Károlyi Mihály Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Közgazdasági Szakközépiskola szervezeti és működési szabályzata

Károlyi Mihály Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Közgazdasági Szakközépiskola szervezeti és működési szabályzata

2010.

I.

Bevezetés A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Károlyi Mihály Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Közgazdasági Szakközépiskola (1139 Budapest, Váci út 89.) belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg.

1. A SZMSZ célja, tartalma A SZMSZ célja, hogy a törvénybe foglalt jogi magatartások minél hatékonyabban érvényesüljenek az adott közoktatási intézményben. A SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentummal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad. 2. Jogszabályi háttér A SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok: 

a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kt.)



a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (továbbiakban: R.)



az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ámr.)



a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási

intézményekben

138/1992.

(X.

8.)

(továbbiakban: Korm. r.) 

a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII.tv.

1

Korm.

rendelet



a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet



a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet, amelyet 2010. augusztus 1-től hatályon kívül helyez a 4/2010.(I.19.) OKM rendelet



az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet



a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet



a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII tv.

További, az adott intézmény működését meghatározó fontosabb jogszabályok: 

az alapító okiratban foglaltakat a jogszabályban megjelölt szerv vagy felügyeleti szerv által jóváhagyott SZMSZ-ban részletezni kell Ámr. 292/2009. (XII.19.) 20§ (2) bekezdés



a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló mindenkor hatályos törvények



az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény



a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény



a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény



a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény és annak módosításáról szóló 2009. CXXXV. tv.



a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel



a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény



a diákigazolványról szóló 17/2005. (II.8.) Korm. rendelet



a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet



a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet

2



az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet



az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelet



a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról szóló 26/1997. (VII. 10.) MKM rendelet



a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001. (XII. 22.) OM rendelet



a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet



a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet



a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V.21.) SZMM rendelet



az Országos Képzési Jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet, valamint az Országos képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet



a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról szóló 13/2004. (IV. 27.) OM rendelet



az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet



a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet

3. A SZMSZ hatálya A SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. A SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt.

3

II. Intézményi alapadatok 1. Intézményi azonosítók a) Név: Károlyi Mihály Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Közgazdasági Szakközépiskola b) Székhely: Budapest, XIII., Váci út 89. c) Telephely: d) Intézmény létrehozásáról szóló határozat száma: 1230/C/1992. VII/69 Főv. Közgyűlés e) Az intézmény törzskönyvi azonosítója: 49195400 f) Az alapító okirat kelte: 2009. 10.31. g) Alapító okirat azonosítója: 1658/2009. október 12. Főv. Közgyűlés h) Az alapítás időpontja: 1963. i) OM azonosító:

035436

j) KSH azonosító:

15491958-8022-322-01

k) PIR azonosító:

49195400

l) Adóalanyiság:

alaptevékenység ÁFA mentes tevékenység munkahelyi

vendéglátás,

intézményi

közétkeztetés ÁFA köteles tevékenység m) Adószám:

15491958-2-41

n) Bankszámlaszám:

11784009-15491958-00000000

2. Az intézmény tevékenységei a) Az intézmény alaptevékenységei Az intézmény tevékenységi körébe a következők tartoznak: 5629 Egyéb vendéglátás 6820 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése 8531 Általános középfokú oktatás 8532 Szakmai középfokú oktatás Az intézmény szakágazati besorolása:

4

853200 Szakmai középfokú oktatás

Alap szakfeladat 853211-1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű, szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon További szakfeladatok Szakfeladat: 562913-1 Iskolai intézményi étkeztetés 562917-1 Munkahelyi étkeztetés 853121-1 Nappali rendszerű, szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) 853122-1

Sajátos

nevelési

igényű

tanulók

nappali

rendszerű

szakközépiskolai oktatása (9-12/13. évfolyam) 853124-1 Szakközépiskolai felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam) 853212-1

Sajátos nevelési igényű tanulók, szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon

853214-1

Szakképesítés

megszerzésére

felkészítő

szakmai

elméleti

felnőttoktatás 853221-1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon 853222-1

Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon

853224-1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő

szakmai gyakorlati

felnőttoktatás 853231-1 Emeltszintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatása a szakképzési évfolyamokon 853232-1 Sajátos nevelési igényű tanulók emeltszintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatása a szakképzési évfolyamokon 853234-1 Emeltszintű szakközépiskolai felnőtt szakképzés 854211-1 Felsőfokú szakképzés 855917-1 Középiskolai, szakiskolai tanulószobai nevelés

5

841901-1

Önkormányzatok,

valamint

többcélú

kistérségi

társulások

elszámolásai 856099-1 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység 856020-1 Pedagógiai szakmai szolgáltatások Oktatási-nevelési, módszertani feladatok ellátása pedagógusképzés területén. Közreműködés

a

Mérei

Ferenc

Fővárosi

Pedagógiai

és

Pályaválasztási Tanácsadó Intézettel kötött megállapodás szerint a szakmacsoporthoz

kapcsolódó

pedagógiai,

módszertani

és

szaktárgyi szaktanácsadási pedagógus továbbképzési feladatok ellátásában 853000-1 Középfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása

b) Oktatáshoz kapcsolódó kiegészítő tevékenységek

855937-2 M.n.s. egyéb felnőttoktatás 856099-2 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység 682002-2 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 562917-2 Munkahelyi étkeztetés 856000-2 Oktatást kiegészítő tevékenységek komplex támogatása 889943-2 Munkáltatók által nyújtott lakástámogatások

c) Vállalkozási tevékenység Az intézmény szabad kapacitásainak

hasznosítása

érdekében

vállalkozási

tevékenységet folytat, amely nem veszélyezteti az Alapító Okirat 6. alpontjában meghatározott alaptevékenységét és ebből fakadó kötelezettségeinek teljesítését. Az intézmény által ellátott vállalkozási tevékenység: 682002-4 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 855935-4 Szakmai továbbképzések 855937-4 M.n.s. egyéb felnőttoktatás 855931-4 Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás 855932-4 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás 855933-4 Foglalkozást elősegítő képzések

6

A

vállalkozási

tevékenységből

származó

bevétel

összkiadásaihoz viszonyítva 50 %-os mértéket érhet el.

7

a

költségvetés

tervezett

III.

Szervezeti felépítés

1. A szervezeti egységek (intézményi közösségek) megnevezése a) Vezetők, vezetőség Az iskolát az igazgató és az igazgatóhelyettesek (együttesen iskolavezetés) vezetik. Valamennyien vagyonnyilatkozat tételére kötelezettek. Az iskolavezetés tagjai munkaköri leírás alapján önállóan, személyes felelősséggel végzik munkájukat, a megtett intézkedésekről és a szerzett információkról

egymást

kölcsönösen

tájékoztatják.

A

vezetők

közötti

feladatmegosztás alapelve az arányos terhelés és a folyamatosság biztosítása, szükség szerint módosítható. Valamennyi igazgatóhelyettes feladatkörébe tartozik: 

Felelősséggel osztoznak az iskolára vonatkozó célok megvalósításában az iskolai tervek kidolgozásában és végrehajtásában.

8



Személyes ellenőrzések során meggyőződnek az iskolai tervek, a pedagógiai program végrehajtásáról.



Belső dokumentációk rendszeres ellenőrzése (napló, anyakönyv, törzslap, bizonyítvány, stb.)



Az iskolai ügyelet ellenőrzése



Helyettesítések beosztása



Szakkörök és fakultációs foglalkozások irányítása és ellenőrzése



Közreműködés a tantárgyfelosztás és az órarend elkészítésében



Javaslattétel a pedagógusok jutalmazására, kitüntetésére, szükség esetén fegyelmi felelősségre vonására



Az iskola belső rendjének biztosítása

A tevékenység összehangolása és az információk átadása érdekében az iskolavezetés tagjai rendszeresen tanácskoznak (szükség szerint, de legalább kéthetente). Az iskolavezetés tagjai megállapodás szerint tartózkodnak az iskolában 7 óra 30 és 16 óra, pénteken 7 óra 30 perc és 14 óra között. A szünidei ügyeleti napokon 9 és 12 óra között mindig van ügyeletes vezető az épületben, aki teljes hatáskörrel intézkedik. Az igazgató távollétében az általa megbízott igazgatóhelyettes látja el a vezetői feladatokat. A megbízott igazgatóhelyettes akadályoztatása esetén az igazgató által kijelölt másik igazgatóhelyettes látja el a vezetői feladatokat. Helyettesítés rend: 1. Informatikai és tanügyigazgatási igazgatóhelyettes 2. Szakmai igazgatóhelyettes 3. Nevelési igazgatóhelyettes 4. Gazdasági igazgatóhelyettes 5. Gyakorlati oktatás-vezető A helyettesítés – az igazgató kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével – általános jellegű. Az igazgató tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön intézkedés ad felhatalmazást.

9

Az iskolavezetés munkáját segítő közösségek 

nevelőtestület



kibővített

iskolavezetés

(iskolavezetés,

munkaközösség-vezetők,

szakszervezeti főbizalmi) 

ad hoc munkacsoportok, pl. fegyelmi bizottság, ifjúságvédelmi bizottság, stb.



diák önkormányzati szervek



szülői szervezet (osztály szülői szervezet, iskolai választmány)

Igazgató Az igazgató az iskola egyszemélyi felelős vezetője. Felelős az iskola szakszerű és törvényes működéséért. Gyakorolja a munkáltatói jogokat. Kialakítja az iskola vezetőtestületét, megválasztja vezető munkatársait. Dönt minden olyan ügyben, amely a törvényben leírt jogkörébe tartozik. Az igazgató rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt az iskola működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesítenie kell. Feladatai 

az intézmény személyes képviselete,



az iskola működésének tervezése, szervezése és ellenőrzése,



a pedagógiai munka koordinálása,



együttműködés a szülőkkel és a diákközösségekkel,



a működés személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása.



a

természettudományi

munkaközösség

szakmai

irányítása

és

ellenőrzése Nevelési igazgatóhelyettes Felelősséggel Ellenőrzései

osztozik során

az

iskola

személyesen

nevelési győződik

céljainak meg

a

megvalósításában. nevelési

feladatok

végrehajtásáról. Szakmai irányítása és ellenőrzése kiterjed a következő munkaközösségre: 10



osztályfőnöki



idegennyelvi



magyar



iskolai vöröskereszt



egészségügyi szolgáltatás, iskolaorvos, fogászat

a) általános iskolai tanulók beiskolázása, OKTV szervezése és előkészítése b) az iskolai szintű ünnepségek szervezése c) iskolai szintű és iskolán kívüli vetélkedők d) ifjúságvédelmi és szociális ügyek e) kirándulások anyagi elszámolásának ellenőrzése f) könyvtár működésének és fejlesztésének felügyelete g) javítóvizsgák, osztályozóvizsgák, különbözeti vizsgák szervezése h) közismereti jellegű szakkörök szervezése, ellenőrzése i) az

osztályfőnöki

dokumentáció

ellenőrzése

(naplók,

anyakönyvek,

törzslapok, bizonyítványok) j) különböző tantestületi értekezletek előkészítése k) szülői értekezletek, fogadóórák előkészítése, látogatás, ellenőrzés l) szociális és ösztöndíj ügyek lebonyolítása, kapcsolattartás a gyermekjóléti szolgálattal m) iskolai dekorációs munka irányítása n) a diákmozgalmi tevékenység segítése és ellenőrzése o) havi ütemterv elkészítése p) bizonyítványmásodlatok kiadása q) az iskola gyógyszerellátásának megszervezése

Informatikai és tanügyigazgatási igazgatóhelyettes Felelősséggel osztozik az iskola tanügyigazgatási feladatainak jogszabály szerinti ellátásban. Ellenőrzései során személyesen győződik meg a tanügyigazgatási, és egyéb ellenőrzése alá tartozó feladatok végrehajtásáról. Az iskola számítástechnikai, informatikai rendszere szakmai irányítása és működtetésének ellenőrzése. 11

Szakmai irányítása és ellenőrzése kiterjed: 

informatikai munkaközösség



testnevelési munkaközösség



történelem munkaközösség



iskolai sportkör



a tanulóbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása.

a) Irányítja és ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi tevékenységet b) Túlórák elszámolása és ellenőrzése c) Előkészíti az iskolai statisztikát és a statisztikai jelentéseket d) Érettségi vizsgák előkészítése és szervezése e) A tanári hiányzások nyilvántartása f) A diákmozgalmi tevékenység segítése és ellenőrzése g) Kapcsolattartás a Szülői Választmány elnökével h) Az iskolai kártérítési ügyek intézése i) A helyettesítési napló vezetésének ellenőrzése j) Szakkörök szervezése és ellenőrzése k) A rendszergazda és oktatás-technikus szakmai irányítása és ellenőrzése l) Általános iskolát végzettek beiskolázása, felvételi tájékoztatók elkészítése, nyílt napok szervezése m) Közbeszerzések bonyolítása n) Feladatellátási tervek elkészítése o) FŐKIR, KIR, ADAFOR rendszerek működtetése p) Tanórán kívüli foglalkozások ellenőrzése q) Munka- és balesetvédelmi feladatok r) Feladatai közé tartozik a tanulói felmentés figyelemmel kísérése, a könnyített és gyógytestnevelésre utalt tanulók nyilvántartása és ellenőrzése Szakmai igazgatóhelyettes A szakmai képzés felelős vezetője. Felelősséggel osztozik az iskola céljainak megvalósításában, az iskolai tervek végrehajtásában a szakmai képzés minden területén. Szakmai irányítása alá tartoznak a következő munkaközösségek és területek: 

szakmai 12



szakképző évfolyamok beiskolázása

a) Irányítja és ellenőrzi az iskolában folyó szakmai képzést b) Képviseli az iskolát a szakmai oktatással kapcsolatos fórumokon c) Kapcsolatot létesít és tart fenn az iskolát patronáló cégekkel d) Gondoskodik a szakmai gyakorlat előkészítéséről és megszervezéséről, értékeli azt és gondoskodik a tapasztalatok felhasználásáról. e) Szakkörök szervezése és ellenőrzése f) Tanulók továbbtanulásának koordinálása g) Szakképzéssel

és

szakképesítésekkel

kapcsolatos

jogszabályok

figyelemmel kísérése h) Kapcsolat kialakítása és fenntartása a felsőfokú intézményekkel i) Belső szakmai továbbképzések szervezése j) Szakmai oktatást érintő kérdésekben együttműködik az iskola valamennyi munkaközösségével, különös tekintettel az idegen nyelvi munkaközösségre k) OSZTV, SZÉTV előkészítése és szervezése l) Irányítja a gyakorlati oktatás vezetőjét m) Koordinálja a szakmai elméleti és gyakorlati képzést n) A diákmozgalom tevékenység segítése és ellenőrzése o) A szakképző évfolyamokon folyó oktató-nevelő tevékenység irányítása és ellenőrzése p) OKJ vizsgák előkészítése és szervezése q) Nyílt napok szervezése r) FŐKIR adatszolgáltatása Gazdasági igazgatóhelyettes munkaköri leírása Jogait és feladatait az igazgató határozza meg. A gazdasági és technikai dolgozók felelős vezetője. Felelősséggel

osztozik

az

iskolai

célok

megvalósításában,

a

tervek

végrehajtásában. Az engedélyezett költségvetési keretösszeggel az államháztartási, pénzügyi szabályok betartásával, tervszerű, takarékos gazdálkodást folytat. Irányítja és ellenőrzi a gazdasági, pénzügyi és számviteli munkát.

13

A gazdálkodási (pénzügyi, számviteli, munkaügyi) feladatok megvalósításában az igazgató közvetlen helyettese. Feladatát önállóan – de minden esetben az igazgatóval egyeztetve végzi. a) Elkészíti

és

folyamatosan

felülvizsgálja,

karbantartja

az

alábbi

szabályzatokat: 

a Szervezeti és Működési Szabályzatot



munkaköri leírásokat



pénzkezelési szabályzatot



leltározási szabályzatot



selejtezési szabályzatot



számviteli rendet



belső ellenőrzési szabályzatot



iratkezelési szabályzatot

b) Az érvényes törvények és rendeletek, utasítások alkalmazásával ellátja a munkaügyi feladatokat. c) Felelős az állami vagyon megőrzéséért, az érvényes jogszabályoknak megfelelő gazdasági és pénzügyi tevékenységért, a pénzügyi, bizonylati fegyelem betartásáért. d) Határidőre elkészíti, vezeti, nyilvántartja: 

az éves költségvetést, a számszaki és szöveges indoklással,



elkészíti a féléves és éves beszámolót a kiegészítő táblázatokkal és szöveges indoklással együtt,



elkészíti a havi pénzforgalmi adatszolgáltatást,



vezeti az előirányzat változást,



vezeti a létszám és bérnyilvántartást,



elkészíti az energiamérleget,



elkészíti a beruházási statisztikát,



nyilvántartja a kapott szakképzési támogatást,



nyilvántartja a lakáscélú támogatásokat.

e) Adatot szolgáltat a Fővárosi Önkormányzat, a Szakhatóságok kérésére. 14

f) Felelős a közölt adatok valódiságáért. g) Elvégzi a gazdálkodással kapcsolatos szerződéskötési, levelezési teendőket. h) Biztosítja az oktatás tárgyi feltételeit, az eszközök rendeltetésszerű, gazdaságos

használatához

szükséges

intézkedések

megtételét,

az

eszközbeszerzést, javítást. i) Szervezi az iskolai tervek teljesítését, figyelemmel kíséri a béralap felhasználását. Az adatokról az igazgatót folyamatosan tájékoztatja. j) Ellenőrzi az iskolai tervek teljesítését, figyelemmel kíséri a béralap felhasználását. Az adatokról az igazgatót folyamatosan tájékoztatja. k) Elvégzi a pénzügyi ellenőrzéssel kapcsolatos feladatokat, ellenjegyez. l) Gondoskodik arról, hogy a vállalt fizetési kötelezettségekre megfelelő fedezet álljon rendelkezésre, valamint, hogy a vállalt kötelezettségek jogszerűek legyenek. m) Gondoskodik a bevételek határidőre történő beszedéséről. n) A karbantartási munkákat úgy irányítja, hogy az anyagi erőforrásokhoz mérten a műszaki hibák elhárítása és az intézmény állagmegóvása folyamatos legyen. o) Megköveteli a fegyelmezett munkát, a rendet és a tisztaságot, a színvonalas ebéd-szolgáltatást. p) Gondoskodik az ésszerű anyagbeszerzésről és takarékos felhasználásról. q) Munkáltatói

jogot

gyakorol

a

technikai

és

ügyviteli

dolgozók

vonatkozásában. r) Belső ellenőrzési feladatát folyamatosan az éves terve alapján végzi. s) Felelős a vezetése alatt álló dolgozók munkájáért, figyelemmel kíséri és értékeli tevékenységüket. t) Anyagi, erkölcsi elismerésükre, felelősségre vonásukra javaslatot tesz. u) Folyamatos a munkakapcsolata az oktatást érintő gazdasági ügyekben az igazgatóhelyettesekkel és a gyakorlati oktatásvezetővel. v) Távollétében az ellenjegyzés az ügyrendben meghatározottak szerint történik. w) a

Fővárosi

Önkormányzat

intézményeiben

dolgozók

gyermekvédelmi, lakáscélú

oktatási

munkáltatói

és

kulturális

támogatásának

számlakezelési, ügyfélforgalmi és nyilvántartási feladatainak ellátása

15

keretében feladata a

benyújtott lakáskölcsön igények ellenőrzése,

továbbítása az OTP felé Munkájával a szabályos, takarékos gazdálkodást, az iskolai vagyon megőrzését, rendeltetésszerű használatát, az állagmegóvást, a rendet és tisztaságot köteles biztosítani, az oktatási, nevelési, szakmai követelmények figyelembevételével. Gyakorlati oktatásvezető munkaköri leírása A szakmai gyakorlati oktatás irányítása során a gyakorlatvezetőt a szakmai igazgatóhelyettes irányítja, ellenőrzi és beszámoltatja tevékenységéről. A gyakorlatvezető az iskolai gyakorlati tevékenység szakmai irányítója. Ennek keretében irányítja az e területen folyó oktató-nevelőmunkát, szükség esetén segíti a szaktanárokat a területen folyó munkában, meggyőződik az oktatási eszközök rendeltetésszerű használatáról, javaslatot tesz a gyakorlati oktatást szolgáló

eszközök

fejlesztésére,

cseréjére.

Felelős

azért,

hogy

a

számítógéptermekben és nyelvi laboratóriumokban oktatók és a hozzájuk beosztott tanulók a tanév elején baleseti oktatásban részesüljenek. Segítséget nyújt az elméleti és gyakorlati képzés összehangolásában. Folyamatosan kapcsolatot épít és ápol azokkal a cégekkel, amelyek szakmai területen támogatják iskolánkat. Figyelemmel kíséri azt, hogy ezek a cégek, vállalkozások az iskola megfelelő programjairól szükség esetén tájékoztatást kapjanak. Tevékenységével elősegíti új cégek bekapcsolását a támogatói hálózatba, ennek érdekében felkeres új cégeket, megismerteti velük az iskola képzési rendszerét. Részt vesz a TISZK-kel kapcsolatos szakmai feladatok megoldásában. Feladatai közé tartozik a szakmai gyakorlatok megszervezése, teljes körű adminisztrációja, lebonyolításának figyelemmel kísérése, összegző értékelő anyagot készít a szakmai gyakorlatról. Ennek keretében a 13-14. évfolyamos tanulók részére szakmai gyakorlat szervezése az alábbi ütemezésben

Feladat

Határidő

ismerteti a tanulókkal a feladatokat és

adott félév elejétől folyamatosan

követelményeket

16

gondoskodik megfelelő számú gyakorlati

a gyakorlat megkezdése előtt 30

helyről

nap

ismerteti a tanulókkal a beosztást

a gyakorlat megkezdése előtt 15 nap

értesíti a cégek megbízott dolgozóját és

a gyakorlat megkezdése előtt 30

megküldi részükre a névsorokat,

nap

igazolólapokat és a szerződéseket összegyűjti és az illetékes szaktanárnak

gyakorlat befejezése után 1 hét

átadja a tanulók munkáit bekéri a cégektől a tanulók értékelését

gyakorlat befejezése után 1 hét

értékeli a szakmai gyakorlatot és

gyakorlat befejezése után 1 hónap

megköszöni a tanulók fogadását A gyakorlati oktatásvezető az iskolavezetés munkáját segítő tevékenysége keretében félévkor és év végén összeállítja az iskolai statisztikát, valamint végzi az iskolavezetés által a gyakorlati oktatásvezető hatáskörébe utalt feladatokat. b) Gazdasági szervezet felépítése és feladata  A pénzügyi-gazdasági tevékenységet ellátó személyek feladatköre, munkaköre Gazdasági igazgatóhelyettes közvetlen irányításával végzi feladatát 

gondnok



főkönyvi könyvelő



analitikus könyvelő – pénztáros



bér-, munkaügyi ügyintéző

Gondnok 

irányítja és ellenőrzi a technikai dolgozók munkáját: karbantartók, takarítók, konyhai dolgozók



gondoskodik az iskolaépület rendeltetésszerű használatához szükséges munkafeltételekről: világítás, fűtés, vízellátás, ablaktisztítás; rágcsálóirtás, stb.



gondoskodik eseti biztonsági őrzések megrendeléséről; 17



biztosítja a munkájuk elvégzéséhez szükséges anyagokat és eszközöket; ellenőrzi az anyagfelhasználások jogosságát;



gondoskodik a folyamatos karbantartási munkák elvégeztetéséről; esetenkénti külső kivitelezők megkereséséről, ajánlatok bekéréséről;



vezeti az épület kulcsnyilvántartását, elkészíti a jelenléti íveket;



vezeti a teremleltárt, részt vesz az évenkénti leltározási,selejtezési munkákban;



munkaerő változáskor a leltári átadás-átvételről gondoskodik;



betegség és egyéb okból bekövetkezett távollét esetén gondoskodik a helyettesítésről és a túlmunka elrendelésről



vezeti és karbantartja az iskola bélyegző nyilvántartását



vizsgákra, iskolai rendezvényekre termet, dekorációt biztosít;.

