Karl Heussi: Az egyháztörténet kézikönyve

Karl Heussi: Az egyháztörténet kézikönyve Osiris, Budapest, 2000, 398-433.

Jegyzet A felvilágosodás kora A felvilágosodás Hollandiában, Angliában és Franciaországban. A felvilágosodás kezdetei Németországban Hollandia       





A felvilágosodás Hollandiában terjedt el a legkorábban — központ Amszterdam volt (a felvilágosodott irodalom egyik legfontosabb kiadóhelye) Művelt és sokoldalú polgári és iparos réteg alakult ki a 17. századi gazdasági fejlődésben Az egyház itt toleránsabb volt A tudományos gondolkodás nagyobb mozgástérrel rendelkezett Terjedhettek Hugo Grotius eszméi („természetes teológia”, saját természetjogfelfogása, történeti-nyelvtani exegézis) és a humanista filozófia Menedékre lelt itt Descartes (Cartesius), Spinoza és Pierre Bayle — az újkor első nagy metafizikai rendszerei (kartezianizmus és a spinozizmus) Hollandiából indultak Kartezianizmus: - Descartes Hollandiát tette meg iskolájának központjává - Autonóm és minden kételyt kizáró filozófián dolgozott - A skolasztika óta az első önálló filozófiai rendszer - A kartezianizmus elismerte az istenfogalmat, megkülönböztette a testet és a szellemet, teret hagyott a keresztény fogalmaknak — de igazából közömbös volt a vallás iránt Spinozizmus: - A kartezianizmusnál radikálisabb volt - Tagadta az egyén halhatatlanságát - Panteizmus — a kortársak ateizmusnak gondolták - A vallás a szeretetre és a kegyes érzésekre korlátozódott - Kiállt a tudomány vallási dogmáktól való függetlensége mellett - Spinoza történetkritikai vizsgálatnak vetette alá a Bibliát Pierre Bayle: - Közel sem volt annyira eredeti, mint Descartes és Spinoza, de korára nagyobb hatást tett - A hagyományos dogmarendszerek válságát ő érezte át leginkább - A kettős igazság elmélete - Szkeptikus és elemző kritika

Anglia   

A forradalmi időszak vallási küzdelmeiben megcsömörlött a lakosság A tudományos műveltség terjedése, a kereskedők érintkezése más kultúrákkal, az irodalom felvirágzása és a teológia racionalizálása felpuhította a keresztény dogmát A külföldi (leginkább hollandiai) valláskritika hatása 1

 

A felvilágosodás az ún. dicsőséges forradalom (1688) után hódította meg Angliát Deizmus: - A kor teológiaellenességének első határozott megnyilvánulása volt - Előfutárai a 17- század első felében tűntek fel: Edward Herbert of Cherbury (communes notitiae — az öt alapigazság), Thomas Hobbes (szenzualista filozófia, egyházellenes állam), John Locke (racionalista valláselmélet) - A deistákat Locke inspirálta leginkább - A kinyilatkoztatás racionalizálásával radikálisabb nézeteket vallottak - A deisták magukat szabadgondolkodóknak (freethinkers) tartották - Az első kísérlet a vallás kritika alá vonására - Alapfogalma a „természetes vallás” - Racionális metafizika — kizártak belőle minden olyan dogmát, amelyet nem tartottak racionálisnak (Szentháromság, inkarnáció) - A történeti egyházakat csak annyira ismerték el, amennyire összeegyeztethetők a természetes vallással - Jézust a természetes vallás emberi profétájának tartották - Jelentős alakjai: John Toland, Matthew Tindal, Antony Collins, Thomas Woolston - A deizmus nem annyira Angliában, inkább külföldön terjedt el - A 18. század közepén hanyatlani kezdett az ún. metodista ébredés és David Hume munkássága folytán

Franciaország    

 





