek a közösségnek és kultúrájának, identitásának fenntartását szavatolhatják. 2. Autonóm erdélyi magyar gazdasági közösségeket Olyan gazdasági szervezetrendszer, formális és informális együttműködési hálózatok, közösségek létrejötte, amelyben az erdélyi magyarság önerejéből, helyi adottságainak felhasználásával biztosíthatja további gazdasági fejlődését. Cél, hogy a lehető legnagyobb mértékben a saját gazdasági erőforrásaikra támaszkodó módon valósulhasson meg az erdélyi magyarság gazdaság hosszú távon is stabil és kiszámítható fejlesztése. Ennek során pedig a magyarlakta térségek gazdasági erőforrásai elsősorban az erdélyi magyarság gyarapodását szolgálhassák, és a területek külső erőforrásoktól, döntésektől való felesleges függése 25
Mikó Imre Terv 2013 alapján.
78
csökkenhessen. A gazdasági élet fellendítése a helyi gazdasági-társadalmi viszonyok javítását szolgálja, így a helyi és térségi gazdasági és társadalmi autonómiát erősíti. Hatékonyan és hosszú távon pedig csak az „önjáró”, magát megtervezni, megszervezni és képviselni képes, együttműködésre épülő gazdaság érheti ezt el.
23. ábra: A Mikó Imre Terv célterületei
3. Munkahelyet és hasznosítható tudást minden magyarnak A magyar munkavállalók minél nagyobb arányban és minél kvalifikáltabb munkahelyeken dolgozzanak saját szülőföldjükön. Sem az oktatás, sem az egyes vállalkozások fejlődése nem őrizheti meg az erdélyi és szórvány magyarságot, ha nem képes a lakosság minél nagyobb arányban, helyben elhelyezkedni versenyképes munkahelyen, versenyképes jövedelemmel. A befektetőknek pedig sikeres beruházásaik érdekében megfelelően képzett helyi munkaerőre van szükségük. Ezért a terv egyik kulcsfontosságú területe a munkahelyteremtés és szakmai képzés támogatása. 4. Összmagyar és nemzetek közötti gazdasági kapcsolatok megerősítése az erdélyi magyarság katalizátor szerepével Az anyaországi és romániai magyar vállalkozások között olyan erős és sokrétű kapcsolatok, illetve azok létrehozását segítő fórumok, rendezvények, intézmények működése, amelyek által egyrészt az anyaország hatékonyan képes támogatni az erdélyi magyarság fejlődését és fennmaradását, ugyanakkor gazdaságilag egyaránt erősítik mindkét országot. Másrészről 79
kölcsönös összmagyar és román–magyar gazdasági tudástranszfer, továbbá nemzetközi gazdasági, kereskedelmi és gazdaságfejlesztési érdekképviselet valósulhat meg. A magyar-magyar kapcsolatok erősödése az erdélyi magyarság és egész Románia számára is előnyökkel jár. Ezek az együttműködések segítik a magyarországi és az erdélyi magyar gazdasági szereplők kölcsönös megismerését, az erdélyi magyar vállalkozások piacra jutását és a magyarországi vállalatok befektetéseit az erdélyi, az anyaországi, illetve a romániai piacokon egyaránt. Továbbá összehangolják a magyarországi, erdélyi és romániai gazdaságfejlesztési elképzeléseket. Románia és Magyarország gazdasági együttműködése is így mélyülhet el, a két ország közös erőfeszítései a nemzetközi gazdasági versenyképességük együttes növelése érdekében így vihető sikerre.
24. ábra: A Mikó Imre Terv célrendszere
80
5. Erdélyi magyar társadalom megerősödése és megújulása A jövőkép eléréséhez szükség van az erdélyi magyar társadalom megújulására is. Az erre irányuló célkitűzés azonban meghaladja a jelen gazdaságfejlesztési tervezés kereteit. A Mikó Imre Terv azonban szorgalmazza, hogy a társadalomépítési tervezés is minél hamarabb elkezdődjön. Ez azért is fontos, mert a társadalmi tőke, a közösségi kultúra és az erkölcs a gazdasági fejlesztéseknek is alapja. Különösen így van ez az erdélyi magyarság nagy kohézióval és bizalmi tőkével rendelkező közösségeiben. A munkakultúra, a munka társadalmi megbecsülése, a jó teljesítmények elismerése ugyanis értékteremtésre ösztönöz. Az erkölcsi normákat követő gazdasági partnerség pedig a bizalom hordozója, mely a pénzügyi és kereskedelmi tevékenységeknek is létfeltétele. 4.2
SZÉKELYFÖLD ÉS CSÁNGÓFÖLD 26
Székelyföld, mint a legnagyobb, összefüggő településterületű és legmagasabb, tömbben élő magyar népességszámot és népességarányt (megyei szinten) elérő térség valós gazdaságföldrajzi egységet is képez. Székelyföld vidéke egyértelmű potenciális erőforrásokkal és elismert kulturális tőkével rendelkezik (hagyományok, román nyelv ismerete); számos gazdasági ágban jelentősek a lehetőségei (pl. turizmus, erdőgazdálkodás, élelmiszeripar, fenntartható ipari kapacitások, kereskedelem). Kompakt gazdasági egységként nagyon jó lehetőségei vannak egy helyi-térségi gazdasági rendszer kiépítésére, erős belső piacokkal, termelői-értékesítési láncokkal. A versenyképes fejlődéshez azonban a térség földrajzi elérhetőségét, romániai és nemzetközi kapcsolatait elősegítő infrastrukturális beruházásokra is nagy szükség van. Sikeres gazdasági fejlődésének további feltétele, hogy érdekeit megfogalmazni és érvényesíteni képes közössége, és e közösségnek határozott céljai legyenek. A térség gazdasági és közösségi megerősödése fokozza a térség autonómiáját, és sokat tehet a szomszédos térségek, valamint egész Románia gazdasági fejlődéséért. Székelyföld fejlődése emellett a Magyarország és Románia közötti gazdasági kapcsolatokat is fokozhatja, mely kölcsönös – így országunk gazdasága számára is kedvező – előnyökkel jár, hiszen segíti a két ország vállalkozásainak együttműködését és a szomszédos piacokra való belépését. E folyamatoknak fontos hozadéka a nemzetiségek békés együttélésének és együttműködésének szolgálata. Ezért a hazai fejlesztési kezdeményezések szempontjából a Székelyföld szilárd gazdasági alapjainak megteremtéséhez való hozzájárulás egyrészt a térség híd szerepének megerősítését célozza (Kárpát-medencei összmagyar és magyar-román gazdasági és kulturális relációkban) másrészt a közösségi identitás kibontakozását, egyúttal a nemzeten belüli és nemzetek közötti kulturális kapcsolatok felvirágoztatását.
26
Nemzeti Fejlesztés 2030, 124–125. oldal alapján
81
Székelyföldhöz közvetlenül, illetve közvetlen területi átfedés nélkül csatlakoznak Csángóföld magyarlakta településtérségei, melyek gazdaságilag kisebb mértékben, de kulturálisan annál inkább fontos kiegészítő jellegű térbeli értelmezési keretet adnak a fejlesztésekhez. Székelyföld esetében egyik megyének sem volt még általános fejlesztési terve, mindhárom dolgozott viszont már ki egy-egy ágazatra vonatkozó elképzelést. Kérdés, hogyan lehet integrálni és megújítani ezeket.
Mi legyen egy ilyen terv esetén a pontos a célterület (pl. Marosszék)? Ki és mely szervezet tud felelősen koordinálni egy ilyen tervezési és fejlesztési feladatot és folyamatot? Fontos, hogy konkrét, társadalmi kérdéseket érintő fejlesztési programok és projekttervek is szülessenek. Szeretnénk, hogy a fejlesztések között legyenek olyanok is, amelyek a teljes Székelyföldet érintik, és olyanok is, amelyek egy-egy megyét, sőt, esetenként csak egy-egy széket érintenek. Egy szék olyan, mint egy nagyobb kistérség, amelynek középpontjában egy város van, a lakosság mozgása intenzívebb, mint a megyék között, területét pedig nem választják szét komolyabb domborzati akadályok. Ideális kisléptékű, térségi fejlesztési egységek.
82
4.3
FELVIDÉK 27
„Minden ember annyit ér, amennyit a köz javára tesz.” Baross Gábor Felvidék átfogó fejlesztési terve, a Baross Gábor Terv28
25. ábra: A Baross Gábor Terv
A terv elsősorban Szlovákia magyarok által lakott területének gazdasági fejlesztésével foglalkozik, s kapcsolódik a Wekerle Tervhez, ami a Kárpát-medencét, és a benne élő magyarságot önálló gazdasági egységnek tekinti. Ez az egység azonban a trianoni szerződéssel megbomlott, így a határok mentén árnyékzónák alakultak ki. Ez igaz a magyar– szlovák határ menti területre is; a korábban fejlett dél-szlovákiai magyarlakta megyék mára Szlovákia leszakadó területei közé tartoznak. Ezen kíván változtatni a készülő Baross Gábor Terv, mely magyar oldalról kapcsolódik az Új Széchenyi Tervhez (ÚSZT), illetve a Wekerle Tervhez, valamint szlovák oldalról a Szlovákia Nemzeti Fejlesztési Tervhez. A dokumentum három kihívást említ, melyek nélkülözhetetlen előfeltételei a magyar nemzet határokon átívelő egyesítésének. Ezek a következők
27 28
A Baross Gábor Terv 2014 alapján. Az elkészült dokumentum hivatalos bemutatásának dátuma 2014. május 22.
83
Össze kell kapcsolni Magyarország és Szlovákia gazdasági fejlesztési elképzeléseit és lehetőségeit, elsősorban az energetika, a közlekedés, a környezetvédelem és az egészségügyi szolgáltatás szempontjából Szabad utat kell engedni a határon átnyúló természetes térségek közös fejlesztési törekvéseinek Lehetővé kell tenni szlovákiai és magyarországi vállalkozások termelési és értékesítési összekapcsolódását.
Ezeken kívül kiemelten fontosnak tartja a szülőföld népességmegtartó erejének növelését.
26. ábra: A Baross Gábor Terv célrendszere
A Baross Gábor Terv alapvető jövőképet is megfogalmaz: „A szlovákiai magyarság gazdasági fejlesztései olyan jövőkép megvalósítása érdekében történnek, amely európai szinten is példaértékű a kisebbségi lét és önszerveződés, valamint a kisebbség többségi nemzettel és anyaországgal kialakított harmonikus kapcsolatai terén. A közösség magas fokú önszerveződés és a közösség harmonikus külső kapcsolatai a politikai folyamatoktól függetlenül – sőt akár azok ellenére is – biztosítja a kisebbségi megmaradást és gyarapodást. Olyan erőt jelent, mellyel sikeresen lehet érdeket érvényesíteni a politikai erőtérben, valamint a közszféra azon elemeinek szervezésében, mely a közösség kompetenciáin kívül állnak.” Ahhoz, hogy a jövőképben megfogalmazottak megvalósuljanak, átfogó célokra van szükség Gazdaságilag gyarapodó szlovákiai magyarság, nemzeti összetartozás és az összmagyar együttműködés erősítése
84
4.4
A helyi adottságokra alapozó autonóm gazdaságfejlesztés Versenyképes szlovákiai magyar gazdaság-fejlesztési környezet létrehozása Dél-Szlovákia/Felvidék pénzügyi és üzleti környezet fejlesztése
KÁRPÁTALJA 29
Kárpátalja fejlesztési koncepcióját a megye gazdaságfejlesztési stratégiai terve tartalmazza, mely szorosan kapcsolódik a Wekerle terv stratégiai céljához, vagyis az egységes Kárpátmedencei gazdaságfejlesztés elvéhez, az összmagyarság Kárpát-medencei szintű lehetőségeinek kiaknázásához. Kárpátalja szempontjából kulcsfontosságú a jövőt illetően, hogy az itt élő magyarság valóban megfelelő híddá válik-e Kelet- és Nyugat-Európa között mind gazdasági, mind pedig társadalmi, kulturális szempontból. Természetesen ezt összhangba kell hozni a helyi érdekekkel, hiszen a magyarság csak akkor lesz életképes a szülőföldjén, ha a családok megélhetési lehetőséget találnak itt, s látnak maguk előtt jövőképet. Kárpátalja gazdaságfejlesztési stratégiai tervének alapvető célja, a kárpátaljai magyarság megmaradása és fejlesztése az összmagyar fejlesztési koncepcióval összhangban. A továbbiakban négy+egy fő stratégiai célt különböztet meg 1. Magyarlakta térség gazdasági versenyképességének növelése 2. Gazdasági autonómia erősítése 3. Emberi erőforrás megtartása, minőségi javítása – tudás alapú gazdaság kialakítása 4. Magyar-magyar kapcsolati rendszer fejlesztése +1. Társadalmi fejlesztés Az első négy cél a stratégiai célok között tartozik szorosabb értelemben a gazdasági prioritások közé és a dokumentum tartalmazza a célok további alábontását, ezzel szemben a társadalmi prioritás, mely érinti a demográfiai, politikai, magyar identitásbeli igencsak fontos kérdéseket, melyek szintén megoldásra várnak, egy másik tervdokumentum részét kell majd képeznie. Mindezek alapján Kárpátalja fejlesztési koncepciója és annak alapvető célja – ahogy az ábra is mutatja – öt stratégiai célra, három prioritásra (gazdaságfejlesztési, a kapcsolati rendszer és társadalmi prioritás), valamint öt, konkrétan a gazdaságfejlesztéshez tartozó operatív fejlesztési területre van felosztva. Az öt fejlesztési terület nevezetesen: az agrárgazdasági, a
29
Kárpátalja gazdaságfejlesztési stratégiai terve 2013, Badó 2014, valamint Virág és Pataki 2014 alapján.
85
turisztikai, a logisztikai és kereskedelmi, az ipari parkok és a feldolgozóipari, valamint a lokális sajátosságokat alapul vevő fejlesztési terület.
27. ábra: Kárpátalja gazdaságfejlesztési stratégiai tervének célrendszere
Kárpátalja gazdaságfejlesztési stratégiai tervére épül az Egán Ede Terv,30 melyet május elején mutattak be, és bocsátottak vitára, véleményezésre. A két terv között lényeges különbség, hogy az Egán Ede Terv lényegesen kevesebb helyzetelemzést tartalmaz – hiszen a korábbi tervvel kapcsolatban ez merült fel kritikaként. Az Egán Ede Tervnek (A kárpátaljai magyarság gazdaságfejlesztési stratégiai tervének) alapvető célja, a kárpátaljai magyar nemzetrész fenntartható gazdasági felemelkedése, anyagi jólétének növelése, szellemi, kulturális javainak gyarapítása, életminőségének javítása, természeti környezetének megőrzése. A továbbiakban hat fő stratégiai célt különböztet meg 1) A kárpátaljai magyarság gazdasági közösségének megteremtése 2) Az emberi erőforrásaink megtartása, minőségük javítása 3) A magyarlakta térség gazdasági versenyképességének növelése
30
A név ugyancsak jóváhagyásra vár.
86
4) Széleskörű integrálódás a Kárpát-medencei gazdasági térbe 5) Híd szerep kialakítása az anyaországi gazdasági szereplők és az ukrán vállalkozói, fogyasztói szféra között 6) A magyar lakta vidék termőföldjeinek helyben lakó gazdálkodók kezén tartása
28. ábra: Az Egán Ede Terv célrendszere (Forrás: Virág és Pataki 2014)
A gazdaságfejlesztési célterületek közül az Egán Ede Terv tervezete már nem emeli ki a logisztikai és kereskedelemi fejlesztéseket, ugyanakkor a másik három ágazat, vagyis az agrárszektor, a turizmus és a vállalkozásfejlesztés továbbra is kitörési ágazatként vannak feltüntetve, melyek közül az első kettőre még nagyobb hangsúlyt fektetnek. A stratégiai célokat tekintve is átfedéseket tapasztalhatunk, hiszen mindkét terv a magyarlakta térség gazdasági versenyképességének növelését, az emberi erőforrások megtartását, minőségének javítását, a tudásalapú gazdaság megteremtését, a magyarság „hídként” betöltött szerepének és a magyar-magyar kapcsolatoknak az erősítését jelöli meg hosszú távú célként, az Egán Ede Terv azonban kiemeli a magyarlakta vidék termőföldjeinek helyi kézben tartása fontosságát is. A terv fő célja teljes mértékben megfelel a Kárpát-haza Fejlesztési Koncepció céljainak, és ahogy az az Egán Ede Tervben is megfogalmazódik: „ezt a célt nem tudjuk elérni regionális 87
szinten maradva, hanem egy Kárpát-medencei hálózatban gondolkodva tudjuk reálisan kivitelezni”, így annak továbbgondolása, makroregionális kiterjesztése szükséges. 4.5
VAJDASÁG
A Vajdaság nemzetiségi összetétele rendkívül változatos, több mint 25 különböző etnikai csoport teszi ki lakosságának egyharmadát, a tartományban hat hivatalos nyelvet ismernek el. A 2011. évi népszámlálás szerint a magyarság a második helyen állt (13%), leginkább magyarlakta települései Zenta, Óbecse, Temerin és Szabadka voltak. Vajdaság európai viszonylatban elmaradt területnek tekinthető, ezzel szemben az országon belül nézve a fejlett térségekhez tartozik, mert jó közlekedési, településhálózati, gazdasági, környezeti adottságokkal bír. A napjainkban egyre inkább felértékelődő turizmus szempontjából jó lehetőségekkel rendelkezik a térség, köszönhetően kulturális sokszínűségének, mivel területén 12 etnikai csoport él, amelyből hatnak hivatalos a nyelve is. A terv európai uniós elvek szerint készült, amelyet a szerbiai regionális fejlesztési tervre, illetve a vajdasági fejlesztési koncepcióra építettek rá, mint alapra. A helyzetértékelésben a klasszikus gazdasági vonalat követték, figyelembe véve a sajátos mezőgazdasági és természeti erőforrás-adottságokat. A még nem nyilvános és nem legitimált Vajdasági Wekerle Tervet 2014. április 23-án mutatták be előzetesen Újvidéken.31 A vajdasági magyarság gazdaság- és térségfejlesztési terve főként három körzet, ÉszakBácska, Észak- és Közép-Bánát területére vonatkozik, ahol a tömbmagyarság él. Emellett foglalkozik a szórványmagyarsággal is, hiszen tartalmaz a nyugat-bácskai és a dél-bánáti magyarlakta településekre, valamint a szerémségi egyéb területre is fejlesztési terveket. Külön megjelenik emellett három község Óbecse, Szenttamás és Temerin is fejlett a mezőgazdaságuknak köszönhetően. A fejlesztési terv öt stratégiai célt fogalmaz meg 1) A magas hozzáadott értékű élelmiszer-termelés megszervezése; 2) A kedvező természeti adottságokra és kultúrtörténeti értékekre hagyatkozó turizmus és a hozzá kapcsolódó gazdaság fejlesztése 3) Szakképzésen alapuló innovációorientált termelés, azaz a tudásalapú vállalkozások kialakítása 4) A piacvesztés megakadályozása a természeti erőforrások megőrzése mellett 5) A vajdasági magyarság elvándorlásának a megakadályozása.
31
S.A. 2014 alapján.
88
Ezek a célok kitüntetett helyet kapnak a Kárpát-haza Fejlesztési Koncepcióban is, így az illeszkedés kétséget kizáró. A vajdasági magyarság specifikus területfejlesztési igényeinél célszerű mind a gazdasági, mind a társadalmi elképzeléseket együttesen kezelni, mivel így egy komplex területfejlesztés képe körvonalazódhat ki. A vajdasági magyarság társadalomfejlesztési célterületei: a kultúra ápolása, a nyelv megőrzése és a tudás bővítése, a népesség fogyásának csökkenése.
A kultúra megőrzése és továbbörökítése, ami magában foglalja az épített környezetet, illetve a hagyományokat is.
A magyar nyelv ápolása és a magyar művészeknek a széles közönséggel való megismertetése. A nyelv megőrzése egyrészt a helyi médiumok segítségével (újság, rádió, televízió), másrészt a magyar nyelvű oktatás lehetőségének és színvonalának növelésével, harmadrészt pedig a magyar nyelv használatának technikai – legfőképpen jogi és közszolgáltatási – biztosításával az ügyintézésben.
A tudás bővítése – ami lehet felnőtt-, egyetemi vagy főiskolai képzés – a helyi fiatalságnak a munkaerőpiacon nagyobb lehetőséget kínál. Így az elvándorlás egyik kiváltó tényezője szűnhet meg.
A helyi lehetőségeken alapuló gazdaságfejlesztés és a vajdasági összmagyarság érdekét néző társadalomfejlesztési igények együttesen az egész térség helyzetét javíthatják. Azonban ha a további demográfiai, gazdasági tendenciák megmaradnak, akkor a vajdasági magyarság helyzete egyre kilátástalanabbá válik.
89
4.6
BURGENLAND–ŐRVIDÉK
Földrajzilag döntően az Alpokaljához tartozik. A történelmi Magyarországnak a trianoni békeszerződés alapján Ausztriához csatolt területe; önálló tartománya, Moson, Sopron, Vas vármegyék túlnyomóan németek által lakott része. Jelenleg önálló külhoni magyar közösségi fejlesztési dokumentum nem készül vagy készült eddig! 4.7
MURAKÖZ, MURAVIDÉK
A Mura és a Dráva folyók, valamint a történeti Magyarország és Ausztria (Stájerország) határa között fekvő, a régi közigazgatási rendszerben Zala vármegyéhez tartozó, nyugati felén dombos, egyébként alföldi és ártéri jellegű terület. Lakossága döntően szlovén és horvát, kisebb számban magyar. Jelenleg önálló külhoni magyar közösségi fejlesztési dokumentum nem készül vagy készült eddig! 4.8
DRÁVAKÖZ
A Dráva és a Duna közötti területnek a tudományos irodalomban használt azon része, mely a történeti Baranya megye délkeleti részén terült el (Baranyai háromszög). Napjainkban Horvátországhoz tartozik, horvát megnevezése: Baranyai-löszhát. A legújabb néprajzi szakirodalomban felbukkanó neve: Drávaszög. Jelenleg önálló külhoni magyar közösségi fejlesztési dokumentum nem készül vagy készült eddig!
90
4.9
KIEMELT KÜLHONI TERVDOKUMENTUMOK, CÉLRENDSZERI ELEMZÉS
A külhoni tervdokumentumok áttekintéséből leszűrhető első és legfontosabb tanulság, hogy bár megindult, de egyelőre lassan halad a külhoni területek önálló fejlesztési elképzeléseit, célkitűzéseit rögzítő fejlesztési tervek elkészítése. A bemutatott tervdokumentumok más és más készültségi fokban vannak, elfogadási és nyilvánossági státuszuk is ennek függvényében változik. Mindezek miatt jelenleg egy Kárpát-medencei, összmagyarságra vonatkozó fejlesztési koncepció is csak hiányosan, részleges érvényességgel készíthető el. Külhoni tervdokumentumok összehasonlító alapadatai és nyilvánossági státuszuk Terület
Tervdokumentum neve Mikó Imre Terv Az erdélyi gazdasági együttműködés programja Baross Gábor Terv DélSzlovákia/Felvidék regionális gazdasági fejlesztési terve Kárpátalja gazdaságfejlesztési stratégiai terve
Készítés éve 2011-2012
Egán Ede Terv A kárpátaljai magyarság gazdaságfejlesztési stratégiai terve Vajdasági Wekerle Terv
2013-2014
Őrvidék
-
Muraköz Drávaköz
Erdély
Felvidék
Kárpátalja
Vajdaság
Megrendelő
Státusza
Erdélyi Magyar nyilvános Nemzeti Tanács
2013-2014
Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság
nyilvános bemutató: 2014. május 22.
2013
Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetsége Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség
elfogadták 2013 őszén
-
Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) -
-
-
-
-
-
-
kidolgozás alatt, célrendszerét ismertették nyilvánosan nincs és jelenleg nem is készül tervdokumentum nincs és jelenleg nem is készül tervdokumentum nincs és jelenleg nem is készül tervdokumentum
2014
2014. május elején szakmai egyeztetésre bocsátva
91
Jövőképelemek A különböző készültségi fokban lévő, nyilvánosságukat tekintve eltérő státuszú dokumentumok jövőképeinek mindazonáltal számos közös eleme van. A bemutatott dokumentumok abban megegyeznek, hogy számukban és javaikban otthon, szülőföldjükön gyarapodó, összetartó, önszerveződésre képes, többségi nemzetükkel és az anyaországgal egyaránt harmonikus kapcsolatokat ápoló, biztonságos és minőségi életkilátásokkal bíró, természeti környezetüket megóvó, szellemi és kulturális javaikban gyarapodó, erős nemzeti közösségekként képzelik el adott terület, térség magyarságát az elkövetkező évtizedekben. A külhoni tervdokumentumok jövőképelemei
Megmaradás és gyarapodás Önszerveződés és kapcsolatépítés Biztonságos életkilátások Megújulás és az életminőség javítása Erős nemzeti közösség Szellemi, kulturális javak gyarapítása A természeti környezet megőrzése
Mikó Baross Kárpátalja Egán Imre Terv Gábor Terv gazdaságfejlesztési Ede stratégiai terve Terv
x
x
x
x
x
x
x
x
x
-
x
-
x
x
-
x
x
x
-
x
-
-
x
x
-
-
x
Vajdasági Wekerle Terv A tervdokumentum jövőképe még nem ismert.