Főkönyvi könyvelő 

beérkező számlák ellenőrzése, nyilvántartása, átutalások elkészítése;



könyveli a kontírozott számlákat az előírt számlarendi bontásnak megfelelően;



adatokat szolgáltat a havi, negyedéves, féléves, éves beszámolókhoz;



elvégzi a főkönyvi és analitikus nyilvántartások egyeztetését;



vezeti és könyveli az előirányzatokat, kötelezettségvállalásokat, a főkönyvi könyveléshez kapcsolódó egyéb analitikus nyilvántartásokat /pl. kötött felhasználású normatíva felhasználás, stb./



részt vesz a leltározási, selejtezési munkálatokban;



elkészíti az előírásoknak megfelelő ÁFA bevallást;



a Fővárosi Önkormányzat gyermekvédelmi, oktatási és kulturális intézményeiben dolgozók lakáscélú munkáltatói támogatásának számlakezelési, ügyfélforgalmi és nyilvántartási feladatai közül a kölcsönszámla

mozgások

könyvelése,

adatszolgáltatások

összeállítása a főváros felé. 

a gazdasági igazgatóhelyettes mindenkori helyettese, távolléte idején – a munkáltatói jogkört kivéve – teljes jogkörrel helyettesíti;

18

Analitikus könyvelő, pénztáros 

pénztárosi teendőit az iskola Pénzkezelési Szabályzata alapján, teljes anyagi felelősséggel látja el;



gondoskodik a készpénz OTP fiókból történő felvételéről, nyilvántartásba vételéről, az előírt keretösszeg betartásáról;



gondoskodik a pénzmegőrzési szabályok betartásáról;



készpénzfizetési számlákat ellenőrzi formai és tartalmi szempontból, teljesíti a kifizetéseket;



gondoskodik a beérkező postai értékküldemények átvételéről;



szervezi és bonyolítja az étkezési díjak beszedését, vezeti az étkezési nyilvántartásokat, intézi az ebédrendelést;



10 naponként egyezteti a pénzkészletet és a pénztári nyilvántartást;



vezeti a tárgyi eszköz és érték nélküli eszköznyilvántartást; az ezekben bekövetkezett változásokat;



vezeti a védőruha nyilvántartást;



leltározási és selejtezési munkákban részt vesz;



a bér-, munkaügyi ügyintéző mindenkori helyettese;

Bér-, munkaügyi ügyintéző 

vezeti a közalkalmazotti nyilvántartást, átvezeti a változásokat;



intézi a ki-és belépő dolgozókkal kapcsolatos adminisztratív munkát;



elkészíti a kinevezéseket, átsorolásokat, szerződéseket;



vezeti a dolgozók szabadság nyilvántartását;



nyilvántartja a kiadott fizetési előlegeket;



vezeti a felhasznált túlórákat;



folyamatos kapcsolatot tart a MÁK-kal, az onnan érkező adatok alapján bérnyilvántartást vezet;



havonta bérfeladást készít a főkönyvi könyvelés részére;



elvégzi a vagyonnyilatkozat tétellel összefüggő feladatokat;



a Fővárosi Önkormányzat gyermekvédelmi, oktatási és kulturális intézményeiben dolgozók lakáscélú munkáltatói támogatások keretében kiadott kölcsönök név szerinti analitikus nyilvántartása.

19



a pénztáros távolléte idején a házipénztárt teljes felelősséggel kezeli.

 A szervezeti egységek vezetőjének azon jogosítványai, amelyek körében a költségvetési szerv képviselőjeként járhat el . A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos különleges előírások, feltételek Az iskola kötelezettséget csak a költségvetési alapokmányában foglalt feladatok célszerű, hatékony, gazdaságos

ellátására figyelemmel vállalhat.

A feladatok ellátása során fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget az iskola igazgatója jogosult vállalni. A kötelezettségvállalás ellenjegyzés mellett jogszerű és csak írásban történhet. 50000,-Ft értékhatár felett kötelező az írásos, ellenjegyzéssel ellátott kötelezettségvállalás. Az 50000,-Ft-ot el nem érő kifizetések rendjéről és nyilvántartási formájáról iskola a Kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés rendjét rögzítő szabályzatában rendelkezik. A kötelezettségvállaláshoz kapcsolódóan

- kinevezés illetve folyamatos

teljesítést tartalmazó szerződések kivételével – olyan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelyből a kötelezettség megállapítható. Az iskolai pénzgazdálkodással kapcsolatos jogköröket az alábbi beosztású személyek gyakorolják: Utalványozás, kötelezettségvállalás esetén igazgató

Teljes körűen

szakmai

igazgató

igazgatóhelyettes

értékhatárig, három nap után teljes körűen

informatikai és

igazgató

tanügyigazgatási

értékhatárig; három nap után teljes körűen

távolléte távolléte

esetén esetén

500.000 500.000

Ft Ft

igazgató helyettes

Ellenjegyzés esetén gazdasági

Teljes körűen

igazgatóhelyettes főkönyvi könyvelő

gazdasági igazgatóhelyettes távolléte esetén

20

bérkifizetés kivételével teljes körűen

 A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos különleges előírások, feltételek A tervezési és végrehajtási feladatokat a mindenkori kormányrendeletek, valamint a Fenntartó hatóság rendeletei alapján látjuk el.  A belső ellenőrzési kötelezettség, az ellenőrzést végző személy, egység vagy szervezet jogállása, feladatai. A költségvetési szervek belső ellenőrzési kötelezettségét a 193/2003. (XI.26.) Korm. Rendelet írja elő. Iskolánkban e feladatot a Korm. rendelet előírásai, valamint belső szabályzatok alapján megbízási szerződéssel külső szakember látja el: 1. A belső ellenőr tevékenységét az iskola igazgatója által jóváhagyott belső ellenőrzési kézikönyv, valamint a vonatkozó jogszabályok szerint végzi. 2. Az

iskola

igazgatója

biztosítja

a

belső

ellenőr

funkcionális

függetlenségét. 3. A belső ellenőr munkáját az igazgatónak közvetlenül alárendelve az ellenőrzési program alapján végzi. 4. A belső ellenőr ellenőrzési tevékenységén kívül más tevékenység végrehajtásába nem vonható be. A belső ellenőr feladatai: 1. Vizsgálni és értékelni a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszerek kiépítésének előírásszerű végrehajtását; 2. ellenőrizni

és

értékelni

a

költségvetés

pénzügyi

végrehajtása

gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét; 3. ellenőrizni a rendelkezésre álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását, valamint a számviteli-, pénzügyi elszámolások, beszámolók megbízhatóságát.

21

4. ellenőrzései alapján megállapításokat és ajánlásokat tesz az igazgató felé, az iskolai működés eredményességének növelése, a belső ellenőrzési tevékenység továbbfejlesztése érdekében; 5. ajánlásokat, javaslatokat fogalmaz meg a hiányosságok kiküszöbölése érdekében, valamint 6. nyomon követi az ellenőrzési jelentések alapján megtett intézkedéseket. 7. jogosult az iskola bármely helyiségébe belépni, figyelemmel a szervezeti egység biztonsági előírásaira, munkarendjére; 8. jogosult az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba betekinteni, azokról tanúsítványt készíttetni; 9. jogosult az ellenőrzött egység vezetőjétől, bármely dolgozójától írásbeli vagy szóbeli információt kérni; 10. köteles ellenőrzési jelentést készíteni, azt az igazgatónak átadni.

c) Pedagógusok közösségei  Nevelőtestület Az intézmény pedagógusainak közössége. Döntési és véleményezési jogkörét a hatályos jogszabályok tartalmazzák. Nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A

nevelőtestület

döntési

jogköréből

a

szakmai

munkaközösségek

véleményezési hatáskörébe helyezi a tantárgyfelosztást. A nevelőtestület a feladatoknak megfelelően ülésezik. Minden tanév végén az évet értékelő, tanév elején a következő tanév feladatait meghatározó nevelőtestületi ülést tart. Az I. és a II. félév végén félévi értekezletet tart. Rendkívüli értekezletet szükség esetén az igazgató hívhat össze, illetve rendkívüli értekezlet tartható, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább egyharmada kéri. „ Ha az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, az iskolai szülői szervezet, közösség, iskolai, kollégiumi diákönkormányzat kezdeményezi a nevelőtestület összehívását, a kezdeményzés elfogadásáról a nevelőtestület dönt. „ (11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 29. § (1) bekezdése)

22

A nevelőtestület érvényes döntést csak akkor hozhat, ha a pedagógusok legalább kétharmada jelen van. Az értekezleten a nevelőtestület tagjai szavazati joggal, a meghívottak tanácskozási joggal vehetnek részt. Meghívhatók a diákönkormányzat, az Szülői szervezet képviselői, az őket érintő napirendi pontok tárgyalására. A nevelőtestületi értekezletek témáiról rövid emlékeztető készül. A nevelőtestületi döntéseket hivatalos jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Rendszeres időközönként kibővített iskolavezetőségi értekezleten tárgyaljuk meg az adott időszak legfontosabb feladatait, a felmerülő problémákat. Ezen az iskolavezetés tagjai mellett a munkaközösség-vezetők és a szakszervezeti főbizalmi vesznek részt.

 Szakmai munkaközösségek Tantárgyaknak, illetve tantárgycsoportoknak megfelelő munkaközösségek működnek az iskolában. A munkaközösségek általános feladatai: 

véleményezési jog gyakorlása a tantárgyfelosztás kérdésében



javaslat megfogalmazása az egyes szaktanárok külön megbízásaira



javaslat a szertárak és a szakkönyvtárak fejlesztésére



közös felelősség a szaktárgyi felszerelések megőrzéséért és nyilvántartásba vételéért



részvétel tantárgypedagógiai fejlesztési és kutatási munkákban.



szakmai kérdések rendszeres megvitatása.



szakterület iskolai versenyeinek szervezése és lebonyolítása.



tanulók felkészítése fővárosi és országos szintű tanulmányi versenyekre, a nevezés és az iskolai szervezési feladatok ellátása.



eredményvizsgálatok szervezése és lebonyolítása, témaköreinek és feladatainak kijelölése.



választás alternatív tankönyvekből.



belső továbbképzések korszerű pedagógiai eljárások, didaktikai módszerek bevezetésére, szakmai fejlődésére.

23

 A munkaközösség-vezetők A szakmai munkaközösség képviseletét és munkájának koordinálását a munkaközösség-vezető látja el. A munkaközösség-vezetőt a munkaközösség véleményének ismeretében az igazgató bízza meg 3 évre. A megbízás többször is meghosszabbítható. Munkájáért munkaközösség-vezetői pótlék és heti egy óra órakedvezmény illeti meg. Feladatai 

az iskolai munkaterv alapján összeállítja a munkaközösség éves programját, munkatervét,



tagjainak tanmenetét jóváhagyásra előterjeszti az igazgatónak,



segíti és útmutatást ad a munkaközösség tagjainak, különös tekintettel a pályakezdő kollegákra,



belső továbbképzések, óralátogatások, bemutató tanítások, szakmaimódszertani konzultációk szervezése,



tanulmányi versenyek előkészítése,



a

munkaközösség

szakterületéhez

tartozó

tantárgyak

körére

vonatkozó tanítási koncepciók és követelményrendszer kialakítási, fejlesztési munkáinak összehangolása és irányítása, 

a dologi feltételrendszer – szaktantermek berendezési tárgyai, taneszközök, médiák – fejlesztésének koordinálása,



feladatbankok,

vizsgatételek,

felmérések

készítési

munkáinak

összehangolása és irányítása, 

félévenként értékeli a munkaközösség tevékenységét. Közreműködik az

igazgatói

beszámoló

elkészítésében.

Javaslatot

tesz

a

munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, 

figyelemmel kíséri a tanmenet időarányos teljesítését és a munkaközösség tagjainak értékelő munkáját,



hospitálás,



képviseli

a

munkaközösséget

az

iskolán

kívüli

szakmai

megbeszéléseken, illetve gondoskodik ezeken a munkaközösség képviseletéről.

24

 Az osztályfőnök Az osztály felelős vezetője az osztályfőnök. Feladatának elvégzésére az igazgatótól kap megbízást. Munkáját az osztályban tanító tanároktól, a tanulók szüleitől és az igazgatótól kapott információ figyelembevételével végzi. Javaslattevő jogköre kiterjed az osztállyal kapcsolatos minden kérdésre. Munkájáért osztályfőnöki pótlékban részesül. Feladatai 

Céltudatosan összehangolja a nevelési tényezőket, hogy alaposan megismerje tanítványai személyiségét, a korszerű pedagógia elvei és gyakorlata szerint, erkölcsös szellemben nevelje őket, segítse hivatástudatuk kialakulását.



Tanév elején elkészíti a foglalkozási tervet, amely hónapra és helyre lebontva tartalmazza az osztály tevékenységét, kirándulását is.



Az osztály közösségi életének kialakításában és fejlesztésében együttműködik az osztály diákbizottsággal, tudatosan felhasználja segítségüket, tevékenységüket figyelemmel kíséri és tanácsokkal segíti, észrevételeiket és javaslataikat osztályfőnöki tevékenységében igényli és hasznosítja.



Látogatja osztályát tanítási órákon. Tapasztalatait, észrevételeit – az egységes követelmények és eljárások érdekében megbeszéli az érintett tanárokkal, diákvezetőkkel, a tanuló szüleivel, törvényes képviselőjével. Szükség esetén az osztályban tanító tanárokat tanácskozásra hívja össze.



Az ellenőrző könyv útján tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, az első és harmadik negyedév végén a tanulók általános tanulmányi munkájáról és ellenőrzi, hogy a szülő látta-e a bejegyzést.



A félévi és a tanév végi értekezlet előtt gondosan elemzi a tanulók elbírálásához szükséges, folyamatosan gyűjtött adatokat, a magatartás és szorgalom jegyeket megbeszéli a szaktanárokkal és az osztály közösségével.



Elvégzi az osztályával kapcsolatos osztályfőnöki adminisztrációs teendőket (negyedévenként egyezteti az osztályzatokat az ellenőrző könyvben, minden hó 10-ig összesíti a hiányzásokat stb.) 25



Figyelemmel kíséri az osztály tanórán kívüli tevékenységét, részt vesz a programokban, segítséget nyújt szervezésükben.



A szülő kérésére engedélyt adhat osztálya tanulóinak 3 napig terjedő távolmaradásra.



A

Házirendben

megfogalmazottak

szerint

jutalmaz,

illetve

fegyelmező intézkedéseket hoz.  Osztályfőnöki munkaközösség Az osztályfőnökök közössége alkotja. Nevelési kérdésekben az igazgató döntést előkészítő és tanácsadó testülete. Rendszeres időközönként ülésezik, ahol megtárgyalja az aktuális nevelési problémákat. Döntő szerepe van az egységes nevelési alapelvek kialakításában és ezek gyakorlati megvalósításában. Az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjének feladatai 

Az osztályfőnöki adminisztratív munka figyelemmel kísérése és ellenőrzése.



Tapasztalatszerzés osztályfőnöki órák látogatásával.



Közreműködés a tanév rendjének kimunkálásakor, az ünnepek, a tanítás nélküli munkanapok és ezek programjai, tanulmányi kirándulás,

a

különféle

sport

és

kulturális

rendezvények

meghatározásában, ezek előkészítésében és lebonyolításában. 

Képviseli az iskolát a neveléssel kapcsolatos értekezleteken.



Gondoskodik arról, hogy az új osztályfőnökök megismerkedjenek az iskola

hagyományaival

és

az

osztályfőnöki

adminisztrációs

teendőkkel. 

A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása (ezen belül a feladatok

ellátásával

megbízott

beszámolására

vonatkozó

rendelkezések). 

Az iskolai agresszió elleni küzdelemmel kapcsolatos feladatok koordinálása.



Az iskolai tehetséggondozással kapcsolatos feladatok ellátása.

A szervezeti egységek (munkaközösségek) belső kapcsolattartása munkakapcsolat, külső kapcsolatok létesítéséhez az iskolavezetés hozzájárulása szükséges.

26

d) Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak  A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkaköri leírása Ellátja és nyilvántartja a problémamegelőző és a problémakezelő gyermek- és ifjúságvédelmi munkát az intézmény a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű, és magatartászavaros tanulóinál. Elősegíti a nyilvántartott fiatalok egyéni fejlődését, folyamatos kapcsolatot tart a nevelő-, gondozó tevékenységben segítő intézmények, a gyermekvédelmi hatóság kollegáival. Feladatait részmunkaidőben végzi. Munkaidejének egy részét (min. 10 óra/hét) az iskolában köteles tölteni, e feladat ellátásával. Munkaidejének beosztása a nevelési igazgatóhelyettessel történt egyeztetés szerint. A feladatait az igazgató vagy a nevelési igazgatóhelyettes irányításával látja el. 

Tiszteletben tartja a gyermek- és emberi jogokat, kiemelten kezeli a szakmai titoktartás kötelezettségét. Megbízatása tárgyában képviseli az igazgatót a külső együttműködők (intézmény, hatóság) felé.



A prevenció érdekében felméri a segélyek iránti kérelmek indokoltságát és feltárja az osztályfőnökökkel való együttműködésben veszélyeztetett családokat.



Állandó kapcsolatot tart a veszélyeztetett gyerekek javára a védőnővel, az osztályfőnökkel, gyámhatósággal, családsegítő központtal, nevelési tanácsadóval.



Pontos kimutatást vezet a veszélyeztetett fiatalokról: az állami gondozottakról, a segélyben részesülőkről, az ideiglenes beutaltakról, a gyámhatósági

intézkedésre

pártfogoltakról,

a

nevelőotthoni,

nevelőintézeti gondozottakról. 

Jó és eredményre vezető kapcsolatot alakít ki a körzetébe tartozó veszélyeztetett családokkal. A szükséges kooperációval, empátiával, toleranciával viselkedjen a védelemre szoruló fiatallal.



Kitartóan segíti a veszélyeztetett fiatal életkörülményeinek javítását, támogatja érzelmi kiegyensúlyozottságát, biztonságérzetét, elősegíti a közösségben szocializációját.

27



Biztosítja a veszélyeztetett tanuló nyugodt körülmények között való tanulását, hatékony felkészülését (tanulószobai elhelyezéssel).



Az iskolai agresszió elleni küzdelemmel kapcsolatos feladatok szervezése, összehangolása.



Megszervezi – pedagógusok bevonásával – a rászoruló fiatal tanulmányi teljesítményét javító felzárkóztató, és tehetséggondozó foglalkozásokat, tanórán kívüli szabadidős foglalkozások látogatását.



Megírja a szükséges jelentéseket, leveleket (iktatás!), megőrzi, rendszerezi a gyermekekről készült dokumentációt. Határozatokat fogalmaz, nyomtatványokat tölt ki.



Javasolja speciális foglalkozások (pszichológus, stb.) igénybevételét, a kollégiumi, vagy nevelőotthoni elhelyezést.



Segíti

a

rászorult

tanulókat

étkezési,

tankönyv-támogatási

hozzájárulások elnyerésében. 

Javaslatot tesz az iskolai segélyezésre.



Az ingyenes tankönyv és étkezési támogatás elbírálásában segítséget nyújt.



A támogatásra szoruló tanulókról és munkájának eredményességéről rendszeresen

referál

az

igazgatónak,

hogy

intézményvezetői

intézkedésekkel is biztosítsa az igényelt segítséget. Szempontok alapján félévenként írásban beszámol. 

Tevékenységéről félévenként tájékoztatja a nevelőtestületet, irányítja és koordinálja a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységét.



A fentieken kívül elvégzi mindazokat a feladatokat, amivel az igazgató és közvetlen felettesei megbízzák.

 Diákmozgalmat segítő tanár munkaköri leírása Munkájának ellátására az igazgató ad megbízást. 

Véleményt nyilvánít a tanulóifjúság egészét vagy többségét érintő határozatok, intézkedések meghozatala előtt.



Az iskola nevelési koncepciójának meghatározása során kialakítja a tanórán kívüli tevékenység, a diákmozgalom nevelési elveit, és gondoskodik az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatába való beépítéséről.

28



Szervezi és összehangolja a diákközösségek munkáját.



Megszervezi a diákönkormányzatot, segíti munkáját, rendszeresen konzultál velük a diákságot érintő kérdésekben, véleményüket beépíti munkájába.



Kapcsolatot tart az IDB-vel a diákélet szervezésében.



Figyelemmel kíséri az iskolán kívüli közösségekben dolgozó diákok munkáját.



Javaslatot tesz a diákvezetők felkészítését célzó foglalkozások, továbbképzések, táborok feladatának meghatározására, programjuk jóváhagyására, irányítja és összefogja azok szervezését.



Kezdeményezi a tantestület tanítási órán kívüli nevelési feladatokkal történő megbízását.



