Irz,,EI\rYIftiLIiS" Az 1956-os ma$rarorszigf sz.abadsdgharc orosz v6rbefojtasa ut6n a n6pek kezdtek magukhoz t6mi a hideglrdborus kibulatb6l. A szur1J m6dszetel
ldrdabban. B6keid6ben az iilatnfl is, a miniszterelndk is mdsodik vitaghaboros marsall a honvedelmi miniszter pdig sztalin volt helye-tteie, Zsukov. Ez ndmileg megnpgtatja az amerrkaiakat is. De a 6t iiltal sfrrgetett n6met k6rdds megoldd.sa, m6gsem tette Hruscsovot Amerika szdmitra teljesen megbizhatov6. Amint ldtni fogjuk nem keveset nyom a latba Amerika akarata Hruscsov megbuktatAs6r'ban. A kfil6n6s kegretlens6ggel megaldzott Kelet-berliniek Sztd.lin haldla ut6n elerkezettnek lettak .az id6t, hogy a vildg tudom6sdra hozzdk cllenzik N6metorszdg keleti fel6nek bolsevizdldsdt. Nem sokat keslekednek. 1953. jrinius I7-€n felkel€st szerveznek, amelyet az orosz katonai megszdll6k v6rbefojtanak. Az esemenyt az ismert amerikai rnodszerek kiserik. Nagr propaganda hadjdrataz orosz 6nk6ny ellen, rrryanakkor a n6grhatalmi megszdllo katonai parancsnoks6gok r-endszeres konzultdci6kat folytatnak a n€met nep elnyomdsdra. Az orosz legfels6 vezet6st az esem€nyek p6.nikba ejtettek. A szocializmus t6rt6neteben ismeretlen jelenseggel kerultek szembe. A kelett'uropai sajt6 csak kCt het mulva tesz hom6lyos emlit6st a dologr6l, (:s berlini provok6.ciot emleget. Az orosz vezetdsen a kapkodds lesz rrrra. De a nemetek fel6 lepni kell, a kelet-nemet nep figrelmet el kell vonni, nehogl egr nagrobb erejri felkel€s torjon ki. A maryarorsz6gi rnegold6s itt szoba sem johett Ha itt elismernek a kor6.bbi hibS'kat a rdrt legfels6bb vezetes6ben, hatalmi csonkitdst hajtandn ak v€gre, az csak olaj lenne a tizre. Uj modszereket agralnak ki. A n6met nep temzets €rz€seit lovagoljdk meg. Tudjd.k, hogr a n6met nep legnaqyobb f6Ljdalma a kett€osztottsdg. Megcsillantjdk el6ttuk az egresit€s t,,tretOseget, de ennek el6felt€tele eg/ Nemeto6TAEEal kotend6 bekeszerz6d6s, amely lezdrja a m6sodik vildghdborrit. Adenauer nyugatrremet kancell6r azonban 6tldtott az oroszok szitdj6.n. Azok ugyanis liiil6n-kulon akartak b6keszetz6d6st k6tni mindk6t nemet dllammal. A kancelld.r alkut nem tfrr6 m6don kijelentette: ,,ery Nemetorsz5.ggal viseltek h6borr1t, eggrel is kell beket kdtniok." Varyis elobb egresitsenek, 6s azut6n j6het a b6kek6tes. Az egresites pedig sem zv oroszoknak. sem ev amerikaiaknak komolyan meg sem fordult a fejelrcn. A saJt6ban hatalmas propaganda-hadjaLrat indult meg. Nyilt szovjet jegrz6kek a harom nyugau na$lhatalomhoz, javasolja N€,tretorsz6g egyesites6t a n6met semlegess6g alapjd,n. K6s6bb Hrus(.sov egy alk;lommal kikotyogia, hogr Eisenhower amerikai elnok kozolte vele: 6 naryon tart egr egls6ges, er6s N€metorszagtol. Nyilviin mindent elkovetett megakaddlyozds1ra, amelyet ug/an az otoszok sem akartak komolyan. Az 1955-6s moszkvai meglrivS's ut5'n Arlenauer Amrikdba ]utazik, hogr felm6rje milyen megold6st tdmo1
347
gatna az amerrkai kormany N6metorsz6,g ujraeryesitesevel kapcsol-atban. Eisenhower kereken kijelenti Adenauernek: ,,a semlegesseg Adenafogalma semmik6ppen sem alkalmazhat6 N6metorszdgra."'^' 6t kikialtjak kezdenek, u& e[en dles kelet-eur6pai sajt6kamp6nyba an6metegrs6g,azrliraeglesit6sf6akad6ly6nak.Hatalmaser6feszit6st teszn& mLgU,r,oJt t J"ta. A nyugat-n6met n6p azonban hat6ropropaznttan 6.Lllt korm-dnya m6g6tt, annak ellenere, hogr az orosz volt Heinemann ganaa m6g a kormAny eg." -ta$ait is- megzavarta' potsdale a vont bonni belugrrninisztei peTdaul olyan k6vetkeztetest hogr az kizaga Nemetorszdg ketteosztottsfuat, _i "gl.r-?rryrol, mert*az laiiOt koteleztdk magukat, hogy N6metorszdgot .p,ggszk6ntr kezelik. Sajnos az id6 n.m ot igazolta. Lehet, hogr le is irtak k6t szuperhatalii, a. megsime;hettfrk a nesrven 6v alatt a vil6.gemelt6k. Az egezszintre n6pek f6lrevezet6set mfrv6szi *at,
"ttoda menyekutto"anyaget,amelybenaval6dimegallapodS'sokatr6gzitettek, hidegh6borul1enere a mai napi$ nem hoztdk nyilvdnossdgra. K6z6s pJiUmi.rt atezat6ny a mindenn6l jobban bizonyitja. An6metujraegyesitesfrgydbenmindezekellen6re6vekigallando aipto-a"i"i problltozasokTolynak. Az oroszok Es az amerikaiak fo-
lyamatosan egleztetik a szerepeiket' fogalomosszehivjak a genfi neglhatalmi ertekezletet. 1954-ben uj 6vttzek6s6bbi mal lepik meg a vildgot, ez pedig nem mas' mint a amelynek 616s", dekben unalomig to[tatott ,,Uet?" esrmes rnellett alaftitOt"g nincs .tl"t t.tirraja. M6g ar' OttO John-t a nyugat-n6met
iotmaiyvCdelmi hivatal elnok6t is az NDK-b6l hallhatjuk, amint szapu[aazNSZK-barrmirk6d6hitleri-t6bornokokat.AzNDKszerint dr. otio John rlgr menektrlt az NDK-ba, de olyan v6lem6ny is k6zforgott, higr etraboltdik. Minden esetre k6s6bb visszakerult "NSZ(-U.. "ra:o" Mint'az oroszok, mint az amerikaiak nem gy6zik egru, mdst vddohei, hogr 6k a felel6sek N6metorszS'g ketteosztottsagacrt' e pr.rra. peldduit956. januir v6g6n Tdrt6nelemhamisit6k a hideg6lesen bir6lja az amerikaiakat' mivel hdbor6 szolgAlatdb.r, "i*"tt azokkoz.zltett6kajaltaiokmdnyokaddignemismertanyaganakegl ioglalnak el Szt6lin .Csiaturai embe,e"iet, amelyben titttOn helyet -felieglz6sei. E;zek azt hivatottak bizor6nek. Harrimann-nak a .tyitatti, hogr N6metorszdg keti€osztottsdLg6L6rt az oy2zo!< a felel6sek' NLm csodaftozhatunk azon, ha az oroszok ezeket koholmd'Lrryoknak' hamisitvdnyoknaknevezik.PedigHarrimanraazoroszoknakazt6n korm6nyok 1g""A" n"* l.h.t p€rnasza. e grit tutt vdltoz6 amerikai egruttmfrk6szlnte ** grutt.t"an - az oroszokkal val6 reszere nyardn d6st szorgalmaz.za. Arrf,ropov hatalomra jutdsa ut6' 1983. magas ko"ra ellenere a Szogetuni6ba utazik, hogr szem6lyesen 916348
z6dj6k meg Andopov Amerikdval kapcsolatos elk6pzeleseir6l. l;Atsz6lag a kereskedelmi kapcsolatok, amelyek Harriman ajdnld'sainak f6 teruletei. Minden bizonnyal m6g mindig mflkddnek Szovjetunio-beli gazdasdgi 6rdekeltsdgei. Eppen ezdrt nehezen hihet6, hogr 5szinten az oroszok kdrara teryen b6rmit is. Hruscsov pragmatikusabb gondolkod6 volt, mint Sztdlin hivei. Nem volt neh6z felismernie, hogy a hideghdborfis szerep a Szovjetunio szdmdLra nem jdrt gazdasdgi el6nnyel. Amerika csak h6bortlban bizonyrlt j6 partnernek. A szovjet ipar 6s mezdgazdasdg sz5'mdra szfrks6ges fejlett technol6gia elleneben az Egresult Allamok nem tudott mit vdsd.roLni az oroszokt6l. Nyersanyag 6s energiahordoz6k hazai teruleten is kitermelhet6k voltak, s igr nem terhelte sz5'llitdsi kdlts6g. Kil6nben is €ppen oroszok kozremfrk6d6sevel 6n5.{lovd v6.Llt grarmati teruletekr6l az olajat sokkal olcs6ban tudtdk beszerezni. Hruscsov vizioiban egne grakrabban jelent meg a hdborri el6tt Daviesben is felmerult egrszerir keplel az otosz nyersanyag 6s a nemet technol6gia cser6je. Az dtvenes 6vek mdsodik feldben robbandsszerfren fejl6d6 nyrgat-nemet ipar teljesitm6nye pedig egyre jobban irrit6lta az orosz pdrtf6titkart. Hruscsov felismerte, hogr a hidegh6borris szembendll6s modszereivel a n6metekkel val6 gazdasdgi egruttmfrkdd€s nem johet letre. A ndmet-orosz gazdasdgi egruttm0kdd6s el6nyeit a huszas 6vekb6l maga is ismerte. Nem vitds, hogr r1j m6dszerel