Jövőképelemek
Átfogó célok A tervdokumentumok átfogó és stratégiai céljaikban is nagyon sok közös elem található. Alapvetően mindenhol elsődleges cél egy erős és versenyképes gazdaság kialakítása, amely erőteljesen támaszkodik a helyi (humán és nem-humán) erőforrásokra, önfenntartásra, megújulásra képes, így szolgálja a helyi és térségi gazdasági –és ezen keresztül a társadalmi – autonómia erősítését. Munkahelyeket teremt hogy helyben tartsa a magyarságot, ezáltal biztonságot életkilátásokat nyújt. A versenyképesség megtartásához fontos cél a humán tőke folyamatos fejlesztése, erősítése, továbbá a fejlett pénzügyi és üzleti környezet kialakítása. Hasonlóan hangsúlyos célkitűzés minden területen a gazdasági kapcsolatok erősítése az anyaország és a többségi nemzet
92
gazdasági szereplőivel egyaránt, ebben a kapcsolatépítésben az adott helyi térség gazdasági szereplői közvetítői, híd-szerepet tölthetnek be. Az összmagyar gazdasági kapcsolatok erősítésének célja szintén több tervdokumentumban közös elem, sőt az összmagyar fejlesztési koncepció és környezet igénye is megjelenik a dokumentumokban.
Összegzés A külhoni magyar területek fejlesztési elképzelései nagymértékben hasonlítanak egymásra és sok ponton összecsengenek a magyarországi elképzelésekkel is. Ez már a még egyelőre hiányosan rendelkezésre álló, eddig nyilvánosságra került külhoni résztervek alapján is megállapítható. Mindez aláhúzza egy egységes Kárpát-medencei összehangolt magyar nemzeti fejlesztési elképzelés szükségességét, amely jelentős mértékben támaszkodik, épít a már meglévő, kikristályosodott, vagy éppen formálódó fejlesztési elképzelésekre. Mindazonáltal azt feltétlenül hangsúlyozni kell, hogy a bemutatott tervek szinte kizárólag csak gazdaságfejlesztési elképzeléseket tartalmaznak, és még ha említik is a társadalmi fejlesztések szükségességét, e területre vonatkozó átfogó, kidolgozott fejlesztési elképzelések egyelőre még sehol nem készültek. A Kárpát-haza Fejlesztési Koncepciónak így az e területen mutatkozó hiányt is be kell töltenie.
93
A Kárpát-haza Fejlesztési Koncepció 2030 célrendszeri illeszkedését a kiemelt külhoni nemzetrészek tervdokumentumaihoz a következő ábra mutatja be:
29. ábra: A Kárpát-haza Fejlesztési Koncepció 2030 célrendszeri illeszkedése a külhoni nemzetrészek kiemelt tervdokumentumaihoz
94
5
5.1
KÁRPÁT-HAZA FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2030 CÉLKITŰZÉSEI – A JÖVŐKÉP ÉS A CÉLRENDSZER BEMUTATÁSA KÁRPÁT-MEDENCEI ÉS MAGYAR KÖZÖSSÉGI JÖVŐKÉP
A rendszerváltozás utáni stratégiaalkotó munkákkal kapcsolatban nemcsak az intuitív – tényeket és egységes módszertani alapokat nélkülöző – tervezési gyakorlat megjelenése jelentett problémát. Mindmáig gondot okoz az is, hogy nincs egyértelműen meghatározva egy olyan nemzetkép (jövőkép), amelynek az ágazati szakpolitikák megfeleltethetők lennének. Ilyen értékoldalról megfogalmazott támpont („kályha”) hiányában az ágazati és területi tervezők gyakorta eltévelyedtek, és sok-sok energia befektetését követően nemegyszer ellentétes, egymást kioltó ágazati terveket fogadtattak el a döntéshozókkal (miniszter, Kormány, sőt, Országgyűlés). Arra is volt számos példa az elmúlt években, hogy a tervkészítésért felelősök idegen szempontoknak – külföldi, európai uniós, ágazati és más lobbicsoportok érdekeinek – rendelték alá a makroszintű tervek és közép-távú programok kidolgozását. Éppen ezért szükség van egy olyan pozitív nemzetkép meghatározására, amely egy őszinte helyzetfeltárásra logikusan felépíthető, másrészt reális, harmadrészt kellően vonzó, ahhoz, hogy az értékteremtésben részt vevőket mozgósítsa. A nemzetképnek emellett a kívülállók számára is világos és egyértelmű üzeneteket kell hordoznia a tekintetben, hogy Magyarország és a magyarság milyen jövő felé tart, melyek a magyar emberek által vallott legfőbb értékek, továbbá hogy az ország ezek kiteljesítése érdekében milyen stratégiai lépéseket tesz. Ebben az esetben a külvilág számára is egyértelművé tehetjük, hogy az itt élő emberek mely területeken képesek a világ élvonalába tartozó teljesítményekre (specializáció, professzionalizáció). Ebben három tényezőt tartunk kiemelkedően fontosnak
Értékrendbeli alap: A Kárpát-medencei magyarság legértékesebb erőforrása, megelőzve minden természetit és gazdaságit, a humánvagyon: a magyar anyanyelvet beszélő, magyar kultúrkörhöz tartozó emberek. Legfőbb értékként az „élet kultúráját, a nemzeti megújulást és a gyarapodást”, a „nemzeti közjót és az „emberek, közösségek felelős szolgálatát”, a „nemzeti erőforrások védelmét és fenntartható, hatékony hasznosítását” s a „nemzeti és stratégiai együttműködések, párbeszéd és a szeretet tudatos kiterjesztését”, valamint az új nemzetegyesítést állítjuk középpontba.
Társadalomkép: társadalmi, gazdasági és biztonsági rendszereinket a gyarapodásra, az élet minden formájának védelmére, az emberi egészség megőrzésére, a lelki megújulásra és a jó életminőség garantálására hangoljuk át. A világ legegészségtelenebb népei közül két generáció alatt kiemelkedünk; az egészségkárosító magatartásformák szemlélet- és értékrend-változás által e vonatkozásban fizikailag, mentálisan és lelkileg megerősödve a világ élvonalába kerülünk; a kiművelt és kreatív magyar emberfők szaktudása, kreativitása mindenütt irigyelt és keresett lesz a világban.
Gazdaságkép: célul tűzzük ki, hogy egy generáció alatt az elöregedő Európa egyik meghatározó növekedési, kreatív és revitalizációs központjává válunk; mezőgazdaságunkat, iparunkat, kreatív és tudáságazatainkat, szolgáltató és közszolgáltatási szektorunkat fokozatosan specializáljuk, illetve e logikának alárendelten kreatívan, tudatosan és célzottan fejlesztjük. 95
Kárpát-haza Fejlesztési Koncepció 2030 – jövőképe: a Megújuló és harmonikusan együttműködő Kárpát-medence, összetartó és gyarapodó magyarság alapgondolaton nyugszik. A Kárpát-medence, az áldás és szeretet földje és benne a magyarság 2030-ban, Európa egyik vezető gazdasági, lelki, tudás és kreatív központja, egy új világrend lelki és szellemi bölcsője lesz, mely a nemzet tagjainak védelmet, biztonságot, gyarapodást, felelős közgondoskodást, közjót és értékteremtő munkahelyeket biztosít. A magyarság ismét kitűnik a gyarapodó népességével, az erősödő család modellel, a kiművelt emberfőkkel, a folyamatos lelki megújulással, a javuló egészséggel és életminőséggel. Az erős magyar multikon, KKV, családi és közösségi gazdasági hálózatok együttműködésén fenntarthatóan növekvő patrióta magyar nemzetgazdaság európai innovatív-kreatív, fejlesztési-termelési központi és híd szerepet tölt be, amely versenyképes ipari termelő kapacitással és szolgáltatásokkal, valamint önfenntartó és erős térségi, helyi gazdasággal rendelkezik. A növekvő jólét és bőség mellett erősödik a közösségi és társadalmi felelősségvállalás, megvalósul az új társadalmi párbeszéd és csökken a szegénység. A Tündérkert Kárpát-medence a folyamatosan fejlődő közszolgáltatások, a teremtésvédelem és a fenntartható környezeti tudatosság eredményeként azzá a hellyé válik, ahol a legjobb lakni, élni és dolgozni és ez a kombináció európai összevetésben is az egyik legmagasabb szinten valósul meg. A nemzeti és közösségi erőforrás autonómia nő a természeti, gazdasági és emberi erőforrások nemzetstratégiai szempontok szerinti közösségi felügyeletével és fenntartható használatával. Az új nemzetegyesítés és a Kárpátmedencei összetartás, együttműködés kultúrája kiteljesedik és a külhoni közösségek széleskörű autonómiával, kiterjedt érdekérvényesítéssel és fejlett intézményrendszerrel bírnak.
Jövőkép
Megújuló és harmonikusan együttműködő Kárpát-medence, összetartó és gyarapodó magyarság Egy új világrend lelki és szeretet bölcsője Kárpát-haza az áldás, a gyarapodás, a szeretet és kiengesztelődés földje
Kárpát-haza a világ egyik új kreatív és tudásközpontja - egy új világrend szellemi bölcsője
Új magyar nemzetegyesítés és megújuló együttműködés
Európa új növekedési, fejlesztési, gazdasági és foglalkoztatási központja
Tündérkert Kárpátmedence kiteljesedő közjó és teremtésvédelem
30. ábra: A Kárpát-haza Fejlesztési Koncepció 2030 jövőképe
96
E vízió eléréséhez nemzetstratégiai, gazdaság- és társadalomstratégiai, valamint nemzeti integrációs fordulatra, az ebbe az irányba megkezdett közös stratégiai lépéseink és fejlesztéseink folytatására van szükség. Kiemelt jövőképelemek – illeszkedve a Nemzeti Fejlesztés 2030 nemzeti jövőképéhez: Nemzeti jövőképünk szerint 2030-ra a Kárpát-medencei magyarság évtizedek óta tartó negatív népesedési trendje megáll, sőt megfordul, a legnagyobb értékünk a magyar humánvagyon újra gyarapodik
A három vagy több gyermekes családmodellel, családbarát intézményekkel, közszolgáltatásokkal, munkaszervezéssel, a megélhetés biztonságának növelésével elérjük, hogy a magyarság lakosságszáma gyarapodásnak induljon.
A nemzeti összetartozás erősödésével és a helyi gazdaság fellendülésével a határon túli magyarság fogyása is megáll.
A pozitív magyar brain-drainnel, a befogadással, a nemzeti integráció tudatos és célzott kiszélesítésével és a külhoni magyarok egyre nagyobb számú visszahívásával és visszatelepülésével a magyarság lélekszáma ismét nő.
A lakosság lelki és testi egészségének megőrzésével értékteremtő képességünket javítjuk és mindenki számára biztosíthatóvá tesszük a biztonságos megélhetés lehetőségét.
Megteremtjük az egészséges társadalom alapjait, ami a megelőzésre, az egészséges életmódra, a mozgásra és a helyes táplálkozásra építve jelentősen javítja az emberek egészségi állapotát.
A Kárpát-medence gyógyfürdőivel, gyógyvizeivel, gazdag és sokszínű természeti környezetével, egészségipari szolgáltatásaival gyógyító központként működik.
A Kárpát-hazában élő magyarság földrajzi elhelyezkedését, nemzeti szétszóratottságát és jelenlegi adottságait tudatosan és stratégiailag is kihasználva, a nemzeti integrációt elmélyítve, kiterjesztve fokozatosan növeli gazdasági, társadalmi, politikai súlyát. A magyarság kiegyensúlyozott és szerteágazó nemzetközi gazdasági kapcsolatokat tart fenn, a térségben betöltött szerepe erős
A szétszóratottságot előnnyé fordítjuk, a nemzeti integrációt kiteljesítjük és elmélyítjük. A politikai és gazdasági integrációk után a 21. században eljött az ideje a nemzeti integrációnak is. Az európai közösségi térben nincsenek többé határon inneni és túli magyar ügyek, csak közös magyar ügyek vannak, amelyekben minden magyar felelős minden magyarért. A magyarság szétszakítottságának hátrányai korunkban 97
előnnyé változtathatók, feltéve, ha a szétszabdalt nemzetet képesek vagyunk egy jól működő Kárpát-medencei gazdasági, kulturális hálózattá szervezni. Mintegy évszázados fáziskésést kell korrigálnunk azzal, hogy kimondjuk: a Kárpát-medencei méret a legnyilvánvalóbb megoldási kerete hazánk gazdasági, társadalmi és szociális problémáinknak, ezért a magyarság jövője nem a tízmilliós országban, hanem a 15 milliós magyar nemzetben van.
A Kárpát-haza magyarsága a térség egyik egységes, együttműködő, összetartó szellemi és kreatív központjaként működik mind a gazdaságszervezés, mind a tudás és az innováció, mind a logisztika terén.
Ez a „szellemi, kreatív alkotó és híd” szerepkör jelentős európai funkciókat biztosít Budapest számára, de kiemelt szereppel rendelkeznek a magyarországi és külhoni nagyvárosaink is, amelyek az európai, különösen a közép-európai, Kárpát-medencei városhálózatba, valamint szakmai hálózatokba beágyazódva a gazdaság- és társadalmi fejlődés központjai.
Nemzeti jövőképünk szerint 2030-ra a Kárpát-medencei magyarság közel két évtizede fenntarthatóan fejlődik, gazdasági teljesítményünk, nemzeti erőforrási és piaci részesedésünk, valamint a foglalkoztatás jelentősen bővül. Tudatosan tervezett, fejlesztett patrióta és nemzeti gazdaságpolitika mellett a nemzet gazdasági teljesítménye és GDP-je jelentősen nő, ami a helyi és térségi gazdasági közösségek szintjén is fokozatos, mérhető életminőségjavulást eredményez az alábbi célkitűzések megvalósítása révén
A Kárpát-haza Közép-Európa egyik legvonzóbb és legkedvezőbb gazdasági - és üzleti környezetét biztosító országa.
Jelentős magyarországi és külhoni beruházások valósulnak meg, melyek hozzájárulnak a versenyképes és tisztességes jövedelmet biztosító munkahelyteremtéshez, foglalkoztatáshoz és tekintettel vannak a természeti erőforrások védelmére, valamint a környezeti fenntarthatósági szempontokra. Erős és hálózatban fejlődő magyar ipar alakul ki, ami jelentős részben a magyar kis- és középvállalkozások hálózatára épül, részben pedig a globális nagyvállalatok rendszeréhez kapcsolódik.
A gazdaság duális szerkezete oldódik, a magyar középvállalatok megerősödnek, a kisvállalkozások a helyi gazdaságfejlesztés élő motorjai.
Agrár- és élelmiszergazdaságunk megerősödve, növekvő szerepet vállal a nemzet gazdasági teljesítményben és az exportban, a külhoni és magyarországi vidéki térségek fejlődésében és a foglalkoztatásban.
Környezetbarát közlekedési infrastruktúránk nemzeti integrációt is szolgáló kulcselemei magas szinten kiépültek, és állapotfenntartásuk megfelelően biztosítva
98
van. Az infrastruktúra további, folyamatos nemzeti és stratégiai fejlesztése hozzájárul a fenntartható jellegű gazdasági fejlődéshez.
Magas minőségű és széles körben elérhető, s nemzeti szinten hálózatosodó oktatási és képzési rendszerünk versenyképes tudást közvetít, amivel hatékonyan hozzájárul a piacképes tudás, készségek megszerzéséhez, illetve a megszerzett képességek szinten tartásához és megújításához az életpálya során.
A magyarság fizikailag és mentálisan is egyre egészségesebb, munkaerőpiaci helyzetének megfelelően képzett. A munkaerőpiacon versenyképes tudással, képzettséggel, készségekkel rendelkezik, önmaga biztonságos megélhetését képes megteremteni.
Magas kreatív és innovációs potenciálunk megfelelően szolgálja a magyar nemzet, a magyar gazdaság és a társadalom további fenntartható fejlődését.
Kárpát-medencei természeti és kulturális erőforrásaink felelős és hatékony kihasználásával gazdasági fejlődésünkben a stratégiai nemzeti erőforrás közösségi védelme, hasznosítása és a növekvő, kiteljesedő önrendelkezés kulcsszerepet játszik.
A magyar kultúra, zene, nyelv, hagyományok, az épített örökség sokszínűsége, egyedisége kiváló alapot nyújt a turizmus fejlesztéséhez, a kreatív és innovatív iparágak számára, valamint nemzeti összetartozásunk erősítéséhez.
Megújuló energiapotenciálunkra építve energiafüggőségünk jelentősen csökken, előtérbe kerül az energiatakarékosság és a hatékonyság, valamint a megújuló energiaforrások növekvő használata.
Kiemelkedő termálvízkincsünkre és ásványvizeinkre építve virágzó gyógy- és egészségturizmus és fürdőkultúra működik, ami még további fejlődési lehetőségeket rejt magában.
Meglévő és folyamatosan fejlődő szakmai tudásunk alapján a vizeinkkel való fenntartható gazdálkodás a tájfenntartás, az agrárium és a klímavédelem támogatója.
Kiváló minőségű és nagy kiterjedésű termőföldjeink stratégiai erőforrásunkat képezik, amire sokszínű, virágzó, a környezeti adottságokkal összhangban lévő, azokat megőrző és a helyben élőket gazdagító agrár- és élelmiszer-gazdaság épül.
A 21. században meghatározó lesz a kreativitás, az innováció és a tudás szerepe, ebben a magyarság Európa számos országához képest versenyelőnnyel rendelkezik. Ennek alapját tudományos és szellemi kapacitásunk, kreativitásunk, valamint európai viszonylatban is színvonalas oktatásunk, felsőoktatásunk képezi. Ezekben kiemelt figyelmet kapnak a nemzetközi élvonalhoz kapcsolódó kutatási programok, a megszerzett tudás szinten tartása, az 99
egész életen át tartó tanulás, a nyelvtanulás, a piacképes szakképzés, a tanulható alap- és vállalkozói kompetenciák, a kreativitás fejlesztése.
Erős a jelenlétünk a tudásra építő speciális iparágakban (bionika, környezettechnológia, IKT, elektronika, vegyipar, orvosi berendezések és eszközgyártás, gyógyszeripar, biztonság, szolgáltatási szektorok), amelyek lehetőséget adnak a piaci résekben rejlő gazdasági lehetőségek kihasználására.
A nemzet meg tudja tartani tehetségeit, az „agyelszívás” megáll, külföldi tapasztalatszerzéssé, a globális tudástérben való részvétellé alakul, és a magyar emberek tehetségüket saját hazájuk javára kamatoztatják.
A Kárpát-medencében is kiépül, sőt folyamatosan fejlődik egy olyan inspiráló környezet, amelyben az egyetemek, kutatóintézetek és a magyar vállalatok kapcsolatrendszere korszerű termékeket, eljárásokat, technológiákat eredményez, ami a magyar gazdaság egésze fejlődésének egyik fontos alapja.
A Kárpát-medencei magyar gazdaság stratégiai megújulásával, a nemzeti elérhetőség, a közlekedési kapcsolatrendszer javulásával, valamint a hatékony és célirányos térségi beavatkozásokkal a magyarok lakta Kárpát-medencei térségek területi különbségei nem nőnek tovább. A versenyképesen fejlődő térségek, városok hálózata az eddig leszakadó térségeket ismét bekapcsolja a nemzet vérkeringésébe.
A gazdaságfejlesztés valamennyi térségben fejlődést eredményez.
A városok és térségek kapcsolatának erősítése, a város-vidék közötti szoros együttműködés segíti a területi szintű gazdaságfejlesztési szemlélet megújulását, amihez a decentralizáltabbá váló közlekedési rendszer is hozzájárul.
A nemzet minden állampolgára számára biztosítottá válik az intézmények, a munkahelyek és a települések elérhetősége, valamint a hozzájuk tartozó szolgáltatások hozzáférhetősége. A közlekedési hálózatoknak a gazdaság és társadalom igényei szerinti fejlesztésével egy fenntartható fejlődést biztosító térbeli kapcsolatrendszer alakul ki.
A kedvezőtlen társadalmi-gazdasági adottságokkal és folyamatokkal sújtott területek integrációja megindul, ezáltal biztosítottá válik e térségek társadalmi munkamegosztásba történő bekapcsolódása, aminek hatására az életkörülmények közelítenek az országos átlaghoz.
Az infokommunikációs fordulattal, az információhoz és a kommunikációhoz való gyors és korszerű hozzáférés mindenhol biztosított.
100
A társadalom megújítása terén is komoly kihívások előtt áll a magyarság. Fontos, hogy növekedjék a nemzeti jólét, a közjó, a magyar öntudat, a nemzeti és társadalmi felelősségvállalás, a társadalmi elégedettség és kohézió.
A társadalmi értékrendben központi szerepet kap a jól végzett munka megbecsülése.
Az új munkahelyek létrehozása mellett szükséges bevezetni és támogatni a munkahelyeken az új foglalkoztatási formák széles körét. Javítani kell az esélyegyenlőségi célcsoportok kilátásait, az elszegényedett rétegek felemelését, a diszkriminációval sújtott etnikai kisebbségek integrációját. A munka világán keresztül lehetővé válhat a különböző helyzetű társadalmi csoportok integrációja, társadalmi felzárkózása.
A széles bázisú és társadalmi befogadáson alapuló középosztályba való könnyebb bekerülés elősegíti a társadalmi kohéziót. A legsérülékenyebb csoportok, mélyszegénységben élők esélyeinek növelésén keresztül, a társadalmi különbségek csökkenésével párhuzamosan a társadalmi összetartozás és a közösségek megerősödnek.
A természeti erőforrásainkkal való fenntartható bánásmód, a táj védelme beépül a köztudatba és a társadalmi értékrend részévé válik.
A hagyományok ismerete és tisztelete, valamint a kulturális örökség védelme, fenntartható hasznosításának szükségessége beépül a köztudatba és a társadalmi értékrend részévé válik.
Jelentős kihasználatlan potenciál rejlik még a Kárpát-haza magyarok lakta vidéki térségeiben, ahol a magyarság nemzeti gazdasági és társadalmi tartalékainak nagy része található. Jövőképünkben a vidék egy sajátos, vonzó értékekkel rendelkező, értékeinek felismerésével szívesen választott élettér, ahol a fiatalok megtalálják a jövőjüket, boldogulásukat:
A helyi piacok és a helyi gazdaság fejlesztése egyrészt hozzájárul a belföldi piacok visszaszerzéséhez, másrészt komoly gazdasági lehetőségeket hordoz a helyi, falusi közösségek és vidéki térségek számára. A helyi- és a megújuló energiaforrások felhasználásával részben autonóm térségi ellátórendszerek épülnek ki, amelyek munkahelyeket teremtenek és javítják az ellátásbiztonságot.
A vidéki települések könnyebb elérhetősége révén, illetve a megélhetés lehetőségét biztosító helyi gazdasággal a vidéki elvándorlás megáll, megfordul, és egyre több fiatal választja a vidéki településeket, térségeket.
Falvaink, tanyáink korszerű módon megújulnak, adott esetben új funkciókat nyernek.
101
Korszerű és versenyképes családi gazdaságok, kis- és középüzemek működnek vidéken, kiegyensúlyozott szerkezetben a nagyobb gazdaságokkal, biztosítva a vidéki lakosság egy részének a foglalkoztatását, megélhetését, a megtermelt értékekkel növekvő mértékben hozzájárulva a nemzetgazdasághoz, biztosítva az ország egészséges élelmiszer-ellátását.
A helyi közösségek és hálózatok fejlesztése révén a helyi közösségek megtartó ereje és együttműködési képessége, szolidaritása nő.
Az Kárpát-haza eltérő társadalmi, gazdasági és környezeti adottságú területei sokszínű, ugyanakkor egységes nemzeti területi rendszert alkotnak:
A Kárpát-hazában eltérő területi adottságokkal rendelkező markáns térségi rendszerek léteznek és állnak egymással szoros munkamegosztásban. A térségi alternatívákban egy stabil háttérrel rendelkező, több központú, megújulás-orientált területi rendszer bontakozik ki, ahol a térségek helyi potenciáljaikat kihasználva fejlődnek.
Térségeink az elérhetőség, hozzáférhetőség révén a helyi feltételekhez igazodva hasonló színvonalon képesek biztosítani a térség lakóinak létbiztonságát és életminőségét.
A Kárpát-medence és azon belül a Kárpát-haza területi rendszere az európai térbe ágyazódva, számos gazdasági és társadalmi kapcsolattal kötődik a határon túli magyarlakta térségekhez, továbbá szoros kulturális, gazdasági és környezeti együttműködésben áll a Kárpát-medence és Közép-Európa országaival.
