NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM
MIN SÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZER
S O PR O N 2006
Tartalomjegyzék Els fejezet........................................................................................................................... 3 Általános rendelkezések ...................................................................................................... 3 A szabályozás területi és személyi hatálya ................................................................ 3 A szabályozás id beli hatálya .................................................................................... 3 Második fejezet.................................................................................................................... 3 A min ségbiztosítás rendszere ............................................................................................ 3 A min ségbiztosítási rendszer általános szabályai..................................................... 3 A min ségbiztosítási rendszer felépítése ................................................................... 4 A rektor min ségbiztosítási feladatai......................................................................... 4 A Min ségbiztosítási Bizottság szervezete és feladatai............................................. 5 A dékán min ségbiztosítási feladatai......................................................................... 6 A kari Min ségbiztosítási Bizottság szervezete és feladatai...................................... 7 A min ségbiztosítást és az értékelést segít egyetemi szabályzatok ......................... 8 Önértékel felmérések................................................................................................ 9 Önértékel jelentés..................................................................................................... 9 Harmadik fejezet................................................................................................................ 11 A min ségértékelés rendje................................................................................................. 11 A min ségértékelés célja.......................................................................................... 11 A min ségértékelés folyamata ................................................................................. 12 Negyedik fejezet ................................................................................................................ 12 A min ségértékelési rendszer elemei....................................................................... 12 Ötödik fejezet..................................................................................................................... 18 Vegyes rendelkezések........................................................................................................ 18 A Szabályzattal kapcsolatos fogalmak magyarázó értelmezése .............................. 18 A szabályozással kapcsolatos követelmény ............................................................. 22 A szabályozás hatálybalépése .................................................................................. 22
2
Els fejezet Általános rendelkezések 1. § A szabályozás területi és személyi hatálya A szabályozás hatálya kiterjed az egyetem valamennyi oktatást-kutatást, funkcionális és szolgáltató tevékenységet végz szervezeti egységére, a felsorolt egységekben közalkalmazotti jogviszonyban lév oktatókra, kutatókra, a nem oktató dolgozókra és valamennyi hallgatói jogviszonyban lév hallgatóra, továbbá a nem közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott oktatókra és munkavállalókra. 2. § A szabályozás id beli hatálya (1) A szabályozás id beli hatálya a hatálybalépést l számítottan határozatlan id re, azonban legfeljebb a következ felülvizsgálatig terjed. Az egyetem mindenkori rektora a szabályzatot a min ségbiztosítási munkatársak, megbízottak bevonásával szükség szerint felülvizsgáltatja, ha a szakmai technikai fejl dés, a feltárt hiányosság, illetve egyéb ok miatt erre szükség van.
Második fejezet A min ségbiztosítás rendszere 3. § A min ségbiztosítási rendszer általános szabályai E szabályozás az egyetem Szervezeti és M ködési Szabályzatában, valamint annak mellékleteiben és függelékeiben foglaltakra épülve foglalja rendszerbe az egyetem teljes tevékenységének min ségbiztosítását, annak felügyeletét és önértékelését.
3
4. § A min ségbiztosítási rendszer felépítése (1) Az egyetem min ségbiztosításának felel se az egyetem rektora. (2) Az egyetem min ségügyi tevékenységének koordinálását, az egyetemre érvényes irányelvek, az ún. politikák kidolgozását, a tevékenység összegz értékelését az egyetem Min ségbiztosítási Bizottság. (3) Az egyetem min ségügyi tevékenységét, a min ség jobbítását célzó feladatok feltárását, rangsorolását és megoldását a karonként m köd Min ségbiztosítási Bizottságok végzik, tagjait a kar oktatói és kutatói közül a Kari Tanácsok választják. (4) A kari Min ségbiztosítási Bizottság vezet je az érintett kar dékánjának kijelölt helyettese. (5) A kari Min ségbiztosítási Bizottságok felállítása, feladatainak és hatáskörének megállapítása a Kari Tanácsok feladata. (6) A kari Min ségbiztosítási Bizottságok munkájával kapcsolatos adminisztrációt, az adatok tárolását a dékáni hivatalok látják el. (7) Az egyetem min ségbiztosítással összefügg adminisztratív feladatait, valamint az adatok tárolását, az egyetem Rektori Hivatala látja el. 5. § A rektor min ségbiztosítási feladatai (1) Az egyetem mindenkori rektora biztosítja, hogy a fels vezet i döntések meghozatalakor a min ség ügye ne sérülhessen, az mindenkor központi érték legyen. (2) A rektor általános feladatai közé tartozik az egyetem min ségbiztosítási koncepciójának kimunkálása, a min ségbiztosítási célok meghatározása a stratégiai célokkal összhangban; a min ségbiztosítási célok eléréséhez szükséges er források biztosítása, beleértve a min ségügyi képzés költségeit is; valamint az intézményi szint kapcsolattartás a min séget érint kérdésekben érdekelt felekkel. (3) Irányítja a min ségbiztosítási rendszer m ködését, jóváhagyás után a Szenátus elé terjeszti a Min ségbiztosítási Bizottság éves munkatervét, valamint költségvetését és ellen rzi a tervszer , folyamatos munkát. A lehet ségekhez mérten részt vesz a Bizottság ülésein; kidolgoztatja, rendszeresen felülvizsgálja és jóváhagyja az egyetem min ségellen rzési (önértékelési) irányelveit.