elit€lnt, hanem Amerik66t is. Ezt pedig annak hozzdjdrulitsa n6lkul nem mert6k az oroszok megtenni. Ez m6r nem f6rt volna bele a hideghdboru kereteibe. M6,r pedig az otoszok vild,ghatalmi stdtusza tt.it NC*.torsz5.gt6l, hanem az Egresfrlt Allamokt6l ffiggott. Hruscsov6k ne}1fz lecke el6tt ailtak. A probl6mdt v6gul is a r6JukJellemz6 m6don pr6bdlt6k lerendezni. A m6iodik vildghdboru orosz r€szr6l leginkabb sztdlin szem6ly6hez k6t6d6tt. Megtettek hat 6t a bfinbaknakt Halala utin ez mar j6val kisebb kockdzattal j6.rt. Termdszetesen Amerikdt kim6lend6, nem a mdsodik vilflgh{borus 6rul6sd,t vetett6k a szemdre, hanem a szemelyr kultusz6b6l fakad6 tdrv6nytelens6geket. Ebbe a fogalomkdrbe sok minden belefert. Mindenki a sajdt fant€u;ia$a szerint fogalmazhatta a r6szleteket. Az els6 nagrszab6su propagandatdmad6st az 1956. febru6,r 14-en megnyilt )oL pdLrtkongresszuson inditottS'k ellene. K6s6bb a szem6ly6t6l val6 elkdldnulest bizonyitand6, a holttestet is eltavolitottak a Mauz6leumb6l. 1956. jrinius 1-6n Sztalin bizalmas6t 6s legkdzlebbi munkatarsdt, Molotovot is felmentik a kfilu$rminiszteri tiszt6b6l. A n6metek azonban nem elegednek meg az efajta szemf6n5rveszt6ssel. F6 felt6telnek a k6t n6met 6,llam eglesit6s6t tartottak. Miutan Hmscsov meggy6z6d6tt r6la, hogr en6lkul a legkisebb eredm6nyt sem 6rheti et, i nyugat-n6met korm6nnyal val6 megeglezdsben, a maga r6sz6r6l haJland6nak mutatkozott N6metorszdg eglesit6s6re, a N6metorszdg l6trehozdsa fej6ben. Csakhogr elehez a hdrom ""ri'I"g." nyugiti nagyhatalom, de kfrl6n6sen Amerika hoz;zdjinditsdra is sztrk-seg ,roli. Amint tapasztalhattuk az amerikai kormdnyt6l pedig mi sem allott tdvolabb enn6l. A szovjet kormdny, de kirl6n6sen Hmscsov rendkivuli er6fesziteseket tesz az amerikai vezet6s meg$I6z6s6re. A kul6nb6z6 javaslatoknak se szeri, se sz6ma. Mivel Eisenhower eln6k m6r Hruscsov er6szakos hatalomra jutasdt sem n6zte j6 szemmel, a desztalinizaci6r6l nem is beszelve, nem volt hajlando i.rgrda"okba bocsS,tkozni Hruscsov javaslatair6l. Hruscsov a kontaktus fenntart6s6val Bulganyin miniszterelnokdt biz'za meg. lJgr gondolja a k6t masodik vilaghebor0s szdvets6ges t6bornok bizonydia iobban megerti e$rmast. Hosszu levelezes kezd6dik. Bulganyin arnyattaUU lavlshto[kal pr6balkozik. Ugr tfrnik-m€g l9butt is megdllapodnak, trogr orszS.gaik felett k6lcsdn6s l6gi felderit6seket vagezhetnek. Ifgalabb is a nyilv6nossagra kerolt r€szletekb6l, nem kuldnben a k6s6bb bek6vetkez6 esem6nyekb6l erre lehet k6vetkeztetni' MaJd tapasztalni fo$uk e\-z k6mrepul6botrdny ideJ6n' H-"""or mindenaron csricstalalkoz6n szeretn6 a n6met k6rd6s megoldAs6nak szfiks6gesseg6r6l megsr6zni Elsenhowert. Kirl6nb6z6 350
politikusokat k6rnek fel a gondolat n6pszer(rsit6s6re, m6g a Gallupintezet is kedvez6 prognozist tesz kdz,z6. Hruscsov 6s ffibb munkatdrsai sorra fogadjdk a legmagasabb amerikai k6z6leti szem6lyis6geket. Hol szidja az amertkai reakci6s kdr6k gdncsoskodisait, hol t6mogatja az amerikai 6rdekeket a nemzetkdzi porondon - de minden hidba. Amerika nem akar az eur6pai status quo-n vdltoztatni. Hogy ezt Hruscsowal is megertessek, v6grilis f959. augusztus l6-dra meghivjdk az Egresfrlt Allamokba. Nagy hirver6ssel kis6rt fitjen szinte mindenkivel t6Lrgral, aki csak valamit sz6mit, szendtusi vezet6kkel, a knlfrgri bizottsdg laqiaival, beszddet mond az ENSZ-ben, teljes leszerelest 6s mindenfajta fegrver te$eskdrir megsemmisit6s6t javasolja, k6rutat tesz az 6llamokban, de k€z.zelfoghat6 eredmdny semmi.
A n6met kerdds ennek ellen6re nem kerul le a napirendr6l, hanem dillando diplom6ciai pr6b6lkoz6.sok tdrgra marad. Kdzben grakori eleshangri kirohan6sokat inteznek a szo{et 6s kelet-eur6pai lapok Adenauer szem6lye ellen, aki S.llitdlag legnagrobb ker6kk6t6je a n6met k6rdes rendezes6nek. Hruscsov 196O. m6jus elej6re ujabb n6met k6rd6ssel foglakoz6 6rtekezletet hivott 6ssze, ezuttal P6rizsba. USf ttlnik azonbarr, az arnerikai. vezetdsnek sikerult a szo{et hader6 vezet6it Hruscsov ellen hangolnia. Az orosz l6gelharitds egrs6gei a koribbi mega[apodas alapjdn a Szovjetuni6 felett l6gi ellen6rzest v6gz6 U-2-es amerikai felderit6 repul6g6pet k6zvetlenfrl az 0rtekezlet megkezd6se el6tt lel6ttek (ha ugyan lel6tt6k!), s ez,zel sikerCrlt ezt az Amerika ellen6re 6szszehivott ertekezletet meghirlsitani. Az U-2-es felderit6g6p lel6v6s6nek m6dj6Lr6l, kdrfrlm6nyeir6l a szovjet 6s kelet-eur6pai lapok nem irtak ttlsdgosan sokat. Egr ilyen szenzacio sokkal nagrobb hirver6sre szdmithatott volna. Amit irtak az is tele van ellentmonddsokkal. Amint mdr utaltunk 16, ezek a felderit6g6pek val6szinfrleg valamif6le 6,llamk6zi meg6llapodrls alapj6rt v€geztek berepfrl6seket a Szovjetuni6 l6gter6be. A. berepul6sek kezdete d.llitdlag meg Sztalin idej6re nyulnak vissza.t'' Nixon aleln6k az 1960. 6vi elnokvd.lasztdsi kampdny sor6.n Kennedy elndkjel6lttel lblytatott televizi6s vitdban kijelentette, hogl 72 tzben kuldtek felderit6gepeket szovjet l6gterbe. Neh€z elhinni, hogr a tdbbir6l megala1rod6s hidny6ban hallgattak volna.(o' Az a t€ny, hogl pontosan a t:sucsdrtkezlet el6tt rendezt6k meg a k6mrepfrl6gep lel6v6s6t, 6nmaA6ert besz€I. A N6pszabads6.g cimfr napilap 196O. augusztus 10-i sz5.ma kozli, ltogr kdz.z6tett6k a vddiratot Francis Powers, az U-2 pil6tdja ellen. Szorakoztat6 olvasmd,ny, 6rdemes elolvasni. Azt €rllitja.2o.Ooo m ma35
l
gassagban repfilt, s t6bb mint 2.OOO km-t repfrlt az orczdg l6gter6ben. A g6p nem kapott telitalAlatot, de a katapult berendez6s nem mfrk6d6tt, zuhanAs k6zben Powers felemelte a ffrlke tetJ6t, liioldotta szij6Lt 6s a tet6n keresztfil mdszrra ugrott ld a g6pb6l. A gep rilsz.ei 20 km'-en sz6r6dtak szet. A magam rdszdr6l nem lep6dn6k meg tirls6gosan, ha kiderfrlne, Powers, valamely menetrendszerir repil6gdppel utazott a SzovJetuni6ba, szerep6nek e{dtszdsdra. Azt lehetne htnni, hogl egl ilyen mal6r utAn a k6t szuperhatalom az egrmdssal val6 leszS.moldst latolgatja. (K6pze!fik csak el, ha ezt Hitler tette volnat) Ett6l azonban nlncs mtt felni. Alig nehdny honap mirlva Hruscsov szem6lyesen utazik New York-ba az ENSZ f5. frl6sszakira. Elsenhower elutasitJa a Hruscsowal va16 tal6{kozdsra tett Javaslatot, rigl ldtszik megs6rt6ddtt, pedtg norm5.lls kdrfrlmEnyek k6z6tt erre 6ppen Hruscsovnak lett volna oka. Az oroszok nem haragszanak azU-2 miatt. 7-onn orosz ENSZ kulddtt 1961. 6prilis5.ban bejelentette az ENSZ-ben: a szovjet kormdny nem ragaszkodik az amerikai k6mrepfrl6sek figl6nek megvitat6s6hoz. Ez.zel szemberr elvdrj6.k a magrar 6s tibeti k6rd6s napirendr6l val6 lev6tel6t. Praktikus megoldds! Az alku 6s t€tjei m6lt6ak a partnerekhez. A magrar k6rd6s valamivel k6s6bb val6ban lekerul az ENSZ napirendj6r6l. Hruscsov mdr val6s5.gos megsz6llotj6vd v6lt a n6met k6rd6s rendez€senek. Az lJ-2-es ffasko sem volt k6pes tovdbbi pr6b6.Llkoz6sainak feladdsara birni. Az 1962-es 6v okt6ber6ben azonban uj politikai a kubai vdlesem6ny hozzalda;ba a politikusokat 6s a vil6.gsaJt6t sag.
-
N6hdny 6wel kordbban a kubai kormdny - ury is mondhatn6nk Amerika leghribb kiszolgdloi voltak. Kuba az Eryesult korm6.nyok Allamokhoz-val6 k6zels€ge miatt az amerikaiak sz6rakoz6hely€v€ vdLlt. A diktitorok azonban el6g grakran vdLltogatt6k egymast uz orsz6.g 616n. A megbukott ebe6k6k az 6llamkincstdr vagrondval a zsebfrkben Amerikiban folytattdk f1nyriuz6 6letfrket. Kuba gazdas6qa egrre t6bb amerikai pilrtzt ig6nyelt. Ug/ tfinik az Eisenhower-kormeny meg akart szabadulni ett6l a tehertdtelt6l, s ehhez ig6nybevette az oroszok segits6g6t. MS.ssal aligha lehet a Castro-rendszer letrejdttet 6s mai naptg val6 fenn6.ll6sdt magrardzni. Kuba nem vett r6szt a mdsodik vil6.ghiboruban a vesztesek oldal6n. Geopolitikai helyzete sem olyan, hogr a legkisebb ok lenne arra, hogr a szovjet 6rdekszf6rdba kerCr{6n. Uryanakkor kitirn6 elrettent6 p6lda lesz a tdbbi renitensked6 latin-amerikai orsz6g sz6m6ra. Az amerikaiak eredmdnnynyel zsarolhatJik 6ket a kommunista fonadalom vesz6ly6vel. Ahog a nyolcvanas 6vek elejdn kngrelorszdgnagr hitelez6i szinte 6hitottak a SzovJetuni6 katonat beavatkoz6sdt, mert igr mintegl ga-
352
rancidt httak p6nzkdlcs6neik 6s kamatai visszallzetesere, ugranugr a kubai bolsevizS.l6.st is kitfrn6 eszkdznek tartottdk, vesztett pdnzuk visszaszerz6s6re.