A felvilágosodás a polgárságot, a nemességet és a papságot is elérte — csak a francia uralkodó és környezet utasította el A francia felvilágosodás eszméi és módszerei leginkább Angliából eredtek — nem volt eredeti, de nagy hatású volt — nemzetközivé vált a felvilágosodás Egyház- és vallásellenessége mögött a gallikanizmus (egyház és állam összefonódása) állt A francia felvilágosodás előzményei: - Hugenotta küzdelmek: Jean Bodin, Michel de Montaigne - XIV. Lajos korának kultúrája: merev, külsőséges egyháziasság féktelen élvhajhászsággal párosult - Szkepticista kritika (Pierre Bayle közvetítésével) Az angliai helyzetre Montesquieu hívta fel a figyelmet Franciaországban Voltaire: - Az angol vallás- és természetfilozófia legfőbb terjesztője volt - Deista volt, bár voltak kételyei — közeledett a materializmus felé (egyéni hallhatatlanság tagadása) - Szenvedélyes vallási vitái adták meg a francia felvilágosodás radikális egyházellenességét Enciklopédisták: - Széles körben terjesztették a felvilágosodás eszméit - Voltaire filozófiai nézetei uralták, de erőteljesebb volt körükben a vallási szkepticizmus és az ateizmus Jean Jacques Rouseau: - Szembement az értelmi felvilágosodás egyoldalúságával és az enciklopédisták vallásellenességével - Nézete szerint a természetes állapot a boldogság és az egyenlőség (volt régen)

2

-

-

Keresztény tartalom nélkül mutatta be a „természetes vallást” — a szóhasználat ellenére teljesen szembement a deisták racionalizmusával — Istent nem lehet racionálisan bizonyítani A vallás alapja a sentiment („a szív természetes, romlatlan érzése”)

Németország    





A harmincéves háború után haldoklott a kultúra Eleinte minden újítást elutasítottak — de lassan feltámadt a kultúra Mérsékelt felvilágosodás: eltérés az angol deizmustól és a francia radikalizmustól Gottfried Wilhelm Leibniz: - Összeegyeztethetőnek vélte a keresztény vallást a mechanikus természettudományokkal — a kereszténység és az idealista filozófia szintézise (szembehelyezkedés Bayle-lel) - Monadológia: a világ a monaszok (erőszubsztanciák) rendszere (eljutunk az anyagtól az Istenig) - A létező világ a lehető legjobb - Védelmébe vett vallási dogmákat (inkarnáció, úrvacsora) — de voltak deista nézetei is - Deista séma összekapcsolása az ortodox rendszer egyes elemeivel Christian Thomasius: - A felvilágosodás első nagy hatású élharcosa volt az egyetemeken (jogász volt) - 1688–1689-ben kiadta az első német nyelvű tudományos folyóiratot - Hiányzott belőle a „rendszerteremtő erő” — felületes félmegoldásokkal is megelégedett - Fő tevékenysége: az egyházi territorializmus egyházjogi megalapozása, harc a kínvallatás és a boszorkányperek beszűntetéséért, sikeresen kiiktatta az ördöggel való paráználkodás vágyát a joggyakorlatból Christian Wolff: - Nem volt eredeti gondolkodó: az angol felvilágosodásból és Liebnizből vett át - Matematikai szemléltető módszer volt rá jellemző - A hallei pietisták vehemensen támadták — egy időre el kellett hagynia Poroszországot

A pietizmus   

1690–1730 között a német protestantizmus meghatározó irányvonala volt Rokona a katolikus misztikának, a janzenizmusnak, az angol puritán és kvéker mozgalomnak, és az angol metodizmusnak Vonásai: - Bensőséges vallásosság - Praxis pietatis: a cselekedetekben megnyilvánuló kegyesség - Elfordulás a „világtól” és a világi gyönyöröktől — aszketikus hajlam - Belső elidegenedés az államegyháztól (cezoropapizmustól), visszavonulás kegyes érzelmi közösségekbe (konventikulumok)

Református pietizmus  

A pietizmus először református vidékeken (különösen Németalföldön) kezdődött A református pietizmus forrásai: Kálvin aszketikus, törvényeskedő életideálja és az angol puritanizmus 3



 

Gisbert Voetius: - Utrechti professzor - A németalföldi pietizmus meghatározó vezetője volt - Egyházon belüli konventikulumokat szervezett — cél a vallási élet megelevenítése volt - A mozgalom igazán a coccejánusok és a karteziánusok elleni küzdelemben erősödött meg - A szeparatista de Labadie elveinek követőit a világi keresztények sokat zaklatták — a konventikulumok elkülönültek a külső világtól - A coccejánusok és a voetiánusok vitája végül enyhült Hollandiából terjedt tovább az északnémet református területekre Nagy hatással volt a lutheránus pietizmusra