4
(4) Biztosítja az egyetem képviseletét és az információk cseréjét a nemzeti és nemzetközi min ségügyi fórumokon, értekezleteken, megbeszéléseken személyesen vagy megbízottja útján; figyelemmel kíséri a fels oktatás min ségfejlesztésének trendjeit. (5) Tájékoztatja a Szenátust, biztosítja az egyetemi és a széles kör közvélemény folyamatos informálását a min ségfejlesztés terén kit zött célokról és elért eredményekr l. (6) Jogában áll az oktatás, kutatás vagy kiegészít tevékenység bármely területén tervezett jelent s min ségfejlesztési tevékenység megkezdése el tt hatásvizsgálatot vagy hatékonysági vizsgálatot elrendelni; bármely tevékenységgel vagy szolgáltatással összefügg panasz vagy kifogás esetében min ségügyi átvizsgálást elrendelni; szankciókra, illetve jutalmazásra javaslatot tenni; valamint küls szakért k bevonását javasolni. (7) Köteles a tények feltárása és a hibajavító intézkedés megtétele érdekében késedelem nélkül intézkedni, amennyiben a Min ségbiztosítási Bizottság, vagy annak egy tagja szignalizációs jogával élt. 6. § A Min ségbiztosítási Bizottság szervezete és feladatai (1) A Min ségbiztosítási Bizottság a Szenátus állandó bizottsága. (2) A Bizottság tagjait a Kari Tanácsok és a HÖK delegálják. Elnökére a rektor tesz javaslatot. (3) A Bizottság munkájában tanácskozási joggal részt vesznek a rektorhelyettesek és az egyetemi közgy jtemények képvisel je is. (4) A Min ségbiztosítási Bizottság általános feladata az oktatás és az oktatást támogató kutatási-fejlesztési tevékenységek területén kit zött célok elérésének értékelése, színvonalának ellen rzése, a min ség tökéletesítése. Ennek érdekében: a) kidolgozza és rendszeresen felülvizsgálja az egyetem min ségellen rzési (önértékelési) irányelveit, melyeket döntésre a Szenátus elé terjeszt, b) évente rendszeresen értékeli a kari Min ségbiztosítási Bizottságok önértékel jelentései alapján a képesítési követelmények érvényesülését, az intézményi hatáskörben indított szakirányú továbbképzési szakok és fels fokú szakképzések min ségét, a személyi és tárgyi feltételek fennállását. Az értékelés magában foglalja a képzési és a kutatás-fejlesztési tevékenység min ségével kapcsolatos hallgatói és dolgozói véleményeket, valamint a kisegít és kiegészít tevékenységeket végz szervezeti egységek éves min ségügyi beszámolóit, c) ellen rzi min ségügyi bels átvizsgálás (bels audit) formájában, az éves munkatervében rögzített körben a kari Min ségbiztosítási Bizottságok munkáját, másrészt az egyetem által kit zött min ségbiztosítási célok teljesülését. A bels átvizsgálás kiterjed:
5
d) e) f) g) h)
− a min ségértékelésre, azon belül különösen a képzési követelmények érvényesülésére, − a megfelel ség megállapítására, ezen belül különösen a személyi és tárgyi feltételek fennállására, − a folyamatszabályozás eljárási rendjére és annak betartására, kivizsgálja a képzési és a kutatás-fejlesztési tevékenység min ségével kapcsolatos esetleges panaszokat, összegzi egyetemi szinten a képzési és a kutatás-fejlesztési, és egyéb tevékenységek min ségével kapcsolatos eredményeket, elkészíti az egyetemi éves min ségbiztosítási értékel jelentést (az önértékel jelentés és a min ségbiztosítási átvizsgálások alapján), melyet intézkedési javaslatokkal együtt a Bizottság elnöke terjeszt a Szenátus elé. A jelentés megküldésének határideje a tárgyév szeptember 30. napja, a Min ségbiztosítási Bizottság értékel jelentését a Szenátus jóváhagyása után meg kell küldeni a Magyar Fels oktatási Akkreditációs Bizottságnak. A jelentésben foglalt adatok, mint közérdek adatok, nyilvánosak.
(5) A Min ségbiztosítási Bizottság tagjainak joga van a képzési-kutatási dokumentumok, feladattervek, zárójelentések tanulmányozására, az órák, foglalkozások látogatására. (6) A Min ségbiztosítási Bizottság bármely tagja jelzéssel élhet a Bizottság elnöke felé, amennyiben jogszer ellen rz munkája során akadályoztatva van vagy bármilyen más módon a képzés vagy a kutatási-fejlesztési tevékenység min ségét súlyosan veszélyeztet körülmény, vagy emberi mulasztás a tudomására jut. 7. § A dékán min ségbiztosítási feladatai (1) A dékán a kari min ségbiztosítás letéteményese, biztosítja, hogy a kar szintjén hozott döntések kapcsán a min ség ügye mindig megfelel módon képviselve legyen. (2) Általános feladatai a kari min ségbiztosítási koncepció kimunkálása és a min ségbiztosítási célok meghatározása az egyetemi és kari stratégiai célokkal összhangban; a min ségbiztosítási célok eléréséhez szükséges er források meghatározása, beleértve a min ségügyi képzés költségeit is; az intézményi szint kapcsolattartás a min séget érint kérdésekben az érdekelt felekkel. (3) Irányítja a kari min ségbiztosítási rendszer m ködését, a Kari Tanács elé terjeszti a Min ségbiztosítási Bizottság éves munkatervét, valamint költségvetését és ellen rzi a tervszer , folyamatos munkát, lehet ség szerint részt vesz a Bizottság ülésein; kidolgoztatja, rendszeresen felülvizsgálja és jóváhagyja – az egyetem átfogó min ségellen rzési irányelveivel összhangban – a kari min ségbiztosítási rendszer szempontrendszerét, indikátorait. (4) Biztosítja a kar, illetve a karhoz tartozó szakok képviseletét és az információ cseréjét a nemzeti és nemzetközi min ségügyi szakmai fórumokon, értekezleteken,
6