102
5.2
A KÁRPÁT-HAZA FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLRENDSZERE – 2030
Átfogó célok 2030
Jövőkép
Megújuló és harmonikusan együttműködő Kárpát-medence, összetartó és gyarapodó magyarság Egy új világrend lelki és szeretet bölcsője Kárpát-haza az áldás, a gyarapodás, a szeretet és kiengesztelődés földje
Kárpát-haza a világ egyik új kreatív és tudásközpontja - egy új világrend szellemi bölcsője
Új magyar nemzetegyesítés és megújuló együttműködés
Európa új növekedési, fejlesztési, gazdasági és foglalkoztatási központja
Tündérkert Kárpátmedence kiteljesedő közjó és teremtésvédelem
Új magyar megújulás és gyarapodás biztosítása
Megújuló magyar tudásgazdaság és kreatív európai központ kiépítése
Kiteljesedő autonómiák és önrendelkező nemzeti közösségek, harmonikusan együttműködő Kárpátmedencei térsége
Erős és patrióta magyar gazdaságon és közösségeken alapuló új innovatív és kreatív növekedési központ kialakítása
A magyar szülőföld és a nemzeti erőforrások megtartása, közös védelme és gyarapítása
A szakrális, egészségi és szociális létalapok megerősítése: A kedvezőtlen demográfiai folyamatok megfordítása
Specifikus célok 2030
Boldog és megújuló magyar élet a Kárpátmedencében
Gyógyuló és egézsséges magyarság
Nemzeti gondoskodás és közszolgáltatási felelősség kiterjesztése
Szegénység csökkentése, szociális felősségvállalás növelése
A fizikai, infrastuktúrális és környezeti létalapok megerősítése:
A szellemi létalapok megerősítése:
A nemzeti létalapok és együttműködés megerősítése:
Kiművelt és kreatív magyar emberfők és közösségek számának növelése
Nemzeti, térségi és helyi önrendelkezés, autonómia és együttműködés támogatása
Egységes munkaerőpiac megteremtése
A magyar föld megtarása és a közösségi táj- és földhasználat erősítése
A nemzeti közösségek közti együttműködések kiteljesítése a Kárpátmedencében
A Kárpát-medence kreatív- és tudásgazdasági növekedési központtá alakítása
Természeti, környezeti és tekepülési értékeink közösségi védelme és fenntartható használata
Új nemzetegyesítés és nemzeti együttműködés rendszerének a kiteljesítése
A Kárpát-medence egységes és vonzó befektetési zónává alakítása
A nemzeti fejlesztéspolitika akadálymentesítése, területi és társadalmi különbségek csökkentése
A magyar KKV-k és gazdasági hálózatok stratégiai fejlesztése
Egységes és versenykpes Kárpát-medencei tudástér megteremtése, megújuló tudástranszferek és együttműködési hálózatok kialakítása Tudatosan specializált KFI és fejlesztési együttműködések stratégiai bővítése a Kárpát-medencében Nemzeti örökségvédelem és értékátörökítés kiterjesztése a Kárpátmedencében
A gazdasági létalapok megerősítése:
Fenntartható pályára állított térségi és helyi gazdaság, önfenntartó vidék megteremtése
Megújuló és közösségi energia-gazdálkodás, kiteljesedő energiahatékonyság és energiautonómia A közösségi infrastruktúrafejlesztés nemzetstratégiai összehangolása, hatékony közösségi üzemeltetése Fenntartható agrárgazdaság, versenyképes feldolgozóipar és tudatos fogyasztói közösségek fejlesztése
Horizontális elvek
Gyógyító Magyagyország és egy exklúzív magyar turizmus rendszerszintű és professzionális fejlesztése
A szülőföld és a közösség megtartása, gyarapítása, kiszélesedő önrendelkezés Kiteljesedő harmónia, együttműködés és értékmegörzés a Kárpát-medencében A nemzet kelméjének újraszövése - kiteljesedő nemzeti együttműködés, hálózatosodás és a nemzeti integráció elmélyítése Halat és jó hálót Folyamatos nemzeti megújulás, a magyarság önazonosságtudatának erősítése és gyarapodás minden területen A közösség boldogulása az egyén boldogulásának alapja Fenntarthatóság, öngondoskodás és önfenntartás
31. ábra: A Kárpát-haza Fejlesztési Koncepció 2030 célrendszere
103
5.3
KÁRPÁT-HAZA HOSSZÚ TÁVÚ, ÁTFOGÓ FEJLESZTÉSI CÉLKITŰZÉSEK – 2030
A jövőkép elérése érdekében a Kárpát-haza Fejlesztési Koncepció öt átfogó fejlesztési célt fogalmaz meg. I. Új magyar megújulás és gyarapodás ötödik égtáj, kiművelt, kreatív, szolgáló és istenfélő emberfők és megújuló, gyarapodó, egész-séges, felelős és összetartó közösségek
Megújuló és harmonikusan együttműködő Kárpátmedence, összetartó és gyarapodó magyarság
II. Erős és patrióta magyar gazdaságon és közösségeken alapuló új innovatív és kreatív növekedési központ kialakítása Megerősödő, bővülő, egységes és versenyképes patrióta Kárpát-medencei gazdaság és közösségek, új kreatív tudásgazdaság és termelés, jólét és bővülő Kárpát-medencei és magyar gazdasági, közösségi és helyi erőforrások III. A magyar szülőföld és a nemzeti erőforrások megtartása, közös védelme és gyarapítása a nemzeti értékek és a természeti erőforrások feletti önrendelkezésen és fenntartható hasznosításon, hatékonyságon és önfenntartáson alapuló térségi és helyi fejlődés a Kárpát-medencében IV. Megújuló magyar tudásgazdaság és kreatív európai központ kiépítése kiművelt emberfők, Európa új kreatív központja, egységes és folyamatosan fejlődő tudástér
V. Kiteljesedő autonómiák és önrendelkező nemzeti közösségek, harmonikusan együttműködő Kárpát-medencei térsége kiteljesedő nemzeti integrációk és autonómiák, kiteljesedő felelősségvállalás, közjó, szolidaritás, közös érdekek és értékek mentén való egyenrangú és felelős, harmonikus együttműködés 32. ábra: A Kárpát-haza Fejlesztési Koncepció 2030 átfogó céljai
104
5.3.1 ÚJ MAGYAR MEGÚJULÁS ÉS GYARAPODÁS
Kiemelt 2030-as célok: egy új nemzeti gyarapodás és bőség, a tragikus, kedvezőtlen demográfiai folyamatok megfordítása, pozitív brain-drain és nemzeti integráció. Az elszegényedés, deklasszálódás, a társadalom kettészakadásának a megállítása, az elszegényedő és leszakadó társadalmi csoportok, nemzeti és etnikai kisebbségek, kiemelten a roma közösségek integrációja. Társadalomtudósok felismerték, hogy egy közösség fizikai és lelki kondíciója, közérzete nem pusztán az anyagi javak meglétének kérdésével van összefüggésben. Egy harmonikus, lelkileg egészséges közösségben nagyobb a bizalom és a tolerancia egymás iránt, ami növeli a boldogságot, erősítheti az együttműködési hajlandóságot. Az emberek közösségeket építhetnek, a közösség erősíti tagjai egyéni teljesítményét, lelki és fizikai kondícióját egyaránt. Ma már ismert a makrotársadalmak boldogságindexe, azok mérési módszertana. 2030-ra kitűzhető cél, hogy a Kárpát-medencei magyarság boldogságindexe minimum elérje az EU átlagát, s ezt a magyar közösségi élet újjáéledése kísérje minden szinten.
Mennyiségileg növeljük a rendelkezésre álló magyar nemzeti emberi és szellemi, lelki erőforrásokat: o 15 éven belül megfordítjuk a jelenlegi demográfiai trendet: növeljük a születésszámot, és hosszabbítunk a magyar emberek átlagéletkorán, egészségi állapotán, mentális, lelki erején, szellemi tudásán. A magyar nemzet gyarapodásának és 21. századi megmaradásának egyik kiemelt feltétele a Kárpátmedence megújuló és gyarapodó magyar élettel, magyar gyermekekkel való betöltése, legfontosabb nemzeti értékünk a magyar ember. Ezért kiemelten szükségesnek tartjuk a gyermekek megszületésének, felnevelésének megkönnyítését, támogatását szolgáló család-, szülő- és gyermekbarát intézkedések, kedvezmények és ezt szolgáló intézetek, hálózatok, támogatások, civil, egyházi szolgálatok kiterjesztését a Kárpát-medencében és különösen a kistelepüléseken. Azonban nem maradhatunk közömbösek az ezt akadályozó vagy ellehetetlenítő folyamatok, intézkedések irányában sem. o Legalább egy millió magyarral növeljük állampolgáraink számát. o Visszahívjuk a nehézségek elől külföldre elmenekült aktív és tehetséges fiatal generáció tagjait, reményt és lehetőséget adunk az itthon maradásukhoz, s visszavárjuk a régen elment generációkat, illetve utódaikat. o Tovább erősítjük a család védelmét, a gyermekvállalást és a családi adókedvezményt tovább bővítjük, s a gyermekeiket egyedül nevelő, vagy segítséggel élőket eltartó, ápolók járandóságát növeljük. o Kezet nyújtunk a magyarországi nemzetiségeknek, kisebbségeknek, vallási közösségeknek és a cigányságnak és olyan szerepet adunk nekik az ország felépítésében, amely számukra is testreszabott, illetve amellyel felelősséggel 105
azonosulni tudnak; e szempontoknak megfelelően egy generáció alatt javítunk a romák társadalmi integrációs lehetőségein – a tehetségesek támogatásával, példamutatással, oktatással, neveléssel és munkalehetőségek biztosításával. o Növeljük a civil, sport-, kultúra- és tudásbázisú, KFI, képzési, szakmai és önkéntes együttműködések körét, s az abban résztvevők számát.
Minőségileg is új változásokat célzunk meg: o A nemzeti szintű összefogás és egység megvalósításával egyidejűleg megerősítjük a család intézményét; a mainál hangsúlyosabb szerepet adunk az egyházaknak és a civil szervezeteknek a közös célok elérésében. o Egy generáció alatt változtatunk étkezési szokásainkon, életmódunkon és egészségi állapotunkon. o A Gyógyító Magyarország részeként a lelki megújulást, a lelki egészséget szolgáló támogató szolgáltatásokat kiemelt központi fejlesztési és támogatási területté tesszük. o A Gyógyító Magyarország részeként az egészségipar és az egészségügyi ellátó és megelőző, rehabilitációs rendszer szerepét és hozzájárulását növeljük a nemzetgazdaság teljesítményéhez a Kárpát-medencében. A magyar lakosság népegészségügyi mutatói változatlanul rosszak. Az elmúlt években elabortált egészségügyi reformok kudarcai nagyobbrészt abból erednek, hogy bevezetésüket nem előzte meg olyan gazdaságpolitikai elemzés, amely nemzetgazdasági összefüggéseiben vizsgálta volna az egészségügy helyzetét, így a reformok nem illeszkedtek bele egy komplex gazdaság- és társadalompolitikai rendszerbe.
A leszakadó és perifériára szoruló társadalmi csoportok integrációja, az erős helyi gazdaság és az abból megélő közösségek kialakulásának elősegítése, a vidék megtartó képességének növelése össznemzeti, kiemelt Kárpát-medencei célként kell, hogy előttünk álljon. Ezért nagyon fontosnak tartjuk a vidék leszakadásának és polarizációjának megállítását, a vidéki tereket sújtó szegénység mérséklését, a városok és vidékeink közötti együttműködés erősítését, az életesélyek kiterjesztését. Ez utóbbi cél az egyes javakhoz, szolgáltatásokhoz – kiemelten az oktatás, a szociális és egészségügy, a közszolgáltatások, a közellátás, a közbiztonság, az információ, a fejlesztéspolitika javaihoz és juttatásaihoz – való, az esélyegyenlőség és társadalmi, nemzeti felelősségvállalás elvén nyugvó hozzáféréssel biztosítható.
106
5.3.2 ERŐS ÉS PATRIÓTA MAGYAR GAZDASÁGON ÉS KÖZÖSSÉGEKEN ALAPULÓ ÚJ, INNOVATÍV ÉS KREATÍV NÖVEKEDÉSI KÖZPONT KIALAKÍTÁSA
Célunk egy egységes nemzeti gazdaság kiépítése a Kárpát-medencében, melynek alapját a hálózatba kapcsolt kis- és középvállalatok, a beszállító és klaszterhálózatok jelentik. 2012-ben a magyarországi egy főre eső GDP az EU 27-ek 66%-át érte el. Még rosszabb a helyzet, ha a külhoni magyar közösségeket is ide vesszük, hiszen Romániában, Szerbiában és Ukrajnában – pont, ahol a legnagyobb magyar nemzeti közösségek élnek tömbben és szórványban – az egy főre jutó GDP még a magyarországinál is kisebb. Összesen a Kárpátmedencei magyarság egy főre eső GDP-jét az EU-átlag 55–60%-ára tehetjük. 2030-ra kitűzhető cél a kedvezőtlen adatok javítása, a Kárpát-medencei magyarság egy főre eső GDPjének az EU-átlag szintjére (100%) emelése. Azonban nem pusztán a nemzeti össztermék mutatószáma fontos a fejlesztés szempontjából. Kiemelt nemzetstratégiai cél, hogy a magyarság megszerezze a saját maga által előállított javak feletti önrendelkezés jogát, vagyis legalább annyi jövedelem felett kell, hogy rendelkezzen a magyarság, mint amennyit előállított!
Növeljük és megerősítjük a magyar közösségek, szervezetek gazdasági létalapját. Csökkentjük az eladósodottsági kitettséget, csökkentjük az állami, köz-, vállalati, családi és magánadósságokat.
Növeljük a munkahelyek számát, megvédjük a veszélybe került munkahelyeket, megteremtjük az egységes nemzeti foglalkoztatási piacot. Munkaerőhiány esetén pedig nem idegen bevándorlókra, hanem a magyar nyelvet ismerő és a magyar kultúrát ápoló határon túli magyarokra építünk (első helyen a csángókra és a szórvány magyar kisebbségekre, határ mentén élő magyarokra). Integráljuk a legjobb alternatív és piaci foglalkoztatási, támogatási gyakorlatokat.
Hazahozzuk az idegen országokba (át)települt vállalkozásainkat, hogy adójukkal lehetőség szerint a magyar nemzetstratégia és nemzetegyesítés megvalósítását támogassák
Tudatosan specializáljuk és fejlesztjük magyar hálózati gazdaságunkat: o Mezőgazdaságunk az egészséges, illetve bioélelmiszerek tömeges előállítása mellett, a helyi gazdaság és öngondoskodás, önfenntartás és a családi gazdaságok megerősítése mellett, egyre kevésbé takarmányozási céllal, hanem inkább további feldolgozásra állít elő mezőgazdasági eredetű (ipari) nyersanyagokat. A jó minőségű, illetve bioélelmiszereket helyben dolgozzuk fel, és elsősorban helyi, térségi és magyar közétkeztetési célokra termeljük; ezen felül élelmiszer-ipari termékeinket idegenforgalmi, vendéglátó- és szállodaiparunk hasznosítja, és csak a felesleg megy exportra. o Az „élet-” és egészségipart, valamint a kreatív iparágakat határozzuk meg nemzeti iparként. 107
A jó minőségű mezőgazdasági eredetű ipari nyersanyagokra alapozottan (pl. növényi olaj, keményítő, gyógynövények) világszínvonalú vegyipart, gyógyszeripart, illetve kozmetikai ipart építünk fel. Építőiparunkat a fürdők, szállodák és egészségügyi létesítmények létesítésére specializáljuk, fejlett épületgépészeti megoldásokat kínálunk fűtési, energiatakarékossági, vízkeringetési, víztisztítási és újrahasznosítási célokra (e területen a világ élvonalát képviseljük).
o Turizmusunkat az egészség- és gyógyturizmus, valamint a kreatív örökségi és aktív turisztikai kínálat holisztikusan és nemzetstratégiailag kitágított, lelkileg átdolgozott szempontjai szerint fejlesztjük: termálfürdőink közvetlen környezetében Európa bármely nagyvárosából néhány órán belül elérhető rehabilitációs, piacosítható egészségügyi, lelkispirituális és wellness központokat hozunk létre; az idelátogató külföldiek tartózkodási idejét három napról két–három hétre (egy rehabilitációs kúra idejére) nyújtjuk, amely alatt meggyógyulhatnak, megfiatalodhatnak, megszépülhetnek, megtapasztalhatják, hogy itt élni jó, mert ebben az országban ízletesek – de egyben egészségesek is – az ételek és italok (borok), jó a zene, érdekes és színvonalas a kultúra az idegenforgalmi szolgáltatások fejlesztése az élet szinte minden területére kiterjed (ti. komplex szolgáltatási forma), mely így az itt élők életminőségének javítására is közvetlenül kihat (pl. közbiztonság) a határon túli magyar területeket és a szociálisan kiszorulókat is integráljuk az egységes magyar turisztikai piacba. o Az IKT szektor a fentebb felsorolt ipari, K+F, illetve idegenforgalmi igények, valamint az IT-biztonság és a kreatív fejlesztések mind magasabb színvonalú kiszolgálására specializálódik.
Kiemelten fontosnak tartjuk a helyi és térségi szintű gazdaságnak a jó gyakorlatokon nyugvó tudatos stratégiai fejlesztését, intézményesülésének, hálózatosodásának és marketingjének központi célzott támogatását. Azon kell fáradoznunk, hogy egyre szélesebb körben gyökeret verjen az önfenntartás, öngondoskodás szemlélete a falvak és tanyák életében, fejlesztésében. Hisszük, hogy a helyi gazdaság fenntartható fejlesztésével, a helyi termékek és a helyi kézművesség támogatásával kiemelten hozzájárulunk a lokális hagyományok, közösségek és a vidéki társadalom fejlődéséhez és gyarapodásához.
A nagy nemzeti közellátási stratégiai szektorok és a nemzeti közszolgáltatások magyar kézbe kerülnek vissza: o A rezsicsökkentést kiterjesztjük és folytatjuk az energiahatékony programokat. o Megújítjuk és kiterjesztjük településüzemeltetést.
a
nemzeti
közszolgáltatásokat
és
a
108
5.3.3 A MAGYAR SZÜLŐFÖLD ÉS A NEMZETI ERŐFORRÁSOK MEGTARTÁSA, KÖZÖS VÉDELME ÉS GYARAPÍTÁSA
Kiemelt 2030-as célok: Nemzeti függőségeink csökkentése és a nemzeti erőforrások közösségi stratégiai hasznosítása. Egyrészt akkor van lehetősége a magyar önrendelkezés és függetlenség kiteljesítésének, ha a nemzeti stratégiai erőforrások (pl. föld, víz, nyersanyagok, táj, környezet, épített örökség) nemzeti, közösségi tulajdonban és hasznosításban maradnak, s közösségi fenntartható hasznosításuk és tudatos, energia-hatékony, s intelligens, erőforráskímélő használatuk maximálisan biztosított. Másrészt elengedhetetlen, hogy a fejlesztéspolitika fókuszában a magyar közszolgáltatások európai színvonalú biztosítása tudatosan megtörténjen.
A Kárpát-medencei magyarság energiafüggetlenségi és környezettisztasági, valamint infrastruktúra minőségi ellátottsági és hozzáférési mutatója minimum elérje az EU legjobb öt tagországának átlagát
A nemzeti erőforrásait tudatosan védő, hasznosító és a közszolgáltatási infrastruktúrát európai színvonalra fejlesztő nemzet
A „tudatosan fogyasztó, fejlesztő és fenntarthatóan élő Kárpát-medencei magyarság”
Kiemelten fontosnak tartjuk a Kárpát-medencei vidéki örökség, a néphagyományok, a magyar nyelv, az épített, tárgyi, szellemi örökségünk és az abban felmutatható nemzeti és kulturális értékek megőrzését, fejlesztését, társadalmasítását, közkinccsé tételét szerte a Kárpát-medencében. Mindezeknek a vidéki örökség összehangolt gondozásában és a hozzá kapcsolódó vidéki helyi örökségfejlesztési stratégiák megalkotásában, megvalósításában, fenntartható működtetésében kiemelkedő szerepet kell kapniuk. o A kulturális és az épített örökség maradandó értékein túl vidékeink a helyi ízek, szokások, hagyományok, hungaricumok, természeti értékek változatos tárházai, kiapadhatatlan nemzeti kincsesládái. Ezek feltárása, megőrzése, megismertetése helyben közösségformáló és megtartó erővel bír, turisztikai, társadalmi, gazdasági, agrár- és vidékfejlesztési hasznosításuk és fejlesztésük pedig a helyi értékük fölött közösségi, nemzetgazdasági javakat és eredményeket biztosít a nemzet egészének. o A vidék megmaradása és gyarapodása érdekében kiemelt helyet foglalnak el a lelki megújulás természetes talaját jelentő szakrális és spirituális hagyományok, szellemi, bölcseleti, lelki ajándékok, emberi tapasztalatok, karizmák, sorsok, talentumok és tárgyi örökségértékek vagy a generációkon át megőrzött közösségi hagyományok, helyi szokások. Megőrzésük, felújításuk és élettel való megtöltésük nemcsak az adott felekezet vagy helyi közösség számára fontosak, hanem nemzeti megmaradásunk lelki talapzatának megerősítését is szolgálják. A zarándokút tere a valódi találkozásoknak, a vidék személyes megismerésének, tematikájával megjeleníti és széles körben értelmezhetővé teszi egy-egy régió vagy az egész térség számára fontos szakrális hagyományt, értékrendszert, illetve példaképeket, s egyúttal kifejezi a magyarság és a Kárpát-medencei népek összetartozását is. 109
o Kiemelten fontosnak tartjuk a közép-európai, a Kárpát-medencei és a nemzeti együttműködés kiszélesítését a vidéki térségek, kistelepülések fennmaradása, fejlődése, gyarapodása érdekében a célzott kutatás, fejlesztés, innováció, továbbá az akadémiai, kutató, felsőoktatási és tudásközpontok, szakmai szövetségek, szervezetek, állami fenntartású intézmények tudatos, célzott együttműködése, szakmai tevékenysége terén. o Kiemelten fontosnak tartjuk a magyar vidéknek és hagyományainak megmaradását, gyarapodását, felvirágoztatását, tündérkertté és erős, élő közösségekké válását szolgáló nemzeti költségvetési, uniós fejlesztési, magyarországi, Kárpát-medencei, nemzetközi széles körű együttműködésen nyugvó erőforrásainak éves, négyéves és hétéves időszakban tervezhető biztosítását.
Az életet és a természetet kímélő energiagazdálkodásra térünk át, csökkentjük a környezetromboló fosszilis energiaforrásoktól való függőségünket: o Energiát és nyersanyagokat kímélő, az emberi elmét ugyanakkor a lehető legnagyobb mértékig igénybe vevő energia-hatékony termékeket, illetve szolgáltatásokat állítunk elő. Alternatív és önellátó közösségi, valamint épületenergetikai fejlesztéseket támogatunk. o Kiemelt tisztelettel adózunk a természetes vízkörforgás előtt; vízkészleteinket stratégiai tartalék módjára óvjuk és védjük. Úgy is, mint a legtermészetesebb emberi szükséglet kielégítésének forrását, és úgy is, mint energiaforrást (hidrogén, geotermia, termálvíz és ásványvízkészlet). o A megújuló energiaforrásokat fokozatosan a tárolható, illetve szállítható hidrogén előállítására hasznosítjuk; a hidrológia mellett a hidrogén ipari és mindennapi energiahordozóként való hasznosítását is kiemelt kutatási területté tesszük.
A nagy állami infrastruktúra-fejlesztési feladatokat elsősorban környezetvédelmi és az életminőség fejlesztése szerinti igényekhez alakítjuk: o A közlekedésfejlesztést alárendeljük a környezeti, egészségvédelmi, életminőségi, idegenforgalmi, közösségi és intelligens közlekedési, valamint nemzeti iparfejlesztési szempontoknak. o Kiemelten fontos a Kárpát-medencei közlekedési és közösségi közlekedési kapcsolatok fejlesztése. Ez nemcsak új regionális repülőtereket, hanem gyorsvasúti nagyvárosi összeköttetést, nemzeti autohof hálózatot, a város-vidék kapcsolatok tudatos fejlesztését és a TEN-T vonalak további stratégiai fejlesztését, új határátkelők, hidak építését teszi szükségessé. o Az életminőség fontos elemeként veszünk figyelembe olyan veszélymérséklő és biztonsági szempontokat, amelyek szem előtt tartásával esély teremthető arra, hogy leszármazottaink is legalább ilyen – de inkább jobb – életminőségben
110
Átfogó célok 2030
élhessenek tartalmas hozzáférhetőség).
Új magyar megújulás és gyarapodás biztosítása
Megújuló magyar tudásgazdaság és kreatív európai központ kiépítése
életet
(fenntarthatóság,
Kiteljesedő autonómiák és önrendelkező nemzeti közösségek, harmonikusan együttműködő Kárpátmedencei térsége
biztonság,
Erős és patrióta magyar gazdaságon és közösségeken alapuló új innovatív és kreatív növekedési központ kialakítása
elérhetőség,
A magyar szülőföld és a nemzeti erőforrások megtartása, közös védelme és gyarapítása
33. ábra: A Kárpát-haza Fejlesztési Koncepció 2030 átfogó céljai
5.3.4 MEGÚJULÓ MAGYAR KÖZPONT KIÉPÍTÉSE
TUDÁSGAZDASÁG
ÉS
KREATÍV
EURÓPAI
Kiemelt 2030-as cél, hogy minőségileg is javítjuk nemzeti emberi erőforrásainkat, fejlesztjük humántőkénket, hogy a kiművelt és kreatív emberfők országává váljunk:
A magyar felsőoktatási, felnőttképzési és duális szakképzési rendszert nemzeti iparunk igényei szerint alakítjuk, ami szabályozottan és szakterületekre specializáltan bocsát ki több nyelven beszélő, világszínvonalú, külföldön gyakorlatot szerzett szakembereket.