Spener  

A lutheránus pietizmus kialakulásában Spener játszott nagy szerepet Philipp Jakob Spener: - Nagy hatást gyakorolt a teológusokra és az északnémet nemességre - Legfőbb műve: Pia desideria — élesen bírálta korának egyházi állapotát - Szerette volna a laikusokat is bevenni a „lelki munkába” - 1686-ban felajánlották neki a drezdai udvari főprédikátori tisztséget - 1690-re azonban erkölcsprédikátori szerepe kényelmetlenné vált a szász választófejedelemnek — Berlinbe költözött - Berlinben az ortodox lutheránusok nem akarták elismerni lutheránusnak, de fogást nem találtak rajta

Hallei pietisták   

A mozgalom számára nagy jelentőségű volt az 1694-es alapítású hallei egyetem — pietista teológiai fakultása lett Az egyetem népszerűsége miatt a pietizmus győzelmét a hallei térhódítása hozta az északnémet teológiában August Hermann Francke: - A hallei pietizmus vezéregyénisége volt - Legfőbb érdeme alapítványok létrehozása volt - Támogatta a gyerekek oktatását — szegényiskolákat alapított - Tevékenységével a pietizmus védekezésből támadásba fordult - Sokat vitázott Thomasius és Wolff elveivel - Legsikeresebb ellenfele az ortodox lutheránus Valentin Ernst Löscher volt - Francke túlságosan egyoldalú volt: teológiai tanulmányai a Bibliával való ájtatos foglalkozásra korlátozódtak; szigorú pedagógiai módszerek (pl. vidámság tiltása)

Radikális pietizmus     

Spener és Francke pietizmusa kapcsolatban maradt az egyházzal Kialakult egy misztikus-enthuziasztikus jellegű szélsőséges irányzat Ez az irányzat elszakadt az egyháztól — szektás áramlatokkal ápolt kapcsolatot Központja Wetterau volt — szeparatista és inspirácionista gyülekezetek jöttek létre Gottfried Arnold: egyháztörténeti művében a szektások és az eretnekek védelmére kelt

4



Konrad Dippel: misztikus individualista álláspont; elutasította a wetteraui szeparatisták „inspirációját”

Württemberg     

A pietizmus önálló, a többitől eltérő, mérsékelt formája alakult ki Württembergben Az északnémet pietizmustól eltérően nem a nemesség, hanem a teológusok, a polgárság és a parasztság körében vált népszerűvé Élvezte az egyház támogatását — a teológusok között nem alakult ki pietista–ortodox ellentét Nagy alakjai: Johann Albrecht Bengel, Friedrich Christoph Ötinger Az egyház 1740-ben engedélyezte a lelki épülést szolgáló magánösszejöveteleket — gyengítették a szeparatizmust

Herrhuti mozgalom  





A hallei és württembergi mozgalom mellett volt a harmadik — külön egyházzá alakult Nikolaus Ludwig von Zinzendorf gróf: - A mozgalom alapítója - Ecclesiola in ecclesia: Spener ötlete volt — minden gyülekezet alkothatna egy ecclesiolát (kis egyházat?) az egyházon belül — Zinzendorf ilyet akart Herrhutban, külön egyház lett belőle - Testvérgyülekezetéből egy vallási megújulást segítő, felekezeti ellentétektől mentes központot akart csinálni - 1749-ben ismerte el hivatalosan Szászország a testvérgyülekezetet - Zinzendorf teológiája Krisztus-központú volt — az Atya háttérbe szorult a Fiúval szemben August Gottlieb Spangenberg: - Zinzendorf halála után higgattabbá és kiegyensúlyozottabbá tette a testvérgyülekezetet A konventikulumszerű zártság miatt a kegyesség gyakorlására, vallási propagandára és üzleti tevékenységre volt lehetőség — tudományos és művészi törekvésektől elzárkóztak

Pietizmus és felvilágosodás   



A két mozgalom rendelkezett közös vonásokkal A pietizmus teremtette meg az alapokat a felvilágosodás számára német területeken — később az előbbi részben feloldódott az utóbbiban Kapcsolat: - Mindkét irányzat az 1648 utáni korszak szülötte - Kiutat kerestek a válságból: a pietizmus a gyakorlatias kereszténység révén, a felvilágosodás a felekezeti ellentéteket áthidaló vallásfogalommal - Továbbfejlesztették a protestantizmusban már meglévő individualizmust - Mindkettő kapcsolatban állt a 16–17. századi spiritizmussal A pietizmus kedvezett a dogmatikai közömbösségnek — ez segítette a hallei pietizmus beolvadását a felvilágosodásba — a németalföldi és alsó-rajnai pietizmus megmaradt

5

A felvilágosodás fénykora a protestáns Németországban Világias műveltség   

    



