KárolyiGáspárbibliafordításánaknyelvihatásához. KárolyiGáspárbibliafordításánaknyelvihatásához. Az idén 350 esztendeje annak, hogy Károlyi Gáspár bibliafordítása 1590-ben megjelent. E könyv megjelenése óta állandó hatást gyakorol olvasóira. Irodalmunkban nincs több olyan mű, mely Károlyi bibliájának hatásával régiség és állandóság tekintetében versenyezhetne. Ez a hatás természetesen kiterjed a magyarirodalminyelvfejlődéséreis. A Károlyi Gáspár bibliafordításával kapcsolatos magyar nyelvtörténeti problémák legnagyobb része még megoldásravár.EzekközétartozikaKárolyi-biblianyelvénekszerepeirodalminyelvünkalakulásában.AXVI. század végén magyar irodalmi nyelvről beszélni még csak nagyon kezdetleges formában lehet. Legelső egységesítőlépésazirodalminyelvmegalapozásáhozafeltűnőbbhangtanieltéréseknek,mintpl.azí-zésnekés ö-zésnek kiküszöbölése s az e-ző nyelvjárás uralomra juttatása. Irodalmi nyelvünk alakulásának kezdő fokát ilyen nagyjában való hangtani egységesítés jellemzi. TRÓCSÁNYI ZOLTÁN azonban helyesen mutat rá, hogy túlzásvolnaazthinni,hogyezttisztánKárolyiGáspárbibliafordításadöntötteel.Hiszenmár1590előttisigen jelentékeny írók ugyanazon nyelven írnak, mint Károlyi Gáspár. Kétségtelen, hogy a református egyházi irodalom nyelvének egységességére legdöntőbb hatással Károlyi Gáspár nyelve volt. Azonban a katolikus egyházi irodalom nyelvét a XVI. század végén a szintén e-ző nyelvjáráson író Telegdi Miklós és Monoszlai András hatása a Károlyi Gáspártól is jelzett nyelvjárási irányban dönti el. (Vö. TRÓCSÁNYI, Régi magyar nyomtatványoknyelve:AMagyarNyelvtudományKézikönyve10:14—5.) AKárolyi-biblianyelvihatásaaszókincsésszóláskincsterénkétségkívüllegnagyobbéslegáltalánosabb.A reformátusegyháziirodalom,szónoklatnyelvénmindigvoltbizonyosarchaikusszín,s ezanyelviarchaizmus, melynek alapforrása a Károlyi-biblia nyelve, az újabb irodalmi nyelvben egy bizonyos stílusréteggé, kifejező eszközzéfejlődött,sannakanyelvművészetbenkülönlegeshatáskeltőszerepelett. AKárolyi-biblianyelve—archaikusjellegeellenéreis—időkfolytánbizonyosváltozásokonmentát.Az egyes egymás után következő kiadók nemcsak a fordítás hibáit javították ki, hanem az elavult szókat és kifejezéseketisamegfelelőújakkalcseréltékki.SzámosbibliaieredetűkifejezésünkneknemazeredetiKárolyifélefordítás,hanemújabb,javítottszövegeiaforrása.Pl.ennekaSzamoshátonföljegyzett,deaköznyelvbenis ismert közmondásnak: Isten kezében vagyunk — a következő bibliai hely a forrása: „(Isten) kezében van minden élő állatnakélete,és minden egyesemberneka lelke”JóbXII.10.Ámdeeza Károlyi-bibliánakcsak későbbi kiadásaiban van így, az eredeti Károlyi fordítás (még a Váradi Bibliában is) így hangzik: „(Isten)
hatalmában vagyon minden élő állatnac élete, és minden ember teſténec lelke.” Bibliafordításaink kiváló ismerője:ERDŐSKÁROLY,debreceniegyetemitanár,egyikmegjelenésrevárótanulságosdolgozatábanrámutat arra, hogy az elavult alít ’vél, gondol’ szónak milyen érdekes sorsa van az egymás után következő bibliakiadásokban. A legrégibb Károlyi- és Káldi-fordításokban még helyesen alít van, de idők folytán a nyelvtörténetben járatlan kiadók ezeket sajtóhibás alakoknak vélték és — a nélkül, hogy az eredetivel összehasonlítottákvolna—egyszerűenátváltoztattákállít-ra. A magyar nyelv bibliai eredetű szólásainak és közmondásainak legfőbb forrása — mint TÓTH BÉLA is rámutatott(Szájrulszájra349—69)—KárolyiGáspárbibliafordítása.Deköznyelvünkbenolyanbibliaiszólások is élnek, melyeknek nem a Károlyi bibliája a forrásuk, hanem a Vulgata. Néhány ilyenre már TÓTH BÉLA rámutatott(i.m.).Ilyeneredetűnektekintia siralomvölgyekifejezéstis,mertcsakaVulgatábantalálhatómeg ennekazeredetije:vallislachrymarum(Psalm.LXXXIII.76.).Károlyifordításábanazennekmegfelelőhelyígy