Hazahozzuk tudósainkat és kutatóinkat, lehetőséget adva nekik olyan alkalmazott kutatási projektek vezetésére, amelyek egy mindinkább specializált gazdaság felépítését támogatják (főként egészségügyi, lelki és élettudományok, ökológiai és biológiai, IKT és mérnöktudományok).
A magyar kutatás, fejlesztés és innováció (K+F+I) – az alkalmazott kutatási projekteknek köszönhetően – közvetlenül nemzeti iparunk szolgálatába áll: o az orvosi és gyógyszerkutatás a mozgásszervi, reumatológiai, balneológiai, diatetikai, mentálhigiéniás, lelki, kardiológiai és sportegészségügyi irányokra specializálódik o a vidékfejlesztési, agrár- és élelmiszerkutatások a fenntartható mezőgazdálkodásra, vidékfejlesztésre, helyi gazdaságfejlesztésre, a magyar természetes gén- és növényállomány nemesítésére, elterjesztésére és a kistelepülések megőrzésére szakosodnak o a mérnöktudományok esetében a hidrológiára (kékgazdaság), energetikára, zöldgazdaságra, IKT-ra és a kreatív iparágakra – ezek kapcsán a vezetékes rendszerek informatikai szabályozására –, továbbá a vegyiparra és a biotechnológiára kerül kiemelt hangsúly.
Olyan szociális ellátó és oktatási-nevelési rendszert alakítunk ki, amely mindenkit egyenlő eséllyel tanít meg az élet, a közösség és a természet tiszteletére, továbbá arra, hogy milyen a teljes értékű élet; két generáció múlva modellt adunk a világnak, hogy miként kell okosan élni. 111
Az előttünk járó és utánunk érkező nemzedékek hagyomány- és tudásátörökítésében kiemelten fontos részt kell szentelni, szervesen kell megjeleníteni és tudatosan kell fejleszteni a közösségi együttműködést, hagyománymegőrzést szolgáló mintahordozó, áthagyományozó, kreatívan újrateremtő szervezeteket, hálózatokat, mozgalmakat (pl. táncházmozgalom, nemzeti lovashagyományok, nemzeti gasztronómia, tájházak, népfőiskola, nemzeti parkok, natúrparkok, turistautak, nemzeti emlékkertek, kastélyok és várak, világörökségek, nemzeti kegyhelyek, közgyűjtemények, emlékházak, kulturális és közösségi terek, szolgáltatások, nemzeti közösségek, stb.). o Az előttünk járó és utánunk érkező nemzedékek oktatásában, nevelésében, valamint az ifjúság foglalkoztatási és életkilátásainak növelésében kiemelten fontos részt kell szentelni, tudatosan kell fejleszteni a közösségi együttműködést, hálózatosodást szolgáló mintákat (pl. minőségi oktatási, képzési, tehetség és ösztöndíjprogramok, önkéntes és civil kurázsi programok, duális szakképzés és felnőttképzési mintaprogramok, szakmai és szövetségi együttműködések, turizmusmenedzsment-szervezetek és együttműködések, gazdasági, kamarai és hálózati gazdaság fejlesztések, foglalkoztatási, reintegrációs, mentorhálózatok, cserkészet, szórványkollégiumok, stb.). o Ennek keretébe ágyazottan prioritást kell élvezniük az egymás megismerését, tudásátadást és a hálózatosodást, illetve ezek minőségi elmélyítését célzó, szolgáló ifjúsági, szakmai, civil és a kapcsolatfenntartást, megismerést szolgáló programoknak, legyenek ezek állami-, egyházi- vagy civil-, akár járási, önkormányzati, szakmai, gazdasági, illetve testvér települési szervezésűek. A már létező mintaértékű és jó gyakorlatok, hálózatok vidéki térségeket is integráló kiterjesztése és az új megoldások, intézkedések adaptációja hozzájárulhat a kistelepülések népességmegtartó erejének növeléséhez, gazdasági-társadalmi eróziójának megállításához.
112
5.3.5 KITELJESEDŐ AUTONÓMIÁK ÉS ÖNRENDELKEZŐ NEMZETI KÖZÖSSÉGEK, HARMONIKUSAN EGYÜTTMŰKÖDŐ KÁRPÁT-MEDENCEI TÉRSÉGE
Kiemelt 2030-as célok: kiteljesedő nemzeti integrációk és autonómiák, kiteljesedő nemzeti és társadalmi felelősségvállalás, közjó és szolidaritás Akkor van lehetősége a teljes jogú magyar nemzeti létnek, ha ehhez megfelelő önrendelkezési jogi- és közigazgatási környezet társul. Különösen a külhoni magyar közösségek esetében lényeges, hogy ennek feltételeit minél szélesebb körben biztosítsuk. 2030-ra kitűzhető cél, hogy a Kárpát-medence külhoni magyar közösségeinek nyelvi, oktatási, kulturális, gazdasági és közigazgatási önrendelkezése minél szélesebb körben biztosítva legyen, akár Erdély (a Székelyföld, Partium), Vajdaság, Felvidék és Kárpátalja területi autonómiájának megvalósítása által. A kiteljesedő és önrendelkező magyar nemzeti közösségek előtt sokkal kevesebb akadály adódik a Kárpát-medencei magyar nemzeti integráció megvalósításában.
Prioritásként kezeljük továbbá, hogy a nemzeti integráció keretében a magyar nemzetrészek, valamint a különböző történelmi élethelyzetek folytán a nagyvilágba szóródott magyar egyének, családok és közösségek számára olyan élő és megtartó hálózatot építsünk – mely a hétköznapi együttműködésre, a közös ünnepek tartására, a nemzeti emlékezet megőrzésére vagy éppen az adódó krízishelyzetekben az összefogás hatékonyságára jelent megfelelő eszközt az új kihívásoknak való megfelelésben világnemzetté válásunk idején.
Erősítjük a nemzeti kiengesztelődést, a társadalmi kiegyezést, a nemzeti párbeszédet és a politikai diskurzus feletti nemzetstratégiai gondolkodást és cselekvést.
A közjogi egyesítésen túl, a nemzeti integráció kiteljesítése és megvalósítása; o A közjogi egyesítésen túl, a nemzeti integráció megvalósítása érdekében valódi és érdemi gazdasági, szellemi, lelki, közösségi támogatást nyújtunk a határon túli magyar testvéreinknek, nemcsak állampolgári, hanem nemzeti, tudás, lelki, gazdasági, közszolgáltatási, föld, erőforrás és sorsközösséget is alkotunk a határon túli és diaszpórában élő magyarsággal o Tudatosan és stratégiailag kiterjestjük és megújítjuk a nemzeti hálózati együttműködés rendszerét a Kárpát-medence, Közép-Európa, a kelet és nyugati magyarság és a magyarokkal rokonszenvezők irányában egyaránt O
Nemzetstratégiai és geopolitikai szövetségkötés és új kiegyezés a szomszédos országokkal.
További kiemelt célunk a közös érdekek és értékek mentén való egyenrangú és felelős, harmonikus együttműködés és egy Kárpát-medencei fejlesztési makrorégió kialakítása, melyben összehangolt, a területi kiegyenlítés irányába mutató, átgondolt, tervezett fejlesztés valósítható meg. Kiemelt cél az országhatárokon átnyúló magyarmagyar kapcsolatok erősítése, hisz a nemzeti összetartozás talán e tekintetben a leginkább fejleszthető. 113
Kiemelten fontosnak tartjuk a Kárpát-medencei és a nemzeti együttműködés erősítését, kiszélesítését, a nemzeti és társadalmi felelősségvállalás többszintű hatékony kiterjesztését és elmélyítését. A sikeres kontinentális és globális felzárkózás feltételeként törekedni fogunk mindenben a térség népeinek, nemzeti közösségeinek mélyebb, alaposabb megismerésére és egymás gazdag kulturális örökségének, hagyományainak kölcsönös bemutatására, valamint a nemzetek közötti párbeszéd és együttműködés kiszélesítésére.
Erősítjük a Kárpát-medence nemzetei közötti kiengesztelődést, a társadalmi és nemzeti kiegyezést, a megismerést, a párbeszédet, a sorsközösség és felelősség tudatosítását és a megosztó politikai diskurzus feletti közös Kárpát-medencei, közép-európai stratégiai gondolkodást és cselekvést.
Az elmúlt korszakhoz képest a 21. század számos fontos változással köszöntött be. A 20. század háborúi és hidegháborús szembenállása után az új évszázadban a gazdaságé lesz a főszerep, a nagyhatalmak szembenállását egyre inkább a globális egymásrautaltság és verseny megértése, megszelídítése váltja fel. Ma már nem az az alapvető kérdés, hogy Nyugathoz, vagy Kelethez, hanem hogy Északhoz vagy Délhez tartozunk-e! o Ezért fontos a hagyományos európai és nyugati gazdasági kapcsolataink stratégiai és nemzeti szempontú megerősítése (kiemelten Németország, Ausztria, Olaszország, Hollandia stb.) o Ugyancsak elengedhetetlen a keleti nyitás politikájának célzott és tudatos továbbfolytatása o Továbbra is kiemelt feladat a középső égtáj, azaz a közép-európai és Kárpátmedencei együttműködés erősítése (vannak közös magyar–lengyel, magyar– horvát, magyar–román, magyar–szerb vagy magyar–ukrán érdekek).
114
5.4
KÁRPÁT-HAZA HOSSZÚ TÁVÚ SPECIFIKUS CÉLOK ÉS FEJLESZTÉSI PRIORITÁSOK – 2030
A jövőkép elérése érdekében a Kárpát-haza Fejlesztési Koncepció öt specifikus fejlesztési célt határoz meg:
34. ábra: A Kárpát-haza Fejlesztési Koncepció 2030 specifikus céljai
115
A Kárpát-haza Fejlesztési Koncepció a következő fejlesztési prioritásokat fogalmazza meg:
35. ábra: A Kárpát-haza Fejlesztési Koncepció 2030 fejlesztési prioritásai
116
5.4.1 A SZAKRÁLIS, EGÉSZSÉGI ÉS SZOCIÁLIS LÉTALAPOK MEGERŐSÍTÉSE
Részcélok:
5.4.1.1 A KEDVEZŐTLEN DEMOGRÁFIAI FOLYAMATOK MEGFORDÍTÁSA
A nemzet gyarapodásának, megmaradásának kiemelt feltétele a Kárpát-medencei térség magyar gyermekekkel való betöltése. Ehhez kiemelkedő fontossággal bír a gyermekek megszületésének, felnevelésének megkönnyítése, a mindezt támogató család-, szülő- és gyermekbarát intézkedések, kedvezmények és ezt szolgáló intézetek, hálózatok, támogatások, civil, egyházi szolgálatok kiterjesztése az egész Kárpát-medencében. Elengedhetetlen a magyar társadalmat veszélyeztető negatív demográfiai trendek további kiterjedésének megfékezése, és ezzel összefüggésben, ennek eredményeként a gyarapodó, gyógyuló, mentálisan is egészséges magyarság megteremtése. Cél a népesség fogyásának megállítása és a trendek megfordítása, az elöregedés, elvándorlás mérséklése, a születésszám növelése, a magyar emberek átlagéletkorának emelése, a minimum három gyermekes magyar család modell népszerűsítése és elterjesztése. 5.4.1.2 BOLDOG ÉS MEGÚJULÓ MAGYAR ÉLET A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN
A magyarság ereje és felemelkedése a lélek erejének a kérdése. A lelkében folyamatosan megújuló és Istenre tekintő magyar emberek, legalább egy millió imádkozó és szent életet élő emberre van szükségünk, aki kovásszá, sóvá, szőlőtővé és hiteles küzdő emberekké válnak a magyar nemzet tagjai számára. A Kárpát-medencei magyarság egyik kiemelt feladat, hogy a lélek hazájává váljon, Mária országaként a szeretet, áldás és kiengesztelődés földje legyen. A társadalmi tőkeelméletet kidolgozó társadalomtudósok (Fukuyama, Bourdieu, Coleman, Putnam, Granovetter, stb.) felismerték, hogy egy közösség fizikai és lelki kondíciója, közérzete nem pusztán az anyagi javak meglétének kérdésével van összefüggésben. Egy harmonikus, lelkileg egészséges közösségben nagyobb a bizalom és a tolerancia egymás iránt, ami növeli a boldogságot. Ma már ismert a makro-társadalmak boldogságindexe, azok mérési módszertana. Az egyénnek nem a közösség ellenében kell megvalósítania álmait, hanem a közösségbe illeszkedve, a közösségért is elkötelezve, becsületes életvitel és tisztességes munka révén, a 117
felebaráti szeretet és együttérzés jegyében. Ehhez kapcsolódva kiemelt cél a Kárpát-medencei magyarság lelki megújulásának biztosítása és boldogság-indexének közelítése az EU átlagához. 5.4.1.3 GYÓGYULÓ ÉS EGÉSZSÉGES MAGYARSÁG
Napjainkban a magyar társadalmat számtalan negatív jelenség veszélyezteti. Ezek közül külön is mérhető és kiemelhető az alacsony várható élettartam, a krónikus betegségek nagy száma, az öngyilkosság, alkoholizmus, drogok, az egyke probléma, a szingli-sors, a kivándorlás, az abortusz. A kapcsolódó mentális problémák/jelenségek között említhetjük a közönyt, az elmagányosodást-elidegenedést, az önzést, a kishitűséget is. Kulcskérdés, hogy visszatér-e a magyarok életigenlése, képesek vagyunk-e megfordítani a magyarságot lélekszámban és egészségben tizedelő negatív trendeket. A koncepció kapcsolódó célkitűzése a magyarság egészségügyi állapotának javítása, a születéskor várható élettartam növekedését célzó intézkedések kiterjesztése, a krónikus betegek számának csökkentése és az egészségben eltöltött évek számának növelése. A gyógyítás mellett az egészség megtartása, az egészséges életmódra való törekvés ösztönzése - kiemelt tekintettel a sportra, a fizikai és mentális rekreációra, az egészséges táplálkozásra - is fontos szerepet kap. 5.4.1.4 NEMZETI GONDOSKODÁS KITERJESZTÉSE
ÉS
KÖZSZOLGÁLTATÁSI
FELELŐSSÉG
Kiemelt részterülete a határon belüli és a külhoni magyarság együttműködésének az egyes javakhoz, közszolgáltatásokhoz való, az esélyegyenlőség és társadalmi, nemzeti felelősségvállalás elvén nyugvó hozzáférés biztosítása. Ezek között a javak, közszolgáltatások között kiemelt hangsúlyt kell kapjon a foglalkoztatás, oktatás, a szociális és az egészségügyi ellátás, a kultúra, a közbiztonság, az információellátottság; továbbá a fejlesztéspolitika javaihoz és juttatásaihoz való hozzáférés. 5.4.1.5 SZEGÉNYSÉG NÖVELÉSE
CSÖKKENTÉSE,
A
SZOCIÁLIS
FELELŐSSÉGVÁLLALÁS
Kiemelt, össznemzeti célként tekinthetünk a leszakadó és perifériára szoruló társadalmi csoportok integrációjára, az erős helyi társadalom és gazdaság, valamint az abból megélő közösségek kialakulásának elősegítésére, a vidéki térségek népességmegtartó-képességének növelésére. A koncepció kiemelt hangsúlyt helyez a deklasszálódó társadalmi csoportok támogatására és a róluk való gondoskodásra, a szegénység és kiemelten a gyermekszegénység mérséklésére, a szociális kizáródás újratermelődésének megakadályozására és társadalmi gazdasági javakhoz
118
történő egyenlő esélyű hozzáférés javítására, illetve a társadalmi összetartozás erősítésére a közjó primátusának visszaállítása jegyében.
Kiemelt fejlesztési prioritások:
Lelki és spirituális megújulás, egyházak és civil szervezetek támogatása, erősítése;
Népesedési és egészségi fordulat, a gyermekvállalás, egészség és gyarapodás;
Nemzeti önazonosság, integráció segítése és elmélyítése, a „szülőföldön maradás” és cirkuláció ösztönzése – kiemelten szórvány, vegyes házasságok, cigányság;
Közjogi, egészségügyi, szociális és egyéb közszolgáltatások nemzeti kiterjesztése;
Szegénység csökkentése, leszakadó társadalmi csoportok integrálása, szociális háló kiterjesztése;
Együttműködés, felelősségvállalás és integráció erősítése – kiemelten roma integráció, más nemzeti közösségek.
119
5.4.2 A SZELLEMI LÉTALAPOK KÖZÖS MEGERŐSÍTÉSE
Részcélok:
5.4.2.1 KIMŰVELT ÉS KRETÍV SZÁMÁNAK NÖVELÉSE
MAGYAR
EMBERFŐK
ÉS
KÖZÖSSÉGEK
A gazdasági és társadalmi fejlődés alapfeltétele, hogy a népesség alkalmas legyen a megújulásra, a fejlődésre és a fejlesztésre. Ez csak kiművelt és kreatív emberekkel érhető el, így nagyon fontos feladat a képzési és képzettségi színvonal emelése, az alap-, közép- és felsőfokú oktatás, a szakképzés színvonalának emelése és kiterjesztése, az iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli képzések lehetőségének, elérhetőségének a biztosítása, a tudásalapú társadalom kiépítése, az élethosszig tartó tanulás támogatása mind az országhatáron belül, mind a határon kívül eső magyarlakta területeken. Célunk egy olyan folyamatosan megújuló nemzeti oktatási és képzési rendszer kiépítése, mely alapot ad a gazdasági felemelkedéshez és képes alkalmazkodni a munkaerő-piaci kihívásokhoz. Cél a használható tudás és a problémamegoldásra való törekvés átadása és az élethosszig tartó tanulás támogatása. 5.4.2.2 EGYSÉGES ÉS VERSENYKÉPES KÁRPÁT-MEDENCEI TUDÁSTÉR MEGTEREMTÉSE, MEGÚJÚLÓ TUDÁSTRANSZFEREK ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZATOK KIALAKÍTÁSA
A fent leírtakhoz elengedhetetlenül szükséges az intézmények (oktatási, képzési, kutatási, kreatív, örökségvédelmi intézmények) hálózati együttműködése és az erőforrások koncentrációja, a nemzeti doktori, képzési, gyakornoki és ösztöndíj programok kiszélesítése, a kreatív ipar szereplőinek, a kutatóintézeti hálózatnak, valamint az infokommunikációs hálózatoknak az összekapcsolása és összehangolása, mely lehetővé teszi ezen iparágak versenyképesebbé és hatékonyabbá válását. Célunk egy egységesülő nemzeti tudástér építésével és kiterjesztésével hozzájárulni ahhoz, hogy nyelvében, kultúrájában és identitásában erősödjön a magyarság. Célunk, hogy a 120
tudástranszfer szolgáltatások és az együttműködési hálózatok hozzájáruljanak az oktatás piacérzékenységének és a kapcsolódó szolgáltatások körének bővítéséhez és fejlesztéséhez. 5.4.2.3 TUDATOSAN SPECIALIZÁLT K+F+I ÉS FEJLESZTÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK STRATÉGIAI BŐVÍTÉSE A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN
Kiemelt össznemzeti cél a hazai kutatás, fejlesztés és innováció (K+F+I) – alkalmazott kutatási projektek révén – közvetlenül nemzeti iparunk szolgálatába állítása, tudatos specializáción keresztül, kiemelt tudományterületekre koncentrálva. Ezek közé sorolhatók többek között az orvosi és gyógyszerkutatás (mozgásszervi, reumatológiai, balneológiai, dietetikai, mentálhigiéniés, kardiológiai és sportegészségügyi irányokra specializálódva); a vidékfejlesztési, agrár- és élelmiszerkutatások (fenntartható mezőgazdálkodásra, vidékfejlesztésre, helyi gazdaságfejlesztésre, a magyar természetes gén- és növényállomány nemesítésére, elterjesztésére és a kistelepülések megőrzésére szakosodva); illetve a mérnöktudományok (hidrológia, energetika, zöldgazdaság, IKT, kreatív iparágak, vegyipar, biotechnológia). Célunk, hogy a sikeres fejlesztési együttműködések kialakításával elért kutatási eredmények és termékek hozzájáruljanak a nemzeti innovációk erősödéséhez és ezzel a nemzet gazdasági erejének növekedéséhez. Az intézmények kölcsönös együttműködése segítse egymás innovációs és oktatási tevékenységét, illetve a különböző közös kutatás-fejlesztési projektek növeljék a szellemi és gazdasági tőke hozzájárulását az innovációk eléréséhez, ezzel biztosítva a fejlesztések hatékonyságát. 5.4.2.4 NEMZETI ÖRÖKSÉGVÉDELEM ÉS ÉRTÉKÁTÖRÖKÍTÉS KITERJESZTÉSE A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN
A jelenlegit megelőző és a miénket követő nemzedékek hagyomány- és tudás-átörökítésében kulcsszerepe van a tudatosan fejlesztett közösségi együttműködésnek, a hagyománymegőrzést szolgáló mintahordozó, áthagyományozó, kreatívan újrateremtő szervezeteknek, hálózatoknak, mozgalmaknak, az ezeket bemutató intézményeknek/eszközöknek. Ezek közé sorolhatók a táncház mozgalmak, a nemzeti lovas hagyományokat, a nemzeti gasztronómiai hagyományokat ápoló szervezetek, mozgalmak, a tájházak, népfőiskolák, nemzeti parkok, natúrparkok, turistautak, nemzeti emlékkertek, kastélyok és várak, világörökségi helyszínek, nemzeti kegyhelyek, közgyűjtemények, emlékházak, kulturális és közösségi terek, szolgáltatások, és maguk a nemzeti közösségek is. Ezek további erősítése és közösségépítő funkcióik ösztönzése fontos cél. Mindemellett kiemelten fontos a nemzeti, szellemi, kulturális, épített és vidéki örökség, hagyományok értékmentése, megőrzése, generációs továbbörökítése, és az ebben rejlő értékek, egyfajta szellemi tőkeként történő felhasználása. A magyarság kiegyensúlyozott jövője csak úgy valósulhat meg harmonikusan, ha a tradíció és az innováció egyensúlya létrejön, azaz hagyományalapú tudástársadalom felé mutat a fejlődés.
121
Célunk a hazai és kárpát-medencei építészeti (város-, táj-, kert-, belsőépítészeti), valamint kulturális örökségvédelmi (műemléki, régészeti) célok megvalósításának támogatása, a nemzeti értékek védelme. Ezek meghatározói, mással nem helyettesíthető forrásai, dokumentumai a magyarság azonosságtudatának, sarokkövei egy tradicionális nemzeti értékrendnek, valamint fejlesztési lehetőségek hordozói. A múlt értékei emellett közösségépítő erővel is rendelkeznek.
Kiemelt fejlesztési prioritások:
Tudásalapú társadalom és kapcsolódó kreatív tudásgazdaság-fejlesztés;
Nemzeti, szellemi, kulturális, épített és vidéki örökség, hagyományok értékmentése, megőrzése és generációs továbbörökítése;
Felsőfokú intézmények hálózati együttműködése és erőforrás-koncentráció;
Duális szakképzés fejlesztése;
Szórvány, diaszpóra és magyar kollégiumok fejlesztése és kiterjesztése;
K+F+I és IKT kiválósági és tudásközpontok fejlesztése és együttműködések intézményesítése;
Nemzeti doktori, képzési, gyakornoki és ösztöndíj programok kiszélesítése;
Munkaerő piaci igényekhez igazodó képzés- és oktatásfejlesztés.