megbeszéléseken személyesen vagy megbízottja(i) útján; figyelemmel kíséri a fels oktatás min ség-fejlesztésének trendjeit. (5) Tájékoztatja a Kari Tanácsot, az egyetemi és a széles kör közvéleményt a min ségfejlesztés terén a kar által kit zött célokról és elért eredményekr l. (6) Jogában áll az oktatás, tanulás, kutatás, kisegít vagy kiegészít tevékenység bármely területén tervezett jelent s min ségfejlesztési tevékenység megkezdése el tt hatásvizsgálatot vagy hatékonysági vizsgálatot elrendelni; bármely tevékenységgel vagy szolgáltatással összefügg panasz vagy kifogás esetében min ségügyi átvizsgálást elrendelni; szankciókra illetve jutalmazásra javaslatot tenni; valamint küls szakért k bevonását javasolni. (7) Köteles a tények feltárása és a hibajavító intézkedés megtétele érdekében késedelem nélkül intézkedni, amennyiben a karon folyó oktatási vagy egyéb tevékenységgel kapcsolatos súlyos mulasztás vagy hiba tudomására jut vagy az egyetemi Min ségbiztosítási Bizottság vezet je erre felkéri. 8. § A kari Min ségbiztosítási Bizottság szervezete és feladatai (1) A Min ségbiztosítási Bizottságok a Kari Tanácsok állandó bizottságai. (2) A Min ségbiztosítási Bizottságok létszámát, ügyrendjét összetételét a Kari Tanácsok határozzák meg. (3) A Bizottsági tagok kiválasztásánál figyelembe kell venni a személyek szakmai tekintélyét, min ségbiztosítási kérdésekben való jártasságát és min ségértékelésre való alkalmasságukat. (4) A Min ségbiztosítási Bizottság általános feladata az oktatás és az oktatást támogató kutatási-fejlesztési tevékenységek területén kit zött célok elérésének értékelése, színvonalának ellen rzése a min ség tökéletesítése érdekében a következ módon: a) értékeli a kar/szakok önértékel jelentéseit, beleértve a képzési és a kutatás-fejlesztési tevékenység min ségével kapcsolatos hallgatói és dolgozói véleményeket, valamint a karhoz tartozó kisegít és kiegészít tevékenységeket végz szervezeti egység(ek) éves min ségügyi beszámolóit, b) ellen rzi min ségügyi bels átvizsgálás (bels audit) formájában, az éves munkatervében rögzített körben az egyes szakok min ségbiztosítási bizottságának munkáját, másrészt a kar, illetve a szakok által kit zött min ségbiztosítási célok teljesülését, A bels átvizsgálás kiterjed: − a min ségértékelésre, azon belül követelmények érvényesülésére,
7
különösen
a
képzési
− a megfelel ség megállapítására, ezen belül különösen a személyi és tárgyi feltételek fennállására, − a folyamatszabályozás eljárási rendjére és annak betartására. c) kivizsgálja a képzési, kutatás-fejlesztési, kisegít és kiegészít tevékenység min ségével kapcsolatos esetleges panaszokat, d) összegzi kari szinten a képzési és a kutatás-fejlesztési, kisegít és kiegészít tevékenységek min ségével kapcsolatos eredményeket, e) elkészíti az éves (min ségbiztosítási) értékel jelentést (az önértékel jelentés és a min ségügyi átvizsgálások alapján) és intézkedési javaslatokkal együtt az Kari Tanács elé terjeszti. A jelentésben foglalt adatok, mint közérdek adatok, nyilvánosak. A jelentés megküldésének határideje a tárgyév szeptember 15. napja. (5) A Min ségbiztosítási Bizottság tagjainak joga van a képzési-kutatási dokumentumok, feladattervek, zárójelentések tanulmányozására, az órák, foglalkozások látogatására. (6) A tag szignalizációval élhet a Bizottság elnöke felé, amennyiben a jogszer ellen rz munkája során akadályoztatva van, vagy bármilyen más módon a képzés vagy a kutatási-fejlesztési tevékenység min ségét súlyosan veszélyeztet körülmény, vagy emberi mulasztás a tudomására jut. (7) A Min ségbiztosítási Bizottság értékel jelentését a Kari Tanács megtárgyalja. A tanács a jelentést jóváhagyás után köteles megküldeni az egyetemi Min ségbiztosítási Bizottságnak. 9. § A min ségbiztosítást és az értékelést segít egyetemi szabályzatok (1) A hallgatók a képzési céloknak megfelel szakemberré válásának feltétele az oktatók és kutatók magas szint szakmai elméleti és gyakorlati felkészültségének, az oktatási háttérnek, valamint a hallgatók lelkiismeretes tanulmányi munkájának összhangja. Ezen összhang megvalósulását szolgálják az egyetem szabályzatai. (2) Az egyetem karaira a hallgatók az egész ország területér l jelentkeznek. A felvételi eljárás során azt kell vizsgálni, hogy a jelentkez alkalmas-e az egyetemi szint tanulmányok megkezdésére. A felvételi eljárást a Hallgatói követelményrendszer 2. fejezet rögzíti. (3) Az oktatók és kutatók kinevezésének feltételeit az egyetem Szervezeti és M ködési Szabályzatának második része (Foglalkoztatási követelményrendszer) és annak mellékletei tartalmazzák. (4) A hallgatók felkészítését szolgálják az egyetem háttér szabályzatai is, amelyek kiegészítik az oktató-nevel munkát: ilyenek „A Központi Egyetemi Könyvtár” és „Az Informatika Központ” szabályzatai.
8
(5) A hallgatók tanulmányi munkájával összefügg legfontosabb jogokat és kötelezettségeket az egyetem Szervezeti és M ködési Szabályzatának harmadik része (Hallgatói követelményrendszer) tartalmazza. 10. § Önértékel felmérések (1) Az egyetem min ségbiztosításának, az oktatás színvonalának, illetve a képzésre vonatkozó elégedettségnek a megítélését szolgálják a karonként elkészített önértékel felmérések a következ kr l: a) a képzés tartalma (szakmai megfelelés, tananyagfejlesztés), b) oktatói háttér (felkészültség, eredményesség, az oktatói-kutatói követelményrendszer betartása a kinevezéseknél és az alkalmazásnál, az oktatási és tudományos munka min sítése oktatónként és karonként), c) infrastrukturális feltételek (az egyetem és a karok háttérintézményeinek, a hallgatók felkészítését szolgáló munkája), d) a tanulmányi és vizsgakövetelmények betartása, e) a hallgatók teljesítménye (felkészültségének felmérése az évközi gyakorlatok és m vészeti munkák, a vizsgákon nyújtott teljesítmény, az intézeti és üzemi gyakorlatok, a diploma/szakdolgozat színvonala, és a záróvizsgák tapasztalatai alapján), f) a teljes képzési folyamat koordinálása (kompetencia és felel sségi körök), g) a képzésben résztvev k, a korábban részt vettek, valamint a kibocsátott szakembereket fogadók véleménye a képzésr l és az intézményr l, a következ k szerint: − a hallgatók véleménye a képzésr l és a velük kialakított kapcsolatrendszerr l, − az oktatók véleménye a képzésr l, elégedettsége az oktatás feltételeivel és a vezetés velük kiépített kapcsolatrendszerével, − végzett hallgatók véleménye a képzésr l, a velük kialakított kapcsolatrendszerr l, − a munkaadók véleménye a képzésr l, és a velük kialakított kapcsolatrendszerr l, − a kutatás-fejlesztés felhasználóinak véleménye az egyetem által elvégzett munkákról és a velük kialakított kapcsolatokról, − az egyetem nem oktató dolgozóinak véleménye az egyetemr l. 11. § Önértékel jelentés (1) Az egyetemen karonként a dékáni hivatalok – illetve összegzés szintjén a Rektori Hivatal – a 12. §-ban foglalt szabályok betartásáról a 13.§-ban foglalt szempontok alapján évente szeptember 30-ig összefoglaló min ségügyi önértékel jelentést készítenek, melyet a rektor terjeszt jóváhagyásra a Szenátus elé. 9