hangzik: „által menvén a’ viz nélkül való voͤlgyeken”. TÓTH BÉLÁnak igaza van abban, hogy a siralom völgye kifejezés a Vulgatából ered, de kérdés, hogy kitől ered ez a magyar kifejezés. A Kulcsár-kódex a vallis
lachrymarum kifejezést így fordítja: ſyraſnak velgyebe,, Káldi pedig így: könnyhullatások völgye. A siralom völgyekifejezéstSzencziMolnárAlbertzsoltárfordításában(1607.)találtammegelőször.ANySz.adataiennél későbbiek.MolnárnálaLXXXIV.zsoltármegfelelőhelyeígyhangzik:„Menvéna siralomvölgyén, Aholmerő szárazminden.”Érdekes,hogyMolnárfranciaeredetijébensemfordulelőa siralomvölgye kifejezés:„Passe, pour te rendre ses voeux, Le vallon sec et sablonneux.” Viszont a Károlyi-biblia újabb, javított kiadásaiban a megfelelőhelymárígyhangzik:„Átmenvénasiralomvölgyén,forrássáteszikazt." Van végül néhány olyan bibliai eredetű kifejezésünk, melyet a magyar nyelv nem közvetlenül a bibliából merített, hanem idegenből, főként németből fordított le, tehát nyelvünkben voltaképen tükörszó. Ilyen pl. a
bűnbak,, a német Sündenbock fordítása. Mózes III. könyvének 16. részében fordul elő ez az Izrael bűneiért Árontólfeláldozottbakkecske.Ilyennémetbőlfordítottkifejezésazagyaglábú kolosszus,,,agyaglábúóriásis:ein
KolossauftönernenFüssen. Forrása:DánielII.30—34.;Károlyifordításaszerint:„iméegynagyállo-kép,… lábaiegyréſzéntvaſból,ésegyréſzéntcserépboͤl.” Ugyancsak megoldásra váró kérdés a Károlyi-biblia hatása a népnyelvre. A Károlyi-bibliának állandó hatása volt és van a református magyar nép gondolkozására és nyelvére is. Számos népi kifejezést, szólást, közmondást jegyeztem föl, melyeknek forrását a Károlyi-bibliában találtam meg. A Károlyi-biblia hatásával a népre és nyelvére csak Molnár Albert zsoltárfordítása vetekszik. Ez a két könyv: a biblia és a zsoltárok századokonátlegfőbblelkitáplálékaiközétartozottreformátusmagyarnépünknek. Mint egyik szatmármegyei református magyar falu szülöttének nagyon jól emlékezetemben van az a lelki környezet, melyben mint gyermek felnőttem, s amely mindennél jobban szemlélteti azon hatások módját és természetét,melyeketanépabibliábólésMolnárAlbertzsoltárfordításábólmerített. Amifalunkbangyermekkorombannemvoltszükségesahíveknekénekeskönyvetvinniatemplomba,mert azénekeketmindenkikönyvnélkültudta.Azelőttpedig,mígorgonanemvolt,egyiskolásfiúhangosandiktálta az énekeket. Hogy mennyire ismerte az énekeket a legegyszerűbb ember is, mutatja a következő eset. Gimnáziumitanulókorombannyárivakációnvoltamotthon.Azaratókestehazajöttekvacsorálni.Azegyikidős napszámosmegkérditőlem,minttanulódiáktól,hogymegtudnám-emondani,hányszorfordulelőa Krisztus szóSzencziMolnárAlbertzsoltárfordításában.Természetesennemtudtam.Tőletanultammeg,hogykétszer fordul elő, mégpedig a II. zsoltár 1. versében és a XXVIII. zsoltár 6. versében. Mindjárt utánanéztem és a mondotthelyekenmegistaláltama Krisztus szót.Édesapámésédesanyámazsoltárokatésazénekeskönyvet könyvnélkültudta,nagyapámlefekvéskorzsoltárokaténekelvealudtel.Migyermekekazsoltárbólésbibliából tanultukmegafolyékonyolvasást.Azsoltáronésbibliánkívülegyéb(pl.szórakoztató)könyvetédesapánknem szívesenlátottakezünkben.Szüleimcsupánelemiiskolátvégeztek.Egyszer,mikorfennhangonolvastamnekik, abibliábanelőkerültezakifejezés:„Megölikméga falrahugyozóját is.”Elemiiskolátvégzettédesapámmeg tudta nekemmagyarázni,hogyezakifejezésa’kutyát’ jelenti.Hakora nyárireggelfölkelteméslesétáltama kertbe,máramásodikszomszédunkbangyomlálásközbenotténekelteZsófinéniakifogyhatatlanzsoltárokat, denemamaielrontott,mesterségesenleegyszerűsítettstílusban,hanemeredetiglissandoivalgazdagonfelékesítve. Egy öreg nagynénénk, ki kitűnő mesélő volt, már egész kicsiny korunkban megismertetett bennünket a bibliai szent történetekkel. Csakhogy ezeket olyan megkapóan tudta elbeszélni, hogy azóta soha nem hallgattam, sem nem olvastam ezeket olyan megrendüléssel. Gyermekkoromban én már nem ismertem