Nem valoszinfr, hogr ebb6l a szempontbol a m6dszer eredm6nyes is lett volna kulOnben Anthony Sampson a lenglel v5.{sig elhuz6d6sakor nemJegrezhette volna fel, hogr tdbb bankar maganemberk6nt eldrulta, sokkal bZtosabbnak Erezte volna magat, ha az orosz tankok begOrdfiltek volna Lengrelors zegba.la) 1958. v6gdn Fidel Castro vezet6s6vel gerilla-csapatok a f6v6.ros 6s a hatalom bev6tel6hez k6zeledtek, a soros dikt6tor Batlsta menekfrlni k€nyszenilt. A kubai forradalom gr6zelm6t 1959. janu6r l-el tartjdk nyilv6n. Fidel Castro azonban csak janudr lO-6n 6rkezik a mAr bar milegr6zdtt f6vdrosba. A megel6z6en kinevezett itJ kormdny azonnal k6Miro Cardona niszterelnoke m6g nem Castro, hanem feloszlatvisszahiv6sdt 6s veteli az Eglesfrlt Allamok nag/k6vetenek jd.k a parlamentet. Castro is nyilatkozik ,,Nem adJuk el magunkat, nem fogadunk el parancsokat az amerikaiakt6l". A Szovjetuni6 pedig szinte megalakuhsa ut6n elismerte az rij kubai kormdnyt. A helyzet amerikaellenes tendencidi a Szovjetuni6 kezenyomdval azonnal felismerhet6k. Neh6z megerteni, hogl ezekben az amerikaiaknak neh6z hetekben mi6rt fogadj6k Hruscsov legkdzelebbi munkatdrsdt 6s bizalmasdt Mikojd.Ln miniszterelendkhelyettest, aki t7 napig t-artinkoclik az Egrestrlt Allamokban fianudr S-20-igl, kdrutat tesz az orsz64ban. Fogadja Nixon alelnok, majd Eisenhower eln6k is. Ami mindenekn6l fonto sabb, behat6an tan6,cskozlk Dulles ktrlugrminiszterrel. Az eln6kkel folytatott tancskozds ut6n Mikojan nem volt hajland6 az rijs6gir6k k6rd6seire vdlaszolni. Hagerty a FehEr-HAz sajt6f6n6ke k6zolte: Berlinr6l, N6metorsz5.gr6l, leszerel6sr6l, kereskedelmi kapcsolatok kisz6lesit6s6r6l6s a k6t orszig k6z6tti szabadabb szem6lyi forgalomrol volt szo. Kubdt nem is emlitette. Nem ttnik ryanrlsnak, hogr ebben az id6pontban Kub6r6l sz6t sem eJtenek? Mdrcius eleJ6n Eisenhower dtfog6 kfrlpolitikai nyilatkozatot tesz Kuba emlit6se n6lkul, pedig az uj kubai vezet€s eSI percig sem rejti v€ka al6. a t6rsadalmi rend 6talakitdsdra vonatkoz6 sz5,nd6kait. M6r dprilis kdzep6n kdzzlteszik, hogy Nixon alelndk aJtlius 25{ amerikai kidLllitas megnyit6s6ra Moszlwdba utazik. A ny6r folyam6n Harriman 4O napos utazflsl tesz a Szovjetuni6ba. Hruscsov 6s Gromik6 ls fogadJa. Ugr tinik, a k6t szuperhatalom k6z6tt a n6met k6rd6st leszimitva kitfin5 az egrfrttmfrkdd6s. Egr Kuba miatti amerikai neheztel6snek nyornat sem talalni. Az Egresult Alamok ugan meg-meg fenyegeti a kubai vezetest, de 6vakodik attol, hogl a SzovJetuni6 esetleges szerep6t sz6baejtse. S6t 353
ra, majd igr valaszolt: -udv6zl6m Hruscsov miniszterelen6k dllam-
6Olcsesseg6r6l tanuskod6 d6nt6s6t'" f6rfiiri --n4*o3an no.r.rib", 2-6n New Yorkba 6rkezik az ENSZ k6zgrirl6sre' vilt a majd iubaba ment. ugr htgztk Fidel. castronak is exranfissa tg-ata_meggr6zni anq Mikojan szripertratamak kubatloutikaja, mert id6a, is"m.rryek ilyet.n .t"t Uai.ttak szfrks6gess6g6r6l. MOg az1oazatandcsosnak tartotta G;; meghalt ?eles6ge temet6s€re sem haza. Mintegl h6'rom hekis6retJben l6v6 fldt kfrldte utazni, """L "a kubai vezet6k megdolgozasara 6,ldozni. November 27Li terryt"ren 6n visJza6rkezik New yorkba, maid 29-6n tal6lkozik Kennedyvel. Allamok elM6snap ism6t trossztr tan6cskoz6"i fotyt"t ., Egresult lerendeztek, mindent n6k6vel. Miut6n mindenben me$6llapodtak, MikoJ fue december 2- 6n hazarndult' december bgy htszik az alkuba a mag/ar uS/ is szerepelt' mert a N6pszaa 22-7nv6get6rt 17. ENSZ uldsszak m6snapj6n -atiry--tI szdmdra'" azENSZ bads6g: "1,, .igm"nezett magrar ugr befeJez6dott a s6t i rendezes o$an korrekt, hogr m6.r december 7-6n bejelentik szovjet-amerikaimegallapoddstavil6gorbaf6s.felhasznAlAs6ra.Nek6z6tt' hezdetl6snek, haragnak nyoma sincs a k6t "ellenf6l" Amerika.kub* tiaarca :Ult6n az Eglesfrlt Allamok 6s a szovjetuni6 sokan a beavatottak d;;lti kapcsolatok romldsara szamitottak m6gval6b_an ennek kellett kdzfrl ts. vatoai krizts eset6n ez t6nr6nyszero, 6s Kenvolna kovetkeznie. De pont az ellenkez6je t6rt€nt. Hruscsov k6zetebb \9Ttt erymaslro-z' -Alig.t6bb' mint nedy fokozatosan l6trehoz6s6ban' "g." f6l6v mrilva mar melaUapodnak a hirhedt forr6 dr6t tranzakcioinditand6 ellen n6pei vil6g a ametynet igenybeveTgelevel felosztott6k kat Slorsan egrezte[retik' M5'r nem is Utkolj6k' hogr legnagrobb dllamok ;dk k6zdttlelet 6s nyugat n6Peit. A fejlettegrenl6 erejfi globalis SzovJetuni6t a elismer{e AmulatAra Amerika
hatalomnak.A"ilaek6thatalmavalamtlyenform6banuralmaal6' m€9 szerencs6t.:t"tt" foldfink ""ik "- valamennyi orsz6g6t. Akik j-iri i.lyte" kivfilmaradhattak, csak id6 k6rd6se, hogr mikor esnek
haozalaut a k6t imperlaltsta nagrtalom provokdcioinak' moszkvai atom1962. augusztus 5-6n megkdtik az ugmevezett a vil6,g 6Lllamait csend eglezm6np. c6uuk te-rm6szetesen u\2, hogl 6's azok e$/ben le is-mondanak az csatlakoztass6k a "r.rl6de"hez Biztositva a nasrhatalmak atomfegrver ;d;f.gy""r el6allit6sd.r6l. monop6lium6t. Deeztm6rahaglomdnyosanoroszellenesamerikain6pismegsorendelkez6s6kallta. Nem folyarfrdott alogi huzavondhoz' hanem a Osszefogva a igazsi*1rzel€nek. re 6116 eszk6z6kkel szerzeitZrv6nyt november 22-6n banlrvildg es naaiifar megcsalt-vezit6ivel 1963.