(2) Az összefoglaló min ségügyi önértékel jelentés elkészítése során figyelemmel kell lenni a Min ségbiztosítási Bizottságok által elkészített, a Kari Tanácsok által megvitatott és jóváhagyott kari önértékel jelentések, valamint a Min ségbiztosítási Bizottság által végzett bels audit jelentésekben írtakra. (3) A szak önértékel jelentésének elkészítéséért a szakfelel s, a kar önértékel jelentésének elkészítéséért a kari Min ségbiztosítási Bizottság elnöke a felel s. (4) Az intézményi önértékel jelentés a szakonkénti, ennek hiányában kari önértékelési jelentésekre épül, melyek tartalmi és formai követelményei az alábbiak: Székhelyen végzett alap-, és szakirányú továbbképzések szakjaira vonatkozó önértékelési jelentés (távoktatási szak, illetve tagozat kivételével valamennyi szakra külön-külön kell elkészíteni) kötelez tartalma: A kar/szak azonosítására szolgáló adatok: a) b) c) d) e) f) g) h)
megnevezés (képzés hely) engedélyezési dokumentum/határozat száma képzési követelmények rendeletszáma képzési formák végzettség szintje oklevél megnevezése felel s (név, beosztás, tudományos fokozat) egyéb
A kar/szak önértékelése a 13. §-ban foglalt szempontok értékelésével: Az önértékelés mellékletei: a) tanterv (a tárgyévben végz s hallgatókra érvényes tanterv, táblázatos formában) b) tantárgyak és a tantárgyak oktatói (évfolyamonként a tárgyévben oktatott tantárgyak és az oktatók neve) c) vezet oktatók jegyzéke (a tárgyévben a szakon oktató, az egyetemmel teljes idej , szerz déses, stb., munkaviszonyban álló vezet oktató, – tanár, docens – neve, végzettsége, tudományos fokozata és annak tudományága, eddigi oktatásban eltöltött ideje és az egyetemmel való munkaviszonyának kezdete) Székhelyen kívüli, távoktatási képzések önértékelési jelentése: A képzés tartalma, a tananyag a) szakmai követelményeknek való megfelelés (tanterv-képesítési követelmények; tantárgyak egymásra épülése, elméleti és gyakorlati képzés aránya, tudás- és készségfejlesztés) b) a tananyag tartalma szakmaiság, szükségesség, korszer ség, célszer ség szempontjából, tananyagfejlesztés
10
c) a távoktatásban alkalmazható ismeretátadási, tanulási módszerek érvényesülése, a képesítési/képzési követelmények teljesíthet sége a távoktatáshoz szükséges speciális taneszközök segítségével – Oktatói háttér (létszám, életkori megoszlás, fluktuáció, felkészültség, ismeretátadási gyakorlat) – Számonkérési technikák (konzultációk, személyes és multimédiás kapcsolattartás, vizsgarendszer, szóbeli és írásbeli számonkérés aránya, vizsgakérdések, tematikák, záróvizsgák és szakdolgozatok). – Hallgatói teljesítmények (tanulási módszerek, tehetséggondozás, hallgatói részvétel a kutatásban)
hallgatói
eredmények,
– Infrastrukturális feltételek, tananyaghordozók, speciális taneszközök (tankönyv, jegyzet, tananyagcsomag, multimédia, számítógép- és m szerpark, szoftverek, épületállomány, könyvtár, laborok, oktatási helyiségek, munkaszobák, felszereltség)
Harmadik fejezet A min ségértékelés rendje 12. § A min ségértékelés célja (1) Az egyetem feladata, hogy hallgatói számára képességeik fejlesztésére magas színvonalú oktatási szolgáltatásokat nyújtson, valamint a képzési profiljába tartozó szakemberek kibocsátásával kielégítse a munkaadók (szélesebb értelemben a társadalom) munkaer -igényeit; e feladatok megvalósításához biztosítsa a küldetésének megfelel oktató-, kutató- és m vészeti munka feltételeit és annak teljesülését. (2) Az egyetem karain folyó tevékenységek eredményessége növelhet , ha azok egy egységesen és koncepcionálisan felépített min ségbiztosítási és min ségértékelési rendszer keretében történnek. (3) Az oktatás sajátosságai miatt a min ségbiztosítás és a min ségértékelés nem koncentrálhat a folyamat végeredményére, hanem magát a folyamatot kell úgy szabályozni, hogy az a célnak való megfelelést, vagyis a min séget biztosítsa. A min ségbiztosítási és min ségértékelési rendszer meghatározott program szerinti tevékenységeket foglal magában, amelyek az egyetem egész m ködési körét átfogják.
11
13. § A min ségértékelés folyamata (1) E fejezet olyan céltudatos tevékenységeket tartalmaz, amelyek az egyetem m ködésének leglényegesebb elemeire vonatkoznak. (2) Az egyetem m ködési rendjét a hatályos jogszabályok és egyetemi szint szabályzatok tartalmazzák. A min ségbiztosítási és min ségértékelési rendszer ezekhez csatlakozva, ezek kiegészítéseképpen els sorban értékel , felügyel jelleg tevékenységeket tartalmaz. (3) Ezekkel kapcsolatban meghatározza: – a vizsgált tevékenység célját (T: tárgy) – az adott tevékenység elvégzésének célját, a várt eredményt (C: cél) – kinek, illetve kiknek kell az adott tevékenységet elvégezni (F: felel s) – mikor, illetve milyen id közönként kell azt elvégezni (H: határid ) – milyen adatokat, eljárásokat, módszereket, eszközöket kell ennek során használni (E: eszközök) – mit és milyen módon kell dokumentálni (D: dokumentum) – kinek kell az adott tevékenység elvégzését felügyelni, illetve értékelni (É: értékeli) – az értékel határozat szerint milyen javító intézkedési feladatok válnak szükségessé (J: javító intézkedés) Az egyes tevékenységek egymáshoz is kapcsolódnak, az egyik fázis eredményei (pl. a megszerzett információk) egy másik fázisban is használhatók.
