Kardos István (1897. december 13. – 1984. október 1) a Csanád (ma Csongrád) megyei Apátfalva egyik legkiválóbb táncos egyénisége volt, aki a Dél-Alföld töredékes, gyorsan átalakuló tánchagyományában a többi táncos egyéniséghez, a sándorfalvi Kiss Mátyáshoz, a tápéi Ács Györgyhöz és feleségéhez képest sajátos színt képvisel. Az 1950-es években három alkalommal rögzítették filmre táncát. A filmekkel párhuzamosan több fénykép is készült róla tánc közben. Ezek a filmek, fényképek a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének Néptánc Archívumában találhatók, s a dél-alföldi mars és csárdás legtöbbet idézett, leggyakrabban forgatott dokumentumai. Az 1960-as évektől szinte egyedül képviselte az apátfalvi tánchagyományt. Híres vőfély, valamint helyi dalok és táncok kiváló ismerője és előadója volt.
Kardos István a Népművészet Mestere
1971-ben kapta meg a 1971Népművészet Mestere címet Fesztiválokra járt, táncostáncoséneklő--rigmus mondó éneklő képessége alkalmassá tették erre Martin György, Tímár Sándor, Ács Sándor, Nagy Albert Szívesen táncolt a Szeged Táncegyüttes táncosaival Nagy Albert és Kardos István kapcsolata
Dr. Martin György AMI
A Szeged Táncegyüttes 19551955-ben alakult. Az eltelt időszak alatt minden olyan díjat megkapott, amit egy amatőr együttesnek adható.
Célja: a magyar és a nemzetiségek folklórhagyományaink ápolása.
1991--ben létrejött a Szeged Táncegyüttes Alapítvány. 1991
1996--ban együttműködési megállapodást köt a HAMMIDO 1996 Alapfokú Művészeti Iskolával.
1999--ben saját művészeti iskolát hoz létre. 1999
Az oktatás Szegeden és a megye több településén folyik: Algyő, Apátfalva, Deszk, Dóc, Magyarcsanád, Ópusztaszer, Pusztamérges Röszke, Szőreg, Újszetiván stb.
Az intézmény alapelvei
Alkotó és önkifejező képességek kialakítása
szabadidő hasznos eltöltése
személyiségfejlesztés életkori sajátosságoknak megfelelően
Nevelés és oktatás célja
Olyan személyiséget fejleszteni, amely megfelel teljes mértékben a társadalmi elvárásoknak, képes megfelelni a társadalom által kiszabott szerepek gyakorlására.
Hogyan?
Játékosan Fokozatosság elvének betartásával Örömszerzés, sikerélmény biztosítása Képességek készség szintre való fejlesztése
Népi gyermekjátékok
mondókák és kiolvasók: kiolvasók: melynek segítségével ritmikus egyenletes mozgást és lüktetést tanulják meg; Vonulós és körjátékok: körjátékok: egyenletes járás, vonulásokat, kifordulásokat tanulják meg, a körforma, és más térformák elsajátítása; mozgásos – ügyességi, eszközös játékok: játékok: ide tartoznak a fogócskák, különböző eszközös játékok, ugróiskolák melyek révén gyermekeink mozgáskoordinációja, eszközhasználata fejlődik, magabiztosabbá, bátrabbá teszi őket;
Mozgásfejlesztés
Természetes mozgások Irányított mozgásos játékok A táncanyag helyes megválasztása A mozgás fejlődése együtt jár a gondolkodás fejlődésével, így ha mozgáskoordinációs képessége pozitív irányba fejlődik, gondolkodása is hamarabb lesz önálló.
Alapvető emberi jog, hogy minden gyermek megtanulhassa édesanyjának beszédnyelvét. Ugyanez a jog a játék és tánc esetében is meg kell, hogy illesse gyermekeinket.” (Tímár Sándor: Néptáncnyelven)) Néptáncnyelven
Együttműködés Apátfalva és a Dr. Martin György AMI Gyerekek és szülők
Hagyományőrzés
Néptánc óra mint szabadidős iskolai tevékenység Kardos István Néptánc csoport Apátfalvi hagyományőrző csoport Kerekes B. Márton népdal és citerazenekar Hímző szakkör
Hagyományőrzés képekben
fejviselet
Kardos István Néptánc csoport
Az utánpótlás
Kerekes Burkus Márton Népdal és citera zenekar
Apátfalvi hagyományőrző csoport
Pátfolvai kertek alatt… Pátfolvai Rákoczi utcába Jön a babám nyikorgós csizmában. Kávé színű kalap a fejibe, Meghasad a szívem örömében.
Pátfolvai kertek alatt jártam, A rozsámnak párját nem találtam. Olyan annak sej, haj a járása, Aprót lép, hogy mindenki meglássa.
Összeállította: Tötős Hortenzia