Támogatja a tanórán kívüli tevékenységet folytató pedagógusok munkáját.



Értékeli a diákmozgalomban tevékenykedő felnőttek és diákok munkáját, javaslatot tesz elismerésükre, jutalmazásukra iskolai forrásokból.



Véleményezi az iskola keretein kívül szervezett kulturális, tanulmányi, sport és szabadidős programok, tanfolyamok, táborok felnőtt és diák résztvevőinek munkáját.



Javaslatot tesz az iskolai költségvetés elkészítése során a diákok tanórán kívüli tevékenységére fordítható, valamint diákszociális alapként kezelt összegének tervezésére és felhasználására.



Előkészíti a tanórán kívüli nevelési kérdésekkel foglalkozó testületi üléseket és fórumokat pl. diákközgyűlés stb.

 Szabadidő szervező munkaköri leírása A szabadidő szervező segíti az iskola pedagógusainak és a tanulók szabadidőszervezéssel, közösségi élet kialakításával összefüggő munkáját. Feladatai 

Az iskola pedagógiai programjához kapcsolódó tanórán kívüli foglalkozások, programok előkészítése, szervezése, a környezeti neveléssel összefüggő tevékenység segítése.

29



Ezzel összefüggésben a közönségszervezés munkáját végzi (színház, mozi, múzeum). Az osztályfőnökökkel és a diákönkormányzatot segítő tanárral együttműködik – az igényeknek megfelelően – erdei iskola, nyári tábor és a tanulmányi kirándulások szervezésében.



A pedagógiai programhoz nem kötődő szabadidős tevékenység előkészítése, szervezése és ezekről tájékoztatás nyújtása. A tájékoztatás sokszínű és hozzáférhető formáinak megszervezése (hirdető tábla, iskolarádió, iskolaújság, stb.).



A tanuló közösségek, a diákönkormányzat programjainak segítése (pl.: kiállítás, túrák, stb.).



Tájékoztatja

a

Szülői

Választmányt

a

tanulók

szabadidős

tevékenységével kapcsolatos tervekről. A szülők kéréseit, észrevételeit figyelembe veszi a szabadidős programok készítésénél. 

Az iskola hagyományőrző tevékenységével összefüggő rendezvények (Károlyi-nap, szalagavató, ballagás) előkészítésében és szervezésében segítően együttműködik a rendezőkkel és a diákönkormányzattal.



Közreműködik

azoknak

a

rendezvényeknek,

előadásoknak

a

szervezésében, amelyek az alapvető emberi értékeket, nemzetiségi hagyományokat ismerteti meg iskolánkban. 

Együttműködik az osztályfőnökökkel, illetve az ifjúságvédelmi felelősökkel

az

egészséges

életmód,

a

szenvedélybetegségek

megelőzésével összefüggő feladatok szervezésében, és az ezzel összefüggő

szabadidős

tevékenységeket

(előadás,

film,

stb.)

megszervezi. 

A pályázati lehetőségeket figyelemmel kíséri és erről az iskolavezetést, illetve a tanárokat rendszeresen tájékoztatja.



A pályázatok elkészítésében az igények szerint közreműködik.



Segíti az iskolai továbbtanulási munkát, elsősorban a tájékoztató anyagok

nyilvánosságra

hozásában,

felkérésével. Munkaideje: hétfőtől – péntekig 8.00 – 16.00

30

tájékoztatót

tartó

előadók

 Könyvtáros munkaköri leírása 

A beszerzett könyveket a vonatkozó rendeletnek és utasításoknak megfelelően

nyilvántartásba

veszi

és

besorolja

a

megfelelő

állománycsoportba. 

Az igényeknek megfelelően, különös tekintettel az iskola jellegére, - az iskolavezetéssel egyeztetve – folyamatosan gyarapítja a könyvtár állományát.



Ellátja az állománygondozással és fejlesztéssel, valamint az állomány rendjével kapcsolatos teendőket.



Folyamatosan

tájékozódik

a

megjelent

könyvekről,

egyéb

kiadványokról, és azokról a nevelőtestület és a tanulókat tájékoztatja. Az új kiadványokról negyedévenként jegyzéket készít, amelyet átad a könyvtári munkát felügyelő igazgatóhelyettesnek. 

A vonatkozó rendelet és az iskolai Könyvtárkezelési Szabályzat előírásai szerint meghatározott időközönként felülvizsgálja a könyvtári állományt és javaslatot tesz az elhasználódott, elveszett, illetve feleslegessé vált könyvek selejtezésére. A jóváhagyott selejtezési jegyzőkönyv és törlési jegyzék alapján elvégzi a kivezetést a nyilvántartásból.



A könyvtári előírásoknak megfelelően fenntartja a szakrendet, szerkeszti a katalógust hagyományos módon és a számítógépes TextTlib program segítségével.



Felügyel

a

könyvek

rendeltetésszerű

használatára,

épségük

megóvására, szükség szerint gondoskodik újraköttetésükről. 

Felel a könyvtár zavartalan és rendeltetésszerű működéséért, ügyel a helyben olvasásra, foglalkozik a tanulókkal.



Közvetlen

részvételével

hozzájárul

a

nevelő-oktató

munka

eredményességéhez: könyvtári bemutatót tart, a könyvtárban tartandó órákat megszervezi, stb. 

Könyvtári szolgáltatásaival (kiállítás, faliújság, ajánló bibliográfia, információszolgáltatás stb.) segíti az iskola nevelő-oktató munkáját.



Vezeti az állományra és a kölcsönzésre vonatkozó statisztikákat.



Kapcsolatot

tart

más

(közművelődési,

könyvtárakkal, intézményekkel. 31

szak-

és

tudományos)



Részt vesz a könyvtárosi munkaközösségi foglalkozásokon, illetve szakmai továbbképzésen.



Ellátja a jutalomkönyvekkel kapcsolatos ügyintézői teendőket.



Anyagilag felelős a könyvtár állományáért.



Gondoskodik a könyvtárban elhelyezett másológép rendeltetésszerű használatáról.



Heti

munkaidő-beosztását

és

a

könyvtár

nyitvatartási

rendjét

munkaköri leírása, illetve a könyvtár Működési Rendje tartalmazza. 

A hivatali segédkönyvtár – a letéti könyvtár – feltérképezése.

Munkaideje: hétfőtől – csütörtökig 7.30 – 16.00, pénteken 7.30 – 14.00

 Számítástechnikai rendszergazda munkaköri leírása Munkáját önállóan, részben az illetékes igazgatóhelyettes irányításával végzi, fő feladata az iskola számítástechnikai eszközeinek, számítógép hálózatának nyilvántartása, karbantartása, üzemeltetése. Munkaideje: hétfőtől – csütörtökig 7.30 – 16.00, pénteken 7.30 – 13.30 Feladatai 

rendszerezze az iskola szoftvereit, raktáron lévő eszközeit, vezessen róluk naprakész nyilvántartást;



kísérje figyelemmel a munkaközösségek igényeit, ha szükséges segítse munkájukat számítástechnikai eszközökkel;



tartson rendszeres kapcsolatot más, hasonló profilú szakképző intézmények rendszergazdáival;



gondoskodjon az iskola számítástechnikai eszközeinek folyamatos karbantartásáról, kisebb javítások elvégzéséről;



az iskola számítógéptermeit tartsa karban, a termekben lévő hibafüzeteket kísérje figyelemmel, a felmerülő hibákat orvosolja, majd a munka elvégzését a hibafüzetben aláírásával igazolja



az iskola számító-géphálózatának karbantartása, ellenőrzése



készítse el az iskola számítástechnikai eszközeinek fejlesztési tervét; figyelembe véve az iskola költségvetésének lehetőségeit

32



az iskola minden helyiségében lévő számítástechnikai eszköz folyamatos ellenőrzése és karbantartása;



gondoskodjon a számítógépek vírusvédelméről, vírusirtásáról



az iskolai INTERNET és eszközeinek felügyelete, karbantartása;



segítse a tanárok számítástechnikai eszközökkel kapcsolatos munkáját;



amennyiben munkájának ellátásához, karbantartáshoz, javításhoz eszköz vagy anyag szükséges, előzetes írásos engedély kérés után szerezze be;



napi rendszerességgel vezesse munkanaplóját,



végezze el az iskolavezetés által megjelölt – a munkaköréhez kapcsolódó – bármilyen feladatot.

 Oktatás-technikus munkaköri leírása Munkáját önállóan, részben az illetékes igazgatóhelyettes irányításával végzi, fő feladata az iskola audiovizuális eszközeinek nyilvántartása, karbantartása; Munkaideje: hétfőtől – csütörtökig 7.30 – 16.00, pénteken 7.30 – 13.30

Feladatai 

A helyi videó vetítések igény szerinti technikai segítése, lebonyolítása.



Rendszerezze a stúdió médiatárát és szükségszerűen fejlessze azt.



Kísérje

figyelemmel

a

munkaközösségek

igényeit,

készítsen

felvételeket a TV műsoraiból. 

Tartson rendszeres kapcsolatot más, hasonló profilú szakképző intézmények stúdióival.



Készítsen videofelvételeket az iskola rendezvényeiről, biztosítsa ezen rendezvények technikai hátterét.



Gondoskodjon az iskolai diákrendezvények technikai hátterének biztosításáról.



Gondoskodjon a stúdió eszközeinek folyamatos karbantartásáról, kisebb javítások elvégzéséről.



Az iskola audiovizuális laborjait tartsa karban, a termekben lévő hibafüzeteket kísérje figyelemmel, a felmerülő hibákat orvosolja, majd a munka elvégzését a hibafüzetben aláírásával igazolja.



Az iskola videó hálózatának karbantartása, ellenőrzése.

33



Az iskola rádióhálózatának karbantartása, ellenőrzése.



Készítse el a stúdió eszközeinek fejlesztési tervét; figyelembe véve az iskola költségvetésének lehetőségeit.



Az iskola minden helyiségében a videó magnetofonok, televíziók és más audiovizuális eszközök folyamatos ellenőrzése és karbantartása.



Az iskola telekommunikációs eszközeinek felügyelete, karbantartása.



Segítse a tanárok AV-eszközökkel kapcsolatos munkáját.



Amennyiben munkájának ellátáshoz, karbantartáshoz, javításhoz eszköz vagy anyag szükséges, előzetes írásos engedélykérés után szerezze be.



Napi rendszerességgel vezesse munkanaplóját.



Végezze el az iskolavezetés által megjelölt – a munkaköréhez kapcsolódó – bármilyen feladatot.

 Iskolatitkár I. munkaköri leírása Az iskolatitkár munkáját az igazgató követlen irányítása és ellenőrzése alatt végzi. Alapvető feladata az iskola adminisztrációs teendőinek szervezése és ellátása. Munkája során tudomására jutott tényeket, információkat hivatali és hivatásbeli titokként kezeli. Feladatai ellátása során együttműködik az iskolatitkár II-vel és iskolatitkár III-mal. Feladatai: 

A postát rendelkezés céljából átadja az igazgatónak, távollétében az ügyeletes igazgatóhelyettesnek. Az igazgató távollétében közvetlenül a gazdasági hivatal számára érkező postát haladéktalanul átadja a gazdasági igazgatóhelyettesnek. A sürgős levelek ügyében azonnal eljár. A beérkező közlönyöket, folyóiratokat eljuttatja az érdekeltekhez.



Az igazgatói rendelkezéssel ellátott leveleket azonnal iktatja és haladéktalanul átadja ügyintézésre az illetékesnek. Az elintézett ügyiratokat irattárba helyezi.



Vezeti a helyettesítési naplót és a tanári hiányzás nyilvántartását.



Iktatja a kimenő leveleket, előkészíti a postát elküldésre és azt átadja a kézbesítőnek.



Teljes

anyagi

felelősséggel

bélyegnyilvántartást.

34

kezeli

a

bélyegeket

és

vezeti

a



Ellátja a tanulóbalesetekkel kapcsolatos ügyviteli teendőket.



Elvégzi mindazokat az adminisztrációs, gépelési és sokszorosítási (vezetői engedéllyel) feladatokat, amelyek az iskolai munkához tartoznak.



Az iratkezelési szabályzat előírásainak megfelelően kezeli az irattárat, gondoskodik az iratok szakszerű tárolásáról, a selejtezési határidők betartásáról.



Önálló aláírásra és az ezzel kapcsolatos bélyegzőhasználatra az alábbiak szerint jogosult: 

Iskolalátogatási bizonyítvány



Tanulói jogviszony igazolása



Diákigazolvány



Vezeti az értekezleti jegyzőkönyveket.



Feladatai közé tartozik a telefonrendszer kezelése, a beérkező hívások rögzítése a keresett személy távolléte esetén. A beérkező hívásokról és üzenetekről az ügyeletes vezetőt tájékoztatja.



Ellátja a körfax érkeztetésével és továbbításával kapcsolatos teendőket.



Ellátja a személyzeti munkával kapcsolatos adminisztrációs teendőket.



Figyelemmel kíséri a különböző közlönyökben megjelenő oktatással és tanügyigazgatással kapcsolatos jogszabályokat.



Biztosítja az ügyvitelhez és az iskolában folyó munkához szükséges dokumentumok, nyomtatványok beszerzését, és azokat az érintettek rendelkezésére bocsátja.



Ellátja az E-kir és a KIR rendszerrel kapcsolatos feladatokat.



Az iskolatitkár II. és III. hiányzása esetén ellátja feladatait.



Ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket az iskola igazgatója elrendel.

 Ügyviteli alkalmazott I. (Iskolatitkár II. munkaköri leírása) Munkáját az igazgató követlen irányítása és ellenőrzése alatt végzi. Alapvető feladata az iskola adminisztrációs teendőinek szervezése és ellátása. Munkája során tudomására jutott tényeket, információkat hivatali és hivatásbeli titokként kezeli. Feladatai ellátása során együttműködik az iskolatitkár I-gyel és iskolatitkár III-mal. Feladatai:

35



Folyamatosan kiállítja és kiadja a tanulók által kért tanulói jogviszony igazolásokat és az iskolalátogatási igazolásokat.



Kezeli és megőrzi a közoktatási évfolyamok anyakönyveit és a tanulók bizonyítványait. Kezeli és nyilvántartja a szigorú számadású tanügyi nyomtatványokat.



Kezeli

a

diákigazolványok

igénylőlapjait,

gondoskodik

azok

megrendeléséről, a diákigazolványokat és érvényesítő bélyegeket szétosztja. 

A közoktatási évfolyamokon vezeti és naprakész állapotban tartja a tanulók nyilvántartókönyvét (beírási napló).



Összeállítja a tanulói és dolgozói névsorokat.



A közoktatási évfolyamokon elvégzi a tanulók távozásával kapcsolatos teendőket.



Kiállítja a bizonyítványmásodlatokat.



Kiállítja

és

kezeli

a

pedagógusigazolványokat

és

gondoskodik

érvényesítésükről. 

Iktatja a kimenő leveleket, előkészíti a postát elküldésre és azt átadja a kézbesítőnek.



Elvégzi mindazokat az adminisztrációs, gépelési és sokszorosítási (vezetői engedéllyel) feladatokat, amelyek az iskolai munkához tartoznak.



Önálló aláírásra és az ezzel kapcsolatos bélyegzőhasználatra az alábbiak szerint jogosult:





Iskolalátogatási bizonyítvány



Tanulói jogviszony igazolása



Diákigazolvány

Feladatai közé tartozik a telefonrendszer kezelése, a beérkező hívások rögzítése a keresett személy távolléte esetén. A beérkező hívásokról és üzenetekről az ügyeletes vezetőt tájékoztatja.



Ellátja a körfax érkeztetésével és továbbításával kapcsolatos teendőket.



Figyelemmel kíséri a különböző közlönyökben megjelenő oktatással és tanügyigazgatással kapcsolatos jogszabályokat.

36



Az iratkezelési szabályzat előírásainak megfelelően kezeli az irattárat, gondoskodik az iratok szakszerű tárolásáról, a selejtezési határidők betartásáról.



Ellátja a közoktatási évfolyamokra történő beiskolázással kapcsolatos feladatokat



Ellátja az érettségire jelentkezéssel, az érettségi lebonyolításával kapcsolatos feladatokat.



Ellátja az E-kir és a KIR rendszerrel kapcsolatos feladatokat.



Az iskolatitkár I. és III. hiányzása esetén ellátja feladatait.



Ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket az iskola igazgatója elrendel.

 Ügyviteli alkalmazott II. (Iskolatitkár III. munkaköri leírása) Munkáját az igazgató követlen irányítása és ellenőrzése alatt végzi. Alapvető feladata az iskola adminisztrációs teendőinek szervezése és ellátása. Munkája során tudomására jutott tényeket, információkat hivatali és hivatásbeli titokként kezeli. Feladatai ellátása során együttműködik az iskolatitkár I-gyel és iskolatitkár II-vel. Feladatai: 

Kezeli és megőrzi a szakképzési évfolyamok anyakönyveit és a tanulók bizonyítványait.



Iktatja a kimenő leveleket, előkészíti a postát elküldésre és azt átadja a kézbesítőnek.



Elvégzi mindazokat az adminisztrációs, gépelési és sokszorosítási (vezetői engedéllyel) feladatokat, amelyek az iskolai munkához tartoznak.



Önálló aláírásra és az ezzel kapcsolatos bélyegzőhasználatra az alábbiak szerint jogosult:





Iskolalátogatási bizonyítvány



Tanulói jogviszony igazolása



Diákigazolvány

Feladatai közé tartozik a telefonrendszer kezelése, a beérkező hívások rögzítése a keresett személy távolléte esetén. A beérkező hívásokról és üzenetekről az ügyeletes vezetőt tájékoztatja.



Ellátja a körfax érkeztetésével és továbbításával kapcsolatos teendőket.

37



Figyelemmel kíséri a különböző közlönyökben megjelenő oktatással és tanügyigazgatással kapcsolatos jogszabályokat.



Az iratkezelési szabályzat előírásainak megfelelően kezeli az irattárat, gondoskodik az iratok szakszerű tárolásáról, a selejtezési határidők betartásáról.



Ellátja

a

szakképző

évfolyamokkal

kapcsolatos

valamennyi

adminisztrációs feladatot: o nyilvántartja a tanulókkal kapcsolatos ügyeket, o elvégzi a tanulók távozásával kapcsolatos teendőket. o vezeti a beírási naplót és az ezzel kapcsolatos feladatokat az Ekir rendszerben ellátja o nyilvántartja a tantárgyi felmentéseket, o kapcsolatot tart a Diákhitel Központtal, o a felsőoktatási intézményekből érkező anyagokat sokszorosítja és eljuttatja az érintett kollégákhoz, o összegyűjti és kezeli a vizsgalapokat és az óraadó tanárok által íratott dolgozatokat, o intézi a vizsgabejelentésekkel és a vizsga lebonyolításával kapcsolatos adminisztrációs feladatokat, stb. 

Ellátja az E-KIR és a KIR rendszerrel kapcsolatos feladatokat.



Ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket az iskola igazgatója elrendel.



Az iskolatitkár I. és II. hiányzása esetén ellátja feladatait.

e) Tanulók közösségei  Az osztályközösség Az

azonos

évfolyamra

járó,

közös

tanulócsoportot

alkotó

tanulók

osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén - mint pedagógus vezető az osztályfőnök áll. Az osztály tanulói maguk közül a közösség munkájának szervezésére ODB-t (osztály diákbizottságot) választanak. Tisztségviselők: 

osztálytitkár



kultúrfelelős



tanulmányi felelős 38



sportfelelős



gazdasági felelős

Az ODB-tagok járnak el az IDB (Iskolai Diákbizottság) által szervezett megbeszélésekre és tartják a kapcsolatot az IDB és az osztály között. Felelősek a megfelelő információáramlásért.

 Diákkörök Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működnek. A diákkör lehet: szakkör, énekkar, Irodalmi Színpad, Filmklub stb. A diákkört az iskola igazgatója által felkért pedagógus vezeti.  Az iskolai diákönkormányzat (IDB) A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat (IDB – Iskolai Diákbizottság) működik. IDB-tagnak az iskola tanulói közül bárki választható. Az IDB szervezi az iskolai szintű programokat, illetve segíti lebonyolításukat, irányítja az ODB-ket. A diákönkormányzat – figyelemmel a KTV 62., 63. És 64. §-ára – maga alakítja ki

szervezetét,

működési

ügyrendjét,

tevékenységi

területeit.

A

diákönkormányzat működését az iskola – anyagi és technikai lehetőségeinek keretei között – a működési kiadások fedezésével és helyiség biztosításával segíti. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet az iskolai élet bármely kérdésében, pl. pályázatok, versenyek szervezésére, az iskola sporttevékenységére, iskolai hagyományok ápolására, tanulók kitüntetésére, jutalmazására, a Károlyi Nap programjára, iskolarádió működtetésére. Munkájukat az igazgató által megbízott pedagógus segíti. Az iskolai diákönkormányzat képviseletét az IDB látja el. Az IDB évente beszámol a Diákközgyűlésnek az elvégzett munkáról. Az iskolai diákönkormányzat véleményét a következő esetekben kérjük ki: 

tanulók nagyobb közösségét érintő döntés meghozatalánál



tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához



tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez

39



iskolai sportkör működési rendjének megállapításához



tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásához



könyvtár működési rendjének kialakításához



a tanulószobai foglalkozásokra való felvétel iránti kérelem elbírálása elveinek meghatározásához

Az iskolai diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a tanulókat érintő következő kérdésekben: 

az iskolai szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor



házirend elfogadásakor és módosításakor



Károlyi nap programjának összeállításakor



a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor



az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor

Az évi rendes közgyűlést a diákönkormányzat vezetője hívja össze küldött közgyűlésként. Az osztályok két küldöttel képviseltetik magukat. Az évi rendes közgyűlésen a diákönkormányzat képviselője beszámol a diákönkormányzat munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesítéséről, a házirend végrehajtásának tapasztalatairól. A tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetőjéhez. A diákközgyűlés napirendi pontjait 15 nappal a megkezdés előtt nyilvánosságra kell hozni. Rendkívüli

diákközgyűlés

összehívását

az

iskola

igazgatója

vagy

a

diákönkormányzat vezetője kezdeményezheti. f) Szülői szervezetek (közösségek) Az osztályok szülői szervezetét az osztályban tanulók szülei alkotják, akik minden osztályban 3 tagú vezetőséget választanak a feladatok elvégzésére. Segítséget nyújt az iskolai és családi nevelés közös problémáinak megoldásában, közreműködik a tanulókat érintő rendezvények lebonyolításában, az osztályban felmerülő egyéb feladatok megoldásában. A szülői szervezet egy tagját megbízza, hogy képviselje az iskolai szülői választmányban.