Negyedik fejezet 14. § A min ségértékelési rendszer elemei A) MARKETING, ARCULATTERVEZÉS, REKLÁM, PROPAGANDA Kari szinten C: T: F: H: E: D: É: J:
Az adott szak (szakma, hivatás) ismertségének javítása Marketing tevékenység, kapcsolat a médiával Oktatási dékánhelyettes Évente szeptember 15. Jelentkezési és felvételi adatok, végz s hallgatóknak szóló állásajánlatok, nyílt napok adatai, felvételi rendszer elemzése Éves min ségügyi beszámoló Kari Tanács szi ülésén Kari Tanács határozata szerinti feladatok és felel sei
12
Egyetemi szinten C: T: F: H: E: D: É: J:
Az egyetem arculatának, ismertségének javítása, az egyetem iránti érdekl dés és bizalom fokozása Marketing tevékenység Rektorhelyettesek, f titkár Évente szeptember 30. Szakfelel si beszámolók, sajtófigyelési információk, jelentkezési és felvételi adatok, felvételi rendszer elemzése Felvételi tájékoztató Szenátus szi ülésén Szenátus határozata szerinti feladatok és felel sei
B) HALLGATÓK Kari szinten, szakonként C: T: F: H: E:
D: É: J:
A hallgatói mobilitás figyelemmel kísérése, a hallgatói teljesítmények javítása A hallgatói létszám változásának figyelemmel kísérése és a hallgatók teljesítményének értékelése Szakfelel s, intézetigazgató, tanszékvezet március 15, október 15. Hallgatói létszám változásának adatai, kimaradt és a követelményeket csak hosszabb id alatt teljesít hallgatók adatai és véleménye, egyes tantárgyak eredményei, TDK, egyéni tanulmányok, gyenge és kiemelked hallgatókkal való foglalkozás, az oktatók hallgatói véleményezésének és jutalmazásának eredményei Éves min ségügyi beszámoló Kari Tanács Kari Tanács határozata szerinti feladatok és felel sei Intézeti és Tanszéki szinten
Év közben C: A tanulmányi munkában található problémák kiküszöbölése T: Tantárgyanként a hallgatók elméleti és gyakorlati eredményeinek félévközi értékelése F: Intézetigazgató, tanszékvezet , tantárgyfelel s H: A tanulmányi félév tizedik hete E: Hallgatói jelenlét, évközi beszámolók, zárthelyi dolgozatok, feladatok eredményei, hallgatók szóbeli véleménye az oktatásról, az oktatási feltételekr l D: Vezet i jelentés a tanulmányi munkáról É: Intézeti, tanszéki értekezlet: Intézeti ill. tanszéki döntések szerinti intézkedések és felel se(i) Félév lezárása után C: A tanulmányi munka eredményességének javítása T: Az egyes tantárgyakban a hallgatók vizsgaeredményeinek értékelése, a tantárgyak helyzetének értékelése
13
F: H: E:
D: É: J:
Intézetigazgató, tanszékvezet , tantárgyfelel s, szakfelel s február 28. és szeptember 30. Információ az egyes oktatók munkájáról, tananyag továbbfejlesztése, félévi eredmények elemzése, tantárgyi követelmények és teljesítésük értékelése, vizsgakövetelmények és módszerek értékelése, hallgatók által adott kérd íves vélemények Tanszéki értekezlet jegyz könyve Tanszéki értekezlet Tanszéki döntések szerinti intézkedések és felel se(i) Gyakorlati képzés
C: T:
F: H: E: D: É: J:
A gyakorlati képzés, a szakmai életpályára való felkészítés fejlesztése A képzés egészéhez kapcsolódó tanm helyi, tangazdasági és mér gyakorlatok, az oktatási és a tanulmányi szünetek alatt végzett hosszabb termelési és egyéb szakmai gyakorlatok hasznosságának, eredményességének, szervezésének, lebonyolításának értékelése Tanszékvezet , szakfelel s október 30. Hallgatói napló, beszámoló, dolgozat, alkotás értékelése, gyakorlatvezet k véleménye, hallgatók véleménye A gyakorlati képzés összefoglaló értékelése Kari Tanács Kari Tanács szerinti határozatok és felel sei Záróvizsga, diploma/szakdolgozat
C: T: F: H: E: D: É: J:
Az oktatás eredményessége, a végzettek pályaalkalmassága A diploma/szakdolgozat védések és a záróvizsga tapasztalatainak értékelése Szakfelel s, intézetigazgató, tanszékvezet szeptember 30. A záróvizsga eredmények értékelése, vizsgabizottsági tagok véleménye, végzett hallgatók által adott kérd íves vélemények A záróvizsgák eredményeinek összefoglaló értékelése Kari Tanács Kari Tanács szerinti határozatok és felel sei Továbbképzés
C: T: F: H: E: D:
A továbbképzési tevékenység fejlesztése A továbbképzés helyzetének értékelése, a továbbképzés rendszerének az alapképzéssel való összehangolása Dékán, szakfelel sök március 30. A továbbképzés adatainak elemzése, a továbbképzésben résztvev k véleménye, a továbbképzésben érdekelt küls partnerek véleménye A továbbképzés helyzetének értékelése
14
É: J:
Kari Tanács Kari Tanács szerinti határozatok és felel sei Tantervek Új tanterv készítése, új szakirány indítása
Külön erre a célra kialakított min ségbiztosítási rendszer szerint Érvényes tantervek felülvizsgálata C: T: F: H: E: D: É: J:
Tantervek folyamatos fejlesztése A tanterv felülvizsgálata, új tantervek, tananyagok kidolgozása Szakfelel s, intézetigazgató, tanszékvezet 3 évenként Az oktatás tapasztalatainak értékelése, beiratkozott és végzett hallgatók kérd íves véleményének értékelése, szakmai partnerek véleménye Éves min ségügyi beszámoló. Kari Tanács, Szenátus Kari Tanács/Szenátus szerinti határozatok és felel sei Tananyagok operatív összehangolása
C: T: F: H: E: D: É: J:
Tananyagok összehangolása, hallgatói terhelés koordinálása Tananyagátfedések megszüntetése, hiányok és felesleges kiküszöbölése, a hallgatói terhelés megkívánt szinten tartása Szakfelel s, intézetigazgató, tanszékvezet Félévkezdés el tt, május 20., november 20. Tantárgyi követelmények értékelése, hallgatói vélemények Vezet i feljegyzések. Éves min ségügyi beszámoló Dékán Dékán intézkedése a feltárt hiányosságok megszüntetésére
anyagrészek
C) OKTATÓK Oktatási egységek szintjén C: T: F: H: E: D: É: J:
Az oktatók szakmai és tudományos fejl désének el segítése Az oktatók munkájának értékelése, a követelményrendszer figyelembe vételével, a következ év feladatainak meghatározása Dékán, intézetigazgató, tanszékvezet Évente egyszer Személyes beszélgetés, írásbeli munkaterv Vezet i feljegyzés Dékán, intézetigazgató Dékán/intézetvezet /tanszékvezet intézkedése
15
Kari szinten C: T: F: H: E: D: É: J:
Az oktatók szakmai és tudományos fejl désének el segítése Az oktatók munkájának értékelése, a követelményrendszer figyelembe vételével, a következ év feladatainak meghatározása Dékán Évente egyszer Személyes beszélgetés, írásbeli munkaterv Min ségbiztosítási terv. Éves min ségbiztosítási beszámoló. Kari Tanács Kari Tanács határozata és felel sei Egyetemi szinten
C: T: F: H: E: D: É: J:
Az emberi er forrás fejlesztése Emberi er forrás menedzsment értékelése Rektor, humánpolitikai felel s Kétévente Személyügyi nyilvántartások Min ségbiztosítási terv. Éves min ségbiztosítási beszámoló Szenátus Szenátus szerinti határozatok és felel sei
D) AZ OKTATÁS INFRASTRUKTURÁLIS ÉS TÁRGYI FELTÉTELEI, OKTATÁST SEGÍT SZOLGÁLTATÁSOK C: T: F: H: E:
D: É: J:
A tárgyi és infrastrukturális feltételek biztosítása Az oktatás infrastrukturális és tárgyi feltételeinek értékelése, az információk rendszerezése, visszacsatolás a költségvetés tervezéséhez Intézetigazgató, tanszékvezet , szakfelel s, oktató szeptember 1. és január 30. A hallgatói létszám és a tárgyi feltételek vizsgálata, tanm hely, tangazdaság, mér bázis, m terem, laborok, tantermek, könyvtár, számítógép-, szoftver-, m szer ellátottság, oktatás-technikai eszközök, épületállomány, kollégiumi ellátás helyzetének elemzése, el z évi tapasztalatok, hallgatói vélemények Vezet i feljegyzések Dékán Saját hatáskörbe tartozó ügyekben intézkedés, magasabb szint döntést, vagy intézkedést igényl ügyekben el terjesztés a döntéshozóhoz
E) AZ OKTATÁS MENEDZSMENT C: T:
GAZDASÁGI-PÉNZÜGYI
FELTÉTELEI,
A m ködés gazdasági-pénzügyi feltételeinek biztosítása Az oktatás gazdasági-pénzügyi feltételeinek értékelése, rendszerezése, visszacsatolás a költségvetés tervezéséhez
16
LIKVIDITÁS,
az
információk
F: H: E:
D: É: J:
Intézetigazgató, tanszékvezet , szakfelel s, oktató szeptember 1. és január 30. A humán stratégia felülvizsgálata (létszám-terv, képzési és továbbképzési terv); controlling rendszer m ködésének értékelése (teljesítmények, illetve a bevételek és kiadások – beruházások, fejlesztések, beszerzések, karbantartások – a terv szerint alakultak-e); a központi, illetve háttér-szolgáltatásokkal való elégedettség Vezet i feljegyzések Dékán Saját hatáskörbe tartozó ügyekben intézkedés, magasabb szint döntést, vagy intézkedést igényl ügyekben el terjesztés a döntéshozóhoz
F) KUTATÁS, M VÉSZETI TEVÉKENYSÉG, PUBLIKÁCIÓ C: Az alap és alkalmazott kutatás tárgyi és személyi feltételei folyamatos javulásának biztosítása és a teljesítés min ségének folyamatos javítása T: A kutatás tárgyi és személyi feltételeinek, valamint a lezárt és folyamatban lév kutatások, azok megvalósításának és publikálásának értékelése, a gondozott tudományterületen magas szint kutatási eredmények elérése, az elért eredmények hasznosítása, publikálása hazai és külföldi szaklapokban F: Az adott szint szerint a tudományos rektorhelyettes, tudományos dékán-helyettes, intézetigazgató, tanszékvezet H: január 30. E: A kutatás tárgyi és személyi feltételeinek vizsgálata, kutatási jelentések, beszámolók elemzése el z évi tapasztalatok D: Éves kutatási terv és kutatási beszámoló É: Rektor, dékán J: Saját hatáskörbe tartozó ügyekben intézkedés, magasabb szint döntést, vagy intézkedést igényl ügyekben el terjesztés a döntéshozóhoz G) DOKTORI KÉPZÉS A doktori képzés min ségbiztosítási és min ségértékel tartalmazza
feladatait külön szabályzat
H) KAPCSOLATTARTÁS A VÉGZETT HALLGATÓKKAL C: T: F: H: E: D: É: J:
A végzett hallgatók pályájának nyomon követése Információk beszerzése a végzett hallgatók pályájáról, oktatásról alkotott véleményükr l Dékáni Hivatal Végzés után, 1, 3 és 10 évvel Kérd ívek kiküldése és értékelése, levelezés, évfolyam találkozók, személyes és szakmai kapcsolatok, szakmai konferenciák alkalmának felhasználásával Éves min ségügyi beszámoló Kari Tanács Kari Tanács szerinti határozatok és felel sei
17
I) KAPCSOLATTARTÁS A MUNKÁLTATÓKKAL, MEGRENDEL KKEL C: T: F: H: E: D: É: J:
Az egyetem karairól kibocsátott szakembereket befogadó munkáltatók, valamint az egyéb szolgáltatásait megrendel k véleményének megismerése, a magas színvonalú teljesítés érdekében Beszerzett információk rendszerezése, értékelése, szükséges intézkedésekre el terjesztés összeállítása Rektor/dékán január 30. Kérd ívek kiküldése és értékelése, levelezés, személyes és szakmai kapcsolatok, szakmai konferenciák alkalmának felhasználásával Éves min ségbiztosítási beszámoló Szenátus, Kari Tanács Szenátus, Kari Tanács szerinti határozatok és felel sei
J) NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK C: T: F: H: E: D: É: J:
Az egyetem és karai nemzetközi kapcsolatok magas szinten tartása, fejlesztése Az oktatás és kutatás-fejlesztés nemzetközi kapcsolatrendszere m ködésének értékelése, különösen a hallgató és oktató csere, áthallgatás, együttm ködések, nemzetközi projektek terén Az adott szint szerint a tudományos és nemzetközi rektorhelyettes, tudományos dékánhelyettes, intézetigazgató, tanszékvezet január 30. A nemzetközi kapcsolatok feltételeinek vizsgálata, tervek megvalósulása Külügyi beszámoló. Éves min ségbiztosítási beszámoló Rektor, dékán Saját hatáskörbe tartozó ügyekben intézkedés, magasabb szint döntést, vagy intézkedést igényl ügyekben el terjesztés a döntéshozóhoz
Ötödik fejezet Vegyes rendelkezések 15. § A Szabályzattal kapcsolatos fogalmak magyarázó értelmezése (1) Min ség: egy termék, rendszer vagy folyamat saját jellemz i együttesének az a képessége, hogy kielégítse a vev k és más érdekelt felek követelményeit. (A „min ség” szakkifejezés használható olyan jelz kkel, mint gyenge, jó vagy kiváló (ISO). A min ség központi érték a fels oktatásban, amivel kapcsolatosan azonban még mindig sok félreértés él. Az alábbiakban ismertetjük a min ség fogalmának különböz definíciót (Harvey és Green felosztása szerint), mivel a definíció
18