"
356
meggrilkoltatj dk Kennedyt. Ut6da Johnson term6szetesen k6nytelen volt vdLltoztatni a SzovJetunioval val6 kdz6s politikdn. Pedig neki is kedvere valo lett volna a Kennedy d.{tal megkezdett nyilt egyuttmfikdd6s. J6l tudjuk, hogy Roosevelt kedvence volt, karrierj6t is neki k6sz6nhette, nyilvdnvalo, de nem is csod6lhat6, ha legf6bb politikai tetel6t, a Szovjetuni6 felhaszndl6sdt md,sok leig6z6sdban maga is vallotta. Csakhogl Kennedy sorsa szam6ra is int6 ffgrelmeztet6s. Hogr oroszellenessEgdt buonyitsa, erdteljesen kiterjsztette a Szovjetuni6 altal tamogatott Vietnam elleni hdborut. A terep is a n6p is allkalmas volt a kuldndsen Azsidban 6s Latin-AmerikAban v6.rhato gerilla-h6boruk elleni tapasztalatok megszerz€s€re, f6leg pedig az ilyen hadvisel6shez szukseges fegrverek kiprobd{dsAra es kifejleszt6sere. Akci6ikat a ,,forrodroton" konnyen 6sszehangolhatt5rk. Johnson m5:r nem kftlddtt ultim6.tumot a Szovjetuni6nak a Vietnamba sz6llitott rak6td.inak hazasz6llit5"s6ra. lgaz, az oroszok ugyeltek arra, nehory az amerikai katonikban tegyenek kdrt vele, inkabb a d6l-vietndmiakban. Ennelfogva sikerult a hdborrit csaknem egy teljes €vtizeden at ugr koordindlni, hogl m6g a tobb, mint fblmilli6ra duz'zasztott amerikai intervencios hadsereg veszts6ge is alatta maradt az amerikai kozlekeddsi balesetek sor6n meghaltak szd.m5.ndl. A mindk6t oldalon bevetett rnodern haditechnika mellett ehhez bizony j6l dsszehangolt strategiara volt szukseg. Johnson t6bb alkalommal megkis6relte a vietnami hdboruba belerdngatni nyugat-e.gr6pai sz6vets6geseit is, de azok nem hagrt5Lk magukat provokdr.lni. tc' Ugr tfinik, Johnson mdr ebben az id6ben is megS.llapodott a Szovhogr eg6sz Vietndmot Laoszt, Kambodzs6t 6rdekszferaj 6'etunioval, .i ba vonhatja, nehogl valami fondorlat rev€n a francidk helyett a vesz6lyes Japdn gazdas6gi vonzdskor6be kerulj6n. A kozvelem€nyt jo cl6re felk€szitend6, megalkotja az in. domin6-elmeletet, miszerint ha eryik lzsiar orszdg a kommunistdk hatalm6ba kerul, magdval r6ntja a tobbit is. Tulajdonk6ppen ez is tdrtent, csak ennek redalizdldsa mdr Nixonra es Fordra vdrt. Johnson kommunistaelleness6$et bizonyitand6 1965. dprilis 28dn katonai intervenci6t hajtott v6gre Dominika ellen, az.zal az indokkal, hogr az orszdg kommunista veztesir hatalom6tv6tel el6tt 6ll' s meg kell akd6lyozni egr uiabb .Kuba' l6trej6tt6t. De hogl a valodi Kuba kommunista vezetesdt mi6rt t(rri meg, arrol nem szolt. Pedig ezzel az er6vel az amerikai tengeresz gralogosok Kub6t is megszdllhattS.k volna. 357
Az inv{zi6t es ce!5.t minden bizonnyal egreztett6k az oroszokkal, mivel itt az oroszok nem is fenyeget6ztek az,,ellenint6zkedesekkel" pedig a kommunista ldzadds szit6sdban es t6mogatdsdban - csak riS/ mint minden mds esetben itt is reszt vettek. T6rjirnk azonban vissza a Kennedy meggrilkoldsa ut6.ni id6szakhoz. Kennedy hal6,la vS.ratlanul 6rte az orosz vezet6st. Nem csoda, ha 5.tmenetileg bizonyos zavar lett urrd, a pdrt, 6s a kormdny vezet6,s€ben 6s mtkdd6s6ben. 86r a k6t int6zm6ny vezetEse ezid6ben Hruscsov szemdlyeben azonos. Term6sztesen ug/anilyen bizonytalansdg Washingtonban is tapasztalhat6, de itt kordbban lekuzdottCk. 1963. utols6 napjdn Hruscsov uzenetet int6z a vildg orszdgai, 6llam 6s kormdnyf6inek tulajdonk6ppeni cimzettje az - amelynek Eglesfrlt Allamok, egr nemzetkdn egezm6ny megkotesere, amelyben az 6sszes nernzetkdzi problemdkat megoldandk: rigrmint: - teljes leszerel6s - grarmati rendszer felsz6mol6,sa, - Amint ldtjuk Hruscsov eziltal is iryekszik az amerikai Crdekeket t6mogatni. - bekes uton egresiteni N6metorszS.got, Koredt es Vietnamot. Hruscsov ily m6don igrekszik ebben a szamara fontos k6rdesben kipuhatolni az ij amerikai elndk v6lem6ny€t. - S v6gul: az dllamok mondJanak le a terfrleti es hat6rvitdk er6szakos megolddsdr6l. Itt hangzik el a hdboni ut6ni status quo nemzetkozi jogi elismertetesenek els6 komoly szorgalmazdsa, amely majdan 1975. augusztus elej€n be is kdvetkezik, a Helsinki Europai Biztonsdgi Ertekezlet befejez6sek6ppen, de akkor mar a f6szerepl6k mindk6t oldalon m6.sok lesznek. Hruscsov fizenet6re az ujdonsfilt Johnson adminisztrdci6 reag6l6sa h0vds, term6sztesen nem elutasit6. Nyugodtan mondhatjuk, Johnson6k csaknem mindenr6l hajlandok lettek volna tdrgralni, kiv6ve a n€met egresit6st. Pedig ugl ttnik, Hruscsovnak ez volt a legfontosabb. Elkepzel6s6nek nepszerCrsites6re 1964. nyarln be:utazza Kelet-, 6s Nyugat-Eur6pa nagr r6sz6t, de Amerika ezuttal sem mutat semmi hajland6sdgot, s6t ri$r tfinik, yal$siggal terhes szdmdra Hruscsov 6r6k6s pr6b6.Llkoz5.sa, olyannyira, hogr meg megbuktat6.sdt is szdmit6.sba vettdk. Ehhez kap6ra jdtt az a szeptember elej€n nyilv6nossdgra hozott hir, hogr Hruscsovot meghivtak a Nemet Szovets6gi KdztarsasS.gba. Az amerikai vezet6s most nemcsak a Szovjetuni6 katonal vezteset, hanem a politikusokat is megg/6zte; pdrtjuk els6 titkAra nem a megfelel6 partner az Egresult Allamok korm6nyai sz6mdra.
Kdvetkezesk6ppen az orosz legfels6bb politikai vezet6s 1964. okto358
ber l4-en lemond6sra k6nyszeritette. Majd haladektalanul dtadt.Ak Johnson elndknek az iJ szovJet kormdny uzenet€t a kormdnyv6ltoz5.srol, amelyben minden bizgnnyal megnlr:gtatiAk, hory az uj szovjet vezet6s az Egresult Allamok igenyenrtk megfelelden ncm kivdnja megvaltoztatni a k€t n6met 6{lam kdz6sen kialakitott st6tusz6.t. A szovjet korm6.inyf6 kOzeli bonni l6.togat6sa te.rm6szetesen elmaradt, s6t az Erhard-korm6ny kdthonap leforg6sa ut6n meglep6dve tapasztalta, hogy egrre tdbb amerikai c6g letesit tizleti kapcsolatot Kelet-N6metorsz6ggal.
A n€met kerdes lekerfrlt a szovjet 6s a kelet-europai sajt6 napirendj6r6l. A f6 t6ma hosszri ideig a vietnami h6bonl. A vietnami hdboru fdlGvtlzedes saJtokampdnyaiba belefAradt Amerika el6re az 1968-as v6.Llaszt6s eredm6nyekeppen rij elnok kerCrl: Nixon. Nehdny sz6val 'az el6zm€nyekr6l: Johnson elndksdge alatt Amerika es a Szovjeq.rnip, te- kuldnds kintettel Kennedy sorsAra - k6nytelen a hideghdborbnak az otvenes evekn€l valamivel szolidabb villtozatdt'mutatrf. A vietnami hdboru amely kiszelesedve vegigvonul Johnson teljes elndki id6sza,kdn -iiruSren 6lland6sul egrmAs szapuldsa. Az irgrnevezett b6ketabor polgdrai, de rigr t0nik korrndnyai is kezdik megel6gelni alacsony 6letszinvonalukat 6s teljes ideol6giai aldvetetts6gfrket. A lengrelek szinte evenkent jelentkeznek aprobb megmozduldsokkal. A magrarok b6.tornak -mondhat6 gazdasigi l6pesre szdntAk el magukat. f 968. janudr l-el uj gazdas6giriinyit6si rendszert vezettek be, amely jelent6s eltdvoltd6st mutatott az. ortodox marxista t6zisekt6l. Nem mert6k tovribb konzen:5lni az elmaradottsdgot es az alacsony 6letszinvonalat. A csehek is rnegelegeltek a gazdas6gban teheteflen, politikailag brutdlis uralmat. tu nj legfels6bb pdrtvezetes a kor6bbi p6.rtvezetes 6ltal bevezetett dnk6nyuralom megszr-intetes6t, a demokrdcia fejlesztdsdt ig€rte. Az oroszok gyanujdt leszerelend6, emberarcir kommunizrnus kialakitdsdtral akarjdk a kornmunista eszm6ket vonz6vd tenni. A esghszlovdk pArtvezetesnek nem sikerult elk€pzeleseihez 'az oroszok hozzitjdrul6.s6.t megszerezni, mert azok. azonnal ellenak^ci6ba kezdtek. Pedig ideol6giai szempontb6l Dubcekek reformja j6val m6rsekeltebb volt a maryarorszagi nj gazdas6gt mechanizmnusndl. Csehszlovdkia a mdsodik vild,gh6borub6l,,gr6ztes 6.llamk6nt" kenilt kL Ez a korabeli glakodatban csupEin annyr el6nnyel jd.rt sz6mdra, hogr terulet6n nem dllomdsoztak szo{et csapatok. A Szovjctulri6nak jol j6tt a csehek rijitrisa, mert. ezzel alkalqrat teremtett magenak 359
Csehszlovdkia katonai megszS.lldsdra. Csehszlov6kia frrirsren Brezsnyev megalkotta a szo{et uralom addig is mindenkl dltal ismert t6rv6ny6t ,",{ szocialista orszAgok korl5,tozott szuver6nil5.s5.t". Hory mit sz6lt elr}rez Amerika, aki mind a mai napig tagadja, hogy a kelet-eur6pai orszdgokat a SzovJetuni6 6rdekszferdj6Lba adta volna? Elnevezte a fenti t€telt Brezsnyev doktrin6nak. Amerika politikS.ja pedig ezrittal sem maradt el az lg56-os maryar szabads6gharc idejOn tapasztaltaktol. A katonai beavatkoz6st megel6z6enBrezsnyev 6rtesitette Johnson amerikai eln6kot tervezett l6p6s6r6l. Amerika elndke, Eisenhowerhez hasonl6an lev6lben biztositotta a szovjet pdrtf6fltkdrt az Egresult Allamok hfr marad a jaltai megallapoddsokhoz. E;zt a levelet Brezsnyev bemutatta a Moszkvdba szdllitott Dubcek es tdrsai r6szbre. A dolog pikant€ridja, hogr a tdrt6n6szek a mai napig sem taldltdk nyom6t, hogi Jaltaban Csehszlovdki6,t is a szovjet €rdekszferdba osztottdk volna. illetve az €rdekszf€rdba kerul6 dllamok ellen a Szovjetuni6 katonai intervenci6t indithat. Ez az eset is igazolja, hogl a jaltai meg6llapoddsok egesze a rnai napig sem kerfilt nyllv6.noss6gra. Kivdnkozik a k6rd6s: Esetleg Brezsnyev bloffolt a taldn nem is l6tez6 Johnson-lev6llel? Ez teljessdggel kizdrhato. TAenek Mlyndr az l98O-ban kiadott: Night Frost in Prague cimfi k6nyv6bven doku; ment6lta a tenyt, de amerikai kormdnyzati tenyez6k nem cdfoltak.(6) A be nem avatott politikusok azt hittek, a Csehszlovdkia elleni agresszio miatt az amerikai-szovjet viszonyban ismet az eddiginel joval hfivdsebb id6szak k6vetkezik - T6vedtekl Miel6tt tov6bb menn6nk, a Csehszlov6kia elleni intervencio kapcs6.n vessunk egr pillant6.st a vildgpolitikai, ezen belul a kelet-eurofele pai helyzetre. Magrarorszitg 1968. januaft6l - a piacgazdasdg gazdasagiranyitasi reformot vezetett be, amellyel a nj mutat6 moszkvai ideol6gusok idegeit meglehet6sen felborzolta. RomS.ni6ban 1965-ben hatalomra kerult t1j partfotitk6r; ceausescu a latszat szerint Moszkvdtol fuggetlen kfrlpolitik6jdval ,,l6gott ki" a szocialista t5.borbol. A poliflkai elemz6k biztosra vett6k, Csehszlovdkia megszdll6'sa ulAn a Szovjetuni6 ery fust alatt v6get vet Romdnia kulonutas politikdj6.nak is. A korabeli gondolkod6Ls alapjdn ezen nem is i$en lehetett csod6lkozni, hiszen a Szovjetunio a korldtozott szuverenitAs elv6nek grakorlati betartds6t mindenn6l fontosabbnak tartotta. Ezt pedig legl6tvfueyosabban Romdnia szabotdlta. Nem szakitotta meg 360
rliplomdciai kapcsolatait lzraellel, nem vett r6szt a csehszlovd.kia elIt:n internacionalista "segitseg" cim6n inditott intervencioban, meglirgadta a vars6i szerz6d6sb6l fakad6 fokozott fegrverkez6st, hogr .sak a fontosabbakat emlitsfrk. srilyos dolgok voltak ezek a mag.tft i
36r
sem, mint Nixon.