falunkban olyan embert, aki a bibliát többször is végig olvasta volna, de az azelőtti időkből emlegettek egy SzigethiBoldizsárnevezetűfalunkbelinemesekhadnagyát,akiabibliáttöbbszörisátolvasta,mégpedighangos szóval,hogydörgőhangjaazutcáraiskihallszott.Egyszeregycsúfondárosembermegkérdeztetőle,hogy—ha olyansokszor elolvastaabibliát,—megtudná-emondani,hogyaZebedeuskétfiánakkivoltazapja.Errea ravasztalálóskérdésreazonbannemtudottmegfelelniSzigethibácsi,seznagyonbántotta. Anépajkánélőköltészetnekészenénekkülönértelme,különfunkciójavan.Eztmondhatjukanépajkán élőegyháziénekekről,sezekköztDávidkirályzsoltárainakMolnár-félefordításairólis.Anépajkánélővilági és egyházi dal a népi lélek megnyilvánulása, valóságos életjelenség. Mikor a nép ösztönösen dalol és énekel, dalánakésénekénekkülönszerepe,különértelmevan.Énekeésdalamögöttvalamelyélmény,gondolat,vágy stb. rejlik, s a dalban, amely épen foglalkoztatja a lelkét, érzése kifejezést talál s vele meg is könnyebbül. Az egyéni kifejezésen kívül nagy szerepe van az egyházi és világi éneknek a közösségi érzés kifejezésében is az istentiszteletek,egyháziésvilágiünnepek,szokásokalkalmával. Azonbanbármilyközelálltakanépszívéhezaszentkönyvek,ahitdolgaitmagyaráznianépnemtartotta feladatának.Erreaztmondta:„Papgondjaamiatyánk!”Akiegyszerű,tanulatlanlétéreahitdogmáibaártotta magát,aztanépkicsúfolta:„NagypapezaZsófikegyetlen!EzaZsófinagyobbpap,minttiszteletesuram!” Természetesésérthető,hogyolyanterületeken,aholanéplélekilyszoroskapcsolatbanvanabibliávalésa zsoltárokkal,anépnyelvében,világszemléletébenekapcsolatnakmegfelelőhatásokélnek. Azalábbiakbanszülőfalum:Egri,szatmármegyeifalunépnyelvébőlkísérlekmegkimutatniilyenhatásokat. Köztüknéhánymáshonnanvalóadatisvan.Általábanazttartják,hogyabiblianyelveareformátusmagyarnép nyelvéreésgondolatvilágáravolterősebbhatással.Egriszínmagyarfalu;lakóicsaknemmindreformátusok. Azalábbkimutatottnyelvihatásokrészbenbibliaieredetű szavakésnevek,részbenpedigbibliaieredetű szólásokésközmondások.
Vigyáz,merēküdelekazÁbrahámkebelibe! (elhúzom Ábrahámkebele.Előfordulakövetkezőszólásban: Ábrahámkebele. a nótádat, eloltom a gyertyádat). Békésen följegyezte VÉGH JÓZSEF. Vö. Lukács XVI. 22.: „Loͤn pedig, hogy meghalnaa’koldus,ésvitetnécazangyaloktólazÁbrahámkebelébe.” Ádám.Akövetkezőszólásban: RokonÁdámrull,Évárúl,megasántabarackfárull ([irónikusszólás]’nem Ádám. rokon’).BékésenisföljegyezteVÉGHJÓZSEF. ádámcsutka~ ádámcsutka ~fn.’Adamsapfel’.AnéphagyományszerintÁdámnak,mikorIstenszaváthallotta,ijedtében atiltottalmacsutkájaatorkánakadt.Ígykeletkezettanevezetttestrész. András~ András ~ ’bibliaieredetűférfinév’.Változatai: Andris,Endre,Bandi. Atizenkétapostolegyike;vö.Máté IV.18.,MárkI.16.,II.18. Anna~ Anna~’bibliaieredetűnőinév’.Vö.LukácsII.36. apostol: apostōl fn. ’Apostel’. A következő szólásban is: Az apostolok szekerinn, pl. megy valahová (tréfásan:’gyalog’). Arat.Km. rat.Km. .Km. Kim_ntvet,ugyarat. Vö.,,a’kiſzuͤkoͤnvét,ſzuͤkoͤnarat,ésa’kibuͤvoͤnvét,buͤvoͤnarat.”PálII. Kor.IX.6. Áron~ Áron~’bibl.er.férfinév’. atya.Km.Tisztēldapádatésanyádat,hotyhosszuideigė’jjafőüʢdönn.Vö.II.Móz.XX.12. Bálám szamara ~ ’nagy szamár’. Te, Bálám szamara! Hogy moʣnthattál ijet? Vö. Móz. IV. könyve XXII. 21—35.
