Károli Gáspár Református Egyetem Pénzügytan 3. A monetáris rendszer működése Homolya Dániel KRE-ÁJK Közgazdasági Tanszék *Pulay Gyula korábbi előadását felhasználva
2015. november 7.
11
Miről lesz ma szó?
A monetáris (al)rendszer intézményei A monetáris hatóság feladatai A jegybanki függetlenség A pénzmennyiség szabályozásának jelentősége A monetáris politika cél- és eszközrendszere A kereskedelmi bankok funkciói + téma: Átvezetés a pénzügyi piacokra
2
1. A monetáris rendszer intézményei Kétszintű bankrendszer A rendszer csúcsán: monetáris hatóság (jegybank, központi bank) alsó szintjén: a kereskedelmi bankok és a nem banki pénzintézetek (takarékszövetkezetek, jelzálogbankok, befektetési alapok)
3
2. A monetáris hatóság funkciói: összefoglalás Emisszió (készpénzkibocsátás) A kétszintű bankrendszer létrejötte óta a jegybank rendelkezik a bankjegykibocsátás, a hitelpénzrendszer létrejötte után a készpénz kibocsátás monopóliumával. Bankok bankja: bankok nála vezetik számlájukat Az állam bankja: államkincstár nála vezeti a számláját A nemzetközi devizatartalékok kezelője Szabályozás Felvigyázás Kutatás, elemzés, kommunikáció
4
Áttekintés: Jegybanki mérleg
5 Forrás: Sajtóközlemény az MNB statisztikai mérlegéről a 2015. szeptemberi előzetes adatok alapján
2.1 A monetáris hatóság funkciói: Készpénz kibocsátás
gazdaság készpénz-keresletének kielégítése érdekében döntés címletkínálatáról, bankjegyeket, érméket gyártat és hoz forgalomba, valamint készpénzkészleteket tart; ellenőrzi a forgalomban lévő készpénz minőségét, kiselejtezi az elhasználódott fizetőeszközöket; gondoskodik a bankjegyek és érmék hamisítás elleni védelméről; szabályozza, ellenőrzi és szakmailag támogatja a jegybankon kívüli készpénzforgalmazás és -feldolgozás folyamatait.
6
2.1 Készpénz kibocsátás: Magyar kitekintés
Forrás: MNB Monetáris statisztika MNB Jelentés a pénzügyi stabilitásról, 2012. november
7
2.2 A monetáris hatóság funkciói: Bankok bankja vezeti a bankrendszer szereplőinek számláját, kielégíti a bankok készpénz igényét, kötelező tartalék elhelyezését írja elő számukra, a bankrendszer számára likviditást biztosít, bizonyos helyzetekben külföldi forrásokat közvetít, amelyet refinanszírozás keretében hitelez tovább a bankrendszer szereplőinek, betölti a végső hitelező (végső mentsvár) funkcióját, vagyis egyes bankok, vagy a bankrendszer illikviditása esetén hitelt nyújt azok számára.
8
2.2. Hitelintézeti kitettségek az MNB-nél
szept..15
febr..15
júl..14
dec..13
máj..13
okt..12
aug..11
márc..12
jan..11
jún..10
ápr..09
nov..09
szept..08
febr..08
júl..07
dec..06
máj..06
okt..05
márc..05
jan..04
aug..04
16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 0
Egyéb monetáris pénzügyi intézményeknek nyújtott hitel Eszközök összesen Értékpapírok Egyéb monetáris pénzügyi intézményektől származó források
Forrás: Sajtóközlemény az MNB statisztikai mérlegéről a 2014. szept. (jobb alsó) előzetes adatok alapján. Az MNB előzetes mérlegének ábrakészlete. Monetáris statisztika
9
2.3. A monetáris hatóság funkciói: az állam bankja Vezeti a központi költségvetés és/vagy annak fontosabb szereplőinek (államkincstár, államadósság kezelő intézmény stb.) elszámolási számláit. E funkció korábban az állam hitelezésére is kiterjedt. A mai gyakorlat szerint a költségvetési hiányt jegybanki hitel helyett a tőkepiacokról finanszírozzák. Az államadósság menedzselése szintén más állami intézmény (Állami Adósságkezelő Zrt.) feladata lett.