Tfuman hideghiborfis l6tszatpolitikdjdnak lelkes tdmogat6ja, majd a kdztudottan hideghiborri elm6lyit6s6t szolgd.Ll6 Amerika-ellenes Tev6kenys6get Vizsgal6 Bizottsdg tagla. Ebben a min6s6g6ben nyilv6nul meg legvadabb kommunistellenes tevdkenys6ge eg6sz pdlyafut6.sa alatt. Val6szinfr, ennek k6szdnheti, hogy m6r 40 6ves kor6ban Eisenhower mellett aleln6kk6 vdlasztjik. Itt is sokat besz6l a v6r6sdk elleni harc szfiks€gess6g6r6l. Er6sen k6vetelte, hogr 1954ben a franciAk indokinai ldvonul6sa utdn vezdnyeljenek amerikai csapatokat Vietnamba a kommunista hatalomdtv6tel megakadatryozdsdra. (ekkor m6g nehezen hitte volna barki is, hogl pontosan 6 fogia feladni a kommunistS.knak a m6g megmaradt D6l-Vietnamot). Tal6n mondani is felesleges lg68-ban uglancsak kommunista ellenes programmal indult az elndkvd{aszt5,son. A kelet-europai sajt6 igr h6borog a v6lasztdsi hadjdrat sor5.n elmondott besz6dei felett: ,,Nixon hideghdLborus kirohandsokkal folytatJa vdlasztdsi hadJaratait," vagl.Nixon nyilt fell6p6se az atomsoromp6-egrezm€ny ellen." Ilyen el6zm6nyek utdn az eredend6en oroszellenes amerikai polgdrok megv6{asztottdk. Elndki beiktatdsa utdn Nlxont mintha kicser6lt6k volna. Egr h6nap elteltdvel keresztulhajszolta a szendtus kriltgri bizotts6.g6ban a vdlasztdsi programban oly er6sen t6madott atomsoromp6 egrezmdny j6v6hagrdsdt. A kdvetkez.d tvben megkezd6dnek a SAlJT-targral6,sok, amelyet k6t 6v alatt tet6 al6 hoznak. Nixon 1972. m6.jus v6g6n Moszlrvdban aldirja ezt akizilrolag orosz Crdekeket tartalmaz6 meg6llapoddst, valamint a szovJet-amerikai kapcsolatok alapelveir6l sz616 nyilatkozatot. Kdzben a vietnami hdbonl folyik. Ez,zel kapcsolatban mindk6t f6l utsz6li m6don ocs6rola egrmast, de tigr l6tszik, ezt nem szabad komolyan venni, hiszen amint ldtJuk a vil6.gm6retfi problem6kban nemcsak hogr megdrtik egrmast, hanem az oroszok olyan el6ny6khdz jutnak, amelyre Roosevelt ideJ6n m6g dlmodni sem mertek. A SAlT-szerz6d6sben a fegnrerzetek szintj6t rigr dllapitott6.k meg, hogr a Szovjetuni6 ut6l6rhette az Egresult Allamok arzendlJdt. Ezzel el is jutottunk Nixon hirhedt kulugrminiszter6nek glob6lstrategiajahoz a katonai bipolaritashoz. S6t, amint latni fo$uk m6g ezen is trlltesznek, elfogadj6k a k6t sz
Roppant 6rdekes, ahogy az amerikai k6an6lem6nyt manipuldlt6k a
362
Szovjetuni6val val6 b6k6s egrmasmellett el6st illet6en. A hatvanas r:vek v6g6n a hadikiaddsok el6rt6k az Eglesfrlt Allamok szdvetsegi koltsegvetes€nek negrven szf.z;al6kifi. A legnglobb amerikai monopollumok a trilzott katonai liiaddsokat tett6k felel6sse, hogr Amerika gazdas6gi pozici6i €lrengfilnek a nyugat-eur6pai 6s japan c6gekkel vivott konkurencia-harcban. Nixon a hatvanas €vek elejEn m6g rlgr v6lte, s vele egyutt az 6sszes szak6rt6 is, hogr az Eglesult Allamok a Szovjetuni6val szemben leghevesebb 4: l, de lehet hogr 5:1 ar6nyO katonai fol6nyben van. Uryanez a Nixon 1969-ben alig f6l 6ves elndki mfikdd6se ut6n - mdsk6pp Ma dolgok 6.Lllnak. A kftl6nbs6g vdgleg igr nyilatkozlk: a rnegszirnt 6s soha t6bbe nem alakul ki. Nixon megddntdtt minden eddigi matematikai attrakci6t. Alig tiz 6v rrlatt a 4:l esetleg 5:1 arS,ny0 katonai fol6ny nulldra zsugorodott, :rnnak ellen6re, hogl olyan er6ltetett fegrverkez6st folytatott az Iigresfilt Ailamok, amellyel a Szovjetuni6 k6ptelen lep6st tartani. Errc a vietnami operetthdborri az orosz politikai eryel€s kedvenc t6rrraja termdszetesen nem- adhat magartu;atot.(7) Ha figrelembe - hogr a Szo{etuni6 €vi brutt6 nemzeti term6k el6dllitdsa vcsszuk, csupS.n egrharmada az Egresult Allamok6nak, akkor meg a fegrvert:s er6 ar6ny-tartd.s6.hoz is a Szovjetuni6nak az amerikai k6lts6gvett:s l2O szinal6kina lett volna szfrks6ge, ami mer6 keptelens6g. Miut6.rr Vietnamban a kis ndpek leigirzasa sordn jelentkez6 gerillaI riiborrik eredm6nyes megvivd.s6.hoz szfrks6ges rlJ vegyi bakteriologiai .s tfrzfegnrereket kikisdrletezt6k, kipr6bdltdk Nixon fokozatosan visszavonja az intervenci6ban r6sztvev6 szdrazf6ldi haderej€t. A tovribbiakban mdr ugrsz6lvdn lirizar6lag l6gi tevekenysd$et, lidsebb-nagyobb bombatAmad6.sokat haJt v€gre. A cinkossdgot dlc6zand6 a szocialista t6bor saJt6ja nap, mint nap alaposan felnagdtja, 6lesen ht:l ki az amerikaiak embertelen habor0ja ellen. Nixon 6s zsid6 kulfigrminisztere azonban nem zavartatjdk magukat. Tudomdsul veszik, hogr a Szovjetuni6val val6 kuldnos viszorryuk velejdr6l ezek a f6lrevezet6 acsarkoddsok. Az oroszok kiv6'Lnsdg:it mindett6l fuggeflenfrl m6g n6puk ellen6re is igyekeznek maximdlisan telesiteni. M6g els6 eh:6ki periodus6nak lejdrta el6tt 1972. rrrajus 26-eu:. aldirj6k a SALT-I. megellapoddst, m6gpedig MoszkvAlrirn. mikuldndsen alelndk kordb6l Nixon tudja -, hogy az oroszok, lycn fontosnak- tartjdk a mdsodik vil6gh6boru sor6n szerzetl terfrleIt:ik 6s mdLs el6nyfrk nemzetkdzi vonitkozdsrl toru6nyesites6t. Ury lrinik a n6met ipar grors fejl6desenek a szovjet iparfejlesztesbe valo f rt:von6.sa titokban Hruscsov megbuktatdsa utdn is c6lja maradt az 363
orosz vuetesnek. A nOmetekkel nem sikerfrlt b6keszerz6d6st k6tni6k, amellyel rem6lhet6leg ezek a probl6mdk megold6dn6'nak. A ket n6met 6llam egresit6se nelkfrl a n6metek err6l hallani sem akarnak. Titokban megdllapodnak, hogl egl, az eddigi nemzetkdzi jogrendszerben ismeretlen formulaval t€vesztik meg az uj n6met kor-
letdirgraldsra. Befejezeseben is azok elindit6ja, Kissinger viszi ir'iiltek f6 szerepet. Az amerikai politika boszork6nyr.o"y'ira.ialcarter megvdlasztdsS.ig 6 iranyitja. Ne higrjrik azonban, t og "nyiti szogetua_ .rits6g miatt mell6ztek kordbbi grakorlatban otyJot" uevatt kulisszdk r'ogdtti akci6kat. Dobrinyinnak, a Szovjetunio wlshingtoni nagrkovctenek kul6n titkos feljdratot biztositoitak a kulugrminiszt6riumba hozvetlenfil Kissinger hivataldba. Alig hihet6, de a*kulugrminiszter .s a na€gkovet olyan szivelyes viszonyba kerul egrmassi, hogr te_ Icz6dnek. Mindezek ellen6re egrm6s sajtojdban ugranoryan rltszeri m6don ,rr:sd.rolj6.k egrm6st, mint a hideghiborus evekben. vegyuk sorra e nyolc 6v kulpolitikai esemdnyeit, amelyek nagr rert6kben szolgrilt6k a Szo{etunio el6nyet. - Megk6tik a SALT-I. egrezm6nyt - Meginditjdk a SALT-II. tdrgyaldsokat - Rdvid id6 alatt letdrgraljdk, majd alairjdk az Europai Es/uttmikiidesi es Biztonsdgi Egrezmenyt. - Az Eglesult Allamok meg6llapodik a szovjetuniovar 20 milli6 Ir 0bm6ter jakutfoldi flldgin 6tv6teleben, tizmilliard dolldr ertekben. Kdz6s irkis€rletet hajtanak vegre a vildgrirben Amerikai tud6sok ldtogatdst tesznek a szogetunio nukledris b6r_ zisaiban, minden bizonnyal technologiai ismlreteket is adtak dt 'il.ovjet koll6griiknak, mikent az atomkis6rletek kezdeten is megtet_