behemótl. behemót Mahomedember. Mahomedember. Benjámin:Bénijám_n’bibl.er.férfinév’.Alakváltozata:Béni.Vö.I.Móz.XXXV.18. Bertalan:Bērtalan,’bibl.er.férfinév’.Változata:Bērti..Egyikapostolneve. Betlehem. 2.BethlenGáborerdélyifejedelemneveaszamoshátinép Betlehem.~1.’Jézusszülőhelye’;vö.MátéII.1.2. 1. 2. ajkán: Betlehem Gábōr.. 3. 3. betlehem ’gyertyával kivilágított csillag, vagy hordozható kis házikó a betlehemi jelenetetábrázolóbábukkal’.Karácsonyelőestéjénházrólházrahordozzákabetlehemesek. Dániel:Dániēl’bibl.er.férfinév’.Változata:Dani.Abibliábanegyikprófétaneve. Dávid,Dávid,-nél. né SzentDávid,SzentDávid,-né. né. disznó.Km. Ndmdisznóʣuʢnakvalóuʢ agyömbér,maktullismekhizika.Vö.MátéVII.6.:„neadgyátoca’mi ſzent az ebeknec, ſe ne hánnyátoc a’ diſznoc eleibe a’ ti gyoͤngyoͤtoͤket.” — Nem disznóuʢ ōrára valóuʢ az
aranyperec,vaskarikaisjóuʢ bele. Vö.Példabesz.XI.22.:„Minta’diſznóorrábanazaranyperetz,ollyana’ſzép aſzſzonyiállat,a’melynecnincsenokoſsága.” égbekiáltó vétek: égbekijátóuʢ, vė’tek ’nagy vétek’. Vö. I. Móz. IV. 10.: ,,A’ te atyádfiánac vére kiált én hozzáma’foͤldroͤl”. Egyiptom:Eggyiptom’Aegyptus’.I.Móz.XLI.57. Erzsébet Erzsébet~’bibl.er.nőinév’.Vö.Luk.I.57. Eszter:Esztēr’bibl.er.nőinév’.Vö.abibliában:Eszterkönyve. Éva~ Éva~’bibl.er.nőinév’.Vö.I.Móz.III.20.Akövetkezőszólásbanis:Évajánya(=kiváncsinő).Vö.német
Evastochter..L.mégÁdám. Ádám. Ádám. Filep~ Filep~’bibl.er.családnév’.Atizenkétapostolegyike,Vö.MátéX.3. Gecsemánékert.Akövetkezőszólásban: (Hovámész?)KimékaGecsemáʣnékērbe (tréfáskitérőválasz). Gecsemánékert. FöljegyezteBékésenVÉGHJÓZSEF. Gedeon~ Gedeon~’bibl.er.férfinév’.Változata:Gedi.Vö.Bir.VI.11.,22.,24. góliát: góuʢliát ’óriás’. Válóuʢságozs góuʢliát. Ojam, m_nt egy góuʢliát. I. Sám. XVI. 4. — II. Sám. XXI. 19.