10
2.3. Az MNB, mint állami számlavezető mrd HUF
mrd HUF
3 000
3 000
2 500
2 500
2 000
2 000
1 500
1 500
1 000
1 000
500
500
Forint
Deviza
12 havi mozgóátlag
Forrás: Központi kormányzat betétei az MNB-nél. MNB Monetáris statisztika
jún..15
dec..14
jún..14
dec..13
jún..13
dec..12
jún..12
dec..11
jún..11
dec..10
jún..10
dec..09
jún..09
dec..08
jún..08
dec..07
jún..07
dec..06
jún..06
dec..05
jún..05
0
dec..04
0
11
2.4. A monetáris hatóság funkciói: A nemzetközi tartalékok kezelése
A külső adósság monitoringja Nemzetközi tartalékok: az ország külső fizetőképességének fenntartásához szükséges gyorsan mozgósítható tartalék arany, olyan külföldi törvényes fizetőeszközök, amelyek betöltik a tartalékvaluta szerepét. tartalékvalutára szóló rövidlejáratú követelések Intervenció:devizapiaci beavatkozás a jegybank által kívánatosnak tartott devizaárfolyam érdekében. Eszközei: a spekuláció adminisztratív korlátozása, a deviza eladása/vétele (közvetlen devizapiaci intervenció) közvetetten jegybanki alapkamatláb változtatása, a jegybank elnök nyilatkozata. 12
Az MNB nemzetközi tartalékai
13 Forrás: Nagy Márton – Palotai Dániel: A devizatartalék fokozatosan csökkenthető
Forrás: MNB júl..15
jan..15
júl..14
jan..14
júl..13
jan..13
júl..12
jan..12
júl..11
jan..11
júl..10
jan..10
júl..09
jan..09
júl..08
jan..08
júl..07
jan..07
júl..06
jan..06
júl..05
jan..05
júl..04
jan..04
Az MNB nemzetközi tartalékai – 2014/2015 FX hitel és elszámolás fókuszban Devizatartalék (milliárd euró)
45 40 35 30 25 20 15 10 5 0
Tartalék (millárd euró)
14
2.5 A monetáris hatóság funkciói: Fizetési rendszer, felvigyázás és információgyűjtés A monetáris hatóság szabályozza: a belföldi fizetési rendszert, a hitelintézetek pénzügyi statisztikai adatszolgáltatását, nem teljes konvertibilitás esetén a devizagazdálkodást és a devizaátváltást. Felvigyázás (oversight): A fizetési rendszer és a pénzügyi rendszer egésze stabilitásának figyelemmel kísérése. A monetáris hatóság a felsorolt feladatai eredményes ellátása érdekében széleskörű kutatási, kockázatkezelési, statisztikai és kommunikációs tevékenységet folytat.