40

Az osztályok szülői szervezeteinek képviselői együttesen alkotják az iskolai szülői

szervezetet,

melyet

az

iskola

szülői

választmánya

képvisel.

Tevékenységét saját munkaterve alapján végzi. A szülői szervezet működési rendjét a közoktatási törvény szabályozza. Működésükhöz az iskola térítésmentesen helyiséget biztosít. A szülői szervezetet egyetértési jog illeti meg 

a Házirend elfogadásánál,



a szalagavató helyének és időpontjának kijelölésében.

A szülői szervezetet véleményezési jog illeti meg 

a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásánál,



a Helyi Pedagógia Program elfogadásánál,



az érettségi vizsgák előkészítésével kapcsolatban,



a felvétel rendjének meghatározásakor,



a tankönyvrendelés elkészítésekor,



az iskolai nyári táborok szervezéséről.

A fenti jogokat az iskolai Szülői Választmány gyakorolja. 2. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája a) A vezetők és az alkalmazotti közösségek közötti kapcsolattartás formái és rendje A nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek kapcsolatát az igazgató, az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők szervezik. A nevelőtestület döntését, javaslatát, véleményét általában a munkaközösségek előzetes állásfoglalása alapján alakítja ki. A munkaközösség-vezető írásban továbbítja az

igazgatóhoz

a

nevelőtestület

által

elkészítendő

munkatervhez

a

munkaközösség javaslatát, valamint a munkaközösség saját működési területére vonatkozó beszámolót az iskola munkáját átfogó elemzés, értékelés elkészítéséhez. b) A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményét, szervezeti és működési szabályzatának

jóváhagyását 41

a

diákönkormányzatot

segítő

tanár

közreműködésével kéri meg. Az előterjesztést legalább a döntést megelőző 15 napon belül kell átadni. Az iskolavezetés javaslatot kérhet a diákönkormányzattól a diákokat érintő döntések előkészítése során. A diákönkormányzatot a nevelőtestületi értekezleten a diákmozgalmat segítő tanár képviseli. Szükség esetén a nevelőtestületi értekezletre a diákönkormányzat képviselői meghívhatók. Az évi rendes diákközgyűlésen a diákönkormányzat képviselője beszámol a diákönkormányzat munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesítéséről, a házirend végrehajtásának tapasztalatairól. A tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetőjéhez. A

diákközgyűlés

napirendi

pontjait

15

nappal

a

megkezdés

előtt

nyilvánosságra kell hozni. Rendkívüli diákközgyűlés összehívását az iskola igazgatója vagy a diákönkormányzat vezetője kezdeményezheti. Az iskola térítésmentesen biztosítja a működéshez szükséges helyiségeket és a berendezések használatát. c) Az intézményi sportkör, valamint az intézmény vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör sportcsoportjainak foglalkozásai a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítják a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Az iskolai sportkör évente közgyűlést tart, melyen részt vesz az iskolai sportkör tanárvezetője és az iskolavezetés képviselője. d) A vezetők és az iskolai szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formája Az iskolai választmány és az iskolavezetés képviselője szükség szerint, de legalább félévente ül össze. Az üléseken az iskolavezetés képviselője tájékoztatást ad az iskola munkájáról és ismerteti a véleményezést kívánó előterjesztéseket.

42

3. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje a) Pedagógusok közösségei – tanulók közösségei A

pedagógus

közösségek

(szakmai

munkaközösségek,

osztályfőnöki

munkaközösség, az osztályban tanító tanárok közössége) folyamatosan kapcsolatot tartanak az osztályközösségekkel, a diákkörökkel, az iskolai sportkörrel, a diákönkormányzattal. A kapcsolattartás formái a tanórai és a tanórán kívüli tevékenységek, osztályés iskolai programok, osztálygyűlések, évfolyamgyűlések, diákközgyűlés, stb. A kapcsolattartás rendje: az osztályközösségek, a tanulók az ODB-titkárokon keresztül kérdéseikkel, javaslataikkal fordulhatnak a pedagógusokhoz, az osztályfőnökökhöz, az iskolavezetéshez. Írásbeli felvetéseikre 15 napon belül választ kapnak. b) Pedagógusok közösségei – szülő szervezetek (közösségek) A

nevelőtestület,

a

szakmai

munkaközösségek,

az

osztályfőnöki

munkaközösség, az osztályban tanító tanárok közössége, az iskolavezetés rendszeres kapcsolatot tartanak az osztályok szülői közösségeivel, illetve az iskolai szülői választmánnyal. A kapcsolattartás helyszínei tanári fogadóórák, nevelőtestületi

közös

fogadóóra, az osztályok szülői értekezletei, szülői választmányi értekezletek. A kapcsolattartás formái az írásos megkeresés és a szóbeli felvetés, szülői bejelentés, stb. Az osztályok szülői szervezetei és az osztályban tanító tanárok közössége közösen oldja meg az iskolai és családi nevelés problémáit. Közösen vesznek részt a tanulókat értintő rendezvények lebonyolításában. Az iskolai szülői választmány és az iskolavezetés képviselője szükség szerint, de legalább félévente kölcsönösen tájékoztatja egymást a felmerülő problémákról, az iskola munkájáról és a következő időszak feladatairól. 4. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja Az iskolát külső kapcsolataiban az igazgató, szükség esetén az igazgató által felhatalmazott személy képviseli. A Gazdasági TISZK iskoláival tartott kapcsolat rendszere Az iskola rendszeres kapcsolatot tart fenn:

43



a fővárosi önkormányzattal,



a képzésben illetékes minisztériumokkal,



NSZFI-vel, OFI-val, OH-val, MFFPTI-vel



az oktatási kormányzat háttérintézményeivel, pl. Educatio KHT, Tempus Közalapítvány, Diákhitel Központ, Sulinova KHT, stb.



az iskolával szakmai és partnerkapcsolatban álló cégekkel,



felsőoktatási intézményekkel, társiskolákkal bel- és külföldön,



általános iskolákkal,



azokkal a szakmai szervezetekkel, amelyeknek az iskola tagja (gazdasági kamarák, MSZT, KÜLKESZ, Magyar Külgazdasági Szövetség,)



gyermekjóléti szolgálattal,



iskolaorvossal,



civil szervezetek (Vöröskereszt, Károlyis Diákokért Alapítvány)

44

IV.

Működés rendje

1. Az intézmény működési rendje A tanév szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tart. A szorgalmi idő a tanév megnyitásával kezdődik, melyet az igazgató által kijelölt napon tartunk és a

bizonyítványosztással végződik. A szorgalmi idő két félévre

oszlik. A tanítási napokat és a tantárgyak megtartott óráit sorszámozni kell. a) A tanítás rendje A tanítás helye az iskola épülete, sportudvara, külső intézmények (könyvtár, múzeum és egyéb szakintézmények helyiségei). A tanítás 7.45-kor kezdődik, egyes foglalkozások (pl. diákkör, korrepetálás stb.) megtartását az igazgató indokolt esetben 7 órától is engedélyezheti. Egy tanítási óra időtartama 45 perc, az órák között 10 perces szüneteket, a 3. óra után 20 perces szünetet tartunk. Az óraközi szünetekre biztosítani kell a szüneti fegyelem ellenőrzését. Az iskola rendjének felügyeletét az ügyeletes osztály, az osztályfőnök és a megbízott ügyeletes tanárok látják el. A pedagógusok reggeli ügyelete 7 óra 30 perckor kezdődik. A tanítás megkezdése előtt a gondnok meggyőződik arról, hogy az épület berendezéseivel és felszereléseivel együtt alkalmas-e a napi munka megkezdésére. Az ügyeletvezető osztályfőnök ellenőrzi, hogy az ügyeletes osztály tagjai a helyükön vannak-e és elvégezték-e a rájuk bízott feladatokat. Ha rendellenességet tapasztal, azonnal megteszi a szükséges intézkedéseket. Ha a napi munkát zavaró körülményeket elhárítani nem tudja, azonnal jelenti az ügyeletes vezetőnek, aki a rendkívüli eseményeket azonnal jelzi a felügyeleti hatóságoknak. Károkozás esetén intézkedik a kártérítéssel kapcsolatban. Az osztályok és a tanárok ügyeleti beosztását órarendhez igazodva az iskolavezetés határozza meg. Az iskolát a tanulók délelőtt csak írásos (osztályfőnöki, osztályfőnökhelyettesi vagy vezetői) engedéllyel hagyhatják el. Szünetek, tanítás nélküli munkanapok, ünnepélyek: az éves munkaterv rögzíti a tanítás nélküli munkanapok számát és felhasználását, az ünnepélyek időpontját, módját, felelősét, a nevelőtestületi értekezletek idejét.

45

b) A pedagógusok munkarendje A heti munkaidő 40 óra. Ez két részből tevődik össze: 22 órát – a kötelező óraszámot – tanítással kell eltölteni, a fennmaradó rész a nevelő-oktató munkával kapcsolatos egyéb tennivalókra fordítandó. A pedagógus napi munkájának megkezdése előtt 15 perccel köteles megjelenni az iskolában, illetve a kijelölt foglalkozási helyen, ünnepélyen stb. Az

iskolában

megszervezett

ügyeleti

szolgálatot,

helyettesítést,

az

iskolavezetés által kijelölt tanórán kívüli teendőket az iskolavezetés utasítása szerint látja el. Ha a pedagógus munkáját váratlan akadályoztatás miatt a megszabott időben nem tudja megkezdeni, legkésőbb a munka megkezdése előtt 15 perccel jelenti az ügyeletes vezetőnek. Minden egyéb esetben legalább egy nappal előbb írásban engedélyt kér az iskola igazgatójától (valamelyik helyettesétől) a tanítási óra, vagy egyéb előírt foglalkozás elhagyására, elcserélésére, illetve javasolja szakszerű helyettesítésének megoldását. c) A pedagógiai szakfeladatok ellátása A szaktanári munkakör keretében ellátandó munkafeladatok: 

A tanítási tevékenység megtervezése tantárgyanként, évfolyamonként, egész évre, tanmenet készítése. Minden tanév szeptember 10-ig tanmenetét átadja a munkaközösség-vezetőnek, aki ezeket egyetértését aláírásával jelezve szeptember 15-ig továbbítja az iskolavezetésnek.



A tanórán kívül folytatott egyéb foglalkozások (szakkör, felzárkóztatás, verseny előkészítés, stb.) megtervezése tanévre, illetve a foglalkozás tartamára (a tervezetek elkészítésének határideje minden tanév szeptember 30., a tervezeteket az illetékes vezető hagyja jóvá).



A

tanításhoz

és

tanuláshoz

szükséges

dokumentumok

pontos

megnevezése és ezekről a tanulók és szüleik időben történő tájékoztatása. 

Az órák és foglalkozások előkészítésével kapcsolatos pedagógiai tevékenységek ellátása



A tanári óraszámban meghatározott órák és foglalkozások megtartása, az órák pontos kezdése és befejezése

46



Felkészülés a tanítási órákra, gondoskodás a tanításhoz felhasználandó AV eszközökről, médiákról, kísérleti, illetve mérőeszközökről



Követi a szakjának megfelelő szaktudomány előrehaladását, fejleszti pedagógiai módszereit, részt vesz továbbképzéseken, szakmódszertani rendezvényeken, bemutató tanításokon.



A tanmenetnek megfelelő éves időbeosztás betartása, az esetleges elmaradások korrigálása, az előírt tananyag évi befejezése. Abban az esetben, ha a szaktanár tanmenetéhez képest két hétnél nagyobb lemaradás mutatkozik, az elmaradást jelzi a szakmai munkaközösség vezetőjének, akivel megkeresi az elmaradás kiküszöbölésének módját és tájékoztatja az iskolavezetést.



Írásbeli dolgozatok, feladatlapok és egyéb, a tanulók tudását, előrehaladását mérő és értékelő anyagok készítése



A tanulói teljesítmények folyamatos nyomon követése, értékelése, osztályzatok megállapítása. Tanítási óráit úgy szervezi, hogy a megfelelő számú jegy birtokában, diákjai tudását valóban megismerve adhassa a félévi és év végi osztályzatokat (a kötelező írásbeli dolgozatok osztályzatán kívül legalább a tantárgy heti óraszámának megfelelő számú, de legalább két osztályzat).



Az írásbeli dolgozatok időpontjának ismertetése a tanulókkal a dolgozatírást megelőzően egy héttel. A dolgozatírást követő két hét alatt a dolgozatokat ki kell javítani és a kiosztáskor az érdemjegyeket ismertetni kell. Egy nap maximum két tantárgyból lehet egy teljes órát kitöltő dolgozatot íratni az egyes osztályokban. Újabb dolgozatot íratni csak az előző dolgozat kijavítása és jegyeinek ismertetése után lehet. A kijavított dolgozatokat a tanár a tanulóknak javításra, betekintésre kézbe adja.



A szóbeli felelet értékelését és osztályzatát a tanár az adott órán köteles közölni a tanulóval. Mind az írásbeli, mind a szóbeli feleletek osztályzatait a közlés napján be kell írni az osztályozónaplóba, valamint a tanulóval be kell íratni ellenőrző könyvébe, hogy a szülő tudomást szerezhessen róla. Értékeléskor tört osztályzat nem adható.



A szaktanár a tanuló magatartásában, tanulmányi munkájában beállott nagyobb változásról tájékoztatja az osztályfőnököt és a szülőket. 47



Az első és harmadik negyedév végén a tanulmányi munkával kapcsolatos szülői értesítés szükségességét az osztálynaplóban jelzi, az osztályfőnököt szóban tájékoztatja.



Ügyeleti, illetve készenléti szolgálat ellátása a tanítási időkereten belül a beosztásnak megfelelően.



Szükség szerinti helyettesítés a jogszabályban meghatározott külön díjazás ellenében, beosztásnak megfelelően.



Szertár gondozása, leltározásban való közreműködés.



Közreműködés az iskola éves munkatervében szereplő rendezvényeken.



Részvétel

a

szakterületnek

megfelelő

szakmai

munkaközösség

tevékenységében, hospitálás. 

A szaktanár tartsa kötelességének, hogy mindazokban a szakmai hozzáértést igénylő tanórán kívüli tevékenységekben, amelyet a legkülönbözőbb szintű tanulói körök szerveznek, bekapcsolódjon, tanácsaival segítse azok működését, ha szükséges szervezésükhöz is adjon segítséget.



A haladási és osztályozónapló vezetése, az osztott órák beírása az óra előtt vagy után. A tanári adminisztrációs munka ellátása.



Rendszeres kapcsolatot tart a szülőkkel, hetente egy állandó délelőtti fogadóóra, félévente egy kötelező délutáni szülői fogadás keretében, illetve szükség esetén megbeszélés szerint.



A tanulók vizsgáztatása, felügyelet ellátása írásbeli vizsgákon, tanulmányi versenyeken.



Az iskola épületében a környezeti kultúra rendjének biztosítása, a folyosóügyelet ellátása, melynek során ellenőrzi, hogy a tanulók a házirend előírásainak megfelelően viselkednek-e. Rendellenesség, baleset esetén intézkedik. Az órarend szerinti első vagy második helyettesként az iskolában tartózkodik.



Részvétel

nevelőtestületi

értekezleten,

konferencián,

egyéb

az

oktatással, neveléssel kapcsolatos probléma megoldása érdekében tartott összejöveteleken. 

Hivatali és hivatásbeli titoktartás kötelezettsége.

48



Ismeri és alkalmazza az iskola pedagógiai és szakmai programját, Szervezeti és Működési Szabályzatát, Házirendjét, a nevelőtestületi határozatokat.



Minden tanár felelős órája alatt a tanulók fegyelméért. Óra közben a tanár vagy a tanuló a tantermet csak a legszükségesebb esetben hagyja el. Tanulót büntetésből a tanteremből kiküldeni nem lehet.



tanártársaival, a tanulókkal és a szülőkkel való kapcsolattartásban mindig érvényesüljenek a kultúrált viselkedés szabályai.



Az iskola igazgatója által elrendelt mindazon feladatok, amelyek az oktatással neveléssel összefüggenek, és pedagógus szakértelmet igénylő tevékenységnek minősülnek.

A tanulókkal és a tanítással összefüggő pedagógiai feladatok, melyek ellátásáért a tanárt külön díjazás illeti meg: 

a külön pótlékkal díjazott feladatok ellátása: munkaközösség-vezető, osztályfőnök, ifjúságvédelmi felelős, gyakorlati oktatás vezetője, diákmozgalmat segítő tanár.



túlórák ellátása



tanulók kísérése többnapos kirándulásokon



órarendkészítés



munkavédelmi felelős, tűzvédelmi felelős

A pedagógusok oktató-nevelő munkával összefüggő teendői és a megbízások elvei: Valamennyi megbízás esetén alapelv a feladat ellátáshoz szükséges rátermettség, a megfelelő pedagógiai és szakmai felkészültség megléte. A megbízások elosztásánál törekedni kell az egyenletes leterhelés optimális megvalósítására, figyelembe véve a szociális szempontokat (pl. 2, ill. 3 gyermek, fiatal kollégák többletjövedelemhez juttatása, stb.) Ellátandó feladatok igazgatói megbízás alapján: 

munkaközösség-vezetők,



osztályfőnökök,



ifjúságvédelmi felelősök



diákmozgalmat segítő pedagógus, 49



könyvtáros,



munkavédelmi megbízott,



tűzvédelmi megbízott,



szaktantermi felelős,



vöröskeresztes összekötő,



szakkörvezetők,



sport szakosztály vezetők



ISK tanárelnök

d) Az ügyeletes tanár feladatai A folyosókon szükség szerint felhívja a tanulók figyelmét a balesetveszélyre (az írásvetítőket a konnektorhoz nem csatlakoztathatják, amíg tanár nincs az osztályban, ne hajoljanak ki a nyitott ablakon) és szükség esetén rendet teremt a fegyelmezetlenkedők között. Ellenőrzi és segíti az ügyeletes diákokat, akiknek feladata, hogy a rendbontásról tájékoztassák az ügyeletes tanárt. Szükség esetén felszólítja a tanulókat arra, hogy a lezárt tantermek előtt kulturáltan várakozzanak. Ellenőrzi a folyosókon a tisztaság megőrzését és a mellékhelyiségekben a dohányzási tilalom megtartását. Baleset esetén intézkedik.

2.

A belépés és benttartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel Az iskola épületébe belépő jövetelének célját közli a portai szolgálatot teljesítővel.

Ha

a

keresett

személy

az

iskola

dolgozója,

annak

hozzájárulásával beengedheti az érkezőt. Egyéb esetekben az intézkedés joga az ügyeletes vezetőt illeti. Benntartózkodásáért a keresett iskolai dolgozó, illetve az ügyeletes vezető felel. 3.

A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái A tanulók tantervi anyagon túlmenően tudományos, technikai, művészeti vagy szakmai érdeklődésének kielégítése, alkotó képességének fejlesztése céljából az iskola költségvetési előirányzatainak terhére, vagy önköltséges alapon szakkörök, diákkörök szervezhetők. Tanórán kívüli foglalkozások tanítás után tarthatók.

50

Az iskola a tanulók számára a tanórai foglalkozások mellett az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat szervezi: 

Tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéni foglalkozások



Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör sportcsoportjainak foglalkozásai a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítják a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az

iskolai

és

iskolán

kívüli

sportversenyekre.

Tömegsport

foglalkozásokat a délutáni órákban napi 2-3 óra időkeretben az iskola lehetőségeinek

megfelelően

biztosítjuk,

elősegítve

ezzel

az

egészséges életmódra nevelést.. 

Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. Jellegüket tekintve lehetnek: művészeti, technikai, szaktárgyi. Indításukról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.



Diákkörök. Vezetője lehet az iskola tanára, szülő, vagy felkért szakember, működését a diákmozgalmat segítő tanár koordinálja, tagsági feltételeit a Házirend betartása mellett a diákközösség állapítja meg.



önköltséges tanfolyamok (igazgatói engedéllyel szervezhetők a fennálló pénzügyi rendelkezések betartásával),



Versenyek, bemutatók



Tanulmányi kirándulások



Múzeum-, könyvtár-, színházlátogatás.



9-10. évfolyamon a tanulók és szülők igényei alapján tanulószobai foglalkozásokat szervezünk.



Szabadidős foglalkozások (terv szerint, havi bontásban)

A tanórán kívüli foglalkozási tevékenységek teljes körét és az adott tanévre érvényes időbeosztását az igények felmérését követően az igazgató alakítja ki. A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés önkéntes. Ha a tanórán kívüli foglalkozás egész tanévre vonatkozik, a tanuló köteles az egész tanév folyamán részt venni a foglalkozásokon. A tanórán kívüli foglalkozások szeptember 15. és május 31. között tarthatók. 51

A térítési díjakat három részletben, illetve indokolt esetben – egyedi elbírálás alapján – minden hónap 10. napjáig részletekben kell befizetni a gazdasági irodában. A befizetett térítési díj visszafizetésére nincs lehetőség.

4.

A felnőttoktatás formái Felnőttoktatás keretében iskolánkban iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli képzésben általános műveltséget megalapozó és szakképesítés megszerzésére felkészítő oktatás szervezhető.

5.

Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Iskolánkban az elmúlt több mint négy évtizedben számos olyan hagyomány alakult ki, amely a diákéletet színessé, érdekessé teszi. Iskolánk 1988 óta viseli Károlyi Mihály nevét. Névadónk emlékét az iskola falán emléktábla őrzi, melyet minden év novemberében a Károlyi napon a tanulók képviselői megkoszorúznak. Az iskola hagyományőrző rendezvényei: 

gólyaavató rendezvény,



október 6. megünneplése,



október 23. megünneplése,



Európa-nap,



A holocaust és a kommunizmus áldozatainak emléknapja,



Károlyi nap (tanulmányi versenyek, fórumok, sportversenyek, hidegtálverseny, Károlyi-portya, szavalóverseny, stb.)



Károlyi Mihály szobrának megkoszorúzása,



Mikulás-ünnepség a kilencedik osztályosok számára (szervezi a 10.évfolyam),



Közös iskolai karácsonyfa állítása (minden évben más osztály),



Szalagavató-bál, a 12.évfolyamosok nyitótáncai



Nemzeti ünnepünk, március 15-e megünneplése, közös iskolai rendezvényen,



Az ODB-titkárok kirándulása,



Ballagás



Nyári tábor



0-os túra, 9. évfolyamosok közös ismerkedő kirándulása 52



stb.