m6nyt. Az esem€nyek azt bizonyitjlk ez volt a Nixon-adminisztraci6 €s a szo{et korm6ny kozott titokban l6trejdtt legels6 megallapodas. Egrmassal tdrtent egreztet6s utdn a szereposzlas a kdvetkez6k€ppen alakult: Fdjdalom, de 6ppen Budapesten hangzott el a vars6i szerz6d6s felhivdsa az eur6pai orsz6gokhoz eg$ 6sszeur6pai biztonsdgi 6rtekezlet osizehivdsara, 1969. md''rcius 7-6n. A forgatdk6nyv szerint az Egresult Allamok ezt kezdetben ellenezni foga, majd jol hangz6 propaganda feltetelek megszabasdval 1973. 3-dn mdr meg is kezdik a tar$ralasokat, 33 eur6pai 6s 2 iflius -Cszak-amerikai dllam r6szv6tel6vel. Az oroszok mindent megigernek, amit az amerikai vezet6s k6nytelen kikdtni. igt a sokat vitatott eszmek szabad 6raml6,sa, emberi jogok, szuverenitds, er6szakr6l valo lemondds beluglekbe val6 be nem avatkozds stb. Csakhogr a szamukra legfontosabbat, a lirialakult hat6.rok serttretetlenseget felvegJrek az eglezm6nybe. A szerencsetlen n6meteket 6s a kelet-eur6pai iazallusokat, akik ennek a pontnak k6rvallottJai, ism6t a ,,b6keasztalhoz" k6nyszeritettck. Az enyhul6si politika pszichozisaval az oroszok a n6met fejlett technol6gi6.hoz is hozzdjutottak. Mondanunk sem kell a kis kelet-eur6pai dllamok szuverenilasdnak helyredllitas6r6l ebben a fennkdlt okm6nyban egretlen sz6 sem esik, annak ellenere, hogl a kialakult dllapothoz a hoz.zirjinidst minden amerikai kormdny tagadta. Ez az egrezmeny is bizonyitja' iog, *rin. szocialista orszdgokat az EgresultAllamok a V6rds Hadse[g mesodik vil6ghdborri megvivdsAnak kdlcsdnbdrleti diJak6nt a Szo{ etuni6nak egrszer0en eladta. Az-oroszoknak eszuk dgdban sem volt a megallapodds egl6b pontjainak telesit€se. Nem is te{esitett6k. Ennek ellen6re egretlen amerit i t or-dny sem foglalkozott m6g gondolatban sem azzal, hogy az egrezm€nyt drvenytelennek nyilvdnitsa. Jo Egrestrlt Allamok Nixon 6s Ford elnoksege idej6n szakit az.zal a kor6bbi grakorlattal, mlszerint a nyilt szinen kommunistaellenes, a szinfalalimdgdtt pedig kommunistabardt politikdt folytat. Ezt az id6szakot a leghelyesebb Nixon-Kissinger 6r6nak nevezni. Hiszen a Ford altal parxatt megailapodasok m6g Nixon eln6ks6ge idejen ke-
r
lr.k. I
Modernizirllf,J.. a hirhedt forr6 drotot. Ezut6n roldak segitseg6vel tartjak uzemben.
mar mesterseges
Amerika fokozatosan megszfinteti Del-vietnam katonai tdmogat'rsat, majd 1975. mdjus r-6n teljes eg6sz6ben kommunista uralom .rfii kerul. Ezutdn Kambodzsa es LaosZ domin6i egrmds utd.n omlarr;rk 6ssze.
a nyilt egruttmfrkdd6s f6bb eredmenyei. De ldssuk meryek a )kban dsszehangolt akciok kdvetkezmdnyei. 1973. julius k6zep6n Afganiszt6nban megdontik a kiralysdgot. (A h ivetkezm6nyeit ma mdr ismerjrik.) 1974. augusztus k6zep6n Eti6piiban megdontik a csdszdrsdgot A portugdl v6ls6g el6id6z6se Angoldban - Portugdlia frissen felszabaditott S/armatdn megje_ llrrik ? kubai segits€g. Az amerikai korm6ny politikdja 6s Kissingernek az olajtermel6 ' 'r:izegokra grakorolt biztatdsa kirobbantja - otairrat"agot Japdn 6s N y r rgat-Eur6pa rov6s6ra. l'),zek
Ii|
(
r
364
365
ili
ili
ll
il, ilri
II
ilrii,,
- Az Egresfrlt Allamok ugrancsak Jap6n es nyugat-eur6pai politikai vals6.g szitdsdra hajdn6l fogva el6r6ncigdlja a lnckheed-botrdnyt. A sort hosszan lehetne m6g folytatni. Nlxon a dolldr er6s infl6.ci6ja ellendre j6 gazdasigi eredmdnyeket tudott belpolitikdj6ban felmutatni. Bizonydra ennek volt k6sz
Ezek utdn nem igen lehet csod6lkozni azon, hogr az 1976.6vi elndlrvdlasztdson a kommunista ellenes programmal indul6 - Cartert elnokk6 v6lasztJ6.{r. Az amerikai vdlaszt6k el6tt a lehet6s6gek kfrl6nben is nagron szer6nyek voltak. A ket rossz kdzfrl az igdretesebbet vdlasztott6:k ugan, de lry is rossz lora tettek. Carter megvdlasztdsa utdn m6g beiktatd.sa el6tt S.tv6ltozik 6s a kfrlpolitika folyamatossdLgdt igeri, kihtasba helyezi a SALT-II. targrahsok meggrorsitAsS.t. A k6s6bb vad kommunista gnil6let6r6l ismert leend6 nemz.etbiztons6gi f6tandcsad6 a lenglel szirrnazdsi Brzezinski, aldnek a tudomdnyos az oroszok szerint kutatS.sai - f6keveszett szovjetelleness6ggel - mar december k6zep6n maga is dll6st foglalt a SALT-II tfrntek ki,(8) mellett. Ezek utdn nem tfrnik alaptalannak az amerikai jobboldali kor6k azon v6lemenye, amelyet a John Birch T6rsas6g 6{tal kiadott American Opinion cimfr foly6irat 1977 decemberi szitma igt fogalmaz meg: ,,Brzezinski marxista...azt a\pja, hogt a korm6ny val6sitson meg mindent, ami kommunismus. "t"' Az enyhul6snek 6s a b6kes esrmasmellett 6l6snek - amelynek 6lel6J6nnek a negativ k6vetkezmdnyei. lit6lag nincs alternativdja MAr az elndki beiktatas utd.rr n6hAny h6ttel igr fogalmaz a szocialis366
ta sajto: ,,Erdekcsoportok az elndk ellen." Nem nehez kitaldlni, hogy ezek az 6rdekcsoportok kfrldn6sen a fegrvergrdrtas ter6n €rdekeltek. Ez az ipar6.g pedig aligha huz nagr hasznot a vildg enyhul€si politikajab6l. carter kenytelen valamit tenni az 6rdekukben. igr azt6n hogr hogmern, az amerikai kfrlpolitika mfrhely6ben felfedezik amit addig is mindenkt tudott a Szo{etunio megsdrti a Hel- hogr sinki-egrezm6nyben vrillalt emberi jogokat. Hidba tiltakozik Dobrinyin nagrkovet, hogr az emberi jogok kiaglalt urugr6vel az Egresult Allamok beavatkozik a szovjetuni6 belfrgreibe, ez a ldtszatkampa,ny fo$a jellemezni a kdvetkez6 n6gr ev amerikai kfrlpolitikajdt, amelybe termeszetesen carter is bekapcsol6dik. A hadiiparnak azonban nem retorikdra van szfiksCge, hanem megrendelesekre. Megindul a neutronbomba koruli huza-vona 6s a fegrverkezds. A szovjetbarat kulpolitika ism6t illegalitasba kdnyszerul, de folyamatoss6ga fennmarad, s6t eredmenyei sem maradnak el az el6d6kt6l. Nehogr az olajvdlsdg megold6djon, fellazitjak lr6nt. Az oly hosszu ideig amerikai t6mogatAst elvez6 Sah magara marad, mignem menekfrlni kdnyszeml. Az iszldm 6talakulas 6s az Irakkal folytatott hosszu haboru a legjobb eszkoz az irani olajtermeles hosszritav0 visszavetes€re. A titokban szertrezett kozos munkdnak igen szep p6ldaj6t adj6k a nicaraguai fejlemdnyek. somoza rendszere ellen gerilla-akci6kat szerveznek, amelyet Amerika megbiz6.s6b6l az oroszok latnak el l-egrverrel, tanS.csad6kkal 6s ideol6giai modszerekkel. Az eredm6ny nem marad el. Somoza md.r 1979. julius kozepen lemond6sra k6nyszerul es az Egresult Allamokba tdvozik. A forradalmi dtalakuld.s rendkivfil grorsan megl vdgbe. Somoza t6voz6.sa utdn ery hettel a grdztes sandinista-front forradalmi pdrtta alakul, egy h6nap mrilva rnegkezd6dik a foldreform, 6s ami a lenyeg dllamositjik az angol