15
Pénzügyi rendszer stabilitása ~ Gömböc
Gömböc:
olyan homogén test, amelynek pontosan egy stabil és egy instabil egyensúlyi helyzete van A pénzügyi rendszer is ilyen (vö. bankroham, nem bankroham egyensúly)
VIDEÓLINK
16
Magyarországi fizetési rendszer, mint speciális hálózat •Magyarországi
fizetési infrastruktúra (BKR + VIBER): Központi bank és bankok/ hitelintézetek közötti hálózat
Forrás: MNB
17
3. A jegybanki függetlenség
A jegybanknak, mint a monetáris politikáért felelős szervnek megfelelő szabadsággal és önállósággal kell rendelkeznie a monetáris politikai döntések meghozatalához mind személyi, mind pénzügyi, mind szakmai szempontból. (Az EU alapszerződésébe foglalt kritérium.) Személyi függetlenség: pl. a jegybank elnökét a kormányzati ciklusnál hosszabb időtartamra nevezik ki, politikai alapon nem mozdítható el. Pénzügyi függetlenség: működése nem függ a központi költségvetési támogatás nagyságától. Szakmai függetlenség: a monetáris politikai döntésekbe más szerv (pl. országgyűlés, kormány) nem szólhat bele. 18
4.1 A pénz mennyiségi elmélete (1) Kiindulási pont: a pénz alapvetően tranzakciós eszköz A pénz forgási sebessége = nominál jövedelem /pénzmennyiség Képletben: V= (P*Y)/M, ahol P = árszínvonal Y = reáljövedelem (reál GDP) M = pénzmennyiség A pénzmennyiség képlete:M = P*Y/V A reál GDP képlete:Y = (M*V)/P Az árszínvonal képlete P = (M*V)/Y (Gyakorlatban felléphetnek korlátok)
19
4.1. A pénz mennyiségi elmélete (2) A gazdasági szereplők likviditásának biztosítása A pénzmennyiség képlete: M = P*Y/V Jelentése: A pénz iránti keresletet a reálgazdaság növekedése, az árszínvonal alakulása és a pénz forgási sebessége határozza meg. Következmény: a pénz mennyiségének igazodnia kell a reálgazdaság igényeihez. Ennek figyelemmel kísérése jelenleg is a jegybank egy alapvető feladata.
20
4.1. A pénz mennyiségi elmélete (3) A reálgazdaság élénkítése A reál GDP képlete:Y = (M*V)/P Jelentése: a reál gazdasági növekedést befolyásolja a pénz mennyisége, forgási sebessége és az árszínvonal alakulása. Következmény: a pénzmennyiség és az árszínvonal megfelelő szabályozásával a reálgazdasági növekedés (esetleg) élénkíthető, illetve visszafogható. Jelenleg a monetáris politikának ez a korábbi célja háttérbe szorult, mivel erőltetett alkalmazása a tapasztalatok szerint az infláció felgyorsulásához vezetett. Egyúttal előfordulnak súrlódások (pl. hitelkínálati korlátok, szabályozás) A jegybanki alapkamat meghatározásán keresztül a monetáris politika komoly hatást gyakorol a gazdaság működésére.21
4.1. A pénz mennyiségi elmélete (4) Az árstabilitás biztosítása Az árszínvonal képlete P = (M*V)/Y A pénzmennyiség növekedése serkenti, a reáljövedelmek növekedése pedig mérsékli az inflációt. Következmény: a reáljövedelmek növekedésével arányosan bővülő pénzmennyiség elősegíti az árstabilitást. Jelenleg az árstabilitás előmozdítása a jegybankok elsődleges feladata.
22
4.2. A pénzmennyiség aggregátumai (1) Monetáris bázis: M0 = a jegybanknál lévő készpénz és tartalékok Szűk értelemben vett pénzmennyiség: M1 = bankrendszeren kívüli készpénz + látra szóló betétek Teljesen likvidek (azonnal és korlátlanul felhasználhatóak) Kvázipénz (majdnem pénz) = lekötött betétek + devizabetét Tágabb értelemben vett pénz: M2 = M1 + lekötött betétek + devizabetétek
23
4.2. A pénzmennyiség aggregátumai (2) M3 = M2 + pénzintézeti értékpapírok (letéti jegyek, befektetési jegyek, takaréklevelek, banki kötvények) M4 = M3 + bankrendszeren kívüli államkötvényállomány A központi bank az M1, M2 és M3 pénzmennyiség aggregátumok befolyásolásával tudja szabályozni a kereskedelemi bankok pénzteremtési képességét, hajlandóságát.