A polgárság széles körének csatlakozásával teljesedett ki a felvilágosodás a 18. század közepére Kialakult az esztétikai irányultságú életfelfogás — tagadta az egyház világtól való elfordulását — elfordult a kultúra az egyházi világnézettől II. (Nagy) Frigyes: - A felvilágosodás meggyőződéses híve — a francia felvilágosodás hatott rá - Uralkodói kötelességének tartotta a mozgalom népszerűsítését - A kereszténység távol állt tőle A polgári felvilágosodásra kevésbé a francia, inkább az angol mozgalom hatott Az antideista, majd deista irodalom gyorsan terjedt — háttérbe szorult a Leibniz– Wolff féle irányzat A vallási felfogásra a populárfilozófia hatott: berlini felvilágosodás erkölcsközpontú, de felületes deizmusa A populárfilozófia alternatívája volt a misztikusabb szabadkőművesség — utóbbi a zsidó emancipációt is segítette Újhumanizmus: a klasszikus műveket nem teológiai célokra, hanem a műveltség emelésére kezdték tanítani a felsőbb iskolákban — a felsőbb iskolák egyoldalúan egyházi jellege megszűnt A népiskolák kezelését az állam vette át a felekezetektől Poroszországban

Felvilágosodás a teológiában     





A felvilágosodás beáramlott a protestáns egyházakba is A dogmatikai rendszer zártsága megbomlott — különböző teológiai álláspontok születtek A felvilágosult teológia egésze konzervatív jellegű volt: nem tagadták meg a kinyilatkoztatást, és nem határozták meg pontosan viszonyát az értelemhez Tudományos egyháztörténetírás: döntő lépés volt a Biblia történeti elemzése (még tárgyszerű kritika nélkül) Fizikoteológia: - A korszak jellemző vallásossága - Kiindulópontja a természet nagy csodáinak megfigyelése volt — Isten dicsőségét hirdették - Irodalma sokoldalú volt és széleskörű teológiai megközelítéseket alkalmazott - Legnagyobb képviselője Barthold Hinrich Brockes volt Johann Salomo Semler: - A tudományos kritikai teológia legjelentősebb képviselője volt - Egy hisztorikus irányultságú teológiát alapított meg (angol és holland hatás) - Kész eredményei nem voltak — korszakalkotóvá új problémák megfogalmazása tette - Elválasztotta a teológiát és a vallást — megoldotta a tudomány függetlenségét - Egyháztörténet mellett a bibliai kánont is kritika alá vonta - Tagadta az őskereszténység tökéletességét - Elkülönítette a közösségi és az egyéni vallásosságot — előbbi változtatását az állam jogának tartotta Naturalizmus:

6

-



 

A kinyilatkoztatás tagadása — kevesen merészkedtek eddig Hermann Samuel Reimarus:  A kritikai radikalizmus híve volt  A „természetes vallás” híveként tagadta bármilyen kinyilatkoztatás létét  A kereszténység megalakulását hazugságra vezette vissza: az apostolok ellopták Krisztus testét — hazudták, hogy feltámadt Racionalista és szupranaturalista teológiai iskolák: - A 18. század utolsó évtizedeiben alakultak ki - A mérsékelt és a kritikai irányzatokból fejlődtek ki - A racionalizmus forrásai: Kant filozófiájának felvilágosodásból eredő része, Philipp Konrad Henke - A szupranaturalizmus Württembergben virágzott - A két iskola támadta egymást, de közeli rokonságban álltak — kialakult a kettő keveréke is A felvilágosult teológusok buzgón próbálták az új nézetek átültetni a gyakorlatba: prédikációikban háttérbe szorultak a dogmatikai elemek A templomok régi falfestményeit lemeszelték, új énekeskönyvek jelentek meg

Ellenhatások      

A felvilágosodás érintette a teológustársadalom nagy részét Uralta az egyetemeket és a tudományos irodalmat A felvilágosodott teológia mellett működött sok átmeneti irányzat, illetve a pietizmus és az ortodoxia is — irracionális irányzatok is feljövőben voltak Az 1770-es évektől minél szélsőségesebb volt a felvilágosodás, annál szélsőségesebb volt az ellenhatás is Felvilágosodásellenes vallási rendeletek is születtek Wöllner-féle vallási rendelet: - II. Frigyes Vilmos porosz király adta ki - Minisztere, von Wöllner szorgalmazta - Tiltotta, hogy a felvilágosult lelkészek prédikációi az egyház tanításaitól elütő részeket tartalmazzanak - III. Frigyes Vilmos hatályon kívül helyezte