122
5.4.3 A NEMZETI LÉTALAPOK ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS MEGERŐSÍTÉSE
Részcélok:
Nemzeti, térségi Új A nemzeti A nemzeti A nemzeti és helyi nemzetegyesítés fejlesztéspolitika közösségek közti létalapok és önrendelkezés, és nemzeti akadálymentesítése, együttműködések együttműködés autonómia és együttműködés területi és társadalmi kiteljesítése a megerősítése együttműködés rendszerének a különbségek Kárpát-medencében támogatása kiteljesítése csökkentése
5.4.3.1 NEMZETI, TÉRSÉGI ÉS HELYI ÖNRENDELKEZÉS, AUTONÓMIA EGYÜTTMŰKÖDÉS TÁMOGATÁSA
ÉS
Akkor van lehetősége a teljes jogú magyar nemzeti létnek, ha ehhez megfelelő önrendelkezési, jogi és közigazgatási, közszolgáltatási környezet társul. E feltételek biztosítása mindenekelőtt a külhoni magyar közösségek esetében lényeges. Azonban nem feledkezhetünk meg a magyarországi nemzeti kisebbségi, vagy itt élő, külföldről ide letelepült bevándorlókról és a roma közösségekről sem, az ő integrációjuk, hálózati együttműködésük és sokszínű önazonosságuk megőrzésének támogatása is nemzeti feladatunk. Ennek értelmében kiemelt célunk a diaszpórával összefogásban a Kárpát-medence külhoni magyar közösségek nyelvi, oktatási, kulturális, gazdasági, közigazgatási és közszolgáltatási önrendelkezésének biztosítása, az államalkotó nemzeti, kisebbségi közösségek megerősítése és integrációjuk biztosítása, Erdély (a Székelyföld), Vajdaság és a Kárpátalja területi autonómiájának megvalósítása és kiteljesítése. 5.4.3.2 A NEMZETI KÖZÖSSÉGEK KÖZTI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KITELJESÍTÉSE A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN
A sikeres kontinentális és globális felzárkózás feltételeként törekedni kell a térség népeinek, nemzeti közösségeinek mélyebb, alaposabb megismerésére és egymás gazdag kulturális örökségének, hagyományainak kölcsönös bemutatására, valamint a nemzetek közötti párbeszéd és együttműködés kiszélesítésére. A 20. század háborúi és hidegháborús szembenállása után az új évszázadban a gazdaságé lesz a főszerep, a nemzetek szembenállását egyre inkább a kölcsönös egymásrautaltság váltja fel. Erősítendő a Kárpát-medence nemzetei közötti társadalmi és nemzeti kiegyezés, a megismerés, a párbeszéd, a sorsközösség és felelősség tudatosítása és a megosztó politikai 123
diskurzus feletti közös Kárpát-medencei, közép-európai stratégiai gondolkodás és cselekvés ösztönzése. A nemzeti közösségek közötti együttműködés erősítése és kiteljesítése érdekében az ezt szolgáló civil, egyházi, társadalmi szervezetek támogatása kiemelt feladat. 5.4.3.3 ÚJ NEMZETEGYESÍTÉS ÉS NEMZETI EGYÜTTMŰKÖDÉS RENDSZERÉNEK A KITELJESÍTÉSE
Alapvető, hogy létrejöjjön egy, a határoktól független magyar-magyar együttműködés, ami erősíti a magyarok helyzetét a Kárpát-medencében. A koncepció kiemelt célja az ezen együttműködést biztosító társadalmi-gazdasági szervezetek, intézmények, civil szervezetek hálózatba szervezése és működésének támogatása. A nemzeti integráció keretében a magyar nemzetrészek, valamint a különböző történelmi élethelyzetek folytán a nagyvilágba szóródott magyar egyének, családok és közösségek számára olyan élő és megtartó hálózat kiépítése szükséges, amely a hétköznapi együttműködésre, a közös ünnepek tartására, nemzeti emlékezet megőrzésére vagy éppen az adódó krízishelyzetekben az összefogás hatékonyságára jelent megfelelő eszközt az új kihívásoknak való megfelelésben világnemzetté válásunk idején. 5.4.3.4 A NEMZETI KÖZ- ÉS FEJLESZTÉSPOLITIKA AKADÁLYMENTESÍTÉSE, TERÜLETI ÉS TÁRSADALMI KÜLÖNBSÉGEK CSÖKKENTÉSE
A nemzeti integráció megvalósításának fejlesztésoldali alapeleme a fejlesztéspolitika akadálymentesítésének biztosítása, s az ehhez szükséges fejlesztési forrás- és eszközrendszer megtervezése és létrehozása. Emellett elengedhetetlen a szükséges intézményrendszer kiépítése és működtetése, és mindehhez megfelelő szakemberek képzése és foglalkoztatása. Ennek egyik további kiemelt eleme a közszolgáltatások minősége és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása valamennyi magyar állampolgár számára, azaz a jó állam, a közjó, a rend és biztonság, azaz a magyar közszféra, a tudás, a munkahelyteremés, a közszolgáltatások és közellátások, a szociális, egészségügyi rendszer a teljes nemzet szolgálatában álljon és ezt a felelősséget fokozatosan kiterjessze a külhoni magyar közösségek irányában is. A fejlesztési tevékenység egyik alapvető célkitűzése a Kárpát-medence térségében létező társadalmi és földrajzi térbeli különbségek mérséklése. Alapvető fontossággal bír a hátrányos helyzetű, leszakadó térségek fejlődésének támogatása, felzárkóztatása, a gettósodó térségek integrálása, a rozsdaövezetek újraiparosításának elősegítése.
124
Kiemelt fejlesztési prioritások:
Új nemzetegyesítés megvalósítása, annak kiszélesítése és elmélyítése új és hagyományos eszközökkel;
Széleskörű nemzeti, térségi és helyi önrendelkezés és autonómia támogatása minden eszközzel;
A fejlesztéspolitikai összefüggő magyar rendszer kialakítása és fejlesztése;
Nemzeti közszolgáltatások fejlesztése;
A nemzeti intézményi hálózat fejlesztése a külhonban, új intézmények alapítása és magyarországi társfinanszírozása;
A Kárpát-medencei együttműködés és megismerés kultúrájának a kiszélesítése;
A területi és társadalmi különbségek csökkentése, nemzetstratégiai és nemzeti integrációs területfejlesztési politika folytatása.
kiterjesztése,
külhoni
magyar
akadálymentesítése,
125
5.4.4 A GAZDASÁGI LÉTALAPOK KÖZÖS MEGERŐSÍTÉSE
Részcélok:
A gazdasági létalapok megerősítése
Egységes munkaerőpiac megteremtése
Gyógyító Fenntartható A KárpátMagyagyország A Kárpát-medence pályára állított medence és egy exklúzív kreatív- és A magyar KKV-k és térségi és helyi egységes és magyar turizmus tudásgazdasági gazdasági hálózatok gazdaság, vonzó rendszerszintű növekedési stratégiai fejlesztése önfenntartó befektetési és központtá alakítása vidék zónává alakítása professzionális megteremtése fejlesztése
5.4.4.1 EGYSÉGES MUNKAERŐPIAC MEGTEREMTÉSE
A Kárpát-medencében az egységes nemzeti gazdaság kiépítésének egyik alapját az egységes munkaerőpiac megteremtése jelenti. Az egységes nemzeti foglalkoztatási piac megteremtésének egyik alappillére a munkaerőhiány esetén az idegen bevándorlók helyett a magyar nyelvet ismerő és a magyar kultúrát ápoló határon túli magyarokra építkezés (elsősorban a csángókra és a szórvány magyar kisebbségekre, határ mentén élő magyarokra koncentrálva) preferálása. Az egységes Kárpát-medencei munkaerőpiac megteremtése hozzájárul a foglalkoztatás növeléséhez, lehetőséget teremt a munkaerőpiaci információk, valamint a szakképzési és felnőttképzési intézmények tananyagának összehangolására, a munkaerő mobilitásának növelésére, a legjobb alternatív és piaci foglalkoztatási, támogatási gyakorlatok integrálására. 5.4.4.2 A KÁRPÁT-MEDENCE SZELLEMI, KREATÍV- ÉS TUDÁSGAZDASÁGI, NÖVEKEDÉSI KÖZPONTTÁ ALAKÍTÁSA
A tudásintenzív társadalmakban a legmeghatározóbb versenyképességi tényezők közé tartoznak a kreatív gazdaság, a K+F+I, illetve az IKT szektor, melyek jelentősen hozzájárulnak a nemzeti össztermékhez is. A kelet-közép-európai régióban jelenleg még nem alakult ki domináns centruma a kreatív gazdaságnak - a Kárpát-medencei nagytérség, illetve egyes részterületei számára tehát adott a lehetőség arra, hogy egyfajta központi szerepkört töltsön be a tágabb közép-európai térben. Célunk a térség gazdaságszerkezetében hosszabb távon a tudásintenzív ágazatok, a K+F+I, az IKT szektor és a kreatív ipar dominanciájának erősítése, a térség ezen ágazatok terén kiemelkedő közép-európai központtá fejlesztése. Az említett szektorok szereplőinek, a kutatóintézeti hálózatnak, valamint az infokommunikációs hálózatoknak összekapcsolása és összehangolása lehetővé teszi ezen iparágak versenyképesebbé, hatékonyabbá válását.
126
5.4.4.3 A KÁRPÁT-MEDENCE EGYSÉGES ÉS VONZÓ BEFEKTETÉSI ZÓNÁVÁ ALAKÍTÁSA
A jellemzően kisebb léptékű és fenntartható helyi gazdaságfejlesztés mellett az életképes térségi gazdasági rendszerek másik fontos pillérei a versenyképes ágazatokra épülő, a globális gazdasági rendszerekbe becsatornázott iparágak. Az utóbbi körbe tartozó, jellemzően tőke- és tudásintenzív ágazatok adott térségbe való megtelepedésének egyik elengedhetetlen feltétele régiónkban a finanszírozó külföldi tőke bevonzása. A koncepció kapcsolódó célkitűzése a Kárpát-medence egységes befektetési zónává alakítását célozza, mely mind a nemzeti vállalkozásoknak, mind a külföldi beruházásoknak jelentős piaci, termelői, munkaerőpiaci előnyöket jelentene. 5.4.4.4 MAGYAR KKV-K ÉS GAZDASÁGI HÁLÓZATOK STRATÉGIAI FEJLESZTÉSE
A Kárpát-medence államainak mindegyikére jellemző, hogy gazdaságuk nyitott, és nagyszámú kkv tevékenykedik mind a termelő, mind a szolgáltató ágazatokban. Az említett vállalkozások elsősorban a belső piacra termelnek, ami kiemelkedő növekedési lehetőségeket ugyan nem rejt magában, ugyanakkor stabil és kiszámítható munkaigényt támasztanak, így a térség gazdaságának és foglalkoztatottságának stabil fejlődéséhez fontos tényezőknek tekinthetők. Figyelembe véve a tézist, mely szerint erős nemzet nem képzelhető el erős, fejlődő és növekvő gazdaság nélkül, amelynek növekedési alapját a magyar kis- és középvállalkozások, valamint azok hálózatosodása képezi, célunk a versenyképes magyar KKV-k fejlesztésének támogatása, valamint a vállalkozói-, beszállítói-, és klaszterhálózatok fejlesztése és támogatása, melyek lehetővé teszik integrált és partnerségi viszonyon alapuló hálózati szövetségek létrejöttét, melyek igen komoly versenyelőnyhöz juttatják a magyar kis- és középvállalatokat. 5.4.4.5 FENNTARTHATÓ PÁLYÁRA ÁLLÍTOTT TÉRSÉGI ÉS HELYI GAZDASÁG, ÖNFENNTARTÓ VIDÉK MEGTEREMTÉSE
Régiónkban alapvető fontosságú a helyi és térségi szintű gazdaság fejlesztése, mely a jó gyakorlatokon nyugvó tudatos stratégiai fejlesztés, az intézményesülés, a hálózatosodás és a marketingtevékenység központi támogatásán, az önfenntartás, öngondoskodás szemléletének elterjesztésén keresztül valósulhat meg. A helyi gazdaság fenntartható fejlesztése, a helyi termékek és a helyi kézművesség támogatása kiemelten hozzájárul a lokális hagyományok, közösségek és a vidéki társadalom fejlődéséhez és gyarapodásához. Kiemelt cél a fenntartható tájhasználaton alapuló helyi élelmiszertermelés és feldolgozás, a helyi kézműipar támogatása, melyek nagyban hozzájárulnának a vidékies térségek népességmegtartó képességének növeléshez és negatív társadalmi-gazdasági folyamataik megállításához. 127
5.4.4.6 GYÓGYÍTÓ MAGYARORSZÁG ÉS EGY EXKLUZÍV MAGYAR TURIZMUS RENDSZERSZINTŰ ÉS PROFESSZIONÁLIS FEJLESZTÉSE
Az OFTK Gyógyító Magyarország célkitűzésével összhangban a Kárpát-medence magyarlakta térségeiben a meglévő vonzerőkre alapozott, exkluzív, azaz egyedi élményt kínáló, és professzionális, azaz hatékony és magasfokú szakmaiságot közvetítő turizmus ágazat fejlesztése a megfelelő adottságokkal rendelkező területeken fontos kitörési pontja a gazdaság fejlesztésének. Az ágazat rendszerszintű fejlesztése feltételezi a többszintű (helyi, térségi és regionális) desztináció menedzsment tevékenység és szervezetek kiépítését a külhoni turisztikai fogadótérségekben. A turizmus tematikus fejlesztésének ágazati pilléreit az egészség- és gyógyturizmus fejlesztése, valamint a kreatív örökségi és aktív turisztikai kínálat hasznosítása jelentik. Kiemelt fontossággal bír a határon túli magyar területek és a szociálisan kiszorulók integrálása az egységes magyar turisztikai piacba.
Kiemelt fejlesztési prioritások:
Versenyképes magyar ipar- és KKV-fejlesztés;
Hálózati gazdaságfejlesztés és a tudatos nemzeti befektetés-ösztönzés;
Kereskedelemi rendszer, élelmiszer-feldolgozás és agrárgazdaság fejlesztése;
Gyógyító Kárpát-medence – a turizmus, az egészség- és alkonygazdaság rendszerszintű és professzionális fejlesztése;
Kreatív és IKT gazdaság-fejlesztés;
Szolgáltatási központok, valamint a szolgáltatási kultúra fejlesztése;
Beruházás-politika és pénzügyi eszközök kiterjesztése;
Munkaerő piaci szolgáltatások hálózatfejlesztése, munkaerő-piaci integráció és szolgáltatások kiszélesítése;
Helyi gazdaság- és vidékfejlesztés;
Önszerveződés és a civil kurázsi támogatása, közösségi és civil gazdaságfejlesztés
128
5.4.5 A FIZIKAI, INFRASTRUKTÚRÁLIS ÉS KÖRNYEZETI LÉTALAPOK KÖZÖS MEGERŐSÍTÉSE
Részcélok:
Természeti, Megújuló és A közösségi Fenntartható A fizikai, A magyar föld környezeti és közösségi energia- infrastruktúrafejleszt agrárgazdaság, infrastuktúrális megtarása és a települési értékeink gazdálkodás, és nemzetstratégiai versenyképes és környezeti közösségi táj- és közösségi védelme kiteljesedő összehangolása, feldolgozóipar és létalapok földhasználat és fenntartható energiahatékonyság hatékony közösségi tudatos fogyasztói megerősítése erősítése használata és energiautonómia üzemeltetése közösségek fejlesztése
5.4.5.1 A MAGYAR FÖLD MEGTARTÁSA FÖLDHASZNÁLAT ERŐSÍTÉSE
ÉS
A
KÖZÖSSÉGI
TÁJ-
ÉS
A magyar termőföld- és erdővagyon védelme, a magyar földtulajdon szerzés és földhasználat elősegítése, a felhagyott területek újrahasznosítása kiemelt nemzetstratégiai feladatok a külhoni magyarság helyben maradásának, szülőföldjén való boldogulásának egyik alapvető eszközeként. A felsorolt célkitűzésekhez kapcsolódik a táji adottságokhoz igazodó termelési szerkezet és gazdálkodási rendszerek ösztönzése is. A koncepció kiemelt célja a magyar termőföld megtartása a nemzeti erőforrások stratégiai védelmének részeként, a fenntartható táj- és földhasználat biztosítása, táji értékeink tudatos védelme, megőrzése a jövő generációi számára. 5.4.5.2 TERMÉSZETI, KÖRNYEZETI ÉS TELEPÜLÉSI ÉRTÉKEINK KÖZÖSSÉGI VÉDELME ÉS FENNTARTHATÓ HASZNÁLATA
Kiemelt célként jelenik meg természeti, táji és környezeti értékeink védelme, és ezek megőrzésükkel egybekötött nemzeti, helyi, közösségi hasznosításának támogatása olyan módon, hogy az ne veszélyeztesse az eljövendő generációk hozzáférését ugyanezen közkincsekhez. Kiemelt cél az ehhez kapcsolható fenntartható gazdasági tevékenységek (pl. zöld- és kékgazdaság, aktív és zöld turizmus, biogazdálkodás) fejlesztése, támogatása, valamint a magyar természeti erőforrások nemzeti, helyi közösségi hasznosítása. Célunk a magyarlakta területek természeti és környezeti értékeinek védelme, a nemzeti parkok és természetvédelmi területek, a védendő értékek közös értékmentése és értékmegőrzése, a hatósági feladatok összekapcsolása és egységesítése, a védett területek élőhelyeinek és védett fajainak megőrzése, népszerűsítése, a biológiai sokféleség megőrzése, valamint az ezeket a célokat elősegítő természetkímélő mezőgazdasági módszerek terjesztése.
129
5.4.5.3 MEGÚJULÓ ÉS KÖZÖSSÉGI ENERGIAGAZDÁLKODÁS, ENERGIAHATÉKONYSÁG ÉS ENERGIAAUTONÓMIA
KITELJESEDŐ
A fejlesztések között kiemelt szerepet kell kapniuk azoknak a beruházásoknak és fejlesztéseknek, amelyek külső energiafüggőségünket csökkentik. Az energiagazdálkodás terén alapvető fontossággal bír, hogy a természetet (energiát és nyersanyagokat) kímélő megoldásokra (pl. alternatív és önellátó közösségi, valamint épületenergetikai fejlesztések) térjünk át, és csökkentsük a környezetromboló fosszilis energiaforrásoktól való függőségünket. Utóbbi lehetőségek az energiahatékonyság javításában, valamint a megújuló energiaforrások és termálvízvagyon hasznosításában jelentkeznek elsődlegesen. Célunk a fenntartható és megújuló energiagazdálkodás és energiahatékonyság, valamint a növekvő nemzeti és közösségi energiaautonómia biztosítása. Az energetika fenntartható és biztonságos, illetve a gazdaság versenyképességét maximálisan kiszolgáló szektorként kell működjön. További cél, hogy az energiabiztonság növelésével, a megújuló energiaforrásokra és a helyi lehetőségekre alapozott energiatermeléssel a gazdasági mellett a geopolitikai stratégiai lehetőségeinket is erősítsük. 5.4.5.4 A KÖZÖSSÉGI INFRASTRUKTÚRAFEJLESZTÉS NEMZETSTRATÉGIAI ÖSSZEHANGOLÁSA, HATÉKONY KÖZÖSSÉGI ÜZEMELTETÉSE
A közlekedés az elérhetőség a gazdaság és a társadalom szerves kiszolgáló hátterét alkotja, biztosítva a különböző központi funkciók, közszolgáltatások hozzáférhetőségét, ezzel hozzájárulva területi egyenlőtlenségek mérsékléséhez, komoly gazdaság- és térségfejlesztő hatással rendelkezve. Emiatt kiemelten fontos a magyarlakta térségek fizikai összeköttetéseinek javítása az infrastruktúra fejlesztése révén. A nagy állami infrastruktúrafejlesztési feladatok elsősorban környezetvédelmi és életminőség-fejlesztési igényekhez kell igazodjanak. Kiemelten fontos a Kárpát-medencei (közösségi) közlekedési kapcsolatok fejlesztése. Ez nem csak új regionális repülőterek, hanem gyorsvasúti nagyvárosi összeköttetés, nemzeti autohof hálózat, város-vidék kapcsolatok és a TEN-T vonalak tudatos fejlesztését, új határátkelők, hidak építését teszi szükségessé. Célunk a közösségi és összehangolt infrastruktúrafejlesztés biztosítása, nemzeti integrációt is szolgáló stratégiai fejlesztések megvalósítása. A közlekedési mellett a humán közösségi infrastruktúra fejlesztése is fontos, mely hozzájárul a lakosság életminőségének javulásához és a társadalmi kohézió erősítéséhez. 5.4.5.5 FENNTARTHATÓ AGRÁRGAZDASÁG, VERSENYKÉPES FELDOLGOZÓIPAR ÉS TUDATOS FOGYASZTÓI KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSE
Az agrárgazdaság megújításának, fenntarthatóvá tételének fontos elemei a termőhelyi adottságokra építő területhasználat, a több lábon álló és az ökológiai gazdálkodás erősítése, a GMO-mentes mezőgazdaság fenntartása. A fenntarthatóság követelményeit teljesítő, a foglalkoztatást biztosító gazdálkodási formák, családi gazdaságok és társulásaik segítése mellett hangsúlyt kell helyezni a megtermelt élelmiszerek helyben történő feldolgozására és 130
fogyasztására, így a feldolgozóipari kapacitások megőrzésére, bővítésére, és a tudatos fogyasztói közösségek kialakítására. Ez utóbbi célkitűzésé elérését támogatja a kapcsolódó szemléletformáló programok indítása is. Célunk gazdasági funkcióiban megerősödött, egészséges élelmiszerellátásra és az erre épülő helyi gazdaságra épülő, társadalmilag és közösségileg megújult és minőségi életfeltételeket nyújtó, vonzó vidék elérése és az ehhez szükséges fejlesztések támogatása. Célunk, hogy a falusi területek olyan többfunkciós fenntartható vidékké váljanak, melyek képesek megőrizni népességüket, természeti és környezeti erőforrásaikat és növeljék gazdasági erejüket. Kiemelt fejlesztési prioritások:
Nemzeti földvásárlás, helyi földvásárlás és közösségi földhasználat erősítése, támogatása;
Nemzeti elérhetőség és a fizikai összeköttetés stratégiai javítása a nemzeti infrastruktúra fejlesztésével, kiterjesztésével;
Kék- és zöldgazdaság fejlesztése;
Energiahatékonyság javítása;
Megújuló energiatermelés és -felhasználás ösztönzése;
Stratégiai és integrált víz-, földhő és termálvagyon gazdálkodás;
Ásványi nyersanyagvagyon közösségi hasznosítása;
Helyi adottságokra épülő növénytermesztés, állattenyésztés és halgazdálkodás, feldolgozás;
Élelmiszer-feldolgozási, értékesítési és kereskedelmi hálózatfejlesztés;
Komplex erdő- és vadgazdálkodás;
Természet, környezetvédelem és biodiverzitás erősítése.
131
HORIZONTÁLIS CÉLOK ÉS ÉPÍTKEZÉSI ELVEK
5.5
A specifikus célok mellett a minden területen, minden szinten érvényesítendő, az egész fejlesztési koncepciót átható, ún. horizontális célkitűzések is megjelennek. Ezek közös ismérvei:
nem választhatók, azaz nem elhagyhatók, mindenhol, ahol csak lehetséges, érvényesíteni kell azokat nem járulékos elemek, azaz a célrendszerben nem egy újabb felsorolt célként jelennek meg, hanem minden célban integráltan a fejlesztési folyamat minden szintjén és minden szereplő által teljesíteni kell, azaz a programokban és projektekben egyaránt megjelenítendők.
Horizontális elvek
A horizontális szempontok az átfogó gazdasági környezeti és társadalmi szempontokat jelenítik meg, amelyeket a nemzetstratégia, a fejlesztéspolitika, a programtervezés és a megvalósítás egészében érvényesíteni kell. A szülőföld és a közösség megtartása, gyarapítása, kiszélesedő önrendelkezés Kiteljesedő harmónia, együttműködés és értékmegörzés a Kárpát-medencében A nemzet kelméjének újraszövése - kiteljesedő nemzeti együttműködés, hálózatosodás és a nemzeti integráció elmélyítése Halat és jó hálót Folyamatos nemzeti megújulás, a magyarság önazonosságtudatának erősítése és gyarapodás minden területen A közösség boldogulása az egyén boldogulásának alapja Fenntarthatóság, öngondoskodás és önfenntartás
36. ábra: A Kárpát-haza Fejlesztési Koncepció horizontális elvei
5.5.1 A SZÜLŐFÖLD ÉS A KÖZÖSSÉG KISZÉLESEDŐ ÖNRENDELKEZÉS
MEGTARTÁSA,
GYARAPÍTÁSA,
Cél a magyar nemzetrészek és közösségek által lakott terület népességmegtartó képességének a támogatása és a magyar közösségi építkezés távlatos feltételeinek a megteremtése. A szülőföld megtartó ereje és fenntartható fejlődése szempontjából a kistérségek, települések és az értékteremtő közösségek fejlesztése, gazdasági erejük növelése az elsőrendű feladat. Ezek között is a gazdaságilag leszakadó területek felzárkóztatása a legfontosabb. Ha ezeknek a területeknek a hátrányos helyzete nem javul, végzetesen szembekerülnek a fejlettebb és a fejlődő térségekkel. Ez ma már látható a földrajzi távolság, a gazdasági és szociális különbségek miatt. Egy térség népességmegtartó erejének csökkenése szociális leépüléshez vezet, a munkaerő elértéktelenedését idézi elő, az adott régió korfájának öregedését vonja maga után, a népszaporulat csökkenésével jár, ingatlanüzérek célpontjává válhat és olyan szociális indíttatású, vagy spekulatív hátterű betelepülést vonhat maga után az adott térségbe, ami megváltoztathatja annak korábbi társadalmi, kulturális, civilizációs és etnikai arculatát. 132
Ebben a vonatkozásban elkerülhetetlen a magyar nemzeti közösségek építkezési alapelveinek meghatározása, amit négy alapvető szempontban foglalhatunk össze: A szülőföld megtartása: A szülőföld iránti vonzódás az otthon-, illetve a hazaérzet legfontosabb eleme. A szülőföldhöz kapcsolódik a család múltja, a tájhoz és az épített környezethez fűződnek az érzelmek, ott keletkezik az emberi léptékű történelem, ott épül fel a saját kézzel alkotott kisvilág, ott van az első templom és az első iskola. A szülőföld megtartásának alapfeltétele a szülőföldön való természetes lét.