24
5. A monetáris politika célrendszere (1)
A monetáris politika a monetáris hatóság által kitűzött célok és e célok elérését biztosító eszközök kombinációja. A monetáris politika alapvető küldetése, hogy a gazdaság likviditásigényéhez igazítsa a pénzteremtést. (A pénzkínálat nem automatikusan igazodik a gazdaság pénzigényéhez. Az illeszkedés biztosítása a monetáris hatóság feladata.) A gazdaságpolitika egészének legfontosabb célja a társadalmi jólét növelése (a hosszú távon fenntartható, stabil gazdasági növekedés biztosítása.) A jegybank ezt azzal tudja támogatni, ha kiszámítható és hiteles monetáris politikájával az inflációt alacsony szinten tartja. 25
5. A monetáris politika célrendszere (2) A hazai jegybanktörvény is elsődleges célként az árstabilitás elérését és fenntartását írja elő az MNB számára , összhangban a széles körben elterjedt nemzetközi gyakorlattal és az Európai Unió jogszabályaival. 2007-től érvényes középtávú inflációs cél: a fogyasztói árszínvonal 3 százalékot meg nem haladó növekedése. A fejlett európai országokban az árstabilitást jellemzően 2 százalék körül határozták meg.
26
5. A monetáris politika célrendszere (3)
A monetáris politikai célok hierarchiába rendezhetők: végső cél, közbülső célok (nominális horgonyok), operatív célok. A közbülső célok: a pénz mennyisége, a valutaárfolyam. Az operatív célok olyan célváltozók, amelyekre a monetáris hatóságnak közvetlen hatása van: pénzpiaci hozamok, (diszkont kincstárjegy kamata, jegybanki alapkamat). A magyar monetáris politika operatív célja a három hónapos pénzpiaci kamatokra vonatkozik. Ezt a MNB jelenleg a háromhavi futamidejű kötvényének/ betétnek irányadó kamatával (2015. szeptembere előtt kéthetes), azaz a jegybanki alapkamattal befolyásolja. Az erre vonatkozó döntéseket a Monetáris Tanács hozza. A jegybank heti egy alkalommal, fix kamatú aukció keretében bocsát ki háromhavi futamidejű MNB-betétet ügyfelei részére (korábban a kéthetes volt a fixkamatozású, most az változó kamatozású tender). A jegybanki partnerek szabadon, mennyiségi korlát nélkül dönthetnek arról, hogy az aukciók keretében mennyi kötvényt vásárolnak.
27
5. A monetáris politika célrendszere (4)
Alapkamat Monetáris politikai eszköztár
Rövid pénzpiaci hozamok Forrás: MNB
Inflációs előrejelzés (inflációs célkövetésnél) (esetleg lehet árfolyam, pénzmennyiség)
Megvalósult infláció (jelenlegi cél Magyarországon 3 százalék)
28
A monetáris politika eszközei
Direkt eszközök Közvetlenül befolyásolják a pénzmennyiséget, és csak közvetett módon befolyásolják a kamatokat: kötelező tartalékoltatás hitelállományok szabályozása erkölcsi ráhatás, verbális intervenció Indirekt eszközök Pénzügyi piacok működésén keresztül történik a beavatkozás viszontleszámítolás (hitelintézeti váltók átvétele) betéti műveletek nyílt piaci műveletek repóműveletek 2007-2008 óta bővülő sor: swapok, hitelezés támogatása 29