A hagyományőrző rendezvények megszervezésével kapcsolatos feladatokban részt vesz az egész nevelőtestület, pontos ütemezése és a felelősök kijelölése minden évben a munkatervben történik.

6.

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje Az igazgató és helyettesei az iskolai élet bármely területével kapcsolatban ellenőrzési joggal rendelkeznek. Az oktató-nevelő munka belső ellenőrzésére jogosultak: 

az igazgató



az igazgatóhelyettesek,



gyakorlati oktatás vezetője,



munkaközösség-vezetők,



belső ellenőr.

Az ellenőrzés formái: 

tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása,



tanulói munkák ellenőrzése, vizsgálata



adminisztratív munkák ellenőrzése, vizsgálata,



összetett vizsgálat egy-egy tantárgy, tantárgycsoport vagy nevelési terület vonatkozásában,



beszámoltatás szóban vagy írásban.

A gazdasági igazgatóhelyettes a szakmai munkaközösségekhez kapcsolódó leltári rend, a helyiségek rendje, valamint az összes pénzügyi elszámolás területén ellenőrzési joggal rendelkezik. Az ellenőrzés tapasztalatait értékelni kell. Az értékelés történhet szóban vagy írásban. Az értékeléshez az esetlegesen feltárt hibák, hiányosságok kiküszöbölésére, pótlására vonatkozó határidős feladat vagy utasítás is kapcsolódik. Az általánosítható

tapasztalatokat

nevelőtestületi,

vagy

munkaközösségi

értekezleten összegezzük.

7.

A könyvtár működése a. A könyvtár igénybevételének és működésének általános szabályai 53

Az iskolai könyvtárat az iskolai tanulói, pedagógusai és valamennyi dolgozója használhatja. A használat díjtalan. Az iskolai könyvtárból kölcsönzött könyveket és egyéb dokumentumokat a tanév befejezése előtt 2 héttel kötelesek a tanulók visszahozni. Az iskolai könyvtár használatának rendje A könyvtár nyitvatartási ideje: Hétfő

10.00– 12.00

12.30 – 15.30

Kedd

--------------

12.00 – 16.00

Szerda

10.00– 12.00

12.30 – 15.30

Csütörtök

10.00– 12.00

12.30 – 15.30

Péntek

10.00– 12.00

12.30 – 14.00

A könyvtárat az iskola tanulói ingyen használhatják. A könyvtárhasználat módjai: 

helyben használat



kölcsönzés



csoportos használat

Helyben használat: A helyben használat tárgyi és személyi feltételeit az iskolának, szakmai feltételeit a könyvtáros tanárnak kell biztosítania. A könyvtáros tanárnak szakmai segítséget kell adnia: 

az információhordozók közötti eligazodásban



az információk kezelésében



a szellemi munka technikájának alkalmazásában

Kölcsönzés: A tankönyvek kölcsönzési ideje egy tanév, más típusú könyv kölcsönzési ideje négy hét. A kikölcsönzött könyveket tanév vége előtt vissza kell adni minden tanulónak. Erről az érintetteket egy hónappal előtte tájékoztatja a könyvtáros tanár. Az elveszett, vagy erősen megrongálódott dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan példánnyal vagy a könyvtár számára szükséges más művel pótolni, illetve a könyv árát megtéríteni. Azok a tanulók, akiknek a tanulói jogviszonya megszűnik, a könyvtárossal igazoltatniuk kell, hogy nincs könyvtartozásuk. Csoportos használat 54

Az osztályok, a tanulócsoportok, szakkörök részére a könyvtáros tanár, az osztályfőnökök, a szaktanárok, a szakkörvezetők szakórákat, foglalkozásokat tarthatnak. A könyvtárban minden tanulónak lehetősége van a számítógépek és az Internet ingyenes használatára. b. A tankönyvkölcsönzés szabályozása Az iskola a normatív kedvezmény biztosítását tartós tankönyvek beszerzésével is segíti. A tankönyvek kölcsönzési ideje egy tanév, illetve ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján felkészítés folyik, illetve vizsgát lehet, vagy kell tenni. A tanuló köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálódásából származó kárt megtéríteni. A kártérítés összege a tankönyv leltárkönyv szerinti beszerzési ára. Lehetőség van a tankönyvet egy kifogástalan, ugyanolyan kiadású példánnyal is pótolni. A tartós tankönyvek - mindenkori aktuális - jegyzéke a könyvtárban megtekinthető. c. Egyes tankönyvek iskolai könyvtártól való megvásárlásának feltételei A könyvtártól tankönyvek megvásárlására nincs lehetőség.

8.

Tankönyvrendelés, tankönyvellátás és tankönyvtámogatás Az iskolai tankönyvellátás feladatai: a tankönyvek beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. Ezeket a feladatokat az Iskola és a tankönyvforgalmazó együttesen látja el a 2001. évi XXXVII. Tankönyvpiac rendjéről szóló törvény, valamint a 23/2004 (VIII.27.) OM rendelet jogszabályainak megtartásával. a.

Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje 

Az iskola igazgatója a tankönyvellátás feladatainak elvégzésére két kollégát bíz meg. Az egyik a középfokú oktatásban lévő osztályok, a másik a szakképző évfolyamok számára látja el a feladatokat.

55



A közismereti tankönyvek terjesztésével megbízott kolléga az OM által kiadott tankönyvjegyzék alapján kikéri a szaktanárok véleményét a következő tanévben alkalmazni kívánt tankönyvekről. A szaktanárok a pedagógiai programban foglalt előírások és a tantárgy helyi tantervének figyelembevételével választanak tankönyvet. A szaktanárok felelősek a szaktárgyi tankönyvrendelés tartalmáért.



A szakmai munkaközösségek véleményezik és véglegesítik a kiválasztott tankönyveket, külön megjelölve a tankönyvjegyzékben nem szereplő könyveket.



Az igazgató tájékoztatja az iskolai szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot a tankönyvjegyzékről, és egyben megszerzi egyetértési jogukat a tankönyvjegyzék véglegesítéséhez.



Minden évben legkésőbb február 28.-ig az Iskola megköti a tankönyvellátási

szerződést

tankönyvforgalmazókkal,

amelyek

azokkal

a

kiadókkal,

tankönyv-forgalmazási

joggal

rendelkeznek. Ehhez beszerzi az iskolai szülői szervezet egyetértését. 

A végleges tankönyvrendelést a tankönyvfelelős készíti el, figyelembe véve és megbecsülve az Iskolába belépő új osztályok, tanulók várható létszámát, valamint a könyvátvételre vonatkozó visszaérkezett nyilatkozatokat.



A tankönyvrendelést indokolt esetben (pl. létszámváltozás, emelt szint/középszint választása, második idegen nyelv) május 30.-ig lehet módosítani. A módosításnál a tankönyvrendelés elkészítésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

b.

Az iskolai tankönyvellátás megszervezésének helyi rendje 

Minden év november 15.-ig az Iskola felméri, hogy hány tanuló kívánja igénybe venni a tankönyvpiac rendjéről szóló törvényben meghatározott normatív kedvezményeket, illetve hány tanuló igényel és milyen tankönyvtámogatást a normatív kedvezményen túl. Az ehhez szükséges nyomtatványt az osztályfőnökök segítségével az Iskola október 31.-ig eljuttatja az érintett szülőknek, melyben egyúttal tájékoztatást nyújt a kedvezmények igénybevételének feltételeiről. Az Iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell 56

elvégezni. A kedvezmény iránti igényt a vonatkozó rendelet 5. számú mellékleteként

szereplő

formanyomtatvány

felhasználásával

lehet

benyújtani. 

A visszajuttatott nyilatkozatokat a tankönyvfelelős az ifjúságvédelmi felelőssel összesíti. Az igazgató a felmérés alapján minden én november 30.-ig tájékoztatja a nevelőtestületet, az iskolai szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot az összesítés eredményéről.



Az SZMK és IDB által jóváhagyott tankönyvjegyzék alapján a tankönyvfelelős elkészíti a tanuló által használandó tankönyvek listáját, melyet minden tanuló szülőjének eljuttat. A szülők nyilatkoznak arról, hogy a listából mely könyveket kívánják megvásárolni és ezt a nyilatkozatot visszaküldik az Iskolának.



A tanulók tankönyvellátása tankönyvforgalmazók segítségével történik. A forgalmazók a szerződésben meghatározott időpontig eljuttatják a megrendelt könyveket az iskolába. A tanulók szeptember első hetében kapják kézhez a tankönyveiket.



Az iskola minden évben legkésőbb június 10.-ig a saját könyvtárában kifüggeszti azoknak az ajánlott és kötelező könyveknek a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek.

c.

Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának helyi rendje 

Minden év november 15-ig az ifjúságvédelmi felelős tanár és az osztályfőnökök segítségével a tankönyvfelelős felmérést készít a tanulók szociális helyzetéről, és megállapítják, hogy



hány tanuló jogosult ingyenes tankönyvellátásra



hány tanuló igényel tankönyvtámogatást



Az iskola a támogatási kérelemhez kiadott nyomtatványon tájékoztatja a szülőket a lehetséges támogatási kedvezményekről, az igényjogosultság igazolásának formájáról és az igénylés elbírálásának elveiről.



a

nevelőtestület

minden

év

december

15-ig

meghatározza

a

tankönyvtámogatás módját. Erről írásban értesíti a szülőket, illetve a nagykorú és cselekvőképes tanulókat, és nyilatkozatot kér tőlük a fenti dokumentum átvételéről. 57



Ha a nevelőtestület a mellékelt tankönyv támogatási módon változtatni szeretne, akkor az erről szóló nevelőtestületi döntést tárgyév december 15-ig meg kell hozni, a döntésről a szülői munkaközösség és az ODB véleményét ki kell kérni.



A tankönyvfelelős június 30-ig összeállítja azon könyvek listáját, amely könyveket a tanuló a tankönyv kölcsönzésével kap meg támogatásként.



A támogatásként kapott tankönyvek addig maradnak a tanulónál, míg az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik.

9.

Intézményi védő, óvó előírások a) A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az egészségügyi felügyeletet a XIII. kerületi Egészségügyi Szolgálat szervezi és látja el iskolaorvos és iskolai védőnő biztosításával. Az ellátás rendjét tanévenként határozzák meg a jogszabályok függvényében. Az iskolaorvos (védőnő) tapasztalatairól havonta egy alkalommal tájékoztatja az iskolavezetést. b) A dolgozók feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és a baleset esetén Az iskola valamennyi dolgozója és tanulója felelős a közösségi tulajdon védelméért,

az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, az energiával való

takarékoskodásért A tanévnyitó értekezleten az illetékes igazgatóhelyettes a Munkavédelmi Szabályzatban foglaltaknak megfelelően a tantestületet oktatásban részesíti, amelyet aláírásokkal dokumentáltat. Az iskola nem pedagógus dolgozóit a gondnok részesíti munkavédelmi oktatásban. A pedagógusok kötelessége, a tanulók testi épségének megőrzése, balesetek elhárítása érdekében a szükséges ismeretek átadása. Az osztályfőnök tanév elején köteles a balesetvédelmi, tűzvédelmi oktatás megtartására, naplóban, illetve aláírásokkal történő dokumentálására (minden esetben a hiányzókkal a baleset, illetve tűzvédelmi oktatást pótolni kell a legrövidebb időn belül). A tanév elején a különféle szaktantermi, testnevelési órák baleset-megelőző oktatással kell, hogy kezdődjenek, (a hiányzókkal pótoltatni kell)

58

A pedagógus feladata, hogy a szükséges intézkedéseket a tanuló balesete esetén megtegye:

A



A tanuló ellátásának biztosítása



Az igazgató vagy helyetteseinek és a szülőnek értesítése



Munkavédelmi felelős, szakmai igazgatóhelyettes tájékoztatása

tanuló

baleseteket

az

előírt

nyomtatványokon

nyilván

kell

tartani,

jegyzőkönyvet felvenni. Az olyan balesetekről, melynek következtében a tanuló három napon túl gyógyuló sérülést szenved, a fenntartót a baleseti jegyzőkönyv beküldése mellett tájékoztatni kell. Súlyos baleset esetén a fenntartót azonnal értesíteni kell. A

balesetekkel

kapcsolatos

nyilvántartási

és

jelentési

kötelezettség

a

Munkavédelmi Szabályzatban foglaltaknak megfelelően történik. Ellenőrzési feladata az illetékes igazgatóhelyettesnek van. Az iskolába belépő új dolgozók esetében a Munkavédelmi és Tűzvédelmi Szabályzat alapján a munkavédelmi és tűzvédelmi oktatást meg kell tartani, dokumentálni kell. Az iskola a balesetek megelőzése érdekében munkavédelmi szakértőt foglalkoztat. c) A rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők Az ilyen jellegű eseményt észlelő személy értesíti az ügyeletes vezetőt, aki a szükséges teendőkről, az épület esetleges kiürítéséről azonnal intézkedik, azaz az a személy aki a fenyegetést veszi azonnal jelentést tesz az ügyeletes vezetőnek (névsor a portán). A portás feladata A bejárati és kijárati ajtókat kinyitja, illetve a vészkijárati kulcsokat előkészíti. Az esetleges telefonbeszélgetést megszakítja, biztosítja a kifelé vezető telefonvonalakat. Az ügyeletes vezető feladata A tűzriadó tervben meghatározott módon (hosszantartó, rövid szaggatott csengő jelzést ad) az iskolarádión területének elhagyására szólít fel tanulót, tanárt, iskolai dolgozót. Az iskola elhagyása mindenkire nézve kötelező! 59

(Az épület elhagyási sorrendje és lehetséges útvonala szintenként a tűzriadó tervben van meghatározva.) Intézkedik – munkatársait is bevonva – a tanulók balesetmentes irányításában, levonulásában. Meghatározza a biztonságos tartózkodás helyét. A 107-es telefonszámon értesíti a Budapesti Rendőrkapitányság ügyeletét. Gondoskodik a helyi ismeretekkel rendelkező személyekről, akik a tűzszerészeket kísérik vizsgálat alkalmával. A kiérkező szakértőkkel (tűzszerészekkel) konzultálva dönt a tanulóifjúság esetleges hazaküldéséről, meghatározza és közli a kiesett tanítási, illetve gyakorlati munkaórák ledolgozási időpontját. Értesíti az iskola igazgatóját a rendkívüli eseményről. Ha a bombariadó az iskola azonnali elhagyását teszi szükségessé, a szolgálatos portás kinyittatja a II.sz. kaput és az iskola tanulói és dolgozói ott is távoznak a telekhatáron kívülre. Ha a robbanás jelzéséig több idő ( de legalább 60 perc) áll a rendelkezésre, az ügyeletes vezető döntése alapján a tornaórán lévő tanulók átöltöznek és mindenki viszi magával személyes felszerelését (kabát, táska). A vonulás alkalmával az órát tartó szaktanár, oktató az osztályt, csoportot összefogja, irányítja és velük együtt vonul a kijelölt helyre. A tájékoztatás megkönnyítése céljából, 1 db kézi hangszóró (hangerősítő) a portán üzemképes állapotban legyen elhelyezve. Felelős: gondnok Az épületek elhagyásakor az irodák, raktárak, szekrények kulcsait a zárban kell hagyni a gyors vizsgálat, ellenőrzés végrehajtása céljából. A bombariadó lefújása után – az ügyeletes vezető döntése alapján- ha az oktatás folytatódik, az órát kezdő tanár, oktató létszámellenőrzést tart, és a hiányzók névsorát írásban jelzi a vezetőnek.

d) Katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje Rendkívüli események bekövetkezésekor – katasztrófa, tűz, terrorcselekmény, polgári védelmi tevékenység, stb. – a következő intézkedéseket kell alkalmazni: 60



a rendkívüli esemény észlelésekor az észlelő személy (tanár, diák, technikai dolgozó) köteles azonnal értesíteni az ügyeletes vezetőt (igazgató, igazgatóhelyettesek)



az ügyeletes vezető – munkaidőn kívül a portaszolgálat – értesíti a rendőrséget a 107, a tűzoltóságot a 105 vagy a 112-es telefonszámon



a bejelentések után az épületbe csak az illetékes hatóság képviselői léphetnek be



az épületben tartózkodókat értesíti az illetékes vezető a gondnok segítségével az előállt helyzetről és megszervezi az épület kiürítését (mindkét kapu kinyitva, mindenki a tartózkodási helyéhez közelebbi lépcsőt igénybe véve távozik az épületből).

Az

épületben

tartózkodó

személyek

kötelesek

az

illetékes

hatóságok

rendelkezésére állni és utasítását maradéktalanul végrehajtani.

10.

Egyéb kérdések a) A nevelési-oktatási intézményben folyó reklámtevékenység szabályai Az iskolában tilos a reklám tevékenység. b) A keresetkiegészítés feltételei A Kollektív szerződés rendelkezik ezekről a pontokról. c) Kéthavi tanítási időkeret A munkaidőkeret lényege, hogy a teljes munkaidő kitöltésére, teljesítésére a munkaidőkeret időtartamán belül kerülhet sor. A teljes munkaidő mértéke napi 8, heti 40 óra (maximum napi 12, heti 48 óra). A munkavégzésre vonatkozó előírások speciális rendelkezésekkel egészülnek ki, olyan szabályokkal, amelyek a nevelő-oktató feladatokat ellátók munkavégzésére jellemzőek. Meghatározó munkajogi keretek: 

a

Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.)

rendelkezései. 

Különösen a 117/B §, 118/A §, 119.§ (2) bekezdése, 120.§(1) bekezdése, 140/A §, 151.§(2)

61



A 2006. évi LXXI. törvénnyel módosított 1993.évi LXXIX Közoktatási törvény (kt) 16.§(4) bekezdése



290/2006. (XII. 23.) Korm. rendelettel módosított 138/1992(X.8.) kormányrendelet



Különösen 4.§, 6.§

A pedagógusok tanítási időkeretben alkalmazott munkarendje A heti teljes munkaidő összetevői: 1. Tanítással ténylegesen lekötött órák száma (Tanítási időkeret). 2. Tanítással le nem kötött, ténylegesen az iskolában eltöltött órák száma. 3. Nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb tevékenységekre az iskolán kívül fordított órák száma A munkaidőkeret nyilvántartásának eljárásrendje figyelembe veszi a heti teljes munkaidő összetevőit. A munkaidőkeret 2 hónapos időtartam alatt határozza meg a teljes munkaidő figyelembevételével ledolgozandó munkaórák számát. A tanítási időkeretet két hónap átlagában teljesíteni kell.  A teljesített tanítási órákba (tto) be kell számítani a

tantárgyfelosztásban

meghatározott óraszámon felül az eseti (az igazgató által időszakosan elrendelt szakszerű helyettesítési) többlettanítási órákat és az egyéb többlettanítási órákat.  A kieső napok (kn) megállapításakor az Mt.151.§(2) bekezdésében felsorolt, továbbá a keresőképtelenség miatti távolléteket kell figyelembe venni. A tanítási időkeret csökkentésére az Mt.151.§(2) bekezdésében felsorolt távollétek:  az állampolgári kötelezettségek teljesítése (pl. bíróság előtti tanúként történő meghallgatás),  legalább két munkanap közeli hozzátartozó halála /139.§(2)bek./ esetén,  kötelező orvosi vizsgálat teljes időtartama,  véradás miatt távol töltött idő teljes időtartama,  munkaszüneti nap miatt (125.§) kiesett idő,  a szabadság időtartama,

62

 szoptatási munkaidő-kedvezmény /138.§(5) bek./ ideje,  munkaviszonyra

vonatkozó

szabályban

(jogszabály,

kollektív

szerződés) meghatározott munkavégzés alóli felmentés (mentesítés) időtartama.  Az egyéni órakedvezmények (eo) alatt a kötelező, és a munkáltató által megállapított órakedvezményeket kell érteni. Többletmunkáért óradíj csak a ténylegesen megtartott órákért, a tanítási időkeret túllépésekor jár. 1. Az iskolában tartózkodás rendjének szabályozására és a munkaidő beosztásának nyilvántartására szolgál:  tantárgyfelosztás,  órarend, és az órarendi munkaidőbeosztáshoz kapcsolódó, kötelező tanügyi nyilvántartás(ok),  a szakszerű helyettesítések rendje, és a kötelező tanügyi nyilvántartás(ok), valamint a helyettesítési napló,  a pedagógusok által kezdeményezett és az iskolavezetés által engedélyezett óracsere és pótlási kérelmek, és a kötelező tanügyi nyilvántartás(ok)  a felügyeleti beosztások órarendhez kapcsolódó (szüneti) rendje  a helyettesítések napi elrendelése  az iskola munkaterve  egyéni megbízás A tanítási munkaidő kezdete: a fentiekben rögzített munkaidőbeosztást megelőző 15 perc. A tanítási munkaidő befejezése: a fentiekben rögzített munkaidőbeosztást követő 15 perc. Felelősök:  Valamennyi nyilvántartás vezetéséért minden kolléga, mint munkavállaló, ellenőrzéséért az igazgató és az igazgatóhelyettesek

63

 A teljesítés elszámolásáért kéthavonta a tanügyigazgatási igazgatóhelyettes és a munkaügyi ügyintéző  A szakszerű helyettesítés elrendelése: igazgató, igazgatóhelyettesek  A munkaügyi nyilvántartás, a helyettesítési napló vezetéséért: az iskolatitkár, ellenőrzéséért: a tanügyigazgatási igazgatóhelyettes  A könyvtár nyitvatartási rendjének ellenőrzése, nyilvántartása: oktatásinevelési igazgató-helyettes A távollétet előre kell jelezni. Várható, kiszámítható esetekben kérelem formájában. Váratlan, azonnali intézkedést igénylő esetekben telefonon. A kötelezően

értesítendők

sorrendje:

igazgató,

ügyeletes

igazgatóhelyettes,

iskolatitkár. A távollétről vagy a keresőképtelenségről szóló igazolásokat, a lehető legrövidebb időn belül be kell nyújtani. A kérelmeket az igazgatónak, az igazolásokat a tanügyigazgatási igazgatóhelyettesnek kell benyújtani, ellenjegyzés után az iskolatitkár nyilvántartásba veszi. 2. A kollektív szerződés tartalmazza a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvényt (KT) módosító 2006. évi LXXI. Törvény 20. § (2) bek. 1. sz. melléklet 3. rész II/6. pontjában közölt munkaköri feladatok kiegészítését. A pedagógusok kéthavi tanítási időkerete meghatározásának és a többletórák kifizetésének iskolai rendje  adatlap a kéthavi tanítási időkeret megállapításához (elektronikus formában) határidő: az elszámolási időszak első munkanapja felelős: tanügyigazgatási igazgatóhelyettes  Az elszámoláshoz szükséges adatlap (a kéthavi tanítási időkerethez) leadása a pedagógus által határidő: az elszámolási időszakot követő 3. munkanap felelős: tanügyigazgatási igazgatóhelyettes  Az óradíjak kifizetésre történő előkészítése, a kapcsolódó tanügy-igazgatási dokumentumok (naplók, szakköri naplók stb.) ellenőrzése

64

határidő: minden páratlan hónap 8-ig felelős: tanügy-igazgatási igazgatóhelyettes  Az óradíjak elszámolása határidő: minden páratlan hónap 10-ig felelős: gazdasági igazgatóhelyettes A tanítási időkeret nyilvántartás tárolása nyomtatott (munkaügyi ügyintéző) és elektronikus (tanügyigazgatási igazgatóhelyettes) formában történik. A nyilvántartásról

minden

páratlan

hónap

10-én

a

tanügyigazgatási

igazgatóhelyettes biztonsági másolatot készít. A biztonsági másolat tárolási helye a titkárság. d) A teljesítménypótlék összege, meghatározásának elvei A Kollektív szerződés rendelkezik ezekről a pontokról. e) Vagyoni jogok átruházásakor a tanulót megillető díjazás megállapításának szabályai Szervezett tanórai foglalkozásokon a tanuló által előállított termék (szellemi vagy tárgyi) az iskola tulajdonát képezi. Ha az iskola értékesíteni kívánja a tanuló által előállított terméket, akkor a bevételből a tanuló a „hozzáadott értékkel” arányosan részesül. Az esetleges értékesítésről – az iskolavezetésnek – a tanulót, illetve szülőt írásban tájékoztatnia kell. A szakképzési évfolyamokon az előállított szellemi termék (szakdolgozat, pályamunkák elkészítése) a tanulók tulajdona, az iskola azt csak a tanuló hozzájárulásával használhatja, illetve értékesítheti. f) Szakképző iskola esetén a munkaruha kihordási idejének, tisztán tartásának jogszabályoktól eltérő szabályozása Erről a pontról iskolánkban a rendelkezés nem szükséges g) Egyéb, jogszabály vagy intézményi ellenőrzés alapján az SZMSZ-be tartozó kérdés 11.