kiválasztása egyben a min ség értékelésének megközelítését is meghatározza. (Phare) − A min ség mint kiválóság: Ez az a hagyományos akadémikus néz pont, ami szerint a cél a legjobbnak lenni. − A min ség mint a célnak való megfelelés: Általános min ség nem létezik. Ez a nézet a min ségnek egy olyan fogalmát vonja maga után, aminek középpontjában a vev k (érdekeltek) igényei állnak. A „célnak való megfelelés” fogalommagyarázatot a fels oktatás esetében ki kell egészíteni a cél megfelel ségének fogalmával. − A min ség mint küszöbérték: Egy min ségszempontú küszöbérték meghatározásához fel kell állítani bizonyos normákat és kritériumokat. Minden olyan egység, ami eléri vagy meghaladja ezeket a normákat és kritériumokat, min ség szempontjából megfelel nek tekinthet . A küszöbérték megállapításának az el nye az, hogy az egész fels oktatási rendszert illet en objektív, tanúsítható és egységes. A hátránya pedig az, hogy maga a fogalom statikus jelleg : csak nehézkes politikai eljárásokkal igazítható a változó körülményekhez. Épp ezért a normák szinte mindig lemaradnak a tényleges fejl dést l. Ez pedig azt vonja maga után, hogy a min ség küszöbértékként történ megfogalmazása nem ösztönzi az egységeket arra, hogy kihasználják az új lehet ségeket, új néz pontokat sajátítsanak el az oktatást vagy egy tudomány legújabb eredményeit illet en, egyszóval, hogy min ségüket javítsák. Ezek a minimális követelmények a fels oktatási rendszer egészében biztosítanak bizonyos minimális min séget és az egységek, illetve programok bizonyos minimális összehasonlíthatóságát. Ugyanakkor minden egységnek, illetve programnak eleget kell tennie ezeknek a minimális követelményeknek, azokat saját célkit zéseikkel b vítve és a min séget ezeknek a célkit zéseknek az elérése révén kell javítania. − A min ség mint értéknövelés: Ez a megfogalmazás pontosan a folyamatos jobbítást hangsúlyozza. Középpontjában az az elképzelés áll, hogy a min ség elérése alapvet fontosságú a tudományos szellemiséghez és hogy pontosan a fels oktatásban dolgozó oktatók tudják a legjobban, hogy az adott id ben mi képviseli a maximális min séget. Ez a megközelítés az egyetemi körök azon felel sségére helyezi a hangsúlyt, hogy az intézményi autonómiát és a tanárok tudományos szabadságát a lehet legjobban kihasználják. A min ség ilyetén megközelítésének (a küszöbérték-megközelítés ellentettjeként) pontosan az, hogy nehezen lehet objektíven értékelni. − A fels oktatással kapcsolatos nyugat-európai értékelési eljárások inkább a min ség mint értéknövelés megközelítésen, semmint a minimális követelményeken alapulnak. E szerint: • a min séget a fels oktatásban meghatározott célok tükrében kell meghatározni; • ezeknek a céloknak meg kell felelniük egy fels oktatási rendszernek; • az érdekeltek különböz csoportjai helyzetükb l adódóan eltér véleményeket képviselnek; a tudományos kiválóság egyike ezeknek a véleményeknek; • a fels oktatás els dleges felhasználóiként a hallgatók az érdekeltek egyik fontos csoportját képviselik; • a fels oktatás tömegessé tételével a hallgatói igények egyre többrét ek lesznek;
19
•
a fenti okokból kifolyólag a célok az egyes fels oktatási intézmények, karok illetve szakok szintjén fogalmazhatóak meg a legjobban, a nemzeti sajátosságok figyelembevételével. A fels oktatás min ségének értékelésére alkalmazott eljárásnak összhangban kell lennie a választott min ség-fogalommal. (Phare) (2) Min ségbiztosítás (quality assurance): mindazok az irányelvek, folyamatok és intézkedések, amelyeken keresztül a fels oktatás min ségét fenntartják és fejlesztik. A hangsúly az értékelés célján van: a cél a hallgatók, a társadalom és a kormány biztosítása arról, hogy az intézmény jól menedzseli a min séget; (Phare) (3) Min ségbiztosítási rendszer: az egész intézményre kiterjed , tudatos és szervezett tevékenységek rendszere, amely a fels oktatási intézmény szakmai céljainak és tényleges m ködésének állandó közelítését szolgálja, és amelynek középpontjában a közvetlen és közvetett partnerek igényeinek kielégítése áll, különös tekintettel a hallgatókra (beleértve a továbbtanuló feln tteket), a munkaadókra, a kutatások megrendel ire, valamint a nemzetközi és hazai tudományos közösségekre; (Ftv) (4) Min ségellen rzés (quality control): a fels oktatási intézmény m ködésének a hatályos jogszabályoknak, illetve bels dokumentumoknak való megfelelését vizsgálja törvényességi, gazdasági és képzési-képesítési szempontokból (Ftv). Az értékeléssel rokon értelm fogalom, azonban általában sz kebb értelemben, a min ségnek egy egységen belüli, küls elem nélküli bels mérésére alkalmazzák. A min ségellen rzést gyakran a min ségmenedzsmenttel azonos értelemben használják, azonban a „menedzsment” az értéknövelést hangsúlyozza, míg az „ellen rzés” statikusabb, a küszöbérték vagy a nullhiba értelmezéshez közelebb álló jelentést hordoz. (Phare). (5) Min ségértékelés* (quality assessment): szakmai célkit zéseket vet össze a tényleges intézményi m ködéssel, eredményességi, hatékonysági és a min ségi szempontok szerint, az érintett szakmai közösség bevonásával elkészített mutatórendszer alapján; (Ftv). A min ségértékelés négy alapelve az értékelési folyamat autonómiája, az önértékelés, a küls értékelés és a nyilvános jelentés. Ezek képezik a min ségértékelés világszerte elfogadott nemzetközi normáit (Phare). (6) Min séghitelesítés (akkreditáció): a MFAB azon eljárása, melynek során – intézményi és program akkreditáció keretében – vizsgálja, hogy a fels oktatási intézmény képzési és tudományos tevékenysége, illetve a képzési programok szakmai és infrastrukturális színvonala, valamint az intézmény személyi és szervezeti feltételei megfelelnek-e a MFAB által kidolgozott és nyilvánosságra hozott akkreditációs követelményeknek (Ftv). − Szakmai akkreditáció: az Amerikai Egyesült Államokban indult útjára a XX. század fordulóján. Az akkreditáció lett a legszimpatikusabb min ségbiztosítási eljárás a fels oktatási rendszerben. A szakok akkreditálását jelenti bizonyos ismereti területeken mint például az orvoslás, a jog, az oktatás vagy a m szaki tudományok. A szakmai akkreditációt az Egyesült Államok teljes területén m köd magánszervezetek (ügynökségek) végzik, amelyek az adott szakma kezében vannak. Ugyanakkor nem minden fajta fels oktatási program esetében létezik ilyen szakmai akkreditációs testület, *