Góliáth.. szerinta afiliszteusokóriásbajnoka: a gyarapodik.Sz. Gyaporoggyatok,sokasoggyatok,m_ntarakamazikolompér (tréfásáldás).Vö.I.Móz.I. 22.:„ÉsmegáldáazokatIsten,mondván:Szaporodjatokéssokasodjatok.” gyehenna gyehenna ~ ’a pokol tüze’. Hun a gyehennába jártál? K.1 De csak erőüʢtette a vė’ny gyehenna (=a vén pokolra való, a vén gazember). — II. Gyehenna. Szatmárnémetiben így hívták azt a városrészt, ahol a bordélyházvolt.Vö.MátéV.22.:„méltóa’Gehennánactuͤzére".L.mégi.h.X,28. Habakuk:Habakukk’aprófétákegyike’.Jerémiás,Habakukk!Mekszóuʢllāltmárakakukk.(Nd.) harag.Km. harag. Km. Km. Ndmdnnyēʣ leanapateharagoddal (—amelynaponösszevesztél,igyekezzélugyanaznapkiis békülni).Vö.Pál:Eféz.IV.26.:„a’napnemennyenlea’tiharagotokon”. hétszűkesztendő: hétszűkesztendő Ojāʣfösvé’m,m_ntahétszükesztendőüʢ (mondjákazsugoriemberről).Vö.I.Móz.XLI. 30. hisz.Km. nemláttok,nemhisztek.” hisz.Km. Km. Akkōrhiszem,halátom.Vö.JánosIV.48.:„Hajeleketéscsodákat idő.Km. idő.Km. Km. Mindennekidejevan.Vö.Préd.III.1.:„Mindendolognacidejevagyon". Isten ~ ’Gott’. Jelzői: : teremtőüʢ, ė’lőüʢ, jóuʢ, kegyēlmes, szent, szegcsė’ges, bóuʢldog, öreg, atyaságos,
mdnybéli,atyaIsten..Bibl.er.szólásokésközmondások:AzIstenegyrosszė’rszázjóuʢtismegver,egyjóuʢė’rszáz rosszat is megáld (=Isten nagyon tud büntetni és áldani). Vö. Pál: Róm. V. 18.: „miképpen egynec
engedetlenségeáltalsokanbuͤnoͤsoͤcloͤttenec;azonképpenegynekengedelmeſségeáltalſokanigazacléſznec.”I. Móz.XVIII.26.:„ÉsmondaazUr:HatalálándocSodomavároſábanoͤͤtvenigazat,mindazegéſzhelynecmegkegyelmezec azokért." — Az Isten nevit hijába fēl ne vedd (mondják a könnyen esküdözőnek vagy a káromkodónak). Vö. II. Móz. XX. 7. — Ha az Isten is ugy akārja,, vagy: ha ė’lüηk, így meg így teszünk.. Vö. Jakab IV. 15.: „Holott ezt kellene mondanotok: „Ha az Úr akarja és élünk ím ezt, vagy amazt fogjuk
cselekedni.” — Ha Isten velem, ki ellendm? Róm. VIII.. 31. — Én Istendm, ne haggy ēl! (felsóhajtás.) Máté XXVII.46. — AzIstēʣ velüηkvan.. Vö.MátéI. 23. — Istennevė’be (=ingyen).Vö.Ján.XVI.23. — Istenadta. Vö. Jób I. 2. — Ha a jót elvettük Istentüll, a rosszat is ēl kēl venni. (Szárazberek, KUPÁN ISTVÁN szóbeli közlése.)Vö.Jób.II.10. — (Gyeregyōrsabbann),azIstem mekfizeti! (Kolozsvárthallottam)Vö.Ézs.XXXV. 4.; Jer.XXV..14. . — MoscseppentazIstemmarkába (=mostkerültszerencséshelyzetbe).Vö.ÉzsaiásXLIX. 16.: „Imé,azénmarkaimbametszettelekfeltéged".— — Isteηkezibevagyuηk. Vö.JóbXII..10.: „(Isten kezében .
vanmindenélőállatnakélete,ésmindenegyesembernekalelke.”—Istenláttyalēlkemet.Vö.Példabesz.XVI. 2.:„a’lelketviſgállyaazUr." ítél.Km. ítél.Km. Km. Neitė’iʢ,hogyneitė’ltessél(=nefeszegesdfolytonamásokhibáit).Vö.MátéVII.1.:Neitéllyetec,
hogyneitélteſsetec. ítélet: itė’llet 1. 1. ’szörnyű idő, orkán, égiháború, istenítélet’. Jāiʢ, nagy itė’llet vóuʢt itt a másnap! Fussuηk
hazafele,mērjönazitė’llet!2. 2.’Istenátka,ostora’.Áiʢfēlmáʣn,tekisitė’llet!Vö.EzékielXIV.21. ítéletítélet-idő:itė’llet-időüʢ’égiháború,orkán’.L.ítélet.. ítéletnapig: itė’lletnapig ’a végtelenségig’. Ēlvárhatod aszt itė’lletnapig is! Itė’lletnapik se csinájja az aszt