A szülőföld megtartó ereje: Ennek feltétele a működőképes gazdaság, a megélhetést teremtő foglalkoztatottság, a gazdasági fejlődés lehetősége és a jövőépítés gazdasági, jogi, kulturális, művelődési vonatkozásai.
A szülőföldön maradás: Alapfeltétele a létmegtartó gazdasági viszonyok, az életpálya kezdésének és építésének lehetőségei, valamint olyan jogi körülmények, amelyek barátságossá teszik a létezés feltételeit. A szülőföldet körbeölelő nagyrégió – az ország – ezáltal válik otthonná, majd hazává. Ha mindez működik, a szülőföld ereje visszahívja azokat is, akik onnan az időszakos cirkuláció szükségessége vagy kényszere miatt ideiglenesen egy időre eltávoztak, mert a szülőföld mindig visszavár.
A három nemzedékre és három gyermekre épülő családszerkezet: A megváltozott létkörülmények közötti újraépítése, ugyan utópisztikus lehet, de ez teremtheti meg a jó társadalmi közérzet és a közösség szeretetére való nevelés alapját.
5.5.2 KITELJESEDŐ HARMÓNIA, EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS ÉRTÉKMEGÖRZÉS A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN
Kiemelt feladat a Kárpát-medence közös felemelésének, soknemzetiségűségének és multikulturalitásának támogatása, és az egymás megismerését, elfogadását, a párbeszédet, az együttműködést és a kiengesztelődést lehetővé tevő feltételek megteremtése. Kiemelten fontos a kulturális, gazdasági, gazdálkodási, épített, települési, közösségi értékek megőrzését, megújítását biztosító megoldások támogatása és érvényesítése, amibe beleértendő az összmagyarság értékmegőrzése mellett mind a határokon belül élő nemzeti és etnikai kisebbségek, mind a határon kívüli magyar közösségek mellett élő más nemzetiségek értékeinek megőrzése, a velük való partneri együttműködés is. Ezek a közös érdekekre, partnerségre épülő fejlesztések, gazdasági, szakmai együttműködések, intézményi kapacitások és képességek javítása, a közszolgáltatások együttműködése kiemelt horizontális célként és feladatként jelenik meg.
133
5.5.3 A NEMZET KELMÉJÉNEK ÚJRASZÖVÉSE – KITELJESEDŐ NEMZETI EGYÜTTMŰKÖDÉS, HÁLÓZATOSODÁS ÉS A NEMZETI INTEGRÁCIÓ ELMÉLYÍTÉSE
A nemzeti integráció szempontjából kiemelt szerepű az együvé tartozás fontossága felismertetése és annak tudatosítása, hogy a külhoni magyarok nem megsegítésre váró szegény rokonok, hanem a nemzeti mellett egy politikai közösségnek is részei, így egyformán vannak jogaik és kötelezettségeik. A fejlődéshez közös felelősségvállalásra, új nemzeti integrációra, a nemzet kelméjének XXI. századi eszközökkel történő újraszövésére van szükség. Cél, hogy a magyar ember éljen bármely országban értékként és a magyar nemzet részeként határozhassa meg önmagát. A fenti nemzeti integrációs horizontális szempont részeként mind a területi, mind a szakágazati fejlesztéspolitikában kiemelt figyelmet kell fordítani a térszerkezeti és térhasználati elvek érvényesítésére. 5.5.4 HALAT ÉS JÓ HÁLÓT
Ma még az elmúlt évtizedek hiányosságai miatt egyszerre szükséges halat (azaz többlet erőforrást, intézeti kapacitást), másrészt jó hálót (szakértelmet, tudást, tapasztalatokat, módszert, eszközt stb.) adni, nyújtani és biztosítani a külhoni magyar közösségek megmaradása, erősödése és gyarapodása céljából. Jelenleg Magyarország költségvetésének elenyésző - nagyjából1 ezrelék - része jut csak a külhoni magyar közösségek támogatására. Ezt az összeget mindenképpen növelni szükséges, egyrészt a támogatások emelésével, másrészt a koherens, átgondolt fejlesztési stratégiáknak megfelelő programokkal és projektekkel, amelyek rögzített határidőkkel, valamint elszámolási kötelezettségekkel bírnak, és kiépült monitoring-rendszerrel követhetők és ellenőrizhetők. Azonban emellett kiemelten fontos, hogy a szakmai, intézményi tudás is minél nagyobb és erőteljesebb formában elérhető legyen a külhoni magyar közösségek, szakmai intézetek, csoportok számára. 5.5.5 FOLYAMATOS NEMZETI MEGÚJULÁS, A MAGYARSÁG ÖNAZONOSSÁGTUDATÁNAK ERŐSÍTÉSE ÉS GYARAPODÁS MINDEN TERÜLETEN
A nemzet egészének fejlődése nem képzelhető el a magyarság számbeli gyarapodása, az egyének és közösségek szellemi, gazdasági felemelkedése, az infrastruktúra fejlesztése, valamint az egyéni és közösségi jogainak, lehetőségeinek kiterjesztése nélkül. Kiemelten fontos horizontális szempont a folyamatos nemzeti, közösségi és szakmai megújulás biztosítása a nemzeti közösségek, családok és egyének szintjén.
134
Így kiemelt horizontális célként jelenik meg a gyarapodás és növekedés, valamint a folyamatos minőségi megújulás az élet valamennyi területén, ami alapja, forrása és valódi termékeny talaja a nemzet fennmaradásának. 5.5.6 A KÖZÖSSÉG BOLDOGULÁSA AZ EGYÉN BOLDOGULÁSÁNAK ALAPJA
Az egyének boldogulása nem képzelhető el általánosan és hosszú távon a helyi és nemzeti közösségek fejlődése nélkül. Ezért horizontális alapelvekként érvényesítendő és elvárható helyi és nemzeti szinten a:
nemzeti és társadalmi felelősségvállalás, befogadás és összetartás, közösségépítés, szolidaritás, felzárkózás, az esélyegyenlőség megteremtése.
Mindezek magukba foglalják a foglalkoztatás elősegítését, a mélyszegénység elleni küzdelmet, a társadalmi és nemek szerinti esélyegyenlőség megteremtését, a megkülönböztetés tilalmát, a megváltozott munkaképességűek helyzetének javítását, a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek felzárkózását, a romák integrációját, a migránsok elfogadásának és beilleszkedésének segítését, a családok helyzetének javítását, a családbarát megoldásokat, valamint a nemzeti és társadalmi felelősségvállalást. Így kiemelt figyelmet kell, hogy kapjanak a területfejlesztési szempontból kedvezményezett, ezen belül a leghátrányosabb helyzetű kistérségek és települések, azaz a szegénységbe süllyedő, a gettósodó, a magas munkanélküliséggel sújtott és kihalás szélére sodródott vidéki terek. A területfejlesztési szempontból kedvezményezett, ezen belül a leghátrányosabb helyzetű kistérségek és települések fejlesztésére rendelkezésre álló forrásokat meghatározott támogatási szabályok alapján indokolt felhasználni. A területfejlesztési szempontból kedvezményezett, ezen belül a leghátrányosabb helyzetű térségekből benyújtott pályázatokat az értékelések során a felzárkóztatás elősegítése érdekében indokolt előnyben részesíteni. 5.5.7 FENNTARTHATÓSÁG, ÖNGONDOSKODÁS, KISZÉLESEDŐ GAZDASÁGI AUTONÓMIA
ÖNFENNTARTÁS
ÉS
A környezet állapotának megőrzése, javítása, a tudatos környezetgazdálkodás, a táji és természeti értékek megőrzésének egyre nagyobb arányú előtérbe helyezése, a térségi fenntarthatóság, a fenntartható életmód és fogyasztás elősegítése a mostani nemzedék feladata, hogy a következő generációk is kielégíthessék majdani szükségleteiket. Az erőforrás-hatékony fejlődés érdekében pl. a hulladékszegény, illetve újrahasznosításra épülő, energiahatékony technológiák fejlesztése, az iparstratégia, iparpolitika, a megújuló energiahordozók felhasználásának növelése kiemelt horizontális célként jelenik meg.
135
6
KIEMELT TERVDOKUMENTUMOK ÖSSZESÍTÉS
CÉLRENDSZERI
KAPCSOLÓDÁSA
6.1.1 A KIEMELT MAGYARORSZÁGI ÉS UNIÓS TERVDOKUMENTUMOKHOZ VALÓ CÉLRENDSZERI KAPCSOLÓDÁS BEMUTATÁSA
37. ábra: A Kárpát-haza Fejlesztési Koncepció célrendszerének illeszkedése a kiemelt uniós és hazai tervdokumentumokhoz
136
6.1.2 AZ ORSZÁGOS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ VALÓ CÉLRENDSZERI KAPCSOLÓDÁS BEMUTATÁSA
A Kárpát-haza Fejlesztési Koncepció 2030 célrendszeri illeszkedését részletesen a Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióhoz a következő ábra mutatja be:
38. ábra: A Kárpát-haza Fejlesztési Koncepció célrendszerének illeszkedése a Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióhoz
137
6.1.3 A NEMZETPOLITIKA STRATÉGIAI KAPCSOLÓDÁS BEMUTATÁSA
KERETE
CÉLRENDSZERI
A Kárpát-haza Fejlesztési Koncepció 2030 célrendszeri illeszkedését a „Magyar nemzetpolitika – A nemzetpolitikai stratégiai kerete” című dokumentumhoz a következő ábra mutatja be:
39. ábra: A Kárpát-haza Fejlesztési Koncepció célrendszerének illeszkedése a Nemzetpolitika stratégiai keretéhet
138
6.1.4 A WEKERLE TERV CÉLRENDSZERI KAPCSOLÓDÁS BEMUTATÁSA
A Kárpát-haza Fejlesztési Koncepció 2030 célrendszeri illeszkedését a Wekerle tervhez a következő ábra mutatja be:
40. ábra: A Kárpát-haza Fejlesztési Koncepció célrendszerének illeszkedése a Wekerle Tervhez
139
7
7.1
A KÁRPÁT-HAZA FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2030 – A MEGVALÓSÍTÁS FELTÉTELRENDSZERE, INTÉZMÉNYRENDSZER, ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK INTÉZMÉNYRENDSZER
7.1.1 A KÁRPÁT-MEDENCEI SZINTŰ FEJLESZTÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉSEKÉRT FELELŐS KORMÁNYBIZTOS KINEVEZÉSE
A Kárpát-medencei szintű fejlesztési együttműködések finanszírozási forrásai megteremtésének koordinációja az operatív programok tervezésének kiemelt feladata, ezért Kárpát-medencei szintű fejlesztési együttműködésekért felelős kormánybiztos kinevezése szükséges. A kormánybiztosi feladatokat a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) elnöke látja el. A Kárpát-medencei szintű fejlesztési együttműködésekért felelős kormánybiztos feladatai a következők: A Kárpát-medencei szintű fejlesztési együttműködések: jövőképének és célrendszerének összeállítása programjainak és projektjeinek kidolgozása, ezek összhangjának biztosítása forrásainak megtervezése partnerségi hálózatának létrehozása és működtetése szakmai értékelési és monitoring feladatainak ellátása. A kormánybiztos titkársági feladatait az NSKI látja el, tevékenységét a miniszterelnök irányítja. A kormánybiztos negyedévente beszámol tevékenységéről a miniszterelnöknek. 7.1.2 NEMZETSTRATÉGIAI KUTATÓINTÉZET (NSKI), MINT SZAKPOLITIKAI ÉS SZAKMAI KOORDINÁCIÓS SZERVEZET
A Miniszterelnökség mögötti, a Kárpát-haza Fejlesztési Rendszer központi szakpolitikai felelős és kormányzati koordinációs szakmai háttérintézete a Nemzetstratégiai Kutatóintézet, amely a következő kiemelt stratégiai és szakmai mag feladatokat látja el a partner és társzervekkel koordinációban: KH tervezési és módszertani koordinációs rendszer - központi tervezési feladatok koordinációja, kiemelt tervdokumentumok készítésének koordinációja, módszertani és szakmai támogatás biztosítása – pl. KHFK2030, NEFP2014-2020, külhoni tervdokumentumok stb. KH értékelési és minőségbiztosítási rendszer – kiemelten kormányzati nemzeti integrációs ex-ante és projekt értékelési rendszer KH kutatások és szintézisek koordinációs rendszer – pl. Kárpát-medencei jó gyakorlatok 140
KH tudásmenedzsment rendszer – kiszolgáló elemzési, adatszolgáltatási és térinformatikai rendszer KH hálózatfejlesztési rendszer – Kárpát-haza Fejlesztési Hálózat KH monitoring és jelentés tételi rendszer – indikátor szett, éves kicsi, 4 éves nagy jelentések, célzott jelentések KH kiemelt program, pályázat és projekt-előkészítési és projektmenedzser támogatási rendszer KH pénzügyi és forráskoordinációs rendszer KH disszeminációs és kommunikációs rendszer - információszolgáltatási, nyilvánossági és társadalmi kapcsolatok rendszer – www.karpathaza.eu KH végrehajtási intézményrendszer és kapcsolódó intézmények KH szabályozási és eljárási rendszer KH ellenőrzési rendszer KH kiemelt programok menedzsment és referatúra rendszer – Magyarországi OP-k, ETE, Közvetlen uniós, Költségvetési, Egyéb források KH nemzetközi és nemzeti hálózati projekt koordinációs rendszer – projekt együttműködések koordinációja és projektmegkeresések közvetítése KH stratégiai együttműködési megállapodások rendszere KH önálló pályázati rendszer KH gyakornoki és ösztöndíj rendszer KH díjazási rendszer KH képzési és innovációs rendszer
Kiemelt nemzeti szakmai partnerek:
Miniszterelnökség, illetékes minisztériumok A magyar kormány nemzetpolitikáért és szakpolitikáért felelős szerveivel és háttérintézményei Fejlesztési területhez kapcsolódó Irányító Hatóságokkal, közreműködő, valamint egyéb végrehajtó és ellenőrző szervek ETE JTS-ekkel és kapcsolódó szervezetek EGTC szervezetek Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA), Kárpátok Régió Üzleti Hálózat (KRÜH) Bethlen Gábor Alapkezelő Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal (NTH) Szakterületi háttérintézetek (pl. NMH, MT Zrt, NAKVI, NIH, KTI stb.)
141
7.1.3 KÜLHONI FEJLESZTÉSI KOORDINÁCIÓS ÜGYNÖKSÉGEK LÉTREHOZÁSA
Kiemelt cél a nemzetstratégiai feladatok bővülésével és integrációjával, hogy a külhoni magyar közösségeket intézményileg megerősítsük és képessé tegyük a szakmai és fejlesztési koordinációs feladatok érdemi, hatékony és professzionális ellátására. Ennek megvalósítása érdekében kiemelt feladat és cél kell, hogy legyen, hogy a magyar kormány támogatásával külhoni magyar fejlesztési koordinációs szervezeteket hozzunk létre és állítsunk fel, hogy ezáltal mind a magyar hálózati fejlesztési, mind az Európai Területi Együttműködési programokban, mind a külhoni országok fejlesztési forrásai, s mind a direkt uniós fejlesztési források hatékonyabb lehívása és közösségi abszorpciója 2014–2020 között megvalósulhasson. Így javasolt létrehozni a következő szervezeteket: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Székelyföldi Fejlesztési Koordinációs Ügynökség Belső-Erdélyi Fejlesztési Koordinációs Ügynökség Partiumi Fejlesztési Koordinációs Ügynökség Kárpátaljai Fejlesztési Koordinációs Ügynökség Felvidéki Fejlesztési Koordinációs Ügynökség Vajdasági Fejlesztési Koordinációs Ügynökség Mura- és Drávaközi Fejlesztési Koordinációs Ügynökség Őrvidéki Fejlesztési Koordinációs Ügynökség
Ezek a külhoni fejlesztési koordinációs szervezetek a következő kiemelt stratégiai és szakmai magfeladatokat látják el: külhoni közösségi kiemelt tervezési feladatok koordinációja módszertani és szakmai támogatás biztosítása stratégiai és kiemelt fejlesztési beavatkozások (kiemelt program/projekt/pályázati kiírás) tervezési támogatása, szakmai minőségbiztosítása projekt-előkészítési szakmai támogatói feladatok koordinációja nemzeti és nemzetközi fejlesztési hálózati és projekt-együttműködések koordinációja, gesztorálása, mentorálása monitoring és értékelési feladatok ellátása disszeminációs és kommunikációs feladatok ellátása Természetesen a külhoni magyar fejlesztési koordinációs szervezetek együttműködnek a
Fejlesztési területhez kapcsolódó Irányító Hatóságokkal, közreműködő, valamint egyéb végrehajtó és ellenőrző szervekkel Illetékes külhoni és magyar minisztériumokkal, háttérintézetekkel és hatóságokkal Külhoni országok érintett szakmai, fejlesztési és ellenőrző szerveivel Nemzetstratégiai Kutatóintézettel
142
A magyar kormány nemzetpolitikáért és szakpolitikáért felelős szerveivel és háttérintézményeivel ETE JTS-ekkel és kapcsolódó szervezetekkel EGTC szervezetekkel Direkt uniós szervezetekkel és hálózatokkal Kárpát-régió Üzleti Hálózattal Bethlen Gábor Alappal Térségi és helyi hatóságokkal Megyei és kiemelt városi fejlesztési partnerekkel Projektoldali kiemelt szervezetekkel Egyéb potens szakmai, önkormányzati, kormányzati, vagy civil és nonprofit szervezetekkel
143
7.2
ERŐFORRÁSOK
A nemzeti integráció kiszélesítését, a nemzetegyesítés elmélyítését szolgáló új és többlet erőforrások nélkül nincs felelősségvállalás és megvalósulás. A külhoni, nemzeti integrációt is szolgáló fejlesztési források lehetséges csoportjai:
I. Külhoni közvetlen uniós, költségvetési források
II. Európai Területi Együttműködési források
III. Direkt uniós források
IV. Magyar nemzeti uniós források
V. Magyarországi költségvetési fejlesztési források
VI. Pénzügyi eszközök, alapok
VII. Beruházási és befektetési források
VIII. Saját források, erőforrások
IX. Új, alternatív, kreatív források
41. ábra: A külhoni nemzeti integrációt szolgáló fejlesztési források
7.2.1 NSKI SAJÁT FORRÁSOK
Az NSKI saját erőforrásai elsősorban az intézet 100 fős engedélyezett szakmai létszáma és a több mint egymilliárd forintos éves működési forrása. Kiemelt cél a nemzetstratégiai feladatok bővülésével és integrációjával: 1. az NSKI költségvetési mozgásterének és személyierőforrás-terének a bővítése, 2. a nemzetstratégiai és nemzeti integrációs feladatok 2014-től várható integrációja révén a további intézmények, szervezetek integrációja, bevonása (pl. BGA), és lehetőség szerint uniós erőforrások bevonásával új szervezetek alapítása (pl. Kárpátmedencei Fejlesztési Ügynökség, Befektetési és Gazdaságfejlesztési Alap), 3. intézményi stratégiai együttműködések és megállapodások megkötése – kiemelten a minisztériumok, BCE, NM, NymE, NKE, MTA, KSH, NMH, HITA, NTH, MAGFI, EKK, VÁTI, SZPI, MT Zrt., MNÜA, stb.
144
7.2.2 ÚJ KÖLTSÉGVETÉSI ÉS INTÉZMÉNYI FORRÁSOK
Az NSKI kiemelt célja a nemzetstratégiai feladatok ellátásához szükséges magyarországi nemzeti költségvetési források kiemelt biztosítása és szélesítése. További szükséges és lehetséges költségvetési és intézményi együttműködési források lehetnek: 1. A 2015. évi magyarországi költségvetésből az eddigi mintegy 10-12 Mrd forint kulturális és oktatási támogatáson túl további 30 Mrd Ft költségvetési forrás biztosítása A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programja 2014-2020 projektjeinek végrehajtására, egyéb külhoni magyar gazdaság, társadalom és infrastrukturális fejlesztésekre, hálózati együttműködésre. 2. A nemzetstratégiai feladatok további finanszírozására 2015-től további új eszköz a nemzeti intézményi felelősségvállalás biztosítása az egyes költségvetési intézmények forrásainak 1%-áig (ezt a forrást igazoltan a Kárpát-medencei magyarmagyar együttműködésre kell fordítaniuk). 3. Az 1%-os adófelajánlás kiterjesztése a határon túli magyar civilszervezetekre 4. 1%-os céges nemzetstratégiai adófelajánlás lehetőségének a biztosítása 5. A nem Kárpát-medencei területre szóló magyar utazások 1%-ának a kötelező nemzeti idegenforgalmi hozzájárulásként való befizetése 6. A magyar éves nemzeti marketing- és agrármarketing-keret 10%-ának kötelező nemzetstratégiai és nemzeti integrációt szolgáló felhasználása. 7.2.3 2014–2020-AS UNIÓS FORRÁSOK
Az NSKI kiemelt célja a Kárpát-haza nemzetstratégiai megújulási és megerősödési kiemelt programok, projektek megvalósításához szükséges 2014–2020-as uniós források biztosítása. Cél a 10%-os nemzetstratégiai forráskeret biztosítása a main-stream magyar operatív programokból, így évi mintegy 100 Mrd Ft-nak nemzetstratégiai rendelkezésre állása és a nemzetegyesítés szolgálatába állítása.
Külön miniszterelnökségi NSKI kormány-előterjesztés készül 2014 júliusig az egyes 2014–2020-as Operatív Programok prioritásaiból, intézkedéseiből rendelkezésre álló nemzetstratégiai forrásokról (mint az egyes OP prioritásokat vertikálisan átszelő szempont érvényesítése), illetve arról, hogy az NSKI hol közvetítő szervezet, végső kedvezményezett (pl. „global grant” fejlesztések), illetve fejlesztési szakmai koordinációt ellátó kiemelt koordinációs szervezet o Kiemelten GINOP, EFOP, KEHOP, KÖZOP, VP, illetve o Lehetőségek szerint: TOP, IKOP, VEKOP és MAHOP „A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programja 2014-2020” forrásainak lehetőségei a magyarországi operatív programokban: o az európai uniós források 15%-a (ERFA) o az európai uniós források minimum 10%-a (ESZA) o az európai uniós források 5%-a (EMVA) 145
Ennek előfeltétele egy szemléletváltás, mely szerint a Magyarország rendelkezésére álló uniós fejlesztési források határokon átívelő felhasználása nem erőforrás csökkenés, hanem éppen ellenkezőleg: erőforrás-bővülés az ország számára is! A main-stream 2014–2020-as magyar uniós Operatív Programokon túl kiemelt cél, hogy a külhoni magyarság az egyéb uniós programokból és forrásokból is kiegészítő és kielégítő stratégiai forrásokhoz jusson, kiemelten: 1. Európai Területi Együttműködési programok (CBC, IPA, transznacionális és interregionális programok) o ezek képezik az elsődleges nemzetstratégiai együttműködések természetes forrásait 2. Vidékfejlesztési programok o kiemelten Vidékfejlesztési Operatív Program (VOP) o lehetőség szerint Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) 3. Direkt uniós források (kiemelten Horizon 2020, stb.) o magyar hálózati intézményi és szakmai együttműködésben o közvetlen magyar kormányzati koordinációs támogatással egy magyarországi Direkt Uniós Magyar Forráskoordinációs Ügynökség és Hálózat kiépítésével 4. Külhoni nemzetrészek európai uniós tagországi fejlesztési forrásai (Romániában, Szlovákiában, Ausztriában, Horvátországban, Szlovéniában, ill. bizonyos esetekben Ukrajnában és Szerbiában): o ezek képezhetik a külhoni közösségek elsődleges és természetes fejlesztési forrásait o kiemelt cél a külhoni magyar közösségek uniós forrásabszorpciójának a növelése 7.2.4 EGYÉB FORRÁSOK ÉS ÚJ FEJLESZTÉSI ALAPOK
Az NSKI kiemelt célja nemzetstratégiai megújulást és a nemzetegyesítést szolgáló kiemelt programok, projektek megvalósításához szükséges további források összehangolt felhasználása, valamint egyéb források nemzetstratégiai integrációja: intézményi, vállalkozói, pénzintézeti, civil, önkormányzati és magán források, egyéb alapok, magánalapítványok, állampolgári források stb.