Intézményi dokumentumok nyilvánossága A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintett (tanuló, szülő, valamint az iskola alkalmazottai) megismerheti. A házirend egy-egy példánya megtekinthető

65



az iskola titkárságán,



az iskola könyvtárában,



az iskola igazgatójánál,



az iskola igazgatóhelyetteseinél,



az osztályfőnököknél,



a diákönkormányzatot segítő pedagógusnál,



az iskolai szülői szervezet vezetőjénél.

A házirend egy példányát a közoktatási törvény előírásainak megfelelően az iskolába történő beiratkozás alkalmával a szülőnek átadjuk. Az újonnan elfogadott házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell: 

a tanulókat osztályfőnöki órán,



a szülőket szülői értekezleten.

A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyetteseitől, valamint az osztályfőnököktől a pedagógusok fogadó óráján vagy ettől eltérően előre egyeztetett időpontban. Az iskola helyi pedagógiai programjának egy példányát az iskola titkárságán helyezzük el, amely megtekinthető munkanapokon hétfőtől csütörtökig 8.00-16.00, pénteken 8.00-13.00 óra között. Erről az iskola tanulóit az osztályfőnökök tanév elején tájékoztatják. Az iskola pedagógiai programját nyilvánosságra hozzuk iskolánk honlapján. Az iskola minőségirányítási programja megtalálható 

az iskola igazgatójánál,



az iskola minőségirányítási felelősnél.

A SZMSZ előírásai nyilvánosak, azt minden érintett (tanuló, szülő, valamint az iskola alkalmazottai) megismerheti. AZ SZMSZ megtekinthető munkanapokon hétfőtől csütörtökig 8.00-16.00, pénteken 8.00-13.00 óra között: 

az iskola titkárságán,



az iskola igazgatójánál.

66

V.

Záró rendelkezések a) A SZMSZ hatálybalépése A SZMSZ a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és visszavonásig érvényes. A jelen SZMSZ hatálybalépésével egyidejűleg az előző, 2009. év január hó 28. napján készített SZMSZ hatályát veszti. b) A SZMSZ felülvizsgálata A SZMSZ felülvizsgálatára sor kerül jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi a diákönkormányzat, az intézmény dolgozóinak és tanulóinak nagyobb csoportja, az iskolaszék (óvodaszék, kollégiumi szék), a szülői szervezet. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az iskola igazgatójához kell beterjeszteni. A SZMSZ módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival.

Budapest, 2010. július

.

PH.

…………………………………. Igazgató

67

68

Fenntartói jóváhagyás

A fenntartó képviseletében a Károlyi Mihály Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Közgazdasági Szakközépiskola Szervezeti és Működési Szabályzatát a mai napon jóváhagyom.

Budapest, 2010. július

……………………………… fenntartó

69

1. számú melléklet: Az iskolai könyvtár gyűjtőköre Az iskolai könyvtár gyűjtőköre

Az állomány tervszerű, meghatározott irányú fejlesztésekor az iskola pedagógiai programja által megfogalmazott cél- és feladatrendszeréből indultunk ki, amely meghatározza a könyvtár alapfunkcióját. A tananyagon túlmutató érdeklődés kielégítésére iskolán kívüli lehetőségeket is figyelembe veszünk (például a Szabó Ervin Könyvtár Dagály utcai fiókkönyvtárát, és a számítógépes hálózaton elérhető információkat) az oktató-nevelőmunkához rendszeresen szükséges állományrészek fejlesztését azonban minden körülmények között folyamatosan biztosítani kell. Az iskolai könyvtár állománya, egységei A könyvtár szabadpolcos rendszerben, ETO-rendben tárolja a gyűjteményt, amely egyrészt ajándékba kapott könyvekből áll, másrészt tudatos állományfejlesztés eredménye. A hiányzó irodalom pótlása nagy anyagi erőforrást és a továbbiakban is céltudatos fejlesztést igényel. A könyvtár jelenleg rendelkezik egy kézikönyvtári-, szépirodalomi résszel és ismeretközlő kiadványokkal. A hivatali segédkönyvtár a könyvtári állománytól függetlenül, az iskola vezetőinél, illetve a gazdasági irodában található letéti könyvtárként. Kézikönyvtári állomány 

Általános és szaklexikonok (ezek jelentős része befejezetlen gyűjtés, pótlása folyamatos, illetve indokolt esetben újabb kiadásokra cserélendő)



általános és szakenciklopédiák(hiányosak, pótlásuk folyamatos),



szótárak, fogalomgyűjtemények, kézikönyvek, összefoglalók, atlaszok,



a tantárgyaknak megfeleltetett folyóiratok,



napilap,



nem nyomtatott ismerethordozók (AV, CD, DVD)



a hivatali segédkönyvtár letéti könyvtárként az iskola titkárságán, az igazgatóhelyettesi és a gazdasági irodában található. Ismeretközlő irodalom

70

A meglévő anyag kapcsolódik minden ETO főosztályhoz, a jövőben szinte valamennyi területet folyamatosan kell bővíteni a legújabb kiadványokkal. Teljességgel kívánjuk gyűjteni az alapvizsga, az érettségi vizsga és a szakképesítő vizsga követelményrendszerének megfeleltetett alap- és középszintű irodalmat. Biztosítjuk a közismereti és a szakmai tantárgyi programokban meghatározott házi és ajánlott olvasmányokat emelt példányszámban, amelyek jelenleg jól elkülönített helyen találhatók.

Pedagógiai gyűjtemény Gyűjteni kell a pedagógia és határtudományainak dokumentumait: 

pedagógiai lexikonokat, enciklopédiákat,



fogalomgyűjteményeket, szótárakat,



a pedagógiai programban meghatározott nevelési és - oktatási cél megvalósításához szükséges szakirodalmat,



oktatási intézmények tájékoztatóit,



általános pedagógiai és tantárgymódszertani folyóiratokat,



az iskola történetéről, az iskola névadójáról szóló dokumentumokat,



a műveltségi területek módszertani segédkönyveit, segédleteit. Szépirodalom

Az érettségi vizsgához és az általános műveltséghez kapcsolódó, illetve a tantárgyak mikrotervében szereplő követelmények teljesítéséhez nélkülözhetetlen művek beszerzésére kell törekedni, illetve a meglévő állományt bővíteni, a megrongálódott példányokat kicserélni. Ilyenek a házi- és ajánlott olvasmányok, a nevelési program megvalósításához szükséges alkotások. A házi és ajánlott olvasmányok optimális mértéke egy tanulócsoportnyi példányszám, amely a hiányosak pótlásáról folyamatosan gondoskodunk. Könyvtári szakirodalom Gyűjteni kell a könyvtári feldolgozó munka szabályait, szabályzatait tartalmazó segédleteket, az iskolai könyvtárakkal kapcsolatos módszertani kiadványokat.

71

Mellékgyűjtőkör: Tankönyvek - a mellékgyűjtőkör egyik legfontosabb anyagrésze a tartóstankönyvek gyűjteménye. Ezek beszerzésére a művelődési és közoktatási miniszter 5/1998 (II.18.) MKM rendelete alapján kerül sor.

PH.

…………………………………….. intézményvezető

72

1/1 sz. melléklet Szakértői vélemény a gyűjtőköri szabályzatról

73

2. számú melléklet: Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 145/A. § (5) bekezdésének megfelelően a költségvetési szerv vezetőjének kötelessége a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét kialakítani. A szabálytalanságok fogalomköre széles, a korrigálható mulasztások vagy hiányosságok, illetve a fegyelmi-, büntető-, szabálysértési-, illetve kártérítési, eljárás megindítására okot adó cselekmények egyaránt beletartoznak. A szabálytalanság valamely létező szabálytól (törvény, rendelet, utasítás, szabályzat, stb.) való eltérést jelent, az államháztartás működési rendjében, a költségvetési gazdálkodás bármely gazdasági eseményében, az állami feladatellátás bármely tevékenységében, az egyes műveletekben, előfordulhat.

Alapesetei lehetnek: 1. a

szándékosan

okozott

szabálytalanságok

(félrevezetés,

csalás,

sikkasztás,

megvesztegetés, szándékosan okozott szabálytalan kifizetés, stb.) 2. a

nem

szándékosan

okozott

szabálytalanságok

(figyelmetlenségből,

hanyag

magatartásból, helytelenül vezetett nyilvántartásból, stb. származó szabálytalanság) A szabálytalanságok megelőzésével kapcsolatosan a költségvetési szerv vezetőjének felelőssége, hogy: 

a jogszabályoknak megfelelő szabályzatok alapján működjön a szervezet,



a szabályozottságot, illetve a szabályok betartását folyamatosan kísérje figyelemmel a vezető,



szabálytalanság esetén hatékony intézkedés szülessék, a szabálytalanság korrigálásra kerüljön

annak

a

mértéknek

megfelelően,

amilyen

mértéket

képviselt

a

szabálytalanság. A szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések általános célja, hogy: 

hozzájáruljon a különböző jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott előírások

sérülésének,

megszegésének,

megakadályozásához, (megelőzés)

74

szabálytalanság

kialakulásának



keretet biztosítson ahhoz, hogy azok sérülése, megsértése esetén a megfelelő állapot helyreállításra kerüljön; a hibák, hiányosságok, tévedések korrigálása, a felelősség megállapítása, az intézkedések foganatosítása megtörténjen.

A szabálytalanságok kezelése (az eljárási rend kialakítása, a szükséges intézkedések meghozatala, a kapcsolódó nyomon követés, a keletkezett iratanyagok elkülönített nyilvántartása) a költségvetési szerv vezetőjének a feladata, amely feladatot a költségvetési szerv vezetője a költségvetési szervben kialakított munkaköri, hatásköri, felelősségi és elszámoltathatósági rendnek megfelelően az egyes szervezeti egységek vezetőire átruházhatja. A szabálytalanságok megelőzése A szabályozottság biztosítása, a szabálytalanságok megakadályozása elsődlegesen az iskola vzetőjének vezetőjének felelőssége. Az Áht. 97. §-a szerint: (1)

A költségvetési szerv vezetője felelős a feladatai ellátásához a költségvetési szerv vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért, az alapító

okiratban

előírt

tevékenységek

jogszabályban

meghatározott

követelményeknek megfelelő ellátásáért, a költségvetési szerv gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért, a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért, a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáért, az intézményi számviteli rendért, a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működtetéséért. (2)

A költségvetési szerv vezetője az éves költségvetési beszámoló keretében beszámol a költségvetési szerv folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésének, valamint belső ellenőrzésének működtetéséről.”

Az iskola igazgatója határozza meg a szervezeti struktúrában meghatározott egységek vezetői hatáskörét, felelősségét. Az iskola dolgozóinak konkrét feladatát, hatáskörét, felelősségét, beszámoltathatóságát a munkaköri leírások szabályozzák. 75

A szabálytalanságok észlelése a FEUVE rendszerben A szabálytalanságok észlelése a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerében történhet a munkavállaló és munkáltató részéről egyaránt. 

Az iskola igazgatója valamely munkatársa észlel szabálytalanságot  Amennyiben a szabálytalanságot a szervezeti egység valamely munkatársa észleli, köteles értesíteni a szervezeti egység vezetőjét.



Amennyiben az iskola igazgatója az adott ügyben érintett, a munkatársnak a vezető felettesét,

annak

érintettsége

estén

a

felügyeleti

szervet

kell

értesítenie.

(Írásos értesítést a külön szabályzatokban lefektetett esetekben szükséges tenni.)  Ha az a. pontban megfogalmazottaknak megfelelően értesített személy megalapozottnak találja a szabálytalanságot, úgy erről értesíti a költségvetési szerv vezetőjét.  Az

igazgató

meghozataláról,

kötelessége illetve

gondoskodni

indokolt

a

esetben

megfelelő a

intézkedések

szükséges

eljárások

megindításáról. 

Az iskola igazgatója észleli a szabálytalanságot Az igazgató illetve a szervezeti egységek vezetőinek észlelése alapján a feladat, hatáskör és felelősségi rendnek megfelelően kell intézkedést hozni a szabálytalanság korrigálására, megszüntetésére.



Iskola belső ellenőrzése észleli a szabálytalanságot Amennyiben a belső ellenőr ellenőrzési tevékenysége során szabálytalanságot tapasztal, a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelően jár el. A költségvetési szervnek intézkedési tervet kell kidolgoznia a belső ellenőrzés megállapításai alapján, az intézkedési tervet végre kell hajtania.



Külső ellenőrzési szerv észleli a szabálytalanságot A külső ellenőrzési szerv szabálytalanságra vonatkozó megállapításait az ellenőrzési jelentés tartalmazza. A büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén az 76

ellenőrző szervezet működését szabályozó törvény, rendelet alapján jár el (pl. ÁSZ, az EU ellenőrzést gyakorló szervei, stb.). A szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján a költségvetési szervnek intézkedési tervet kell kidolgozni. A szabálytalanság észlelését követő szükséges intézkedések, eljárások megindítása Az iskola igazgatója felelős a szükséges intézkedések végrehajtásáért. Bizonyos esetekben (pl. büntető- vagy szabálysértési ügyekben) a szükséges intézkedések meghozatala az arra illetékes szervek értesítését is jelenti annak érdekében, hogy megalapozottság esetén az illetékes szerv a megfelelő eljárásokat megindítsa. Más esetekben (pl. fegyelmi ügyekben) az igazgató vizsgálatot rendelhet el a tényállás tisztázására. A vizsgálatban való részvételre munkatársakat, indokolt esetben külső szakértőt is felkérhet a munkajogi szabályok tiszteletben tartásával. A vizsgálat eredménye lehet további vizsgálat elrendelése is. Erre többnyire akkor kerül sor, ha a szabálytalanság megállapítását követően a felelősség eldöntéséhez és/vagy a hasonló esetek megelőzése érdekében szükséges intézkedések meghatározásához nem elég a rendelkezésre álló információ. A 2/2. számú melléklet mutatja be az egyes eljárásokra irányadó jogszabályok főbb rendelkezéseit. A költségvetési szerv vezetőjének feladata a szabálytalansággal kapcsolatos eljárás (intézkedés) nyomon követése során: 

nyomon követi az elrendelt vizsgálatokat, a meghozott döntések, illetve a megindított eljárások helyzetét;



figyelemmel kíséri az általa és a vizsgálatok során készített javaslatok végrehajtását;



a feltárt szabálytalanság típusa alapján a további „szabálytalanság-lehetőségeket” beazonosítja, (a hasonló projektek, témák, kockázatok meghatározása) információt szolgáltat a belső ellenőrzés számára, elősegítve annak folyamatban lévő ellenőrzéseit, az ellenőrzési környezetre és a vezetési folyamatokat érintő eseményekre való nagyobb rálátást.

Az iskola vezetőjének feladata a szabálytalansággal kapcsolatos eljárás (intézkedés) nyilvántartása során: 

a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratanyagok (jogszabály szabályozza) nyilvántartásának naprakész és pontos vezetéséről gondoskodik; 77



egy elkülönített, a szabálytalanságokkal kapcsolatos nyilvántartásban iktatni kell a kapcsolódó írásos dokumentumokat;



nyilván tartja a megtett intézkedéseket, az azokhoz kapcsolódó határidőket;



a pályázati úton felhasználásra kerülő források, költségvetési előirányzatok tekintetében figyelembe veszi az Európai Unió Strukturális Alapjai és a Kohéziós Alap támogatásainak fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási, számviteli és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 233/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet VII. Szabálytalanságok kezelése című fejezetében meghatározottakat.

Jelentési kötelezettségek A belső ellenőrzés által végzett ellenőrzések ellenőrzési jelentései alapján az ellenőrzöttnek intézkedési tervet kell készítenie.(Jogszabály: a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet 29. §) A költségvetési szerv vezetőjének az éves ellenőrzési jelentésben kell számot adnia a belső ellenőrzés által tett megállapítások és javaslatok hasznosításáról, az intézkedési tervek megvalósításáról, az ellenőrzési megállapítások és ajánlások hasznosulásának tapasztalatairól, az ellenőrzési tevékenység fejlesztésére vonatkozó javaslatokról. (Jogszabály: a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet 31. § (3) b), ba), bb) pontok)

…………………………………….. intézményvezető

P.H.

78

2/1. számú melléklet A Károlyi Mihály Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Közgazdasági Szakközépiskola müködését megalapozó szabályzatok:  Adatvédelmi szabályzat  Belső ellenőrzési kézikönyv  Bizonylati szabályzat  Gazdasági szervezet ügyrendje  Házirend  Iratkezelési szabályzat  Kollektív szerződés  Kötelezettségvállalási, utalványozási és érvényesítési szabályzat  Közbeszerzési szabályzat  Munkakör átadás-átvétel rendje  Munkavédelmi szabályzat  Számviteli politika és kapcsolódó szabályzatok 

Pénzkezelési szabályzat



Leltározási és leltárkészítési szabályzat



Selejtezési szabályzat



Számlarend

 Szervezeti és működési szabályzat  Tűzvédelmi szabályzat  Vagyongazdálkodási és vagyonvédelmi szabályzat

…………………………………….. intézményvezető

P.H.

79

2/2. számú melléklet Egyes eljárások A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 10. § (1) bekezdése szerint bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban Be.) 6. § (1) bekezdése kimondja, hogy a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége a törvényben foglalt feltételek megléte esetén büntetőeljárást megindítani. A Be. 171. § (2) bekezdése előírja, hogy a hivatalos személy köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt feljelenteni. A feljelentést rendszerint az ügyészségnél vagy a nyomozati hatóságnál kell megtenni. A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 1. § (1) szerint szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. A törvény második része foglalkozik részletesen a szabálysértési eljárással, a 82. § (1) bekezdése kimondja, hogy szabálysértési eljárás feljelentés, illetőleg a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján indulhat meg. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 339. § (1) bekezdése kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítési eljárás megindítására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései (elsősorban a XXIII. Fejezet, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perek) az irányadók. Kártérítési felelősség tekintetében irányadók továbbá a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.), a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.), valamint a hivatalos állományúak jogviszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény megfelelő rendelkezései.

80

Fegyelmi eljárás, illetve felelősség tekintetében az Mt., a Ktv., illetve a Kjt. megfelelő rendelkezései az irányadók. …………………………………….. intézményvezető

P.H.

81

3. számú melléklet: Adatkezelési és adatvédelmi szabályzat A személyes adatok védelme és személyi iratnyilvántartás és kezelés biztonsága érdekében az alábbi IGAZGATÓI UTASÍTÁS irányítja az intézmény működését, a Szervezeti és működési szabályzat mellékleteként.

I.

ADATVÉDELMI JOG ÉS FELELŐSSÉG

1.)

A szabályzat célja, jogi alapja, alapfogalmak

1. A szabályzat célja Az adatvédelmi törvény célja annak biztosítása, hogy személyes adatával mindenki maga rendelkezzen, és a közérdekű adatokat mindenki megismerhesse. A szabályzat biztosítja az adatvédelem és adatbiztonság intézményi kialakítását és működését. Rendelkezései kiterjednek:  a közalkalmazotti nyilvántartásra,  a személyi iratok teljes adatkezelési folyamatára,  az adatszolgáltatás, az adattovábbítás teljesítési rendjére,  biztonsági követelmények és feladatok összefoglalására. 2. A szabályzat jogszabályi alapja 1992. évi LXIII. törvény: A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról 1993. évi XLVI. törvény: A statisztikáról 233/2001. (XII.10.) Kormány rendelet: A közszolgálati jogviszonnyal összefüggő adatkezelésre és a közszolgálati nyilvántartásra vonatkozó szabályokról. 1993. évi LXXIX. tv. 2.sz. melléklet: A közoktatási intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatokról. 3. Az adatvédelmi alapfogalmak Adathordozó: papíralapú, mágneses alapú, elektronikus vagy bármilyen más technikájú adattároló, adattovábbító, távadat-átviteli eszköz. Adatkezelés: a személyes adatok gyűjtése, felvétele, megváltoztatása, betekintése, feldolgozása, felhasználása, tárolása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala és további felhasználásuk megakadályozása. Adatszolgáltatás: egy vagy több személyre vonatkozó nyilvántartott adatokról harmadik személy részére adathordozón történő információ nyújtása (teljesítője a személyügyi dolgozó). Adattörlés: a nyilvántartott adatnak az adathordozóról való nyomnélküli (helyreállíthatatlan) eltávolítása. Adatrögzítés: az adatok érdemi mérlegelés nélküli nyilvántartásba vétele, számítástechnikai adathordozóra való felvitele.