meg..Vö.MátéXII.36. János~ János~’bibl.er.férfinév’.Változatai:Jani,Jancsi..Abibliábanegyikapostolneve.Vö.SzentJános. Jehova Jehova~’Isten’.Indulatosbeszédben:TuggyaaJehova,hoválett! Jézus Jézus ~ ’Jesus’. Jézus, Márija! Mi csinátál a ruháddal? (Rémült felkiáltás.) A néphit szerint akármilyen esősidő jár, egyhétenlegalábbegy napigjóidőnekkelllenni, hogy SzűzMáriamegszáraszthassaakisJézus pellenkáját. jómag: jóuʢ mag (irónikusan)’jópipa,jóféle,jómassza’. Hé,jóuʢ magvatyte! Vö.MárkIV.20., Luk.VIII. 15. Jónás: Jóuʢnás ’egyik próféta neve’. A néphit szerint szombaton hosszas eső idején is derült idő szokott lenni,hogyaJóuʢnázsgatyájamekszáraggyōʣvasárnapra. Jordán:jōrdán(tréfásan)’zsidó’.Itjártavėʣ’jōrdán.AbibliaiJordánfolyónevéből. József:Jóuʢzsef,Jóuʢzsep’bibl.er.férfinév’.Változatai:Jóuʢska,Jóuʢzsi.Vö.I.Móz.XXX.24.stb.;MátéI.18. Jud K. Judás ás~’Jézusárulótanítványa’.K. K. Te,árullóuʢJúdás!(mondjákazárulkodónak.) Kána ~ ’galileai város neve’. Előfordul egy népdalban: Ugy mekfōrgatták Magdóuʢlnát, Hogy lerukta a
patkóuʢját,Kánaʣmdnyegzőüʢben.AkánaimennyegzőtörténetétlásdJán.II.rész. Kánaánföldje: Kanaháʣfőüʢggye'termékenyföldterület'.AzazÉgērhátvalóuʢságoskisKanaháʣfőüʢggye.Vö. I.Móz.XVII.8.stb. Kedronpatakja.Akövetkezőszólásban: Utyfōiʢtabbullaszóuʢ,m_ntaKedrompatakja(= Kedronpatakja. =bőségesenfolyt). Vö.II.SámuelXV.23.,I.Kir.II.37.stb. keres.Km. Akikeres,tanáll..Vö.Luk.XI.9:Kereſsetecéstaláltoc.. keres
Krisztus Krisztus ~ ’Christus’.. Krisztusuruηkakārszégbe,Aranyászlóuʢ akezébe. (Karácsonyiversből.)Szólások:
Megrázlak, m_nt Krisztus a vārgát! (Fenyegetőzés.) Ellopná a Krisztus palástyárull a csattot (=elvetemült tolvaj). Km. Km. Krisztus uruηk is kitért a rė’szeg ember előüʢll (=a részeg emberrel ne állj vitába). A Krisztus
kopōrsóuját se őüʢrisztė’k inygyenn (=ne kívánj senkitől ingyen fáradságot). Akinek Krisztus a baráttya, ndm kárhozikazēl(=boldogulaz,akinekmagaspártfogójavan). lázár~ lázár ~’nyomorék’. Ė’desfijam,benagylázárlettélezennavilágonn!Aggyanakennekaszegėʣ’lázárnak! (ígykéregetanyomorékkoldus).Vö.Luk.XVI.19—25. MagdolnaMagdóuʢlna’bibl.er.nőinév’.Változata:Magda..Vö.MátéXXVII.56.,LukácsVIII.2.stb. Mahomed ember Mahomed embēr ’nagytermetű, óriás ember’. Kétségkívül a behemót-ról történt jelentésátvitelaMahomednévhasonlóságaalapján.Abehemót-ra..vö.JóbXL.10. manna: manna 1.’abibliaimannaIsraëlitarum’.II.Móz.XVI.;V.Móz.VIII.16.2. 2.’málna,Himbeere’.A 2. szláveredetű málna szóaSzamoshátonkiveszett,sa manna lépetthelyébe.Tehátittisjelentésátviteltörténta nevek hasonlósága (málna>manna) alapján. A málnát nemcsak a Szamosháton hívják manná-nak, hanem — mintMITROVICSGYULAegyetemitanárúrszóbeliértesítésébőltudom—Sárospatakonis. Mária Mária~’bibl.er.nőinév’.Változatai:Mari,Maris,Mariska,Mariska.Vö.MátéII.11..Luk.I.27. Márta Márta~’bibl.er.nőinév’.Vö.Luk.X.38—41. másvilág.Km. másvilág. Km. Km. Semmitsevihecmagaddalamásvilágra (tehátnefösvénykedjél).Préd.V.15.:,,A’mintkijoͤttazoͤannyánacméhéboͤl,mezitelenmégyeniſmétel;ésſemmitnemviſzenelazoͤmarhájában.” maszületettgyermek.Akövetkezőszólásban: Ojanártatlam,mintamaszületedgyērmek..I.PéterII.2. maszületettgyermek. Matuzsálem Matuzsálem~Akövetkezőszólásban:Ojāʣvė’m,mintMatuzsálem..Vö.I.Móz.V.27. megeszik.Km. megeszik.Km. Km. Azamijéηk,amitmegeszüηk..Vö.Préd.VIII.15.:„nincsenembernecjobe’világon,hanem, hogyegyécésigyécésvigadgyon,mivelhogyazoͤéleténecnapjaiban…azoͤfáradſágánachaſznacsakezvolna." megtér.Km. megtér. Km. Km. Akimektér,idvezüll (tréfásanolyankorismondják,haazeltávozottvendégvalamiokmiatt visszatér).Vö.MárkXVI.16.,Ap.Csel.III.19.,II.38. Messiás: Messiás Mesijás ’Messiás’. Az öreg Mesijás már ēljött, Sokféle csudákat kösztüηk tett; A vizet izs bōrá