A német idealizmus      

Mire a felvilágosodás elérte a teológusok és a művelt laikusok többségét, már kialakult az új mozgalom Német idealizmus: új költészet, új világnézet, új filozófia Irányzatai nagyban támaszkodtak a felvilágosodásra, de meghaladták azt A 19. században terjedt el széles körben Hatott Angliára, Franciaországra és Észak-Amerikára is Gotthold Ephraim Lessing: - Ő vezette be az új korszakot - A legnagyobb hatású teológiai író — előtte senki nem térített el több embert a művelt rétegben az egyházi tanításoktól - Legfontosabb munkái a fragmentum-vitához készültek — rejtve tartalmazzák valódi véleményét - A felvilágosodás teológusai maguk közé sorolt Lessinget — ő ettől elhatárolódott 7

-







Szerinte a jövőben az Újszövetségről az „örök evangélium”, a felvilágosodás és megtisztulás fokozatába kell lépni: ott az erényt önmagáért szeretik, nem a jutalomért Zsenikorszak: - 1760-as évek német irodalmában a szubjektív érzelmi kifejezésmód terjedt el — szembehelyezkedés a felvilágosodással - Megnőtt az érdeklődés az eredetiség, a népies és a naiv dolgok iránt - A vallás terén ez az érzelmi kegyesség megjelenésében csapódott le Johann Gottfried Herder: - Az érzelmi kegyesség irányzatának legkiemelkedőbb tagja - Felfedezte a Biblia szépségét — új megvilágításba került az Ószövetség - Legjelentősebb sikerét a vallásfilozófiában aratta - Az felvilágosodás empirikus történetírásával szemben ő az eszmék hatását kutatta - Teológiája a romantika és Schleiermacher teológiájának előkészítője volt Immanuel Kant: - Kiállt a felvilágosodás mellet mint eszmény, de annak tényleges filozófiájához bonyolult viszony fűzte - Egyik fő műve: Kritik der reinen Vernunft (1781) - Az ismeret keletkezésének problémája: Kant szerint az ember csak úgy ismeri meg a dolgokat, ahogy megjelennek, nem ahogy a valóságban léteznek - Etikája szembefordult a vulgáris felvilágosodással - Szerinte az erkölcsös tett az ember kötelessége, nem függhet céljától - A vallás: kötelességeink isteni parancsként való felismerése — tisztán intellektuális dolog - A jó princípiuma az Istennek tetsző ember — az értelem ideája — a világban sohasem tapasztalható valóság - A jó princípiumának győzelme a gonosz felett Isten országának megvalósulása a földön — a történelmi egyházak ennek csak csírái — fokozatosan kell felváltania őket a „tiszta hitnek”

Klasszicizmus    



Erős ellentétben állt a felvilágosodással Eszménye a humanitás — nem a kereszténységben kell keresni, hanem a klasszikus görög kultúrában A keresztény vagy morális nevelés helyébe az esztétikai került előtérbe Johann Wolfgang Goethe: - Fiatalkorában Voltaire-féle felvilágosodás, majd a pietizmus hatott rá - Weimari korszakában a humanitás és a panteizmus felé fordult - Itáliai utazásai alatt elidegenedett a kereszténységtől - Schiller és a kanti kriticizmus elfogulatlanabbá tette a vallás iránt - Idős korára megbékélt a kereszténységgel: tisztelte Jézust és jól ismerte a Bibliát Friedrich Schiller: - Történelmi tanulmányai és Kant filozófiái tettek nagy hatást rá - A kereszténység előtti ókorhoz vonzódott - Számára nem létezett tudatos kapcsolat Istennel - Tisztelte viszont a krisztusi tanítás világtörténeti hatását

8

Romantika        

  