A Magyarországon élő nemzetiségek és kisebbségek fejlesztésére és támogatására bilaterális fejlesztési alapok létrehozása az anyaországgal együtt (pl. Németmagyar Fejlesztési Alap) A külhoni magyar közösségek fejlesztésére bilaterális 1+1 forintos fejlesztési alapok kialakítása az egyes Kárpát-medencei államok kormányaival (pl. Román-magyar Erdélyi Fejlesztési Alap)
146
NEMZETSTRATÉGIAI ÉS NEMZETI INTEGRÁCIÓS SZAKMAI, TERVEZÉSI, ÉRTÉKELÉSI ÉS MONITORINGRENDSZER SZÜKSÉGESSÉGE
7.3
A nemzetstratégiai és nemzeti integrációs célkitűzések hatékonyabb megvalósításához szükség van a tervezés megerősítésére és új szemléletű korszerű újjáépítésére. A közös és reális célok meghatározásához, azok megvalósításához, a jó gyakorlatok, modellértékű programok kialakításához, valamint ezek nyomon követéséhez és ellenőrzéséhez szintén szükséges a szakmai, tervezési feladatok kidolgozása és a hozzájuk kapcsolódó rendszerek kialakítása. Ezek nemcsak elvárások az Európai Uniótól, hanem nemzeti érdekünk is. Az összmagyarságot érintő demográfiai, társadalmi, gazdasági, területi folyamatok egyértelműen jelzik, hogy szükség van új nemzeti irányelvekre, célokra, egységes össznemzeti stratégiai tervezésre, ezen célok és intézkedések hatékony és ellenőrizhető kivitelezésére. Mindez nem képzelhető el egy egységes indikátor- és monitoring-rendszer megalkotása, kiépítése, működtetése nélkül, amelyhez szükséges az adatbázisok és statisztikai rendszerek összehangolása is. Ennek feltétele egy Kárpát-medencei fejlesztési, gazdaságfejlesztési és statisztikai információs rendszer kiépítése, a szakmai anyagok, módszertanok, programok és projektek tervezési, elemzési, értékelési, információs és szakmai, valamint disszeminációs szolgáltatások fejlesztése. A Kárpát-haza Fejlesztési Koncepció célkitűzéseinek megvalósulását, az arra alapozott programok hatékonyságát, a szakmai eredményeket folyamatosan értékelni, valamint időközönként felülvizsgálni szükséges. Ennek alapja a Kárpát-medencei fejlesztési, szakmai, statisztikai és monitoring-együttműködések transznacionális keretének kidolgozása és megteremtése. Mindehhez szükséges egy Kárpát-medencei fejlesztési, gazdaságfejlesztési és statisztikai információs rendszer kiépítése, a szakmai anyagok, módszertanok, programok és projektek tervezési, elemzési, értékelési, információs és szakmai, valamint disszeminációs szolgáltatások célzott és kiemelt támogatásának biztosítása. A folyamatok nyomon követése érdekében szükséges:
egy Kárpát-medencei egységes fejlesztéspolitikai információs, monitoring- és értékelési rendszer kialakítása és folyamatos működtetése megfelelő és egyenletes, minőségi, rendszerszerű adatgyűjtés nem csak a források felhasználásáról, de az elért szakmai kimenetekről és eredményekről is a fejlesztéspolitikai, a szakterületi és a területi információs rendszerek összehangolt működésének biztosítása, ezt szolgáló fejlesztésük a Kárpát-haza Fejlesztési Koncepció céljainak megvalósítását mérő indikátorrendszer kialakítása, összhangban az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció, a Partnerségi Megállapodás és az operatív programok, valamint a nemzeti szakpolitikai stratégiák indikátorkészletével 147
az értékelési tevékenység megújítása, szabályozott visszacsatolással működő és a végrehajtó intézményektől független nézőpontot is biztosítani képes értékelési rendszerrel az átláthatóság biztosítása.
A szakmai rendszer további fejlesztése érdekében szükséges:
Új vonzó és integráló nemzeti víziók és válaszok kellenek közös nemzetstratégiai és nemzeti integrációs válaszok és nemzetstratégiai alternatívák kidolgozása szükséges egyes kiemelt nemzetstratégiai és nemzeti integrációs kérdésekben és területeken
A szimbolikus és közjogi aktusokon túl a nemzetegyesítés kiteljesítése és elmélyítése szükséges - a XXI. század kínálta új eszközök és új történelmi lehetőségek mentén
Nemzetstratégiai és nemzeti integrációs párbeszéd és nemzeti tudástranszfer támogatása
Nemzetstratégiai kutatás és szintézis koordinációjának biztosítása
Stratégiai Együttműködési Megállapodások megkötése a kiemelt tudás- és fejlesztési központokkal
Nemzetstratégiai Tervezési Rendszer (NSTR) kialakítása
A nemzetstratégiai és nemzeti integrációs szempontok kormányzati érvényesítése - Nemzetstratégiai szempontok érvényesítési és monitoring rendszerének kidolgozása o
Nemzetstratégiai előkészítése
Értékelési
és
Monitoring
Rendszer
(NSÉMR)
o kiemelten: Nemzetstratégiai szempontok érvényesítési és monitoring rendszere: Nemzetstratégiai ex-ante értékelési rendszer (NSEÉR)
Nemzetstratégiai és külhoni statisztikai, fejlesztési és térinformatikai rendszer kialakítása
Jó gyakorlatok gyűjtése és Kárpát-medencei disszeminációja
A 2014-2020-as nemzeti integrációt szolgáló kiemelt fejlesztési programok, pályázatok, projektek közös pozicionálása és előkészítésének támogatása
148
A magyar ágazati és szakpolitikák tervezési, fejlesztési, szabályozási és cselekvésipénzügyi rádiuszának tudatos kiterjesztése a külhoni magyar területek és közösségek, feladatok és lehetőségek irányában
Társadalmi és politikai kiegyezés és megállapodás kell egyes nemzetstratégiai és nemzeti integrációs kérdésekben
A Kárpát-medencei párbeszéd, a megismerés elmélyítése, együttműködés, új és felelős kiegyezés kell és a kiengesztelődés elmélyítése a felelős kölcsönösség mentén
Alapos előkészítő munka után a közszolgáltatások nemzeti akadálymentesítése és a magyar közszolgáltatások külhoni kiterjesztésének megindítása (kiemelten munkaügy és foglalkoztatáspolitika, egészségügy, szociális, oktatási-képzési, sport, ifjúsági területek)
A külhoni magyar intézményi hálózat tudatos fejlesztése és megerősítése a magyarok lakta területeken (külhoni új magyar fenntartású intézmények alapítása, fejlesztése)
A nemzeti társadalmi felelősségvállalás és együttműködés kötelezővé tétele a magyar költségvetési finanszírozású, társfinanszírozású intézményekben minimum az éves költségvetés 1%-áig – ilyen tevékenységek és szakmai feladatok finanszírozására
Kárpát-haza Fejlesztési Rendszer központi támogatása és rendszerszintű folyamatos fejlesztése
Új eszközök kialakítása és új erőforrások bevonása
149
MELLÉKLET – 1. KÁRPÁT-HAZA FEJLESZTÉSI RENDSZER – KÁRPÁTHAZA FEJLESZTÉSI HÁLÓZAT ÉS SZAKÉRTŐI, PARTNERI ADATBÁZIS
Az Nemzetstratégiai Kutatóintézet Nemzeti Integrációs és Kárpát-medencei Hálózatfejlesztési Igazgatósága 2014. január 22-én, az intézet budapesti székházában megtartott előkészítő rendezvénnyel indította útjára „Kárpát-medencei fejlesztési fórum” címmel a fejlesztési szakértői hálózatfejlesztési programsorozatát. A programsorozat szervezését az NSKI az alábbi hét Kárpát-medencei regionális szervezési központtal együttműködésben végezte: 1. Szövetség a Közös Célokért, Pozsony/Észak-Komárom 2. Nagykapos és Vidéke Polgári Társulás, Nagykapos 3. Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Egyesülete, Beregszász 4. MÜTF, Székelyudvarhely 5. CNESA Oktatási és Művelődési Intézmény, Magyarkanizsa 6. Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, Drávaszög 7. Muravidéki Magyar Gazdák és Vállalkozók Egyesülete, Lendva 2014. február és május hónap között tizenegy Kárpát-medencei helyszínen tartottuk meg fejlesztési szakértői fórumainkat. A fórumsorozat információs honlapja a www.karpathaza.eu honlap, mely egyben a szakértői hálózat informatikai hátterét is biztosítja a fórumokon a közös munkába felkért és a honlapon magukat regisztrált fejlesztési szakértők számára. A fejlesztési fórumsorozatot az NSKI azért indította el, mert az előttünk álló 2014-2020 közötti európai uniós fejlesztési időszakban a strukturális és beruházási alapok felhasználásának központi, brüsszeli szabályozása lehetőséget kínál arra, hogy a magyarságnak a Kárpát-medencében rendelkezésre álló erőforrásait nagy, közös fejlesztési célok érdekében összekapcsoljuk, egyesítsük. A kedvező szabályok csupán a lehetőséget teremtik meg, a gyakorlati megvalósítás ugyanakkor komoly kihívást jelent, aminek csak közös akarattal és összehangolt cselekvéssel tehetünk eleget. Valamennyi magyarlakta régió részvételével úttörő munkával kell Kárpát-medencei kiterjedésű fejlesztési rendszert létrehoznunk és működtetnünk úgy, hogy ennek érdekében egyidejűleg kell tervezési, együttműködési és finanszírozási modellváltást megvalósítanunk. Ebben a munkában az első lépés a Kárpát-medencei fejlesztési fórumsorozatot megszervezése és egy fejlesztési szakértői és szervezeti adatbázis létrehozása. Ez reményeink szerint folyamatosan bővülni fog és lehetővé teszi a közös célok meghatározását, az ehhez szükséges erőforrások felmérését és biztosítja a tervezőmunka szakmai hátterét, valamint a fejlesztési programok megvalósításának partnerségi feltételeit. 2014. március 31-ig adatbázisunkba már több mint 230 szakértő regisztrált a Kárpát-medencéből.
150
A fórumsorozatok állomásait az alábbi térkép szemlélteti:
42. ábra: A Kárpát-haza fejlesztési fórumsorozat állomásai (Forrás: NSKI)
A regionális szervezők a helyi szakértői fórumokra a térségfejlesztési szakértőit, az uniós fejlesztési programokban járatos civil szervezetek vezetőit és a történelmi egyházak képviselőit hívták meg, illetve minden alkalommal meghívást kaptak a Kárpát Régió Üzleti Hálózat (KRÜH) helyi irodáinak vezetői is. A KRÜH irodavezetők lehetőséget kaptak szervezetük és munkájuk bemutatására is.
151
MELLÉKLET – 2. KÁRPÁT-HAZA FEJLESZTÉSI RENDSZER – KÁRPÁTMEDENCEI JÓ GYAKORLATOK
A térségben jelentősen megnövekedett az olyan helyi fejlesztési törekvések száma, melyek innovatív módon közelítik meg a jelenkori társadalmi, gazdasági, természeti kihívásokat. Legtöbbször azonban e kezdeményezések, bármennyire sikeresek is a kihívások kezelésében, megmaradnak a lokalitás szintjén, egymástól elszigetelten, sokszor egymásról nem is tudva működnek, magukban küzdenek a fennmaradásért. A program ezeknek a kezdeményezéseknek a feltárásával és megismerésével egy átfogó tudásbázis kialakítására, ennek széles körű megosztására és ezen alapuló kapcsolatrendszerek kialakítására törekszik az egész Kárpát-medencében. Ennek érdekében olyan innovatív, alternatív „jó gyakorlatokra” koncentrál, melyek a jelenkori gazdasági, társadalmi, természeti kihívásokra nyújtanak sikeres válaszokat, különösen helyi erőforrásokra alapozva. Programunk célja, hogy a már meglévő kezdeményezésekre, illetve további kutatásokra, információgyűjtésekre alapozva létrehozzunk egy a „jó gyakorlatok” átfogó, Kárpát-medencei adatbázisán alapuló szakmai közösségi portált. A szakmai közösségi portál létrehozásával elő kívánjuk segíteni a jó gyakorlatok elterjesztését, a társadalmi mintakövetés előmozdítását, az egyedi önálló programok és fejlesztők közötti hálózatosodást, valamint a transznacionális együttműködések keretében megvalósítható programok, projektek szakmai előkészítését és koordinációját. Szakmai elemzések szerint önálló helyi projektek, bármilyen innovatívak is, csak mérsékelten lehetnek sikeresek a szélesebb társadalmi/gazdasági/természeti kihívások kezelésében. Fenntarthatóságuk és a kihívások hosszú távú kezelése csak akkor válhat az egész társadalmat átfogóvá és sikeressé, ha az egyes helyi projektek egymáshoz kapcsolódnak, közösen dolgoznak ki átfogó programokat. A program ebbe az irányba kívánja a társadalmi együttműködést és a projektek/helyi szereplők együttműködését, az önálló projektek szélesebb elterjesztését előmozdítani. A 2014–2020-as uniós programozási időszakban több programterületen is megjelenik a transznacionális együttműködések támogatásának lehetősége, ezek közül a társadalmi és gazdasági fejlesztések szempontjából kiemelten fontosak: EFOP 2. és 6. prioritások; GINOP 1. és 5. prioritások. A program négy fő elemből tevődik össze: 1. Szakmai közösségi portál létrehozása és fenntartása, amely az egész Kárpátmedencére kiterjedően tartalmazza az innovatív, társadalmi, gazdasági, természeti fenntarthatóságot célul tűző fejlesztések adattárát, valamint hírportálként is funkcionál 2. Szakmai fórumok, rendezvények szervezésével tapasztalatcsere, kapcsolatépítés, hálózatosodás elősegítése a kezdeményezéseket, projekteket megvalósító szervezetek és a különböző, érintett területek képviselői között 152
3. A jó gyakorlatok adaptálhatóságát, jogi, gazdasági és társadalmi akadálymentesítését szolgáló elméleti, elvi feltételek kidolgozása 4. Határokon átívelő, transzregionális, transznacionális projektek előkészítésének, megvalósításának szakmai, szervezeti támogatása
153
MELLÉKLET – 3. A KÁRPÁT–MEDENCE TERMÉSZETFÖLDRAJZA 32
Kevés nép olyan szerencsés, hogy hazáját a térképen akkor is megtalálja, ha azon a határok nincsenek feltüntetve. Az övező lánchegységek barna foltja miatt egy űrfelvételen is rögtön kirajzolódik a Kárpát-medence, mely az északi féltekén, Európa szívében található, megközelítően egyenlő távolságra terül el az Északi-sark és az Egyenlítő, valamint az Ibériaifélsziget nyugati partja és az Urál hegység között. Ugyanakkor Európa három nagy tája: Nyugat- és Kelet-Európa, valamint a Balkán találkozóhelye, területe 325 000 km². A medence a 45–49° földrajzi szélesség és a 16–26° hosszúsági vonalak között fekszik, s ezen a szélességi vonalon található pl. Oroszország Fekete-tengeri partvidéke, Franciaország közepe, az USA északi része. A hegységek által körbefogott tér a tudósok (pl. Kjellén, Reclus, Cholnoky, Mendöl) jelentős hányada szerint Európában egyedülálló, tökéletes földrajzi egység, a Föld legteljesebb medence országa, a legegyénibb államföldrajzi területegységek egyike, mely a természet erőinek gigászi küzdelméből született, ahol a föld szerkezete, domborzata, éghajlata és vízhálózata páratlan egységbe forrt össze az ember tájátalakító tevékenységével. Tehát a térség földrajzi, domborzati zártsága egyben egységessé teszi a medence vízrajzát és éghajlatát, sőt meghatározza természetes növénytakarójának főbb jellemzőit.
43. ábra: A Kárpát-medence műholdképe (Forrás: http://www.origo.hu/tudomany/fold/20061102akarpatmedence.html )
Hágók, szorosok, átjárók A Kárpát-medencét a körbeölelő hegyláncok szinte teljes egészében elválasztják a külső területektől. A medencén belül az egyes tájak között, valamint a teljes medence és a környezete között a mocsaraktól mentes folyóvölgyek, továbbá a Kárpátok határhágói – azaz a vízválasztó hegygerincek legalacsonyabb pontjai – és szorosai – vagyis a nagy kiterjedésű
32
Bak 1997, Frisnyák 1995, Kósa és Filep 1978 alapján.
154
hegyvonulatokat áttörő keresztvölgyek – biztosítják a kapcsolatot, melyek nyugatról keletre, majd onnan dél felé haladva a következők: Dévényi-kapu, Jablunkai-, Duklai-, Vereckei-, Uzsoki-, Tatár-, Borsai-, Radnai-, Borgói-hágó, Tölgyesi-, Békás (Békási)-, Gyimesi, Ojtozi-, Bodza (Bodzai)-szoros, Tömösi-, Törcsvári-hágó, Vöröstorony (Vöröstoronyi)-, Szurduk (Szurdok)-, Kazán-szoros, al-dunai Vaskapu-szoros (Vaskapu). A medencén belül, Erdély és a Nagyalföld között biztosítja az összeköttetést a belső hágók és átjárók közül a Meszes-hegységen át, Zsibótól délre a Meszesi-kapu (a Karika-hágó), a SebesKöröstől északra a Királyhágó, valamint a Marostól délre az Erdélyi Vaskapu-hágó, míg a Nádasi-szoros, a Sturec- és a Branyiszkói-hágó az Északnyugati-Felvidék egyes részei között teremtenek kapcsolatot. A Királyhágó olyan fontos átkelő volt, hogy a „Királyhágón túli terület” a 17. századtól kezdve magát Erdély jelentette. A medence földrajzi nagytájai A természetföldrajzi fogalmak rendszerbe sorolásának elvét Bulla Béla és Mendöl Tibor 1947-ben határozta meg, mely szerint a földrajzi nagytájak határainak kijelölésénél nem az alaktani, hanem a szerkezeti határokat vették alapul, így szerintük a Nagyalföld nyugati határát nem a Duna vonala jelenti, hanem azon átnyúlik nyugati irányban, illetve a Duna– Tisza-közének déli határa, ugyancsak a Dunát átlépve a Szerémséget is magába foglalva a Száváig húzódik. Hasonlóan szembetűnő a szerkezeti egységben gondolkodás a Kisalföld esetében, amelynek területe – a Kárpát-medence fogalmát alapul véve – a Dunától északra is szervesen folytatódik, illetve a Dunántúl esetében, amelynek szerkezeti felépítését tekintve, déli határa nem a Dráva, hanem a Száva-síksága. A nagytájakon belül helyezkednek el az ún. középtájak, melyek – adott esetben – számos kistájból állnak. A nagytájak egy részének elnevezésénél az ún. központi tájszemlélet figyelhető meg, tehát az egykori királyi központokhoz (Esztergom, Székesfehérvár, Buda, Visegrád) viszonyítottan kapták nevüket. E központoktól alább, azaz délre fekvő területeket 1244-től Alföldnek nevezik, az innen feljebb, északabbra lévő terület lett a Felföld.. (A megjelölés 1469-től az Alfölddel ellentétes, magasan fekvő területtel, a hegyvidékkel válik azonossá.) A központoktól számítva beszéltek Erdőelvéről (az Erdőn túli területről = Erdélyről), vagy Havaselvéről (a Havason, Havasokon túlról = Havasalföldről), illetve Dunántúlról vagy Dunáninnenről, Tiszántúlról vagy Tiszáninnenről. A felsorolt nagy- és középtájak után meg kell emlékeznünk a Nagyalföld részét képező Bánságról, amelyet a 18. század elejétől Temesi Bánságnak, illetve a latin Banatus Temesiensis elnevezés alapján Bánátnak is említenek. Északon a Maros, nyugaton a Tisza, délen a Duna, keleten a Marost, az Erdélyi Vaskapu-hágó vonalában, az Al-Dunával összekötő merőleges vonal határolja. A terület nagyobbik, sík vidéki nyugati részét, Temesvár török kézre kerülése előtt Temesköz néven említik a források. 1920-ban északi és keleti része Romániához, nyugati és déli területe a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz került, és csupán kis, északnyugati szöglete maradt Magyarország része.
155
44. ábra: A Kárpát-medence tájegységei magyarul (Forrás: http://szrterra.wordpress.com/2012/04/04/karpathaza-tajegysegei/)
Következő földrajzi nagytájunk az Északnyugati-Felvidék, mely félkörívben húzódik a Dévényi-kapunál belépő Dunától az Ondava forrásvidékéig, illetve a Duklai-hágóig. Nyugati és északi határát a Kárpátok gerince alkotja, keleten az Ondava, délen a Kisalföld, a Dunántúl hegyei, majd ettől keletre az Alföld sík vidéki területe határolja. Itt található a környezetéből szigetként kiemelkedő Magas-Tátra, a Kárpát-medence legmagasabb csúcsával, a Gerlachfalvi- (Ferenc József-) csúccsal. Hasonlóan e nagytájhoz köthetőek a vulkanikus hegyvonulatnak olyan jelentős elemei, mint az ércekben gazdag Selmeci-hegység (SelmeciÉrceshegység, Magyar-Érchegység), a Körmöci-hegység vagy a Gömör-Szepesi-Érchegység (Szlovák-Érchegység). A nagytáj legdélebbi vonulatait a Börzsöny, a Cserhát, a Mátra, a borsodi Bükk, a mai Zempléni-, illetve korábbi nevén Eperjes-Tokaji-hegység alkotják, amelyek ma Északi-középhegység néven ismertek. Az Északkeleti-Felvidék az Ondavától a Borsai-hágóig húzódik és külső, homokkő vonulatának legnagyobb tömegű egysége a Vereckei-hágótól a Borsai-hágóig terjedő, gerincével az egykori országhatárt képező Máramarosi-havasok. Délnyugat, azaz az Alföld felé az ércekben gazdag, vulkanikus hegységek közül kiemelendő az Avas, a Kőhát és a Gutin. A Tisza-, a Visó- és az Iza-völgye alkotják a Huszt (Huszti-kapu) felé fokozatosan ereszkedő és szélesedő Máramarosi-medencét, ahol a táj legjelentősebb kősótelepei találhatók. A nagytáj keleti részét a 18. században egyre nagyobb szerepet játszó rutén/ruszin lakossága után Ruténföldnek nevezik. 156
A Kárpátalja elnevezés nem vonatkozik a nagytáj egészére, hiszen a hegygerincek magassága olykor jóval meghaladja az ezer métert. A fogalmat először 1889-ben használta címként egy munkácsi újság, de bizonyíthatóan a 19. században a Szerednye – Munkács – Nagyszőlős környékén elterülő sík vidéki területet már így emlegették. Az Északkeleti-Felvidék nagyobb területű, keleti tájának megjelölésére a Saint-Germain-i békeszerződésben a Podkarpatska Rus elnevezést használták, amely azután a trianoni békét követően vált közismertté. Az 1920-tól Csehszlovákiához tartozó, e névvel illetett, önálló közigazgatási területet a II. világháborút követően Ukrajnához csatolták, s Zakarpatszkaja Oblaszty névvel jelölték. A Kárpátalja tulajdonképpen a cseh Podkarpatsko/Podkárpátyje szó tükörfordítása.
45. ábra: A Magyar Királyság vármegyéi 1941–1944 között (Forrás: http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Kingdom_of_Hungary_1944_44_Varmegye.png)
Erdély ugyan a Kárpát-medence szerves része, de azon belül önálló, zárt egységet alkot, azt is mondhatnánk, hogy „kis medenceország”, amely bonyolult szerkezetű négy résztájból épül fel. Keleten és részben délen az önálló középtájnak számító, a Borsai-hágótól a Törcsvárihágóig terjedő Keleti-Kárpátok határolják. Délen a Törcsvári-hágó és az Al-Duna között húzódó Déli-Kárpátok zárják le. Nyugaton, a Marostól délre, a szerkezetileg ugyancsak a Déli-Kárpátokhoz sorolható Lokva, Almás, az Orsovai-hegység, a Szemenik és a Ruszkahavas, a Marostól északra pedig a Keleti-Szigethegység vagy Erdélyi-peremhegyvidék választják el az Alföldtől. Erdély központi része az 500–600 méter magas, folyóvölgyekkel domb¬vidékké szabdalt, kősótelepekben gazdag, agyaggal borított medence. A medence főtájai (Nagyalföld, Pannónia-Dunántúl, Felföld) közül a legerőteljesebben tehát Erdély különül el, mondhatnánk, hogy a legélesebb különbségek hazája, s ezt a Hungárián kívül élők már évszázadokkal korábban felismerték. Az Erdély területét fokozatosan kiegészítő Partium elnevezés az 1570. évi speyeri egyezményben fordul először elő János Zsigmond címzésében: „Erdély és a magyarországi Részek fejedelme (Transylvaniae ac Partium Hungariae dominus)”. A Partium területe legnagyobb kiterjedésében magában 157
foglalta Máramaros, Kraszna, Közép-Szolnok, Bihar, Zaránd vármegyéket, Kővár-vidékét és a Lugosi és Karánsebesi Kerületet. Vízrajz A folyók döntő többsége a medencét körbezáró olykor 1500–2600 méter magas és 150–200 km széles hegykoszorúból sugarasan, a központi fekvésű síkságok felé fut. A Kárpátmedencét jellemzik úgy is, hogy a Duna középső folyásának vízgyűjtő területe. A bajorországi Fekete-erdőben eredő, Közép-Európán és a Balkánon átfolyó 2850 km hosszú Duna hatalmas, háromágú deltát alkotva ömlik a Fekete-tengerbe. A világ „legnemzetközibb” folyója, mert napjainkban már tíz országot szel át, illetve érint (Németország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Horvátország, Szerbia, Románia, Bulgária, Moldova, Ukrajna), ugyanakkor vízgyűjtője további hét országra terjed ki. A folyó Európa legnagyobb vízrendszere, a Duna–Majna–Rajna-csatornahálózat része, melyen keresztül eljuthatunk a világ egyik legnagyobb tengeri kikötőjéhez, Rotterdamba, ugyanakkor elérhetjük a Feketetengert is.