tette,Vendégitavvaléltette Kánaʣ mdnyegzőben. (Nd) Sz. Sz. Ugyvártuηk,m_ntazsidóuʢkaMesijást. Vö.Ján.I. 42.,IV.25. mozsár. Sz. Sz. Émmá,hamozsárbatesznek,akkorisijēʣ leszek (=nemtudokváltoztatniatermészetemen). Vö.Péld.XXVII.22.:„hameg-toͤrnéda’bolondotmoſárban…,nemtávoznék-eltoͤleazoͤbolondsága.” munkás. munkás Km. Km. Érdemes (vagy: méltóuʢ) a moηkás a maga bė’rire. Vö. Luk. X. 7.: „Méltó a’ munkás az oͤ jutalmára."L.mégMátéX.10,I.Tim.V.18. nem szeretem napok: ndm szeretem napok ’nehéz napok, mostoha idők.’ Vö. Préd. XII. 3.: „És emlékezzél-mega’teteremtoͤdroͤla’teiffiuſágodnacidejében,miga’nehézſégnecnapjaiel-joͤnec…,mellyekroͤl aztmondgyad: :Nemſzeretemezeket.” Noé:Nóuʢvé’Noë,azismertbibliaiszemély.’Noémindenállatbólfölvettegypártabárkájába.Alégyisoda szemtelenkedettabárkaoldalára.Noéelakartakergetni,dealégy rimánkodott,engedjemeg,hogylehessen legalábbabárkaoldalán.VégreNoéengedett,saztmondta:„No, légy!” (t.i.abárkaoldalán.)Ezótahívjáka legyet légynek.. (Egri.) —Noé abban hibázott, „mír vitte a bárkájába a tetűt meg a legyet” (VÉGH JÓZSEF följegyzéseBékésről). nyájl. pásztor. nyáj pásztor.
nyomtató ló (ökör). Km. Km. Nyomtatóuʢ lúnak n_gdzs bekötve a szája (=aki élelmiszerrel, gyümölccsel dolgozik,szabadaztannakmeg-megkóstolni).Vö.PálI.Kor.IX.9:„Merta’Moſestoͤrvényébenmegvagyon irva:Nekoͤſd-fela’nyomtatóoͤkoͤrnecſzáját."L.még:V.Móz.XXV,4;I.Tim.V,8. olajoskorsó.Sz. olajoskorsó.Sz. ajoskorsó.Sz. Kifotyhatatlam,mintaszegė’nyasszonyolajoskōrsóuʢja (mondjákarról,amibővenvan). Vö.I.Kir.XVII.9—16-banelbeszélttörténettel. örül.Km. örül.Km. Km. örüjjetekazörüllőüʢkkeléssírjatokasiróuʢkkāl.Vö.Pál.,Róm.XII.15. Pál~ Pál~’bibl.er.férfinév’.Változata:Pali..Egyikapostolneve.L.Péter-Pál,SzentPál. pásztor.Km. Vērdmegapásztōrt,elszė’ledanyáiʢ (=havezetőemberétmegölik,szétzüllikazország).Vö. MátéXXVI.31.:Megverema’’páſztort,ésel-ſzéledneca’nyájnacjuhai. Péter: SzentPéter. Péter:Pétēr’bibl.er.férfinév’.Péterazapostolokegyike.L.SzentPéter. SzentPéter. Péter„Péterapostōlhalászembērvóuʢt” Péter-Pálnapja,június29.-eesősszokottlenni,mert Pálnapja, Pilátus ~ ’álmos ember’ (MTsz.). Sz. Ojan álmos, m_nt a Pilátus macskája (Egri, Szatmár m.). Máʣη
kȫrnyíkesz Pilátus (=álmos vagyok) (VÉGH JÓZSEF adata Békésből.) Ásítozik, m_nt a Pilátus macskája (ugyanonnan). Sovány,m_ntaPilátusmacskája (BORUZS ILONA adataSzeghalomról).Itta Pilátus voltaképen analogikusjátszitovábbképzésapila’pislogó’szóból(vö.vaksi-pila,vaksi-pilátusMTsz.).Vö.Poncius. Poncius. Poncius. pilátuskodik~ pilátuskodik~’vakoskodik,sötétbenvagyálmosfővelteszvalamit’(MTsz.). PilátusPilátus-konyhája~ konyhája~’árnyékszék’(MTsz.). pokol: pokōl1.’Hölle’. Ojantüzvanit,m_ntpokōlba(nagytűzvanakályhában).Vö.V.Móz.XXXII,22. 1. 2.telhetetlengyomor’. Pokolabéled(=sokattudszenni).