A klasszicizmus mellett fejlődött ki az 1790-es években Kezdetben csak a jénai és berlini írók irodalmi irányzataként számoltak vele Kezdetben tisztán esztétikai világszemlélet volt — a vallással semmi kapcsolata nem volt Hamarosan a vallás felé fordult — esztétikus-misztikus-panteisztikus vallásosság — így a katolicizmushoz állt közel Szöges ellentéte lett az értelmet hangsúlyozó felvilágosodásnak és a pogány ókor winckelmanni kultuszának A protestáns származású írók hamar elmélyültek Mária és a szentek kultuszában A romantika filozófiai alapjait Fichte rakta le Friedrich Schleiermacher: - Műve: Reden über die Religion - Munkája nagy szerepet játszott a vallás felé fordulásában - A korai romantika katolicizmusával nem értett egyet - Az idealista filozófia és a herrnhuti kegyesség szintézise - A vallás független a metafizikától és a moráltól - A lélek „kegyes felbuzdulása” szemben áll a dogmával - A vallás társas jellegű — az egyház az egyéni vallásosság másokkal való megosztásának igényéből született - Az államnak és az egyháznak nem szabadott volna összefonódnia - Vallási tolerancia: Jézus sosem állította, hogy ő az egyetlen közbenjáró A romantikus költészettel együtt kialakult a Kant utáni idealizmus: a világ tudati jelenségekre bomlott; a világ a szellem szükségszerű terméke Az új idealisták lenézték a felvilágosodást J. G. Fichte: - Szerinte Istent nem a világ szubsztanciális oka, hanem „morális világrend” - A fenti gondolatmenete miatt ateizmussal vádolták — elvesztette professzori állását a jénai egyetemen - Későbbi tanai misztikus színezetet kaptak — a Spinozától származó abszolút létező” volt a középpontban F. W. J. Schelling: - Panteizmus vallási köntösben: a természet és én, az objektív és a szubjektív értelem azonosak - Abszolút értelem: a természet és a szellem, a tárgy és az alany, a reális és az ideális indifferenciája — maga Isten - Spekulatív történelemszemlélet: néhány történelmi jelenség (pl. a Szentháromság) értelmezhetetlen a tapasztalati történelemszemlélettel — ezen jelenségek mögött a világfolyamat lényege áll (ezért értelmezhetők spekulatívan) G. W. F. Hegel: - Szerinte az objektív történeti képződményeket a maguk törvényszerű fejlődésében kell szemlélni - A felvilágosodást felváltó restauráció filozófusa volt

Az egyház helyzete Angliában. Az angol ébredési mozgalom 

Az angliai és skóciai protestáns egyházak 1689–1739 között vallási és erkölcsi mélypontra kerültek 9

    

 



Az anglikán egyház rétegeinél a vallás külső szokássá vált A nemesek között előkelő volt a vallás semmibevétele, a polgárság közönyös volt, az alsó népréteg minden egyházi hatástól érintetlen volt A deizmust a konzervativizmus akadályozta kiteljesedésében, nem az anglikanizmus sikere Persze az angol teológiát is elérte a racionalizmus hatása Latitudanizmus: - A dogmától a Biblia-ellemzéshez fordult - Jellemezte egyfajta racionalizmus - Antideista irányzat volt — mégis sok közös vonás volt a deizmussal - Egy unitárius irányzat alakult ki belőle Megalakult a szabad teológiai kutatást segítő akadémia Szabadkőművesség: - A vallás racionalizmusa a másik oldalon miszticizmust és okkultizmust hozott magával - Humanitást és testvériséget szorgalmazó mozgalom - Deista szabad szellemiség keveredett spiritizmussal és néha babonaságokkal Schwedenborgiánusok: - Emanuel Schwedenborg svéd bányatanácsos racionalista–spiritiszta panteizmusára alapult - Okkultista szekta volt

Metodizmus          



 

Az anglikanizmus válságának orvoslására indult mozgalom Elindítója két prédikátor volt: John Wesley és George Whitefield Az anglikán egyház belső mozgalmaként indult — önálló disszenter-egyházzá alakult A metodista gúnynév volt Welsey és társai egyetemi életvitelére John és Charles Welsey-re nagy hatással voltak a herrnhutiak 1738-ban kezdték új tanaikat hirdetni — az anglikán egyház kitiltotta őket a szószékről Önálló metodista kápolnák épültek London és Bristol volt a központ Túlzó események jellemzőek voltak: fenyegetések, enthuziasztikus jelenetek John Wesley és Whitefield szakadása: - Wesley univerzalista volt, Whitefield a predestináció híve volt - Két külön irányzat alakult — éles határok nélkül - Az ún. kálvinista vitában a fő csoport elfordulta a predestinációtól - Mindketten jó prédikátorok voltak, sok embert térítettek meg - Whitefield nem volt jó szervező — munkája halála után szinte elveszett - Wesley szervezte meg az egyházat A metodista egyház szervezet: - Egy society több classból állt - A tagok negyedéves tagsági jegyeket kaptak - Az alkalmatlanokat kizárták - Az egész területet körzetekre (circuits) bontották - A hívek többsége polgári származású volt Az anglikán egyháztól való elszakadást nem akarták az alapítók — a folyamat fokozatosan ment végbe Tanítás terén alapvetően az anglikán tanokat követték 10