46. ábra: A Kárpát-medence vízrajza (Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:A_K%C3%A1rp%C3%A1t-medence_v%C3%ADzrajza.jpg )
A vízrajzi egység tengelye tehát a Duna, amely a Dévényi-kapunál lép be a Kápát-medencébe. A Kisalföldön lerakott törmelékkúpján, amely Európában a legnagyobb, ágakra – Kis-Duna vagy Csalló, Öreg-Duna vagy Nagy-Duna, Mosoni-Duna – szakad és szigeteket hoz létre, így a Csallóközt a Vágközzel, illetve a Csilizközzel, továbbá a Szigetközt, majd Komáromtól ismételten egy mederben folytatja útját. Közben a bal parton felveszi a Vág, az ebbe ömlő Nyitra, valamint a Garam és az Ipoly vizét. Visegrád után, a lerakott törmelék miatt, újra ágakra bomlik és szigeteket (p1. Szentendrei-sziget, Margitsziget, Csepel-sziget, Mohácsisziget) alkot, s az al-dunai áttörésnél, a Vaskapunál hagyja el a Kárpát-medencét. A vízrajzi 158
zártságot tovább erősíti, hogy a folyók többsége a medence területén ered, s néhány kivételtől eltekintve (Dunajec, Poprád) itt is ömlik a Dunába. A medence területén kívül veszi fel a Duna a Gyimesi-szoroson keresztül áttörő Tatrost, a Vöröstoronyi-szoroson átfutó Olt vizét a Feketeüggyel, továbbá a Szurdok-szorosnál búcsút intő Zsilt. A Kárpát-medencén kívül eredő, de annak területén közvetlenül vagy követve a Dunába ömlő fontosabb mellékfolyók: a Morva, a Lajta, a Rába, a Dráva a Murával, a Száva a Kulpával, az Unával, a Drinával és a Kolubarával, valamint a Morava. Érdekességképpen úgy összegezhetjük e folyókat, hogy a Morvától a Moraváig. A Duna legjelentősebb mellékfolyója Máramarosi-havasokban eredő Tisza (962 km, szabályzás előtti hossza 1420 km), amelynek vízgyűjtőterületéhez megközelítően a Kárpátmedence fele tartozik. Jelentősebb jobb parti mellékvizei a Bodrog, az Ung, a Latorca, a Sajó a Hernáddal, a Zagyva a Tarnával és a Tápióval, a bal partiak közül említést érdemel a Visó, az Iza, a Szamos mellékágaival, a Kraszna, a Körösök, a Maros az Aranyossal, valamint a Kis- és Nagy-Küküllővel, továbbá a Béga. A medence egykori jelentősebb összefüggő vizenyős területei közül kiemelhetők az Ecsedi-láp, a Kis- és Nagy-Sárrét, a Szernye-mocsár, a Hanság, az Igan- és az Alibunári mocsarak, stb. Összefoglalva: a lánchegységek sora egyben vízválasztóként is működik, ezért néhány folyótól eltekintve minden vize közvetve vagy közvetlenül átfolyik a régibb földrajzi irodalomban fenékvégpontnak nevezett Vaskapuszoroson, tehát a Kárpát-medence vízrajzilag is egységet alkot. A felszínbe besüllyedt, árkokban található legnagyobb természetes állóvizeket (Fertő tó, Balaton, Velencei-tó) csapadék és talajvíz táplálja. A Kárpát-medence egyik legszebb és közkedvelt vidéke a Balaton, amely Közép-Európa legnagyobb meleg vizű tava. Fő táplálója a Zala folyó, fölös vize a 19. századtól kezdve a zsilippel szabályozott Sió-csatornán keresztül folyik a Dunába. Megemlíthetjük továbbá a Felföldön, a magashegyek gleccser vájta tengerszemeit, így pl. a Nagy-Hincó-, a Csorba-, a Poprádi-tavakat, Erdélyben a kialudt vulkán kráterében keletkezett Szent Anna-tavat, illetve a sziken kialakult szegedi Fehér-tavat (a Kárpát-medence egyik legjelentősebb madárrezervátumát), és nem feledkezhetünk meg a Bácskában, a Szabadka mellett fekvő Palicsi- és Ludasi-tóról sem. A mesterséges tavak közül okvetlenül említést érdemel a Tisza- és a Vidraru-tó, az Árvai-, a Nagy-Domasa-, a Solinai-, a Békási-tározó. A Kárpát-medence folyóinak, tavainak édesvíz készlete óriási, ráadásul Európában a legnagyobb földalatti tiszta ivóvíz készlettel rendelkezik, mely a becslések szerint kétszáz millió ember gond nélküli ellátására alkalmas. A Kárpát-medence hévizekben is Európa leggazdagabb tájegysége. Többek között már ez is kijelöli a magyarság gyógyítási feladatát. 1892-ben egy orvosi értékelésben ezt olvashatjuk: „a világ egy országáról sem gondoskodott a gondviselés oly minőségileg és mennyiségileg jelentékeny és kiváló ásványvizekkel, mint Magyarországról”. A speciális földtani sajátosságnak – a földkéreg mintegy tíz kilométerrel vékonyabb a világátlagnál – és földrajzi jellemzőknek köszönhetően a Kárpát-medence területén számtalan természetes, változatos ásványi tartalmú hideg és meleg gyógyforrás, valamint ásványvizes lelőhely fordul elő. Nevezetesek továbbá a történelmi Magyarország ásványvizei és ivókúraként is használatos 159
keserűvizei, így a mohai, a parádi, a borszéki, az igmándi, az ivándai, később a bükkszéki Salvus, stb. Nevezetes gyógy- és termálfürdők a Kárpát-medence területén: A Felföldön kiemelhetjük Bártfafürdőt, melynek vizéből a 19. században évente félmillió palackot adtak el, kiváló klímával rendelkezett Tátrafüred, Szliács 33 °C-os gyógyforrásait már a 13. században is ismerték. 1478-ban Mátyás király és Beatrix királyné is ellátogatott ide. Pöstyén hírnevét nemcsak vizének, hanem kénes gyógyiszapjának is köszönheti. A középkorban már fürdőépülettel rendelkezett Stubnyafürdő. A 17. század végétől széleskörű elismertségnek örvendett Vihnyefürdő, melynek gyakori vendége volt Jókai Mór is. Szklenófürdő vizének gyógyászati felhasználása már a 16. században megindult. Parád vastimsós gyógyvize az egyik legkedveltebb volt hazánkban. A közeli Egerben már a törökök fürdőt építettek. A budai termális vonal meleg vizű forrásaira már a rómaiak és később a törökök is gyógyfürdőket építettek, így a Rácz, a Rudas, a Császár, a Lukács, a Király, a Sáros vagy Szent Gellért fürdőt. Pest legelső gyógyfürdője a Széchenyi volt, mely a 20. században Európa egyik legnagyobb fürdőkomplexumává vált. A Dunántúlon kiemelhetjük Balfot, melynek vizét már a rómaiak korában ismerték, a reformkortól fürdővel rendelkező Harkányt, valamint a világ egyik legjelentősebb iszapfürdőjét, Hévizet. Az utóbbi évtizedekben számos új fürdő nyílt, illetve újult meg, gyógyászati részlegekkel is kiegészülve, köszönhetően a kormányzati és uniós támogatásoknak (Zalakaros, Bükfürdő, Sárvár, stb.). A Nagyalföld területén, a hódoltság után gyógyítás céljára is használt fürdőhelyként a vidék szikes tavait keresték fel, melyek környékén a 19. század végén már fürdőházak is létesültek. Kifejezetten fogyasztásra alkalmas glaubersós víz értékesítésére a bánáti Ivándán került sor, ahol 1854-ben már 80.000 üveget palackoztak döntően a bécsi fogyasztók ellátására. A szintén bánáti, a rómaiak által Centum putei-nek nevezett későbbi Buziásfürdő igen erős vasas vizét a 19. században palackozásra és fürdésre is használták. A 18. században felismerték, hogy a bácskai Palicsi-tó vize és iszapja gyógyhatású. Itt nyílt meg 1845-ben az a fürdőépület, mely az Alföld első gyógyfürdőjének tekinthető. Az 1920-as évektől meginduló földgáz- és kőolajkutatásoknak köszönhetően kiderült, hogy az Alföld mélyén hatalmas melegvíz-készlet helyezkedik el. Ezt követően sorra nyíltak meg a gyógyfürdők: pl. Hajdúszoboszló, Szolnok, Debrecen, Berekfürdő, Gyula, Mezőkövesd, Cserkeszőlő, Makó. Az egykori Partium területén Félixfürdő nevezetessége az az artézi kút volt, mely Európa leggazdagabb forrásaként naponta több mint 17 millió liter, 49 °C-os vizet adott. A rómaiak által „ad aquas Herculi sacras”-nak nevezett Herkulesfürdő a régi Magyarország legjelentősebb és legszebb fürdőjének számított. Erdélyben se szeri, se száma a híres fürdőknek, melyek többsége az egykori vulkáni tevékenység maradványaként a Székelyföldön természetes forrásként bugyog föl a földből, másik jelentős hányada Erdély főleg nyugati-délnyugati vidékein a kősó-lelőhelyek közelében
160
fekszik, pl. a világhírű szovátai Medve-tó. Algyógyfürdőt a rómaiak is ismerték, a borszéki fürdő 882 méter magasságban fekszik, melynek vizéből már a 19. században évente három– négy millió üveget, hasonlóan a homoródfürdői Klotild-forrásból 300.000 palackot értékesítettek. Kovászna magasabban fekvő területén régente szinte minden ház kútjában borvíz fakadt, s igen sok gőzlő vagy más néven mofetta működött (működik). Európa leggazdagabb ásványvíz és szén-dioxid forrásainak vidéke ez a terület. Hasonló adottságokkal rendelkezik Tusnádfürdő is. A mai Magyarország területén napjainkban 147 minősített gyógyvizet, 39 gyógyfürdőt, 13 gyógyhelyet, 47 gyógyszállót, 40 wellness-szállodát, öt gyógybarlangot, 1300 hévíz kutat tartanak nyilván, amelyeknek azonban igen jelentős része kihasználatlan.
Éghajlat A Kárpát-medence – mivel Európa szívében fekszik – változatos éghajlati és időjárási viszonyaira az Atlanti-óceán, a Földközi-tenger térsége és a Kelet-európai-síkság kontinentális éghajlata egyaránt hat, így például befolyásolja a szélirányt. A valódi mérsékelt övbe, a mérsékelten kontinentális térségbe tartozik. Egyik fő jellemzője a négy évszak (tavasz, nyár, ősz, tél) váltakozása, melyek – más összetevők mellett – alapvetően meghatározzák a táj arculatát és a mezőgazdasági termelés ciklusait. A tavasz és részben az ősz a vetés, palántázás, a nyár és az ősz a betakarítás, a szüret ideje, a tél a pihenésé. A medence a 45–49° földrajzi szélesség és a 16–26° hosszúsági vonalak között fekszik. A világosság időtartamának és a napfény hőmennyiségének évi eloszlása az élet minden mozzanatára kihat. Mindkettő a földrajzi szélesség által meghatározott, mert ettől függ az éghajlat egyik legfontosabb irányítója, a napsugarak beesési szöge. A csapadék mennyisége és a téli-nyári hőmérséklet szélsőségei hasonlóan a szerves élet nagy szabályzói, melyek döntően az Atlanti-óceán partjától való távolság, azaz végeredményben a földrajzi hosszúsági helyzet függvényei. A Kárpát-medence évi középhőmérséklete +8–12 °C, azonban mindenképpen említést érdemel, hogy a tengermelléki területekhez képpest viszonylag jelentős, 20–25 °C-os az évi középhőmérséklet ingadozása. Az átlagos hőmérséklet értéke januárban a legalacsonyabb (2– 4 °C) és júliusban a legmagasabb (23–25 °C). A mezőgazdasági termesztést a csapadék mellett alapvetően befolyásoló napsütéses órák száma évente 1700–2100 óra, melynek aránya az Alföldön nagyobb (2000—2100 óra/év), a hegyvidéken kisebb (1700—1800 óra/év). Az évi átlagos csapadékmennyiség 500–1000 mm, az Alföldön 500–600, a hegyvidéken 800– 1000 mm. A csapadék közel fele – hó formájában – télen esik. A Kárpát-medence domborzata a szelek irányát is befolyásolja. A Tisza vonalától nyugatra az Atlanti-óceán felől érkező északnyugati, a Tiszától keletre pedig az északkeleti szelek uralkodnak. A medence időjárása a nagyon erős szélsőségektől (pl. tájfunok, hurrikánok) mentes, hasonlóan – az árvizek kivételével – elkerülik a jelentősebb természeti katasztrófák
161
(vulkánkitörések, pusztító földrengések, számottevő földcsuszamlások) is. Mindezek alapján a medence éghajlata és időjárása egységesnek mondható. A Kárpát-medence természetes növénytakarója igen sokszínű, nagyon gazdagnak mondható, kb. 2500 növényfaj található területén. A Nagyalföldet az erdős sztyeppékre jellemző növénytársulások (pl. ligetes tölgy), a dombságokat és középhegységeket a lombhullató (főleg bükkösök), a Kárpátok magas hegyláncait a tűlevelű erdők jellemzik. Ezen uralkodó fajok társaságában leginkább nyár-, juhar-, hárs-, nyír-, gyertyán-, vadalma- és vadkörtefákat, valamint már nemesített gyümölcsösöket, szemet gyönyörködtető cserjéket, virágokat, megannyi gyógynövényt találunk. A növénytakaró gazdagsága jellemzi a medence állatvilágát is, mert a történelmi Magyarország – vadállományát tekintve – Európa leggazdagabb országai közé tartozott. Vadászati világkiállítások, messze földön híres trófeák, kiváló vadászok és természetesen számtalan vad öregbítette az ország hírnevét. Közöttük több veszélyeztetett és védett állat található, mint például a réti és a parlagi sas, a kerecsensólyom, a siketfajd, a túzok, a hóbagoly, a bíbic, a gulipán, a parlagi vipera, vagy a négylábúak közül a magyar gyík, a mocsári teknős, a hiúz, a farkas a medve, a hód és a vidra. A költöző, itt fészkelő és költő madarak nagyon közel állnak a magyarok szívéhez. A Kárpát-medence azonban nemcsak az előbb felsorolt tényezők miatt alkotott egységet, hanem azért is, mert keretet adott a Magyar Királyságnak, az egyetlen itt található önálló államalakulatnak, mely több mint egy évezred alatt formálódó gazdasági és politikai egység volt, főbb jellemzőivel: a gazdasági integrációval, a nagytájak egymásra utaltságával és egybeszerveződésével. A 11. századi rövid Horvát Királyságtól eltekintve a Kárpátmedence területén Trianonig a magyarság volt az egyetlen államalkotó nemzet.
162
ÁBRAJEGYZÉK 1. ábra: A Kárpát-haza Fejlesztési Koncepció célrendszere.................................................................... 9 2. ábra: A Kárpát-medence nemzetiségi összetétele (Forrás: Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal) ... 23 3. ábra: Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció 2014–2030-as és 2014–2020-as célrendszere ........................................................................................................................................... 27 4. ábra: A Wekerle Terv célrendszere ................................................................................................... 28 5. ábra: Vajdaság etnikai térképe a 2011-es népességszámlálás alapján ............................................... 42 6. ábra: A Kárpát-medence országainak/régióinak egy főre jutó bruttó nemzeti terméke (saját szerkesztés) ............................................................................................................................................ 47 7. ábra: A bruttó hozzáadott értékek szektorális megoszlása a Kárpát-medence országaiban/régióiban (saját szerkesztés) .................................................................................................................................. 48 8. ábra: A 20–64 éves korosztály foglalkoztatási rátájának alakulása 1998–2011 között (%) (Forrás: EUROSTAT) .......................................................................................................................................... 49 9. ábra: A foglalkoztatási ráta alakulása a Kárpát-medencében 2008-2011 között (saját szerkesztés) . 49 10. ábra: A munkanélküliségi ráta alakulása a Kárpát-medencében 2008–2011 között (saját szerkesztés) ............................................................................................................................................ 50 11. ábra: Magyarország külkereskedelme a Kárpát-medencén belül (Forrás: Antal és Lóránt 2011) . 50 12. ábra: Magyarország külkereskedelme a Kárpát-medencén belül (Forrás: Antal és Lóránt 2011) . 51 13. ábra: Magyarország külkereskedelme a Kárpát-medencén belül (Forrás: Antal és Lóránt 2011) . 51 14. ábra: Öregedő és fogyó Európa és magyarság (Forrás: OFTK, ESPON) ....................................... 55 15. ábra: A szegénység kockázatának kitett népesség aránya a teljes népességen belül néhány európai országban (Forrás: EUROSTAT 2010) ................................................................................................. 59 16. ábra: NUTS 2 régióknak az éghajlatváltozástól való sebezhetősége (Forrás: OFTK, ESPON) ..... 62 17. ábra: Természetvédelmi területek és igazgatóságok hatásterületei (Forrás: Nagy 2009) ............... 64 18. ábra (balról–jobbra): Európai úthálózat (Forrás: http://europe.aaroads.com/eroads/eroadssimple.gif); Páneurópai tengelyek (Forrás: http://www.euroastra.info/files/images/Image12_51.preview.jpg); Kárpát-medence helyzetéből adódó kapcsolati lehetőségek (saját szerkesztés) ............................................................................................. 65 19. ábra: Közlekedési és nemzetközi térszerkezet (Forrás: NTH) ........................................................ 66 20. ábra: Problematikus térségek a Kárpát-medencében (Forrás: Horváth és Lelkes 2010) ................ 68 21. ábra: A Kárpát-medence 50.000 főnél népesebb városai (Forrás: Horváth és Lelkes 2010) ......... 69 163
22. ábra: Szlovákia járási lebontású munkanélküliségi térképe (2013) ................................................. 71 23. ábra: A Mikó Imre Terv célterületei ................................................................................................ 79 24. ábra: A Mikó Imre Terv célrendszere ............................................................................................. 80 25. ábra: A Baross Gábor Terv .............................................................................................................. 83 26. ábra: A Baross Gábor Terv célrendszere ......................................................................................... 84 27. ábra: Kárpátalja gazdaságfejlesztési stratégiai tervének célrendszere............................................. 86 28. ábra: Az Egán Ede Terv célrendszere (Forrás: Virág és Pataki 2014)........................................... 87 29. ábra: A Kárpát-haza Fejlesztési Koncepció 2030 célrendszeri illeszkedése a külhoni nemzetrészek kiemelt tervdokumentumaihoz .............................................................................................................. 94 30. ábra: A Kárpát-haza Fejlesztési Koncepció 2030 jövőképe ............................................................ 96 31. ábra: A Kárpát-haza Fejlesztési Koncepció 2030 célrendszere..................................................... 103 32. ábra: A Kárpát-haza Fejlesztési Koncepció 2030 átfogó céljai ..................................................... 104 33. ábra: A Kárpát-haza Fejlesztési Koncepció 2030 átfogó céljai ..................................................... 111 34. ábra: A Kárpát-haza Fejlesztési Koncepció 2030 specifikus céljai ............................................... 115 35. ábra: A Kárpát-haza Fejlesztési Koncepció 2030 fejlesztési prioritásai ....................................... 116 36. ábra: A Kárpát-haza Fejlesztési Koncepció horizontális elvei ...................................................... 132 37. ábra: A Kárpát-haza Fejlesztési Koncepció célrendszerének illeszkedése a kiemelt uniós és hazai tervdokumentumokhoz ........................................................................................................................ 136 38. ábra: A Kárpát-haza Fejlesztési Koncepció célrendszerének illeszkedése a Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióhoz ................................................................ 137 39. ábra: A Kárpát-haza Fejlesztési Koncepció célrendszerének illeszkedése a Nemzetpolitika stratégiai keretéhet ............................................................................................................................... 138 40. ábra: A Kárpát-haza Fejlesztési Koncepció célrendszerének illeszkedése a Wekerle Tervhez .... 139 41. ábra: A külhoni nemzeti integrációt szolgáló fejlesztési források ................................................. 144 42. ábra: A Kárpát-haza fejlesztési fórumsorozat állomásai (Forrás: NSKI) ..................................... 151 43. ábra: A Kárpát-medence műholdképe (Forrás:http://www.origo.hu/tudomany/fold/20061102akarpatmedence.html) .................................. 154 44. ábra: A Kárpát-medence tájegységei magyarul (Forrás: http://szrterra.wordpress.com/2012/04/04/karpathaza-tajegysegei/) ................................................. 156
164
45. ábra: A Magyar Királyság vármegyéi 1941–1944 között (Forrás: http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Kingdom_of_Hungary_1944_44_Varmegye.png) ............. 157 46. ábra: A Kárpát-medence vízrajza (Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:A_K%C3%A1rp%C3%A1t-medence_v%C3%ADzrajza.jpg) ............................................................................................................................................................. 158
165
FELHASZNÁLT IRODALOM ÉS FORRÁSOK
IRODALOM Antal Andrea és Lóránt Károly: Gazdasági, kereskedelmi kapcsolataink a Kárpát-medence országaival. Budapest, 2011. Badó Zsolt: Új tisztségviselőket választottak. Ülésezett a KMKSZ Választmánya. Kárpátalja Online Hetilap, 2014. május 1. Elérés: http://www.karpataljalap.net/2014/05/01/ujtisztsegviseloket-valasztottak Bak Borbála: Magyarország történeti topográfiája. Budapest, 1997. Bitskey Botond (szerk.) Határon túli magyarság a 21. században. Konferenciasorozat a Sándor-palotában. Budapest: Köztársasági Elnöki Hivatal, 2010. Frisnyák Sándor: Magyarország történeti földrajza. Budapest, 1995. Horváth Gyula és Lelkes Gábor: Területi kohézió a Kárpát-medencében: trendek és teendők. In Bitskey Botond (szerk) Határon túli magyarság a 21. században – Tanulmánykötet. Köztársasági Elnöki Hivatal, 2010. http://mek.oszk.hu/09200/09282/pdf/htm_konyv.pdf Kiss Tamás 2012. Demográfiai körkép. Educatio 1: 2448. Kósa László és Filep Antal: A magyar nép táji-történeti tagoldása. Budapest, 1978. Nagy Imre: A Kárpát-medence környezetpolitikája és környezetvédelmi intézményrendszere. OTKA Kutatási Beszámoló, 2009. Elérés: http://real.mtak.hu/2318/1/49067_ZJ1.pdf S.A. Vállalkozóként fennmaradni és magyarként itt maradni. Újvidéken bemutatták a vajdasági magyarság gazdasági és térségfejlesztési programját. Magyar Szó Online 2014. április 25. Elérés: http://www.magyarszo.com/hu/2319/gazdasag/110703/Vállalkozókéntfennmaradni-és-magyarként-itt-maradni.htm Virág László és Pataki Gábor: A kárpátaljai magyarság gazdaságfejlesztési stratégiai terve. Online prezentáció, 2014. április 29. Elérés: http://prezi.com/kymlh224fmn9/akarpataljai-magyarsag/
FORRÁSOK Baross Gábor Terv Dél-Szlovákia/Felvidék regionális gazdasági fejlesztési terve. Dunaszerdahely: Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság, 2014. Európa 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája. Brüsszel: Európai Bizottság, 2010. Elérés: http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2010:2020:FIN:HU:PDF 166
Kárpátalja gazdaságfejlesztési stratégiai terve. Beregszász: Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetsége, 2013. Magyar Nemzetpolitika. A nemzetpolitika stratégiai kerete. Budapest: Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkárság, 2013. Mikó Imre Terv Az erdélyi gazdasági együttműködés programja. Szerkesztette Jakabos Janka, Mátos Jenő. Kolozsvár: Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, 2013. Nemzeti Energiastratégia 2030. Budapest: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, 2012. Nemzeti Fejlesztés 2030 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció 2013. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia. Felelős szerkesztő: Bartus Gábor. Budapest: Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács, 2013. Elérés: http://nfft.hu/assets/NFFT-HUNweb.pdf 4. Nemzeti Környezetvédelmi Program 20142019. Szakpolitikai stratégiai tervezet. Budapest, Vidékfejlesztési Minisztérium, 2013. Elérés: http://www.kormany.hu/download/5/c7/11000/IV%20Nemzeti%20K%C3%B6rnyezetv%C3 %A9delmi%20Program.pdf Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia Mélyszegénység, gyermekszegénység, romák. Budapest: KIM Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság, 2011. Elérés: http://romagov.kormany.hu/download/8/e3/20000/Strat%C3%A9gia.pdf Nemzeti Vidékstratégia 20122020. Budapest: Vidékfejlesztési Minisztérium, 2012. Elérés: http://videkstrategia.kormany.hu/download/4/37/30000/Nemzeti%20Vid%C3%A9kstrat%C3 %A9gia.pdf Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014–2020-as fejlesztési időszakra. Budapest, Nemzetgazdasági Minisztérium, Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal, 2013. Elérés: https://www.nth.gov.hu/hu/tevekenysegek/eu-2014-2020/partnersegi-megallapodas Semmelweis Terv: Újraélesztett Egészségügy – Gyógyuló Magyarország. Szakmai koncepció. Budapest: Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkárság, 2011. http://www.kormany.hu/download/3/c4/40000/Semmelweis%20Terv%20szakmai%20koncep ci%C3%B3%202011.%20j%C3%BAnius%2027.pdf Wekerle Terv A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája. Budapest: Nemzetgazdasági Minisztérium, 2013.
167