ketelyunk is eloszlik. Az amerikaiak ir6ni bajkever6se viszont balul utdtt ki. Reza Pahlavi egr ideig Egriptomban id6zik, majd vesztere az Egresult Allamokba megr. Az irdnt diS.kok Khomeini6k ellen6re - alighaAmerika - tiltakozS.sul k6t h6t mtlva megsz6llj6.k teher6ni narykdvetseget. A szemdlyzetet triszul ejtik. Ez bizony fdjdalmasan 6rintette a Carter-korm6.nyt. Ir6n elutasitott minden k6zvetit€st a diplomatdk ugyeben, a Sah kiadatds6t kovetelt6k. US/ tirnik ez az a pont, ahol az Egresult Allamok kormdnya nem tud engedm6nyt tenni. El6g, ha csak az i{u Pahlavi mdsodik vil6rghdborrl sordn eljdtszott szerep6re utalunk ezek r6gi dolgok. Az amerikai kormdny sah-ellenes - dejoval magatartas6.t kes6bbi esemenyek v6ltottdk ki. Az Afrika Szarvdn folyo vilsS.g feglverszd.llitdLsdval kapcsolatos amerikai mahidnic6 felkeltette a Sah granujdt az amerikai kormdnyzat szavahihet6s6g6t illet6en. Ezt a granut csak fokozta, hog a Szovjetuni6 segits6g6vel lezajlott afganisztdni forradalom ut5.n a Carter-kormdny a TarakikormS.Lny t6.mogatds6.ra szolitotta fel a Sah-ot. Ezek ut6n a Sah joggal hihette; az amerikai kormdny szovJ etellenes,propganddja ellen6re eppen segiti a Szovjetuni6t Irdrr bekerit6seben.t"r Az amerikai kormdny az irdni magatartas megvdltoztatds6.ra mindent elkdvet. Befagrasztja az amerikai bankokban l6v6 hatalmas irdni bet6teket, ujabb 6s fjabb haditenger6szeti eglsegeket vezenyelnek az irdni partok kozelebe. A Sahot Panamdba klildik, had vitatkoz.zon a k6t orszdg a kiadat6sr6l. De az rij irdni vezet6k hajthatatlanok. Az amerikai vezet6s mds megolddsra k6nyszerul. A vilag hamarosan arr6l €rtesul, hogr a makkeg6szsegesnek hitt Sah sulyos beteg. Gy6grkezeldsre ism6t az Egresult Allamokba viszik. RAkja v€rn, meg kell operdlni. Azlrirrj orvosokat m6g csak kdzel6be sem engedik. Tal6n mondani is felesleges, a Sah nemsok6.ra meghal. Ha meggondoljuk, hogr a Kennedy mer€nyl6jdt pisztolydval likviddlo Jack Ruby akinek rdkos.megbetegedes6r6l soha senki nem tudott a bdrt6nben uglancsak. rdkban halt meg, nehdz szabadulni a gondolatt6l, hogr itt egr uj kivegzesi modrol van sz6. Minden esetre teljesult az.irdni iszla,rn vezet6k kivdns6ga, Reza Pahlavi halott. Khomeini6k azonban nem honorS.ltdk a Carter-kormdny el6zekenys€g6t, s6t a triszok tovdbbi visszatartdsdval - elnokv6lasztS.si 6v l6v6n megpecsCtelt6k a sorsat. De addig."mCg tortenik n6h5.ny drdekes esem6ny. Az Egresitett Vietnam sajdt belpolitikai helyzet6t sem konszolid6lta - mdris - meg h6dit6lag l6p fel. Katonai segitseget nyijt a kambodzsai felszabadito er6knek. Megszdllj a Kambodzs6t. A domin6elv realiz6lodik. 368
Ez.zelbetelt a kinai vezet6k pohara. Az eddiginel is nyiltabban l6pnek fel szovjet elvbaritaik ellen. Az Egresult Allamok kormd.nya term6szetesen tfiri Vietnam agresszi6J6.t. Teng Hsziao-ping Kina er6s embere 1979. februar elejdn Washingf,onba l6togat, s minden bizonnyal sznrgalmazta az amerikai kormany beavatkozS.s6t Kambodzsa ftrggetlens6g6nek helyred.Lllitris6ra. Teng kdnytelen volt ures k0zzel hazat6rni. Carterdk azonban nem ellenezt6k, hogl Kina maga intez.zen tdmaddst Vietnam ellen. A moszlnrai forr6 droton egreztetve az oroszokkal, egrutt kivdncsian v5.rt6k milyen katonai teljesitmdnyre lesz k6pes ez a hLarcias egrmilhard lelket sziimldlo kosszus, aki Hruscsovot az Egresfrlt Allamok ellen kdz6s hdboruba akarta belevinni. KCt het mulva a kinai hader6 a hat6r tejes hosszdban tdmaddst inditott Vietnam ellen. A vil5.g l6legzeMsszafojtva varta a fejlem6nyeket. Az eddigiekhez kepest meglep6 fordulat kdvetkezik. Nemcsak az Egresult Allamok, de a Szovjetuni6 is ttri a katonai akciot. Nem fenyeget6zik, hogr minden szuks6ges segitsEget megad Vietnamnak a szocialista vivm6nyok megvedesCre. Kuba tut{n ez bizony hihetetlennek tfinik. Ezuttal a vil6.gh6.bor0 kitdr6s6nek rdmkdp6t sem haszn6ljak fel ijesztget6sre, mint Magrarorsz6g, Cs€hszlovdkia, Egriptom, Kuba stb. eset6ben. Pedig a kinaiaknak ebben az id6ben m6.r atombombiijuk is van. Kin6nak rd kellett 6brednie, nemcsak a papirtigrissel, hanem m6g a nd,l6n6l j6val kisebb Vietnammal sem k6pes eredm6nyesen megbirk6zni. Hiszen a vietnami hadsereg korszerO feryverutdnp6tldsd.t a Szo{etuni6 b6rmilyen mennyis6gben kepes ell6.tni, de ha m6g ez sem lenne el6g, akkor Vietnam akdr az Egresult Allamok ut6Lnpotldsara is sz6mithat. Kina pedig magera marad. Alig tdbb, mint egr h6nap mrilva hader6it visszavonja, s pr6bdLlkoz5.sdt bfrntet6 akci6nak min6siti, amely 6rllit6lag mdr el is 6rte c6ljat. Amerika 6s a Szovjetunio saJtoJ6ban 6llandosul esrmas durv6bbn6l durvdbb hangt szapuldsa. Ennek ellenere a k€t szuperhatalom vezet6se kozott titokban tov6bbra is a legnagrobb egret6rtes tapasztalhato. 1979. S.prtlis l5-€n B6csben csucstal6.lkoz6 kezd6dik, amelynek keret6ben Brezsnyev 6s Carter alairja akizdrolag Szovjetuni6 Crdekeit szolgdl6 SALT-II szrz6dest. Az amerikai kormiinyjelent6s hiteleket 6s a COCOM-lista ellen6re fejlett technol6gidt juttatott a Szovjetuni6 r6sz6re, ffrggetlenul att6l, hogr a Carter-kormAnyzat ,,alaptdrv6ny0t" az emberi jogokat a legldtvdnyosabban 6ppen az oroszok sertettek meg.tr rl i4uk a Carter kormdnyzat javdra, hogr 1978. janudr els6 napjaiban visszaadta a maStar n6p legdr6.gdbb ereklyejet a Szent korondt. 369
Ne firtassuk most,
hogl mi jogon tartotta egr6ltal6.n eddig is
mag6.-
n6l.
Ha Carternek nem lengrel szdrrnazdsi volna a nemzetbiztons6€r f6tandcsad6ja, tal6n sz6 n6lktrl menndnk el olyan esem6nyek mellett, amely sor6n a Vatikdn 6l6re lenryel szdrmazds0 papa kerult. M6gpedig nem is akdrhoryan, s val6szinfi nem is minden c6l n6lkul. 1978. augusztus els6 fel6ben elhunyt VI. Pa{ papa. Ut6dj6ul csaknem hS.romheti sokfordul6s szavazassal Luciani biborost vdlasztj6k meg I. Jdnos Pdl neven. Egr h6nap mulva jelentik, l:ogr az uj p6.pa szivinfarktusban meghalt. Hely6re - az el6bbi vdlasztdstol elter6en meglehet6s grorsasdggal a lengrel szdrmazdsrl Karol Wojthyla-t -vdlasztott6k meg. Mar akkor sokan rigr v6lt6k, hogr ezrlttal ak6z€pkori grakorlatnak megfelel6en nem a biborosok v6lasztott6k meg egrh6zuk fejet. A manipul6ci6t aldtS.masztja II. J6nos P6l el6dj6nek hirtelen hal6la is, aki hihetfrnk David A Yallop angol ironak, - hameg, nem is sziwohamban halt hanem meggrilkolt6.k. Ha ez igr van md.r pdig nag/ a val6szinfrsCge, hogr igr van, akkor a lengrel p6pa hatalomra juttat6.s6nak man6vere messze meghaladja a VatikAn 6rdekeit. Bdtran megkockaztathatjuk ism6t kdz6s amerikai-orosz akci6r6l van szo, amelynek eryik c6lja az NSZK, a n€met n€p provokdldsa, de itt ennel sokkal tobbr6l van sz6! Meg a Carter-kormdnyzat idejen kiprovok6ljirk az egr6bk6nt folyamatos lengrel el6gedeflensegi akciokat. FelfuttatJ6k a szolidaritS.s nevt p5.rtt6l ffrggetlen szakszervezetet, majd a szfrksdg6llapot bevezet6sevel t6rv6nyen kivul helyezik. E;zzel a man6verrel az amrlgris Srenge hat6konys6gu lengrel gazdas6got ndhdny 6v alatt teljesen t6nkreteszik. A hatalmas kirlf6ldi ad6ssdg torlesztese lehetetlennn6 vdlik. Ne lep6djfrnk meg, hogr itt is a legnagrobb hitelez6k eppen a n6metek. A legv5.{sdgosabb id6k kell6s kozep6n a nagrhatalmak ki is szivd.rogtatnak olyan hireket, miszerint az NSZK a II. vil6gh6bonl utdn kngrelorszdgnak it6lt nemet teruletek visszaadd.sa fejCben elengedne a lengel tartozdsokat, s tovdbbi penzbeni megvaltest is igert. Ezzel el is jutottunk a pd.pas5.g koruli csfircsavards, egrik c6ljirhoz. Tahtn mondanunk is felesleges, hory a n6metek ilyen aJ6nlatot nem helyesen tettek. Atldtva a csalok szitfujin - naryon - a lehet6 legjobban elhataroltak magukat a lengrel feJlemenyekt6l. A kuldnds vatik6.ni rejt6ly 1993 v6g6n 1994 elejen megold6dni l6.tszik, annak ellen6re, hogr a hatalmas szerudci6t a Vatik6n, €s a zsid6sdg dltal uralt nemzetk6zi sajt6 alig publik6lja. lzrael rdvette a Pdp6.t, s r1ry tfrnik a Vatikdn vezet6it is, hogr a J6zus kiv6gz6s6t ered370
rrrcnyez6 pert csaknem 2OOO 6v ,rz. r
mrilt6n ujratdrglaljdk. Ennek azlett
eredm6nye, hogr a P6pas6g elismerte, a Megv6lt6 haldldban a zsi-
krsd.g
v6flen.