Evangéliumi ébredés   

Az anglikán egyház ébredését a metodizmus segítette leginkább A francia forradalom elleni reakció is segítette a folyamatot Több új mozgalom is indult: - Pogánymisszió: baptista missziós társaság; londoni missziós társaság - Bibliaterjesztés: British and Foreign Bible Society - Abolicionizmus: Rabszolgaság megszűntetésének mozgalma (1807 — az angol parlament betiltotta a rabszolga-kereskedelmet; 1835 — az angol parlament betiltotta a rabszolgaságot

Észak-Amerika egyházi fejlődése           

   

A 13 alapító gyarmat játszotta a főszerepet vallás szempontjából Az egyházi fejlődést meghatározta a lakosság tarka felekezetisége A vallási szerveződés önálló úton járt Európától Jellemzőek voltak az ébredési mozgalmak (revivals) és denominációk egyházi szövetségekké (szinódusok) alakulása A 18. század első harmadában siralmas volt a gyarmatok vallási élete Jonathan Edwards ébredési mozgalma lendítette fel az egyházi életet 1734-ben Az ébredés legnagyobb alakja Whitefield metodista prédikátor volt A mozgalom hatásaként sok új gyülekezet és denomináció jött létre A 18. század közepén kezdtek egyházi szövetségek alakulni Spanyolország és Franciaország kiszorulása Észak-Amerikából a protestantizmus fölényét hozta Az államok uniója révén először választották szét az államot és az egyházat egy nagyobb államalakulatban — kimondták a vallásszabadságot és a felekezete egyenjogúságát is A gyarmatok közül 1776 előtt csak Pennsylvaniában mondták ki a vallásszabadságot Államegyház nem volt az Egyesült Államokban A vallásoktatástól távol kellett maradnia az államnak — támogatást sem adhatott Mégis „az unió keresztény alapjelleggel bírt”

A római katolikus egyház a felvilágosodás és a francia forradalom idején  

     

A római pápák XIV. Lajos halála után semmilyen világpolitikai befolyással nem bírtak A katolikus uralkodók államaiban nagy befolyásuk volt a belpolitikában — a protestánsok térítésére és elnyomására használták fel — az ellenreformációnál jóval visszafogottabb sikert értek el Katolikus térnyerés helyei: Rajna-Pfalz, salzburgi érsekség, Habsburg területek, Lengyelország, Franciaország Konverttita fejedelmek: a katolicizmusra áttért uralkodók — a katolikus egyház kevés hasznot talált bennük Katolikusok és protestánsok egyesítése: de Spinola spanyol utazó volt a kísérlet vezetője, Molanus és Liebniz is támogatta — a Tridentinum akadályozta meg A janzenizmust és a misztikát elfojtották a jezsuiták A szerzetességek és a tengerentúli missziók haldokoltak Janzenista vita: 11

-



Az oratoriánus Paschasius Quesnel által kiadott francia nyelvű Újszövetség (1687) körül folyt - XIV. Lajos, XI. Kelemen és a párizsi érsek támogatta eleinte - A jezsuiták elérték, hogy a pápa tagadja meg - 1713-ban XI. Kelemen bullája olyan pontokat is felrótt Quesnelnek, melyek Szent Ágoston pontos idézetei - Nagy felháborodás tört ki Franciaországban: a papság, a szerzetesség, a Sorbonne és a parlament elutasította a bullát - Az ellenállás 1730-ig tartott A 18. században kevés szerzetes rend alakult: redemptoristák (hasonlítottak a jezsuitákra) és a mechitariánusok Benedek-rendi kongregációja (megismertették Nyugattal az örmény irodalmat)

Jezsuita összeomlás      

A felvilágosodás folytán a latin országokban megnőtt a gyűlölet a jezsuiták iránt A latin államok despotizmusa és a felvilágosodás szövetsége megtörte a jezsuitákat Portugáliában kezdődött az üldözés (1759): az ürügy a portugál fennhatóságú paraguay indiánjai felkelésének jezsuita támogatása volt Franciaországban 1767-ben oszlatták fel, majd Spanyolországban és Nápolyban 1767ben, Parmában 1768-ban Bourbonok nyomására 1773-ban XIV. Kelemen teljesen feloszlatta II. Frigyes porosz király és II. Katalin orosz cárnő fogadta be egyedül a jezsuitákat