Monetáris transzmisszió
30 Forrás: MNB: Monetáris politika Magyarországon, 2012.
MNB-kamatok és pénzpiaci hozamok
31 Forrás: MNB. Ábrakészlet a legfrissebb gazdasági és pénzügyi folyamatokról.
Az inflációs előrejelzés: legyezőábra
32 Forrás: MNB. Inflációs jelentés 2015. szeptember. 8 negyedéves előrejelzés.
6. Pénzügyi közvetítés általában
•
Pénzügyi közvetítés: megtakarítások és finanszírozási igények „találkozásának” megteremtése, a pénzügyi közvetítők ebben a folyamatban vesznek rész Pénzügyi közvetítők megkülönböztető kritériumai: Felvett források kamata nem változik teljesítménytől függően Források rövidebbek, mint az eszközök Források jelentős része visszaváltható Eszközök és források nagy része átruházható
•
Eszközök szerinti (nagyjábóli) megkülönböztetés: Direkt hitelezés – bankok Értékpapírok - biztosítók, pénztárak, alapok Saját kockázatot nem vállalók – brókerek, befektetési szolgáltatók + kategória: pénzügyi vállalkozások: bankhoz hasonló direkt hitelezés, de nem betéti forrás
33
6. A kereskedelmi bankok funkciói (1) Olyan üzleti alapon működő pénzügyi szolgáltatók, amelyek jogosultak betétgyűjtésre, hitelnyújtásra és folyószámla vezetésre. Ennek alapján alkalmasak (hitel)pénz teremtésére. A kereskedelmi bankok vannak közvetlen kapcsolatban a nem pénzügyi szereplők többségével. Bonyolítják a háztartások, a nem pénzügyi vállalatok, nem monetáris pénzügyi szolgáltatók, valamint a helyi önkormányzatok és speciális állami alapok pénzforgalmát, gyűjtik megtakarításaikat (átmenetileg/ tartósan szabad pénzeszközeiket) és finanszírozási szolgáltatásokat is nyújtanak nekik.
34
6. A kereskedelmi bankok funkciói (2)
A kereskedelmi bankok megtakarítások összegyűjtésével és kihelyezésével volumen, kockázati és lejárati transzformációt hajtanak végre. Az egyes megtakarítások nagysága, futamideje szükségszerűen eltér az igénylők finanszírozási igényének pénzvolumenétől és a finanszírozás szükséges időtávjától. A többségében kis összegű, rövidtávra lekötött megtakarításokat jellemzően nagyobb összegű, hosszabb futamidejű kihelyezésekké konvertálják a bankok. Potenciálisan magas hitelkockázat vs. alacsony betétesi kockázat
Elősegítik a megtakarítók és a forrást keresők egymásra találását. A kereskedelmi bankok a tőkepiac szereplői is.
35
A pénzügyi piac fogalma Rövid meghatározás: olyan speciális piac, ahol pénzek és pénzügyi instrumentumok önkéntes cseréje zajlik. Bővített meghatározás: Olyan speciális piac, ahol pénzek és különböző devizákban denominált és különböző lejáratú pénzre szóló követelések önkéntes cseréje megy végbe közvetlenül vagy pénzügyi közvetítők útján. Denomináció: egy pénzügyi instrumentum devizaneme. Annak esedékességekor ebben a devizanemben kell az instrumentum által megtestesített kötelezettséget teljesíteni.
36
A pénzügyi piacok sematikus ábrája Közvetlen tőkeáramlás Megtakarítók
Közvetett tőkeáramlás
Közvetlen tőkeáramlás
Értékpapírpiac, Tőzsde
Pénzügyi közvetítők •Kereskedelmi bankok •Befektetési alapok •Nyugdíjalapok •Biztosítók •Takarékpénztárak
Forrást igénylők
Közvetett tőkeáramlás
37
Kockázat a pénzügyi piacokon Pénzügyi kockázatok: Piaci: kamatláb-, hozam-, árfolyamkockázat Intézményi: hitelezési (nemfizetés), likviditási (nem időben történő törlesztés), transzfer- (az átutalt összeg nem érkezik meg) Nem pénzügyi kockázatok: természeti csapások, politikai, jogi szabályozás változása, technikaitechnológiai, emberi tényezővel kapcsolatos.
38
Vizsgakérdések I. Sorolja fel a monetáris hatóság (jegybank) funkcióit! Mit jelent az, hogy a jegybank a bankok bankja? Mit jelent az, hogy a jegybank az állam bankja? Milyen feladatai vannak a jegybanknak a nemzetközi tartalékok kezelése kapcsán? Mit értünk jegybanki függetlenség alatt? Jellemezze a monetáris politika célrendszerét!
39
Vizsgakérdések II. Mit értünk a monetáris politika operatív céljai alatt? Ismertesse a monetáris politika direkt eszközeit! Ismertesse a monetáris politika indirekt eszközeit! Milyen feltételek teljesülése esetén tekintünk egy pénzintézetet kereskedelmi banknak? Sorolja fel a kereskedelmi bankok funkcióit!
40
Köszönöm a figyelmet!
41