Az als6bb papsAg mdr ezt megel6z6en is meghdkkenve tapasztalta,
.r legut6bb ldadott egfhazi tank6nyvek nem tartalmazzirk a zsid6k szerep6t J6zus korabeli elit6ltet6s6ben. Egl r6mai katolikus pap ismer6sdmmel folytatott beszelgetEsem soran fenntiekre vonatkoz6an me$egteztem: V6lem6nyem szerint 2O-3O 6v mfilva nagr val6szinfrsdg szerint a Vatikdn irdrryit6sa indin:kt esetleg direkt m6don a zsid6s5.g kezdbe fog kerfrLri. A pl6bdrros l;rkonikusan csup6n ennyit k6rdezett: ,,Miert besz6l j6v6 id6ben?" Elmondta, hogr a kiilfdld el6tt a nemzetkilzi sajt6 dltal ,,antiszemit:iv6" deklar6.lt Magrarorszdgra tekintettel a vatik6ni eguftriz vezet€scb6l m6r minden mag/ar sz€;rrnazasti teol6gust .kihelyeztek. " VS.ratlan esemdnyek borzolj6k fel a kedClyeket 1979. ev utols6 rrapjaiban. December 28-in ery nem letez6 kabuli kormdny a SzovIctuni6 katonai segitsegnyljtds6t k6ri az afganiszt6ni n6p ellen. (:sak term6szetes, }rogr az oroszok a k6r6st teJesitik. Szdzezer fds lrtrdsereglglel megsz6lljdk az orsz6got, megv6dend6 a ktils6 beavatkoz;istol. Az af,giur n6p ellen irt6hadjdratot inditanak, amely csaknem tv. €vig tart. Amerika tiltakozik, de ellenlepeseket nem tesz. A gaborraszdllitdsi szerz6d6s feletti esetleges szovjet gabonav6s6rl6si igeny kiel6git6s6nek megtagad6sa, vag/ a moszkvai olimpia bojkottja uLlranis nem tekinthet6 ellenl6pdsnek. Ugranugr a SALT-II. amerihai szen6.tusi ratiffkdci6s folyamat6nak felffrggeszt6se is csak szemItinSrveszt6s. Az amerikai korm6ny nem is csin6lt titkot abbol, hogl a rnegdllapoddst ratifik6.{6s n6lkul is betartjdk. iry meg az a vesz6ly is clhS.rult, hogr eredeti formd,jdban az amerikai t6rvenyhozds meg;tagirdja az egrezrrdny ratiftkdlds6t, amelyre egrebkent komoly es6ly volt. Az amerikai korm6ny. tiltakozdsul kib6vitett embarg6 listat kcnyszerit szdvets6geseire. Teim6szetesen olyan drukra, amelyet rrcm 6, hanem mdsok szellitbttak kordbban is a Szo{etuni6nak. I Ilabb alkalom a n]rugat-eur6pai konkurensek 6s Jap6n gazdasiqirrrak korl6tozirsira. Nyilv6,n Amerikdban akadtak, akik kdvetelt€k: az EgrestiltAllamok rryujtson fegrveres v6delmet az afgarisztdni n6pnek a szovjet agrt:sszi6 ellen. Brzezinski, az elndk nemzntbiztonsdgi f6tan6.csad6ja cggszerir v6.laszt ad: ,*{fganisztdn nem volt el6rhet6 tAvols6gban az ;rrnerikai er6k sz6m5.ra." Az afganiszlAni esemdnyek tdbb drdekes tanuls6ggal szolgalnak. f 'eldAul India, aki a Brit nemzetk6z6ss6g ta$a, a nem kommunista irdnyitdsrl orszd.gok kdzfrl els6k6nt, de tal6n utolsokdnt is egretOrt a
37r
szovjet agresszi6val. Ez az epiz6d ism6t arl:6l 96z meg bennunket, hogr Hitlir nem minden alap n6lkul pr6balta az oroszok terftletig6,ryEi rrdi. fel6 orientd,lni. Ism6t beigazol6dott, hogr a teher6ni konferenci6,n Roosevelt is hoz,zdjdtult, hogl a Szovjetuni6 Indidt is a befoly6.si 6vezet6be vonja. A hosszabb p6ttv nem az€rt van, mert a2 otoJzok nem tudndLk azt rdvidre fogni, hanem egrel6re az6rt, mert ez esetben az oroszok magukra kellene hogl vdllalj{k a hatalmas orsz5.g 6lelmez6set is. Ez pedig messze meghaladja lehet6segeiket. Minlden esetre a helyzet inkdbb hasonlit a5.troz, mintha India nem a Brit nemzetk6z6ss6g, hanem a Kolcs6n6s Gazdas;€lr Segits6g Tan6cs6.nak lenne a tagja. Amerikaban is akadnak, aldk v€delmfrkbe veszik a szovjetuni6 afganisztani agresszi6j6,t. MCg pdig nem is ak6rki. Georg F. Kennan iggo. februar lo-c; igr 6rvel a cBS televizt6hS,l6zat szamdra adott nyilatkozataban:,,Eltulzott volt a szovJetuni6 afganisztdni szerepere val6 washingtoni reagales. . .washingtonnak higgadt, m6rtektart6 politikdval kefene noziaiarulnia ahhoz, };rogr az afganisztdni helyzet lecsillapodjek.' MaJd arr6l igrekszik meggr6zni hallgat6it, hogr a jelleszoqetunii6 afganisztdni szerepe nem t6mad6, hanem vedekez6 gfi. Vajon ki ez a Kennan, egf, kulpolitikdhoz mit sem ert6 amerikai dltampolgar, akinek a gondolkodasdt az amerikai kommunista part egnt piopagandistdja kiss6 osszekfiszdlta? Ellenkez6legl Az 6tvenes rioszlrvai nagrk6vete, akinek a Forgein Aff;airs-ban 1947. e7"t "^grii, forr6sai cimfr cikket. iulius6lan me$elent A szovjet magatartas amelyet a rejtdfes X-el jelzett, Churchill fultoni beszede mellett a hideghaboru nvitamvanatr tartjak. Vajon hihet6-e, hogr aki az orosz.ok ellen elkdvetett agressd1ial, amelye! az egesz iegf niggeU.tt "U.rii neflei 6s kormdnyai eliteltek, amerikai politikus l6tere l98o-ban ifyln aUat"z6 m6don v6delm6be vesz, valaha is ellens6ges erzfrlettel viseltetett volna a SzovJetuni6 ellen? Nemt Ez nem lehet igaz. S val6ban nem is volt igaz. Azotvenes 6vek hideghaboruja az- Eglesult Altamot ds a SzoqJtunio k6z6tt a val6s6.gban sohasem l6tezett. A kugrarl6n6s szereposzlSs csak a vil5.g nepeinek - kdzttrk a gr6ztes f6ltetrezet6s6t szolgdlta' mattart6 orsz6'gok elndl,wdlasztds 6ve. A Carter-kormany amerikai Az 198o-as 6v szovjetellenes latszatkampanya nem fedi kormdrryzati mfrkod6s6t. poliA higrom6nyosan orosz.il.tti" amerikai nep nem bizik tovdbb tikajalan. NLm csoda, ha a novemberi elndlvd'lasztison a massziv szoiietellenes programmat inarlO .nonald Reagan-t vdlasztjik meg az dgresult e[-am-ok eln6k6v6. Beiktat6sa napjdn az ir5;ni korm6ny szabadon engedi az amerikai trlszokat'
A hdborri ut6ni amerikai elndkdk a SzovJetuni6val val6 viszon5rukat illet6en valamennyien szerepet jdtszottak. Mintha csak ezeket a szuks6gleteket kielegitend6, ezirttal eredeti foglalkozdsdt tekintve is valodi szin6szt vdlasztottak az Egresult Allamok eln6k6v6. Hogl legrrjabb szerep€t is kitfrn6en alakitJa, azt mfik6d6se egr6rtelmfien biz.onyitja. Meghagrta a Szovjetuni6 minden a II. vild.gh6bonrval 6s az .rz.t kdvet6 b6ke6vek alatt realizdlt ternyer6s6t. El6djenek meg a forrrralis emberi jogok kampdny6t is feladata. Helyette meghirdette a lr:rrorizmus elleni harcot, amely szfikseges uryan, de kulpolitikai vorratkoz5.sai nem k€pezhetik egr vilaghatalom kulugt€nek alapjait. A SAlT-szerz6desek alapjS.n a nyugati hatalmak szinte teljesen lerrlltak feglveres erejfik fejlesztes6vel es korszer0sites6vel. Addig a Szovj etunio ldzasan fegrverkezett 6s erre kenyszeritette vazallusait rs. Ezalatt Nyugat-Europai 6s Japdn gazdasdgunkban es ipari techrrol6gidjukban jelent6s l€p6st tehettek el6re. Az Egresult Allamok 6s kul6nosen Ja;r SzovJetuni6 altal kiporovok6lt olajvd.ls6g ellendre gazdasdg rovds6ra. Az uj t6rnyer6sre tettek szert az amerikai 1r:in ,rrnerikai elndk kenytelen volt el6dj€nel hathat6sabb l€p6st tenni az .rrnerikai hadiipar termel6senek ujb6li felfejlesztes6re, hogr rivdlis sz.ovets6geseinek nemzeti jovedelmEt is megcsapolhassa, ezuttal a rnindeki 6ltal tudott igazseggal €nrel. Ez pedig nem mds, mint hogr ,r Szovjetunio nem tartJa be a fegruerkorld.toz6si megdllapoddsokat ,'s az 6vekig tart6 intenziv fegrverkezdsdvel megbontva a had6szati r'{yenstl}t, er6f6l6nyre tett szert. A mondat els6 r€sze ug/an igaz, de :r mdsodikban k6telkedni kell. Kuldnds tekintettel az oroszok munkejenak ismert Srenge hat6konysdg6ra. Az oroszok katonai 6s gazr lasdgi erejevel kapcsolatos bizonykoddsait csak pillanatnyi 6rdekeik lirggveny6ben szabad Ert€kelni. Egrszer dicsekv6ek, mS.skor tagadrrak. P6lddul 196f . jrlliusdban azlwesztyija igr ir: ..4' szovjetuni6nak tObb atomtengeralattjdroja van, mint az Eglesult Allamoknak 6s gyorsabbak is. Ezt Robert Kennedy igazsagugti miniszter is sz6r6l szora 6.llitja 1962. julius vegen. Malinovszkij honvedelmi miniszter 1962. janudr vegen igt ir: ,,,{ szocialista orszdgok katonailag er6seblrek mint a Nyugat, s term6szetesen nem dllnak meg ezen a szinvorralon." Hruscsov pedig igr vdlekedik f961. m6.rcius l8-inl. ,"Az ligresult Alamok k6ptelen utol6rni a Szovjetunio raketafoleny€t.'Vaion az igazat mondtdk? Akkor is, ma is mindenki tudja, csak bl6ff6llek. *i &
ligl
il !t
372
tl $l
Ilyen nagrkGpfrsdg utdn kisse furcsdnak tfinik, hogr a nyolcvanas r:vek els6 fel€ben az oroszok a Reagan-i ervel6sre vdlaszul eppen azt
igyekeznek k€z,z.el-l€fr,bal bizonyitani, rrem haddszati er6egrenstly van.
hogl nincs er6fol6nyuk' ha373