82

Adatvédelem: a nyilvántartott adatok illetéktelen személyekhez való hozzájutásának megakadályozása. Betekintés: egy személy nyilvántartott adatainak részleges vagy teljes körű megtekintése az adathordozón, a személyügyi hivatal helyiségében. Másolat: A nyilvántartott adatoknak bármilyen adathordozón és terjedelemben történő megsokszorozása vagy kivonata. Személyes adat: a természetes személyre vonatkozó, vele kapcsolatba hozható információ mindaddig, amíg az érintett személy beazonosítható az adat alapján. Különleges adat az egészségügyi állapotra vonatkozó személyes adat (más nem tartható nyilván). Üzemeltetés: az adathordozó eszköz, program működtetése.

2.)

Jogosultságok és felelősségi szabályok

1. Általános eljárási szabályok: Minden közalkalmazott, aki munkavégzése során, vagy véletlenül személyi információhoz jut, felelős:  az adatvédelmi kötelezettség megtartásáért,  a tudomására jutott adatok rendeltetés szerinti felhasználásáért,  azért, hogy az adatok illetéktelen személy tudomására, birtokába ne juthassanak. A közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok kezeléséért felelősséggel tartozik:  az intézményvezető,  a személyzeti feladatot ellátó ügyintéző és iratkezelő,  a minősítést végző vezető,  az érintett közalkalmazott felettese,  a közalkalmazott a saját adatainak közlése tekintetében.

az

intézményben

2. Az intézményvezető joga és felelőssége Az intézményvezető irányító tevékenységével összefüggésben felelős:  az adatvédelmi szabályzat kiadásáért,  a szabályzatban foglalt ellenőrzések működtetéséért,  a jogszabályok és helyi követelmények közzétételéért. Az intézményvezető jogosult a teljes személyi nyilvántartásba és az összes iratanyagaiba betekinteni, a személyügyi munkavégzést bármikor ellenőrizni. Írásos kérésre kizárólagosan jogosult az intézmény nyilvántartásából – betartva az adatvédelmi jogszabályokat – a munkavégzéstől függetlenül adatokat szolgáltatni. 3. A személyügyi vezető és a minősítést végző felelőssége A személyügyi vezető felelősségi körén belül köteles intézkedni, hogy a közalkalmazottak személyi adatait:  a megfelelő iratokra, adathordozóra 8 munkanapon belül rávezessék,  a dolgozó által igazoltan szolgáltatott adatokat, azok helyesbítését 3 munkanapon belül rögzítsék,  a munkáltatói döntés alapján az adatkezelést haladéktalanul ellássák. A személyügyi vezető jogosult és köteles a személyügyi nyilvántartás szabályszerűségének negyedévenkénti dokumentált ellenőrzésére a közalkalmazottak esetében.

83

A minősítő vezető felelősségi körén belül gondoskodik arról, hogy a közalkalmazott minősítésébe bevont harmadik személy kizárólag csak a jogszerű és tárgyilagos minősítéshez szükséges adatok ismerhesse meg. 4. Teljes körű jogosultság és adatvédelmi felelősség Minden olyan vezető, ügyintéző, ügykezelő (adatrögzítő), aki adatnyilvántartással, személyi irattal összefüggő adatokat kezel, személyügyi feladatokat is ellát. A munkavégzéshez szükséges teljes körű adatkezelési jogosultsággal és a hozzá tartozó teljes körű adatvédelmi kötelezettséggel, valamint felelősséggel rendelkező személyek köre korlátozott az intézmény. Jogosultságuk kiterjed:  az adatrögzítésre (adatfelvétel, jogszerű adatmódosítás)  a betekintésre, feldolgozásra,  a felhasználásra és a másolatkészítésre,  az adattárolásra és jogszerű továbbításra. A személyügyi szervezeti egység alkalmazottainak adatvédelmi kötelezettsége kiterjed az intézményi személyi állomány teljes körére, valamennyi nyilvántartott adatra. Adattörlés és helyesbítés csak a fegyelmi ügyiratok selejtezését követően, csak vezetői engedéllyel történhet. A személyzeti feladatot ellátó ügyintéző és iratkezelő felelősségi körén belül köteles gondoskodni az adatkezelési tevékenység során arról, hogy a személyi irat:  megfeleljen a jogszabályi rendelkezéseknek,  csak olyan adat kerülhessen rá, amely adatforráson alapul,  valótlan adatot ne tartalmazzon, és ha kétely merül fel, tájékoztassa az intézményvezetőt. Az intézmény teljes körű adatkezelési joggal felhatalmazott munkatársai:  Inzelt Péterné ig. felelős vezető,  Balogh Ervin igh. felelős vezető,  Kincses Istvánné gazd. igh. beosztású alkalmazott,  Závecz Balázs rendszergazda beosztású alkalmazott,  Nagyné dr. Tábori Matild gyak. okt. vez. beosztású alkalmazott. Külső ellenőrzési jogosultság az adatvédelmi biztost, valamint a belügyminiszter által megbízott személyeket illeti meg, mely során felvilágosítást kérhetnek, az adatkezelő helységekbe beléphetnek és betekinthetnek, megismerhetik az adatkezelés minden fázisát az iratanyagokkal együtt. 5. Részleges körű jogosultság és adatvédelmi felelősség Az intézményben a következő munkaköri beosztásban dolgozó személyek látnak el részleges jogosultsággal személyügyi feladatokat:  iskolatitkárok,  bérgazdálkodási egység munkatársai, könyvelő  a számítástechnikai feladatokat ellátó munkatárs. Az iskolatitkárok az adatfelvételt és megváltoztatást nem tartalmazó részleges adatkezelési, betekintési, hozzáférési, másolatkészítési jogosultsággal és adatvédelmi kötelezettséggel rendelkeznek. A bérgazdálkodási munkatárs az illetményszámfejtéshez szükséges adatok vonatkozásában részleges adatkezelési, betekintési, adatrögzítési, üzemeltetési jogosultsággal és adatvédelmi kötelezettséggel bír.

84

A személyügyi nyilvántartás a számítástechnikai programfejlesztője, karbantartója a nyilvántartott adatokhoz csak a munka végzéséhez szükséges mértékben férhet hozzá, jogosultsága a betekintésre és a feldolgozásra terjed ki. 6. Közalkalmazottak betekintési és adatváltoztatási joga, felelőssége Az intézmény köteles biztosítani, hogy a közalkalmazott a róla nyilvántartott adatokba és iratokba korlátozás nélkül betekinthessen, azokról másolatot vagy kivonatot kaphasson. A közalkalmazott jogosult megismerni, hogy az adatkezelés során adatait kinek, milyen célból és milyen terjedelemben továbbították. Ennek érdekében az intézmény személyzeti adattovábbítási nyilvántartást vezet, melyet az adat kiadásától számított 5 évig meg kell őrizni. A közalkalmazott felelős azért, hogy az általa az intézmény részére átadott adatok hitelesek, pontosak, teljesek és aktuálisak legyenek. A közalkalmazott akkor kérheti adatai helyesbítését, kijavítását, törlését, ha ezt alátámasztja az eredeti közokirattal. Ebben az esetben a személyzeti vezető köteles teljesíteni a megalapozott kérést. A közalkalmazott vezetője felelősségi körén belül minden esetben köteles az Adatlapon dokumentálni a jogosultság gyakorlásának jogalapját, valamint a megismerni kívánt adatok körét.

II.

SZEMÉLYI IRATFAJTÁK ÉS ADATOK

3.)

A személyi adatkezelés általános szabályai

1. Személyes adatok kezelése, nyilvánosságra hozatala Személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény, - és annak felhatalmazása alapján – a helyi önkormányzat elrendeli. Az érintett kérelmére indult eljárásban a szükséges adatainak kezeléséhez való hozzájárulását vélelmezni kell. Erre a tényre az érintett figyelmét fel kell hívni. A személyes adatok védelméhez fűződő jogot és az érintett személyiségi jogait az adatkezeléshez fűződő más érdekek, ideértve a közérdekű adatok nyilvánosságát is, nem sérthetik. Törvény közérdekből az adatok körének kifejezett megjelölésével elrendelheti a személyes adat nyilvánosságra hozatalhoz az érintett hozzájárulása, különleges adat esetében írásbeli hozzájárulása szükséges. 2. Személyes adatok feldolgozása Az adatfeldolgozónak a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos jogait és kötelezettségeit az adatkezelő határozza meg. Az adatkezelési műveletek jogszerűségéért az adatkezelő felel. Az adatfeldolgozó tevékenységi körén belül felelős a személyes adatok feldolgozásáért, megváltoztatásáért, törléséért, továbbításáért és nyilvánosságra hozataláért. 3. Az adatkezelés célhoz kötöttsége Személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig. Kötelező adatszolgáltatáson alapuló adatkezelést közérdekből lehet elrendelni.

85

A közalkalmazottal az adat felvétele előtt közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező. Kötelező adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az adatkezelést elrendelő jogszabályt és a célját. 4. S személyügyi adatok igazolása, megalapozása A személyügyi alkalmazott személyi iratra adatot, megállapítást csak akkor tehet, ha azt a következők alapozzák meg.  eredeti közokirat, vagy közjegyző által hitelesített másolat,  a közalkalmazott írásbeli nyilatkozata,  a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli rendelkezése,  bíróság vagy más hatóság döntése,  jogszabályi rendelkezés. A személyügyi dolgozó köteles kezdeményezni vezetőjénél, ha megítélése szerint a valóságnak nem megfelelő adatot észlel. 5. Bírósági jogérvényesítés és kártérítés Az érintett jogainak megsértése esetén, az adatkezelő ellen a bírósághoz fordulhat. Azt, hogy az adatkezelés a jogszabályban foglaltaknak megfelel, az adatkezelő köteles bizonyítani. Az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy a technikai adatvédelem követelményeinek megszegésével másnak okozott kárt köteles megtéríteni. Az érintettel szemben az adatkezelő felel az adatfeldolgozó által okozott kárért is. 4.) Személyi iratfajták csoportosítása 1. A személyi irat fogalma és fajtái Személyi irat minden – bármilyen anyagon és eszköz felhasználásával keletkezett – adathordozó, amely a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor, fennállása alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik és a közalkalmazott személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz. A közalkalmazott személyi iratfajtái:  a személyére vonatkozó iratok (személyzeti iratok),  a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő iratok,  egyéb jogviszonyokkal kapcsolatos iratok,  a közalkalmazott kérelmére kiállított, vagy önként átadott iratok. 2. A személyi iratok köre és csoportosítása I: A SZEMÉLYI ANYAG IRATAI  alapnyilvántartás adatnyilvántartó lapja,  önéletrajz, erkölcsi bizonyítvány,  végzettséget, szakképzettséget igazoló okiratok hitelesített másolatai,  minősítés, értékelés iratai,  kinevezés, besorolás, az átsorolások,  vezetői megbízás és ezek módosulása,  hatályos fegyelmi ügyek iratai,  közalkalmazotti jogviszony megszűnésének iratai,  az áthelyezésről rendelkező iratok,  a közalkalmazotti igazolás másolata. A fenti iratokat minden esetben együtt kell tárolni.

86

II. A KÖZSZOLGÁLATI JOGVISZONY EGYÉB IRATAI  juttatásokkal kapcsolatos iratok  kitüntetés, jubileumi jutalom, külön juttatás, céljutalom,  díjak és más elismerések, címek,  eseti jutalom, munkáltatói kölcsön, képzésre kötelezés,  tanulmányi szerződés, tanulmányi igazolás és juttatás,  tanulmányi elhelyezés, egyéb jóléti ügyek,  közalkalmazotti jogviszonyt érintő egyéb iratok:  pályázat, alkalmasság igazolások, nyilatkozatok,  szolgálati igazolvány, munkavédelmi oktatás,  kártérítés, összeférhetetlenség, helyettesítés elrendelés,  fizetés nélküli szabadság, (GYÁS, GYED, GYES, saját lakásépítés, hozzátartozó ápolás, külföldre utazás, stb.)  szabadidő, eltérő munkarend megállapítás.  munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony. III. A KÖZALKALMAZOTTI JOGVISZONNYAL ÖSSZEFÜGGŐ MÁS IRATOK  katonai szolgálat, felkérések,  további jogviszony engedélyezése, ill. elutasítása. IV. A KÖZALKALMAZOTT KÉRELMÉRE KIÁLLÍTOTT VAGY ÖNKÉNT ÁTADOTT IRATOK  szociális támogatás, egyéni kérelmek, betekintési kérelem,  munkaképesség csökkenés,  a munkaviszonyba és a közalkalmazotti jogviszonyba beszámított idő,  besorolással kapcsolatos adatok,  munkavégzés alóli mentesség igazolása,  nyilvántartott adatok változásainak bejelentése,  iskolai végzettség, szakképzettség, tudományos fokozat,  nyelvvizsga, közigazgatási alap- és szakvizsga,  ügykezelői vizsga, egyéb képzettség,  szakértői okiratok másolatai. V. AZ ILLETMÉNNYEL ÖSSZEFÜGGŐ IRATOK  személyi jövedelemadó iratai,  a társadalombiztosítás, a fizetési letiltás iratai (A 4. iratcsoport elkülönítve a bérszámfejtéshez kapcsolódik). 5.) A személyügyi adatkör és nyilvántartása 1. A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatköre I. SZEMÉLYES ADATOK  neve (leánykori neve),  születési helye, ideje,  anyja neve,  lakóhelye (lakáscím, tartózkodási hely, telefonszám, levelezési cím, e-mail),

87

 állampolgársága,  családi állapota,  gyermekeinek születési ideje (eltartottak száma, kezdete). II. KÉPESÍTÉSEK  legmagasabb iskolai végzettsége (több esetén valamennyi),  szakképzettsége (bizonyítványok, diplomák, oklevelek),  iskolarendszeren kívül szerzett szakképesítései,  meghatározott munkakörre jogosító okiratok adatai,  tudományos fokozata,  idegennyelv-ismerete. III. MUNKAVISZONYOK  korábbi munkaviszonyok időtartama,  a munkahelyek megnevezése,  beosztások, besorolások,  a megszűnés módja. IV. A KÖZALKALMAZOTTI JOGVISZONY ADATAI  a közalkalmazotti jogviszony kezdete,  erkölcsi bizonyítvány száma, kelte,  szakvizsga adatai,  a jubileumi jutalom és a végkielégítés kiszámítása alapjául szolgáló időtartamok,  esküokmány száma, kelte. V. AZ INTÉZMÉNYI MUNKA JELLEMZŐI  az alkalmazó intézmény neve, székhelye, statisztikai számjel,  az intézményi közalkalmazotti jogviszony kezdete,  közalkalmazott besorolása, besorolási időpontja,  vezetői megbízás, FEOR – szám,  a címadományozás, jutalmazás, kitüntetés adatai,  a minősítések időpontja,  hatályos fegyelmi büntetés. VI. SZEMÉLYI JUTTATÁSOK ADATAI VII. A MUNKÁBÓL VALÓ TÁVOLLÉT ADATAI  jogcíme,  időtartama. VIII. A KÖZALKALMAZOTTI JOGVISZONY MEGSZŰNTETÉSE  időpont,  mód,  a végkielégítési adatok. 2. A közalkalmazott további, különleges adatai  munkavégzés ideje, túlmunka ideje,

88

     

munkabér, illetmény, a terhelő tartozás és annak jogosultja, szabadság, kiadott szabadság, alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcíme, az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei, alkalmazott munkáltató felé való tartozásai, azok jogcímei, a többi adat az érintett hozzájárulásával.

3. A közalkalmazott tájékozódási joga A közalkalmazott tájékoztatást kérhet személyes adatai kezeléséről. A közalkalmazott kérelmére az adatkezelő tájékoztatást ad az általa kezelt, feldolgozott adatairól, az adatkezelés:  céljáról, jogalapjáról, időtartamáról,  az adatfeldolgozó nevéről, címéről (székhelyéről),  az adatkezeléssel összefüggő tevékenységről,  arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. III. A SZEMÉLYI IRATKEZELÉS ÉS RENDJE 6.) A személyi iratok nyilvántartása 1. A személyügyi iratok nyilvántartása A személyügyi itatok általános iratkezelési és nyilvántartási szabályai az ügyviteli és iratkezelési szabályzatban találhatók. Jelen szabályzat csak az eltéréseket tartalmazza. A hatályos fegyelmi ügyek nyilvántartását – a későbbi törölhetőség érdekében – ceruzával kell vezetni. Az intézmény alkalmazottai kötelesek gondoskodni a munkáltató intézkedése alapján a hatályát vesztett fegyelmi büntetés teljes és végleges törléséről: a számítógépes és manuális adatállományból és az alapnyilvántartás adatlapjáról egyaránt. Számítógépes vagy más módszerrel vezetett alapnyilvántartásból véglegesen törölni kell a közalkalmazott személyazonosító adatait végleges áthelyezéskor, vagy a közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor. A központi bérszámfejtéshez kapcsolódnak a személyi jövedelemadó, társadalombiztosítás, fizetési letiltás, családi pótlék stb. tartalmú iratok. Ezeknek a gazdasági vonzatú iratoknak a biztonságos kezelése a gazdasági szervezeti egység helyiségében történik. A bérszámfejtéshez kapcsolódó személyi adatokat tartalmazó kimutatások, nyilvántartása tárolása, őrzése – a racionális munkavégzés érdekében – a gazdasági szervezeti egység feladata. A közalkalmazott részére ki kell nyomtatni a személyi adatokat tartalmazó iratokat:  adatainak első alkalommal történő felvételekor,  áthelyezéskor,  közszolgálati jogviszonyának megszűnése esetén. 7.) A személyi iratok tárolása, irattározása 1. A személyzeti iratok tárolása Az intézmény személyzeti iratanyagainak kezelése és tárolása csak fokozott biztonságú helyiségekben és feltételek megvalósulása mellett történhet. A személyzeti iratok tárolása a közalkalmazotti munkaviszony fennállása alatt elkülönítetten, a személyügyi iratok között történik. A névre szóló személyi iratgyűjtőben tartott, és a

89

folyamatos elhelyezéssel bővülő iratállomány biztonságos tárolása (személyzeti irattározás) az igazgató helyettesi irodában, lemezszekrényben történik. Az intézmény személyügyi feladatokat (is) ellátó szervezeti egységeinek helyiségei, - ahol a személyügyi iratkezelés és ügyintézés zajlik – a következő: gazdasági iroda. 2. A személyi anyag irattározása, őrzése A közszolgálati jogviszony megszűnése után a közalkalmazott személyi iratait – az irattári tervnek megfelelően – az intézményi irattárban kell elhelyezni. A személyi anyagot a jogviszony megszűnésétől számított 50 évig meg kell őrizni. Tárolásáról és levéltárba helyezéséről az ügyviteli és iratkezelési szabályzat rendelkezik. Az intézményi irattárban elhelyezésre kerülő „régi anyag” elnevezésű személyi iratokat úgy kell tárolni, hogy ahhoz csak az intézményvezető, helyettese és a személyzeti vezető férhessen hozzá. A személyi iratok az intézmény tulajdonát képezik. Az iratokra a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezései vonatkoznak. A közalkalmazotti jogviszony létrehozását kezdeményező iratokat, - amennyiben a jogviszony nem jött létre, - az érintettnek, a személyi anyagot a korábbi munkáltatónak vissza kel adni. E szabály betartása minden esetben kötelező, az érintett adatvédelmi jogai miatt. 8.) Az adattovábbítás és az adatváltozások 1. Az adattovábbítás teljesítési rendje Meg kell határozni, hogy a közalkalmazotti alapnyilvántartásból milyen jogszabály alapján lehet adatokat szolgáltatni külső szervezeteknek, személyeknek. A rendszer adminisztrációnak teljes körűen tükröznie kell:  az adatszolgáltatást,  a szolgáltatást teljesítő vezetők nevét,  a technikai azonosító kódot tartalmazó adathordozót. 2. Közalkalmazotti adatváltozások Minden közalkalmazott az alábbi adataiban bekövetkező változást köteles 8 napon belül írásban bejelenteni, és okirattal igazolni a személyügyi illetékes munkatársnak:  név, lakcím, ideiglenes tartózkodási hely címe,  családi állapot,  eltartott gyermek (név, születési idő, eltartás kezdete),  iskolai végzettség, szakképzettség,  tudományos fokozat,  állami nyelvvizsga, stb. A bejelentett és igazolt adatváltozást a személyügyi munkatárs a bejelentéstől számított 3 munkanapon belül köteles a megfelelő személyi iratra rávezetni. A kinevezési, az átsorolási okiratok módosításának rendelkező részében – a besorolási fokozathoz tartozó fizetési fokozat meghatározása mellett zárójelben – fel kell tüntetni ezen okiratok fejrészében a munkakör FEOR számát. 3. Adathelyesbítés A valóságnak nem megfelelő adatot az adatkezelő helyesbíteni köteles. A személyes adatot törölni kell, ha: 90

 kezelése jogellenes,  az érintett jogszabály alapján kéri,  az adatkezelés megszűnt. A helyesbítésről és a törlésről az érintettet, továbbá mindazokat értesíteni kell, akiknek korábban az adatot adatkezelés céljára továbbították. IV. A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYBEN NYILVÁNTARTOTT TANULÓK SZEMÉLYES ÉS KÜLÖNLEGES ADATAI 1.E törvény alapján nyilvántartott tanulói adatok  gyermek, tanuló neve, születési helye és ideje, állampolgársága, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe és telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás jogcíme és a tartós tartózkodásra jogosító okiratai megnevezése, száma;  szülő neve, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe, telefonszáma,  a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok, így különösen  felvételivel kapcsolatos adatok  a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok,  a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok,  a sajátos nevelési igényekre vonatkozó adatok,  beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanuló rendellenességére vonatkozó adatok,  a tanuló diákigazolványának sorszáma,  a tanuló azonosítószáma,  a többi adat az érintett hozzájárulásával. 2. Az adatok továbbíthatók  fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat,  sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési zavarra, tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre vonatkozó adatok, a pedagógiai szakszolgálat intézményeitől a nevelési-oktatási intézménynek, illetve vissza,  az iskolába lépéshez szükséges fejlettséggel kapcsolatos adatok a szülőnek, a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, az iskolának,  a magatartás, szolgalom és tudás értékeléséhez szükséges adatok, az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, a gyakorlati képzés szervezőjének, a tanulószerződés kötőjének, illetve, ha az értékelés nem az iskolában történik az iskolának, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés vezetőjének,  a diákigazolvány – jogszabályban meghatározott – kezelője részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat,  iskolai felvétellel, átvétellel kapcsolatosan az érintett iskolához, felsőoktatási intézménybe történő felvétellel kapcsolatosan az érintett felsőoktatási intézményhez és vissza,  az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézmények a gyermek, tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából,