Felvilágosodás a német katolicizmusban  

     

   

A német katolicizmust kisebb mértékben hatotta a felvilágosodás Episzkopalizmus: - A pápai igények visszaszorítását célozta - Nikolaus von Hontheim trieri püspök Justinus Febronius álnéven támadta az egyházi primátus római kötődését — a zsinat tévedhetetlenségét függetlenítette a pápától — a kurializmust okolta a protestánsokkal való egyesülés bukásáért - A febronianizmust sok érsek is támogatta Döntő hatású volt, hogy a kölni, a mainzi és a würzburgi egyházfejedelmi udvarok a felvilágosodás központjai lettek Gyengült a hagyományos dogmák jelentősége — a hangsúly az egyetemes kereszténytartalomra és a történetkritikára került A cölibátust és a szerzetesi életet nem vették komolyan A felekezeti ellentétek a háttérbe szorultak — néha egymást helyettesítették a katolikus és protestáns papok Néhány pap szorgalmazta a bibliafordításokat Illuminátusok rendje: - Adam Weishaupt ingolstadti kánonjogi professzor alapította 1776-ban - A deizmus népszerűsítést szolgálta - A bajor kormány 1785-ben feloszlatta Ezek ellenére a protestantizmusnál kevésbé hatotta át a felvilágosodás a katolicizmust Az alsó rétegekben megmaradt a régi vallásosság A legtöbb pap betartotta a szigorú előírásokat Bensőséges hitélet alakult ki egyes körökben — a későbbi fejlődés alapja

12

Jozefinizmus         

II. József Nagy Frigyes hatására a humánus abszolutizmus híve volt Szerinte a császár az egyház belső ügyeit is szabályozhatta József osztrák nemzeti egyházat akart létrehozni Tiltotta a pápai fellebbezést A papságot állami szemináriumokon oktatták A szerzeteseket függetlenítette a külföldi generálisoktól Csökkentette a kolostorok számát Engedélyezte a válást és az újraházasodást II. Lipót is támogatta ezt a politikát

Franciaország             

A forradalom idején erőteljesen megnyilvánult a francia felvilágosodás egyházellenessége Az ancient règime megszűnésével elvesztett támaszát a gallikán egyház A francia nemzetgyűlés államosította az egyházi vagyont, lecsökkentette a klérus fizetését, feloszlatott minden kolostort és egyházi rendet (1789) Az egyház kormányzása az állam kezébe került Polgári konstitúció készült a klérus részére — az ellenállókat elűzték A konvent lecserélte a keresztény időszámítást, betiltotta a keresztény ünnepeket és kimondta a kereszténység eltörlését (1793) 1795-ben helyreállították a vallásszabadságot Az ateizmus és a deizmus (teofilantrópok) rövid ideig volt népszerű — a katolicizmus restaurációját kívánták A francia hódítások más országba is exportálták az új rendet (Németalföld, Svájc, Észak-Itália) A pápa eleinte várakozással nézte a forradalmat, de Avignon és Venaissint kérdésén összeveszett a francia kormánnyal 1798-ban a francia kormány támogatásával létre jött a Római Köztársaság — a pápa elvesztette világi hatalmát 1800-ban állította helyre a Pápai Államot a franciaellenes szövetség Napóleon: - Teljesen vallástalan volt, de helyreállította a katolikus egyházat - 1801-es konkordátum: államvallásként fogadta el a katolicizmust; biztosította jogi és pénzügyi feltételeit, de erős állami felügyelet alatt tartotta - Az 1802-es organikus törvények érvényesítették a konkordátumot, de nagyobb állami beavatkozást segítettek

Német Birodalom     

A napóleoni háborúkban összeroppant a Német-római Birodalom és a német katolikus egyház A regensburgi birodalmi választmány 1803-ban megszűntette az egyházi fejedelemségeket Az egyházi területek világi fejedelmekhez kerültek — tetszésük szerint járhattak el — sok kolostor feloszlott A területi újrarendezés során sokszor egy államba kerültek a protestáns és a katolikus területek A fejedelmek megtűrhették a rokon vallásúakat — azonos polgári jogot adhattak nekik 13



A német államszövetség alkotmánya egyenjogúságot biztosított a felekezetek tagjainak — felekezeti államrendszerből paritásos államrendszer lett

14