Nyugat-Európában a f célja általában a jobbítás és az elszámoltathatóság, Közép- és Kelet-Európában az akkreditáció és a finanszírozás. 20
hanem csak azok esetében, amelyek szervezett szakmai közösséggel rendelkeznek. Az európai gyakorlatban nem terjedt el (Phare). − Intézmény-akkreditáció: egy fels oktatási intézmény egészér l, nem pedig egyes programokról alkotott véleménynyilvánítás. Szigorúan véve egy intézmény akkreditálása nem vonja maga után azt, hogy az adott fels oktatási intézményben m köd szakok kiváló min ség ek. Inkább úgy lehetne értelmezni, hogy az akkreditált intézmény olyan “legitim fels oktatási intézmény, ami megfelel célokkal és olyan irányítási struktúrával rendelkezik, aminek biztosítania kell, hogy többek között rködik az általa nyújtott programok min sége felett. Alapszabályként az intézményi akkreditáció a szakmai akkreditáció el feltétele (Phare). (7) Érdekelt fél (stakeholder): személy vagy csoport, amely érdekelt a szervezet teljesítésében vagy sikerében. Az érdekelt felek lehetnek: vev k, tulajdonosok, alkalmazottak, szállítók, egyesületek, partnerek vagy a társadalom.(ISO) A fels oktatásban a hallgatók, a munkaadók, a tudományos közösség, a kormány, mint a társadalom egészének képvisel je stb. mind-mind „vásárlók” (Phare), egyben érdekelt felek. (8) Mutató vagy indikátor (indicator): egy termék, rendszer vagy folyamat saját jellemz inek mennyiségi mér száma, amely felhasználható a termék, rendszer vagy folyamat mérésére és értékelésére. A tényeken alapuló ítélet alkotás eszköze (ISO). Az indikátor nem ad közvetlen választ a lehetséges problémákra, hanem felhívja a figyelmet azon területekre, ahol a tapasztalt eltérések okainak feltárására további részletes elemzések elvégzése válik szükségessé (Phare). Minél inkább az ellen rzés és a jogi következmények (vagyis hivatalos elismerés/akkreditáció, illetve finanszírozás) felé tolódik el a hangsúly, annál fontosabbak lesznek az olyan „kemény adatok” mint a dolgozók hivatalos értékelése vagy a végzettek százalékos aránya. Míg ha a jobbításon van a hangsúly, az információk nagy részét az olyan „puha adatok” teszik ki, mint a hallgatók véleménye az el adásokról vagy a munkatársak véleménye egy adott tantervr l (ami viszont megint csak alapulhat „kemény” adatokon). A gyakorlatban az értékelési eljárásoknak meg kell találniuk az egyensúlyt az ellen rzés és a jobbítás szélesen értelmezett céljai között, hasonlóképpen a „kemény” és a „puha” adatok között is. Az értékelési eljárás összpontosíthat a bemeneti tényez kre (úgymint oktatási létesítmények, a tanárok hivatalos képesítései), a folyamatot jellemz tényez kre (úgymint tanterv, tanmenet) vagy kimeneti kritériumokra is (pl. a végzett hallgatóktól elvárt ismereti illetve tudásszint). A min ségmutatók és módszerek keverése az értékelési folyamatot olyan bürokratikus eljárássá teheti, ami aligha képes biztosítani bármilyen min ségi küszöbértéket (pl. bemeneti tényez k feldolgozása papíron), illetve olyan folyamatot is eredményezhet, ami arra kényszeríti a fels oktatási intézményt, hogy újító módon törekedjen a lehet legjobb min ség elérésére. Az utóbbi természetesen sokkal nehezebben érhet el és minden résztvev t l sokkal nagyobb er feszítéseket igényel. (9) Önértékelés (self-assessment): Az önértékelés célja az intézmény, illetve a program számára saját er sségeinek és gyengeségeinek értékelése és a jobbításra irányuló javaslatok megfogalmazása. Az önértékelés a fels vezetés felel sségével folyik. Az értékelés alá vont intézmény vagy a program munkatársai végzik el. Az önértékelés 3 célja:
21
• • •
tömör, átfogó képet adni az adott egység oktatási és tanulási tevékenységér l, az oktatási folyamatra irányuló kutatási tevékenység figyelembe vételével, az egység er sségeinek és gyengeségeinek elemzése és javaslattétel az intézkedési tervre küls értékelés (peer review vagy küls szakért k bevonásával)
A jó önértékelési jelentés azoknak a korlátoknak és lehet ségeknek a fényében ad számot az er sségekr l és gyengeségekr l, a lehet ségekr l és a veszélyekr l („SWOT”), amelyek között az egység tevékenykedik, stratégiai kontextusba helyezve ezáltal az intézményi menedzsmentet – azaz azt vizsgálja, helyesek-e az intézmény céljai és hogyan valósítják meg a célokat. Az egységen belül széles körben megvitatott tevékenységi terv segítségével az önértékelés gondolkodásra ösztönzi az intézményt arra vonatkozóan, hogy miként lehetne megvalósítani a változtatásokat és min ségellen rzési mechanizmusokat bevezetni a folyamatos jobbítás valamint a stratégiai tervezés és fejlesztés érdekében. Az önértékelés végs célja rávezetni az intézmény minden tagját arra, hogy mindegyikük felel s a min ségért és a bevezetett fejlesztésekért. Ideális esetben legalább 3 hónapot kell biztosítani az önértékelés elvégzésére. Maximális terjedelme 20–25 oldal, mellékletek nélkül. A fels vezetés aláírásával hitelesíti. (10) Teljes kör min ségbiztosítás vagy TQM (Total Quality Managament): Olyan vezetési filozófia és vállalati gyakorlat, amelynek célja a szervezet emberi és anyagi er forrásainak leghatékonyabb módon való felhasználása a szervezet céljainak elérése érdekében. (BS 7850-1992 brit szabvány szerint) 16. § A szabályozással kapcsolatos követelmény (1) Az egyetem valamennyi alkalmazottjának a munkaköréhez szükséges mértékben meg kell ismernie a jelen szabályozást és annak el írásait mindenki köteles betartani. 17. §. A szabályozás hatálybalépése (1) Az egyetem Szenátusa jelen szabályozást 2006. június 14-én megtárgyalta és a 117/b/2006. (06.06.14.) határozatával elfogadta. (2) A jelen szabályozás 2007. január 1. napján lép hatályba és ezzel egyidej leg az Egyetemi Tanács 106/2003. sz. határozatával elfogadott Min ségbiztosítási Szabályzat hatályát veszti. (3) E szabályozás hatályba lépését l számított 1 éven belül az egyetem karai kötelesek a rájuk vonatkozó specifikumok figyelembevétele alapján – az egyetemi szint 22
szabályzattal összhangban kidolgozására.
–
kari
szint
min ségbiztosítási
szabályozás
Sopron, 2006. június 14. Prof. Dr. Faragó Sándor rektor
23