91

 a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából. 3. A nevelési-oktatási intézmény nyilvántartja azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága. V. ADATKEZELÉS A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN 1. A pedagógust és a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel, a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a hivatásának ellátása során szerzett tudomást. E kötelezettség független a foglalkoztatási jogviszony fennállásától, és annak megszűnése után, határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik arra az esetre, ha alóla a szülővel történő közlés tekintetében a tanuló, másokkal történő közlés tekintetében a tanuló és a szülő közösen, mindkét esetben, írásban felmentés adott. A tanuló írásbeli hozzájárulásának hiányában sem minősül a titoktartási kötelezettség megszegésének a cselekvőképtelen kiskorú szülőjének tájékoztatása, ha az a konkrét tény, adat, információ átadása nélkül, és azt követően történik, hogy a pedagógus, illetve a nevelő és oktató munkát segítő alkalmazott meggyőződött arról, hogy a tanulót ezzel nem hozza hátrányos helyzetbe. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestületi értekezletre, a nevelőtestület tagjainak egymásközti, a gyermek, tanuló érdekében végzett megbeszélésre. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki azokra az adatokra, amelyek a törvény alapján kezelhetők és továbbíthatók. A titoktartási kötelezettség kiterjed azokra is, akik részt vesznek a nevelőtestület ülésén. 2. A közoktatási intézmények a gyermekek, tanuló személyes adatait csak pedagógiai célból, pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs feladatok ellátása céljából, gyermek- és ifjúságvédelmi célból, iskolaegészségügyi célból, az e törvényben meghatározott nyilvántartások vezetése céljából, már folyamatban lévő büntetőeljárásban, szabálysértési eljárásban a büntethetőség és a felelősségre vonás mértékének megállapítása céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetik. 3. A pedagógus, illetve a nevelő és oktató munkát segítő alkalmazott az iskola igazgatója útján – a gyermek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 17. §-ára is tekintettel – köteles az illetékes gyemekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek, a kiskorú tanuló – más vagy saját magatartása miatt – súlyos vészhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz az érintett illetve az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges. 4. A közoktatási intézmények az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással, juttatások, kedvezmények, kötelezettséges megállapításával és teljesítésével, állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból, az e törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetik. 5. Adattovábbításra a közoktatási intézmény vezetője és - a meghatalmazás keretei között – az általa meghatalmazott vezető vagy más alkalmazott jogosult. 6. Önkéntes adatszolgáltatás esetén a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt is tájékoztatni kell arról, hogy az adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelező. Kiskorú

92

tanulónak az önkéntes adatszolgáltatásba történő bevonásához be kell szerezni a szülő engedélyét. VI. A KÖZOKTATÁS INFORMÁCIÓS RENDSZERE 1. A közoktatás információs rendszere – központi nyilvántartás keretében – a nemzetgazdasági szintű tervezéshez szükséges fenntartói, intézményi, foglakkoztatási, gyermek- és tanulói adatokat tartalmazza. A közoktatás információs rendszeréből személyes adat csak az érdekelt kérése, illetve hozzájárulása esetén, illetve az érdekelt egyidejű értesítése mellett a 4. és 6. pontban meghatározott esetben adható ki. A közoktatási információs rendszer keretében folyó adatkezelés jogszerűségéért az oktatási miniszter felelős. 2. A közoktatás információs rendszerébe – kormányrendeletben meghatározottak szerint – kötelesek adatot szolgáltatni azok az intézményfenntartók, illetve azok az intézmények, amelyek közreműködnek az e törvényben meghatározott feladatok végrehajtásában. 3. A Közoktatási Információs Központ annak, akit első alkalommal alkalmaznak pedagógus-munkakörben, illetve nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazotti munkakörben, pedagógiai előadó vagy pedagógiai szakértő munkakörben, azonosító számot ad ki. 4. A közoktatás információs rendszere tartalmazza azoknak a nyilvántartását is, akik azonosító számmal rendelkeznek. A nyilvántartás tartalmazza az érintett nevét, születési adatait, az azonosító számot, a végzettségre és szakképzettségre vonatkozó adatokat, a munkahely címét és típusát, valamint OM-azonosítóját. A nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak az egyes, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó juttatások jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható, a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére. Az információs rendszerben adatot az érintett foglalkoztatásának megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított öt évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba. 5. A Közoktatási Információs Központ annak, aki első alkalommal létesít tanulói jogviszonyt, azonosító számot ad ki. 6. A közoktatás információs rendszere tartalmazza a tanulói nyilvántartást. A tanulói nyilvántartás tartalmazza a tanuló nevét, születési helyét és idejét, azonosító számát, anyja nevét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, állampolgárságát, diákigazolványának számát, valamint az érintett nevelési-oktatási intézmény adatait. A tanulói nyilvántartásból személyes adat – az érintetteken kívül – csak a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó juttatás jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére. A tanulói nyilvántartásban adatot a tanulói jogviszony megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított öt évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba. VII. A PEDAGÓGUSIGAZOLVÁNY A munkáltató a pedagógus-munkakörben, a pedagógiai előadó és pedagógiai szakértői munkakörben, továbbá a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a szabadidő-szervező és a pedagógiai felügyelő munkakörökben foglalkoztatottak részére – kérelmére – pedagógusigazolványt ad ki. A pedagógusigazolványt A Közoktatási Információs Központ

93

készítteti el és küldi meg a munkáltatón keresztül a jogosult részére. A pedagógusigazolvány a közoktatás információs rendszerében található adatokat tartalmazhatja. A pedagógusigazolvány tartalmazza továbbá az igazolvány számát, a jogosult fényképét és aláírását. A pedagógusigazolványt jogszabályban meghatározottak szerint kell igényelni. Az igényléshez szükséges adatok a pedagógusigazolvány elkészítéséhez továbbíthatók. A pedagógusigazolvány elkészítője az adatokat az igazolvány érvényességének megszűnését követő öt évig kezelheti. Az adatkezelés kizárólagosan a pedagógusigazolvány elkészítését, az adatok tárolását és a Közoktatási Információs Központtal történő egyeztetést foglalja magában. VIII. A DIÁKIGAZOLVÁNY Az iskola a tanuló részére – kérelmére – diákigazolványt ad ki. A diákigazolványt a Közoktatási Információs Központ készítteti el és küldi meg az iskolán keresztül a jogosult részére. A diákigazolvány tartalmazza a tanuló nevét, születési helyét és idejét, lakcímét, tartózkodási helyét, állampolgárságát, a tanuló aláírását, cselekvőképtelen tanuló esetén a szülő aláírását. A diákigazolvány tartalmazza továbbá a tanuló fényképét, azonosító számát, az iskola nevét és címét. A diákigazolványon a kedvezmények igénybevételéhez szükséges további – nem személyes adatok – is feltűntethetők. A diákigazolványt a jogszabályban meghatározottak szerint kell igényelni. Az elkészítéséhez szükséges adatok a diákigazolvány elkészítőjéhez továbbíthatók. A diákigazolvány elkészítője az adatokat kezelheti, az igazolvány érvényességének megszűnését követő öt évig. Az adatkezelés kizárólagosan a diákigazolvány elkészítését, az adatok tárolását és a Közoktatási Információs Központtal történő egyeztetést foglalja magában. IX. BIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYEK RENDJE 9.) A fizikai védelem szabályai 1. A személyi adathordozók védelme A számítástechnikai adathordozókat a személyügyi programok és adatok felhasználásának megkezdésekor egyedi azonosító számmal nyilvántartásba kell venni, azt az adathordozókon fel kell tüntetni! A nyilvántartást a szervezeti egység vezetője vezeti. A nyilvántartásban szerepelnie kell:  a nyilvántartási számnak,  a használatba vétel időpontjának,  az adatkezelő aláírásának, gépi nyilvántartás esetén nevének. Személyi adatot tartalmazó adathordozót (hajlékony lemez, CD lemez, stb.) és biztonsági másolatát csak biztonsági zárral ellátott szekrényben lehet tárolni oly módon, hogy a használatukhoz szükséges jelszavak nyilvántartása térben teljesen elkülönített helyen legyen! A biztonságos elzárásért, illetéktelen személyek hozzáférésének megakadályozásáért az átvevő adatkezelő felelős. Statisztikai adatfeldolgozás vagy adatszolgáltatás céljából a személyazonosításra alkalmatlan adatok továbbra is felhasználhatók.

94

2. Jelszó használata A számítástechnikai eszközökhöz való hozzáférés jogosultságát, ennek biztosítását adatkezelőnként különböző azonosító jelszókkal kell lehetővé tenni. A jelszót úgy kell kialakítani, hogy saját jelszavát az adatkezelőn kívül csak a vezetője ismerhesse meg. A személyügyi nyilvántartás adatkezelőinek (használóinak) névsorát a hozzáférési jogosultságot biztosító egyénenkénti azonosító jelszavakkal együtt kell nyilvántartani és tárolni! Az azonosító jelszavakról készült, szolgálati „titkos kezeléssel” ellátott nyilvántartási dokumentációt a személyügyi vezető lemezszekrényben vagy fém kazettában köteles tárolni. 3. Az üzemeltetés biztonsága A személyügyi adatkezelést végző helyiségbe az ott dolgozókon kívül csak a következők léphetnek be:  a személyügyi szervezet felelős vezetője,  a saját konkrét ügyében eljáró közalkalmazott és felettese,  az új felvételre jelentkező munkavállaló,  az ellenőrzésre jogosult személyek. A személyügyi adatkezelést ellátó számítástechnikai munkahelyet csak a számítógép kikapcsolt állapotában hagyhatja el kezelője. A személyügyi feladatot ellátó számítógépes nyilvántartási rendszerhez más feladatú számítógépes rendszer nem férhet hozzá. A jelszavak szükség szerinti változtatása is a személyzeti vezető feladata. A számítástechnikai rendszer vagy bármely eleme csak a személyügyi vezető felhatalmazásával változtatható meg. 4. Nyilvántartott személyi adatok biztonsági mentése A közalkalmazotti nyilvántartás programját úgy kell kialakítani, hogy automatikusan nyilvántartsa:  az üzemeltetés időpontját,  az adatkezelést végző személyeket,  a kezelt adatokat. Az üzemzavarok hatásainak elhárítására legalább napi: többszöri (3) mentést kell biztosítani. A közalkalmazotti nyilvántartásban kezelt adatokat hetente legalább egyszer mágneses adathordozóra is ki kell vinni, mindig a legutolsó adatállomány megőrzésével. 5. A távadat átviteli rendszer biztonsága Az intézmény távadat átviteli rendszerén visszakapott közalkalmazotti nyilvántartási adatok meghatározott felhatalmazás alapján – a központi számítógépre érkeznek. A gépben kezelt adatokhoz – saját jelszava felhasználásával – kizárólag a személyügyi vezető és munkatársai, és a számítástechnikai munkatársak férhetnek hozzá. A távadat-átviteli biztonságnak mindenkor meg kell felelnie a követelményeknek. 10.) Az adatbiztonság célja és a betekintés rendje 1. Az adatbiztonság célja és a személyes adatok védelme Az adatokat védeni kell a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, nyilvánosságra hozás vagy törlés, illetőleg sérülés vagy a megsemmisülés ellen. Az adatkezelő és az adatfeldolgozó köteles:  gondoskodni az adatok biztonságáról, 95

 a biztonsági intézkedéseket megvalósítani,  betartani az eljárási szabályokat. A korlátozás nélkül használható, általános és egységes személyazonosító jel alkalmazása tilos. A kezelt személyes adatoknak meg kell felelniük az alábbi követelményeknek:  felvételük és kezelésük tisztességes és törvényes,  pontosak, teljesek és, ha szükséges időszerűek,  tárolásuk módja alkalmas arra, hogy az érintettet csak a tárolás céljához szükséges ideig lehessen azonosítani. 2. A személyi adatbiztonság feladatai Az adatbiztonsági szabályok betartása biztosítja, hogy:  a személyi adatkezelő manuális és számítástechnikai eszközökhöz és az adathordozókhoz illetéktelen személy ne férjen hozzá,  a személyi adatok, iratok tartalma ne legyen megismerhető, lemásolható, módosítható vagy eltávolítható,  az adatkezelésre használt eszköztárba illetéktelen bevitelt ne hajtsanak végre,  az adatkezelésre használt távadat – átviteli vonalon az adatokhoz illetéktelenül hozzá ne férjenek,  csak azonosítható és hozzáférési jogosultsággal rendelkezők kezelhessék a személyzeti iratokat, rögzítsék és továbbítsák a személyi adatokat. 3. A személyi iratkezelés helyiségeinek biztonsági rendje A személyzeti iratgyűjtők és a benne elhelyezett iratok kezelése és tárolása a következő biztonsági feltételek mellett történik:  a helyiséget munkaidőben is zárva kell tartani, ha nem tartózkodik benne senki,  a helyiség ajtaját biztonsági zárral kell ellátni, kulcsait csak az ott dolgozók vehetik át és adhatják le a portán,  a munkavégzést követően az iratokat biztonsági zárral elzártan irattárolóban: páncél- vagy lemezszekrényben kell tartani. 4. A személyi iratokba történő betekintés szabályai Más közalkalmazott személyi irataiba csak az alábbi beosztású személyek jogosultak betekinteni:  az intézményvezető,  a közalkalmazott felettese,  a minősítést végző vezető,  a törvényességi ellenőrzést végző személy,  munkaügyi per kapcsán a bíróság,  a feladatkörükben eljárva a nemzetbiztonsági szolgálatok,  a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggésben indult büntetőeljárásban a nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság,  a személyzeti, munkaügyi és illetmény-számfejtési feladatokat ellátó munkatársak feladatkörükön belül. A betekintési jog gyakorlójának erre irányuló írásos kérelmére ki kell nyomtatni azokat a számítógéppel vezetett adatokat, amelyekre a betekintési joga kiterjed.

96

11.) Az adatbiztonság szabályai 1. A fizikai biztonság rendje A fizikai biztonság szabályozásakor különösen fontosak:  az adathordozó eszközök helyiségeit a biztonsági előírásoknak megfelelően kell kialakítani, és fokozottan kell védeni az illetéktelen behatolás, a tűz vagy a természeti csapás ellen,  személyek belépése csak hivatalos feladataikkal összhangban történhet, amit ellenőrizni kell,  a számítástechnikai eszközök hozzáférési kulcsát (azonosító kártya, jelszó) szolgálati titokként kell kezelni,  biztosítani kell, hogy a számítástechnikai eszközök biztonsági dokumentációját csak felhatalmazott személyek érjék el. 2. Az üzemeltetési biztonság rendje Különösen fontosak az alábbi szempontok:  meg kell határozni az adathordozó eszközöket üzemeltető személyek körét, a hozzáférést folyamatosan ellenőrizni kell,  össze kell állítani a számítástechnikai eszközök használatára jogosított személyek névsorát, azonosítóikat, jelszavait és feladataikat, ellenőrizni kell az adatokhoz való hozzáférés személyi kulcsait, melyeket szükség szerint változtatni kell,  a számítástechnikai rendszert és programokat dokumentálni kell, külső személy (karbantartás, javítás, fejlesztés) lehetőleg ne férjen hozzá a kezelt adatokhoz,  biztosítani kell, hogy a rendszer elemei csak illetékes személy által legyen változtatható, amelyet ellenőrizni kell,  a számítástechnikai üzemeltetésről automatikus nyilvántartást kell vezetni, amit folyamatosan ellenőrizni kell,  a dokumentumokat úgy kell kezelni és tárolni, hogy elcserélésük, elvesztésük kiküszöbölhető legyen,  intézkedések megvalósításával (biztonsági másolatok készítésével) a számítástechnikai üzemzavarok hatását ellensúlyozni kell. 3. A technikai biztonság rendje Fontos szabályozási szempontok:  az adatok, programok rongálását számítástechnikai módszerekkel is meg kell akadályozni,  az adatállományokat úgy kell kezelni, hogy megsemmisülésük esetén tartalmuk rekonstruálható legyen,  az adatállományokban az adattételek számát folyamatosan ellenőrizni kell,  a hozzáférést jelszavakkal kell ellenőrizni,  a bevitt adatok helyességét ellenőrizni, a változtatásokat naplózni kell,  az on-line adatmozgás kezdeményezésének jogosultságát ellenőrizni kell,  programfejlesztés, próba céljára valódi adatok nem használhatók.

97

X. ZÁRÓRENDELKEZÉSEK 1. A szabályzat időbeli és személyi hatálya A szabályzat hatálya kiterjed az intézmény valamennyi közalkalmazottjára és más munkavállalójára. Jelen igazgatói utasítás 2005. június 01. napjával lép hatályba és ezzel egyidejűleg minden korábbi vonatkozó belső utasítás hatályát veszti. 2. A szabályzat hozzáférhetősége és módosítása A szabályzat tartalmát az intézmény vezető helyettesei kötelesek ismertetni a beosztott munkatársakkal. A szabályzat egy példányát hozzáférhetővé kell tenni az intézmény valamennyi alkalmazottja számára a vezető helyettesi irodában és a könyvtárban. A felelős vezető helyettesnek gondoskodni kell jelen szabályzat olyan módosításáról, amely az új törvények és rendeletek hatálybalépése miatt szükséges.

Budapest, 2005. június 1.

…………………………………….. intézményvezető

P.H.

98

TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés ............................................................................................................................ 1 1. A SZMSZ célja, tartalma ................................................................................................... 1 2. Jogszabályi háttér ............................................................................................................... 1 3. A SZMSZ hatálya............................................................................................................... 3 II. Intézményi alapadatok........................................................................................................ 4 1. Intézményi azonosítók........................................................................................................ 4 2. Az intézmény tevékenységei .............................................................................................. 4 a) Az intézmény alaptevékenységei ............................................................................. 4 b) Oktatáshoz kapcsolódó kiegészítő tevékenységek ................................................... 6 c) Vállalkozási tevékenység ......................................................................................... 6 III. Szervezeti felépítés ......................................................................................................... 8 1. A szervezeti egységek (intézményi közösségek) megnevezése ..................................... 8 a) Vezetők, vezetőség .................................................................................................. 8 b) Gazdasági szervezet felépítése és feladata ............................................................. 17  A pénzügyi-gazdasági tevékenységet ellátó személyek feladatköre, munkaköre 17  A szervezeti egységek vezetőjének azon jogosítványai, amelyek körében a költségvetési szerv képviselőjeként járhat el . A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos különleges előírások, feltételek ...................................... 20  A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos különleges előírások, feltételek ...................................................................................................... 21  A belső ellenőrzési kötelezettség, az ellenőrzést végző személy, egység vagy szervezet jogállása, feladatai. ....................................................................................... 21 c) Pedagógusok közösségei ........................................................................................ 22  Nevelőtestület ..................................................................................................... 22  Szakmai munkaközösségek ................................................................................ 23  A munkaközösség-vezetők ................................................................................. 24  Az osztályfőnök.................................................................................................. 25  Osztályfőnöki munkaközösség ........................................................................... 26 d) Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak .......................................................... 27  A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkaköri leírása .................................. 27  Diákmozgalmat segítő tanár munkaköri leírása ................................................. 28  Szabadidő szervező munkaköri leírása .............................................................. 29  Könyvtáros munkaköri leírása ........................................................................... 31  Számítástechnikai rendszergazda munkaköri leírása ......................................... 32  Oktatás-technikus munkaköri leírása ................................................................. 33  Iskolatitkár I. munkaköri leírása .................................................................... 34  Ügyviteli alkalmazott I. (Iskolatitkár II. munkaköri leírása) ...................... 35  Ügyviteli alkalmazott II. (Iskolatitkár III. munkaköri leírása) ................... 37 e) Tanulók közösségei ................................................................................................ 38  Az osztályközösség ............................................................................................ 38  Diákkörök ........................................................................................................... 39  Az iskolai diákönkormányzat (IDB) .................................................................. 39 f) Szülői szervezetek (közösségek) ............................................................................... 40 2. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája ............... 41 a) A vezetők és az alkalmazotti közösségek közötti kapcsolattartás formái és rendje 41 I.

99

b) A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje ........................................................................... 41 c) Az intézményi sportkör, valamint az intézmény vezetése közötti kapcsolat-tartás formái és rendje ................................................................................................................ 42 d) A vezetők és az iskolai szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formája 42 3. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje .................................................. 43 a) Pedagógusok közösségei – tanulók közösségei ..................................................... 43 b) Pedagógusok közösségei – szülő szervezetek (közösségek) ................................. 43 4. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja ....................................................... 43 IV. Működés rendje ............................................................................................................ 45 1. Az intézmény működési rendje .................................................................................... 45 a) A tanítás rendje ...................................................................................................... 45 b) A pedagógusok munkarendje ................................................................................. 46 c) A pedagógiai szakfeladatok ellátása ...................................................................... 46 d) Az ügyeletes tanár feladatai ................................................................................... 50 2. A belépés és benttartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel ............................................................................................ 50 3. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái........................................................ 50 4. A felnőttoktatás formái................................................................................................. 52 5. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok ............................................................................................................................... 52 6. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje ....................................................... 53 7. A könyvtár működése................................................................................................... 53 8. Tankönyvrendelés, tankönyvellátás és tankönyvtámogatás ......................................... 55 9. Intézményi védő, óvó előírások ................................................................................... 58 10. Egyéb kérdések .......................................................................................................... 61 11. Intézményi dokumentumok nyilvánossága ............................................................... 65 V. Záró rendelkezések ........................................................................................................... 67 a) A SZMSZ hatálybalépése ...................................................................................... 67 1/1 sz. melléklet Szakértői vélemény a gyűjtőköri szabályzatról ........................................ 73 2. számú melléklet: Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje ...................................... 74 3. számú melléklet: Adatkezelési és adatvédelmi szabályzat .............................................. 82

100