Ė’gapokōl(=égagyomor). 2. Poncius. A következő szólásban: Én ndm járok Panciustúl Pilátusig (=én nem kilincselek hivatalról hivatalra).Vö.Luk.XXIII.6—12.(L.TÓTHB.i.m.) Rák Rákhel:Rákhēl’bibl.er.nőinév’.Vö.I.Móz.XXIX—XXXV.,Jer.XXXI.15.,MátéII,18. Salamon.Sz.BőüʢlcsSalamoʣn(abibliaiSalamonkirálytígyemlegetianép). Sámson.Sz.Ojanerejevam,m_ntSámsonnak.Vö.Bir.XIII—XVI. Sámuel: Sámuel:Sámuel’bibl.er.férfinév’.Változata:Samu.Sámuelaprófétákegyikevolt. Sára~ Sára~’bibl.er.nőinév’.Változata:Sári.AzótestamentumbanÁbrahámfeleségeSára. Simon:Simoʣn’bibl.er.családnév’.PéterapostoleredetineveSimon.MárkIII.16. Sio Sion hegye. Sz. Ugy ál, m_nt a Siōʣ hegye: ’erősen, szilárdan áll’. Vö. Zsolt. CXXV. 1.: „A’ kic biznac az Úrban,haſonlatoſocléſznec a’Sionhegyéhez,melymegnemmozdul,demindoͤroͤckémeg-marad.” —Molnár Albert125.zsoltárában:„AkikbíznakazÚristenben…,MintaSionhegyemegállnak,Nemingadoznak.” siserák hada hada ~. Sz. Ugy jönnek ezek, m_nt a siserák hada (gyerekekről: ’nagy sivalkodással tolongva jönnek’).Siseránakéshadainaktörténetétl.BírákIV—V. szálka.Sz. Másszemibemegláttyaaszálkát,amagájébanemláttyamegagerendát (=másbanfelfedezia kicsinyhibát,magábananagyotsem).Vö.MátéVII.3.:„Miértnézedpediga’ſzálkáta’teatyádfiaſzemében,a’ gerendátpedig,melya’teſzemedbenvagyon,nemveſzedeſzedbe? szem.Sz. Ugyvigyázazāra,m_ntakétszemire vagy ugyőüʢrzi,m_ntaszemefė’nyit. Vö.V.Móz.XXXII. 10.:„oͤrizéoͤtet,mintazoͤſzeménecfényét.” Szent Dávid: Szen Dávid ’az ótestamentumi zsoltárköltő király”. Sz. Asz máʣn ēhegedűlte Szen Dávid (=abból már semmi sem lesz, annak már vége). — A holdban kirajzolódó emberi alakról azt tartja a néphit, hogyazahegedűlőSzentDávid.
Szent Dávidné zsoltárjai: Szen Dávidné zsóuʢtárjai ’világi nóták, dalok’ (szemben az egyházi énekekkel).
Ė’nekejjükmáraSzenDávidnézsóuʢtárjaitis. szentírás: szentirás ’biblia’. Sz. Amit ű megmoʣnd, a szentirás (=abban bízhatunk, az bizonyos). Ndm
szentirása,lehetazōʣváltosztatni(=nemszükségesazeredetifogalmazáshoz,tervhezragaszkodni). Szent Szent János áldása áldása ~ ’borozgatáskor a legutolsó pohár bor’. Igyuk meg a Szent János áldását, osz
mdnnyüʣηk. SzentPál:SzemPál’egyikapostolneve’.Sz. Sz.Othatta,m_ntSzemPálazoláhokat(cserbenhagyta,faképnél hagyta). szolgál.Km.Ndmlehetkétúrnakszóuʢgálni.Vö.Luk.XVI.13.:Egyſzolga-isnemſzolgálhatkéturnac. találl. talál keres. keres. Tamás ~’bibl.er.férfinév’.Atizenkétapostolegyike. Sz. Tamásvagyogbenne (=nemhiszem). Hitetlen
Tamás(=nehezenhívőember).Vö.Ján.XX.24—29. teremtő: teremtőüʢ ’Isten’ (pathetikus v. indulatos beszédben). Csapássa ű a teremtőüʢnek! Az én
teremtőüʢmálgyameg!Tuggyaateremtőüʢ! tetvesemberéneke:tetvesemberė’neke’aIII.zsoltártréfásneve’.Ígykezdődik:„Óh,melysokanvágynak, AkikháborgatnakEngemet,énIstenem!" tisztell. tisztel atya. atya. tűr.Km.Akituttűrni,asztuduralkodni.Vö.PálII.Tim.II.12.:Hatuͤruͤnc,oͤvéleuralkodunk-is. úrl.szolgál. szolgál. uralkodikl. uralkodik tűr. tűr. verem.Km. Akimásnakvērmetás,magaesigbele. Vö.Préd.X.5.,Példabesz.XXVI.27.: A’kivermetás
máſnac,abbabeléeſic. vetl.arat. vet arat. arat. Zebedeus. Zebedeus.AZebedeuskétfíjánakkivóuʢtazapja?(tréfástalálóskérdés).Vö.MátéIV.21. zsidól. zsidó Messiás. Messiás. CSŰRYBÁLINT.
